kis- és középvállalkozási ügyféllimitek meghatározása a k
TRANSCRIPT
1
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Kis- és középvállalkozási ügyféllimitek
meghatározása a K&H Banknál
Habi Károly
2013.
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 4
2. A bankkal kapcsolatos fogalmak, a bank szerepe ............................................................. 6
2.1. A bank fogalma ........................................................................................................... 6
2.2. A bank szerepe az országok gazdaságában: ............................................................... 6
2.3. A bankok szabályozása: .............................................................................................. 8
2.4. Banki kockázatok: ....................................................................................................... 8
3. A bank termékei és szolgáltatásai, bankműveletek ......................................................... 11
3.1. Passzív bankműveletek ............................................................................................. 11
3.2. Aktív bankműveletek ................................................................................................ 13
3.3. Semleges bankműveletek .......................................................................................... 14
4. Hitelezés folyamata ......................................................................................................... 15
5. Az ügyféllimit meghatározása ......................................................................................... 18
5.1. Az ügyféllimitek szabályozása ................................................................................. 18
5.2. Az ügyféllimit számítása a gyakorlatban: ................................................................. 19
6. A hitelezés szerepe a magyar gazdaságban ..................................................................... 21
6.1. Általános makrogazdasági helyzet ............................................................................ 21
6.2. Hitelezési folyamatok alakulása Magyarországon.................................................... 24
6.3. Legnagyobb problémák a bankrendszer számára ..................................................... 27
6.4. Növekedési hitelprogram .......................................................................................... 28
7. A K&H Bank bemutatása és összehasonlítása az Erste Bankkal pénzügyi mutatók
alapján .................................................................................................................................. 30
7.1. A K&H Bank és az Erste Bank bemutatása .............................................................. 30
7.2. Mérleg ....................................................................................................................... 31
7.3. Eredménykimutatás .................................................................................................. 33
8. Hitelnyújtás folyamata konkrét példán keresztül ............................................................ 35
8.1. Festék-ker. Kft. ......................................................................................................... 37
8.1.1. Iparági helyzet: ................................................................................................... 38
8.1.2. Számviteli jellemzők: ......................................................................................... 39
8.1.3. Üzleti terv: .......................................................................................................... 43
8.2. Gabona-ker. Kft. ....................................................................................................... 44
8.2.1. Iparág helyzete ................................................................................................... 45
8.2.2. Számviteli kimutatások elemzése....................................................................... 46
8.2.3. Üzleti terv: .......................................................................................................... 49
3
9. Összehasonlítás ................................................................................................................ 51
9.1. Ügyféllimit-számítás ................................................................................................. 51
9.2. Egyéb tényezők a hitelbírálatnál ............................................................................... 55
10. Összefoglalás ................................................................................................................. 58
11. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 61
12. Táblázatok jegyzéke ...................................................................................................... 63
13. Ábrajegyzék ................................................................................................................... 64
14. Summary ........................................................................................................................ 65
15. Mellékletek .................................................................................................................... 67
4
Bevezetés
Azért választottam témámnak az ügyféllimiteket, mert a banki kockázatkezelés egyik
elengedhetetlen eszköze lett mára. A bankrendszer a maga egyedülálló és nélkülözhetetlen
helyével a nemzeti- és világgazdaságban sokkal több szabályozást és állami felügyeletet
igényel, mint a versenyszféra többi résztvevője. A vállalkozások számára működés és
növekedés céljából nyújtott hitelek és egyéb pénzügyi termékek hozzájárulnak a
nemzetgazdaság növekedéséhez is. A potenciális ügyfelek pénzügyi megfelelőségének
vizsgálata elengedhetetlen a bank eszközeinek jó kezekbe allokálásához, erre minősítő és
pontozó rendszerek alkalmazása jelenti a megoldást. A különböző limit (ezen belül az
ügyféllimit) számítások és meghatározások a fent említett rendszereknek része kell, hogy
legyen. Szerencsés témának érzem az ügyféllimitet, mint a dolgozatom tárgyát, hiszen egy
nagyon gyakorlatias témáról van szó, amit a szakirodalom a pénzügyön belül meglehetősen
kis mértékben tárgyal. Ennek oka többek között az, hogy a bankok hét pecséttel őrzik a
limitszámítási módszereiket.
Az első fejezetben tisztázom a bank fogalmát, mikro- és makroökonómiai funkcióit,
alapvető tevékenységeit, a bankszakmában járatos szerzők műveire építkezve, kiegészítve
aktuális példákkal. Végezetül bemutatom az ügyféllimit számítással kapcsolatos
felügyeleti ajánlásokat, továbbá a leggyakoribb, Magyarországon alkalmazott
limitszámítási módszereket.
A második fejezetben bemutatom a bankrendszernek a magyar gazdaságban betöltött
szerepét, a bankrendszer és a magyar gazdaság problémáit és kihívásait. A magyar
gazdaság aktuális helyzete és a bankrendszer működése közötti kölcsönhatásokat mutatom
be, különösképpen a hitelezési hajlandóságra és tendenciákra. Nagyrészt a Magyar
Nemzeti Bank kimutatásaira, jelentéseire építkezem ebben a fejezetben.
A harmadik fejezetben bemutatom a K&H Bankot, mint bázisvállalatot, annak történetét,
tulajdonosi struktúráját, felépítését. Az Erste Bankot választottam benchmarknak, vele
ugyanezt megteszem. A két hitelintézetet ezután a 2010-2011-2012 éves beszámolóikra
építkezve elemzem pénzügyi, jövedelmezőségi és vagyoni mutatók alapján,
összehasonlítom őket, rávilágítok a 2008-ban kitört pénzügyi válság rájuk gyakorolt
hatásaira és az erre adott válaszaikra.
5
A negyedik fejezetben két fiktív, a kis- és középvállalkozási ügyfélkörbe (2 milliárd Ft
éves árbevételt meg nem haladó) tartozó ügyfél hitelkérelmét mutatom be, és sorra veszem
azokat a tényezőket, melyek a hitelbírálatnál mérvadóak. Bemutatom a K&H Bank KKV
hitelezési folyamatát, bemutatom a vállalkozások gazdasági szektorának teljesítményét,
elemzem a vállalkozások jövedelem- és pénzáram-termelő képességét, a vagyoni helyzetét,
az ügyfél jelenlegi termékeit. Kitérek olyan nem számszerű, a hitelbírálatnál figyelembe
veendő tényezőkre, mint a vállalkozás tulajdonosi struktúrája vagy korábbi „viselkedése” a
bankkal kapcsolatban. Bemutatom a hitelezhetőséggel kapcsolatos kizáró okokat is.
Rátérek arra, milyen szerepet játszik a limitszámítás a Bank hitelbírálatában.
Végezetül a vállalkozásoknak a második fejezetben bemutatott limitszámítási módszerei
segítségével bemutatom a vállalkozások limitjeit, azoknak való megfelelőségét, továbbá
sorra veszem azokat a tényezőket, melyek a vállalkozások hitelezhetősége ellen és mellette
szólnak. A végén javaslatot teszek a hitelbírálati döntésre, továbbá a limitek
szükségességére, a limitek szerepére és súlyára az egyéni döntéshozatalban.
6
A bankkal kapcsolatos fogalmak, a bank szerepe
A bank fogalma
Elsősorban azt a fogalmat definiálom, hogy pontosan mi is a hitelintézet? Kicsit
hétköznapibb szóval, mi is a bank? A gazdasági szereplők között számos olyan szervezetet,
gazdasági szereplőt találni, amelynek nevében szerepel a bank szó (Magyar Nemzeti Bank
különböző befektetési bankok, stb.), de ezek nem tekinthetők hitelintézetnek.
A hitelintézet definíciója megtalálható hatályos törvényekben, de a jogi megközelítés
gyakran nem esik egybe a közgazdaságtani, pénzügyi megközelítéssel, amely egyébként
folyamatosan változik. „Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, mely a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységek közül legalább betétet gyűjt, valamint hitelt és pénzkölcsönt
nyújt” (dr. Sági Judit, Banktan, 2007, 35. o.).
„Banknak a továbbiakban az olyan gazdasági vállalkozásokat tekintjük, melyek betéteket
fogadnak el és pénzt kölcsönöznek. Még pontosabban a bank olyan intézmény, amely saját
számlára hivatásszerűen vesz igénybe illetve nyújt hitelt, valamint sajátos szervezete pénz
teremtésére is képessé teszi.” (Dr. Bozsik S., 1999, 11. o.)
„Bank alatt első megközelítésben a pénzügyi rendszer olyan szereplőjét értjük, amely
monetáris pénzügyi közvetítő” (Gál E., 2009, 12. o).
A bank az a hitelintézet, amely nem csak a klasszikus banki tevékenységeket (hitelnyújtás
és betétgyűjtés, számlavezetés) szolgáltatja, de integrált pénzügyi szolgáltatókként,
gyakran leányvállalatok alapításával a pénzügyi szolgáltatások teljes körét (lízing,
követeléskezelés, biztosítás, befektetések, stb.) lefedi.
A bank szerepe az országok gazdaságában:
A bank olyan pénzügyi közvetítő, amely összegyűjti a megtakarítani, befektetni kívánók
pénzeit, illetve ezekből finanszírozza a forrásra igényt tartókat. Lejárati-, volumen, és
kockázat-transzformációkat hajt végre, és lebonyolítja a fizetési forgalom nagy részét, és
magára szóló követeléseket „teremt”, ami pénzként képes funkcionálni (Gál E., 2009).
7
A banknak azért érdemes ezt megtenni, mert számos olyan előnnyel jár ez a közvetítés,
amely közvetlenül (ahol a megtakarítók és finanszírozást igénylők találkoznának) nem
lenne elérhető. Ezeket most sorra veszem:
A bank először is az ügyleteket kisebb tranzakciós költségekkel képes elvégezni,
másrészt az információs problémákat is megoldja. Ez a méretgazdaságosságból
származó előny.
Másrészt, közvetlen találkozásnál csak a legritkább esetben tudnának megegyezni a
finanszírozók és a finanszírozottak a lejárati határidőről és a volumenről. A bank
ezeket viszont összehangolja, a kihelyezett eszközeit jobban tudja strukturálni
lejáratban az idegen forrásai lejáratához, és a kihelyezett eszközei (hitelei) összesen
megegyeznek az idegen forrásai értékével. Ezt nevezzük lejárati-, illetve volumen-
transzformációnak. A lakáshitelek 20-30 éves futamidejűek is lehetnek, ilyen
hosszú időre pedig nem szokták lekötni az ügyfelek a betéteiket.
Harmadrészt a bank megfelelő szakértelemmel kezeli ezt az igen kockázatos
tevékenységet, a birtokában lévő információk, illetve a szakképzett munkatársak
segítségével csökkenti az ebből származó kockázatokat. 2013-ban 179,2 milliárd
dollárra, 3,4%-kal nőhet a bankok információ technika (IT) fejlesztésre fordított
költségei (Celent.com, 2013.01.22)
Természetesen a banknak, mint pénzügyi közvetítőnek, hátrányai is vannak:
Az egyre nagyobb volumenű pénzügyi közvetítés terjedése következtében
természetesen itt is megjelentek a csalók, akik a hitelért folyamodáskor eleve
tisztában vannak azzal, hogy nem tudják/akarják visszafizetni a hitelt. Ez ellen igen
sok erőfeszítést tesznek a bankok, például az ügyfél szigorúbb átvizsgálásával és
azzal, hogy nem fedezet alapon hiteleznek. A 2008-ban kitört pénzügyi válságot
javarészt a gyenge jövedelemtermelő hitelfelvevők nagy száma okozta, és az abba
vetett hit, hogy nem baj, ha az ügyfelek nem tudnak törleszteni, mert a jelzáloggal
terhelt lakás a megszerzésekor már olyan áron adható el, hogy visszahozza az
esetlegesen felmerülő veszteséget. Ez hajtotta fel a lakások árát, majd 2008-ban
kidurrant a buborék (Surányi György, 2008)
További hátrány, hogy alkalmas a pénzügyi közvetítés az illegális eredetű pénzek
„tisztára mosására”. Ez az egyik legújabb keletű, de az egyik legnagyobb
8
súlyosságú probléma is, a terrorizmus támogatásának eszköze is a pénzmosás (Gál
E. 2009, 12. o.).
A bank az őt ért hátrányok következtében veszíthet jövedelmezőségéből, és ezzel szemben
a hiteladagolás jelenségével védekezik. A hiteladagolás azt jelenti, hogy a piacon olyan
kamatláb mellett áll be az egyensúly, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot (Gál E.,
2009, 12. o.).
A bankok szabályozása:
A bankok speciális típust jelentenek a vállalatok körében: speciális működési
törvényszerűségek és szabályok jellemzőek rájuk.
A piacra történő belépés korlátai elég magasak. Döntően szabályozási okokra
(tulajdonosokkal szembeni elvárások, munkaerő szakképzettsége) vezethetőek ezek vissza,
de vannak gazdasági (magas tőkeigény) és technológiai (magas színvonalú, zárt
informatikai rendszer) korlátai is.
A bankok legnagyobb nemzetközi szabályozója a Bázeli Bizottság (Basel Committee on
Banking Supervision – BCBS), amely irányelveket és szabályokat ír elő a bankok
működésére nemzetközi szinten.
A bank számára az általa bevont külső forrás drágább annak piaci áránál, és ez a
költségtöbbletet szabályozni szokták. Ennek a legáltalánosabb formája a kötelező
tartalékráta, melynek lényege, hogy a banknak az ügyfelei betéteinek egy részét a
jegybanknál el kell helyeznie, ennek mértéke jelenleg Magyarországon ez 2, 3, 4 és 5%
lehet a bankok döntése alapján, és ezt félévente módosíthatják (MNB.hu).
Banki kockázatok:
Fontos tényező még az úgynevezett mágikus háromszög. Ennek a jelenségnek a lényege a
bankkal szembeni elvárások és a bank céljai között feszülő ellentétek. A bankkal szembeni
állami és ügyfél szintű elvárások a likviditás és a szolvencia. A likviditás jelentése, hogy a
banknak mindig rendelkeznie kell elég pénzeszközzel ahhoz, hogy az ügyfelei pénzügyi
igényeit ki tudja elégíteni adott pillanatban. Ez azonban többletköltséggel jár, mert a
készpénzként fenntartott pénzeken nem lehet hozamot elérni (vagy csak sokkal kisebbet).
A szolvencia a hosszú távú fizetőképességet jelenti, vagyis, hogy a bank eszközeinek piaci
értéke meghaladja a forrásai piaci értékét.(Gál E., 2009, 15. oldal). A jövedelmezőséget a
9
bank viszont nagyobb kockázatvállalással tudja elérni. Ez rontja a szolvencia vagy a
likviditás teljesülésének esélyeit.
A bankot úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta kockázatokkal kereskedő üzemet. A bank által
vállalt kockázatok legegyszerűbb jelentése a várható veszteség. (Gál E., Bankok,
bankügyletek, 2009, 16. oldal)
A bank kockázatainak típusai (dr. Sági Judit, 2007, 24-25.o.):
1) Ügylettípushoz köthető banki kockázatok:
a) Hitelkockázat: A hitelek nemfizetésének valószínűsége és a kitettség mértéke.
b) Befektetési kockázat: a bank által, saját kockázatra végrehajtott befektetések
kockázata
c) Mérlegen kívüli tételek kockázata: olyan ügyletek kockázata, amelyek nem
jelennek meg a banki mérlegben (garancia lehívásának a kockázata, opciós és
határidős ügyletek kockázata)
2) Ár- és árazási kockázat:
a) Likviditási kockázat: Annak a kockázata, hogy a banknak egy adott pillanatban
nem áll rendelkezésére elegendő likvid eszköz a kötelezettségei teljesítésére
b) Kamatláb-kockázat: A bank eszközeinek és forrásainak eltérő lejárata miatt
esetlegesen bekövetkező, nem egyforma kamatláb változás az eszközök és források
oldalán (pl. a több évtizedes lejáratú bankhitel)
c) Árfolyam kockázat: A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források,
illetve mérlegen kívüli tételek árfolyamának változása miatti kockázat. A bankok
swap ügyletekkel védekeznek ellene.1
3) Banki működés:
a) Szabályozási kockázat: A nem megfelelő nemzeti és nemzetközi szintű
szabályozások miatt bekövetkező károknak az esélye, továbbá annak, hogy a bank
nem (megfelelően) tartja be a szabályozásokat.
b) Működési kockázat: A banki munkatársak esetlegesen nem megfelelő
teljesítményéből fakadó károk esélye.
1 Banki swap-ügyletek: Bankok közötti kockázatcsökkentő csereügylet, melyek során két bank a betétei és
hitelei kamatát „cseréli ki”. Ezt két esetben gyakorolják: eltérő kamatozású, illetve eltérő devizanemű hitel-
és betétállomány esetén. Ez az ügylet futamidejének függvényében hosszabb távú (több éves)
elköteleződést is okozhat. A magas swap-állomány magas kockázatú kitettséget jelez.
10
c) Operációs kockázat: A banki informatikai rendszerek hibájának kockázata.
d) Reputációs kockázat: A bank jó híre elvesztésének a veszélye, mely történhet a
beosztottak vagy vezetőség etikátlan viselkedésének a hatására. Ennek
következtében ügyfeleket veszíthet a bank.
