városunk

önkormányzat2008. OKTÓBERI. évfolyam 9. szám

Kivirultak körforgalmaink

CityInvest konferencián Salgótarján Fesztiválok, sportsikerek és fejlesztések

városunk2

Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak!

Az elmúlt hetekben többen tették fel a kérdést: igaz-e a hír - mely be-járta a várost -, hogy az ország külön-böző vidékeiről hátrányos helyzetű csoportok Salgótarjánba telepítése kezdődik az önkormányzat által, de legalábbis tudtával. E helyről is szeretném megnyugtat-ni Önöket, nincs ilyenről szó. Annak ellenére sem, hogy „jól értesültek” még a helyet is tudni vélik (acélgyári irodaépület, zagyvarónai iskola).

A két ingatlan közül csak az egyik önkormányzati tulajdon, de a volt iskolaépületet továbbra is az eredetileg meghatározott célra, vagyis szociális gondoskodásra szeretnénk felhasználni. Az acélgyári területek magánkézben vannak, a tulajdonos jelenlegi elképzeléseit nem ismerjük. Korábban valóban gondolkodott szo-ciális bérlakás kialakításában, azonban szabályozásunk értelmében az ingatlan nem felel meg erre a célra, így benne lakások kialakítása nem lehetséges. Önkormányzatunknak éppen elég megoldani a már eddig Salgótarjánba került, illetve itt élő, nehéz sorsú réte-gek problémáját, lakáshelyzetét, nem kívánunk újabb terheket magunkra venni. Városunkban több mint 1300 a bérlakások száma, ezek jelentős része szociális bérlakás, de ami ennél is nagyobb gond, hogy kolónialakás, jórészük már emberi lakhatásra alkalmatlan. Ezért is kezdődött el az életveszélyessé vált kolóniák lebontása a Zagyvarakodón és a Hősök útján. A hamarosan elkészülő lakásgazdálko-dási programunk pedig választ ad a teljes lakásállomány további sorsára, illetve az új lakások kialakításának helyére, módjára.

A másik sokat feltett kérdés a Kodály Zoltán Tagiskola felújításához kapcsolódik, főleg a szülők, pedagógu-sok részéről hangzik el: megújul-e az intézmény épülete. Reményeink szerint igen. Pályáza-tunk ugyan több nagyvárossal egye-temben – érthetetlen okokból, hiszen a bírálat során megfelelt a feltételeknek, megkapta a megfelelő pontszámot – nem nyert, de nem adjuk fel. A napokban megnyílt további forrásokat megcélozva újra beadtuk a pályázatot változatlan tartalommal, 500.000.000. Ft támogatást igényelve, a beruházás teljes összege közel 800 millió. A tehermentesítő út átadása kapcsán október elsején itt járt Bajnai Gordon miniszter úr, vele is egyeztettünk: megmutatva a teljesen tönkrement épületet, kértük támogató segítségét a pályázat elbírálásakor. Remélem nem eredménytelenül.

Székyné dr. Sztrémi Melindapolgármester

Kedves Olvasó! Az elmúlt hónap ismét lendületesen, sportosan telt Salgótarjánban. Elindultak a bajnokságok, csapata-ink és egyéni versenyzőink sikeresen szerepelnek, a megújult Városi Sportcsarnok pedig színvonalas, országos érdeklődésre számot tartó programoknak adott otthont. Maga a város is több porondon be-mutatkozott az elmúlt hetekben. Lapunkban foglalkozunk többek között a Budapesten tartott CityInvest befektetési konferenci-ával, a Tóstrandon megrendezett Megyei Vadásznappal, és az aradi vértanúk emléké-re – első ízben - megszervezett városi meg-emlékezéssel. Interjú rovatunkban két új intézményvezetővel ismerkedhetnek meg, és nem utolsó sorban felhívom figyelmü-ket a Tarjáni Arcok rovatra, amelyben a salgóbányai születésű Zenthe Ferenc előtt tisztelgünk.

Lakatos Kati főszerkesztő

Tartalom3 Tarjáni Arcok – Zenthe Ferenc4 Közélet – Nógrád Megyei Vadásznap – Vendégek az új Idősek Otthonában – Elindult a tanév a Főiskolán6 Lencsevég – Hírek, képek8 Interjú – Tóth Tibor és Szabó Péter10 Gazdaság – Salgótarján bemutatkozása a CityInvest rendezvényén11 Önkormányzat – Meghívó a Városunk című polgármesteri tájékoztatóra és az október 23-i programokra – Fáklyás megemlékezés október 6-án – Elkészült a tehermentesítő út – Kivirultak körforgalmaink – Segítségnyújtás Ipolytarnócnak – Tanulmányút Erdélyben – Mozgásban a „kerékpár út projekt”14 Sport – Remekel az SBFC – EB selejtező kosárlabda mérkőzések – Ökölvívó sikerek a serdülő OB-n – Világharmónia Futás Salgótarjánban

Beköszöntő

Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2008/9. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail: varosunk@chello.hu; Főszerkesztő: Lakatos KatalinNyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter

A polgármester válaszolKérdését küldje az alábbi

címekre: varosunk@chello.hu vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.

3városunk

Tarjáni Arcok

Tisztelgés a nemzet színésze előttZenthe Ferenc, mindenki Eke Mátéja és Taki bácsija

Zenthe Ferencről sokan nem tudják, hogy Salgóbányáról származik, pedig a színészlegenda sohasem tagadta meg gyö-kereit, mindig is büszke volt arra, hogy hol született, hol töltötte gyermekkorát. Mindenki Taki bácsija tehát egy salgótarjáni bányászcsalád legfiatalabb gyermekeként jött a világra 1920. április 24-én. Családi háttere közrejátszott abban, mint ahogy ezt többször is felemlegette, hogy színész lett. Ez még akkor is igaz, ha pont bányászmérnök édesapja miatt ment közgazdasági egyetemre, amit aztán rövid időn belül otthagyott, hiszen rájött: nem ez az, ami őt igazán érdekli. Valójában mindig is színész szeretett volna lenni, éppen ezért nem sokkal azután, hogy ott hagyta a közgázt, máris a színművészeti felvételijén találta magát barátjával, Pécsi Sándorral egyetemben. A fiatal Zenthét minden különösebb gond nélkül felvették, ám öröme nem tarthatott sokáig. Az akkor már javában zajló, de addig Magyarországot még nem érintő világháborúba belépett hazánk is, és mint minden fiatal, katonának való férfi, ő is megkapta behívóját, így kénytelen volt megszakítani tanulmányait. A háború után aztán ismét a színészeté lett a főszerep, és bár a főiskolát nem folytatta, egykori színművészetis osztály-főnöke, Abonyi Géza ajánlásával a Pécsi Színházhoz került. Itt szagolt bele igazán a színészszakma valójába, itt dőlt el végleg, hogy nem tudja elképzelni másképp az életét, csak a világot jelentő deszkákon. 1947-ben elhagyta Pécset, és a győri Kisfaludy Színház tagja lett, ahol két évet töltött el, ezután Debrecen következett. Az ország szinte minden szegletében megfor-duló színész végül 1952-ben lelt végső ott-honra, a Madách Színház intézményében. Több mint ötven éven keresztül, egészen addig, amíg tudott, a híres budapesti teátrumban játszott. Miközben színházi karrierje felfele ívelt, a kamera is kezdte felfedezi magának a fiatal, jóképű férfit, és egyre több filmben kapott szerepet. Kezdetben történelmi művek kisebb szerepeiben láthattuk, majd adottságait romantikus vígjátékokban is kamatoztathatta. Később más típusú művekben is sze-repet kapott. Ezek közül mindenképpen kiemelendő az 1983-ban forgatott Jób lázadása, melyet Oscar-díjra is jelöltek. A valóban kiváló alkotásban Zenthe egy gazdag zsidót alakított. Az utolsó film,

