Kék katángKék katáng,Kék katáng,Hűs, mint a Gyertyaláng.Olyan kék,Égszínkék,Akár azŐszi ég.KatángkékŐszi ég,Mély és hűsFényesség.

MÉSZELY JÓZSEF versei

Kék iringóHamvaskéken ingó-ringó,Gömbvirágú, kék iringó,Októberre úgy kiszikkad,Egy sóhajtól szára szakad.Novemberre, szél ha dönti,Ördögszekérré görgeti.Lesz belőle pusztán zörgő,Szél-lökdöste szelleműző.

Fényesség.

2

SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

BábakalácsKi rám bukkanA havason,Kiáltsa, hogyVisszhangozzon:Úgy döntött A bába-tanács,Ősszel virulj,Bábakalács.Ősszel, mikorCsügged minden,Ki megtalál,Örvendezzen. Kikerics

Sápadt fényűA napkorong.Dombra, völgybeHideg tolong.A kikericsCsupa hűség,Dérverten isSzirmot bont még.Mint az őrláng,Pöröl, izzik,Csapzottan isLázadozik.Nyár-fuvalomŐ az őszben,Azért izzikTündér-kékben.

SOÓ ZÖLD MARGITSOÓ ZÖLD MARGIT rajzairajzaiTündér-kékben.

3

CSEH KATALIN

SzárnyalásSok mindent szeretnék,de leginkább repülni,mint egy selyemsál,mint egy pillangó,mint egy széncinke,mint egy sóhaj,mint egy óhaj,mint egy tollpihe,mint egy angyal,mint egy felhő,mint egy kendő,mint egy színesejtőernyő...

Szállanék, szállanékkék szellő szárnyán,csak éjjel pihennék,mint ing a vállfán.

4

Volt egyszer egy pléhcsupor.Kicsit olyan volt ez a pléhcsu-por, mintha valami birkózós, nagykezű hatalmasság meg-szorongatta volna, s ettől a szorongatástól betojpadt vol-na, görbült volt, mint mikor valaki a hasát fájtatja.

Ám nemcsak görbe volt ez a pléhcsupor, hanem olyan is, akin már alig van fényesség, foltokban hiányzott róla az. Ha leopárd kellett volna le-gyen ez a csupor, azt nagyon könnyen meg tudta volna ten-

ni, mondjuk, ha növeszt négy lábat, akkor tényleg.

Ezért nem is nagyon vá-gyott a világba. Minek jöjjön-menjen benne, merítsen vizet, tejet, kakaót, világnak csúfjá-ra, tojpadt leopárdként minek hordozza magát, inkább meg-húzódott a fehér konyhaszek-rény polcán, annak is a hátsó, eldugott részében, egy csorba tojástartó és egy gyertyakop-pantó társaságában.

A csorba tojástartó nem volt valami beszédes, folyton a

MÁTÉ ANGI

Volt egyszer egy pléhcsupor

5

szája elé kapta a kezét, ha be-szélni kezdett, hogy ne lássák csorbaságát, a gyertyakop-pantó meg már azt sem tud-ta, hogy hívják, olyan régóta nem szólították a nevén, hát ő sem fecsegett, sőt, meg se mukkant, inkább a hajdanvolt csöppenő viaszokon és reb-benő lángokon merengett.

Így kuksoltak ott hangta-lanul, míg előttük széles so-rokban aranygalléros, kényes teáscsészék rezegtették ma-gukat, simákos zománcukon csak úgy csúszott a fény.

Folyton táncba vitték ezt a kecses társaságot, tálcára tették, onnan asztal damaszt-

jára, kerengtek ott az ámulni-való szépek, emelgették őket, forgatták.

Így táncolt a sok tányér, csésze, kancsó, tál és evőesz-köz, hol itt, hol ott legyezték ábrázatukat, ami a nagy ke-rengésben még jobban kifé-nyesedett.

A három hallgatag pedig csak nézte őket.

Azokban az időkben nagy, prémes porok érkeztek.

Jöttek, és betelepedtek a fe-hér konyhaszekrény polcára.

