kiskunsági nemzeti park igazgatóság · a legelő jószág esetében az őshonos fajták...

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele · 2017. ősz

Két víz köze

Patás karbantartók a kiskunsági pusztákonKaszálás – csak természetesen

Mi fűn terem a túzok?

www.facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark

Készült a KEHOP-4.1.0-15-2016-00045,„Natura 2000 jelölő füves élőhelyek és a természetvédelmi céllal művelt szántók kezelése” című pályázat finanszírozásával.

Kérjük, támogassa a természetvédelmet! Adója 1%-át ajánlja a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak!Adószám: 19043337-1-03, Bankszámlaszám: 11603009-00329200-03000003

KecskemétTiszakécske

Kiskunfélegyháza

Kunszentmiklós

Izsák

Kiskőrös

Kalocsa

Kiskunhalas

Szeged

Baja

Pusztaszeri TK

Bócsa--Bugac

Felső-kiskunsági-puszta

Mikla-puszta

Kolon-tó

Peszér-- Adacsi-rétek

Orgoványi-rétek

Felső-kiskunsági-tavak

Mártélyi TK

Fülöpházi-buckavidékSzikra és az Alpári-rét

JelmagyarázatKNPI működési területe

Védelmi kategóriák

nemzeti park

tájvédelmi körzet

természetvédelmi terület0 10 20 30 405 kilométer

±

Kőrös-éri TK

1 : 600 000

É

DU

NA

TIS

ZA

Kövessen minket a Facebook-on:

RÖVID HÍREK

Mélykúton rendezték meg az I. Nemzetközi Fogathajtó Versenyt és 55. Magyar Derby-t 2017. június 1-4. között, amely az idei év egyik legrangosabb hazai fogathajtó versenye volt. Furioso-North Star fajtából álló négyesfo-gatunk Sági József hajtóval a kategóriájában győztes lett! Különösen örültünk a győzelem-nek, hiszen ez még csak a 2. versenye volt újdonsült fogatunknak. A helyszíni elismerő szavak és gratulációk óriási erőt adnak a foly-tatáshoz, és e nagyszerű magyar fajta népsze-rűsítéséhez.

MAGYAR DERBY GYŐZTES A NÉGYESFOGATUNK!

A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszer-kezetet jeleníti meg, helyszűke miatt kissé zsúfoltabb formában. A felépített falurészlet-ben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű beren-dezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek. Állapota az évek során nagyon rom-lott, szükségessé vált egy teljes körű felújítás. Várhatóan októbertől újra látogatható lesz a skanzen Tiszaalpáron, a Szent István utcában, ahol beleképzelhetjük magunkat őseink hét-köznapjaiba.

FELÚJÍTJUK AZÁRPÁD KORIFALUREKONSTRUKCIÓT

KEHOP pályázatból két állattartó telepen tervezünk fejlesztéseket 2017-2018-ban. Az Izsák-Páhi állattartó telep külsőleg és belsőleg is megújul, minden igényt kielégítő tartási kö-rülményeket nyújt majd a magyar szürke szar-vasmarha és a Furioso-North Star ló tenyészté-séhez. A modernizált telep méltán lehet majd a Furioso fajta tenyésztésének zászlóshajója. A Kunszentmiklós Nagyállási állattartó telep nem csak megújul, hanem új funkciót is kap. Az állattartó tevékenység mellett egy ősho-nos háziállat bemutatót is kialakítunk, ahol a mangalicától az erdélyi kopasznyakú tyúkig, az összes magyar őshonos háziállatfajtával megismerkedhet az idelátogató.

A fejlesztések a KEHOP-4.1.0-15-2016-00045, „Natura 2000 jelölő füves élőhelyek és a ter-mészetvédelmi céllal művelt szántók kezelése” című pályázat finanszírozásával valósulnak meg.

MODERNIZÁLJUK AZ ÁLLATTARTÓTELEPEINKET

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele · 2017. ősz 3A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele · 2017. ősz2

ImpresszumKiadja: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Felelős kiadó: Ugró Sándor igazgató, Szerkesztő: Kiss Mónika, Grafika: Szűcs FerencCímlapfotó: Kis FerencFotók: Aradi Eszter, Balázs Réka, Gilly Zsolt, Horváth Tibor, kistelekjárás.hu, Klucsai Dávid, Kolon-tavi archívum, Kovács Sándor, KNP archívum, Sápi Tamás, dr. Vadász CsabaElérhetőségeink: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19., Telefon: +36 76/482-611, Fax: +36 76/481-074E-mail: [email protected], www.knp.hu

4 Patás karbantartók a kiskunsági pusztákon6 Kaszálás - csak természetesen8 Mi fűn terem a túzok?10 A megújuló Kolon-tó

12 Őszi programkínálatunk

14 Hullámzó szépség, az árvalányhaj15 Tanösvények a pályázattal érintett területeken

FÓKUSZBANPROGRAMAJÁNLÓ

BEMUTATKOZOM

Tartalom

Fotó: Klucsai Dávid

Fotó: Balázs Réka

Fotó: Kolon-tavi archívum

3 RÖVID HÍREK

AA Felső-Kiskunság a Duna-Tisza köze termé-szeti értékekben egyik leggazdagabb tája. Ter-mészeti öröksége legjavát elsősorban a vizes élőhelyek (mocsarak és lápok), valamint a nyílt füves területek, a puszták őrzik. Ennek megfe-lelően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik alapfeladata, hogy fenntartsa ezt tájképi elemekben is gazdag élőhelyet.Ahhoz, hogy megértsük, miért is szükséges az emberi tevékenység, hogy a puszta továbbra is puszta, sőt, természeti értékekben gazdag puszta maradjon, érdemes először végiggon-dolni mi történne, ha semmilyen emberi beavatkozás nem lenne itt.

A legtöbb gyeptípus esetében – talán a legextrémebb talajtani és hidrológiai feltételek mellett kialakult szikes és nyílt homoki gye-pek kivételével – általában két esemény zajlik le ilyen esetben. Egyrészt, az elhalt növényi részekből egy-két év alatt vastag avarréteg halmozódik fel, amely nem teszi lehetővé jóné-hány növény- és állatfaj állományainak fenn-maradását. Ilyenek például a fokozottan védett orchideák és az ürge. Másrészt, a felhagyott részek általában pár év alatt elcserjésednek, amely a nyílt élőhelyekhez kötődő fajok – mint amilyen a túzok – eltűnéséhez vezet.

Patás karbantartók a kiskunsági pusztákon

A nyílt puszta képét a régészeti leletek alapján az ember tájszintű megjelenése előtt a nagy-testű, vadonélő növényevők (pl. mamutok, vadlovak, illetve az őstulok) tartották fent, majd később a legeltetéses állattartás vette át ezt a szerepet. A Felső-Kiskunságban már a késő rézkortól (i.e. 3-4. évezred) jelen voltak a külterjes állattartással foglalkozó népek, később a szarmaták, az avarok, a honfoglaló magyarok és a kunok is elsősorban így hasz-nosították, így „élték” a tájat.