11
A bank termékei és szolgáltatásai, bankműveletek
Passzív bankműveletek
A szolgáltatások e része azért kapta a passzív jelzőt, mert a bank mérlegének a forrás
oldalán helyezkednek el. A passzív bankügyletekkel a bankoknak nemcsak forrása és
transzformációs nyeresége, de egyben tartozása is keletkezik.(Dr. Huszti E., 2002, 121.
oldal).
1. ábra: A pénzügyi közvetítés, saját szerkesztés
A passzív bankműveletekkel a bank célja, hogy olyan mértékű és szerkezetű forrást
gyűjtsön, amellyel kielégítheti ügyfelei hitel- vagy pénzigényét. A következő néhány
oldalon bemutatom ezeket.
1. Számlanyitás, betétgyűjtés: Ez a leginkább használt módszer a forrásgyűjtésre,
volumenét és gyakoriságát tekintve is. Tulajdonképpen a számlanyitás is egyfajta
betétgyűjtés, hiszen ez sokszor feltétele annak, hogy az ügyfél betétet tudjon elhelyezni
annál a hitelintézetnél, továbbá (ami fontosabb), a folyószámlán elhelyezett pénzösszeg,
mint látra szóló betét, is a bank rendelkezésére áll.
A betét futamidejét, kamatának mértékét rögzítik a betét elhelyezésekor. Alapvetően a
lekötött betéthez lejárat előtti feltöréskor csak kamatveszteség mellett férhet hozzá az
ügyfél, míg a folyószámlájához bármikor, a lehető leggyorsabban, ezért a látra szóló
betétek kamata jóval alacsonyabb.
Nagyon fontos, hogy a lekötött betét bizonyos százalékát a jegybanknál el kell helyeznie a
kereskedelmi banknak, ez a már említett kötelező tartalékráta, amit a jegybank szabályoz.
2. Banki értékpapír kibocsátás
A tőzsdére bevezetett értékpapírokat bárki szabadon megveheti (kötvények, részvények).
Ebben az esetben könnyen és gyorsan jut forráshoz a bank, viszont van számos hátránya,
mint például az ügyfeleit nem köti magához (csak a hozammal „hódíthat”, így viszont
megdrágulhat ez a fajta finanszírozás), illetve ez csak már ismert bankoknál megoldás,
12
akikben a befektetők megbíznak annyira, hogy megvegyék a papírjaikat. Magyarországon
az OTP, az Erste, az MKB, és a Raiffeisen bocsát ki rendszeresen rövid- és hosszú
lejáratra is, forintban és euróban denominált kötvényeket.
3. Más bankoktól felvett hitelek
A bankok egymás között is hitelezhetnek, akár néhány napos futamidővel is. Ez a
pénzügyi válság kezdetén befagyott, és ez olyan bankokat is nehéz helyzetbe hozott,
amelyek amúgy prudens módon működtek (Surányi, 2008/6 Hitelintézeti Szemle).
4. Jegybanki refinanszírozási hitelek.
A kétszintű bankrendszerrel rendelkező országokra jellemző. A jegybank egy viszonylag
alacsony kamatlábbal hitelez a kereskedelmi banknak, aki azt a pénzt hitelként kihelyezi a
gazdaságban, nyilván egy kamatréssel. Itt a kockázatvállaló a kereskedelmi bank. A
jegybank új programja, a Növekedési Hitelprogram (később részletezem) is
refinanszírozási hitel.
5. Tőkeemelés
Ez a módszer a források gyűjtésére a pénzügyi válságok idején létfontosságú, úgyhogy ez
az utóbbi években gyakran használatos. Magyarországon ezen felül a különadó és a
tranzakciós illeték terhei miatt a bankok eredményessége tovább romlott, ezért igen
nagymértékű tőkeemelésre került sor. A lenti táblázatban az látható, mely nagybankok
melyik évben mennyi tőkét emeltek 2009 óta.
1. táblázat: Tőkeemelések évente a magyar nagybankoknál, milliárd forint
13
Aktív bankműveletek
Az előbb említett módon történt források „hasznosítása” az aktív bankműveleteken
keresztül történik. Az aktív bankműveletek során az üzleti bankok – forrásaikat
felhasználva – fizetőképességük jelentős részét ügyfeleiknek, illetve partnereiknek engedik
át (Dr. Huszti E., 2001-2002, 133. oldal). Így a banknak követelése keletkezik ezekkel az
ügyfelekkel szemben. A következőkben leírom a gyakrabban előforduló fajtáit.
1. Hitelek
A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében (Dr. Bozsik S., 1999.
61. oldal). A hitelezés terén a vállalati üzletágra helyezem a hangsúlyt.
A hitelek többféle módon csoportosíthatók (lejárat, fedezeti, technikai forma, kamatláb,
ágazati jelleg, döntési hatáskör, devizanem, hitelcél szerint), ezek közül egyre térnék ki
részletesebben. A hitelek képviselik a bank eszközei között a legnagyobb arányt „normál”
esetben, azonban Magyarországon a kockázatmentesnek minősített állampapíroknak
jelentősen megnövekedett az arányuk az utóbbi két évben.
Technikai forma szerint létezik folyószámlahitel, rulírozó hitel és eseti hitel.
A folyószámlahitel azt jelenti, hogy a vállalat (vagy magánszemély) az elszámolási
betétszámlájáról több pénzt költ, mint amennyi a számla egyenlege, vagyis mínuszba
megy. Ez a legkényelmesebb a hitelt igénybevevő számára, hiszen sok időt megspórol ez
az „automata” rendszer. A bank az az éves forgalmának nagyságából (pl. az éves forgalom
1/12-e) és a vállalati vagyoni és jövedelmezőségi helyzetéből állapítja meg a
folyószámlahitel keretét. A banknak is előnyt jelent a rendszer abból a szempontból, hogy
nem kell a hitelfolyósítás körüli adminisztrációs és egyéb munkákat elvégezni. Hátránya,
hogy a bank részéről ez kifinomult likviditáskezelést igényel, hiszen nem lehet tudni, hogy
az ügyfél mennyit kíván felhasználni a hitelkeretéből.
A rulírozó hitel olyan hitel, amikor a hitel folyósítása és/vagy törlesztése több részletben
történik. Ez gyakori a beruházások finanszírozásánál. Ebben az esetben a bank ellenőrzi,
hogy az ügyfél megfelelően teljesítette-e a beruházás adott részét, és miután mindent
rendben talált pénzügyi szempontból, akkor folyósítja a következő részletet. A
törlesztéskor felszabaduló keret összegéig a vállalkozás újra felvehet hitelt, így ez egy
kényelmes módja a forrásszerzésnek. A vállalkozások készletvásárlás céljából is szeretik
igénybe venni.
2. Faktoring
14
A faktoring esetében a bank megvásárolja ügyfele egy rövid lejáratú követelését,
diszkontált áron. A követelés tulajdonosa immár a bank, neki kell fizetnie a tartozónak, és
a bank feladata a behajtás a követelés nemfizetésének bekövetkezése esetén. Faktorálást
az ország legtöbb nagybankja vállal, és leánybankok által végzi azt (OTP Faktoring
Követeléskezelő Zrt., K&H Faktor Zrt, stb.)
3. Forfetírozás
A forfetírozás lényegében hosszú lejáratú követelés- vagy követeléssorozat-vásárlást
jelent, melyben a követelésre fix kamatot is elszámolnak.
4. Lízing
A lízing beruházási javak vagy tartós fogyasztási cikkek beszerzése és azok határozott
időtartamra szóló használatba adása, rendszeresen fizetendő bérleti díj ellenében (Dr.
Bozsik S., 1999, 78. oldal). Három formája ismeretes:
a. Operatív lízing: Ebben az esetben rövidlejáratra adja bérbe a lízingbeadó a
lízingbevevőnek az eszközt. Az időtartam alatt a gép nem amortizálódik le teljesen.
b. Visszlízing esetében a vállalat egy saját gépét eladja a banknak, de az a vállalkozás
birtokában marad. Ezek után lízingdíjat fizet, a lízingelés végén jelképes összegért
visszavásárolja az eszközt.
c. Pénzügyi lízingről akkor beszélünk, ha az igénybevevő az eszközt értékének teljes
leírásáig veszi igénybe, a végén pedig kötelezettsége/lehetősége van megvásárolni az
eszközt egy jelképes összegért. A lízingtárgyat a tulajdonos kimutatja a könyveiben és
értékcsökkenést számolhat el rá.
Semleges bankműveletek
Semleges bankműveletek az olyan banki műveletek, melyek bár módosítják a bank eszköz-
és forrásoldalát, de közvetlenül nem teremtenek a bank számára követelést vagy
kötelezettséget. A semleges bankműveletek zömében jutalék- és díjbevételt
eredményeznek a banknak.
A semleges bankműveletek közé tartozik:
1. Pénzforgalmi szolgáltatások: az ügyfél számláján elhelyezett pénzből az ügyfél
utalhat el összegeket más bankszámlára és fogadhat is pénzeket, továbbá a számlán lévő
elektronikus pénzhez készpénz formájában is hozzájuthat.
15
2. Valuta- és devizaváltás: A bank a középárfolyamhoz képest kialakít egy számára
kedvezőbb árfolyamot a valuta- és devizaváltásra, és az ebből fakadó különbség a bank
nyeresége az ügyleten.
3. Banki tanácsadás, vagyonkezelés, széfszolgáltatások, brókeri- és minden egyéb
tevékenység, amelyet nem soroltam még fel.
Hitelezés folyamata
A hitelezés a hitel igénylője szándékának jelzésétől a hitel visszafizetéséig tart, miközben a
bank folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfél gazdasági helyzetét. A bank
szempontjából a legfontosabb szempont az, hogy úgy elégítse ki a lehető legjobban az
ügyfelei kérését, hogy a saját kockázatát minimálisra csökkentse. Ezért a legfontosabb
tevékenység ilyenkor a kockázatkezelés.
Lépései:
1. Az ügyfél jelzi hitel felvételének igényét
2. A bank előzetesen tájékozódik az ügyfél jelleméről, alapvető gazdasági helyzetéről,
korábbi pénzügyi magatartásáról.
3. A hitelező benyújtja a kérelmét, és csatolja a szükséges dokumentumokat.
4. A bank értékeli ezt szubjektív és objektív szempontok alapján (Scoring- és Rating-
rendszer)
5. Döntés a hitelfolyósításról, illetve a feltételek módosítása, amennyiben szükséges
6. Szerződéskötés, folyósítás
7. Monitoring
Néhány pontot kifejtek bővebben.
Előzetes tájékozódás: A bank alkalmazottja számos szempontot figyel már az első
találkozáskor és beszélgetéskor is.
Rendkívül fontos az igénylő vállalat vezetőjének jelleme, tanúsított magatartása,
tájékozottsága a saját vállalata gazdasági helyzetével. Az első dolog például, amit minden
bank megnéz, hogy az ügyvezető vitt-e már csődbe vállalkozást, továbbá hogy a vállalat,
vagy annak vezetője, mint magánszemély volt-e (vagy még most is) BAR- listás (a mostani
Központi Hitelinformációs Rendszerben [KHR] negatív adóslistán volt-e). További fontos
tényező, hogy a vállalkozásnak van-e fizetési határidőt meghaladó köztartozása. A passzív
KHR-státusz „csak” negatív tényező, a többi feltétel bármelyike önmagában kizáró ok a
16
hitelszerződés létrejöttéhez. Fontos tényező még az is, hogy a vállalkozás
menedzsmentjében történt-e változás, és ennek mi volt az oka, továbbá a vezetőség és a
tulajdonosok közötti kapcsolat is számít. Ez még az előzetes szűrés, a scoring rendszert
még ilyenkor nem is veszi igénybe a bank.
A bank értékelése, scoring/rating: Ekkor történik a hitelbírálat érdemi része. Ilyenkor
nagyon fontos az ügyféllel kapcsolatot tartó, hitelügyi előadó véleménye az ügyfélről. Az
angolszász szakirodalom a hitelképességet a nevezetes „5C”-vel méri, melyek a
következők (Dr. Bozsik S., 1999, 174. oldal):
1. A pályázó jelleme (Character)
2. A vállalat hitel visszafizetési képessége (Capacity)
3. A vállalat saját vagyona (Capital)
4. A hitel fedezete (Collateral)
5. A vállalat gazdálkodásának körülményei (Conditions)
A scoring (pontozás) rendszer egyfajta értékelési módszer, amely a fent megnevezett
pontokba tartozó aspektusokat értékekkel látja el, és abból egy számítógépes rendszer
megállapítja, a hitel nyújtható-e, és olyan keretek között, amit a vállalkozó kér. (Dr. Bozsik
S., Banküzemtan, 1999, 174. oldal).
A rating-modell minősítést jelent, azaz a scoringhoz képest nagyobb hangsúlyt kapnak az
egyéni preferenciák, jellemzők. Az egész kevésbé sztenderdizált, a hitelbírálat hosszabb
időt vesz igénybe. A kisebb vállalkozások és a lakossági ügyletek scoring-módszer szerint
kerülnek értékelésre, a nagyobb súlyú ügyletek rating modellel.
Az „5C” részletesebben:
A pályázó jelleme pontot már nagyrészt kifejtettem az előzetes tájékozódás
pontban.
A vállalat hitel-visszafizetési képessége: Itt az a fontos, hogy arra a megállapításra
jusson a bank, a hitelt felvéve olyan gazdasági eredményt tud produkálni a
vállalkozás, amiből vissza tudja fizetni a hiteleit, van-e a megfelelő piaca. Vagyis,
hogy konkrétan megnézik a pénzáramait (ennek a meghatározott formában történő
összeállítása a Cash Flow kimutatás, röviden CF), és ebből megállapítják, a
törlesztő részleteket időben, megfelelő összegben tudja-e teljesíteni.
17
A vállalat saját vagyona: Itt fontos a minél nagyobb saját tőke a hitel összegéhez
képest mérve. Természetesen ez eltér az ágazati sajátosságok függvényében.
Például egy kereskedelmi vállalatnál kevesebb saját tőke is elegendő, mint egy
termelő vállalkozás esetében. Azért számít ez, mert ha a vállalkozás hozama a hitel
kamatlába alá csökken, akkor a saját tőkéje kárára a vállalkozás továbbra is tud
törleszteni. Továbbá, a magas saját tőke aránya, vagyis a tulajdonosok befektetése a
cégben további pozitív tényező. Megerősíti a bankárban azt a tudatot, hogy a
tulajdonosok komolyan gondolják a cég működtetését, és a céljuk nem a hitel
összegének és a vállalkozás vagyonának felélése. Az, hogy a cég az elmúlt néhány
évben a pozitív eredmény ellenére nem fizetett osztalékot (tehát a teljes bevételt
visszaforgatták a cégbe), szintén pozitív elbírálást jelent.
A hitel fedezete: A bank számára fontos, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén (a
vállalkozás a hitel törlesztése közben válik fizetésképtelenné, és megszakad a
törlesztés még jelentős kintlévőség esetén) is valahogy mérsékelni tudja a
veszteségét. Persze a fedezetek értékesítése a banknak se a legjobb megoldás,
hiszen legtöbb esetben áron alul lehet eladni a fedezetet (és ekkor nem mindig
fedezi a nemfizetésből származó veszteséget), másrészt az értékesítés hosszú időt
vesz igénybe (különösen egy ingatlan esetén). Nyugat-Európában a rövid lejáratú
hitelekre nem szoktak kérni fedezetet. Magyarországon a bizonytalan gazdasági
környezet, az adóspártoló szabályozás és a kis múltra visszatekintő gazdálkodók
miatt ez törvényi elvárás.
A vállalat gazdálkodásának körülményei: A bankárnak mindig a legrosszabb
forgatókönyvvel kell számolnia a jövőben felmerülő bizonytalanságok esetén.
Vagyis tudatosan meg kell keresni azokat a pontokat a vállalkozásban, amik
jelenleg is, és/vagy a jövőben kockázatot hordoznak magukban (iparági
sajátosságok, vállalati jellemzők, lehetséges törvényi szabályozások), és az
ügyféllel közösen ezeket a tényezőket a minimálisra csökkenteni, illetve
figyelembe venni a hitelbírálat folyamán.
Döntés a hitelfolyósításról: Ha a bank a részletes elemzése során arra a következtetésre jut,
hogy hajlandó hitelt vagy egyéb szolgáltatást (pl. bankgarancia, faktoring) nyújtani a
vállalkozásnak, meghatározza, hogy milyen struktúrában, milyen feltételek mellett teszi ezt
meg. Meg kell említeni, hogy a kockázat és a termékek/szolgáltatások díja között egyenes
18
arányosságot tapasztalhatunk. A bank a kockázatosabb ügyletekért cserébe magasabb
hozamot vár el.
Monitoring: A bank rendkívül nagy energiát fektet az adósai pénzügyi helyzetének
nyomon követésére. Ezt azért teszi, hogy időben értesüljön azokról az esetleges
tényezőkről, amelyek a hitel visszafizetését veszélyeztethetik. Ezt úgy teszi meg, hogy a
vállalkozás gazdasági eseményeiről minél részletesebb tájékoztatást kér, 1 éven belül akár
többször is, vagy épp a konkrét beruházási projektet nyomon követi.
