könyvtári levelező/lap - 18. évfolyam 2006. 7....

Könyvtári Levelezõ/lap • 2006. július • 3

MûhelyMûhelyMûhelyMûhelyMûhely

Állományvédelemegyházi könyvtárakban

Az egyházi könyvtárak elnevezés egy sajátoskategória. Ide tartoznak mindazok a könyvtárak,amelyeknek fenntartója valamely egyház, fele-kezet, vallási közösség.

Az elnevezés egy-egy felekezeten belül ismeglehetõsen sokféle könyvtártípust takar, ésbizonyos értelemben tükrözi az adott egyházfelépítését és nagyságát. Más a katolikusok ese-tében egy fõegyházmegyei, egyházmegyei, szer-zetesi, ezen belül egy, a kommunista diktatúraalatt is mûködõ mûemlék könyvtár vagy 1950-tõl könyvraktári sorba kényszerült, szinte telje-sen megsemmisült, csak a rendszerváltás utánújjáéledõ szerzetesi, egyházmegyei könyvtár. Aprotestánsok esetében más egy országos jelentõ-ségû egyházkerületi gyûjtemény vagy egyetlenországos „szak”könyvtár és egy kis gyülekezetikönyvtár. Külön kategóriát képeznek az egyháziközépiskolai és felsõoktatási könyvtárak, ezenbelül más egy „belsõ használatra” mindig ismûködött teológiai, szemináriumi könyvtár ésmás egy a rendszerváltás után indult felekezetifõiskola könyvtára.

Egyházi könyvtárakMagyarországon

Magyarországon kb. 70 egyházi-felekezetikönyvtár található, tehát olyan könyvtár, mely-nek fenntartója valamely egyház vagy felekezet.

A közel 70 könyvtárból 66 könyvtár tagja azEgyházi Könyvtárak Egyesülésének (EKE), melyaz egyházi könyvtárak érdekképviseleti szakmaiszervezete. A 66 könyvtárból 46 tartozik a kato-likus, 12 a református, 5 az evangélikus, 1 aszerb-ortodox, 1 az unitárius egyház és 1 azizraelita felekezet fenntartásába.

A 46 katolikus könyvtár közé 11 egyházme-gyei, 19 szerzetesi (8 „féle” szerzetesrend, mely-bõl két rendnek ugyan több könyvtára is van, deközülük egy-két könyvtár jelentõs1 az állománynagyságát és milyenségét tekintve), 13 felsõok-

tatási, 2 középiskolai, 1 egyéb (Sárospataki Ró-mai Katolikus Gyûjtemény Könyvtára) tartozik.

A 12 református könyvtárból 4 ismert, nagyreformátus gyûjtemény könyvtára, 2 felsõokta-tási, 4 iskolai és 1 gyülekezeti könyvtár, valaminta Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet Könyv-tára tagja az egyesülésnek. Ezek közül igazán a 4nagy gyûjtemény az ismert és jelentõs.

Az 5 evangélikus könyvtárból 1 az országosnagy gyûjtemény, 1 felsõoktatási és 3 gyüleke-zeti könyvtár tartozik ide, a legjelentõsebb azEvangélikus Országos Könyvtár.

Állományvédelemmint az egyházi könyvtárakban

kiemelt feladat

Egyházinak mondott könyvtáraink állományasajátos könyvanyag, muzeális és modern gyûjte-mény is egyszerre. A régi állomány megóvása,ugyanakkor egy folyton gyarapodó, technikailagjól felszerelt, a modern kor követelményeinekmegfelelõ könyvtár építése egy idõben nem kisfeladatot jelent.

A régi könyvek – melyek a nemzeti kulturálisvagyon részei – gondozása, feltárása, restaurál-tatása, méltó és megfelelõ helyen való elhelye-zése, állag- és vagyonvédelme, vagyis az állo-mányvédelem, könyvtárainkban kiemelten fontosfeladat.

1 A 46 katolikus könyvtár közül állománya nagyságát,korát, milyenségét tekintve kb. 20 könyvtár mondhatójelentõsebbnek, ezek az egyházmegyei könyvtárak ésnéhány szerzetesi könyvtár. Amikor – némi bátorsággal– kimondjuk valamely könyvtárról, hogy jelentõs, az ál-lomány nagyságát, korát, milyenségét vesszük számba, sinkább azokra gondolunk, melyek tízezres nagyságrendûmuzeális gyûjteményt, állományt õriznek, hiszen nálukaz állományvédelem különleges, másféle feladat. Termé-szetesen joggal beszélünk állományvédelemrõl egy „mo-dern”, újabb anyagot õrzõ könyvtár esetében is, a csakpár száz kötet régi anyagot szintén védeni kell, de azállományvédelem mégis másféle egy zömében muzeálisanyaggal bíró könyvtárban.

4 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2006. július

Amikor állományvédelemrõl beszélünk, leg-inkább a könyvek restauráltatása jut eszünkbe,pedig ez a fogalom sokkal összetettebb; nem-csak a restauráltatást jelenti, hanem gyûjtemé-nyeink vagyon-, tûz-, jogszabályi védelme és adokumentumok megõrzését szolgáló digitalizá-lás is idetartozik.

Az elmúlt évtizedben örvendetesen megnõtt alehetõség arra, hogy pályázati segítséggel – mégakár nem kevés önrész biztosításának árán is –,szponzorok bevonásával restauráltassuk könyv-táraink különösen értékes darabjait vagy egyeskülönleges gyûjteményrészét. Pályázati, egyébkülsõ, nem fenntartói segítséget eddig inkább arestauráltatásra kaphattunk.

Bár a vagyonvédelem (és tûzvédelem) komolybiztosítása nagyságrendekkel nagyobb összegetjelent, mint a könyvek restauráltatása, az EU-csatlakozás, vele az országhatárok szabadabbátjárhatósága s az ezzel fellendülõ mûkincskeres-kedelem szükségessé teszi, hogy ezekkel a kér-désekkel is komolyan foglalkozzunk. Egy kife-jezetten állományvédelmi eszközökre fordíthatópályázati támogatás segítségével eredményesebbkönyvtárainkban a tûz- és vagyonvédelem. Igenfontos és szükséges a kulturális javak õrzésének,kezelésének egyértelmû és hathatós, korszerûbbjogi szabályozása is. A 2005-ben elkészült ren-delet – 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet – amuzeális könyvtári dokumentumok kezelésévelés nyilvántartásával kapcsolatos szabályokrólmegteremtette a nemzeti kulturális vagyont újraszámba vevõ, a korábbi felmérést megújító fel-tételeket. Egyelõre nagyon kis mértékben, deelkezdõdött a digitalizálás is az egyházi könyv-tárakban.

Az állományvédelem az Egyházi KönyvtárakEgyesülése munkatervében is fontos feladatkéntjelenik meg. Éves összejöveteleinken a szakmaikonferenciák témája egy, az elmúlt évek soránkialakult rendet követ. Az egyik évben a kultu-rális örökség védelmérõl (állományvédelem, res-taurálás, állagmegóvás, egyéb „régi könyves”,kultúrtörténeti témák), a másik évben a tudomá-nyos-technikai kihívásokról (adatbázis-építés,számítógépes feldolgozás, digitalizálás kérdése-irõl) hallanak a résztvevõk. Elõadóinkat a szak-ma hozzáértõ képviselõi közül kérjük fel.

A 2005. évben az egyesület tevékenységébenkiemelt feladatként szerepelt az állományvéde-lem. Év elején szakmai napot tartottunk az Ál-

lományvédelem a rendõr, a biztonságtechnikai szak-ember, a jogszabályalkotók, a restaurátor és akönyvtáros szemszögébõl címmel. A szakmai napa visszajelzések szerint szükséges és hatékony volt.Az elhangzott elõadások bemutatói olvashatók azEgyházi Könyvtárak Egyesülése honlapján: http://www.eke.hu/2005-februar.html.

Mivel ez meglehetõsen összetett munka és fel-adat, hiszen idetartozik az általános restaurálás(tisztítás, tékázás, általános takarítás, szükségesetén rágcsálóirtás és fertõtlenítés) és az egyedirestauráltatás, a vagyon- és tûzvédelem, de méga jogi szabályozás is, s mivel ezen a téren isnagy különbségek vannak az egyes könyvtárak-ban, szükségesnek láttuk egy felmérés elkészíté-sét arról, hogy hol is tartunk ebben a kérdésben.

A jól sikerült szakmai nap után az ott szereplõelõadók segítségével összeállítottunk egy kérdõívet,melyet minden EKE tagkönyvtár megkapott.

Állományvédelmi felmérés– a kérdõív

A kérdõív elsõ kérdéscsoportjában az általá-nos adatok: a könyvtár neve, címe, elérhetõsége,az adatközlõ neve után az intézmény nyilvánosstátusára kérdeztünk rá, majd a könyvtári állo-mány (egész) nagyságára s ebbõl a muzeálisgyûjtemény nagyságára. Ezután következetett amuzeális állományrész elhelyezésére vonatkozókérdés, hogy ti. a muzeális állományrészt a könyv-tárban együtt a gyûjtemény többi részével az olva-sói térben (teremkönyvtárban); különteremben (el-különített, zárható, de az olvasók számára használ-ható helyiségben); elkülönített, zárt helyiségben (pl.raktárban); egyéb módon õrzik-e.

A következõ kérdéscsoportban az állomány-védelem (állagmegóvás) adataira kérdeztünk rá:1. Rendelkeznek-e hõmérsékletet és páratartal-mat mérõ eszközökkel? 2. A muzeális állomány-részt õrzõ helyiségekben rendszeresen ellenõr-zik is a hõmérséklet és páratartalom aktuálisértékeit? 3. Ha igen, regisztrálják-e ezeket azértékeket (feljegyzés, számítógépes nyilvántar-tás)? 4. Befolyásolják-e valamilyen eszközzel afenti környezeti tényezõket (szabályozott fûtés,párásító, páraelvonó, légkondicionáló)? 5. Gon-doskodnak-e a fényvédelemrõl valamilyen mó-don (függöny, uv-szûrõ fólia, spaletta)? 6. Vé-geznek-e rendszeres, tervszerû takarítást, porszí-vózást a könyvek között? 7. Halad-e a raktárhe-


lyiségben közmûvezeték? 8. A fizikai elhelyezéssorán tekintettel vannak-e az egyes dokumentu-mok fizikai igényeire vagy szükségbõl alakul azállomány elhelyezése (méret, súly, térfogat,könyvtámasz)? 9. Végeztek-e a gyûjteménybenrágcsálóirtást, rovarirtást, fertõtlenítést? 10. Haigen, preventív jelleggel vagy bekövetkezett kárelhárítására? 11. Történt-e egész állományegy-ségek (egyes gyûjtemények) preventív gondozá-sa (általános tisztítás, javítás, zsírzás, védõtokokkészítése, szükség szerinti fertõtlenítés)? 12. Haigen, mekkora állományt jelent (becsült érték),illetve milyen gyûjtemények voltak ezek? 13.Végeztetnek-e egyedi restaurálást? 14. Ha igen,rendszeres-e ez a munka, és átlagosan hány kö-tetet jelent évente? 15. Van-e a könyvtárnak –akár csak a restauráltatásért felelõs kolléga el-gondolásában – restauráltatási stratégiai terve(sorrendiség, elsõbbség meghatározása)? 16. Havan ilyen terv, milyen szempontok határozzákmeg leginkább (a dokumentumok értéke, állaga,anyagi szempontok)? 17. Milyen anyagi forrá-sok állnak a könyvtár rendelkezésére a restaurál-tatások finanszírozására (csak pályázati forrás amegfelelõ önrésszel, saját forrás, szponzorok)?

Végül a vagyonvédelmi rendszerekre kérdez-tünk rá: 1. beléptetõ rendszer, 2. könyvvédelmirendszer (lopásgátló), 3. videomegfigyelõ rend-szer (kamera), 4. behatolásjelzõ rendszer (riasz-tó), 5. mechanikai védelem (törésbiztos ablak-üveg, illetve biztonsági fólia, rács, páncélajtóstb.), 6. biztonsági zárak, 7. egyéb, s végül atûzvédelem adataira.

Állományvédelmi felmérés– helyzetkép

A kérdõívet a 66 EKE tagkönyvtárból 40könyvtár küldte vissza. A 46 katolikus könyvtár-ból 28. (A 11 egyházmegyeibõl 10, a 19 szerze-

tesi könyvtárból 7, a 13 felsõoktatási könyvtár-ból 10, és a 2 középiskolai könyvtárból 1.) A 12református könyvtárból 7. (A 4 nagy gyûjtemény-bõl 4, a 2 felsõoktatási könyvtárból 1, a 4 iskolaikönyvtárból 1, és az 1 gyülekezeti könyvtár.) Az5 evangélikus könyvtárból 3, s kaptunk adatotaz unitárius könyvtárból és a rabbiképzõ egye-tem könyvtárából is.

A visszaküldött kérdõívekbõl a következõhelyzetképet kaptuk:

A jelentõs régi állományt õrzõ könyvtárak-ban a muzeális anyagot külön teremben, elkülö-nített, zárt helyiségben vagy még védettebb he-lyen, zárt szekrényekben, vitrinekben, páncél-szekrényekben õrzik. A muzeális gyûjteményekfizikai védelme ebbõl a szempontból (zárt épü-let, épületrész, helyiség) jónak mondható.

A fizikai védelemhez hozzátartozik, hogyezeket az épületeket, épületrészeket, termeket stb.megfelelõ vagyonvédelmi rendszerekkel védjék.Ezeknek a rendszereknek a beszerzése sokmilli-ós tételeket jelent, melyeket a könyvtárak sajátköltségvetésükbõl nem tudnak elõteremteni.Valamilyen vagyonvédelmi rendszer mégis –egy-két kivételtõl eltekintve – minden gyûjte-ményben van. Mivel az egyházi könyvtárak zömemûemlék vagy mûemlék jellegû épületben talál-ható, a vagyonvédelmi rendszer gyakran az egészépületet védi, melyben a könyvtár található. Avagyonvédelmi rendszerek közül éppen ezért nema közkönyvtárakban általában kiépített könyvvé-delmi rendszerek (lopásgátló) a jellemzõek. Va-gyonvédelmi szempontból az állományvédelem– a közkönyvtárakhoz hasonlóan – általábankielégítõnek mondható.

Tûzvédelmi szempontból is rendkívül vegyesa kép. Valamiféle védelem – ismét egy-két kivé-teltõl eltekintve – minden könyvtárban van. Iga-zán komoly rendszer viszont csak néhány he-lyen található. A tûzvédelmi rendszer szinte fele-fele arányban vagy az egész épületet védi, vagycsak a könyvtárat, s csak egy-két helyen vanegészen kis „lokális” védelem a könyvtár egy-egy részére. A tûzjelzõ, illetve -oltórendszer ál-talában felügyelt, s rendszeres a karbantartása is.

Meglehetõsen sok könyvtárban mérik és el-lenõrzik a hõmérsékletet és a páratartalmat, ámcsak néhány helyen regisztrálják az eredménye-ket, többnyire feljegyzik, számítógépes nyilván-tartás (szabályozás) nincs, ami pedig legalább akülöntermekben, elkülönült zárt helyiségekben


õrzött állomány esetében hasznos lenne. Igenkevés könyvtárban van páraelvonó, párásító, lég-kondicionáló berendezés, inkább csak a fûtésbefolyásolja és nem szabályozza a hõmérsékle-tet és a páratartalmat. Tapasztalat, hogy az év-nek bizonyos szakaszában, illetõleg a nyári sze-zonban a nagy turistaforgalmat lebonyolító mû-emlékkönyvtárakban a látogatók szinte belehe-lik a teret/termet, jelentõsen növelve ezzel apáratartalmat.

A „rendszeres” fûtés viszont azt jelenti, hogya könyvtárakban – raktárakban, különtermekben– közmûvezeték fut, ami bizony igen jelentõs„balesetforrás” lehet üzemzavar esetén, szétáz-hat, elázhat a gyûjtemény.

A fényvédelem leggyakoribb módja a függönyvagy – régi, mûemlék épületek lévén – a spalet-ta. Uv-szûrõ fólia csak igen-igen ritka esetbenvédi az ablakokat, vitrineket, nyílászárókat.

Takarítószemélyzet és megfelelõ berendezé-sek hiányában (nagyüzemi, könyvtári-múzeumianyag takarítására alkalmas porszívó) a rendsze-res, érdembeli takarítás a muzeális gyûjtemény-ben és teremben igen kevés helyen megoldott.

A dokumentumok elhelyezésénél általábantekintettel vannak az egyes dokumentumok fizi-kai igényeire (méret, súly, térfogat, könyvtámasz,téka), sok helyen azonban szinte örökölték –hagyományként – a könyvtárosok elõdeiktõl azállományvédelemnek ezt a részfeladatát.

A könyvtárak csaknem felében végeznek rág-csáló- és rovarirtást preventív jelleggel, de iga-zán rendszeresen, ezzel foglalkozó szakemberek-kel, cégekkel csak egy-két helyen. Rovarirtást –gázosítást – egyedi restaurálás keretében többhelyen végeztetnek, ám ha ez a megtisztítottkönyv visszakerül az eredeti helyére, akkor szin-te semmi értelme nem volt a munkának. A gá-zosítást azonban – ahogy a savtalanítást is – csakspeciális berendezésekkel és kevés mûhelybentudják elvégezni a restaurátorok. Egyedi restau-ráltatási lehetõségekkel élve nem feltétlenül ilyenmunkára pályáznak a könyvtárosok. Az elodáz-hatatlan esetekben – úgy a rovarirtásra, mint asavtalanításra érvényes ez – természetesen elvé-geztetik, de sokkal több olyan könyvet õrzünk,ami rászorulna ilyen jellegû orvoslásra.

A legjobbak az eredmények az általános ésegyedi restauráltatások területén.

A rendszerváltást követõen, a ’90-es évekmásodik felében, még inkább az ún. kulturális

törvény megszületése (1997) után egyre többlehetõség adódott arra, hogy egyházi könyvtárakpályázatokon vehessenek részt. A kulturális tör-vény nagy újdonsága a nyilvánosság, a nyilvá-nos könyvtár fogalom hangsúlyozása volt,mellyel a korábbi tipizálás háttérbe szorult. Bármíg a közmûvelõdési könyvtárak automatikusannyilvános könyvtáraknak számítanak, az egyhá-zi könyvtáraknak külön kérniük kell a nyilvánosstátust. A nyilvánosság vállalásával az egyházikönyvtárak bekerülhettek az élõ könyvtári rend-szerbe. A magyarországi kb. 70 egyházi-feleke-zeti könyvtár közül 29 nyilvános könyvtár. Anyilvános státust elnyert egyházi könyvtárak akülönbözõ alap- és pályázati támogatások segít-ségével napjainkra megfelelõ számítástechnikaiés infrastrukturális háttérrel rendelkeznek, min-denhol elkezdõdött a retrospektív katalóguskon-verzió, a jó mûködéshez szükségesen szabályo-zott a könyvtári ügyvitel, élénkebb és szakmai-lag megfelelõbb munka folyik, tudatos és folya-matos az állományvédelem.

Az egyházi könyvtárak számára kiírt pályá-zatok kezdetben leginkább restaurálási pályáza-tok voltak, s ez a „pályázati téma” mind a mainapig él. Az általános restaurálás lehetõségévelélve gyûjteményrõl gyûjteményre haladva resta-uráltatják (tisztítják, rendezik, portalanítják)könyvtárukat. Sajnos csak egy-két helyen tudtákaz egész gyûjtemény – állomány, teremkönyvtár– teljes, nagy rendbetételét megcsináltatni erreszakosodott, a szakma által is elismert céggel.Ugyancsak évek óta folyamatosan végeztetnek akönyvtárak egyedi restauráltatást. Átlagosanmindössze évi 5–10 kötetet tudnak így rendbetenni. Megnyugtató, hogy ezek a munkák fo-lyamatosak, ám elszomorító, hogy milyen lassanhaladnak. Ennek az oka az, hogy a könyvtárakrestauráltatni csak pályázati segítséggel tudnak,egy-két kivételes esetben szponzori segítséggel,fenntartóik segítsége és saját költségvetési kere-tük csak a gyakran elég magas (30%-os) önrészbiztosítására elég.

Örvendetes, hogy egy-két kivételtõl eltekint-ve minden könyvtárnak van „restauráltatási stra-tégiai terve” – legalábbis a könyvtáros kollégafejében. A legtöbb helyen azonban, ha nincs isilyen terv, a könyvtár restauráltat, amikor lehe-tõsége adódik. A sorrendiséget nagyon sok min-den befolyásolhatja: a dokumentum értéke, egye-disége, állaga, állapota, de elsõként a pénz. Hi-


szen egy õsnyomtatvány nagy restauráltatásaszázezres nagyságrendû. Az is lehet, hogy bizo-nyos könyvet kiállításra szánnak/kérnek és azértelõzi meg a rosszabb állapotú, állagú könyvet.

Felmérésen kívül: a digitalizálásmint az állományvédelem egyik

lehetõsége

Tudjuk, hogy a könyvállomány megõrzésé-nek, állagmegóvásának fontos része a fizikaivédelem (restauráltatás, vagyon- és tûzvédelem),ám legalább ilyen fontos a digitalizálás is.

Bár a fenti felmérés nem terjedt ki a digitalizá-lásra mint állományvédelmi lehetõségre, tegyünkmégis egy kis kitekintést erre a kérdésre is.

A digitalizálás célja állományvédelem (a kul-turális értékek megõrzése, értékes anyagok ron-gálódásának csökkentése, az eredeti dokumen-tum helyett a digitalizált változat szolgáltatása akutatónak); ismeretterjesztés – dokumentumszol-gáltatás (a hozzáférési lehetõség növelése); dup-likálás (nehezen hozzáférhetõ anyag sokszorosí-tása – például oktatási céllal – vagy már kevésbéhozzáférhetõ, akár XX. századi munka biztosítá-sa az olvasó számára); helymegtakarítás.

Az egyházi könyvtárakban az állományvéde-lem a legfontosabb, minden mást megelõzõ szem-pont, s csak másodlagos az ismeretterjesztés, bárfontos a duplikálás is.

