J

.]]

.1]

.]]~1

~]

ut

]

T.AIkotmánybíróságrészére

a Ftívárosi Közif

Munkaügyi Sjútján

Budapest

Tölgyfau. 1-3.11027 lÉrkezetf.

Levelezési cim:

BudapestPf. : 2.1255

39.M.221V2014'

FOVÉROSi WIÍESIEKSKSI (S MUffMÜGYI BÍROSÍGBiumUEY! UGYSZAK 4.

FObUSrROMÜZÁUiKETOClFiATO*;:

./n^

Posid,l / üyi'jiö';'-'' .- {^,2 .-r-;tí;yeser!t/ E-msilen / Faxon

Értezeit 2017 -09^1 8

PELDANY:. ...

;^I^EXLET.

A^

l\A^>

. iv:..........<t-.tí^. l<*|í'". !<OZTU;<:.

Tisztelt AIkofanánybirósSgSoiiiAiON

39.M.2211/2014 szám alatt van folyamatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtta Dr. Hovanyecz Ugyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Hovanyecz Hajnalka, értesítési cím: 1475Budapest, Pf. 17.) által képvisel

I. r. felperes és II.r. felperes által a

I. r. alperes és II. r.

alperes ellen munkauiszany jogellenes megszüntetése és egyéb iránt indított peres eljárás, melybena Dr. Hovanyecz Ugyvédi Iroda (értesítési cím: 1475 Budapest, Pf. 17., eljáró ügyvéd: dr.Hovanyecz Hajnalka) által képviselt

I. r. felperes és II. r. felperes a mellékelt ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján az alábbi

a Iko tmányjogi panaszt

terjesztjük elő a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és MunkaügyiRegionális Kollégium), mint másodfokú biróság 2017. július 12. napján kelt7.Mkpf.690.109/2017/10. számú jogerős határozatával szemben.

Kérjük a t. Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, hogy az AIkotmánybiróságröI szóló2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 53. g (3) bekezdése alapján jelen alkotmányjogipanaszt az Alkotmánybírösághoz továbbítani szíveskedjék.

Kérjük a t. Alkotmánybíröságot, hogy az AIaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, 24. cikk(3) bekezdés b) pontja, az Abtv. 27. §-a és 43. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék(Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium), mint másodfokúbüóság 7.Mkpf. 690. 109/2017/10. számú határozatának alaptörvény-ellenességét megállapitani ésa büói határozatot megsemmisíteni szíveskedjék.

Jelen kérelmünk alapján elsődlegesen az Abtv. 27. §-a, másodlagosan a Abtv. 26. § (1) bekezdéseszerinti eljárás lefolytatását indítványozzuk, azzal, hogy az Abhr. 28. g (1) és (2) bekezdésealaPJá" a t. Alkotmánybiróság a 27. §-ban meghatározott birói döntés felülvizsgálatára irányulóeljárásban a 26. § szerinti, jogszabály AIaptörvénnyeI való összhangját ülető vizsgálatot islefolytathatja, Uletve az Abtv. 26. § alapján indftványozott eljárásban a bírói döntésalkotmányosságát is vizsgálhatja. pp HOVANYECZ OGYVÉDI IRODA

Dr, Hovanyecz Hajnalka ügyuédIpM-BuqS gest; Holdu. ^S^em. 31a. oidal:l/16

147'S Bödapest, W. 17,.-aáó*Nép 3Mlfc-2;4^

bankszámlas2ám~ÍÍ600006-OOOOqO OO-35939193

leU 269-0705, fax: 269-0117

^fiw^s

o<.?n

K"k V^^T^,^t^ ̂ S^ÍS^lehetötógre. abpoMU^ ̂ t ̂ n<f^S>S ̂ ^!^áShpt^^^

?^&í's'sSss"^^T^''S3r^sIndokolás [22]).

A t. Alkot=^ybir6s^^^^^ <2> bekezdés c) és d) pontiára'^lan^Tbtv;26:Í°(l)bekezdésére és 27. §-ára alapítjuk.

-.\A'b^bT. 8.^^S"-S;S^kS?.S

^^SS^^s ^^és Könyvkiadó Kft, Buáapest, 2015. ).

Abtv. 26. § (1) bekezdésére és 27. §-ára alap^AAz indítvtoyoztí )ogosultsá.Sunk^JL^7é^ <aJl'ap^r'vTny"-eUenes bírói"döntés, ;illetvefigydemmd' arra, hogy a_ Jele""kéreÍenm" ̂ ^ kaeSnyeze"tteTjárásban, a mi alapvető

alkalmazás az aitaiunK Kez.ucu.ci.,^^" ~"'~.~~,"7;__ """"""I-.M

lehetőségünk nincs.

AZA-S(5)^: t^^SS^ ̂ ^s::Ew^^'^'^ym ss~í'=k'sa '~

I. A7. alkotmán^ )anasszal ".inK-tt birói döntés, az alapüf

I. 1. Az elsőfokú eljáiás

w^^. S>-I^5.Sjogviszony keretében.

^'s<2'='.s.fel ^^^^^^^^

ány^z^mtvanyo^^^^^--^--^^^ ^^ ,ett""6voda7edag?gus_^unk^^^^^^

^s^s^^^^ ^sz^, ̂ ^^:^^30: me^e^^^^^s^ ^^=,^^kifogás velünk szemben nem merült fel. ^ HOVANYECZ ŰGyVÉDI IRODA

:)oMan?Bpz Hajnglka uay"w oidai: 2, uT&iSuStapesjFHKO-uJ^ V,sm. 3'a.

IWS-ffudapest. Fl;";.

J

JlJ

s

.]

3

.]]

J

]

^

3

A két fenntartó irányítása alatt közel 36, és 30 év folyamatos és kifogástalan óvodapedagógusimunka után megdöbbenéssel vettük kézhez a munkáltató 2014. június 06. napján kelt azormalihatályú felmondását (1/3 számú melléklet), melyben valóüan, érthetetíen és elfogadhatatíanindokokra valö hivatkozással egyoldalúan megszüntették a munkaviszonyunkat.

A jogellenes felmondás törvényes jogkövetkezményeinek alkalmazása, illetve bennünket afelmondástól íüggetíenül is jogszerűen megülető elmaradt bér és egyéb juttatások megfizetéseiránt munkaügyi pert indítottunk a (fenntartó) és az Óvoda(intézmény) ellen, mely peres eljárás 39.M.2211/2014 szám alatt van folyamatban a Fővárosi'Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A keresetíeveleket í/í szám alatt mellékeljük. A kétkeresetíevél alapján indult eljárásokat a Bíróság egyesítette (I/S számú melléklet).

A munkaügyi perben közel 10 miUió forint tőke és ennek járulékai iránt terjesztettünk előkeresetet az alperesekkel szemben. Noha az eljárás már három éve folyamatban van, alperesek amai napig nem tettek eleget a számvitelrtíil szóló 2000. évi C. törvény 15. § (8) bekezdésében és41. § (1) bekezdésében foglalt céltartalék képzési kötelezettségüknek. Ugyanakkor a korábbannyereségesen működöt a munkaügyi per folyamatban léte alatt,2016. szeptember 01. napi hatállyal az Övoda fenntartói jogát átadta egy újonnan létrehozottalapítvány ) részére.

A fenntartói jogok átadására úgy került sor, hogy erről a döntésről minket, mint a fenntartóval ésaz Óvodával szemben is jelentős összegű követelés jogosultjait sem az átadó, sem az áhrevőfenntartó nem tájékoztatott. A követelésünk nagyságrendje alapján nem alaptalan az a félelmünk,hogy a fenntartóváltás mögött a kötelezettség teljesítése jilóli kibújás szándéka húzodhat meg. Eztaz érteünezést erősíti, hogy a fenntartó váltásnak - a követelésünk későbbi behajthatóságátakadályozó szándékon túl - érdemi indoka nem volt, nem lehetett, fígyelemmel arra, hogy a

célja (a úti óvoda fenntartásának biztosítása) nem szűnt meg, azjövőbeni rtása az eddigi keretek között is biztosítható lenne. Á

alapítö okiratát í/6 szám alatt mellékeljük.