amiben szerepelt, a magyar történelmet sajátosan feldolgozó Magyar Vándor című vígjáték volt. Ugyan a mozifilmek által egyre több emberhez jutott el, igazán ismertté a televízió tette. A különféle tévéfilmeken, sorozatokon keresztül vált a kor egyik, ha nem a legkedveltebb férfiszínészévé. Bár rengeteg produkcióban szerepelt, kettőt mindenképpen ki kell emelni: a Tenkes Kapitányát, és a Szomszédokat. A Tenkes Kapitánya című, méltán népszerű tévésorozatban Eke Máté alakját formálta meg, nagy sikerrel. Tulajdonkép-pen a nagyközönség itt ismerte meg igazán, és a mai napig hozzá kötik a sorozatot. A Szomszédokat nem kell senkinek sem bemutatni. Úttörő volt a maga nemében, hiszen ez volt az első magyar szappanopera, ráadásul közelebb állt a valósághoz, mint a mostanság futók bár-melyike. Aki koránál fogva nem a Tenkes Kapitányában látta őt először - mint e cikk írója is - , az a Szomszédokban ismerte meg színészi kvalitását, szerette meg őt a mindig segítőkész, nyugdíjas taxisofőr szerepében. Zenthe Ferenc a tévé mellett a rádióból is kihagyhatatlan volt. Szerepelt a Magyar Rádióban futó legendás sorozatban, a Sza-bó Családban, ahol Balla Tibor zongoristát alakította. Amikor a forgatókönyv szerint meghalt, a hallgatói felháborodások miatt kénytelenek voltak visszaírni Zenthét a műsorba. Így ezután mint Kárpáti Zoltán újságíró szerepelt. Ez az esemény is azt bizonyítja, mennyire szerette őt a közön-ség. Sőt, nem túlzás kijelenteni, hogy aki látta, vagy hallotta őt szerepelni bárhol, bármiben, azt elbűvölte odaadásával, a szakma iránti alázatával és persze nem utolsósorban tehetségével. Az, hogy Zenthe Ferencet nem alaptalanul szerette a közönség, jelzi az a számtalan szakmai elismerés és díj, amit az évek során kiérdemelt. Ezen a

listán mindenképpen legelőre kívánkozik a Nemzet Színésze cím, annál is inkább, mivel eme kitüntetést egyszerre csupán 12 arra érdemes színészlegenda viselheti. Zenthe Ferencet 2005-ben választották be. Emellett tagja a Hallhatatlanok Társulatá-nak, kapott Kossuth Díjat, Magyar Köz-társasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Jászai Mari-díjat kétszer is, Érdemes és Kiváló művész elismerést, valamint a 36. Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki. A színész óriás számára kiemelten fontos volt egy közelmúltbéli kitüntetése: 2003-ban megkapta a Salgótarján díszpolgára címet. Ő akkor azt nyilatkozta a címről, hogy az azért áll annyira közel a szívéhez, mert a szülővárosától kapta, és mint mondta, a szülőváros minden ember életében külön-leges szerepet tölt be, ráadásul a gyermek-korát is itt töltötte – Salgótarjánban. Zenthe Ferenc 2006. július 30-án távozott az élők sorából, hogy valahol, valakik nagy örömére folytathassa csodála-tos alakításait az idők végezetéig. Emléke mindannyiunkban örökké él. Halála óta sokan, sokféleképpen emlékeznek meg a nemzet színészéről. Salgóbányán már 2006-ban kialakítottak egy emlékparkot a kiváló művésznek. Azonban rengeteg civil szervezet javasla-tára és Molnár Péter alkotó jó voltából most végre szobra is elkészül. KáBé

Október 24-én kerül átadásra szülőhelyén, Salgóbányán, a nagyszerű mű-vész, Zenthe Ferenc mellszobra. Ebből az okból kifolyólag emlékezünk

meg a színészlegenda életéről, munkásságáról.

Zenthe Ferenc szoboravató ünnepségIdőpont: 2008. október 24. 11.00 óra

Helyszín: Salgóbánya, ErdészházKözreműködik:

Hollai Kálmán Salgótarjánból elszármazott színművészés az AKKORD Fúvósötös

Ünnepi köszöntő:Székyné dr. Sztrémi Melinda

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere

4 városunk

Közélet

Története során először választotta a Nógrád Megyei Vadász-nap szervezőbizottsága Salgótarjánt egész napos rendezvénye helyszínéül, így idén, szeptember hatodikán a Tóstrand adott otthont a tizenhetedik megyei találkozónak. A nagyszabású program főszervezője a Szánas Vadásztársaság volt, a fővédnök-séget Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke vállalta. Beszédében kiemelte, hogy Nógrád megye kiemelkedő értéke vadállománya és erdősültsége, a vadászat egyik legnagyobb erényének pedig a természet szeretetét és ismeretét nevezte. Becsó Zsolt után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, mint házigazda köszöntötte a vendégeket, majd kiemelte azt a példaértékű összefogást, amelynek hála színvonalas programon vehetnek részt az érdeklődők. Kifejezte örömét afelől, hogy idén Salgótarján fogadhatja a környékbeli vadásztársadalom apraja-nagyját és hangsúlyozta, hogy ezen a napon egy zárt közösség enged bepillantást életébe, a fiatalok pedig sokat tanulhatnak a vadászoktól a környezetvédelemről. Ezután Szabó László, a Megyei Vadászkamara elnöke ismer-tette az elmúlt időszak eseményeit. Beszélt a sertéspestisről és a vadászterületek átrendeződéséről, de pozitív hírekről is beszá-molt: látszik a vadásztársadalom jóakarata, az, hogy tovább kell lépni a sérelmeken és anomáliákon. Kiemelve a Kamara tervei

közül az egyik legfontosabbat, elmondta, szeretnék elérni, hogy az egészséges vadhús értékesítése ne a multik kiváltsága legyen Magyarországon. A megnyitó a vadászhimnusz hangjaival zárult, majd egy grandiózus szarvasbika ravatalra helyezésével kezdetét vette a Hubertus mise, melyet Baffi István esperes plébános celebrált. Ezt az idén vizsgát tett vadászok fogadalomtétele és avatása, majd a kitüntetések átadása követte. Közben vadásztársaságok mutatkoztak be pavilonjaikban, melyek mellől nem hiányoztak az üstök, bográcsok, nyársak, tárcsák sem, ínycsiklandozó illatokkal csalogatva a látogató-kat. A jó ebédhez Bohács István nótája és a Gabora-zenekar muzsikája biztosította a hangulatot. A szervezőbizottság versenyt is hirdetett a szakácsok részére, számos kategóriában. A megmérettetésről összegzésként az mondható el, hogy min-denki győzelmet aratott, hiszen a vendégek az utolsó morzsáig elfogyasztották, ami tányérjukba került. A Strand Hotelben „Vadászat a művészetben” festmény- és fotókiállítás, valamint a vadászruházatot, a felszerelést bemutató tárlat és Trófeakiállítás várta az érdeklődőket, de sor került solymászbemutatóra is a délután folyamán. A Tóstrandon zajló programok mellett, kora délután a Somoskői vár lábánál, festői szépségű, a vadak számára pedig otthonos környezetben megnyitotta kapuit az Ipoly Erdő Zrt. Vadasparkja, ahol egy kis türelemmel bárki természetes környe-zetében csodálhatja meg az erdei állatokat. L.K.

Remek programok, mesés környezet, ínycsiklandozó illatok, örömteli találkozások, meghitt ünnep – néhány

szóban összefoglalva erről szólt a tizenhetedik Nógrád Me-gyei Vadásznap.

A finn kormány egészségmegőrzéssel kapcsolatos politikai programjának vezetője, Maija Perho igazgatóasszony tett látoga-tást szeptember 20-án szombaton a Baglyaskői Idősek otthoná-ban. A tanulmányút Jari Vilén finn nagykövet közreműködésével jött létre, a vendégeket dr. Juhász Tibor alpolgármester fogadta. A rendkívül jó szociális hálójáról ismert Finnország szakemberei azzal a céllal látogattak Salgótarjánba, hogy megismerjék az idősek ellátásának körülményeit. A mintegy 1,5 órás látogatás alkalmával a vendégek kiemelték, hogy a szép környezet jó hatás-sal van az itt élőkre. Példa értékűnek tartották, hogy bármilyen egészségi állapotú is legyen az ápolandó lakó, teljes ellátást kap a 150 fős intézményben. A szakemberek azt is fontosnak találták, hogy az orvos és a pszichológus segítségnyújtása mellett kápolna is van a házban, így nemcsak testi, hanem lelki törődésben is részesülhetnek az ott lakók. M.C.