Az egyházi gyûjtemények 2003-tól kísértékfigyelemmel a digitalizálással kapcsolatos orszá-gos megmozdulásokat, és megpróbáltak lehetõ-ségeik szerint bekapcsolódni a különbözõ prog-ramokba.2

Az elsõ ilyen alkalom 2003-ban az IHM kez-deményezésére a Könyvtári Intézet és a Neu-mann-ház szervezésében történt felmérés volt,mely a digitalizálandó nemzeti kulturális vagyonmennyiségi számbavételére irányult. A könyvtá-rakon kívül a levéltárakra és a múzeumokra iskiterjedõ mintavételes felmérésben az egyházikönyvtárak közül négy könyvtár szerepelt: apannonhalmi Fõapátsági Könyvtár, a KalocsaiFõszékesegyházi Könyvtár, az Országos Evan-gélikus Könyvtár és a Debreceni ReformátusNagykönyvtár. Az egyházi könyvtárak részvé-telét a munkában az Egyházi Könyvtárak Egye-sülése koordinálta.

A felmérés során mindenképpen szükségessévált az alapfogalmak és alapelvek tisztázása. Ilye-nek voltak azok a kérdések, hogy mi is a digi-talizálás, mi a digitalizálás célja, mi számít anemzeti kulturális vagyon digitalizált formábanmegõrzendõ, terjesztendõ részének. Az elsõ ket-tõre viszonylag könnyen válaszolunk ma már,de hogy mi számít a nemzeti kulturális vagyondigitalizált formában megõrzendõ, terjesztendõrészének, ma sem könnyen megválaszolható kér-dés. Más-más választ adnak rá a különbözõ könyv-tártípusok, sõt még egy adott könyvtári állományravonatkoztatva sem egyszerû a felelet.

A nagy országos könyvtárak mellett az egy-házi könyvtárak is jelentõs régi állományt õriz-nek. A felmérésbõl, a számbavételbõl éppen ezértnem maradhattak ki. A nemzeti kulturális (könyv-tári) vagyon nagy részét ezért nyilván az Orszá-gos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetemiés Nemzeti Könyvtár mint parallel nemzetikönyvtár, a nagy országos szakkönyvtárak (MTA,Egyetemi Könyvtár, Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár ésMúzeum stb.) és mint egyféle szakkönyvtárak,az egyházi gyûjtemények õrzik. Az egyéb köz-mûvelõdési könyvtárak közül a megyei és avárosi könyvtárak anyagából a helyismereti gyûj-temény az egyedi és sajátos anyag, mely digita-lizálásra érdemes. Ez utóbbiakban az ezen kívülõrzött modern könyvanyag megtalálható a nem-zeti könyvtár(ak)ban. Viszont mivel a hazai köz-mûvelõdési könyvtári rendszer gerincét a me-gyei (és a városi) könyvtárak adják, talán õkvégzik leginkább a közmunkát, érthetõ, hogy aMagyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Hely-ismereti Szekciója mozdult meg elõször, hogy adigitalizálás „hétköznapi”, gyakorlati kérdései-

2 2001-ben hallottak elõször szélesebb körben magyarkollégák a PULMAN programról, amely 2003-ban lezá-rult, és folytatásaként elkezdõdött a CALIMERA prog-ram. 2003 második felében történt meg az NDA prog-ramiroda felállítása, az Informatikai és Hírközlési Mi-nisztérium (IHM) kezdeményezésére a Könyvtári Intézetés a Neumann-ház szervezésében egy felmérés készült,mely a digitalizálandó nemzeti kulturális vagyon mennyi-ségi számbavételére irányult. 2004-ben volt az NDA általszervezett elsõ digitalizálási konferencia, ettõl az évtõlvett részt hazánk a MINERVA PLUS programban. 2005-ben készült el a 2007 és 2013 között megvalósítandóOrszágos digitalizálási terv.


vel foglalkozzon, ezeket a megfelelõ fórumokonfeltegye, várva a válaszokat.

A másik – gyakorlati – vállalkozásunk az volt,hogy különbözõ támogatások segítségével és azönerõ biztosításával megpróbáltuk a digitalizá-lást is. A legismertebb program egy 2003/2004-ben lezajlott pályázat volt, bár egyes könyvtá-rakban ezen kívül is voltak próbálkozások di-gitalizálásra. 2003 nyarán az IHM pályázatot írt ki24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása cím-mel. Ezen az amúgy megírás és teljesítés szem-pontjából meglehetõsen bonyolult és nehéz pályá-zaton mindössze néhány egyházi könyvtár indult.A pályázat 2004 nyarán zárult le, ekkor volt amegvalósítás és az elszámolás határideje. Ennek apályázatnak a célja az volt, hogy a nagyon-nagyonrossz állapotú, „24. órájukat élõ” dokumentumokatmegmentsünk az utókor számára. A pályázók kö-zül volt olyan, aki eszközöket vásárolt és magafogott bele a munkába és volt, aki erre szakosodottcéggel végeztette el a digitalizálást.

A legtöbb egyházi könyvtár elmondhatja,hogy a lassan, de folyamatosan végzett resta-uráltatásnak köszönhetõen régi állományánakfizikai állapota jónak mondható. A könyvtá-runk állományában õrzött és eddig (nem csu-pán a fenti pályázati segítséggel) digitalizáltmûvek esetében sem rossz fizikai állapotukindokolta a digitalizálást, hanem egyediségük,ritkaságuk, kultúrtörténeti értékük, valamint az,hogy a szakmai és a laikus közönség számárais hozzáférhetõk legyenek. Persze a digitalizá-lás szükségességét hangsúlyozva be kell lát-nunk, hogy más-más szempontok dominálnakegy pótolhatatlan dokumentum (kódex) és egy,csak a duplikálás miatt sokszorosított anyag(régen kiadott, százéves nyomtatvány vagyéppen egyetemi jegyzet) esetében.

E fenti nagy pályázattal kapcsolatosan félel-meink is megfogalmazódtak. Az elsõ a szerzõi,õrzési, kiadási stb. jogokkal kapcsolatos. Tud-juk, hogy az információ – egyre inkább – hata-lom. Mindenképpen szükséges tehát, hogy aszerzõi, szolgáltatói, õrzési, tulajdon- stb. jogokjól megfogalmazódjanak a gyûjteményeinkbenõrzött kincsek esetében a digitalizálással kapcso-latban. Nemcsak a mûkincs-kereskedelemtõl kelltartanunk – bár sokan a régi könyvet nem istekintik mûkincsnek a festmények, szobrok ésegyebek mellett –, hanem a szellemi tolvajlástólis. A szinte percenként születõ egyre jobb, kor-

szerûbb, csodálatosabb technikai eszközök se-gítségével már nem lehetetlen feladat, hogy azegy kódexkincs õrizte „információt” (mert ez isinformáció) a világ másik pontjára juttassuk, aholkiváló minõségû hasonmások készíthetõk sokakörömére és (meg)gazdagodására. Nem kisebbfélelem a különbözõ adathordozók és õrzõk (CD-Rom-ok, DVD-k stb.) „várható életideje” sem,különösen akkor, ha az eredeti dokumentum meg-semmisülésétõl félve készítjük el a digitalizáltváltozatot. A digitalizálás önmagában is költsé-ges mulatság ahhoz, hogy végül a digitalizáltváltozatot ellopják (szellemi tolvajlás) vagymegsemmisüljön (hordozók életideje). Különö-sen drága vállalkozás akkor, ha – régi anyag ese-tében – restauráltatást és vagyonbiztosítást ismagában foglal. A kódexet nem vagy csak meg-felelõ biztosítékokkal lehet „utaztatni”, de az isdrága, ha a digitalizálást végzõ cég költözikhozzánk a könyvtárba. Költséges vállalkozásabból a szempontból is, hogy minden fenti ne-hézséget legyõzve a digitalizált anyagot folya-matosan szolgáltatni kell, szükséges, illik, hiszenezért digitalizáltuk. Ennek szoftveres és hard-verbeli költségei nem kis összeget jelentenek.

Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése részt vettaz Országos digitalizálási terv elkészítésében is.Az egyesülés – más szakmai szervezethez hason-lóan – már a Javaslatok a kulturális örökség meg-õrzése érdekében digitalizálandó dokumentumokkörére, a digitalizálás országos összehangolásáraés a projektek nyilvántartására címû tervezetet isvéleményezte, majd a digitalizálási terv elkészíté-sébe is bekapcsolódott. Szervezetünk további fel-adatot is elfogadott; a következõ könyvtári straté-gia keretei között, pénzeszközök megléte esetén az


egyesülés vállalta a ritka, értékes régi dokumentu-mok digitalizálását célzó modell kidolgozását.

Feladatok, lehetõségek, realitások

Ha anyagi szempontból gondolkodunk el azállományvédelemrõl, mindenképpen különbözõnagyságrendek jutnak eszünkbe. Egy muzeáliskönyvállomány fizikai védelmének több milliósés néhány százezres tételei is vannak.

Költségek – milliós beruházások – százezresköltségek

1. Milliós beruházásokHa a fizikai védelemnek arra a részére gon-

dolunk, hogy egy adott, a XVIII–XIX. század-ban épült teremkönyvtárat restauráltassunk, tata-rozzunk, vagy a muzeális állományt egy zártkülön teremben, helyiségben helyezzük el, vagya már meglévõ, általában mûemlék teremkönyv-tárban korszerû, hatékony és a mûemléki jelle-get sem sértõ vagyonvédelmi és tûzvédelmi rend-szert építsünk ki, az több milliós beruházást je-lent. Egyházi gyûjteményeink helyzete az állo-mányvédelemnek ebben a szeletében kielégítõ-nek mondható, megismételve a fent leírt tételt:az egyházi könyvtárak zöme mûemlék vagymûemlék jellegû épületben mûködik, a vagyon-védelmi rendszer gyakran az egész épületet védi,melyben a könyvtár is található.

Mivel az elõbbiekhez hasonlóan építészetikérdés, meglehetõsen nagy tételt jelent – ha nemis több milliót – annak a problémának a megol-dása, hogy a könyvtárakban, raktárakban legalábba muzeális gyûjteményeket õrzõ helyiségekbenne legyen közmûvezeték.

Milliós nagyságrendû a komplex, teljes körûtisztítás, takarítás, fertõtlenítés, rovartalanítás is.A viszonylag nagy önrész miatt, amelyet költ-ségvetésünkbõl kell biztosítanunk, egy-egy év-ben egymillió forintot sem tudunk erre fordítani.

Ebbe a nagyságrendbe tartozik a digitalizálásis. Sokmilliós vállalkozás lesz majd a 2007 és2013 között megvalósuló, a nemzeti kulturálisvagyon digitalizálását tervezõ program. Az or-szágos nagy könyvtárak mellett néhány egyházikönyvtár is elkezdte már ezt a munkát, és a foly-tatását is vállalni tudná, de belátjuk, hogy ezt aprogramot a következõ könyvtári stratégiai tervkeretében tudjuk majd hatékonyan megvalósíta-ni, országos összefogással. Számításainkban arrais gondolnunk kell, hogy – különösen a régi

könyvek esetében – a digitalizálás együtt jár(hat)a könyv restauráltatásával, ha a dokumentumállapota ezt megkívánja.

2. Százezres költségekA fizikai védelemnek a többi része már elér-

hetõbb nagyságrendet jelent.Százezres nagyságrendû lehet a már meglévõ

vagyonvédelmi és tûzvédelmi rendszer fejleszté-se, korszerûsítése.

Néhány százezer forintból már el tudjuk kez-deni gyûjteményünk általános állagmegóvását(tisztítás, takarítás, fertõtlenítés, rovartalanítás),egyes gyûjteményrészek esetében ezt a munkátel is tudjuk végezni.

Sok könyvtárban mérik és ellenõrzik a hõ-mérsékletet és a páratartalmat, ám csak né-hány helyen regisztrálják az eredményeket egyfüzetet vezetve. Igen kevés könyvtárban vanpáraelvonó, párásító, légkondicionáló berende-zés. Szükséges és fontos lenne, hogy mindenkönyvtárban legyen hõmérõ és páramérõ mû-szer. Lényeges lenne, hogy az eredményeketregisztrálják, ahol megoldható, a számítógé-pes nyilvántartás, regisztráció és figyelés iskívánatos lenne. Minden könyvtárban a muze-ális gyûjteményeket õrzõ helyiségenként szük-ség lenne egy-egy páraelszívó-párásító beren-dezésre.

A fényvédelem leggyakoribb módja pilla-natnyilag a függöny vagy a spaletta. UV-szû-rõ fólia csak igen-igen ritka esetben védi azablakokat, vitrineket, nyílászárókat. Fontoslenne, hogy a tároló vitrinek, ablakok UV-szû-rõs fóliabevonatot kapjanak, amely egybenbetörésgátló funkciót is ellát. A védõfóliákbizonyos fajtáit a mûemlékes szakemberek iselfogadják, és „megengedik”, hogy ilyenekkerüljenek az ablaküvegekre.

Az egyházi könyvtárak egyik legnagyobbgondja a személyi feltételek lehetetlensége, elég-telensége, a munkaerõhiány, de megfelelõ taka-rítószemélyzet más munkahelyeken is hiányzik.A könyvtári irodák takarítása még csak megol-dott, de a teremkönyvtárak és a muzeális gyûj-temény tisztítása igen kevés helyen megnyugta-tó. Nemcsak a takarítószemélyzet, hanem amegfelelõ berendezések, gépek, eszközök is hi-ányoznak. Mivel speciális a környezet, a nagy-üzemi, könyvtári és múzeumi anyag takarításáraalkalmas porszívó beszerzése igen fontos lenneminden könyvtár számára.


A könyvtárak csaknem felében végeznek rág-csáló- és rovarirtást – preventív jelleggel, deigazán rendszeresen, ezzel foglalkozó szakem-berekkel, cégekkel, csak egy-két helyen. Rovar-irtást-gázosítást több helyen az egyedi restaurál-tatás keretében végeztetnek. Szükséges lenne,hogy a könyvtári kártevõk irtása rendszeres, pre-ventív jellegû legyen, s erre szakosodott cégekfolytassák ezt a munkát.

A fenti számbavétel után elmondhatjuk, hogytávlat, lehetõség, folyamatosság az állományvé-delemben önerõbõl nem lehetséges, csak pályá-zati segítséggel.

Egyházi könyvtárainkban az általános és egye-di restauráltatások évek óta lassan, de folyama-tosan zajlanak, írásban vagy csak a fejekbenmegfogalmazott restauráltatási stratégiai tervekalapján. Ha a megkívánt és illõ önrész biztosítá-sa nem is mindig könnyû, vagy éppen emiattfolyik lassan a munka, ezt a folyamatot nemszakítjuk meg, s számítunk az ilyen jellegû pá-lyázatokra az elkövetkezõ években.

Igen hasznosak lennének nagyobb nagyság-rendû pályázatok is, amelyek segítségével erreszakosodott cégek mûemlék teremkönyvtáraink-ban, muzeális anyagot õrzõ különtermeinkben,raktárainkban nagy, átfogó, preventív konzervá-lást, takarítást végezhetnének el, amely nemcsaka könyvállományra, de teremkönyvtáraink egé-szére (épület, berendezés, polcok) kiterjedhetne.Ilyen nagy munkára a magas költségek miatteddig csak egy-két egyházi könyvtárban voltlehetõség, s a magas költség és ezért nagy ön-rész miatt nyilván kevés további könyvtár vál-lalkozna rá.

2005-ben jelentõs összeget kaptunk állomány-védelmi eszközök beszerzésére. Az egyházikönyvtárak vagyon- és tûzvédelme általábanmegfelelõen megoldott, ám mint minden techni-kai eszköz, lassan ez a rendszer is korszerûsítés-re szorul – legalább részleteiben. Meglehetõsenmagas a karbantartási összege is. Csak jelentõ-sebb, állományvédelmi eszközökre fordíthatópályázati támogatásokkal tudnánk tovább korsze-rûsíteni könyvtáraink vagyon- és tûzvédelmét.

Mivel a digitalizálás is roppant nagy költsé-geket kívánó vállalkozás, figyelemmel kísérjüka 2007 és 2010 között megvalósítandó Országosdigitalizálási tervet, melybõl a nemzeti kulturá-lis vagyon jelentõs részét õrzõ egyházi gyûjte-ményeink sem maradhatnak ki. Az országos di-

A Wired alapító szerkesztõjének könyveegy, az életünket megváltoztató technológi-áról: a keresõkrõl. Mit jelent mindennapja-inkban az állandóan rendelkezésre álló, vég-telen információmennyiség? Milyen hatás-sal lehetnek a keresõk életstílusunkra? Mi-lyen kulturális következtetéseket lehet levon-ni a keresõmotorokba naponta tízezerszámrabeírt keresésekbõl? A téma természetesennem kerülheti meg az évtized legkiemelke-dõbb cégtörténetét: Battelle élvezetesen me-séli el a Google alapítását, mutatja be alapí-tóinak egymást kiegészítõ, yin-yang szemé-lyiségét és a cégkultúrát, amit létrehoztak.

(Forrás: HVG)

gitalizálási programban – az Országos digitali-zálási tervnek megfelelõen – könyvtáraink is résztvesznek, de önerõbõl természetesen erre semvagyunk képesek.

Ami az állományvédelem jogi szabályozásátilleti, örvendetes, hogy megjelent a muzeáliskönyvtári dokumentumok kezelésével és nyilván-tartásával kapcsolatos rendelet (22/2005. [VII.18.] NKÖM), mellyel elkészült a nemzeti kultu-rális vagyont újra számba vevõ, a korábbi fel-mérést frissítõ jogszabály. Végrehajtása-végre-hajtatása ugyancsak a következõ évek feladatalesz, melyben az egyházi könyvtáraknak tevéke-nyen részt kell venniük.

Ásványi Ilona


NaplóNaplóNaplóNaplóNapló

Együtt – egymásért!Kommunikáljunk

még sikeresebben!

Országos gyerekkönyvtároskonferencia

Ez év Pünkösd havában elérkezett az idõ, hogy atürelem és pályázás félmilliós rózsáját kezünkbentartván, lábunkat nyakunkba véve, félnapokat utaz-ván, bevettük Dunaújváros városát, ebben is a Jó-zsef Attila Könyvtár várát. A várfoglalás mindenellenállás nélkül megtörtént, a várúrnõ, Szécsen-falviné Lukács Mária, és dicsõ, lelkes serege ked-ves mosollyal és segítõkész hozzáállással fogadott.Pedig ahol ennyi nõ együtt van és még könyvtá-rosok is ráadásul (eltekintek a néhány közénk ke-veredett hímnemû egyed külön említésétõl)...

Nagyon készültünk a találkozásra, mert Duna-újváros igazán különleges hely szocreál hangulatá-val, a nagyszerû Csocsó címû filmalkotás képeilebegtek elõttünk. Kíváncsiak voltunk az itt mûkö-dõ gyerekbirodalomra is, aminek már régóta hal-lottuk hírét. A koszt és a kvártély is nagyon rend-ben volt, talán csak a jóképû apródok jelenlététhiányolhattuk. Egyszóval nagy várakozással indul-tunk az elõttünk álló két nap eseményei elé, melyvárakozások teljességgel beteljesedtek.

Miután a várfoglalók oly szép számmal gyûl-tek össze, hogy már rég kinõttük a könyvtár falait(néhol pedig mennyire szeretnénk mozgathatógumifalakat!), a szomszédságban lakozó Mun-kásmûvelõdési Központ várura ajánlotta fel im-pozáns termét a befogadásunkra. Itt már elkez-dõdött a szakmai munka.

Polán Ernõné, Erzsike bemutatta a dunaújvá-rosi gyerekkönyvtár munkáját, a különbözõ fog-lalkozástípusokat, Könyvfaló olvasópályázatuksikerét. A gyermekirodalom gyöngyszemei kö-zül kiválasztottak, feltártak száz mûvet úgy, hogya kicsiktõl a nagyokig mindenki találhasson ér-dekes, értékes irodalmat. A mûre vonatkozó kér-désekre válaszoltak a gyerekek, és még illuszt-rációt is készíthettek. A jutalmazás se maradt el.

Érdi Szabó Márta a Cimbora mûsor elindítá-sáról beszélt a TV 1-ben, majd újjáéledésérõl aDuna TV-ben. Ez újra lehetõséget teremtett azértékek közvetítésére, és elindult egy nagyszerûkezdeményezés a Cimbora hálózat létrehozásá-ra, mely közvetlenül „építi” a gyerekek világát,újabb lehetõségeket nyújt a könyvek, az iroda-lom és a mûvészetek játékos megszerettetésére.A Duna TV által életrekeltett közösségek folya-matos támogatást élveznek. Kiemelte a Balaton-almádiban és a Dunaújvárosban mûködõ Cim-bora klubokat, és kérte a gyermekkönyvtárosokcsatlakozását ehhez a hálózathoz.

Sarlós Gábor PR cégvezetõ saját cége mun-kájáról beszélt. Az elmúlt tizenöt évben sok ese-ti és rendszeres programot, kezdeményezést in-dított a vállalkozásuk, melynek a célcsoportjai agyerekek voltak. Jó ötleteket adott a szponzorokmegnyeréséhez, beszélt a rendezvények szerve-zési feladatairól, a lebonyolításukról és arról,hogy a rendszeres programokat hogyan lehetsikeresen reklámozni. Elõadása végén oda ju-tott, amit mi is nagyon jól tudunk, hogy az iga-zán színvonalas, vonzó programokhoz sok pénzkell, a lelkesedés sajnos nem elég. A legjobbkezdeményezések is elhalnak pénz nélkül.

Teveli Judit PR cégvezetõ elõadásában amarketing alapvetõ fogalmaival, könyvtári alkal-mazási lehetõségeivel és hasznosságával ismer-tetett meg minket. Rámutatott, hogy mit tehetegy gyerekkönyvtár szolgáltatásainak népszerû-sítése, eladhatósága, illetve minél jobb kapcso-latainak kialakítása érdekében.