Az ügyféllimit meghatározása
Ügyféllimit alatt a banknak az ügyfél felé maximálisan vállalható kitettségét értjük. Más
szóval, azt a maximum összeget, amelyet a különböző termékein keresztül az ügyfél felé
vállalhat. Ezek a termékek sokfélék lehetnek (például hitelek, különféle bankgaranciák,
lízingügyletek, faktorálás, stb.), ezért különféle kockázatkezelési stratégia szükségeltetik a
helyes használatukhoz. Ebben a részben áttekintem a leggyakoribb ügyféllimit
meghatározási módszereket, majd néhány konkrét példán keresztül bemutatom ezeket.
Az ügyféllimitek szabályozása
Magyarországon a pénzügyi intézmények felügyeletét és szabályozását ellátó Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (amely október 1-től beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba)
ajánlásokat fogalmazott meg az ügyféllimitekkel kapcsolatban, melyek lényegi elemei a
bankokra nézve a következők:
1. A banknak a hatékony kockázatkezelés érdekében meg kell határoznia az
ügyféllimitet, mint a kockázatcsökkentés egyik eszközét, és az ügyféllimit számítás
alkalmazásának küszöbértékét.
2. A különféle limiteken (pl. termék-, ország-, ágazatlimit, stb.) belül az ügyféllimit
szervesen kapcsolódjon az adósminősítés rendszeréhez.
3. Az ügyféllimit számítás az adósminősítés szabályában kell, hogy rögzítve legyen,
mégpedig ágazat, termék, méret alapján differenciáltan.
4. Az adós minősítésén kívül még az adós mérete is befolyásolja az ügyféllimit
meghatározásában.
5. Lehetőség szerint nem csak a saját kihelyezéseket kell figyelembe venni a
limitszámításnál, hanem a más intézmény által nyújtott hiteleket, garanciákat, stb.
19
6. A bankoknak a limitszámítási módszertanukat a leányvállalataikkal
(lízingtársaságok, faktorálás) javasolt összehangolniuk.
Az ügyféllimit számítása a gyakorlatban2:
Az ügyféllimit meghatározásához általánosan az ügyfél pénzügyi helyzetét szokták
elemezni. Tipikus elemzési célpontok például a tőkeellátottság, működési cash-flow,
likviditás, jövedelmezőség, üzleti profil, de ezeknek a keveréke is elképzelhető.
Megközelítési szempontok:
1. likviditás: Vizsgálható a vállalkozás eladósodottsága olyan szempontból is, hogy a
likvid eszközei milyen mértékben fedezik a bank felé fennálló vagy függő kötelezettségeit.
Küszöbértéknek tekinthető az 1,3-as érték (a forgóeszközök értéke 1,3-szorosa a rövid
lejáratú bankhitelekének) Kiszámításának módja:
ó ö ö
ö á ≥ 1,3 (1)
Ebben az esetben az ügyféllimit a mutató egy alsó küszöbértékének a kijelölését jelenti.
2. Jövedelmezőség: Másik megközelítés, hogy a vállalat az üzemi eredményének a
feléből vissza tudja-e fizetni a banki hitelek kamatait. Képlete:
ü é é é
(2)
3. Hitel-visszafizetési képesség: A bank vizsgálja, hogy az ügyfél kitermel-e elegendő
pénzmennyiséget ahhoz, hogy a hitel tőke- és kamatrészét visszafizesse. A cikk szerzője itt
a képlet értékének maximum 3-as értéket ír elő, én más értékkel fogok számolni, amit
később fejtek ki. Képlete:
á á
ó é é é ö é (3)
4. Tőkekövetelmény: A források szerkezetének vizsgálata is segíthet az ügyféllimit
meghatározásában. Itt azonban nem lehet egy egzakt, abszolút értéket meghatározni
optimális tőkeszerkezetként, figyelembe kell venni az ágazati sajátosságokat.
2 Horváth Lajos cikke alapján, mely a Hitelintézeti Szemle 2008/2. számában jelent meg.
20
L4= Mérlegfőösszeg * Hitelállomány arányának ágazati átlaga (4)
A képlet számítható rövid- és hosszúlejáratú hitellimit meghatározása céljából is.
5. Üzleti ciklus alapján: Az ügyfél annyi rövid lejáratú hitelállománnyal rendelkezhet,
amennyi az ágazati átlag.
L5= 1 napi nettó árbevétel * ö á á á
á ó á é (5)
21
A hitelezés szerepe a magyar gazdaságban3
Általános makrogazdasági helyzet
A hitelnyújtás gazdasági jelentőségét már bemutattam A bank szerepe az országok
gazdaságában című pontban. Itt a hazai gazdaságban betöltött szerepét, a szerepének a
változását mutatom be a válság tükrében. A bankok tevékenységének a hatása a
nemzetgazdaságra prociklikus. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági ciklusokat (recesszió,
fellendülés, virágzás, visszaesés) felerősíti.
2. táblázat: Fontosabb hazai makrogazdasági mutatók éves változása (%)
2012 2013 Előrejelzés
GDP -1,7 0,4
Fogyasztási árindex (átlag) 5,7 2,3
Beruházások -5,2 -2,5
Munkanélküliségi ráta 10,7 10,5
Államháztartási egyenleg (ESA egyenleg) -1,9 -2,7
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában) +1,7 +1,9
Forrás: KSH
Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan most is recesszióban van. A megszorító (és
azokat kiigazító) intézkedések, a nemzetközi pénzügyi bizalmatlanság hazánkkal szemben
mind-mind eredményezik ezt a helyzetet. Bár az államháztartási hiány elérte a kijelölt célt,
a gazdaság nem növekedik. A beruházási kedv rendkívül alacsony (ami persze összefügg a
hitelkínálat szűkösségével is). A hazai gazdaság motorja az export, azonban az euró zóna
elhúzódó válsága miatt nem várható jelentős konjunkturális fellendülés az export
célpiacain.
Úgy tűnik, a magyar gazdaság lassan kiheveri a válság hatásait: a CDS-felár4 javulásának,
az erősödő árfolyamnak, valamint a nettó swap-állomány csökkenésének és átlagos
3 A Magyar Nemzeti Bank 2012. novemberi és 2013. májusi stabilitási jelentései alapján, kivéve ahol külön
mást jeleztem.
4 A CDS-felár (Credit Default Swap) az országkockázati felár. Bázispontban mérik. 100 bázispont 1 százalék.
Azt mutatja meg, hogy a Magyarországnak történő hitelezés mennyivel kockázatosabb (és ezért hány
22
hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a bankrendszer likviditása javult. A
mérlegalkalmazkodási törekvéseknek és a külföldi anyabanki segítségnek köszönhetően a
bankok tőke-ellátottsága jelentősen javult.
2. ábra: Referencia hozamgörbék Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és
Németországban. Forrás: MNB, Thomson Reuters
A magyar hozamgörbe jelentősen magasabban van az itt vizsgált államokénál, ám
meredeksége már kisebb az olaszénál. Ez azt jelenti, hogy Magyarország jóval drágábban
jut forráshoz, mint az itt vizsgált három állam bármelyike, viszont a görbe lapossága a
válságból való kilábalás jeleit mutatja,
3. ábra: Közép- és kelet-európai országok CDS-felárának alakulása (bázispontban). Forrás: Kovács
Árpád, Költségvetési tanács, 2013. július
bázisponttal magasabb kamaton juthat hitelhez az állam és a magánszféra, mint az, amelyik
kockázatmentes.)
23
A fenti ábrán az látható, hogy Magyarország CDS-felára 2012 januárja óta
hozzávetőlegesen megfeleződött, 2013 júliusában kicsivel 300 pont fölött tartózkodott.
További problémát okoz a prociklikusság.
4. ábra: A magyar bankrendszer prociklikusságának és sokk-ellenálló képességének változása. Forrás:
MNB
A bal oldali diagramon az látható, hogy a bankrendszer prociklikussága kis mértékben bár,
de csökkent, szembemenve a 2012-ig tartó trenddel, mert addig nőtt. Az érték azonban
továbbra is magas, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a recesszió elmélyülését fokozzák a
bankok a hitelezési aktivitás visszafogottságával. A másik diagram változása negatívan
értelmezendő: a bankrendszer általánosságban veszélyeztetettebb lett a sokkokkal
szemben. Habár a bankok hitelezési kedve továbbra is alacsony (ami javítja az ellenálló-
képességet abból következően, hogy a mérlegfőösszeg nem nőne a saját tőkéhez képest), a
bank- és a tranzakciós illeték5 tételei tovább rontják a bankok helyzetét. További jelentős
tényező lesz még a 2013 szeptemberétől 2013 decemberéig négy részletben befizetendő, a
január és április közötti tranzakciós illeték összegére vetítendő, pótlólagos, 208%-os tétele
(Portfolio.hu, 2013.06.26). A sokk-ellenálló képességet javítja az anyabankok részéről a
tőkeemelés.
5 A tranzakciós illeték a bankban bonyolított pénzforgalomra vetített adónem. Kulcsa eltérő
készpénzfelvételre, átutalásra, bankkártyás fizetésre, stb.
Prociklikusság Sokkellenálló-képesség
2012. november
2012. november
2013. május2013. május
24
Hitelezési folyamatok alakulása Magyarországon
A bankrendszer a cégeket a kockázatviselő képességének megfelelően tudja csak hitelezni.
Ha jelentős kockázatot magában hordozó ügyfeleket hiteleznének a bankok, akkor
megnőne a nemteljesítő hitelek aránya, és ez kamatfelhajtó hatású lenne (a bedőlt hiteleken
elkönyvelt veszteséget a jól fizető adósokon kellene visszaszerezni, tehát a kockázat
beépülne az árakba).
5. ábra: A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása. Forrás: MNB
Az ábrán az látható, hogy a vállalati hitelállományok mértéke csökkent 2012 végéig, és
különösebb monetáris politikai lépések nélkül a tendencia valószínűleg folytatódna.
Azonban, a később dolgozatomban kifejtésre kerülő Növekedési Hitelprogram
kedvezményes kamatozású, refinanszírozó hitelei várhatóan javítani fogják a helyzetet. A
vállalati hitelállomány csökkenésének az oka keresleti és kínálati tényezőkre is
visszavezethető.
6. ábra: Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati
szegmensben. Forrás: MNB
-15
-10
-5
0
5
10
15
20
25
-300
-200
-100
0
100
200
300
400
500
2005
.I. II. III. IV.20
06.I. II. III. IV.
2007
.I. II. III. IV.20
08.I. II. III. IV.
2009
.I. II. III. IV.20
10.I. II. III. IV.
2011
.I. II. III. IV.20
12.I. II. III. IV.
%Mrd Ft
Banki hosszú Banki rövid
Nembanki hosszú Nembanki rövid
Összesen, év/év (jobb skála)
-40
-20
0
20
40
60
80
100
-40
-20
0
20
40
60
80
100
2008
.III-I
V.
2009
. I. II. III. IV.
2010
. I. II. III. IV.
2011
. I. II. III. IV.
2012
. I. II.
II.fél
év (e
lőrej.
)
%
Enyh
ítés
%
Szigo
rítás
Tőkehelyzet (képesség)Likviditás, forráshoz jutás (képesség)Ciklikus tényezők (hajlandóság)Verseny (hajlandóság)Hitelezési feltételek változása
25
A vállalati hitelezés csökkenésének kínálati okait mutatja be a fenti ábra. Az ábráról
leolvasható, hogy a hitelfeltételek szigorítása a gazdasági ciklus aktuális állása – recesszió
– miatt történik, ami viszont a csökkenő hitelkihelyezés kiváltásával visszahat a
gazdaságra, és mélyíti a recessziót.
7. ábra: A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008
szeptemberéhez képest). Forrás: MNB
A következő ábrán az látható, 2012-re nagyjából egyforma mértékben okozta a vállalati
hitelezés visszaesését a keresleti és a kínálati tényező is, ellentétben a korábbi évekkel,
ahol zömében a bankok kínálata miatt volt a hitelezésben visszaesés.
Mindezek ellenére a bankok továbbra is egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak.
Ennek az egyik oka, hogy Magyarországon rengeteg a mikro- és kisvállalkozás, amely
megfelelő pénzügyi háttér nélkül működik. A csalás veszélye is nagyobb, főleg a saját
tőkével alig rendelkező, újonnan induló kisvállalkozások esetében.
8. ábra: A hitelintézetek vállalati kamatai és a jegybanki alapkamat. Forrás: MNB
-25
-20
-15
-10
-5
0
5
-25
-20
-15
-10
-5
0
5
2008
. IV.
2009
. I. II. III. IV.
2010
. I. II. III: IV.
2011
. I. II. III. IV.
2012
. I. II. III. IV.
százalékpontszázalékpont
Keresleti komponens Kínálati komponens
0
2
4
6
8
10
12
14
0
2
4
6
8
10
12
14
2008
.jan
márc
máj
júl
szep
tno
v20
09.ja
nmá
rcmá
jjú
lsz
ept
nov
2010
.jan
márc
máj
júl
szep
tno
v20
11.ja
nmá
rcmá
jjú
lsz
ept
nov
2012
.jan
márc
máj
júl
szep
tno
v20
13.ja
n
%%
Forintkamatok - új Forintkamatok - állományi
Jegybanki alapkamat (havi átlag) Eurokamatok - új
Eurokamatok - állományi
26
A jegybanki kamatcsökkentés az egyik legjelentősebb tényező, ami a hitelkamatok
csökkenését kiválthatja.
A bankok a magas kockázatok ellen úgy próbálnak védekezni, hogy a hitel összegének
csökkentése mellett a futamidőt is csökkentik. Ezzel egy olyan időtartamot szabnak meg a
hitelezésnek, amelynek kockázata könnyebben meghatározható. Viszont a beruházási
kedvet visszafogja, hiszen a beruházások – ha végre lehet azokat hajtani egy év alatt –
akkor se térülnek meg annyi idő alatt, tehát a vállalat a beruházási projektje után nem tudná
rövid távon visszafizetni a hitelt.
9. ábra: Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája. Forrás: MNB
A lakossági hitelezés visszaesésében elsősorban keresleti tényezők dominálnak. A bérek
vásárlóértéke csökken, a bizonytalan pénzügyi helyzet, a magas munkanélküliségi ráta, a
lakossági eladósodottság, illetve az általános hitelekkel szembeni bizalmatlanság miatt
alacsony a fizetőképes kereslet a piacon. További tényező, hogy a mérlegkiigazításra a
bankok ebben az üzletágban törekednek jobban. A hitelkínálati tényezők viszont a
közeljövőben javulhatnak, főleg a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott
konstrukciók 4-5 százalékponttal alacsonyabb költsége miatt (MNB, Jelentés a pénzügyi
stabilitásról, 2012. 11. hó). Összességében ebben a szektorban a hitelezési problémák nem
olyan károsak a gazdaságra, mint a vállalati szegmensben.
14
16
18
20
22
24
26
28
30
0
200
400
600
800
1 000
1 200
1 400
1 600
2007
. I. II. III. IV.
2008
. I. II. III. IV.
2009
. I. II. III. IV.
2010
. I. II. III. IV.
2011
. I. II. III. IV.
HónapMrd Ft
5 éven túli futamidő 1-5 év futamidő
Éven belül lejáró Átlagos lejárat (jobb skála)
27
Legnagyobb problémák a bankrendszer számára
1. Európa szerte nem túl fényes a bankok teljesítménye. A magyarországi bankok
anyabankjai folytatják, akár gyorsíthatják is a mérlegalkalmazkodást (a Bázel III.
közeledő életbe lépése miatt) – ez azt jelenti, hogy a hitelkihelyezésüket visszafogják
azért, hogy a hitel/betét, illetve a saját tőke/mérlegfőösszeg arányuk javuljon, erre
kötelezve a leánybankokat is.
10. ábra: A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban. Forrás: MNB
Amint látható, 2011-re messze az egyik legalacsonyabb volt a ROE mutatója a magyar
bankoknak (a románokkal fej-fej mellett), amely a végtörlesztés negatív hatásainak tudható
be túlnyomórészt.
11. ábra: A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec. – konszolidált
adatok). Forrás: MNB
-5
0
5
10
15
20
25
30
-5
0
5
10
15
20
25
30
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
%%
Németország Olaszország Ausztria
Magyarország Bulgária Horvátország
Lengyelország Csehország Szlovákia
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
Ném
eto
rszág
Belg
ium
Ola
szors
zág
Ausztr
ia
Lit
vánia
Lett
ors
zág
Szlo
vénia
Lengyelo
rszág
Csehors
zág
Észto
rszág
Szlo
vákia
Bulg
ári
a
Rom
ánia
Magyaro
rszág
%%
28
2. A hazai gazdaság helyzetét már jellemeztem fentebb. A gazdasági növekedés romló
kilátása is visszafogja a hitelezési kedvet és növeli a kockázatokat.
3. A hazai pénzügyi közvetítő rendszer talán legnagyobb problémája a romló minőségű
hitelportfólió kezelése.
