KÖNYVTÁRHASZNÁLATI KISLEXIKONadatbázisAdatmezőkből álló rekordok (—») rendezett hal­maza. Logikai szerkezettel rendelkező, informá­ciók tárolására és visszakeresésére szolgáló szá­mítógépes adatállomány. A könyvtárban leg­gyakrabban számítógépes katalógusként (—>) ta­lálkozhatunk vele, ahol a rekord (->) a „kataló­guscédula", az adatmezők (—>) pedig annak egyes különálló adatai (pl. szerző, cím stb.).

adatm ezőA számítógépes adatbázisok (->) egyes rekord­jainak (—>) kisebb részei, amelyek az egyes kü­lönálló adatok tárolására szolgálnak. Könyvtárak­ban egy-egy adatmező vonatkozik pl. a szerzőre, a címre, a tárgyszóra stb.

audiovizuális dokumentumAzon dokumentumok összefoglaló neve, amelyek hangfelvételt és/vagy mozgóképanyagot tartal­maznak, tekintet nélkül hordozó anyagukra.

betűrendi je lA szakrendben elhelyezett könyvanyag esetében az adott szakrendi jelzeten (—») belül jelzi a könyv pontos helyét.

bibliográfiaEgy adott témában fontos dokumentumok (—>) cí­meit rendszerezően tartalmazó jegyzék. Szakiro­dalom-jegyzéknek is mondjuk. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni.

böngésző programHálózati számítógépes program az Interneten (—>) a WorldWide Web (—>) szolgáltatások megtekinté­séhez; tulajdonképpen egy HTML (—») típusú file- nézegető (pl. Netscape, Internet Explorer).

CD (zenei)Csak hangot tartalmazó, lézerfénnyel lejátszott (optikai) lemez, a CD-ROM (—») és egyéb szá­mítógépes CD-k (—») elődje.

CD-ROM(Compact Disc Read-Only Memory) [ejtsd ma­gyarosan: cé dé rom] {magyar fordításban: csak olvasható kompakt lemezes tároló}Mintegy 650 megabájt kapacitású, 12 cm átm é­rőjű, csak olvasható, számítógépes állományo­kat tartalmazó szabványos, lézerfénnyel olvas­ható lemez.

copyright lásd szerzői jog

csonkolásAz a technika, amikor szöveges adatbázisokban való keresésnél a keresett szónak csak egy rész­letét írjuk be, és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes.A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról cson­kolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg). Ha pl. az iskol* csonkolt formával keresünk, ak­kor lekérdezi az iskolával kapcsolatos valameny- nyi adatot, mintha az iskola szó minden lehet­séges ragozott alakját beírtuk volna.A magyar nyelvben, annak ragozó, illetve vég­ződéseket nagy számban használó volta miatt különösen használatos mód a keresésekben. Lásd még: joker

digitálisKönyvtári szem pontból egy hagyom ányos adathordozón (papír, film, hang- és videosza­lag stb.) levő információ szám ítógépre vitele valamilyen speciális e s z k ö z z e l ( k é p b e o l v a s ó szkenner, hang- és videokártya stb.); a rajtuk levő hagyományos jelek számjegyekké (digit) alakítása.

dokumentumAz ismerethordozók általános, összefoglaló ne­ve. A klasszikus ismerethordozókon kívül (könyv — folyóirat —> stb.), beletartoznak az audiovi­zuális hordozók (—>) csakúgy, mint az elektroni­kusak (—>).

5 8 Könyvtárhasználat

DVDA Digital Videó Disc (digitális videó lemez), ere­detileg Digital Versatile Disc (sokoldalú digitá­lis lemez) kifejezés rövidítése, az optikai lemezes tárolótechnológia következő generációja. Tulaj­donképpen ez egy nagyobb, gyorsabb CD, amely képes a televíziós adásnál lényegesen jobb minőségű videót, CD-nél jobb minőségű hangot, és a CD-ROM többszörösét kitevő mennyiségű számítógépes adatokat tárolni. Jelenleg a filmek és videó anyagok forgalmazása területén a leg­gyakoribb. Elterjedését segíti, hogy egyre olcsóbb a számítógépbe szerelhető és az asztali lejátszó készülék is, s ezek kompatibilisek a régebbi CD- ROM, ül. zenei CD formátumokkal.