A legeltetés táj- és ökoszisztéma-formáló ha-tása igen sokrétű. A szakszerű legeltetés a fűavar felhalmozódást megakadályozza, illetve akár az elcserjésedést is képes jelentősen las-sítani, adott esetben megakadályozni. Ezeket azonban akár a kaszálás is képes lenne biz-tosítani, joggal merül fel hát a kérdés, hogy a sokkal erőforrásigényesebb állattartás helyett nem lenne-e egyszerűbb gépekkel kaszálni? Tudnunk kell, hogy a kaszált területekről ál-talában sok állat- és növényfaj eltűnik, többek között a zöld- és a fürge gyík, vagy akár a Du-na-Tisza köze ritkasága, a rákosi vipera is. A kaszakések direkt módon is elpusztíthatják ezeket az állatokat, a kaszagép elől megme-nekülők döntő többségét pedig a munkagé-pet követő gólyák, rétihéják, ölyvek, rókák fogyasztják el. Az alacsony tarlómagassággal végzett kaszálás a zsombékképző növényfajok, pl. a védett kormos csáté pusztulásához vezet. Összességében, a Felső-Kiskunságban elvég-zett, többéves, nagy területeket lefedő kutatá-

FÓKUSZBAN

A puszta jellegzetes látványa természe-tes a kiskunságiak számára, pedig több ezren dolgoznak azon nap, mint nap, hogy ez a különleges táj ebben a formában fennmaradjon. Itt rágnak és taposnak, évezredek óta...

ÉVEZREDES MÚLT AZ EMBERREL

A gyepek felhagyása általában a fűavar felhalmozódásához,

elcserjésedéshez vezet. Fotó: Dr. Vadász Csaba

Az ürge eltűnik az olyan területekről, ahol se legeltetés, se kaszálás nincs.

Fotó: Kovács Sándor

A rákosi vipera eltűnik a kaszált gyepekről, csak a legelőkön vannak stabil, önfenntartó állományai. Fotó: Dr. Vadász Csaba

sok eredményei alapján azt látjuk, hogy a meg-felelő módon legeltetett gyepek fajgazdagsága magasan felülmúlja a kaszálókét. Gazdasági szempontból pedig legkedvezőbben a kaszá-lók fűtermését az idejüket Szent György nap-jától Szent Mihály, vagy akár Katalin napjáig a legelőkön töltő jószág téli takarmányaként lehet hasznosítani.

A legelő jószág esetében az őshonos fajták választása mellett számos érv szól. A magyar szürke szarvasmarha például a világ egyik leg-jobb anyai képességekkel rendelkező fajtája, könnyen, emberi segítség nélkül ellik és na-gyon jó a felnevelt borjak aránya is. Emellett a tartástechnológiai körülményekre sem olyan kényes, mint az intenzívebb fajták. A magyar szürke és – az elsősorban a húshasznú vonalat képviselő – magyar tarka szarvasmarhák ext-enzív tartása mellett a gazdálkodók bio minő-sítésű, magas áron értékesíthető állati termé-kek alapanyagait állíthatják elő. Erre a legtöbb intenzív fajta egyáltalán nem alkalmas, mert a megfelelő ütemű növekedésükhöz szükséges, magas beltartalmi értékű takarmányt csak intenzív növényvédőszer-alkalmazás mellett lehet előállítani A különböző adottságú terüle-teket különböző módon szükséges legeltetni – mind gazdasági, mind természetvédelmi szem-pontokból. Az egyes gyeptípusok hosszú távú jószág-eltartóképessége jelentős különbsége-ket mutat: a gyengébb homokterületek ese-tében a legeltetési időszak során legalább 3-4 hektár gyep képes biztosítani egyetlen felnőtt

MIÉRT NEM KASZÁLJUK LE?

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele · 2017. ősz4

A SZÜRKEMARHA RENESZÁNSZA


szarvasmarha (vagy ló) táplálékigényét, de pl. a magasfüvű löszgyepeken ugyanerre akár 1 hektárnyi terület is alkalmas ugyan erre. Per-sze a ló másik oldalára sem szabad átesni, a tartós túllegeltetés a zavarástűrő gyomfajok felszaporodásához, illetve a zavarásérzékeny védett növényfajok eltűnéséhez, valamint a le-gelő fűhozamának jelentős csökkenéséhez vezet.

A különböző legelőfajok táplálkozási szokása-iban, igényeiben is lényeges különbségek van-nak. A lófélék – a szarvasmarhával szemben – a savanyúfüves legelőkön is jól érzik magukat. A szamár jelentős mértékben fogyasztja a szú-rós gyomokat (bogáncsokat, iglicét). A kecske pedig intenzíven fogyasztja a fásszárú fajok hajtásvégét, ezért a cserjésedés visszaszorítá-sára is kiválóan alkalmas. A gyep összetétele mellett gyakran állategész-ségügyi szempontokat is figyelembe kell ven-nünk: üde területeken a juhlegeltetés akadá-lyát képezi a mételyfertőzés, valamint a büdös sántaság veszélye, amely pl. a szarvasmarhá-nál érdemben nem áll fent.A természetvédelmi (és egyébként a gazdasá-gi) elvárásoknak leginkább megfelelő, szak-szerű legeltetés elengedhetetlen feltétele a tapasztalt pásztorok tudása, ez a generációról generációra átszálló, mára egyre ritkább isme-ret. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell vennünk, amikor a magas természeti ér-tékű védett területek szakszerű, gazdaságos és a természeti értékek megőrzését biztosítani képes legeltetését tervezzük, illetve végezzük. Az elmúlt évtizedekben a Felső-Kiskunságban számos, természetvédelmi oltalom alatt álló faj állományát sikerült megerősíteni a hagyomá-nyos tudáson alapuló, a területek adottságait és a megóvni kívánt fajok igényeit figyelembe vevő legeltetési rend kialakításával.

Dr. Vadász Csaba

A gyepek természetvédelmi célú kezelése jellemzően legeltetéssel, kaszálással és ezek kombináció-jával valósul meg. A kaszálás egy-szerűnek tűnik, de ahhoz, hogy ne okozzunk vele kárt a természet-ben, bonyolult, időben és térben sok szempontot figyelembe vevő kaszálási rendet kell kialakítani. A Kolon-tavat több mint 1000 hektár gyep veszi körül. A keleti és déli oldalon nagy kiter-jedésben láp-, mocsár-, és sztyepp rétek, míg a nyugati oldalon száraz homoki gyepek hatá-rolják. A gyepek legtermészetesebb hasznosí-tási formája a legeltetés, de a nagy kiterjedésű kaszálóknak is évszázados hagyománya van, főleg a Közös-erdő és a Páhi-rétek térségében. Erre utal, hogy az erdőfoltok, öblök kiterjedése és formája alig változott az elmúlt évszázadok folyamán. A XVIII. században a Páhi pusztát például Kecskemét városa bérelte, és az őszi kaszálású szénát innen szállították szekerek-kel a városba. A gépi kaszálás elterjedésével nagyobb területek egyöntetű hasznosítása

úgy valósult meg, hogy többnyire a teljes te-rület lekaszálták. A Kiskunsági Nemzeti Park megalakulásáig folytatott ilyenfajta intenzív hasznosítás, és a tó lecsapolása miatti kiszá-radás együttes hatására a gyepek fajkészlete jelentősen csökkent, így folyamatos degradá-ciójához vezetett.