Megyei Vadásznap a Tóstrandon

Finn szemle az idősek otthonában

Több tucat vadásztársaság vert tábort Salgótarjánban

Pozitív vélemények Baglyaskőn

5városunk

Közélet

Diákok és magas rangú vendégek részvételével szeptem-ber 10-én tartotta tanévnyitó ünnepségét a Budapesti

Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézete. Bár tudjuk, a felsőoktatási intézményekben nem jelzi csengőszó az előadások, szemináriumok kezdetét, most azon-ban mégis stílszerű a viharfelhőket végleg eloszlató harsona felidézése. Hosszú és rögös út vezetett ugyanis idáig, hiszen mint ismeretes, kora nyáron még veszélyben volt a főiskola első évfolyamának idei indítása. Egy széleskörű és példaértékű összefogásnak köszönhetően azonban július 23-án a Nógrád Megyei Önkormányzat, Salgótarján Önkormányzata és a Budapesti Gazdasági Főiskola aláírta azt a háromoldalú megállapodást, amely további támogatásra sarkallta az Önkor-mányzati és Területfejlesztési Minisztériumot és a kormány-zati oktatáspolitikát is. Így a felvételi időszak sikeresen zárult a salgótarjáni intézet számára. 96 hallgató nyert felvételt a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, melyből 75-en iratkoztak be és kezdték meg tanulmányaikat szeptember 10-ével. A megnyitón a nagy előadótermet betöltő diákság mellett je-len volt Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, dr. Gubán Miklós rektorhelyettes, dr. Jánosa András, a BGF pénzügyi és számviteli karának dékánja, dr. Ács Szilvia, a BGF főtitkára, dr. Rozgonyi József, a salgótarjáni intézet igazga-tója, dr. Engelberth István, a PSZF igazgatóhelyettese, Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkor-mányzatának polgármestere, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön-kormányzat Közgyűlésének elnöke, Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere, Boldvai László országgyűlési képviselő, valamint Csőke Ádám, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.

Az eseményen elsőként Sándorné dr. Kriszt Éva, az anya-intézmény rektora szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy a BGF a jelentkezők számát tekintve idén első a főiskolák között és ötödik a felsőoktatási intézmények sorában. Szólt az elmúlt időszak nehézségeiről és az aláírt megállapodásról, majd meg-köszönte mindenkinek, aki azon dolgozott, hogy a salgótarjáni intézet tovább folytathassa értékes munkáját. Végül hivatalosan is megnyitotta a 2008/2009-es tanévet. A rektor asszony után dr. Rozgonyi József, a salgótarjáni intézet igazgatója lépett a mikrofonhoz és köszöntötte az elsős tanítványokat. Felidézte az elmúlt időszak küzdelmeit és beszélt a pénzügyis diákéletről. Kérte a hallgatókat, segítsék egymást, mert úgy könnyebben vehetik az útjukba kerülő akadályokat. Az intézet vezetője elmondta, hogy a hetvenöt elsősből ötvenöten nappali tagozatos tanulók, míg húszan a távoktatási képzésben vesznek részt. Szavai után az elsősök eskütétele következett, majd dr. Rozgonyi József kézfogással köszöntötte a diákokat a PSZF polgárai között. A hagyományoknak megfelelően jutalmak, ösztöndíjak átadására is sor került a tanévnyitó ünnepség keretein belül. Jubileumi jutalmat kapott 25 éves munkájáért Berta Nóra, a Tanulmányi Osztály vezetője. Köztársasági Ösztöndíjban részesült Fodor Beáta, Kerekes Eszter, Matikovszki Diána, Kovács László és Pella Ágnes. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Tanulmányi Díját idén ketten kapták meg: Kökényesdi Pap Csilla és Matikovszki Diána. Salgótarján Me-gyei Jogú Város Tanulmányi Díját Kovács László és Nádor Péter vehette át. A Gordos István Alapítvány díjainak Dáni Ágnes, Fodor Beáta és Kerekes Eszter örülhetett.

„Becsöngettek” a PSZF-en75 elsős kezdte meg tanulmányait a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szeptemberben

6 városunk

Lencsevég

Hagyományszerű Bányásznap Ötvennyolcadszor gyűltek össze szeptember 6-án a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet tagjai, hogy a Városi Bányásznap alkalmából együtt ünnepeljenek. A zömében több évtizedes tagsággal rendelkező vendégek soraiban helyet foglalt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester és a Bányász Szakszervezet Nógrád Megyei Választmányának elnöke, Rákos József is.

Üzletember-találkozó Finn-magyar üzletember-találkozót rendeztek szeptember harmadikán a városháza dísztermében. A találkozó különleges-sége, hogy kapcsolódó programként összefonódott a megújult sportcsarnokban tartott finn-magyar kosárlabda Európa-bajnoki selejtezőmérkőzéssel. A közelmúltban nem volt példa Salgótar-jánban hasonló, a sportot és az üzletet összekötő rendezvényre. Az esemény szervezése a Basketball Group és a Nógrád Megyei Iparkamara nevéhez fűződött, előadóként Salgótarján polgár-mestere is kivette a részét a feladatokból.

Parlagfű irtás Idegérben A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének kezdeménye-zésére összefogtak a civil szervezetek és a városi önkormányzat és szeptember 3-án akciónapot szerveztek a parlagfűmentes, tiszta környezetért. Ennek jegyében települtek ki Idegérbe, ahol lelkes csapat látott munkához a korareggeli órákban. Számos szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, így gyorsan ment a munka, sőt a város két alpolgármestere, Eötvös Mihály és Feny-vesi Gábor is kivette a részét az irtásból. Dudás József, a terület önkormányzati képviselője irányította a közmunkásokat, így a garázssor környékéről eltűntek az illegálisan lerakott szeméthal-mok. A csapat munkája eredményeképp megtisztította a kővár környékét, 2 autóbusz-megállót a parlagfűtől és a szeméttől.

Őszi Vigadalom a piacon Csipkeverés, gyöngyfűzés, tojáspatkolás, hímzés, kosárfonás, várta azokat, akik kilátogattak október 5-én a piacon tartott Őszi Vigadalomra. A programot fellépések színesítették, de a nap során bemutatkoztak méhészetek is. Lehetőség nyílt borkóstolásra, va-lamint alma, krumpli és hagymavásárt is tartottak. Suba Zsolt, a Piac igazgatója sikeresnek nevezte a rendezvényt, amelyre kétezren látogattak ki, ráadásul az Ökörsütésből befolyt 200 ezer forinttal még a Megyei Kórház Koraszülött osztályán is segítettek.

Harmincöt éves a Kertbarát Kör Idén is megrendezte hagyományos kiállítását a Bereczki Máté Kertbarát Kör. Az 1973-ban alakult szervezet tárlatán az elmúlt évekhez hasonlóan házi termesztésű zöldségek, gyümölcsök, kerti virágok, különlegesen esztétikus savanyúságok várták az érdeklődőket. A szeptember 9-10-én, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ előtermében tartott rendezvény idén azonban más volt, mint az előző években: mivel 35. születésnap-ját ünnepli a szervezet, nem maradt el a köszöntés sem. Székyné dr. Sztrémi Melinda és a Művelődési Központ képviselői is megajándékozták a csapatot, a kiállítás-megnyitó után pedig a Gagarin Tagiskola növendékei kedveskedtek a kertbarátoknak egy kedves születésnapi műsorral.

7városunk

Lencsevég

Tanévnyitó Fesztivál Ötödik alkalommal rendezték meg szeptember 12-én pénteken, Salgótarján Fő terén, az immár hagyományossá vált tanévnyitó fesztivált. A mindig nagy érdeklődésre számot tartó programnak ezúttal is hatalmas sikere volt a fiatalok körében. A kora délutáni hivatalos megnyitó után a különféle programoké lett a főszerep, amelyek a szervezőknek hála roppant színesre sikeredtek. Mindenki találhatott kedvére valót. Először a legkisebbek léptek színpadra, aztán következett a „Suli-show”, azaz a középiskolák közötti játékos vetélkedő, melyet nagy csatában végül a madáchos diákok nyertek meg. Ezután helyi táncosok bemutatói következtek. Volt itt néptánc, hip-hop, break, klasszikus és latin, de még hastánc is. Aztán a zene került reflektorfénybe, ott is volt választék bőségesen. Há-rom rock zenekar is a húrok közé csapott, fellépett a Reflected, és az Észak-magyarországi Tehetségkutató Rockfesztivál két kategóriájának győztese, a Primery Stroke, valamint a Mytra. A három zenekart az eleredő égi áldás közepette is rengetegen hallgatták végig, azonban a legnagyobb siker kétségtelenül DJ Szatmári és Jucus színpadra lépését övezte. Addigra már az eső is elállt, így több száz fiatal énekelte és táncolta végig a duó fellépé-sét. Velük ért véget az ötödik tanévnyitó fesztivál, és ha minden jól megy, - és miért ne menne - akkor jövőre következik a fél tucatodik, hasonlóan színvonalas programokkal fűszerezve.