Kiss Katalin a Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár (FSZEK) Központi Könyvtárából érkezett.Elõadásában azt emelte ki, hogy az információstársadalom egyik alappillére a könyvtár, melyhelybeni vagy távoli elérés révén biztosítja hasz-nálóinak az információkhoz való hozzáférést.Folyamatos párbeszédet folytat környezetével,ami befolyásolja az intézmény megítélését a szak-mán belül és kívül is. Elismertségük döntõenbefolyásolhatja mind anyagi, mind erkölcsi tá-mogatottságukat. Életszerû és érzékletes példá-kat hozott a FSZEK Központi Könyvtárának PR-munkájából.


Törökné Antal Mária, a dunaújvárosi Cimbo-ra Klub megalapítója a klub kezdõ lépéseirõl,majd az eltelt három év során megvalósított prog-ramokról beszélt. Nagyon jó a kapcsolatuk abalatonalmádi cimborásokkal, közös programo-kat is szerveznek. Az elõadás érdekessége az volt,amikor Marikával együtt letettük a cimborásesküt, ami számunkra, felnõttek számára is igenmegszívlelendõ. Marcsi biztatott új klubok ala-kítására, és támogatást ígért nekik. Örömmel je-lentette be, hogy az elõzõ héten Nyíregyházán ismegalakult a Cimbora Klub. (Azóta már számoshelyrõl keresték, határon túli kollégák is, kértéktanácsát új klubok megalakításához.)

A gyerekkönyvtáros szíve mindig is a gye-rekek felé húz, ez az éltetõ eleme. Így nagyörömmel mentünk át a Gyerekbirodalomba,maga a helyszín is pezsdítõ volt a nagy me-legben. Ott vártak már ránk a cimborás gyere-kek és Kálnay Adél József Attila-díjas írónõ.Nagyon szerethetik a dunaújvárosiak, mertTitkok egy régi kertben címû könyve bekerülta nagy könyves játék százas listájába. Nagybeleéléssel figyeltük a játékot, melyet Marcsiés Adél vezetett – sajnos mi csak nézõk lehet-tünk. A dramatizált játékban eljutottunk egysötét kastélyba, ahol a szomorú király lakott.A gyerekek versekkel próbálták felvidítani.Majd együtt megtalálták a szeretet fonalát, agombolyag mindenkihez eljutott, és a király isfelvidult, a kastély kiviláglott.

A tartalmas elõadások után a Bartók Táncszín-házban vártak minket az Álom-álom, kitalálomcímû elõadással. Palya Bea zenéje, a táncosokvirtuóz elõadása felejthetetlen emlék marad. Azelõadás után pedig a szúnyogok hada fogadottbennünket, nagy örömmel vették a tömeges felho-zatalt, és jócskán megkóstolgattak. Igen mulatsá-gos látvány lehetett, ahogy vagy hetven könyvtá-ros kézzel-lábbal hadakozva vonult végig az utcán.

De eme apróságot feledtette velünk a fõúrilakoma a Kék Szalonban, mely kék színû székeialapján kaphatta nevét. Más kéket nem láttam.Végre beszélgethettünk rég nem látott ismerõ-sökkel (napközben erre kevés esély volt), újkapcsolatokat építhettünk, és a határon túlikönyvtárosokkal is közelebbrõl megismerkedhet-tünk. Éjféltájt elvonultunk lakosztályainkba, ki-ki lemosván az út porát, mivel legtöbben márhajnaltájt elindultunk. Hogy alvás volt-e, azt márcsak a lakótársak tudnák megmondani.

Így reggel üdén, frissen indultunk az új napeseményei elé. A bõséges früstök és a frissítõitalok után Rohonczi István dunaújvárosi képzõ-mûvész, középiskolai tanár várt minket.

Elõadása közben az elsõ gondolatunk az volt,hogy miért is nem volt nekünk ilyen jó rajztaná-runk annak idején, és, hogy milyen jó lehet atanítványának lenni. A gyerekeket arra neveli,hogy engedjék szabadon fantáziájukat alkotásközben, és a kreatív ötleteket támogatja. Semmi-lyen skatulyarendszert nem állít fel. Természete-sen irodalmi alkotásokat is feldolgoznak, és eztszintén a nem hagyományos formában. Így mégjobban erõsödik bennük az olvasmányélmény.Szívesen kezünkbe vettünk volna egy-egy rajz-lapot, hogy csak a magunk kedvére alkossunk.

Striker Sándor közmûvelõdési szakértõ arrólbeszélt, hogy az angolszász országokban mennyi-vel gyermekszeretõbb és -támogatóbb kormány-zás folyik, és mennyivel jobban odafigyelnek agyerekekre. Ez a könyvtárpolitikára is vonatko-zik. Nagyszerû honlapokat mutatott, ahol a gye-rekek korosztályuknak megfelelõ kínálatot ésformátumot kapnak, és a könyvtárak arculata isezt követi. Ellentétbe állította ezt a magyar hely-zettel, amire szintén példákat is hozott.

Bondor Erika, a Könyvtárostanárok Egye-sületének elnöke a két szervezet együttmûkö-désében megvalósított közös pályázatokról,programokról beszélt. Természetesen az együtt-mûködés megvalósulhat intézményi szinten is,amikor gyermekkönyvtárak és iskolai könyv-tárak „dolgoznak össze” bizonyos célokértegyes területeken belül (egymás szolgáltatása-inak közvetítése, egymás rendezvényeinek hir-detése, elektronikus információcsere, honlapokközötti kapcsolatok közvetlen linkekkel stb.).További együttmûködést ajánlott fel, mivel agyerekek ugyanazok, csak más helyszínekenfoglalkozunk velük.

Meghívásunkat elfogadta Halász Péter, aSzlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületénekelnöke, aki egyesületi életük nehézségeirõl, a kas-sai könyvtár lehetõségeirõl, programjairól beszélt.Õt követte az érsekújvári Anton Bernolák Könyv-tár képviseletében Kecskés Ildikó igazgatóhelyet-tes, aki képes prezentációval mutatta be könyv-táruk munkáját, programjait, beszélt sikereikrõl,problémáikról. Fontosnak tartották ezt a tapasz-talatszerzést, és több könyvtárossal felvették amunkakapcsolatot.


Magyarországon három gyerekkönyvtárosmûhely mûködik, mely összefogja megyéjemódszertani munkáját, továbbképzéseket tart,kiadványokat jelentet meg.

Nagy hagyományokra tekint vissza a Zalamegyei gyerekkönyvtáros mûhely, Oláh Rozáliamûhelyvezetõ sok tanácsot, ötletet adott, bemu-tatta honlapjukat, a folyamatosan megjelenõTarkaforgó kiadványukat, és GyermekkönyvtáriInformáció címû szakirodalmi tájékoztatójukatpropagálta. Tóth Renáta Olvasó Lurkó címûgyermekkönyvtári folyóiratukról beszélt, HorváthAnikó pedig a „Mint kincset õrzöm” címû leve-lezõs játéksorozatukra hívta fel a figyelmet.

Bihari Albertné, Jolika a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyerekkönyvtáros mûhely vezetõ-je munkájuk bemutatása mellett nagy örömmelbeszélt arról, hogy elkészült a nyíregyházi újmegyei könyvtár. Meghívást kaptunk tõle, hogya következõ konferenciánkat ebben az új kör-nyezetben tartsuk meg.

A legfiatalabb a Jász-Nagykun-Szolnok me-gyei gyerekkönyvtáros mûhely. Fodor Juditmûhelyvezetõ lelkes munkájukról, programjaik-ról számolt be, és azt a nagyszerû ötletet adta,hogy minden mûhelyfoglalkozást a megye másés más könyvtárában tartanak meg, így jobbanmegismerik egymás munkáját.

Itt a konferencián tudtuk meg, hogy nemrégmegalakult a Veszprém megyei gyerekkönyvtárosmûhely is, nagy tapssal köszöntöttük õket.

A sok okos tudnivaló után, mellyel fejünktöltekezett, elindultunk felfedezõ utunkra. Hovávezet egy könyvtáros elsõ útja? Természetesenegy könyvtárba. Végre megnézhettük a felnõttkönyvtárat is, és a kérdések nyílzápora vetteüldözõbe vendéglátóinkat. A várva várt városné-zésre pedig a délelõtt megismert és szívünkbezárt Rohonczi István kísért el. Akinek volt némikételye is a várossal kapcsolatban, az mindenttörölt. István anekdotákat mesélt a város építé-sérõl, történetérõl, a mûemlékek különlegessé-geirõl, nagy tudása és derûje mindenkit magávalragadott. Utunkat egy Duna-parti sétával zártuk,ahol fájó szívvel búcsúztunk egymástól, és márkérdeztük is: mikor találkozunk legközelebb?

De magunkkal hoztuk vendéglátóink gombo-lyagát, figyelmüket, szeretetüket, gondoskodásu-kat, melyet már a saját helyünkön tekerhetünktovább. Jó gombolyítást!

Budavári Klára

Durzsa Sándor(1926–2006)

2006. június 23-án hosszú betegeskedés után,nem sokkal nyolcvanadik születésnapja elõttmeghalt Durzsa Sándor, a Magyar TudományosAkadémia Könyvtárának nyugalmazott osztály-vezetõje.

A középiskola elvégzése után, 1945 õszéníratkozott be Budapesten a Pázmány Péter Tu-dományegyetemre, és latin–olasz szakon végzett1950-ben. Ezután az Országos Széchényi Könyv-tárban (OSZK) dolgozott segédkönyvtároskénttöbb mint egy évig. 1950 õszén az OrszágosKönyvtári Központ könyvtáros és dokumentálótanfolyamát is elvégezte. 1951. március 9-énvizsgázott egy háromtagú bizottság elõtt, mely-nek Kõhalmi Béla és Goriupp Aliz is tagja volt.

1951 szeptemberétõl egy esztendeig az ELTEBölcsészettudományi Karán volt tanársegéd akönyvtári tanszéken, de a következõ tanévet máraz Apáczai Csere János Pedagógiai Fõiskolánkezdte adjunktusként: leendõ könyvtárosokattanított két éven át. Az osztályozásról írt jegyze-tei több kiadásban is megjelentek. (Tanítványai,Futala Tibor és még sokan mások, évtizedekmúlva is szeretettel emlékeztek reá.)

1954 októberében ismét az OSZK-ba kerülttudományos osztályvezetõként, ahol a nemzetibibliográfia gondozása is a feladatai közé tarto-zott. Bényei Miklós említi a Könyvtári Figyelõ-ben (1996. 3. sz.) írt tanulmányában, hogy az õidejében, „1959-re pontosan tisztázták a [nem-zeti bibliográfia] gyûjtõkörét (ekkor maradtak kia sokszorosított egyetemi és fõiskolai jegyzetek, ahasználati és a kisnyomtatványok, a különnyoma-tok), megkezdték az ún. tudományos gyûjtõköte-tek analitikus leírását, a többkötetes mûvekrõlrészletezõ felvételeket közöltek, lényegesen emel-ték a szakcsoportok számát (kb. 300-ra), a több-szöri besorolást szakutalókkal oldották meg”.

1959 októberétõl a KSH Könyvtárában volttudományos osztályvezetõ, majd l960 júniusá-ban belépett a Magyar Tudományos AkadémiaKönyvtárába, utolsó munkahelyére, ahol a leg-tovább, huszonhat évig dolgozott. Kezdetben atájékoztatási és bibliográfiai osztályt vezette, ésnagy szerepe volt a tudományszervezés doku-mentációjának megszervezésében, majd – saját


kérésére – a feldolgozó osztály vezetõje lett 1967-tõl. Három évig, 1969 és 1971 között, RózsaGyörgy genfi távolléte alatt igazgatóhelyettesiteendõket is vállalt.

1986 szeptemberében ment nyugdíjba, de havinegyven órában aktívan részt vett az állomány-gyarapításban egészen 2002 decemberéig, ami-kor is betegsége miatt már nem tudta a rendsze-res bejárást vállalni.

Nemcsak tudományos munkát végzett (a kö-zépkori latin stíluselmélet forrásait vizsgálta) éspublikálta az eredményeket különbözõ szakfo-lyóiratokban (Acta Litteraria, Antik Tanulmá-nyok, Filológiai Közlöny, IrodalomtörténetiKözlemények), hanem a könyvtári munka min-dennapi gondjaival is sokat törõdött, sõt mégismeretterjesztõ cikkeket is írt. Kutatásait ösz-töndíjak révén Olaszországban, Rómában és Fi-renzében is folytatta: ezek a tanulmányutak nagy-szerû lehetõségeket jelentettek számára, és belõ-

lük késõbb is erõt tudott meríteni. (Kedvenckutatási témájáról olykor bölcs derûvel és iróni-ával nyilatkozott, tudva, hogy csak egy szûk körértékelheti az eredményeket…) Rövid ideig azMTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Bizottsá-gában, majd több éven át az Országos Könyvtáriés Dokumentációs Tanácsban is dolgozott.

Szerény, nagy tudású és szeretetre méltóembert, jó kollégát tisztelhettünk benne, akiszûkebb kutatási területén kívül az olasz iro-dalomnak is kiváló ismerõje volt. Betegségét(általában) türelemmel viselte, és nem szíve-sen beszélt a hosszas kezelésekrõl, amelyekkimerítették és legyengítették. Kézírását õrzikaz általa készített dezi-cédulák, hozzáértésétbizonyítják azok az olasz könyvek, klasszika-filológiai munkák, melyek szakértelme révéna könyvtárba beérkeztek.

Emlékét lelkünkben õrizzük tovább, sajnosegyre fogyatkozó számban... (m-l-)

Ezer kötet menthetetlen 2006.06.26Folyamatosan dolgoztak a hétvégén a szegedi Somogyi-könyvtár restaurátorai, így vasárnap estére sikerültszétbontani és megtisztítani a péntek esti felhõszakadás következtében betört esõvíz által megrongált muzeálisértékû köteteket. Összesen 60 könyv szorult azonnali, gyors és szakszerû segítségre.Közülük a 420 lapbólálló 60 rézmetszetet is tartalmazó, Nádasdy-féle Mauzóleummal volt a legtöbb gond, amelyet nyolcszorkellett szitára rögzítve átmosni és fertõtleníteni. A munkához annyi kötészeti szívópapírt használtak fel,amennyi máskor két és fél évre elegendõ.A sérült könyvek gondos munkával restaurálhatók, viszont az azezer kötet, amely egy tavaly bezárt fiókkönyvtárba bedobozolva vár további sorsára, menthetetlen, mertannyira átáztatta a víz, hogy nincs értelme a költségigényes fertõtlenítésnek és az újrakötésnek.(MR)

Második vándorgyûlés Monoron 2006.06.29Holnap a könyvesek Monorra vándorolnak, hogy részt vegyenek a XIV. Országos Könyves Vándorgyûlésen.A Hatágú Síp Alapítvány szervezte vándorgyûlések sorozatában elõször térnek vissza egy korábbi helyszínrea könyvipar képviselõi, ugyanis a tavalyi összejövetelen úgy határoztak, idén is Monoron szeretnénekösszegyûlni. A rendezvény szakmai programjából: – Zentai Péter László, az Magyar Könyvkiadók ésKönyvterjesztõk Egyesülésének (MKKE) igazgatója a könyv kiskereskedelmi kötött árrendszerének kérdésérõltart elõadást és ismerteti e kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal határozatát – Balogh Edit (Írók Boltja),Borkúti László (MKKE elnökségi tag, Két Könyvész Bt.), Csordás Gábor (Jelenkor Kiadó), Kiss Gábor (TintaKiadó) és Kormos Sándor (Könyvtárellátó) vezetésével a jelenlévõk a könyvkiadásban és -kereskedelembenfelmerült problémákat és azokra adandó lehetséges válaszokat veszik számba – az új törvényi rendelkezésekrõlés hatásukról a foglalkoztatásra Borbély László munkaügyi szakértõ osztja meg gondolatait – Szakmaikérdések a nemzeti könyvtár és a könyvszakma kapcsolatában címmel Tóth Józsefné, az OSZK gyarapításiosztályának vezetõje tart elõadást – Bariczné Rózsa Mária könyvtári menedzser a Könyvtárellátó Kht.mûködésében tervezett változásokat ismerteti. A péntek esti kerti vacsora vendége Háy János író lesz, akivelKovács Balázs beszélget.

Nem olyan rossz a sárospataki könyvek állapota 2006.07.04Cáfolja a sárospataki egyházi gyûjtemény igazgatója, hogy az Oroszországból visszaérkezett könyvgyûjteményállapota rendkívül rossz lenne. Dienes Dénes elmondta: a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárábanagyjából olyan állapotban érkeztek haza a könyvek, mint ahogyan 1938-ban elvitték õket. Néhány könyvnagyon rossz állapotban van, néhány kevésbé, néhányat pedig egészen jó állapotban kaptak vissza –közölte az igazgató, aki hozzátette: a könyvek restaurálására pályázni fognak, mert nincs saját forrásuk.(MR)

(Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp)


Közhírré tétetik – postánkbólKözhírré tétetik – postánkbólKözhírré tétetik – postánkbólKözhírré tétetik – postánkbólKözhírré tétetik – postánkból

Az OSZK tezaurusz/Köztezaurusz állapotáról

egy munkaértekezletalapján

Az egyetemes magyar nyelvû OSZK tezaurusz/Köztezaurusz1 1992 és 2000 között készült azaddig megjelent magyar tezauruszok és tárgy-szójegyzékek figyelembevételével2. Induló lexi-kai állományának kialakításához felhasználtakszámos bevált, géppel olvasható hordozón hoz-záférhetõ tezauruszt (OSZKÁR tezaurusz,Taxaurusz, Videotezaurusz, Oktatási intézmé-nyek tezaurusza, Szakma tezaurusz, Igazgatásitezaurusz, különféle web-tezauruszok stb.).

A tezaurusz kezdeti nyers, majd 1.0 változa-tát 1999-tõl használták közmûvelõdési könyvtá-rakban próbaosztályozásra. Ez idõ alatt többközmûvelõdési könyvtár szakembereinek közre-mûködésével munkaüléseken dolgoztak bõvíté-sén, továbbá az alkalmazási szabályzat és azosztályozási példatár tökéletesítésén. A 16 ezerlexikai egységgel indult állomány ennek soránkb. 23 500 lexikai egységre gyarapodott. 2000elejétõl a tezaurusz 2.0 változatát a részt vevõkönyvtárakban professzionálisan használták osz-tályozásra.

A tezaurusz 3.0 változata 2002. december 31-én zárult, 35 575 integrált lexikai egységet tar-talmaz. A lexikai egységek egy részéhez mintmutatószavakhoz már kapcsolódnak a relevánsETO-kiadás jelzetei. Az új tezaurusz Relex teza-uruszkezelõ programmal3 használható mdb-válto-zata ezen túlmenõen tartalmazza az ETO új ma-gyar kiadásának jelzeteit is magyarázatokkal és ajelzetekre utaló többi mutatószóval. Ez utóbbiakegy része még nincs integrálva a tezaurusz sze-mantikai szerkezetébe, de a nyár végéig elkészül.

A lexikai egységek az MSZ 3718 szabványszerinti relációkkal kapcsolódnak egymáshoz.Jelentésüket adott esetben a tartalmukra vonat-kozó általános megjegyzések, használatukat al-kalmazási megjegyzések, eredetüket olykor for-rásadatok egészítik ki.

A tezaurusz központi karbantartása jelenleg aRelex tezauruszkezelõ programmal folyik. Min-den regisztrált részt vevõ könyvtár javasolhatmódosítást, új lexikai egységek felvételét és tör-lést, az ehhez alkalmas együttmûködõ karban-tartási és fejlesztési felület a Kaposvári MegyeiKönyvtár honlapján található. A karbantartásidöntéseket mindenki megismerheti, a hozzáférésehhez a felületen nincs korlátozva.

A Relexszel kezelt tezaurusz aktualizált vál-tozata az OSZK, illetve a kaposvári megyeikönyvtár honlapjáról tölthetõ le, kérésre a re-gisztrált könyvtárak közvetlenül a karbantartótólis megkaphatják a tezaurusz mdb állományát. Atezaurusz 3.0 változata a Magyar ElektronikusKönyvtár honlapján érhetõ el HTML-, illetõlegletölthetõ formában (ez az állomány jelenlegnincs aktualizálva)4.

A tezaurusz kialakítója és a jelenlegi karban-tartást végzõ Ungváry Rudolf kezdettõl fogva arratörekedett, hogy ennek a folyton változó szelle-mi kincsnek a gondozását intézményesítsék, serre a feladatra a Könyvtári Intézetet látta legin-kább alkalmasnak. Ennek megvalósulását szol-gálta az „OSZK-tezaurusz/Köztaurusz jelene ésjövõje” tárgyú, június 29-én, a Könyvtári Intézet-be összehívott munkaértekezlet, amelyre a tezau-ruszt használó, illetve a fejlesztésében is részt vevõkönyvtárak képviselõi kaptak meghívást.

Ungváry Rudolf itt is hangsúlyozta: nagyonfontos, hogy a nagy szellemi értéket képviselõtezaurusz kezelése, karbantartása, szolgáltatá-sa biztonságos, intézményi háttérben történjék,ezért kérte a Könyvtári Intézet igazgatóját, azintézmény vállalja el ezt a feladatot. Minde-nekelõtt ennek a biztonságnak a megteremtéseaz elsõdleges, késõbb fejlesztésekre is igény,esetleg szükség lehet. Az eddigi tapasztalatoknyomán máris látszik: szükségessé vált a teza-urusz revíziója, aminek során a szakterületi„képviseletet” (azt, hogy az egyes szakterüle-teken mennyire kielégítõen szerepelnek a te-zauruszban a kifejezések) is át kell tekinteni saz egyenetlenségeket kiszûrni. Résztezauruszo-kat is létre kell majd hozni a nagyon belül,hogy a tezaurusz felhasználói saját maguknak


könnyebben válogathassák ki az állományo-kat. A tezaurusz jelenlegi aktualizált állomá-nya több mint 42 ezer lexikai egységet és 54ezer ETO-jelzetet tartalmaz. Az ezt kiegészí-tõ, a földrajzi neveket tartalmazó Geotauruszbanugyancsak több mint 42 ezer földrajzinév-lexi-kai egység szerepel, a két tezaurusz tehát együt-tesen (az átfedéseket és az ETO-jelzeteket és mu-tatószavakat leszámítva) kb. 70 ezer lexikai egy-séget tartalmaz. Csak megjegyezzük, hogy aKongresszusi Könyvtár angol nyelvû egyetemestezauruszának jelenlegi lexikai állománya kb. 100ezer (1995-ben még csak 20 ezer volt). A teza-urusz kezelõfelülete jelenleg az MS Access ala-pú Relex, a központi karbantartást ezzel végzik.