A kaszálási időpontok meghatározása során arra törekszünk, hogy az adott területen az egymást követő években eltérő időpontokban kezdődjön a kaszálás. A fő kaszálási időpontok így alakulnak:Tavaszi kaszálás: június 10-ig. Olyan terüle-teken alkalmazható, ahol nincs kiemelt jelen-tőségű földön fészkelő madár állomány (pl. tú-zok, haris), vagy a gyep helyreállításra szorul (pl. visszagyepesítendő szántó).Nyári kaszálás: július 15-től. A legnagyobb kiterjedésben alkalmazott kaszálási időpont. Az ekkor kezdődő kaszálások gyakran elhú-zódnak, ezért ügyelünk arra, hogy a munkála-

tok eltérő kezelési egységben kezdődjenek el, és eltérő sorrendben hajtsák végre, így elkerül-hető a folyamatos, azonos időpontban történő kaszálás. Őszi kaszálás: szeptember 10-től. Ez a késői időpont használata a mélyfekvésű láprétekre jellemző, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a kornistárnicsra és az őszi vérfűre a hozzájuk kapcsolódó lepkefajok miatt. Ha a nyár vége nagyon csapadékos, előfordulhat, hogy az erre az időpontra tervezett kaszálások teljesen elmaradnak, vagy egyes években ka-szálás helyett legeltetést alkalmazunk.A magasabban fekvő, partosabb területű keze-lési blokkokban a tavaszi- és a nyári kaszálási időpontokat kombináljuk, míg a mélyebb fek-vésű területeken a nyári- és az őszi időpontokat.

A területeken minimálisan 10 százalék mér-tékig kell kezeletlen területeket hagyni a gyepekből. A laposok elnádasodó, a partok cserjésedő zónái nem számítanak bele a ha-gyásterületekbe. Ezek kaszálása az esetek többségében évente rendszeresen kötelező. Hagyássávok rendszere: Egyszerűbb esetek-ben évente más-más helyen hagyássávokat kell hagyni, melyek szélessége 6-10 méter. A 6 méternél keskenyebb hagyássávok a szegély-hatás miatt nem tudják betölteni természetvé-delmi szerepüket!Keresztsávos hagyások rendszere: Több esetben a hagyományos hagyássávokat éssze-rűen nem lehet meghagyni (pl. keskeny par-celláknál), ezért több parcellát összevonva azok egyes szélein maradnak meg a kellő szé-lességű kaszálatlan területek, melyek egymás mellett összeadódva akár többhektáros keze-letlen területet is kitesznek.Hagyásfoltok rendszere: Nagyobb parcellák, kezelési blokkok esetén az élőhelyi adottsá-gokat figyelembe véve ki lehet alakítani egy hektárnál nagyobb hagyásfoltokat, melyek legnagyobb mértékben szolgálják a természe-ti értékek megóvását. Hagyásfoltok további nagy előnye, hogy több (2-5) évre is ki lehet je-lölni a fennmaradó területeket. Az egyes foltok

FÓKUSZBAN

A pásztortudás évszázadok óta öröklődik generációról generációra.

Fotó: Dr. Vadász Csaba

Megfelelő szélességű hagyássávFotó: Kolon-tavi archívum

Kornistárnics szürkés hangyaboglárka petékkel.Fotó: Kolon-tavi archívum

kijelölésének középpontja gyakran egy-egy fa, vagy bokorcsoport, melyek megléte segíti a kaszálási terv pontos végrehajtását.Erdőszegélyi hagyások: A gyep és az erdő találkozási zónája rendkívül értékes élőhely, ezért fokozottan figyelni kell ennek a zónának a kezelésére. Ezt nehezíti, hogy az erdők sze-gélyében könnyen telepednek meg özönnövé-nyek (pl. selyemkóró, aranyvessző). Az erdők szegélyében 10 méteres hagyássávot jelölünk ki, ahol az erdő körüli teljes szegélyzóna két-harmada kerül fennhagyásra. Amennyiben szükséges, e terület kétharmada szeptember 10-e után szárzúzásra kerülhet úgy, hogy a hagyás minimum 50 %-a megmaradjon.Pontszerű hagyások: Amennyiben a kaszá-lások előtti területbejárásokon jelentősebb növényállományokat észlelünk, kisebb ha-gyásfoltokat is ki szoktunk jelölni, melyeket kis zászlócskával tűzünk ki. A zászló körül 10 méter átmérőjű foltot kell fennhagyni. Ilyen ki-jelöléseket alkalmazunk például olyan kornis-tárnics foltokon, ahol szürke hangyaboglárka petézik.Fajspecifikus kaszálások: Egyes értékes, alacsony példányszámú fajoknál (méhbangó, mocsári kardvirág), a faj egyedi igényei sze-rint történik a terület kezelése, akár néhány

Kaszálás – csak természetesen

négyzetméteres foltban is. A Kiskunsági Nem-zeti Park Igazgatóság, és a nagyobb terüle-ten gazdálkodó gazdák esetében a kiterjedt gazdálkodási terület lehetővé teszi, hogy az élőhelyeknek, esetlegesen egyes fajoknak leg-jobban megfelelő kaszálási rendet alakítsunk ki a kaszálási időpontok, és a hagyásfoltok kombinációjával. Így elérhetjük, hogy az adott gyepterületen mindig legyenek éppen nem ka-szált, virágzásban pompázó területek.A Kolon-tó nyugati oldalán található száraz homoki gyepek hasznosítása kaszálással és legeltetéssel nem hasznosítható, mivel a hasz-nosítás okozta bolygatás hatására fokozottan fennáll a selyemkóró általi újrafertőződés. Ezért ezen a területen semmilyen gazdálko-dást nem végzünk.A fentiekben felvázolt kaszálási rendszer ki-alakítását a területekről nagy mennyiségben gyűjtött biotikai adat rögzítése, és kiértékelé-se tette lehetővé. A további folyamatos adat-gyűjtéssel lehet nyomon követni az esetleges változásokat, és ennek alapján finomítani a kialakított rendszert.

Biró Csaba


MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az 1990-es évek közepe óta vesz részt a ma-gyar szürke szarvasmarha tenyésztésben és természetvédelmi célú hasznosításában. Az itt tartott és tenyésztett törzsállomány eredete az 1940-es évek végére nyúlik visz-sza. Az első 45-50 állatot hadi jóvátételből mentették ki, és kerültek először a Bugaci, később a jogutód Városföldi Állami Gazda-sághoz, ahol szakszerű tenyésztést folytat-tak. 1994 óta van ez a nagy genetikai értékű gulya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgató-ság kezelésében. A nemzeti park tenyésztési programja je-lenleg 711 anyaállattal két tenyésztelepen (Bugac, Izsák) és három növendéknevelő telepen (Pusztaszer, Soltszentimre, Kun-szentmiklós-Bösztörpuszta) folyik. A gu-lyák egész évben a legelőkön vannak, közel nyolcezer hektár védett gyepet tartanak fenn. Csak a téli időszakban kapnak kiegé-szítő takarmányt, amit szintén a védett gye-pekről takarítanak be.

Napjainkban olyan kaszálási ren-det alakítottunk ki, melyben tér-ben és időben a legváltozatosabb kezelést alkalmazhatjuk, külön te-kintettel egyes kiemelt fajokra.

