kÖnyvtÁrellÁtÁsi szolgÁltatÓ rendszer (kszr) · a kszr a hazai könyvtári rendszer szerves...

KÖNYVTÁRELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÓ RENDSZER

(KSZR)

Tájékoztató a kistelepülések könyvtári ellátásáról

OSZK_KSZR_100oldal 11/6/06 11:25 AM

A KÖNYVTÁRI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE3.

Megjelent azOktatási és Kulturális Minisztérium

megbízásából és támogatásával

Sorozatszerkesztô:Skaliczki Judit

Szerkesztette:Richlich Ilona

Lektorálta:Rácz Ágnes

ISSN 1588-6859

ISBN 963 201 625 4

Kiadja a Könyvtári IntézetFelelôs kiadó: Bartos Éva,

a Könyvtári Intézet igazgatója

Készült az Akaprint Nyomdaipari Kft. nyomdaüzemébenFelelôs vezetô: Freier László


Tartalom

Skaliczki Judit: Miért született a KSZR? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Könyvtárfejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen

élôk számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kenyéri Katalin: A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozása könyvtári szempontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

A KSZR megvalósítását segítô pályázatok (Összeállította: Kopcsay Ágnes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Ramháb Mária: A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer . . . . . . . . . . . . 38

Tóth Máté: A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásában . . . . . . . . . . . . . 48

Példamutató gyakorlatok

Czupi Gyula – Kardos Ferenc: A Nagykanizsai Kistérség Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer elôzményei, kiépülése, mûködési tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Kércsi Tibor: Mozgókönyvtári ellátás az encsi kistérségben . . . . . . . . 68

Halász Magdolna: A könyvtári ellátás tapasztalatai a sárospataki kistérségben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

Guszmanné Nagy Ágnes: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása Heves megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

Pallósiné Toldi Márta: A mozgókönyvtári ellátás kialakulásának jellegzetességei Vas megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

Kalányos Katalin: A kistelepülések könyvtári ellátása Baranya megyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

3


4

Skaliczki Judit

Miért született a KSZR?Bevezetô sorok egy bevezetendô rendszerhez és egy kiadványhoz

A hazai könyvtárügy második stratégiai ciklusának a legfontosabb átfogó célkitûzésea könyvtári rendszer paradigmaváltásának megvalósítása.

Mi ennek a lényege?

Az, hogy egy, már az 1997. évi CXL. törvény és a követô jogszabályok következtébenmegváltoztatott jogi környezetben, egy jól mûködô és egyre fejlôdô dokumentum- ésinformáció-szolgáltató rendszerrel (ODR) rendelkezô könyvtárügyben olyan fejlesz-tés, továbblépés történhessen a használói igények kielégítése érdekében, amelyekszervesen illeszkednek az Európai Uniós országok szolgáltatási rendszereihez. Ennekmegvalósítása érdekében alakítottuk ki, a stratégiai prioritások figyelembe vételével, amegvalósítandó négy célt, amelyek között kiemelkedôen fontos a falvak,kistelepülések könyvtári ellátásának megoldása. A könyvtárügyben ez örökzöld téma,már a rendszerváltás elôtt a nagy, megoldandó feladatok között szerepelt, és az maradta rendszerváltás után is. Sok kezdeményezés történt – igen jó példák voltak az ellátórendszerek, és a maguk idejében korszerûek is –, de ma már nem jelentenek érdemimegoldásokat. Ma ugyanis nem dokumentum ellátásra van szükség a falvakban, akistelepüléseken, hanem arra, hogy bárki bárhonnan részese lehessen a hazai könyvtá-ri rendszer nyújtotta széles körû szolgáltatásoknak.

Ezt a célt, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, a KSZR megvalósításával érhet-jük el. Ennek a koncepciónak a gyakorlatba történô átültetése az elkövetkezendô évekegyik legfontosabb elvégzendô feladata a könyvtári területen. Amennyiben általános-ságban a vidékfejlesztésrôl, az ott élôk társadalmi, kulturális helyzetének javításárólbeszélünk, akkor fel kell ismernünk és tudatosítanunk kell, hogy mindez egyáltalánnem csupán a könyvtárügy érdeke, hanem össztársadalmi érdek. Nem véletlen, hogymegvalósításában más tárca is részt vesz.

A KSZR koncepció munkaanyagát a kulturális tárca Könyvtári Fôosztálya által felkértés mûködtetett, a témával foglalkozó stratégiai munkabizottság dolgozta ki.

A KSZR a hazai könyvtári rendszer szerves része, az Országos Dokumentum-ellá-tási Rendszer (ODR) kiegészítése. Ahhoz ugyanis, hogy az ODR nyújtotta szolgálta-tást az ország bármely részén igénybe vehessék a könyvtárhasználók, könyvtárra,könyvtári szolgáltató helyre, könyvtárbuszra van szükség. Ezek a KSZR eszközei.


Miben áll a KSZR újdonsága és korszerûsége?

Egyrészt abban, hogy a megvalósításával kiegyensúlyozottabbá válik az ország potenciá-lis használóinak, pontosabb, ha úgy fogalmazom, az ország falvakban élô lakóinak az in-formáció és dokumentum ellátása, a felnôttoktatásban való részvételi lehetôsége, a ren-dezvényeken való részvétele, azaz mindaz, amit ma a könyvtári rendszer nyújt. A KSZRmegvalósulása révén a falvakban, a kistelepüléseken élôk a könyvtári rendszer egésze ál-tal nyújtott szolgáltatásoknak lesznek a részesei, információt kapó esélyeik megközelítika nagyvárosban élôékéit.

Másrészt olyan megoldási javaslatokat kínál a fenntartók számára a kötelezô felada-tuk ellátásához, amely lehetôvé teszi a választást a különbözô lehetôségek közül, azazlehetôvé teszi, hogy, a helyi igények szem elôtt tartásával oldják meg a könyvtárellátá-si feladatukat. Az ún. hatásköri törvény, az 1991. évi XX. sz. törvény 108. § (1) bekez-dése ugyanis így rendelkezik: „A helyi önkormányzat … általános nyilvános könyvtá-ri szolgáltatást köteles biztosítani.„

Együtt értelmezve ezt a jogszabályi részt az 1997. évi CXL. törvény 64. § (1), (2)bekezdésével egyértelmûvé válnak a fenntartók elôtt álló lehetôségek.

A KSZR nem csodafegyver, de esély arra, hogy ne szakadjon szét az ország infor-mációban gazdagokká és szegényekké, esély az ott élôk felemelkedésére, esély arra,hogy a vidékfejlesztést a könyvtári területen is érdemben kezeljük.

5


Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben,

különösen a kistelepülésen élôk számára*

„A könyvtár a jövô” program keretében

1. Általános helyzetkép

Az 1997. évi CXL. tv. eredményeként a rendszerváltás után széthullott könyvtári rendszerújra rendezôdött és sok területen magasabb szintû tevékenységet fejt ki, mint 1997 elôtt.

Új jogi szabályozást alakítottunk ki, új alapokra helyeztük a kötelespéldány-szol-gáltatást. Létrehoztuk és mûködtetjük az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert(ODR), annak az 56 könyvtárnak a szolgáltatási rendszerét, amely az ország többikönyvtára számára hatékonyan látja el a könyvtárközi kölcsönzést.

Kialakítottuk az önkormányzati könyvtárak érdekeltségnövelô támogatását, ezzelelértük, hogy rásegítô támogatással növeltük az önkormányzati fenntartás összegét.

Az információs infrastruktúra-fejlesztéssel elértük, hogy minden megyei, egye-temi és országos szakkönyvtárban (ODR könyvtárak) és a városi könyvtárakban is le-gyen Internet-hozzáférés. és jelentôs mértékben megkezdôdött a dokumentumok digi-talizálása is. A telematikai fejlesztés részeként folyamatosan támogatjuk a MagyarOrszágos Közös Katalógust, ezzel lehetôvé vált, hogy a nagy könyvtárak egymássalkompatibilis rendszereiben a dokumentumokat csak egyszer kelljen feldolgozni.

A törvény rendelkezéseinek megfelelôen meghatároztuk azokat a feltételeket, ame-lyek alapján egy-egy könyvtár megkaphatja a nyilvános könyvtári státuszt (a könyv-táraknak az addigi irreálisan magas száma így természetszerûleg csökkent, megegyez-ve ezzel arányaiban az európai országok adataival.), és ezzel annak a lehetôségét, hogypályázhat központi támogatásokra.

Annak érdekében, hogy a fejlôdésrôl pontos képet kaphassunk, összehasonlítottukaz elmúlt évek néhány országos könyvtári alapadatát:

6

* A koncepciót magában foglaló elôterjesztést a 2005. január 10-i miniszteri értekezletelfogadta, és megjelent a Kulturális Közlöny XLIX. évfolyam 7. számában, 2005. március7-én. Az anyag ennek szöveghû közlése.

1994. év 2003. év

A nyilvános könyvtárak száma (db) 4 843 3 615

Összes állománya (db) 87 420 500 114 511 000

Az állománygyarapításra fordított összeg (Ft) 1 200 000 000 7 200 000 000

Beiratkozott olvasó (fô) 1 875 000 2 212 000

A látogatások száma (alkalom) 21 006 000 31 714 000


A könyvtárközi szolgáltatások száma az ODR megkezdése óta 247%-kal nôtt.Megállapítottuk, hogy a vizsgált kilenc év alatt a könyvtárak számának csökkenése el-

lenére – az ismertetett okok miatt 1228-cal csökkent a szám – a kevesebb könyvtárbanmind az állomány nagysága és a gyarapításra fordított összeg, mind a könyvtárbajárók és a könyvtárhasználatok száma jelentôsen nôtt.

Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az országos adatok növekedése csak a városikönyvtári szintig érvényes, mivel ezeket az adatokat a nagy könyvtárak fejlesztéseeredményezi, a kistelepüléseken ezek az adatok nem hogy növekedést nem mutat-nak, hanem legjobb esetben stagnálást, inkább csökkenést jeleznek.

2. Néhány adat a kistelepülések jelenlegi helyzetérôl (2003. évi adatok alapján)

Az említett tény és a felmért adatok arra irányították a felügyeleti terület figyelmét,hogy a következô stratégiai ciklus legfontosabb feladatainak egyike a kistelepülésekenélôk könyvtári ellátásának a javítása, hiszen a lakosság 35%-a, vagyis 3 560 000 em-ber községekben él.

A stratégiai cél megvalósítására 2003-ban munkacsoportot hoztunk létre, és amunkabizottság a kistelepülések könyvtári helyzetének vizsgálata után az alábbimegállapításokat tette:a) Könyvtárellátás: önálló könyvtárakMagyarország 3135 önálló településén 3615 önálló könyvtár mûködik. Ezek 78%-a(2853) települési könyvtár, 283-ban pedig szünetel a könyvtári ellátás.

A települési könyvtárak közül– fôvárosi, illetve megyei könyvtár: 1%– városi könyvtár: 9%– községi könyvtár: 90%Azaz a települési könyvtárak 90%-ról beszélünk, amikor a községi könyvtá-

rakról beszélünk, és a könyvtárak 78%-áról, amikor a községi szolgáltató helyek-rôl beszélünk.b) A községek lakónépességi megoszlásaA községek lakosságszám szerinti megoszlása a következô:

– 5000 lakos feletti: 1%– 3000–5000 lakosú: 6%– 1000–3000 lakosú: 32%– 1000 lakosnál kevesebb: 61%Tehát a kistelepüléseken élô lakosság aránya a legnagyobb, a községi lakosság

majdnem kétharmada 1000-nél is kevesebb lakosú településen él.

7


8

c) A szolgáltató helyek nagysága és a könyvtárak elhelyezéseA községi szolgáltató helyek nagyságának átlaga megyénként is változó. A 2003. év-ben a legnagyobb átlagterülettel Békés megye rendelkezett (132 m2), a legkisebb átlagpedig Vas megyében volt, mindössze 37 m2 területtel.

A könyvtárak többsége alkalmatlan könyvtári célra. Ennek okai: a kicsi, általá-ban az iskolai tanteremmel megegyezô nagyságú vagy annál is kisebb terület nem te-szi lehetôvé a megfelelô könyvtárhasználatot; a könyvtár helyisége nehezen megköze-líthetô; a berendezés alkalmatlan a könyvtári feladatok ellátására.d) A községi könyvtárak állománygyarapításaA községi könyvtárak állománygyarapításra fordított éves összegei is igen változóak.

– 24,1%-uk (620 könyvtár) egyáltalán nem rendelkezik állománygyarapításra for-dítható összeggel,

– 17,0%-uk (437 könyvtár) 0–50 000 Ft-ot (inkább: 50 000 Ft alatt, a nulla az elôzôkategóriába tartozik) fordít évente állománygyarapításra,

– 14,6%-uk (376 könyvtár) éves állománygyarapítási kerete 50 000–100 000 Ft,– 31,8%-uk (816 könyvtár) 100 000–500 000 Ft-os összeggel rendelkezik erre a

célra,– mindössze 9,8%-uk (252 könyvtár) számára biztosított 500 000–1 000 000 Ft-nyi

összeg évente, és– még ennél is kevesebb, csupán 2,3%-uk (61 könyvtár) fordíthat évente

1 000 000 Ft-nál is magasabb összeget dokumentumok beszerzéséreMindezek az adatok jelzik, hogy a községi könyvtáraknak majdnem a fele egyálta-

lán nem, vagy csak igen minimális értékben tud könyvet vásárolni, azaz az ott lakóknem jutnak kurrens irodalomhoz.e) Beiratkozott olvasókA magyarországi összes beiratkozott olvasók száma 2 211 852 fô, 67%-uk (1 488 353fô) települési könyvtár olvasója. A települési könyvtári olvasók közül

– a megyei könyvtárakba beiratkozottak aránya 22%,– városi könyvtárakba beiratkozott olvasók 44%,– községi könyvtárakba iratkozott be 34%.A beiratkozott olvasók magas száma jelzi, hogy a nem megfelelô épületekben, a

nem megfelelôen gyarapított állomány mellett is beiratkoznak a könyvtárba.f) KönyvtárhasználatA hazai összes könyvtárhasználatok száma 31 713 874, melynek 61%-a (19 399 365alkalom) települési könyvtári könyvtárhasználat. A könyvtárhasználatok megoszlásatelepüléstípusonként:

– a megyei könyvtárak: 26%,– városi könyvtárak: 48%,– községi könyvtárak: 26%.A könyvtárhasználatok száma a beiratkozott olvasók arányában a községi könyvtá-

rakban a legalacsonyabb.


g) Kölcsönzött dokumentumokAz összes kölcsönzött dokumentumok száma a 2003. évben 42 872 897 db volt. En-nek 78%-át (33 562 143) települési könyvtárból kölcsönözték.

A települési könyvtári kölcsönzéseken belül a dokumentumok 17%-át a megyeikönyvtárakból, 53%-át a városi könyvtárakból, míg 30%-át a községi könyvtárbólkölcsönözték ki az olvasók. Ez az arány a községi könyvtáraknál – a fentiek fényében– igen jelentôsnek mondható.h) A községi könyvtárak személyi ellátottságaA személyi ellátottság tekintetében is óriási különbség tapasztalható a megyei és városi,illetôleg a községi könyvtárak között. Az összes könyvtári megbízási díjas személyzet91,1%-a községi könyvtárakban dolgozik, a megyei könyvtárakban ugyanakkor keve-sebb, mint 1% ennek a mutatónak az értéke. A díjazás nélküli könyvtári dolgozók ará-nya kiemelkedôen magas, 88,4%-uk községi könyvtárban dolgozik. Az összes teljesmunkaidôs könyvtáros közül viszont kevesebb, mint 20% a községi könyvtárosok aránya,városi könyvtárak esetében több, mint 50%, megyei könyvtáraknál pedig több, mint 25%.

A községi–kistelepülési könyvtári ellátás általános jellemzôi

A fentiek alapján megállapítottuk, hogy bár a könyvtárak, a szolgáltató helyek számakielégítônek tekinthetô (ami nem jelenti azt, hogy ez az ideális állapot), alapterületükazonban kicsi, így a könyvtárak zsúfoltak. A községi–kistelepülési könyvtárak állo-mánya elavult, hiszen – különbözô okokból kifolyólag – kevés új dokumentumot tud-nak beszerezni. Ebbôl is adódik, hogy a forgalmi mutatók szerények.

A kedvezôtlen mûködési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épüle-tek, helyiségek, minimális gépesítettség stb.) mellett még nagyobb gond a személyi el-látatlanság, mind a ráfordított munkaidôben, mind a szakképzettségben.

Összességében nem meglepô, hogy a lakosság mindössze 12,8%-a tagja a közsé-gi könyvtáraknak, ami messze elmarad az országos 22%-os átlagtól.

Mivel az ország egyharmada kistelepüléseken él (35%), megállapíthatjuk, hogyegyre nô a különbség a jól ellátott és az ellátatlan területek között.

Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi helyzet a községek és a kistele-pülések túlnyomó többségében katasztrofális.

3. Koncepció a kistelepülésen élôk könyvtári ellátásának megoldására: a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR)

Miután megvizsgáltuk a kistelepülésen élôk könyvtári ellátását, megállapítottuk,hogy a tendencia megváltoztatására és elônyös helyzetûvé változtatására olyan komp-lex programot kell kidolgoznunk, amely néhány éven belül észrevehetô ered-

9


ményt mutat, és amely alkalmas ennek a megközelítôleg 30 éve létezô alapvetôkönyvtári problémának a megoldására.

A program jogi keretét a már többször idézett törvény 64. §-a adja.64. § (1) „A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormány-

zatok kötelezô feladata.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi, városi, megyei jogú váro-

si önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti tár-sulásban nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásai-nak megrendelésével teljesítheti.”

A program kidolgozásakor figyelembe vettük azoknak az országoknak a megoldá-sait, amelyek ezen a téren elôttünk járnak, ilyenek: Ausztria, Szlovénia, Hollandia,Finnország, Nagy-Britannia, Dánia.

Az új program megnevezése: Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, azaz KSZR.A KSZR célja: hogy a kistelepülésen élôk igényüknek megfelelôen, közvetve

vagy közvetlenül hozzáférjenek a hatékony és minôségi könyvtári szolgáltatásokhoz.A KSZR a települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelezô feladatainakteljesítését segíti elô.

A korszerû és egységes minôségi szolgáltatás megteremtése érdekében az infra-struktúra, a szolgáltatások és a könyvtári személyzet finanszírozási forrásainak bôvíté-se és összpontosítása szükséges.

3.1. A rendszer négyféle ellátási formát támogat a szolgáltatást fogadók és közvetítôk szerint

a) Önálló könyvtár fenntartása esetében (3000–5000 fôs településen)Az önálló könyvtár esetében az önkormányzatnak biztosítania kell a könyvtári helyi-séget és a személyzetet.

A KSZR ebben az esetben elsôsorban kiegészítô megrendelhetô szolgáltatásokatnyújt (könyvtárközi, rendezvények, továbbképzések stb.) azoknak a nagyobb közsé-geknek, ahol az önkormányzat továbbra is önálló könyvtárat, azaz alapító okirattalrendelkezô intézményt tart fenn.b) Könyvtári szolgáltató helyek esetében (1000–3000 fôs településen)Kisebb községekben, ahol nem tart fenn könyvtárat az önkormányzat, hanem szolgál-tatási szerzôdés megkötésével tesz eleget könyvtárellátási kötelezettségének. Ebben azesetben az önkormányzat szolgáltató helyet biztosít, a könyvtárost vagy az önkor-mányzat alkalmazza, vagy a KSZR-tôl megrendeli.

A szolgáltató könyvtár (a megyei vagy nagyobb városi) – szerzôdés szerint – min-den megrendelt könyvtári szolgáltatást: kurrens, feldolgozott könyveket, folyóirato-kat, egyéb dokumentumokat, elektronikus információkat, rendezvényeket, gyerek-programokat, továbbképzéseket stb. biztosít.

10


c) A könyvtári szolgáltató helyek esetében a könyvtári szolgáltatást fogadók közöttegyéb szervezetek is lehetnek, pl. teletékák, teleházak stb. is fogadhatják és közvetít-hetik a könyvtári szolgáltatást.d) Könyvtárbusz (elsôsorban 1000 fô alatti települések esetében)

Azokban a régiókban ajánlott, ahol elsôsorban aprófalvas települések vannak.A mozgókönyvtári ellátás a kistérségek együttmûködésével valósítandó meg.

Egy-egy busz kb. 50 000 lakost lát el úgy, hogy minimálisan kétheti gyakorisággal lá-togat meg egy-egy kistelepülést. Országosan az ellátandó lakosság száma szerint távla-taiban kb. 30 mozgókönyvtárral kell számolni a program teljes megvalósítása esetén.

3.2. A KSZR tagjai

a) A szolgáltató könyvtárak:Azok a megyei könyvtárak, amelyek adott formában gondoskodnak a lakosság könyvtá-ri ellátásáról, illetve azok a városi könyvtárak, amelyek a megyei könyvtár koordinálótevékenysége mellett alkalmasak térségi feladatok ellátására.b) A megrendelô önkormányzatok vagy önkormányzati társulásokc) A szolgáltatást fogadók:

– a kistelepülések könyvtárai,– könyvtári szolgáltató helyei,– a szolgáltatást más formában fogadók (pl. teletékák, teleházak stb.),– mozgókönyvtári állomáshelyek.A KSZR szolgáltatási kínálatát szerzôdésen alapuló megrendeléssel vásárolja meg

a települési önkormányzat a szolgáltatást nyújtó nagyobb (megyei vagy városi)könyvtártól a törvény elôírásainak megfelelôen.

3.3. A megrendelhetô szolgáltatások számba vétele az önálló könyvtár, a könyvtári szolgáltató hely vagy a könyvtári szolgáltatást fogadó

egyéb intézmény esetében

A szolgáltatási rendszer megrendelése szerzôdés szerint történik, és minden ko-rosztályra kiterjed. A lakosság a szolgáltatásokat a szolgáltató és a szolgáltatástfogadó által megkötött szerzôdés alapján veheti igénybe.a) AlapszolgáltatásokKönyv, folyóirat és egyéb dokumentum-ellátás, dokumentum-szolgáltatás

Információszolgáltatás – az országos közhasznú információszolgáltató rendszerbiztosítása (LibInfo)b) Egyéb szolgáltatásokKözösségi szolgáltatások (rendezvények, programok stb.)

11


Szakmai továbbképzések, használóképzések, felnôttoktatásSpeciális szolgáltatások (a fogyatékkal élôk számára, a nemzeti kisebbségek ellátá-

sa stb.)Praktikus szolgáltatások (kötészeti, technikai stb.)

c) Mozgókönyvtári ellátás, könyvtárbuszEgy busz állománya 5000 könyv, mellette videók, DVD-k, CD-k. (A busz raktári állo-mánya 30 000 kötet). A buszon számítógép van, amely tartalmazza a szolgáltatókönyvtár állományának teljes listáját, így a buszon levô választékon kívül a könyvtárteljes állományából lehet választani. A kért könyvet a következô alkalommal viszik kiaz adott településre. A szolgálat befejezése után számítógépes kapcsolattal beviszik aszolgáltató könyvtár kölcsönzési rendszerébe a buszon kölcsönzött dokumentumok ésa kölcsönzôk adatait.

A buszon kialakítható szolgáltatások:Könyvtári szolgáltatás: a kölcsönzés, információszolgáltatás, könyvtárközi doku-

mentumszolgáltatás, internet hozzáférés.Közhasznú információs szolgáltatás: átképzéshez, álláskereséshez, állampolgári

jogok gyakorlásához stb.Az információs források tájékoztatnak az aktuális munkalehetôségekrôl is. Tájé-

koztatást és segítséget nyújtanak az állampolgároknak személyes okmányaik (pl. sze-mélyi igazolvány, jogosítvány, útlevél stb.) kiváltásához megújításához szükséges tud-nivalókról.

3.4 A KSZR mûködési infrastruktúrája

3.4.1. A szolgáltató könyvtár részérôla) Olyan korszerû integrált számítógépes rendszert (szoftver, megfelelô nagyság-

rendû szerver, munkaállomások) kell mûködtetnie, amely alkalmas a kistelepülésekállományának feltárására, a gyarapodások nyilvántartásba vételére és webes felületentörténô szolgáltatására.

b) A dokumentum-ellátáshoz megfelelô tároló és feldolgozó hely, valamint a szál-lításhoz megfelelô gépkocsi szükséges.

A szolgáltatást fogadó könyvtár részérôla) A korszerû ellátást lehetôvé tevô épület, berendezés és technikai felszereltség.b) Szélessávú internet-elérhetôség, valamint szükség szerint felhasználói és sze-

mélyzeti munkaállomások.

3.4.2. A KSZR személyi feltételeA szolgáltató könyvtárban szükség van felsôfokú képesítésû és középfokú végzettségûszemélyzetre az ellátandó települések számától függôen.

12


A fogadó könyvtárban, amennyiben az intézményként mûködik, legalább egy szak-irányú felsôfokú végzettségû, fôfoglalkozású munkatársra van szükség. Amennyibenszolgáltató helyként mûködik, nagyságától függôen egész vagy részmunkaidôs, felsô-vagy középfokú végzettségû munkatársat kell alkalmazni. A szolgáltatást egyéb formá-ban igénybe vevô településen a szerzôdésben kell a személyi feltételeket megállapítani.

3.5. A KSZR mûködési forrásai és költségei

3.5.1. A KSZR csak több forrásra építve mûködtethetô.A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a BM, az NKÖM és az IHM fi-nanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô.a) a település hozzájárulása:

– a kistelepülési önkormányzat biztosítja az épületet, annak fenntartását, közvetle-nül vagy közvetve a szolgáltatásokat.

b) a szolgáltató könyvtárak hozzájárulása:– a szolgáltató megyei vagy városi könyvtár biztosítja saját költségvetésébôl, illetve

pályázatokból a feldolgozott dokumentumokat és információkat.c) állami hozzájárulás (2005-ben):

– NKÖM-támogatás a „Kulturális vidékfejlesztés – Közkincs” programból a szol-gáltatási rendszer mûködtetésének beindításához, másrészt a megváltoztatott jog-szabályi lehetôség, a 23/2004. (XI. 20.) NKÖM rendelet a könyvtárak és közmû-velôdési intézmények 2004. évi többlettámogatásáról és annak felhasználásáról,amely a rendelet hatályát kiterjeszti azokra a helyi önkormányzatokra is, amelyeka nyilvános könyvtári szolgáltatásokat megrendelés vagy társulás útján biztosítják

– BM-támogatás az 5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulásokáltal ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásárólalapján

– NKA-támogatás– IHM-támogatás a „Közháló” programon keresztülHangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybe vétele – a jelenleg

érvényben lévô jogszabályokat figyelembe véve – mindenképpen önkéntes az önkor-mányzatok részérôl. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetôségeit, részbeni kö-telezettségeit a már idézett 1997. évi CXL. törvény 64. és 66. §-a támasztja alá.

3.5.2. Mûködési költségekA 2283 község lakossági számát figyelembe véve:

– önálló könyvtári épülettel, illetve könyvtári szolgáltató hellyel járó fenntartásiköltségek 599 község esetében merülnek fel (1000 lakos felettiek),

– mozgókönyvtári ellátás 1684 község esetében (1000 lakos alattiak).

13


3.5.2.1. Az önálló könyvtári épület esetébena) Az önkormányzat költségei

– megfelelô épület építése– a könyvtári épület korszerûsítése,– számítástechnikai infrastruktúra biztosítása,– a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése,– könyvtári személyzet biztosítása.

b) A központi támogatásból megoldandó feladatok– a szolgáltatások kialakításának és hozzáférhetôségének minôségi fejlesztése,– a korszerû, kurrens állomány folyamatos meglétének biztosítása,– kiemelten a gyermekek ellátása,– a felsorolt többi megvásárolható szolgáltatás – igény szerinti – biztosítása.

3.5.2.2. A könyvtári szolgáltató helyek esetébena) Az önkormányzat költségei

– a megfelelô épület biztosítása,– számítástechnikai infrastruktúra biztosítása.

b) A központi támogatásból– a személyzet biztosítása,– a korszerû, kurrens állomány biztosítása,– a megvásárolható szolgáltatások igény szerinti biztosítása.

3.5.2.3. Könyvtári ellátás könyvtárbusszalA probléma megoldásának elôkészítésére – nemzetközi tapasztalatokra alapozva –megvalósítási tanulmányt készítettünk egy kistérség, a fehérgyarmati kistérség könyv-tárbusszal történô ellátására.

A kistérséghez tartozó 48 község nagy része kistelepülés, jelentôs részén nem mûködikkönyvtár, vagy csak igen elavult állománnyal rendelkezik. Az anyagilag nehéz helyzet-ben lévô önkormányzatok a könyvtári szolgáltatás biztosítását nem tudják megol-dani annak ellenére sem, hogy ezt az 1997. évi CXL. tv. kötelezôvé teszi számukra.

A 48 településen megkérdeztük a felnôtt- és a gyermeklakosságot, valamint a polgár-mestereket, hogyan fogadnák az új szolgáltatást. 28 településen mind a három megkér-dezett csoport szívesen fogadná a mozgókönyvtári szolgáltatásokat.

