kirekesztés és foglalkoztatás

1

Kirekesztés és foglalkoztatásKirekesztés és foglalkoztatás

Foglalkoztatás és a szociális, Foglalkoztatás és a szociális, esélyegyenlőségi szakpolitikák esélyegyenlőségi szakpolitikák

kapcsolata kapcsolata

Kiss Mária Magdolna vezető-főtanácsos

ICSSZEM Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya

2

Helyzetkép Európában és Magyarországon …

A fejlett országokban az állam fontos gazdasági tényező, s különösen nagy felelőssége van az újraelosztásban.

A szociálpolitika hiányának nyilvánvaló ára a nyomor, a rossz társadalmi környezet és közérzet.

A gazdasági versenyképesség önmagában nem oldja meg a problémákat - mivel ezek szükséges, de nem elégséges feltételek a társadalmi jólét megteremtéséhez.

A leszakadást megakadályozó, gátló szociális védelmi rendszer működése nem vezet szükségszerűen alacsony gazdasági teljesítményhez, ahogy ezt több EU tagállam – pl. a skandináv országok példája is mutatja.

3

Trendek ….

A versenynek nyertesei és vesztesei is vannak – ha a veszteseknek nem kínálunk védőhálót, kiszolgáltatottá válnak, nem mernek újra kockáztatni sem.

A nagymérvű leszakadás lehetetlenné teszi a visszatérést a munkaerőpiacra – hosszú távon, akár több generációra kiterjedően - jelent tartóskirekesztettséget, ami újabb és újabb közkiadásokat generál.

Mindenki előtt világos kell, hogy legyen: csak modern társadalompolitikával lehet megteremteni a versenyképes gazdaság alapját.

Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltást követő időszakban a társadalompolitika / szociálpolitika a gazdasági és politikai átmenet kiszolgálója és áldozata volt.

A jogi szabályozás megteremtése ellenére a valós reformok elmaradtak. A tudatos, a társadalom és az egyének szükségleteihez alkalmazkodó tervezés

helyett az ellátó rendszer nem tudott hatékonyan közreműködni a problémák megelőzésében.

4

A társadalmA társadalmi kohi kohézió és a gazdasági ézió és a gazdasági versenyképesség kapcsolataversenyképesség kapcsolata

A versenyképes gazdaságnak szüksége van nyitott, befogadó attitűdre, vonzó, stabil társadalmi környezetre. A kirekesztés, az előítéletesség „fertőz”: a munkaerő migrációjának, a külföldi befektetéseknek, a modern technológiák elterjedésének sem kedvez.

A versenyképes gazdaságnak szüksége van megfelelően képzett, elérhető munkaerőre. Ehhez földrajzi, szakmai és társadalmi mobilitás kell - ez jó lakáspolitikát, oktatáspolitikát, (tömeg)közlekedést, családtagokról való gondoskodást feltételez.

A versenyképes gazdaságnak szüksége van elegendő vállalkozói kedvre. A versenyben lehet nyertessé és vesztessé válni - a kockázatvállalás alapja a kudarcok eseten biztonságot nyújtó szociális háló.

A gazdasági versenyképességhez az kell, hogy jó legyen a járulékfizetők és az eltartottak aránya. A foglalkoztatás (alternatív foglalkoztatási formák is) az alapja a öngondoskodásnak, de a társadalmi integrációnak is.

5

A társadalmA társadalmi kohi kohézió és a gazdasági ézió és a gazdasági versenyképesség kapcsolataversenyképesség kapcsolata

A társadalmi kohézió hiányának ára a mélyszegénység, a kirekesztődés, a rossz társadalmi környezet és közérzet.

A nagymérvű leszakadás lehetetlenné teszi a visszatérést a munkaerőpiacra.

A gazdasági versenyképesség, fejlődés eredményei nem „csorognak le” automatikusan a szegényekhez.

A szociális védelmi rendszerbe történő invesztíció nem vezet szükségképpen alacsony gazdasági teljesítményhez.

6

A társadalmi tőke, a közösségi kapcsolatrendszer fejlesztése versenypolitikai tényező, mert:

lehetővé teszi az együttműködést – a közös cselekvést, a személyközi, valamint a köz- és politikai intézmények iránti

bizalmat erősíti, közjószág, amely a hatékonyság és termelékenység magasabb

szintjének elérését segíti elő.