A kaszálási időpontok kombinálása mellett, a hagyásfoltok rendszere is meghatározó, melyek biztosítják a növények számára a kaszált terü-leten is a magszórás lehetőségét, és az állatok számára pedig az átte-leléshez nyújtanak menedéket.

A kaszálás során kötelező a vadriasztó lánc használata. Fotó: Kolon-tavi archívum

A Közös-erdő térségében évszázados hagyománya van a kaszálóknak.

Fotó: Kolon-tavi archívumMozaikos kaszálás madártávlatból.


Nincs könnyű dolga Európa leg-nagyobb testtömegű madarának, ha nem szeretne a kihalás szélé-re sodródni. A civilizáció egye-lőre ellene dolgozik, és mivel a Kiskunságban él Közép-Európa legjelentősebb túzokállománya, fontos feladatok hárulnak ránk a faj megmentése kapcsán.A túzok a nagy kiterjedésű nyílt pusztai élő-helyek madara. A „puszta” szó hallatán legtöb-bünknek a végeláthatatlan, sík, kopár szikes élőhelyek jutnak eszünkbe, ám a Kárpát-me-dencében, így Magyarország területén is már csak néhány helyen maradtak fenn egybefüg-gő, valóban nagy kiterjedésű gyepterületek. A pusztai környezet a Kiskunság területén is, manapság jellemzően gyepek, szántók, idő-szakos- és állandó vizes élőhelyek változatos mozaikját jelenti, és a Dunavölgyi-sík szikes te-rületei mellett a Turjánvidék, sőt a Homokhát-ság megfelelő állapotban fennmaradt részeit

is magába foglalja. Az elmúlt évtizedekben a túzok élőhelyei jelentős mértékben átalakul-tak, részben a területek általános leszárítása (belvízelvezető- és öntözőcsatornák létesítése) és a napjainkban is tartó száradása, részben a legkülönbözőbb infrastrukturális fejlesztések (utak, bányatavak létesítése) következtében. A túzok lehetőségeihez és képességeihez mérten igen jól alkalmazkodott ehhez a meg-változott környezethez, jóllehet állománya a múlt századi állapotokhoz képest töredékére csökkent. Az egykori gyepek, mocsarak, vizes élőhelyek helyén kialakított szántóföldeket előszeretettel használja táplálkozásra, pihe-nésre és vedlésre, de a dürgés, költés és fió-kanevelés időszakában is gyakran tartózkodik azokon.

A túzok talajon fészkel és jellemzően mindösz-sze két tojást tojik, amelyek kiköltéséhez kö-zel egy hónapra van szüksége. Egyedfejlődése rendkívül lassú, a fiókák hathetes koruk előtt egyáltalán nem képesek a gyors menekülésre (felrepülésre), így ebben a kisfiókás korban veszély észlelése esetén az egyetlen védekezé-

si lehetőségük a lelapulás és elrejtőzés. Ezek alapján nem meglepő, hogy napjainkban a tú-zok számára az egyik legjelentősebb – globális viszonylatban a harmadik helyen szereplő – veszélyeztető tényező az intenzív mezőgazda-sági művelés következében okozott tojás- és fiókapusztulás. Hogy mi ennek az oka?Számtalan veszély fenyegeti a túzokcsibéket. Ha összeadjuk a kotlási időt és a fiókanevelés legkritikusabb első 6 hetét, láthatjuk, hogy az utódoknak mintegy két és fél hónapot kell röp-képtelen állapotban eltölteniük a 21. századi Európa mezőgazdasági környezetében úgy, hogy ne találkozzanak számukra végzetes be-hatással, ráadásul az első négy hétben, a kotlás ideje alatt semmilyen helyváltoztatásra nem képesek. A magyarországi túzokállomány egé-szére kivetítve ez a különösen veszélyeztetett időszak április közepétől július közepéig tart.Magyarországon a leggyakoribb mezőgazda-sági műveletek, amik a túzok szaporodására negatív hatással vannak, a különféle növény-kultúrák (jellemzően gyepek, lucernák) kaszá-lása, a gabonafélék vegyszerezése, valamint a költési időben végzett talajelőkészítési mun-kák és betakarítások.

A több évtizedes védelmi munka eredménye-ként, ma már elegendő adattal rendelkezünk ahhoz, hogy megjósolható legyen az egy-egy költőterületen alkalmazott mezőgazdasági művelés számszerűsített hatása az adott tú-zokpopulációra. A magyarországi túzokvéde-lemnek kiemelt feladata, hogy megtalálja és létrehozza azt az összhangot a mezőgazdasági művelés és a faj védelme között, ami végül az egyes területek fenntartható használatát ered-ményezi.Jó kiindulás ehhez, hogy a túzok mára jellem-zően részben, vagy egészben egyébként is ex-tenzíven művelt térségekben maradt fenn, így például a külterjes állattartásra alapozó gaz-dálkodási forma egy jó kiindulópont lehet. A kisebb-nagyobb legeltethető területekhez kap-csolódó szántóföldeken olyan takarmányter- mesztés folyhat, ami gazdálkodási szempont-ból elfogadható, és figyelembe veszi a faj öko-lógiai sajátosságait is.A mai túzokvédelmi programok olyan ter- mesztéstechnológiákat szorgalmaznak, ame-lyek a legkritikusabb – áprilistól júliusig terje-

Mi fűn terema túzok?

Számtalan veszély fenyegeti a túzokcsibéketFotó: Kovács Sándor

FÓKUSZBAN

A fajvédelmi terv az alábbi kilenc fő veszélyeztető tényezőt állapítja meg (zárójelben a tényező hatásának globális jelentősége):1. Megfelelő élőhelyszerkezetű zavartalan nyílt élőhelyek megszűnése (kritikus)2. Légvezetékekkel történő ütközések(magas)3. A mezőgazdasági tevékenység során megsemmisülő fészekaljak és fiókák (magas)4. Tojások, fiókák vagy fiatal madarak predációja (közepes)5. Megfelelő gerinctelentáplálék-bázis hiánya (közepes)6. Klímaváltozás (közepes)7. Orvvadászat (alacsony)8. Kemény teleken jelentkező veszteségek (alacsony)9. Zavarás (alacsony)Az egyes tényezők jelentősége régiónként és időszakonként eltérő lehet, ezeket a magyar-országi túzokvédelmi program megvalósítása során időről időre mérlegelik a szakemberek. Ennek eredményeként prioritásokat hatá-roznak meg, amelyek a mindenkori védelmi stratégia alapját képezik.

dő – időszakban az ismert költőhelyeken nem engednek gépi munkavégzést. Nem meglepő, hogy a vegyszermentesen is termeszthető gabonafélék (pl. tritikálé, tönkölybúza) túzok-védelmi szempontból is kiváló kultúrának mi-nősülnek. A kifejezetten „vegyszerigényes” kul-túrák, mint például a napraforgó, túzokbarát módon nem termeszthetők, így kiterjedésük korlátozására van szükség, ami esetenként ko-moly gazdasági következményekkel jár. Ilyen esetekre többféle kompenzációs lehetőség is elképzelhető, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a túzok előfordulási területein jellemző gyenge termőképességű talajok sokszor nem is alkalmasak ilyen növények termesztésére.