Rá kell arra is mutatni, hogy a tezauruszokteljes körû, felhasználóbarát professzionális ke-zelésére az integrált könyvtári rendszerek mégegy ideig nem lesznek felkészítve (még azoksincsenek rá felkészítve, melyek egyébként a ke-reséshez és osztályozáshoz a tezauruszt képesekfelkínálni), s ezért a központi karbantartásra, demég az alkalmazó könyvtárakon belül is a gyorskezelésre a Relex tezauruszkezelõ programraszükség lesz. A Relex jelenlegi korlátai miatt ajövõben törekedni kell új program kidolgoztatá-sára. Ezzel kapcsolatban Bánki Zsolt a követke-zõ feltételeket szabta:

– legyen hálózatban használható,– egy etalonnak tekintett, a hálózaton min-

den regisztrált felhasználó által elérhetõ tezau-ruszt kezel, és megengedi számukra a módosítá-sok felvételét, amelyek (természetesen) kontroll-szerkesztés után válnak véglegessé (esetleg „el-utasítottá”),

– tezauruszelemzõ modullal kell kiegészíte-ni a relációk ellenõrzésére.

A tezaurusz fejlesztése a jövõben is csak team-munkában, intézményesített háttérrel és koordi-nációval oldható meg.

A meglévõ, még nem integrált résztezauru-szok besorolása a szakterületekhez 60-70%-banautomatikus lehet az ETO alapján, más részükcsak kézi munkával építhetõ be. Ez és a prog-ramfejlesztés bizony pénzbe kerül, a forrásokmegszerzése is a gondozást vállaló Könyvtári In-tézetre vár.

Czinkné Bükkösdi Valéria a karbantartási ésfejlesztési felületetnek5 webhelyet adó kaposvárimegyei könyvtár képviseletében annak a véle-ményének adott hangot, hogy a tezaurusz közzé-

tételekor, 2000-ben a könyvtárak azért nem kezd-ték alkalmazni a tezauruszt, mert az integráltrendszerek néhány kivételtõl (pl. Huntéka,Textlib, Aleph) eltekintve nem kezelnek tezau-ruszt. A könyvtárosok egy részében a tezaurusszalszembeni idegenkedés is érzékelhetõ, ennek felol-dására akkreditált tanfolyamokkal is támogatni kel-lene a tezaurusz alapú tartalmi feltárást!

Gáncsné Nagy Erzsébet beszámolt arról, hogykönyvtárukban az osztályozási munkához, a leg-találóbb osztályozási fogalom megállapításáhozmagát a Relexszel kezelt tezauruszt használják,mert a Relexen keresztül sokkal egyszerûbb éskönnyebb a tezauruszban keresni és navigálni6.A Relex-tezauruszában megtalált kifejezést eztkövetõen a könyvtári rendszer katalogizáló mo-duljában kikeresik és hozzákapcsolják az osztá-lyozandó dokumentumhoz. Ezt a gyakorlatotkövetik egyébként szinte az összes olyan könyv-tárban (az Akadémiai Könyvtárban, a közmûve-lõdési könyvtárakban és magában az OSZK-banis), ahol a tezauruszt alkalmazzák.

Sándor Tibor a Fõvárosi Szabó Ervin Könyv-tár képviseletében bejelentette, hogy több százszavas gyûjteményt adnak át a tezaurusznak (pl.a szociológiai és zenei kifejezéseket, a zenei rész-legük és a Budapest Gyûjtemény gyûjtésébõl).Hangsúlyozta: a tezaurusz karbantartásának, fej-lesztésének intézményesülése fontos lépés, és se-gítséget adhat az integrált rendszereket fejlesztõinformatikusok meggyõzéséhez annak érdekében,hogy a tezaruszkezelést rendszereikben megoldják.

Rácz Ágnes gyûjteményfejlesztési és feldol-gozási igazgató elmondta: az OSZK-nak is vanzenei szógyûjteménye, ennek és a többi szakte-


rületi szógyûjteménynek a beépítésében össze-hangoltságra van szükség. Az OSZK ezt úgyoldja meg, hogy az összes szakterület ilyen jellegûigényét, javaslatát egy munkatárs gyûjti össze.

Cserbák András az MTA-ban négy éve hasz-nált Aleph és a Relexszel kezelt Köztauruszegyüttes használatának gyakorlatáról számolt be.Megemlítette, hogy talán erõs közmûvelõdési jel-lege miatt is alkalmazzák kevéssé szakkönyvtáraka tezauruszt, remélhetõen a közeljövõben várhatóbõvítések ezen érezhetõen segíteni fognak.

Bartos Éva bejelentette, hogy a KönyvtáriIntézet Fejõs Lászlót, az ETO-kiadás7 koordiná-torát bízta meg a tezaurusz gondozásával és azezzel kapcsolatos összes teendõ ellátásával.Értelemszerûen a tezauruszhoz kötõdõ infor-mációk is az intézet internetes oldalára kerül-nek majd át.

Fejõs László–Ungváry Rudolf

Hivatkozások:1 OSZK-tezaurusz/Köztaurusz. Az Országos Szé-chényi Könyvtár és a közmûvelõdési könyvtá-rak átfogó tezaurusza : 3.1 változat. Fõszerk.Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtáro-sok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyv-tár – Budapest: MKE, OSZK, 2000–.2 Ungváry Rudolf: Az OSZK-tezaurusz és a KÖZ-TAURUSZ. In: Könyvtári Figyelõ, Új folyam11. (47.) évf. 2001. 1. szám. p. 11–40. http://p r i m u l a . o s z k . h u / k i a d v a n y / k f / 2 0 0 1 / 1 /ungvary.html3 Ungváry Rudolf: Tezauruszkezelõ programokés a RELEX. In: Tudományos és Mûszaki Tájé-koztatás, 48. évf. 2001. 1. sz . p. 3–16. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1620&issue_id=264 OSZK-tezaurusz/Köztuaursz. Megtekinthetõverziók. HTML-változat. http://mek.oszk.hu/00700/00769/5 Köztaurusz. Karbantartás és fejlesztés.[2001.04.07.] (online) http://www.mvkkvar.hu/koztaurusz.php6 Gáncsné Nagy Erzsébet, Lengyel Mónika: Kö-vetkezetes tartalmi feltárás szoftvercsere mellett?A Köztaurusz használata a gyõri Kisfaludy KárolyMegyei Könyvtárban. In: Tudományos és Mûsza-ki Tájékoztatás, 53. évf. 2006. 7. sz . ?–??. p.7 Egyetemes Tizedes Osztályozás. UDC Publ.No. P057. 1–3. köt. Budapest: Országos Széché-nyi Könyvtár, 2005.

„Az úgy volt…”Janikovszky Éva meseíró

pályázat 2004–2005A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár ez ideig kétalkalommal hirdette meg a népszerû írónõ nevé-vel fémjelzett meseíró pályázatot, amelynek cél-ja egyrészt tisztelgés az írónõ munkássága elõtt,másrészt a gyerekek alkotótevékenységének ösz-tönzése, készségeik fejlesztése, irodalomszerete-tük növelése.

A pályázat szervezõi két kategóriában vártáka 6–10 éves gyerekek és 11–16 éves fiatalokírásait, akiknek az irodalom felé való fordulásátezzel is támogatni, az írás-olvasás iránti igényü-ket növelni szerették volna. Az eredeti szándékszerint az elsõ pályázati kiírás budapesti diákok-nak, míg a második a budapestieken kívül négyhatáron túli magyar település diákjainak is szólt.Az érdeklõdés azonban olyan mértékû volt másvárosokból és településekrõl mind a határokonbelül, mind kívül, hogy ettõl a pályázati megkö-téstõl el kellett tekinteni.

A legfeljebb öt gépelt oldalnyi beküldött pá-lyamûvek bármilyen témájúak lehettek, mûfajimegkötés vagy korlátozás nélkül. A postai útonbeérkezõ pályázatokat a Központi Könyvtár cí-mére küldték be a versenyben részt vevõk. Apályázatok elkészítésére hat hét állt rendelkezés-re a meghirdetéstõl a beadási határidõig.

A pályázat meghirdetésére sajtótájékoztatónkerült sor. A kiírás népszerûsítésére négyszínnyo-mású plakát és szórólap készült, amely a Fõvá-rosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtáraiba ésazokon keresztül az egyes kerületi iskolákhoz,oktatási és kulturális intézményekhez jutott el.A fõvárosi mozik elõcsarnokában felállított ki-vetítõkön keresztül hat héten át naponta több al-kalommal vetítették a felhívást. Különbözõ rádi-ók és tévécsatornák mûsoraikban foglalkoztak apályázattal beszélgetések és riportok során.

A beérkezett írásokat könyvtárosokból állóelõzsûri bírálta el és juttatta el a kiválasztottakat aszakmai zsûri tagjaihoz. A szakmai zsûri tagjai2004-ben Tóth Krisztina, Nógrádi Gábor, 2005-ben Tóth Krisztina és Rigó Béla, a gyerekek köré-ben már ismert és népszerû szerzõk voltak. Az õvéleményezésük és ítéletük alapján született dön-tés a díjak odaítélésérõl.


Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra mind-két alkalommal ünnepélyes keretek közt került sora Wenckheim-palota nagy báltermében, ahol mû-sorral és egy kis vendéglátással lett a rendezvénymég színesebb, emlékezetesebb.

A 2005-ös pályázati felhívásra 434 pályamûérkezett 388 pályázótól. A 6–10 évesek kategó-riájában 218 pályázó 246 pályázattal vett részt.A 11–16 évesek kategóriájába 170 pályázó 189pályázatot küldött. Az elõzsûrizés az elsõ kate-

góriából 48, a másodikból 34 pályázatot juttatotta szakmai zsûri elé, amely döntött a díjakról, adíjazott írásokról. Egy elsõ díj, két második díjés három harmadik díj született mindkét kategó-riában, valamint tíz különdíj az elsõ csoportbanés hét a másodikban.

A meseíró verseny a határon kívüli magyardiákokat is mozgósította, és szép számmal in-dultak írásaikkal a megmérettetésen. A számoktükrében ez 121 pályázót jelentett.

Az írásmûvek tematikailag igen színesek,széles skálájúak, a hagyományos mesetémáktóla mindennapi életünk bemutatásáig, a kis szer-zõk életének egy-egy eseményét megörökítõ le-írásig. Sokan rajzaikkal illusztrálták pályázatu-kat, míg néhányan „illusztrációkkal ellátott köny-vecske” alakban küldték be mûveiket.

A meseíró pályázat mind a két alkalommalsikeres volt, megfelelõ érdeklõdés követte a gye-rekek és a felnõttek részérõl egyaránt a meghir-detéstõl a díjkiosztásig. Az eddigi sikere és nép-szerûsége azt mutatja, hogy jó kezdeményezés,igény van rá, ösztönzõ erõvel bír, és egybenaktivizálja az iskolás korosztályt, alkotókedvétés fantáziáját.

2006-ban a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárújra meghirdette a meseíró pályázatot, egyrésztaz eddig szerzett jó tapasztalatok és eredményekalapján, amelyek visszaigazolták az elvárásokat,másrészt az idei pályázat meghirdetésének kü-lönleges aktualitását az is adja, hogy az írónõ,akinek munkássága és emléke elõtti tiszteletün-ket ezzel is ki szeretnénk fejezni, 2006. április23-án lenne 80 éves.

A 2006. évi pályázatról

A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár által 2006.április 21-én meghirdetett és 2006. május 25-énzárult Janikovszky Éva meseíró pályázat ez al-kalommal is sikeres volt. A felhívásra összesen269 pályázó 301 pályamûve érkezett a két kor-csoportban. Az I. kategóriában 161 pályázó 175mûvel, a II. kategóriában 108 pályázó 126 mû-vel indult.

A pályamûveket a könyvtár munkatársaibóllétrehozott bizottság elõzsûrizte, amely összesen83 pályázatot (6–10 éves korosztály: 46 fõ 47pályamunka és 11–16 éves korosztály: 35 fõ 36pályamunka) tartott a szakmai zsûri elé tovább-jutásra alkalmasnak.

A szakmai zsûri munkájában ebben az évbenis Tóth Krisztina és Rigó Béla vett részt, akikdöntöttek a díjak odaítélésérõl, a végleges sor-rend felállításáról.

A támogatók lehetõvé tették, hogy mind adíjak, mind a díjazott mûvek számát növeljük.Így kerülhetett sor a két kategóriában négy elsõ,öt második, hat harmadik díj és tíz különdíjodaítélésére, amelyek átadására 2006. június 16-án délután került sor a Fõvárosi Szabó ErvinKönyvtár Központi Könyvtárának nagy bálter-mében.


„…az elõdök tiszteletea legelsõ törvény…”

Helyismereti vetélkedõKiskunfélegyházán

Befejezõdött Kiskunfélegyházán az a nagysza-bású helyismereti vetélkedõ, melyet a PetõfiSándor Városi Könyvtár és a Kiskun Múzeumszervezett, és amelyet a Kiskunfélegyháza Ifjú-ságáért Egyesület, illetve a Katolikus IfjúságiIroda támogatott. E nemes versenyzésnek a céljaaz volt, hogy a fiatalok megismerkedjenek váro-sunkkal, Kiskunfélegyházával, azzal a hellyel,ahol élünk. Milyen ragyogóan fogalmazta megegykoron Tömörkény István, amikor azt írta:„…az elõdök tisztelete a legelsõ törvény…”!

Valóban nagyszerû dolog, ha egy városbansúlyt helyeznek a helyi értékek, történelmi ese-mények, mûemlékek számontartására, megóvá-sára, átörökítésére az utódnemzedéknek. Ennekszellemében találták meg a verseny mottóját FaluTamás halhatatlan soraiban: „Keresem az utcát,keresem a házat. Betemette õket az építõ szá-zad.”

Szinte kimondani is csodálatos, hogy Kiskun-félegyházán 150 csapat (ez több száz gyermek,fiatal) jelentkezett az elsõ feladat megoldására.Ez még akkor is nagyszerû, ha az elsõ fordulóbavégül is 111 együttes küldte be a megoldásokat.A megoszlás a három korosztályban a követke-zõ volt: az 5–6. osztályosok esetében 41, a 7–8.osztályban 30 és a 9–10. osztályosoknál 40 csa-pat vett részt.

Végül 8-8 háromfõs csapat jutott be a KiskunMúzeumban rendezett döntõbe, amelyre április24–25-én és 27-én került sor. Itt kétfajta feladatvárta a versenyzõket. A bemutatkozásra, iskolá-juk rövid történetére és az idegenvezetésre elõrefel lehetett készülni, de a mozaik feladatsorra, anevezetes személyek ismertetésére, felismerésé-re, valamint a vaktérképre a helyszínen kellettazonnali válaszokat adni.

A színvonalas döntõk végeredménye:I. korcsoport, 5–6. osztály: A zsûri (Rádi

Erzsébet, Kapus Béláné, Kállainé Vereb Mária)elé három Platán, egy bankfalui, egy Petõfi Sán-dor, két József Attila és egy Darvas iskolás csa-pat került. I. hely: Honalapítók – Preisz Fanni,Szabó Anna, Vajda Dóra, Platán iskola, felké-

szítõ tanár: Takácsné Medveczki Zsuzsanna, II.hely: Boszorkák – Kádár Szilvia, Pici Dalma,Ficsór Dóra, Bankfalui Általános Iskola, felké-szítõ tanár: Ficsór Katalin, Pázmándi Judit, III.hely: Szépítõk – Tóth Szabina, Horváth Eszter,Doroghy Ágnes, Platán iskola, felkészítõ tanár:Takácsné Medveczki Zsuzsanna.

II. korcsoport: 7–8. osztály: A zsûri (LaczkónéSzabó Klára, Bánki Horváth Mihály, TóthnéGyenes Krisztina) elé öt József Attila, két Platán éskét Darvas iskolás csapat került. I. hely: Kamikázé– Kaposi Péter, Tóth Márton, Bozóki Mátyás, Jó-zsef Attila Általános Iskola, felkészítõ tanár:Lénártné Szikszai Anikó, II. hely: Régészek – Kõ-házi Gergõ, Holló-Szabó Benedek, Magyar Zoltán,Platán Utcai Általános Iskola, felkészítõ tanár:Takácsné Medveczki Zsuzsanna, III. hely: JózsefAttila – Kürtösi Brigitta, Jantyik Aranka, KovácsKitti, József Attila Általános Iskola, felkészítõ ta-nár: Lénártné Szikszai Anikó.

III. korcsoport: 9–10. osztály: A zsûri(Bánkiné Molnár Erzsébet, Mayer Lászlóné,Simonné Retkes Edit) elé öt mórás, két mezgésés egy közgés csapat került. I. hely: Queens –Patyi Eszter, Málik Berta, Pataki Orsolya, MFG10/E, felkészítõ tanár: Rostáné Földényi Éva, II.hely: Kunsági csajok – Fábián Diána, H-TóthNóra, Kovács Klaudia, MFG 9/E, felkészítõ ta-nár: Szabó Gyuláné Matyók Katalin, III. hely:Félegyházi Lángész Ész – Fekete Tünde, NovákEdit, Víglási Krisztina, Közgazdasági Szakközép-iskola, felkészítõ tanár: Bánki Horváth Mihály.

A vetélkedõre egy iskolából, sõt némely osz-tályból is több csapat jelentkezett. Meg kell

A Queens csapata:Patyi Eszter, Málik Berta, Pataki Orsolya,

felkészítõ tanár Rostáné Földényi Éva


említeni a József Attila Általános Iskolát, a Pla-tán Utcai Általános Iskolát, valamint a MóraFerenc Gimnázium hatévfolyamos tagozatát,ahonnan a legtöbb diák érkezett a. (Ez utóbbiiskolának mind az öt döntõbe jutott csapata a10/E és 9/E osztályokból került ki.)

A döntõk napja eredményhirdetéssel zárultminden korcsoportnál. A csapatok emléklapotkaptak, valamint az elsõ három helyezett könyv-jutalomban is részesült. Május 21-én, a város-alapítók napja ünnepségének keretében mindenkorcsoport helyezett csapattagjai névre szólóoklevelet vehettek át a kiskunkapitánytól. Adöntõbe jutott csapatok jutalma egy közös kirán-dulás volt. Május 26-án, pénteken Budapestre, aMagyar Nemzeti Múzeumba és az Országházbalátogattak el a félegyházi diákok.

A 2005/2006. évre kiírt helyismereti vetélke-dõ két fõ szervezõje Mészáros Márta múzeum-pedagógus és Török Brigitta helyismereti könyv-táros volt. Köszönet munkájukért!

Rosta Ferenca kiskunfélegyházi

Móra Ferenc Gimnáziumigazgatója

Nemzeti ereklyék, kincsekaz OSZK gyûjteményébõlJúlius 6-án új kiállítótér nyílt az Országos Szé-chényi Könyvtár (OSZK) V. emeletén, a fõbejá-rat szintjén. Ez a gondosan kialakított tér adotthont a most indult, Nemzeti ereklye címûkiállítássorozatnak, melynek keretében a magyarírásbeli kultúra egy-egy kiemelkedõ darabjátmutatja be a könyvtár, köztük corvinákat, a KépesKrónikát, a Halotti beszédet és a Himnusz ere-deti kéziratát.

Az ünnepélyes megnyitón Hiller István okta-tási és kulturális miniszter gratulált az OSZK ésaz osztrák nemzeti könyvtár összefogásával el-ért kultúrdiplomáciai sikerhez, aminek eredmé-nyeként az UNESCO a világ emlékezetének ré-szévé nyilvánította a corvinákat. A miniszterszerint ez a könyvtár vezetõi szemléletváltásá-nak is köszönhetõ, annak, hogy nem csupánõrizni akarják a nemzeti kincseket, hanem be-mutatni is.

Dippold Péter tudományos igazgató köszön-tõjében elmondta: az emberekben erõs igény él

arra, hogy a magyarság kincseit a maguk fizikaivalójában is láthassák. Ehhez természetesen megkell teremteni azokat a különleges körülménye-ket, amelyek között például egy corvinát kinyit-va közszemlére lehet tenni. Még ilyen feltételekmellett is korlátozott ideig, szeptember 3-áigláthatja a nagyközönség a Philostratus-corvinát,Mátyás király könyvtárának legszebb darabját.

S hogy a környezet méltó legyen a kiállítottereklyékhez, arról a Magyar KárpitmûvészekEgyesületének tagjai gondoskodtak, akik több-éves munkával elkészítették a Corvin-kárpitokcímet viselõ triptichont. A corvinák motívumaitfelhasználó mûalkotást Bereczky Loránd, a Ma-gyar Nemzeti Galéria fõigazgatója méltatta, akiszerint különös jelentõsége van annak, hogy egynemzeti ereklyéket õrzõ intézmény a kortársképzõmûvészeket hívta segítségül kincseinekméltó bemutatásához, ezzel is bizonyítva, hogya mûvészet folyamata nem szakad meg.

A Mátyás udvarának igazi európai pompájátmegidézõ kódexhez és a ragyogó kárpitokhoznagyszerûen illeszkedett a Misztrál együttes re-neszánsz hangulatú zenéje.


A kiállítást megelõzõ sajtótájékoztatón mu-tatta be Káldos János, az OSZK Magyar Elekt-ronikus Könyvtár munkatársa a Digitális Kincs-tár CD-sorozat elsõ darabját, amely (természe-

tesen) a Philostratus-corvina digitális változata,de már majdnem kész a második is, amely Ba-lassi Bálint fordításában a Beteg lelkeknek valófüves kertecske lesz. Az elképzelések szerint 10-12 CD kiadását tervezik évente, ennek harmadaaz éppen soros kiállítású nemzeti ereklye lesz. A

CD-k ára 3500 Ft. Bõvebb információ és webesmegrendelés: http://www.kincstar.oszk.hu/html/megrendelo.htm.

