1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Közigazgatási Jogi Tanszék

Kényszerítő eszközök alkalmazása a rendvédelemben

Szakdolgozat

Készítette: Necefor Béla Konzulens: Dr. Nyitrai Péter Közigazgatási Mesterképzés Szak egyetemi docens

Neptun kód: YBP0HK

Miskolc, 2015.

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Public Administration and Law

Application of non-lethal weapons in law enforcement

Thesis

Written by: Necefor Béla Consultant: Dr. Péter Nyitrai

Public Administration MA associate professor

Neptun code: YBP0HK

Miskolc, 2015.

3

Tartalom

Bevezetés ................................................................................................................. 4

Személyhez fűződő jogok ......................................................................................... 6

A kényszerítő eszközök ............................................................................................ 8

A kényszerítő eszközök alkalmazásának jelentősége............................................. 8

A kényszerítő eszközök fajtái, alkalmazásának általános szabályai ....................... 8

Tilalmak ............................................................................................................. 12

Megelőző intézkedések ....................................................................................... 14

Testi kényszer..................................................................................................... 15

A bilincs használata ............................................................................................ 17

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz

........................................................................................................................... 21

A szolgálati kutya alkalmazása ........................................................................... 24

Útzár telepítése, megállásra kényszerítés ............................................................ 25

Lőfegyverhasználat............................................................................................. 27

Általános szabályok ........................................................................................ 27

Lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövések................................................ 28

A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések .............................................. 30

A lőfegyverhasználat esetei............................................................................. 30

A lőfegyverhasználatot követő rendőri intézkedések ....................................... 32

Diszkrimináció jelenléte a kényszerítő eszközöknél ................................................ 33

Rendszeresítésre javasolt eszközök ......................................................................... 36

Jogesetek elemzése ................................................................................................. 39

Záró gondolatok ..................................................................................................... 45

Felhasznált jogszabályok jegyzéke ......................................................................... 46

Felhasznált irodalomjegyzék .................................................................................. 47

Felhasznált internetjegyzék..................................................................................... 48

4

Bevezetés

Szakdolgozatom témaválasztása kézenfekvő volt, mivel 2010 év végétől a Vám- és

Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálatánál, majd ezt követően 2011 januárjától a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága járőreként kezdtem dolgozni,

így napi szinten találkozhatok olyan szituációkkal, ahol előfordulhat kényszerítő

eszköz használata. Szolgálati feladatként elsősorban közterület ellenőrzéseket,

piacellenőrzéseket, közúti ellenőrzéseket, valamint harmadik országos határ ment i

zöldhatárellenőrzéseket hajtunk végre. Minden egyes ellenőrzési típusnál nagyon

körültekintően kell eljárni, mivel egy rutinellenőrzés is kiválthat olyan reakciót az

ellenőrzés alá vont személyből, melyre adott pillanatban nem számíthatunk. Sokszor

nem elég szóban fellépni, akaratunk érvényesítése céljából drasztikusabb

módszereket kell alkalmaznunk. Arról az esetről nem is beszélve, ha az emberünk

nem jogkövető, és tisztában van azzal, hogy egy esetleges intézkedés rá nézve

milyen negatív következményekkel járna. Természetesen nem ez az általános eljárás,

de munkám során sokszor kellett ezzel szembesülnöm, és emiatt bilincset, vagy

éppenséggel testi kényszert alkalmazni.

A jogalkotó a kényszerítőeszközökre vonatkozó szabályozást a rendvédelmi szervek

esetében mindig konkrétan az adott szervre vonatkozó törvényben, vagy az ahhoz

tartozó szabályzatokban, végrehajtási rendeletekben írja le. Mivel az 1994. évi

XXXIV. törvény a Rendőrségről (későbbiekben Rtv.) ,valamint a 30/2011 (IX.22)

BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról teljes mértékben lefedi mind a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (2010. évi CXXII törvény a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról), mind a Büntetés-végrehajtási Intézetben (1995. évi CVII. törvény a

büntetés-végrehajtási szervezetről) alkalmazott kényszerítő eszközökre vonatkozó

rendelkezéseket, így elsősorban a rendőrségi alkalmazást elemezném, azt veszem

alapul. Abban az esetben, ha bármi eltérést tapasztalnék a különböző szervek

szabályozásával kapcsolatban, külön hangsúlyt fektetek azok kifejtésére. Próbálom

szemléltetni, hogy hazánkban mennyire meg van kötve egy rendvédelmi dolgozó

keze egy adott intézkedésnél, a jogszabályok teljes mértékben lekorlátozzák egy

adott kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét. Sokszor a rendvédelmi

5

dolgozó félve alkalmazza a számára biztosított eszközöket, mivel tart a

meghurcoltatástól, a különböző jogvédő szervezetek támadásaitól és az általuk

gerjesztett sajtóvisszhangtól.

Dolgozatom első fejezetében azokat az alapvető emberi jogokat érinteném, melyek a

kényszerítő eszközök alkalmazásával sérülhetnek. Ezt követően részletesen kifejtésre

kerülnek az Rtv.-ben felsorolt kényszerítő eszközök, a rájuk vonatkozó szabályozás,

tilalmak, alkalmazást megelőző intézkedések. Egy olyan képet szeretnék kialakítani

az olvasóban, hogy laikusként is átlássa azt, hogy milyen fontos az erre vonatkozó

szabályozás betartása, és jogesetekkel, megtörtént eseményekkel próbálom

érzékeltetni eszköz fajtánként, hogy mennyire nehéz feladata is van a rendvédelmi

dolgozónak egy adott szituációban. Érintőlegesen megemlíteném a diszkrimináció

jelenlétét a kényszerítő eszközök alkalmazása során. Ez egy olyan elkerülhetetlen

téma, amelyet mindenképp érinteni kell, mivel sokszor kisebbségi személlyel

szemben áll fent intézkedési kötelezettség a munkavégzés során és az esetek

nagytöbbségében panasz követi az eljárást. Ennek következményeképp előfordul,

hogy nem, vagy csak félve használnak kényszerítő eszközöket az intézkedők. A

technikai eszközökre vonatkozólag ismertetném azokat, amik jelenleg rendszeresítve

vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, és javaslatokat tennék, néhány általam

hasznosnak vélt, munkánk során jól alkalmazható eszköz rendszeresítésére is. Két

esetpéldán szemléltetném, hogy milyen stresszes helyzetekbe kerülhetünk szolgálat

teljesítése közben, és milyen felülvizsgálatokon kell keresztül menni egy kényszerítő

eszköz alkalmazását követően. A dolgozatom befejezésében, a záró gondolatokban

összegezném a magamban kialakult képet a témáról, és javaslatokat tennék arra

vonatkozólag, hogy milyen változtatásokat lehetne bevezetni Magyarországon a

kényszerítő eszközök alkalmazásával és korszerűsítésével kapcsolatban.

6

Személyhez fűződő jogok

A rendvédelmi szerveknek a közhatalom intézményrendszerébe illeszkedésére

számos megoldás alakult ki a világban, de leggyakrabban a magyar megoldással

egyezően a végrehajtó hatalomhoz, konkrétan a kormányhoz kapcsolódnak. A

polgári alkotmányosság megszületésétől kezdve egyértelmű, hogy a közhatalom

gyakorlásának célja és értelme az ember természetes és elidegeníthetetlen jogainak

minél teljesebb körű biztosítása. Ezt erősíti meg Magyarország Alaptörvénye, amikor

kimondja, hogy „az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait

tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”1 Az

Alaptörvény e rendelkezése az alapjogok érvényesülésére egy negatív és egy pozitív

állami magatartást ír elő. Az államtól egyrészt tartózkodást követel: az alapjogok

tiszteletben tartása; másrészt egy aktív állami magatartást is feltétez: az alapjogok

védelme. Ezáltal az Alaptörvény - valamennyi alapjogra irányadóan - rögzíti, hogy

az alapjogoknak van egy szubjektív oldala (a joggal, jogokkal való élés lehetősége,

amelyet az állam köteles tiszteletben tartani) és van egy objektív intézményvédelmi

oldala, amely a jogok védelmével, illetve érvényesülésével összefüggő állami

kötelezettségekben ölt testet. Valamennyi alkotmányos alapjog tekintetében fontos

kérdés, hogy azokat lehet-e és milyen feltételekkel megszorítani, korlátozni.

A rendvédelmi tevékenység által megvalósítani kívánt célok (bűnüldözés,

bűnmegelőzés, közrendvédelem, illetve mások jogainak védelme) szinte minden

esetben együtt járnak az eljárás alá vont személy alapjogainak kisebb-nagyobb fokú

korlátozásával. Ezért az Rtv. az alapvető jogok korlátozására egyértelmű

felhatalmazást ad a rendőrség részére azáltal, hogy kimondja: „a rendőrség a

feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a

magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz,

valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja”.2

A jogalkotó kifejezetten rögzíti, hogy az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt,

amely ne állna arányban az intézkedés törvényes céljával, illetőleg a kényszerítő

eszközök közül azt kell választani, amely az eredményesség megtartása mellett a

legkisebb korlátozással, károkozással vagy sérüléssel jár.

1 Magyarország Alaptörvénye I.cikk 1.) bekezdés 2 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 17§ (1) bek.)

7

A személyiség megvalósításának, érvényesülésének, védelmének kiindulópontja,

hogy a társadalom, a szűkebb emberi környezet az emberi személyeket valóságos

értékük alapján ítélje meg. Ezt a célt szolgálja a hírnév, a becsület és az emberi

méltóság védelme. Az erre vonatkozó szabályozást elsősorban a Polgári

törvénykönyv „Általános szabályok és egyes személyiségi jogok”3 című fejezete

tartalmazza. A jogi védelem a társadalom minden tagját megilleti, függetlenül annak

társadalmi helyzetétől. Joggal feltételezhetjük, hogy az ember a társadalom

szempontjából hasznos értéket hordoz magában, melyet a jognak is tudomásul kell

vennie és annak megalkotásakor az emberi személyiséget, jogokat védelmeznie kell.

3 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről Második könyv, Harmadik rész

8

A kényszerítő eszközök

A kényszerítő eszközök alkalmazásának jelentősége

Magyarországon a rendvédelmi szervek alkalmazásában álló dolgozók a rend

fenntartása érdekében intézkedéseket foganatosítanak és szükség esetén kényszerítő

eszközt alkalmaznak a jogszabálysértő személyekkel szemben. Az intézkedés során

fellépő akadályok elhárítására, valamint a törvényben meghatározott intézkedés

eredményessége érdekében kényszerítő eszköz alkalmazható. Az eljárás alá vont

személy felszólítható arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Abban az

esetben, ha ezen felszólításnak nem tesz eleget, vagy ellenszegül vele szemben, az

intézkedés eredményességének elérése céljából vele szemben kényszerítő eszköz

alkalmazható. Látható tehát, hogy egy intézkedés eredményessége nem függhet az

érintett – az intézkedés alá vont - belátásától, ezért az szükség esetén

kikényszeríthető. A kikényszerítés az intézkedéssel, illetőleg az intézkedővel

szemben megnyilvánuló passzív vagy aktív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire a

személyi szabadság átmeneti korlátozása révén. Az ilyen jellegű tevékenységet

meghatározó jogszabályok pontosan ezért fordítanak olyan nagy szerepet a

kényszerítő eszközökre, és azok törvényi szintű szabályozására.

A kényszerítő eszközök fajtái, alkalmazásának általános szabályai

A kényszerítő eszközök alkalmazásának több olyan szabálya van, amely egyaránt

igaz a későbbiekben felsorolásra kerülő valamennyi eszközre. A Rendőrségről szóló

törvény az alábbi eszközök használatáról rendelkezik:

- testi kényszer

- bilincs

- vegyi eszköz

- elektromos sokkoló eszköz

- rendőrbot

- kardlap

- más eszköz: gumilövedék, pirotechnikai eszköz, könnygázgránát, elfogóháló,

ingerlőgáz, vízágyú

- szolgálati kutya

- útzár, megállásra kényszerítés

9

- lőfegyverhasználat

- csapaterő alkalmazása

- tömegoszlatás

A következőkben ezeket az általános szabályokat, elveket, követelményeket

ismertetem, felsorolva azonban azokat az egyedi szabályokat is, amelyek jellegüknél

fogva csak az egyes eszközökre vonatkoznak, és azokat az eltérő szabályokat, amit

esetleg más szervnél alkalmaznak. Minden esetben egy-egy alkalmazásnál

érvényesülnie kell az általános szabályoknak, amik a kényszerítő eszközökre

vonatkoznak. Az itt használt alapelvek nemcsak azt biztosítják, hogy a jogos

kényszer ne legyen a hatósági önkény és brutalitás eszköze, hanem azt is, hogy a

törvényesen és arányosan foganatosított erőszak a társadalom részéről se legyen

megkérdőjelezhető.