Idősek Fesztiválja Az ENSZ döntése és határozata értelmében 1991 óta minden év október elseje az Idősek Világnapja. Ez alkalomból mindenütt rendezvények, fesztiválok keretében ünnepeljük az idős embereket, s szeretettel gondolunk rájuk. Nincs ez másképp Salgótarjánban sem. Nógrád megyében immár öt éve rendezik meg a világnaphoz kapcsolódó rendezvényeket a „Nemzedékek kézfogása” címszó jegyében. Városunkban a hagyományokhoz híven idén is kiállítással, gálaműsorral aranyozták be az októ-ber 4-13. közötti napokat a szervezők, nevesül a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete és a József Attila Művelődési és Konferencia Központ. Az intézmény üvegcsarnokában óvodá-sok rajzaiból, az idősek által készített képző- és iparművészeti alkotásokból rendeztek kiállítást, melyet Szabó Péter, a JAMKK igazgatója nyitott meg október negyedikén. A színházteremben, ugyanezen a napon tartott gálaműsorban a megyei öntevékeny népi dal- és tánckultúrát, palóc irodalmat közvetítő csoportok és egyéni előadók mellett fellépési lehetőséget biztosítottak a fia-talabb korosztály számára is, akik ének, tánc és zenei tudásukkal szórakoztatták a jelenlévőket. A műsor háziasszonya a Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesület elnöke, Nagy Ferencné volt. A fellépők műsorainak megkezdése előtt Salgótarján alpolgármes-tere, Eötvös Mihály köszöntötte a szépkorúakat.

8 városunk

– Rég volt már, amikor zenélni kezdett. Milyen út vezetett idáig, hogy egy művészeti iskola igazgatója lett? – Hosszú és rögös. 1969-74 között jártam zeneiskolába itt, Salgótarjánban, majd 14 éves koromban Debrecenbe ke-rültem, ahol elvégeztem a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolát, majd megszereztem zenetanári diplomámat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán. Első munkahe-lyem a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar volt, majd innen a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Szimfonikus Zenekarához szerződtem, mint zenekari hegedűs. 1982-ben meg-házasodtam, feleségem Lengyel Judit, aki szintén itt tanít az intézményben, ének tanszakon. Budapestről Balassa-gyarmaton kötöttünk ki, ahol a zene-iskolában tanítottam, majd 1987-ben fél évre Mexikóba mentem, ahol egy nemzetközi zenekarnak voltam a másod koncertmestere. A távoli országból Ba-lassagyarmatra tértem vissza, de 1989-től rendszeresen átutazva Salgótarjánba, részt vettem a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar művészeti tevékenységében is, és 1993 augusztusában a zenekar koncertmesterévé választottak. Nyolc évre rá költöztünk haza – két gyerme-künkkel – Salgótarjánba. A zenetanár-kodás és a szimfonikus zenekar körüli teendők mellett idén megpályáztam a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői posztjára kiírt pályá-zatot és nyertem. – Hivatalba állása óta eltelt bő két hónap. Mit tapasztal, milyen helyzet uralkodik az intézményben? – Nem panaszkodom. Remek ok-tatói gárdával dolgozhatok és a gyerekek száma is nőtt a tavalyi évhez képest. Ráadásul majd száz fővel, így most összesen 935 növendékünk van. Ez azt bizonyítja, hogy van igény a művészetre a fiatalok körében Salgótarjánban. Remélem, legtöbbjük itthon is marad majd és zenél tovább velünk, gazdagítja városunk kulturális életét. – Jól sejtem, hogy ezzel már-már megfogalmazta célkitűzését? – Büszke vagyok arra, hogy itt születtem és minden tudásommal azon vagyok, hogy kivegyem a részem a város fejlesztéséből. Ahhoz viszont, hogy

Salgótarján gazdagodjon, itthon kell tartanunk a fiatalokat. Ebben óriási szerepe van a zeneiskolának és az itthon kínálkozó lehetőségeknek. Története során az intézmény több száz tehetsé-ges fiatalt bocsátott a világot jelentő deszkákra. Ha csak töredékük is haza jött volna, ma Salgótarjánban pezsgő kulturális élet folyna. Az elvándorló folyamatnak a megállítása érdekében fordítok nagy figyelmet például az elmúlt években háttérbe szorult Szimfo-nikus Zenekar fellépéseire. Igyekszünk minél több helyen bemutatkozni, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a fiatalság számára felnőve is perspektíva maradjon Salgótarján. Arra kell törekednünk, hogy ne érezzék szükségét annak, hogy máshol mutassák meg tudásukat. Éppen ezért szoros együttműködést kezdtünk meg a városvezetéssel azzal a céllal, hogy minél gyakrabban léphessünk fel a helyi emberek előtt. A Nógrád Táncegyüttes megszokott szereplője a városi rendezvé-nyeknek, iskolánk többi szegmensét is szeretném, ha hasonló légkör övezné. A folyamat elindult, legutóbb felléptünk – nagy sikerrel - a Sportcsarnokban tartott tanévnyitó ünnepségen, de tanáraink részt vettek az igen színvonalas október 6-i megemlékezésen is. Hangverseny-termünk adott, csak ide kell hoznunk a közönséget, mint ahogy tettük a 10-én tartott Puccini esten is. – Melyek azok a kuriózumok, amelyeket ki tudnak használni az iskola népszerűsítése érdekében? – Népzenészeink ismertek és elismertek az országban, sőt rendszeres résztvevői nemzetközi fesztiváloknak is. A komolyzene területéről azonban ez nem mondható el, pedig tudásukat nézve méltók lennének rá, csupán a szervezés hiányzik mögülük. Éppen ezért a közelmúltbeli, önkormányzat által szervezett erdélyi tanulmányút során két gimnáziumi igazgatóval is tárgyaltam – a Kolozsvári Református Gimnáziuméval és a székelyudvarhelyivel – együttműködési lehetőségekről, esetleges cserekapcsolat-ról. Nyitottak voltak a kezdeményezésre, folytatni fogjuk a tárgyalásokat. Ha a kuriózumokról kérdezett, bátran állítha-tom, hogy kuriózum maga a tudás, amit képviselünk. De azt is kevés intézmény mondhatja el magáról, hogy orgona-okta-

tás folyik benne, ráadásul az elsők között voltunk sz országban, akik elindították ezt a tanszakot. Ezt a vonalat szeretném erősíteni, népszerűsíteni, az egyházakkal való kapcsolat szorosabbra fűzésével. Jazz-zene terén is az elsők között voltunk az indításkor, s ismerve a Dixie Fesztivál salgótarjáni történetét, azt gondolom, ezt az irányt is érdemes építeni. – Nemcsak itt, a Gagarin Tagiskola melletti központi épületben folyik a művé-szeti oktatás… – A néptánc oktatás a Táncházban és a József Attila Művelődési és Konfe-rencia Központ stúdiótermében történik, de szinte valamennyi általános iskolában jelen vagyunk, kihelyezett órákat tartva a diákoknak. – Jól tudom, hogy feleségével cd-ket is szoktak készíteni? – Igen, immár hét éve volt, amikor felvettük a legelsőt Operett melódiák címmel. Azóta készítettünk több egyházi témájút is, katolikust és reformátust. Legutóbbi kiadványunk pedig három év kutatómunkáját foglalja össze egy dvd-n, mely teljesen egyedülálló alkotás a bib-liai zsoltárokat, a reneszánsz dallamokat és az előadás jellegét illetően. Címe: PSALTERIUM UNGARICUM 150 genfi zsoltár. – Még azt árulja el kérem, hol láthat-juk, hallhatjuk legközelebb az intézmény növendékeit? – A Szimfonikus Zenekarnak október huszonharmadikán este hat órakor a József Attila Művelődési és Konferencia Központ Színháztermében lesz egy nagyszabású ün-nepi hangversenye. Oda várunk minden zenekedvelő, és egyben a jeles történelmi eseményünket ünnepelni vágyó salgótarjá-ni és környékbéli érdeklődőt. L.K

A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény augusztus 1-én kinevezett igazgatója egy év híján negyven esztendeje kezdett zenével foglalkozni. Tóth

Tibor azóta rabja a muzsikának, s hosszú keresgélés után, 2001-ben tért vissza szülővárosába, Salgótarjánba, hogy részt vállaljon a zenei élet felvirágoztatásában.