A 2016 és 2023 között megvalósuló, „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE pályázat keretében számos veszé-lyeztető tényező csökkentése mellett a mező-gazdasági művelés negatív hatásának mérsék-lése is kiemelt célként került megfogalmazásra. Információ a projektről: http://grosstrappe.at/hu/projektek/life-project-2016-2023.html

Lóránt Miklós


A FIÓKÁK TÖREDÉKE ÉLI MEG A FELNŐTTKORT

AZ EXTENZÍV MEZŐGAZDASÁG KULCSFONTOSSÁGÚ LENNE

Fotó: Horváth Tibor


A Kolon-tó a Duna-Tisza köze leg-nagyobb édesvízi mocsara, a ré-gióban mára már szinte teljesen megszűntek az ehhez hasonló, nyílt vizekkel tarkított mocsaras élőhelyek. Kiemelt jelentősége van hát fenntartásának és meg-őrzésének.A Kolon-tó több mint 20.000 éve vizes élőhely, a jégkorszakot követően a zárt nádasok és a nyílt vizek változatos arányban borították a tómedret. A XIX. század közepén megkezdő-dött a tó lecsapolása, mely az élőhely radikális megváltozásával járt. Az 1950-es évekre a ko-rábbi nádasok helyét gyenge termőképességű szántók, nehezen hasznosítható rétek vették át.

Miután megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben, lehetőség nyílt a tó vízszintjének fo-kozatos emelésére. Az eredeti vízszint azonban már nem állítható helyre, mivel a lecsapolás időszakában átalakult a tó környezete, a tele-pülések és a szántók közelebb húzódtak hozzá.Az egykor jellemző lápi környezet újrafejlő-dését éppen hogy lehetővé teszi a lehetősé-gekhez képest huzamos ideig magasan tartott vízszint, azonban a zárt nádasok természetes felnyílását, és így a nyílt vizek kialakulását már

mesterségesen kell segítenünk. A nyílt vizek a jelenlegi környezeti körülmények között hosz-szútávon hajlamosak a visszanövényesedésre. A mélyebb vizeken összefüggő fehér tündérró-zsások és gyékényszigetek alakulnak ki, a se-kélyebb vizeket viszont a nád tudja igen hamar visszahódítani. A mély nyílt vizek fenntartása kevés beavatkozást igényel. A szakaszosan, tíz évente elvégzett szegélyzónában történő zöldnád-vágás (a nád aktív növekedési idősza-ka alatti vágás) megakadályozza a nádszegély behúzódását. A vízfelszínek közepén kialakuló kisebb kákás, sásos foltok megjelenése növeli az élőhely változatosságát, méretüket szintén időszakos zöldvágással tudjuk kordában tar-tani.A sekély nyílt vizek karbantartása már lénye-gesen nehezebb feladat, melyet ugyancsak a nád zsenge korában történő levágásával le-het megoldani. Ezeken a területeken gyakran előfordul, hogy a kezelt nádas helyét zsom-béksásos veszi át, mely jól tűri a vágást, és a nád kiszorulása kedvez fejlődésének. Ilyen területeken a nyílt vizes foltokat fokozatosan bővítjük, így kialakítva a legváltozatosabb élő-helyet.

A tó jelentős részét zárt nádasok borítják, ahol csak természetvédelmi céllal történik nádvá-gás. A tóra jellemző értékes nádi énekesma-dár állomány számára minimum három éves avas nád jelent megfelelő fészkelő helyet.

A maximum 5% mértékig vágott nádas felü-letek alacsony vízállás mellett is jó táplálkozó helyet nyújtanak a nyári ludaknak, és a tavon fészkelő gémeknek.A nádvágás során a kévéket természetes, gyor-san lebomló anyagból készült madzaggal kell összekötni, így a véletlen elhagyott kévék tö-kéletes (és veszélytelen) fészekalapot nyújta-nak a nyáriludak költéséhez.A nádasok és gyepek határának kezelése is kiemelt jelentőségű feladat. Nem minden sze-gélyzónát lehet legeltetéssel fenntartani, így a nádvágás és a kaszálás kombinációját kell alkalmazni. Jellemző cél, hogy a nádas szegé-lyét visszaszorítsuk, kedvezve a gyep fennma-radásának. Ezek a területek kiváló élőhelyei a mocsári nőszőfűnek.Igazgatóságunkon a kilencvenes évek elejétől kísérletezünk nyíltvizek kialakításával. A kézi gyalázkás nádvágás nem volt hatékonynak mondható, az ESOX hínárvágó használatához gyakran nem volt megfelelő mélységű a víz. 2012-ben sikerült Uniós pályázat támogatásá-val beszerezni egy Truxor DM 5000 hínárvágó gépet, mely tökéletes eszköz a nyílt vizek ki-alakításához és karbantartásához. A gép meg-felelően tud mozogni vízen és száraz nádasban egyaránt. A zöldnád-vágást a költési időszak előtt, mikor a friss nádhajtások éppen áttörik a víztükröt, vagy a költést követően a nád aktív vegetációs időszakában végezzük.

Biró Csaba

FÓKUSZBANA megújulóKolon-tó

Bivalyerős segítség a nád ellenVannak olyan területek a nemze-ti park kezelésében, ahol gondot okoz a nád túlzott terjeszkedése. A probléma megoldására több-mázsás segítőket vetünk be.Legutóbb Bakson állítottunk hadrendbe húsz bivalytinót a falura ráhúzódó nádas vissza-szorítása érdekében. Baks önkormányzata többször is jelezte, hogy az évek során telje-sen benádasodott valamikori Dong-ér holtág többek között tűzvédelmi szempontból is ag-gályos, tenni kellene valamit. A polgármester fontosnak érezte, hogy a természeti értékek védelmének figyelembevételével hosszútávon is fenntartható megoldást találjunk.

Első lépésként a téli fagyok idején lezúztuk az avas nádas felét, amibe a bivalyok sem szíve-sen mennek bele. A megmaradt nádas felnyi-tása, és a már lezúzott részen növekvő újulat visszaszorítására pedig 20 kétéves bivalytinó érkezett a Kígyósháti Állattartó Telepünkről a nyár folyamán. Az állatok azóta folyamatosan eszik és tapossák a nádat, aminek látható jelei már idén is lesznek, de az igazán látványos vál-tozásra kb. két évet még várni kell.

Addigra a holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vízfelületté teszik, aho-vá így várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is.

Természetesen nem ez az első alkalom, hogy bivallyal végzünk élőhely-helyreállítást. A pusztaszeri Vesszős-széken 2004-ben kezdő-dött egy ilyen jellegű munka, amikor is egy korábban kacsatelep hígtrágyájával terhelt, és ezért teljesen benádasodott szikes tavat sike-rült helyreállítanunk, és madarakban gazdag, nyílt vizű élőhellyé alakítanunk.

Ez a sikertörténet a későbbiekben mintaként szolgált több más élőhely-rekonstrukciós pro-jektnél is.