Szakszerűség

A kényszerítő eszközök alkalmazása során a szakszerű alkalmazás a

jogszabályokban meghatározott alkalmazási módokat jelenti. Az eszközhasználatot

minden esetben felül kell vizsgálni, így annak érdekében, hogy ne legyen

támadófelület az intézkedőn célszerű a különböző oktatásokon, képzéseken

elsajátított technikák alkalmazása (Pl. helyes bilincselési taktika alkalmazása).

Sajnos ilyen képzésekre nagyon ritkán kerül sor, így előfordulhat, hogy az intézkedő

nem tudja, mi lenne az adott helyzetben a helyes döntés, ezáltal hibázik.

Szükségesség

Egy kényszerítő eszköz használata akkor válik szükségessé, ha az intézkedéssel nem

lehet elérni a kitűzött törvényes célt, azt nem lehet lefolytatni, vagy befejezni. Az

intézkedési kötelezettség értelmében a hatóság tagja minden olyan esetben köteles

intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tény vagy körülmény jut

tudomására, amely hatósági beavatkozást igényel. Tekintve, hogy az intézkedés

eredményességének biztosítása az eljáró kötelessége, így annak, akár

eszközhasználat útján is érvényt kell szereznie. A kényszerítő eszköz további

alkalmazása kizárt, ha az ellenállás megtört, és az elérni kívánt cél, az intézkedés

eredményessége további beavatkozás nélkül is elérhető.

10

Jogszerűség

A rendőri intézkedések többsége az intézkedéssel érintett személy valamely jogának

korlátozását eredményezi. „A személyhez fűződő jogok” fejezetemben már

kifejtettem, hogy egy esetleges rendőri intézkedés, a kényszerítő eszköz alkalmazása

olyan állampolgári jogokat érint, melyek az Alaptörvényünkben biztosítva vannak,

azt csakis szigorú törvényi rendelkezések mellett korlátozhatja a rendőr. A

kényszerítő eszközök alkalmazása során alapvetően az élethez, a testi épséghez, és a

személyes szabadsághoz fűződő jogok kerülhetnek korlátozásra. A rendőrség

hatáskörébe tartozó ügyek esetében, ha az előírt formai és tartalmi követelményeket

betartva jár el, akkor jogszerűnek kell tekinteni. Csakis abban az esetben lehet

ellenszegülni az intézkedésnek, ha annak jogszerűtlensége kétséget kizáróan

megállapítható.

Arányosság

„A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll

arányban az intézkedés törvényes céljával.

Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül

azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel

érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.”4

Az elérni kívánt cél mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az alkalmazott eszköz

arányban áll-e az elkövetett cselekménnyel. Figyelembe kell venni ezen kívül az

elkövető(k) számát, fizikai erejét, valamint az általuk használt eszközt. Abban az

esetben, ha olyan kényszerítő eszközt választunk végrehajtás elvégzésére, ami a

megengedettnél valamivel enyhébb, előfordulhat, hogy az intézkedés

eredményessége veszélybe kerülne, lefegyverezhetnek bennünket, vagy személyi

sérülés is bekövetkezhet. A másik véglet, ha az indokoltnál súlyosabb eszköz kerül

alkalmazásra, amivel aránytalanul nagyobb sérülést is okozhatunk. Az alkalmazást

követő kivizsgálások során az arányosság kérdésére szokták a legnagyobb hangsúlyt

fektetni.

4 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 15§ (1)-(2) bek.)

11

Fokozatosság

„Az Rtv. szerinti kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá

vont magatartása, ellenszegülésének mértéke annak Rtv. szerinti alkalmazását

indokolja. A nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő

eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással

járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre vagy sikere eleve

kilátástalan.”5

Minden esetben mérlegelni kell, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyiket

alkalmazza az eljáró. Ilyen alapelvként kell figyelembe venni a fokozatosságot is,

amely a mérlegelés egyik fő szempontja. Fokozatosság szempontból a vegyi eszköz,

elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, illetve a más eszközök esetében a

sorrendnek nincs jelentősége, tekintve, hogy alkalmazásuknak közös szabályai

vannak. Az Rtv-ben felsorolt kényszerítő eszközök olyan sorrendben alkalmazhatók,

amilyenben a törvényben követik egymást. Ettől a sorrendtől eltérni természetesen

lehet, ha az intézkedésnél az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetne

eredményre.

Más eszköz alkalmazása

A rendőr intézkedése során köteles a számára rendszeresített kényszerítő eszközöket

alkalmazni. Előfordulhat azonban, hogy az nem áll rendelkezésére, (pl.: szolgálaton

kívül intézkedik, vagy elvették tőle, működésképtelenné vált, stb.), ezért kénytelen

valamilyen más – azzal egy tekintet alá eső eszközt alkalmazni. Ezek a jogszabályi

előírások az emberi élet megóvására irányulnak, és számol azokkal az esetekkel,

mikor fegyverhasználatra nincs mód. Nincs korlátozva sem az enyhébb hatású, sem a

támadás elhárítására alkalmas, de a törvényben nem szabályozott kényszerítő eszköz

alkalmazása. Használható tehát ilyen esetben az önvédelmi fegyver, a támadótól

elvett fegyver, vagy egyéb eszköz is, pl.: szúró-, vágóeszközök. Az egyik

legelterjedtebb példa rendvédelmi berkekben az úgynevezett „Vipera” használata,

amely a szolgálatvégzés közben nem elsősorban önvédelmi funkciót lát el, hanem

tükörtartó botként alkalmazható. Kényelmesen, hajolás nélkül megtekinthetők olyan

területek a gépjárműveken, melyek nehezen hozzáférhetőek. Ez a teleszkópos fémrúd

a tükör levételével viszont tökéletesen alkalmazható önvédelmi eszközként.

5 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 39§ (1) bek.)

12

Tilalmak

Az előző fejezetben kifejtésre kerültek a kényszerítő eszközökkel kapcsolatos

általános előírások, viszont vannak olyan esetek is, mikor a jogszabály konkrétan

tiltja azok alkalmazását, vagy annak további folytatását.

„A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek

fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy,

hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a

kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a

rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.”6

Kivételként kell említeni a bilincshasználatot, mivel az az ellenszegülés megtörése,

valamint a támadás elhárítása után is alkalmazható, annak levételére az előállítást

követően, a fogdában kerül sor.

„A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy

megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni.”7

Abban az esetben, ha a felszólításra felhagynak az eljáróval szembeni támadással,

és a veszélyhelyzet már nem áll fenn (pl. eldobja a nála levő kést), tovább nem

alkalmazható a kényszerítő eszköz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem

lehet megbilincselni a személyt, hanem az ezt követő erőteljes testi kontaktus már

nem megalapozott. Hozzá kell tenni, hogy abban a felfokozott lelki állapotban, ha

előzőleg az életünk kioltása volt a cél, nehéz uralkodni az érzelmeken. A további,

ilyen jellegű tevékenység már a megtorlás, bosszú kategóriájába sorolható, amit a

törvény tilt és a cselekményért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Elsődleges

szempont mindig az legyen, hogy biztosítanak-e lehetőséget az eszköz használatára,

és az arányosságot figyelembe véve a lehető legkisebb személyi sérülés, vagy

károkozás mellett érje el az eredményt. Amennyiben az intézkedő már elérte célját

az eszköz használatával, annak további alkalmazása tilos. Ezen része a törvénynek

konkrét korlátokat szab az eszköz alkalmazásának. Nem engedi, hogy a jogszerű

intézkedésen túllépve, büntetésre használja a rendőr a felszerelését, ítélkezni nem

lehet. Amennyiben bűncselekmény elkövetése során egy személlyel szemben a

6 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 16§ (1) bek.) 7 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 16§ (2) bek.)

13

megalapozott gyanú fennáll, neki kötelessége az intézkedés alá vont személy a

hatóságok elé állítani, és az eljárást kezdeményezni.

„A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét

kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval

szemben..”8

A törvényt tiltja a kényszerítő eszköz (kivéve: testi kényszer és bilincs)

alkalmazását terhes nővel és gyermekkorú személlyel szemben. Azonban

lehetőséget ad arra, hogy a jogos védelem esetében mégis alkalmazza. Ennek oka is

az arányosságra és a szükségszerűségre vezethető vissza, hiszen nem arányos és

indokolt egy láthatóan terhes nő gumibottal való ütlegelése, vagy vele szemben más

eszköz használata. Ugyanez a szabály, ha a terhesség nem látható ugyan, de arról a

rendőrnek tudomása van, vagy az intézkedés alá vont személy felhívja erre a rendőr

figyelmét. A törvény megemlíti a gyermekkorú személyt is. A gyermekkor határa a

14. életév viszont a mai fiatalok közt sokan testileg korukat meghazudtolóan

fejlettek, annak pontos megállapítása szinte lehetetlen. A mostani öltözködés, divat,

smink, hajviselet és egyéb szépítőszerek könnyedén félrevezethetik az embert. A

rendőr feladata az intézkedés során megállapítani az igazoltatott személy adatait.

Ezen ismeretség birtokában már nem vizuálisan kell megállapítanunk a fiatal korát.

A rendőrnek tehát tisztában kell lennie az intézkedéskor a fiatal korával, és

amennyiben a gyermekkor megállapítható, a fenti tilalmat tudomásul kell venni.

Nem lenne az sem helyes megoldás, ha büntetőjogilag védekezésre képtelen

állapotú személlyel szemben az erőfölényben lévő rendőr gumibotot alkalmazna.

Sem erkölcsileg, sem pedig jogilag.

A kényszerítő eszközök alkalmazásakor ez idáig a Rendőrségi Törvényre és

a Szolgálati Szabályzatra történt hivatkozás. Azonban a 137/1994. (X. 26.) Korm.

rendelet a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és

a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezései közt szintén találhatunk

a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó tilalmakat.

„Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel

szemben:

a) külön jogszabályban meghatározott védett személy, valamint az állam működése

szem-pontjából különösen fontos személy;

b) nem magyar állampolgár;

8 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 61§ (2) bek.)

14

c) Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a sürgős orvosi

ellátásban közreműködő szervezetek, illetve ezek szolgálatban lévő tagja, valamint

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági és nyomozóhatósági szervei, illetve a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú szolgálatban lévő tagja.”9

A fent felsorolt tilalmak a lőfegyverhasználat esetén egyéb tilalmakkal egészíthetők

ki.

Megelőző intézkedések

„A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé

teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.”10

A rendőr az intézkedés során köteles figyelmeztetni az intézkedés alá vont személyt,

hogy vele szemben kényszerítő eszközt alkalmaz. A figyelmeztetés célja, hogy egy

esetleges ellenszegülés esetén felismerhető legyen az intézkedés alá vont

személynek, hogy milyen intézkedés lesz foganatosítva vele szemben. Sokat számít a

határozott fellépés, előfordulhat, hogy már az egyértelmű figyelmeztetéssel

megelőzhető az eszköz alkalmazása. Sajnos a mai elvárások mellett, ahol a

tiszthelyettesek nagy része teszi ki a végrehajtó állományt, kevés határozott

fellépéssel rendelkező személyt vesznek fel. Főleg Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében, ahol eléggé jellemző a munkanélküliség, a fiatalok nagyrésze azért

választja ez a szakmát, mivel ez „biztos” munka, és mindig kapnak fizetést. Hiába a

többlépcsős felvételi rendszer, rengeteg erre a pályára alkalmatlan személy kerül

felvételre, ami nagyrészt abban is megnyilvánulhat, hogy nem tudnak intézkedni, az

elvárt határozottság sok esetben elmarad.

A figyelmeztetés legyen határozott, a rendőr egyértelműen érzékeltesse az

állampolgárral a jogszabályellenes magatartás tanúsítását. A jogellenes magatartás

abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával

történjen meg. Ez tudatosítja a polgárban azt, hogy nem önakaratából kényszeríti

valamely cselekvésre, hanem a törvény felhatalmazása alapján, a törvény akaratának

megfelelően. Pontosan nem kell megnevezni az általunk használni kívánt kényszerítő

eszközt, általánosságban kell utalni rá. Erre kivétel lesz a lőfegyverhasználatra

történő figyelmeztetés. Ha a figyelmeztetést a rendőr nem így alkalmazná - a

9 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő

igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról 3§ (2) bek.) 10

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 61§ (1) bek.)