A rendelkezésünkre álló informáciők alapján a fenntartói jogok átadása az általunk indítottmunkaügyi perre való tekintettel történt, kifejezetten annak érdekében, hogy a korábbi fenntartóa rendszeres bevételeit átcsatornázhassa, melynek eredményeként a munkaügyi perbenvárhatóan megállapltásra kerülő kötelezettségei - forrás hiányában - teljesítés nélkülmaradjanak. Többek között ezt igazolják az alábbiak:

Az új fenntartö ( alapítására, a nyilvántartásba vételiránti kérelem (V7 számú melléklet) bírósági benyújtására 2014. szeptember 29. napján, 3(három) héttel azután került sor, hogy a és az Óvoda akeresetíevelünket és a munkaügyi bíróság idéző végzését 2014. szeptember 01. és 2014.szeptember 05. napján áhrette.

Az új fermtartó ( ) alapítöja és kuratóriumi tagjai azÓvodába járó gyermekek szülői, akik az elbocsátásunkkal és az ezt követően általunkkezdeményezett peres eljárással tisztában voltak.

Az új fenntartó ( ) nyilvántartásba vétele iránti kérelmentanúként szerepel , aki évek óta az Óvoda dolgozója, 2014 őszétőlintézményvezetője, ilyen minőségében szintén tisztában volt az elbocsátásunkkal és azezt követően általunk kezdeményezett peres eljárással. A nyilvántartásba vétel irántikérelmen szereplő másik tanú, az Óvoda titkáraként szintén naprakészinfonnációval bírt a munkaviszonyunk megszüntetésének körülményeiről.

Az új fenntartó ( ) kuratóriumi elnöke, ö ésa többi kuratóriumi tag a korábbi fenntartó I. r. alperes kuratóriumi elnökének, munkatársai a egymással napi kapcsolatban állnak. DR., HOVANYECZ OGYVÉDI IRODÁ

fr^Hovanyecz Hajnalka üayyéd oidai:3/i6)B)i Budspes^Hold u ró. V^em. 3fa.

l4y5 Budapest, Pf, l7..

^.Sa^O.3^, 93Tei7 2M-0705, fax: ISMW

.JJ

3

J

]

]

3

]

J

3

s

A régi és az új fenntartó könyvelését ugyanaz a személy látja el.

Az új fenntartó az intézmény teljes vezetőségét megtartotta, beleérWe azmtézményvezetőt ), az alperesek által a munkaügyi perben gazdaságivezetöként hivatkozott az óvodatitkárt ) és a könyvelőt is,akik a követelésunkről nyilvánvalóan tudtak.

A fenntartóváltásnak - a követelésünk későbbi behajthatóságát akadályozó szándékon túl- érdemi indoka nem volt, nem lehetett, figyelemmel arra, hogy a

alapitó okirat szerinti célja (a i úti óvoda fermtartásának biztosítása)nem szűnt meg, az Övoda működtetése a fenntartásábanjelenleg is biztosítható lenne. Megjegyezzük, hogy a és a

alapítú okirat szermti célja és tevékenysége azonos, ígylett volna lehetőségük arra, hogy a Ptk. 3:402. § (1) bekezdése alapján egymássalegyesüljenek, és az Övodát az együttes vagyonuk felhasználásával működtessék, de arrais lett votoa lehetőség, hogy új alapítvány létrehozása helyett az azonos céllal szerveződöszemélyek a nyflt alapftványként működő hoz a Ptk. 3:383.§-a szerint csatíakozzanak. Az egyesülés vagy csatíakozás helyett azonban új alapatványlétesítése és a fenntartói jogok átadása mellett döntöttek akként, hogy "megallapodasukszerint az átadás időpontjában meglévő jogosultságok összessége az új fenntartóhoz, míga kötelezettségek összessége a régi fenntartóhoz keriilt.

Az új fenntartó a régi fenntartóval fennálló többszörös személyi összefonódások révén az óvodaiügyekkel naprakész információkkal rendelkezett, a , követelésünkről, a munkaügyi perrőltudomással bírt. Sőt, éppen a követelésünk léte és a bírósági igényérvényesítés indította arra azügyletben részhrevőket, hogy a a kuratóriumi elnökéhez köthető személyek részvételével létrehozzák. Ezt igazolja az az időbeliegybeesés is, miszerint az alapítvány nyilvántartásba vételi kérehnét csak azt követően nyújtottákbe a bíróságra, hogy I-II. r. alperesek értesültek a munkaügyi per megindításáröl. Az eseményekláncolata, az alapítványok vezetöi közötü személyi kapcsolatok, az intézmény vezetését ellátószemélyek azonossága, mind azt támasztják alá, hogy a fenntartóváltás mögött a velünk szembenfeimálló jelentős összegű kötelezettség teljesítése alóli kibújás szánáéka húzódik meg.

A feimtartóváltás előkészítésével egyidejűleg a megtettemindazokat az intézkedéseket, amelyek azt célozzák, hogy a korábbi években stabil pénzügyihelyzete jelentősen romoljon, és a jövőben csupán mint kiüresített, a fenntartói jogánakmegszűnésére tekintettel érdemi saját bevétellel, forrással nem rendelkező "szellem-alapíta&ny"létezzen. Ezt támasztják alá a 2014. és 2015. évre vonatkozóegyszerűsített éves beszámolói (V8 és i/9 számú mellékletek), melyek a 2015. évre jelentősvisszaesést, több tízmillió forintos veszteséget mutatnak ki, az előző évek pozitívgazdálkodásával szemben. Ezzel egyidejűleg a a könyveibenelmulasztotta feltüntetni a követelésünket, arra a jogszabályi előírásokkal ellentétesencéltartalékot nem képzett.

A fenntartói jogok átadására tekintettel a régi fenntartó a továbbiakban az Óvoda (intézmény)működtetésével kapcsolatos jogosltványait elveszítette. Így többek között az intézményretekintettel folyósított bevételeket (nem csupán az állami, normatív támogatásokat, de egyéb, pl.szülőktől, ado 1 %-ot felajánlóktól, egyéb támogatöktól származó befizetéseket, stb.) sem szedi, abíróság jogerős végzésein alapuló fizetési kötelezettségének (pl. 33.Kpk.46.150/2016/lO. számúvégzéssel megítélt 40. 000,- Ft összegű eljárási költségre, 39.M.221V2014/55. szám alatt hozottideiglenes intézkedésben foglaltak teljesítésére irányuló kötelezettségének, T/10 és T/ll számúmellékletek) már most sem tesz eleget, ami egyenesen azzal a következménnyel jár, hogy a régifenntartó irányában még az elvi lehetősége is megszűnt annak, hogy a követelésünk behajthatölegyen.

DR. HOVANYECZ OGYVÉDI IRODADr Hovanyecz Hajnalka ogyvéd1054 Budapesl. Hold ú. 15. v.em: 3(a.

1475 Budaoesl. Pf. 17.Jöszém: lél35406-2^1 Oldal:4/16

bank&i!iml+7^m' 11600Bte-00000008-35939193tát:^69-0705. fax: 2694117

J

J

J

J

J

J

J

J

J

J

]

.]

Mivel a régi fenntartó ( létrehozására kifejezetten aÓvoda fenntartása céljábóf került sor, a fenntartói jogok átadását követően a r a szerinti tevékenységét már nem folytaqa, érdemi saját bevételei nincsenek. Ha ténylegesenműködő, érdemi bevételekkel rendelkező alapítvány lenne, akkor a bírósági határozatokonalapuló fízetési kötelezettségét is teljesítené. De a céltartalék-képzési kötelezettség elmulasztása iscáfolja, hogy a régi fenntarto valódi tevékenységet végző alapítványként működne.

A fenntartói jogok átadásával kapcsolatos döntésről való tudomásszerzésünket követően amunkaügyi perben jogutódlás megállapitása iránti kérelemmel éltünk, melyben kértük, hogy abiróság állapltsa meg, az I. r. alperes ) perbeli jogutódja a

A kérelmünkhöz csatoltuk aés a között a fenntartói jogok és

kötelezettségek átvételéről és folytatásáról kötött megállapodásokat (V12 számú melléklet). AmegáUapodás szerint a 2016. augusztais 31-i fordulónappalátrette az Óvoda fenntartását, a fenntartáshoz szükséges személyi ésTtárgyi feltételekkel egyutt,továbbá jogosulttá vált a korábban a mint fenntartót megilletőállami normatív kiegészítő támogatás megszerzésére. A afenntartói jogok és kötelezettségek átvételére tekintettel vállalta, hogy 2016. szeptember 01.napjától biztosítja az intézmény működtetéséhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyifeltételeket.