Szétnéztek, hadd lássák, jó helyre telepedtek-e be? Úgy tűnt, hogy ez jó hely, felszusz-szantak, csak aprót, nagyot tették, onnan asztal damaszt- szantak, csak aprót, nagyot

6

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzaiSZ

ILÁ

GY

I T

OS

A K

ATA

LIN

raj

zai

nem mertek szusszanni, ne-hogy elfújják egymást.

Igen ám, de mire telepedje-nek? Hová tegyék vastagsá-gukat, prémjüket?

– Ehh, ezekre az izgő-moz-gó nyafkákra, az aranygal-léros, kényes teáscsészékre nem ülünk, állandóan nyü-zsögnek, mint a pereszle – döntötték el.

– Bizony ülünk ezekre a nyugodt, mindig egyhely-ben kuksoló hallgatagokra, a pléhcsuporra, a tojástartóra és a gyertyakoppantóra.

– Szia, kedves pléhcsupor, a te tojpadásod szép nekünk, épp jól elhelyezkedünk benne.

– Szia, kedves tojástartó, a te öblös csorbaságodban, mi nem moccan semerre, épp jól megágyazunk magunknak.

– Szia, kedves gyertyakop-pantó – mondták, és a gyer-tyakoppantó (attól, hogy ne-vén szólították, oly hosszú idő óta) magához ölelt egy egész csapat port.

Port por követett, jól érez-ték magukat a három hallga-tagon, kiknek immár az lett a dolguk, hogy menedéket ad-janak a poroknak.

Az aranygalléros, kényes te áscsészékről pedig teljesen megfeledkeztek mindannyian.

SZ

7

Mesélj, mit lát Panna a „világ tetején”.

NAGYÁLMOS ILDIKÓ

Panna a világ tetejénNicsak, ott lent mi tekereg?Kocsik, házak és emberek,innen fentről olyan fura,kicsike lett az óvoda.Aprók lettek a nagy házak,innen fentről többet látok,s mégis minden olyan pici,nagy egész lett a sok kicsi.Nyüzsög minden, mintha egybevegyülne a végtelenbe,pedig lentről óriási,szomszédunkban Pista bácsi,a tizedik emeletrőlhangyácskává válik egyből,ott csoszog a házunk előtt,feje lágya régen benőtt.

Innen fentről ez nem látszik,pontocskák a nénik, bácsik,mégis minden olyan csábos,lábam előtt ül a város.

a „világ tetején”.a „

8

KES

ZE

G Á

GN

ES

raj

zaK

EK

9

LÁSZLÓ NOÉMI

SzekrényMost már nagy vagyok, szobámba szekrényt és könyvespolcot szerelt egy bácsi, anya pedig kijelentette, hogy nyuszit, autót, építőkockát nem fog helyettem pakolászni,óriás lettem, majdnem egy méter, a ruhát, ha muszáj, összehajtom, senki sem tudja, hogy a nadrágok alattlapul a múlt heti olvasztott sajtom,Sári szalagja, egy gumimaci,piros, de nincs neki fele lába,reggel titokban elbúcsúzom

FAZ

AK

AS

CS

ILLA

raj

zai

FF

10

Keresd meg, mi tűnt el Nonó szobájából a takarításkor.

tőle, mert nem jöhet óvodábavelem, ott mindenki rohan és ordít,és sokan mondják, hogy apuka stresszes,az, gondolom, valami olyan lehet,mint anya, ha eldönti: mátólitt rend lesz, mindenhol polc,és glédában minden, elmúlikvégre az örökös káosz, a gyereketpedig vasárnap estig levisszükSanyi tatához.

Nonó szobájából a takarításkoráskor.

11

BALÁZS IMRE JÓZSEF

Kétszemélyes játékautóLegeslegjobban azt a játékautót szeretem,amelyikbe ketten lehet beülni,és két kormánya van.Ketten ülünk be a nővéremmel,és ha balra tekeri a kormányt,én még balrább tekerem az enyémet,ha jobbra kanyarodik, akkor énmég jobbabbra kanyarodom,és ha egyikünk mégis balra kormányoz,s a másik jobbra,akkor egy helyben marad az autó.

