Klímabarát településekRendkívüli időjárási jelenségek – lehetséges társadalmi válaszok

Klímabarát Települések Szövetsége

Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

2 3

Tartalom

Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Bemutatkoznak a klímabarát települések

Albertirsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Alsómocsolád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Hegyvidék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Hosszúhetény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Küngös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Pilis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Pomáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Székkutas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Szekszárd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Szügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Tápiószentmárton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Tatabánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Vecsés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Klímabarát települések Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Köszöntő

Ma, 2014. január 17-én túl vagyunk a meteorológiai tél felén, azonban ez a tél – eddig leg-alábbis – bizonyosan nem a havazások és fagyok extremitása miatt kerül fel az emlékezet üzenőfalára, annál inkább a melegrekordokat hozó januári tavasz miatt.

Nap nap után dőlnek meg a melegrekordok, és lassan már fel sem kapjuk a fejünket ezek-re a változásokra, sőt, nem egyszer még örülünk is nekik . Hiszen ki nem szeret tavaszi, könnyed ruházatban sétálgatni a januári tavaszban úgy, hogy közben az otthoni fűtés-számla is rekordalacsony összegeket számlál . Azonban, mint a közbeszéd mondja: nincs ingyen ebéd – ez ebben az esetben is valószínűsíthető . Az évszakok eltolódása és az idő-járási jelenségek szélsőségei negatív előjellel is megjelennek olyan jelenségek képében, amelyeket eddig bizonyos szélességi körökön eddig nem ismertek, vagy nem akkor, nem abban az intenzitásban és nem akkora földrajzi kiterjedésben . Az enyhe telek mellett megjelennek a vízözönszerű esőzések, szélviharok, aszályok, hőhullámok és mindezek kísérőjelenségei .

Ezek a jelenségek nem szoríthatóak határok közé, és olyan katasztrófahelyzeteket hozhatnak létre, amelyekre eddig nem készültek fel sem a kormányok, sem a katasztrófa-védelmi szervek, sem a települések, és legfőképpen nem a civil lakosság . Amíg az elmúlt évtizedekben élénk vita folyt tudományos körökben az antropogén eredetű klímaválto-zásnak egyáltalán csak a létezéséről is, addig a 21 . század emberének sajnálatos módon, de egyre inkább tényszerűen kell szembenézni a klímaváltozás okozta kihívásokkal, rend-kívüli időjárási helyzetekkel . Mindezekről a hatásokról sokkoló képsorokban láthatunk híradásokat a nemzetközi elektronikus médián keresztül, de ezek a jelenségek valóban csak a távoli földrészek és népek problémájának tekinthetőek? A tapasztalati tények és a tudományos kutatások mind egy irányba mutatnak, miszerint a probléma igenis itt ko-pogtat az ajtón, és ha be kívánjuk invitálni, ha nem, mindenképpen be fog lépni az éle-tünkbe .

A Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy segítse a fenntartható, klí-matudatos közösségi modellek elterjedését, és hatékony érdekképviseletet biztosítson ezen a területen . Megbízható partnere szeretnénk lenni ebben a munkában minden tele-pülésnek, hogy sikerre vihessünk minden helyi közösséget az elkerülhetetlen változások-hoz történő alkalmazkodásban, a kihívásokra történő felkészülésben . Bízom benne, hogy élvezettel és haszonnal forgatják kiadványunkat, és kedvet kapnak ahhoz, hogy csatla-kozzanak a szövetség munkájához .

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke

4 5

Albertirsa

A  városi rangot 2003-ban elnyert Albertirsa Alberti és Irsa községek 1950-ben történt közigazgatási egyesítésekor alakult .

A Pest megye déli részén találha-tó kisváros úgynevezett ingázótele-pülés: munkavállaló lakóinak zöme naponta utazik (nagy többségében fővárosi) munkahelyére .

Ugyanakkor a legutóbbi évtize-dek pozitív fejleménye, hogy mind

több jelentősnek mondható foglalkoztatót találunk Albertirsán . A várost elsősorban ki-váló közlekedési kapcsolatai (megközelíthetősége) és jó infrastrukturális fejlettsége teszi vonzóvá . Lakosságának lélekszáma huszonegyedik esztendeje növekszik, s jelenleg meg-haladja a 12 600 főt .

Évente lebonyolításra kerülő programjai közül a nyári napfordulóhoz kapcsolódó Szent Iván-éji tűzgyújtás, valamint a községegyesítéshez (szeptember 6 .) kötődő Város-nap a legnépszerűbb . Legjelentősebb építészeti értéke az Ybl Miklós által tervezett, 1859-ben romantikus stílusban felépített temetőkápolna . A  település legnevesebb szülötte Tessedik Sámuel, a honi mezőgazdaság és pedagógia nagy reformere .

Albertirsa 2009-ben alapító tagként csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségé-hez . A következő évben létrejött a Gerje Klímabarát Kör, amely azóta szervezi a témával összefüggő programokat, ismeretterjesztő előadásokat . A legnagyobb sikert Jane Goodall 2009 . évi látogatása és a két alkalommal megrendezett őszi hulladékhasznosító program, valamint az esztendőnként megtartott tavaszi határtakarítás jelentette, jelenti .

Továbbá a Klímabarát Kör 2009 óta társszervezőként igen aktív résztvevő-je az úgynevezett Dolina teljesítmény-túrának .

Az országos programok részeként évenként május hónapban, 10, 20, 30, 40 és 50 kilométeres távon megrende-zett túra sikere óriási: az utolsó három esztendőben a résztvevők száma 1500 és 1700 fő között alakult .