15

fokozatosság elve alapján történő eszközhasználat során - egy intézkedésen belül

többször is figyelmeztetnie kellene az intézkedés alá vont személyt. Ez több

szempontból is helytelen eljárás lenne, mivel veszélyeztetnénk intézkedéstaktikai

szempontból a saját, illetőleg mások életét, valamint az intézkedés eredményességét.

Például a rendőr a rá késsel támadó személy cselekményét figyelmeztetés nélkül

hárítja el gumibot alkalmazásával, mert a felszólítás és a figyelmeztetés annyi időt

vonna el a cselekmény végrehajtásától, hogy a rendőr megsérülne.

Az útzár tekintetében eltér valamennyivel a szabályozás, mivel azt gépjárművel

menekülő bűncselekmény elkövetőjének elfogására alkalmazzák, így a szóbeli

figyelmeztetés szinte lehetetlen. Ilyenkor a figyelmeztetés az előjelző táblák

kihelyezésével valósul meg.

A lőfegyver használat során alkalmazott megelőző intézkedéseknél, a felszólítás és a

figyelmeztetés kiegészül más kényszerítő eszköz alkalmazásával, valamint a

figyelmeztető lövés leadásával is. Az eszközalkalmazás során fontos követelmény a

sérülés okozásának elkerülése. A testi épséget, egészséget csak az intézkedés

eredményességéhez szükséges mértékben lehet sérteni. Az élet kioltásának elkerülése

főként a fegyverhasználatra érvényes követelmény. Ide tartoznak az egyes eszközök

alkalmazásának konkrét szabályai is, – pl.: gumibot használat során hová lehet ütni –

és hová nem.

Fontosnak tartom ismét megemlíteni, hogy a rendőri kényszerítő eszközt bosszú,

megtorlás céljára nem szabad alkalmazni. A kényszerítő eszköz alkalmazása nem

büntetés, hanem a rendőri intézkedés kikényszerítése, az azzal szemben

megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdésére szolgál.

Testi kényszer

A kényszerítő eszközök közé soroljuk, bár nem eszközt igénylő feladat, a testi

kényszer végrehajtása. A testi kényszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a rendőr

az ellenszegülés megtörése érdekében cselekvésre, vagy cselekvés abbahagyására

kényszerítést alkalmaz, vagy ha az intézkedő rendőr erőfölénye, vagy az intézkedés

alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítő eszköz

alkalmazása nem indokolt.

16

A testi kényszer fogalmát az Rtv határozza meg: „A rendőr - intézkedése során - az

ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására

kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat”11

A rendőr feladatának ellátása során bárkit felszólíthat arra, hogy valamit tegyen, ne

tegyen, vagy eltűrjön. Ha ennek nem tesz eleget a személy, akkor azt

ellenszegülésnek kell tekinteni. Az ellenszegülésnek több módja is lehetséges, lehet

passzív, aktív vagy támadó.

A passzív ellenszegülés, amikor az intézkedés alá vont azon túl, hogy nem tesz eleget

a rendőri felszólításnak fizikailag nem fejt ki erőt (pl. leül, lefekszik, nem hajlandó

eltávozni a helyszínről, nem hajlandó kiszállni a gépjárműből stb.) Ebben az esetben

a kívánt cselekvésre fizikai erővel kell kényszeríteni az intézkedés alá vont személyt.

Az aktív ellenszegülés, amikor az intézkedés alá vont személy azon túl, hogy nem

tesz eleget a rendőri felszólításnak fizikai erőkifejtést alkalmaz, (pl. valamilyen

tárgyba kapaszkodik, nem hajlandó magát alávetni a ruházat átvizsgálásnak,

bilincselésnek stb.) Az aktív ellenszegülés tehát nem támadó jellegű magatartás.

Támadónak minősül az a tevékenység, mikor az intézkedő rendőrre, az ő védelmét,

támogatását elősegítő személyre támadnak.

Testi kényszer alkalmazásánál a legelterjedtebb módszer a tanult önvédelmi fogások

használata, viszont előfordulhat olyan helyzet, mikor egy nőnek, vagy egy

vékonyabb alkatú férfinak kell elfognia egy kétszer akkora termetű egyént. Nem is

kell ennyire szélsőséges példát hozni, hiszen egy stresszhelyzet olyan energiákat

szabadíthat fel az egyénből, amit nem is gondolna senki. Saját bőrömön tapasztaltam

az egyik intézkedésünknél, hogy egy nálam 30-40 kg-al kevesebb férfit ketten alig

tudtunk lefogni, majd ezt követően megbilincselni. Tekintettel arra, hogy a törvény

nem tesz különbséget férfi és női rendőr közt, a rendőrt „egyként” emlegeti, a testi

adottságok figyelembe vétele nélkül, ezért minden rendőrnek az intézkedés során

magának kell elhatároznia, hogy az intézkedés eredményes befejezéséhez elegendő-e

a testi ereje. Nem várható el tehát két rendőrtől ugyanazon testi kényszer

végrehajtása. Testi kényszer lehet például a földre vitel, a kar hátra tekerése a falhoz

nyomás, az intézkedés alá vont személy megfogása, lefogása, elvezető fogás

alkalmazása, testi erővel valamilyen cselekvésre, vagy cselekvés abbahagyására

kényszerítése, „továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és

11

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 47§

17

irányultságú ütés vagy rúgás”12

. Fontos szempont, hogy az alkalmazás során ügyelni

kell arra, hogy az ne fajuljon verekedéssé, hiszen a mai modern világba, a

kamerákkal felszerelt mobiltelefonokkal bármikor készíthető felvétel, amely alapján

megtámadhatják az intézkedés jogosságát.

Mindehhez szükség van a rendőri erőfölényre, amely nem csak a test erősebb

alkatából fakadhat. Az intézkedés megkezdése előtt a rendőr mérje fel, hogy a testi

kényszer alkalmazása megfelelő lehet-e. Ha nem, alkalmazzon más kényszerítő

eszközt, vagy hívjon segítséget. A testi kényszer megválasztásakor mérlegelje az

intézkedés alá vont személy testi adottságait és önmagához, több rendőr együttes

fellépése esetén pedig ahhoz viszonyítsa. Fontos, hogy a fizikai és az önvédelmi

technikai fölény a rendőri oldalon álljon. Ellenkező esetben hosszas birkózás

veszélyhelyzetet alakíthat ki. Indokolt esetben a testi kényszer alkalmazásához más

személytől is lehet segítséget kérni.

A törvényben meghatározott kiképzés-önképzés lehetőséget ad arra és kötelezi a

rendőrt, hogy fizikumát az adottságaihoz mérten fejlessze, karban tartsa. Ezt a célt

szolgálja a félévente ismétlődő fizikai alkalmassági vizsga is. Abban az esetben, ha

valaki „alkalmatlan” minősítést kap, akkor kötelezhetik a leszerelésre, de

gyakorlatban jobban elterjedt az a módszer, hogy időhaladékot adnak, és ezt

követően megismételheti újból a vizsgát. Ezért fontos tehát a rendőrnek tisztában

lennie önmaga erejével és képességeivel, hiszen ha testi erővel nem is, megfelelő

kiképzéssel, tanult, ismert és alkalmazni is tudó taktikai, önvédelmi fogásokkal a

kívánt cél ugyanúgy elérhető. Nem minősül testi kényszernek gyermekkorú

személyek, vakok, fogyatékos személyek, egyéb rászorultak közlekedésben való

segítése. A magatehetetlen személyek szállítása így nem testi kényszer a túl ittas

személy kijózanító állomásra szállításához szükséges testi megfogás sem. A testi

kényszert nem célszerű folyamatosan hosszú ideig alkalmazni, mert leköti a rendőr

erejét, figyelmét. Ha a testi kényszer alkalmazását nem lehet gyorsan befejezni,

akkor a bilincs használata indokolt.

A bilincs használata

A bilincs egy olyan védelmi jellegű kényszerítő eszköz, amelynek elsődleges célja a

további ellenszegülés, szökés, önkárosítás megakadályozása, de legtöbb esetben a

12

30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 40§ (2) bek.)

18

megelőző jelleg kerül előtérbe. Alkalmazásának törvényi feltétele, hogy akár előzetes

ellenállás tanúsítása nélkül is, kizárólag személyi szabadságot korlátozó intézkedés

keretében használható. Az Rtv. a bilincs használatát az alábbiakban határozza meg:

„A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy

korlátozott személy

a) önkárosításának megakadályozására,

b) támadásának megakadályozására,

c) szökésének megakadályozására,

d) ellenszegülésének megtörésére”13

A Szolgálati Szabályzat ugyanezen négy pontban szereplő esteket részletesebben

kifejti, iránymutatást adva a pontos használatra:

„Bilincs alkalmazása, az Rtv. 48. §-ában meghatározott esetekben különösen azzal

szemben indokolt

a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására testi

kényszerrel nem késztethető,

b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt

megtámadja,

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt

került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem

törhető meg,

e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget,

f) akinek fogvatartása során kísérését rendelték el, és a kísért személy veszélyessége

azt indokolja, vagy

g) akit egyedül intézkedő rendőr állít elő.”14

Mind az Rtv., mind a Szolgálati Szabályzat is említi az önkárosítás esetét.

Önkárosító magatartás lehet az öngyilkosság, vagy az ezzel való fenyegetés. Ebben

az esetben a rendőr az állampolgár érdekében alkalmazza a bilincset, azért, hogy

megóvja testi épségét, életét, nem feltétlenül előzi meg jogellenes magatartás. Itt

13 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 48§ 14

30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41§ (1) bek.)

19

nyilvánul meg legjobban a védelmi jelleg, amikor is a megbilincselt személy

önmagára jelent veszélyt.

Mindkét említett jogszabályban szerepel a támadás miatti bilincshasználat. Említést

tesznek a rendőrt, rendőr segítőjét, vagy az intézkedésben közreműködő személyek

elleni támadásról is. Ilyen esetben nem csak a cselekményt kell elhárítani, hanem a

továbbiakban hasonló támadó tevékenységre lehet számítani, ezért feltétlenül

indokolt az alkalmazása.

A bűncselekmény elkövetőjével szembeni bilincshasználat legfőbb oka, ha a személy

megalapozottan gyanúsítható a cselekmény elkövetésével, és az elfogása során

szökésre utaló jel merül fel, mely bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható

meg. Ilyen alapos gyanúnak tekinthető, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján

valamelyik bűncselekmény törvényi tényállásának elemei felismerhetőek.

Legtöbbször már az emberi reakciókból következtetni lehet erre, hiszen a

bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsított személy a járőrök közeledését

észlelve zavartan kezd viselkedni, izzad, kerüli a szemkontaktust, majd az intézkedés

közben keresi annak a lehetőségét, hogy az intézkedés alól magát kivonja, és a

rendőrök elől elfusson. Ezekből a jelekből egy rutinnal rendelkező járőr már sejtheti,

hogy valami nincs rendben. Amennyiben ezt felismeri bilincs alkalmazásával

megakadályozható az intézkedés alá vont személy szökése. Azok a nem jogkövető

állampolgárok, akik nem tartják be a társadalom által elvárt normákat, szívesen

elkerülnék a rendőri intézkedéssel járó elszámoltatást, és az ezzel járó, vagy az ezt

követő felelősségre vonást. Kötelező azonban a bilincs azzal szemben, akit a rendőr

bűncselekmény elkövetésén tetten ér. Ugyancsak kötelező bilincset alkalmazni a

körözés, elfogatóparancs, vagy bármilyen más ok miatt elfogott személlyel szemben

is.

Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Bármilyen más

eszköz is alkalmazható, ha meghibásodás, megrongálódás történik, viszont a

műanyag-vagy fémhuzal használata tilos, hisz jellegénél fogva sérülést elég komoly

sérülést is okozhat. Tilos indokolatlanul fájdalmat okozni az intézkedés alá vont

személynek, tilos a tárgyhoz bilincselést a járműben alkalmazni, illetve úgy,hogy az

jellegénél fogva megalázó legyen.

Minden bilincselés előtt ellenőrizni kell, hogy az intézkedés alá vont személy

csuklóján, kézfején nincs-e bármilyen sérülés, ezzel is védve saját magunkat.