Interjú

Élete a zene, missziója a helyi kulturális élet felvirágoztatásaTóth Tibor, a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője

9városunk

– Honnan jött az indíttatás, hogy megpályázza a JAMKK igazgatói posztját? – Tizenkét évig voltam különbö-ző intézmények vezetője, dolgoztam testnevelés-földrajz szakos tanárként, aztán a népművelés és az újságírás lett az életem. Zenéltem, rajzoltam, harmincöt évig Salgótarján színeiben kosárlabdáztam, számos rendezvény szervezését vállaltam. Amelyekre talán a kedves olvasó is emlékszik: NATO Napok, Környezetvédő Fiatalok Euró-pai Találkozói, Amerikai Emléknapok. Jelenleg is a Gorkij telep képviselője vagyok, ahol nap, mint nap szembe-sülök a lakosság igényeivel. Éppen ezért első képviselői ténykedésemként elértem, hogy létesítsünk a területen egy Közösségi Kulturális Menedék-házat, ahol könyvtárat, tévészobát működtetünk és helyszínt biztosítunk nyári táboroknak, a fiatalok találkozá-sainak. Intézményvezetői hitvallásom ezen tapasztalataimból táplálkozik. Úgy éreztem, egy olyan területen kell kamatoztatnom gyakorlati tudásomat, amely sokakhoz eljut, amely sokakat megérint. Ezért pályáztam a József Attila Művelődési és Konferencia Központ igazgatói posztjára. – Az intézményben rengeteg program koordinálására kell figyelni, szeptemberi munkába állása után máris nyakába szakadt több fontos esemény… – Igen, nem hagyott nekem a sors lehetőséget a belerázódásra, azonnal a sűrűjében találtam magam. De minden akadályt sikeresen vettünk, amelyért köszönettel tartozom annak a remek csapatnak, amellyel együtt dolgozom. Munkatársaim nyitottak az újra, úgy látom, pozitívan állnak a tervekhez. Ami máris igazán tükrözte intézményvezetői elveimet, az az október hatodikai megemlékezés volt: egy összefogással, helyi szereplők rész-ételével megtartott hangulatos estén tisztelegtünk az aradi vértanúk előtt. – Mi a következő feladat? – Az rengeteg van! Amit kiemel-nék, az a 17-i polgármesteri tájékoztató és az október 23-i nagyszabású városi rendezvény. Ez utóbbival – és minden nemzeti ünneppel, városi megemléke-zéssel - célunk, hogy megérintsük az

embereket, valós képet adjunk a tör-ténelemről és elérjük, hogy a lakosság szívesen vegyen részt a programokon. Ez úttal olyan koncertet kapnak a színháztermet megtöltők, amiben még talán nem is volt részük. Konkrét eseményeken túl vannak folyamato-san igazgatást igénylő újdonságok is. Azon dolgozunk, hogy létrehozzunk az intézmény előtermében egy nyilvá-nos könyvtárat, ahonnan bárki haza-vihet könyvet, de hozhat is a készletet növelendő. Aztán a Frei Kávézóval összefogva szeretnénk beindítani egy gyermekmegőrzőt vagy úgynevezett játszóházat a kávézót és a JAMKK-ot összekötő helyiségben. A szolgáltatást teljesen ingyenesre tervezzük, szak-avatott gondozók foglalkoztatásával, fa játékokkal. Az indulás november végére várható, de előtte fogunk tartani próbaidőszakot, amikor már szívesen látjuk a gyerkőcöket, szülő-ket, nagyszülőket. – Ha már az új létesítményekről, közösségi találkozási pontokról beszélge-tünk, engedje meg a kérdést. Régi vágya a peremkerületeknek, hogy legyen saját kulturális központjuk. Ennek megvaló-sítására van esély a közeljövőben? – Örülök, hogy szóba hozta a témát, ugyanis pozitív válasszal szol-gálhatok. A Gorkij után Zagyvarónán és a Besztercén is létre fogunk hozni egy-egy kulturális oázist, ahol a helyi klubok működhetnek. Ennek termé-szetesen azonban meg kell teremteni az anyagi feltételeit, de az önkormányzat erre is tett már marketinglépéseket és úgy néz ki, sikerül megtalálni a szükséges fedezetet. – Említette, hogy igyekszik együtt dolgozni a helyi szereplőkkel. Milyen területeken képzeli ezt el és milyen a kapcsolata más intézményvezetőkkel, a városvezetéssel? – A városvezetés teljes biza-lommal van irányomba. Például a helyi együttesek középpontba állítása, szerepeltetése is megegyezik a város politikai programjával. A salgótarjáni csoportok színes skálát mutatnak tevé-kenységüket nézve, jómagam minden területen látok fantáziát az összefo-gásra és ehhez minden intézményve-zetővel meg is van a jó kapcsolatom. A zene, tánc képviselői tradicionális

fellépői a városi rendezvényeknek, de egyre több szerepet kaptak az elmúlt hónapokban a helyi színtársulatok is. Azt gondolom, tehetséges embe-rekről van szó, akik megérdemlik a figyelmet, arról nem is beszélve, hogy produkcióikkal emelik rendezvénye-ink színvonalát. A színházi évadban is szeretném erősíteni a helyi vonalat. A József Attila Művelődési és Konferen-cia Központ óriási lehetőséget biztosít a bemutatkozásra a salgótarjáni és környékbeli fellépők számára, hiszen körülbelül 350 rendezvényt tartunk évente, melyekre összesen 160 ezer látogató jön el. – Hallva ezeket a számokat, bizony súlyos felelősség nehezedik a vállára. – Igen, ezzel tisztában vagyok. De sportemberként erre azt tudom mondani, hogy a pofonok völgyében nemcsak adnak, hanem kapnak is. Vallom és életem során több ízben megtapasztaltam annak a mondásnak az igazságtartalmát is, hogy „ami nem öl meg, az megerősít”. Én így állok a feladatok elé, kellően felvértezve és kellő elszántsággal. Továbbá hozzá kell tennem, hogy csapatjátékos vagyok, és e tekintetben nagyszerű csapatot örö-költem elődömtől. Kollégáim amellett, hogy konstruktívak a közösen végzendő munkában, önállóan is képesek ellátni feladataikat. S most, hogy egy ilyen jól megépített hajón, mint a „Józsi”, friss szél került a vitorlákba, ez talán még jobban megmutatkozik. Állok elébe a kihívásoknak, mert végre úgy érzem, megtaláltam azt a munkát, amellyel a legnagyobb szolgálatára lehetek szülő-városomnak.

L.K

A sokoldalúságáról ismert Szabó Péterrel folytatott beszélgetésem során egyér-telművé vált számomra: tapasztalataiból fakadó elképzelései nagy hasznára

válhatnak Salgótarján kulturális és közösségi életének.

Interjú

Lelkes munka a régi csapattal, egy új arculat érdekébenSzabó Péter, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ igazgatója

10 városunk

Gazdaság

A SYMA csarnokban tartott Property Forum Budapest – Közép-Kelet-Európai Ingatlan Szakvásár és Konferencia ke-retében Dunaújváros, Kecskemét és Salgótarján mutathatta be befektetési lehetőségeit a gazdasági multiplikátoroknak. A 2006 márciusa óta negyedévente, sorozatszerűen megren-dezett előadásokon 3-3 város ismertetheti befektetési lehe-tőségeit, hasznosításra kijelölt helyszíneit, futó projektjeit és fejlesztési elképzeléseit. A rendezvénysorozat a konkrét lehetőségeken túl általános befektetési információkat nyújt és tapasztalatcserére is alkalmat ad a városi szakemberek számára. A programmal az ITD Hungary célja, hogy alkal-manként egy-egy városra illetve régióra irányítsa a befektetői figyelmet, így az elmúlt időszakban hét rendezvényen eddig 21 város állhatott a középpontban.