2014 . elején a kör arról határozott, hogy ezentúl évenként parkká alakít a város köz-területén található teresedések közül egyet-egyet azért, hogy hozzájáruljon a „zöld város” koncepció megvalósításához, s egyben Albertirsa szépítéséhez .

Az önkormányzat képviselő-testülete 2009-ben elfogadta a város klímastratégiáját . A benne foglaltak végrehajtását kiemelt feladatunknak tartjuk .

6 7

Alsómocsolád

Alsómocsolád 356 lelket számláló zsáktelepülés Baranya megye északi szegletében . 2009-ben elnyerte az Ifjúságbarát Önkormányzat, az Idősbarát Önkormányzat címet és a Ma-gyarországi Falumegújítási Díj első helyezését . Jutalmul részt vehetett az európai falvak versenyében, ahol a II . kategóriában a komplex fejlesztési tevékenységéért első helyezést ért el .

Az önkormányzat a településen élőkkel együtt nagy gondot fordít a környezetvéde-lemre . 2010-ben elfogadott Helyi Localagenda 21 programmal rendelkezik . A Hét Patak Gyöngye Natúrpark központja .

Az önkormányzat a település-ben rejlő termelési és szolgáltatási lehetőségek felélesztése és tovább-fejlesztése érdekében 2013-ban meghirdette a Magunk kenyerén

című, hároméves helyi gazdaságfejlesztési programot, amelyhez tízmillió forint támoga-tást rendelt .

A helyi kereskedelem és szolgáltatás igénybevételek megkönnyítésére az önkormány-zat a hivatalos fizetőeszközt (forint) helyettesítő helyi fizetőeszközt vezetett be rigac el-nevezéssel . A helyi fizetőeszköz használata jelentősen megkönnyíti a helyben megtermelt áruk cseréjét . Ezáltal a bevétel helyben képződik rigacban, amelyért helyben megtermelt áru vagy helyi szolgáltatás vehető igénybe, illetve szolgáltatás végzése ajánlható fel a kö-zösségnek vagy az önkormányzatnak .

A programban részt vevők az önkormányzattól kapott támogatást rigacban is vissza-fizethetik, és helyi adó is fizethető rigacban . A forint 1:1 arányban rigacra váltható . A rigac forintra váltása húsz százalék kezelési díj levonásával történik .

Az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a jól működő helyi gazdaság generálója és biztosítéka lehet a di-namikus növekedésnek, kiegészítő jövedelmet teremtve a program-ban részt vevő családoknak, bizto-sítva ezzel az életszínvonal emelke-dését .

Mindez hosszú távon a helyi szintű környezettudatos viselke-dést és gondolkodást segíti elő a már most érezhető kereskedelmi, szállítási költség csökkenésen túl .

A  község a következő évtize-dekben is őrizni kívánja jelenlegi értékeit . Természeti és szellemi erő-

forrásaival takarékosan, de hatékonyan gazdálkodik . Fejlesztései során a környezet-tudatosság jelentős hangsúlyt kap az alternatív energiák alkalmazásán és a község mikroklímájának védelmén keresztül .

A helyi pénzA helyi pénz olyan alternatív fizetőeszközt jelent, amelynek használata terüle-tileg behatárolt (egy településen vagy egy tágabb régióban használatos). Álta-lában nyomtatott pénzjegyek formájában jelenik meg, de létezik csak elektro-nikusan működő helyi pénz is. Abban különbözik a hivatalos fizetőeszköztől, hogy ezt nem kötelező elfogadni, önkéntes alapon csatlakoznak hozzá a lako-sok és az elfogadóhelyek. A kibocsátó lehet önkormányzat, vállalkozások egy csoportja vagy civilek, civilszervezetek.

8 9

Hegyvidék

A Budapest Főváros XII . kerület Hegyvidék méreteit és lakosságát tekintve a budapesti középmezőnyben található . A kerület a főváros területének 5,1 százalékán helyezkedik el, lakosainak száma majdnem eléri a 60 000 főt .

A főváros szempontjából a kerület legfontosabb szerepe a „Budapest tüdeje” szerep-kör, amely minősítést összefüggő erdőinek, zöldfelületekben való gazdagságának kö-szönheti . Az urbanizáció erősödésével egyidejűleg a változatos táji, természeti adott-ságok rekreációs és kiránduló célponti szerepet is biztosítottak a kerületnek . Fentiekkel párhuzamosan azonban a kerület természeti értékei fokozatosan növekvő terhelésnek vannak kitéve; a megőrzés, valamint a karbantartás, megújítás, a felszereltségek fejlesz-tése elengedhetetlen .

Az utóbbi évek kerületi energetikai fejlesztései kö-zül kiemelendők a megújuló energiaforrásokra is alapo-zott intézményfelújítások: három önkormányzati fenn-tartású óvodában is napele-mes (fotovoltaikus) villamos-energia-ellátást alakítottunk ki, a MOM Művelődési Köz-pontban szennyvízhő hasz-nosításával oldottuk meg az intézmény épületének fűté-sét, hűtését .

A  zöldfelületek karban-tartását, fejlesztését tekintve fontos lépésnek tekinthető a kerületi fakataszteri (zöld-vagyon-kataszteri) felmérés elindítása, amely hatékony segítséget nyújt a saját faállo-mány kezelésében, a fasorok karbantartásában .

Hasonlóképpen a zöldfe-lületek megóvását célzó lépés a kerület egyik legjelentősebb faállományát alkotó vadgesz-tenyefák kártevő-mentesíté-sének támogatása .