20

Hallottam már olyan esetről, mikor a bilincset arra használták, hogy magukban kárt

tegyenek, saját maguknak olyan erővel rászorították a bilincset, hogy vérezni kezdett

a csuklójuk. Ezért is fontos a megelőző vizsgálat, nehogy a járőrre fogják ezeket a

cselekményeket. Ha bármi olyan sérülést vélünk felfedezni, amelynél a bilincs

súlyosbodást okozhat el, kell tekinteni használatától, viszont ha megfelelő állapotban

van, kezdődhet a bilincselés. Annak módja felől mindig az intézkedő dönt a

körülményeket vizsgálva. Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a

személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos

magatartása miatt került sor.

A bilincselés módjai

Minden egyes élethelyzet, szituáció más és más, ezáltal az eljáró bilincselés közben

alkalmazkodik az intézkedés alá vont személy magatartásához, korához, neméhez,

testi adottságaihoz és ezek figyelembevételével választ a szabályozó által megadott

lehetőségek közül. A bilincselés történhet álló, térdelő, fekvő helyzetben.

„A bilincselés módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,

b) kezek előre vagy hátra bilincselése,

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése,

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.”15

Sajnos a folyamatos létszámhiány miatt előfordulhatnak olyan esetek, hogy csakis 2

fős járőrpárost küldenek ki egy adott helyre, így a bilincsek száma is legjobb esetben

2 darab. Ez a szám eléggé egyértelműnek tűnik, viszont kerültem már olyan

helyzetbe, mikor járőrtársamnak olyan személy lett beosztva, aki semmilyen

felszereléssel nem rendelkezett. Abban a helyzetben, ha több személy előállítására,

elfogására kerül sor, a járőrpáros több megoldás közül választhat. Lehetősége van

erősítést kérni, vagy a járőrpár maga oldja meg a feladatot. Ilyenkor a rendelkezésre

álló két bilincset úgy célszerű alkalmazni, hogy két személy egy-egy karját

egymáshoz bilincseljük, így megfosztva őket a hirtelen kézzel tett mozdulattól és a

szökés, elfutás lehetőségétől is.

15

30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41§ (4) bek.)

21

A kezek előrebilincselését általában akkor használjuk, ha közreműködő a személy,

vagy kora miatt szigorúbb bilincshasználat nem indokolt. A kezek

hátrabilincselésénél már tartani kell egy esetleges támadástól, szökéstől, vagy az testi

kényszer útján került felhelyezésre. Ajánlott fizikai erőfölény esetén is ez a

használat, mivel így a megbilincselt személy kiszolgáltatottabb helyzetben van.

Bizonyos esetekben a bilincs kiegészül megfelelő vezetőszíjjal, például kíséréseknél,

eljárási cselekményeknél.

A lábakat önállóan is összebilincselhetjük, de ha indokolt alkalmazhatjuk a kéz és

lábbilincselést együttesen is. Ez azokban az esetekben ajánlott, akinél feltételezhető,

hogy önmagában vagy másban sima kézi bilincs alkalmazásánál is kárt tudna okozni,

illetőleg ha terrorcselekmény elkövetésén tetten érték.

„Tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának,

támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, vagy

az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.”16

Amennyiben a testi kényszer és a bilincselés sem vezet eredményre, vagy nem

kivitelezhető, a fokozatosság elvét figyelembe véve a soron következő kényszerítő

eszköz alkalmazása választható.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap,

illetőleg más eszköz

„A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt,

illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat

a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül

veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.”17

Természetesen a szóban forgó eszközök nemcsak a törvényben említett érdekek

veszélyeztetési stádiumában, hanem a bekövetkezett sérelem esetén is

alkalmazhatók. A támadáson olyan tevékenységet értünk, amely a megtámadott

16 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41§ (6) bek.) c. pontja 17

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 49§ (1)bek.)

22

személy jogait, érdekeit sérti, vagy veszélyezteti például az élethez, testi épséghez,

személyi szabadsághoz, tulajdonhoz fűződő jogok.

A támadás gyakorlatban azt jelenti, hogy a támadó személy valakit megüt, megrúg,

lefejel, valamely eszközzel megsebesít, rálő, vagy ezek valamelyikét megkísérli

A támadással közvetlenül fenyegető magatartás az a fellépés, amikor a támadó

helyzetéből tevékenységének módjából és eszközéből a rendőr arra következtethet,

hogy a támadás azonnal bekövetkezik.

A támadás irányulhat személy vagy dolog ellen, a rendőr személye vagy bárki más

ellen. Elkövethető eszköz nélkül, vagy eszközzel. Eszközös elkövetés esetén lehet

fegyveresen, felfegyverkezve, egyéb eszközzel. Fegyveresen követi el a támadást,

aki lőfegyvert, robbanóanyagot tart magánál és azt a támadás során eszközül

használja fel. Felfegyverkezve követi el a támadást, aki az élet kioltására alkalmas

eszközt tart magánál és ezzel követi el a támadást. Egyéb eszközzel elkövethető

támadáshoz felhasználható gépjármű és kutya is. A vegyi eszköz a támadó

érzékszerveire kifejtett hatása folytán, az elektromos sokkoló eszköz az általa okozott

elektromos impulzus - magasfeszültségű kisülés - keltette fájdalomérzet révén

alkalmas a támadó akaratának és fizikai ellenállásának megtűrésére.

Az említett eszközök rendszeresítését gondos élettani vizsgálatok előzik meg,

amelyek kizárják az élet-, a testi épség veszélyeztetését vagy az egészség

károsodását. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az eszközök nem okozhatnak halált. Az

elektromos sokkoló köztudottan szívbeteg embereknél szívmegállást okozhat,

pacemaker szerkezetetek leállását válthatja ki, de azt előre nem lehet tudni, hogy ki

szenved ilyen betegségben. Ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak, a fenti

korlátozás nem érvényesül, ekkor ugyanis az említett kényszerítő eszköz alkalmazása

mindenképpen kisebb fenyegetettséget jelent, mint a személyre leadott célzott lövés.

A paprika spray csak olyan támadás elhárítására alkalmazható, ahol a támadó

testközelben van és nincs olyan külső tényező, amely eredményes alkalmazását

meghiúsítaná. Fontos figyelembe venni az alkalmazás helyszínét, körülményeit,

mivel egy zárt térben például fenn állhat annak a veszélye is, hogy az alkalmazó is

intézkedésre képtelen állapotba kerülhet, vagy olyan személyben tesz kárt, aki vétlen.

Nagyon szűk térben, járműben, fülkében nem célszerű a paprika spray alkalmazása.

A könnygáz kézigránátot a rendőr csapaterőben végrehajtott szolgálati tevékenység

esetén vagy járőrszolgálatban tömegoszlatásra, épületekben, pincében lévő ellenállási

23

gócok leküzdésére, felszólítás után használhat. Alkalmazás csak elöljárói parancsra

és irányítással történhet.

A rendőr saját elhatározásból, vagy parancsra használhatja a rendőrbotot. A Nemzeti

Adó- és Vámhivatalnál eddig nem volt rendszeresítve a rendőrbot, viszont a 2015.

január 1-ei változással bevezetésre került, de a végrehajtó állomány még nem

rendelkezik ezzel az eszközzel. A rendőrbot (kardlap) használata során az ütésnek

lehetőleg a végtagokra, csuklóra, alkarra, felkarra, vállra, ülepre, külső, belső

combra, lábszárra irányulónak kell lennie. Ha a rendőrbotot a tanult önvédelmi

fogások biztonságosabb végrehajtásához használja az eljáró, akkor nem minősül testi

kényszernek. Kényszerítő eszközként a tömeggel szemben a rendőr rendőrbotot

(kardlapot) is alkalmazhat a megbomlott közrend helyreállítására, a törvényekben

meghatározott magatartás kikényszerítésére.

Magyarországon alapesetben nem alapfelszerelés az elektromos sokkoló. Jogszabályi

felhatalmazás alapján a használhatósága engedélyezett, a gyűjtőnév alkalmazása alá

tartozó esetekben. A rendőr tehát elektromos sokkoló eszközt saját elhatározásából

vagy elöljárója parancsára használhat. Alkalmazása ellen számos emberi jogi

szervezet tiltakozik, betiltását követelik, legalábbis addig, amíg egyértelműen nem

bizonyítható, hogy használata nem káros az egészségre. Ezek az eszközök akkor

veszélyesek leginkább, ha a használatukra alkalmatlan személy kezébe kerülnek.

Megfelelő kiképzéssel és szakértelemmel nagyszerű felszerelés lehet.

Alkalmazásánál nem számít az intézkedő testi erőfölénye, így vékonyabb alkatúak is

eredményes intézkedést tudnak elérni vele, egy nagyobb termetű személlyel

szemben.

Más eszköz alkalmazásánál a következő törvénybe foglalt szempontok a mérvadók:

„A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt,

könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások

vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen

veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §)

fennállnak”18

18

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 49§ (2) bek.)

24

A szolgálati kutya alkalmazása

A különlegesen kiképzett és vizsgáztatott szolgálati kutya alkalmazása a rendvédelmi

munka számos területén meghonosodott. Törvényi szintű szabályozást azonban csak

a kényszerítő eszközként történő alkalmazása igényel.

A rendőr a szolgálati kutyát négyféleképpen alkalmazhatja:

1. pórázon vezetve, szájkosárral ellátva;

2. póráz nélkül, szájkosárral ellátva;

3. pórázon vezetve, szájkosár nélkül;

4. szájkosár és póráz nélkül.

Abban az esetben, ha a testi kényszer feltételei fennállnak , a rendőr kényszerítő

eszközként szájkosárral ellátott szolgálati kutyát alkalmazhat, pórázon vagy anélkül.

Szájkosár nélküli szolgálati kutya pórázon vezetve csakis akkor alkalmazható, ha a

jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb eszközzel nem oszlatható szét, illetve ha az a

közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri

intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.19

„A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására;

b) súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;

c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető

magatartás elhárítására”20

A felsorolásban szereplő csoportosulás 3-10 főből álló, egységes akarat-

elhatározással fellépő csoportot, a tömeg 10 főt meghaladó csoportosulást jelent, míg

a súlyos bűncselekmény az a bűntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel fenyeget.

A rendőr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el

szolgálatot. A nem kiképzett kutya alkalmazásával az ellenkező hatás is elérhető,

amennyiben az nem engedelmeskedik vezetőjének, illetve adott esetben nem hívható

vissza. A szolgálat ellátása során a szolgálati kutya nyilvános helyre is bevihető,

ebben az esetben az egyéb, „civil” kutyákra vonatkozó tilalmak nem vonatkoznak

rájuk.

19 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 50§ (1)-(2) bek.) 20

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 50§ (3) bek.)

25

Látható, hogy különböző módokon, igen széles körben alkalmazható a szolgálati

kutya, mint kényszerítő eszköz. Míg a Rendőrségnél, valamint a Büntetés-

Végrehajtási Intézetekben elsősorban elfogó, vagyis örző-védő feladatokat ellátó

kutyákat alkalmaznak, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál még csak kezdetleges

cipőben jár az ilyen feladatokat ellátó kutyák használata. Annak ellenére, hogy

kiképzésük folyamatos volt más szervek részére a speciális bevetési egységnél

kezdték legelőször az ilyen feladatokra kiképzett kutya használatát. Napjainkban a

legelterjedtebb a „duál kutya” képzése, ami magába foglalja mind a különböző

kereső feladatokot ( cigaretta kereső, kábítószer kereső; robbanószer kereső), mind

az örző-védő feladatok elsajátítását is egyaránt. A kutyavezetők képzése külön

tanfolyamokon történik, melynek során bővebben, részletesebben foglalkoznak a

kényszerítő eszközként történő alkalmazás szabályaival. Tekintettel arra, hogy a

szolgálati kutya alkalmazása a kiválasztástól, a kiképzésen keresztül a különféle

felhasználásokig igen tágas terjedelemben mutatható be, ezért dolgozatomban ennél

részletesebben nem kívánok vele foglalkozni.