Ugyancsak e satótájékoztatón jelentette beDippold Péter tudományos igazgató, hogy a neo-latin világkonferenciák sorában következõtizenharmadikat Magyarországon tartják. Hazaiszervezõi: a Magyar Tudományos Akadémia, aszegedi és a debreceni tudományegyetem, vala-mint az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Atéma pedig: Varietas gentium – CommunisLatinias: Népek sokfélesége – a latinitás közös-sége. Az OSZK a világkonferencia tiszteletére


Mítosz és valóság – latin nyelvû történetírás Ma-gyarországon a XV–XVIII. században címmel ki-állítást szervez, amely a humanista kultúra elter-jedését és Kárpát-medencei tárgyi emlékeit mu-tatja be július 7. és szeptember 3. között. A kon-ferenciára budapesti és szegedi helyszíneken au-gusztus 6. és 12. között kerül sor.

A tudás háza ablaka világra Kelevízen*Elõször is mentegetõzéssel kezdem, mert a sebté-ben kitalált cím kicsit képzavarosra sikeredett. Aház hogyan lehet ablak? Gondolom, hogy olvasó-im értik a szándékomat, „egy képben csak csupána lényeget”, ahogy Radnóti írja, akartam megjele-níteni mondandómat.

Az IT-mentor programban én nagy lehetõsége-ket látok. Azt érzem, hogy a kistelepülések meg-maradása érdekében szinte ez az egyetlen lehetõ-ség, melyhez a jóakarat mellett a technika is hoz-zájárul.

Nem új megállapítás, hogy fogy a falvak népe,hogy csökken a gyereklétszám, ezzel párhuzamo-san iskolákat zárnak be, okkal vagy ok nélkül.Pedagógusgyerekként már a 60-as években meg-éltem az iskola-összevonás minden családi kon-zekvenciáját.

A hetvenes években már könyvtárosként akko-ri fõnökömmel, elõdömmel arra törekedtünk, hogyaz így elhagyott iskolák osztálytermében könyv-tárt rendezzünk be, mondván: a kistelepülésen azegyetlen mûvelõdési alkalom színtere lehet a szé-pen berendezett könyvtár. Jelzem, akkor a megyeikönyvtár rendelkezett olyan pénzalappal a fenn-tartó jóvoltából, melybõl ezt megtehette. Késõbbmegszerveztük a megyei szintû könyvtári ellátásrendszerét. Az önkormányzatok felével szerzõdéstkötöttünk a szolgáltatás teljesítésére.

Közben bevezettük az ellátórendszer gépi nyil-vántartását. A kis községek könyvtáraiban egyrenagyobb igényként jelentkezik a cédula-nyilván-tartás, melyet egy gépi katalógus helyettesíthetne.

Ezért örültünk a Hírközlési és InformatikaiMinisztérium eMagyarország akciójának, melyneksorán több könyvtárunk is pályázott számítógépre.

Például a kaposvári Honvéd utcai könyvtárban azeMagyarország-pontot maga a belügyminiszterasszony nyitotta meg.

Természetesen mi, könyvtárosok azt szeretnénk,ha a településeken minden számítógépet a könyv-tárban helyeznének el, illetve minden (kis)-településen lenne egy olyan szintér, ahol nem csaka könyveknek lenne helyük. Ne felejtsük el, hogya kistelepüléseken már egyre gyakrabban nemkönyvtárról beszélünk, hanem a könyveknek azellátórendszeren keresztül szállított és jól váloga-tott, a letéti rendszer cseréjén alapuló olyan frissállományáról, melyet a település önkormányzatarendel meg szolgáltatásként. A fenntartó ezeken ahelyeken csak a helyet és a személyt biztosítja, hamindezt a többcélú kistérségi könyvtári ellátási for-mában teszi, jelentõs normatívára is szert tehet.Ezek szerint a kistelepülésen már nem is könyv-tárról beszélnénk, hiszen ezek a törvényi elõírás-nak sem felelnek meg. Egy olyan szintérnek, melylehet elhagyott iskola, posta, ahol a könyvek és aszámítógépek egy helyen vannak, lehet jövõje. Azún. teleházba is be lehetne rakni ennyi könyvet, ésa teleházat is be lehet vinni a könyvtárba. A lé-nyeg az, hogy a hagyományos információhordo-zók, a könyvek, és a modern információhordozókés eszközök egy helyen legyenek.

Nos, ez nem fikció. Kelevízen, egy 370 lelkestelepülésen, ahol 1981-ben megszûnt az alsó tago-zatos iskola is, okos önkormányzati vezetõk pá-lyázat útján felújították a szolgálati lakást, ahovabevitték a könyveket, az eMagyarország számító-gépeit, de ott van egy asztali foci is a fiatalokszámára, meg még négy tárló mûvelõdéstörténetikiállítása, mely a múltat idézi. A Tudás Háza,merthogy így nevezik a komplexumot, vezetõjeegy munkanélkülivé vált pedagógus, akit az ön-kormányzat közhasznú munkásként alkalmaz.

Ezzel azt akarom mondani, hogy nemcsak pénz-kérdés volt az ilyen irányú fejlesztés a falvakban,hanem elsõsorban szemléleti. Itt, Kelevízen meg-volt ez a fajta szemlélet és az akarat is. Akárhány-szor elmegyek a ház elõtt, jólesõ érzés kerít hatal-mába. Nemcsak azért, mert a ház szülõházam, ha-nem azért is, mert azt tapasztalom, hogy mindigvan közönsége, látogatója. Ezért gondoltam azt,hogy ilyen helyekre kellenének az IT-mentorok,akik a könyvtárosokra jellemzõ szolgálatkészség-gel, fõhivatásban, a XXI. század lámpásaikéntigazítanák el a betérõket az eljövendõ eMa-gyarország szoftverlabirintusában és információ-áradatában.

Varga Róbert

* Az Információs társadalmi esélyegyenlõség – IT-men-tor program regonális road-show-ján, Kaposváron, 2006.június 8-án elhangzott elõadás szerkesztett változata


Számítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalaink

Korszerû kalendárium

Új, digitális oktatási segédanyaga Neumann-ház szolgáltatásai

között

http://jelesnapok.neumann-haz.hu

„Isten veled, jelöletlen idõ.”(Nemes Nagy Ágnes) – Jeles napok

Jeles napok címmel új, digitális oktatási segéd-anyagot tett közzé a Neumann-ház 2006 májusá-ban. Az internetes gyûjtemény a kalendárium, avilági és az egyházi ünnepek, a történelmi ésegyéb évfordulók témakörében kínál több mû-veltségterületen is használható tananyagot. Azirodalmi és szakirodalmi szövegekbõl, részletek-bõl, multimédiás elemekbõl álló digitális össze-állítás elsõsorban a tanórák színesítését, az óra-vázlatok készítését, a tananyagrészletek kibontá-sát, az ünnepségek szervezését segíti elõ, vala-mint gazdag kínálatot nyújt különbözõ iskolaivetélkedõkhöz, szabadidõs programokhoz is.

A folyamatosan gazdagodó, hiánypótló gyûj-temény nemcsak a diákok, hanem a felhaszná-lók más csoportjai számára is hasznos mûvelõ-déstörténeti ismereteket közvetít.

A középkori templombelsõt idézõ bevezetõanimáció (intró) – figyelemfelhívó címlapként –a katedrálisok kõrózsa ablakát és a tizenkét ál-latövi szimbólumot jeleníti meg, miközben fel-hangzik a kódexmásoló szerzeteseket idézõ meg-zenésített Dsida Jenõ-versrészlet a Misztrál együt-tes elõadásában. A nyitó oldalra érkezve az Or-szágos Széchényi Könyvtárban õrzött XIX. szá-zadi földgömb talapzatának ritkaságszámbamenõ, magyar feliratú zodiákus rajzát láthatjuk,míg a hagyományos paraszti kultúrára való uta-lásként végigkíséri a felhasználót a parasztházakgerendáira emlékeztetõ faerezet-motívum. Ahonlap grafikáját a Neumann-ház felkérésére aColorPlus Kft. készítette el, a mûvészeti vezetõJankovics Marcell volt.

Jankovics Marcell köszöntõjea Jeles napok honlap

bemutatóján

„…Isten versénekritmusa”

(Babits Mihály)– Az ünnepek

listája

A virtuális antoló-gia gerincét az ún.ünneplista képezi,amely jelenleg közelhétszáz ünnepet, év-fordulót számlál. Ösz-szeállításának fõ


szempontja az európai és a magyar tradíció,valamint a kalendárium jeles napjainak kultúr-történeti vetülete volt. A listában elsõsorban azokaz ünnepek szerepelnek, amelyek a mai napigrészei a társadalom közös, eleven emlékezeté-nek. Helyet kaptak a felsorolásban a hagyomány-ba mélyen ágyazódó, de mára már kiveszõ ün-nepek csakúgy, mint az újabb keletû emlékna-pok és világnapok. Önálló ünnepoldal készült atizenkét hónap számára, ahogy a teljes év gon-dolatköréhez is, feldolgozva az idõ, a kalendári-um, a naptári rendszer témáját.

Minden egyes ünnephez megfelelõ leírást, szak-irodalmi szöveget társítottunk. Ezekhez elsõsorbana Neumann-ház által már digitalizált, eredendõenpapíralapú forrásokat használtuk fel. Bálint Sán-dor: Ünnepi kalendárium 1-2., Karácsony, pünkösd,húsvét, Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium,Hahn István: Naptári rendszerek, idõszámítás,Supka Géza: Kalandozások a kalendáriumban ésmás érdekességek; Dömötör Tekla: Magyar nép-szokások – csak néhány a Jeles napokban idézettjelentõs munkák közül. Az ünnepekhez hozzáren-deltük a már digitalizált kötetek megfelelõ fejeze-

tét, részletét, a címre rá-kattintva pedig elérhetõa teljes kötet is. A fel-használt szakirodalommenüpont alatt megte-kinthetõ azoknak a mû-veknek a listája, ame-lyeket idéztünk a Jelesnapok ünnepoldalain.Mintegy háromszázöt-ven ünnephez – elsõsor-ban az újabb keletû vi-lágnapokhoz és nemzet-közi napokhoz – a Neu-mann-ház irodalmiszerkesztõsége készítet-te el az ún. ünnepleírást.

Az egyes ünnepoldalakhoz a szakirodalmi rész-leteken kívül szépirodalmi idézetek kapcsolódnak.Elsõsorban a Neumann-ház szerverein tárolt, ko-rábban feldolgozott szövegek szerepelnek az össze-

állításokban (Biblio-theca Hungarica Inter-netiana, http://www.neumann-haz.hu/tei/bhi/, Digitális IrodalmiAkadémia http://www.irodalmi akademia.hu). Több esetben ta-lálkozhat a felhasználómás internetes gyûjte-mények részleteivel is(pl. Magyar Elektroni-kus Könyvtár).

A közel ötezer szép-és szakirodalmi idézetsok hónapos szerkesz-

Ünnepoldal

„Nap-napra omlik, év hamvába hull”(Jékely Zoltán )– Szakirodalom, szépirodalom


tõi munka eredménye csakúgy, mint a majd négy-ezer – más szerverekre mutató – ugrópont (link),amelyeken keresztül további információkat kaphata felhasználó. Az egyes ünnepekre vonatkozó, il-letve vonatkoztatható url-ek kiválogatásához nagysegítséget nyújtott a Neumann–ház legrégebbi szol-gáltatása, a WebKat.hu. néven ismert katalógus(http://www.webkat.hu).

„Mostan színes tintákról álmodom.”(Kosztolányi Dezsõ)

– Multimédiás elemek

A szövegrészletek mellett multimédiás elemeksokasága is színesíti az ünnepoldalakat. Több mint250 hangzóanyag (mondóka, vers, versrészlet, nép-dal, megzenésített vers) szerepel a honlapon – töb-bek között – Bodza Klára, Huzella Péter, SzabóAndrás és a Misztrál együttes elõadásában.

Grafikusok közremûködésével az ünnepek egy-egy körülhatárolt csoportjához is készültek illuszt-rációk. Kun Fruzsina tizenöt Mária-ünnephez fes-tett képe, Kakasy Éva az ökológiai környezettelkapcsolatos világnapokhoz készített illusztrációi,

Kormány Vera a tizenkét hónapot megidézõ rajza,valamint gyermekrajzok, fotók százai és a Bíró Fe-renc egyedi gyûjteményébõl származó diafilmkoc-kák is színesítik az odalakat.

A ColorPlus Kft.-vel való együttmûködés ered-ményeként harminckét animáció és tíz kis video-film készült a magyar szentek és boldogok, amagyar Nobel-díjasok és a világnapok témájában.Az interaktivitást szolgálja a négyféle játék – me-móriakártya, keresztrejtvény, puzzle és kvízjáték.Az irodalmi idézetekhez kapcsolódó ezerkétszázkvízkérdés a hónapokhoz és az egyes ünnepekhezkötõdik.

„Oh, a szárnyas idõ hirtelen elrepûl”(Berzsenyi Dániel) – Gyarapítás, bõvítés

Az internetes közzététel pillanatában majdtízezer különbözõ elemet (szöveget, képet,hanganyagot, animációt, videót, interaktív já-tékot, url-t) tartalmazott a honlap. Ezek közülsok száz több helyen is szerepel. A bemutató(2006. május 15.) óta több mint négyszáz kép-pel gazdagítottuk a virtuális antológia oldala-it. A nyár folyamán számos szépirodalmi rész-lettel gyarapodik a gyûjtemény, valamint adigitalizálási munkálatok eredményképpenhamarosan közzétesszük Erdélyi ZsuzsannaHegyet hágék, lõtõt lépék címû kötetét, Kato-na Lajos Folklór-kalendárium címû munkáját,Szentpétery Imre A kronológia kézikönyvecímû könyvét.

A 2006-os esztendõ folyamán további ünnep-oldalakkal bõvítjük a szolgáltatást. Elsõsorban akiemelt magyar ünnepek fõcsoportban szereplõévfordulók listája gazdagodik majd jelentõs tu-dósok, mûvészek, történelmi évfordulók ünnep-oldalaival.

Az alkalmazott technológia

A honlap XML-alapú adatbázisát és a mû-ködtetõ programot Szalai Attila készítette el. Azoldalakat 1024x768-as és 800x600-as képernyõ-felbontásra optimalizáltuk. Az animációk, vide-ók, játékok lejátszásához a Macromedia FlashPlayer 7-es verziója, az intró lejátszásához a 8-as verziója szükséges, böngészéshez az Explorer6.0, a Mozilla és a Mozilla Firefox használatátjavasoljuk.

Sudár AnnamáriaNeumann-ház

Kormány Vera: Június


SzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédoló

A kisalföldi könyvtárosokdélvidéki útjárólGyõr-Moson-Sopron megye könyvtárosai köré-ben hagyománya van a szomszédos országokmagyarlakta vidékeire tett szakmai utaknak, azottani könyvtárak és más kulturális intézményekfelkeresésének. A Kisalföldi Könyvtárosok ésKönyvtárak Egyesülete a szomszédos országokcsaknem mindegyikébe szervezett már tapaszta-latcsere-látogatást, de a vajdasági magyar könyv-tárak szinte teljességgel ismeretlenek voltak szá-munkra.

Május 12-én reggel indult el Gyõrbõl csapa-tunk, elsõ állomásunk Magyarkanizsa volt.„Magyarkanizsa Község” 16 települést foglalmagában, melyeknek lakossága 85%-ban magyarnyelvû – ez a legtisztább magyar tömb a Vajda-ságban. Itt várt bennünket Hajnal Jenõ, a Vaj-dasági Magyar Mûvelõdési Intézet igazgatója, akia három nap során figyelmes „házigazdánk” –utunk szervezõje – volt és Virág Ibolya, a helyiJózsef Attila Könyvtár igazgatója. Vendéglátó-ink megmutatták többek között a könyvtár ko-rábbi otthonát, és mögötte a Mûvészetek Házát.Szóba került a település több híres szülötte, köz-tük a költõ Tolnai Ottó, akit aligha kell a versetszeretõ olvasóknak bemutatni.

A tartalmas városnézõ séta után a 2005. már-cius 15-én, éppen a József Attila emlékévbenfelavatott könyvtárban hallgattuk tovább az igaz-gatónõ szavait, aki – mint megtudtuk – a közeliHorgoson is könyvtároskodik. A könyvtár múlt-járól Vörös Anna szólt, aki maga két évtizedeaktív részese e történetnek. Az intézményt 1962-ben hozták létre, a korábban mûködõ egyesüle-tek – Iparos Kör, Katolikus Kör stb. – könyv-gyûjteményeinek egyesítésével. Több költözésután kerülhetett jelenlegi helyére, az önkormány-zat által felépített új, külsejét és belsejét tekintveegyaránt vonzó épületbe, mely a pincével együttnégy szintet tesz ki, pedig egy földszintesrõlálmodtak volna… A fogadótérben helyezték el akézikönyvtárat, mögötte a szakirodalmat; az elsõemeleten a szépirodalom kapott helyet – ezen

belül egy külön teremben a regények; a legfelsõszinten van a gyermekek birodalma, melynekkülönösen hangulatos része a kupola alatt kiala-kított, a gyermekfoglalkozásoknak helyet adó„kuckó”. Ez utóbbiak gyakoriságát jól érzékelte-ti, hogy május 12-én a 75. gyermekfoglalkozásttartották ebben az évben, de felnõtteknek is gyak-ran szerveznek rendezvényeket. A mintegy 1800aktív olvasó kb. 50 ezer könyvbõl válogathat, és40 idõszaki kiadványt forgathat helyben. Igénye-iket a 600 m2 alapterületû épületben négy könyv-táros igyekszik kielégíteni. Nekik így az adatbá-zis-építésre kevés idejük jut: a magyar nyelvûkönyvek esetében ezt mostanában kezdték mega Szirén program segítségével. Az ismertetéstkövetõ – finom sütemények és kávé melletti –beszélgetés alatt megtudtuk, hogy a dokumentu-mok beszerzésével komoly gondjaik vannak, ezenbelül is a magyar nyelvû gyermekkönyvek hiá-nyát említették elsõ helyen. E téren a magyaror-szági személyes kapcsolatok sokat segítenek –Kiskunhalas mint testvérváros pl. rendszeresenjuttat ide kiadványokat. A szûkös beszerzési le-hetõségek miatt különösen fontos, hogy a kiköl-csönzött könyvek idõben visszakerüljenek akönyvtárba. Erre egy üresen hagyott polcon álló,jól látható felirat hívja fel finoman a figyelmet:„Itt álltak azok a könyvek, amelyeket az olvasóknem hoztak vissza!”

Kiállítás a gyermekek munkáibóla magyarkanizsai könyvtárban


Magyarkanizsai ked-ves vendéglátóinktól el-búcsúzva Zentára indul-tunk, ahol egy újabbkönyvtár életébe kap-tunk bepillantást. GerõIbolya, a Városi Könyv-tár igazgatója, terítettasztalokhoz invitálvamutatta be röviden azintézményt, amely aBolyai Tehetséggondo-zó Gimnázium épületé-ben mûködik jelenleg –az 1947-ben létrehozottkönyvtárnak ez a har-madik otthona. A hét-fõtõl péntekig 9-tõl 18óráig, szombaton 8-tól12-ig látogatható intéz-mény hat fõvel mûködik. A mintegy 65 ezer kö-tetnyi dokumentum vegyesen szerb és magyarnyelvû – az utóbbi immár teljességgel feldolgo-

zott a Szirén integrált könyvtári rendszerben,melyhez, akár Magyarkanizsán, a Nemzeti Kul-turális Örökség Minisztériuma ajándékaként ju-tottak. Az intézmény komoly értékû tudományoskönyvtárral rendelkezik, mely szûkös körülmé-nyek között – kis alapterületen, mennyezetig érõállványokon – nyert elhelyezést; van továbbá egyhelyismereti gyûjteménye, mely kiemelt fontos-ságú az itteni kutatások számára. Gerõ Ibolyaszavait kiegészítve Hajnal Jenõ röviden szólt aKapocs Könyvtári Csoportról, mely tíz vajdasá-gi magyar könyvtár társulása, ezen intézményekegyüttmûködését segíti. Ez különösen fontos apályázatok esetében, de adnak ki közös szakmaikiadványokat is. Könyvtári szaklapjuk egy-egypéldányával meg is ajándékozott bennünket. Azértékes tartalmú és ízléses kivitelezésû folyóiratizgalmas olvasmány lett számunkra. Itt adtuk át miis az ajándékba vitt, két doboznyi, fõleg kézikönyv-jellegû kiadványt, melybõl a környezõ településekkönyvtárai igény szerint válogathatnak.

Zentai városnézõ sétánk részleteire itt nemtérhetünk ki, egyetlen momentumot azonbanmindenképpen fontos kiemelni: a település 1506-ban – azaz éppen ötszáz esztendeje – elnyertszabad királyi városi kiváltságlevelét GosztonyiJános királyi titkár terjesztette elõ aláírásra, az aGosztonyi, aki 1510-ben gyõri püspök lett, ésmásfél évtizedig viselte e tisztséget! Amikorpedig 1525-ben az erdélyi püspöki székbe ke-rült, utóda Gyõrben az a Paksy Balázs lett, aki

Csoportunk tagjaiZentán

A zentai csataemlékmûve

Jobbra fent: SzarvasGábor adai szobránál


1517-ben Zenta második kiváltságlevelét kijártaa királynál. Az ismertetést tartó Tari László, aZentai Önkormányzat munkatársa arra is utalt,hogy Paksy Balázs emlékoszlopa a gyõri Püs-pökvár kertjében található! Figyelmessége meg-ható volt számunkra, és bizonyította egyben aztis: Zenta és Gyõr között mégsem olyan nagy atávolság…

Jártunk a Városi Múzeumban is, amely –miként több más zentai kulturális intézmény – aThurzó Lajos Közmûvelõdési Központ részekéntmûködik. Egy kamarakiállítás mutatja be a láto-gatóknak az 1697-ben lezajlott, a törökellenesharcok sorában sorsdöntõnek bizonyult zentaicsatát. Megtekintése azért is volt fontos számunk-ra, mert csoportunk következõ programja a csataemlékmûvének megkoszorúzása volt. Az 1942-ben készült emlékmûnél a Himnuszt elénekelvehajtottunk fejet Savoyai Jenõ herceg és katonáihõsi tette elõtt.