A kerületben keletkező kommunális hulladék mennyiségének csökkentését több akci-óval és hosszabb távú programmal céloztuk meg . Ezek közül kifejezetten a helyben törté-nő hasznosítást segíti a jelenleg mintegy hat éve működő komposztálási programunk, és az újrahasznosítás mértékének növelését igyekeztünk elérni a szelektív hulladékgyűjtés 2011-ben történt kiterjesztésével, a kerületi házhoz járó begyűjtési rendszer kiépítésével .

Kifejezetten a klímavédelem és az alkalmazkodás témakörét érinti, hogy egy telepí-tett UV-sugárzásmérő berendezés adatait feldolgozva az erős és veszélyes mértékű UV-B sugárzási szint elérésekor figyelmeztető sms-t kapnak azok a kerületi lakók, akik korábban regisztráltak az e célra létrehozott honlapunkon .

A kerületben 2013 ban hívtuk életre helyi piacunkat, ahol a speciális, nagyvárosi adott-ságok miatt nem helyi, hanem Budapest környéki termelők kínálják áruikat .

Az utóbbi időszakban számos olyan kezdeményezés, környezet- és klímavédelmi prog-ram látott napvilágot kerületünkben, amely a fenntarthatóság felé mutat, és célunk ezen programok támogatása a jövőben is .

10 11

Hosszúhetény

Hosszúhetény a Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő, közel 3500 lelkes település . A Klímabarát Települések Szövetségének egyik alapító tagjaként indult el a változás útján .

2012-től több programot is szerveztünk . Részt vettünk a Védegylet által meghirdetett, Vigyázat, ehető című filmhéten, több Zengő-Pengő Cserevásárt tartottunk, idén volt a 2 . Hosszúhetényi Magbörze . Januárban elindultak a Kertbarát Kör rendezvényei előadások-kal, gyakorlati bemutatókkal, az élelmiszer-önellátás fontos alapköveiként .

A helyi rendezvények zöldítését is fontos célunknak tekintjük .A  civil klímakör a kezdeti lendület és az első kezdeményezések után némileg erejét

vesztette, az utóbbi két évben azonban újra életre kelt egy aktív civil összefogás . Ennek a munkának új lendületet adott a 2013 októberében megrendezett Átalakulás! Indulás! című tréning, amelyen a tenni akaró civilek vettek részt . A tréning eredményeként csatla-koztunk a Kisközösségek Átalakulásban elnevezésű kétéves projekthez .

Az önkormányzat az elmúlt években több energiatakarékos beruházást hajtott vég-re . A polgármesteri hivatal épületét napelemmel látták el, és megtörtént a homlokzati nyílászárók cseréje is . Az általános iskolára napkollektor került . A település közvilágításá-nak LED-es lámpákra történő korszerűsítése 2013 végén kezdődött . 2014 elején a hivatal együttműködési megállapodást írt alá a Buy Smart nemzetközi projektben való közre-működésre, energiahatékony/zöld (köz)beszerzésekre vonatkozóan .

Szép példája volt a hivatali és civil összekapcsolódásnak a 2013 őszén megszerve-zett közösségi cseresznyefa-ültetési akciónk . Az egykor híres cseresznyefasor újratele-pítése önkormányzati háttérmunkával és nagyarányú civil részvétellel zajlott le . Körül-belül háromszáz ember volt jelen az akción, ahol a csemetéket a falu lakói saját kezűleg ültették el .

Hosszú távú céljaink közé tartozik a közétkeztetés zöldítése is . Jelenlegi munkánk fó-kuszában az áll, hogy a civil és az önkormányzati célkitűzések egyre szorosabb összefo-nódását érjük el .

12 13

Küngös

Küngös a Balaton keleti partjához közel, Balatonkenesétől 9 kilométerre, Veszprém me-gyében található . Küngös lélekszáma jelenleg 580 fő . Terveink nagy része a Balaton kö-zelségére s az eredeti falusi környezet, a mezőgazdasági kultúra fennmaradt hagyomá-nyainak bemutatásra épülő idegenforgalom, vendéglátás kibontakoztatását tartalmazza . Az alábbiakban településünk jelenleg egyik legfontosabb momentumát, remélhetőleg jövőjét meghatározó kezdeményezését szeretnénk ismertetni, „közhírré tétetni” .

A településünkön mindig is aktív volt a mezőgazdaság és háztáji kertművelés, azon-ban mára a megművelt kertek száma megcsappant . Pedig óriási lehetőség rejlik a mű-velésben, hiszen a megtermelt javakat eltehetjük télire, de friss fogyasztásra is alkalma-sak . Így pénzt spórolhatunk, és igazán egészséges ételek kerülhetnek asztalunkra . Éppen ezért szeretnénk a helyieket visszavezetni az önellátás útjára .

Küngös Község Önkormányzata pályázat útján 133 028 400 forintot nyert az Új Szé-chenyi Terv keretében . A  támogatásból Szent Kinga Termelő-iskola létrehozása – Inno-

vatív foglalkoztatási kezdeményezés Küngösön című projekt indult, amelynek keretében lehe-tőség nyílik negyven fő térségben élő, hátrányos helyzetű munkanélküli zöldség-gyümölcs ter-mesztő és feldolgozó képzésére, önfoglalkozta-tóvá válásának segítésére .