Szolgáltatási kínálatunkban szerepelt mindenféle dokumentum kölcsönzése, továb-bá tájékoztatás a könyvtári rendszer szolgáltatásairól, illetve a buszon adatbázisokhasználata.

A felmerült igényeknek megfelelôen számítottuk ki a busz megállóhelyeit, menet-rendjét.

Településenként átlagban 1 óra állásidôvel és kéthetenkénti megjelenési gyakori-sággal számoltunk.

14


Számításaink szerint a buszon megközelítôleg 5000 dokumentumot tudnánk szállíta-ni, ami évente négyszeri állományfrissítéssel párosulva közel 5000 új címet is jelentene.

A szolgáltatás mûködtetésének személyi feltételeit egy felsôfokú, két középfokúvégzettségû könyvtáros és egy fôállású buszsofôr alkalmazása jelentené.

A fentiek alapján az alábbi költségeket kalkuláltuk:

(Pl. Angliában vagy Szlovéniában egy korszerû alapfelszereltségû busz beszerzésiára kb. 50 millió Ft. (A busz fôbb paraméterei: 12 × 2,5 m, kb. 5000 könyvtári egységszállítására képes, számítógépes munkahely, társalgó – lapozgató sarok van kialakít-va. A sok éves angol tapasztalati számok alapján egy busz átlagéletkora 13 év.)

Az üzemeltetés mûszaki feltételeinek költségei

– üzemanyag (havi 1600 km futással, 24 l/100 km fogyasztással számolva)éves szinten: 20 800 km 1,000,000 Ft/év dízelolaj-fogyasztás

– jármûtárolás (garázsbérlet)11 000 Ft/hó 132,000 Ft/év

– külsô mosás (heti 1 alkalommal)312,000 Ft/év

– napi üzembiztonsági átvizsgálás280,000 Ft/év

Üzemeltetés összesen: 1,724,000 Ft/év

Fenntartás +üzemeltetés összesen: 2,644,000 Ft/év(A fenntartási és üzemeltetési költségek áfát nem tartalmaznak.)

Személyi kiadások (a fent említett 4 fôvel számolva): 5 330 000 Ft/év + járulékok.A busz éves mûködésének mûszaki és személyi feltételei összesen 7 974 000 Ft/év

költséget képviselnek.

15

Költség (Ft) Költségtípus

Az új busz ára 50,000 000 Egyszeri (10–13 évre szól)

Fenntartáséves költség

(havi átalányként számítható)

– biztosítás (kötelezô) 160,000/év

– CASCO 200,000/év

– idôszakos átvizsgálás 300,000/év (negyedévente szükséges)

– szakszervizben 200,000/alkalom (évi egyszeri nagyjavítás)

– mûszaki vizsgáztatás 60,000/alkalom

Fenntartási költség összesen: 920,000/év


16

Egy dokumentum beszerzési átlagáraként 1800 Ft-tal számolhatunk. Ez alapján abusz állománygyarapítására éves szinten kb. 9 millió Ft-ot kell tervezni.

Tehát a fenntartás, az üzemeltetés és az állománygyarapítás mindösszesen kb.17 millió Ft.

A jelzett költségek 80%-át a Belügyminisztérium folytatódó, többcélú kistérségitársulások számára kiírt pályázatából, illetve NKÖM-támogatásból; 20%-ot pedig azönkormányzati támogatásból lehet fedezni.

4. A KSZR-koncepció megvalósításának várható eredménye

– a kistelepülésen élôk számára is elérhetôvé válnak a könyvtári rendszer szolgáltatásai,– nô a mûveltséghez és tudáshoz jutók száma,– csökken a különbség az információszegények és -gazdagok között, közelebb jutunk

az Európai Unió fejlett könyvtárüggyel rendelkezô országaihoz,– és jobb otthonra találunk a hazában.

1. számú melléklet

A fejlesztés hatása 2005 és 2009 között

1000–3000 lakosú községek száma: 959

Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben

KSZR-be bevonandó: 671

KSZR (1000–3000 lakosú községek)

Költségévente

KSZR-bebevont

településekszáma

Mûködô könyvtáriellátás az 1000–3000

lakosú községek százalékában

Mûködô könyvtáriellátás az 1000–3000 lakosú községekben

2004. évi állapot 0 0% 288

Szolg. száma 2005-ben 100 40% 388

költsége BM

ebbôl beruházási BM

mûködtetési BM

Szolg. száma 2006-ban 200 51% 488

költsége BM


mûködtetési BM

Szolg. száma 2007-ben 300 61% 588

költsége BM


mûködtetési BM


17

1000–3000 lakosú községek száma: 959

Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôen mûködik: 288 községben

KSZR-be bevonandó: 671

KSZR (1000–3000 lakosú községek)

Költségévente

KSZR-bebevont

településekszáma

Mûködô könyvtáriellátás az 1000–3000

lakosú községek százalékában

Mûködô könyvtáriellátás az 1000–3000 lakosú községekben

Szolg. száma 2008-ban 400 72% 688

költsége BM


mûködtetési BM

Szolg. száma 2009-ben 500 82% 788

költsége BM


mûködtetési BM

Ellátatlan települések 2009-ben 171

Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684

Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen

Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263

Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések)

Költség éventeMozgókönyvtáriellátásba bevont

települések száma

Mûködô könyvtáriellátás a

kistelepülésekszázalékában

Mûködôkönyvtári

ellátás a kis-településeken

2004. évi állapot 0 0% 421

Szolg. száma 2005-ben 100 31% 521

költsége 170 000 000,00

ebbôl beruházási 170 000 000,00

mûködtetési BM

Szolg. száma 2006-ban 200 37% 621

költsége 170 000 000,00


mûködtetési BM

Szolg. száma 2007-ben 300 43% 721

költsége 170 000 000,00


mûködtetési BM


18

A KSZR-be, illetve a mozgókönyvtári ellátásba évente újonnan bevonandó közsé-gek száma: 100–100 db. Fentiek alapján a 2006. évre a KSZR-ben több mint akönyvtárak felében, a mozgókönyvtári ellátásban pedig 37%-ban lesz megoldvaa könyvtári ellátás, ez 2009-re eléri a 82, illetve 55%-ot.

2. számú melléklet

Kistelepülések száma (1000 fô alatti): 1684

Ebbôl a könyvtári ellátás megfelelôôen mûködik: 421 kistelepülésen

Mozgókönyvtári ellátásba bevonandó: 1263

Mozgókönyvtári ellátás (kistelepülések)

Költség éventeMozgókönyvtáriellátásba bevont

települések száma

Mûködô könyvtáriellátás a

kistelepülésekszázalékában

Mûködôkönyvtári

ellátás a kis-településeken

Szolg. száma 2008-ban 400 49% 821

költsége 170 000 000,00


mûködtetési BM

Szolg. száma 2009-ben 500 55% 921

költsége 170 000 000,00


mûködtetési BM

Ellátatlan települések 2009-ben 763

Modellszámítások A modell B modell C modell

Adatok E Ft-banÖnálló könyvtár

100 helyre

Szolgáltatás megrendelése100 helyre (1000 fô feletti

községekre)

Könyvtárbusz*100 helyre (ezer fô alatti

kistelepülésekre)

Bei

ndítá

si k

ölts

égek Épület-felújítás 200 000 0 0

Gépjármû 0 35 000 250 000

Telematika 65 000 108 750 0

Indulókészlet 108 000 45 000 45 000

Összesen 373 000 188 750 295 000

Köl

tség

vise

lés

BM 20 000 0 236 000

NKÖM 80 000 169 8750 59 000

Önkormányzat 273 000 18 875 0


19

* Egy könyvtárbusz 20 kistelepülést szolgál ki** A könyvtár mûködtetéséhez az önkormányzat normatív hozzájárulásban részesül. A KSZR mûköd-

tetéséhez a BM pályázati úton forrásokat biztosíthat.

A megrendelô könyvtár szolgáltatási paramétereiátlagár:

eFt/kötet

Rendelkezésre állókönyvkészlet elsô évben

600 kötet 3000 kötet 5000 kötet 1,8

Évente az elérhetô könyvekgyarapodása

300 kötet 3 000 kötet 5 000 kötet 1,8

Nyitva tartás heti 15 heti 15 heti 2 óra

Létszám 0,5 fô 0,4 fô 0 fô

Modellszámítások A modell B modell C modell

Adatok E Ft-banÖnálló könyvtár

100 helyre

Szolgáltatás megrendelése100 helyre (1000 fô feletti

községekre)

Könyvtárbusz*100 helyre (ezer fô alatti

kistelepülésekre)

Mûk

ödte

tési

köl

tség

ekbô

l

Megrendelô önkor-mányzat, összesen

166 500 143 170 77 000

Bér+járulék 90 000 72 000

Gyarapítás 54 000 0

Gépjármû 0 0

Üzemeltetés 22 500 22 500

Telematika

Szolgáltatási díj 48 670 77 000

Egy önkormányzatmûködési terhei**

1 665 1 432 770

Szolgáltató könyvtár,összesen

0 48 670 77 000

Bér+járulék 0 9 750 35 000

Gyarapítás 0 27 000 45 000

Gépjármû 0 3 500 0

Üzemeltetés 0 3 420 15 000

Telematika 0 1 150 0

Egyéb szolgáltatás 0 3 850 0


Kenyéri Katalin

A többcélú kistérségi társulások jogi szabályozásakönyvtári szempontból

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérôl és az államháztartás hároméves ke-reteirôl szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú melléklete a helyi önkormányzatokáltal felhasználható központosított elôirányzatok között jelentôs összeget, 9,5 milliárdforintot tartalmazott a kistérségi fejlesztések és kistérségi társulások ösztönzésére. Eb-bôl az összegbôl a törvény szerint támogatás illeti meg a helyi önkormányzatokat aközszolgáltatások (például közoktatás, szociális ellátás, hulladékgazdálkodás, vízgaz-dálkodás) hatékonyabb szervezése, fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának ja-vítása érdekében.

2003 novemberében már megjelent a kistérségek megállapításáról, lehatárolásárólés megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, amelyakkor még nem keltett nagyobb érdeklôdést a könyvtári területen. Jelentôs lépés voltugyanakkor a közigazgatás átalakulásának folyamatában.

A költségvetési törvényben biztosított támogatási lehetôséget a helyi önkormányza-tok akkor vehették igénybe, ha a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és meg-változtatásának rendjérôl szóló kormányrendeletben meghatározott kistérség határainbelül többcélú társulást hoztak létre. A közszolgáltatások hatékonyabb szervezésére ésfejlesztésére, színvonalának javítására akkor lehetett pályázni a támogatásra, ha a helyiönkormányzatok létrehozták a többcélú kistérségi társulást.

A könyvtári terület 2003–2007 közötti stratégiájának fô céljai között szerepelt a re-gionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldásainak kidolgozása, e témakörben amunkabizottság megkezdte munkáját 2003-ban. A stratégiai munkabizottság tevé-kenységének eredményeként 2004-ben már megfogalmazták a Könyvtárellátási Szol-gáltató Rendszer munkaanyagait. Ennek ismeretében, valamint gondolva a dokumen-tum-ellátást évtizedek óta végzô könyvtári ellátórendszerek mûködésére, a NemzetiKulturális Örökség Minisztériuma javasolta felvenni a támogatandó közszolgáltatásokkörébe a nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátását.

A többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének,döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a 65/2004.(IV. 15.) Korm. rendelet szabályozta, amely szerint a közszolgáltatások magasabbszínvonalon történô, illetve hatékonyabb ellátása érdekében támogatás nyújtható ameghatározott közoktatási, szociális, egészségügyi alapellátások közös szervezése ésmás közszolgáltatások mellett a – kulturális területrôl egyedüliként – a nyilvános

20


könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezéséhez, illetve lét-rehozásához azon településeken, ahol nincs könyvtári szolgáltatás. A támogatásra akormányrendelet szabályai szerint megalakuló többcélú kistérségi társulások adhattakbe pályázatot. A társulás megalakulására vonatkozó szabályok szigorúak voltak, azönkormányzatok nehezen és lassan szánták rá magukat a többcélú társulások megala-kítására, ezáltal a támogatásra viszonylag kevés társulás adott be pályázatot. A könyv-tárak – fôként a megyei könyvtárak – készültek a pályázatra, azonban a társulásokelôírt megalakulását könyvtári eszközökkel nem lehetett lényegesen befolyásolni.A beadott pályázatok alapján azokon a kistelepüléseken indult el a könyvtári fejlesz-tés, ahol nem mûködött a könyvtári szolgáltatás. A kormányrendelet szerint a támogat-ható felhalmozási kiadások között szerepelt az intézmények fejlesztése, a szükségestárgyi feltételek biztosítása. A támogatható mûködési kiadások között felsorolta akönyvtárellátási szolgáltató rendszer fenntartásával összefüggô kiadásokat is, ezzelmegteremtve a KSZR-t mûködtetô könyvtárak támogatási lehetôségét is. Az elnyerttámogatás összege a kötet pályázatokról szóló fejezetében olvasható.

2004-ben a parlament már tárgyalta a települési önkormányzatok többcélú kistérségitársulásáról szóló törvényt, amelyet hosszú vita és alkotmánybírósági kontroll után vé-gül 2004. november 18-án hirdettek ki, így lett belôle 2004. évi CVII. törvény.

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérôl szóló 2004. évi CXXXV. tör-vény 2005-ben ugyancsak központosított elôirányzatként tartalmazott támogatási le-hetôséget a többcélú kistérségi társulások számára, mégpedig 6,4 milliárd forintot atöbbcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzése és modellkísérletek támo-gatása céljára, további 9 milliárd forintot pedig a többcélú kistérségi társulások nor-matív mûködési támogatására.

A mûködési támogatás igénybevételi lehetôségét a többcélú kistérségi társulások ál-tal ellátott egyes közszolgáltatások 2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló5/2005. (I. 19.) Korm. rendelet szabályozta. A közszolgáltatást ellátó társulásoknyújthattak be igényt a támogatásra, azonban a rendelet kemény feltételeket is megha-tározott: a kötelezôen vállalt közoktatási, egészségügyi, szociális és területfejlesztésifeladat mellett a választható feladatok között sorolta föl a mozgókönyvtári feladato-kat. A mûködési normatív támogatás mértéke függött attól, hogy a társulási megálla-podást a kistérséghez tartozó települések közül hányan írták alá, de függött a társulásimegállapodást jóváhagyó települések lakosságának számától is. A mozgókönyvtárifeladat ellátásáról szóló 10. § további feltételként elôírta, hogy a társulás legalábbnégy, nyilvános könyvtárral nem rendelkezô települési önkormányzata rendelje meg akönyvtári szolgáltatásokat egy nyilvános könyvtártól – ez lehetett városi vagy megyeikönyvtár –, amellyel szerzôdést kötnek a könyvtári szolgáltatás nyújtására, és gondos-kodnak könyvtári szolgáltató hely kialakításáról. A könyvtári szolgáltató helyet úgykell biztosítani, hogy a kihelyezett könyvtári állomány elhelyezhetô, a könyvtári esz-közök biztonságos tárolása megoldható legyen, és a hely könyvtári szolgáltatások fo-gadására alkalmas legyen. A mozgókönyvtári ellátás megvalósítása során a Társulás-

21


nak kell gondoskodnia a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb fel-tételek biztosításáról, így a dokumentum-áramlást biztosító szállítóeszközrôl, vala-mint a szolgáltató nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató helyek közötti infor-mációcsere és a megrendelések fogadásához szükséges eszközökrôl, ez foglaltamagába az internetkapcsolat kiépítését és a mûködéséhez szükséges gépek beszerzé-sét. Lehetôvé tette a kormányrendelet azt is, hogy a Társulás a szolgáltató könyvtár tá-mogatására is felhasználja a normatív mûködési célú támogatást. A rendelet sokoldalúfeltételrendszere mellett is jelentôs összegeket juttatott a kistelepülések könyvtári ellá-tására, a rendelet szóhasználata szerint a mozgókönyvtári ellátásra, amely a könyvtáritörvény által nyújtott lehetôséggel élve, annak megvalósítására adott lehetôséget, hogya kistelepülési önkormányzatok a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat ne nyilvánoskönyvtár fenntartásával, hanem a szolgáltatások megrendelésével nyújthassák a lakos-ság számára. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások2005. évi normatív mûködési támogatásáról szóló 17/2005. (IV. 5.) BM-PM együttesrendelet tette közzé az egyes társulások támogatásának összegét, egy könyvtári szol-gáltató helyre 1 096 500 forint jutott.

Az ösztönzô támogatás lehetôségét a többcélú kistérségi társulások megalakulásá-nak 2005. évi ösztönzésérôl és modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.)Korm. rendelet szabályozta. A 2004. évi pályázathoz hasonlóan 2005-ben is háromkötelezô feladat mellett választhatta a Társulás a mozgókönyvtári feladat magasabbszínvonalon történô, illetve hatékonyabb megszervezését, és a rendelet a Társulásokteljes körû megalakulásának ösztönzésére további feltételeket is szabott ahhoz, hogy atámogatásban részesülhessenek. A benyújtandó pályázat részét kellett, hogy képezze atársulási megállapodás, amelynek létrehozása nem kis feladat elé állította a népes szá-mú településsel kialakított kistérségeket. A közszolgáltatási feladatok ellátásánakrészletes feltételeit és a támogatható célokat a kormányrendelet melléklete tartalmaz-ta. E feltételek lényegében azonosak voltak a mûködési célú normatív támogatás felté-teleivel [A) pont], újdonságként megjelent azonban a kistelepülési könyvtárfejlesztésikoncepciónak megfelelôen annak lehetôsége, hogy a szolgáltató könyvtár könyvtár-busz útján biztosítsa a megrendelt nyilvános könyvtári szolgáltatásokat [B) pont].

A szolgáltató helyen nyújtott mozgókönyvtári ellátás támogatása felhasználhatóvolt helyiség vásárlásához, kialakításához, könyvtári bútorok, eszközök, könyvtári do-kumentumok, informatikai és egyéb technikai eszközök beszerzéséhez, beleértve aszoftvereket is, adatbázisok építéséhez, hozzáférések biztosításához, internetkapcsolatkiépítéséhez, gépkocsi beszerzéséhez, telefon- és postai díjakhoz – tehát a kor színvo-nalának megfelelô könyvtári szolgáltatások kialakításához.

A könyvtárbusszal nyújtott nyilvános könyvtári szolgáltatások esetén a támogatásfelhasználható volt a szolgáltató könyvtár által vásárolt könyvtárbusz beszerzésére, amûködéséhez történô hozzájárulásra, továbbá a könyvtárbusz megállóhelyének kiala-kítására és természetesen a könyvtári dokumentumok és eszközök beszerzésére. Ez apályázati lehetôség a megvalósulás tapasztalatait figyelembe véve – a pályázat társulá-

22


si feltételei által meghatározott támogatás nagyságrendje függvényében – a nagy, kife-jezetten könyvtárbusz céljára tervezett buszok beszerzésére nem, de a kisbusz átalakí-tásával megvalósított könyvtárbusz beszerzésére jó lehetôséget adott, amint ez pl. azEncsi kistérségben mûködik is.

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer szélesebb körû, mint a többcélú kistérségitársulások mozgókönyvtári feladata keretében támogatható mozgókönyvtári ellátás anyilvános könyvtárral nem rendelkezô települések számára, erre utal két mondat is akormányrendelet mellékletében. A könyvtári szolgáltató helyre nyújtott mozgókönyv-tári ellátás esetében [A) pont] azzal, hogy a mozgókönyvtári feladathoz csatlakozhat-nak a könyvtári ellátással nem rendelkezô, de szolgáltató hely kialakítását biztosító, il-letve a nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatok is. Másfelôl akönyvtárbuszos szolgáltatás igénybe vétele esetén [B) pont] a nyilvános könyvtárralvagy szolgáltató hellyel rendelkezô település is igényelhette a könyvtárbusz mûködé-sét olyan településrészre tekintettel, ahonnan a könyvtár vagy szolgáltató hely távolvan, vagy nehezen közelíthetô meg. A szolgáltatás ilyen szélesebb igénybevételi lehe-tôsége mellett a többcélú kistérségi társulás támogatására azonban csak a nyilvánoskönyvtárral nem rendelkezô, legalább négy településre tekintettel lehetett pályázatotbenyújtani.

A mozgókönyvtári feladat fejlesztésére benyújtott pályázatok révén 2005-ben azelôzô évhez képest további jelentôs összeg jutott többcélú kistérségi társulásokhoz akönyvtári szolgáltatások fejlesztésére.

2004-ben és 2005-ben is sor került a felsorolt kormányrendeletek módosítására an-nak érdekében, hogy a költségvetési törvény által biztosított támogatási összeg minélszélesebb körben juthasson el az érdekeltekhez. A módosító szabályokat nem soroltukitt föl, hiszen azokat úgy is tartalmazza az eredeti jogszabályok hatályos szövege.

2005-ben az év végén még egy új lehetôség is nyílt a többcélú kistérségi társulásokszámára, mégpedig közösségi busz beszerzésére. Könyvtári szempontból érdekes az,hogy a többcélú kistérségi társulások közösségi busz beszerzésének 2005. évi támoga-tásáról szóló 252/2005. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. § (4) bek. a) pontja szerint a tá-mogatás szempontjából elônyben részesülnek azon társulások, amelyek a közösségibuszt – a közoktatási célon túl – elsôsorban szociális vagy gyermekjóléti, egészség-ügyi, illetve mozgókönyvtári célokra hasznosítják. A közösségi busz nem a könyvtáridokumentumok szállítására alkalmas, hanem arra, hogy pl. internethasználati oktatás-ra vagy más könyvtári rendezvényre vigye be a kistelepülés érdeklôdô lakosait a nyil-vános könyvtárba.

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérôl szóló 2005. évi CLIII. törvény15 400 millió forintot biztosított a többcélú kistérségi társulások fejlesztésére. A támo-gatás pályázat nélkül fejlesztésre és mûködésre fordítható normatív, kötött felhasználá-sú támogatás. A támogatás feltételeit és felhasználásának szabályait a törvény a korábbikormányrendeletekhez hasonlóan írta elô, fenntartva az azokban kialakított fôbb szabá-lyokat. A költségvetési törvény helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású

23


támogatásairól szóló 8. sz. mellékletének, a többcélú kistérségi társulások támogatásáttartalmazó V. fejezetének 2.7 pontja szerint a többcélú kistérségi társulások mozgó-könyvtári feladatainak támogatására könyvtári szolgáltató helyenként 1 228 300 Ftösszeg jut. A támogatás igénylésének feltételei és felhasználási szabályai lényegébenmegegyeztek a 2005-ben alkalmazottakkal. A törvény szerint a támogatás a mozgó-könyvtári feladat szervezése és ellátása során felmerülô mûködési és felhalmozásikiadásokhoz használható fel. A társulások 2006. évi támogatásának mértékét a 4/2006.(I. 26.) PM-BM együttes rendelet tette közzé.

A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó jogszabályok köre természetesen szé-lesebb a fentiekben említetteknél, ezek fôként a társulások mûködését befolyásolószabályokat tették közzé. Könyvtári szempontból meghatározó jelentôségû a többcélúkistérségi társulások megalakulása és mûködésük során a könyvtári ellátás támogatá-sa, hiszen olyan kis települések könyvtári ellátásának korszerû megszervezésére nyúj-tott jelentôs összegû támogatást, amelyek más forrásból erre a célra nem tudtak lehetô-séget teremteni, ugyanakkor az információs mûveltség megszerzését is lehetôvé tevôkönyvtári szolgáltatások éppen ezeken a településeken élôknek nyújtanak esélyeket.A többcélú kistérségi társulások eredményei szempontjából sem elhanyagolható té-nyezô az, hogy a mozgókönyvtári ellátás kistérségi szintû megszervezésével mégis atelepüléseken sikerült elôre lépni és az ott élôk számára helyben nyújtani korszerûkönyvtári szolgáltatásokat.

24


A KSZR megvalósítását segítô pályázatok(Összeállította: Kopcsay Ágnes)

A könyvtárak egyik fô feladata – európai uniós fogalomrendszerben megfogalmazva –,hogy az állampolgárok életminôségét javítsa a könyvtári szolgáltatások biztosításával.Ez azonban túlmutat az ágazati irányításon, ennek megvalósításához több terület, többminisztérium összefogása szükséges.

„A KSZR kiépítéséhez a település, a kistérség, a megye, a Belügyminisztérium,a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai és Hírközlési Minisz-térium finanszírozása szükséges, csak közös finanszírozásban mûködtethetô.” – olvas-hatjuk a Koncepcióban. Sorra véve az elmúlt évek pályázati lehetôségeit, láthatjuk,hogy ez az összefogás eddig is érvényesült, a KSZR csírái tetten érhetôk a különfélefejlesztésekben, de ezen erôk összefogásával, a források koncentrálásával biztos, hogynagyobb eredmények érhetôk el.

Elôzmények

Könyvtárpártoló Önkormányzat 1996–2004

A „Könyvtárpártoló Önkormányzat” címû pályázat 1996 és 2004 között mûködött pár-huzamosan a Múzeum- és a Közmûvelôdés-pártoló Önkormányzat címû programok-kal. Ez alatt a 9 év alatt a címnek igen nagy presztízse alakult ki az önkormányzatok ésa könyvtárak között. A program célja a települési könyvtári ellátást biztosító önkor-mányzatok figyelmének a könyvtárakra irányítása volt, valamint a könyvtárfenntartásra,a könyvtár mûködési feltételeinek javítására fordítható összegek emelésének motivá-lása, ennek érdekében a kiemelkedô mûködési feltételeket biztosító önkormányza-tok „könyvtárpártoló” tevékenységének elismerése. A kitüntetô cím mellé pénzü-gyi támogatás járt, melyet a könyvtárak berendezésére, technikai, mûszakifeltételeinek fejlesztésére kellett fordítania a nyertes pályázónak.

Ez a pályázati forma rendhagyó volt abban az értelemben, hogy itt a pályázónaknem azt kellett leírnia, hogy a pályázati cél érdekében mit szeretne elérni, hanem arrólkellett számot adnia, hogy az elôzô három év során milyen módon fejlesztette könyv-tárát. Sok kis könyvtár bútorainak korszerûsítését, fénymásoló, CD-lejátszó, tv, számí-tógép stb. vásárlását tette lehetôvé a támogatás, és néhány esetben az internetkapcsolat

25


kiépítése is ennek a programnak az eredménye. A 9 év alatt a községekben 254 közsé-gi önkormányzat kapta meg a kitüntetô címet, és 66 968 000 forint támogatásban ré-szesült.

Érdekeltségnövelô támogatás és felzárkóztató pályázat

A könyvtári érdekeltségnövelô támogatás az önkormányzati könyvtárak állománygya-rapításának fejlesztésére szolgáló program, melynek fedezete a Belügyminisztériumköltségvetési fejezetében van biztosítva. Érdekeltségnövelô támogatásban az elôzô éviállománygyarapításra fordított saját összeg arányában részesülhetnek a települé-si és a megyei könyvtárak. Az eredeti, 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet napjainkigkét alkalommal változott. A 13/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet érdemi módosítása azvolt, hogy az állománygyarapításra adott támogatás 30 százalék erejéig felhasználhatóa könyvtárak technikai, mûszaki feltételeinek fejlesztésére is. A jelenleg érvényben lé-vô 4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet legfontosabb változtatása szerint, amennyiben azarányosan kiszámított támogatási összeg nem éri el a 10 ezer forintot, a támogatásnem ítélhetô meg.

A könyvtári érdekeltségnövelô támogatás 10 százaléka terhére a minisztérium min-den évben ún. „felzárkóztató” pályázatot ír ki. E programra az az önkormányzat pá-lyázhat, amelynek könyvtárában az elôzô év során az országos átlag alatt költöttek ál-lománygyarapításra. Az önkormányzatnak fel kell ajánlania egy bizonyos összeget,amellyel az állománygyarapítási keretet kiegészíti. A támogatás összege a rendelke-zésre álló pályázati keretösszeg és a felajánlott önrészek összegének arányábanszámított összeg.

A minisztérium döntési jogköre mind az érdekeltségnövelô támogatás, mind a fel-zárkóztató pályázat esetében behatárolt, hiszen a rendelet szerint a helyi ráfordítás, ill.

26

Könyvtárpártoló önkormányzat

Év Támogatott könyvtárak száma Elnyert összeg (ezer forint)

Község Város Megye Össz. Község Város Megye Össz.

1996 7 10 5 22 1 800 4 000 1 200 7 000

1997 66 66 14 100 11 400 25 500

1998 26 16 42 9 900 10 100 20 000

1999 47 12 59 14 000 6 000 20 000

2000 35 9 44 13 000 7 000 20 000

2001 29 11 40 11 800 8 200 20 000

2002 22 16 1 39 10 800 8 400 800 20 000

2003 11 8 1 20 3 668 5 332 1 000 10 000

2004 11 7 18 4 600 3 000 7 600

Össz. 254 79 7 350 66 968 63 432 3 000 150 100


27

felajánlás arányában kell a támogatást odaítélni, a támogatás elnyerését csak formaihibák akadályozhatják.