A fenntartói jogok és kötelezettségek átadására tekintettel a 2016.szeptember 01. napjától fenntartói feladatokat nem lát el, a fenntartó személyében teljes körűjogutódlás következett be. A fenntartó személyében bekövetkezett változást Budapest FővárosKormányhivatala a 2016. június 07. napján kelt BP/1009/12217-6/2016. és BP/1009/12217-7/2016.ügyiratszámú határozataival elismerte. A Kormányhivatal a határozatokkal az Övoda, mmtköznevelési intézmény nyilvántartásba vételét és működési engedélyét - 2016. szeptember 01-jeihatállyal - módosította akként, hogy 2016. szeptember 01. napjától az Óvoda fermtartója a

(T/12 számú melléklet).

Mivel a perbeli követelésünk a által fermtartói minőségben kötöttszerződésekböl ered, állásponhink szerint a jogutódlás a fenntartói jogok és kötelezettségekátadásának idöpontjában már fennáUó követelésünkre is kihat.

Az elsőfokú bíróság a 2017. február 20. napján kelt 39.M..2211/201Í/68. számú végzéssel akérelmünknek helyt adott, és megállapftotta, hogy a perbeli jogviszony tekintetében a

jogutódja a (T/13 számú mellétíet).

J

]

1

I. 2. A másodfokú eljárás

Az elsőfokú biróság végzése ellen a (I. r. alperes) és a (I. r. alperesi jogutód) is fellebbezéssel élt (yi4 és 1/15 szimú

mellékletek). Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a fenntartői jogok átadásával akötelezettségek egyidejű átszármaztatása nem történt meg, mivel az egymás között léb-ejöttmegállapodásban akként rendelkeztek, hogy a régi fenntartó által szerzett kötelezettségek az újfenntartót nem terhelik. Továbbá álláspontjuk szerint a fenntartói jogok átadásának időpontjában(2016. szeptember 01. napján) a munkaviszonyunk már nem állt fenn, a korábban már megszűntmunkaviszonyban pedig a munkáltatói oldalon nem következhet be jogutódlás.

Az alperesi fetlebbezésekre részletes fellebbezési ellenkérelmet terjesztettünk el6 (1/16 száműmelléklet).

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. július 12. napján kelt 7.Mkpf.690.109/2017/7.számú végzéssel az elsőfokú bíróság végzését megváItBrt:. qt|lgv^NYBCÍP81 e^(CS |ffCg$(lapításairánti kérehnünket elutasitotta (1/17 számú melléklet). pr. Hovanyecz Hajnalka ogyuéd

1,054 Budapest, Hold ú. 15. V.em. 3/a.1475 Budapest, Pf. 17.

-adiazfn\: 18135406-2^11

Oldal:5/16

bankszámlaszám: 11600006-00000000-35939193lel. : 289-0705. fax: 269-0117

A másodfokú bü'óság álláspontja szerint a munkaviszonyunk 2014. július 06. napján megszűnt,ezért a munkaviszony megszűnését követően a fermtartói jogok átadása munkajogi jogutódlástnem eredményezhet. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a másodfokú bíróság végzésejogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, de a beadványainkból megállapítható, hogy a perbelijogutódlás megállapítása iránti kérehnünket nem a munkáltató személyében bekövetkezőmunkajogi jogutódlásra való hivatkozással, hanem a velünk szemben fenntartói minőségbenszerzett, kötelezettségek keletkezését követően a fenntartó személyében beállt változásratekintettel terjesztettük elő. Ezzel összefíiggésben a másodfokú bíróság a fermtartói jogokátadásával kapcsolatban a perbeli jogutódlást elvileg elfogadhatónak tartotta, amennyiben az amegállapodásból levezethető.

A másodfokú bíróság a jelen konkrét ügyben az alperesek által utólagosan csatolt, afenntartóváltással kapcsolatos hatósági eljárásban sehol nem szerepelt, nem hivatkozott, kétségeseredetű és keltezésű megállapodás alapján - jogszabályhelyre való hivatkozás nélkül -elfogadhatónak tartotta, hogy a köznevelési intézmény fenntartói jogának átadására irányulómegállapodásban a szerződő felek egymással akként állapodjanak meg, hogy az új fenntartókizárólagosanjogosultságokat szerez, a korábbi fenntartó által - fenntartói minőségben szerzett -kötelezettségekért azonban nem felel. A másodfokú bíróság érvelése szerint: "mind a jogsziibályijogutódlás, mind a fenntarlói jogok átadísának megallapoiSással történö átaáísa-átuétele esetébenmeghatározható, hogy a korábbi kötelezetlségekért ki afelelős .

II. Az alkotmánvioei oanasz formai feltételei:

Jelen alkotmányjogi panaszt az Abtv. 53. § (2) bekezdése alapján az ügyben első fokon eljártbíróságnál terjesztjük elő.

Az Abtv. 52. g (6) bekezdése alapján mellékelten csatoljuk azokat a dokumenhimokat, amelyekaz indítványban foglaltakat igazolják.

III. Az alkofanánvioei panasz tartalmi feltetdej:

Az Abtv. 30. § (1) és (2) bekezdése alapján tájékoztatjuk a t. Alkotmánybtróságot, hogy amásodfokú jogerős határozat jogi képviselőnk részére 2017. szeptember 04. napján kerültkézbesítésre.

A másodfokú bíröság jogerős határozatával szemben további jogorvoslati lehetősünk nincs (ahatározat sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal nem támadható). Ezért álláspontunk szerinta jelen ügyben az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 27. g b) pontjában foglalt azonfeltétel, hogy jogorvoslati lehetőség számunkra nincs biztosítva, teljesült.

Tekintettel arra, hogy az indítvánnyal érintett bírósági eljárásban peres felek vagyunk, továbbá abíróság. a jogerős végzéssel megtagadta, hogy a perbe vitt anyagi jogainkat a jogutódkéntmegnevezett szervezettel szemben érvényesítsük, álláspontunk szerint az Abtv. 27. §-a, illehre 26.g (1) bekezdése által megkívánt közveüen érmtettség esetünkben megállapítható.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz az ügyben folytatott bíróságieljáiásban történt alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása esetén nyújfhatö be. Atörvényszöveg alapján az alkotmányjogi panasz előterjesztésének nem szükségképpeni feltétele abírósági eljárás ügydöntő határozattal történő lezárása, befejezése. A t. Alkotmánybírósággyakorlata szerint alkotmányjogi panasszal támadhatók azok a perjogi értelemben ügydöntőneknem minősülő határozatok is, amelyek esetében az Alaptörvényben biztosított jög sérelmebizonyífható. Az alapjogsérelem ugyanis kifejezetten az érdemi döntés meghozatala előtt, azérdemi döntéssel nem orvosolható módon is bekövetkezhet.

DR. HOVANYECZ OGYVÉDI IRODADr Hovanvsw Hsjnalka ügyvédToMIBudíoést, Hold u. 15. Vem. 31a.

.

'l'I^Budapest. Pt 17..\: 18135406-2-41

bankszámá^TÍ::nS9aO°6-OOOOOOOe-35939193'ZM-Ónfc.'fax: 269-6117

01dal:6/I6

J

Q

Q

J

J

.1J

J

.]i1.].3í

o

^

B

G

A t. AIkotmánybiróság például befogadott egy eljárást felfüggesztő végzést támadó indftványt is,kimondva, hogy "az eljárás adott esetben hosszabb idore történő felfüggesztése olyan alapjogi sérelemgyanúját velheti fel, mely az Alaptörvényben biztosilott jogok védelem érdekében a felfüggesztés elknbenyújfott alkotmányjogi panasz vizsgálatát igényli" (3057/2015. (111. 31. ) AB határozat) (ld. : Azalkotmányjogi panasz kézikönyve 142. old. 300. bek., szerk. : Bitskey Botond és Török Bernát,HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2015. ).

Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotaiányjogi panasz esetében megkívánt "az ügy érdemében hozottdöntés fordulata álláspontunk szerint a jogutódlással kapcsolatos jogerős bírósági döntesre isalkalmazandó. A jogutódlással kapcsolatos bírósági döntés ugyarüs a perbe vitt anyagi jogijogviszony egyik elemét - az előterjesztett kereseti kérelemmel kapcsolatos alanyi kötődést -tekinhre az ügy érdemében hozott, végleges döntés. A polgári ügyben eljáró bíróság csak ajogutódlással kapcsolatos jogerős végzésben rögzített alanyi keretek között hozhatja meg azítéletet. Igy jogutódlás esetén az érdemi döntés gyakorlatilag két részből áll: a perbe vitt anyagijoggal fennálló alanyi kapcsolatról rendelkező jogutődlással kapcsolatos végzésből, és akésőbbiekben ezen végzés által kijelölt keretek között a perben álló felek között meghozottitéletből. Az itélethozatal során a bíróság kötve van a jogutódlással kapcsolatos jogerősvégzéshez, ebből következően kizárólag a bíróság által engedélyezett módon perben álló jogutódvonatkozásában hozhat határozatot. Amermyiben a bíróság a jogutód perbevonása irántikérelmet elutasítja, a felperest megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a jogvita elbü-álása a felperesáltal előterjesztett kérelem keretei között, a felperes által hivatkozott anyagi jogi kapcsolat érdemivizsgálatával történjen meg. *

A jelen indítvánnyal érintett bírósági határozat a pert)eli jogutódlás tárgyában hozott egyedidöntés. A Pp. 61. § (1) bekezdése szerint "Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jogszabályai szerint valamelyik fel helyéhe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félkénl önkéntbeléphet, ületoleg ajogutódot az ellenfél is perbe vonhatja."A Pp. 62. §-a alapján a bíröság a perbeli jogutódlásról külön végzéssel rendelkezik, azonban ajogutódlás tárgyában hozott jogerős végzést a későbbiekben az érdemi döntés (ítélet) ellerufellebbezésben már vitatni nem lehet. A bíróság az érdemi. határozatban (ítéletben) a perben állófelek között bírálja el a jogvitát, ermek a kereteit azonban a jogutódlással kapcsolatos végzés márelőzetesen meghatározza.A perbeli jogutódlás tehát szorosan kapcsolódik a per alapjául szolgáló jogviszony anyagi jogiszabályaihoz (a bíróság az anyagi jogi szabályok alapján dönt a jogutódlás megengedéséről vagyelutasításáról), a későbbi érdemi ítéletben mégsem lehet vitássá termi. A jogutódlássalkapcsolatos bírói döntés az érdemi döntéssel (ítélettel) a későbbiekben már nem orrosolható,ezért álláspontunk szerint a jogutódlással kapcsolatos végzés ellen van helye alkotmányjogipanasznak.

A t. Alkotmánybíróság a 3050/2017. (III. 20.) AB végzéssel elbírált alkotmányjogi panasz ügybenjogutödlással kapcsolatos birósági végzés tekintetében a panaszt befogadhatónak ítélte, ésérdemben elbírálta.

ÁIIáspontunk szerint az egyedi alapjogvédelem szükségessége esetünkben megállapíthatő, mivelaz alkotmányjogi panaszunk elbü-álásának hiányában bermünket közvetíenül is jelentős alapjogisérelem érne, amennyiben lehetővé válna, hogy a biróság előtti igényünk érvényesíthetőségekizárólagosan a velünk ellenérdekelt, az ügyben kötelezettként érintett fenntartó saját egyoldalúdöntésén múljon. Ez - a jelen beadványunk FV. pontjában részletesen kifejtésre kerülő okokből-közveüenül érinti a bfrósághoz való forduláshoz való jogunkat (ezen belül a hatékony és nemcsupán formális bü-ósági eljárás lefolytatásához fűződő jogunkat), a tulajdonhoz való jogunkat ésa hasonló jogi helyzetben lévő jogalanyokkal való azonos megítéléshez való jogunkat (hátrányosmegkülönböztetés tilalmát).

DR^HOVANYECZOGYVÉDI IRODAD^HW.a"yeKHaj~"aíka"ogywSdL1054 BudapB t, Hold'ií. 'ró'Ve^'sS'

Budapesl. Pf. 17,'.

3d63tíml81354°6-2-41 OUaI:7/16^60?006. 00MO(M0. 35939193%<Sfa5J^t:2S9-6M

A fentiek mellett a jelen ügy általános alapjogi problémát is felvet, a mi konkrét esetünköntúlmutat. A magán fenntartású köznevelési intézmények fermtartói jogának megállapodásonalapuló átadása - a jelen indítvánnyal érintett bfrósági döntés által nyújtott értelmezési kerettükrében - módot ad arra, hogy a folyamatban lévő jogvita ideje alatt a kötelezett a keresettelérintett követelés későbbi érvényesíthetöségét érintően a jogosult ráhatását kizárva egyoldalúhatalmasságot gyakoroljon. Ez az állami feimtartású köznevelési intézményekkel, illetve azállami fenntartóval kapcsolatba kerülő jogosultakhoz képest a magán fenntartókkal kapcsolatbakerülő jogosultak indokolatian és önkényes megkülönböztetéséhez vezet. Emellett aközneveléshez, mint törvényben meghatározott közszolgálati tevékenységhez kapcsolódótulajdonosi felelősség problematikáját is érinti, amennyiben a köznevelési közszolgálat ellátásátszolgáló vagyoni elemekkel (ezen belül állami támogatásokkal) kapcsolatos jogosultságok akötelezettségektől függeüenül lennének gyakorolhatöak.

!

ií

IV. Az alkotmánviogi panasszal érintett bírói döntés alaptörvénv-ellenesséee:

Álláspontunk szerint a jelen inditvánnyal érintett bírói döntést érdemben befolyásolóalaptörvény-ellenesség révén az Alaptörvényben biztosított alapvető jogaink sérültek.

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései szerint:

"Alapvetés Q) cikk(2) Magyarorszá^ nemzetközi jogi kötelezettségeimk teljesítése érdekében biztositja a nemzetközi jog és a

magyarjog összhangját.(3) Mflgyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más

/orrósai jojfszabályban lörténő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részéué.

"SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG I. cikk(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetkn alapvelő jogait tíszteletben kell tartani. Védelmük az

a'üatn elsorendü kötelezettsége.(2) Magyarország elismeri az ember alapvelő egyéni és közösségi jogait.(3) Az alapaelő jogokra és kötekzettségekre vonatkozó szabalyokat töruény állapitja meg. Alapvetö jog

ma's alapvetőjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, afeltétlenül szükségesmértékben, az elémi kivánl céllal arányosan, az alapoeto jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásávalkorlátozható.""SZABADSÁG ÉS FELELÓSSÉG II. dkkAz emberi méltóság sértlwtetlen. Minden embemekjo^a van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzatéletét afogantatástól kezdve védelem illeti meg.

"SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XIII. cikk(1) Mindenldnek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelosséggel jár.'

"SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG XV. cikk(1) A töroény előtt mindenki egyenlő.(2) Magyarorszag az alapveto jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, neaezetesen faj, snn,

nem, fogyatékossag, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti viigy lársitdiilmi származás,vagyoni, szűletési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

"SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XXVIII. cikk(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt Mrmely vádat vagy valamely perben a jogmt és

kötelezettségeit töroény Sltal felallított, független és pártatlan bírőság tísztességes e's nyüvános tárgyaláson,ésszerü határidon belül biráljtl et."

DR. HOVANYECZ OGYVÉDI IRODADr. Hovanyecz Hajnalka UgywSd1054 Budapést. Hold li. 15. Vem. 3fa.

1475 Budapest, Pf. 17..ad6szAp^16135406-2-41

bankS2ámlaszSi?i~l|l 6Í1P006-00000000. 35939195OldafcS/16

i-0117

}

"I.]J

.]^

^

.1]

J

El

IV. 1. A hivatkozott birói döntés sérti a bírósághoz fordulás alapvetó' jogát

Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG XXVIII. cikk szerint:"(l) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emell bármely vádat vagy valamely perben a jogait és

kötelezettségeit tSroény által felállított, független és pártallan bírósíg tisztességes és nyilvános tárgyaláson,ésszerű határidön belül hírálja el."