Az önkormányzat részéről már korábban is voltak társadalmi vállalkozásokhoz köthető kez-deményezések, mint például a Küngösi Szociális Szövetkezet létrehozásának támogatása . Jelen projekt keretében is olyan hosszú távon fenntartható projekt létrehozása a cél, amely a helyiek foglalkoztatásához és önellátó képességük fejlesztéséhez kapcsolódik . Tervez-zük hat fő továbbfoglalkoztatását a létrejövő zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemben és kertben, a szövetkezet keretein belül . Az üzem feldolgozókapacitása lehetővé teszi a fel-vásárlást az önfoglalkoztatóvá (őstermelő, szociális szövetkezeti tag) váló képzett helyi termelőktől . Az elsajátított szakmákkal lehetőség nyílik a munkaerőpiacon való sikeres állásszerzésre is .

Küngös Község Önkormányzata azzal a céllal indította a képzést 2013 októberében a térségben élőknek, hogy a mezőgazdasági hagyományokra épülve a családok saját ellá-tásra termeljenek zöldséget és gyümölcsöt, valamint megtanulják a termények tartósítá-sát házi jelleggel és kisüzemi körülmények között . Az önkormányzat a jelen projekttől a helyi munkanélküliség csökkenését, valamint az életminőség javulását reméli .

Önfenntartó közösségekNapjainkban egyre nagyobb érdeklődés figyelhető meg a kiskerti termesztés iránt. Ez több okra vezethető vissza. Az élelmiszerbotrányok, a növekvő árak, de ezzel együtt romló íz és minőség. A saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynö-vények íze teljesen más, mint a megszokott nagyüzemi termékeké.

Egyre több ember vágyik arra, hogy saját kertje legyen, esetleg saját gazdaságá-ban tudjon állatokat tartani, hiszen a legegészségesebb táplálék a helyben, ökomó-don előállított élelmiszer. Sokan meg is valósították vágyaikat, és önellátó közössége-ket hoztak létre. Az ilyen közösségek pontos száma még nem ismert hazánkban, hiszen gomba módra szaporodnak és – sajnos – szűnnek meg az ilyen típusú kezdeményezé-sek. Az önfenntartó települések főleg kisebb falvakban jellemzőek, de önfenntartó kö-zösségek nagyobb városokban is kialakulóban vannak. Az élelmiszer előállítás terén jóval kisebb területek is elegendőek ahhoz, hogy egy helyi közösség minőségi élelmi-szert tudjon önellátásra termeszteni. A minőség és a mértékletesség a fő szempont az önellátó közösségek számára, példát mutatva ezzel a jövő nemzedékek felé.

14 15

Pilis

Pilis város földrajzi elhelyezkedése szerint Pest megye szívében, Budapesttől 46, a Ferihe-gyi repülőtértől mindössze 26 kilométerre fekszik a 4 . számú főút mellett . Közel 12 ezres állandó lakosú kisváros, amely a régió egyik leggyorsabban növekvő települése .

Természeti értékekben gazdag a várost körülölelő táj, ezek közül is kiemelkedik a vé-dett Gerje-patak és forrásvidéke, a Dolina, Pilis északi részén található, szelíd lankáival, er-deivel, szépen megművelt szántóival .

2008 . február 5-én alakult meg a Pilisi KlímaBarát Kör . Pilis városában is tapasztalható, hogy az úgynevezett falusias, önellátó, önfenntartó, kiskertes, állattartásos életmód tel-jesen kiszorulóban van . Az információk átörökítési láncolata megszakadt . A  falusiak vé-dekező, alkalmazkodó, túlélési „tudománya” elveszőfélben van . Mindezek következményei beláthatatlanok egy krízishelyzetben, természeti, időjárási katasztrófahelyzet esetén . Több pilisi magánszemély a vázolt okok és az elérendő cél miatt vezérelve döntött úgy, hogy

klímabarát mozgalmat indítanak el, csatlakozva települési szinten is a Klímabarát Telepü-lések Szövetségéhez .

2009-ben alakult meg a KlímaBarát Iskola Sk+Hu kezdeményezés: 8 szlovák és 8 ma-gyar iskola igazgatója írja alá az elvi keretegyezményt Pilis városában .

Jane Goodall is részt vett a KlímaBarát Iskola mozgalom éves konferenciáján (2009) .A Pilisi KlímaBarát Kör alapító jelmondata: Mi, a PILISI KlímaBarát Kör tagjai – tudatában

annak, hogy az éghajlatváltozás gyorsulása a Föld bolygóra, az emberi társadalomra, utó-dainkra nézve milyen kockázatokat rejthet – vállaljuk, hogy helyi szinten, itt Pilisen tenni kívá-nunk az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt negatív hatásai ellen, valamint csökkenteni kívánjuk annak káros következményeit.

Rendszeres KlímaBarát tevékenységek a városban: KlímaBarát Kör összejövetelei, Pilisi MagBörze, Tanulókert programok, Négyszögletű Gyerekerdő parknapok, Föld Órája akció, tavaszi szemétszedési városi akciónap, növénycserebere-nap, Föld napja, hagyomány-őrző főzőesték, közös programok a Pilisi MadárBarát Körrel, Fülemülék éjszakája, Dolina teljesítménytúrák, rendszeres biciklis túrák a közelben, Európai Mobilitási Hét, Csillagos Ég Napja, PilisiBiciklis Körbetekerő, Gyógynövény nap, KisLépték Érdekvédelmi Szövetség programjai, kapcsolatfejlesztés török, cseh és szlovák szervezetekkel, intézményekkel, ad-venti vasárnapokon a városi ünnepségeken aktív szerepvállalás, bejgliégető túrák .

16 17

Pomáz

Pomáz, a Pilis kapuja páratlan adottságokkal rendelkezik . A főváros határában, a Duna-kanyarban, a történelmi Pilis peremén, sőt abba mélyen belenyúlva terül el .