Pályázat az esélyegyenlôség növelésére

2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdetett esély-egyenlôséget növelô könyvtári szolgáltatások fejlesztésére községi könyvtárak ré-szére. Pályázni lehetett internetcsatlakozás kiépítésére, elektronikus dokumentumokszolgáltatására, könyvtári szoftver alkalmazására, technikai eszközök vásárlására, va-lamint az olvasás presztízsének növelését segítô programok megvalósítására. A prog-ram legfôbb célja az volt, hogy elindulhasson a községi könyvtárak technikai fejlesz-

Érdekeltségnövelô támogatás

ÉvRendelkezésre állóösszeg (ezer forint)

Támogatott községikönyvtárak száma

Községi könyvtáraktámogatása (ezer forint)

Az összes támogatáshány százalékát kapták

a községek?

1998 180 000 1 735 44 230 25

1999 224 056 1 901 58 440 26

2000 269 445 1 258 58 209 22

2001 279 326 1 216 61 791 22

2002 293 520 1 327 71 255 24

2003 286 242 1 411 72 439 25

2004 246 150 1 100 61 857 25

2005 339 750 1 160 80 543 24

2006 225 000 996 51 549 23

Összesen 2 343 489 560 358 24

Felzárkóztató pályázat

ÉvRendelkezésre álló összeg

(ezer forint)Támogatott községikönyvtárak száma

Községi könyvtárak általelnyert összeg (ezer forint)

1998 20 000 210 13 075

1999 21 944 138 8 034

2000 14 555 104 6 198

2001 20 815 96 7 270

2002 21 480 75 5 460

2003 28 758 104 8 568

2004 27 350 165 11 448

2005 37 750 208 16 244

2006 25 000 74 6 654

Összesen 192 652 82 951


28

tése. Összesen 472 pályázat érkezett be. Formai szempontból sok pályázót ki kellettzárni, mert nem könyvtár volt a beadó. A minisztérium döntése alapján 194 pályá-zat nyert el támogatást. (Táblázatunkban azért szerepel csak 189, mert a nyertes pá-lyázók közül többen nem tudták megvalósítani a vállalt programot, és visszautalták apályázati támogatást.)

Ez volt az elsô olyan minisztériumi pályázat, melyben a ma használt és a KSZR-reis jellemzô kulcsszavak már szerepelnek: esélyegyenlôség, kistelepülések könyvtáriellátása, informatikai fejlesztés. A pályázat mérföldkövet jelentett a szaktörvény elfo-gadását követô idôszakban, hiszen ez a program nyújtott elsôként lehetôséget az infor-matikai fejlesztés elindítására a községek számára. A szak-, felsôoktatási, megyei ésvárosi könyvtárak informatikai fejlesztése mellett, kis lépésben ugyan, de kistelepülé-sek telematikai fejlesztése is elindult.

Az Informatikai Kormánybiztosság pályázata

A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága a Széchenyi-terv keretébenpályázatot írt ki 2001-ben. A pályázattal támogatni kívánta a „magyarországi nyilvánosközmûvelôdési könyvtárak csatlakozását az internethez, az ehhez szükséges infrastruk-túra kialakítását, modernizálását és az erre épülô információs írástudás széles lakossá-gi rétegek számára történô terjesztését, valamint a könyvtár információközvetítô szere-pének erôsítését.” A cél az volt, hogy az állampolgárok minél nagyobb számbanhozzáférjenek az internethez, és használják azt. A kiíró felismerte, hogy a kedvezôtlenotthoni internetelérési mutatókat (melyek még ma is jellemzôek hazánkra a nemzetközistatisztikai adatok szerint) közösségi hozzáférési helyek minél nagyobb számú meg-teremtésével lehet ellensúlyozni, valamint hogy a könyvtári rendszer alkalmas arra,hogy ezt a lakosság széles rétegei számára biztosítsa. Ennek érdekében azonban akönyvtárak információtechnológiai rendszerét modernizálni kell. Nagyon jelentôsfelismerés volt az is, hogy ahhoz, hogy a könyvtárosok közvetíteni tudják az internetestudást, nekik is ismerniük kell azt. Így a pályázat részét képezte, hogy internetes szak-tanfolyamok elvégzésére ösztönözzék a könyvtárosokat, akik tudásukat a könyvtári lá-togatók széles körének képzésére tudják majd fordítani. Két csomagot lehetett megpá-lyázni. A „kis csomag” 6 db számítógépet, 1 db tintasugaras nyomtatót, igény esetén azinternet-hozzáférés telepítését, egyéves internet-elôfizetést, valamint 1-2 könyvtárostanfolyamköltségét tartalmazta. A „nagy csomag”-ban 10 db számítógépet, 1 db lézer-nyomtatót, 2-3 könyvtáros képzését lehetett elnyerni az internet telepítése és az egyéveselôfizetés mellett. Referencia-könyvtári feladatok vállalása esetében lehetett pályázni a

Esélyegyenlôség-növelô könyvtári szolgáltatások fejlesztése községi könyvtárak részére

Év Nyertes községek száma Támogatás összege (ezer forint)

2000 189 34 050


nagyobb könyvtáraknak a vállalt oktatáshoz kapcsolódó költségek utólagos finanszíro-zására is. Ez tartalmazhatta oktatási tematika, módszertan kidolgozását, segédletekelôállítását, valamint az oktató könyvtáros díjazását is.

Mint a táblázat is mutatja, ennek a pályázatnak óriási volt a jelentôsége, hiszen 173település összesen 1858 gépet kapott, és 452 könyvtáros részesült képzésben. A kisvá-rosokat ez a pályázat indította el a számítógépesítés útján, és sok helyen még ma isezek a gépek mûködnek, hiszen az önkormányzatok helyzete azóta sem javult, így fej-lesztésre, az esetlegesen elavult gépek cseréjére sok helyen nincs mód.

Közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés

2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki a nemzeti köz-mûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés, valamint a gyermek és ifjúsági célú közös-ségi terek és népmûvészeti alkotóházak támogatására. A pályázat célja, hogy legyenminden településen a lakosság igényeinek megfelelô közösségi színtér, könyvtáriellátás. A pályázat egyik kategóriája a könyvtári szolgáltatások végzésére alkalmas he-lyiségek kialakítására, nyilvános könyvtárak felújítására, mûködési körülményeik javí-tására szólt. Pályázhattak nagyközségi és községi önkormányzatok, valamint azoknakaz 5000 lakosnál kevesebb lélekszámú városoknak az önkormányzatai, amelyek könyv-tára szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében, és heti 20 óránál többet tart nyitva.Továbbá azok a községi önkormányzatok is, amelyek nem szerepelnek a nyilvános

29

Az információs társadalom megvalósításában közremûködô közmûvelôdési könyvtárak támogatása 2001.

Tám

ogat

ásba

n ré

szes

ülôk

Község

internet-hozzáférés telepítése 50

6 gép 57

10 gép 0

képzésben résztvevô könyvtáros 69

referencia-könyvtár 0

Város


6 gép 201

10 gép 31



Összesen


6 gép 258

10 gép 31




30

könyvtárak jegyzékében, és a nyilvános könyvtári ellátás biztosítását a késôbbiekbenszolgáltatások megrendelésével kívánják teljesíteni. Pályázni lehetett:

– a könyvtári szolgáltatások végzéséhez szükséges technikai eszközök és könyvtáriberendezések beszerzésére, korszerûsítésére;

– könyvtári épület felújítására;– könyvtárat nem mûködtetô kistelepüléseken a megrendelhetô szolgáltatások foga-

dására alkalmas helyiség kialakítására (építés, bôvítés, felújítás, vásárlás);– a mozgáskorlátozottak által is használható könyvtári bejárat és környezet kialakí-

tására.A pályázat lehetôvé tett nagyon fontos infrastrukturális fejlesztéseket. Elsôként je-

lent meg itt pályázati kiírásban a „megrendelhetô szolgáltatások fogadására alkalmashelyiség kialakítása”. Ez azt jelentette, hogy nem csak az intézményt fenntartó önkor-mányzatok pályázhattak, hanem azok is, amelyek a CXL. tv. 64. § (2) bekezdésétmegvalósítva, szolgáltatás megrendelésével teljesítik a könyvtárellátás feladatát.

2004-ben folytatódott a nemzeti közmûvelôdési és könyvtári hálózatfejlesztés prog-ramja, az elôzô évihez hasonló tartalommal. A pályázatokról való döntés azonban azNKÖM minisztere és a hét regionális területfejlesztési tanács elnökei között, a66/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet alapján kötött megállapodás szerint nem közpon-tilag történt, hanem decentralizáltan, azaz átkerült az egyes régiókba, a regionálisfejlesztési tanács jogkörébe. Elônye volt ennek a megoldásnak, hogy a döntés köze-lebb került a megvalósítóhoz, így jobban érvényesülhettek a helyi sajátosságok, szük-ségletek. Hátránya, hogy sem a kiírás, sem a bírálati szempontok nem egyeztek megteljesen az egyes régiókban, valamint, hogy a rendelkezésre álló összeget (250 millióforint) elôre fel kellett osztani a régiók között.

A fenti összegek a közös igazgatású, közmûvelôdési és könyvtári intézmények általelnyert támogatást is tartalmazzák.

Könyvtári hálózatfejlesztés 2004.

Nyertes pályázatok száma Támogatás összege

városok 3 10 370 454 Ft

községek 17 52 257 617 Ft

összesen 20 62 628 121 Ft

Könyvtári hálózatfejlesztés 2003.

Nyertes pályázatok száma Támogatás összege (ezer forint)

Városok 5 32 900

Községek 37 166 670

Összesen 42 198 230


Közháló program

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003. augusztus végén indította el az in-formatikai közháló programot. A program az egész országot behálózó informatikaiinfrastruktúra kialakítását szolgálja, amelynek keretében 2006-ig többszörösérenövekszik a közösségi internet-hozzáférési pontok száma. A közháló a közcélú intéz-mények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó he-lyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek,civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani ésfejleszteni. Az informatikai közháló fontos feladata az eMagyarország Program kere-tében létesülô eMagyarország pontok (közösségi internetelérési pont) megvalósítá-sának támogatása is. A program megvalósulása érdekében az IHM azokat a szerveze-teket és intézményeket – iskolákat, könyvtárakat, közmûvelôdési intézményeket,teleházakat, önkormányzatokat, egyházi intézményeket, kórházakat, szanatóriumokat,az idôsek otthonait, klubjait, alapítványokat stb. – támogatja, amelyek már mûködtet-nek közösségi internet-hozzáférési helyeket, vagy vállalják új közösségi internet-hoz-záférést szolgáltató pontok létrehozását és eMagyarország pontként történô mûködte-tését. Az eMagyarország Program célja, hogy azok az ország egész területétbehálózva, ingyen vagy maximált/megfizethetô áron, rendszeres nyitva tartással biz-tosítsák az internet-hozzáférést valamennyi érdeklôdô számára. A 2003-ban kiírtkét pályázat eredményeként országszerte 2132 volt a nyertes pályázatok száma,azaz ennyi helyen tudják biztosítani az internet-hozzáférést az eMagyarország Prog-ram keretében. A nyertes pályázatok eredményeként számos könyvtárban alakítottákki az eMagyarország pontokat.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázata

Az NKA Könyvtári Kuratóriuma 2003-ban pályázatot írt ki a 10 ezer lakos feletti vá-rosok számára állományuk bôvítésére. Ezt az állománybôvítési támogatást követte a2004-ben kiírt pályázat azon megyei könyvtárak részére, amelyek a kistelepülésenélôknek állományt biztosítanak letéti rendszerben, vagy valamilyen ellátási formá-ban, illetve, amelyek megkezdik ennek a szolgáltatásnak a biztosítását 2004-ben.A pályázat célja az volt, hogy a kistelepüléseken élôk könyvtári ellátását korszerûsítsea dokumentum-ellátás terén, támogassa a lakosság tájékozódási, olvasási lehetôségeita nyilvános könyvtári rendszer feltételeinek javításával. Az adatok azt mutatták, hogysok olyan kistelepülésen, ahol nagy erôfeszítések árán mûködtetik a könyvtárat, állo-mánybôvítésre már nagyon kevés pénz jut. Ez a pályázat ezen a területen nagy lépésvolt. Egyrészt olyan kistelepüléseknek tudott állománybôvítésre forrást biztosítani,ahol évek óta 10–20 000 Ft-nál több nem jutott az éves beszerzésre. Másrészt a me-gyei könyvtáraknak is támogatást adott ahhoz, hogy megerôsítsék, illetve megkezdjék

31


a területi ellátással kapcsolatos feladataik végzését. A forrás felhasználásának a módjamegyénként igen eltérô volt, de mindenütt megerôsítette a megyei könyvtár szerepét,és sok kistelepülésen megindította a könyvtári ellátás korszerûsítését. A pályázaton 16megye nyert el támogatást.

Megvalósítás

Közkincs pályázatok

A Közkincs program a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a kulturális vi-dékfejlesztés érdekében kialakított programja, melyet az NKÖM 2004. július 26-án,miniszteri értekezleten fogadott el. A program pályázatokon keresztül támogatja aszakmai függetlenség megôrzése mellett az egyes szaktevékenységek (könyvtár, köz-mûvelôdés, levéltár, múzeum) együttmûködésen alapuló fejlesztését. Célja: megújíta-ni a kulturális szervezeti kereteket, úgy, hogy a döntéseket az érintettekhez a lehetôlegközelebb hozzák meg. Prioritásai: kulturális feladatok ellátását szolgáló, leromlottingatlanok felújítása, technikai eszközök és berendezések fejlesztése; települési,

32

Kistelepülési könyvtárak állománybôvítésére

Megye Város KönyvtárElnyert

támogatás(eFt)

Bács-Kiskun Kecskemét Katona József Megyei Könyvtár 4 000

Baranya Pécs Csorba Gyôzô Megyei Könyvtár 4 000

Békés BékéscsabaBékés Megye Képviselô-testülete MegyeiKönyvtára

4 000

Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 4 000

Csongrád Szeged Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár 2 100

Gyôr-Moson-Sopron Gyôr Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 4 000

Hajdú-Bihar Debrecen Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár 4 000

Heves Eger Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, 4 000

Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Verseghy Ferenc Könyvtár 4 000

Nógrád Salgótarján Balassi Bálint Megyei Könyvtár 4 000

Pest Szentendre Pest Megyei Könyvtár 3 000

Somogy Kaposvár Megyei és Városi Könyvtár 4 000

Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 4 000

Tolna Szekszárd Illyés Gyula Megyei Könyvtár 4 000

Vas Szombathely Berzsenyi Dániel Könyvtár 4 000

Veszprém Veszprém Eötvös Károly Megyei Könyvtár 4 000

Összesen: 61 100


kistérségi kulturális szolgáltatások megvásárlásának támogatása; regionális kulturálisprogramok összehangolt és koordinált megvalósítása.

A Közkincs programnak két jól elkülöníthetô része van:– Modellértékû programokra vissza nem térítendô támogatás (közmûvelôdési,

könyvtári, muzeális funkciók együttes vagy társulásos formában történô megvalósítá-sára, illetve szolgáltatások vásárlására, a befogadás feltételeinek megteremtésére).

– A „Sikeres Magyarországért” Hitelprogramokon belül kedvezményes, hosszú le-járatú hitel felvételének lehetôsége, melynek a kamatterheit és a tôketörlesztés meg-határozott részét az NKÖM átvállalja. Ennek keretében lehetett pályázni a közmûve-lôdési és könyvtári hálózatfejlesztési program folytatásaként kulturális intézményekkialakítására, felújítására, korszerûsítésére, valamint könyvtárbusz beállítására is.

A Közkincs program egyik alapelve, hogy a kistelepüléseken a kulturális feladato-kat egy intézményen belül oldják meg, ezért nem határolható el minden esetben, hogya támogatás mennyiben érintette a könyvtári ellátást, és mennyiben pl. a könyvtárralegy épületben mûködô kiállítóhelyet, közösségi színteret. Másrészt nem csak települé-si önkormányzatok, hanem kistérségi társulások is pályázhattak. Pl. ha a társulás mo-bil oktatási és hangtechnikai berendezésekre pályázott a társulás 29 településének kö-zös használatára, nem lehet pontosan meghatározni, hogy ebbôl mennyi a könyvtáriellátás támogatása. Ezért a Közkincs pályázatok esetében az összefoglaló táblázatbana kiemelt, konkrét könyvtári támogatásokon túl is, jelentôs a könyvtárak részesedése avégösszegbôl.

33

Közkincs pályázatok2005 2006

Vissza nem térítendôtámogatás modellértékûprogramokra,szolgáltatásokvásárlására

nyertes pályázatok száma 101 db 101 db

ebbôl kistérségi 2 db 18 dbtámogatás 4 900 000 Ft 25 400 000 Ftebbôl városi 0 20 dbtámogatás 0 20 100 000ebbôl községi 99 db 63 dbtámogatás 108 911 000 Ft 54 500 000 Ft

összes támogatás 113 811 000 Ft 100 000 000 Ft

konkrétan könyvtári 58 db 20 db

ebbôl kistérségi 0 1 dbtámogatás 0 2 200 000 Ftebbôl városi 0 4 dbtámogatás 0 4 800 000 Ftebbôl községi 58 db 15 dbtámogatás 55 300 000 Ft 13 301 900 Ft

összes könyvtári támogatás 55 300 000 Ft 20 301 900 Ft


A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári támogatása

A KSZR-koncepció megjelenésével szinte egy idôben jelentek meg a belügyminiszté-riumi támogatásokat biztosító kormányrendeletek, amelyek lehetôvé tették a KSZRcéljainak megvalósítását, illetve a megvalósítás megkezdését. A 65/2004. (IV. 15.) kor-mányrendeletben a többcélú kistérségi társulások választható feladatai közöttmegjelent a könyvtári ellátás fogalma. Az 5/2005. (I. 19.) kormányrendelet alapjánnormatív támogatást igényelhettek a többcélú kistérségi társulások. A 36/2005.(III. 1.) kormányrendelet pedig biztosította a mozgókönyvtári feladatok ellátását.E rendelet szerint a nyilvános könyvtárral nem rendelkezô önkormányzatok megren-delhették a könyvtári szolgáltatásokat, illetve könyvtárbusz mûködtetésére, fenntartá-sára is igényelhettek támogatást. A kormányrendeletek folytatásának tekinthetô, hogya Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésében (2005. évi CLIII. tv.) a Belügymi-nisztérium fejezetében a mozgókönyvtári feladatok ellátására a többcélúkistérségi társulásoknak normatívát biztosít a törvény, melynek fajlagos összegeszolgáltató helyenként: 1 228 300 Ft. Ezeknek a rendeleteknek, illetve a rendeletek ál-tal biztosított támogatásoknak hatalmas a jelentôsége! A 2005–2006. évi támogatásokeredményeképpen 43 kistérség, 582 településére jutott el könyvtári szolgáltatás, olyan

34

Közkincs pályázatok2005 2006

Kedvezményes hitelbôvítésre, felújításra

nyertes pályázatok száma 150 db 45 db

megye 3 dbigényelt hitel összege 60 000 000 Ftváros 26 db 7 dbigényelt hitel összege 456 540 386 Ft 103 995 341 Ftközség 121 db 38 dbigényelt hitel összege 1 746 481 556 Ft 557 810 430 Ft

igényelt hitel összesen 2 263 021 942 Ft 661 805 771 Ft

konkrétan könyvtárra 35 db

megye 1 db 0igényelt hitel összege 20 000 000 Ft 0város 13 db 4 dbigényelt hitel összege 233 163 288 Ft 63 995 341 Ftközség 21 db 6 dbigényelt hitel összege 247 953 767 Ft 63 314 462 Ft

igényelt hitel összesen 501 117 055 Ft 127 309 803 Ft

Kedvezményes hitelkönyvtárbusz vásárlására

pályázó 1 db 1 dbigényelt hitel összesen 50 000 000 Ft 45 000 000 Ft


településekre, ahol évek óta szünetelt a szolgáltatás, illetve olyan kistelepülésekre,ahol semmilyen ellátás nem volt eddig. Természetesen csak ott lehetett megvalósítaniezeket a programokat, ahol a többcélú kistérségi társulás megalakult, felvette feladataiközé a könyvtári ellátást, és szerzôdést kötött a megyei könyvtárral, illetve szolgálta-tásra képes városi könyvtárral.

35

Meg

ye

Kistérség

2004. éviösztönzô támo-gatás (65/2004.

Korm. rend.)(Ft)


Korm. rend.)(Ft)

2005. évinormatív mû-ködési támo-gatás (5/2005.Korm. rend.)

(Ft)

2006. évimûködési

támogatás (Ft)

Összesen (Ft)

BÁCSKecskeméti 6 000 000 4 605 300 9 826 400 20 431 700

Kiskunmajsai 3 220 000 3 220 000

BAR

Komlói 5 482 500 6 141 500 11 624 000

Mohácsi 12 061 500 22 109 400 34 170 900

Pécsi 7 369 800 7 369 800

Sásdi 20 212 000 20 833 500 28 250 900 69 296 400

Sellyei 4 000 000 4 386 000 20 881 100 29 267 100

Siklósi 8 400 000 10 965 000 29 479 200 48 844 200

Szigetvári 5 482 500 12 283 000 17 765 500

BAZ

Abaúj-Hegyközi 24 566 000 24 566 000

Bodrogközi 15 967 900 15 967 900

Edelényi 12 300 000 25 219 500 28 250 900 65 770 400

Encsi 6 000 000 18 640 500 31 935 800 56 576 300

Ózdi 4 113 000 14 473 800 25 794 300 44 381 100

Sárospataki 14 010 500 10 965 000 17 196 200 42 171 700

Sátoraljaújhelyi 4 913 200 4 913 200

Szerencsi 3 309 000 3 309 000

Szikszói 24 566 000 24 566 000

BÉ Szarvasi 3 200 000 3 200 000

CSO Szentesi 11 345 000 11 345 000

GY

Csornai 4 386 000 24 566 000 28 952 000

Moson-magyaróvári

4 000 000 4 000 000

Pannonhalmai 4 913 200 4 913 200

Téti 11 054 700 11 054 700

HBBalmazújvárosi 2 550 000 2 550 000Derecske-Létavértesi

24 000 000 24 000 000

KOKisbéri 13 511 300 13 511 300

Tatai 2 890 000 3 508 800 9 826 400 16 225 200


Összefoglalás

Összesíteni a különbözô pályázati támogatásokat igen nehéz. Volt olyan pályázat, aholvissza nem térítendô támogatást lehetett nyerni, volt, ahol hitelt és volt, ahol konkréteszközöket. A pályázó sem mindig ugyanaz, hiszen hol maga az intézmény, hol afenntartó önkormányzat pályázhatott, de a megyén, illetôleg a kistérségeken keresztülis részesültek támogatásban a községek. A községek számát sem tudjuk megállapítani,hiszen akad olyan település, amely kizárólag az érdekeltségnövelô támogatásból ré-

36

Meg

ye

Kistérség


Korm. rend.)(Ft)


Korm. rend.)(Ft)

2005. évinormatív mû-ködési támo-gatás (5/2005.Korm. rend.)

(Ft)

2006. évimûködési

támogatás (Ft)

Összesen (Ft)

NÓ

Pásztói 7 369 800 7 369 800

Salgótarjáni 4 386 000 4 913 200 9 299 200

Szécsényi 12 163 000 6 141 500 18 304 500

PE Veresegyházi 13 785 000 3 508 800 4 913 200 22 207 000

SOKaposvári 4 386 000 4 913 200 9 299 200

Marcali 7 675 500 8 598 100 16 273 600

SZBCsengeri 7 127 970 9 868 500 11 054 700 28 051 170

Kisvárdai 16 000 000 4 913 200 20 913 200

TO

Bonyhádi 9 400 000 18 424 500 27 824 500

Dombóvári 7 675 500 8 598 100 16 273 600

Szekszárdi 10 000 000 6 500 000 18 424 500 34 924 500

Tamási 18 424 500 18 424 500

VAS

Celldömölki 8 552 700 27 022 600 35 575 300

Csepregi 9 000 000 15 967 900 24 967 900

Körmendi 6 000 000 28 250 900 34 250 900

Kôszegi 700 000 15 351 000 17 196 200 33 247 200

Sárvári 31 935 800 31 935 800

Szentgotthárdi 2 500 000 17 196 200 19 696 200

Szombathelyi 5 000 000 40 533 900 45 533 900

Vasvári 2 400 000 4 824 600 20 881 100 28 105 700

VETapolcai 4 000 000 15 967 900 19 967 900

Várpalotai 3 850 000 3 850 000

ZA Nagykanizsai 8 000 000 3 728 100 9 826 400 21 554 500

Összesen 153 800 470 92 175 000 210 966 600 714 870 600 1 171 812 670


szesült, mert nem pályázott. Számos olyan település is van, melynek önkormányzataaktív pályázó, és minden támogatási lehetôséget megragadva fejleszti könyvtárát, ígya felsoroltak közül több támogatási formában is részesült. Mégis, megpróbálva össze-síteni a pályázatokat megállapítható, hogy a községi könyvtári ellátásra biztosított tá-mogatási összeg 1996 óta a Koncepció megjelenéséig közel 100 millió forint volt, ésemellett több mint 400 számítógép, és legalább 1000 internetkapcsolat kiépítése való-sult meg központi pályázati támogatásból. A Koncepció megjelenését követôen eddigtöbb mint 1,2 milliárd forint támogatásban részesültek a kistelepülések önkormányza-tai, könyvtárai, és közel 350 millió forintos hitelt vehettek fel az önkormányzatok.

A Koncepció megjelenése és azt követôen a KSZR kialakítása bebizonyította, hogya támogatások akkor tudják valóban elérni céljukat, akkor teremthetô meg a korszerûminôségi ellátás minden kistelepülésen, ha ezek a források összpontosulnak.

37


Ramháb Mária

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer

A rendszerben mûködô könyvtári szolgáltatások egyik alrendszere a KönyvtárellátásiSzolgáltató Rendszer (továbbiakban: KSZR), amely elsôdlegesen a községi lakosságkönyvtári ellátását kívánja biztosítani.

Célja

– a községekben élôk közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan hatékony ésminôségi könyvtári ellátáshoz, amely alapvetôen a felhasználók igényeit elégíti ki.

A korszerû és egységes minôségi ellátás megteremtése érdekében:– a mûködési források,– az infrastruktúra,– a könyvtári személyzet,– a szolgáltatásokforrásbôvítése és összpontosítása szükséges.

Községek lakónépességi adatai*

* 2004. évi KSH-adatok

A lakossági adatok alapján általában fogalmazza meg a KSZR koncepciója a különbö-zô könyvtárellátási formákat, amelyek természetesen az adott települések, szolgáltatá-si lehetôségek egyéb körülményeinek figyelembevételével eltérô gyakorlati megvaló-sításokat is jelenthetnek.

38

Szolgátatási szerzôdés1000–3000

32%

Itézmény,de szolgáltatásokat igényel

3000–50006%

Bibliobusz1000 alatt

61%

Önálló intézmény5000 felett

1%


Könyvtárellátási Szolgáltató RendszerKSZR

I. A KSZR tagjai

A KSZR-nek szolgáltató – a megyei és nagyvárosi könyvtárak –, illetve szolgálta-tást igénybe vevô – községi, könyvtári tevékenységet végzô – tagjai vannak, amelyeka könyvtári ellátáshoz szükséges szolgáltatásokat szerzôdéses megállapodás útján aszolgáltató könyvtártól vehetik igénybe.

A KSZR szolgáltatásai több szinten mûködtethetôk, figyelembe véve:– a település nagyságrendjét,– a magasabb szintû könyvtári ellátás elérhetôségét,– a jelenlegi könyvtári szolgáltatás korszerûsítésének leghatékonyabb módját.

a) Szolgáltató tagokA szolgáltató könyvtárak elôírt formában gondoskodnak a lakosság könyvtári ellátásá-ról, illetve a helyi könyvtári ellátás kiegészítésérôl. A települések megyénként eltérô szá-ma, nagyságrendje miatt indokolt, hogy egy-egy esetben a megyei könyvtár a városikönyvtárakat is bevonja bizonyos térségi feladatok ellátásába. Az ellátás megszervezôd-het kistérségi szinten is. Ilyenkor az ellátást vagy a kistérség egyik erre alkalmas könyv-tára, vagy a kistérségen kívüli szolgáltató könyvtár nyújtja. A megyei könyvtárral törté-nô szolgáltatás- egyeztetés, ill. -megosztás ebben az esetben is alapvetô fontosságú.b) Szolgáltatást fogadók, közvetítôk

– könyvtári intézményi tagok (alapító okirattal rendelkezô intézmények),– könyvtári szolgáltató helyek (nem intézmények, de szolgáltató hellyel, személy-

zettel rendelkeznek),– könyvtári szolgáltatást fogadók (egyéb szervezetek, pl. teletékák, teleházak stb.

fogadják és közvetítik a könyvtári szolgáltatást),– mozgóellátás – bibliobusz (a könyvtári szolgáltatás adott idôpontban a helyszínre

érkezik a lakosság igényét figyelembe véve).

39

SzolgáltatóSzolgáltatást

igénybe vevôk

Megyei,nagyvárosikönyvtárak

Községikönyvtárak

Szerzôdéskötés


II. A KSZR mûködési infrastruktúrája

A szolgáltató könyvtárnak mindenekelôtt olyan korszerû integrált számítógépesrendszert (szoftver, megfelelô nagyságrendû szerver, munkaállomások) kell mûköd-tetnie, amely mind országos, mind megyei szinten alkalmas a községek könyvtárhasz-nálói számára webes felületen történô szolgáltatásra.