Magyarország az emberi jogok, ezen belül az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alapjogokbiztosítása és védelme körében - az Alaptörvény Alapvetés Q dkkében is megfogalmazottakszerint - nemzetközi kötelezettségeket is vállalt, amelyeket a hazai jogalkotás és jogalkalmazássorán nem lehet fígyehnen kívül hagyni.

A bírósághoz fordulás joga megjelerúk:

az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi JogokEgyetemes Nyilatkozatának 10. Cikkében: "Minden személynek teljesen egyenlő joga vanarra, hogy ügyét független és párlallan biróság méltányostin és nyilvánosan tárgyalja, s ezhatározzon egyrészt jogai és kötelezettségei felol, másrészt minden ellene emell bünügyi vádmegalapozottsága felől."

az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadottPolgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (a továbbiakban: PPJE) 14.Cikk 1. pontjában: "A bíróság előtl mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy azellene emelt Mrmely vádat, vagy valamely perben a jdgait és kötelességeil a töroény által felállítotlfüggetlen és pártatlan bírósag igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméró'l szóló, Romában 1950.november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Római Egyezmény) 6. Cikk 1.pontjában: "Mindenkinek joga viin arra, hogy ügyél a toroény által létrehozott fiiggetlen éspártatlan biróság tisztességesen nyilvánosan e's ésszerü idon belül lárgyalja, és hozzon halározatotpolgári jogi jogai és kötelezeltségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozoll büntetőjogi vádakmegalapozottságát illetoen. "I

Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség XVIII. cikk (1) bekezdése biztosítja a bírósághozfordulás jogát. Az Alaptörvény által alapvető jogként defimált bírósághoz fordulás joga azállamra azt a kötelezettséget rója, hogy - egyebek között - a polgári jogi jogok és kötelezettségek(a polgári jognak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson.

A t. Alkotmánybíróság az 59/1993. (XI. 29. ) AB határozatában a bírósághoz fordulás jogátnemcsak a beadványok előterjesztésének jogára szűkítette le, hanem ennél tágabban, a bíróságieljárásban a fél pozíciöjának biztositásiban értelmezte. E megközelítés szermt "a. személyekalanyai, alakítói és nem lárgyai, "elszenvedőt" a hírósagi eljarásnak. Alkotmányban biztosított joguk vanarra, hogy a biróság az eljárásba vitt jo^aihit és kötelességeiket elbírálja (s ne csak az ezeket tartctlmazóbeadványól mondjon véleményt), és arra is, hogy lehetoséget kapjanak a tirósági döntés alapjául szoigátótényállással és jogi kériiésekkel kapcsolatban nyilatiwzataik megtételére. (... ) A bírósághoz fordulás jogaaitaiános eszköze az állampolgárok (és más személyek) jogai és töruényes érdekei védelmének. Mindenkinekjogában áll, hogy anyagi és eljámsi jogait éroényesítse a biróság igénybevételével. Ez a jog szabadsagoljelent arra, hogy ügyét bárld bíróság elé vigye, de jelentí annak sziibadságát is, hogy e jogával ne éljen."

. t"';

!-&'1li

,. Emberi J°g°k Európai Bü-ósiga a GoMer o. Egyesült Királysdg ügyben (4451/70, 1975. február 21.) foglakozotta birósághoz fordulás jogával, mint alapveté emberi joggal. A strasbourgi bü-óság többségi döntéssel arra azalláspontra helyezkedett, hogy a Római Egyezmény 6. Cikk 1. pontja ugym kifejezetten nem nevesiti aturósághoz fordulás jogát, azonban olyan eljái-asi jogosultsigokat tartalmaz, amelyek a szélesebb értelemben vettfónunhoz fordulas jogát feltételezik. A birósághoz fordulás joga tehát értelmezés útján levezethetö a RómaiEgye2mény szove8éb61- ~ DR.HOVANVECZ OGYVÉDÍ IRODA

PA Hpyany8 (% Hijnalka ugyvédleit. Holdu. 15 V.em 3/a.

1|475^ud<p85l. Pf. 17.106-2^11

tíflT11600006-00000000-35939193lel. : 289-0705. fax: 269.0117

Oldal:9/16

J

-J:!s

Jelen esetben a jogerős határozatot hozó bíróság megtagadta tőlünk azt a lehetőséget, hogy azperbe vitt anyagi jogainkat a peres eljárás keretében a jogutódként megnevezett szervezettelszem^ is érvényesítsük- A bü-óság döntése a jogutódként megnevezett szervezet eljárásbatörtenő bevonásától, az eljárási pozfció biztosításátóL és ebből következően az anyagi jogainkgyakorlásától teljes egészében elzárt. Mmdezt akként, hogy a bü-óság jogszabályi hivatkozássalalá nem támasztott módon állította, hogy a köznevelési intézmény fenntartói jogának átadásakörében lehetséges olyan megállapodás az átadó és az átvevő felek között, ameÚyel a fenntartóijogokat és kötelezettségeket egymástöl elválasztják, és kizárólagosan csak a jogok (és a jogokhozkapcsotódó pénzügyi források) átszállását biztosítják, a köteÍezettségekét'nem. Álláspmtunkszerint a bíróság levezetése alkotmányosan nem igazolható.

3

3

:s3

.]

.1

o

^.

FV. 2. A hivatkozott bírői döntés sérti az emberi méltóságot

Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG I. dkk szerint:"(l) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletíjm kell tartani. Védelmük az

állam elsőrendü kötelezetisége.(3) Az alapoetSjogokraés kötelezettségekre vonatkozó szaMlyohit töroény állapítja meg. Alapoető jog

mís aüpuetőjog eroényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, afeltétlenül szükségesmértékben, az elémi kivánt céllal ar&nyosm, az alapvető jog lényeges tartalmmiak hszteletben tartásávcdkorlátozható."

Az Alaptörreny SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG II. cikk szerint:"Az emberi méltóság sérlhetetlen. Minden embemek joga van az élethez es az emberi méltósághoz, amagzat életét a fogantatástól kezdve védelem iüeti meg."

Az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG XV. dkk szerint:"(2) Magyarország az alapuetö jogokai mindenkinek hármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,

nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politíkai viigy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,vagyom, szüktési vagy egyéb helyzet szerintí különbségtétel nélkül bizíosítja."

A t. Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog az ún. általánosszemélyiségi jog egyik megnyilvánulása. Az emberi méltósághoz való jog az általánosszemélyiségvédelmi hmkciöjából eredően további külön nevesített jogokat - részjogosítványokat- is magában foglal, így például az önazonossághoz, az önrendelkezéshez való jogot, az általánoscselekvési szabadságot.

Az általános személyiségi jog jellegéből, anyajog mivoltából eredően az emberi méltósághoz valojog olyan szubszidiárius alapjog, amelyre mind az Alkotmánybíróság, mind más bíróságokminden esetben hivatkozhatnak az egyén autonómiájának védelmében, ha az adott tényállásra akonkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkaknazható.

A t. AIkotmánybíróság a bírósághoz fordulás jogát az emberi méltósághoz való jog tartalmielemeként megnyilvánuló önrendelkezési joggal összeftiggésben is értelmezi. -Ennek megfelelőena bírósághoz fordulás joga nemcsak arra terjed ki, hogy a jogvitában érdekelt fél az ügyét biróságelé vigye' hanem arra is, hogy a jogvitában szintén érintett ellenféllel szemben az igényét bíróságelőtt érvényesíthesse. Az önrendelkezési jogot alkotmányos indok nélkül korlátozó intézkedés,birói döntés alaptörvény-ellenes.

,, t', .AIkotmányblr6ság eddigi gyakoriata a bírósági eljáráshoz történő hozzáférést, az eljáráslefolytatásának lehetőségét az Alaptörvényből levezethető olyan alkotmányos követelménynektekintette, amelynek korlátozása csak nagyon szigorú feltételek mellett, szűk keretek közöttképzelhető el.