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO)Az ism ereteket és hordozóikat rendszerező könyvtári módszer, amelyet a tizedes számok alapján alakítottak ki. Tíz nagy csoportba sorol­ja a tudományokat, s mindegyiken belül tíz osz­tály, azokon belül tíz alosztály stb. hozható lét­re. A számítógépes könyvtári feldolgozás elter­jedésével egyre inkább háttérbe szorul a gyakor­lati jelentősége.

ékírásA sumérok által a Kr. e. IV. évezredben feltalált írásmód, ahol a nedves agyagba háromszög ala­kú náddal rögzítették az információkat. Eleinte a képíráshoz (—>) hasonló volt, m ert ábrázolni is próbálta az adott tárgyakat, fogalmakat, később a külalak egyre elvontabb lett, a betűírás felé közelített.

elektronikus vagy digitális könyvtárSzám ítógépes (digitális —>) form ában tárolt könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illet­ve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból (—>) álló része, amely ma már többnyire elérhető távolról is, az interneten (—») keresztül.

elektronikus dokumentumA dokumentumok (—>) közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól füg­getlenül digitális (—>) formában hordozzák az in­formációt. Ide tartozhat a CD-ROM (—>), de az egyszerű számítógépes fiié (—>) is.

enciklopédiaAz ismereteket átfogó címszavakban közlő speci­ális vagy általános kézikönyv, ahol a szócikkek le­hetnek betűrendi besorolásúak és tematikusak is.

fiié[ejtsd: fájl] {magyarul: állomány, fiié, fájl} Háttértárolón (pl. mágneslemezen) tárolt számí­tógépes állomány. Egy bizonyos típusú (szöveg, kép, program, adatbázis stb.) és egyetlen egy­

ségként kezelt, saját névvel rendelkező digitá­lis információhalmaz.

folyóiratRendszeres időszakonként (általában havonta, kéthavonta) megjelenő sajtótermék, amely va­lamely téma vagy szakterület szellemi termékeit, illetve híreit közli.

gépesíte tt kölcsönzésA modern könyvtárakban nem csupán a könyvek adatait tartják nyilván számítógépes katalógusban (—>), hanem az olvasókét is. A két adatbázis (—») a könyveken és az olvasók kártyáján lévő vonal­kód (—>) segítségével pillanatok alatt összekap­csolható, s a határidő, tartozás stb. problémáit et­től kezdve a rendszer automatikusan nyilvántartja.

helyrajzi számA szakrendi jelzet (—») és a betűrendi jelzet (—») együttes alkalmazása a dokumentumok (—>) sza­badpolcos rendszerben (—») való elhelyezésé­nél, hogy azok könnyen előkereshetők és vissza­oszthatok legyenek.

hieroglifaAz ókori egyiptomiak által széles körben hasz­nált igen fejlett képírás (—>), ahol az egyes je ­lek már elvont tartalmakat is hordoztak.

hipertext[az angol hypertext, ejtsd: hájpörtekszt szóból] {magyarul: hipertext, hiperszöveg, hálószöveg} Olyan (számítógépen tárolt) szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre. A hipertext ol­vasói ezeket a mutatókat követve kedvük szerint, különböző sorrendben haladhatnak a szöveg(ek)- ben. A számítógépes hipertextek esetében a mu­tatók követését és az eligazodást egy speciális szoftver, pl. böngésző (—») segíti. Az internet (—>) mai formájában ilyen hipertext (HTML —>) do­kumentumokra (—>) épül.

hivatkozásA szerzői jog (—>) tiszteletben tartásával jelezzük, melyik ismereteket honnan szereztük. Leggya­koribb formája a lábjegyzet vagy irodalomjegy­zék formájában történő utalás.

honlap lásd nyitólap

HTML(HyperText Markup Language) [ejtsd: éts ti em el vagy magyarosan: há té em el] {magyar for­dításban: hipertext jelölő nyelv}Az interneten (—>) jellemző hipertextes (— ol­dalainak leírására szolgáló szabványos nyelv,

Függelék 5 9

amelynek segítségével szövegeket, képeket, sőt hangokat és mozgóképeket is tárolhatunk. A HTML nyelven írt állományokat általában WWW (—>) szerverekkel (—>) szolgáltatják és böngészőkkel (—¥) jelenítik meg.

időszaki kiadványokA rendszeres időszakonként megjelenő sajtóter­mékek összefoglaló neve (—» folyóirat, —> újság).

iniciáléA kódexekben (—») és a korai könyvekben a töb­binél jóval nagyobb, díszített (hasábot, fejeze­tet, illetve bekezdést bevezető) kezdőbetű neve a latin initium = kezdet szóból.