A szolgáltatást fogadóknak, közvetítôknek ugyancsak elengedhetetlen a szélessávú internetelérhetôség és szükség szerint felhasználói és személyzeti munkaállo-mások biztosítása.

A dokumentum-ellátás megfelelô tároló és feldolgozó helyet, valamint szükségesetén a szállításhoz gépkocsit igényel.

Természetesen a rendszernek várhatóan számos olyan település lesz a tagja, ahol azönkormányzat továbbra is fenntart intézményt, illetve a szolgáltatásokhoz épületetbiztosít. Így ezeken a helyeken kiemelt figyelmet kell fordítani az épületi adottságok-ra is. Az akadálymentes, biztonsági berendezéssel védett épület, a könyvtári célramegfelelô világítás, berendezés, az alapvetô technikai eszközök az elérendô célokközé tartoznak.

III. A KSZR személyi feltételei

A szolgáltató könyvtár részérôl:– felsôfokú képesítésû– és középfokú végzettségûszemélyzetet egyaránt igényel az ellátandó települések számától függôen.

A szolgáltatást fogadók, közvetítôk részérôl:ha könyvtári intézményként mûködik– legalább egy fôfoglalkozású, szakirányú felsôfokú végzettségû,ha szolgáltató helyként,– akkor nagyságától függôen teljes vagy részmunkaidôs, felsô- vagy középfokú

végzettségû munkatársat igényel,a könyvtári szolgáltatást egyéb formában fogadó esetén a két fél szerzôdési megál-

lapodásának kérdése.Mozgóellátás (bibliobusz)– a szolgáltatást ellátó (szállító) személy(ek) legalább középfokú végzettségûek, de

fontos, hogy egyikük C kategóriás jogosítvánnyal rendelkezô legyen, ha nagyobbméretû a bibliobusz.

40


IV. A KSZR szolgáltatásai

Minden korosztályra kiterjednek, amelyeket a lakosság a szolgáltató és a szolgáltatástfogadó által megkötött szerzôdés alapján vehet igénybe. A feltételeknek legalább az1997. évi CXL. törvényben szabályozottakat biztosítania kell, de ettôl eltérô kedvez-ményeket is tartalmazhat.a) AlapszolgáltatásokDokumentum-ellátás, -szolgáltatás – bevonva az Országos Dokumentum-ellátásiRendszer szolgáltatásait.Elérendô cél:

– jelentôs mértékben bôvüljön a friss, aktuális dokumentumok hozzáférhetôsége atelepülésen,

– a legkisebb munkaráfordítással valósuljon meg a dokumentumok egységes nyil-vántartásba vétele, rendszeres állományellenôrzése,

– a szétaprózott, drága, számtalanszor szakszerûtlen állománybeszerzést váltsa fela nagyobb egységekben történô kedvezményes, a helyi igényeket figyelembe ve-vô, szakszerû állománygyarapítás,

– a szolgáltató könyvtár honlapján, illetve a Magyar Országos Közös Katalógusban(MOKKA) lelôhely szerint visszakereshetô legyen a megyében megtalálható do-kumentumállomány többsége,

– a térségi lakosság ellátását szolgáló gyûjtemény sokoldalúan hasznosuljon (pl. azolvasmányok egy adott köre vándoroljon a települések között idôszakosan),

– a dokumentum-ellátást egyre tudatosabban egészítse ki az ODR szolgáltatásaegy-egy konkrét mû keresésekor.

Információszolgáltatás – építve a LibInfo (országos információs rendszer) szolgálta-tási lehetôségeire.Elérendô cél:

– a településen élôk könnyen és gyorsan férjenek hozzá az ôket érdeklô informá-ciókhoz, elsôsorban a korszerû internetszolgáltatási lehetôségeket kihasználva,

– kapjon kiemelt figyelmet a lakossági közérdekû információ közvetítése, segítveaz önkormányzati információk elérését,

– kerüljenek elôtérbe a különbözô európai uniós információk,– különösen fontos a helyi településre, településen élôkre, szervezetekre vonatkozó

információk szolgáltatása.b) Egyéb szolgáltatásokKözösségi szolgáltatásokElérendô cél:

– rendezvények, programok, kiállítások szervezése – a megye több települését bevon-va – egységes, színvonalas propaganda megteremtésével, a pályázati források haté-kony kihasználásával. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekekre, a fiatalokra.

41


Szakmai továbbképzésekElérendô cél:

– Azokon a településeken, ahol szakalkalmazott mûködik, – a kötelezô hétéves to-vábbképzési terv keretében – meg kell szervezni a tanulását, a friss szakmai in-formációkhoz való hozzáférését (szakmai lapok, cikkek stb.).

– Azokon a településeken, ahol nem szakalkalmazott szolgáltat, a könyvtári szol-gáltatás speciális ismereteit át kell adni a szolgáltatónak továbbképzés keretében.

HasználóképzésekElérendô cél:

– Lehetôséget kell nyújtani a lakosság különbözô felnôtt célcsoportjainak, hogy ki-sebb egységekben elsajátíthassák a digitális írásbeliség ismereteit, ehhez szükségszerint technikai és személyi feltételeket kell a KSZR-en keresztül biztosítani.

Speciális szolgáltatásokElérendô cél:

– El kell érni, hogy a fogyatékkal élôk, a nemzeti és etnikai kisebbségek speciálisgyûjtemény és eszközök biztosításával, egyenlô eséllyel jussanak hozzá a szá-mukra fontos könyvtári szolgáltatásokhoz. Igény esetén ki kell terjeszteni akistelepülésekre a hangoskönyv-ellátást is a könyvtárközi kölcsönzés útján.

Kiegészítô szolgáltatásokElérendô cél:

– A KSZR kiegészítô szolgáltatásait (könyvkötészet, technikai, mûszaki szolgálta-tás stb.) a községi intézmények önköltségen, a lakosság térítés ellenében igénybevehesse.

V. A KSZR mûködési forrásai

A KSZR csak több forrásra építve mûködtethetô, amelyek többségével folyamatosanrendelkeznie kell a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevô könyvtárnak.

Alapelvként el kell fogadnunk, hogy mindennek ára van, de nem mindegy, hogy azellenértéket hol és hogyan lehet a leghatékonyabban megteremteni.Helyi forrás

– a község önkormányzata biztosítja vagy közvetlenül, vagy közvetve a szolgálta-tási szerzôdés megkötésére jogosult szervezeten keresztül

Megyei forrás– a szolgáltató megyei könyvtár biztosítja megyei forrásból, pályázatokból

Központi forrás– támogatás a szolgáltatási rendszer mûködtetéséhez,– hozzáférés a meglévô jogszabályi lehetôségek felhasználásához (pl. érdekeltség-

növelô, felzárkóztató stb.)– többcélú kistérségi társulás forrása

42


43

A többcélú kistérségi társulások esetében a mozgókönyvtári ellátásra fajlagos tele-pülési normatíva áll rendelkezésre, amelyet a társulás igényel a központi költségvetés-bôl, majd átad a szolgáltató könyvtárnak a kistelepülések könyvtári szolgáltatásánakbiztosítására.

A KSZR gyakorlati szakmai kérdései

Szerzôdéskötés

A KSZR jogi mûködési alapja az 1997. évi CXL. törvény 64. §-a alapján készítettszerzôdés, amelyet a szolgáltató könyvtár a könyvtárellátási szolgáltatást igénybe ve-vô önkormányzattal köt meg. Célszerû, ha ez egy határozatlan idejû szerzôdés, amely-nek évente kerül megállapításra a pénzügyi tartalma. Amennyiben a térítés összege je-lentôsen eltér az elôzô évitôl, akkor nyilvánvalóan indokolt a tartalmi módosítás is.

A KSZR szolgáltatását ma számos helyen a többcélú kistérségi társulásokon keresz-tül a 36/2005. (III. 1.) kormányrendelet alapján veszik igénybe az önkormányzatok.Ebben az esetben az adott társulás hoz határozatot elôször – amelyet az önkormányza-tok helyi döntése elôz meg – arról, hogy a feladatai között szerepelteti a mozgókönyv-tári ellátást, és annak teljesítésével a megnevezett szolgáltató könyvtárat bízza meg.Ezt a tényt a társulás és a szolgáltató könyvtár közti szerzôdés rögzíti. Ezután a szol-gáltató könyvtár minden érintett önkormányzattal – a helyi sajátosságokat is figyelem-be véve – külön-külön szerzôdik a feladatok ellátására.

Ha a kistelepülés könyvtára szerepel a nyilvános könyvtári jegyzéken, akkor a szol-gáltatási szerzôdés megkötése elôtt, vagy azzal egy idôben az önkormányzatnak kér-vényeznie kell annak levételét, benyújtva a testület könyvtárellátási szerzôdés megkö-tését igazoló határozatát.

Természetesen bármely önkormányzat közvetlenül is köthet a KSZR bármely típu-sára szerzôdést egy szolgáltató könyvtárral, de ennek pénzügyi forrásai a két félmegállapodásától függnek. A szerzôdéseket csak az adott kötelezettségvállalásra jogo-sult személyek írhatják alá, s a szerzôdések felbontásáról, visszavonásáról is indokoltrendelkezni.

Vagyoni, pénzügyi kérdések

A KSZR különbözô formáiban eltérôek a vagyoni, pénzügyi kérdések. Az önálló jogiszemélyiségû könyvtár a KSZR-ben is megôrzi tulajdonosi szerepét. Nem része aszolgáltatásnak a beruházás, a nagy értékû tárgyi eszköz beszerzése. Ezt a fenntartóönkormányzat vagy intézménye közvetlenül bonyolítja le. Számviteli szempontból


44

nem képez vagyont a dokumentumállomány, így a szolgáltatás részeként a községbekihelyezett gyûjtemény többnyire a szolgáltató könyvtár tulajdona.

A szolgáltatás térítéses szerzôdés formájában valósul meg, amelyrôl a szolgáltatókönyvtár áfás számlát állít ki.

A többcélú kistérségi társulások által megkötött mozgókönyvtári szerzôdések forrá-sa a Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében megállapított normatívtámogatás. 2006-ban a településenkénti fajlagos költség 1 228 300 forint. Ez akistérségi társulás mozgókönyvtári ellátásának közös pénzügyi kerete, amely nemosztható fel, és nem adható át az érintett településeknek, de a szolgáltató könyvtár ön-kormányzatának sem. Alapvetôen átadott pénzforrásként kerül a szolgáltató könyvtár-hoz, amely a normatív finanszírozás szabályait betartva a társulásnak számol el.

Az elôirányzatonként megjelölt, feladatonkénti felbontást tartalmazó költségvetés-rôl – a szolgáltató könyvtár javaslatai alapján – a többcélú kistérségi társulás dönt, ígyminden önkormányzatnak módjában áll saját települése érdekeit érvényesíteni. A tár-sulás és a szolgáltató könyvtár közötti szerzôdés tartalmazza azt az ütemezést, ahogy atámogatás a szolgáltató könyvtár elkülönített számlájára átutalásra kerül, illetve azo-kat a követelményeket, ahogy az elszámolásnak meg kell történnie a társulás elvárásaiszerint.

A fejlesztési, felhalmozási célú beruházások eszközei a többcélú társulás tulajdonátképezik. Természetesen ezek abba a könyvtárba lesznek kihelyezve, ahová cél szerintbeszerzésre kerültek (számítógép, bútor stb.).

A többcélú társulás dönthet úgy is, hogy a beszerzés, nyilvántartásba vétel a szolgál-tató könyvtár feladata, így az adott eszköz kihelyezését is ez a könyvtár bonyolítja le.

Gyûjteményfejlesztés, állományapasztás, állományellenôrzés

A könyvtárellátási szolgáltatás egyik legfontosabb – természetesen nem elégséges –része a dokumentum-ellátás. A szolgáltatónak arra kell törekednie, hogy a beszerzésrerendelkezésre álló forrást a lehetô leghatékonyabban használja fel. Érvényesíteni kella kedvezményes beszerzési árakat, az áfa-visszaigénylést, az összevont gyarapítási ke-ret után igénybe vehetô érdekeltségnövelô támogatást.

A kistelepülésen könyvtári szolgáltatást közvetítô személyt be kell vonni a gyûjte-mény gyarapításába. Legalább negyedévente – elsôdlegesen elektronikus úton – ajánlójegyzéket kell eljuttatni hozzá, amelyen a megadott keretre megteheti jelöléseit. Azújonnan beszerzett dokumentumok a szolgáltató könyvtár nyilvántartásában szerepel-nek, feltüntetve azt a lelôhelyet, ahová kihelyezzük. A dokumentumokba a szolgáltatókönyvtár tulajdonbélyegzôje kerül be, nem a szolgáltatást igénylô könyvtáré. Amennyi-ben a szerzôdést a többcélú kistérségi társulás kötötte, akkor egy ilyen feliratú bélyeg-zôt is tehetünk a dokumentumba.


Fontos, hogy ne csak az újonnan beszerzett dokumentumokat dolgozzuk fel, hanema már meglévô állományt is. Ezt a munkát – többnyire pályázati támogatással – egy ala-pos selejtezéssel célszerû kezdeni. A tapasztalat az, hogy az amúgy is szûkös helyisé-gekben, zsúfolt polcokon elavult, elhasználódott könyvek tömege található. Nagyonkörültekintôen, de határozottan kell eljárni az állományok megtisztításakor. Gyakran agyûjtemény 30–40%-át is le kell selejtezni, a megmaradtakat pedig be kell vonni adat-bázisunkba. Ennek gyakorlati megvalósítása úgy is történhet, hogy ha rendelkezik akönyvtár valamilyen cédulakatalógussal, akkor alapvetôen azt használjuk fel a doku-mentumok azonosításához a szükséges adatok kiegészítésével. Két példányban viszünkmagunkkal a település nevével azonosított vonalkódot, amelybôl egyet az adott doku-mentumon, a párját pedig az azonosító adatait tartalmazó katalóguscédulán helyezzükel. Ez utóbbiról saját telephelyünkön könnyedén létre tudjuk hozni az adatbázisban aszükséges példányrekordot, beolvasva az egyedi azonosítására szolgáló vonalkódot.

A szerzôdött önkormányzattal célszerû írásban elfogadtatni, hogy lezártuk a hagyo-mányos leltárkönyvet. A jövôben a település könyvtárában meglévô állomány nyilván-tartása a szolgáltató könyvtár „térségi adatbázisában” szerepel, a településen lévô állo-mány nyitó tétele pedig az a mennyiség, amely az állomány selejtezése utánmegmaradt. A kiselejtezett állományról darabszám feltüntetésével jegyzôkönyvet ké-szítünk, amelyet – a selejtezésben résztvevô szolgáltató könyvtár képviselôjén és a he-lyi könyvtároson kívül – az önkormányzat illetékese ír alá, tudomásul véve a megadottmennyiség kivonását. A dokumentumokat törlési bélyegzôvel ellátjuk, majd értékesít-hetôk a lakosságnak vagy papírfelhasználásra.

A szolgáltatás hatékonyan csak korszerû számítógépes rendszerben végezhetô, aholminden mû leírása csak egyszer történik meg, amelybôl a továbbiakban csak példányada-tokat kell létrehozni. Természetesen az adott dokumentum vonalkóddal, raktári jelzettelellátva kerül a szolgáltatást igénybe vevô könyvtárba, ahol a cédulakatalógus helyett adat-bázisban történik a tájékozódás az interneten keresztül, illetve a kölcsönzés is gépesített aszolgáltató könyvtár rendszerén keresztül.

A teljes állomány feldolgozása után nagyon leegyszerûsödik az állományellenôrzés.A helyszínen számba vesszük a dokumentumokat egy vonalkódgyûjtô segítségével,majd a szolgáltató könyvtárban összevetjük a gépi nyilvántartással. A megállapított hiá-nyért a szolgáltatást közvetítô személy természetesen felelôsséggel tartozik, a minden-kori érvényben lévô jogszabályokat alkalmazva.

Rendezvények

Nagyon fontos, hogy a KSZR nem nyújthat csupán dokumentum-ellátást, ettôl sokkaltöbbre kell a szolgáltató könyvtárnak vállalkoznia. Elsôsorban olyan megyei és orszá-gos programok, rendezvények szervezését érdemes a kistelepülésekre is kiterjeszteni,amelyekbe azok önállóan nem tudnának bekapcsolódni. Ugyanolyan gondot kell fordí-

45


tani a színvonalas propagandaanyagok – meghívó, plakát, szórólap – elôállítására, ter-jesztésére, mint a nagyobb településeken. Lényeges, hogy a gyerekek mellett a felnôttlakosságot is megszólítsuk évente néhányszor olyan programokkal, amelyek a helybenélôket érdeklik.

Rendezvényeink lehetôleg épüljenek be a település programjai közé, nyerjük mega helyi intézmények, civil szervezetek, a fenntartó önkormányzat támogatását.

A rendezvények pénzügyi forrása legtöbb esetben pályázatokból származik, ame-lyeket úgy célszerû megtervezni, hogy azokban számításba vegyük a kisebb települé-sek igényeit is.

Személyzet

A könyvtárellátási szolgáltatásokhoz a szolgáltató könyvtár felsô- és középfokú vég-zettségû személyzetet biztosít. A szerzôdött önkormányzat – az adott kistelepülésnagyságától függôen – fôállású, teljes vagy részmunkaidôs közalkalmazottat foglal-koztat a szolgáltatás közvetítéséhez. Számos helyen nem létesítenek közalkalmazottijogviszonyt azzal a személlyel, akire a könyvtári szolgáltatást bízzák, legfeljebb meg-bízási szerzôdéssel néhány órában alkalmazzák. Ennek megváltoztatására törekednikell. Alapvetôen a normatíva is felhasználható személyi kiadásokra, de ez a forrás ön-magában nem elégséges erre is és a szolgáltatásokra is, ezért fontos, hogy a szolgálta-tást nyújtó és közvetítô esetében is az önkormányzat vállalja ezt a kiadást.

A szolgáltató könyvtárban – a szerzôdött könyvtárak számát is figyelembe véve –állandó személyzetet kell biztosítani erre a feladatra. Célszerû, ha a megyei könyvtá-rak esetében egy szervezeti egységben szervezzük meg a kistelepülési könyvtári ellá-tást a térség számára nyújtott többi szolgáltatással.

Továbbképzések

A kistelepülés könyvtárában dolgozókkal rendszeres kapcsolatot kell tartani a szolgál-tató könyvtárosoknak, lehetôleg elektronikus és személyes formában. Lényeges azon-ban, hogy évente legalább kétszer továbbképzés, szakmai konzultáció céljából isösszehívjuk mindazokat, akik közvetlenül ellátják a kistelepüléseken a könyvtári szol-gáltatást. Ezeknek az összejöveteleknek kiemelten fontos szerepe van a személyeskapcsolatépítésben, a tapasztalatok, a legújabb szakmai ismeretek átadásában.

46


Statisztikai adatszolgáltatás

A KSZR intézményi tagjai természetesen önálló statisztikai adatszolgáltatók.Amennyiben szolgáltatási szerzôdés keretében a szolgáltató könyvtár állományt he-lyezett ki a település könyvtárába, úgy az természetesen a szolgáltató könyvtár statisz-tikájában szerepel, mint letéti gyûjtemény.

A szolgáltató helyek statisztikai adatait a szolgáltató könyvtár saját adataival együttjelenti egy erre a célra összeállított betétlapon. Az egységes gépesítési rendszerbôlszámos adat (gyarapítás, olvasói forgalmi adatok) könnyen kinyerhetôk. Az adotthelyszínen történik a könyvtár látogatási adatainak, rendezvényeinek regisztrálása és aszolgáltató könyvtárhoz való továbbítása.

Az adatszolgáltatás csak abban az esetben lesz eredményes, ha az egységes adat-gyûjtést, annak fontosságát és szakszerûségét megtanítjuk az érintetteknek, és annakhelyességét folyamatosan ellenôrizzük év közben is. Különösen a látogatói adatok re-gisztrálásának fontosságát kell tudatosítanunk a kisebb könyvtárakban, hiszen itt semcsak dokumentumkölcsönzés folyik sok helyen.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a KSZR szolgáltatásainak igénybevétele – a jelenleg ér-vényben lévô jogszabályokat figyelembe véve – mindenképpen önkéntes az önkor-mányzatok részérôl. A szolgáltatást nyújtó megyei könyvtár lehetôségeit, részbenikötelezettségeit a már idézett 1997. évi CXL. törvény 64. és 66. §-a támasztja alá.Emellett belépett a szolgáltató könyvtár fogalma a 36/2005. (III. 1.) kormányrendelet-ben a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári lehetôségei között.

Magyarországon a kistelepülési könyvtári ellátás európai szintû korszerûsítése akönyvtári rendszer hatékony átalakításával, a folyamatok forrásainak fokozatos meg-teremtésével, több ütemre bontva többségében 2010-ig megvalósítható.

47


Tóth Máté

A könyvtárbusz a kistelepülések ellátásábanMúlt és jövô között – A szombathelyi konferenciától a gyôri könyvtárbuszig

A magyar könyvtárügy 2003–2007 közötti stratégiai terve mérföldkô lehet a hazaimozgókönyvtári ellátás történetében. A kistelepülési könyvtári ellátás ügye ekkor ke-rült ugyanis – a rendszerváltást követôen – elôször olyannyira az érdeklôdés fókuszába,hogy a stratégiai tervezésben kiemelt fejlesztési területként szerepel. A stratégiai tervnyomán körvonalazódó konkrét feladatok, azok megvalósítását célzó munkabizottsá-gok tevékenysége, és a KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) koncepciója,amely mindezek eredményeként létrejött, új fejezetet nyithat a kistelepülési könyvtáriellátásban. Az eredmény tömören a következôképpen fogalmazható meg: Magyaror-szágon elôször teremtettek esélyt arra, hogy a kor színvonalán, a kor igényei sze-rint kialakított és mûködô könyvtárbuszok szolgálják a vidéki lakosságot.

Mielôtt azonban ismertetnénk a mozgókönyvtárak 21. századi hazai újjáéledését,emlékezzünk meg röviden a hazai mozgókönyvtári ellátás múltjáról, vagy ha úgy tet-szik, az elsô modern igényeket kielégítô könyvtárbusz magyarországi elôdeirôl.Mindezzel állítsuk a néhány évtized alatt lezajlott változások tükrét saját magunk elé,hogy annak fényében még világosabban kirajzolódjon a jelenleg zajló fejlesztések iga-zi jelentôsége.

Áttekintés a hazai mozgókönyvtárak múltjáról

Bár a mozgókönyvtárak ügye szorosan összekapcsolódik a kistelepülési könyvtárellá-tással, Magyarországon a legelsô mozgókönyvtár Budapesten indult el. A második vi-lágháborút közvetlenül követôen 1945. július 16-án és 23-án a súlyos károkat szenve-dett Fôvárosi Szabó Ervin Könyvtár indította útnak az elsô két villamoskönyvtárat. Azegyik a Béke tér és a Bosnyák tér, a másik a kôbányai Liget tér és Kispest között köz-lekedett, és az ötvenes évekig szolgálta a fôvárosi könyvtárhasználókat. Jármûvenkéntkörülbelül 3000 kötet elhelyezésére volt lehetôség, a szolgáltatás pedig nagyjából1000-1000 olvasót vonzott évente (N. Kósa, 2003).

A fôvárosban 1973-ban állt szolgálatba az elsô könyvtárbusz, majd ezt követteaz elsô vidéki mozgókönyvtár egy évvel késôbb Pécsett (Fehér, 2002). A hetvenes évekmásodik felében és a nyolcvanas évek elején még számos új könyvtárbuszt avattak. Egyteljesség igénye nélküli felsorolás szerint 1976-ban Budapesten, 1977-ben Kaposváron,

48


1978-ban Érden indult mozgókönyvtári szolgáltatás (Fehér, 2002). 1983-ban adták át azelsô, a székesfehérvári Ikarusz cég által eredetileg is mozgókönyvtárnak épített jármûvetCegléden, ahol 1987-ben újabb két jármû szolgálatba állításával bôvítették a szolgáltatá-sokat. Az elsôként átadott ceglédi könyvtárbusz a város határain belül, a másik kettô pe-dig a környezô településeken élôk számára kínált olvasnivalót (Varga, 2004).

A hetvenes-nyolcvanas évek hazai könyvtárbuszai nem váltották be ahozzájuk fûzött reményeket. „Az átalakított, felújított alvázra és motorra épített gép-jármûvek sehol sem tudták teljesíteni a szolgáltatás rendszerességébôl fakadó kívánal-makat. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás, kimaradás. A mûködô buszok té-len hidegek, nyáron elviselhetetlenül melegek voltak. Mûködtetésük szakmaiszervezési gondokat is felvetett, hiszen a buszokra kerülô állomány mellett a továbblé-péshez egyre inkább szükség lett volna egy folyamatosan gyarapodó, gazdagodó ésmegfelelôen feltárt háttér állományra, s a speciális munkarendû és szakértelmû sze-mélyzet biztosítása is problémákat okozott.” – jellemzi a kor mozgókönyvtári szolgál-tatásának problémáit Fehér Miklós (2002). Mindezek eredménye az lett, hogy – a kez-deti fellendülést követôen – szinte azonnal elkezdôdött a mozgókönyvtár mintszolgáltatási forma hanyatlása, majd hosszú évekig tartó agóniája.

A járások megszûnésének és az 1990. évi LXV. törvénynek, amelynek alapján a rend-szerváltást követôen megalakultak a helyi önkormányzatok, szomorú következményeilettek a mozgókönyvtári ellátásra nézve. Finanszírozási okok miatt a körzeti ellátást isvégzô városi könyvtárak sorban szüntették meg a városhatáron kívülre nyúló szolgálta-tásaikat. Ez természetesen nem csak a mozgókönyvtári ellátást, de tágabb értelemben azellátórendszereket ugyanúgy érintette (Tóth M, 2004a). A könyvtárbuszok sorsa vég-képp megpecsételôdött. A kilencvenes években szinte valamennyi hazai mozgókönyvtá-ri szolgáltatás leállt. Az ezredfordulót egyedül a Ceglédi Városi Könyvtár egyik „könyv-tárbusz-matuzsáleme” élte meg. Az 1983-ban felavatott jármû, amely a város határánbelül teljesített szolgálatot, és amelyiknek így a finanszírozását is tovább vállalta a váro-si önkormányzat, mind a mai napig járja Cegléd város külsô részeit (Varga, 2004). 1990után a ceglédi mozgókönyvtár használata, a kölcsönzött dokumentumok, a beiratkozottolvasók, a látogatók és a kölcsönzôk száma egyaránt visszaesett. Ennek legfôbb oka azvolt, hogy egyre kevesebb új dokumentum kerülhetett ki a könyvtárbusz polcaira.A 2004-ben a jármûrôl kikölcsönzött több mint 40 ezer kötet még a visszaesés mellett isjelzi a szolgáltatási forma iránti erôs érdeklôdést (Varga, 2005).

Elsô lépések a modern mozgókönyvtárak elindítása felé

A 21. század elején az elvétve még mûködô ellátórendszereken kívül a kistelepülési el-látás teljességgel megoldatlan probléma volt Magyarországon. Az ország egyes pont-jain változó színvonalon operáló ellátórendszerek sem jelentettek hatékony megoldást akistelepülések könyvtári ellátására (vö. Tóth M, 2004b). Ilyen környezetben született

49


meg a hazai könyvtárügy 2003–2007 közötti idôszakra szóló stratégiai terve, amely anégy fô stratégiai cél egyikeként a regionális könyvtári ellátás modernizálását, problé-máinak megoldását tûzte ki. (http://www.ki.oszk.hu/strategia/regionalis.html)

A stratégiai cél küldetésnyilatkozata szerint: „meg kell valósítani az 1997. évi CXL.tv. 64. § 1) 2) bekezdésében írottakat. Miután az esélyegyenlôség érdekében a bárholaz országban élô állampolgárnak is joga van minden számára szükséges információ-hoz és dokumentumhoz, a kistelepülések könyvtári ellátását hozzá kell kapcsolni a na-gyobb egységekéhez akár úgy, hogy a település önálló könyvtárat tart fenn és ezt fej-leszti, akár úgy, hogy a megye megyei vagy nagyobb városi könyvtárától vásároljameg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat, amelyekre a településen szükségvan.” A cél megvalósítása érdekében elvégzendô feladatok között olvashatunk a moz-gókönyvtári egységek telepítésének szükségességérôl. Feladatként jelenik meg tehát„a mozgókönyvtári ellátási rendszerre történô felkészülés kialakítása a hátrányos hely-zetû települések ellátása érdekében. A projektet – a megfelelô vizsgálatok elvégzésétkövetôen – négy ezt vállaló megyében meg kell valósítani, további költségvetési ráfor-dítással.” (http://www.ki.oszk.hu/strategia/index.html)

A projekt szakmai elôkészítése céljából alakult meg a Regionális könyvtári ellátásmunkabizottság Ramháb Mária vezetésével, amely a döntések szempontjából különösfontossággal bíró felmérések, vizsgálatok, szakirodalmi szemlék elkészítésén túl egyegységes szakmapolitikai koncepció létrehozásáért felelôs.