Az a bírói döntés, amely a jogvitában nyilvánvalóan érdekelt felet érdemi, jogszabályitüyatkozással történö indokolás nélkül megfosztja attól, hogy a folyamatban lévő ügyben az

^ I?, t a Í°Sutódként meghatározható szervezettel szemben is érvényesítse, mind a bííósághozfordulás jogával, mind az emberi méltósághoz val6 J^ ^. OGYVÉDI IRODA

SSI^SW. OIda':l>/16WS Budapesl, Pf, 17.

M35406.2-41bankszámlakzám: 11608006. 00000008-35939193

tel. ; 2B8-B78S, fax: 269.0117

t

1

IV. 3. A hivatkozott bíroi döntés sérti a tulajdonhoz való jogot, továbbá a tulajdon társadalmifelelősségére vonatkozó alkotmányos követelménnyel ellentétes

Az AIaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELÖSSÉG XIII. cikk szerint:(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A lulajdon társadalmi felelősséggel jár."

Az Alaptörvény a tulajdonhoz való jogot a Szabadság és felelösség cím alatt alapvető jogkénthatározza meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyve isrendelkezik a tulajdonjogról, amely azonban nem a szűk értelemben vett "tulajdonjogot", hanemaz ennél tágabb értelmű "javak békés élvezetéhez" való jogot védi. Az Emberi Jogok EurópaiBírósága a javak békés élvezetéhez való joggal kapcsolatos itélkezési gyakorlatában a jogoselvárásokra/ megalapozott igényekre is kiterjesztette a tulajdonjog védelmét.

A t. AIkotmánybíróság gyakorlatában a tulajdonhoz való jog nem kizárólagosan az abszta"aktpolgári jogi tulajdon védelmében merül ki, hanem ennél tágabb körben, adott esetben aszemélyek vagyorú helyzetének érintettségében is megnyilvánul. Igy pl. a 20/2015. (VI.16) ABhatározatban a t. AIkobnánybíróság az adótartozások vonatkozásában mögöttes felelőskéntmegjelenő jogalanyok vagyoni helyzetének érintettségével indokolta a tulajdonhoz való jogsérelmét (20/2015. fVI. 16.) AB határozat, Indokolás [17]- [18].

Állásponhmk szerint a bíróság jogutódlás megállapítását megtagadó döntése kiüresiti aköznevelési intézmények magán fenntartóival szembeni bírósági igényérvényesítést. A bíróságdöntése ugyanis lehetövé teszi, hogy a kötelezett a fenntartói jogok (és csak a jogok)átruházásával a vele szembeni követelés későbbi behajthatóságát (a kötelezettség teljesítését)meghiúsítsa, azaz a vele szemben indított bámülyen eljárásban vagyoni kockázat nélkül vegyenrészt. A bíróság végzésében magnyilvánuló jogértelmezés következtében a személyi juttatásokkörébe tartozó igényünket - noha az ennek fedezetéül is szolgáló bevételek az új fenntartónáljelentkeznek - az új fenntartóval szemben nem tudjuk érvényesíteni. Mindez a hilajdonhoz valóalkotmányos alapjogunk alapvető sérelmével jár, mivel a bíróság elfogadta, hogy a kötelezett asaját egyoldalú elhatározása alapján a vagyoni helyzetünket hátrányosan befolyásoló, a vagyonijogaink érvényesítését kizáró önkényes döntést hozzon.

A nemzeti köznevelésről szólő 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt. ) 1. § (2) bekezdéseszerint "A közneoelés közszolgálat, amely a felnöoebjS nemzedek érdekében a magyar tarsadalom hosszútávú fejlodésenek feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garana'ait az állam biztositjii. Aközniwelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi ésszellemi értékei, az egyenlo bánásmód, valaminl a fenntartható fejlodésre és az egészséges életmódra neoeléshatározzák meg. A közneuelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tíszteletben tartó egyénicélokat."

Az Nkt. 2. § (3) bekezdése szerint köznevelési mtézményt az állam, valammt a törvény kereteiközött a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végzőszervezet vagy más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenységfolytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte.

Az Nkt. 4. § 9. pontja szerint a törvény alkahnazásában/CTintarfő az a természetes vagyjogi személy,aki viigy mnely a közneoelési feladat ellálására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és aközneaelési intézmény müködéséhez szükségesfeltételekről goivloskodik.

Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenntartó a töroényben foglalt keretek közölt dönt afenntartói jogának átadásáról. Ezzel összefüggésben az Nkt. 84. g (8) bekezdése akkéntrendelkezik, hogy "fl közneuelési intézmény fenntartója az intézkedés teruezett végrehajtása éuefebruárjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik közneaelési intézmény fenntartójánál, hogyaz általa fenntartott intézmény fenntartói jo^ait és kötelezettséjfeit a köuetkező tanéotől adja át .

DR. HOVANYECZ ŰGYVÉDI IRODADr. Hovanyecz Hajnalka ügyvédJ0?4 Budapeal. Hold li. 15. Vem, 3;a.

1475 Budapesl, Pf, 17. nu,i-(dóstóm:'18T35406-2^)1 """"; .

Banksritplashéff>, 4i600006-OOOOOOOG-35939193tíl. : 268-0705. fax: 269-0117

J

J

J

3

]

.1

.]J

]

.]]

]

]

,]]

]

o

3

1

Az Nkt. 22. § (2) bekezdése és a nevelési-oktatási intézmények müködéséről és a köznevelésiintézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMIrendelet) 159. g (2) bekezdés h) alpontja alapján a köznevelési intézmény működtetésévelösszefiiggésben a személyi kiadások körébe tartozó perbeli igényünk fedezetének biztosítása amindenkori fenntartót terheli. A régi és az új fenntartó az egymás közötti megáll&podásban semrendelkezhet ettől eltérően, mert a jogszabály a fenntartói kötelezettségeket a'hatósági határozatalapján nyilvántartásba vettmindenkori fenntartóhoz telepfti. A nyüvántartásból törölt régifenntartő a fenntartói jogának megszűnésétől kezdve nem minősül az Nkt. 4. 9. pontja szerintifenntartónak, következésképpen a törvény által kifejezetten a fenntartói minőséghez kötöttkötelezettségei sem lehetnek. A fenntartói jogok és kötelezettségek átadásának időpontjától a régifenntartó fermtartói minősége megszűnik (a köznevelési nyilvántartásból törÍik)/ fenntartóifeladatokat nem lát el, ezzel egyidejűleg a köznevelési feladatok eUátásához szükségesforrásokhoz (pl. áUami normatívákhoz, szülői befízetésekhez, célzott támogatásokhoz, stb. ) valóhozzáférése is megszűnik. A feladatok és az azok ellátásához szükséges személyi, tárgyi éspénzügyi feltételek átadásával az új fenntartö válik a fenntartói minőségben szerzett valamennyikötelezettség alanyává. Ellenkező értelmezés esetén az új fenntartó dönthetne úgy, hogy egyeskötelezettségeket nem vesz at, vagy egyáltalán nem vesz át semmilyen kötelezettséget, csupánjogosultságokat szerez, ami - mint ahogy a jelen esetben is történt - a régi feimtartő időszakábanszerzett követelések jogosultjainak ellehetetíenítéséhez, az igényérvényesítés kiüresítéséhezvezet

V20 szám alatt csatoljuk a Magyar Allamkincstár tájékoztató levelét, melyben részletesen leírja aköznevelési mtézmények fenntartójának folyósított támogatási összeg felhasználási szabályait.Eszerint a köznevelési intézmény fenntartójának folyösított átíagbér alapú támogatás többekközött a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó szodális hozzájárulási adó és egyébműködési célú kiadások finanszírozására használható fel. A munkaviszonyunkkal, illetve annakmegszüntetésével összefüggésben részünkre járó felmondási időre járó átíagkereset,végkielégítés, elmaradt munkabér, ehnaradt étkezési juttatás egyértelműen olyan személyijuttatásnak mmősülnek, amelyekre a támogatás felhasználható. Ezzel kapcsolatban ki kívánjukemelni, hogy a jogalkotó a személyi juttatás és nem a munkabér fogalmat használja, mely előbbifogalomkörbe nem csupán a folyó havi fizetés, hanem a munkaviszonyra tekintettel amunkavállalónak járó bármely juttatás (pl. végkielégítés, felmondási időre járo juttatás, cafeteria,stb. ) is beletartozik.

Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenntartó a lűraényben foglalt keretelc közűtl dönt afenntartói jogának átadásáról. A fentebb hivatkozott jogszabályi előírások alapján a személyijuttatások fedezetéül szolgálő források, bevételek szedésére vonatkozó fenntartői jogosultságátadását nem lehet elválasztani az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítésétől. Ámásodfokú bíróság végzése sem tartalmaz olyan alkobnányosan elfogadhatö érvet vagy jogiindokolást, amely a kötelezettség és az annak teljesítéséhez szükséges forrás jogalanyi szmtűelválasztását alátámaszthatná. Épp ellenkezőleg: a másodfokú bíróság döntése alapján akövetelésünk kielégítéséhez szükséges forrás az új fenntartó rendelkezése alá kerül, azonban veleszemben az igényünket mégsem tudjuk érvényesfteni, mellyel összefiiggésben az anyagi jogainkbirósági úton történő érvényesíthetőségével kapcsolatos alkotmányos alapjogunk (a bü-ósághozfordulás joga) és a tulajdonhoz való alkotmányos alapjogurik is nyilvánvalóan sérül.

A jogszabálynak rúncs és alkotmányosan nem is lehet olyan értelmezése, hogy a megállapodásonalapulö fenntartóváltás esetén az új fenntartó mentesülne a régi fenntartó áltaÍ váUaltkotelezettségek teljesítése alól. IIyen törvényi rendelkezés nincs, és még a legexb-émebbkiterjesztő értelmezés esetén sem lehetne ilyen következetést levonni. Már csak azért sem, mert afenntartóval szemben követeléssel bfró személyeknek a fenntartói jogok átadásával kapcsolatosdöntésre semmilyen ráhatásuk nincs, a hitelezők jogállása között pedig a jogutödlás formája(jogszabályi vagy megállapodás alapján történő jogutődlás), illetve a jogutódlással érintettközneye lési intézmény jellege (állami vagy magán fenntartású intézmény)alapján nem lehetkülönbséget tenni.

DR. HOVANYECZ ÜQVyÉBI IRODA'D'r, HovBnyesi Hejnajka wy^^s^l'í^ '3'a' °"'"^/>^aoS'OW-^39193"iei~269-0705, lax: 28M117

3

J

J

,]:J^

3

.1

.I]

,].]]

]

.13

LJ

A fenntartói kötelezettségeket rögzítő, fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek is az acélja, hogy a forrásokra jogosult mindenkori fenntartót terheljék a kötelezettségek, ezértálláspontunk szerint még erre irányuló szerződéses szándék esetén sincs lehetőség arra, hogy arégi és az új fenntartó a jogszabályt megkerülve a megállapodásukban a jogokat és akötelezettségeket egymástól elválasszák, és csupán a jogok átszállásáról áUapodjanak meg. Afenntartói jogok átadását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezésnek nem lehet célja, hogy ajogintézményt kihasználva a régi fenntartó a vele szemben fennálló kötelezettségektől úgyszabaduljon meg, hogy a jogait és forrásait egy új fenntartónak átadja, míg a kötelezettségek,immár forrás nélkül maradnak a régi fenntartónál. (Az ügyben felmerülő alkofanányosságikérdéseket nem érinti/ csupán a történeti hűség kedvéért kívánjuk megjegyezni/ hogy a miesetünkben a régi fenntartó kifejezetten az általunk elmdított bírósági igényérvényesítés pkándöntött a fenntartói jogok átadásáról, abban bízva, hogy az esetíeges pervesztessége esetén sekelljen helytállnia.)

A másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy a régi és az új fenntartó az egymás közöttimegállapodásban a fermtartói jogok mikénti telepítésétől függetlenül, attól elválasztvarendelkezhetnek a kötelezettségek viseléséről, álláspontunk szermt abból az okból is azAIaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe ütközik, mert alkotmányos indok nélkül akadályozza akövetelés jogosultját abban, hogy a követelését a feladat ellátásához kapcsolődó forrással(vagyonnal) ténylegesen rendelkező ú) fenntartöval szemben érvényesítse. Az AIaptörvényalapján a tulajdonosnak nincs alanyi joga arra, hogy megkötés nélkül rendelkezzen a hilajdonába(vagyonába) tartozó dolgok sorsa fölött. A 64/1993. (XII. 22.) AB hatáiozat megállapította, hogyaz alapjogként védett tulajdon tartahnát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogikoriátokkal együtt kell érteni. Figyelembe kell venni ?zt is, hogy a tulajdonhoz való jog azegyetien olyan alapjog/ amelyet a közérdekre hivatkozva lehet korlátozrú/ és ezt a sajátosságot akorábbi Alkotmányhoz képest az AIaptörvény még hangsúlyosabbá teszi azáltal/ hogy elöírja: "ahilajdon lársadalmi felelősségyl jár" '. (25/2015. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [59]).

A köznevelési intézményeket fenntartó jogalanyok az Alaptörvény és az Nkt. keretei között amagyar állam közszolgálati feladataként meghatározott köznevelési feladatokat látnak el. Afeladat ellátásához szükséges tárgyi és pénzügyi feltételeket a mindenkori fenntartó kötelesbiztosítani. A fenntartó vagyonának részét képező forrásokkal (pl. állami normatívákkal,szüló'i befízetésekkel, célzott támogatásokkal, stb.) a fenntartó csak a köznevelésiközszolgálati feladattal összeegyeztethető módon rendelkezhet. Ez a rendelkezési jog tehátnem koriátían: a köznevelési intézmény fenntartőjának nincs alkotmányos lehetősége a források(pozitív vagyoni elemek) egyoldalú, a kapcsolődó kötelezettségek és ellenérték nélküliátszármaztatására.

Álláspontunk szerint a jelen ügyben a bírói döntés és az annak alapjául szolgáló jogértelmezésalaptörróny-ellenessége a fentiek szerint megállapítható. Ugyan a másodfokú bíróság döntésénekindokolásából szövegszerűen nem derül ki/ hogy a bíróság az Nkt. mely rendelkezéseiből vezettele a feimtartóváltás során a fenntartoi jogok és kötelezettségek elválaszthatóságát, az azonbannyilvánvaló/ hogy a bíróság a jogszabálynak sem a nyelvtani/ sem a rendszertani/ sem pedig ateleologikus értelmezését nem végezte el. EUenkező esetben nem jutott volna arra akövetkezetésre, hogy a köznevelési intézmény fenntartóját semmi nem köti abban, hogy a jogai éskötelezettségei átszármaztatása körében miként rendelkezik.

Ha csupán a jogszabályi rendelkezés nyelvtani értelmét nézzük, a Nkt. 83. g (2) bekezdés a)pontja kapcsán is szembeöüő/ hogy a jogatkotó rendelkezési joga nem korlátían: a fenntartóijogok átadásáról a törvényben foglalt keretek között dönthet. Ezzel összefíiggésben az Nkt. 84. §(8) bekezdése akként rendelkezik, hogy "a közneuelési intézmény fenniarlója az intézkedés teraezettvégrehajtása éve februárjdnak ulolsó munkanapjáig lcezdeményezheti egy másik köznevelési intézményfenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény femtartói jogait e's kötelezettséfeit a kSoetkezőtanéatől adja át". De az Nkt. 99/H. § (1) bekezdése az önkormányzat által működtetett köznevelésiintézmények állami átvételével kapcsolatban is kifejezettem rögzíti, hogy az átvétel a köznevelésifeladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötel(g^tt^j^|j^ QQYVÉDI IRODA

,Dr. Hovanysc? HBJnalka ügyi;édhos-1 BudaBeit, HoW u, 15. v;em. 3fa.

14?S Bucfspetl. Pf. 17,adószím: 16135406-2-4^

1600006-00000000-35939193

Oldal:13/16

mjöszam-'tel. : 269-0705, faa: 269-0117

J

J

.]]