Útzár telepítése, megállásra kényszerítés

Az útzár a gépjárművel menekülő bűnelkövető elfogására szolgáló kényszerítő

eszköz. Az útzár a hatósági intézkedés elől járművel menekülő személy

feltartóztatására, elfogására szolgáló kényszerítő eszköz, amely a járművet

megállásra kényszeríti. Az útzár alkalmazását elrendelő személyeket törvény külön

nevesíti. A legelterjedtebb eszköz a tüskés útzár, amely a gumiabroncsok

kilyukasztásával kényszeríti megállásra a menekülőt. 2015. január 1-től a Nemzeti

Adó- és Vámhivatalnál is rendszeresítve lett ez az eszköz, azelőtt csakis a Rendőrség

felkérésével lehetett telepíteni. Az autópályán, valamint az autóúton még mindig

maradt a régi szabályozás, viszont közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt

területen már önállóan is végrehajtható a művelet. Az útzár telepítésével végrehajtott

ellenőrzést meghatározott közúti jelzőtáblákkal és egyéb közúti jelzésekkel kell

jelezni. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az útzárat meg kell jelölni

villogó sárga fényt adó lámpával, vagy ennek hiányában az útzár mellett a szolgálati

gépjármű megkülönböztető fényjelzésének működtetésével. Az útzár telepítését

elrendelő vezető köteles haladéktalanul gondoskodni a meghatározott közúti jelzések

kihelyezéséről. A rendőrségnél a magyar gyártmányú tüskés útzárat vették szolgálati

26

használatba. Az eszköz kisméretű tároló dobozban szállítható, melyből az útzár

alkalmazás esetén az úttestre felfektethető és a teljes hosszúságra kihúzható. Az útzár

két harmonikaszerűen összetolható és széthúzható tagból áll. A tagok mérete

összecsukva 300 x 200 mm, nyitott állapotban 1500 x 120 mm. Tagonként 21 db

tüskét tartalmaz, melyek magassága 45 mm, a belső furat átmérője 7 mm. A

harmonika tagok lánccal kapcsolhatók egymáshoz, így az egy készlettel lezárható

terület szélessége 3,5 méter, szükség esetén több készlet is egymáshoz kapcsolható.

Hátránya, hogy a gépjárműveknek csak az első gumiabroncsait teszi

használhatatlanná, mivel a hátsó kerekek az első kerék nyomvonalában a kitört

tüskék helyén haladnak keresztül. Előnye, hogy a kitört tüskék a helyszínen

pótolhatók, így az eszköz újra használható. Kis mérete és súlya miatt könnyen

szállítható, gyorsan telepíthető.

Amikor a megállítani kívánt gépjármű várható időpontjában el kell terelni a

szembejövő jármű- és személyforgalmat, vagy egy biztonsági sávot kell kialakítani,

mivel az útzáron való áthaladást követően a gépjármű valószínűsíthetően

irányíthatatlanná válik. A szembejövő forgalmat kellő körültekintés mellett

szakaszosan át lehet engedni. Telepítés helyszínéül olyan terepet kell kiválasztani,

ahol a gépkocsi vezetője már távolról észlelheti az útzárat, és fel tudnak készülni a

biztonságos megállásra, de úgy, hogy ne legyen lehetőségük a visszafordulásra. A

különböző utakon engedélyezett sebességek figyelembevételével az útzár előjelzése

is különféle távolságokról indokolt.

Ukrán határszélen szerzett tapasztalatom alapján állíthatom, hogy már ez a módszer

sem biztosítja a hatóság embereit arról, hogy áthaladást követően biztos megáll a

gépjármű. Szemtanúja voltam, mikor is 13 darab tüske „felszedése” után a gépjármű

mintha semmi nem történt volna haladt tovább az úttesten. Ezt az ott dolgozó

kollegák azzal magyarázták, hogy vannak olyan zselés, illetve habos anyagok,

amivel ha kifújják a gumik belsejét lehetetlenség kilyukasztani.

Megállásra kényszerítés esetén lehetőség van a szolgálati gépjárművek torlaszként

történő felhasználására, illetve elfogó háló alkalmazására. Ha bármi kár éri a

szolgálati gépjárművet kártérítési felelősség nem terheli az eljárót elvileg,

gyakorlatban viszont az ellenkezője a jellemző, így ezt a fajta megállítási módszert

szerintem inkább mindenki mellőzi.

27

Lőfegyverhasználat

Általános szabályok

A lőfegyverhasználat az élethez és a testi épséghez való jog sérelme szempontjából a

legsúlyosabb kényszerítő eszköz. Alkalmazása az általa okozható eredmény miatt is

még részletesebben, alaposabban le van szabályozva, ezért ebben a fejezetben

összegyűjtöm a rá vonatkozó leírásokat. Ezektől a kialakulható veszélyhelyzet

súlyossága miatt eltérni nem lehet. Gyakorlatban a legritkábban alkalmazott, azonban

ennek ellenére nagyon fontos átfogó ismerete, hiszen a nem jog-, vagy szakszerű

alkalmazás, vagy annak elmaradása fegyelmi eljárást, legrosszabb esetben

büntetőeljárást von maga után. A törvény részletesen meghatározza, hogy a rendőr

szolgálata teljesetése során mely esetekben, és milyen módon használhatja fegyverét.

Ez alól kivételt csupán a jogos védelem és a végszükség jelent. Jogos védelmi

helyzetben használhat lőfegyvert a rendőr a gyermekkorúval, vagy a láthatóan terhes

nővel szemben.21

„A rendőrt a lőfegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül

- az e törvényben foglaltak szerint illeti meg.”22

A törvény szerint a rendőrt a lőfegyver használati jog csak szolgálata jogszerű

teljesítése során illeti meg. Szolgálatban lévőnek a rendőrség által szolgálatra

beosztott, vagy az önmagát szolgálatba helyező rendőrt kell tekinteni. A rendőr akár

szolgálatba is helyezheti magát az intézkedéssel érintett személlyel történő

közlésével, ha olyan jelenséget észlel, amely halaszthatatlan rendőri beavatkozást

igényel és nincs a közelben intézkedésre jogosult rendőr, vagy csak olyan

létszámmal, ami nem elegendő az eredményes intézkedéshez.

A fegyvert a szolgálat során csőre tölteni csak külön utasításra, vagy a

veszélyhelyzetet megelőzően közvetlenül szabad. Ilyen esetben is biztosított

állapotban kell tartani a lőfegyvert mindaddig, amíg lövésre sor nem kerül. Egyedül a

speciális egységeknél hallottam, hogy csőre töltve hordják a fegyvert például

különböző kiemelt védettségű személyek biztosításánál.

21 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 61§ (2) bek.) 22 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 52§ (1) bek.)

28

A lőfegyverhasználat vétlen személyek életét nem veszélyeztetheti, de szükséges

kivételt tenni, ha az jogos védelemből vagy végszükségből elkerülhetetlen. Ilyen az

az eset, amikor a terrorista, vagy a fegyveres bűnöző a tömegben van és

ártalmatlanná tétele célzott lövés nélkül nem lehetséges. A legpontosabb lövés is

veszélyt jelenthet a környezetére, de az élet elleni bűncselekmény megelőzése e

nélkül nem lehetséges.

„Nincs helye lőfegyverhasználatnak - a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett

támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetőleg a tömegben lévő személlyel

szembeni használat (57. §) kivételével - ha

a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a

lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

b) a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető”.23

Lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövések

„Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül”.24. A

szándékosság az ítélőképessége birtokában lévő rendőr tudatos és akaratlagos

cselekvését fejezi ki. A személy elleni lőfegyverhasználat irányulhat egyes ember

vagy tömegben lévő személy ellen.

Nem minősül lőfegyverhasználatnak:

a figyelmeztető lövés,

az állatra vagy tárgyra irányuló lövés,

a nem szándékosan bekövetkezett lövés.

„E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül lőfegyverhasználatnak a

rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a

könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő

eszközzel történő célbajuttatása”25

„A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez

nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani, számolva a becsapódást

23 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 55§ 24 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 53§ (1) bek.) 25

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 53§ (3) bek.)

29

esetlegesen követő gurulattal is, hogy a lövedék életet, testi épséget ne

veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.”26

Nyitott térben a rendőr a fegyver csövét függőlegesen, a légtérbe irányítsa.

Győződjön meg arról, hol a lövedék röppályájának irányában van-e olyan tárgy

amiről a lövedék gurulatot kaphat, illetve nem veszélyezteti-e mások életét.

Különösen körültekintően kell eljárni magas épületek között.

Zárt térben amennyiben elkerülhetetlen a figyelmeztető lövés, a rendőr a fegyver

csövét olyan felületre irányítsa, amely a lövedék energiáját elnyeli, ölőhatását

megszünteti.

Figyelmeztető lövés leadásának csak abban az esetben van helye, ha a

fegyverhasználat feltétele fennáll. Jogszabályaink nem ismerik az úgynevezett

"riasztólövés" fogalmát, tehát amikor a rendőr annak érdekében használja fegyverét -

lő a levegőbe -, hogy ez által a menekülő elkövetőt megállásra késztesse. Ez is csak

akkor lehet jogszerű, ha a személlyel szemben is helye lenne a

lőfegyverhasználatnak.

Az állatra, vagy tárgyra irányuló lövés akkor alkalmazható, amennyiben a

fegyverhasználat feltétele fennáll, de a rendőri intézkedés célja elérhető a tárgyra,

vagy állatra leadott lövéssel is, a rendőr nem használhatja fegyverét a személlyel

szemben: ha a menekülő bűnöző a gumiabroncs kilyukasztásával is elfogható, vagy a

rendőr elleni támadás a reá küldött kutya lelövésével is elhárítható, a

fegyverhasználat indokolatlan.

Ha a támadás közvetett, a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz, akkor a rendőr

elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. A rendőr az őt vagy segítőjét járművel elütni

szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén

az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt. Erre az esetre egy szolgálat során

megtörtént példát említenék, amelynek a kivizsgálása még a mai napig tart. Közúti

ellenőrzés keretén belül az intézkedő pénzügyőrök előzetes információ alapján

(3.országos, adózás alól elvont cigarettát szállít) egy Mercedes típusú

személygépjárművet akartak ellenőrzés alá vonni. A gépjármű az egyértelmű

hatósági karjelzés hatására lelassított, majd ezt követően mikor közel ért gyorsítani

kezdett. Az intézkedő pénzügyőr csak úgy tudott kitérni az útjából, hogy félre ugrott

és könnyebb sérüléseket szerzett. A felfokozott állapot hatására a már elhaladó jármű

26

30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 48§ (1) bek.)

30

után 4 darab célzott lövést adott le, de megállításra nem tudta így se kényszeríteni.

Ebben az esetben a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetősége már nem állt fenn,

annak ellenére, hogy megelőzően élet elleni támadás valósult meg.

A nem szándékos bekövetkezett lövésnél a lőfegyver vétlen, akaratlan működésbe

hozására kell gondolnunk. Ilyen eset lehet egy töltő-ürítő fogás nem szakszerű

végrehajtása közben leadott lövés is.

A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések

„A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők,

ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a

késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi

épségét közvetlenül veszélyezteti.”27

A megelőző intézkedések célja, hogy az intézkedéssel érintett személy számára

felismerhető legyen, hogy vele szemben milyen rendőri intézkedés történik, és ha

változtat a magatartásán, akkor a lőfegyverhasználat elkerülhető. Abban az esetben,

ha ez az engedetlenség tovább folytatódik tisztázódni kell benne, hogy ellene

lőfegyvert fognak használni. Ezt követően dönthet afelől, hogy aláveti-e magát a

rendőri felhívásnak, vagy azzal szembeszegülve vállalja annak következményeit.

„A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie

a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d) figyelmeztető lövésnek.”28

A lőfegyverhasználat esetei

„A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterő

zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható

lőfegyver.”29

27 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 56§ (2) bek.) 28

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 56§ (1) bek.)

31

Saját elhatározás esetén a lőfegyverhasználat törvényi feltételeinek fennállását az

egyénileg intézkedő rendőr önállóan mérlegeli. Elöljárója parancsára a rendőr

köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának

jogszerűségéért a parancsot kiadó elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak

akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a lőfegyver használatával

bűncselekményt követne el.

Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén a rendőr saját

elhatározásából is használhatja lőfegyverét, ha a zárt alakzattól elszakadt, vagy

alakzaton kívüli feladat ellátására kap utasítást.30

„A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani.”31

A fegyverhasználata során arra kell törekedni, hogy az intézkedés célját a lehető

legkisebb sérelem okozásával érjük el. Az élet kioltására, a létfontosságú szervekre,

testrészekre irányuló lövésre csak végső esetben kerülhet sor.

A jogalkotó a lőfegyverhasználatainak megalkotásánál arra törekedett, hogy az

életben előforduló valamennyi olyan szituációt összegyűjtse, amellyel a rendőr

intézkedései során találkozhat, és indokolt lehet a lőfegyver használat.