integrált könyvtári rendszerA könyvtári munkafolyamatok (beszerzés, feldol­gozás, kölcsönzés stb.) nagy részét vagy teljes egészét segítő, automatizáló szoftverrendszer. Jellemzően egymással együttműködő modulok­ból áll. A felhasználók ebből leggyakrabban a számítógépes katalógussal (—>) és a gépesített kölcsönzéssel (—>) találkoznak csak.

interaktívOlyan számítógépes alkalmazás, amelynek jellem­ző eleme, hogy a felhasználó és a számítógépes rendszer kölcsönös együttműködését, az ember aktív közreműködését tételezi fel. Az interneten és a CD-ROM-ok világában általánosan elterjedt.

internetAz amerikai hadügyminisztérium kísérleti háló­zatából kinőtt, egymással szabványok szerint kommunikáló helyi hálózatokból és önálló számítógépekből álló világméretű hálózat. Az internet ma már nyilvános világhálózatnak is tekinthető, m ert magába olvasztott lényegileg minden korábbi hálózati információs rendszert. A bekapcsolt gépek és az azokat használó em­berek száma ma már csak tízmilliókban mérhető.

ISBN(International Standard Book Number) {magyarul: nemzetközi szabványos könyvazonosító szám}A könyvek egyedi azonosítására szolgáló, nem ­zetközileg használatos kódszám.

ISSN(International Standard Serial Number) {ma­gyarul: nemzetközi szabványos időszaki kiad­ványazonosító szám}Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.

jokerlejtsd-, d z só ta l k z adatbázisokban (-a ) való ke­resésnél, illetve egyes számítógépes programok­

nál használható speciális jel (pl. * vagy ?), amely- lyel egy vagy több karaktert (betűt vagy számot) helyettesíthetünk, azt jelezve vele, hogy ott bár­milyen betű vagy szám állhat.

katalógusA könyvtári szóhasználatban a dokumentumok (—¥) sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, újabban számítógépes katalógus­ként (—>) működik.

képírásA legősibb írásmódok egyike, mikor a dolgokat (általában vázlatos) képükkel ábrázolták. Speci­ális, igen fejlett fajtája az egyiptomiak által hasz­nált hieroglifa (—>).

kézikönyvAz egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eliga­zító könyveinek általános neve, ide tartoznak a le­xikonok (—¥) és az enciklopédiák (—>) is.

kézikönyvtárAz adott könyvtár lehetőségeihez képest a leg­fontosabb kézikönyvek (—») kiemelt gyűjtőhelye, legtöbbször ezek nem kölcsönözhetők.

kéziratos dokumentumA dokumentumok (—») speciális, nem sokszorosí­tott, illetve nem terjesztett fajtája. Általában kéz­zel írottak, de a modern korban már készülhettek írógéppel vagy éppen számítógéppel is.

képi dokumentumA dokumentumoknak (—>) az a fajtája, amely elsősorban kép vagy rajz formájában hordozza az információt (pl. fotó, képeslap).

kódexA kézzel írott könyvek összefoglaló neve. Jelleg­zetes korszakuk a könyvnyomtatás előtti közép­kor volt. Kezdetben a pergamen (—¥) lapokat fa­táblák közé tették, s innen kapta nevét (a latin caudex = fatábla szóból)

kolofonA különféle dokumentumok (—>) - általában - végén található záradék, amely a közreműködők, a kiadó stb. adatait tartalmazza.

korvinaHunyadi Mátyás messze földön híres könyvtá­rának nagyon szép kivitelű kódexei (—>), ame­lyek a család latin nevéből, a Corvinusból (cor- vus = holló) kapták elnevezésüket. Ma már többségük elveszett vagy szétszóródott a világ­

6 0 Könyvtárhasználat

bán, így nagyon nagy könyvritkaságnak számí­tanak és igen értékesek.

kötelespéldányA középkor vége óta ismert jog, amely egy vagy több fontos könyvtár számára biztosítja, hogy kö­telező érvénnyel megkapja az előállítótól az adott dokumentumot (—»). Legfontosabb szerepe, hogy így egy nemzet, egy nyelv stb. teljes dokumen­tum term ését nyilvántartják (regisztrálják), ill. lehetőség szerint az összes dokumentum (—») az utókor számára elérhető marad.

lexikonAz ismerteket mindig betűrendbe szedett rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv (—»).