12. ábra: Nemteljesítő hitelek aránya a vállalatok (bal oldal) és a lakosság (jobb oldal) körében.
Forrás: MNB
A fenti ábra alapján 2013-tól jelentős és fokozatos csökkenés várható a hitelek
állományarányos értékvesztésében, mind a vállalati mind a háztartási hitelezési
szegmensben.
Növekedési hitelprogram
A Magyar Nemzeti Bank által 2013. április 4-én meghirdetett Növekedési Hitelprogram
próbálja felélénkíteni a hitelezést. Ez a program június 1-jétől lépett életbe, és három
pilléren nyugszik:
1. Az MNB június 1-je és augusztus 31-e között 750 milliárd Ft értékben, 0%-on,
maximum 10 évre refinanszírozási hitelt nyújtott a kereskedelmi bankoknak, akik ezt –
0
5
10
15
20
25
30
0
1
2
3
4
5
6
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
%%
Állományarányos új értékvesztés - tény
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
0
3
6
9
12
15
18
21
0
1
2
3
4
5
6
7
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
%%
Állományarányos új értékvesztés - tény
A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés
Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés
Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
29
minden kamat- és díjtétellel együtt – maximum 2,5%-os kamattal helyezték ki a kis- és
középvállalkozásoknak.
2. Ugyanekkora összeget biztosít az MNB a kis- és középvállalkozások devizahitelének
forinthitellé váltásához, ugyanilyen szabályozással. A hitel beváltásakor az MNB a
devizatartaléka terhére devizát bocsájt ki a hitelintézetnek, hogy a devizavásárlás ne
okozzon volatilitást a forint árfolyamában. A kereskedelmi banknak vállalnia kell,
hogy a devizát külföldi rövid lejáratú adóssága kifizetésére fordítja.
3. A harmadik pillér lényege a külső deviza eladósodottság és az MNB kéthetes
kötvényei állományának csökkentése. Az MNB devizacserét ajánl a kereskedelmi
bankoknak a SWAP-kitettségük és külső devizaadósságuk csökkentésére.
Az I. és II. pillér pénzeinek lehívási határideje 2013. szeptember 30-a. Egyes elemzők
szerint a beruházási céllal felvett hitelek túlnyomó része valójában csak a régi hiteleket
váltotta ki, így egy állami kamattámogatás valósult meg a KKV szektorban. (hvg.hu,
2013. 09. 12.)
A Magyar Nemzeti Bank 2014. végéig további 2000 milliárd forinttal bővítené a
programot, ennek 10%-a menne hitelkiváltásra, 90%-a új hitel kihelyezése lenne.
30
A K&H Bank bemutatása és összehasonlítása az Erste Bankkal
pénzügyi mutatók alapján6
A K&H Bank és az Erste Bank bemutatása
A K&H Bank a magyar kétszintű bankrendszerrel egy időben jött létre, 1987. január 1-jén.
Alapítója a magyar állam és az örökölt ügyfélköréhez tartozó cégek. 1997-ben a KBC
Csoport jogelődje, a Kredietbank győzött a privatizációs tenderen; akkori 23 százalékos
részesedését mára 100 százalékra növelte.
A K&H Bank Magyarországon a vállalati szegmensben piacvezető, a lakossági
szegmensben második helyen áll. Szolgáltatásai a banki szolgáltatások teljes körét lefedik,
országos szintű fiókhálózata 2012 decemberében 226 fiókból állt. [K&H Bank 2012-es
konszolidált, IFRS beszámolója].
A Bankcsoport tagjai:
K&H Bank Zrt. (bank és biztosítás, illetve pénzügyi lízing)
K&H Lízingcsoport (4 aktív és 2 végelszámolás alatt álló társaság végez pénzügyi
és operatív lízing, továbbá biztosítási alkuszi tevékenységet)
K&H Alapkezelő Zrt. (befektetési alapkezelés)
K&H Csoportszolgáltató Kft. (a Bankcsoport számára összehangoló szolgáltató
tevékenységek nyújtása: logisztika, ingatlankezelés, bankbiztonsági,
üzemgazdasági feladatok, stb.)
Azért választottam benchmark vállalatnak az Erste Bank Hungary Zrt-t, mert a
tevékenységi köre megegyezik a bázisvállalatéval, és mérlegfőösszegben az Erste Bank
közel áll a K&H Bankhoz.
Az Erste Bank Hungary Zrt. jogelődjét, a Mezőbankot 1986 decemberében alakították.
1997-ben a magántulajdonban lévő legnagyobb, tőzsdén jegyzett osztrák bank, az Erste
Bank AG megszerezte a részvényeinek több mint 80 százalékát (amit azóta 100 százalékra
növelt), ekkor nevezték át a bankot Erste Bankká, és ekkortól lett tagja az osztrák Erste
Group Bank AG bankcsoportnak. A bank 2011-ben alakult zártkörű részvénytársasággá.
6 A K&H Bank és az Erste Bank 2011. és 2012. évi konszolidált éves beszámolói alapján.
31
Mérleg
3. táblázat: Mérlegfőösszeg alakulása (K&H Bank/Erste Bank) (millió Ft-ban)
2010 2011 2012
= 109,32%
= 88,39%
= 88,31%
Látható, hogy 2011-ről 2012-re mindkét banknak csökkent a mérlegfőösszege, ráadásul
ugyanolyan arányban. Ez a hitelezési – és ezzel párhuzamosan a betétgyűjtési aktivitás
csökkenésének köszönhető, látható, hogy mindkettő bank hasonló stratégiát követett.
4. táblázat: Hitel/betét mutató7 alakulása (millió Ft-ban)
2010 2011 2012
K&H
= 65,34%
= 69,82%
= 72,70%
Erste
= 85,53%
= 76,28%
= 69,66%
A hitel/betét mutató tekintetében mindkettő bank biztonságosan teljesített, a likviditási
kritériumokat így megfelelően tudják teljesíteni. Azonban a vizsgált három év alatt a K&H
Bank tevékenységével növelte a mutató értékét, szemben a benchmarkkal, amely a
hitelezési aktivitás további csökkenését jelenti. A K&H Bank a jelen helyzetben
Magyarországon az aktívabb bankok közé tartozik az aktív oldali kötelezettségvállalás
tekintetében.
5. táblázat: Hitelekre képzett értékvesztés és céltartalék alakulása (millió Ft-ban)
2010 2011 2012
K&H 35688 79073 12861
Erste 72854 225808 61331
A K&H Bank értékvesztésének és céltartalék képzésének alakulása sokkal jobb, mint az
Erste banké. Ennek okaként a körülményesebben, óvatosabban megválogatott és hitelezett
ügyfelek jelölhetők meg. A 2011-es kiugróan magas értékek mind a két esetben a
devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztés során keletkezett veszteségeket jelzik.
7 A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek állományával nem számolva.
32
6. táblázat: Jó minőségű likvid eszközök8 arányának alakulása a mérlegfőösszegben
(millió Ft-ban)
2010 2011 2012
K&H
= 44,96%
= 41,49%
= 42,32%
Erste
= 21,71%
= 28,74%
= 34,87%
A jó minőségű likvid eszközök biztonságos eszközök. A vizsgált három év bizonytalan
pénzügyi helyzetében indokoltnak nevezhető ezen instrumentumok priorizálása. A K&H
részéről a több mint 40%-os arány prudens aktivitást jelez. Az Erste Banknál ez az arány
2010-ben csak a fele volt, azóta drasztikusan javítani kezdte a mutatót. A fent említett
eszközök jó alternatívái az ügyfelek hitelezésének a jelenlegi gazdasági környezetben.
7. táblázat: Hitelek és követelések arányának alakulása az összes pénzügyi eszközön
belül (millió Ft-ban)
2010 2011 2012
K&H
= 55,43%
= 60,40%
= 57,73%
Erste
= 80,20%
= 77,53%
= 78,46%
Az aktív oldali kötelezettségvállalások csökkenése két okból fakad: egyrészt a bankok
növekvő állampapír állományából, másrészt a szigorodó hitelezési feltételek és az árazás
miatt kereslet szűkösségének.
8. táblázat: Saját tőke arányának alakulása a mérlegfőösszeghez képest (millió Ft-
ban)9
2010 2011 2012
K&H
= 6,85%
= 6,78%
= 8,77%
Erste
= 4,98%
= 5,47%
= 7,55%
Ez a mutató különösen fontos: a nagyobb arányú saját tőke biztonságosabb banki működést
jelent. Ezt a BASEL szabályozás is előírja. Másrészről, a saját tőke költsége nagyobb, ezért
a bankok jövedelmezőségét rontja. A vizsgált három év alatt a biztonság került előtérbe,
8 Pénzeszközök, Nemzeti Bankkal szembeni követelések és állampapírok állománya
9 Pontosabb lenne a mérlegfőösszeget súlyozni a kockázatokkal (Risk Weighted Assets – RWA), ám ezek az
adatok nem publikusak. Szemléltetés szempontjából megfelelő így is a mutató.
33
mind a két vizsgált bank növelte a saját tőkéje arányát. A BASEL III szabályozás
minimum 3%-os értéket ír elő, ezt mindkét hitelintézet teljesítette.
Eredménykimutatás
A következő két mutató a vállalkozások jövedelmezőségéről szolgáltat információkat,
ezért rendkívül fontosak, és különösen jól használhatók összehasonlításhoz.
9. táblázat: Adózott eredmény/Saját tőke alakulása (ROE)
2010 2011 2012
K&H
= 12,30%
= 0,30%
= 9,48%
Erste
= -1,35%
= -84,03%
= -2,90%
A ROE mutató az adózott eredményt viszonyítja a saját tőkéhez. Ezzel lényegében a saját
tőke megtérülését kapjuk meg, azaz egy évben a saját tőkének hány %-át termelte ki a
vállalkozás. A K&H Bank hatékony költséggazdálkodásának és kockázatkezelésének
köszönhetően 2011 kivételével jónak tekinthető saját tőke arányos megtérülést produkált.
Az Erste Banknál a folyamatos és egyre nagyobb mértékű értékvesztések miatt a mutató a
végtörlesztés által nem érintett években is rossz eredményt mutat.
10. táblázat: Üzemi eredmény10
/Összes eszköz alakulása (millió ft-ban)
2010 2011 2012
K&H
= 3,51%
= 2,50%
= 4,55%
Erste
= 2,84%
= -2,12%
= 2,61%
A ROA mutató azt mutatja meg, a vállalkozás milyen teljesítményt tud felmutatni a
rendelkezésére bocsájtott eszközök felhasználása és/vagy igénybevétele mellett. Abból
kifolyólag, hogy a bankok által kezelt vagyon összege a többszöröse a saját tőkének (lásd
fent), ezért a mutató abszolút értéke kisebb, mint a ROE mutatóé. Az eredményt tekintve
10
Az Erste Bank beszámolójában megtalálható volt ez a tétel, a K&H Bank beszámolója esetén így
számoltam ki az értéket: nettó kamat-, illetve nettó jutalék- és díjbevétel, továbbá a kereskedési eredmény,
illetve az értékvesztés előjelhelyes összege.
34
mégis nagy a hasonlóság az előző mutatóval: a K&H értékei rendre jelentősen felülmúlják
az Erstéét, továbbá csak az Erste Banknál fordul elő negatív érték már üzemi szinten is.
35
Hitelnyújtás folyamata konkrét példán keresztül
A következő oldalakon leírom az ügyfelek hiteligénylésének és -elbírálásának a
folyamatát, elemzem őket számviteli kimutatások alapján, majd azt követően
összehasonlítom a két ügyfelet a hitelvisszafizető-képességi szempontok alapján, illetve
elemzem a korábban említett hitellimit számításoknak való megfelelést. A két fiktív
ügyfelet Festék-ker. Kft. és Gabona-ker. Kft. névvel illettem (a Gabona-ker. Kft. kapcsolt
vállalkozása a Gabona-termelő Bt.).
Mindkét ügyfél a kis- és középvállalati szegmensből van, a banknak már meglévő ügyfele,
és új banki terméket szeretnének igénybe venni. Az ügyfeleknek már van kinevezett
kapcsolattartójuk, az ügyfél kérelme először hozzájuk kerül.
A személyes igényfelmérés és elbeszélgetés után a kapcsolattartó általános előszűrést
végez az ügyfélre vonatkozóan. Ennek keretében:
ellenőrzi a cég alapadataira vonatkozó helyes közlés tényét (például az Opten
cégtárból), többek között:
o tulajdonosok és vezetőség korábbi tevékenysége, kapcsolatuk
o vállalkozás tevékenysége, társasági formája, korábbi felvásárlás,
egybeolvadás, stb.
o kapcsolt vállalkozások helyzete, tevékenysége
Önmagában kizárást eredményező tényezők többek között:
o a vállalkozás felszámolás vagy végrehajtás alatt áll
o a vállalkozásnak jelenleg is rendezetlen tartozása látható a KHR-
adatbázisban
o a vállalkozás ellen végrehajtási eljárás van érvényben
o negatív saját tőkével rendelkező vállalkozások
ellenőrzi, van-e fennálló hitel vagy pénzügyi lízing jellegű tartozása más intézmény
felé, és van-e ezek között késedelmes (ezt a KHR-rendszerből11
teheti meg)
11
A Központi Hitelinformációs Rendszer egy országos szintű adatbázis, melyet a hitelintézetek és egyéb
pénzügyi szolgáltatók működtetnek. Az adatbázisból lekérdezhető az ügyfelek fennálló és már lezárt
tartozása, különös tekintettel a késedelmes fizetésekre.
36
van-e fennálló köztartozása, került-e végelszámolás alá, terhelve van-e jelzáloggal
az esetlegesen fedezetként felajánlott ingatlan más által, és hányadik ranghelyen áll
vagy hányadik ranghelyre kerülhet a bank jelzálogjoga
volt-e/van-e már kapcsolata a K&H-val (és ha vége lett, hogyan végződött)
Fontos az ügyfél és a bank közötti bizalom kiépülése és fennmaradása. A kapcsolattartó
ezeket az információkat a lekérdezés előtt az ügyféltől is megkérdezi, már csak azért is,
hogy felmérje kooperációs szándékát. Ez érthetően különösen fontos a banki
szolgáltatásnyújtásban, hiszen az ügyfél megbízhatóságáról alkotott kép az egyik legfőbb
biztosíték az ügylet mögött.
Az előszűrés után a kapcsolattartó rögzíti a banki nyilvántartásba a vállalkozótól beszerzett
pénzügyi táblákat, számviteli kimutatásokat, majd ezt kiegészíti szubjektív véleménnyel. A
rendszer három tényező szerint minősíti a vállalkozást:
szubjektív: az ügyfél jövőbeli üzleti kilátásai, az érdekcsoportjainak helyzete és
pozíciója, a vezetés és a tevékenység minősége, kockázata
objektív: számviteli kimutatások (mérlegek és eredménykimutatások), évközi
eredmények értékelése mutatószámok segítségével
viselkedési: az ügyfél korábbi hozzáállása a hitelek és lízingek teljesítéséhez,
vállalt és tényleges számlaforgalom, stb. Ez a tétel nyilván csak meglévő ügyfelek
esetében merül fel.
A tényezők minősítésénél az ügylet bedőlésének a valószínűsége (Probability of Default,
PD) jelenti az értékelési alapot. A három szemponton elért értéke alapján a minősítő
rendszer beosztja az ügyfelet egy 1-től 12-ig terjedő skála valamelyik kategóriájába. Az 1-
9-ig értékek a teljesítő kategóriák, a 10-12-ig pedig céltartalék képzése történik az ügylet
bizonyos százalékára.
37
11. táblázat: KBC masterscale a nem lakossági ügyfelek minősítésére
Forrás: K&H konszolidált kockázati jelentés 2012.
A minősítés eredményének ismeretében a kapcsolattartó előterjesztést ír a megfelelő
döntéshozónak az előterjesztés céljáról és az ügyfél minden olyan jellemzőjéről, amely
fontos lehet az elbírálás céljából, többek között a rendszer a hitellimitet is figyelembe
veszi. A PD-érték, illetve az összkitettség és annak árazása megszabja a szükséges
döntéshozói szintet, illetve azt, hogy a kockázatkezelő bevonása indokolt-e és milyen
befolyásoló jogkörrel bír.
Az egyszerűség kedvéért feltételezem, hogy esetünkben a kapcsolattartó egyben a döntést
is meghozhatja az ügyről.
Festék-ker. Kft.
Az Festék-ker. Kft. azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy finanszírozást biztosítsunk neki
az új szállítói részére történő előleg megfizetéséhez. Ehhez 7 millió Ft, 3 éves futamidejű
forgóeszköz-hitelt szeretne felvenni.
A Festék-ker. Kft. 1996-ban alakult, fő tevékenysége autófestékek illetve ehhez
kapcsolódó szerszámok, eszközök, segédanyagok értékesítése. A cég másodlagos profilja –
amit a válság okozta bevételkiesés miatt indított be - ipari jellegű lakkok, korrózióvédő
bevonatok, ipari padlórendszerek, tűzvédő lakkok, továbbá bútoripari festékek
forgalmazása.
A társaság egy családi vállalkozás, a tulajdonosok és a vezetőség személye megegyezik. A
cég székhelye és fő tevékenységi helye Miskolcon van, de fióktelepe van még Egerben is.
