Öko-falu projekt - Bakonyszombathely A bio-kazán után már a napkollektor is működik, napirenden a kistérségi bio-massza

üzem

(Pintér Lajos polgármester előadása a Műegyetemen)

A bakonyszombathelyi önkormányzat célja az öko-falu vá válás. Vagyis az önálló energiaellátás, az élhet ő és környezetbarát település elérése. - A falufejle sztés új irányvonalát másfél éve hirdette meg az önkormányza t. Azóta már nagy lépéseket tett a település, amelyek nemcsak a „zöld falu" kép ét vetítik el őre, hanem egy költségtakarékosabb települési modell konkrét eredm ényeit is mutatják a gazdasági válság árnyékában. Ezek média hírek, címszavas megállapítások, bevezet ő sajtó összegzések.

Mi van valójában ezek mögött, hogyan indul meg botladozva a valóságban egy közepes nagyságú (1500 lélekszám) dunántúli település az öko-falu modell irányába, milyen esélyei és korlátai vannak és elérheti-e célját ?

Erről szeretnék beszélni ma, úgy, hogy filmes nyelven, egyfajta dokumentum-játékfilm képet tárjak Ember Judit rendező módszereivel erőfeszítéseink pillanatképeiről szóban, képekkel és ha lehet és Önök is partnerek, akkor divatos szóhasználattal interaktívan. Mindezekkel talán érzékeltettem is, hogy nem tudományos igényű előadásra jöttem az öko-falu vízió elsöprő erejű felvezetésével, hanem egy reális látképre, a mai Ma.o. egy községére, kicsi kitekintéssel kistérségére, mindennapi küzdelmeinkre szeretnék rávilágítani tényekkel, gondolatokkal, esélyekkel és korlátokkal.

� Hogyan tud ma egy kistelepülés kitörni az energia problémái köréből, kit tud e törni és meddig tud eljutni ?

� Rendszerbe tudja-e ezt tenni és így tud-e még tovább lépni ?

� Ha meg van az akarata, szellemi erőforrása, a faluközösség egyetértése /mely még igencsak kérdés/, akkor tud-e példaszerűen is szembe menni akár a fogyasztói társadalom értékrendszerével is, és ha igen, akkor, meddig ?

Bakonyszombathelyen egy teljesen más modell felé mozog az az öko-falu projekt, mint az eddig ismert klasszikus formák. Talán ezért is került ez év elején, közepén a média középpontjába /tv., írott sajtó/ a település. Először is a település lélekszáma 1500 körül mozog /az utóbbi években alá esett/, ez pár száz fős ökofalu modellnél nagyobb közösség. Továbbá tervezett öko településről nem lehet szó, így a funkcionális faluközösség minta jöhet szóba. Ennek megfelelünk és motivációként az öko motívum igazolható – bár e tekintetben nem született „társadalmi szerződés” a községben. Tehát, ha vizsgáljuk a megfelelést, akkor mindenképpen egy új útról, típusról beszélhetünk – mely azonban „belefér” a mozgalom sokszínűségébe, sőt izgalmas lehet kísérletként.

Bakonyszombathelyen az öko gondolkodás, a környezetkímélő szemlélet és mindezekkel kapcsolatosan az innovatív attitűd mind az Önkormányzatnál, mind pedig intézményeinél komolyabb múltra tekinthet vissza. Az öko-falu projekt azonban viszonylag újkeletű, hiszen ebben az évben fogalmazódott meg, forrta ki magát egyfajta rendszerré. Az eddigi ösztönös törekvéseket községünk tekintetében a gazdasági kényszer, elsősorban az energia költségek meredek emelkedése erősítette fel.

BAKONYSZOMBATHELY BEMUTATÁSA

Bakonyszombathely a Cuhai Bakony-ér egyik jobb oldali mellékvölgyében fekszik változatos természeti környezetben. Dombvidéki többutcás úti falu, fekvésénél fogva a „Bakony kapujának” is nevezik . Első írásos említése 1358-ból való. Így 2008-ban ünnepelte a település 650 éves fennállását. Több száz évig az Esterházy család birtoka, kezük nyomát többek között a volt uradalom természetvédelmi oltalmat élvező kastélyparkja – melyben tanösvényt is kialakítottak – őrzi.

1768. után a falu egy részébe németeket telepítettek.

Műemlékei:

� A római katolikus templom, /barokk stílusban épült 1762-ben/

� a magtár, /kora klasszicista stílusú 1800-ból/

� Nepomuki Szent János szobor. /a XVIII. században emelték barokk stílusban/. A község jellegzetes építménye az 1800-as évek végén a Németfaluban épült Harangláb.