logikai vagy Boole-operátorokSzámítógépes adatbázisoknál (—») az egyes ke­reső kifejezések közötti kapcsolatot leíró műve­leti jelek. M eghatározható velük a keresett szavaknak megfelelő találati halmazok átfedő (közös) része (AND [és] művelet) vagy összes­sége (OR [vagy] művelet), illetve az egyik kife­jezést tartalmazó és a másikat kizáró részhalmaz (NŐT [nem] művelet).

miniatűr aA kódexek (—>) lapjait díszítő, viszonylag kismé­retű, kézi festésű képek neve.

multimédiaA szöveg mellett álló- és/vagy mozgóképet, ani­mációt, hangot is tartalm azó szám ítógépes szoftver vagy információforrás, illetve ilyenek kezelésére, átvitelére alkalmas eszköz jelzője.

nyitólap[az angol homepage ejtsd: hómpédzs szóból] {magyarul még: honlap, címlap, ottlap(?), cím­oldal}Egy intézmény vagy magánszemély internetes (—>) területének kezdő vagy fő oldala, mely rend­szerint az ott található információk valamiféle tartalomjegyzékét is jelenti. A nyitólap, honlap rendszerint tulajdonosának bemutatását és/vagy szolgáltatásait tartalmazza, és gyakran kiindu­lópontként is szolgál számára az interneten (—>) való eligazodáshoz.

nyom tatott dokumentumA dokumentumoknak (—>) azon fajtái, amelye­ket valamilyen technikával nagyobb példány­számban sokszorosítottak, s terjesztésre szán­tak. Ide tartozik elsősorban a könyv, a folyóirat (—>) és az újság (—>).

online[ejtsd: on'lájn] {magyarul: hálózati, hálózatos, vonalban levő, online}Közvetlen hálózati összeköttetést jelentő működés jelzője (pl. távoli adatbázisban (—») való keresés). Általánosabb értelemben is használják minden­féle, hálózaton végezhető tevékenység vagy azon keresztül elérhető szolgáltatás jellemzésére.

ősnyomtatványA könyvnyomtatás első félszáz évében készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez (—>) hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez.

papirusztekercsAz egyiptomi sásféléből, a papiruszból bonyo­lult eljárással készítettek írásra alkalmas anya­got, amit aztán feltekerve tároltak.

pergamenFinoman kidolgozott állatbőr, amelyet kezdetben a papiruszhoz (—>) hasonlóan, azt utánozva teker­csekben, később hajtogatott lapokban tároltak. A kódexek (—>) jelentős része is erre az anyagra íródott. Nevét Pergamon városáról kapta.

referátum(1) Valamely dokumentum (—>) tartalmáról szóló, annak lényeges állításait röviden összefoglaló tá­jékoztatás. Általában folyóiratszerű gyűjtemé­nyes formában jelennek meg, tartalmilag egyes tudományágakhoz kötődve. A tudósok így köny- nyen tájékozódhatnak, hogy érdem es-e meg­szerezniük az eredeti dokumentumot (—>).(2) Hasonlóan nevezzük, amikor valaki beszámol olvasmányaiból, pl. előzetes készülés után az órán.

segédkönyvtár lásd kézikönyvtár

szabadpolcos rendszerA zárt raktári renddel (—») ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum {—*) nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A do­kumentumok (—») elhelyezése tematikus, a vissza­kereshetőséget a szakrendi jelzet (—>) biztosítja.

szakrendi je lze tA dokumentumon található, annak tartalmi be­sorolására utaló jel, legtöbbször az ETO-számból (—>) kialakítva.

számítógépes katalógusKönyvtárak távolról, hálózaton (általában ingye­nesen) elérhető számítógépes katalógusa (—>). Rendszerint egy integrált könyvtári rendszer (—>) a „nagyközönségnek" szánt modulja. A könyvtá­ri katalóguson kívül esetleg más adatbázisokat

Függelék 6 1

(—>) és online (—>) szolgáltatásokat is tartalmaz­hat. Idegen rövidítéssel OPAC-nak [Open Public Access Catalog {magyarul kb.: nyilvánosan elérhető katalógus} ejtsd: opak] is mondják.

szerzői betűrendes katalógusA könyvtári katalógusok (—>) azon fajtája, ami­kor a dokumentumokat (—>) a rendszer szerzőik betűrendjében sorolja föl.

rekordA számítógépes adatbázisok (—>) egyik alapegy­sége: önállóan kezelhető, logikailag összetarto­zó adatmezők (—>) együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket a hagyományos katalóguscé­duláról vittek be az adatbázisba —>).