A második napon Újvidékre indultunk, útköz-ben több helyütt megálltunk. Ada volt az elsõállomás, ahol Hódi Éva, a helyi városi könyvtárigazgatója, a Szarvas Gábor Nyelvmûvelõ Tár-saság elnöke várt bennünket. 1832-ben e telepü-lésen látta meg a napvilágot Szarvas Gábor, akésõbbi jeles nyelvész, akinek többek között aMagyar Nyelvõr c. folyóirat 1872-es megindítá-sa fûzõdik a nevéhez. Adai szobrát – AlmásiGábor szobrászmûvész alkotását – 1972-ben lep-lezte le Bárczi Géza nyelvészprofesszor, a 2.Szarvas Gábor Nyelvmûvelõ Napok alkalmából.Eleinte kétévenként, 1990 óta évente rendezikmeg a nyelvmûvelõ napokat, melyeknek egyretöbb résztvevõje van Erdélybõl és Magyarország-

ról is. A koszorúzás után az igazgatónõ elmond-ta, hogy a Szarvas Gábor Városi Könyvtár há-rom fõvel mûködik, állománya mintegy 50 ezerkötet, melybõl kb. 35 ezer van Adán – 20 ezermagyar, illetve 15 ezer szerb nyelvû –, a többi ahozzá tartozó négy településen. A 20 ezer fõnyilakosság kb. 80%-a magyar anyanyelvû. Adaközséghez tartozik a tõle négy kilométerre fekvõMohol, Moholy-Nagy László festõmûvész szü-lõfaluja. Itt a temetõnél álltunk meg, DevecseriZoltán kapuvári kollégánk kérésére, akinek nagy-szülei és nagybátyjai itt nyugszanak. A megálláslehetõséget adott arra is, hogy lerójuk kegyele-tünket az 1944 novemberében meggyilkoltmoholi magyarok 1990-es években emelt em-lékmûve elõtt. Döbbenetes élmény volt 198magyar nevet megszámolni az emlékmûvön –egyetlen falu egy hónapos veszteségeként! Mélybenyomást tett ránk az emlékmû szövege is,hiszen a jól ismert sorok szokatlan központozás-sal kerültek a táblára:

Hol sírjaink domborulnakUnokáink leborulnak?És áldó imádság mellettMondják el szent neveinket?

Az autóbuszba visszaszállva érthetõen e témakörül forogtak gondolataink. Szóba került Cse-res Tibor Hideg napok címû regénye és a belõlekészült film, valamint Matuska Márton VérbosszúBácskában címû kötete; hallhattunk a délvidékimagyarok ünnepeirõl és emléknapjairól, valamintarról, hogy egy 2003-ban hozott rendelettel 320magyar település kapta vissza régi nevét.

Újvidékre megérkezve a Forum-házba igye-keztünk, ahol elõbb a Vajdasági Múzeum egye-dülálló minikönyv-kiállítását tekintettük meg,majd újvidéki értelmiségiek – rádiós és televízi-ós szakemberek, újságírók, szerkesztõk, könyv-kiadók – egy csoportjával találkoztunk. Nagymegtiszteltetés volt számunkra, hogy mind azÚjvidéki Televízió, mind a Magyar Szó címûnapilap tudósított ottlétünkrõl, interjút készítet-tek több kollégával utunk céljáról, benyomása-inkról érdeklõdve. Ízelítõül álljon itt egy rövididézet a Magyar Szó egyik számából: „A vajdasá-gi, a délvidéki magyaroknak nagyon sok mondani-valójuk van a magyarországi magyarok részére –mondta megköszönve a vendéglátást Szabó ImrénéKatalin csoportvezetõ, a Kisalföldi Könyvtárak ésKönyvtárosok Egyesületének elnöke. – Otthon egyátlag magyar nem tudja, mi történik valójában Vaj-

Újvidéki beszélgetõtársak a Forum-házban


daságban, hogyan élnek az itteni magyarok.Általában csak akkor figyelnek fel, ha itt»verik a magyarokat«. Ebben ludas az ottho-ni média. Ezért még inkább szorgalmaznifogjuk az együttmûködést, és hogy minél többcsereprogramot valósítsunk meg közösen.”

A kétórás, nagyon tartalmas találkozónelhangzottakból néhány gondolatot idézhe-tünk csupán. A bemutatkozások sorát kez-dõ Guszton András, az Újvidéki Rádiómagyar mûsorának felelõs szerkesztõ-he-lyettese utalt arra: míg az 1980-as években102 munkatárs készítette a napi 19 órásmûsort, ma az egésznapos mûsorra 44-envannak – de igyekeznek így is mindentmegtenni a szülõföldjükön maradt mintegy300 ezer magyar tárgyilagos tájékoztatásá-ért. Hasonló problémákról beszélt VojvodityÁgnes, az Újvidéki Televízió magyar mû-sorainak szerkesztõje is: 26 fõ dolgozik aszerkesztõségben egyetlen rendezõvel, ígyúj mûsort alig tudnak készíteni, amit fõ-ként a gyermekmûsorok esetében tart nagyproblémának. Rencsár Tivadar, a MozaikTelevízió mûsorigazgatója azokról az erõ-feszítésekrõl számolt be, melyeket a szór-ványban élõ magyarság érdekében tesz a két évemûködõ, jelenleg napi 30 percben sugárzó tele-vízió. Kókai Péter, a Magyar Szó fõszerkesztõjenem tudott jelen lenni. Levélben számolt be a62. évében járó napilap ez év tavaszán történt,nem kevés indulatot, vitát és perlekedést kiváltóátszervezésérõl. Véleménye szerint „volt értel-me meghozni a fájdalmas döntéseket és kialakí-tani a háromlábú szék koncepcióját, ahogyan azerõs újvidéki, szabadkai és zentai szerkesztõséghármasságára épülõ új munkamegosztás ismert-té lett”. A hazánkban is jól ismert Forum Könyv-kiadó munkájáról szóló Bordás Gyõzõ elmond-ta: a közel fél évszázada mûködõ kiadó 2200könyvet jelentetett meg eddig! Kartag Nándor,az Újvidéki Televízió szerkesztõje a város utób-bi évtizedeinek kulturális életét vázolta fel, utal-va a nyomtatott és az elektronikus sajtó történe-tének fontosabb eseményeire. Hallhattunk azészaki és déli részek között évtizedeken át (oly-kor mesterségesen) szított ellentétekrõl is. Azinformációs társadalomban remélhetõleg márilyen alapon nem lehet megosztani a vajdaságimagyarságot – hangzott el a vélekedés. TóthBáthori Erzsébet szerkesztõségi könyvtáros egy

tervrõl tájékoztatott: szeretnék kialakítani aMagyar Szó könyvtárát és olvasótermét, segíteniakarván ezzel is a magyar közösségen belüli jobbkommunikációt, az új könyvek és más kiadvá-nyok bemutatását, népszerûsítését.

A számunkra rendkívül hasznos és érdekesbeszélgetést a Duna feletti dombháton magasodópéterváradi vár megtekintése követte. Szabó Judittörténelemtanárnak köszönhetõen megismerhettüka vár történetét, képet kaphattunk a hatalmas erõ-dítmény méreteirõl és építészeti értékeirõl. A vár-falról lehetõségünk nyílt a város „áttekintésére”,szót váltva közben a hét évvel ezelõtti bombázások– helyenként még látható – hatásáról is.

Második napunk programja Bácsfeketehegyen(Feketics) egy hangulatos borkóstolóval folyta-tódott a Vinum Lódi Pincészetben. A gazdaságmegtekintése után a borokat ízlelgetve és a há-zigazda szakszerû kommentárjait hallgatva be-pillanthattunk egy családi vállalkozás minden-napjaiba. A borkóstolás után a helyi könyvtár-nak is helyet adó mûvelõdési központban vacso-

A magyarkanizsai könyvtár


ra közben és után nyílt még alkalmunk vendég-látóinkkal beszélgetni, akik között Pál Károlypolgármester úr mellett ott volt a bácsfeketehegyiés a kishegyesi könyvtáros kolléganõ is.

A harmadik napon szabadkai programunk elõttkis kitérõt tettünk Palicsra, a népszerû fürdõhely-re. Itt Szöllõsy Vágó László, a Vajdasági MagyarMûvelõdési Szövetség fõtitkára várta csoportun-kat. Vezetésével megismerhettük a XVIII. szá-zadban kialakult fürdõhely történetét, ahová aszabadkaiak hétvégén – a Villányi László gyõriköltõ által versbe is foglalt – villamossal jártakpihenni. (A villamos már nem jár Szabadkán,palicsi megállójára azonban vethettünk még egypillantást.) Az üdülõhelyen számos híresség ta-lált otthonra, köztük a költõ Tolnai Ottó is.

A Szabadkával való ismerkedést a Fõ téren állógyönyörû Városháza megtekintésével kezdtük. Az1908 és 1912 között Komor Marcell és Jakab Dezsõtervei szerint megépített hatalmas épületet „a ma-gyar szecesszió legérettebb alkotása” jelzõvel ille-tik, mely több tekintetben a marosvásárhelyi Kul-túrpalotát juttatta eszünkbe. Hogy a párhuzam alighavéletlen, azt megerõsítette idegenvezetõnk, „elárul-va”: ugyanezen két építész tervezte azt is. A Vá-rosháza épületében, a Tanácsnokok Termében cso-dálatos élményben volt részünk! Már önmagábana 16 színes üvegablak – a magyar történelem ki-magasló alakjaival, Árpád vezértõl Szent Istvánkirályon keresztül a reformkor nagy politikusaiigés I. Ferenc Józsefig – látványa maradandó emlékszámunkra, de ugyanígy az egész díszterem kiala-kítása és berendezése, a székek támlájától a lámpá-kig és az ajtók borításáig minden csodálatos fi-nomsággal kidolgozva…

Sétánk végén a Svetozar Markovi nevét vi-selõ gimnáziumba mentünk. Itt tanult a városjeles szülötte, Kosztolányi Dezsõ, akinek édes-apja a gimnázium igazgatója volt. Az épületbenma egy emlékszoba idézi az író alakját. Kalau-zunk kedves meglepetésrõl is gondoskodott:Szöllõsy Vágó úr felesége (aki egyébként kollé-ganõnk, hiszen a szabadkai városi könyvtárbólvonult nyugalomba) részleteket adott elõ Kosz-tolányi Dezsõ Magyar szonettek címû mûvébõl– nagy átéléssel, mûvészien, eszünkbe juttatvaaz utunk során szerzett több élményünket. Kosz-tolányi Dezsõ Almási Gábor szobrászmûvészáltal készített, az épület melletti parkban állószobra elõtt is tisztelegve indultunk tovább, fel-fedezve még néhány épületet, köztük az ugyan-

csak jeles szabadkai születésû író, Csáth Gézaszülõházát – aki, mint köztudott, Kosztolányiunokatestvére volt…

Talán rövid beszámolónk is bizonyítja, hogyérdemes volt vállalkozni erre a szép látogatásra.A programot záró beszélgetésben azonban arrólis szó esett, hogy mi mindent nem láthattunk azidõ rövidsége miatt. A tanulság egyértelmû: elkell mennünk máskor is, többször is arra a vi-dékre, hogy megismerjük kulturális és mûvésze-ti értékeit, valamint az ott élõket; köztük kollé-gáinkat, akik nehéz körülmények között nagykitartással végzik napi munkájukat. Köszönetnekik érte, és köszönet a szíves fogadtatásért, azegyütt töltött órák élményéért!

Horváth József–Szabó Imréné

MinõségmenedzsmentdióhéjbanSzékelyudvarhelyen2006. május 15. és 18. között került sor aszékelyudvarhelyi városi könyvtárban a Romá-niai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az In-formatikai és Könyvtári Szövetség szervezésé-ben a Minõségmenedzsment dióhéjban címû tan-folyamra. Az elõadók: Skaliczki Judit, ZalainéKovács Éva és Ramháb Mária.

A téma erdélyi viszonylatban meglehetõsenújszerû, bár elméleti tájékozódás szintjén mártalalkoztunk vele. A program tömörre, sûrítettresikeredett, és ez érthetõ is, hiszen lényegébenhárom nap alatt teljesen körüljárták az elõadók atémát, természetesen az alapok szintjén. A „ka-tonás” fegyelem (kezdések pontos betartása)amellett, hogy il-lusztrálta az el-m o n d o t t a k a t(minden egyesember fegyelme-zett hozzájárulá-sával lehet a leg-többet elérni),arra is esélyt te-remtett, hogy arésztvevõk kérdé-seinek megvála-szolására is ma-radjon idõ.

c


Az egyik leg-fontosabb követ-keztetés talán azlehetne, hogy aminõségmenedzs-ment megvalósítá-sának elsõ feltéte-le a szemléletvál-tozás. Ezt mindenelõadó hangsú-lyozta is. A vál-tozások lehetõségként való megélése fel istételezi a hagyományos szemléletmód fel-adását, módósítását, ezáltal pedig hajtóere-je lehet az állandóan és gyorsan változó kö-rülményekhez való alkalmazkodásnak. Sõt,a gyakorlati oldalát tekintve a folyamatok-nak, az elemzések, felmérések, a könyvtáriszolgáltatások értékelése és ezek alapjánstratégiai terv kidolgozása nem csak az egy-re jobb alkalmazkodást teszi lehetõvé, ha-nem megteremti az elõrelátás lehetõségét,ami a meglévõ szolgáltatások javításának ésújak bevezetésének olyan feltétele, mely akönyvtárak versenyképességét nagyban nö-veli.

Egy másik sokat hangsúlyozott elem a kom-munikáció. Ennek fontosságát a résztvevõk isfelismerték már a tanfolyam elõtt, de az általá-nos vélemény az volt, hogy ez mindenütt kíván-nivalót hagy maga után. Az elõadók szerint abelsõ és a külsõ kommunikáció egyaránt fontosa feladatok megvalósításában, ugyanakkor felté-tele a jó munkalégkörnek. A humánerõforrásterületére vonatkozó elõadásból is érdekes, érté-kes információk birtokába juthattunk; megismer-hettük pl. a motiváció jelentõségét, a Maslow-féle szükséglet-piramist stb.

A résztvevõk ismeretei bõvülhettek a pályá-zatokra, projektmendzsmentre vonatkozóan is,egészen gyakorlatias kérdések tekintetében is.

Természetesen nem sikerült mindent elmon-danom, ami érdekes, illetve újdonság volt szá-momra/számunkra, vagy egyszerûen csak másmegvilágításba került a tanfolyam által, de meg-próbáltam kiemelni néhány, megragadó mozza-natot az általam lényegbevágónak tartottakból.Megjegyzendõnek tartom az elõadók profizmu-sát is, külön kiemelve Ramháb Mária humoros,magávalragadó elõadásmódját.

Dombi Helga

Hallgatnivaló olvasnivalókHangoskönyvek 2006-ban

(zárójelben az elõadó)

Arany János versei (Bálint András)Bodor Ádám: Sinistra körzet (hangjáték)*Csalog Zsolt: Parasztregény (Törõcsik Mari)*Csaplár Vilmos: Az igazságos Kádár János (hangjáték)*Dahl, Roald: Meghökkentõ mesék – Válogatás (MolnárPiroska)Doyle, Sir Arthur Conan: Sherlock Holmes különlegesesetei 2. (Szersén Gyula, Tahi Tóth László)„Elmondom hát mindenkinek” - válogatott versek(Mensáros László)**Esterházy Péter: Harmonia Caelestis (Esterházy Péter)*Fekete István: Vuk (Gyabronka József)Indián népmesék: A bölcs Hiawatha (Nagy-Kálózy Eszter,Für Anikó, Ráckevei Anna, Rátóti Zoltán, Rudolf Péter)Konrád György: Elutazás és hazatérés (Konrád György)*Mann, Thomas: Halál Velencében (Kulka János)Máté evangéliuma (többen)**Maupassant, Guy de: Ékszerek (Lukács Sándor)Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyõje (BenedekMiklós)Ottlik Géza: Hajnali háztetõk (hangjáték)*Petõfi (Ferenczi György)Polcz Alaine: Asszony a fronton (Polcz Alaine)*Rejtõ Jenõ: Piszkos Fred a kapitány (Bodrogi Gyula)Shakespeare, William: Szonettek (Mácsai Pál)Sinka István: Fekete bojtár vallomásai (Koncz Gábor)*Sütõ András: Naplójegyzetek (Sütõ András)*Szabó Magda: Abigél (Piros Ildikó)Szabó Magda: Sziget-kék (hangjáték)*Szerb Antal: Szerelem a palackban (Lukács Sándor)Szerelem – novellák (Máté Gábor)Twain, Mark: Ádám és Éva naplója (Igló Éva, RátótiZoltán)Vámos Miklós: Hogy volt (Vámos Miklós)Wass Albert: Kard és kasza I-II. (Lukácsy Katalin)Wilde, Oscar: A boldog herceg (Németh Kristóf)*A Magyar Rádió archív felvétele** A Hungaroton archív felvétele

Forrás: HVG


Külhonból jelentjükKülhonból jelentjükKülhonból jelentjükKülhonból jelentjükKülhonból jelentjük

Beckett centenáriumifesztivál Dublinban

„All thisthishere –”(What is the Word)címû, utolsó munkájából,l988.

A Nobel-díjas költõ, regény- és drámaíró,Samuel Beckett születésének századik évfor-dulója egész éves megemlékezésre kínál al-kalmat és programlehetõséget itt, Írországban.Az ünnepi események menetét a centenáriumiemlékbizottság egyik prominens képviselõje ésa rendezvények egyik fõszponzora, a mûvé-szetért, a sportért és a turizmusért felelõsminiszter, John O’Donoghue ismertette febru-ár elején. A tematika szerteágazó és a helyszí-nek is igen változatosak, mivel a becketti élet-mû sok kapcsolódási pontot kínál.

Természetesen kerülnek elsõ helyre a színhá-zak Beckett-bemutatói, köztük igazi ínyencsé-gek, így a Godot-ra várva Beckett személyesinstrukciói és színrevitele alapján, a Gate szín-ház ünnepi fesztiválja keretében, olyan legendáselõadások sorában, amelyek már Londonban(Barbican Centre) és New Yorkban (LincolnCentre) is nagy sikert hoztak a társulatnak. Aszínház 1991 óta rendszeresen mûsorára tûziBeckett színdarabjait, mind a tizenkilencet.

Az összefoglalóból kitûnik, hogy szinte min-den rangos intézmény kiveszi részét a tisztelgés-bõl, kezdve a Dublini Városi Könyvtár és Archí-vum Beckett-életmûvel kapcsolatos kiállításával,ami az indulás éveinek dokumentumait mutattabe, folytatva az Ír Filmintézet és a Nemzeti Könyv-tár-Nemzeti Filmarchívum programjaival. Számoskisebb kiállítóterem és galéria adózik tisztelgõ ren-dezvénnyel (pl. fotókiállítással) a becketti életmû-nek, csakúgy, mint a Nemzeti Koncertterem vagyaz Ír Nemzeti Galéria és a világhírû Trinity Coll-ege.

Mindezen rendezvények imponálóan hosszúsorából (az ünnepi kis füzet 32 oldalas és igenszép kivitelû – www.beckettcentenaryfestival.ie)tudományos jelentõsége miatt is kiemelkedik aTrinity College áprilisi, egésznapos szimpóziu-ma, valamint a kéziratokat és leveleket bemutatókiállítása. Ez utóbbit a Régi Könyvtár gyönyörûHosszútermében nézheti meg az érdeklõ. A szép-séges teremkönyvtár közepén elhelyezett tárlók-ban láthatók Beckett egyetemi éveinek emlékei,az általa adományozott kéziratok, és fõleg nagyértékû levelezése. Az egyetem 1958-ban dísz-doktori címet adományozott az akkor már jelen-tõs írónak, aki ezzel az ajándék kéziratos anyag-gal kedveskedett viszonzásul volt alma materé-nek, és jelentõsen segített a Berkeley Könyvtárlétrehozásában is. A kollégium mindig is büszkevolt Beckett-tel való kapcsolatára, õrzik minden,az egyetemi évek alatt született dokumentumát,szemináriumi és más dolgozatát csakúgy, mint akrikett- és golfcsapat relikviáit, fényképeit.


Beckett ezenkívül a motorbiciklisek klubjánakis tagja volt, hogy csak a sportköri tevékenysé-geket említsük, és természetesen nagy becsbentartják a tõle kapott dokumentumokat. Szerette acsapatmunkát és jó volt benne nagyjából annyi-ra, amennyire szinte betegesen ódzkodott a sze-mélyes megnyilvánulástól, közszerepléstõl.

Samuel Barclay Beckett élete a katolikuskalendárium két jeles ünnepe közé jelöltetett ki,1906. április 13-án, nagypénteken született, éskarácsony vigíliáján halt meg, 1989. december22-én, holott jó középosztálybeli, protestáns an-gol–ír családba született, Dublin elegáns elõvá-rosába (Foxrock), igényes és jómódú szülõktõl.

Apjától sportos alkatát és a sportolás irántiszenvedélyt örökölte, anyjától az eltökéltséget,ami az önkifejezés keresésének éveiben sok súr-lódáshoz vezetett kettõjük között. „Anyám ko-nok szeretete tett azzá, ami vagyok ma” – írjaegy helyütt. Ennek ellenére nagyon erõsen kötõ-dött szüleihez, és a gyermekkori, ír miliõbenszerzett tapasztalatok egész életében elkísérték.