Bakonyszombathelynek két természetvédelmi területe van , a falu központjában fekvő 12 hektáros Kastélypark, és a külterületen lévő Feketevíz pusztai tavak és természetvédelmi területük /64 ha/. Utóbbi egyike azon élőhelyeknek, mely otthont ad a ma már igen ritka fekete gólyáknak.

A község a Közép-Dunántúli Régióban, Komárom-Esztergom megyében fekszik. Lélekszáma 1500 f ő körül mozog évek óta. A kisbéri kistérséghez tartozik, mely tájegységként a Bakonyalja része.

A kisrégió 18 települése közül központi elhelyezkedésű, így földrajzi fekvése kedvező.

Az Önkormányzat Képvisel ő-testülete 9 képvisel őből és a polgármesterb ől áll , mely 3 bizottságot működtet. A hivatal önkormányzati konyhát és műszaki csoportot működtet.

Az Önkormányzat intézményei:

Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, /A Bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat többfunkciós intézményként tevékenykedik. Nagy hangsúlyt fektet a képességfejlesztésre és a művészeti nevelésre/,

Művelődési Központ - Ifjúsági és Sportház. A község nevezetes művészeti és kulturális tevékenységéről, népszerűek fesztiváljai /Bakonyi Népművészeti Fesztivál/ és falunapja . Folklórcsoportok működnek, a parkban nyáron kulturális táborok zajlanak. Rockoperák és folkműsorok születtek határon túli együttműködésben. A helyi digitális iskola is kuriózum.

A településen biztosított az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi és fogorvosi szolgálat vállalkozási rendszerben működik.

Bakonyszombathely testvértelepülése a romániai (erdélyi) Kibéd (Chibed), kulturális és sport kapcsolata van a szlovákiai Kamocsáva l (Komoca), kezdődő partnerkapcsolata az osztrák Dobersberggel.

A község a kistérség egyik kulturális központja, a Közművelődés Háza intézménye nemcsak helyi, hanem több kistérségi programnak is szervezője.

Bakonyszombathely Önkormányzata az elmúlt 15 évben elsősorban a teljes

infrastrukturális kiépítettség irányában tevékenykedett. A vezetékes ivóvízellátás kiépítése után a 90-es évek elején megvalósította a település vezetékes távközlési ellátását (Jelenleg 88%-os a bekötöttség Az energiaellátás területén nagy lépés volt, hogy 1996-97-ben megtörtént a település egészére vonatkozóan a vezetékes földgázellátás . 2003-ban vált teljessé az infrastrukturális ellátottság, ekkor fejeződött be a község szennyvízhálózatának kiépítése, történt meg a szennyvíztisztító üzembe állítása.

Kistérségi társulási formában működik a Gondozási Központ , Idősek Klubja , mely 2000-ben alakult meg. 2002-2003-ban került átadásra a Kastélyparkban az Ifjúsági és Sportház, mely erdei iskolák és sátortábor működéséhez is megfelelő közösségi helyiségekkel rendelkezik.

2005-ben megvalósult Bakonyszombathelyen a kormányprogramban szereplő XXI. Század iskolája, modern informatikai infrastruktúrával. 2008-ban nagy erőfeszítésekkel kialakításra került a falu főtere. 2009-ben egy többfunkciós tornacsarnok létesítése szerepel a tervekben.

Kultúra, közösségek, hagyományörzés, régi értékek m entése

Bakonyszombathelyen komoly tradíciói vannak a különböző közösségek településformáló és alakító szerepének, itt gondolok elsősorban az egyházi, mezőgazdasági és civil közösségekre, utóbbi tekintetében különböző kulturális csoportokra. Több évszázados hagyománya van a folklór tevékenységeknek. Hagyományainak ápolása és őrzése elsősorban a 80-as években erősödött fel a néptánc mozgalom, a népdal éneklés és a citerázás felelevenedésével. A 90-es években táncoló -éneklő falunak is nevezték Bakonyszombathelyt, mivel minden harmadik, negyedik lakosa valamelyik folklór csoportban szerepelt.

A 2000-es évek elején a teljes infrastrukturális ellátottság megvalósulásával a

település vezetése és közösségei a falu szépítés felé fordulhattak. Ennek középpontjába kerültek az épített és természeti környezet értékei és a hagyományok tárgyi emlékei.