A társadalmi tőkeA társadalmi tőke

kisebbek a gazdasági és társadalmi tranzakciók költségei,

sikeresebb munkakeresés, könnyebb a kollektív problémák

megoldása, jobb az egyének életminősége,

A magas társadalmi tőkéjű közösségekben: kisebbek a jövedelmi különbségek, kevesebb az alkohol- és

droghasználat, alacsonyabb az iskolai lemorzsolódás, nagyobb a várható élettartam.

7

A társadalmi kirekesztés A társadalmi kirekesztés következményei következményei

alacsony társadalmi kohézió nagyobb jövedelemkülönbségek nagyobb „társadalmi távolság” kevesebb „áthidaló” kapcsolat több negatív projekció, előítélet azonosulás az előítéletekkel negatív viselkedési formák

8

A A kirekesztkirekesztőőddééss kockázata kockázata

•A többségi társadalommal szembeni önmeghatározás

•Nem csupán múló (szubkulturális) jelenség

•A nagyvárosok gettóiban, vagy épp a kisebb elzárt településeken a többségi társadalommal ellenséges zárványok alakulnak ki.

•Az életforma generációkat átívelővé válhat – mélyen rögzül, gyakorlatilag behozhatatlan hátrányok, alig korrigálható devianciák válnak (nagy)közösségi(!) normává.

•Az intézmények ellenségek – a társadalom intézményei elvesztik viszonyukat e közösségekhez, nem marad lehetőség a „beleszólásra”.

•E csoportok nem csak passzív terhek, „ballasztok” – integráció híján a társadalmi kohézió ellenében működnek.

•A jelenség az ifjúsági munkanélküliség, a szubkulturális zárványok fogalmaival tematizálódik – valójában ennél generálisabb, rendszerszerű elosztási problémákat jelez.

9

Szociális védelmi kiadások Szociális védelmi kiadások Szociális védelmi kiadások (társadalmi

közkiadások az EU-ban és néhány tagországban a GDP %-ban, 2001)

Svédország: 30,7EU15: 26,4 Belgium: 25,9Egyesült Királyság: 26,3Portugália: 21,0 Magyarország: 19,3Szlovákia: 17,8Írország: 13,9

Aránya Írországban a legalacsonyabb, azonban az ír társadalom:

- nem elöregedő, sok a gyerek- nincs öröklött jóléti intézményrendszer- nemzeti közmegegyezésen alapul a

fejlesztés- az EU-ban itt a legmagasabb a

szegénység (Írország: 21%, EU-15: 15%)

• A közszolgáltatások hatnak az esélyekre,a termelékenységre,a versenyképességre,az életminőségre

ugyanakkor

• hatásuk, hatékonyságuk nem, illetve nehezen mérhető (indikátorok hiánya, különböző outputok aggregálásának nehézségei, az eredmények időtávja)

10

A szociálpolitika 15 éve a gazdasági A szociálpolitika 15 éve a gazdasági és politikai átmenet kiszolgálójaés politikai átmenet kiszolgálója

Tűzoltásra rendezkedett be, nem a megelőzésre, a prevencióra.

Túlnyomórészt az úgymond „érdemeseket” támogatja (idősek, gyerekek stb.) – ezzel azt sugallja, hogy az aktív korúak munkanélkülisége önhiba és nem strukturális probléma.

Passzív, nem segíti kellően a foglalkoztatottság növekedését

Csak méltányossági, emberbaráti gesztusként értelmezik

Meghaladott és be nem tartott szabályozási rendszere van, intézmény-centrikus (és nem szükségletorientált), forráshiányos.

Átfogó, rendszerszerű (tartalommal és pénzzel) megalapozott fejlesztése nem volt.

11

A szociálpolitika 15 éve ….

Lefedetlen szükségletek jellemzik

Engedte kinyílni a társadalmi ollót (tízszeres jövedelmi különbségek jellemzik)

Ez a társadalmi szolidaritás megvonásán túl megakadályozza a rászorulók egy rétegének támogatását, a szegénység, társadalmi kirekesztés érdembeli kezelését.

12

ElőrejelzésekElőrejelzések (1.)

2010 2020 2050

Népességszám (millió fő) 9,7 9,4 8,0

0-19 évesek aránya, % 21,1 20,2 18,9

20-64 évesek aránya, % 63,3 61,3 54,9

65-X évesek aránya, % 15,6 18,5 26,2

Az idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak!

A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz.

Az aktív korúak foglalkoztatottsága, Az aktív korúak foglalkoztatottsága, foglalkoztathatósága kulcsfontosságú!foglalkoztathatósága kulcsfontosságú!