- A CityInvest konferencián tőkeközvetítő, kereskedelem-fejlesztési- és befektetés ösztönzési szervezetek, diplomáciai szereplők vettek részt – mondta el Sándor Ildikó, az ITD Hungary Nógrád megyei képviselője, majd hozzátette, hogy mivel a 17-i előadássorozat egy ingatlanvásár keretében zajlott, az ingatlantőke is erősen jelentkezett a programon. Salgótarján számára a CityInvest rendezvény egy újabb állomása a Berlinben megkezdett gazdaságfejlesztő, befektetés ösztönző sorozatnak. A német fővárosban a „Régiók Bemutat-kozása” elnevezésű esemény keretében tavaly Heves-, Borsod- és Nógrád megye székhelyei vázolták fel a külföldi, nagyszámú érdeklődőnek az észak-magyarországi lehetőségeket. Azt az előadói napot szintén az ITD Hungary szervezte azzal a céllal, hogy külföldi lehetőségekhez segítse a városokat és támogassa a befektetőkkel való kapcsolatfelvételt. A magyar befektetési ügynökség ezeken túl az önkormányzatok felkészítését is támogatja. Erre a célra szolgál az általuk kiadott Befektetői Kézikönyv illetve az ITD úgynevezett inkubációs programja. Ez utóbbi lényege, hogy elméleti és gyakorlati képzés kere-tében támogatja az önkormányzatok munkáját: az ügynökség munkatársai és az önkormányzat szakemberei közösen állítják össze a befektetőknek szóló információs csomagot, az ITD segít a telephely és a projektgyűjtésben, a beszállítói adatgyűj-tésben vagy a speciális befektetési honlap elkészítésében.

A budapesti Szakvásár és Konferencia keretében Salgó-tarján Dunaújváros és Kecskemét után mutatkozott be az érdeklődőknek. Városunkat Székyné Dr. Sztrémi Melinda polgármester asszony képviselte a pulpituson. – Salgótarjánnak nagy szüksége van arra, hogy az óriási számban rendelkezésre álló munkaerőt el tudjuk helyezni, tudjunk munkahelyet teremteni a városlakóknak és a kör-nyékbelieknek. Éppen ezért régi-új szlogenként jelenítettük meg úgy Salgótarjánt, mint a „Lehetőségek Városát”. Hiszen számos olyan kiaknázatlan lehetőség van a megyeszékhelyen, amelyet érdemes felderíteni és amelynek befektetők elé tárása folyamatosan zajlik. A SYMA csarnokban beszéltem az idegen-forgalomról, mint húzóágazatról, az ehhez kapcsolódó projekt- és ingatlankínálatról, így például a Strand élményfürdővé, vízi színpaddá alakításáról. Kiemeltem a Geopark projektet és azokon a határon átívelő idegenforgalmi és gazdasági kapcso-latokat, amely szintén fontos lesz Salgótarján jövője számára. Berlinben és most Budapesten is hangsúlyoztam, hogy a tudás alapú iparnak Salgótarján központi szerepet szán, tervben van egy Autóipari Kompetencia Központ létrehozása. Már előké-szítés alatt van azon célunk megvalósítása, hogy városunkban olyan innovációs központot alapítsunk, ahol a szellemi tőke hasznosulni tud. Remek oktatás folyik Salgótarjánban, amely-re építhetünk, de a Társági Integrációs Szakképző Központtal ez még inkább erősödni fog és bízhatunk a főiskola stratégia-váltásában, képzési bővítésében is – mondta el a polgármester a konferencia után. A város Ipari Parkját, Tatár Csaba a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be. A cégvezető előadásában kiemelte, hogy szemben a legtöbb ipari parkkal, a salgótarjáni telep elsősorban kis- és középvállalkozókat vár. – Már több konkrét megkeresés történt a konferencia óta, sőt Dunaújváros hasonló létesítményének vezetője is kapcsolatba lépett velem azért, hogy tapasztalatot cserél-jünk az üzemeltetésről. Szimpatikus ötletnek találja a kis-és középvállalkozások betelepítését, támogatását, erről fogunk tárgyalni. A CityInvest programjának előadásait meghallgatók szinte egybehangzóan azt fogalmazták meg, hogy Salgótarján jó úton halad. Erre nem kell más bizonyíték, minthogy fejlesztési elképzelései nagyon hasonlóak a Kecskeméten már bevált úthoz.

Dunaújváros, Kecskemét és Salgótarján a CityInvest konferencián

A befektetői figyelem középpontjábanAz ITD Hungary 2008. szeptember 17-én, Budapesten

immár hetedszer rendezte meg CityInvest elnevezésű előadássorozatát, melyen Salgótarján is részt vett.

11városunk

Önkormányzat

12 városunk

Önkormányzat

Magasztosan dühös, mélykék égbolt leple öltöztette gyászba a Somoskői Vár lábánál elterülő Petőfi Ligetet október hatodikán este. Tizenhárom gyász-szalagos nemzeti lobogó jelezte az aradi tábornokok méltóságát, a romantikus szökőkútból kialakított posztamensen elhelyezett kardok és rózsa a tiszteletadást, a földbe szúrt fáklyák a történelem viszontagságit méltatták hir-detni. Ezek a benyomások támadtak bennem megérkezvén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett tábornokok emlékére szervezett városi rendezvényre.Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszédében emlékez-tetett, hogy a vértanúvá lett tábornokok elmenekülhettek volna, de hűek maradtak esküjükhöz, és bátor kiállásuk évszázadokkal később is példa az utókor, a mai ember számára. „Hősiességük hatalmas erkölcsi erőt ad hosszú századokra a magyar nemzetnek. Olyan erkölcsi erőt, mely megmaradásunk-nak egyik legbiztosabb talpköve.” – mondta a városvezető, majd kitért arra is, hogy miért fontos a Salgótarjánban a hétfő esti

megemlékezés: most először emlékszünk közösen, városi rendez-vényen az Aradon kivégzett és mártírhalált halt tábornokokra. A polgármester beszédét követően zenészek, előadóművé-szek, pedagógusok és diákok közreműködésével idézték fel az 1849. október 6-i kivégzéseket. A Vertich Színpadstúdió és a József Attila Művelődési és Konferencia Központ összefogásával megkomponált műsor megható dramaturgiai erővel hatott a közönségre, akik a zárásként felcsendülő kórushoz csatlakozva, katonaindulókat énekelve, fáklyákkal kezükben indultak a Petőfi kunyhóhoz, ahol virágokkal és koszorúkkal tisztelegtek a szabadságért szintén véráldozatot hozott költő képe előtt. L.K

Többször beszámoltunk már az észak-dél irányú kerékpárút projekt elképzelésről, amely átszelve a várost, nagyot lendítene a helyi turizmuson és szolgálná a sportbarát városlakókat. A megvalósítással kapcsolatban a közelmúltban is történt előrelépés. Pályázati forrás áll rendelkezés-re ahhoz, hogy elkészítsék az út terveit, mellyel később Salgótarján pályázhat a megvalósításra. A munka folyik, sőt elkezdődött az engedélyezési folyamat is. Október hetedikén pedig szakemberek járták be a helyszínt a pontosság érdekében. – Azokat a területeket néztük meg, ahol tisztázásra várt a nyomvonal, az például, hogy egy-egy kereszteződésbe hol csatlakozzon be a kerékpárút biztonságosan – mondta el Lőrincz Gyula, a Városfejlesztési iroda vezetője.

Október elsején átadták a 21-es számú főutat tehermen-tesítő út III. ütemben elkészült szakaszát. Az ünnep-

ségre a Városi Sportcsarnok parkolójában került sor, ahol jelen voltak a projektben résztvevő kormányzati, szakmai és városi vezetők egyaránt. Hosszú folyamat régóta várt végére értünk el az ősz beálltával: teljesen elkészült a 21-es számú főút Salgótarjánt átszelő szakaszát tehermentesítő út. A sajátos domborzati viszonyok miatt az aszfalt-csík a várost szó szerint nem kerüli el, hanem az átutazó járműveket egy kevésbé forgalmas területen vezeti el. Hossza kb. 3 km, mely-hez 1 km kiszolgáló út épült. De nemcsak kiszolgáló utat kellett építeni, hanem a változatos terepformák miatt patakhidak, vasúti híd, pataklefedések, támfalak, körforgalmi csomópontok, járdák létesítésére is sor került. A beruházás – melynek alapvető célja a teherforgalom kiterelése a belvárosból - 5,6 Milliárd Forintból va-lósult meg, melynek 75 %-a Európai Uniós forrásból származott.Az átadási ceremóniát követő beszédekben valamennyi felszólaló - köztük Bajnai Gordon Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszter is - kiemelte a beruházás jelentőségét Salgótarjánban. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester szimbolikus jelen-tőségűnek tartotta, hogy az új út átadása a nemrégiben felújított Sportcsarnok előtti téren van. Mint fogalmazott, Salgótarján a lehetőségek városa, és ez az út újabb lehetőségeket nyújt az itt élők és az itt megtelepedni szándékozók számára. Emlékszünk a Salgó-híd átadása előtti kaotikus közlekedési álla-potokra, majd a megkönnyebbülésre, amikor végre nem mindenki

a Rákóczi úton pöfékelt reggelente, hanem a ’Stécé’ körforgalomnál felhajtva a nem mindennapi megjelenésű hídra, egyszerűen kike-rülte a dugót. Ez a beruházás egy apró, de jelentőségteljes sikere volt, a teljes hossz elkészültére azonban sokáig kellett várni: részben az időközben megsokszorozódott feladatok, részben az időjárás ki-számíthatatlansága miatt. Most azonban végre az utolsó szakaszon is átvágták a szalagot, így a tehermentesítő út mind a városlakóknak mind a hozzánk látogatóknak komfortosabbá teszi a közlekedést.