„A rendőr lőfegyvert használhat

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

c)a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §)

vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy

megszakítására;

d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas

más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;

e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére

irányuló cselekmény megakadályozására;

f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos

létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;

29 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 52§ (2) bek.) 30 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 46§ (5) bek.) 31

30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 47§ (1) bek.)

32

g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének

megakadályozására;

h)

i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz

letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver

vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására

utal;

j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés

alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az

azt megkísérlővel szemben;

k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás

elhárítására.”32

A lőfegyverhasználatot követő rendőri intézkedések

„A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni

kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.”33

„A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a

rendőr közvetlen szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenti, és annak

megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyszíni

szemle lefolytatására, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy

keletkezett-e kár. A szolgálati elöljáró a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a

szolgálati út betartásával.”34

„A lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetője öt

munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat, illetve a

lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét.”35

„A lőfegyverhasználatot - annak következményétől függetlenül - az intézkedést

követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.”36

32

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 54§ (1) bek.) 33

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 49§ (1) bek.) 34 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 49§ (2) bek.) 35 1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 49§ (3) bek.) 36

1994.évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 62§ (2) bek.)

33

Diszkrimináció jelenléte a kényszerítő eszközöknél

A diszkrimináció és rasszizmus általában

A témaválasztás szempontjából kiemelt fontosságú a rendőri intézkedések előítélet

mentességének megítélése. A diszkriminációról általánosságban olyan tényleges

helyzetek létrejöttekor beszélünk, amely kialakulhat mind egyenlőtlen bánásmód,

mind túlkapások révén, amik a hatalmi asszimetriára épülnek fel, magukba foglalják

a közvetlen és közvetett diszkriminációt.37

A diszkrimináció típusai között

helyezkedik el etnikai (faji) értelemben vett hátrányos megkülönböztetés. A negatív

diszkrimináció alapja az adott etnikai származáson alapuló, bőrszín alapján történő

megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetést minden modern demokratikus

jogállam alkotmánya tiltja beleértve hazánk Alaptörvényét is.

A részrehajlásmentes intézkedés követelményét –konkrétan- a rendőrségről szóló

1994. évi XXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint „a rendőr

köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni”. A

rendőr zsinórmértékéül csupán a társadalom által elvárt bizalom jelképeként

megtestesülő jog és szakszerű, részrehajlásmentes intézkedése szolgálhat, mely

mentes minden előítélettől, ellenszenvtől, tisztán csak a törvényes cél eléréséig tart és

nem jelent a kényszerintézkedést elszenvedő személy számára jogsérelmet,

joghátrány. A rendőrségi törvényben meghatározott elvárás értelmében a rendőrnek-

akit felhatalmaz a jogszabály bizonyos szigorú feltételek fennállása esetén akár az

emberi élet kioltására- az intézkedése során úgy kell megválasztania az

alkalmazandó kényszerítő eszközt, hogy az intézkedése ne minősüljön rendőri

túlkapásnak.

Rendőri intézkedések –diszkrimináció elemzése

A rendőri intézkedések során figyelembe kell venni bizonyos társadalmi csoportok,

értve ezalatt a kisebbségi csoporthoz tartozó romák rendőri szervhez kapcsolódó

viszonyát. Általánosságban elmondható, hogy a romák szemében a rendőrségi

alkalmazott „ellenségkép” az állami erőszakszervezet megtestesítője, aki rendre

igazít, büntet, börtönbe juttat stb. Ezzel a negatív attitűddel a rendőrnek számolnia

kell egy estleges igazoltatás - szabálysértés vagy bűncselekmény észlelése- során,

mert nem ismerik az igazoltatott személyek rendőri szervhez való viszonyát és e

37

Forrás : www.egyenlobanasmod.hu (letöltve: 2015.03.29.)

34

tényező figyelmen kívül hagyása a rendőri intézkedés meghiúsulásához is vezethet.

A Független Rendészeti Panasztestület több esetben azzal fordultak a roma

származású panaszosok, hogy származásukra való tekintet miatt estek áldozatul

rendőri intézkedéseknek, illetve szenvedetek sérülést rendőri kényszerintézkedést

követően. A minden megalapozottságot nélkülöző feltevéseket a Független

Rendészeti Panasztestület nem vizsgálta tovább bizonyítottság hiányában.

Véleményem szerint a tisztán faji alapon történő ellenőrzésre kiválasztás és

fokozottabb rendőri fellépés kiváltó oka lehet a roma elkövetők agresszív fellépése, a

trágár, megalázó, indulatos kommunikációja az állami alkalmazottakkal szemben. A

rendőrnek egyben jó pszichológusnak is kell lennie, felül kell kerekednie az

indulatokon és olyan irányba terelni az intézkedése során a párbeszédet, hogy a

rendőri eljárás méltósága fennmaradjon, ezáltal is szem előtt tartva a jog és szakszerű

intézkedés alkotmányos követelményét. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik,

hogy Magyarországon egyre égetőbb probléma lett a „cigánykérdés” megnyugtató

rendezése, mely valljuk, be nem kis feladatok elé állítja az aktuális kormányzatot és

természetesen beleértve Rendőrséget is. Általános probléma, hogy a romákkal

kapcsolatos rendőri intézkedések /igazoltatás, előállítás, elfogás/ velejárója „csak

azért mert én cigány vagyok”, „maguk megtehetik, mert rendőrök” mondatok

elhangzása, továbbá az őket megillető jogok tiszteletben tartására való felhívás. A

romák alacsony iskolázottsága, indulatosabb természete, szegregált lakókörnyezete,

munkához való viszonyuk mindinkább arra figyelmezteti a rendőröket, a kényszerítő

eszközök megválasztása során hogy a lehető legkisebb hátrány okozásával érjék el az

eljárásuknak megfelelő, törvényes célt. A diszkrimináció vádja elég kényes téma.

Nehéz ellen védekezni, hiszen ha előfordul akkor is csak szóban, a rendőri

jelentésekben erre történő utalás nem lelhető fel, klasszikus példája az egy állítás-

egy tagadás esetének.

Nehezen képzelhető el, hogy a mai modernkori Magyarországon a rendőri szerv

alkalmazottja minden alaposabb előzmény nélkül agresszív, szándékos sérülést

előidéző kényszerítő eszközt alkalmazzon csupán arra alapozva, hogy az ellenőrzés

alá vont személy faji/ etnikai csoport tagja. A fokozott rendőri fellépés alapjául

szolgálhat inkább az elkövető bűnös múltja, erőszakos bűncselekményekhez való

viszonya, mely egyre inkább alapot szolgáltat a tervezett rendőri fellépésnek.

35

Általánosságban elmondható, hogy a Rendőrség részrehajlásmentesen fejti ki

tevékenységét, alá rendelve a hazánk által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek és

tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét.

Fontos szempont továbbá, hogy a lehető legkisebb mértékben korlátozzuk az

ellenőrzés alá vont személyek jogait. Fontos elvárás hogy a Rendőrség nem alakíthat

ki olyan ellenőrzési gyakorlatot, amely meghatározott népcsoportok / romák / ellen

irányul, nem fogalmazhat meg olyan kommunikációt, amely általánosságban

megbélyegez és bűnelkövetővé tesz bizonyos társadalmi csoportokat és a

fokozatosság, arányosság elvének szem előtt tartásával alkalmazhat csak

kényszerítőeszközöket. Elvárt a rendőri szervvel szemben továbbá az is, hogy

eljárása során az emberi méltóságot tiszteletben tartva alakítsa ki ellenőrzési

intézkedési gyakorlatot

36

Rendszeresítésre javasolt eszközök

Ebben a fejezetben kifejezetten a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál még nem

rendszeresített, de az intézkedések során szükségessé váló eszközöket szeretném

megemlíteni. Külföldön ezeket már régóta alkalmazzák, hazánkban nem annyira

elterjedtek, de tömegoszlatásoknál, csapaterő alkalmazásánál néhány eszközt a

Rendőrség már használt. A rendszeresítésről, azok szabályai belső rendeletekben,

utasításokban vannak megfogalmazva.

A nem- vagy kevésbé halálos fegyverek olyan eszközök, anyagok, melyeket úgy

terveztek, fejlesztettek ki és alkottak meg, hogy az emberi élet kioltása nélkül, a

személyi sérülés minimálisra csökkentésével a célszemélyt teljesen harcképtelenné

tegye, a környezetben minimális kárt okozva. Ez nem azt jelenti, hogy ezekkel az

eszközökkel ne lehetne ölni. Ahhoz, hogy a halálos kimenetelű sérülések

valószínűségét a lehető legalacsonyabb szintre lehessen csökkenteni elengedhetetlen

a szakszerű kiképzés, valamint az eszközök szakszerű használata is. Úgy gondolom,

hogy a követelményeknek megfelelően kialakított szerkezet sokban segítené a

munkánkat, ezáltal nagyobb biztonságot nyújtva a járőrnek egy-egy intézkedés során.

Az általam felsorolt eszközöket természetesen nem mindennapi használatra ajánlom,

de olyan esetben, ahol előzetes információ megerősíti az esetleges támadás,

erőszakos fellépés lehetőségét, vagy az intézkedés konkrét személy elfogására

irányul, mindenképp ajánlanám. Számos feladat adódhat, mely során a hagyományos

és a nem halálos fegyverek együttes jelenléte biztosítja a sikert. A feladat

végrehajtása során az emberi élet megóvása az elsődleges cél (a célszemély

tekintetében), de nem lehet kizárni olyan szintű ellenállást sem, amely szükségessé

teszi a hagyományos fegyver alkalmazását.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál egyelőre még nem rendszeresített, két

lövedéktípusra lenne javaslatom. Egyik ezek közül a kilőhető elektromos sokkoló

lövedék (Taser X-12), amely gyakorlatilag ugyanaz, mint az elektromos sokkoló

eszköz, de ez egy Mossberg 500 puskából kerül kilövésre. Az indok, ami miatt

javaslom az alkalmazását az, hogy nagyobb távolságról alkalmazható, nem

testközelből, ezáltal megelőzve egy testi kontaktust

Másik lövedéktípus az úgynevezett babzsák, ami tulajdonképp egy műanyag zacskó,

ólomgolyókkal töltve, amit egy sörétes puskából vagy külön erre a célra szolgáló

fegyverből lőnek ki. Kialakítása és a viszonylag kis torkolati energia miatt a zsák

becsapódása elég fájdalmas, de nem okoz súlyos sérülést. A babzsák egy 2,1mm-es

37

átmérőjű sörétszemekkel töltött kis szövet "párna", súlya mintegy 40 gramm. Ezt

hagyományos 12-es kaliberű puskából lövik ki. Tüzeléskor a zsák 70-90 méter per

másodpercenkénti sebességgel távozik a csőből; mire a célba csapódik, szétnyílik

körülbelül 6 négyzetcentiméter nagyságúra. A „babzsákot” úgy tervezték, hogy

sokkhatás okozzon, ami nem halálos eredmény kiváltásával, izomgörcs vagy egyéb

reakció útján rövid időre cselekvőképtelenséget okoz.38

Különböző behatolási feladatok végrehajtásánál, illetve felfegyverzett személlyel

szemben nagyon hatásosak lehetnek a különböző pirotechnikai eszközök,

amelyeknek célba juttatása történhet kézzel, és fegyverrel egyaránt. Erős fény- és

hanghatást produkálnak, így másodpercekre, vagy akár percekre is képesek

cselekvésképtelenné tenni a közelében tartózkodókat. Általában zárt térben

tartózkodó célszemélyek elfogásánál lehet szükséges, de gépjárműves (álló gépjármű

esetén) elfogásoknál is alkalmazott eszköz. A villanógránátnak nagyon erős a fénye

és a hangja, ami miatt másodpercekre, de akár percekre is cselekvőképtelenné teheti

a célszemélyeket. Jelentősége abban áll, hogy a célszemély, ha akar, se tud fegyvert

használni másodpercekig, így elkerülhető a rendvédelmi dolgozó esetleges sérülése,

valamint a fegyverhasználat a személy ellen. Fentieken kívül használható elterelésre

is (pl. egy objektumba történő behatolásnál a behatolási ponttól más irányba eső

hanggránáttal a figyelem elterelhető, így szintén időt nyerve), természetesen ez

esetben is az élet megóvása a használat célja. A villanógránát esetében a látás

lehetetlenné válik körülbelül öt másodpercig, amíg a szem visszaállítja magát normál

állapotba. A hangos robbanás célja, hogy átmeneti halláskárosodást okoz, és

megzavarja a belső fülben lévő egyensúlyi szerv működését, ami az egyensúly

elvesztését eredményezi.