13

Előrejelzések Előrejelzések (2.)A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik 2000-2050 között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.)

A roma népesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat: a cigányság kevesebb mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 20 %-ával; kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60 %-a, szemben az országos 38 %-kal.

A „roma-probléma” kistelepülési, vidékfejlesztési, vidékiA „roma-probléma” kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális szolgáltatási probléma! tömegközlekedési, lakhatási, szociális szolgáltatási probléma!

Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok aránya.

A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon.

14

Társadalmi helyzetképTársadalmi helyzetkép Mintegy 600 ezer a fogyatékossággal élő600 ezer a fogyatékossággal élő ember, akiknek mindössze 9%-a

foglalkoztatott.

Foglalkoztatásukhoz korai fejlesztés, képzés, komplex akadálymentesítésakadálymentesítés kellkell!

3,5 millió3,5 millió aktív korú nő vannő van,, akik közül csak kb. minden második foglalkoztatott. Több mint 400 ezren egyedül nevelik gyerekeiket, a gyermekek napközbeni

felügyeletét ugyanakkor a 0- 3éves korosztály mindössze 8 %-a számára képesek biztosítani a szolgáltatások.

Foglalkoztatásukhoz aa (gyerek, idős, tartósan beteg, fogyatékossággalélő) családtagoknak személyes gondoskodás, szociális szolgáltatáscsaládtagoknak személyes gondoskodás, szociális szolgáltatás és képzés kellkell!

600 ezer körüli600 ezer körüli becsült romaroma ember (arányuk, számuk folyamatosan növekszik). A cigány nemzetiségűeknek csak körülbelül 16 %-a gazdaságilag aktív.

Helyzetük javításához komplex kistérségikomplex kistérségi (vidék-) fejlesztésifejlesztési és diszkrimináció-ellenes program kellprogram kell!

Több mint 1,1 millió idősebb1,1 millió idősebb (55-65 éves) aktív korú emberember, akik közül csak mintegy minden ötödik foglalkoztatott. Foglalkozatásukhoz – a korkedvezményes nyugdíj és rokkant nyugdíj helyett – munkahelyi egészségvédelem és rehabilitáció szükséges!

Aktív idősebb életkort célzó képzési, foglalkoztatási programok kellenekképzési, foglalkoztatási programok kellenek!

15

1 - 2 évben hátrányos helyzetű település



Mind a hét évben hátrányos helyzetű település

1995 és 2001 között hány évben minősítették a települést önhibáján kívül hátrányos helyzetű településsé?

16

Hátrányos helyzetű településekHátrányos helyzetű települések

Közlekedés Lakhatás Szociális ellátás Oktatás Helyi vállalkozás-fejlesztés Értelmiséget vonzó programok Szociális földprogram

Főként az aprófalvak és a határ menti (mikro)régiók, ahol az esélytelenek (alacsony iskolai végzettségűek, romák, idősek) maradnak – értelmiség, tehetséges fiatalok elmennek.

Határokon átnyúló fejlesztések segíthetnek.

Komplex vidékfejlesztési politika kellKomplex vidékfejlesztési politika kell, benne:

17

A társadalmi kohézió intenzív, A társadalmi kohézió intenzív, sűrűre font társadalmi sűrűre font társadalmi kapcsolatrendszert feltételez, kapcsolatrendszert feltételez, aholahol

az állampolgárok aktívak és kezdeményezők,

az állam esélyteremtő,

a közösségek összetartóak,

és a társadalom megtartó.

18

A társadalmi kohéziót szolgáló célokA társadalmi kohéziót szolgáló célok Társadalmi kapcsolatrendszerek erősítéseTársadalmi kapcsolatrendszerek erősítése

Szolidáris és összetartó közösségek Szektor és ágazatközi együttműködések

Esélyteremtés – mobilitásEsélyteremtés – mobilitás Az állam megteremti a társadalmi versenyképesség feltételeit

Fellép a társadalmi kirekesztődés ellen, Együttműködésekre, iteratív tervezésre és komplex programokra

alapoz

A társadalmi biztonság és bizalom A társadalmi biztonság és bizalom megteremtésemegteremtése

Átláthatóság, demokratikus és civil kontrollok biztosítása A diszkriminációs gyakorlatok és a társadalmi és területi

szegregáció felszámolása

Helyi, közös jövőképek, tervek kialakítása és támogatása szükséges!Helyi, közös jövőképek, tervek kialakítása és támogatása szükséges! – kirekesztettség helyett a helyzet kontrollja, az aktív cselekvés élménye kell