Vezesd célba a játékautót. Mit látsz útközben?MOLNÁR KRISZTINA rajza

12

13

BENDE-TÓTH TIBOR

ZáporRing-reng,reccsen-roppan,földre érve nagyot zsuppanszélviharban fának ága.Szétszóródik a sok alma –gurulva! Csitt-csatt!Dirren-durran,felhők közt gyors lángnyelv suhan.Kormos az ég, sötétedik,a sok gyermek behúzódik –féltében.

Csipp-csepp!Csorog-csurran,nagy sár lesz az út porában.Dézsaszámra égi áldás,odabent meg nagy visongás,kacagás.

Kukk! Kukk!Kikics-kukucs!Esőfelhő elgombolyul.Széles mosoly a nap arca,s rákacsint a házablakra –huncutul.

14

LÁSZLÓFFY CSABA

Ömlik az esőléÉgből-e? – a földé:ömlik az esőlé,öreg a csatorna:az ősz zakatolvabánatát kisírja. –

Fonnyad már a szilva;aki marja, bírja,magba harap Csilla.Törik a fog, fényes;gyümölcs húsa édes,elaltatja éhed.

SZABÓ ZELMIRA rajzaSZABÓ ZELMIRA rajza

15

SIMON RÉKA ZSUZSANNA versei

A szélTáncot járok, toporgok,ágak között mocorgok.Fújok gyengén, szelíden,éganyóka kezében.

Dörömbölök, süvöltök, morajlásban dübörgök.Rázok, tépek, szakítok, orkánhangon ordítok.

EsőPikk-pakk,kipp-kopp,bimm-bamm,ding-dong.Pitty-potty,fliccs-floccs,zitty-zutty,pliccs-ploccs.

Rajzolj esőt! Ha csepereg, Csipike az eget kémleli, ha zuhog, levél-ernyővel hazaszalad.

pliccs-ploccs.

16

TÓTH ÁGNES

Kip-kop esőEsernyőmön táncikálvaJár az eső táncos lába.Először csak kip-kop, kopog,Később aztán ziheg-zuhog,Csatornában vígan fecseg,Dézsába gyűl, nem kesereg,Azért olyan jó a kedve,Táncos lába ázik benne.

Színezz mindegyik ernyőnek ikertestvért.

Rajzolj szép, szabályos ernyőnyeleket.Rajzolj szép, szabályos ernyőnyeleket.

17

JANCSIK PÁL

Gyöngyi és GyurkaAz indián

Másnap Gyöngyi ráérősena találkahelyre sétál,s hogy odaér, ijedtébenkét pici füle is szétáll.

Egy indián ugrik elő,nagyot rikkant, hadonászik,gondol egyet, s a vén tölgynekága-boga közé mászik.

Majd leugrik, s Gyöngyi körültáncol vadul, mint a szélvész,csatabárdja, szeme villog,s mint kit elhagyott az ép ész,

zagyván összevissza beszél:„Uff, uff, Manitu” – kiáltja.„Ennek a fele se tréfa” –véli a riadt leányka,

Sződd tovább, és színezd ki a két indián homlokpántját.

MÜLLER KATI rajzaMÜLLER KATI rajza

18

s elszaladna, ám ekkor atolldísz és a festék alól– Megijedtél, Gyöngyi lelkem? – Gyurka ismerős hangja szól.

– Hát te vagy az, gazfickója?! Már azt hittem, rézbőrűekfogságába estem, s mentenmáglyát raknak, és megsütnek.

– Dehogy sütlek, a sátrambahívlak inkább, látod, ott van.Ijedtségért kárpótlásulneked adom legszebb tollam.

19

Ti küldtétekAki szerkesztőségünkbe látogat, megcsodálja ajándék-

ba küldött kézimunkáitokat. Most azoknak is megmuta-tunk néhányat belőlük, akik nem jutottak még el hozzánk, Kolozsvárra.

Elek-Nyitrai Andrea óvó néni csoportja a nagyvá-radi Szent László Óvodá-ban gesztenyéből, kuko-ricacsutkából, dióhéjból, kartonból varázsolt teknő-cöket, vargánya gombát, sünivel tele erdőt.