A munkálatok kezdeti, de a tervezéshez alapvetô fontosságú lépése volt a KönyvtáriIntézet 2002-ben publikált helyzetképe a hazai kistelepülési könyvtári ellátásról (Fehér,2002). Ezt egészítette ki egy, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Fran-ciaország, Hollandia és négy skandináv állam kistelepülési ellátásáról készített szakiro-dalmi szemle (Mihály, 2002). Ezt követôen a kistelepülések ellátásának gyakorlatimegvalósítási lehetôségeirôl szólt, annak formáit vizsgálta egy tanulmány, majd késôbbkifejezetten a mozgókönyvtárakra koncentrálva, az azokkal kapcsolatos hazai és nem-zetközi trendeket tekintette át egy újabb szemle (Hegyközi – Tóth, 2005).

A háttérben folyó, hosszadalmas szakmai elôkészítés után a címben is szereplôszombathelyi konferenciát bátran tekinthetjük szimbolikus jelentôségû aktusnak,ugyanis a könyvtárbusz-koncepció ekkor lépett elôször széles nyilvánosság elé. 2005.március 16–17-én a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából – aBritish Council támogatásával – a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Könyvtári Intézetszervezésében jöhetett létre a rendezvény. Legfôbb célja az volt, hogy a mozgókönyv-tári szolgáltatások fenntartásában gazdag tapasztalatokkal rendelkezô külföldi és ha-zai szakemberek, döntéshozók és gyakorló könyvtárosok együtt megvitassák a követ-kezô idôszak legfontosabb tennivalóit (Vajda, 2005).

A konferencián szlovén, osztrák, horvát és magyar mozgókönyvtári szolgáltatások,egy brit speciális jármûveket (többek között könyvtárbuszokat) gyártó cég bemutatkozá-sa és egy angol bibliobusz-szakértô elôadása elsôsorban a tapasztalatok hazai gyakorlat-ba való áttételét segítette. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Regionális

50


Könyvtári Ellátás Munkabizottság képviselôi a mozgókönyvtári szolgáltatások beveze-tésének hátterét mutatták be. A rendezvény zárásaként a résztvevôk megtekinthették amuraszombati bibliobuszt. A konferencia a megvalósítás irányában tett elsô nyilvános éshatározott lépésnek tekinthetô. (http://www.ki.oszk.hu/dok/bibliobusz.html)

A könyvtárbusz mint a kistelepülési ellátás leghatékonyabb eszköze

De miért is tekinthetjük olyan nagy jelentôségû fejlesztésnek a modern mozgókönyv-tári jármûvek elindítását? A válaszhoz magát a mozgókönyvtárat kell bemutatnunk,amely több mint egy évszázada a kistelepülési ellátás legmegfelelôbb eszköze.

Ahogy valamennyi kistelepülési könyvtárellátási forma esetében, a mozgókönyv-tári szolgáltatások hátterében is az erôk centralizálásának és a szolgáltatások de-centralizálásának alapelve áll (vö. Tóth Gy., 1997). Valamennyi ellátási formát azonparadoxon feloldására fejlesztették ki, melynek lényege, hogy az elszórtan élô lakos-ság számára csak akkor lehet helyben, a városokéval megközelítôen azonos színvona-lú ellátást biztosítani,– ezzel elôsegítve az információs esélyegyenlôséget –, ha magáta könyvtárat, annak állományát, szolgáltatásait, könyvtárosát, a szolgáltatáshoz szük-séges technikai infrastruktúrát folyamatosan mozgatják (Tóth M, 2004a).

A mozgókönyvtár a többi kistelepülési ellátási formához képest különleges jelentô-ségû. Ennek oka, hogy míg a postai könyvküldô szolgáltatás, a letéti állományok vagy afelhasználóknak közeli, nagyobb könyvtárakba való utaztatása a könyvtári szolgáltatá-sok sok-sok összetevôje közül csak egy-egyre kínálnak megoldást, addig a mozgó-könyvtár bátran tekinthetô egy minden igényt kielégítô fiókkönyvtárnak, amely a köz-ponti gyûjtemény állományával, szolgáltatásaival, szakértelmével a háta mögött amodern könyvtár valamennyi funkcióját képes betölteni. Vegyük sorra ezeket.

A mozgókönyvtár – mivel szolgáltatásait egy nagy könyvtár állományára alapozvakínálja – a helyben elérhetô dokumentumok gyakori cseréjével mindig képes a legszé-lesebb rétegek számára érdekes, tartalmas kikapcsolódást nyújtó olvasnivalót kínálni.Az IFLA Mozgókönyvtári szekciójának 1991-ben kiadott irányelvei szerint egy átla-gos méretû mozgókönyvtáron körülbelül egy éven belül a dokumentumok többségétki kell cserélni, ez csak a nyergesvontató alvázra épített jármûvek esetében lehet kétév. Szintén alapelv, hogy nem lehet a jármûvön olyan dokumentum, amelyet hat, illet-ve – igen intenzív használat esetén – három hónapon keresztül egyszer sem kölcsönöz-tek ki (Pestell, 1991). Ezeknek az irányelveknek csak egy nagy gyûjteménnyel rendel-kezô, nagy bázisintézménnyel a háttérben lehet megfelelni.

A könyvtárbuszok a publikált tudás teljességéhez kínálnak hozzáférést.A könyvtári rendszer alapvetô funkciója, hogy az emberi tudás teljességét összegyûjt-se, feltárja és a használók rendelkezésére bocsássa. A mozgókönyvtárak ezen óriásirendszer kicsiny, de annál hatékonyabb végpontjai, melyekrôl könyvtárközi kölcsön-zés indításával, illetve az internet elérésének lehetôségével valamennyi használó szá-

51


mára a világ összes könyvtárában ôrzött dokumentum, illetve tudástartalom elérhetôközvetlenül, a legapróbb településekrôl is. Ez utóbbi álom csak a legutóbbi évtized-ben, a vezeték nélküli internettechnológia fejlôdésével párhuzamosan válhatott valóra.

A mozgókönyvtárak mindig törekedtek arra, hogy a felhasználók igényeit azonnaltovábbítsák a központi könyvtárak felé. Ennek érdekében eleinte rádiókapcsolatot biz-tosítottak a jármû és a bázisául szolgáló könyvtár között (Schneider, 1998; Varga,2005). A kilencvenes évektôl kezdve a mozgókönyvtárak többségében elérhetô lett aközponti könyvtár katalógusa, adatbázisai, kölcsönzési rendszere. Az adatokat estén-ként cserélték a központi könyvtár és a busz között. A mûholdas kapcsolatra és a mo-bil telekommunikációra épülô internettechnológia tette lehetôvé a központi könyvtárés a mozgókönyvtáron elérhetô számítógépes terminálok közötti közvetlen kapcsolatlehetôségét (Tóth M, 2005).

A könyvtárközi dokumentumigényléseket jelenleg a mozgókönyvtár a következôlátogatására – rendszerint két hét után – tudja kielégíteni.

A mozgókönyvtárak – szemben a jelenleg a kistelepüléseken elterjedt gyakorlattal (vö.Fehér, 2002) a dokumentumtípusok legszélesebb választékát (audiovizuális dokumentu-mok, hangoskönyvek, öregbetûs könyvek, a gyerekeknek (társasjátékok) kínálják a hasz-nálóik számára, amellyel szintén a publikált tudás teljességét képesek reprezentálni.

A mozgókönyvtárak – egyéb kistelepülési ellátási formákkal, és bizonyos mér-tékig az alacsonyabb színvonalon mûködô telepített könyvtárakkal ellentétben –képesek közösségi térként funkcionálni. Ez utóbbi szempont: a könyvtár mint a kü-lönbözô életkorú, érdeklôdésû, eltérô kulturális háttérrel, szokásokkal rendelkezô em-berek találkozóhelye, a legutóbbi évtizedekben került az érdeklôdés fókuszába amultikulturális társadalmak kialakulása, igényei iránt való fokozott érdeklôdés kap-csán. Ennek két szempontból van különleges jelentôsége. Egyrészt a könyvtár képesegy fedél alá hozni a legkülönbözôbb embereket, ezzel a demokráciának és az esély-egyenlôségnek az egyéni életek szintjén való megélését segíti elô. Másrészt pedig azinformációt és az eléréséhez szükséges technikai eszközöket, az emberi segítséget te-szi mindenki számára korlátlanul elérhetôvé, így információ-hozzáférés tekintetébenvalódi esélyegyenlôséget biztosít.

A mozgókönyvtár hatékonysága ezen a téren, csakúgy, mint a publikált tudás teljes-ségéhez való hozzáférés biztosítása, elsôsorban a szolgáltatások minôségének függvé-nye. Miért? Mert csak a minôségi szolgáltatások, a kulturált környezet, a sok új doku-mentum, az internetezés lehetôsége, a kedves és hozzáértô könyvtáros (és mégsorolhatnánk) képesek valóban sokakat vonzani a mozgókönyvtárakba.

Napjaink mozgókönyvtáraiban éppen a fenti funkció miatt rendszerint mozgássé-rült lift, rámpa segíti a mozgáskorlátozottak bejutását. A jármûben hangoskönyvek,öregbetûs könyvek kapnak helyet a látássérültek számára. De természetesen a legfon-tosabb, hogy minden egyes felhasználó találjon magának olyan dokumentumot, amelyfelkelti az érdeklôdését. (Még az a felhasználó is, aki nem szeret olvasni!)

52


A postai könyvküldô szolgáltatás vagy a letéti gyûjtemények fizikailag sem kínálnakteret a közösségteremtésre, az alacsony színvonalon mûködô telepített kistelepülésikönyvtárak pedig az elavult állománnyal, a modern technika hiányával nem képesekkellô vonzerôt gyakorolni a használókra. Ez utóbbi problémát kellô megvilágításba he-lyezte a Könyvtári Intézet kistelepülési könyvtári ellátásról készített átfogó helyzetképe(Fehér, 2002), amely alapján nem meglepô, hogy a lakosság mindössze 12,8%-a tagja ahelyi könyvtárnak, ami az országos 22%-hoz képest is igen alacsony aránynak mond-ható. (vö. http:// www.ki.oszk.hu/dok/konytarfejlesztes0502.rtf)

A könyvtárbusz legfôbb jellemzôje: a rugalmasság

A mozgókönyvtárakat a modern könyvtárak megváltozott funkciórendszeréhezvaló alkalmazkodás képessége, a kellô flexibilitás tudta életben és a kistelepülésiellátás élvonalában tartani több mint egy évszázadon keresztül szerte a világon.A mozgókönyvtárakra jellemzô flexibilitás két síkon is értelmezhetô. Egyrészt jelentia szolgáltatásoknak folyamatosan az igényekhez való igazítását, másrészt pedig amozgókönyvtári eszme egyes országok belsô és külsô adottságaihoz, sajátosságaihozvaló igazításának képességét.

Az elmúlt évek világméretekben tapasztalható trendje volt a mozgókönyvtári egy-ségek számának lassú csökkenése. (Ennek ellenére a Magyarországnál lakosságszámtekintetében feleakkora Finnország területén mind a mai napig közel 190 könyvtár-busz járja az utakat…) Ennek elsô számú oka a lakosság növekvô mobilitása; azazegyre kevesebben igényelték, hogy a lakóhelyük közvetlen közelében kínáljanakkönyvtári szolgáltatásokat. Válaszként a megváltozott környezeti tényezôkre a mozgó-könyvtárak egyre inkább jól körülhatárolható célcsoportokra specializált szolgáltatá-sokat kezdtek nyújtani, ami által bizonyos területeken (pl. Svédországban) megállt akönyvtárbuszok számának csökkenése (Myllylä, 2003).

A mozgókönyvtári eszme új frontokon való kiterjesztése volt ez gyakorlatilag. Mind ke-vesebb vidéki területen vannak jelen mára a könyvtárbuszok, viszont egyre több olyanjármû kerül forgalomba, amely egy meghatározott céllal vagy meghatározott célcso-port számára szolgáltat. Az Egyesült Államokban a Memphis és Shelby megyei könyv-tárak 1999-ben a területükön élô betelepülôk, emigránsok kulturális igényeihez szabott el-látási formaként indították „Infobus projekt”-jüket (King-Shanks, 2000). Illinois állambana „Kibermobil projekt” olyan iskolákat célzott meg szolgáltatásaival, amelyek nem rendel-keznek könyvtárral és internet-hozzáféréssel, illetve amelynek tanulói a nagy távolságokmiatt nem férhetnek hozzá személyesen a központi könyvtár szolgáltatásaihoz (Brown,2000). Finnországban az eTampere program keretében „Netti-Nysse” néven elindult egyinternetbusz, amely tíz felhasználói munkaállomással a fedélzetén elsôsorban a felhaszná-lóképzést tûzte ki célul (Harju, 2004). Az említett példák egyben a könyvtárbuszok másikfontos trendjét, a mind magasabb szintû számítógépesítést is híven szemléltetik.

53


A mozgókönyvtár eszméjének az egyes országok sajátosságaihoz való igazításaszintén a flexibilitás bizonyítéka. Budapesten a háborút követôen villamosok (N.Kósa, 2003), a norvégiai Hordaland megyében a fjordok között az „Epos” nevû könyv-tárhajó (Øvstegård, 2000), Kenyában tevék (Atuti – Ikoja-Odongo, 1999), Zimbabwé-ben szamarak (Passchier, 2002), Nepálban pedig emberek bambuszkosarakban (Dahal,2004) szállítják a dokumentumokat a vidéki lakosság számára. Mindezek azt mutatják,hogy a mozgókönyvtár tértôl és idôtôl függetlenül a kistelepülési ellátás legmegfele-lôbb szolgáltatási formája.

A flexibilitás természetesen a hagyományos mozgókönyvtári egységek fontos jel-lemzôje is kell, hogy legyen. A rugalmasság itt elsôsorban az állománynak a napi igé-nyekhez való alakításában és az útvonaltervezésben nyilvánul meg. Az igények válto-zását részben a könyvtárosok a napi munka során, részben pedig a központi könyvtárrendszeres vizsgálatokkal méri és elemzi.

A közeljövô hazai mozgókönyvtárai

Magyarországon az elsô – a fent részletezett jellemzôknek minden tekintetben elegettévô – mozgókönyvtári egység 2006 második felében, Gyôrben kerülhet átadásra.A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár könyvtárbusz projektje jól példázza az or-szágos szakmai koncepcióra ráhangolódó és emellett a fenntartó támogatását isteljes mértékben élvezô megyei könyvtár sikerességét.

Az 1997. CXL. törvény 64. §-a lehetôvé tette az önkormányzatok számára, hogy akönyvtárellátás hatékonyabb megszervezése érdekében társuljanak más helyi önkor-mányzatokkal, illetve, hogy nyilvános könyvtári szolgáltatások megrendelésével bizto-sítsák az ellátást a lakosaik számára. A lehetôség mellé kellô érdekeltséget azonban csakkésôbb, a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzésérôl és a modellkí-sérletek támogatásáról szóló 36/2005 (III. 1.) kormányrendelet teremtett. A rendeletbenfoglalt lehetôségek megvalósítását végül a KÖZKINCS hitelprogram tette lehetôvé.

Gyôr-Moson-Sopron megyében a 2005 júniusában megjelent KÖZKINCS hitelpá-lyázat nyomán indulhatott útjára a könyvtárbusz projekt. A hitelkonstrukció értelmé-ben felvett 50 millió forint értékû kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni. A tôketörlesz-tés 50%-át, valamint a kamatokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumaátvállalja abban az esetben, ha a könyvtárbusz szolgáltatásába bevont települések lé-lekszámának átlaga 1000 fô alatt van. Az ilyen értelemben hátrányos helyzetû telepü-léseket kísérelték meg bevonni a megyei könyvtár munkatársai: kezdetben 34 – átla-gos lélekszámát tekintve 500 fô alatti – község vesz részt a projektben.

A megyei könyvtár munkatársaiból (igazgató, igazgatóhelyettes, a területi szolgál-tatás vezetôje) operatív csoport alakult, amely elkezdte a könyvtár munkatársainak fel-készítését az új szolgáltatásra, a csoport tagjai folyamatosan követik a hazai és külföl-di szakirodalmat, továbbá folyamatosan tartják a kapcsolatot a települések elöljáróival

54


és a leendô használókkal. Kérdôíves vizsgálat formájában vizsgálták a könyvtár-busszal kapcsolatosan felmerülô igényeket, a leendô használók életkor, foglalkozás,érdeklôdés szerinti összetételét.

A szolgáltatás és a könyvtárbusz megtervezéséhez nagy segítséget adott Kester Clarke,angol mozgókönyvtári szakértô, aki a British Council és a Könyvtári Intézet közremûkö-désével érkezett Magyarországra, és 2006. január 24–27. között négynapos szakmai kon-zultáció keretében részt vett a tervezésben, válaszolt a felmerülô kérdésekre, és segítségetnyújtott a közbeszerzési eljárás mûszaki kiírásának elkészítésében. A közbeszerzési eljá-rás és a jármû kivitelezését követôen a könyvtárbusz várhatóan 2006 végén kezdheti megmûködését a megye településein (Szalai – Gáncsné – Tóth, 2006).

A gyôri könyvtárbusz remélhetôleg csak a kezdet lesz a magyar mozgókönyvtári el-látás 21. századi történetében. Az ilyen irányú fejlesztések támogatására aKÖZKINCS hitelprogram keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új-ra kiírta a pályázatot, ezzel a lehetôséget ismét megteremtették más megyei önkor-mányzatok könyvtárai számára is, hogy könyvtárbusszal oldják meg a környezô tele-pülések lakosainak szakszerû könyvtári ellátását.

Jelenlegi ismereteink szerint Bács-Kiskun, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Beregmegyében is megfogalmazódott az igény könyvtárbusz indítására. A nyíregyházi Mó-ricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár a mozgókönyvtári szolgáltatás bevezetésé-nek kezdeti lépéseit is megtette: igényfelmérést, megvalósíthatósági tanulmányt ésrészletes projekttervet készítettek (Zselinszky, 2002). A Könyvtárellátási SzolgáltatóRendszer és a megvalósítására elérhetô finanszírozási háttér ismeretében bizakodóaklehetünk, hogy ezekben a megyékben is útnak indulhatnak a modern igényeket kielé-gítô könyvtárbuszok a közeljövôben.

Szélesebb perspektívából nézve a jelenlegi fejlesztéseket, elmondható, hogy, amennyi-ben a megfelelô szakmai koncepció a késôbbiekben (is) találkozik az egyes önkormány-zatok, könyvtárak akaratával és lehetôségeivel, a hazai kistelepülési könyvtári ellátásminden bizonnyal sikeres jövô elé nézhet 2006-ban.

Irodalom

Atuti, Richard Masaranga – Ikoja-Odongo, J. R. (1999) Private camel library bringshope to pastoralists: the Kenyan experience. In: Library Review (48.) 1. 36–42.

Brown, V. (2000) Cybermobile Project. In: Illinois Libraries (82.) 3. 167–171.Dahal, Suraj (2004) The DOKO mobile libraries of Nepal. In: IFLA Mobile Section

Newsletter 3, 7. http://www.ifla.org/VII/s38/news/mobile03-04.pdfN. Kósa Judit (2003) A könyvtár csönget egy picit. In: Népszabadság Online, június 6.

http://nol.hu/framed/6864/Fehér Miklós (2002) Kistelepülések könyvtári ellátása. Helyzetkép és szakirodalmi

szemle. In: Könyvtári Figyelô (48.) 3. http://www.ki.oszk.hu/kf/2002/ 3/feher.html

55


Harju, Elina (2004) Internet bus Netti-Nysse. The heaviest and most yellow mobileservice in the World?. In: Scandinavian Public Library Quarterly (37) 3. http://www.splq.info/issues/vol37_3/09.htm

Hegyközi Ilona – Tóth Máté (2005) Mozgókönyvtári szolgáltatások, szakirodalmiszemle. http://www.ki.oszk.hu/dok/mozgokonyvtariszolgaltatasok.rtf

King, Bobby – Shanks, Todd (2000) This is not your father’s bookmobile. In: LibraryJournal (125.) Summer (Net connect különszám)

Mihály Alíz (2002) Minták a kistelepülések könyvtári ellátásának megoldására külföl-dön. Szakirodalmi szemle. In: Könyvtári Figyelô (48.) 3. 483–509. http://www.ki.oszk.hu/kf/2002/3/mihaly.html

Myllylä, Ritta (2003) Still rolling. In search of future trends, Nordic Mobile LibraryFestival 2002. In: Scandinavian Public Library Quarterly (36.) 1. http://www.splq.info/issues/vol36_1/07.htm

Passchier, Karin (2002) Donkeys help provide Multi-media Library Services,IFLANET Announcements http://www.ifla.org/V/press/pr0225-02.htm

Pestell, Robert (1991) Mobile Library Guidelines, The Hague, IFLA Headquarters(IFLA Professional Reports, No. 28)

Øvstegård, Anne Marie (2000) „Epos” Norway’s floating library. 66th IFLA Counciland General Conference, Jerusalem 2000. http://www.ifla.org/IV/ifla66/papers/141-175e.htm

Schneider, Karen G. (1998) The Cybermobile: a groovy set of wheels. In: AmericanLibraries, 8. 76.

Szalai Szilvia – Gáncsné Nagy Erzsébet – Tóth Máté (2006) Egy új szolgáltatásról –három tételben. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros (15.) 4. megjelenés elôtt.

Tóth Gyula (1997) A kiskönyvtári ellátás historiográfiájának vázlata. In: Könyvtári Fi-gyelô (43.) 4. http://www.ki.oszk.hu/kf/1997/4/toth.html

Tóth Máté (2004a) Kistelepülési ellátási formák. In: Könyvtári Figyelô (50.) 2.365–402.

Tóth Máté (2004b) Hazai ellátórendszerek egy országos vizsgálat adatainak tükrében.In: Könyvtári Figyelô, (50.) 4. 719–761. http://www.ki.oszk.hu/kf/ 2004/4/toth.html

Tóth Máté (2005) Mozgókönyvtári trendek Skandináviában. In: Könyv, könyvtár,könyvtáros (14.) 7. 42–49.

Vajda Kornél (2005) Könyvtárbusz – Szeminárium a mozgókönyvtári ellátásról. In:Könyv, könyvtár, könyvtáros (14.) 7. 31–32.

Varga Istvánné, (2004) 20 éves az ország egyetlen, még mûködô mozgókönyvtára. In:Emlékek a nyolcvanéves Ceglédi Városi Könyvtár életébôl. Cegléd, 70–79.

Varga Istvánné (2005) A Ceglédi Városi Könyvtár Mozgókönyvtára 1984–2005. In:Könyv, könyvtár, könyvtáros (14.) 7. 32–41.

Zselinszky Lászlóné (2002) Bibliobusz a regionális könyvtári rendszerben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Megvalósíthatósági tanulmány (Kézirat), Nyíregyháza.

56


Példamutató gyakorlatok


Czupi Gyula – Kardos Ferenc

A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer elôzményei,

kiépülése, mûködési tapasztalatai2005–2006. április

Nagykanizsa kistérségéhez Zalakaros város és 46, többnyire alacsony lélekszámú településtartozik. E térség könyvtári ellátásában már az 1950-es évektôl jelen voltak olyan könyvtá-ri rendszerek, melyek a könyvtári ellátás valamely területén kívántak elôre lépni. E kezde-ményezések azonban csak a könyvtári ellátás két elemét érintették: a dokumentum-ellátástés a módszertani tevékenységet. E két területen folyamatos a tevékenység ma is.

A Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer ezeknél többet,könyvtárellátási szolgáltatást kínál a településeken élôknek. Megszervezése során ter-mészetesen felhasználta a korábbi évek együttmûködési tapasztalatait, mind módszerta-ni, mind dokumentum-ellátási téren, de új könyvtári szolgáltatásokat is helybe vitt, aKSZR-t kialakító koncepció és jogszabályok szándékainak megfelelôen. Megjelennek aKSZR-ben a könyvtári információellátás mai követelményekhez igazodó, internet alapúformái, megjelenik a legkisebb településen is a tájékoztatás, mely addig csak a térségközponti szolgáltatásai közt volt elérhetô. Könyvtári dokumentum-ellátás tekintetében isteljesebb ez a rendszer, hiszen sokkal jobban alkalmazkodik a helyi igényekhez, a doku-mentumokhoz való jutás ideje is sokkal gyorsabb a korábbi, ellátórendszeri terminusok-hoz képest, s megjelenhetnek újabb dokumentumfajták is ebben az ellátásban.

Elôzmények

1951-tôl körzeti könyvtári ellátás. Elsôsorban módszertani tevékenység és letéti állo-mányok kihelyezése. Nagykanizsa mellett a kistérség nagyobb településeinek könyvtá-rai vállalták e feladatokat, mint például Gelsén, Zalaszentbalázson.

1976-tól szervezôdött meg az Ellátó Rendszer, melyben a résztvevô települések aszerzeményezés és dokumentum-ellátás terén mûködtek együtt. Ennek keretében2004-ben a Halis István Városi Könyvtár 28 kistérséghez tartozó településre és 5, nema saját kistérségéhez tartozó településre szállított negyedévente friss dokumentumot.Az együttmûködés kereteit éves szerzôdések biztosították a településekkel, e szerzô-désekben szerepelt az a forrás is, melyet a település a dokumentum-ellátásra fordított.A beszerzett dokumentumállomány elôbb csereletétként mozgott a települések között,majd letéti állománnyá váltak. Az 1976 és 2004 között mûködött Ellátó Rendszer ter-mészetesen épült bele a mozgókönyvtári ellátásba.

58


59

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Tárulása megalakulásakor vállalta a könyvtáriellátás közös megoldását is, hogy a Társuláshoz tartozó településeken megvalósuljonegy egységes, internetes szoftver támogatásával mûködtetett, a települések nagyság-rendjét, szükségleteit figyelembe vevô könyvtári és információs szolgáltató rendszer.Ezt a rendszert nevezzük ma Nagykanizsai Kistérség Könyvtárellátási SzolgáltatóRendszernek (NK-KSZR-nek).

Az NK-KSZR mûködése 2005-ben

Az NK-KSZR szolgáltatásait a korábbi együttmûködésekre alapozva 2005. február15-tôl végzi a kistérség területén, 47 településen. A könyvtárellátás differenciált for-mában történik, a kistérség településeinek igényei szerint. Az ellátás elemei:

I. Nagykanizsai Kistérségi (Könyvtári) Adatkezelô Rendszer,II. Mozgókönyvtári ellátása) Rendszeres (negyedévenkénti) dokumentum-ellátásb) „Teljes könyvtárellátási szolgáltatás”A www.nagykar.hu szolgáltatásait minden településen biztosítjuk, rendszeres doku-

mentum-ellátást 33 település igényelt 2005-ben. 2006-ban e települések köre hárommalnövekedett. 28 település (a települések 60%-a) a negyedévi dokumentum-ellátást, 8 tele-pülés (a települések 17%-a) pedig a teljes könyvtárellátási szolgáltatást igényli 2006-ban.

DokumentumforgalomAz NK-KSZR létrehozásának egyik fô célja a dokumentumokhoz való hozzáférés biz-tosítása az NK-KSZR-hez tartozó településeken. Ennek több formája is kialakult azNK-KSZR-ben. Mind a 48 ellátott településre eljuttatjuk a kért dokumentumot, a lehe-tô legrövidebb idôn belül. A mozgókönyvtári ellátásban elektronikus úton és szállítás-sal is hozzá juthattak dokumentumokhoz a kistérség településeinek lakói.

Táblázatunk e formák során a települések lakói által a település könyvtári szolgálta-tó helyén kézbe vett, kikölcsönzött, illetve a negyedévi rendszeres dokumentum-ellá-tás keretében kiszállított dokumentumok számát összesíti.

A dokumentumforgalom típusa

Száma 2005. február15. és decem-ber 31. között

Száma 2006.január 1.

és április 30.között

Összesena KSZR

mûködése óta

A dokumentum-elérési formák %-osmegoszlása a KSZR

mûködése óta %

A www.nagykar.hu nyilvános felületénkeresztül kikölcsönzött (letöltött)dokumentum

1883 7679 9562 50

A kistérség 48 településéna www.nagykar.hu jelszóval védettfelületén keresztül kikölcsönzött(letöltött) dokumentum

866 757 1623 8


A további 14 település alkalomszerû dokumentumszállítást igényelt a szolgáltatókönyvtártól. 2005-ben a szolgáltató könyvtár állományából és az NK-KSZR állományá-ból több mint 5200 friss, eredeti dokumentum fordult meg a településeken. E dokumen-tumokból és a könyvtárak saját állományából a negyedévi cserét fogadó (28) és a „teljeskönyvtárellátási szolgáltatást” (5) igénylô könyvtárakban 2261 regisztrált könyvtárhasz-náló (az itt lakók 12%-a), 16 696 dokumentumot kölcsönzött saját településén.

ÁllománygyarapodásA jó minôségû könyvtári szolgáltatások egyik alapfeltétele a friss, jó, megfelelô ütem-ben gyarapodó, gondozott állomány. A dokumentumok vásárlására fordított összeg azösszes mozgókönyvtári költség, 3 081 591 Ft, 45%-át tette ki 2005-ben.

A dokumentumbôvülés típusai

60

A dokumentumforgalom típusa

Száma 2005. február15. és decem-ber 31. között

Száma 2006.január 1.