38
A cég főbb vevői nagyobb vállalkozások, illetve néhány önkormányzati tulajdonú
vállalkozás.
A vállalkozásnak banki terméke és folyószámlája csak nálunk van, az alapítástól kezdve.
Noha a kereskedelmi szektor teljesítményét jelentősen visszavetette a válság, a vállalkozás
a következő 3 évre növekedést prognosztizál mind az árbevételében, mind a profitjában.
Ennek oka, hogy ebben ez év áprilisában szerződést kötött több külföldi gyártó vállalattal a
készletek beszállításáról, nem pedig egy magyar importőrön keresztül szerzi be ezeket,
mint ahogy eddig tette. Ennek következtében mintegy 30%-kal csökken az eladott áruk
beszerzési értéke. Ez természetesen lehetőséget nyújt a saját árak csökkentésére (és így
piaci részesedés növelésére), miközben a saját árrését növelni tudja a Kft. A vállalkozás 19
főt foglalkoztatott 2012-ben.
A Kft. jelenlegi K&H-s kötelezettségei:
- 30 millió Ft-os folyószámla-hitelkeret (mely egy évre szól, de minden lejáratkor
van lehetőség megújításra), kihasználtsága általában 26-29 millió Ft között
szóródik
- 4,94 millió Ft éven túli forgóeszköz-hitel
- 2 db CHF alapú gépjármű lízing, jelenlegi értékük 1,1 millió Ft, lejáratuk
2014.06.02.
Iparági helyzet:
12. táblázat: A hazai járműipar értékesítése volumenindexének alakulása (előző
év=100%)
Év Járműgyártás
2008 100,5
2009 71,4
2010 116,6
2011 111,8
2012 108,4
Forrás: KSH
A magyar járműgyártás 2009-ben majdnem 30%-kot zsugorodott, azóta minden évben
javult a helyzete, így összességében nem olyan rossz a kép.
39
13. táblázat: A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként 2008- (millió
Ft)
Árucsoport 2008 2009 2010 2011 2012
Új gépjármű 784 046 422 945 386 593 300 517 310 644
Használt gépjármű 273 074 206 266 145 936 144 036 131 921
Új és használt motorkerékpár 24 310 21 056 16 307 9 555 7 878
Gépjárműalkatrész 322 564 285 090 344 486 352 336 293 624
Gépjármű-kiskereskedelem 1 403 993 935 357 893 322 806 445 744 067
Forrás: KSH
Az új gépjárművek vásárlása 2009-ben esett vissza majdnem 50%-kal, aztán folytatta ezt a
tendenciát; 2012-ben a forgalom a 2008-as 40%-a volt. A használt gépjármű értékesítés
50%-kal, a motorkerékpáré kétharmaddal esett vissza 4 év alatt. A gépjárműalkatrészek
terén volt egyedül „minimális” visszaesés, mindössze 10%-os, valószínűleg azért mert új
autók helyett a tulajdonosok felújították a használtjaikat.
Ezek az adatok közvetve kapcsolódnak az autófesték-nagykereskedelemmel foglalkozó
társasághoz, ugyanakkor mégis relevánsan mutatják a potenciális vevőkör fogyasztási
hajlandóságának csökkenését.
Számviteli jellemzők:
Az általános bemutatás után a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét elemzem a
vállalkozásnak mutatók segítségével.
Likviditás:
14. táblázat: Likviditási mutatók a Festék-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
Likviditás I. Forgóeszközök/RLK 117,00% 122,24% 128,48%
Likviditás II. (Forgóeszközök-Készletek)/RLK 45,73% 54,43% 61,61%
Likviditás III. (Értékpapírok+Pénzeszközök)/RLK 2,08% 5,55% 10,85%
40
A likviditási mutatók azt mutatják meg, hogy a forgóeszközök (illetve azok egy része)
hány százalékban fedezik az egy éven belüli kötelezettségeket. A tevékenység jellegét
tekintve érthető, hogy a forgóeszközökön belül a készletek képviselik a legnagyobb súlyt.
A mutatók közül csak a készleteket is figyelembe vevő éri el a 100 százalékot. Ez jelenti
azt, hogy a vállalkozás képes teljesíteni a rövid lejáratú kötelezettségeit likvidnek
tekinthető eszközökből.
Vagyoni helyzet:
15. táblázat: Vagyoni mutatók a Festék-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
Bef. Eszk. Aránya Befektetett eszközök/Mérlegfőösszeg 40,27% 40,01% 38,85%
Forgóeszközök
aránya Forgóeszközök/Mérlegfőösszeg 59,67% 59,93% 61,15%
Saját tőke aránya Saját tőke/Mérlegfőösszeg 43,11% 47,95% 50,57%
Kötelezettségek
aránya Kötelezettségek/Mérlegfőösszeg 56,55% 51,45% 48,99%
Tőkefeszültség Kötelezettségek/Saját tőke 131,18% 107,29% 96,87%
Befektetett
eszközök
fedezettsége I.
Saját tőke/Befektetett eszközök 107,06% 119,86% 130,16%
Befektetett
eszközök
fedezettsége II.
(Saját tőke+Hátrasorolt és Hosszú
Lejáratú kötelezettségek)/Befektetett
eszközök
120,84% 125,91% 133,75%
Saját tőke
növekedése Saját tőke/Saját tőke előző év 101,78% 102,15% 102,11%
Készletek
fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele/Készletek 343,89% 483,51% 494,62%
Az eszközök szerkezete megfelel egy átlagos kereskedelmi profilú vállalkozásnak, azaz a
forgóeszközök képviselik a nagyobb arányt. A saját tőke 50 százalék körüli aránya szintén
jó, ráadásul a mutató értéke javuló tendenciát mutat.
41
A befektetett eszközök fedezettségének értéke szintén jó eredmény, azt jelzi, hogy a saját
tőke teljes mértékben fedezi a befektetett eszközök állományát, azaz a teljes kötelezettség
állományt teljesíteni lehet a forgóeszközökből és az aktív időbeli elhatárolásokból.
A készletek fordulatszáma jó mutatója a készletgazdálkodásnak. A kereskedő cégeknél ez
a mutató általában többszörösen is meghaladja a 100 százalékot (azaz egy évben többször
annyi készletet értékesítettek, amennyi a zárókészlet); egy gépkocsi, vagy hajógyárnál az
érték bőven 100 százalék alatt lehet. Figyelembe véve, hogy a raktáron a festékekből
illetve egyéb bevonó anyagokból mindig több színben kell rendelkezésre állnia készletnek,
a közel ötszörös érték 2012-ben jónak nevezhető.
Egyedüli negatívumként a saját tőke lassú növekedési üteme nevezhető meg. Azonban a
mai gazdasági-pénzügyi helyzet tekintetében egyáltalán nem meglepő.
Jövedelmezőség:
16. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Festék-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
ROE Adózott eredmény/Saját tőke 1,75% 2,10% 2,07%
ROA Adózott eredmény/Mérlegfőösszeg 0,76% 1,01% 1,05%
Árbev. Arányos
üzleti er.
Üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye/Nettó árbevétel 3,15% 3,07% 3,40%
Eszközök
fordulatszáma
Értékesítés nettó
árbevétele/Mérlegfőösszeg 124,99% 160,73% 157,41%
Tőkejövedelmezőség MSZE/Összes eszköz 0,76% 1,01% 1,05%
EBITDA
(Üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye + értékcsökkenés)/Nettó
árbevétel
5,41 4,69 5,04
Az alapvető számviteli jellemzők áttekintése után érdemes megnézni a vállalat készpénz-
termelő képességét, ezért kiszámoltam a vállalat szabad pénzáramát12
(azt az összeget,
amit hitel-visszafizetésre fordíthat).
12
A részletesebb Cash-flow kimutatás a mellékletek között található meg.
42
Cash-flow
17. táblázat: Cash-flow a Festék-ker. Kft-nél
Ezer Ft-ban 2010 2011 2012
Szabad CF 9070 7412 4852
Adózott eredmény +
Amortizáció
5454 5317 5114
Működőtőke-változás13
5880 364 -108
Befektetési CF -2264 1731 -154
A pénzáramok abszolút értékben történő megjelenítéséből előzetesen ez vonható le
következtetésként: a vállalkozás jelentős befektetési tevékenységet nem folytatott, sőt,
2011-ben nettó eszközeladó volt. A működőtőke változása folyamatosan csökkenti a
pénzeszközök szintjét, és minimálisan bár, de az eredményből származó cash-flow is
csökkent (elsősorban az amortizáció csökkenő értékének eredményeként).
18. táblázat: Követelések alakulása a Festék-ker. Kft-nél
Ezer Ft-ban 2010 2011 2012
II. Követelések 33919 33538 32730
ebből: vevő- és váltókövetelés 22283 18445 16426
ebből: egyéb követelés 11636 15093 16304
Kicsit részletesebben megnézve a működőtőke elemeit, az látható, hogy a kötelezettségek
nagyjából ugyanazon a szinten maradtak minden évben. A vevőkövetelésekből 2010-ben
5,2 millió Ft, 2011-benn 8,4 millió Ft, 2012-ben 6,1 millió Ft volt 60 napon túli lejáratú,
ennek többsége csődeljárás, felszámolás alatt álló cégekkel szembeni. Az egyéb követelés
soron az összeg nagy része rövid lejáratú kölcsön más vállalkozások felé, azonban ezek a
cégek már nagy valószínűséggel nem fognak fizetni.
13
A forgóeszközök (kivéve pénzeszköz), az időbeli elhatárolások és a rövid lejáratú kötelezettségek (kivéve
bankok és pénzügyi intézmények felé fennálló kötelezettségek) időbeli változását tartalmazza.
43
19. táblázat: Követelések behajthatóság szerinti csoportosítása a Festék-ker. Kft-nél
Ezer Ft-ban 2010 2011 2012
Összes követelés 33 919 33 538 33 195
Ebből valószínűleg nem behajtható 16 839 20 424 19 293
Behajthatatlan/Összes köv. 49,64% 60,9% 58,12%
Amint látható, a követelésállományon belül a (valószínűleg) behajthatatlanok nagy arányt
képviselnek, ez rontja a likviditást a gyakorlatban.
20. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása a Festék-ker. Kft-nél
Ezer Ft-ban 2010 2011 2012
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 77723 68609 64481
ebből: szállító- és
váltótartozások 39652 33671 26067
ebből: egyéb RLK (bank felé
fennálló köt. nélkül) 4305 1066 4510
A szállítóállomány folyamatos leépítése figyelhető meg a következő táblázatból, zömében
ez okozta a működőtőke-változás negatív eredményét.
Összességében, a szabad pénzeszközök alakulása nem fest jó képet a hitel-visszafizetés
szempontjából. A cash-flow elemzése később még előkerül az ügyféllimit-számításnál.
Üzleti terv:
A vállalkozás 2013. év végére 10%-os, az ezt követő 2 évre pedig 5% körüli árbevétel-
növekedéssel számol. Ezt a már fent említett árcsökkentéssel, és beszállító váltással
kívánja elérni. Anyagjellegű ráfordításból ennél fogva kisebb mértékű növekedést tervez,
továbbá a személyi jellegű költségeknél növekedést nem vár. Ezt úgy szeretné elérni, hogy
2 fő munkavállaló 2013-ban már alvállalkozóként működik, további 2 pedig
részmunkaidőben.
44
Gabona-ker. Kft.
A Gabona-ker. Kft. 110 millió Ft hitelt szeretne 10 éves lejáratra felvenni, méghozzá a
Növekedési Hitelprogram első pillérének keretéből. A felvett hitelből egy gabona
terménytárolót szeretne építeni a vállalkozás. Mint ismeretes, a jegybank által
refinanszírozott hitelt a kereskedelmi bank maximum 2,5 %-os THM-mel hitelezheti
tovább. A Gabona-ker. Kft. – lévén az elmúlt két év átlagában, a 2004. évi XXXIV. évi
törvény értelmében KKV – hozzájuthat ehhez a forráshoz, azonban kikötés, hogy a teljes
futamidő alatt nem nőhet túl a KKV kategórián. KKV-nak számít az a vállalkozás, amely
250 főnél nem foglalkoztat többet, és éves nettó árbevétele nem lehet több, mint 50 millió
euró illetve a mérlegfőösszege nem lehet több, mint 43 millió euró. Ha a vállalkozás
kinőne a KKV keretei közül, akkor vissza kell fizetnie a hitelt a banknak (amely aztán
visszafizeti a jegybanknak).
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő cég viszonylag fiatal, 2010 márciusában
kezdte működését. Fő tevékenységi köre gabona-nagykereskedelem. A térségben
viszonylag ritka a gabona termelőktől történő felvásárlásával, tárolásával, majd azok
továbbértékesítésével foglalkozó társaság. A Gabona-ker. Kft. a behatoló árstratégiájával a
piacon viszonylag hamar nagy részesedést tudhat magáénak. Vevői között egyaránt
megtalálhatóak nagyobb részvénytársaságok, illetve helyi gazdák is. A cég ezen felül
integrátori tevékenységet is végez. Műtrágyát, vetőmagot ad el a gazdáknak, tárolja a
terményeiket, majd a gazda által learatott új terményt felvásárolja és továbbértékesíti.
A társaság egy családi vállalkozás, két testvér a tulajdonos, illetve tulajdonolják még a
Gabona-termelő Bt-t, amely elsősorban kukorica, búza és napraforgó termesztéssel
foglalkozik. Ez a Bt. már 16 éve működik, előtte egyéni vállalkozóként a szülők
foglalkoztak ezzel a tevékenységgel.
A Gabona-ker. Kft. jelenleg fennálló ügyletei a K&H Banknál:
- 70 millió Ft éven túli folyószámlahitel, lejárata 2014.11.24
- 80 millió Ft éven túli forgóeszközhitel: Ezt a hitelt taktikai készlet vásárlásra
használta fel, lejárata 2016.11.25. A taktikai készlet alatt azt a készletállományt
értjük, amely hosszabb ideig a vállalkozás tulajdonában marad, mert nem
hasznosítják rövid időn (néhány év, esetleg néhány hónap) belül, azonban azért
történt korábban a vétel, mert az ára alacsony volt.
45
A tulajdonosok másik vállalkozása, a Gabona-termelő Bt. a K&H Bankon kívül egy másik
nagybanknál rendelkezik folyószámlával, és ott van folyószámlahitele.
Iparág helyzete
21. táblázat: A mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának)
volumenindexei (2008–) előző év =100%
Év Növénytermesztési és kertészeti
termékek
Ebből
gabonafélék ipari
növények zöldség gyümölcs
2008 108,8 121,4 66,8 90,0 192,8
2009 106,9 115,7 104,8 88,9 97,4
2010 75,6 79,9 73,1 62,2 64,1
2011 93,7 87,7 100,2 116,4 73,6
2012 99,6 90,6 119,1 108,1 105,3
Forrás: KSH
A táblázatból leolvasható, hogy 2012-re gyakorlatilag a gabonafélék kivételével az összes
növénytermesztési ágazatban növekedés tapasztalható az értékesítésekben.
22. táblázat: A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga (2008-) kg/hektár
Év Gabonafélék Búza Kukorica Árpa Napraforgó-mag Repcemag
2008 5 790 4 980 7 470 4 450 2 670 2 650
2009 4 720 3 850 6 390 3 320 2 350 2 220
2010 4 730 3 710 6 470 3 360 1 930 2 050
2011 5 110 4 200 6 500 3 780 2 370 2 250
2012 3 760 3 750 4 000 3 620 2 140 2 510
Forrás: KSH
A fenti táblázatban azoknak a terményeknek a termésátlaga látható, amelyeket a Gabona-
ker. Kft. értékesít. A kedvezőtlen időjárási körülményeknek „köszönhetően” mintegy
26,4%-kal visszaesett 2012-ben a gabonafélék termésátlaga. Ezen az eredményen belül
messze a legrosszabb a kukoricáé volt, az egyetlen minimális növekedést a repcemag
termésátlagában tapasztalható.
46
23. táblázat: A fontosabb növénytermesztési termékek felvásárlási átlagára (2008–)
[Ft/kg]
Év Búza Kukorica, morzsolt Árpa Napraforgómag
2008 40,1 28,2 36,1 80,0
2009 29,9 27,2 26,7 58,6
2010 39,2 36,9 29,3 90,0
2011 51,2 47,9 49,8 108,8
2012 60,4 55,9 54,8 133,8
Forrás: KSH
A termelékenységi értékek csökkenésével párhuzamosan jelentős, 10-20%-os áremelkedés
volt tapasztalható a felvásárlási árak tekintetében is. Különös mértékben a napraforgómag
és a búza ára nőtt.
A mezőgazdaság összességében egy elég sikeres ágazat Magyarországon, amiben nem kis
szerepe van a nagymértékű EU-támogatásoknak, habár a szezonalitásnak és az időjárás
változásnak nagymértékben ki van téve.
Számviteli kimutatások elemzése
A következő oldalakon a Gabona-ker. Kft. megalakulása óta publikált beszámolóit fogom
elemezni, a Festék-ker. Kft-hez hasonlóan.