19

Kohéziós beavatkozási területekKohéziós beavatkozási területek

Esélyteremtő infrastruktúra és szolgáltatásokEsélyteremtő infrastruktúra és szolgáltatások

Aktivizálás, mobilizálásAktivizálás, mobilizálás

Humántőke, tudásbázis fejlesztéseHumántőke, tudásbázis fejlesztése

Közösségek és együttműködések erősítéseKözösségek és együttműködések erősítése

Hangsúly az együttműködéseken alapuló, Hangsúly az együttműködéseken alapuló, területi különbségekre reagáló, komplex területi különbségekre reagáló, komplex

programokon van!programokon van!

20

Beavatkozások fő irányai:Beavatkozások fő irányai: A foglalkoztathatóság és aktivitás elősegítése a szociálpolitika

eszközrendszerével Az egyéni versenyképesség növelése, a családi biztonság

erősítése Beruházás a jövőbe, gyerekek, fiatalok esélyeinek növelése Közösségfejlesztés, közösségszervezés, szolidaritás erősítése a

helyi közösségekben Emberhez méltó lakhatást segítő, otthonvesztést megelőző

ellátások Esélyteremtő személyes gondoskodás fejlesztése (infrastruktúra

és szolgáltatásfejlesztés) Humántőke, tudásbázis fejlesztése Társadalmi mobilitás segítése a közszolgáltatásokhoz való

hozzáférés erősítésén keresztül Kiemelt kohéziós projektek indítása Krízis helyzetben lévők támogatása a szociális munka eszközeivel

21

Kohéziós beavatkozási területekKohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok 2006 - tólprojekt-javaslatok 2006 - tól

Komplex térségfejlesztKomplex térségfejlesztőő programok programok

Rövid ismertetés: A halmozottan hátrányos, illetve a roma emberek által nagy arányban lakott kistérségek helyzetét kívánják jobbítani. A cserehátihoz modellhez hasonló komplex fejlesztési program, amely együttesen, összehangoltan és célzottan lép fel több területen: gazdaságfejlesztés (vállalkozások támogatása, munkahelyteremtés), humánerőforrás fejlesztés (képzés, foglalkoztatás, egészségvédelem, szociális ellátások fejlesztése, közösségfejlesztés), infrastruktúrafejlesztés (csatornázás, útépítés, telepek felszámolása), környezetvédelem stb.

Várható hatás: A gazdaság fejlesztés és társadalmi kohézió szempontjait együttesen érvényesítő programok hatására a hátrányos helyzetű térségek lakóinak életminősége javul, csökkennek a területi egyenlőtlenségek. Hatékonyabb és a forráskoncentrációk révén gazdaságosabb és sikeresebb fejlesztések valósulnak meg.

22

Kohéziós beavatkozási területekKohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatokprojekt-javaslatok

KKörnyezeti és kommunikációs akadálymentesítésörnyezeti és kommunikációs akadálymentesítés

Rövid ismertetés: A komplex akadálymentesítés más szóval általános hozzáférést jelent. Jelenleg az önkormányzatok fenntartásában lévő középületek mintegy 13,3 %-a akadálymentes. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiacról, valamint a gazdasági életből ne szoruljon ki a lakosságnak több mint az egy ötöde, a fejlesztési pénzeket elsősorban az épített környezet hozzáférhetővé tételére (közlekedés, fizikai akadálymentesítés, aminek része a kommunikációs akadálymentesítés), s ezen belül külön tételként a foglalkoztatással kapcsolatos integrációra, valamint a lakóotthoni ellátás fejlesztésére kell szánni.

Várható hatás: Javul a társadalom egészének komfortérzete, az idősek, kisgyermekesek számára is javul a környezeti hozzáférhetőség. Nőnek a fogyatékossággal élők esélyei a foglalkoztatásra és az önálló életvitelre, így a társadalomból való kirekesztődésük megelőzhető válik, illetve mérséklődik.