és április 30.között

Összesena KSZR

mûködése óta

A dokumentum-elérési formák %-osmegoszlása a KSZR

mûködése óta %

A kistérség településeirôl érkezett, a Könyvtári Adatkezelô Rendszerben(KAR-ban) dokumentált egyedidokumentumkérés kapcsán eljuttatottdokumentum

92 206 298 2

A kistérség 28 településén a negyedévirendszeres dokumentum-ellátáskeretében

5000 714 5714 30

A kistérség 5 településén a „teljeskönyvtárellátási szolgáltatás” keretében

286 1800 2006 10

8127 11 642 19 203 100

A dokumentumgyarapodás forrása példány

A Társuláshoz tartozó, nyilvános könyvtárral rendelkezô 28 település befizetéseibôl

1312

2005. évi normatív támogatásból 1101

2004. évi csereletétbôl forgó mozgókönyvtári állomány 2500

2005-ben a szolgáltató könyvtár állományából dokumentumkérésre forgó állomány (könyvtárközi kérések, saját ajánlatok)

300

5213


A szolgáltatásbôvülés mutatói

A mozgókönyvtári ellátás két új eleme: a www.nagykar.hu és a teljes könyvtár-ellátási szolgáltatás

www.nagykar.hu

A www.nagykar.hu mind a 48 település számára elérhetô ma már. Ez 2005-ben többmint 30 ezer városkörnyéki, 51 ezer nagykanizsai, azaz 81 ezer, a Társulás területén élôlakos internet alapú ellátását jelenti. Ez egyben azt is mutatja, hogy az elektronikus do-kumentumcserét (a mozgókönyvtári ellátás egyik elemét), valamint az ODR-hez csatla-kozást mind a 48 település viszonylatában képes megoldani a szolgáltató könyvtár.

LátogatottságA www.nagykar.hu látogatottsági adatait összegzô táblázatunkban tapasztalható növe-kedés mellett meg kell említenünk, hogy a szolgáltató könyvtár másik honlapja, awww.halisnagykanizsa.bibl.hu látogatottabbá vált a mozgókönyvtári ellátás hatására,részben az ott elérhetô online katalógus (melyet a www.nagykar.hu fel is kínál, illetvehasznál a könyvtárközi kérések során), részben az itt is fellelhetô, helyi vonatkozásúhonlaptartalmak (például a kanizsai kincsesláda oldalai) fokozottabb használata miatt.

61

Helyben 2005. február 15. elôtt is elérhetôkönyvtári szolgáltatások

Helyben 2005. február 15. után elérhetôszolgáltatások

Helyben lévô, csekély számú és témakörû, kevésséfrissülô állomány

Ingyenes hozzáférés a szolgáltató könyvtár 250ezres állományához, teljes archivált do-kumentumgyûjteményéhez, egyébszolgáltatásaihoz és a magyarországi könyvtárakállományához a szolgáltató könyvtár ODRszolgáltatásán keresztül

Negyedévi állományfrissítés az Ellátó Rendszerkeretein belül

a dokumentumállomány frissítése és gyarapításaminimálisan negyedévente, igény szerint sûrûbben;a teljes körû ellátást igénylôk esetében hetente

Módszertani, szakmai segítség személyesen vagytelefon segítségével, idôszakos oktatása a kistérségkönyvtárosainak

Folyamatos módszertani segítség elektronikuskommunikációval (csevegô) nagyon rövid idôalatt, személyesen, folyamatos oktatása a kistérségkönyvtárosainak

Csak igények, elgondolások szintjén jelen lévôszolgáltatások

Kistérségi információs rendszer a www.nagykar.hu-n: eseménynaptár, kistérségi honlap–rendszer,kistérségben elérhetô közérdekû dokumentumokelektronikus közzététele – kistérségi elektronikuskommunikációs rendszer a www.nagykar.hu védettfelületén (a KAR–ban): szakmai csevegô, üzenet,dokumentumkérésre szolgáló felületek


2005-ben 89 900-an, 2006. április 30-ig 31 000-en töltötték le a www.halisnagy-kanizsa.bibl.hu honlapot.

Szolgáltatások a www.nagykar.hu-n

A www.nagykar.hu-nak természetesen vannak olyan általános szakmai szolgáltatásai,melyek a rendszert mûködtetô internetes, számítógépes szakemberek és menedzsmentszámára jelennek meg. Ilyen a minden mozzanatra kiterjedô statisztika, melynek csakegy része lehet publikus csak, ilyen a folyamatos szoftverkarbantartás, a tartalomfej-lesztések technikai hátterének, technológiai kívánalmainak biztosítása, a rendszer fo-lyamatos frissítése és összehangolása, ennek érdekében az internettechnológia foko-zott figyelemmel kísérése. Az alábbiakban a fontosabb szolgáltatásokat mutatjuk be.

Elektronikus dokumentumok kérése és a kérések adminisztrációja, kapcsolat az ODR-hez

Az NK-KSZR-hez tartozó könyvtárak ma utazás nélkül, a KAR-on belüli kérésseltudnak hozzájutni a szolgáltató könyvtár, vagy a szolgáltató könyvtáron keresztül máskönyvtárak dokumentumaihoz. A kérést a központ fogadja, feldolgozza regisztráltmódon. Több esetben a kérés szakmai körüljárást, úgynevezett referensz-interjút indo-kol, ezt a segítséget a kistérségi település könyvtárosa és a szolgáltató könyvtár szak-apparátusa együtt oldja meg minden indokolt esetben.

Az elektronikus dokumentumküldésnek több elônye is van:– a dokumentum gyorsan, a kérés napján akár, jut rendeltetési helyére,– elektronikusan továbbalakítható formátumban,– útja független a dokumentumszállítás rendjétôl,– ugyanaz az elektronikus dokumentum egyszerre több kérést is teljesíthet,– gyors, költségtakarékos és sokoldalú hasznosításra alkalmas megoldás.Természetesen szükséges a technikai fogadókészség: az internetes kapcsolat, az in-

formáció fogadására, átalakítására alkalmas eszközpark.2005-ben 13 településrôl 92 dokumentum-kérés, 2006. január 1. és április 30. között 9

településrôl 206 dokumentumkérés érkezett a Halis István Városi Könyvtárhoz, amelymindegyiküket teljesítette vagy elektronikus úton, vagy a dokumentum kiszállításával.

A www.nagykar.hu – a digitális könyvtárNyilvános felületen azok a dokumentumok érhetôek el, melyekkel kapcsolatban szer-zôi jogi probléma nem merülhet fel. A jelszóval védett egységes könyvtári felületenminden archivált dokumentum elérhetô, helyben használható.

62

www.nagykar.hu2005. június 1–december 31.

2006 január 1–március 31.

Növekedés

Honlap-látogató (fô) 2501 5602 3101

Honlap-látogatás (alkalom) 4838 7319 2481

Jelszóval rendelkezô használó 204 299 95


A megtekintés és a letöltés egyszerû technikát igényel, azonban ezt az egyszerûtechnikát is oktatjuk. Az elektronikus dokumentumok – a gazdaságosan tárolható kép-méret és a gyors, kisebb kapacitású géppel való letölthetôség érdekében – többnyireDjVu formátumban elérhetôk, a KAR-on belül teljes szövegû (automata szövegfelis-merôvel, javítás nélkül létrehozott) leírással.

Dokumentum-forgalom a www.nagykar.hu-n

A nyilvános felület kedveltségét mutatja, hogy 2006 elsô negyedévében majdnem 4,5-szer annyian tekintettek meg és 4-szer annyian töltöttek le dokumentumot a nyilvánosfelületen, mint 2005-ben. A védett felület használatának aránya a dokumentumok meg-tekintése esetében negyedére, a dokumentumletöltések esetében harmadára csökkent.E számok együtt azt jelzik, hogy a nyilvános felületre kedvelt dokumentumok kerültek,illetve a nyilvános felület használata dinamikusan növekszik.

2006. április 30-án elérhetô dokumentum-mappák száma

63

2005. június 1. – december 31. 2006. január 1. – március 31.

Dokumentu-mok

A nyil-vános

felületen

A jelszóvalvédett

felületen(KAR-ban)

A jelszóvalvédett

felületénekhasználatiaránya %

ÖsszesenA nyil-vános

felületen

A jelszóvalvédett

felületen(KAR-ban)

A jelszóvalvédett

felületénekhasználatiaránya %

Összesen

Elérhetôfájlok száma

2519 10 955 100 10 955 2779 11 180 100 11 180

Elérhetômappákszáma

69 278 100 278 76 324 100 324

Megtekintettfájlok száma

8111 2297 22 10 408 37 080 1789 5 38 869

Letöltöttfájlok száma

1883 866 32 2749 7679 757 10 8436

A könyvtár egységeinek neve

Mappák száma

Nyilvános felület Jelszóval védett terület

Könyvespolc 70 300

Hangtár 0 16

Képtár 6 7

Mozgóképtár 0 1

76 324


Elektronikus dokumentum – könyvtári dokumentumMinden olyan fájl, mely külön egységet képez, elektronikus dokumentumnak számít.A könyvtári dokumentumok gyakran több összefûzött elektronikus dokumentumból(képfájlból, hangfájlból, videofájlból) állnak. Ezek az összefüggô dokumentumok egymappában vannak elhelyezve. Vannak olyan gyûjtômappák, ahol az adott témához kap-csolódó több könyvtári dokumentum érhetô el. Könyvtári dokumentumként számolvaaz archivált könyvdokumentumaink közül 2005-ben a nyilvános felületen 89 dokumen-tumpéldány volt kereshetô, míg a védett felületen 278 könyvtári dokumentum szere-pelt. A 89 könyvtári dokumentum 69 mappában volt elérhetô a nyilvános felületen.

Dokumentum megtekintése, letöltése, feltöltéseAz elektronikus dokumentumok megtekintése és letöltése (azaz elektronikus másolatkészítése saját célra) a www.nagykar.hu nyilvános és jelszóval védett felületénegyaránt lehetséges.

Megtekintés = helyben olvasás. Az elektronikus dokumentumok megtekintése akönyvtár olvasótermi használatához hasonló.

Letöltés = dokumentumkölcsönzés. Az elektronikus dokumentumok letöltése akönyvtári kölcsönzéshez hasonló, azonban az elektronikus dokumentumnak az eredetipéldánya a kölcsönzés során is mindig a digitális könyvtár polcán (gépében) marad.

Feltöltés = dokumentum „ajándékozása”, „szerzeményezés”. A feltöltésnek kétformája van. Az egyik a nyilvános felületen történhet, a másik a KAR-ban, a védett fe-lületen. A dokumentum minôsítése (védett, nem védett), törlése vagy módosítása vi-szont – a rendszer biztonságos mûködése érdekében – az általános hozzáféréseknél jó-val magasabb jogosultsági szinteken folyhat.

2006-ban 1071 db dokumentumot töltöttek fel, többnyire a szolgáltató könyvtár di-gitalizálási tevékenységébôl fakadóan. E tevékenység a legnagyobb értéket a helyi vo-natkozású tartalmak (könyvek, folyóiratok teljes terjedelmû elektronikus változatá-nak) hozzáférhetôvé tételével hozza létre.

Elektronikus kommunikáció: csevegô és üzenetküldés a nyilvános felületenA www.nagykar.hu-t használók kommunikációjára alapvetôen két forma kínálkozik.Az egyik az e-mail küldés, melyre van mód a nyilvános és a védett felületen is. A kom-munikáció másik, általunk a kistérségi szakmai kommunikációban elsôdlegesnek te-kintett és javasolt formája „egyidejûsége” miatt a védett felület csevegô szolgáltatása.

Kistérségi információs szolgáltatások: eseménynaptár; hirdetô; társalgó; kívánságfalA kistérség információs helyévé is válhat a www.nagykar.hu, s ennek legfôbb elônye agyorsaság, valamint a költség- és környezetkímélô, nem papír alapú kommunikáció lehet.

2006. január 1-jétôl április 30-ig 172 eseményt töltött fel 14 feltöltôi jogosultsággalrendelkezô.

64


65

Kistérségi egyedi (települési, tematikus) honlapok, internetes tartalmak létrehozásaA www.nagykar.hu-ban módja van a kistérség egyes könyvtárainak saját egyedi hon-lap készítésére is, természetesen ez már nem jár további költségekkel, csak a megfele-lô képzésben való részvétellel. A településre vonatkozó közhasznú, turisztikai, gazda-sági, tudományos információk, a település legszebb részeit bemutató fotók, a településvállalkozásainak és civil szervezeteinek bemutatkozása egyaránt megjelenhetnek itt.Minden, amit a település fontosnak tart magáról elmondani. 2006. április 30-ig 9kistelepülési, illetve településrészi, 2 intézményi és 12 tematikus honlapváltozat,összesen 23 honlapvariáció elkészítése és feltöltése indult el.

HivatkozásjegyzékA hivatkozásjegyzék tulajdonképpen tematikus és annotált linkgyûjtemény létrehozá-sának lehetôségét nyújtja a www.nagykar.hu használói számára.

A „teljes könyvtárellátási szolgáltatás”

A Társulás a mozgókönyvtári ellátásra fordítható normatívát 5 olyan település utánigényelhette 2005-ben, melyek 2004-ben nem szerepeltek a nyilvános könyvtárakjegyzékén, és 2005-tôl a könyvtári szolgáltatás megrendelésével kívánták teljesítenijogszabályi kötelezettségeiket. A Társulás által pályázott normatív támogatást felhasz-nálva 2005-ben Balatonmagyaród, Börzönce, Gelsesziget, Kilimán, Pat látta el lakóita Halis István Városi Könyvtártól, mint szolgáltató könyvtártól megrendelt – a mozgó-könyvtári szolgáltatás keretében mûködô – „teljes könyvtárellátási szolgáltatással”.

A „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” keretében elvégzett és elvégzendô feladatok

Az elvégzett feladatokat a településekkel kötött könyvtárellátási szerzôdések rögzítik.E szerzôdések értelmében a szolgáltató könyvtár az alábbi feladatokat látja el a telepü-lések könyvtári szolgáltató helyein:

Folyamatosan gondoskodik mindazoknak a kereskedelmi forgalomba kerülô doku-mentumoknak a beszerzésérôl, amelyek a községi szolgáltató helyek gyûjtôkörébe beille-nek, illetve az adott településen élôk érdeklôdésére számot tarthatnak. A beszerzésen túlelvégzi a dokumentumok szakmai elvárásokhoz igazodó nyilvántartását, feldolgozását.

Heti rendszerességgel rendelkezésre bocsátja a friss dokumentumkínálatot (könyv,CD, CD-ROM, videó) és a könyvtárhasználók által kért dokumentumokat. A kölcsön-zést lebonyolítja a szolgáltató könyvtár TextLib integrált könyvtári rendszerében.


Szervezi a szolgáltató hely könyvtárközi kölcsönzését. Lehetôséget ad arra is, hogya településen élôk hozzáférhessenek a Halis István Városi Könyvtár gyûjteményéhezés szolgáltatásaihoz.

Könyvtári szaktájékoztatást biztosít heti rendszerességgel a nyitvatartási idôben.Mûködteti a www.nagykar.hu internetes könyvtári szolgáltató rendszert, használatát

oktatja a település lakói számára.Koordinálja és segíti – helyi fontosságú dokumentumokkal, szakmai tanácsadással,

oktatással – a települési könyvtári honlap fejlesztését.Folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltató hely mûködési feltételeinek alakulá-

sát, és a felmerülô nehézségekrôl tájékoztatja a települési önkormányzatot. Az önkor-mányzat felkérése alapján elvégzi a szolgáltató hely mûködtetésével kapcsolatos rész-letes szakmai-módszertani elemzést, vizsgálatot is.

Igény szerint segíti a szolgáltató helyet és az általa közvetített szolgáltatásokat nép-szerûsítô tájékoztató szerkesztését, illetve szervezi a könyves ünnepekhez (ünnepikönyvhét, gyermekkönyvhét) kötôdô helyi rendezvényeket.

A fenntartó önkormányzat egyetértésével kihasznál minden olyan pályázati lehetô-séget, amely módot ad a szolgáltató hely állományának fejlesztésére, a rendelkezésreálló dokumentumgyarapítási keret bôvítésére.

Az adott év végén elvégzi a szolgáltató hely munkájához kapcsolódó statisztikai adat-gyûjtést. Írásban tájékoztatja a települési önkormányzatot könyvbeszerzési támogatásá-nak felhasználásáról, a szolgáltató hely tevékenységének és helyzetének alakulásáról.

E településeken – a településsel kötött együttmûködési megállapodás elôírásai sze-rint – az ellátás rendszerszerû mûködését biztosító dokumentumok leltári nyilvántartá-sát – az akár a szolgáltató helyen áll rendelkezésre, akár más formában – a Halis IstvánVárosi Könyvtár végzi. A községi szolgáltató hely ugyanakkor jogot nyer a részérebiztosított dokumentumok használatára.

A könyvtárak heti nyitvatartási idejének egy részében (minimum heti 2 órában) vanjelen a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” a településen. A nyitvatartási idôben min-den településen ott a segítô, aki biztosítja a szolgáltató hely megfelelô technikai körül-ményeit (nyitás, fûtés, világítás stb.).

A nyitvatartási idôk kölcsönös megállapodás alapján, a település igényeinekmesszemenô figyelembe vételével alakultak ki.

A szolgáltatás eredményét mutató táblázataink három állapotot rögzítenek: a szol-gáltató helyeken a „teljes könyvtárellátás” 2005. évi, illetve 2006. évi mûködéséhezkapcsolódó forgalmat, az ezt megelôzô 2005. évi forgalmat jelenítettük meg benne.A „teljes könyvtárellátás” a szolgáltató helyek környékére is élénkítôen hatott: a bala-tonmagyaródi könyvtárba galamboki és zalakomári, a börzöncei könyvtárba zala-szentbalázsi lakosok is járnak.

2005-ben 99 olvasóval növekedett olvasótáborunk az 1381 lakos körében, 2006-ban(április 30-ig) újabb 22 olvasóval gyarapodtunk!

66


A statisztikai mutatók – s személyes tapasztalataink is – azt bizonyítják, hogya kistérség informálódásában paradigmaváltás következhet be a kistérségi könyvtári ésinformációs rendszer teljes kiépítésével. A helyi közösségszervezés és a térségi identitásterén is nagy elôrelépést jelent az NK-KSZR létrehozása, mûködtetése és fejlesztése.

67

Település

Lakosságszáma 2005.

január 1-jén

Regisztráltolvasó 2005

január 1–október 20.

Regisztráltolvasó 2005.október 20–

december 31.

Regisztráltolvasó 2006.

január 1–április 30.

Kölcsönzöttdokumentum

2005-ben

Kölcsönzöttdokumentum

2006 január 1–április 30.

Balatonmagyaród 529 8 50 59 114 890

Börzönce 77 3 10 15 32 291

Gelsesziget 267 3 16 18 75 188

Kilimán 261 2 9 13 43 346

Pat 247 2 32 34 120 739

1381 18 117 139 384 2454

Pat Gelsesziget

Kilimán Balatonmagyaród


68

Kércsi Tibor

Mozgókönyvtári szolgáltatás az encsi kistérségben

2006. január 22-én a Magyar Kultúra Napján avatták fel és adták át a használóknak azEncsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében mûködtetett BIBLIO-MIKROBUSZT.Az egy évvel korábban, az edelényi kistérségben átadott bibliobusz után az encsi azország második mûködô bibliobusza.

A hátrányos helyzetû Abaúj aprófalvas térségeiben – amelyet a közelmúltban egyújságcikkben a „szegénység Bermuda-háromszögének” nevezetek – 2004-ben a tele-pülések 40%-ában mûködött csak valamilyen könyvtári ellátás, a 80 településbôlmindössze 30 helyen. Ezt az „eredményt” is tovább rontja az a tény, hogy ezeknek iscsak mintegy fele, alig 15 nevezhetô elfogadhatónak, mert sem a helyiség, sem az állo-mány, sem a nyitvatartási idô nem felelt meg az alapvetô követelményeknek.

A megye 3 kistérsége közül az encsi még a szerencsésebbek közé tartozott, a 46%-oskönyvtári lefedettségével.

Kistérségünkben a mozgókönyvtári szolgáltatás megszervezésével az encsi városikönyvtárban már két éve foglalkoztunk, többek között az új bibliobusz átadása elôttkülönféle jármûveken könyveket is szállítottunk több településre.

A kistérség legfontosabb jellemzôit, adatait, az elmúlt nem egész három év változá-sait mutatjuk be az alábbi táblázatban (l. következô oldl).

A 2006-os évtôl – a bibliobusz-szolgáltatás elindulásától az ellátottság 91%-osraváltozott, 16 település helyett 32 település lakói részesülnek könyvtári ellátásban.

Az ellátás kiszélesítése ez év folyamán is rendszeresen folyik, szeptemberre – ter-veink szerint – elérjük, hogy a kistérség mind a 35 településén lesz könyvtári szolgál-tatás.

A bibliobusz egyszerre 2000 dokumentumot kínál: könyveket, folyóiratokat, DVD-és VHS-filmeket. Háttérállományként rendelkezésre áll a városi könyvtár 40 ezer kö-tetes állománya, amelybôl elôjegyzésre hetenként teljesíthetôk a kérések. Interneteslehetôség még nincs a bibliobuszon.


69


A bibliobusz útvonala és menetrendje

Közeli terveink között szerepel a bibliobusz „határon innen és túl” programja,amely ismereteink szerint akár Európában elsôként afféle minta-projekt lenne. Azt ter-vezzük, hogy – mivel az Európai Unióba való belépésünkkel a határok átjárhatóságaegyszerûbb lett – a mozgókönyvtári szolgáltatást a közeli, határon túli magyarok laktahelységekbe is eljuttatnánk. Mivel a bibliobusz kapacitásába is belefér, elsô körben azttervezzük, hogy négy településen: Szinán, Buzitán, Makrencon és Szepsin is megállnaa busz, 30 illetve 90 percet biztosítva a kölcsönzésre. Szeretnénk, ha ez az elképzelé-sünk támogatásra találna, és minél elôbb megvalósulna.

70

Km Nap Település MegállóhelyMenetrend Állásidô

percÉ I

H Encs Telephely 08.00

12 H Aranyospuszta Játszótér 08.30 08.55 25

3 H Abaújalpár Polg.Hiv. Elôtt 09.00 09.25 25

15 H Encs Telephely 09.45 – –

21 H Felsôgagy Isk. és orvosi r. között 14.20 14.45 25

4 H Alsógagy Régi bolt elôtt 14.50 15.15 25

2 H Gagyapáti Polg. Hiv. Elôtt 15.20 15.35

3 H Fancsal Polg. Hiv. Udvara 15.50

7 H Encs Telephely 16.45 – –

K Encs Telephely 09.30

38 K Keresztéte Bolt elôtt 10.10 10.35 25

6 K Pamlény Templom mögött 10.45 11.10 25

4 K Szászfa Polg. Hiv. elôtt 11.20 11.45 25

10 K Kány Templom e. és híd után 12.00 12.25 25

5 K Büttös Polgárm. Hiv. elôtt 12.35 13.00 25

10 K Perecse Polg. Hiv. elôtt 13.10 13.35 25

32 K Encs Telephely 14.25 – –

CS Encs Telephely – 9.30 –

15 CS Fulókércs Iskola, ÖNÓ 09.50 10.30 40

3 CS Fáj Polg. Hiv. elôtt 10.35 11.00 25

6 CS Litka Híd mellett 11.10 11.35 25

18 CS Pusztaradvány Polg. Hiv. elôtt 12.05 12.30 25

10 CS Hernádpetri Iskola elôtt 12.50 13.15 25

20 CS Encs Telephely 13.50 – –


71


Halász Magdolna

A könyvtári ellátás tapasztalatai a sárospatakikistérségben

A zempléni régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részében található, ahol82 kistelepülés és 6 város mûködik.

A 244/2003. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet alapján ebben az övezetben öt kistérséget(a szerencsi, a tokaji, a sátoraljaújhelyi, a cigándi, és a sárospataki) hoztak létre.

A sárospataki kistérséghez 15 község tartozik1. Bodrogolaszi 8. Makkoshotyka2. Erdôhorváti 9. Olaszliszka3. Györgytarló 10. Sárazsadány4. Háromhuta 11. Tolcsva5. Hercegkút 12. Vajdácska6. Kenézlô 13. Vámosújfalu7. Komlóska 14. Viss

15. ZalkodHáromhutában szlovák, Hercegkúton német, Komlóskán szlovák nemzetiségû la-

kosság él.

Honnan indultunk el?

Az elmúlt idôszakban a községi könyvtárak közül 4 bezárt, 5 megtartotta önállóságát,3 községben kettôs funkciójú (községi és általános iskolai) intézményt hoztak létre, 2településen pedig a könyvtár ÁMK keretén belül mûködött. A nagyobb községekben afôhivatású könyvtárosi álláshely megszûnt. Legtöbb helyen megbízási díjjal, két tele-pülésen pedig díjazás nélkül tevékenykedtek a könyvtárosok. Az intézmények nyitva-tartási ideje is megváltozott: heti 2–4 órára csökkent.

A még mûködô könyvtárakban a tárgyi feltételek szerények, az informatikai fejlesz-tés pedig minimális volt. Öt könyvtárban 1-1 db számítógép, és két helyen internetelé-rési lehetôség is volt.

Az állománygyarapításra a kis könyvtárak alig, nagyobb településeken pedig az ér-dekeltségnövelô és felzárkóztató támogatás segítségével szerzeményeztek új doku-mentumokat. A kis könyvtárakban a hagyományos szolgáltatásokat (kölcsönzés, hely-

72


ben olvasás, irodalomkutatás stb.) egyre kevesebben vették igénybe. A kettôs funkció-jú intézmények elônyösebb helyzetben voltak, mert az alsófokú oktatási intézményektanulói és a pedagógusok gyakrabban keresték fel a könyvtárat.

A több évtizedes probléma megoldásához kívánt segítséget nyújtani a Nemzeti Kul-turális Örökség Minisztériuma a községi könyvtárakkal is foglalkozó 2004–2008. évirövid távú könyvtárfejlesztési koncepciója. A 65/2004. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet akistelepülések könyvtári ellátásához már pályázati támogatási lehetôséget is biztosított.

Sárospatakon is megalakult a Többcélú Kistérségi Társulás. A könyvtári projekthez14 község önkormányzata csatlakozott.

A kistelepülések könyvtári ellátásának megvalósításához, a pályázat elkészítéséhezhelyzetfelmérést végeztünk. Rövid távú stratégiai tervezéssel állítottuk össze a2004–2007. évre szóló elképzeléseinket, feladatainkat.

Célkitûzéseink:– 2004: a községi könyvtárakban az informatikai fejlesztés,– 2005: a tárgyi és a személyi feltételek javítása,– 2006: új szolgáltatások bevezetése, az olvasók visszahódítása, rendezvények tar-

tása,– 2007: a szolgáltatások körének bôvítése.A kistérségi könyvtári ellátás formáját meghatározó tényezôk:– A fenntartók tulajdonosi szemléletének tiszteletben tartása,– A községi könyvtárakhoz való kijutás lehetôsége,– A saját kapacitásunk felmérése (tárolóraktár hiánya, a feladat végzéséhez a szak-

alkalmazotti létszám bevonása),– Az ellátási forma kiválasztása (szolgáltatás megrendelése),– A hatékony módszertani munka végzése.Nagy örömünkre 2004-ben a Belügyminisztérium 14 millió Ft támogatásban részesített.Ezután a pályázat realizálása következett:– A sikeres közbeszerzési eljárás után 12 kistelepülés könyvtárában egy-egy multi-

médiás számítógépet négy adatbázissal és egy db lézernyomtatót szereztünk be.– Minden könyvtárban kiépült a szélessávú intenethálózat (ADSL).– Az internetszolgáltatás egy évre szóló elôfizetési díja garantált.– A könyvtári munkafolyamatok gépesítéséhez (kölcsönzés, a dokumentumok ada-

tainak bevitele, állományrevízió végrehajtása stb.) az ELKA 7.3 adatbázis-kezelôszoftvert vásároltuk meg.

– A központi könyvtárban a közös katalógus mûködtetéséhez egy nagy teljesítmé-nyû szervert szereztünk be.

– A kistérségi módszertani munka viteléhez a központi könyvtár munkatársai ré-szére tiszteletdíjat és útiköltséget terveztünk be.

Az informatikai fejlesztéssel lehetôvé vált a magasabb szintû információk fogadása,cseréje és közvetítése, a könyvtárak közötti információcsere, a könyvtárközi kölcsön-zés, az ODR-szolgáltatás.

73


A sikeres pályázat hatására két önkormányzat segítséget kért a megszûnt könyvtá-ruk újraindításához. A fennmaradó beüzemeltetési költségbôl náluk is megvalósulha-tott az informatikai fejlesztés.

2005-ben a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázatunkban a támogatott könyv-tárak száma néggyel csökkent. A 10 950 Ft normatív támogatást csak 10 községikönyvtár kaphatta meg, amelyek a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékén nem szerepeltek.

A pályázaton nyert normatív támogatást a fenntartókkal, a könyvtárak vezetôivelegyetértésben az intézmények hatékonyabb mûködtetéséhez használtuk fel:

– A tárgyi feltételek javítása: könyvtári polcok, olvasóasztalok, székek, szônyegek,függönyök stb. vásárlása,

– A nyomatókhoz patron és papír beszerzése,– Új könyvek, AV-dokumentumok (CD, CD-ROM, videó, DVD) szerzeményezése,

folyóiratok elôfizetése,– Könyvtári ügyviteli nyomtatványok beszerzése,– A könyvtárosok éves tiszteletdíjának fedezése.