Likviditás:
24. táblázat: A likviditási mutatók a Gabona-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
Likviditás I. Forgóeszközök/RLK 128,12% 151,03% 116,52%
Likviditás II. (Forgóeszközök-Készletek)/RLK 77,38% 126,88% 50,64%
Likviditás III. (Értékpapírok+Pénzeszközök)/RLK 4,19% 1,40% 18,90%
A cég likviditása csak a legszélesebb eszközosztályt figyelembe vevő likviditás I.
mutatónál éri el a kívánt 100 százalékot, a többi esetben nem. A kereskedelmi profil
magyarázza ezen értékeket.
47
Vagyoni helyzet:
25. táblázat: Vagyoni mutatók a Gabona-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
Bef. Eszk. Aránya Befektetett eszközök/Mérlegfőösszeg 0,00% 3,45% 22,08%
Forgóeszközök
aránya Forgóeszközök/Mérlegfőösszeg 100,00% 96,55% 77,52%
Saját tőke aránya Saját tőke/Mérlegfőösszeg 21,95% 36,07% 19,67%
Kötelezettségek
aránya Kötelezettségek/Mérlegfőösszeg 78,05% 63,93% 80,33%
Tőkefeszültség Kötelezettségek/Saját tőke 355,61% 177,24% 408,40%
Befektetett
eszközök
fedezettsége I.
Saját tőke/Befektetett eszközök 0,00% 1046,55% 89,08%
Befektetett
eszközök
fedezettsége II.
(Saját tőke+Hátrasorolt és Hosszú
Lejáratú kötelezettségek)/Befektetett
eszközök
0,00% 1046,55% 151,60%
Saját tőke
növekedése Saját tőke/Saját tőke előző év 0,00% 307,85% 189,13%
Készletek
fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele/Készletek 490,98% 3877,72% 694,04%
A vagyoni helyzet mutatói rendkívül egyedi képet mutatnak, mégpedig a cég fiatal
mivoltából fakadóan. Kereskedő vállalatnak megfelelően az eszközök majdnem 80%-a
forgóeszköz.
A saját tőke aránya hektikusan változik, a 2012. év végi 20% kritikus érték. A befektetett
eszközök fedezettsége megfelelő, de csak azért, mert alapvetően nagyon kevés a
befektetett eszköz.
Egyértelműen nagyon jó ütemű a saját tőke növekedése, és a készletek fordulatszáma is jó.
Figyelembe véve a nagykereskedelmi profilt, és a gabonaárusítást, a 2011-es érték
rendkívül magas.
48
Jövedelmezőség
26. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Gabona-ker. Kft-nél
Mutató neve Mutató képlete 2010 2011 2012
ROE Adózott eredmény/Saját tőke 79,57% 67,52% 47,13%
ROA Adózott eredmény/Mérlegfőösszeg 17,46% 24,35% 9,27%
Árbev. Arányos üzleti
er.
Üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye/Árbevétel 9,98% 4,52% 4,20%
Eszközök
fordulatszáma
Értékesítés nettó
árbevétele/Mérlegfőösszeg 194,46% 598,70% 304,19%
Tőkejövedelmezőség MSZE/Összes eszköz 17,46% 24,35% 9,27%
A jövedelmezőségi mutatók is nagyon jó képet festenek a vállalkozásról, még úgy is, hogy
romlik az értékük. Ám e mögött nem a vállalkozás gyengélkedése állhat, hanem az, hogy
hamarosan a vállalat eléri a növekedési szakaszának a határát.
Összességében a pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi mutatók meglehetősen nagy
ingadozást mutatnak, mely elsősorban a vállalat fiatalságával magyarázható. A tendencia
stabilizálódni látszik, ám a több helyen is kiugróan teljesítő 2011-es év adatai
egyértelműen kilógnak a sorból, és valószínűleg nem lesz ismétlés.
Cash-flow
27. táblázat: Cash-flow a Gabona-ker. Kft-nél
Ezer Ft-ban 2010 2011 2012
Szabad CF 405 6461 107265
Tárgyévi CF 12984 34279 42406
Működőtőke vált. -12579 -32471 -27771
Befektetési CF 0 -4653 -92630
A cash-flow vizsgálata pozitív eredményt tartogat. A szabad pénzáram nagy mértéke
elsősorban az eredmény nagyon magas értékének köszönhető. A működőtőke változás
minden évben negatív volt, ez a növekvő vállalatok sajátja. A befektetési cash-flow több
mint 90 millió Ft-os értéke 2012-ben nagy beruházásokra utal. A cash-flow alapján
kiválóan teljesít a vállalat.
49
A 326 millió Ft-os vevőállományból mindössze 11 millió Ft a lejárt követelés, de ez is csak
minimálisan haladja meg a 30 napot.
28. táblázat: Működőtőke összetétele a Gabona-ker. Kft-nél
Tényező 2010 2011 2012
Szállítói kötelezettség változása 50847 23640 136515
Egyéb RLK változása 1298 -935 -128
Passzív IE változása 0 0 0
Vevőkövetelés változása -35437 -45634 43962
Készletek és értékpapírok változása -29287 -9542 -206361
Aktív IE változása 0 0 -1759
Ahogy az felfutó vállalkozásnál lenni szokott, a szállítói kötelezettségek drasztikusan
nőnek a nagyobb készletigény következtében. Megjegyzendő még, hogy a kisebb
gazdaságokkal termeltetési szerződés alapján, kompenzáció útján rendezi vevői és szállítói
kapcsolatait.
Üzleti terv:
A Gabona-ker. Kft. egy táblázatot is mellékelt a kérelmében, melyben 2013-ra dolgozta ki
az árbevétele, önköltsége és bruttó haszna alakulását termékenként bontva.
29. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó
haszna 2012-ben
Növény Árbevétel (Ft) Önköltség (Ft) Bruttó haszon (Ft)
Őszi búza 149.949.800 80.742.200 69.207.600
Repce 33.129.600 21.297.600 11.832.000
Napraforgó 118.128.400 54.520.800 63.607.600
Kukorica 313.894.035 109.613.790 204.280.245
Szója 35.221.500 15.654.000 19.567.500
Összesen 650.323.335 281.828.390 368.494.945
50
30. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó
haszna 2013-ban (terv)
Növény Árbevétel (Ft) Önköltség (Ft) Bruttó haszon (Ft)
Őszi búza 251.419.200 125.709.600 125.709.600
Repce 46.204.200 29.181.600 17.022.600
Napraforgó 113.591.700 50.485.200 63.106.500
Kukorica 428.864.200 158.002.600 270.861.600
Szója 23.400.000 11.232.000 12.168.000
Tavaszi árpa 12.597.000 9.945.000 2.652.000
Összesen 876.076.300 384.556.000 491.520.300
Az adatokból kiszámolható, hogy 2013-ra 35%-os árbevétel növekedéssel számol a
társaság, akárcsak az önköltség tekintetében. Ebből következően várhatóan piacot szerez a
2013-as évben a társaság, mindazonáltal a termékek átlagos fajlagos önköltsége nem
csökken.
51
Összehasonlítás
Ügyféllimit-számítás
Az alábbi táblázatban közlöm a korábban felvázolt limitek közül a Festék-ker. Kft. és a
Gabona-ker. Kft. limitjeit, majd a tényleges eladósodottsági számait, ebből állapítom meg,
hogy a vállalkozások túlhitelezettek-e, vagy sem.
A limitek közül az (1), (2) és (4) képletekkel fogok számolni. Ennek az oka, hogy ezzel a
három limittel mind a vagyoni, mind a jövedelmezőségi oldalról vizsgálom a
hitelképességet és a kockázatot, így nem marad ki releváns tényező az összehasonlításból.
A (3)-as és az (5)-ös limitekkel nem számolok. Azért teszem ezt, mert a (3)-as képlethez a
jelenlegi hitelek és lízingek jövőbeni kamatait kéne megbecsülnöm, ami a változó
kamatozású ügyletek miatt félrevezető eredményt is adhatna, az (5)-ös képlethez pedig
nem áll rendelkezésemre elég adat.
A K&H Bank a kis-és középvállalkozási kategóriába eső ügyfelek esetében az alant
következő 3 limitből az utolsóval számol, a többit én dolgoztam ki Horváth Lajos cikke
alapján. A Banknál azonban az utolsó limit sem képez kizáró korlátot, csupán egy tényező
a sok közül. A vállalat mérlegszerkezete mellett ugyanolyan fontos szerepet tölt be a
kapcsolattartó saját véleménye a cégről, illetve az, hogy a cég képviselője és a
kapcsolattartó ugyanúgy látja-e a cég jövőjét, lehetőségeit, a cég piacát. Ha a
kapcsolattartó az előszűrés alapján bár nem bukkan kizáró okra, de úgy ítéli meg, az ügyfél
teljességgel alkalmatlan a hitelezésre és nincs tisztában cége helyzetével, akkor az ügyletet
elutasíthatja. Ha azonban a hitelbírálat folytatódik, akkor a kapcsolattartó a saját
benyomását, illetve a 3 minősítési szempontot (objektív, szubjektív, viselkedési)
figyelembe véve előterjesztést ír. Az előterjesztést, illetve a pénzügyi kimutatásokat és az
ügyfélminősítést a döntéshozók kapják meg. A döntés a kis- és középvállalkozások
esetében egyedi, kivételesen rossz pénzügyi helyzet esetén fordul elő az, hogy már a
pénzügyi mutatók alapján rögtön elutasítják a céget.
A mutatókon kívül is vannak kizáró okok az ügylet megkötésére, ezek az állami szervekkel
kapcsolatos fizetési elmaradások, illetve a vállalkozás további működésének megszűnésére
utaló jelek: végelszámolás, felszámolás, végrehajtás, stb.
A következő táblázatban a Festék-ker. Kft. egyes hitellimitjeinek értékei láthatóak,
mégpedig a következő módon számolva:
52
a rövid lejáratú hitelek összege szorozva 1,3-mal nem lehet magasabb a
forgóeszközök értékénél (ha ezt teljesíti a vállalkozás, akkor legalább 130%-os a
rövid távú likviditási mutatója)
a hitelállomány összege nem lehet nagyobb, mint a tárgyévi adózott eredmény és az
amortizáció összegének háromszorosa (mivel hároméves lejáratú az új hitel);
A hitelállomány nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 40 százalékánál
(kereskedelmi vállalatok esetében a K&H Bank elvár 30%-os saját tőke arányt, a
maradék 70%-ot felosztottam 40%-os hitel arányra és 30%-os egyéb forrás arányra)
A felvázolásból látszik, az első limit értékét a vállalat rövid távú hiteleivel kell szembe
állítani, a másodikat és a harmadikat pedig a teljes hitelállománnyal. Ezek szerepelnek az
alábbi táblázatban a „tényleges” című oszlopban.
31. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított hitellimitek a
Festék-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve)
Limit neve Limit számítása Limit
értéke Tényleges
Új hitellel
tényleges
Likviditás
(rövid távú)
Forgóeszközök
osztva 1,3-mal 63729 33904 36237
Hitel-
visszafizetési
képesség
(Adózott
eredmény+ÉCS)
háromszorosa
14766 35797 42797
Mérlegszerkezet A mérlegfőösszeg
40%-a 54198 35797 42797
Az értékeket vizsgálva az látható, a Festék-ker. Kft. egyedül a hitel-visszafizetési képesség
alapján számolt mutató esetében van „túlhitelezve”, de ott több mint 200 százalékosan.
A hitel-visszafizetési képesség alapján számított limit különösen jó mérőszáma az adósság
visszafizető képesség méréséhez. Noha az összes kötelezettség súlyozott lejárata kisebb
értéket adna három évnél, látható, hogy három év alatt se tudná ezeket visszafizetni a
vállalat az adózott eredmény + ÉCS összegéből, így nem számoltam súlyozással.
A számítások összességében azt a képet adják, hogy a vállalkozás mérlegszerkezet
tekintetében jó adós. Azonban a jövedelmezőségi képességre alapozott törlesztő képessége
53
meglehetősen gyenge. A jövedelmezőségi limitnél épphogy, csak befér a limitbe az érték,
még az új hitel figyelembe vétele nélkül. Ez az eredmény megerősíti a stabil lábakon álló,
de a válság, illetve alacsony hatékonyság miatt minimálisan növekedő cég képét. Ez a cég
vezetőinek reményei szerint megváltozik a tárgyévben az új beszállítói kapcsolatnak és a
piacszerzésnek köszönhetően.
A Gabona-ker. Kft. esetén a limitek vetítési alapja a hitel-visszafizetési képesség alapján
számolt kivételével megegyezik. Az említett mutató értékét a következő képlettel
határozom meg:
(Adózott eredmény+ÉCS)*
(6),
ahol a tört számlálójában összeszoroztam a cég fennálló illetve igényelt ügyletének az
értékét a lejáratig hátralévő évekkel (kerekítve), és elosztottam a teljes fennálló és új
hitelek állományával. Így megkaptam a hitelek értékével súlyozott átlagos hátralévő
futamidejét.
32. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított ügyféllimitek a
Gabona-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve)
Limit neve Limit számítása Limit értéke Tényleges
Új
hitellel
tényleges
Likviditás
(rövid távú)
Forgóeszközök
osztva 1,3-mal 259206 77967 88967
Hitel-
visszafizetési
képesség
(6) képlet alapján 247572 137967 247967
Mérlegszerkezet A mérlegfőösszeg
40%-a 173884 137967 247967
A Gabona-ker. Kft. helyzete már jobban alakul. Likviditás alapján többszörösen túlteljesíti
az elvárásokat, jövedelmezőségi helyzete is megfelelő. A problémás terület itt a
mérlegszerkezet. A vállalat még a növekvő stádiumában van, érthető hogy az átlagosnál
nagyobb mértékben is hajlandó lenne eladósodni a piacszerzés érdekében. Minimális
korlátot még a hitel-visszafizetési képesség alapján számolt mutató jelez, azonban itt
mindössze 400 ezer Ft-ról van szó.
54
Ügyféllimit-számítás terén azonban még egy dolgot nem vettem figyelembe a Gabona-ker.
Kft-nél, ez pedig a kapcsolt vállalkozás. Mint leírtam, a Gabona-ker. Kft. és a Gabona-
termelő Bt. tulajdonosai megegyeznek, a Gabona-termelő Bt. gabonatermelőként, míg a
Gabona-ker. Kft. integrátorként működik. Ezzel a két vállalattal bizonyos fokú vertikális
integrációt valósítanak meg a tulajdonosok. A Gabona-ker. Kft. ügyletei mögötti garancia
részben a magánszemély tulajdonosok, részben a Gabona-termelő Bt. kezessége. Így hát
logikusnak tűnik az a lépés, hogy együtt elemezzem limit-megfelelés szempontjából a két
társaságot.
A Gabona-termelő Bt-nek 4 különböző pénzügyi lízingje van, mindegyik más
lízingtársaságnál. A négy lízing jelenlegi értéke 58 millió Ft, ebből 16,454 millió Ft
rövidlejáratú.
A tényleges eladósodottságnál minden esetben összevontam a két vállalat ügyleteinek
értékét, közös adóscsoportként kezelve őket. Az első és a harmadik limit megállapításnál
hasonlóan jártam el. A hitel-visszafizetési képesség alapján számolt limit a
következőképpen áll össze:
(Gabona-ker. Kft. (Adózott eredmény + ÉCS) + Gabona-termelő Bt. (adózott eredmény +
ÉCS) *
) (7)
Mérlegszerkezet esetén a Gabona-termelő Bt. esetén 25%-os hitel arányt tartottam
elfogadhatónak, abból kifolyólag, hogy termelő profilú vállalkozás (50%-os a saját tőke-
követelmény, 25% marad az egyéb idegen forrásokra).
33. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek szerint megállapított ügyféllimitek a
Gabona-ker. Kft. és a Gabona-termelő Bt. esetében összevonva (ezer Ft-ra kerekítve)
Limit neve Limit számítása Limit értéke Tényleges Új hitellel tényleges
Likviditás (rövid
távú) Forgóeszközök/1,3 319671 94421 105421
Hitel-
visszafizetési
képesség
(7) képlet alapján 730177 195746 305746
55
Tőkekövetelmény
Gabona-ker. Kft.
mérlegfőösszeg *
40% + Gabona-
termelő Bt.
mérlegfőösszeg *
25%
277909 195746 305746
Az újabb táblázat már csak a tőkekövetelmény soron jelez figyelemfelhívó értéket. A
helyzet azonban itt is javult, az eltérés az új ügylettel terhelt mérleg és a limit között már
kevesebb, mint 10%.
Egyéb tényezők a hitelbírálatnál
Ahogy az elemzésből kikövetkeztethető, a Gabona-ker. Kft. esetét limit-megfelelés
szempontjából nem szükséges túlbonyolítani. Különösen jól teljesítő vállalkozásról van
szó, amely mögött stabil magánszemély tulajdonosok és kapcsolt vállalkozás áll. A cég
egyedüli bizonytalanságot okozó tényezője a fiatalsága, és ebből következően a mérlegben
túl nagy arányban jelen lévő hitelei. Azonban ezt bőven kompenzálják a jövedelmezőségre
alapozott limitszámítások, a hitel-visszafizetési képesség esetében számolt limit több, mint
kétszeresen meghaladja a várható eladósodottságot.