Sokakban felvetődhet: minek kéne törődnünk a klímaváltozással, a környezetvéde-lemmel? Ha picit romlik is a helyzet, még mindig irigylésre méltóan jól állunk . Épp ezért! Ez a páratlan kincs sérülékeny .

Az elmúlt majd’ egy évtizedben még a klímaváltozást tagadók számára is világossá vált, hogy földünk s benne szűk környezetünk rossz irányba halad . Mi, akik ez ellen ten-ni szeretnénk, két úton járhatunk: a megelőzés és a tájékoztatás útján .

Képes-e Pomáz város lakossága megakadályozni a klímaváltozást?

Egyedül semmiképp sem . De ha a klímabarát települések példáján felbátorodva egyre több közösség gondolkodik környezettudatosan, ak-kor van rá esély, hogy csökkentsük az éghajlat-változás káros következményeit .

Pomáz Tatabányával és Hosszúheténnyel együtt a legelején csatlakozott a klímabarát mozgalomhoz . Még a városon belül is nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy mi ez, miben más ez, mint egy másik környezetvédő szervezet . Sokáig kerestük, a mai napig keres-sük a helyünket, szerepünket .

Pomáz, ez a kisváros a Dera-patak mentén fekszik . Régen 50-100 évenként volt egy-egy nagyobb árvíz, az elmúlt 15 évben pedig kettő .

Nem véletlen, hogy a helyi klímakör nagyon sok programja kapcsolódik a vízhez . Az elmúlt idők leginkább embert próbáló feladata is kapcso-lódott a patakhoz . A  Dera-patak töltésén 2,5 kilométer hosszan ke-rékpározásra alkalmas lehetőséget teremtettünk . Ezzel az első lépést megtettük, hogy városunkat és a Dera-medence többi települését rá tudjuk kapcsolni a Duna-menti ke-rékpárútra . A  kerékpárút további, Pilis felé tartó szakaszát is a patak mentén szeretnénk folytatni .

Ezzel a Dera partja zöld folyosó lehetne a városban, és azon kívül is .

Több mint tíz éve nem volt ak-kora áradás a Dera-patakon, mint 2010 . május 16-án .

Az idei és a következő évek másik fő feladata lehetne a Pomáz és Szent-endre közötti Tófenék turisztikai hasznosítása . Egy tanösvénnyel kezdenénk, amely a terület ökológiai értékeit mutatná be, de ha merünk nagyot álmodni, egy waterworld-öt, egy tavakból, csatornákból álló vízivilágot képzelünk el, amely igazi turistalátványosság lehetne . Tisztában vagyunk azzal, hogy eh-hez sajnos több százmillió forint és erős környezetvédelmi elkötelezettségű beruházó kellene . Mi itt is megtesszük az első lépést . Ki jön velünk?

18 19

Székkutas

Székkutas község Magyarország Dél-Alföld Régiójában, Csongrád megye középső részé-nek keleti felén, a Hódmezővásárhelyi Kistérségében fekszik . A kistérség a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös–Maros közi síkság területén helyezkedik el, a Dél-Tisza völgyét és a Csongrádi-síkot érinti . A település népessége: 2362 fő . A község 1950-ben Vá-sárhelykutas néven kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól, önállóvá vált . A település nevét az újonnan alakuló városi tanács változtatta Székkutasra .

A Szeged–Békéscsaba főútvonal mellett fekvő falu Herbária üzeme évente több mint négymillió doboz kivételes székkutasi gyógynövényeket tartalmazó filteres teával látja el az országot . A kutasi puszta másik kincse a település határában elterülő Körös–Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe, amelyen a magyar szürke szarvasmarhák legelte-tésével fontos génmegőrzési munka is folyik . A Dél-Alföld legjelentősebb, immáron védett szikes tava és a Kárpát-medence egyik kiemelkedően fontos madárszállója is itt található, a kardoskúti Fehér-tó . Székkutas természeti csodái idilli környezetet biztosítanak az itt fel-növekvő nemzedéknek .

Környezetünk védelme érdekében a hulladékok hasznosítása kiemelten fontos terü-let, ezért településünkön szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra a műanyag, üveg-, fém- és papírhulladékok gyűjtésére . Önkormányzatunk minden évben csatlakozik a TeSzedd! és a Föld napja alkalmából megrendezett szemétgyűjtési akcióhoz, amelynek keretében a település polgáraival együtt bel- és külterületen is összegyűjtjük az illegálisan elhelyezett hulladékokat .

A  szelektív hulladékgyűjtés mellett a megújuló energiaforrások kihasználására is ki-emelt figyelmet fordít a településvezetés . A 2013 októberében átadott Székkutasi Emlék-házat napelemekkel látták el, így biztosítva az épület belső világítását .

Az egészséges életmód és a környezetvédelem jegyében, a helyi és a környéken élő polgárok nagy örömére egyre több kerékpárút épül a térségben .

20 21

Szekszárd

Szekszárd Megyei Jogú Város 2009-ben csatlakozott az országos Klí-mabarát Települések Szövetségéhez . Ezt követően a hatékonyabb munkavégzés érdekében 2010 . január 25-én megalakult a Szekszárdi Klímakör, és létrejöttek a klímakörhöz szorosan kapcsolódó ágazati munkacsoportok (energiagazdálkodási, közlekedési, környezeti ne-velési, vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási) . A klímakör koordi-nálását a Zöldtárs Környezet-védelmi Közhasznú Alapítvány látja el

Szekszárd MJV Önkormányzatával karöltve .A klímakör munkájának támogatására, illetve a helyi klímastratégia megvalósítása ér-

dekében Szekszárd MJV Önkormányzata létrehozta a klímaalapot . A klímaalapból olyan helyi programok megvalósítására lehet támogatást igényelni, amelyek Szekszárd klíma-stratégiájával összhangban van-nak . A 2011-es és 2012-es évben összesen 8 000 000 forint támo-gatás állt a pályázók rendelkezé-sére a klímaalap által . 2010 eleje óta több mint ötven program valósult meg .