Fokt Emőke tanító néni ma rosvécsi osztálya áztatott kukoricacsuhéból sodorta, szabta, fonta, bogozta a vir-gonc egérkéket.

20

Őszi termések, bo-gyók, fogpiszkáló és sok ügyes óvodás-kéz kellett ahhoz, hogy Jankó Ágnes óvó néni csoportjában, a ko-lozsvári 71-es Óvodá-ban elkészüljenek ezek a vidám figurák.

Nagyváradi olvasónk, Vesa Linta Vanesa gesztenyéből szobrászkodott. Figuráinak „gerince” fogpiszkáló, orra, füle, gombja gyurma.

A szatmárnémeti A. Popp Művészeti Líceum III. B osz-tálya Blatniczki Cecília taní-tó nénivel fogpiszkáló és szí-nes rajzszegek segítségével tűzdelt emberkévé két-két krumplit.

21

Két kislány keresztben összefogott kézzel sifitel, az utolsó szótagra legug-golnak. A harmadik ebben a pillanat-ban igyekszik elkapni valamelyikük szoknyájának a szélét, hogy ő állhas-son a helyére forogni.

Sifitelős játék

Án-gyom sü-tött ré - test, nem a - dott be- lő - le, Ki- vit - te a kert- be ró-zsás kesz-ke- nő- be,Fel-tet - te a fá - ra, le- gé -nyek szá-má-ra.

Tú - rót et - tem, el - ej - tet - tem,Azt sem tu - dom, ho - vá tet - tem.

24 :

Szél fúj - ja pánt- li - ká- mat,Kapd meg, ró-ka a szok-nyá-mat, kapd, szok - nya!

::

Kiolvasó

Ördög Barbara rajza, Csíkszereda

Fe

22

Ciberét eszünk. Színezz, és keresd meg az öt kü-lönbséget.

MÜ

LLE

R K

AT

I ra

jza

M

23

Egyszer egy ember el-ment vendégségbe egy ba-rátjához, s ott megkínál-ták cibrelevessel. Igen-igen jól esett neki, s elhatározta, hogy ezután mindig cibrét főzet a feleségével. Csak at-tól félt, hogy amíg hazaér, el-felejti, s nem tudja megmon-

dani a finom leves nevét a fe-leségének. Éppen ezért ha-zafelé egész úton mondogat-ta magában:

– Cibre, cibre, cibre...Egyszer egy hídra ért, s

benézett a híd alá, hogy lás-sa, mekkora a víz. Abban a pillanatban elfelejtette a le-ves nevét.

Gondolta, hogy beleesett a vízbe, s ott kell megkeresnie, hogy újra eszébe jusson.

A cibreNépmese

24

Amint ott keresgél a víz-ben, sárban, egyszer csak arra jön egy úr hatlovas hin-tóval. Megállott a hídon és le-kiáltott:

– Mit keressz ott, hé?– Ha tudná, az úr is keres-

né – válaszolta az ember.Az úrnak sem kellett

egyéb: azt gondolta, hogy ki tudja, milyen nagy kincset keres az az ember. Hamar le-futott, beállott térdig a sárba, s könyökig matatott benne.

Ott matattak vagy két órát, de nem találtak semmit. Az úr megunta, s mérges lett:

– Én nem keresem többet, még ha a Dárius kincse is! Úgy összetapostuk ezt a sárt, hogy olyan, mint a cibre!

– Ez az! Megtalálta! – kiál-totta az ember. Megköszönte, s azzal indult boldogan haza.

Az urat pedig kicsi híja, hogy nem ütötte meg a guta.

FO

RR

Ó Á

GN

ES

raj

zaI

s könyökig matatott benne.

25

Drága Szivárvány! Kö-szönjük a szép, ünne-pi előadást, a nagyszerű Gryllus-koncertet. Szere-tünk és jövőre még töb-ben megrendelünk. A csík szeredai Micimackó Napköziotthon Malacka csoportja, Benkő Rózália és Szenek Mónika óvó néni

Boldog születésnapot kíván neked az árpádi I–III. B osztály és Bunău Irén tanító néni.