23


SzociSzociáális vlis váárosros--rehabilitrehabilitáácicióós programs program

Rövid ismertetés: A szociális városrehabilitáció olyan lerobbant városrészek, rossz minőségű lakások (slumos részek) rehabilitációs programja, amely együtt kezeli a bentlakó családot az épített környezet élhetőbbé tételével. Fontos, hogy minél több ember legyen képes a lakhelyén mobilizálódni: ezért olyan technikákat (szociális szolgáltatásokat) szükséges alkalmazni, melyek az ott lakóknak esélyt biztosítanak arra, hogy ott maradhassanak, ahol eddig is éltek. A program kulcsa a fokozatosság, valamint a városépítészeti és a szociális szempontok integrálása. A fokozatosság lényege, hogy a szociális segítő-rendszert egyéni helyzetekre „kalibráljuk”. A szociális szempont megjelenése pedig mobilizálja a közösség kohéziós erejét, megtartva a szomszédsági, rokoni, baráti kapcsolatokat, valamint a közösségi szálakat, a helyi társadalom kohéziós erejét, amelyekre a szociális beavatkozás építhet.

Várható hatás: A rossz társadalmi státuszú rétegek integrációjának elősegítése. Makroszinten: nem száműzzük a szegényeket, hanem integráljuk, ami azt is jelenti, hogy a városrehabilitációval párhuzamosan nem hozunk létre szegregált övezeteket, gettókat, mint ahogy ez manapság történik. Mikroszinten, a családok szintjén: a városrehabilitáció szociális eleme azt segíti elő, hogy az ott maradók életminősége, a lakhatás biztonsága javuljon, amely egyúttal nagyobb esélyt biztosít a munkaerőpiacon való részvételre is. Más, kevésbé megfogható, de nagyon fontos célkitűzések, például az esélyegyenlőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése.

24


Nők foglalkoztathatóságának előmozdításaNők foglalkoztathatóságának előmozdítása

Rövid ismertetés: Szükséges a speciálisan a nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése (FMM) mellett olyan programok szorgalmazása, amelyek a foglalkoztatás bővítését segítik elő a család és a munkahely összeegyeztetését biztosítva a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésével. Különösen nagy hangsúlyt kell fordítani a kistelepülési szolgáltatások kiépítésére, mivel itt pl. bölcsőde működtetését nem írja elő jogszabály.

Várható hatás: Javul a foglalkoztatottság, elsősorban a nők munkaerő-piaci részvételében. Csökken az egyéb területeken megnyilvánuló egyenlőtlenség.

25


Biztos Kezdet programBiztos Kezdet program

Rövid ismertetés: A program keretében olyan helyi programok létrehozása a cél, amelyek javítják a 0-6 éves gyermekek iskolai esélyeit. A program elsősorban a családoknak nyújt szolgáltatásokat, emellett korai beavatkozás biztosítása érdekében megkísérli az intézményrendszer számára láthatatlan, de annak segítségére rászoruló gyermekek bevonását az ellátórendszerbe. A program végrehajtása alapvetően területi munkát jelent, amely kiemelten kezeli telepszerű, a rehabilitációra szoruló településrészeket, illetve a hátrányos helyzetű kistérségeket és a gyermekek veszélyeztetettsége szempontjából legnagyobb kockázatot jelentő tanyás térségeket.

Várható hatás: A hátrányos térségekben élő gyermekek beiskolázási esélyei (és mutatói) javulnak, társadalmi integrációjuk sikeresebb lehet. Javul a szülők gyermeknevelési képessége. Erősödik a prevenció.

26

A szociálpolitika fejlesztésének irányai - a szolgáltatások átalakításában

A hozzáférési esélykülönbségek megszüntetése, Az egyéni szükségletekhez és teherbíró

képességekhez igazodó szolgáltatások, Rugalmas intézményrendszer, többszektorúság, A család közeli formák kiemelt támogatása, A társulásos, térségi ellátások kiemelt támogatása, Mérhetőség, teljesítmény, átláthatóság,

kiszámíthatóság, (normatív hozzájárulások, feladatfinanszírozás)

Minőségbiztosítás, ellenőrzés

27

b.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai - Pénzbeli ellátások

A segélyek munkára ösztönző hatásának javítása ( a segély nem lehet a munkavállalás alternatívája)

A segélyezés hatásosságának növelése, célzottabbá tétele, a szétaprózott rendszerek egyszerűsítése és harmonizálása,

Jogszerűségének és kiszámíthatóságának biztosítása

28

c.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai - Családtámogatások

A gyermekvállalás támogatása a foglalkoztatási esélyek megtartása/növelése mellett

Kiemelt figyelem a hátrányos helyzetű családokra.

29

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

kirekesztés és foglalkoztatás

Documents