74

A györgytarlói községi könyvtár internethasználói

A zalkodi községi könyvtár vezetôjeismerkedik az ELKA 7.3 programmal


75

Új dokumentumok beszerzése a 2005. évi központi támogatásból

A kistérségi központ módszertani segítségnyújtása

A szolgáltatást fogadó önkormányzatok és szolgáltatást vállaló központ megállapodá-sa alapján:

1. Alapszolgáltatások biztosítása:a) Dokumentumszolgáltatás:– Elôzetes felmérés alapján a lakosság igényeinek megfelelô, tervszerû állomány-

gyarapítás,– A beszerzett, feldolgozott, a szükséges katalóguscédulával ellátott dokumentu-

mok eljuttatása a településekre. A hagyományos és az ELKA 7.3 könyvtári közöskatalógus mûködtetése

– Módszertani tanácsadás, a dokumentumállomány rendbetétele, könyvtári részle-gek kialakítása, állományapasztás, a mûködési szabályzatok összeállításához, akötelezô nyilvántartások, leltárkönyvek, statisztikák vezetéséhez segítségnyújtás,állományrevízió végrehajtása – mindez elôzetesen megállapított tiszteletdíjért.

0

1000

2000

3000

4000

2005. 2360 544 350 3254

könyv folyóirat AV dok össz:

A vissi községi könyvtár gyermekrészlege


76

b) Információszolgáltatás:A saját és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak ingyenes közvetítése(könyvtárközi kölcsönzés, ODR, a településre vonatkozó helyismereti informá-ciók, igény esetén közhasznú információk eljuttatása stb.).

A korszerû vajdácskai könyvtár olvasóterme

A zalkodi községi könyvtár enteriôrje

A kenézlôi könyvtár gyermekolvasói

A györgytarlói könyvtár helybenolvasói

Könyvkölcsönzôk a vissi könyvtárban

Meghitt pillanat a kenézlôi könyvtárban


77

2. Egyéb szolgáltatások:Térítésmentes szakmai továbbképzések, könyvtári szakmai gyakorlat és internet-

tanfolyam kezdô könyvtárosok részére, olvasószolgálati mûhelymunka.Ingyenesen, ill. önköltségi áron olvasók részére informatikai kezdô tanfolyam tartá-

sa, hátrányos helyzetûek részére speciális szolgáltatás közvetítése (hangos könyvekajánlása, pályázatfigyelô stb.). Könyvtári rendezvények, programok közvetítése, gyer-mekfoglalkozások tartása.

Eredményeink

– A kistérség könyvtárai mûködôképessé váltak.– 8 községben új helyre költözött a könyvtár, és 8 intézmény dokumentumállományát

rendbe tettük.– Komlóskán ruszin nemzetiséggel kapcsolatos helyismereti különgyûjteményt hoz-

tunk létre, amely az ott élôk identitástudatának erôsítôje lehet.– A nyitvatartási idô legtöbb helyen növekedett. Szombaton is várják az igénybeve-

vôket.– Az internethálózat kiépítésével lehetôség nyílt a magasabb szintû információk foga-

dására, közvetítésére, ODR-szolgáltatások igénybevételére.– A könyvtárosok a munkájukért megfelelô díjazásban részesülnek.– Rendszeres a továbbképzésük, havonta egy alkalommal Olvasószolgálati Mûhely-

munka folyik a központi könyvtárban.– Zempléni és felvidéki könyvtárosok nemzetközi konferenciája I-II.– 12 könyvtár küldte el az éves statisztikai jelentését a megyei könyvtárnak.– 2006-ban 4 községi könyvtár csatlakozott a projekthez.

A vissi könyvtár új épülete A györgytarlói Faluházban kapott új helyet a könyvtár

Fotók: Cziczer Katalin


78

Guszmanné Nagy Ágnes

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer kialakítása Heves megyében

A regionális és kistelepülési könyvtári ellátás megoldására egy innovációs kísérle-ti projektet dolgoztunk ki, s valósítottunk meg, amely a megyei könyvtári hálóza-ton keresztül a kistelepüléseken élô lakosság számára felhasználó központú, kor-szerû, minôségi szolgáltatási rendszert kínál.

Jövôkép: A kistelepüléseken és a kisvárosokban élôk ugyanazt a könyvtári el-látást kapják, mint amit az ODR tagkönyvtáraiban nyújtanak.

Könyvtári Szolgáltatási Rendszerünk küldetését, a konkrét célokat a következôkbenfogalmaztuk meg:

1. A szolgáltatási rendszerhez tartozó községi könyvtár gazdaságos könyvellátásá-nak megoldása, a gyûjtemény sokoldalú hasznosítása;

2. A település igényeihez, a lakosság összetételéhez igazodó, folyamatosan bôvülôés cserélôdô könyvkínálat biztosítása;

3. A letéti állomány szakszerû gyarapításának, feltárásának, elektronikus eszközök-kel való visszakereshetôségének biztosítása;

Szak

mai

továbbképzések Közösségi solgáltatások K

iegészítô solgáltatások Speciális szolgáltatások

H

aszn

álók

épzé

s

In

formációszolgáltatás

Dokumentum-ellátás


4. Közhasznú, közérdekû és helyismereti információk szolgáltatása;5. A fogyatékkal élôk, a nemzeti és etnikai kisebbségek speciális gyûjteményi igé-

nyeinek kielégítése;6. Közösségi szolgáltatások (könyvtári rendezvények, programok, kiállítások) biz-

tosítása;7. A könyvtári adminisztrációval megbízott személy munkájának segítése, mód-

szertani gondozás, továbbképzési lehetôségek biztosítása;8. Kiegészítô szolgáltatások (könyvkötészet, technikai, mûszaki) biztosítása.

A projekt elôzményei:– Részvétel a regionális könyvtári ellátás kialakítása munkacsoport tevékenységé-

ben,– A megyei helyzetkép felmérése,– A könyvtári ellátórendszer fejlesztésének középtávú terve 2004–2007 – tanulmány

az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács felkérésére,– A Pétervásárai kistérség könyvtári ellátásának helyzete – tanulmány a terület or-

szággyûlési képviselôjének felkérésére1,– 2004. március 18-án regionális értekezlet Tiszaújvárosban,– 2004. március 19-én megyei értekezlet önkormányzati vezetôk és kistelepülések

könyvtárosai számára,– A fiókkönyvtári letéti ellátás üzemszerû mûködésének vizsgálata.

2004-ben megvalósult fejlesztések:– Az integrált könyvtári rendszer bôvítése, mely a letéti állomány rugalmas kezelé-

sét biztosítja,– Pályázati források felhasználásával korszerû technikai infrastruktúra kialakítása

az ellátórendszer tagjai számára (e-Magyarország sikeres pályázatai a megyekönyvtáraiban),

– Kistelepülési könyvtárak állománybôvítése 4 000 000 Ft értékben (a NemzetiKulturális Alapprogram támogatásával),

– Könyvtári innovációs projekt kidolgozása a már meglévô tervek és tapasztalatokalapján (a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával).

A KSZR-szolgáltatások tervezésére munkacsoportot alakítottunk, amelynek tagjai amódszertani, a feldolgozó és a gazdasági osztály munkatársai voltak.

79

1 A kistelepülések földrajzi elhelyezkedését tekintve az 1000 lakos alatti településeink 80 %-a me-gyénk északi részén Pétervására és Eger körzetében fekszenek (23 település). Ezekben a kistérségekben aNógrád megyeiekkel összefogva, a jövôben elképzelhetônek tartjuk a könyvtárbusz bevezetését.A kistérség önkormányzati vezetôi jelenleg nem támogatják ezt az elképzelést, a projekt országos indulá-sának tapasztalatai és sikerei után érdemes megvizsgálni ezt a lehetôséget is.


80

A kidolgozott modell a minôségirányítási rendszer bevezetésének lépései szerintépül fel. Helyzetelemzést végeztünk, áttekintettük a már meglévô hazai és külföldi pél-dákat (a már rendelkezésre álló szakirodalom alapján). A projekt tartalmazza a megyeikönyvtár stratégiai tervéhez igazodó terveket, jövôképet, küldetésnyilatkozatot, célokmegfogalmazását. Támaszkodtunk a minôségmenedzsment alkalmazásának módsze-reire és technikáira, s elkészítettük a projekt minôségügyi dokumentációs rendszerét.

Megyei könyvtári kompetenciák a kistelepülési könyvtári ellátásban

Átgondoltuk, hogy mint ellátórendszert mûködtetô megyei könyvtár, milyen kompe-tenciákkal rendelkezünk e feladatok megoldásához:

SWOT analízisErôsségek a megyei könyvtári feladatok ellátásában:

– Szervezett, biztos alapokon nyugvó és fejleszthetô könyvtári hálózat;– Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben való részvétel, mely a megyei

könyvtárakra mint szolgáltató könyvtárakra épít;– A minôségi szolgáltatások bevezetésére felkészült, képzett, a szakmáért felelôs-

séggel gondolkodó szakemberek a megyei, városi könyvtárakban;– Az új lehetôségek iránti fogékonyság, a bevezetés szándéka;– Jó kapcsolat az egyes könyvtárosokkal;– Nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezô, szorgalmas, pontos és megbízható

szakemberek az állománygyarapító osztályon;– Felsôfokú végzettségû könyvtári szakemberek képzése helyben megoldott.

Gyengeségek a megyei könyvtári feladatok ellátásában:– Kevés a könyvtári szakember a megnövekedett feladatok elvégzéséhez;– A kistelepüléseken nincsenek könyvtári-informatikai szakemberek;– Kedvezôtlen mûködési feltételek a kistelepüléseken (rossz állagú, könyvtári célra

alkalmatlan épületek, helyiségek, minimális gépesítettség);– Elavult és korszerûtlen dokumentumállomány a kistelepüléseken;– Az ellátórendszerek mûködtetéséhez szükséges infrastruktúra és dokumentumál-

lomány hiányosságai (helyszûke a letéti állomány kezeléséhez, a már meglévô le-téti állomány további gyarapításának bizonytalansága).

Lehetôségeink a megyei könyvtári feladatok ellátásában:– Konkrét stratégiai tervekben megnyilvánuló határozott szándék a kistelepülések

könyvtárainak fejlesztésére;– Növekvô lakossági igény a korszerû könyvtári szolgáltatások elérésére. A tudás

felértékelôdése, az élethosszig tartó tanulás igényének megvalósulása;


81

– Növekvô minisztériumi pályázati lehetôségek, melyek az informatikai és tárgyieszközök megteremtését segítik;

– Az informatika fejlôdése, az interneten keresztül szolgáltatható tartalom (teljesszövegû, ill. bibliográfiai, könyvtári adatbázisok) rohamos gyarapodása;

– Jól mûködô országos kezdeményezések könyvtári ellátórendszerek szervezéséreés mûködtetésére;

– A tervezett új könyvtárépület, mely raktárt, új munkahelyek kialakítását biztosítja;– A volt járásközpontok (ma kistérségi központok) módszertani szakmai hagyomá-

nyai;– Az ellátórendszer, mozgókönyvtári ellátás bevezetésének lehetôsége más me-

gyék, kistérségek tapasztalatai alapján;– Az ODR-könyvtári szerep jobb kihasználása;– Rendszeres szakfelügyeleti ellenôrzés.

Veszélyeztetettség a megyei könyvtári feladatok ellátásában:– Az önkormányzatok önállósági törekvései, tulajdonlás-szemlélete, mely nem a

szolgáltatás-centrikusságot helyezi elôtérbe;– A megvalósítás nagy forrásigénye;– A kistérségek jelenleg még bizonytalan álláspontja a mozgókönyvtári feladatok

bevezetésére.

Helyzetkép

A megye településein csak részben teljesül a nyilvános könyvtári ellátás megoldása. Bár akönyvtárak 85%-a szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén (a fennmaradó15% nagyrésze szünetelô könyvtár), két év szakfelügyeleti tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a85%-nak legalább a felében kérdéses a nyilvános könyvtár alapkövetelményeinek ésalapfeladatainak való megfelelés.

– Jelenleg szinte nincs olyan kistelepülési könyvtár, amelynek korszerûsítése nelenne indokolt. Egy részük nem képes önállóan könyvtári szolgáltatást nyújtani alakosságnak, másik részükben pedig a szolgáltatás szintje nem felel meg a köve-telményeknek.

– Igaz, a megyében nagy hagyománya van a módszertani segítségnyújtásnak, de afokozatos elvonások itt is jelentkeznek, s a megnövekedett feladatokkal kevesebbkollégának kell megbirkóznia. Jelentôs azoknak a kiskönyvtáraknak a száma,amelyek teljesen magukra maradtak, s többnyire önerôbôl próbálkoznak, vagyvegetálnak.

– A szolgáltatások túlnyomórészt a könyvek kölcsönzésére korlátozódnak. Aligvan lehetôség a korszerû információszolgáltatásra, a közéletben hasznos infor-mációk összegyûjtésére, szétsugárzására.


A kedvezôtlen mûködési feltételek (rossz állagú, könyvtári célra alkalmatlan épüle-tek, helyiségek, minimális gépesítettség) mellett gond a személyi ellátatlanság mind aráfordított munkaidôben, mind a szakképzettségben.

A projekt gyakorlati megvalósítása

A könyvtárellátási szolgáltatást 2004–2005-ben a következô önkormányzatok igé-nyelték:

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert (KSZR) 15 települési könyvtár és 1 fiók-könyvtárunk részvételével 2004 októberében indítottuk el, amelyekkel szolgáltatásiszerzôdést kötöttünk.

2005 második felében újabb települések és fiókkönyvtárak kapcsolódtak a prog-ramhoz.

Alapszolgáltatások – dokumentum-ellátás

A gyûjtés szempontjaiA szolgáltatott dokumentumok gyûjtôkörének kialakításában az alábbi szempontokatvettük figyelembe:

– a települések demográfiai jellemzôi (2003. évi adatok);– a 2003. év könyvtárstatisztikai adatai (állományra vonatkozó és forgalmi adatok);– a könyvtárak gyûjtôköri szabályzata, gyarapítási szokásai;– a könyvtárak technikai felszereltsége;– az egyes könyvtárak típusai (Feldebrô: ÁMK; Kompolt, Parád: községi és iskolai

könyvtár);– a szakfelügyelet során szerzett tapasztalatok az állomány minôségérôl és összeté-

telérôl;– a felhasználók igényei.A projektben részt vett könyvtárak rendelkeztek saját állománygyarapítási kerettel,

ezért a kézikönyvek és a kötelezô olvasmányok emelt példányszámú beszerzésével

82

1. Apc 2. Bátor

3. Boldog 4. Egerbakta

5. Egercsehi 6. Erdôtelek

7. Feldebrô 8. Gyöngyöspata

9. Heréd 10. Kisnána

11. Kompolt 12. Parád

13. Pély 14. Verpelét

15. Zagyvaszántó 16. III. sz. Fiókkönyvtár, Felsôváros


nem foglalkoztunk, meghagytuk ezt az adott könyvtárak feladatkörében. Természete-sen a szolgáltatást késôbb igénybe vevô megrendelôink esetében alapvetô kéziköny-vek és kötelezô irodalom beszerzését is tervezzük.

A gyûjtés legfôbb szempontja, hogy az adott településen élô, valós és potenciáliskönyvtárhasználókat olyan mennyiségû kurrens könyvhöz juttassuk, amelyhez a helyikönyvtár saját ereje nem elegendô. Természetesen a teljesség igényével azonbanegyetlen mûveltségi terület vagy tudományág mûveit sem szolgáltatjuk.

A gyarapítás érdekében folyamatosan figyeljük az állománygyarapítás segédleteités a könyvesboltok kínálatát. Vásárlásaink legnagyobb részét költséghatékonyan egyinternetes könyvkereskedô cégnél bonyolítjuk le. A számítógép mellett ülve a rende-lést megelôzve, a behasonlítás munkafolyamatát is el tudjuk végezni. A cég 28–35%kedvezményt biztosít számunkra, akciók esetén az árak ennél is kedvezôbbek lehet-nek. A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán nyert 4 000 000 Ft-ból így5 182 443 Ft értékû könyvet tudtunk beszerezni.2

Állományba vétel, nyilvántartás, csereA letéti állományt a könyvtárunkban használt SZIKLA integrált könyvtári rendszer se-gítségével tartjuk nyilván és tárjuk fel. A cserék lebonyolítását és adminisztrációját a le-téti modul segítségével végezzük szolgáltatási elôírás alapján. A részmunkák (állo-

83

2 Dokumentumok beszerzése:4 000 000 Ft pályázati pénzbôl 2742 db

160 000 Ft érdekeltségnövelô támogatásból 119 db

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

A dokumentumbeszerzés hatékonysága a letéti ellátásbanA letétbe kapott könyvek %-os aránya a saját gyarapodáshoz viszonyítva

Községek2003 évigyarapodása

Letétbe kapott könyvek2005 1–3.negyedévben

Apc

Bát

or

Bol

dog

Ege

rbak

ta

Ege

rcse

hi

Erd

ôtel

ek

Feld

ebrô

Gyö

ngyö

spat

a

Her

éd

Kis

nána

Kom

polt

Pará

d

Pély

Ver

pelé

t

Zag

yvas

zánt

ó


mányba vétel, kiszállítás, visszavétel) tervezését folyamatábra3 segítségével végeztük.A formai és tartalmi feltárás és a minél differenciáltabb visszakeresés érdekében amélyleíró rögzítési módot alkalmazzuk.

A cseréket háromhavonta (évente 4 alkalommal) rendszeresen végezzük.

Az elsô kiszállításnál a megyei könyvtár igazgatója adta át a könyveket a településpolgármesterének.

Kiegészítô szolgáltatások

NKA támogatásból jól sikerült gyermekprogramok lebonyolításában vettek részt a pályá-zatban résztvevô települések közül: Erdôtelek, Kisnána, Verpelét, Kompolt és Feldebrô.

A József Attila-emlékév tiszteletére szervezett vándorkiállítást Heréd, Parád, Boldogés Zagyvaszántó községekbe juttattuk el.

84

3 Dokumentumok megoszlása:40% magyar szerzô mûve47% gyermek- és ifjúsági irodalom, ismeretterjesztô


85

A Nagy Könyv megyei programsorozatának résztvevôiként is számíthattunk a tele-pülési könyvtárakra, könyvtárosokra.

2005-ben pályázati forrásból 15 foglalkozásból álló, nagy sikerû kézmûves soroza-tot rendeztünk „Népi mesterségek” címmel.

Számítógépes rendszerfelügyeletet biztosítottuk minden ezt igénylô könyvtár (Pély,Feldebrô, Kompolt, Boldog) számára, s csoportos megrendeléssel kedvezményes árontudtunk beszerezni vírusvédelmi szoftvereket.

A kötészeti szolgáltatást a megye települési könyvtárai számára kedvezményes áronkínáljuk. A be- és kiszállítás térítésmentes, elôzetesen egyeztetett idôpontban történik.A letéti állomány javítása, kötése a megyei könyvtár feladata, s térítésmentes.

Igény szerint szállítottunk hangoskönyveket, nem hagyományos dokumentumokat.Az érdeklôdô könyvtárosok több továbbképzésen is részt vehettek:Elektronikus statisztikai adatszolgáltatás, vírusvédelem címmel az Eszterházy Károly

Fôiskolán, a megyei könyvtárban a Szikla integrált könyvtárkezelô rendszer felhasználóiszámára tartottak konzultációt a program készítôi. Könyvtári minôségmenedzsment tré-ning címmel – szintén NKA-támogatásból – két idôpontban volt könyvtárunkban tovább-képzés, melyen 5 olyan könyvtáros vett részt, akik a KSZR tagjai. Ennek sikerén felbuz-dulva az ôsz folyamán olyan tréninget szervezünk a megye könyvtárosainak, amelyen ahasználóképzés, az ODR-szolgáltatások és a gyermekkönyvtári munka kerül elôtérbe.


86

A szolgáltatás hatékonyságának mérése, elégedettségvizsgálatok

A hazai könyvtárügy trendjei, a Stratégiai célok 2003–2007 c. dokumentum kulcsterü-letként fogalmazta meg a minôségmenedzsment ismeretének kiemelt kezelését, a mi-nôségi szolgáltatások növelését, a könyvtári minôségfejlesztés és minôségbiztosításmeghonosítását. Ennek értelmében fontosnak tartjuk, hogy a KSZR-szolgáltatástigénybe vevô könyvtárak véleményét megkérdezzük a szolgáltatás eredményességé-rôl, hasznosságáról.

A szolgáltatás minôségének értékelése két szakaszban történik:– A cserék alkalmával visszahozott dokumentumok kölcsönzôkartonjai alapján

megállapítható egyes könyvek népszerûsége, keresettsége, ami támpontot ad atovábbi gyarapításhoz.

– A szolgáltatást igénybe vevô könyvtárakat, könyvtárosokat pedig a szolgáltatásegészérôl kérdezzük kérdôíves formában.

Kíváncsiak vagyunk, hogy– az új szolgáltatás hozott-e változást a könyvtárlátogatók számában és összetételé-

ben;– a letéti állomány és a felkínált szolgáltatások megfelelnek-e használóink igényei-

nek;– a könyvtárosok milyen változtatásokat szeretnének a késôbbiekben tapasztalataik

alapján.A könyvtári minôségbiztosítás során elengedhetetlen, hogy odafigyeljünk minden-

re, ami a könyvtárban történik. Olyan szolgáltatásokat kell kínálni, amelyek a haszná-lók igényébôl és elvárásaiból indulnak ki. Feladatunk, hogy odafigyeljünk az így meg-fogalmazott véleményekre, s a könyvtár stratégiai tervében teret adjunk a szolgáltatáshatékonyságát, színvonalát jobbító terveknek.

Az eltelt idôszak minôségi ugrást jelentett mind a projektben résztvevôkiskönyvtárak, mind a megyei könyvtár életében. A szolgáltatást értékelô kérdôívekalapján elmondhatjuk, hogy fôként az 1000–2000 lakosú települések könyvtáraibanigen kedvezô fogadtatásra talált a kezdeményezés. A könyvek szolgáltatásával, annakütemével mindenütt elégedettek voltak, a kiszállított dokumentumok típusait javasol-ják bôvíteni (DVD, videokazetta). A rendezvények népszerûek voltak, s még több ki-szervezését igénylik a könyvtárosok.


A KSZR mûködtetésének feladatai a következô években

2006-ban 9 községi önkormányzattal (Bátor, Bodony, Egercsehi, Feldebrô, Kará-csond, Kompolt, Mikófalva, Parád és Szarvaskô) kötöttünk szolgáltatási szerzôdést.

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerünk további hatékony mûködtetése érdeké-ben pályázatot adtunk be a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári kollégiumá-hoz. A pályázat segítségével partnereink közül 7 településen szeretnénk könyvtári célúszakmai munkákat végezni.

Célunk az integrált adatbázis építése, a helyben lévô állomány elektronikus eszkö-zökkel történô szakszerû föltárása és a visszakereshetôség biztosítása.

A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet könyvtárát is szeretnénk szolgáltatórendszerünkbe bevonni, ezért adtunk be pályázatot az NKA Könyvtári szakmai kollé-giumának meghívásos pályázatára.

A KSZR-t igénybe vevô könyvtárak használói számára internettanfolyamot szerve-zünk.

Célja: Az információs társadalom fejlôdésének elôsegítése és az állampolgárok in-formációhoz való korlátlan hozzáférésének biztosítása. A települési könyvtárak elôttáll az a lehetôség, hogy információs központtá válhassanak, ahol az állampolgároknem csupán a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat vehetik igénybe, hanem mind-azokat a telematikai eszközöket, amelyek a munkavégzéshez, tanuláshoz, informáló-dáshoz szükségesek lehetnek.

Jövôképe: A megye könyvtárai mûködési feltételeiket és szolgáltatásaikat tekintveegyenrangúakká válhassanak az Európai Unió tagországainak könyvtáraival.

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerünk népszerûsítése marketingjének kidolgo-zása, a jelenleg készülôben levô könyvtári marketing stratégiai tervünkbe való bekerü-lése, a szolgáltatás PR-jának kialakítása fontos feladatunk.

87

Kisnána Kompolt


Reményeink szerint – az Európai Unió kívánalmainak megfelelôen – a többcélúkistérségi társulások a KSZR pozitív mûködését megtapasztalva, egyre inkább igény-be veszik majd a könyvtári szolgáltatás megrendelését, a mozgókönyvtári ellátást.

88

Pély Továbbképzés, Eger

Továbbképzés, Eger Zagyvaszántó


Pallósiné Toldi Márta

A mozgókönyvtári ellátás kialakulásának jellegzetességei Vas megyében

Az ország harmadik legkisebb lélekszámú megyéje településekben bôvelkedô tájegy-ség Nyugat-Magyarországon. A 265 ezer Vas megyei lakos 216 helyhatóság polgára,melybôl 10 város (a megyeszékhely megyei jogú), 3 nagyközség, 203 pedig község.183 településünk 1000 fô alatti, a népesség 27,6%-ának ad otthont. Az itt élôk többsé-ge (57,4%-a) városlakónak mondhatja magát, ennek ellenére a mi városaink döntôenkisvárosok, és csupán vidékükkel, a városkörnyék falvaival együtt alkotnak a közszol-gáltatások racionális szervezéséhez szükséges populációt. A két szélsô érték: Szom-bathely a maga közel nagyvárosi, 80 ezres, és Ôriszentpéter az 1278 fôs népességével.A községek átlagos lakosságszáma 574.

Ilyen települési viszonyok között nagy elszántság szükséges ahhoz, hogy az önkor-mányzatok gondoskodni tudjanak a lakóhelyi nyilvános könyvtári ellátásról. Az államiközmûvelôdési normatíva a feladatfinanszírozás fedezetét nem biztosítja, az önkor-mányzatok saját bevételei pedig rendkívül szûkösek. Még kisvárosainkban is gond azintézményfenntartás és a gyûjteményfejlesztés fedezetének, valamint a személyzetmunkabérének az elôteremtése. Ennek egyik tünete az utóbbi években elterjedni lát-szó intézmény-összevonási folyamat, a feltételezett megtakarítás reményében.

A kistelepülési könyvtári ellátás elôzményei

Megyénk könyvtáros társadalma régtôl tudja, hogy elfogadható szolgáltatás csupán azerôforrások értékének megnövelésével hozható létre, ezért a kistelepülési könyvtári ellá-tás gondját nem a rendszerváltástól eredeztetjük, és nem 21. századi megoldandófeladatként tartjuk számon. Az együttmûködésen alapuló ellátórendszerek mûködtetésemár több mint 40 éves múltra tekinthet vissza megyénkben. A 80-as évek közepén, ami-kor a járások megszûnésével kialakult a kétszintû tanácsi igazgatás, általánossá vált a vá-roskörnyék és a város könyvtárellátási együttmûködése. 1988-ban a megyének 7 városavolt, és mindegyik központi ellátórendszert mûködtetett a városkörnyék 4 és 15 ezer fôközötti népességének ellátására. E szolgáltatások jellegzetessége a könyvek központi be-szerzése volt, melyeket letétként kaptak meg az egyes kiskönyvtárak. A vásárolt állo-mány két csoportra oszlott, a törzsállományra és a cserére szánt olvasmányokra. A csere-állomány révén az egyes településekre jutó újdonságok köre bôvíthetô volt, az egyszeri

89


beszerzés, többszöri hasznosítás révén megnövelve ezzel a ráfordítás használati értékét.A városi könyvtár gondoskodása az állomány fizikai állapotára is kiterjedt, közremû-ködtek az állományellenôrzésben, a megbízási díjas kollégák betanításában, vállalták to-vábbá olyan egyedi olvasói igények kielégítését, amelyek a városi könyvtár állományá-ból megoldhatók voltak. Markáns jellemzôje ennek a rendszernek, hogy a szolgáltatásszakmai-pénzügyi feltételeit (szakember, beszerzési keret, szállítójármû, háttérgyûjte-mény) döntôen a városi könyvtár fenntartója biztosította, a fogadó helyen csupán akönyvtárhelyiséget és a segítô kolléga tiszteletdíját kellet elôteremteni.

Az önkormányzatok tanulóévei

A várost és vidékét egységesen ellátandó népességnek tekintô szemléletet radikálisanátalakította a tanácsi közigazgatási rendszert felváltó önkormányzatiság. Ennek következ-tében a városok vizsgálni kezdték szolgáltatásaik földrajzi kiterjedtségét, kompetenciáju-kat szigorúan a normatívák alapjául szolgáló népességben meghatározva. Ebben az idô-szakban minden tapasztalat hatékony és célirányos tudatosítására szükségünk volt ahhoz,hogy helyi döntésekre alapozva, a városok kisugárzó szerepének népességmegtartó erejéthangsúlyozva, a lehetô legteljesebb körben fenntartsuk a központi ellátórendszereket.A csatákat a városok oldalán – az egyetlen Vasvár kivételével – megnyertük, igaz, azegyezségnek ára volt: a községi önkormányzatoknak részt kellett vállalniuk az ellátás fi-nanszírozásából, állománygyarapítási hozzájárulással és ún. térségi szolgáltatási díj meg-fizetésével, vagyis az ellátás szolgáltatás-megrendeléssé változott! (Vasvár mentségéremeg kell jegyeznünk, hogy itt, a többi városénál sokkal rövidebb múltra tekintett vissza aszolgáltatás.) Ez az új szabály, továbbá a községi önkormányzatok egy nem elhanyagol-ható részének az „önállóság” iránti hamis, ámde olthatatlan illúziója minden pozitív ta-pasztalat ellenére oda vezetett, hogy 10 év alatt (1985 és 1995 között) az ellátórendszeritagkönyvtárak száma 15%-kal lecsökkent. (1985-ben hat város 146 községnek szolgálta-tott, 1995-ben pedig 124-re mérséklôdött az igénybevevô települések száma.)