Fegyvertípusok terén megemlíteném a sűrített levegős vagy CO2-fegyvereket,

amelyek az utóbbi időben egyre inkább elterjedő eszközök. Főleg szétporladó

lövedéket, szétporladó OC-gáz-tartalmú (OC gáz meghatározása lejjebb) lövedéket

vagy festéklövedéket lőnek ki vele. A fegyver semlegesíti a támadót anélkül, hogy

megölné. A lövedék okozta sokkhatás azonnal megállítja az agresszort. Mindezt teszi

nagy hatékonysággal és csekély kockázattal. A találatkor a célszemélyt sokk éri, de

nem hal meg. Ezeket a fegyvereket elsősorban tömegoszlatásra, stadionokban

rendfenntartásra, börtönlázadások leverésére alkalmazzák, de kiválóan alkalmas

38

http://en.wikipedia.org/wiki/Bean_bag_round (letöltve: 2014.03.14)

38

fegyvertelen támadók ellen, valamint öngyilkossági szándékot mutató személyek

ellen is.

Érdekességként leírnám - felhasználva a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendeletet 1.

számú mellékletét - a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és

fajtáit:

„I. LŐFEGYVEREK

1. 7,65 mm-es Browning tölténnyel működő pisztolyok

2. 9 mm-es Makarov tölténnyel működő pisztolyok

3. 9 mm-es Parabellum tölténnyel működő pisztolyok

4. 9 mm-es Parabellum tölténnyel működő géppisztolyok

5. 7,62 mm-es 43M tölténnyel működő gépkarabélyok

6. 7,62 mm-es 39M tölténnyel működő mesterlövő puskák

7. 308-as kaliberű tölténnyel működő mesterlövő puskák

8. 12-es kaliberű előágytáras ismétlődő vagy öntöltő (félautomata) sörétes puskák

II. LŐSZEREK

1. 7,65 mm-es Browning pisztolytöltény különféle változatai

2. 9 mm-es Makarov pisztolytöltény különféle változatai

3. 9 mm-es Parabellum pisztolytöltény különféle változatai

4. 7,62 mm-es 43M karabélytöltény különféle változatai

5. 7,62 mm-es 39M puskatöltény különféle változatai

6. 308-as kaliberű töltény különféle változatai

7. 12-es kaliberű töltény különféle változatai

III. EGYÉB ESZKÖZÖK

1. vegyi sokkoló eszközök (könnyfakasztó spray)

2. csuklóbilincsek

3. vezetőszáras bilincsek

4. műanyagból készült bilincsek (bilincsvágóval)

5. fémből vagy műanyagból készült láb-bilincsek

6. elektromos sokkolók

7. rendőrbotok (gumibot, taktikai bot, tonfa)”39

39

16/2010. (XII. 28.) NGM rendeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál alkalmazásra kerülő

kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokról és a rendszeresíthető

kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról 1.számú melléklete

39

Jogesetek elemzése

Ebben a fejezetben két megtörtént esettel próbálom szemléltetni, hogy milyen

helyzetekbe kerülhetnek feladataik elvégzése során a rendvédelmi dolgozók, melyek

azok a szituációk, amikor már elkerülhetetlen a kényszerítő eszközök alkalmazása.

Mint ahogy már korábban is említettem minden esetben az alkalmazás jogosságát ki

kell vizsgálni. Sokszor a felülvizsgálók azt nem veszik figyelembe a döntésük

meghozatalakor, hogy egy adott élethelyzetben az eljárónak a másodperc tört része

alatt kell döntést hoznia, egy olyan fokozott izgalmi állapotban, amibe a hétköznapi

életbe ritkán kerülhet. Ilyenkor nagyon keskeny a határ a még arányos és a már

aránytalan intézkedés megítélése között. Ezeket a helyzeteket csakis folyamatos

szituációs tréningeken lehet gyakorolni, de ott sincs olyan adrenalin szint, mint egy

fegyverhasználatnál, vagy egy testi kényszer alkalmazása során.

Abban a kérdésben, hogy mi tekinthető arányosnak és mi nem, egységes mércét nem

lehet húzni, ugyanis ezt mindig esetről esetre kell mérlegelni. A felülvizsgálók

sokszor hónapokig boncolnak egy adott helyzetet, intézkedést, hogy mit kellett volna

tenni jogszabály szerint vagy éppen azt, hogy a támadónál lévő eszköz mekkora

sérülés okozására lett volna képes. Jogeseteimnél próbálom összefoglalóan leírni a

történteket, valamint azt, hogy az általuk leírt eseményeknél a kényszerítő eszközök

alkalmazása jogszerű volt-e, vagy sem. Sajnos nem biztos, hogy minden szituáció

mindkét fél oldaláról pontos részletességgel van bemutatva, mivel előfordulhat, hogy

egy adott intézkedést hosszas, megalapozott nyomozati munka előz meg a hatóság

részéről, amit nem közölnek közvetlenül az eljárás alá vont személlyel. A jogeseteket

bemutatása, az eseményt az intézkedés alá vont személy oldaláról szemléltetem,

majd ezt követően leírom a másik oldal álláspontját is.

A legtöbb esetben, akivel szemben erőszakosabban lépnek fel kifogásolja az

intézkedés jogosságát, és az esetek nagy részében panasszal él. Sokszor olyan dolgok

is közre játszhatnak az intézkedés alá vont személynél, mint érzékenység, nem,

életkor, de akár egy adott napszak is (pl. az előállítással okozott sérelem függhet

attól, hogy a szabadságelvonásra nappal vagy éjszaka kerül sor). Fontos megemlíteni,

hogy az intézkedés alá vont személy minden esetben köteles magát alávetni az ellene

foganatosított hatósági, jelen esetekben a rendőri intézkedéseknek. A rendőri

felszólításnak egyet nem értés esetén is köteles eleget tenni, a helyszínen nem

bírálhatja felül annak jogszerűségét, csakis a későbbiekben élhet panasszal.

40

Ennek a témának a kifejtése kapcsán rengeteg állásfoglalást olvastam el a Független

Rendészeti Panasztestület hivatalos honlapján, ezáltal sikerült egy tisztább képet

kapnom a felülvizsgálatokkal kapcsolatos kérdésekben. A Független Rendészeti

Panasztestület elsősorban a 2006-ban történt események hatására lett létrehozva,

elsődleges feladata rendőri intézkedésekkel, illetve azok lemaradásával kapcsolatos

panaszok kivizsgálása. 5 tagját az Országgyűlés 6 évre választja, követelmény a

tagokkal szemben a jogi végzettség, az alapvető jogok védelme területén szerzett

kiemelkedő tapasztalat és a büntetlen előélet. Eljárásuk során senkitől nem kötelesek

utasítást elfogadni és az eljárási rendjük alapjait a törvény biztosítja, viszont

lehetőségük van a rendőrségtől felvilágosítást kérni, minden olyan iratba

betekinthetnek, illetve másolatot kérhet, amely a vizsgált intézkedéssel összefügghet.

A Testület az állásfoglalását az országos rendőrfőkapitánynak, illetve a

főigazgatóknak megküldi, akiknek 30 nap áll a rendelkezésükre a panasz

elbírálásánál. Abban az esetben, ha az eltér a Testület állásfoglalásától kötelesek

megindokolni döntésüket.

1.jogeset40

2011. február 18-án, a délutáni órákban férj és feleség, valamint a velük lévő 5 éves

gyermek gépjárművükkel leparkoltak, ahol a férj találkozott egy ismerősével A

gyermek, valamint a feleség a kocsiban maradtak. A találkozót követően a férfi

visszaindult az autóhoz, amikor is hirtelen megállt mellettük 2 méterre egy másik

gépjármű, amelyből kiugrott egy felfegyverzett férfi, aki azt kiabálta, hogy

„rendőrségi akció”. Közben egy másik személy videofelvételt készített a történtekről,

majd több fekete ruhás, maszkot viselő személy földre kényszerítette a férjet, akinek

a fejéhez fegyvert nyomtak. Az intézkedés alá vont kérte, hogy ezt ne a gyermeke

előtt tegyék. A feleségét sem engedték kiszállni az autóból, majd a „Takarodj vissza

az autóba” felszólítással arra utasították, hogy ne merjen kiszállni, bármihez nyúlni

és megmozdulni. A férjét elszállították, annak okáról, valamint arról hogy hová

szállítják nem tájékoztatták a feleséget. A történtek lelkileg és idegileg is

megviselték a kiskorút, aki a helyszínen sokkot kapott, bepisilt, későbbiekben

pszichológiai segítségre szorult.

40

AJB-1133/2012 számú ügy

41

Elemzés:

A rendőrség a későbbiekben azt a tájékoztatást adta ki, hogy a férj ellen

kábítószerrel való visszaélés miatt európai elfogatóparancs volt kiadva. Előzetes

információk alapján a körözött személlyel kapcsolatban azt az információt kapták,

hogy nagyon erőszakos természetű és feltételezhető, hogy lőfegyverrel vagy szúró-

vágó eszközzel rendelkezhet, amit természetéből adódóan használhat is. Ezek alapján

a fent említett létszámot megalapozottnak találtam mivel biztosítani kellett

környezetükben tartózkodó más személyek életének és testi épségének megóvását, a

célszemély esetleges ellenszegülésének, támadásának, illetve szökésének

megakadályozását, gyors és szakszerű elfogását. A bilincs, valamint a testi kényszer

alkalmazását jogszerűnek tartom. A testi kényszer akkor alkalmazható, ha az

intézkedés alá vont személy magatartása folytán a rendőri intézkedés

eredményessége ezzel biztosítható. Európai körözés volt kiadva a férj ellen így

tartani kellett annak szökésétől, valamint ellenszegülésétől, mivel előzetesen már

kivonta magát a büntetőhatóság intézkedése alól. A ruházatátvizsgálás során

előkerült egy kés is, amely megalapozta azt a feltételezést, hogy akár fegyveres

ellenállással is számolhattak a rendőrök. A földre kényszerítést a szolgálati

szabályzat lehetővé teszi, ha személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos

magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése ezt indokolttá teszi. Ez alapján

megállapítható, hogy az intézkedés szabályszerű és arányos volt, végrehajtása

közben nem sértették meg a panaszos emberi méltósághoz, illetve személyes

szabadsághoz fűződő alapjogát. Mivel az ilyen jellegű intézkedések során a rendőrök

ruházatán általában jól kivehetően fel van tüntetve a „Police” felirat, valamint

feltételezhető, hogy szolgálati igazolványuk is látható helyen volt, így az intézkedés

megkezdésekor nyilvánvalóvá kellett válnia, hogy rendőri intézkedés foganatosítása

történik. Ami mindenképp sérelmezhető az a gyermek előtt történt intézkedés. Az

előzetes megtervezéskor figyelemmel kellett volna lenni arra, hogy az elfogás

időpontjában a szülőkkel együtt utazó gyermek, mint szemtanú érintve lehet. Az

elfogás során alkalmazott alapvető taktikai elvek meghatározásakor ez elmaradt, a

rendőri intézkedés a fizikai biztonságon túl, a kiskorú pszichés fejlődésének

biztosítására nem volt tekintettel, ezáltal sérült a gyermeket megillető gyermeki jog.

42

2. jogeset41

2012. november 22-én a rendőrség 12 főt − közöttük a panaszos fiát, V. F.-et −

állított elő kábítószerrel való visszaélés megalapozott gyanúja miatt. Az előállított

személyek hozzátartozói − többek között a panaszos,V. G., a panaszos másik fia és

R. A. − gyülekeztek a rendőrkapitányság épülete előtti utcán, egyrészt információk

szerzésének céljával azt illetően, hogy mi okból állították elő rokonaikat, másrészt

arra várva, hogy az előállított személyek kihallgatásuk után távozhassanak a

rendőrségről. a helyszínen maximum 30 fő volt, három egymástól független

csoportban. Az egyik csoport már elhagyta az utcát a sérelmezett intézkedés

megkezdéséig, mivel hozzátartozójukat időközben kiengedték. Úgy tűnt, hogy V. F.

is szabadon távozhat, azonban a rendőrkapitányságról távoztában két nyomozó az

udvarról visszahívta őt az épületbe. Körülbelül 20–25 perc múlva ismét kiengedték

V. F.-et, a rokonai ekkor vették észre, hogy sérüléseket szenvedett. Ezután V. F

rokonai, köztük a panaszos is, kiabálni kezdtek, sérelmezve V. F. megverését,

valamint a látlelet felvételére és a rendőrök feljelentésére utaló mondatokat tettek.