M.C.

Megemlékezés a Petőfi Ligetben

Főhajtás a vértanúk előtt

Mozgásban a kerékpárút

Befejeződött az útépítés, teljes egészében használhatjuk a tehermentesítőt

Újabb fejlesztés Salgótarjánban

13városunk

Önkormányzat

Anyár folyamán jégeső és tornádó-szerű vihar rongált meg lakóházakat, közintézményeket Ipolytarnócon.

Székyné dr. Sztrémi Melinda, a Helyi Védelmi Bizottság elnöke-ként, valamint a Salgótarjáni Kistérség Többcélú társulás veze-tőjeként látogatott a faluba szeptember 18-án, ahová vele tartott a VGÜ Kft. igazgatója, Bodnár Benedek és a Salgó Vagyon Kft. vezetője, Tatár Csaba is. A segítségnyújtásról szóló, Szabó Tibor polgármesterrel folytatott megbeszélés eredményeképp a VGÜ Kft szerepet vállal a törmelékek elszállításában, a Salgó Vagyon Kft. pedig munkát ad a rászorulóknak. – Egy tarnóci vállalkozó fogja lebontani - kézi erővel - a Hősök útján kijelölt ingatlant. Két-három hét múlva végeznek is a munkával. Egyelőre úgy nézni, a lakosok a bontott anyagokra nem tartanak igényt, de már az is nagy segítség számukra, hogy jövedelemhez jutnak a jó voltunkból – mondta Tatár Csaba. Az épület helyén aztán megkezdődik a tereprendezés, hogy a jövőbe-ni fejlesztések megkezdéséig is a környezet állapota hozzájáruljon Salgótarján pozitív megítéléséhez, komfortosabbá tételéhez.

Salgótarján vezetése közel tíz évre visszamenőleg szervez utakat külföldi városokba. Idén Szovátára utazott egy 45 fős csapat, hogy részt vegyen egy öt napos erdélyi autóbuszos túrán, amely során olyan magyar történelmi központokba jutottak el, mint Kolozsvár, Székelyudvarhely, Torda, a törté-nelmi határ vonala, Csíksomlyó, a Hargita, a Királyhágó vagy Marosvásárhely. Megemlékezéseket is tartottak az út során: koszorút helyezett el Salgótarján Önkormányzata a Tamási Áron emlékműnél, Orbán Balázs kopjafájánál, a történelmi határ utolsó, nemrég felújított 30-as számú bakterházánál és Csaba királyfi székelyudvarhelyi szobránál.

Megszépültek a salgótarjáni körforgalmak, így végre egy megyei jogú városhoz méltó „kapu” fogadja a városba

érkezőket. Jó érzés az ápolt növényzetet látni, és a pasztellszí-nekben pompázó térformák mellett elhaladni. Mint ismeretes, a körforgalmak a Magyar Közútkezelő Kht. tu-lajdonában vannak, de ez év során a salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. gondozásába kerültek. Ezért kérdeztük meg a VGÜ munkatársait, milyen feladatok hárultak rájuk a körforgal-mak parkjainak fenntartásakor. – Jelenleg az 1700 négyzetméternyi parkfelületet kiemelt kategóriájú területként kezeljük, ami évente 8-10 fűnyírást, virá-gosítást és öntözést jelent. A szárazságtűrő, erős fű mellett egynyári és évelő növények pompáznak, így láthatunk begóniát, árvácskát, cipruskát, borboját, kecskerágót, levendulát, zsályát, buxust és rózsaloncot is – mondta el lapunknak Feketéné Sörös Erika, Kom-munális részlegvezető. Kenyeresné Barra Katalin, városüzemeltetési igazgatóhelyettes kérdésünkre elmondta, jelenleg három körforgalmi park gondozása tartozik a városhoz, de ez a szám jövőre ötre bővül. A zagyvapálfalvai és a Tesco melletti körforgalmak mellé megkapják a Füleki úti és a „Salgó hídi” fenntartását is. A Füleki úti körforgalom növényzete iránytűt formáz, és az északi irányt mutatja, a „Salgó úti” körforga-lom pedig egy szökőkúttal ékesíti majd a várost. Várhatóan a jövő héten telepítik a kutat, utána következik a parkosítás, ami egyben egy 30 cm mély talajcserét is jelent, hiszen csak a jó talajba került növényektől várhatnak színpompás megjelenést. A téli időszakban, amikor a fagy miatt nem működhet a szökőkút, fényoszlopokkal szépítik a közteret. Kenyeresné azt is kiemelte, hogy lehetőség szerint igyekeztek helyi vagy megyei vállalkozókat bevonni a mun-kálatokba, ezzel is erősítve a térség gazdasági keringését. A szökőkutas körforgalom a város megújulásának egyik szimbóluma lehet, hiszen az egykori gyárváros felett már elszálltak az évek, de a szökőkutak és hasonló meghitt, hangulatos köztéri létesítmények, valamint a csodálatos természeti környezetben fekvő völgyvárosi látkép kihasználásával, Salgótarján jó eséllyel válhat a tér-ség turisztikai központjává. Z.T.

Kiss Lászlógumiszerelő:

Jó véleményem van róluk. Korábban sokkal csúnyábbak voltak, most már mutatósak lettek. Szerintem mindenkinek jobb így. A növények nagyon szépek, gondolom nem kevés pénzbe került, de szerintem megéri a beruházást, ha így rendben lesz tartva.

Kovács Györgynényugdíjas:

Minden nap gyalog járok erre (Zagyvapálfalván, a szerk.) és nagyon jó érzés látni, hogy már nincs az a nagy gaz a körforgalmi szigeten.

Gubics Gyulaáruszállító:

Nekem tetszenek, mert maguk az utak nem szűkek, kényel-mesen lehet bennük haladni. Szép a növényzet, mivel min-den nap erre járok, úgy látom, rendszeresen ápolják is.

Kivirultak körforgalmaink

Minden jó, ha a vége jó!Mi a véleménye a salgótarjáni körforgalmakról?

Segítség Ipolytarnócnak „Otthonról jöttek, de haza érkeztek”

Csapatépítés és tapasztalat-szerzés Székelyföldön

14 városunk

Sport

– A szezon előtt gondolták volna, hogy ilyen jól fog szerepelni a csapat? – Az előzetes célkitűzés az első hat hely valamelyikének megszerzése volt, és én bíztam benne, hogy ez sikerül. Ennek a bajnokságnak szerintem nagy hibája a tartalék csapatok szerepeltetése, mert így nem egyelőek a feltételek. Annak ellenére, hogy jelenleg másodikak vagyunk, itt négy-öt egyforma képességű csapat van, akik között a bajnoki cím eldől majd. – A lehetséges NB II azért csak téma az öltözőben! – Rutinos játékosok vannak a csapatban és tudják, hogy mindig csak a következő meccsre szabad koncentrálni. A feljutásnak úgy lenne igazán realitása, ha az Újpest nem lenne. Hiába, hogy ez csak az Újpest „B” csapata, azért több százmilliós költségvetésből, valljuk be, meg kellene nyernie a bajnokságot. En-nek ellenére mi szeretnénk meglepetést okozni. – A szurkolók körében is egyre többször merül fel a magasabb osztály képe, milyen terhet ró ez a fiúkra? – Ezt el kell tudni viselniük. Az biztos, hogy például a Putnok ellen is feszültebben kezdtük a mérkőzést, mint