Az önállósodó önkormányzatok azonban, ahogy az elôre látható volt, a forráshiány(a lakosságalapú normatíva) miatt képtelenek voltak a könyvtári törvény szerint intéz-ményként létrehozni könyvtárukat (alapító okirat, részben önálló költségvetési szerv,szakember alkalmazása, vezetô kinevezése), így „szakfeladaton” mûködtetett, önállóanszerzeményezô, de a valóságban alig-alig vásároló könyvtárként (számuk közel 60) pró-bálkoztak a lehetetlennel. A községek mintegy harmadára jellemzô, elöregedô állomá-nyú gyûjtemény azonban semmiféle vonzást nem gyakorolt környezetére. E hátrányokhalmozódásával 2004-re a 222 önkormányzati fenntartású szolgáltató helybôl 21 márévek óta szüneteltette szolgáltatását. Hogy ez sok vagy kevés, annak ellenére nehéz mi-nôsíteni, hogy megyénkben a lakónépesség 90%-a könyvtári szolgáltatással ellátott.

A központi ellátórendszerek létét jórészt ajándékként élvezô községek számára aszolgáltatás-megrendelésen alapuló szerzôdéses jogviszony tudomásul vétele a Vas

90


megyei könyvtári összefogás eredménye. Az átalakuláshoz az a konszenzusos megyeikönyvtárpolitika nyújtott jó kapaszkodót, amely a könyvtári törvény megszületésétkövetôen is határozottan kiállt az ún. rendszerfeladatok munkamegosztásban való vég-rehajtása mellett. Miután egyetértettünk abban, hogy az önmagukban kicsi városokéletképes és minôségi szolgáltatásokat csupán a vonzáskörzetben élô népesség poten-ciális közönségként való értelmezésével építhetnek, térségi szolgáltatások nyújtásávalis együttmûködnek a megyei könyvtárral. Az egyközpontú hálózatgondozást a telepü-lések magas száma miatt megvalósíthatatlannak láttuk. A megyei közgyûlés által biz-tosított Megyei Könyvtári Alap 1994-tôl 2004-ig jól szolgálta ennek a megyei könyv-tárpolitikának az érvényesülését. A vonatkozó jogszabályok értelmezésében alkotójellegû partnerséget alakítottunk ki a Közigazgatási Hivatal szakembereivel, mely csa-tornán keresztül a jegyzôk is támogatást kaptak a döntés-elôkészítéshez, az együttmû-ködési megállapodások jogszerû elkészítéséhez. E kapcsolat érdeme, hogy az ÁllamiSzámvevôszék feladat-ellátási vizsgálatai sorra-rendre elfogadták és példakénthivatkozták a kialakult szolgáltatás-megrendelési gyakorlatot.

Annak ellenére, hogy megyénkben nem teljesen azonos szerzôdéseket kötöttek a közsé-gi és városi önkormányzatok, a legfontosabb tartalmi azonosság valamennyit jellemezte.

A községi önkormányzatok vállalták:– könyvtári alapszolgáltatásokra alkalmas helyiséget tartanak fenn,– gondoskodnak a rendszeresen nyitva tartó könyvtáros megbízásáról,– anyagi kötelezettséget vállalnak a nyújtott szolgáltatásokért cserébe.A városi könyvtárak vállalták:– használatközpontúan felhasználják a befizetett gyûjtemény-gyarapítási támoga-

tást, továbbá az érdekeltségnövelô támogatást,– csereállománnyal növelik a beszerzési ráfordítás értékét, a példányok kihasznált-

ságát, a helyi kínálat újdonságértékét,– könyvtárközi kölcsönzéssel a városi könyvtár teljes gyûjteményét bevonják a vá-

roskörnyéki olvasótábor igényeinek kielégítésébe,– szakmai segítséget nyújtanak az állomány tartalmi és fizikai karbantartásához,– olvasást népszerûsítô rendezvényekkel támogatják az olvasóvá nevelést, – pályázati támogatást nyújtanak.Ezt az együttmûködési formát a megyei könyvtár térségi szolgáltatásai foglalták ke-

retbe, illetve egészítették ki, melynek legfontosabb elemei:– a helyi gyûjteményekkel ki nem elégíthetô könyvtári igények teljesítése doku-

mentum- és információszolgáltatással,– a megyei „archívkönyvtári” funkció szétsugárzó szolgáltatás jellegû gyakorlása a

hely- és tudománytörténeti gyûjteménnyel, a „Vas megye irodalma” kurrens bib-liográfia és repertórium nyomtatott, majd 2000-tôl elektronikus katalóguson be-lüli online (http://www.bdmk.hu) közreadásával, továbbá 2003-tól a Vasi Digitá-lis Könyvtár (http://www.vasidigitkonyvtar.hu) létrehozásával,

– a szakmai kommunikációt biztosító Értesítô közreadásával,

91


– képzésekkel, továbbképzésekkel,– könyvtáraknak és fenntartóknak nyújtott szaktanácsadással,– technikai szolgáltatások (kötészet, sokszorosítás, modemes internetszolgáltatás az

önálló kapcsolat létrejöttéig) üzleti haszon nélküli mûködtetésével,– központi szervezésû rendezvényekkel és költségeinek pályázatok útján való biz-

tosításával stb.Az együttmûködés adott körülmények közti hatékonyságát két grafikonnal szeretnénk

bemutatni. A rendezvények között a hagyományos, olvasáshoz, könyvtárhasználathozkötôdô programokat vettük számba. Ezek többsége gyermekkönyvheti, ünnepi könyvhetitalálkozó, az „Olvasás éve” alkalmából indított tematikus sorozat, továbbá a „NagyKönyv” játék rendezvénye volt, de szerepelnek közöttük helytörténeti vonatkozású isme-retterjesztô elôadások és bemutatók is. Az adatok nem tartalmazzák a 2004-tôl elindítottkistelepülési használóképzési tanfolyamainkat, amelyekkel a digitális írástudás elterjesz-tését segítjük. A könyvtárközi kölcsönzés alakulása pedig egyike a legnagyobb értéknektekintett eredményünknek. Nem csupán a növekvô forgalom okán sikertörténet, hanem azODR szolgáltató könyvtárainak tehermentesítse és a postaköltség kímélése kapcsán is.

Megyei szervezésû rendezvények (a megyeszékhely kivételével)

A 2002-ben meginduló szakfelügyeleti vizsgálatok arra késztettek minket, hogy akönyvtári törvény „szolgáltatás-megrendelés” fogalmát a jól begyakorolt ellátórend-szeri szolgáltatás mellett újabb tartalmakkal is felruházzuk. Így születtek meg a „be-szerzési társulások”, továbbá a „közvetlen szolgáltatás-megrendelés” formációi, ame-lyet azoknak az önkormányzatoknak ajánlottunk, amelyek semmiképp sem akartákfeladni az önálló beszerzést, ill. nem tudták biztosítani a szolgáltató hely mûködésé-nek személyi, tárgyi feltételeit. Az önállóan szerzeményezô kiskönyvtárak rendkívülválasztékhiányos gyarapodása arra ösztönzött minket, hogy kiegészítô megoldást ta-láljunk a kispénzû települések vásárlásainak kiegészítésére. Tervünket az „újdonság-könyvtár” szolgáltatással valósítottuk meg, melyhez egy NKA-pályázat teremtettemeg a feltételeket a megyei könyvtárban. Ezt a gyûjteményt egy reménybeli könyv-tárbusz induló állományaként szeretnénk majd a késôbbiekben hasznosítani. Ennek aszolgáltatásnak a megszervezése igen gondos elôkészítést igényel. Önkormányzatainknagy része ugyanis a falakkal körülhatárolhatóan létezô könyvtárakhoz még a legki-

92

5342

34

70

01020304050607080

1980 1990 2000 2005rendezvényszám


sebb falvakban is ragaszkodik. Ezért reális szakmai programként ezt a szolgáltatástdöntôen kiegészítô jellegûre tervezhetjük.

Vas megye városi könyvtárainak könyvtárközi kölcsönzési aktivitása(saját gyûjteménybôl adott dokumentumok száma)

Nagy örömünkre szolgál, hogy a taxatív felsorolás hiányában nehezen értelmezhetôjogszabályi környezetben, összefogással és konszenzussal a fent leírt módon életbentudtuk tartani a megye közkönyvtári ellátását úgy, hogy jóvátehetetlen lemaradásoknem keletkeztek. A társadalmi-gazdasági helyzethez eredményesen igazodó kon-cepció legalizálását jelentette számunkra a 2004-re bekövetkezett jogi kodifikáció(KSZR és mozgókönyvtár) tartalma, amely minden bizonnyal tovább erôsíti ed-digi törekvéseinket, megteremtve a nagyon is szükséges forrásbôvítés lehetôségét.

Az alábbi grafikon szemléletesen bemutatja a kihelyezett gyûjtemények újdonság-értékének romló tendenciáját, a szolgáltatásfejlesztés legégetôbb indokoltságát. Míg1985-ben Vas megye 6 ellátórendszere átlagosan évente 218 új, ill. cserébôl származódokumentumot juttatott az ellátásban résztvevô 146 szolgáltató helyre, addig, a forrás-hiány következtében a könyvtárankénti új dokumentum mennyisége 2005-re 85-reesett. Ebben az évben megyénkben 7 mozgókönyvtári szolgáltatássá átalakuló „el-látórendszer” mûködött, 161 község részvételével. Már jelentôsen megnôtt beszer-zési keretet használtak fel a városi könyvtárak (23,5 millió Ft-ot, szemben az 1995-ös3,5 millió forinttal!), a kihelyezés munkafázisai azonban 2006-ra maradtak.

Az ellátórendszeri tagkönyvtárakba kihelyezett átlagosúj dokumentummennyiség Vas megyében

93

922

2208

4616

5956

01000200030004000500060007000

1980 1990 2000 2005teljesített igény

218176

10885

050

100

150200250

1985 1990 1995 2005feltöltési átlag


A legjobbkor jött segítségA kistérségi társulások létrejöttével érzékelni kezdtük hálózatszervezési elveink olyanhelyeken történô elfogadását is, ahol korábban arra az önkormányzat nem volt fogé-kony. A város és vidéke együttélésének szükségessége egyre jobban „benne volt a le-vegôben”, és a könyvtári gyakorlatot más közfeladatok kapcsán is emlegetni kezdték aracionalitást és az önkormányzatiságot nem egymást kizáróként értelmezô közigazga-tási szakemberek. A területfejlesztési társulások többcélúvá történô átalakulásamindezek ellenére sem volt zökkenômentes, a megalakulási idôpontok erôsen szóród-tak. Vita leginkább az iskolák mûködtetése kapcsán bontakozott ki. A mozgókönyvtáriellátás kistérségi hatáskörbe emelése azonban a maga természetes módján, konfliktu-sok nélkül, az ellátórendszerekre ráépülve ment végbe. Ahol létrejött a többcélú társu-lás, ott a könyvtári szakfeladat is bekerült az ellátandó tevékenységi körbe. Megyénk-ben 2005. december 31-ig 7 kistérség nyert központi támogatást erre a célfeladatra.A sárvári térség 2006 elején behozta a lemaradást, pótlólag vette fel tevékenységi kö-rébe a könyvtári szolgáltatást. Legfiatalabb és legapróbb városunk Ôriszentpéter, ahola szolgáltatási hagyományok hiánya miatt nehezen születik meg a döntés a többcélútársulás megalakulásáról.

A szaktárca KSZR-koncepciójának megszületése, annak BM-támogatottságahatalmas segítséget adott a szolgáltatás-megrendeléssel élô önkormányzatok számá-ra. Épület-felújítások, bútorzatcserék, dokumentumtípusban és féleségben egyarántgazdagabb gyûjteményfejlesztés feltételei teremtôdtek meg. Ugyanakkor a városikönyvtárakat és a megyei könyvtárat arra motiválta, hogy az együttmûködés tartalmátbôvítsék, a szolgáltatásokat minôségileg fejlesszék, az infokommunikációs technoló-gia meghonosítását elindítsák. E szakmapolitikai és közigazgatási döntés nélkül azéletben tartott szolgáltatás-megrendelési módszer ellenére sem indulhatott volna megmegyénkben a kistelepülési könyvtári ellátás magasabb szintre emelése.

Annak érdekében, hogy jókor és jól értsük egymást, amellett, hogy konzultációkatkezdeményeztünk a munkaszervezetek vezetôivel, tervezeteket, ajánlásokat készítet-tünk, 2004-ben a térségeket átfogó közönségkapcsolati programba is kezdtünk a Ber-zsenyi Dániel Könyvtár szervezésében. „Tudásgazdálkodás és helyi társadalom” cím-mel minden városunkban bemutattuk az adott város és a megyei könyvtár térségiszolgáltatásait a kistérség szakembereinek, intézményeinek, civil szervezeteinek, pol-gármestereinek. A nagy sikerrel lezajlott rendezvénysorozat egyik állomásán nem várt,de annál nagyobb örömmel fogadott élményben lehetett részünk. A kistérségi normatí-vából vásárolt dokumentumok leltározási, tulajdonjogi kérdéseirôl beszélgetve azegyik kistelepülési polgármester, szomszédjainak érvelve, sajátjaként mondta az álta-lunk oly sok éven át hangoztatott, és csak lassan teret nyerô véleményt, miszerint nem adokumentum tulajdonbélyegzôjének megnevezése, hanem használati értéke fontos!

94


Milyen változásokat hozott a nyilvános könyvtári ellátás társulásos formába való átalakulása?

Egyértelmûen pozitív változás, hogy soha nem látott mértékû normatíva rendel-kezésre bocsátásával a mûködési feltételeket több fokozatú minôségi ugrással ja-vította:

– a községeknél épület-karbantartás, bútorzatcsere, infokommunikációs technoló-gia meghonosítása (telefon, internet, elektronikus katalógus, esetenként gépi köl-csönzés), dokumentumtípusban is gazdagabb helyben használható gyûjtemény(CD, DVD, sajtó), alkalmi jellegûbôl folyamatossá válható közösségi progra-mok, végsô soron új minôséget jelentô szolgáltatási kultúra,

– a szolgáltató könyvtáraknál a megszaporodott feladatok ellátása jobb munka-szervezést igényel, a mozgókönyvtári állomány feltárásához eszközökhöz jutot-tak, a városi költségracionalizálás miatt mindig veszélyeztetett területi szolgálathelyzete megszilárdult, a normatívából felhasználható térítési/szolgáltatási díjnöveli a könyvtár bevételeit, vagyis összességében erôsödik a városok kulturáliskisugárzó szerepe,

– a megyei könyvtár a Vas megyei közkönyvtári hálózat rendszerterve (új nevénVas megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) kapcsán szembesült egy nemvárt következménnyel. Törpefalvaink (100 lakos alatt) számára a telepített szol-gáltató hely fenntartása helyett könyvtárbusz igénybevételét javasoljuk, mely saj-nos, még csak álmainkban létezik. Elôzetes tárgyalásainkkor azt tapasztaljuk,hogy a normatíva „felülmotivál”, miután csak azokat a településeket jogosítja fel-használható forrásra, amelyek mûködtetnek szolgáltató helyet. Ugyanakkor azérdektôl vezéreltség a rendkívül kisszámú, ámde intézményként életképeskönyvtárunkat is a szolgáltató helyként való lét felé tolja. Ezeket az észrevétele-ket azért tartom fontosnak közölni egy gyakorlati felhasználásra szánt dolgozat-ban, mert annak a tipikus megjelenítôje, hogy a legjobb szakmai prioritás sem le-het sikeres a helyi társadalom viszonyainak ismerete, és az annak valómegfelelési szándék nélkül.

Természetes, hogy gyakorlatunk és rendszertervünk folyamatos monitorozását na-pirenden tartjuk. Azt reméljük, hogy a mozgókönyvtári ellátás minôségjavító eredmé-nyein felbuzdulva, pár év elteltével a kistérségekkel érdemben tárgyalhatunk majd amég hiányzó könyvtárbusz rendszerbe állításáról. Addig pedig izgalommal várjuk,hogy a szolgáltató helyek forgalmának növekedése visszaigazolja a többletbefektetéshasználatot növelô ígéretét.

95


Kalányos Katalin

A kistelepülések könyvtári ellátása Baranya megyében

A megye településszerkezetének és kulturális ellátásának jellemzéséhez a Baranya megyekulturális fejlesztési koncepciója (2000) címû dokumentumból idézek:

„Itt él az ország népességének 4%-a, a megye településeinek 2/3-a aprófalu, a la-kosság 13%-a él e községekben, ahol a kulturális intézmények teljesen vagy részbenhiányoznak, e mikro közösségek a megye kulturális fogyasztásának a perifériájántalálhatók. A legtöbb családnak a mûvelôdést a televízió jelenti.”

A kistelepülések arányát összevetve, a megyék között az elsô helyen áll Baranyamegye, ahol a 301 településbôl 252 a kistelepülés, vagyis a települések 83,7%-a!

Hogyan hat ez a könyvtári szolgáltatási rendszerre?Megyénkben a 146 mûködô könyvtár közül 61 szerepel a nyilvános könyvtári jegy-

zéken. Jóllehet a szakmai megfelelés sok esetben vitatható, az anyagi elônyök, pl.a pályázati források lehetôsége miatt vállalták a települések a jegyzékre kerülést.

A helyszínen végzett szakfelügyeleti vizsgálatok során kaptunk reális képet a szol-gáltatások minôségérôl.

A vizsgálatok kiterjedtek a szünetelô könyvtárakra is. A kb. 20 évvel ezelôtti szin-ten konzerválódott, új információkat nem, vagy alig tartalmazó gyûjteményeket, arossz tárgyi feltételekkel, a szakértelem- és létszámhiánnyal küzdô létesítményeketnem nevezhetjük könyvtáraknak és szolgáltatásaikat korszerû könyvtári szolgálta-tásnak. Az információhoz való jutás esélyegyenlôségének elve Baranyában az ilyentérségekben élôk számára nem érvényesül.

Bebizonyosodott annak szükségessége, hogy a kistelepülési könyvtári ellátást újalapokra kell helyezni.

A települések lélekszám szerinti megoszlása Baranyában

96

214

44

38

4 1

100 e fô felett

10 e fô felett

1000 fô felett

500 fô fölött

500 fô alatt


A KSZR elôzményei

A szakfelügyeleti vizsgálatok alkalmával helyszíni kapcsolatokat építettünk ki akönyvtárosokkal és a helyi vezetôkkel, sok hasznos tapasztalatot, információt gyûjtöt-tünk, és több esetben konkrét segítséget is tudtunk nyújtani.

Ezer fô lélekszám alatti települések megoszlása az országban

Néhány példa:– A 2003-as NKÖM–GYISM-pályázat menedzselésével szereztük meg a települé-

sek bizalmát. Több községi és városi könyvtár jutott így többmilliós pályázatiforráshoz.

– Ezt követte 2004-ben az NKA állománybôvítést célzó KSZR-pályázata, melyenkönyvtárunk 10 községi könyvtár ellátására 3 millió Ft-ot nyert, amelybôl 2004végéig összesen 972 db dokumentumot vásároltunk. A könyvek mellett CD-ROM, DVD, hangkazetta is került a könyvtárak állományába. A dokumentum-adatok bekerültek a megyei könyvtár központi adatbázisába is.

– A támogatás 2005-ben is folytatódott, ennek eredményeként 4 millió Ft-ot fordít-hatunk a kistelepülések ellátására.

97

0

50

100

150

200

250

300 BaranyaBorsod-Abauj-ZemplénZalaVasSomogyVeszprémGyôr-Moson-SopronSzabolcs-Szatmár-BeregNógrádTolnaHevesFejérPestBács-KiskunKomárom-EsztergomHajdú-BiharBékésCsongrádJász-Nagykun-Szolnok


A többcélú kistérségi társulások

A Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben emeltszintû könyvtári szolgáltatásokbevezetését célzó pályázaton nyert összegbôl 1 112 400 Ft-ot állománygyarapításrafordított. A vásárlás lebonyolításában és a feldolgozásban kérték a segítségünket, 8könyvtár számára.

2005-ben öt kistérségi társulás – Siklós, Sellye, Szigetvár, Komló, Mohács – össze-sen 29 településének rendelte meg a szolgáltatást könyvtárunktól.

Igazi változást az 5/2005 (I. 19.) Kormányrendelet hozott, amely a többcélúkistérségek feladatellátásába a mozgókönyvtári ellátást is beemelte, és a feladatot nor-matív támogatásban részesítette.

2006-ban a pécsi és a sásdi kistérségben is ellátunk mozgókönyvtári szolgáltatást,összesen 69 településen.

Könyvtárunk mellett a sásdi és a siklósi városi könyvtár is nyújt mozgókönyvtáriszolgáltatást, de jelen esetben a megyei könyvtár szolgáltató tapasztalatairól szeretnékátfogó képet nyújtani.

– A hirtelen ránk háruló nagy feladat elvégzéséhez nem volt követhetô munkamód-szer, saját magunk dolgoztuk ki a normatíva-felhasználás szabályait, a mozgó-könyvtári feladatok rendszerét és alakítottuk ki a munkacsoportot.

– Kistérségenként szolgáltató teamet hoztunk létre: egy kistérségi referenssel azélén. A munkában alkalmanként 8–10 szakkönyvtáros vesz részt.

– Infrastruktúra-fejlesztésre is sor került a szolgáltató könyvtárban, számítógépeketvásároltunk.

– A könyvtár személygépkocsija mellé 1 mikrobuszt vásárolt számunkra a fenntartó.– Fölöspéldány-raktárt és egy letéti elosztó raktárt alakítottunk ki.Mind a hét kistérségnek van tehát egy felelôse, aki tartja a kapcsolatot az önkor-

mányzatokkal és a könyvtárosokkal. A vásárlásokról, tevékenységekrôl pontos kimu-tatásokat készítünk.

A munka elsô szakaszában mindenki elkezdte a saját kistérsége felmérését. Ehhezkét ûrlapot készítettünk: az egyikkel a mûködô könyvtárakat, a másikkal a szünetelôkönyvtárakat mérjük fel, illetve azokat az önkormányzatokat is megkeressük, aholnincs könyvtár.

Mindenhol engedélyt kérünk a könyvtár fotózásához is.A helyszíni felmérések a terület jobb megismerése mellett segítséget nyújtanak a

különbözô pályázatok elôkészítéséhez, megírásához is. Így pl. a Közkincs programkeretében lehetett könyvtári bútorra, könyvtári infrastruktúrára pályázni. A felmérésekalapján tudunk tervszerûen, folyamatosan fejleszteni.

98


Eredmények

– A szolgáltatásokban jelentôs változásokról adhatunk számot: megnôtt a mûködôkönyvtárak aránya, több településen könyvtárat nyitottak, és életre kelnek a szüne-telô könyvtárak. A dokumentumokra fordított összeg is jelentôsen emelkedett, és azinformációszolgáltatáshoz szükséges információs technológia is egyre több helyenáll rendelkezésre. A normatíva a könyvtárosok díjazására is fordítható, ez mutatko-zik meg a megbízási díjak arányának emelkedésében. A fotók magukért beszélnek:korszerû berendezés, tágas, helyben használatra alkalmas, marasztaló környezet,amely feltehetôen a lakosság számára is fontos kulturális, közösségi hellyé válik.

– Helyszíni felméréseink alapján készítettünk egy fejlesztési programot, amelybenprioritást kapott az akadálymentesítés. Ennek következetes megvalósítását szorgal-mazzuk, így ez is hozzájárul a szolgáltatást igénybevevôk számának emelkedéséhez.

– Három számottevô kisebbség van Baranyában: német kb. 40 000 fô, (a Magyaror-szágon élô nemzetiség 34%-a), cigány kb.30 000 fô, (6%) és horvát 12 000 fô.A német és horvát kisebbség ellátásának hosszú évtizedekre visszamenô gyakorlata

van, a roma lakosság ellátásának nincs.A cigányság jellegzetesen tömbökben él, pl. Alsószentmárton, Gilvánfa, Bogádmind-

szent, Ócsárd teljesen roma település, de jelentôs arányban élnek más településen is.A mozgókönyvtári ellátást megrendelô települések számára a helyi igények alap-

ján szerzeményezünk, így ahol nemzetiségi irodalomra van szükség, azt is beszerez-zük. A cigány irodalomból bázisanyagot alakítunk ki, amelyet letéti formában he-lyezünk el a romák lakta településeken. A leghatékonyabb módszer a könyvtáriellátásba történô bevonásukra a könyvtárbusz-szolgáltatás lesz.

A szolgáltatások minôsége

A minôségi könyvtári szolgáltatás alapja a gyûjtemény, az igényekhez igazított követ-kezetes gyarapítás.

Minden település kap egy ún. törzsanyagot (kézikönyvek, térképek, szótárak)könyv formában, illetve CD-ROM- és audiovizuális hordozón. Az elsô évben doku-mentum beszerzésre fordítottuk a normatívából a megállapodás erre szánt részét, amásodik évtôl ezt 25%-ban állapítottuk meg, hogy a szükséges fejlesztésre (informati-ka, berendezés, felújítás, akadálymentesítés) többet fordíthassanak. A további gyara-pításokból megkezdôdött a kistérségen belüli letéti szolgáltatás.

A könyvtári ellátás másik fontos eleme a színvonalas szolgáltatás kialakítása: a jólmegtisztított, tartalmilag is megfelelô állomány feltárása, szolgáltatásra alkalmasrendszerben, elhelyezésben. Az állomány feltárásánál a számítógépes feltárást válasz-tottuk. Valamennyi szolgáltató hely új beszerzése OPAC-ba került, eredményességét

99


bizonyítja a könyvtárközi kölcsönzések számának emelkedése. 2004-ben a könyvtár-közi kölcsönzések száma 1520 volt, amely 2005-ben 1730-ra emelkedett.

A nyitva tartást legalább heti 10 órában állapítottuk meg, és a lakosság igényeihezigazítottuk.

Elindult a könyvtárosok képzése, és külsô forrásokból, kihelyezett számítógépesfelhasználói tanfolyamot is szerveztünk, 4 alkalommal kb. 60 fônek.

A témáról szakmai napot rendeztünk Lánycsókon, a kistérségi felelôsök bevonásával.A Nagy Könyv mozgalom lehetôséget nyújtott vetélkedôk, könyves rendezvények

támogatására és mûszaki fejlesztésre is. Több helyen színes televíziót, DVD-lejátszótvásárolhattak, és megkezdôdhetett a faluhelyen rendkívül vonzó, filmvetítési program.Az események megörökítésére vásárolt digitális fényképezôgépek a továbbiakban he-lyi események dokumentálását szolgálják, a helyismereti információgyûjtés részeként.

Könyvtárbusz-szolgáltatás indítása a 200 fô alatti településeken

2006-ban a „Közkincs könyvtárbusz” hitelkonstrukciós pályázatára három kistérség,Sellye, Siklós, Szigetvár, a Baranya Megyei Önkormányzat gesztorságával benyújtottaszakmai pályázatát, 36 kistelepülés ellátására.

A NKÖM 45 millió forint hitel felvételéhez nyújt támogatást. Elindult a szolgálta-tás beindításához szükséges egyeztetés a kistérségekkel és a települési önkormányza-tokkal a szükséges eljárásokról.

Megvalósulás esetén a leszakadó térségek könyvtári és információszolgáltatásánakkomplex programja valósulhat meg megyénkben.

A folyamat elindult, a KSZR-stratégia és -szolgáltatás Baranya megyében eredmé-nyes, és tényleges hiányt pótol az aprófalvak információ ellátásában.

Új szolgáltató helyek:

100

Töttösegy újjáéledô szolgáltató hely

Liptód – könyvtárrendezés után – jobbról a második a polgármester


A Regionális könyvtári ellátás munkacsoport tagjai

Ramháb Máriaa munkacsoport vezetôje igazgató

Bács-Kiskun Megyei ÖnkormányzatKatona József Megyei Könyvtára, Kecskemét

Fehér Miklós munkatársKönyvtári Intézet

Litauszky Györgyné igazgató-helyettesBékés Megye Képviselô-testülete MegyeiKönyvtára, Békéscsaba

Nagy László igazgatóMóricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár,Nyíregyháza

Pallósiné dr. Toldi Márta igazgatóBerzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely

Tôzsér Andrea igazgatóBródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger

Varga Róbert igazgatóMegyei és Városi Könyvtár, Kaposvár


kÖnyvtÁrellÁtÁsi szolgÁltatÓ rendszer (kszr) · a kszr a hazai könyvtári rendszer szerves...

Documents