Ezt követően több rendőr jelent meg a rendőrkapitányság udvarán, a kerítés előtt,

majd a kerítésen kívül tartózkodókkal szemben kezdtek intézkedni felszólítás nélkül.

A panaszos elmondása szerint a rendőri intézkedést megelőzően közvetlenül a kapu

előtt állt és néha odakiabált a rendőröknek, akik közül az egyikük becsmérlő

kijelentést tett a cigányokra és kiköpött, erre válaszul a panaszos is köpött egyet a

földre. Ezt követően a panaszos meghallva, hogy a rendőrök utasítást kaptak az

intézkedésre, el kezdett szaladni, először a szemben lévő ház melletti járdáig, majd a

garázsokig, ahol a rendőrök utolérték, és földre vitték, majd előállították. A testi

kényszerrel egyidejűleg pedig a panaszos kezeit hátra bilincselték, amely előtt csak a

fent említett utasítás hangzott el. A panaszos kérésére egy idő után előre helyzetben

bilincselték egymáshoz kezeit. Körülbelül délután 2 órától következő nap hajnali 5

óráig alkalmaztak a rendőrök bilincselést a panaszossal szemben. A fentieken kívül a

panaszban az is olvasható, hogy a rendőrök alapjogot sértő módon intézkedtek V. G.-

vel, V. F.-fel és R. A.-val szemben is, miközben a helyszínen lévők cigány

származására sértő kijelentésekkel, felkiáltásokkal éltek. Ezen kívül gázspray-vel

lefújtak több embert, akik éppen az utcán tartózkodtak, vagy a kiabálásra rohantak le

a lakásaikból. A panaszos és hozzátartozói elmondták, hogy a rendőrök

41

Független Rendészeti Panasztestület 292/2013 (X.22) számú állásfoglalása (letöltve 2015.02.18))

43

intézkedésére érzékelhetően a külső jegyeik alapján, érzékelhető roma származásuk

miatt került sor.

A rendőrség tájékoztatása szerint egy összehangolt akció keretén belül került sor. Ezt

követően 4 nő a rendőrkapitányság területén, a bejáratnál hangoskodott, kiabált és a

fegyveres biztonsági őr kérésére se hagyták el az épületet, csakis rendőri

felszólításra. Kis idő elteltével 20 fős tömeg jelent meg hangoskodva, elállva a

kijáratot. Egyre agresszívebben kezdtek viselkedni, fenyegetőztek, rázták a kerítést

és próbálták kinyitni a kaput. A rendőrök többször felszólították őket, hogy

hagyjanak fel jogellenes cselekményeikkel, különben elő lesznek állítva. Többször

elhangzott a tömegből a „szabadítsuk ki őket”, valamint a rendőrök felé, hogy

„megdöglötök mind” kiáltás, és többen a rendőrök felé köptek. A tömeg nem hagyott

fel a jogellenes cselekményével, továbbra is agresszívan viselkedtek, ezért néhány

személyt kiválasztva előállításuk mellett döntöttek, és ruházat alapján megjelölték

kiket kell elfogni. Az intézkedést megkezdő rendőrök a kapuban álló tömegen

keresztül a megjelölt személyek után rohantak. A panaszossal közölték, hogy elő

fogják állítani, majd ezt követően 15-20 ember körbevette az intézkedőket, és

lökdösni kezdték őket. A panaszost a tömeg elhúzta pár méterre, ezért egyből nem

tudták megkezdeni a testi kényszer, valamint bilincs alkalmazását. Testi kényszer

alkalmazásával a karját megfogva a földre akarták vinni V. F.-et, aki ellenszegült,

ezért ők a földre estek. Eközben a panaszos leköpte az intézkedő rendőrt, majd

hátulról megragadta és ordibálni kezdett vele, majd többszöri felszólítást követően

testi kényszer alkalmazásával földön hasaló testhelyzetbe földre vitték, térdeikkel

rögzítették, és kezeit hátrabilincselték, végül előállították a rendőrkapitányságra. Az

esetről videó felvétel készült, amelyen a panaszossal szemben alkalmazott intézkedés

egy része látható csak.

Elemzés:

A fenti történéseknél pontosan megállapítható, hogy rendőri intézkedés közben

tanúsított magatartás alapján okkal volt feltételezhető, hogy az intézkedő rendőrök a

szándékos bűncselekmény elkövetésén érték tetten a panaszost. Ezzel a

viselkedésével megvalósította hivatalos személy elleni erőszak, valamint garázdaság

bűncselekmény törvényi tényállását. Ilyen jellegű cselekmények esetében elvárható a

határozott rendőri fellépés a köznyugalom és a közrend biztosítása érdekékében, így

44

a kényszerítő eszközök alkalmazását szükségszerűnek és indokoltnak tartom.

Tettenérés esetén az Rtv. nem ad lehetőséget az előállítás végrehajtásának

mérlegelésére, ezért az intézkedés arányosságának kérdése e körben nem vizsgálható.

A videofelvételen látható, hogy a földre vitelét követően nem működött közre az

intézkedőkkel, megpróbált kiszabadulni a rendőrök fogságából, együttműködést nem

tanúsított. Ilyen ellenálló magatartás esetén megbilincselt állapotban is lehetne

további támadástól tartani, így a hátrabilincselést is jogosnak tartom a Szolgálati

Szabályzat 41. § a), b), c), továbbá a 41. § (6) bekezdés a) és aa) pontjai szerint.

A testi kényszer egyértelműen a cselekvés abbahagyására irányult, hiszen a panaszos

aktív ellenszegülést tanúsítva megpróbálta magát kivonni a jogszerű rendőri

intézkedés alól oly módon, hogy megpróbálta futva elhagyni a helyszínt a rendőri

felszólítást követően. Támadólag lépett fel az intézkedőkkel szemben, akik a tanult

önvédelmi fogások alkalmazásával földre vitték. A tömegben alkalmazott gázspray

az intézkedők élete, testi épségüket veszélyeztető támadó magatartás elhárítására

irányult, a nagy létszámra való tekintettel, ezzel az eszközzel lehetett elérni a

legjobban a megvalósítandó célt. Összegezve megállapítható, hogy a rendőrök

intézkedése nem sértette az arányosság követelményét, arányban állt a kényszerítő

eszköz alkalmazásának követelményeivel.

45

Záró gondolatok

Dolgozatom megírása során próbáltam úgy fogalmazni, hogy egy kívülálló, nem

rendvédelmi dolgozó is megfelelő információt kapjon a kényszerítő eszközök jog és

szakszerű használatáról. Mivel ezen intézkedések során alapvető emberi jogok

sérülnek így a jogalkotónak elég konkrétan, alaposan ki kell fejteni a kényszerítő

eszközök használatára vonatkozó törvényi szabályozást. Sokszor ez az alaposság

túlságosan is megköti egy intézkedő rendőrök kezét, és a különböző szituációkban

nem merik használni a részükre biztosított eszközöket. Ezen a területen át kellene

vennünk az amerikai modellt, ahol a rendőr alapvető tekintélyét nem csak a

fellépése, hanem a mögöttük álló politikai védelem is meghatározza. Az

intézkedések során megfigyelhető, hogy az ellenőrzés alá vont személyek semmilyen

tiszteletet nem tanúsítanak a hatóság felé, sokszor lenézik minket, agresszívan lépnek

fel velünk szemben. A rendvédelmi szerv hatalmi jellegét alátámasztó alá-

fölérendeltségi viszony eltűnni látszik, ezt orvosolni úgy lehetne, ha a jogalkotó

nagyobb intézkedési jogkört biztosítana a hatóság tagjainak szem előtt tartva az

Alaptörvényben biztosított alapvető emberi, és állampolgári jogokat.

A rendvédelmi dolgozónak rengeteg jogszabályt, elméleti tudást kell megtanulnia a

rendőri képzés során, viszont a gyakorlati oktatásra minimális hangsúlyt fektetnek és

ez a munkavégzésére is hatással van. Véleményem szerint a gyakorlat nagyobb

szerepet kellene, hogy kapjon, mert egy éles helyzetben az emberek nagy része sokk

hatása alá kerül, és nem a jogszabályoknak megfelelően cselekszik. Nagyobb

rutinnal, és sok gyakorlással jobban elsajátítható lenne minden eszköz alkalmazása,

már automatikusan, „ösztönből” lehetne cselekedni. A rendszeresített technikai

eszközök nem korszerűek - annak ellenére, hogy a bűnelkövetők folyamatosan

újabbnál újabb technikai vívmányokkal követik el a bűncselekményeket – annak

folyamatos fejlesztése alapvető követelmény lenne a rendészeti szerveknél a

meghatározott feladatok elvégzéséhez, ezáltal is segítve az intézkedőket.

46

Felhasznált jogszabályok jegyzéke

1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

(letöltve: 2015.03.16.)

2. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV

(letöltve: 2015.03.16.)

3. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV

(letöltve: 2015.03.16.)

4. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400034.TV(letöltve:

2015.03.16.)

5. 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról

forrás:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100030.BM&celpara=

(letöltve: 2015.03.18.)

6. 32/2009 (VIII.19) IRM rendelet a Rendőrségnél rendszeresíthető

kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900032.IRM

(letöltve: 2015.03.18.)

7. 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó – és Vámhivatalról

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?docid=A1000122.TV (letöltve:

2015.02.04.)

8. 16/2010. (XII. 28.) NGM rendeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál

alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó

eljárási szabályokról és a rendszeresíthető kényszerítő eszközök

típusairól és fajtáiról

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000016.NGM

(letöltve: 2015.02.04.)

9. 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500107.TV

(letöltve: 2015.03.16.)

47

10. 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a személyes javak rendőri intézkedés

keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos

eljárásról

forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400137.KOR

(letöltve: 2015.03.16.)

11. Országos rendőr-főkapitány 9/1996. Utasítása, az útzár telepítésének és

alkalmazásának módjáról

forrás: http://www.police.hu/sites/default/files/9_1996.pdf (letöltve:

2015.03.16.)

12. Országos Rendőrfőkapitány Közbiztonsági Helyettesének 15/1996.

Intézkedése, az útzár telepítésére, alkalmazására vonatkozó "Útmutató"

kiadására

forrás: www.police.hu/sites/default/files/ot16_0.doc (letöltve: 2015.02.09.)

Felhasznált irodalomjegyzék

1. Szikinger István: A rendőri diszkrimináció megelőzése és kezelése

Magyarországon

forrás:

http://www.egyenlobanasmod.hu/tanulmanyok/hu/Rendorsegidiszkriminacio.

pdf (letöltve: 2015.02.16)

2. Közrendvédelmi Ismeretek I. jegyzet 2013. Készítette: Pongrácz Péter r.

százados; Pala Albert r. főhadnagy; Dobák István r. alezredes; Visóczki

László r. alezredes

3. Közrendvédelmi Ismeretek II.jegyzet 2013 Készítette: Nagy Attila r.

alezredes; Kemény Beáta r. százados

4. Intézkedés módszertan I.jegyzet A rendőri intézkedések gyakorlati

végrehajtásának alapjai 2013. Készítette: Fónagy István r. főhadnagy

5. Intézkedés módszertan II.jegyzet A bilincs és a gázspray használatának

alapjai 2013. Készítette: Fónagy István r. főhadnagy

6. Dr. Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak; Bíbor kiadó, Miskolc 2003. 2. kiadás

7. Szikinger István: Rendőrség a demokratikus jogállamban, Sík kiadó,

Budapest, 1998

48

8. Hautzinger Zoltán: A rendészeti kényszerítő eszközök alapelvei

forrás: http://www.pecshor.hu/periodika/2002/hautzinger.pdf (letöltve:

2015.04.02.)

Felhasznált internetjegyzék

1. www.repate.hu

2. www.egyenlobanasmod.hu (letöltve: 2015.03.29.)

3. http://en.wikipedia.org/wiki/Bean_bag_round (letöltve: 2014.03.14.)

4. www.net.jogtar.hu

5. http://www.egyenlobanasmod.hu/tanulmanyok/hu/Rendorsegidiszkrimin

acio.pdf (letöltve: 2015.02.16.)