szerver[az angol server {kiszolgáló}, ejtsd: szörvö szóból] {magyarul: szerver(program), kiszolgáló (program)} A hálózati szolgáltatásoknak a szolgáltató olda­lán található része. A felhasználók programjai a szolgáltató gépen működő programokkal veszik fel a kapcsolatot, melyek elküldik nekik a kért ada­tokat, állományokat. Tipikus példája, amikor az interneten (—>) a böngészőnkkel (—>) kapcsolatba lépünk egy másik programmal egy távoli gépen, hogy információkat töltsünk le róla. A szerver szó jelentheti magát a szolgáltató gépet is.

szerzői jogA szellemi alkotások, így az azokat őrző doku­mentumok (—>) megvásárláskor nem kerülnek teljes mértékben birtokunkba, vagyis a bennük szereplő ismeretanyaggal, tudással kapcsolatban kötelezettségeink vannak. Ez azt jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás (—¥) nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. A szerzői jog a dokumentumok (—>) létrehozóinak ezen különleges viszonyát tá r­gyalja. Hogy kit illet meg az adott mű esetében ez a jog, ezt jelöli az angol copyright (jogtulaj­donos) szó, ül. jele a körbezárt „C": ©.

szótárEgy nyelv szókincsét vagy annak egy részét be­tűrendes formában bem utató kézikönyv (—»). Az egynyelvű változat a szavakat saját nyelvén magyarázza (pl. értelmező szótár), míg a két­nyelvű, vagy többnyelvű szótárak a nyelvtanu­lást ill. a fordítást segítik.

tárgyszóka talógusA könyvtári katalógusok (—>) azon fajtája, ame­lyik a dokumentumokat (—») a könyvtárosok ál­tal adott tartalmi ismérvek (tárgyszavak) betű­rendjében sorolja föl.

terminálA hálózati számítógépek (h)őskorában így hív­ták azokat a céleszközöket, amelyekkel a nagy- számítógépekhez hálózaton keresztül csatlakoz­ni lehetett. Ma már általában egyszerű PC-ket használnak erre is. Funkciójuk, hogy a számító- gépes hálózaton keresztül egy vagy több szer­vergéppel (—>) kapcsolatba tudjunk kerülni. A könyvtárakban nyilvánosan kirakott, katalógu­sok (—>) és más adatbázisok (—>) elérésére hasz­nálható gépeket is termináloknak nevezik.

újságMás néven: napilap, hírlap. Szabályos időkö­zökben, rendszerint naponta megjelenő sajtóter­mék, amely elsősorban a napi politikai, társadal­mi, gazdasági élet eseményeit közli, jellegzete­sen hírek és kommentárok formájában.

URL(Uniform Resource Locator) [ejtsd: jú ár el vagy magyarosan: ú er el] {magyar fordításban: egy­séges (információ)forrás (meg)határozó} Szabványos jelölésrendszer különböző típusú internet (—>) információforrások helyének meg­határozására. Az URL címek általában a forrás tí­pusát, a szolgáltató gép vagy a szolgáltatás ne­vét, és esetleg egy állomány vagy alkönyvtár el­érési útvonalát tartalmazzák. Pl. szabályosan az Országos Széchenyi Könyvtár honlapjának (—>) címét így adjuk meg: URL: http://www.oszk.hu.

vonalkódAz élet minden területén használt, szabványos párhuzamos vonalakból álló kódrendszer, amely­nek segítségével speciális leolvasóval gyorsan be lehet azonosítani egy árucikket, egy könyvet stb. a megfelelő adatbázisba (—>).

World Wide Web(WWW, W3, Web) [angol, ejtsd: vörld vájd veb] {magyar fordításban: világméretű háló} Hipertext (—>) kapcsolatokra épülő internetes (—») szolgáltatás szöveges vagy multimédia {—>) információk terjesztéséhez, illetve a hálózati in­formációforrások böngészéséhez. A WWW ál­lományok általában HTML (—») formátumban vannak, és szerverek (—>) szolgáltatják őket.

zárt raktári rendRégebbi vagy nagyon nagy állománnyal ren­delkező könyvtárak állománykezelési módja, ahol a dokumentumok (—>) nem szabadon elérhetők (mint a szabadpolcos rendszerben —»), hanem többnyire csak a katalógusokon (—») keresztül. A könyveket ilyenkor beszerzési, vagy más prak­tikus rendben helyezik el egy zárt raktárba.