Kedves Csipike! Meg-tudtuk, hogy el kell bú-csúznunk Tőled, mert III. osztályban a nagytestvé-redet, a Napsugárt fogjuk olvasni. Biztosan szép lesz Ő is, akárcsak Te. Örültünk, amikor találkoztunk Veletek a Kultúrpalotában, a 30. születésnapodon. Köszönjük a leveleidet és a kedves Szivárványokat! Kívánjuk Ne-ked és Barátaidnak, hogy éljetek egyetértésben, és vigyázzatok az erdőre. A tavalyi II. E osztály és Szakács Aranka tanító néni, a marosvásárhelyi Al. I. Cuza Gimnáziumból.

Ő Ö

Szivárvány-posta

26

Örömmel fogadunk minden rajzot, írást, fényképet, hírt tőletek, akár postán, akár villámlevélben, akár a Napsuga-ras-bácsiktól külditek: Faragó Hunor, Kézdivásárhely; Szász Ilona, Szilágysámson; Kovács Nikolett, Sarmaság; Udvarosi Dániel, Botan Andika, Révész Balázs, Nagyvárad; Szabó Mó-nika, Nyárádszereda; Boros Bence, Madéfalva; Hintz Tekla, Székelykeresztúr; Farkas László Dávid, Szilágysomlyó; Jartó Tamara, Ludescher László, Szabó Csenge, Csibi Melinda, Ma-rosvásárhely; Lázár Hunor, Szentegyháza; Miklovics Anna, Szat-márnémeti; Bíró Botond, Zetelaka; Bárocz Rebeka és Szilárd, Aranyospolyán; Orbán Sarolt, Horváth Eszter, Fosztó Mátyás, Kolozsvár; Ördög Barbara, Péli Andrea, Csíkszereda; Vígh Emőke, Szék; Sükösd Tímea, Vajdahunyad; a magyarlapádi, a szilágyperecseni, a pécskai, a magyarvalkói óvodások; a szat-márnémeti Gulliver Óvoda; a gyergyóditrói Százlábú Óvoda; a szászrégeni 3-as Napközi Csipike csoportja; a brassói Áprily La-jos Óvoda Csipike csoportja; a gyergyószentmiklósi Csillagszem Napközi SbS csoportja; a marosludasi 2-es Óvoda; a marosvá-sárhelyi G. Coşbuc Gimnázium Pitypang csoportja, az Arlecchino Óvoda; a kolozsvári N. Titulescu Iskola tavalyi I. D; a szatmárné-meti A. Popp Líceum II., a Hám János Iskola II. B; a marosvásár-helyi G. Coşbuc Gimnázium II. C, a M. Viteazul Gimnázium I. E; a nagyváradi G. Coşbuc Iskola II. B, az A. Mureşanu Iskola II. D; az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport I.; a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Iskola I. A osztálya; a szilágysomlyói II. B; a kovásznai II. B; a nyárádszeredai II. C; a gyergyóremetei I. B; a pécskai I.; a vármezői II.; a marosszentgyörgyi I. C osztály.

Pop Anna, Köblös Júlia és Fodor Lilla-Anna óvó néni arról számolt be, hogy Siménfalván má sodik alkalom-mal szervezték meg a nyikómenti óvo-dások versmondó találkozóját, melyen 20 rugonfalvi, nagykadácsi, kobátfalvi, tarcsafalvi, szentmihályi és siménfalvi, székelyruhába öltözött óvodás mondott verset bátran, szépen.

27

Bevallom, kedves Barátaim, hogy ami-kor ezeket a sorokat írom, még nem tudom, milyen október vár reánk. Lehet, hogy bo-rús, esős őszünk lesz, de az sincsen kizár-va, hogy még elkapunk valamennyit a de-rűs, napfényes októberi égből. Lehet, hogy még őszi kirándulásra is vállalkozhatunk.

Mindössze egy valamit tudok szinte biz-tosan: hogy októberben már a kis elsősök se mennek megilletődötten, szorongva az

iskolába, hanem vidáman lépnek be reggelenként az osz tályukba. Azt is tudom, hogy ez az első olyan hónap,

amikor közületek, apró (hozzám képest óriás) barátaim közül már mindenki komolyan dolgozik. Mert a Ti legfontosabb dol-gotok most – a tanulás.