Köszönhetően az igen sok-színű programoknak, amik ed-dig valósultak meg, nem könnyű a választás, hogy mit mutassunk be részletesen .

Európai Mobilitási Hét

2002 óta kerül megrendezésre az Európai Mobilitási Hét, amely megmozduláshoz 2010 óta Szekszárd MJV Város is minden év-ben csatlakozik . A  minden év szeptember 16–22 . között megtartott esemény szerve-zői mindig igyekeznek változatossá és sok-színűvé tenni a programot . Tekintettel arra, hogy az Európai Mobilitási Hét egybeesik az autómentes nappal, így 2010 óta Szekszár-don minden évben a programsorozat egyik fő része a kerékpártúra . Három évig a Szek-szárd–Őcsény–Szekszárd (20 km), illetve a Szekszárd–Decs–Szekszárd (25 km) volt a megszokott táv, azonban 2013-ban ez meg-változott, és Szekszárd–Keselyűs–Szekszárd (25 km) lett . A mobilitási hét folyamán a hét-köznapokon a belváros szívében próbálják mozgásra ösztönözni a lakókat, ennek érde-kében táncos, mozgásos rendezvényekkel várják minden évben az érdeklődőket . Az utóbbi években a program már kiegészült egy tansövénytúrával is, amelyre igen szép számban jelentkeznek a mozogni vágyók .

Programjainkról bővebben: www.zold-tars.hu.

22 23

SzügySzügy Nógrád megyében, Budapesttől 85 kilométerre található . Szép természeti környezetben helyezkedik el a Cserhátalja dombjainak és az Ipoly völgyének a ta-lálkozásánál . Lakosainak száma 1573 fő .

A település a képviselő-testület 2012 . évi döntése alapján kérte felvételét a Klímabarát Települések Szö-vetségébe, amelyre még abban az évben sor is került . A helyi klímakör Antal Z . László tiszteletbeli elnök je-lenlétében alakult meg 2013 hóviharos tavaszán .

A  község elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, amelyet bizonyít az is, hogy lassan tíz éve műkö-dik a környezet- és természetvédelmi bizottság . A kép-viselő-testület a falu költségvetésből immár második éve 1–1,5 millió forintot különített el a környezetvédel-mi alapba .

Ez az összeg tette lehetővé 2013-ban a házi kom-posztálás népszerűsítését a Szike Egyesület bevonásá-val . A házi komposztálást segítendő beszereztünk öt-ven darab komposztkeretet, amelyeket az érdeklődő lakosoknak osztunk ki . Szügyben több éves hagyomá-nya van a közösségi komposztálásnak, amelyre a falu szélén, a temető mellett van lehetőség .

Az összegyűjtött zöld javakat minden évben összeapríttatjuk .

A  megújuló energia-hordozók felhasználása az iskola felújításával vet-te kezdetét, amikor is a használatimelegvíz-ellá-tás biztosítására napkol-lektort szereltek az épü-letre . A  következő lépés a Művelődési Ház fűtésé-nek korszerűsítéséhez kö-tődik, amelyet egy faap-rítékot használó kazánnal oldottunk meg . A  tüzelőt részben helyben állít-juk elő az önkormányzat tulajdonában álló fa-apríték-készítő géppel . A  jelenleg zajló bölcső-defelújításnál már kom-bináltuk a faapríté kos kazánt a napkollektoros használatimelegvíz-ellá-tással, továbbá napele-mek felszerelésével .

Természeti értékeink megőrzésének érdekében 2014-ben a helyi jelen-tőségű védett területek kijelölését és védetté nyil-vánítását kívánjuk támo-gatni a környezetvédelmi alapból, amelyhez nagy segítséget nyújt hazánk és régiónk legnagyobb ter-mészetvédelmi egyesü-lete, a Magyar Madártani Egyesület .

Reméljük, a Klímabarát Települések Szövetségének tevékenysége is hozzájárul ah-hoz, hogy helyben is készüljünk a klímaváltozás immár elkerülhetetlen és életünket óhatatlanul megváltoztató hatásaira .

24 25

Tápiószentmárton

Az ország középső – Pest megye középkeleti – részén elterülő tájat Tápiómentének ne-vezik . A Tápió vidéke sokarcú, változatos táj . Itt találkozik a Gödöllői dombvidék az Alföld pereméhez tartozó, néhol homokbuckás síksággal . Ennek egyik jellegzetes települése Tá-piószentmárton . Ősidők óta lakott hely . Nevét a település védőszentjéről, Szent Márton tours-i püspökről és később (előtagként) a Tápió patakról kapta . Ennek az Alsó-Tápió melletti településnek a földjéből került elő a szkíta aranyszarvas . Itt született Kincsem, a csodakanca (54 verseny, 54 győzelem) . Talán itt állhatott egykor a hun fejedelem, Attila fapalotája is .

A nagyközség természeti értékei is csodálatosak . Növényritkaságai: héricsek, kosborok, fehér zászpa .

Településünk 2008-ban csatlakozott a Klímaba-rát Települések Szövetségéhez, felismerve annak jelentőségét, hogy az ökológiai kihívásokra klíma-barát válaszokat kell adni . A helyi lakosok együttmű-ködését kértük abban, hogy ők maguk is tevékeny résztvevők legyenek a kitűzött célok elérésében .