1923-tól a dublini Trinity College bölcsészet-tudományi karának hallgatója volt, matematikát,angol irodalmat és filológiát tanult, 1927-ben

szerzett oklevelet évfolyamelsõként (aranyérem-mel), dicséretet kapott franciából és olasz nyelv-és irodalomból. Nagyszerû tanárai voltak, akik-nek alakját késõbbi munkáiban meg is örökítet-te. Proust és Dante iránti mély elkötelezettségeezekbõl az évekbõl eredeztethetõ. Mivel kitünte-téssel diplomázott, fényes oktatói karrier álltelõtte. A Trinity College Könyvtárának kiállítá-sán sok olyan kézirat látható, ami ezekbõl azévekbõl datálódott, az elsõ szemináriumi dolgo-zatok csakúgy, mint azok a jegyzetfüzetek, ame-lyeket késõbb készített (kilenc füzet!) németor-szági útjain a középkori német és németalföldimesterekkel kapcsolatos festészeti tanulmányai-ról és benyomásairól. Számos szép fénykép idé-zi a korabeli kollégium jeles épületeit, és örökítimeg Beckett sport iránti elkötelezettségét, akrikettcsapat tagjaként, vagy a golf-, vagy amotorbicikli-csapatban.

Rövid belfasti szereplés után (Campbell Coll-ege, 1928) cseretanárként került Párizsba a nagy-tekintélyû intézmény, az École Normale Su-périeure oktatójaként, ahol angol irodalmat taní-tott több szemeszteren keresztül (1928–1930).Elõdje e poszton Thomas MacGreevy, a jelesköltõ, irodalmár és mûértõ, az Ír Nemzeti Galé-ria késõbbi igazgatója volt, barátságuk egy élet-re szólt. Bensõséges kapcsolatukba ad betekin-tést kiállított leveleik sora. Az oldott társaságiember sok jó kapcsolattal rendelkezett, és kész-ségesen kalauzolta a fiatal tanárt. Õ ismertettemeg az akkor Párizsban élõ Joyce-szal és ké-sõbb Yeatsszel is. A költõ festõ öccsével, Jackkelis mély barátság kötötte össze. Számos, többekközött Jack B. Yeats-festmény tulajdonosa is volt,s ezek a képek csakúgy, mint azok az alkotások,amelyek nagy hatással voltak rá (Pietro Perugino,Munck stb.) és amelyeket meg is idéz munkái-ban (Poussin), most együtt láthatók a NemzetiGaléria idõszaki kiállításán. (Samuel Beckett: APassion for Paintings. A festmények iránti szen-vedély. 2006. június 15–szeptember 17.)

Visszatérve élete alakulására: 1930-ban Pá-rizsból a Trinity College Francia Tanszékére menttanítani, és szomorúan szembesült a két kultúraés életvitel közötti különbségekkel. Ettõl kezdvemár nem érezte otthon magát Dublinban. 1933-ban két haláleset siettette elhatározását, édesapjaés rá pár hétre unokanõvére halála. Peggy tüdõ-bajban halt meg, hozzá szenvedélyes, mély sze-relem kötötte. Édesanyja minden tiltakozása el-


lenére felhagyott az oktatói karrierrel, és csak azírásnak szentelte magát. Mély depresszióját ke-zelendõ elõször Londonban élt, ahol közel kétévig dolgozott együtt egy pszichoanalitikussalmélyanalízist készítve. (Ekkor ismerkedett mega modern pszichológiai szakirodalommal, külö-nösen Junggal.) Ennek késõbb is komoly hasz-nát látta írói és színpadi alkotómunkájában. Alondoni évek után további németországi utazá-sok következtek, majd 1937-ben végleg letele-pedett Párizsban. Murphy címû regényének 1938-as londoni kiadása, illetve egy, a verseiért kapottrangos és jelentõs díj lehetõséget adott arra, hogyelõször éljen saját, független otthonban. Ezek-nek az éveknek a nagy ajándéka SuzanneDeschevaux-Dumesnillel való megismerkedése,akivel csak közel húsz év múlva házasodtak összeformálisan is, de aki igaz, támogató és értõ társavolt egy hosszú életen át. Párizsban nem annyiraaz írói, sokkal inkább a képzõmûvész társasá-gokba lett bejáratos, sok jó barátságot ápolt akorszak jelentõs festõivel, mûvészeivel, köz-tük Geer és Bram van Veldével, HenriHaydennel, Alberto Giacomettivel, AvigdorArikhával. Arikha erõteljes, szép rézmetszeteaz idõs, mûtermében üldögélõ Beckettrõl lát-ható most az Ír Nemzeti Galéria bemutatófüzetének címlapján is. Ezen kívül az igazi jóbarát, Jack B. Yeats Reggel címû festményeott függött állandóan a nappalija falán. „Nagy-szerû – írta Beckett –, ha az embernek ilyenörök reggele van a szobája falán a napnyugtahazatérési kényszere nélkül…” Ez valóban egyigen vidám és energikus kép! Nem nagymére-tû, de reményt adó.

Erõteljesen és termékenyítõleg hatott rá aképzõmûvészet. A vizualitás élménye irodalmiés színpadi képeiben is meghatározó. Visszakö-szön egy-egy jelentõs, számára különösen sokatmondó mûalkotás egy-egy részlete, ikonszerûenfelidézve, a szövegben csakúgy, mint a képimegfogalmazásban. Ez a képszerû látásmód azértérdemel külön is figyelmet, mert Beckett az iro-dalomtörténetben a „minimalizálás”, a megfosz-tás mûvésze. Irodalmi munkásságának indulásakoréppen az adott számára felszabadító lendületet, hogyráébredt: az õ életélménye, „a létben rejlõ szenve-dés”, a szenvedõkkel való azonosulás, a léthelyze-tek põre bemutatása nem a gazdagítás, (akár nyel-vileg is!), hanem éppen ennek ellentéte, és ez ve-zeti el a drámai abszurd megfogalmazásáig. Vá-

runk együtt Godot-ra, s ezenközben nem a cselek-mény viszi elõre a történést.

Mély, felismerésekkel teljes barátságot ápoltaz akkor már komoly szembetegséggel küszkö-dõ Joyce-szal. Közös volt az érdeklõdésük, pél-dául Dante iránt érzett elragadtatásuk hozta õketközel egymáshoz, és az, hogy mindketten igenszerették a francia borokat. Beckett felolvasássalis segítette Joyce lábadozását szemmûtétje után,aki viszont egy szilveszteri késeléses balesetköltségeit vállalta magára, amikor a jövedelem-mel nem rendelkezõ Beckett kórházba került(1938). Joyce bizonyára látta a tehetséget és afeszülõ alkotóvágyat Beckettben, aki a ’30-asévek végén éppen csak végzett Murphy címûregényével, és kereste a hangját. Szinte bénítólaghatott rá Joyce burjázóan gazdag nyelvi és kép-zeletvilága, új alkotói korszaka csak a háborúután kezdõdött, amikor ráérzett a „lemezí-telenítés” rámért feladatára.

A háborús években Beckett részt vett a fran-cia ellenállásban (1941–42), komoly személyesbátorságról is tanúbizonyságot téve. Ezért a te-vékenységéért a Háborúért Emlékkereszt (Croixde Guerre) kitüntetésben részesült.

Saját, egyedi hangja keresésének, annak atörekvésének, hogy végleg kiszabaduljon Joyceárnyékából a másik enigmatikus mozzanata, hogyegyetlen elhatározással 1946-tól francia nyelvenkezdett írni. Ez olyan erõs gesztus lehetett, hogyvalószínûleg nem is tartotta meg az angol kla-viatúrás írógépét. Erre enged következtetni aGodot angol nyelvû kézirata a Trinity tárlóiban,amelyben szemmel láthatóan sok a gépelési hiba,ami bizonyára azzal magyarázható, hogy az ak-kor rendelkezésére álló írógép francia billentyû-zete nem volt igazán alkalmas a feladatra.

Az átütõ, nagy sikert írói munkásságában aGodot-ra várva (En attendant Godot) hozta meg.(Elsõ regénye, a Murphy kiadását negyvenkételutasítás elõzte meg, és Beckett saját bevallásaszerint a megjelenés Suzanne kitartásának köszön-hetõ.) 1953 januárjában mutatták be a Godot-t aBabylone Színházban. Kezdetben vegyes volt afogadtatás, de az irodalmi közélet lassan „meg-emésztette”, és híre, hatása gyorsan továbbgyû-rûzött.

Meglepõen nagy volt a siker Berlinben, ésezek után vállalkozott Beckett a Godot angolrafordítására, sõt az 1955-ös dublini bemutatóhoz(Pike Színház) angol–ír nyelvi elemekkel fûsze-


rezte a darabot. A magyar irodalmi élet igényes-ségét jelzi, hogy a Nagyvilág (ha jól emlékszem)már 1962-ben hozta a Godot-t.

1961-ben az Odeon Színházban Giacomettikészítette a díszletet, a színpad közepén állóegyetlen fát, amit most a fotók felhasználásávalegy ír képzõmûvész rekonstruált a tárlatra.

Az Ír Nemzeti Galéria e kiállítás mellett egyhosszú elõadássorozattal adózik Beckett emlé-kének, a galériához fûzõdõ intim és elkötelezettviszonyának. Ehhez kapcsolódtak a galériábanszervezett zenei események, amelyek között ran-gos bemutatókra is sort került.

Az 1950-es évek második felében a BBCdrámatagozata egymás után mutatta be Beckettmûveit, amiben múlhatatlan érdeme volt a ké-sõbbi jó barát, irodalmár Barbara Bray-nek. A’60-as évek végétõl megkezdõdött televíziós ésfilmkarrierje is, New Yorkban Buster Keatonnaldolgozott 1964-ben.

1969-ben kapott irodalmi Nobel-díjat a „mo-dern ember kiszolgáltatottságának” irodalmiábrázolásáért. A díjnak bizonyára örült, de ko-molyan féltette „személyes tereit”, intim szfé-ráit, és semmiképpen nem kívánt osztozni ahírességek életében. Ezért jelentõsek külön isazok a fényképkiállítások, amelyek e rejtõz-ködés ellenére készült portréit mutatják be. ÍgyJohn Minihan ír fotómûvész munkáit, amelye-ket fõleg a Riverside stúdióban készített

Beckettrõl munka közben (1984). Csak 1980-ban ismerkedtek meg, de jó barátságba kerül-tek, és ez adott lehetõséget és keretet az idõs-kori képsorozat elkészítésére. A kiállítást anemzeti könyvtár filmarchívuma rendezte, kéthónapon keresztül volt látogatható. Egy má-sik, kisebb fotókiállítással megajándékozottminket a Leinster Galéria is Minihan munká-iból. Egy érdekes, szép, a sors által markán-san kimart arc néz vissza ránk. Bátorítólag!

A nemzeti könyvtár audiovizuális részlegepedig egy teljes hónapon át kínált bekapcsolódá-si lehetõséget Beckett színpadi mûveibe tizenkétszámítógépen, április hónapban.

Egy másik metszetként még említsük meg azenei eseményeket, amelyek részint Beckettmûveihez készült zenemûveket – így például azÍr Nemzeti Galéria által rendezett programBeckett verseinek megzenésített változatait –,illetve az általa ihletett zenemûveket szóltattákmeg, mint a Nemzeti Koncertteremben aPellegrini-kvartett Morton Feldman Beckettnekdedikált mûvét.

Beckett élete végéig az anyai örökségébõl1950-ben vásárolt, Párizstól délre fekvõ kis há-zában élt visszavonultan, de az utolsó pillanatigalkotott. Termékeny és sokrétû az életmû. Ver-sek, prózai írások, mûelemzések, filozófiai el-mélkedések, regények, drámák, rádió- és tv-játé-kok egész sora. Utolsó munkája, a mottót is adó

Az Országos Idegen-nyelvû Könyvtár fedettudvarán Beckett – ACentenary Celebrationcímmel rendeztek kiál-lítást, amelyet 2006.május 11-én BrendanMcMahon, Írországnagykövete és MenderTiborné fõigazgatónyitott meg.


What is the Word (Mi is a szó), nyelvfilozófiaifejtegetésnek is beillik. 83 élettel teli évet élt.

A közszolgálati rádió és televízió is rendsze-resen mûsorára tûzi mûveit, azzal a nyilvánvalócéllal, hogy minél szélesebb körben megismer-tesse gondolatait, munkásságát. A rádiójátékokmellett áprilisban hallhattuk a híres regénytriló-gia (Molloy, Malone Dies, The Unnamable)hangzó változatát is, a széphangú ír színész,Barry McGovern felolvasásában. Nem könnyûolvasmányok ezek, és fontos küldetés a köz szol-gálatában, hogy aktívan segítse a befogadást.Elfogadtassa az ír közönséggel a modern euró-pai irodalom egyik legérdekesebb alakját, akitörténetesen ír volt. Angol–ír. Aki ráadásul fõlegfranciául alkotott, de mély aggodalma egyrenövekvõ kiszolgáltatásunk láttán, félelme embe-ri méltóságunk elvesztése és életünk leértékelõ-dése miatt mélyen, egyetemesen emberi. Igaz hu-mánuma mindnyájunkért szól. Mint a harang.

Talán Godot-hoz (a „God” angolul Jóistent je-lent!). Mindenesetre egy élhetõbb emberi világért.

Bobok Beáta

Irodalom

Knowlson, James – Knowlson, Elizabeth: BeckettRemembering. Remembering Beckett.

Bloomsbury, London, 2006. 313 p.

Poetry Ireland News, May/June, 2006. Dublin,1. p.

National Library of Ireland, News. Dublin, no.23. Spring. 2006. 6–8. p.

Samuel Beckett: a passion for paintings. Catalog.Ed. Croke, Fionnula – Coulter, Riann.

National Gallery of Ireland, 2006. 15 June – 17September, 2006. 104 p.

További információért látogatható webhelyek

www.beckettcentenaryfestival.ie

www.nationalgallery.ie

*Magyarországon is megemlékeznek az évfor-

dulóról, többek között a FSZEK és az OrszágosIdegennyelvû Könyvtár (OIK) szervezett emlék-programokat. Az OIK rendezvényérõl fotók lát-hatók a http://www.oik.hu/meghivok/Beckett/20060511_kia l l i tas_megnyi to /k ia l lmegnyito_kepek.htm weboldalon.

II. Nemzetközi szlavisztikaiés könyvtáros konferencia

(Szarajevó, 2006. április 19–23.)

Szarajevóban az idén második alkalommal ren-dezték meg a szlavisztikai gyûjteményeket gon-dozó könyvtárosok nemzetközi találkozóját Szla-visztikai gyûjtemények – jövõ és kihívások(Slavisti ke zbirke – budu nost i izazovi) cím-mel. E sorok írója az Országos IdegennyelvûKönyvtár megbízásából és a Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma anyagi támogatásánakköszönhetõen vehetett részt a bosznia-hercego-vinai fõvárosban megrendezett igen színvonalaskonferencián. A szakmai találkozó fõ célja azvolt, hogy az egykori Jugoszlávia utódállamai-nak könyvtárosai és külföldi szakmabeli kollé-gáik bemutassák közmûvelõdési intézményeik ér-tékes dokumentumait, a Gutenberg-galaxis be-cses példányait és az új idõk digitális kiadvá-nyait. A napjainkban tapasztalható globalizációstrendek, valamint az angolszász nyelv- és tömeg-kultúra „egyeduralmának” világában nagyonhasznos dolog volt megismerni a regionális nem-zeti identitásokat hirdetõ és szerényebb méretûkönyvtári gyûjteményeket: a jugoszlavika, vala-mint minden egyes délszláv nemzeti bibliográfiatárgykörébe tartozó irodalmi, nyelvtudományi,helytörténeti és multimediális gyûjteményeket.Az elõadások révén választ kaptunk arra, hogyaz ex-jugoszláv térség nemzeti, egyetemi és szak-könyvtárai milyen kutatási lehetõségeket tudnaknyújtani majdani tudományos szintézisek meg-alkotásához, valamint arra is, hogy a jelen pilla-natban miként zajlanak az intézményközi együtt-mûködések és nemzetközi dokumentumcserék.Elõzetesen elmondjuk még azt is, hogy a szara-jevói konferencián többségében a délszláv nyel-veken napvilágot látó könyvtári gyûjtemények,illetve kutatási témák kaptak nagyobb teret, míga legnagyobb szláv nyelvnek számító orosz nyel-vû gyûjteményeket csupán az egyik amerikaielõadás mutatta be részletesebben.

A konferencia hivatalos megnyitója 2006.április 20-án zajlott le. Az elõadókat és a vendé-geket a II. ICSL-tanácskozás (Second Interna-tional Convention of Slavistic Librarians inSarajevo) szervezõ- és végrehajtó-bizottságánaknevében köszöntötte Dragan Markovi , a sza-

c c

c


rajevói University Press könyvkiadó cég igazgató-ja és a végreható-bizottság elnöke, Emir Turkuši ,Szarajevó-kanton mûvelõdésügyi minisztere,Tajib Šahinpaši , a szarajevói Šahinpaši könyv-kiadó igazgatója és a nemzetközi könyvvásárigazgatója, valamint Saša Madacki, a könyvtár-tudomány magisztere és a konferencia fõ mode-rátora. Ezt követõen Robert Donia, a Universityof Michigan (USA) történészprofesszora tartottkiselõadást (címe: Book savers, Book users:Glimps into the Future), amelyben tudós kollé-gái nevében méltatta a könyvtáraknak a tudomá-nyos kutatómunkában betöltött fontos és nélkü-lözhetetlen szerepét. Sreten Ugri i nak, a belg-rádi Szerb Nemzeti Könyvtár igazgatójánakPosztbalkán szimbolikus infrastruktura(Postbalkanska simboli ka infrastruktura) címûmagasröptû, bölcselõ gondolatokat tartalmazóelõadását – a szerzõ hivatalos okok miatti távol-létében – Senada Kreso olvasta fel. Az elõadásegyik fõ konklúziója, hogy a Balkán nagyonkomoly árat fizetett azért, hogy a világnak – minda Nyugatnak, mind pedig a Keletnek – bemutas-sa és bebizonyítsa egyedi regionális identitását.A Balkánnak nem egy esetben kellett megküz-denie a sztereotípián alapuló elõítéletekkel, mi-közben a térségben élõ nemzetek között a törté-nelem során igen gyakoriak voltak a frusztráci-óktól terhes és nacionalista színezetû összecsa-pások.

A konferencia négy ülésszak keretében zaj-lott le. Az elsõben a közönség körében ülõ bosz-niai könyvtárosok meghallgathatták azoknak akollégáknak a beszámolóit, akik a szláv/szlavisz-tikai gyûjtemények történelmi fejlõdését ecsetel-ték. Ezen ülésszak keretében elsõként AmraRešidbegovi tartott igen megrázó részleteket istartalmazó elõadást (Specijalne zbirke Nacionalnei univerzitetske biblioteke Bosne i Hercegovinedanas) a szarajevói Bosznia-Hercegovinai Nem-zeti és Egyetemi Könyvtár különleges gyûjte-ményérõl. Megtudhattuk, hogy az elmúlt évti-zedben lezajlott háborús pusztítások idején többmint 150 ezer tételnyi dokumentum veszett oda.Napjainkban az intézményben több mint 19 ezerkéziratot, ritka nyomtatványt, térképet és grafi-kát tárolnak. E különleges gyûjteményt a nyi-tottság és a tartalmi sokszínûség jellemzi. Máso-dik elõadóként e sorok írója, Bada Zoltán azOrszágos Idegennyelvû Könyvtár szlavisztikaigyûjteményéhez kötõdõ Szentgyörgyi-hagyaték

jugoszlavika-állományáról, valamint annak digi-tális feldolgozási folyamatairól számolt be. Abudapesti szakkönyvtár elektronikus katalógusá-ba összesen 1174 könyv és 126 tételnyi folyóiratkerült be. Ezek minden bizonnyal új, friss színtfognak jelenteni a magyarországi jugoszlavika-kutatóknak. Adin Ljuca, a prágai Cseh NemzetiKönyvtár részét képezõ Szláv Könyvtár(Slovanska Knjihovna) különleges bosniaca-gyûj-teményérõl tájékoztatott (Bosniaca u Slavenskojbiblioteci u Pragu). A nyomdatörténeti érdekes-ségek ismertetésén túlmenõen a boszniaiMaglajban született kolléga azt is elmondta, hogya Szláv Könyvtárban 1993 és 2005 között öttematikus bosnyák kiállítást rendeztek, míg a köz-ponti intézményben, a Cseh Nemzeti Könyvtár-ban 1994-ben egy segélynyújtó szakmai konfe-renciát tartottak az UNESCO közremûködésé-vel. Ez utóbbit teljes egészében a bosznia-herce-govinai könyvtárügynek és a boszniai nemzetipatriotika, a bosniaca revitalizációjának szentel-ték. Jelen pillanatban a prágai Szláv Könyvtár aközép-balkáni országból évente megközelítõlegkétszáz monografikus mûvet és tíz folyóiratotszerzeményez. Janet Crayne, a University ofMichigan (USA) könyvtárosa a helyi szlaviszti-kai, zömmel orosz nyelvû gyûjteményrõl tartottfigyelemre méltó elõadást (History of SlavicCollection at University of Michigan Library andResponsibility that we Share in Preserving theHuman Record). Az amerikai egyetem, amely aszláv és kelet-európai nyelvek oktatása címénközponti állami pénzforrást kap, annak idejénIII. Sándor orosz cártól száz tételnyi orosz köny-vet kapott ajándékba. A sors furcsa fintora, hogya vörös forradalmár, Vlagyimir Iljics Lenin is„biztosított” egy nagyobb szerzeményezést azál-tal, hogy a cári könyvtár becses példányait bor-sos áron eladta az USA-nak. Ezen kiadványokközül több példányt a University of Michigankönyvtárának adtak át. Az 1960-as évek elején akönyvtári statisztikák arról tanúskodtak, hogy mártöbb mint két és fél millió kelet-európai könyvszerepelt az intézmény katalógusában. Háromévtizeddel késõbb, az 1990-es években egy isz-tambuli török kereskedelmi cég révén tekinté-lyes mennyiségû boszniai kiadvány jutott aUniversity of Michigan könyvtárának birtokába.A kiadványokat folyamatosan digitalizálják.Narcisa Puljek-Bubri a több mint 90 ezer kü-lönleges bibliográfiai egységgel rendelkezõ Bos-

c

c c

ccv

cv

c

c


nyák Kutatóintézet (Bošnja ki institut - FondacijaAdil Zulfikarpaši ) legjelesebb gyûjteményeit mu-tatta be a jelenlevõknek (Bogumili, emigrantikai ratna zbirka u fundusima Bošnja kog institutau Sarajevu). A szarajevói Adil Zulfikarpaši Ala-pítvány által mûködtetett kutatóintézet könyvtá-rában megtalálható a középkori eretnekekrõl, azoszmán-török hódoltság idején iszlám vallásraáttérõ bogumilokról szóló gyûjtemény, továbbáaz ún. háborús gyûjtemény, a jeles bosnyákemigránsok alkotásaiból összeválogatott gyûjte-mény, valamint az arab, perzsa, török és bos-nyák nyelven megírt értékes kéziratok katalógu-sa. Az intézménybe mind hazai, mind külföldikutatók különbözõ korosztályai járnak – az érett-ségizõ diákoktól kezdve egészen az akadémiaifokozatokkal rendelkezõ aktív vagy már nyugál-lományba került egyetemi tanárokig.