egyébként. Én azt mondom, hogy ameny-nyi meccset csak lehet, nyerjünk meg, hogy minél tovább versenyben legyünk, és akkor majd meglátjuk az mire elég. Elég mélyről indultunk tavaly januárban, akkor a csapat még az NB III-ban is kieső helyen volt. Most meg szinte csalódottak a szurko-lók, ha döntetlent játszunk. Kilenc hónap alatt eljutottunk odáig, hogy most már nehéz minket megverni és ezt nem szabad lebecsülni. Például a Magyar Kupában az a Kazincbarcika, aki ellenünk igencsak vi-tatható körülmények között jutott tovább, most már a nyolc közé jutásért játszik és búcsúztatta az NBI-es Vasast. – Mintha itthon gyengébben sze-repelne a csapat. Nyomasztja a fiúkat a hazai pálya? – Nem erről van szó. A fiúk örülnek a szurkolóknak, a buzdításnak. A baj az, hogy az ellenfelek most már úgy jönnek ide, hogy beállnak védekezni, még az Újpest sem vállalta fel a ki-ki játékot. A Putnokról meg nem is beszélve, akik a második félidőt szinte végig az ötösön játszották. Idegenben sokkal inkább játszhatjuk azt, amit szeretünk, a kont-rajátékot. Ezért mások az eredmények. Tehát nem arról van szó, hogy itthon

feszültek a srácok, sőt örülnek, ha kijön a közönség, hanem egyszerűn más játékot kell játszanunk. – Hányadik helyről szeretnék várni a téli szünetet? – Mindenképp a dobogóról. Bízom benne, hogy versenyben leszünk az Újpest-tel és éles lesz a bajnokság. Lehet, hogy túl nagy falat lesz, de bízom benne, hogy még-sem. Ne feledjük, hogy az UTE keretében vannak 40-45-en, ráadásul közülük többen szerepeltek már az NBI-ben, nálunk meg gyakorlatilag nincs fölösleges játékos. Épp hogy tudjuk pótolni a sérülteket. – Az Újpestet és a Vasast leszámítva, a többiekhez képest milyen körülmények között készülnek a fiúk? – Erről mindig nehéz beszélni, és nem is nagyon szeretek, mert sokszor magyarázkodásnak tűnhet. Meg kell becsülni mindazokat, akik segítenek. Vannak hiányosságok, de én harcedzett vagyok ilyen téren, nem szoktam ezt annyira felfújni. Tesszük a dolgunkat, de azért elkelne még a plusztámogatás. Azt viszont merem jelenteni - pedig sok neves klubnál megfordultam -, hogy olyan szép Stadion, mint a Szojka Stadion, nincs máshol. Ezt kellene szépen rendbe tenni, hogy egyre többen jöjjenek ki, hogy újra egy valódi oroszlánbarlang legyen, mint régen. Persze ez évek kérdése, de elkezd-tük és úgy néz ki, jó úton járunk.

KáBé

Szeptemberben két nagy volumenű eseménynek is otthont adott a felújított Városi Sportcsarnok. A férfi kosárlabda válogatott Európa bajnoki-selejtezői

közül kettőt is városunkban játszott. Zsúfolásig megtelt a Sportcsarnok szeptember 3-án kora este. Ekkor zajlott ugyanis a Magyarország-Finnország férfi kosárlabda Eb-selejtezőmérkőzés. A szurkolók fantasztikus hangulatot teremtettek, melyet a magyar játékosok meg is háláltak. Alomszerű kezdést produkáltak, több mint tíz pontos előnyre tettek szert. Sajnos a finnek még a félidő vége előtt felzárkóztak, majd a fordulást követően átvették a vezetést, és azt végig meg is őrizzék. Így válogatottunk 64-79 arányban alulmaradt északi rokonaikkal szemben. Keseregni azonban nem volt idő, hiszen három nappal később a bulgárokkal játszot-tunk. A fiúk ezúttal is remekül kezdtek, ám itt is jött egy hullámvölgy, és az ellenfél felzár-kózott. Nemzeti csapatunk azonban nem hagyta ellépni a vetélytársakat, így a mérkőzés végig kiegyenlített csatát és hatalmas izgalmakat hozott. Alig volt már hátra a meccsből, amikor az eredményjelző két pontos bulgár vezetést mutatott. A magyar fiúknak tizenkét másodperccel a vége előtt adódott még egy utolsó lehetőségük arra, hogy pontot szerez-zenek, és legalább döntetlenre mentsék a meccset. Ennél azonban több történt. Három másodperccel a vége előtt a triplavonal mögött álló Fodor Mártonhoz került a játékszer, aki rögtön el is dobta azt, a labda pedig a gyűrűben landolt. Így a közönség óriási örömére 87-86-ra győzött a magyar válogatott az esélyesebb Bulgária ellen. Az események a remek kikapcsolódási lehetőség mellett arra is jó volt, hogy bebizonyítsuk, Salgótarján igenis szereti a sportot. Reméljük, a közeljövőben újra szurkolhatunk majd va-lamelyik nemzeti válogatottnak itt, a nógrádi megyeszékhelyen. KáBé

A Heves megyei Felsőtárkányban rendezték meg október első hétvégéjén az ökölvívók serdülőbajnokságát, ahol Botos Tibor tanítványai, a Salgó Boksz Team versenyzői kimagasló helyezése-ket értek el. A háromnapos országos megmérettetésre a Salgó Vagyon kft. se-gítségével jutottak el a fiatal salgótarjáni ökölvívók. A diákolimpiai bajnok Szőrös Márk sajnos már az első fordulóban bú-csúzni kényszerült. A tarjáni fiúk közül azonban ketten így is hoztak haza érmet a viadalról: Bangó Edvárd aranyérmet, még Botos Dávid bronzérmet.

Nagyszerűen kezdte a 2008/2009-es szezont a Salgótarján-Baglyasalja FC NB III-as labdarúgó csapata. A fiúk lapzártánkig veretlenek, és a tabellán

csupán két ponttal lemaradva a másodikak az éllovas Újpest B csapata ellen. Ennek kapcsán nyilatkozott lapunknak Kis Károly, az SBFC edzője.

Remekül rajtolt az SBFCInterjú Kis Károly edzővel

Ökölvívó serdülő OB

Fantasztikus közönség, felemás eredményességSalgótarjánban játszott a magyar férfi kosárlabda válogatott

15városunk

Sport

Március 27-én Rómából indult el a Világharmónia Futás európai szakasza, amely szeptember 17-én lépte át a

magyar határt. A futók 22-én érkeztek meg Salgótarjánba.

A World Harmony Run a világ legnagyobb váltófutása, amelynek célja, hogy a nemzetközi barátságot és egyetértést hir-desse. A harmóniát jelképező fáklyát egy nemzetközi futócsapat viszi országról országra, szerte a világon. Európában 49 államon haladtak át, összesen 24.000 kilométert megtéve. Hazánkban 404 kilómétert futottak a nemzetközi csapat magyar tagokkal kiegészült sportolói, akik szeptember 22-én este érkeztek meg városunkba. A Fő téren Fenyvesi Gábor alpolgármester fogadta őket. Egy éjszakás pihenő után, másnap reggel keltek újra útra, hogy Somoskőujfalunál elhagyják Magyarországot és célba vegyék Prágát, ahol október 6-án a záróceremónia került megrendezésre. Azonban még mielőtt tovább indultak volna, Salgótarjánban kellemes ünnepi programon vettek részt: gyerek-sereg várta őket a Fő téren, a város pedig színvonalas műsorral és ajándékokkal kedveskedett számukra. El is mondták a futás távoli országból érkezett résztvevői, hogy nagyon megtetszett nekik a völgyváros és szeretnének minél előbb magánemberként is visszatérni. A Világharmónia Futás európai szakaszában fél millió ember vett részt, köztük azok a salgótarjáni atléták is, akik a határig elkísérték a többek között brazil, iráni, német, szerb, holland tagokból álló csapatot. Világszerte körülbelül egymillió ember kapcsolódik be ebbe a több mint két évtizede megrendezésre kerülő rendezvénybe, 5 kontinens száz országában. A futás Afrikában jelenleg is zajlik, ott hirdeti útján a reményt, a barátságot, és az örömöt.

Salgótarjánban járt a 49 országot összekötő váltó

Salgótarján, Fő tér 4. telefon: (06 32) 520 400