Kiss Mónika

KÜZDELEM A LÁP HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT

Frissen kialakított nyílt vízfelületen pihenő kis kormoránokFotó: Kolon-tavi archívum

A házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Szívesen elfogyasztja a más állatok által kevéssé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt, és igényli a vizes, dagonyá-zásra alkalmas helyeket. Ideális hát a vizes élő-helyek, a gépekkel nem kaszálható tómedrek, csatornapartok kezelésére. A Kárpát-medencébe a népvándorlások során, mint igavonó állat került. Első magyarországi említése Erdélyből, a XI. századból származik. A Kiskunsági Nemzeti Park bivalyállománya 841 példányra tehető. Az első bivalygulya a pusztaszeri Vesszős-székre került, később

a mórahalmi Nagyszéksós tóra, aztán a Ke-lemen-székre. A gulyák feladata a zsiókával, náddal, kákával benőtt szikes tómedrek kar-bantartása. Legelésükkel, taposásukkal és dagonyázásukkal felnyitották a növényzettel benőtt tómedreket, nyílt vízfelületeket hoztak létre. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző fajgazdag madárvilág visszatelepülé-séhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.


Zöldnád-vágással kialakított sekély vízfelületFotó: Kolon-tavi archívum

A NÁDRENGETEG KEZELÉSE


Fotó: Kistelekjárás.hu - Független Közösségi Hírportál

Fotó: Kistelekjárás.hu - Független Közösségi Hírportál

PROGRAMAJÁNLÓ


Az éjszakai erdő felfedezése a Hold fényénél. Ajánlott bátor nagypapáknak és unokáknak, apukáknak és gyerekeknek, de természetesen bátor anyukákat és nagymamákat is várunk!Zseblámpa helyett a holdvilág segít a túra során.Találkozó: 19:30, a Kontyvirág Erdei Isko-lában (Lakitelek-Tőserdő, Szikra tanya 65.)Részvételi díj: felnőtt: 600 Ft, diák, nyug-díjas: 400 Ft, családi 1500 FtInformáció és jelentkezés: Bártol Réka, +36 30 475 9655, [email protected]

SZEPTEMBER 16. APA - FIA ÉJSZAKAI

BÁTORSÁGTÚRA A TŐSERDŐBEN

A legtöbbi növénnyel ellentétben ősszel hozza virágait az őszi kikerics, mely ilyen-kor tömegesen borítja a túra során bejárt réteket. Találkozó: 9:00, Páhi, Művelődési Ház (6075, Vasút utca 2.)Információ és jelentkezés: Morvai Edina, +36 70 4118 445, [email protected]észvételi díj: felnőtt: diák 600 Ft, nyugdíjas 400 Ft, családi 1500 FtA részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

SZEPTEMBER 16. ŐSZI KIKERICS VIRÁGZÁS

A KOLON-TÓNÁL

Délelőtti vízitúránk során a Tisza és a Maros élővilágát fedezzük fel magunk vezette 4, 6 és 8 személyes kishajókkal, melyeket nagykorúak vízi jártassági nélkül vezethetnek. A hajók kezeléséhez segítsé-get, a túrához mentőmellényt biztosítunk. A hajók sebessége 8-12 km/h. A helyek száma korlátozott, előzetes bejelentkezés és foglalás szükséges! Találkozó: 9:00, Szeged, Felső Tisza-parton a vízitelep mellett, a stadionnal szemben a Foka Ökokikötő bejáratánál.Részvételi díj: 3000 Ft/fő, 3600 Ft/fő, 4500 Ft/fő hajótípus szerint Információ, előzetes bejelentkezés: Ábrahám Krisztián, +36 30/638-0297, [email protected]

SZEPTEMBER 23. HAJÓSKAPITÁNYKÉNT A TISZÁN – VÍZITÚRA JOGOSÍTVÁNY NÉLKÜL

VEZETHETŐ KISHAJÓKKAL

Kerékpárral a tórendszer nagyobb részét be tudjuk járni, megismerve rejtett zugait. Vonuláskor parti madarak, lúd-és récefélék keresik fel nagy csapatokban a tavat.Találkozó: 9:00, a Tisza-völgyi Bemutató-háznál (E5 út, a 158-as km szelvénynél)Részvételi díj (túra és kiállítás-belépő): felnőtt 850 Ft, diák és nyugdíjas 550 FtKerékpárokat korlátozott számban tudunk biztosítani (300 Ft/fő).Információ, jelentkezés: Ábrahám Kriszti-án, +36 30 638 0297, [email protected]

A Tisza-völgyi Bemutatóház megtekintése után megfigyeljük a darvak esti behúzását. Szerencsés esetben tízezrével húznak el a fejünk fölött és szállnak le éjszakázó helyükre. A napnyugtáig tartó program során sok érdekességet tudhatnak meg a résztvevők a darvak életéről, szokásairól, vonulásáról.Találkozó október 21. és 28-án: 15:00, a Tisza-völgyi Bemutatóház (E5 út, a 158-as km szelvénynél)Találkozó október 29-én: 14:00, a Tisza-völgyi Bemutatóház (E5 út, a 158-as km szelvénynél)Részvételi díj: felnőtt 850 Ft, diák és nyugdíjas 550 FtInformáció és jelentkezés: Ábrahám Krisztián, +36 30 638 0297, [email protected]

OKTÓBER 21., 28., 29. ŐSZI DARULES A

SZEGEDI FEHÉR TÓNÁL

Folytatjuk az októberben megkezdett daruleső programunkat. Találkozó: 13:30, a Tisza-völgyi Bemuta-tóház (E5 út, a 158-as km szelvénynél)Részvételi díj: felnőtt 850 Ft, diák és nyugdíjas 550 FtInformáció és jelentkezés: Ábrahám Krisztián, +36 30 638 0297, [email protected]

NOVEMBER 2., 4., 5. ŐSZI DARULES

A SZEGEDI FEHÉR-TÓNÁL

Október végétől a szikes tavakra hatalmas tömegekben érkeznek vadludak, megfi-gyelésük felejthetetlen élmény. Szerencsés esetben akár a ritka vörösnyakú lúd né-hány példánya is szemünk elé kerülhet. Az igazi őszi hangulathoz hozzájárul a darvak mélabús krúgatása is.Találkozó: 9:30, a Kígyósi-csárdánál (Fülöpszállás határában, az 52-es út, 42. km szelvény) A túra kb. 5 km hosszú, időjárástól füg-gően vízálló bakancs, vagy csapadékos időben gumicsizma viselése ajánlott! Részvételi díj: felnőtt 600 Ft, diák és nyugdíjas 400 Ft, családi 1500 FtInformáció és jelentkezés: dr. Pigniczki Csaba, +36 30 535 1085A túra után a résztvevők 10% kedvezmény-nyel étkezhetnek a Kígyósi-csárdában. A kedvezményre jogosító kupont kérjék a túravezetőtől.