Már a csatlakozás előtt is ki-emelt figyelmet kapott a helyi is-kolában a környezeti tudatosság és a fenntartható fejlődés kon-cepciója . Túrákon, vetélkedőkön ismerhették meg a tanulók a te-lepülés természeti és építésze-ti értékeit . A  helyi szakemberek segítenek azoknak, akik szakdol-gozatokat írtak a település érté-keinek bemutatásáról . A felnőttek közül több mint kétszázan vál-lalták, hogy klímabarát módon fognak tevékenykedni . Ennek eredményeként az elmúlt évek-ben 260 kg használt elemet ad-tunk át feldolgozásra . Múlt évtől, a kiégett izzók és fénycsövek be-gyűjtését és elszállítását is meg-szerveztük . Tovább folytatjuk a szelektív hulladékgyűjtést, hang-súlyozva ennek fontosságát . A he-lyi kábeltelevízióban a Zöldike és a Klímabarát című műsorok kere-tében tájékoztatjuk a lakosságot az aktuális hírekről, eredmények-ről (például hőség- és UV-riasztás, energiatakarékos megoldások stb .) . Vigyázunk öreg fáinkra . Ettől az évtől a szülők fát ültethetnek újszülött gyermekük tiszteletére .

Továbbra is részt kívánunk venni értékeink felkutatásában, megőrzésében és fejlesztésében . Szándékunk felhívni a figyelmet a főváros vonzáskörzetéhez tar-tozó Tápiómente természeti, épí-tészeti, történeti és művészeti értékeire .

Tiszta szándékkal hívunk és idevárunk minden kedves ér-deklődő vendéget .

26 27

Tatabánya

Tatabánya Megyei Jogú Város Környezeti Nevelési és Klímavédelmi Intézkedési TerveTatabányán az elmúlt évtizedben a környezeti nevelés és a klímavédelem terén jelentős előrelépések történtek . Tatabánya Megyei Jogú Város környezeti nevelési intézkedési ter-vét 2005-ben határozta meg ötéves időtartamra, folyamatos fejlesztéssel, felülvizsgálattal . Klímavédelmi programját pedig 2007-ben fogadta el . Azokat a feladatokat, kezdeménye-zéseket valósítja meg a város, amelyekkel a nemzetközi és a hazai jogszabályok kitűzött céljaival és feladataival összhangban vannak, azokkal lépést tud tartani . A város költség-vetésében a környezetvédelmi alapjának környezeti nevelési sorát, valamint a telepü-lési klímastratégia klímaprogram sorát folyamatosan biztosítja.

Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény (1995 . évi LIII . törvény a környezet vé-delmének általános szabályairól) rögzíti, hogy minden állampolgárnak joga van a környe-zeti ismeretek megszerzésére és ismereteik fejlesztésére . A törvény a továbbiakban kifejti, hogy a környezeti nevelés mind az iskolai rendszeren belüli, mind azon kívüli formái-ban elsősorban állami és önkormányzati feladat.

Az ENSZ 57 . közgyűlése 2002 . december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította . Vagyis a nemzetközi szervezet egy teljes évtizedet szánt annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környe-zet- és az egészségvédelem alapér-tékei .

Ennek értelmében Tatabánya célja is az, hogy a tudatformálás eredményeképpen a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás kö-vetkezzen be . Mindannyiunk közös érdeke az, hogy javuljon a környezeti nevelők együttműködése, hogy hatéko-nyabb legyen a munkájuk, hogy jobban támaszkodhassanak az elérhető forrásokra, és mindennek eredményeképpen javuljon a tár-sadalom egészének környezeti tudatossága, és ennek nyomában a környezet állapota is . Tudatosítani kell, hogy a környezeti oktatás, nevelés hosszú távon ugyan, de rendkívül hatékonyan megtérülő fejlesztés, beruházás . A szemlé-letváltáshoz elengedhetetlen a következetes tanítás és tanulás .

Továbbá a NÉS-sel összhangban a települési klíma-programban elfogadott irányvonalat, cselekvési lehe-tőségeket is tovább kell folytatni, hiszen a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás, a negatív változá-sok megelőzése, a szemlélet- és tudatformálás mind el-engedhetetlen része az élhetőbb, egészségesebb kör-nyezet kialakításának, az életkörülmények javításának .

A  környezeti, klímavédelmi nevelés olyan tudat-formáló lehetőség, amely egy új életszemléletre ta-nítja meg az emberiséget, ehhez a környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásá-nak . A  teljes személyiségfejlesztést magában foglaló, ideális környezeti nevelési intézkedési terv az ismert életkori sajátosságokra épít, univerzális, jövőközpon-tú, problémaközpontú, tevékenységközpontú, folya-matos, tudományközi, és a kísérletezésre, a közvetlen tapasztalatszerzésre épít . Fontos, hogy meggyőzzük a lakosságot, hogy az események ala-kulása függ a saját viselkedésünktől, és nemcsak a szerencse, az esély, a sors, a hatalommal rendelkező mások befolyása vagy a helyzeten munkálkodó összetett erők eredménye .

A környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési terv finanszírozásaTatabánya környezeti nevelési és klímavédelmi intézke-dési tervének finanszírozását a környezetvédelmi alap keretén belül hajtja végre . A hazai és uniós támogatások elnyerésével lehetőségünk van a környezeti nevelési és klímavédelmi intézkedési tervek költségvetésének kül-ső forrásokkal történő kiegészítésére . A részletes tervek, programok a www.tatabanya.hu oldal Környezetünk me-nüpontjának dokumentumtárában találhatóak meg .