Sokan közületek már levelet is írtak nekem, és remélem, mindenki meg is kapta a választ üzenetére. A tanulás mellett a levélírást se hanyagoljátok el, különben honnan tudom meg, hogyan érzitek magatokat, mivel töltitek szabad időtöket.

Csipike postája

Sepsi Zoltán, Marosvásárhely

Orosz Réka, Szilágysomlyó

28

Erdei barátaim segítségével sikerült begyűjtenem majd' minden télire valót. Később még édesvackort kell szednem Mackóék segítségével, mert a vackor akkor a legfinomabb, ha a dér megcsípte – és készen is leszek, hiszen édesgyökér, mogyoró már fölös mennyiségben van, nem szólva a Tipetupa által eltett, finom édességekről, amilyen például a málnabe-főtt – mert Őkelme az ilyesmihez nagyon ért. No – gondolhat-játok –, akkor most akár ki is vehetem a téli szabadságomat. Hát – nem oda, Buda! Kedves Feleségem, Tipetupa ugyanis minden napra kitalál nekem valami munkát, hogy a levélírás mellett ne unatkozzam. Most fejeztük be a nagytakarítást, és nem tudom, mivel lep meg már holnap, milyen új tennivalóval bíz meg. Igaz, soha fölöslegesen nem dolgoztatott, mindig be kellett látnom, hogy igenis fontos munkát végeztem. Ezért aztán nem vitatkozom vele, igyekszem pontosan elvégezni mindazt, amivel megbíz, legfennebb néha gondolom, hogy ez azért már kissé sok lesz – de utólag mindig kiderül, hogy neki volt igaza. Hát így telnek a napjaink.

Melyhez hasonló jókat, CSIPIKE

György Balázs, Csíkmenaság

Bajkó Blanka, Gyergyóditró

29

Ősz, ősz, szeretlek, Mert az iskolát megkezded.Tél, tél, imádlak, Mert hógolyózhatok a társakkal.Tavasz, tavasz, utállak, Mert lecseréled a ruhákat.Nyár, nyár, csókollak, Mert ilyenkor meleg van. Ambrus Krisztina, Csíkszereda

Volt egyszer egy álomtündér,S ha megrázta a szárnyát,Minden gyerek ágyába tért,Hogy aludja álmát.

Székely Szilárd Zsombor, Szőkefalva

Itt az éjszaka, itt van már,A hold is márFelkelt, és fényesenRagyog.

Kónya Levente Csongor, Szőkefalva

Volt egyszer egy házikó,Házikóban ládikó,Ládikóban kisegér,Mellette meg Elemér.

Elemér meg Vince bátyaBelefér a ládikába.Kisegér, kisegér,A kulcslyukon is kifér. Dimén-Varga Fanni, Székelyudvarhely

Horváth Zsuzsa, Felsőlemhény

Csép Balázs, Marosvásárhely

Gál Péter Ákos, Szilágysomlyó

30

E lapszám támogatói:

Eljött az ősz,Nagyon vártuk,A szőlőt szüretelik,A bokrokon csipkebogyó érik.

Vágd ki a bélyeget, és ragaszd a gyûjtõlapra!

Címlap: Vári Renáta Kinga,

Szatmárnémeti

És a táj piros, barna,Százféle szín van rajta.Rövidülnek a nappalok,Én pedig iskolába ballagok.

Máté Hortenzia, Gyergyószentmiklós

A marosvécsi tavalyi I–III. osztályos gyerekek munkái

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXXI. évfo-lyam, 338. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesz-tik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Lapterv: Könczey Elemér. A szer-kesz tõ ség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuşi nr. 202. ap. 101. Telefon/Fax: 0264/418001. E–mail: naps.sziv@napsugar.ro. Hon lap szerkesztõ: Komáromy László; www.napsugar.ro. Megrendelhetõ a szerkesztõ-ség címén. A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURA S.R.L. CUI: 210622. Készült a kolozsvári TipoOffset Kft. Nyomdájában. ISSN 1221–776x. Ára 2 lej2 lej

31