NOVEMBER 5. MÁRTON NAPI LIBALES

A ZAB-SZÉKEN

Hortobágy után a hazai daruvonulási út-vonal legfontosabb állomása a Kiskunsági Nemzeti Park Tisza-völgyi tájegysége, a szegedi Fehér-tó környéke. A november derekán itt tartózkodó darvak száma eléri a 30-40 ezret. E rendkívüli természeti látványosság alkalmából rendezzük meg minden évben gazdag programkínálattal a madárvonulás Dél-alföldi ünnepét, a Fehértavi Darvadozást. Helyszín: Postakocsi csárda (Szatymaz), Tisza-völgyi BemutatóházRészletes program: www.knp.hu,facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark

NOVEMBER 11. VI. FEHÉRTAVI DARVADOZÁS

Találkozó: 13:30, a Tisza-völgyi Bemuta-tóház (az E5 főút 158-as km-szelvénynél.)Megközelítés: Szegedről helyközi buszjá-rattal vagy személyautóval az E5-ös úton.Részvételi díj: felnőtt 850 Ft, diák, nyug-díjas 550 Ft.Információ, jelentkezés: Ábrahám Krisztián, +36 30/638-0297, [email protected]

NOVEMBER 18. ÉS NOVEMBER 25. ŐSZI DARULES

A SZEGEDI FEHÉR TÓNÁL

Találkozó: 9:00, a Naprózsa Erdei Iskola parkolójábanMegközelítés: Az 52-es út 20. km szelvé-nyénél az erdei iskolát Természetvédelmi oktatóközpont feliratú tábla is jelziA túra végén meleg teára invitáljuk a részt-vevőket a Naprózsa Erdei Iskolába.Mikulás sapkát viselőknek a túra ingyenes !Információ és jelentkezés: Gilly Zsolt, +36 30 4884 565, [email protected]

DECEMBER 3. MIKULÁS NAPI BUCKATÚRA

FÜLÖPHÁZÁN

SZEPTEMBER NOVEMBER

DECEMBER

Október első hétvégéjén egész Európa a madarakat figyeli! Ezen a napon nem bújhat el egyetlen madár sem előlünk, felmérjük a területen előforduló összes madárfajt. A távcsövét senki ne hagyja otthon! Helyszínek és koordináló személyek: Péteri-tó: Molnár László, 30/4884-549; Alpári-rét: Bártol István, 30/4884-539; Kelemen-szék: Sápi Tamás, 30/4884-574; Szegedi Fehér-tó: Ábrahám Krisztián, 30/638-0297, Császártöltési Vörös-mocsár: Agócs Péter, 30/4884-587 Kolon-tó: Bíró Csaba, 30/4884-4540 További információ: www.knp.hu; www.mme.huA részvétel ingyenes.

OKTÓBER 7-8. NEMZETKÖZI MADÁRMEGFIGYELŐ

NAPOK

OKTÓBER

A túra során a Földtani Védegylet szak-embereinek vezetésével alaposan megis-merjük a 2015-ben védetté nyilvánított madarasi löszfal képződményét. Találkozó: 9:00, Madarason, a Polgármes-teri Hivatal előtt (Báthory István u. 1.).A programon a részvétel ingyenes.Információ és jelentkezés: Balázs Réka, +36 30 4884 588, [email protected] és Tamás Ádám, +36 30 450 9227, [email protected]

OKTÓBER 7.KERÉKPÁRTÚRA

A SZEGEDI FEHÉR-TÓNÁL

OKTÓBER 14. GEOTÓP NAPI TÚRA A MADARASI

TÉGLAVETŐ TERÜLETÉRE

Mindazokat, akik kíváncsiak arra, mit rejt a föld mélye, miről árulkodnak a kőzetek, miként jöttek létre a felszínformák, várjuk Csólyospáloson! A Csólyospálosi földtani feltáráshoz szervezett geotúra során lehetőség nyílik az Alföld egyetlen szilárd építőkövét bemutató „Varangykő tanös-vény” bejárására, valamint bepillantást kaphatunk a kőfejtés és a hagyományos paraszti életmód eszközeit őrző Helytörté-neti Gyűjteménybe is.Találkozó: 14:00, Csólyospálos, a Polgár-mesteri Hivatal előtt (Kossuth L. u. 62.). A túrához 14:30 órakor a községi temető-nél, vagy 15:00 órakor a földtani feltárás-nál is lehet csatlakozni. A programon a részvétel ingyenes.Információ és jelentkezés: Balázs Réka, +36 30 4884 588, [email protected] és Somogyi István, +36 30 4884 534, [email protected]

OKTÓBER 14. GEOTÓP NAPI TÚRA CSÓLYOSPÁLOSON

A túrázók a Duna-völgy legszebb szikes pusztájának szépségei mellett gyönyörköd-hetnek az apró termetű orchideafélénk, az őszi füzértekercs látványában is, melynek virágai olyanok, mintha kristálycukorba mártották volna őket.Találkozó: 9:00, Harta, Petőfi Sándor Művelődési Ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 5.)Részvételi díj: felnőtt 600 Ft, diák és nyugdíjas 400 Ft, családi 1500 FtInformáció, előzetes bejelentkezés: Kovács Sándor, +36 30 983 7701

SZEPTEMBER 9. ŐSZI FÜZÉRTEKERCS TÚRA

MIKLAPUSZTÁN

Homokpusztáink bennszülött növényének nagy állományai nyílnak a bugaci réteken. A népnyelv „csupasz virágnak” is nevezi, mivel virágzáskor nincsenek levelei.Találkozó: 10:00, Bugac, Karikás CsárdaRészvételi díj: felnőtt 600 Ft, diák, nyugdíjas 400 Ft, családi 1500 FtInformáció és jelentkezés:Lucza Márk, +36 30 288 6223

SZEPTEMBER 23. HOMOKI KIKERICS TÚRA

BUGACON

BEMUTATKOZOM

Hullámzó szépségaz árvalányhaj

A magyar ember számára mindig is emb-lematikus növény volt az árvalányhaj. Ezt az is bizonyítja, hogy aligha találnánk még egy olyan növényt, ami többször szerepel a magyar szerzők verseiben, regényeiben, meséiben, legyen az kortárs, vagy éppen 18. századi irodalom. A falusi legények, betyárok, juhászok a kalapja mellé tűzött árvalányhaj elmaradhatatlan kel-lék volt a korabeli öltözködésben, ahogy ezt Gárdonyi Géza is megírta Az én falum című regényében: „Szűcs András telihúzta hát a vá-lyút vízzel, aztán megmosdott, felöltözködött. Szűre ujjába beletette a Lelki mannát, csizmája szárába a disznószúró kést, a kalapján elsimí-totta az árvalányhajat, és beballagott szép ka-tonás lépésekkel a faluba.”A szél ringatta, hullámos szőke hajra emlé-keztető árvalányhajmező mindig is foglalkoz-tatta az emberek képzeletét, amelyről számos monda is született. Az egyik ilyen szerint az árvalányhajak Szűz Mária „hajának aranyfürt-jeiből” alakultak ki.Érdemes hát kicsit közelebbről is megismer-kednünk ezzel az oly sokaknak kedves virág-gal. A pázsitfűfélékhez tartozó növény bepor-zása a szél segítségével történik, így nincs szükségük látványos, színes, rovarcsalogató virágzatra. A mindenki által ismert, napsütés-ben fénylő, borzas-selymes képlet a szemter-mést (magot) beborító toklász – ami nagyon leegyszerűsítve a virágtakaró levelek redukált maradványa. A hosszan megnyúlt toklász alul sodort, kopasz, míg a felső, hosszabb része ál-talában szőrös.