A második ülésszak keretében elhangzott elõ-adások a könyvtárközi együttmûködést és a szla-visztikai gyûjtemények jövõjét taglalták. MelihaPirija, a szarajevói Nemzeti és Egyetemi Könyv-tár, Ivana Nikoli , a belgrádi Szerb NemzetiKönyvtár, Irena Šešek pedig a ljubljanai Szlo-vén Nemzeti és Egyetemi Könyvtár azon tapasz-talatait ecsetelte, amelyeket a nemzetközi könyv-tárközi dokumentumcsere terén tapasztaltak az1995 és 2005 közötti évtizedben. A szarajevóikollégák éppen ennek a szerzeményezési formá-nak köszönhetõen tudtak több dokumentumhi-ányt pótolni, míg a nemzeti patriotika (aboszniaka) többi hiányos tételét és fejezetét aháborús évek alatt megmentett szerzeményezõileltárkönyvek révén rekonstruálták (az elõadáscíme: Iskustva Nacionalne i univerzitetskebiblioteke Bosne i Hercegovine u izgradnji fondai mogu nosti bibliote ke razmjene na medu-narodnoj razini). A ljubljanai kollégák is nagyhasznát vették a nemzetközi cserének, mert azex-jugoszláv térség utódállamaival kapcsolato-san nem állt módjukban nagyobb mennyiségûreleváns angol nyelvû kiadványt beszerezni. Acirill betûs szerb nyelvû kiadványok nem nyelviés olvasási, hanem inkább technikai jellegû szoft-verproblémákat okoztak a katalogizálás munká-lataiban (az elõadás címe: Bosanskohercego-va ka, hrvatska, makedonska i srpska grada uNacionalnoj i univerzitetskoj biblioteci uLjubljani: analiti ki izvještaj za novi milenijum).Ezen ülésszak idején Ivana Nikoli elõadásábantöbbek között azt is hangoztatta, hogy az egykor

egységes jugoszláv állam idejébõl származó szak-mai kapcsolatok nem szakadtak meg, hála azegymás iránt tanúsított kollegiális bizalomnak.A dokumentumcserék lebonyolítása idején törté-nõ levélváltások híven tanúskodtak az azonosszakmához tartozók humánus segítõkészségérõl(az elõadás címe: Bibliote ka saradnja i razmenapublikacija – doprinos pomirenja na prostorimanekadašnje Jugoslavije). Igazán kellemes volt hal-lani azt, hogy mindhárom nemzeti könyvtár mél-tatta a többi partnerintézményt, és hogy az együtt-mûködés terén valamennyien jelesre vizsgáztak.

A harmadik ülésszak témája a könyvtártudo-mány és a könyvtáros szakma terén színre lépõúj technikai fejlesztések, valamint a digitalizálásmûszaki kihívásainak való szakmai megfelelésvolt. Az elektronikus sajtó manapság általánosközfogalom, s minden nevesebb lapkiadó márelektronikus formátumban is elérhetõvé teszihagyományos nyomdai eljárással elõállított ter-mékeit. Bojana Vukoti a belgrádi Szerb Nemze-ti Könyvtár elektronikus katalógusában szereplõés megjeleníthetõ elektronikus folyóiratok feltá-rási lehetõségeirõl számolt be (Elektronskaizdanja periodike u Srbiji dostupna prekodubokog kataloga Narodne biblioteke Srbije). Aszerbiai elektronikus sajtótermékek közül orszá-gos terjesztésû és regionális (vidéki) érdekeltsé-gû napilapok, hetilapok, hivatalos közlemények,hirdetéseket szolgáltató újságok, nõi magazinok,bulvárlapok, szatirikus kiadványok, gyermekla-pok és tudományos idõszaki kiadványok találha-tók meg a világhálón. Legtöbbjüket a már jólbevált keresõrendszerek (yahoo, google stb.)révén lehet a legkönnyebben feltárni. A SzerbNemzeti Könyvtár katalógusából az érdeklõdõk-nek full-texteket is szolgáltatnak. A szerbiai elekt-ronikus sajtó legteljesebb információt nyújtó lel-tárát, a tudományos kutatást elõsegítõ idõszakikiadványok tematikus csoportosítását, valamintaz általuk kezdeményezett tematikus projekteketa http://www.sac.org.yu/komunikacija honlaponlehet megtekinteni. Dragan Golubovi a bosznia-hercegovinai fõvárosban mûködõ Médiaközpont(Medija centar) digitális sajtóarchívumában fel-lelhetõ idõszaki kiadványok tárolása terén szer-zett tapasztalatokat ismertette (Digitalna arhivabosanskohercegova kih štampanih medija –iskustva u arhiviranju periodike). Ebben az in-tézményben naponta háromszáz tételnyi wordfájlban megszerkesztett szöveget helyeznek pdf-

cc

cc

c

c c

c

cc

c

c

c

c


formátumba, és minden érdeklõdõnek full-textetis tudnak biztosítani. Az elmúlt három esztendõ-ben két adatbázist fejlesztettek ki: a NetNovinarinternetes hírportált, amellyel segítséget nyújta-nak a délkelet-európai térség hivatásos újságíró-inak, valamint az iDoc nevû kutató-dokumentá-ciós központot, ami nem más, mint a bosznia-hercegovinai nyomtatott médiumok interneten iselérhetõ archívuma. A Médiaközpontban ezenkívül mûködik még egy média-szakirodalmatszolgáltató könyvtár, valamint a Sarajevskesveske (Szarajevói Füzetek) címû irodalmi ésmûvelõdési folyóirat szerkesztõsége. A jövõbelitervek között szerepel a magiszteri és doktoriszakdolgozatok jegyzékének internetes megjele-nítése.

A következõ elõadó Vaska Sotirov-Duri , aszarajevói Városi Könyvtár munkatársa volt, akiaz Európai Bizottság közgyûjteményi projektje-inek (PubliCa, PULMAN, CALIMERA), vala-mint szakmai ajánlásainak szellemében megva-lósított helytörténeti digitális kiadványokat mu-tatta be (Digitalizacija grade zavi ajnih zbirkikao promotora kulturne baštine lokalne zajed-nice). A helytörténeti gyûjtemények összeállítá-sa, gondozása és elektronikus prezentálása nem-csak szakmai tudást és hozzáértést, hanem ma-gas fokú elkötelezettséget és küldetéstudatot igé-nyel. Az új idõk már befutott trendjeinek meg-felelõen napjaink városi könyvtárosait úgytartjákszofver p számon, mint informatikai szak-tudással felvértezett helyi mûvelõdésszervezõ me-nedzsereket. A szarajevói kolléganõ és rokonlel-kû munkatársai az elmúlt néhány esztendõbendigitalizálták a helytörténeti gyûjtemények leg-jellegzetesebb anyagait: Szarajevó mint olimpiaváros, Szarajevó Város Baráti Köre, Hasan Ki-ki és Alaksandar Mrujavica költõk digitalizáltkéziratai stb. Azt is elmondta, a háborút túlélõjeles és kevésbé ismert városlakók szükségétérezték annak, hogy összegyûjtsék és az utókorszámára bemutassák azon személyes tárgyaikatés szellemi produktumaikat, amelyek szûkebb la-kóközösségük, valamint Szarajevó iránti hûsé-güket tükrözik. Egyébként nagyon érdekes adat-nak számít, hogy a Lonely planet ismeretterjesz-tõ sorozat szakvéleménye szerint a Mijacka fo-lyó partján fekvõ város a világ legszebb és egye-diségüket legjobban õrzõ fõvárosainak nemzet-közi jegyzékén a 43. helyet(!) foglalja el. ASzarajevó Város Baráti Köre (Krug priljatelja

grada Sarajeva) fontos feladatának tartja, hogy aspontánul kipattanó ötleteket, elképzeléseket ésterveket igényes projektekbe foglalja és majdandigitális kiadványokban örökítse meg. Ezt köve-tõen Maria-Barbara Martin, a berlini ÁllamiKönyvtár szlavisztika professzora hamisítatlannémet igényességgel megírt szerb-horvát nyelvûelõadásában beszámolt a Vascoda multidisz-ciplináris hírportál tagságába tartozó VifaOstkelet-európai szakkönyvtárról, valamint a bennemûködõ szlavisztikai hírportál mûszaki újításai-nak menetérõl (Portal za slavistiku u okviruVirtuelne stru ne biblioteke za Isto nu Evropu:kako da postane atraktivan pristup stru niminformacijama na Internetu?). Bár e szlaviszti-kai hírportál még nagy fejlesztések alatt áll, rólamár most elmondható, hogy jövõbeli használóimegtalálhatnak benne mindenfajta releváns in-formációt: bibliográfiákat, évkönyveket, adatbá-zisokat, internetforrásokat, folyóiratokban meg-jelentetett tudományos értekezések full-textjeit,szlavisztikai tanulmányok tartalomjegyzékét,valamint a folyamatosan beérkezõ új könyvki-adványok címleírásait. Németország tudomány-egyetemein a szlavisztikai tudományok terénnéhány száz egyetemi oktató dolgozik, s többmint tízezerre becsülhetõ azoknak az egyetemihallgatóknak a száma, akik valamilyen szlávnyelvet választanak fõstúdiumként. Az õ igénye-iket fogja kielégíteni ez a nagyon igényes ésígéretes elektronikus forráshely. Végül PredragPajic, a Washingtonban székelõ Library ofCongress délszláv szakértõje rövid szóbeli fel-szólalásában elmondta, hogy az USA-ban nagytempóban dolgoznak egy gigantikus méretû di-gitális világkönyvtár kialakításán, valamint azamerikai nemzeti emlékezet (Memory of Ame-rica) projektjén. A kulturális örökség legjelentõ-sebb kiadványait már most is digitalizálják, mi-közben még mindig zajlanak a Google-keresõ-rendszer révén feltárt könyvek és más értékesszellemi produktumok szerzõi jogvédelmévelkapcsolatos heves szakmai és etikai viták.

Bada ZoltánOrszágos Idegennyelvû Könyvtár

(Folytatjuk)

c

c

c

cv cv

cv

c


TTTTTudjon róla!udjon róla!udjon róla!udjon róla!udjon róla!

Iskolai könyvtári szakértõk figyelmébe

A Fõvárosi Pedagógiai Intézet 2006. augusztus 30-án 10 órai kezdettel szeretettel várja konferenciájáramindazokat, akik az iskolai könyvtári szakértõi tevékenység iránt érdeklõdnek

Részletes program: 9.30–10.00 Regisztráció10.00–10.10 Köszöntõ (Minczér Ágnes Katalin igazgató)10.10–10.40 Az iskolai könyvtárakat, a szakértõi tevékenységet érintõ jogszabályok

(Kenyéri Katalin, OKM)10.40–11.00 A szaktanácsadói és a szakértõi munka eltérõ és hasonló feladatai.

A listára kerülés feltételrendszere (Csillag Ferenc, FPI)11.00–11.10 kávészünet11.10–11.40 Pillanatkép a 2006. évi iskolai könyvtári szakfelügyeletrõl

(Celler Zsuzsanna, OPKM)11.40–12.10 Az iskolai könyvtári szakértõi tevékenység etikai kérdései

(Dán Krisztina, listás szakértõ)12.10–13.00 büféebéd13.00–13.30 Az iskolai könyvtárak szervezeti és mûködési szabályzatával és gyûjtõköri

leírásával foglalkozó dokumentumok a szakmai könyvkiadásban(Emmer Gáborné, Pesterzsébeti Ped. Szolg. Intézet )

13.30–14.30 Kerekasztal-beszélgetés az iskolai könyvtárak ellenõrzésérõlRésztvevõk: Bársony Csaba (OKÉV), Bak Ferenc (XII. ker. Önkorm. Oktatási Iroda), Bacsó Ildikó(Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola), Varga Zsuzsanna (FMPSZI)A beszélgetést vezeti: Hock Zsuzsanna könyvtárpedagógiai szakértõ

Jelentkezési határidõ: 2006. augusztus 5.Részvételi díj: 10 000 Ft, amelyet a jelentkezési lap visszaigazolása után kérünk befizetni.

Jelentkezni lehet írásban az alábbi jelentkezési lap kitöltésével, amelyet kérjük a fenti határidõig HockZsuzsanna könyvtárpedagógiai szakértõ részére juttassanak el. (1088 Budapest, Vas u.8-10.)

Jelentkezési lapa Konferencia az iskolai könyvtári szakértõi munkáról címû rendezvényre

A résztvevõ neve: -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Elérhetõsége (cím, telefon, e-mail): --------------------------------------------------------------------------------------------

Munkahelye: ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Munkahelye címe, telefonja: ----------------------------------------------------------------------------------------------------

Pontos számlázási cím (fizetés csak számla ellenében történik!):--------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Fizetés módja (a megfelelõ aláhúzandó): átutalás v. csekk

…………..............…………….., 2006. ………………..............................

.......................................................................aláírás ph.

(céges kifizetés esetén)


Mûfordítás-pályázat

Az Országos Idegennyelvû Könyvtár a Nyelvek Európai Napja és a könyvtár fennállásának 50. évfordulója alkalmából hagyo-mányteremtõ szándékkal mûfordítói pályázatot hirdet fiatal, önálló kötettel nem rendelkezõ mûfordítók számára.

A pályázatra Philiph Larkin Leave címû (a könyvtár weblapján – www.oik.hu – olvasható és letölthetõ) versének magyarfordítását várja a 3 tagú zsûri (Lator László költõ, mûfordító, Takács Ferenc, az ELTE Anglisztikai Tanszékének docense, mûfor-dító, kritikus, irodalomtörténész és Virág Bognár Ágota, a könyvtár munkatársa).

Pályadíjak: I. díj: 50 000 Ft, II. díj: 30 000 Ft, III. díj: 20 000 FtA pályázat jeligés. A jeligével ellátott pályamûveket 2006. szeptember 1-jéig várjuk 4 példányban a könyvtár címére:ORSZÁGOS IDEGENNYELVÛ KÖNYVTÁR, 1462 Bp., Pf.: 469, „Mûfordítás-pályázat”.Kérjük, mellékeljék nevüket és címüket egy lezárt borítékban a pályamûvükhöz. Egy pályázó több pályamûvet is beküldhet.A pályázat eredményhirdetése, értékelése és ünnepélyes díjátadója 2006. szeptember 26-án lesz a könyvtárban (Budapest, V.

kerület, Molnár u. 11.). További információk: Virág Bognár Ágota, tel.: (1) 318-3688/407, e-mail: [email protected]ámogatók:

A KTE jubileumi éve: felhívásA Könyvtárostanárok Egyesülete idén ünnepli történeti elõdje, a Magyar Könyvtárosok

Egyesülete Könyvtárostanárok Szekciója létrejöttének húszéves jubileumi évfordulóját. Erreemlékezve jubileumi CD kiadását tervezzük, amelyet a KTE emlékülésén, 2006. november 30-án bocsátunk közre.

A CD-n az egyesület történetére, korai éveire történõ visszaemlékezéseknek adunk helyet,amelyhez kérjük egykori és jelenlegi tagjaink segítõ támogatását is. Augusztus 20-áig várunkvisszaemlékezéseket a CD-re maximum 2-3 oldal terjedelemben és tárgyi emlékeket: fotókat,régi tagkártyákat, hírleveleket, egyéb megõrzött egyesületi dokumentumokat. A visszaemléke-zõktõl kérünk egy fotót is, hogy személyesebbé tehessük a megjelentetett írást.

Emellett a tervezett kiadványon nemcsak a visszaemlékezéseknek, hanem komolyabb terje-delmû történeti és könyvtárpedagógiai munkáknak is helyet biztosítunk. Közzétesszük az egye-sület elmúlt két évének szakmai programjain készült fotókat is, valamint tervezünk egy önállórészt, amely a mai könyvtárostanár munkáját megkönnyítõ könyvtárhasználati elektronikustananyagokat, részletes óravázlatokat, feladatlapokat tartalmaz – ezek felajánlását is kérjük akollégáktól, bár néhányat már eddig is kaptunk. Célunk, hogy az egyesület történetét dokumen-táljuk, megõrizzük, az ifjabb generációknak közvetítsük – ugyanakkor a mai egyesületi tagok,könyvtárostanárok munkáját a gyakorlatban jól hasznosítható anyagokkal támogassuk.

A fenti kiadvány színvonalas megvalósításához várjuk tehát az írásokat, fotókat, szakmaianyagokat. Az írásokat – amit csak lehet – elektronikus úton a [email protected] címre kérjükeljuttatni. Az elektronikusan nem továbbítható tárgyi anyagokat Celler Zsuzsanna személyesengyûjti az OPKM Könyvtárában a Honvéd utcában, vagy várjuk az egyesület postafiókjáracímezve: Könyvtárostanárok Egyesülete, 1462 Budapest, Pf.: 611.

Minden jelenlegi és egykori tagunkat szeretettel várjuk 2006. november 30-án az OPKMDísztermébe az emlékülésre! Köszönettel:

Bondor ErikaKTE elnök


RÉGEN ELPORLADT TUDÓSOK KÖNYVEI ÉS MUNKÁI

ET IN ARCADIA EGO – Az antikvitás képe az ELTE Egyetemi Könyvtár régi gyûjtemé-nyeiben címmel kiállítás nyílt július 11-én az Egyetemi Könyvtár dísztermében.

Et in Arcadia ego. Nicolas Poussin 1640 körül festette a késõbb Árkádiai pásztorok címetviselõ festményét, amely ma a Louvre-ban található. A sírkõ elõtt álló alakok egy titokzatosfeliratot olvasnak, amelynek jelentése: „Én is Árkádiában”. A szöveg rengeteg ellentmondásos,olykor nevetséges értelmezést is szült, amelyek közül néhány – Hollywoodnak és az embeributaságnak köszönhetõen – a mai napig makacsul tartja magát. A festmény egyik legneveze-tesebb interpretátora Claude Lévi-Strauss francia antropológus, aki szerint a festmény nem jelentmást, mint „Én, a Halál, még Árkádiában is létezem”, s még a boldogság, a bukolikus jelenetközelében is ott van a megkerülhetetlen elmúlás. Erwin Panowsky amerikai mûvészettörténészellenben úgy véli, hogy a szöveg jelentése egy nosztalgikus ábrándozás, a boldog múlt iránti vágyjelképe. Bármi is volt a francia festõ szándéka, a kiállítás létrehozói számára mindkét értelmezésüzen valamit: körülvesznek bennünket a múlt emlékei, egy modern világban egy régi könyvtár,benne régen elporladt tudósok, kollégák munkáival. Mégis büszkén mondhatjuk: mi is Árkádiábanéltünk, nekünk is volt valami közünk ehhez a lassan eltûnõ világhoz.

A kiállításon 13 képbõl álló visszatekintést láthatnak a látogatók egymást váltó mûvelõdés-történeti korszakok antikvitás-képébõl. Megtekinthetõ lesz Arany János Árkádiáról szóló köl-teménye s nevezetes Arisztophanész-fordításának eredeti kézirata, amelyet eddig még nemláthatott a nagyközönség.

Külön érdekességei a kiállításnak az antik Róma képét bemutató XVI. századi metszetek(Etienne Du Perac), történeti térképek (Ortelius, Horn, Braun), valamint a római emlékeketfelelevenítõ olyan mûvek, mint a jezsuita polihisztor Athanasius Kircheré vagy a bolognaihadmérnök Luigi Marsiglié. Rövid betekintést kaphatnak a látogatók a római harcmûvészet(Caesar) és építészet (Vitruvius) gazdagon illusztrált koraújkori adaptációjába (Palladio, Lipsius).

A tárlókban XV. századi klasszikus görög, illetve latin auktorok igényes, gazdagon kom-mentált és illusztrált szövegkiadásait helyezték el.

A kiállítás része a Nemzetközi Neolatin Társaság idén augusztusi, XIII. konferenciájának.A kiállítást készítette: Bakos József, Bene Sándorné, Boross Klára és Szvorényi Róbert. A

digitalizálás és a webes megjelenítés Soproni Ferenc munkája.Helyszín: V. kerület, Budapest Ferenciek tere 6. Megtekinthetõ: 2006. szeptember 1-jéig.A képeken: Luigi Marsigli bolognai hadmérnök könyvébõl a Traianus római császár hídját

ábrázoló rézmetszet (1726) és Ptolemaiosz olasz nyelvû Geográfiájából kézzel színezett metszet(1561)


KTE emlékérem

A Könyvtárostanárok Egyesülete 20 éves jubileuma alkalmából emlékérem átadását tervezi2006 novemberében. A felterjesztéseket az alapító okirat feltételei szerint várják a [email protected]ímen vagy az egyesület postafiók címére: Könyvtárostanárok Egyesülete, 1462 Budapest, Pf.: 611.

Az emlékérem alapító okirata júliustól letölthetõ a KTE honlapjáról - http://www.ktep.hu,vagy kérésre e-mailben is eljuttatjuk az érdeklõdõkhöz.

A KTE elnöksége

Eseménynaptár 2006

könyvtári levelező/lap - 18. évfolyam 2006. 7....

Documents