28 29

Vecsés

Vecsés 2009 januárjában csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez . A telepü-lés addig is és azóta is több olyan lakossági akciót szervezett és beruházást valósított meg, amely a klímabarát települések tevékenységi körébe illik . Az alábbiakban szeretnénk rövi-den bemutatni a település klímabarát tevékenységeit .

Településünkön 2002 óta tiltja önkormányzati rendelet a zöldhulladékok, fagallyak el-égetését, illetve a tüzelőberendezésekben a nem tüzelőanyagok használatát . Ezzel párhu-zamosan az önkormányzat gondoskodik a zöldhulladékok és a gallyak évente kétszeri, va-lamint az egyéb zöldhulladékok folyamatos begyűjtéséről és elszállításáról a lakosságtól .

2006-ban szervezett városunk először lakossági faültetési akciót, amelynek során az önkormányzat facsemete biztosításával lehetőséget nyújtott a lakosok számára, hogy a házuk előtti közterületen fát tudjanak telepíteni . Első évben mintegy hatszáz darab fát ül-tettünk, azóta is minden évben megvalósítjuk ezt az akciót, és bár az elültetett fák száma ugyan csökkent, de a kiültetett 200-300 darab csemetével így is új fasorokat létesítünk, zöldfelületeket telepítünk, hiányzó fákat pótolunk . Az akció a lakosság körében nagy nép-szerűségnek örvend .

2013-ban került átadásra az új Bálint Ágnes Kulturális Központ, amelyben geotermikus fűtési-hűtési rendszert alakítottak ki . Az épület központi fűtési, illetve a központi használati melegvíz-fűtési, valamint a levegő fűtés hőenergia szolgáltatása, megújuló energiaforrás-ra (napenergia, talajhő, távozó levegő hővisszanyerése) épül .

A  városüzemeltetés több nagy forgalmú önkormányzati útra és köz-útra forgalomlassító műtárgyakat (út-szűkítő virágládákat az utak szélére, fekvőrendőröket) helyezett ki . Kül-területi önkormányzati útjainkat me-zővédő sorompókkal zártuk le több helyen, amellyel az illegális szemét-lerakást és erdeinkből a falopásokat kívántuk megakadályozni .

Önkormányzatunk a 2013 . évben lakossági akció keretén belül kom-posztálóládákat osztott ki a lakos-ság körében, illetve látta el közintéz-ményeit (iskolák, óvodák, bölcsőde) komposztálókkal . Ezt a programot a jövőben is szeretnénk folytatni, hogy a településen élőket minél szélesebb körben ismertessük meg ezzel a kör-nyezetbarát megoldással, és mente-sítsük önkormányzatunkat a zöldhul-ladékok elszállításának költségétől .

Ugyancsak a 2013-ban valósult meg a fényszennyezést megszünte-tő lámpatestek elhelyezése a Petőfi téren .

30 31

Klímabarát települések

„Klímabarát települések” kutatásAz MTA Szociológiai Kutatóintézete több éves kutatómunkát végzett, amelynek alapkér-dése az volt, hogy a mai társadalmak képesek-e a külső környezethez való alkalmazko-dásra .

Az Egyesült Királyságban és Magyarországon végzett kutatások eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a természet változásai miatt a társadalom műkö-dőképességének megőrzése érdekben szükségesnek tartott lépések és ezek megvaló-síthatósága között az Egyesült Királyságban és Magyarországon a jelenlegi társadalmi és gazdasági feltételek között feloldhatatlan ellentmondások feszülnek . Ezek az ellentmon-dások megakadályozzák azt, hogy az ökotudatos társadalmi normák érvényesülni tudja-nak . A fogyasztói társadalom keretei között az Egyesült Királyságban és Magyarországon – és számos más, ilyen részletességgel nem vizsgált országban – az alkalmazkodás előny-telen mintái alakultak ki .

A természet további várható változásaihoz alkalmazkodásra akkor van lehetőség, ha kialakulnak és megerősödnek azok az új társadalmi normák és az ezeken a normá-kon alapuló új társadalmi és új gazdasági feltételek, amelyek között az eddig feloldha-tatlan ellentmondások feloldhatóvá válnak.

Több éves kutatásaik alapján azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a társadalmak hosszú távú megmaradását lehetővé tevő, új társadalmi normák helyi szinten, a helyi közösségek részvételével alakulhatnak ki. Ezek a normák akkor erősödhetnek meg, ha nemcsak a természettel való kapcsolatra adnak új és az eddigieknél jobb választ, hanem az emberi élet alapvető kérdéseire is .

Az éghajlatváltozás jelensége így túlmutat a természet és a társdalom közötti harmo-nikus kapcsolat kialakításáért folytatott erőfeszítéseken, mert egy olyan új értékrend ki-alakulását eredményezheti, amelyre alapozva olyan új társadalmi, gazdaság is politikai feltételek alakulhatnak ki, amelyekkel a jelenleginél harmonikusabb emberi és társadalmi kapcsolatok kialakítása is lehetővé válhat .

Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének tiszteletbeli elnöke

Szekszárd TápióbicskeSzügy Vác

Küngös Pilis Pomáz Székkutas

Berhida Hegyvidék Hosszúhetény

Albertirsa Alsómocsolád Balatonfőkajár

Tápiószentmárton Tatabánya Vecsés

Klímabarát Települések Szövetsége

ElérhetőségeinkCím: 1531 Budapest, Pf . 98 .Honlap: www.klimabarat.hu

E-mail: szovetseg@klimabarat.hu

Készült a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával .

www .klimabarat .hu