Mindössze két olyan faj van, amelyiknél ez a felső rész is kopasz: egyik az igen ritka szálkás árvalányhaj, másik a száraz élőhelyeken gya-kori, nyár derekán termést érlelő kunkorgó árvalányhaj.

A többi hat hazai árvalányhaj fajunk toklászá-nak felső része puha szőrű – ők az un. tollas árvalányhajak. A hosszú, két részre osztható képlet szerepe a mag terjesztése: a tollas szál-ka a mag röptetését, messzebbre jutását segíti, míg a csavarodott-sodort alsó rész a hegyes csúcsú szemtermés földbe szúródása után „be-tekeri” azt a talajba.

A gyepen gyorsan átszaladó tüzet elég jól vise-li a növény. A 2012-es nagy bugaci tüzet kö-vető évben már teljes pompájukban láthattuk a töveket.

Aradi Eszter


MERRE INDULJUNK?

A FELSŐ-KISKUNSÁGI PUSZ-TÁK ÉS A KOLON-TÓ KÖR-NYÉKÉNEK MEGISMERÉSÉRE JAVASOLJUK TANÖSVÉNYEINK BEJÁRÁSÁT. ITT INFORMÁCI-ÓS TÁBLÁKKAL, PIHENŐHE-LYEKKEL SEGÍTJÜK A PUSZTA TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK FELFEDEZÉSÉT.

A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szi-kes területe Kunszentmiklós mellett talál-ható. Ha valaki ezt a területet kívánja meg-látogatni, akkor Kunszentmiklósról utazzon Kiskunlacháza irányába. Főleg a tavaszi és kora nyári időszakban az úthoz közel eső vizes laposokban nagyon sok madár figyel-hető meg. Megközelítés: a Réce tanösvény a Kun-peszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. Kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad, madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat lát-ni. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanul-mányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő kö-zösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból kitűnő rálátás nyílik a pusztára.

Réce tanösvény a Felső-Kiskunsági Pusztán

Hossza: 1100 m

A kiskunsági szikes tavak vidéke Szabad-szállás és Fülöpszállás között, az 52-es főút mellett található. Parkolási lehetőség az 52-es út melletti Kígyósi Csárdánál, illetve a tanösvény induló pontjánál, az állattartó telep mellett is lehetséges a parkolás.Megközelítés: az 52. számú főút 42 km szelvényénél, a Kígyósi Csárdával csaknem szemben, az állattartó telep melletti föl-dúton befelé haladva indul a tanösvény.A szikes tavak tengerpartokra emlékeztető nagy felületű, sekély, és táplálékban gaz-dag nyílt vizei a vízimadarak tömegeinek nyújtanak ideális élőhelyet.Ősszel és tavasszal, vagy enyhébb teleken nagy tömegekben éjszakáznak és pihennek itt az északról érkező vadludak. Távcsövet mindenképpen ajánlott magunkkal hozni. Megszemlélhetjük a közelben legelő mint-egy 200 fős bivalycsordát is.

Gulipán tanösvény a Felső-Kiskunsági Tavaknál

Hossza: 1300 m

A tanösvény a Kolon-tó igazi különleges-ségét, a homokbuckák és a láp közvetlen találkozását mutatja be, megismerhetjük a homok és a láp élővilágát is. A régió egyik legmagasabb pontján, a Bikatorok-hegyen, kilátóból tekinthetnek körbe a látogatók. A tanösvény bevezet az egyik legnagyobb élőhely-rekonstrukcióhoz, a Nagy-vízhez, ahol nagyobb, összefüggő nyílt vizet is lát-hatnak a kirándulók, melyen számos vízi-madárfajt fedezhetnek fel. A táj évszakon-ként különböző, gyönyörű képet mutat, így bejárását egész évben javasoljuk.Megközelítés: A tanösvény a Kolon-tavi Madárvárta mellől indul. A Madárvárta hét kilométeres földúton közelíthető meg az Izsák és Kisizsák közötti betonútról indulva.

Bikatorok tanösvény Izsákon, a Kolon-tónálHossza: 3000 m

A Kolon-tóhoz délről csatlakozó Páhi-réte-ken tavasztól a nyár elejéig csodálhatjuk meg a hazai kosborok gazdag világát a Kolon-tavi Orchideák tanösvényen. Többek között a mocsári kosbor, a hússzínű ujjas kosbor, a vitézkosbor és a poloskaszagú kosbor fordul elő nagyobb számban. De nem csak május-júniusban érdemes ide látogatni, hanem ősszel is, amikor az őszi kikerics virágai rózsaszín tengerként borít-ják a gyepeket. Megközelítés: A tanösvény Páhi központ-jából indul, a gólyafészek alatt találhatóak meg az indító táblák.

Kolon-tavi orchideák tanösvény Páhin

Hossza: 8000 m

A Kolon-tó a Duna-Tisza köze legnagyobb édesvízi mocsara, ideális költőhelye sok, hazánkban előforduló gémfajnak. Megközelítés: Kecskemét felől az 52-es főútról Izsák felé letérve érhető el. A tan-ösvény Izsákon a sportpályánál (Mező u.) indul, majd a nádas szélén halad tovább a kilátóig.A Kolon-tónál működő Madárvárta (www.kolon-to.com) a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. A területen program-szerűen folyik a nádi énekesmadarak és vízimadarak vonulás-kutatása.

Aqua Colun tanösvény Izsákon, a Kolon-tónálHossza: 3480 m

Fotó: Aradi Eszter

Fotó: Aradi Eszter

Fotó: Gilly Zsolt


Fotó: Sápi Tamás


Vitézkosbor. Fotó: Kolon-tavi archívum

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

Európai RegionálisFejlesztési Alap

Természetesen a nemzeti parkbólA Nemzet Parki Termék védjegyet viselő termékek ter-mészetvédelmi oltalom alatt álló területről származnak, előállításuk a természetvédelem érdekeivel összhangban történik. Ezek a termékek alapvetően helyi és őshonos nyersanyagokból készülnek, tükrözik a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait.Aki egy ilyen védjegyet viselő terméket vásárol, amellett, hogy hazavihet egy szeletet a régió ízeiből, választásával közvetetten hozzájárul a térség természeti értékeinek a megóvásához is.

A Szomor Húsüzem termékei közül szürkemarha és bivaly szalámit lehet vásárolni a Természet Háza recepcióján, nyitva tartási időben.Címünk: 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.,Természet Háza (Hunyadiváros, Hankóczy liget)Nyitva tartás: október 1. – április 30. között hétfőtől péntekig 8.00-16.00 óra között, május 1.-szeptember 30. között keddtől-péntekig 8.00-16.00 óra között, szombat 8.00-14.00 óra között, hétfőn zárva tartunk.Az aktuális készletről telefonon is érdeklődhet! Számunk: +36 76 501-596

Vásárol jon minősített szalámit a Természet Házában!

Szürkemarha csemege és csípős

4260 Ft/ kg

Bivaly csemege és csípős

4260 Ft/ kg

www.nemzetiparkitermek.hu

Nemespenészbevonatos szürke-marha és bivaly

5100 Ft/ kg

Áraink 2017-ben:

kiskunsági nemzeti park igazgatóság · a legelő jószág esetében az őshonos fajták...

Documents