.I

]

m

]

]

]

.]1urt

A fentieknek megfelelően jelen ügyben a törvény kontextuális, valamint teleologikus, az elémikívánt célokon alaputó értelmezése csak arra az eredményre vezethet, hogy a köznevelésiintézmény fenntartói jogai és kötelezettségei csak egységesek lehetnek, a jogok és kötelezettségekegyidejűleg egy szerrezethez kötődhetnek, szétyálasztásuk fogalmüag kizárt. Nemcsak a polgárijogra, de az egész jogrendszerre irányadó alapelv, hogy saját felróliató magatartására előnyökszerzése végett senki nem hivatkozhat. Amermyiben a bíróság a fenntartói jogok átadásánaktörvényi lehetöségét a jogszabály kontextusából kiragadva, az eUátott feladat közszolgálatijellegének figyelmen kivül hagyásával úgy érteknezi, hogy a fenntartó a kötelezettségeirőljogosult egyoldalúan és önkényesen rendelkezni, az ellentmond mind ennek az elvnek, mindannak az egész magyar jogrendszerben érvényesülő, a közfeladatok és közszolgáltatásokellátásával kapcsolatos gyakoriatnak, hogy a feladat ellátásához kapcsolódó jogok és források akötelezettségekkel együttesen értelmezhetőek. A jogalkotó valódi szándéka is ez volt, hiszen aköznevelési intézményt már működtető fenntartó kezdeményezésére történő újabb (második éstöbbi) intézmény átvételével összefiiggésben áz Nkt. 84. § (8) bekezdése kifejezetten a fenntartóijogok és kötelezettségek egyszerre, együttesen történő átvételét teszi lehetővé. Nincsalkohnányos indoka annak, hogy az első intézmény átvétele során ettől el lehessen térni.

A magán fenntartású köznevelési intézmények fenntartójának személyében bekövetkezőváltozást eredményező jogi konstrukdó (a fenntartói jogok jogügyleten alapuló átadása) a régi ésaz új fenntartó, valamint a régi fenntartóval szemben követeléssel rendelkező hitelezők vagyoniviszonyaira egyaránt jelentős hatással van. ÁUásporrtunk szerint nem igényel különösebbokfejtést, hogy amennyiben a fenntartőváltás során a fenntartó jogait és kötelezettségeitegymástól elválasztják, a jogokat és a kötelezettségeket eltérő jogalanyokhoz telepítik, ez a régifenntartóval kapcsolatban álló harmadik személyek v^gyoni jogainak gyakorlását lényegébenkiüresíti. A jelen beadványban hivatkozott egyedi döntésben a bíróság a tulajdonhoz való jog és aköznevelési mtézmények fenntartóínak törvényben rögzített társadalmi felelősségéhez kötődőtulajdonosi felelősségének figyelmen kivül hagyásával határozott.

IV. 4. A hivatkozott bírói döntés sérti a jogegyenló'séget

Az AIaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG XV. cikk szerint:"(l) A löroény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely meglailöntiöztetés, neuezetesen faj, szin,

nem, fogyalékosság, nyelv, vallás, politíhii vagy más vélemény, nemzeti viigy társadalmi származás,vagyom, szüfefe'si vagy egyéb helyzet szerinli különbsé^télel nélkül biztosítja."

A t. Alkotmánybiróság a 4^2012. (XII. 20. ) AB határozatban az Alkotmány és az Alaptörvényösszevetése alapján megállapította, hogy az Alaptörvény XV. cikke változatian tartalommalfenntartja az egyenlőség általános, a jogrendszer egészére és nem csak az alapjogokra kiterjedőkövetehnényét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezért az általános egyenlőségiszabály alkalmazásának dogmatikájában változtatás nem mdokolt, az Alkotmánybiróság azáltalános egyenlőségi szabállyal kapcsolatos eddigi gyakorlatát továbbra is irányadónaktekintette. (Indokolás [22]-[27]).

Mivel az Alaptörvény negyedik módosítását követően hozott 13/2013. (VI. 17.) AB határozatfenntartotta ezt az álláspontot (Indokolás [82]), ezért az általános egyenlőségi szabály és ahátrányos megkülönböztetés tüalma kapcsán rúncs szükség a 13/2013. (VI. 17.) AB haiározatszerintí vizsgálatra.

A t Alkotmánybíróság állandógyakorlata szerint az azonos szabályozási körbe vont jogalanyokközötü olyan alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetés tiios, amelynek következtébenegyes jogalanyok a többiekhez képest hátrányos helyzetbe kerülnek. Nem tekinthető viszonthátrányos megkülönböztetésnek, ha ajogi szabályozás különböző hilajdonságokkal bírő alanyikörre eltérő rendelkezéseket áUapít meg, mert alkotmányellenes megkülönböztetés csakösszehasonlítható - azonos csoportba tartozó -^geg^jy^jj^j^^^^gqR. oDA

i-yovanyecz Hajnalka agyvéd!M^ p^em31a old"I:14/"

^-SSSSr5 939193

íel. : 289-0705, fax: 289-C

-w

J

J

]

J

J

J

J

J

J

Alláspontunk szerint a jelen indftvánnyal érintett bírói döntés a köznevelési intézményfenntartójával szemben szerzett követelések jogosultjai között a fenntartö tipusától ftiggőmegkülönböztetésre vezet, mely megkülönböztetésnek nincs alkotmányos indoka vagy célja.

Az Nkt. 99/H. § (1) bekezdése szerint "a 2016. december 31-én települési önkormanyzat általmüködtelelt köznevelési intézmény közneoelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon településiönkormányzati vagyon és vagyoni érlékűjog (a touábbiakban: vagyon) leltár szerint 2017. január 1-jén aterüktileg illelűces timkerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kriil. A közneuelési feladat ell&tísátbiztositó vagyon alatt az ellátott közneoelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget,valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell."

Az állami átvétellel érintett, korábban önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekesetében a köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jog és kötelezettség egységesegészként száll át az új fenntartóra.

Alláspontunk szerint a bíróság azon értelmezése, hogy a magán fenntartású köznevelésiintézmény fenntartója a jogait a kötelezettségeitől elkülönítve ruházhatja át másik fermtartóra,önkényesen, ésszerű indok nélkül különbözteti meg a magán fenntartású köznevelési intézményfenntartójával szemben - a köznevelési feladat ellátásával összefüggésben szerzett - követelésselrendelkező személyeket azokhoz a személyekhez képest, akik önkormányzati köznevelésimtézmény fermtartójával kerültek kapcsolatba. Az önkényesség abban áll, hogy a bíróság döntésea követelés jogosultjától teljesen fíiggetíen, általa nem befolyásolható feltételtől, az egymáskozötti jogviszonyban kötelezettként szereplő fenntartó saját döntésétől teszi függővé akötelezettség új fenntartóra történő átszállását vagy eimek ehnaradását (míg ezzel szemben azönkormányzati intézményeknél a fenntartói jogok átvételével a kötelezettségek is átszállnak atörvény erejénél fogva). A bfrósági döntésből következően a magán intézmény fermtartója a veleszemben követeléssel fellépő jogosult igényének kielégíthetőségét a saját egyoldalú döntéséveljogosult megakadályozni, az igény érvényesíthetősége teljes egészében a kötelezett döntésénmúlik, ami ellen a jogosult nem élhet jogorvoslattal. Ugyanakkor, a fenntartó a kötelezettségekátszállásának megakadályozásában ellenérdekelt is, mivel a követelésünk teljesitésem számárajelentős pénzügyi terhet jelentene. Jelen esetben nyilvánvaló, hogy ezen pénzügyi teher nélkülkívánják - más név alatt, de szinte teljesen azonos személyzettel - az intézményt továbbműködtetni. AIláspontunk szerint a köznevelési intézmény fenntartójával szemben szerzettkövetelések jogosultjai között alkotmányosan nem tehető különbség azon az alapon, hogy azintézmény fenntartója állailü/önkormányzati szerv vagy magánjogi jogalany. Emellettálláspontunk szerint a bíróság nem adhat jogsegélyt a nyilvánvalóan jogsértő, kizárólag akötelezettség teljesítése alóli kibújást célzó megállapodáshoz.

A fentiekre tekintettel kérjük a t. Alkotmánybíróságot, hogy a kérelmünknek megfelelő döntésthozní szíveskedjék.

]

1 Budapest, 2017. szeptember

D

14.Tisztelettel:

indítványozók^képv.:

\DRDHKE C.>ÉDI IRODA

'-af-..

'""^iilrr^z^y^^^

OUal: 15/16