A Festék-ker. Kft. helyzete teljesen más, itt már kérdéses a vállalat tovább hitelezhetősége.
Az áttekinthetőség kedvéért pontokba szedem a vállalkozás hitelezhetősége mellett és ellen
szóló érveket.
Pozitívumok:
Több mint egy évtizede a bank ügyfele, megbízható adós volt eddig, hitel és lízing
törlesztő részlet elmaradásai nem voltak.
Megfelelő mérlegszerkezet – jó és folyamatosan javuló saját tőke/mérlegfőösszeg
arány (50 % fölött).
Sokféle termék értékesítése – a vevők az autó- és a bútoriparból kerülnek ki.
A tulajdonosok és a vezetőség személye megegyezik. Ez garantálja a menedzsment
elkötelezettségét a cég felé.
Két nagyvárosban is értékesít.
Megfelelő készlet fordulatszám
56
Jövőbeli tervek – új beszállítók, nagyobb árrés, vélhetően piacszerzés
Negatívumok:
Válságágazatban tevékenykedik.
A 30 millió Ft-os folyószámla-hitelkeretét folyamatosan kb. 90%-ban kihasználja.
Nincs érdemi beruházás, az értékcsökkenést sem pótolja, 2011-ben eszközt adott el.
Gyenge (2% körüli) saját-tőke növekedési arány évek óta.
Gyenge Cash-flow termelő képesség.
Kérdésesen behajtható követelésállomány – a követelések több mint 50%-a
problémás!
A limitek tekintetében a társaság csak a jövedelmezőségre alapozott hitel-visszafizetési
képesség alapján számolt esetében volt problémás. Felmerül a kérdés, hogy a Bank a
limiteket milyen súllyal veszi figyelembe. Minden limitnek meg kell-e felelnie a cégnek?
A hitellimitekből esetleg készíthettem volna átlagot is, de úgy gondoltam így
szemléletesebb. Látszik, hogy egy-egy tekintetében nem felelnek meg a cégek, viszont a
többiben akár többszörösen túlteljesítik.
A nagyon számszerű limitek mellett olyan tényezők is fontos szerepet játszanak, mint az
ügyféllel kötött korábbi ügyletek tapasztalatai, a kapcsolattartó személyes véleménye, vagy
olyan „szubjektív” tényezők, mint a vevők és szállítók, a tevékenység kockázata, állami
vagy egyéb befolyás, és így tovább. Az ügyféllel szemben eleve elvárás, hogy a lehető
legrészletesebben mutassa be cégét, mondjon el róla minden releváns információt,
beszéljen a jövőbeli terveiről.
A Festék-ker. Kft. helyzete problémás, biztosan sok kockázatkezelő mondaná azt „normál”
esetben (ha nincs válság), hogy a cég nem hitelezhető. Ugyanakkor azt is figyelembe véve,
hogy a vállalkozás eddig több mint egy évtizede megbízható adós, a fedezetek is
megfelelőek, én hitelezném a céget. A jelenlegi környezetben a Festék-ker. Kft.
valószínűleg találna vagy más bankot vagy takarékszövetkezetet, aki meghitelezné, ha a
K&H nem tenné, és így a meglévő ügyfelek kockázatának mérhetősége is romlana, hiszen
a vállalkozás eleve kétfelé oszthatná a számláján lévő forgalmat, továbbá az a veszély is
felmerülne, hogy az információnyújtási hajlandósága csökken a Kft-nek, sőt akár a
meglévő ügyleteit is megpróbálhatja kiváltani.
57
A jelenlegi gazdasági helyzetben eleve csak „szerencsés” szektorokban (pl. mezőgazdaság)
tudja a cégek zöme hozni az „elvárt” profithányadost. A jelenlegi eredménye a cégnek
inkább a gazdasági helyzet következménye (pl. a vevők jelentős része jelenleg
fizetésképtelen), semmint a saját hibáié. További pozitívum az, hogy a válság hatására
csökkenő forgalma miatt vezette be a második profilját, mellyel főleg a bútoriparban
szeretne teret hódítani, és a személyzeti politikája is megfelelő.
A Gabona-ker. Kft. esetében is javaslom a hitelezést. A vállalkozásnak a hitel 2,5%-os
kamata vélhetően nem lesz nagy megterhelés; ha az eddigi évek teljesítménye alapján
növekszik (bár véleményem szerint közelít a növekedési szakaszának felső határához),
akkor biztos, hogy egyedül is képes lesz a kötelezettségei teljesítésére. Kevés a lejárt
vevője, jó a likviditása. Egy agresszívan növekvő cégről van szó, melynek van még
potenciálja a növekedésre. A cég számára kedvezőtlenebb helyzetben pedig a bank
fordulhat a pénzéért a kapcsolt vállalkozáshoz.
58
Összefoglalás
A fenti oldalakon bemutattam a két, hitelért folyamodó céget. Kitértem azokra a
tényezőkre, melyek szerepet játszanak a hitelbírálatban. Felsoroltam a hiteligény kemény
(azonnali) elutasításának kondícióit, majd tisztáztam, hogy azok nem állnak fenn ennél a
két ügyfélnél.
A számviteli mutatóik elemzése után megállapítottam, hogy az első cég – a Festék-ker.
Kft. – teljesítményére meglehetősen rányomta a bélyegét a 2008 óta tartó válság. A
jövedelemtermelő képességéből jelenleg nem tudná fedezni az új hitelét is, azonban
rendelkezésére állnak megfelelő mennyiségű likvid eszközök, továbbá a saját tőke
mutatója is megfelelő. A bírálatban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a sok éve
fennálló bizalom az ügyfél és a K&H Bank között. A limitszámítás alapján a hitel-
visszafizetési képesség alapján számolt limitnek nem felelt meg a Festék-ker. Kft, azonban
a vagyoni-mérlegszerkezeti mutatóknak igen. A vállalkozás hitelezését javaslom, nemcsak
a miatt, mert a vállalkozással kapcsolatos korábbi tapasztalatok ezt támasztják alá, hanem
azért is, mert az ilyen kockázatú ügyfelet még megéri megtartani. Ha nem hiteleznénk,
fenn állna a veszélye annak, hogy egy nagyobb kockázati étvággyal bíró konkurencia
meghitelezné. Ez üzleti kockázatot jelentene a K&H-nak, mert ez esetben az ügyfél akár
kiválthatná a meglévő K&H-s ügyleteit, és csökkenhetne az információ nyújtási
hajlandósága, a számlaforgalmát átterelhetné a másik hitelintézethez. Kitértem arra is,
hogy kockázatot hordoz magában az az eshetőség, ha az ügyfél más hitelintézettől hozzájut
a kívánt hitelhez, és kiváltja a K&H-nál lévő ügyleteit. Továbbá szót érdemes még ejteni a
folyamatosan, majdnem teljes mértékben kihasznált 30 millió Ft-os folyószámla-
hitelkeretről. Ebben az esetben javaslom a hitel átstrukturálásának fontolóra vételét.
Látszik, hogy a cégnek tartós forgóeszköz-szükséglete van, és ezt egy több éves
forgóeszköz-hitellel meg tudná oldani. Ez javítana a likviditásán is, és a bank kockázatát is
csökkentené a hitel „elkopásával”.
A másik vállalkozás esetében is pozitív döntést javaslok – a Gabona-ker. Kft. szinte
minden tekintetben megfelel az elvárásnak. Ebben az esetben a véleményemet befolyásoló
tényezők közül kevesebb szerepet kaptak a fennálló partneri kapcsolatok – hiszen ilyen
sokkal kevesebb volt, mint a Festék-ker. Kft. esetében – a hangsúlyt a jó piaci potenciálra
és a kapcsolt vállalkozás teljesítményére helyeztem.
59
A szakdolgozatom során bemutattam a limitszámítás egyszerűbb formáit mind vagyoni,
mind jövedelmezőségi megközelítésből, és bemutattam, hogy a K&H Bankban a limitek
nem mindig keményen vett korlátok, hanem sok esetben „csak” befolyásoló tényezők.
Amellett érveltem, hogy a limitek közül – legalábbis a jelenlegi makrogazdasági
környezetben - nem szükséges elvárni azt, hogy mindegyiket teljesítse az ügyfél. A
limitek, mutatószámok és egyéb tényezők között az egyensúlyt kell megtalálni, a
vállalkozást egészében kell nézni, és úgy javasolt a döntést meghozni.
Ugyanakkor a limitrendszer és alkalmazása véleményem szerint máshogy kell, hogy
megjelenjen a különböző ügyfélcsoportok között, méghozzá az ügyfél mérete alapján
csoportosítva. A mikro vállalkozások és a lakossági ügyfelek zömének a kérelme eleve
sztenderdizált rendszerbe kerül, ahol maga a scoring-modell alkot egy limitrendszert. A
mikro vállalkozás – kisebb ügylet – kisebb banki bevétel logika szerint ezeknél az
ügyfeleknél eleve érdemes egy költséghatékony és gyors scoring-modellt kidolgozni,
hiszen így garantálható az, hogy – az alacsony hitelbírálati költségek miatt – nem lesznek
túlságosan drágák az ügyletek – emellett a hitelbírálat is meggyorsul, a K&H esetében a
mikro vállalkozások akár 24 óra alatt is hitelhez juthatnak. Viszont a mikro vállalkozások
esetében ajánlott a „treated as retail”, azaz lakossági ügyfélhez hasonlóan történő kezelés,
mert viszonylag kevés a számszerű, megfogható tényező. Nagy hangsúlyt kell helyezni a
viselkedési tényezőkre is, tehát, ha az ügyfél jövedelmezőségi mutatók alapján nem tudná
visszafizetni a hitelt, de a korábbi tapasztalatok alapján (ideális esetben nem volt egyetlen
elmaradása soha, még a folyószámla havidíjjal sem) megbízhatóan törleszt, akkor
hitelezhető. Ez természetesen még mindig nagyobb kockázatot jelent – összességében
javasolt a magasabb kockázatot beépíteni az árba az ilyen jellemzőkkel rendelkező mikro
vállalkozások esetében.
A nagyobb KKV-k és a vállalati szektor területén (ratin-módszer esetén) viszont
véleményem szerint jobban vizsgálhatóak az objektív tényezők, a több számszaki adat
miatt, de itt is figyelembe kell venni az üzleti partnerek (vevők és szállítók) helyzetét,
pozícióját, a piaci lehetőségeket. Véleményem szerint az ilyen nagyobb ügyfelek vélhetően
nagyobb ügyleteinél a kockázatkezelők és az üzleti döntéshozók közös kompromisszuma
hozhatja meg a helyes döntést. Ilyen esetben sokkal nagyobb szerepet kap az egyéni
látásmód, az ügyfél igényeit jobban figyelembe vevő értékelések, a hosszabb hitelbírálat
(amely vélhetően nagyobb ügylettel és ennél fogva nagyobb bevétellel kecsegtet).
60
A 2008-as válság óta az egész bankszektorban drasztikusan lecsökkent azon ügyfelek
száma, akik a korábbi minősítések során jónak, kiválónak minősültek. Véleményem szerint
azok a limitek (amelyeket akár más bankok alkalmaztak), amelyek a válság előtt megfelelő
szűrőként működtek, mára az ügyfelek sokkal nagyobb körét zárnák ki a hitelezhetők
köréből, és ráadásul sokszor nem is a cégek hibájából, hanem a megváltozott mikro- és
makro környezetből fakadóan. Én úgy gondolom, az ügyféllimiteknek a vállalkozás
méretének növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb szerepet kellene osztani – úgy,
mint a K&H Banknál. A mikro vállalkozások „futószalag” szerű bírálata után a nagyobb
cégeknél egyre inkább egyéni látásmód szerint kellene dönteni. Kezdetben ez talán több
munkát jelentene a banki dolgozóknak, viszont így kevesebb az esélye annak, hogy
egyébként teljesen hitelképes igénylők elutasításra kerüljenek „csupán” néhány mutató
miatt. A limitek szerepének csökkentésével, a banki kapcsolattartók/kockázatkezelők
befolyásának erősítésével a cégekről árnyaltabb, pontosabb képet lehetne kapni.
61
Irodalomjegyzék
2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
A PSZÁF felügyeleti tanácsának 7/2006. (IX. 28.) számú ajánlása, Magyar Nemzeti Bank
honlapja, 2006.09.28.
https://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvutmut/ajan
las_ft/pszafhu_ajanlirelvutmut_20061006_1.html (Letöltés: 2013.10.10)
Dr. Bozsik S. (1999): Banküzemtan, Miskolci Egyetemi Kiadó
Dr. Huszti E. (2001-2002): Banktan, Tas Kft., Budapest
Dr. Kovács Árpád (2013): A magyar költségvetés helyzete 2012. június – 2013. június,
2013.07. hó http://www.aszhirportal.hu/documents/dr-kovacs-arpad-a-koltsegvetesi-
tanacs-elnokenek-eloadasa-pdf_20130719154005_71.pdf (Letöltés: 2013. 09.28)
Dr. Sági Judit (2007): Banktan, SALDO Zrt, Budapest
Erste Bank 2011. évi konszolidált éves beszámolója
Erste Bank 2012. évi konszolidált éves beszámolója
Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a Magyar bankok. Portfolio.hu, 2013. 10. 10.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ezermilliardos_mentocsomagot_kaptak_a_mag
yar_bankok.1.190314.html (Letöltés: 2013.10.10)
Gál E. (2009): Bankok, bankügyletek, Miskolci Egyetemi Kiadó
Gareth L., et al: IT spending in banking: a global perspective, 2013. 01.22.
http://www.celent.com/reports/it-spending-banking-global-perspective-0 (Letöltés:
2013.10.18)
Horváth Lajos (2008): A vállalati ügyféllimit-számítás módszertani kérdései a Bázel II.
szabályozás tükrében, Hitelintézeti szemle 2008/2. szám
62
Itt a módosító: egyszeri befizetést ír elő a kormány a bankoknak, portfolio.hu, 2013. 06.26.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/itt_a_modosito_egyszeri_befizetest_ir_elo_a_kormany_
a_bankoknak.185818.html (Letöltés: 2013.10.17)
K&H Bank 2011. évi konszolidált éves beszámolója
K&H Bank 2012. évi konszolidált éves beszámolója
K&H Bank 2012. évi konszolidált kockázati jelentés (Bázel II – 3. pillér szerinti
közzététel), K&H Bank weboldala,
https://www.kh.hu/publish/kh/hu/khcsoport/media/dokumentumok/eves_jelentesek/2012/K
onszolidalt_kockazati_jelentes_-_2012__Bazel_II_-
_3__piller_szerinti_koezzetetel_.download.pdf (Letöltés: 2013. 08.31.)
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja, http://www.ksh.hu/
Magyar Nemzeti Bank (2012. november): Jelentés a pénzügyi stabilitásról, A Magyar
Nemzeti Bank Honlapja,
http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201211 (Letöltés: 2013.
05.02.)
Magyar Nemzeti Bank (2013. május): Jelentés a pénzügyi stabilitásról, A Magyar Nemzeti
Bank honlapja, http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_stabil/mnbhu_stab_jel_201305
(Letöltés: 2013. 08.06.)
Magyar Nemzeti Bank: MNB ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi
folyamatokról, 2013. 09. 24,
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/abrakeszlet/Abrakeszlet_20130924.pdf
(Letöltés: 2013. 09.28.)
MTI: Óriási összeget pumpálnak az MKB Bankba. HVG.hu, 2012. 09. 26.
http://hvg.hu/kkv/20120926_Oriasi_osszeget_pumpalnak_az_MKB_Bankba (Letöltés:
2013.10.08)
Nagyon sokba kerül Matolcsy pénzszórása, hvg.hu, 2013. 09.12,
http://hvg.hu/gazdasag/20130912_Nagyon_sokba_kerul_Matolcsy_penzszorasa (Letöltés:
2013.10.27)
63
Surányi György: A pénzügyi válság mechanizmusa a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban,
Hitelintézeti szemle, 2008/6. szám
Újabb nagy tőkeemelés a CIB Banknál, Portfolio.hu,2013. 10. 04.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/ujabb_nagy_tokeemeles_a_cib_banknal.19013
1.html (Letöltés: 2013.10.08)
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat: Tőkeemelések évente a magyar nagybankoknál, milliárd forint .............. 12
2. táblázat: Fontosabb hazai makrogazdasági mutatók éves változása (%) ................ 21
3. táblázat: Mérlegfőösszeg alakulása (K&H Bank/Erste Bank) (millió Ft-ban) ........ 31
4. táblázat: Hitel/betét mutató alakulása (millió Ft-ban) ............................................... 31
5. táblázat: Hitelekre képzett értékvesztés és céltartalék alakulása (millió Ft-ban) ... 31
6. táblázat: Jó minőségű likvid eszközök arányának alakulása a mérlegfőösszegben
(millió Ft-ban) .................................................................................................................... 32
7. táblázat: Hitelek és követelések arányának alakulása az összes pénzügyi eszközön
belül (millió Ft-ban) ........................................................................................................... 32
8. táblázat: Saját tőke arányának alakulása a mérlegfőösszeghez képest (millió Ft-
ban) ..................................................................................................................................... 32
9. táblázat: Adózott eredmény/Saját tőke alakulása (ROE) .......................................... 33
10. táblázat: Üzemi eredmény/Összes eszköz alakulása (millió ft-ban) ........................ 33
11. táblázat: KBC masterscale a nem lakossági ügyfelek minősítésére ........................ 37
12. táblázat: A hazai járműipar értékesítése volumenindexének alakulása (előző
év=100%) ............................................................................................................................ 38
13. táblázat: A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként 2008- (millió
Ft) ........................................................................................................................................ 39
14. táblázat: Likviditási mutatók a Festék-ker. Kft-nél ................................................. 39
15. táblázat: Vagyoni mutatók a Festék-ker. Kft-nél ..................................................... 40
16. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Festék-ker. Kft-nél ....................................... 41
17. táblázat: Cash-flow a Festék-ker. Kft-nél ................................................................. 42
18. táblázat: Követelések alakulása a Festék-ker. Kft-nél ............................................. 42
19. táblázat: Követelések behajthatóság szerinti csoportosítása a Festék-ker. Kft-nél
............................................................................................................................................. 43
20. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása a Festék-ker. Kft-nél .............. 43
21. táblázat: A mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának)
volumenindexei (2008–) előző év =100% ......................................................................... 45
22. táblázat: A fontosabb szántóföldi növények termésátlaga (2008-) kg/hektár ........ 45
23. táblázat: A fontosabb növénytermesztési termékek felvásárlási átlagára (2008–)
[Ft/kg] ................................................................................................................................. 46
24. táblázat: A likviditási mutatók a Gabona-ker. Kft-nél ............................................ 46
64
25. táblázat: Vagyoni mutatók a Gabona-ker. Kft-nél .................................................. 47
26. táblázat: Jövedelmezőségi mutatók a Gabona-ker. Kft-nél .................................... 48
27. táblázat: Cash-flow a Gabona-ker. Kft-nél ............................................................... 48
28. táblázat: Működőtőke összetétele a Gabona-ker. Kft-nél ........................................ 49
29. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó
haszna 2012-ben ................................................................................................................. 49
30. táblázat: A Gabona-ker. Kft. egyes termékek árbevétele, önköltsége és bruttó
haszna 2013-ban (terv) ...................................................................................................... 50
31. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított hitellimitek a
Festék-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve)............................................. 52
32. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek által megállapított ügyféllimitek a
Gabona-ker. Kft. esetében 2012-ben (ezer Ft-ra kerekítve) .......................................... 53
33. táblázat: Az egyes limitszámítási módszerek szerint megállapított ügyféllimitek a
Gabona-ker. Kft. és a Gabona-termelő Bt. esetében összevonva (ezer Ft-ra kerekítve)
............................................................................................................................................. 54
Ábrajegyzék
1. ábra: A pénzügyi közvetítés, saját szerkesztés ............................................................ 11
2. ábra: Referencia hozamgörbék Magyarországon, Lengyelországban,
Olaszországban és Németországban. Forrás: MNB, Thomson Reuters....................... 22
3. ábra: Közép- és kelet-európai országok CDS-felárának alakulása (bázispontban).
Forrás: Kovács Árpád, Költségvetési tanács, 2013. július ............................................. 22
4. ábra: A magyar bankrendszer prociklikusságának és sokk-ellenálló képességének
változása. Forrás: MNB .................................................................................................... 23
5. ábra: A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása. Forrás: MNB .. 24
6. ábra: Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak
változásához a vállalati szegmensben. Forrás: MNB ..................................................... 24
7. ábra: A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati
tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest). Forrás: MNB .............................................. 25
8. ábra: A hitelintézetek vállalati kamatai és a jegybanki alapkamat. Forrás: MNB . 25
9. ábra: Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája. Forrás: MNB .......... 26
10. ábra: A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban. Forrás:
MNB .................................................................................................................................... 27
11. ábra: A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011.
dec. – konszolidált adatok). Forrás: MNB ...................................................................... 27
12. ábra: Nemteljesítő hitelek aránya a vállalatok (bal oldal) és a lakosság (jobb oldal)
körében. Forrás: MNB ...................................................................................................... 28
65
Summary
The main issue of my study is the calculation of client limits at the place of my internship,
K&H Bank. Nowadays, the limit calculations (client-, product limit, etc.) are essential for
risk management in financial institutions, like banks. These limits should take part of the
whole client rating or scoring model. By using these calculations – of course without
leaving other professional risk management methods - the possibility of defaults can be
minimized. Like most of the countries, the Hungarian financial supervision also has
recommendations for the purpose and the method of calculating different types of limits.
In the first chapter of my dissertation, I have reviewed the basic definitions of financial
institutions, bank, and the services of bank and the process of lending. Finally, I have
presented the recommendations of the Hungarian financial supervision in the case of limits
and some concrete client limit calculations used in Hungarian banks.
In the second chapter, I have analysed the most important roles of banks in the Hungarian
economy. I have reviewed the main problems and challenges of the financial institutions.
The exploration of the interaction between Hungarian banks and economy can also be
found in this study.
In the third chapter, I have introduced two firms which had requested for loans in K&H
Bank. The first is an old firm, a trader of car paints; the second (established in 2010) is a
wholesaler of grain. By analysing the companies’ financial situation, I have made
statements regarding their abilities of paying back their loans. I have listed the positive and
negative aspects of the two firms to make their conditions clear.
Finally, I have calculated their client limits according to the methods I have presented in
the chapter of theory. I have made clear that neither of the companies were able to fulfil all
the needed limits – however, in some of the limits, they have performed very well.
I have recommended that the role of client limits should decrease as the size of the client
and the loan increases. In that case, these limits must be ‘only’ one factor from many.
Viewing the clients of the bank from a deeper perspective – by letting room for subjective
aspects – can result in a better lending performance, especially since the outbreak of the
financial crisis in 2008, which has destroyed the good performance of countless clients, but
not because of their own business behaviour.
66
However, in the credit assessment of micro enterprises, the scoring model is
recommended. There is a smaller income on these loans, that is why a cost and time
efficient approval technique is needed. Otherwise, the method of lending would cost more,
which would mean a highly increasing interest rate for these micro enterprises.
67
Mellékletek
1. melléklet: A Festék-ker Kft. mérlege, saját szerkesztés
MÉRLEG 2009 2010 2011 2012
A. Befektetett eszközök 63162 61364 55988 52646
I. Immateriális javak 413 1446 589 496
II. Tárgyi Eszközök 62749 59918 55399 52150
III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0 0 0
B. Forgóeszközök 88033 90933 83867 82848
I. Készletek 55954 55394 46520 43121
II. Követelések 31548 33919 33538 32730
ebből: vevő- és váltókövetelés 19116 22283 18445 16426
ebből: egyéb követelés 12432 11636 15093 16304
III. Értékpapírok 0 0 0 0
IV. Pénzeszközök 531 1620 3809 6997
C. Aktív időbeli elhatárolások 1686 103 92 0
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 152881 152400 139947 135494
D. Saját tőke 64543 65695 67106 68522
I. Jegyzett tőke 3000 3000 3000 3000
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0 0
III. Tőketartalék 0 0 0 0
IV. Eredménytartalék 59897 60898 61620 62488
V. Lekötött tartalék 645 645 1075 1618
VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 1001 1152 1411 1416
E. Céltartalékok 0 0 0 0
F. Kötelezettségek 87890 86178 71996 66374
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 15577 8455 3387 1893
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 72313 77723 68609 64481
ebből: hossz lejárat hitel és kölcsön következő évben
esedékes része 8220 7042 5084 4989
ebből: rövid lejárat hitel és kölcsön 26165 26724 28788 28915
ebből: szállító- és váltótartozások 36176 39652 33671 26067
ebből: egyéb RLK 1752 4305 1066 4510
G. Passzív időbeli elhatárolások 448 527 845 598
68
FORRÁSOK ÖSSZESEN 152881 152400 139947 135494
2. melléklet: A Festék-ker Kft. eredménykimutatása, saját szerkesztés
EREDMÉNYKIMUTATÁS 2009 2010 2011 2012
I. Értékesítés nettó árbevétele 191391 190492 224931 213285
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 0 0
III. Egyéb bevételek 6092 1995 7628 619
ebből: befektetett eszközök értékesítésének bevétele 1040 1040 0 10
ebből: értékvesztés visszaírása 0 0 0 0
IV. Anyagjellegű ráfordítások 153015 158656 190108 168404
V. Személyi jellegű ráfordítások 22187 19943 23326 31085
VI. Értékcsökkenési leírás 8905 4302 3645 3506
VII. Egyéb ráfordítások 5835 3586 8578 3655
ebből: értékesített befektetett eszközök könyv szerinti
értéke 871 800 0 0
ebből: értékvesztés 2791 0 0 0
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE 7541 6000 6902 7254
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 132 98 320 1327
ebből: kamatok és kamatjell. Bev. 132 0 0 0
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 6379 4946 5038 6973
ebből: kamatok és kamatjell. Ráf. 1194 3580 3244 3472
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) -6247 -4848 -4718 -5646
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) 1294 1152 2184 1608
X. Rendkívüli bevételek 0 0 0 0
XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 512 0
D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 0 0 -512 0
E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) 1294 1152 1672 1608
XII. Adófizetési kötelezettség 293 0 261 192
69
F. Adózott eredmény (E-XII) 1001 1152 1411 1416
Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 0 0 0
G. Mérleg szerinti eredmény 1001 1152 1411 1416
3. melléklet: A festék-ker. Kft. cash-flowja, saját szerkesztés
Cash Flow 2010 2011 2012
I. Működési cash-flow 11094 5420 4804
1. Adózás előtti eredmény 1152 1672 1608
2. Elszámolt amortizáció 4302 3645 3506
3. Elszámolt értékvesztés, és visszaírás 0 0 0
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 0 0 0
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye -240 0 -10
6.Szállítói kötelezettség változása 3476 -5981 -7604
7. Egyéb RLK változása 2553 -3239 3444
8. Passzív időbeli elhatárolások változása 79 318 -247
9. Vevőkövetelés változása -3167 3838 2019
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása 1356 5417 2188
11. Aktív időbeli elhatárolások változása 1583 11 92
12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 0 -261 -192
II. Befektetési cash-flow -2264 1731 -154
Befektetett eszközök nettó növekménye -2264 1731 -154
16. Kapott osztalék, részesedés 0 0 0
III. Finanszírozási cah-flow -7741 -4962 -1462
Nettó hitel növekmény -7741 -4962 -1462
Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés 0 0 0
IV. Cash-flow 1089 2189 3188
70
4. melléklet: Gabona-ker. Kft. mérlege, saját szerkesztés
MÉRLEG 2009 2010 2011 2012
A. Befektetett eszközök 0 0 4320 95983
I. Immateriális javak 0 0 0 0
II. Tárgyi Eszközök 0 0 4320 95983
III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0 0 0
B. Forgóeszközök 0 66911 121021 336968
I. Készletek 0 26501 19352 190528
II. Követelések 0 38223 100548 91771
ebből: vevő- és váltókövetelés 0 35437 81071 37109
ebből: egyéb követelés 0 2786 19477 54662
III. Értékpapírok 0 0 0 0
IV. Pénzeszközök 0 2187 1121 54669
C. Aktív időbeli elhatárolások 0 0 0 1759
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 0 66911 125341 434710
D. Saját tőke 0 14686 45211 85506
I. Jegyzett tőke 0 3000 3000 3000
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0 0
III. Tőketartalék 0 0 0 0
IV. Eredménytartalék 0 0 11686 42211
V. Lekötött tartalék 0 0 0 0
VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 0 11686 30525 40295
E. Céltartalékok 0 0 0 0
F. Kötelezettségek 0 52225 80130 349204
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 0 60000
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 0 52225 80130 289204
ebből: hossz lejárat hitel és kölcsön következő évben
esedékes része 0 0 0 20000
ebből: rövid lejárat hitel és kölcsön 0 80 5280 57967
ebből: szállító- és váltótartozások 0 50847 74487 211002
ebből: egyéb RLK 0 1298 363 235
G. Passzív időbeli elhatárolások 0 0 0 0
FORRÁSOK ÖSSZESEN 0 66911 125341 434710
71
5. melléklet: A Gabona-ker. Kft. eredménykimutatása, saját szerkesztés
EREDMÉNYKIMUTATÁS 2009 2010 2011 2012
I. Értékesítés nettó árbevétele 0 130114 750417 1322339
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 0 0
III. Egyéb bevételek 0 0 88 1208
ebből: befektetett eszközök értékesítésének bevétele 0 0 0 0
ebből: értékvesztés visszaírása 0 0 0 0
IV. Anyagjellegű ráfordítások 0 117132 712720 1261001
V. Személyi jellegű ráfordítások 0 0 1415 1527
VI. Értékcsökkenési leírás 0 0 333 967
VII. Egyéb ráfordítások 0 0 2095 4503
ebből: értékesített befektetett eszközök könyv szerinti
értéke 0 0 0 0
ebből: értékvesztés 0 0 0 0
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE 0 12982 33942 55549
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 0 2 4 2280
ebből: kamatok és kamatjell. Bev. 0 0 0 0
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 0 0 0 16390
ebből: kamatok és kamatjell. Ráf. 0 0 0 16390
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) 0 2 4 -14110
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) 0 12984 33946 41439
X. Rendkívüli bevételek 0 0 0 0
XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 0 0 0 0
E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) 0 12984 33946 41439
XII. Adófizetési kötelezettség 0 1298 3421 1144
F. Adózott eredmény (E-XII) 0 11686 30525 40295
72
Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 0 0 0
G. Mérleg szerinti eredmény 0 11686 30525 40295
6. melléklet: A Gabona-ker. Kft. cash-flowja
Cash Flow 2010 2011 2012
I. Működési cash-flow -893 -1613 13491
1. Adózás előtti eredmény 12984 33946 41439
2. Elszámolt amortizáció 0 333 967
3. Elszámolt értékvesztés, és visszaírás 0 0 0
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 0 0 0
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 0 0 0
6.Szállítói kötelezettség változása 50847 23640 136515
7. Egyéb RLK változása 1298 -935 -128
8. Passzív időbeli elhatárolások változása 0 0 0
9. Vevőkövetelés változása -
35437
-
45634 43962
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül)
változása
-
29287 -9542
-
206361
11. Aktív időbeli elhatárolások változása 0 0 -1759
12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) -1298 -3421 -1144
II. Befektetési cash-flow 0 -4653 -92630
14. Befektetett eszközök nettó növekménye 0 -4653 -92630
16. Kapott osztalék, részesedés 0 0 0
III. Finanszírozási cah-flow 80 5200 132687
Nettó hitel növekmény 80 5200 132687
Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés 0 0 0
IV. Cash-flow -813 -1066 53548
73
7. melléklet: Gabona-termelő Bt. mérleg, saját szerkesztés
MÉRLEG 2010 2011 2012
A. Befektetett eszközök 251336 323530 315776
I. Immateriális javak 0 0 0
II. Tárgyi Eszközök 251336 323530 315776
III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0 0
B. Forgóeszközök 41143 49866 78604
I. Készletek 2580 36298 54218
II. Követelések 28183 12346 22962
III. Értékpapírok 0 0 0
IV. Pénzeszközök 10380 1222 1424
C. Aktív időbeli elhatárolások 0 0 1759
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 292479 373396 396139
D. Saját tőke 165188 200580 268821
I. Jegyzett tőke 3000 3000 3000
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0
III. Tőketartalék 27752 27752 37892
IV. Eredménytartalék 127797 134436 140128
V. Lekötött tartalék 0 0 29700
VI. Értékelési tartalék 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 6639 35392 58101
E. Céltartalékok 0 0 0
F. Kötelezettségek 124495 177554 131024
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 16443 47329 36116
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 108052 130225 94908
ebből: rövid lejárat hitel, lízing és kölcsön 80 5280 16454
ebből: egyéb RLK 107972 124945 78454
G. Passzív időbeli elhatárolások 7992 8364 16255
FORRÁSOK ÖSSZESEN 297675 386498 416100
8. melléklet: Gabona-termelő Bt. eredménykimutatása, saját szerkesztés
EREDMÉNYKIMUTATÁS 2009 2010 2011 2012
I. Értékesítés nettó árbevétele 0 136060 110741 183279
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 0 0 0 0
III. Egyéb bevételek 0 29905 42619 45969
IV. Anyagjellegű ráfordítások 0 122962 47027 105948
74
V. Személyi jellegű ráfordítások 0 7966 9633 12409
VI. Értékcsökkenési leírás 0 15454 28289 34503
VII. Egyéb ráfordítások 0 1629 1131 5251
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
EREDMÉNYE 0 17954 67280 71137
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 0 23 8 9928
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 0 10339 31300 21557
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) 0 -10316 -31292 -11629
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) 0 7638 35988 59508
X. Rendkívüli bevételek 0 0 0 0
XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 0 0 0 0
E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) 0 7638 35988 59508
XII. Adófizetési kötelezettség 0 999 596 1407
F. Adózott eredmény (E-XII) 0 6639 35392 58101
G. Mérleg szerinti eredmény 0 6639 35392 58101