Ennek jegyében valósított meg a település az elmúlt években különböző fejlesztéseket, felújításokat, így az elhagyatott és megrongálódott Nepomuki Szent János szobor méltó helyére került a katolikus templom mellé, és megújult. Kialakításra került a Kastélyparkban a tanösvény , mely végső formáját és befejezését ebben az évben nyeri el. Egy 2,5 hektáros területen a falu külterületén kialakításra került egy vadaspark , Magyarországon az elsők között. A tavalyi évben megkezdődött a falu tradicionális f őterének rekonstrukciója , új funkciókkal, melyek szintén a hagyományos értékek megőrzésére, bemutatására szolgálnak. Itt kapott helyet a tavalyi évben egy régi pajtaépület anyagának kimentésével egy úgynevezett pajtaszínház , mely köré egy skanzen terveződik. Ugyancsak a főtér szomszédságában jelenleg van kialakítás alatt egy iskolamúzeum és egy falumúzeum.

Ezek a rengeteg energiát kívánó fejlesztések, felújítások a faluközösségek

tevékeny közreműködésével, szellemi, fizikai munkájával valósulhattak meg. Az utóbbi évek talán legnagyobb vívmánya az iskola megmentését szolgáló iskolaprogram volt, melynek jegyében egy 150 milliós beruházással részben megújult, nagyobb részben pedig bővült az iskolaépület.

Építészeti technológiájában hagyományos elvekre és technikákra alapozódott a fejlesztés. Az általános iskolában mindig is előtérben volt a környezettudatos nevelés, és a hagyományőrzés, hagyományápolás. 2008-ban az iskola elnyerte az ökoiskola címet, és több különböző hazai és EU-s pályázatban vettek részt, illetve nyertek támogatást.

A naturpark projekt, mintegy az ökofalu program el őzménye Törvényi háttér A Természet védelmér ől szóló 1996. évi LIII. Törvény módosításait az

Országgy űlés 2004. június 21-én fogadta el, melybe a natúrpa rk fogalma, valamint a natúrpark létrehozása meghatározásra került az aláb biak szerint:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 4. §-a a következő p) ponttal

egészül ki: natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben

gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

A Tvt a következő 29/A §-sal egészül ki: 29/A § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek

meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.

Bakonyszombathely központi szerepet játszott abban, hogy a Kisbér kistérség

települései a tájegység /Bakonyalja/ területén egy Natúrpark létrehozását határozták el. Erről 2004 évben Súron a Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége egyhangú döntést hozott, majd ezt megerősítette létrejöttekor a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás is.

Ez azt jelenti, hogy a Kisbér kistérség 17 települése is szerves része lesz ennek a Nyugat-Európában már sikeresen működő természeti és gazdasági egységnek.

A natúrpark valójában egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra is alkalmas. A natúrparkok kultúrtáj egységek, amelyek a vidék kihasználásának kímélő formái. A táj ápolása által megtartják jellegüket, s egy speciális infrastruktúra kiépítésével (pl.:túraútvonalak, tanösvények, múzeumok, stb.) a nagyközönség számára is nyitottakká válnak. Természetvédelmi területek, vagy azok részei, amelyek kiemelt mértékben alkalmasak a pihenésre, szabadidő eltöltésére, kikapcsolódásra és egy terület természeti és történelmi értékeinek bemutatására, és az ezekhez kapcsolódó értékek közvetítésére, továbbá ahol megtalálhatóak a szakirányú információszolgáltatás és az értékek kezelésének feltételei egyaránt. A natúrparkok hozzájárulnak a jellegzetes kultúr-, és természeti táj megőrzéséhez. Ugyanakkor a turizmusra is mennyiségi kihatással vannak, elsősorban az ökoturizmus, falusi turizmus, mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, kerékpáros turizmus, egészségturizmus területén.

A natúrpark kialakításának célja, hogy a lakosság számára olyan bevételi

lehetőséget teremtő ipari és mezőgazdasági tevékenységeket támogassunk, melyek elősegítik a természet védelmét, és a Bakonyalja tájképi valamint kulturális értékeinek megőrzését. Jelenti továbbá a tájegység természeti értékeinek megújítását, fejlesztését, turisztikai vonzerőnövelést, /mely magában foglalja az épített környezet megújítását, a faluközpont fejlesztést is/, életminőség fejlesztést, az élhetőbb vidéki körülmények kialakítását. Tehát a Natúrpark program egyben egy fejl ődési irányt is kijelöl a térségnek és keretet – valamint lehet őséget - ad annak pályázati megvalósításához.

A natúrparkot a Bakonyalja 17 településén ill. azok illetékességi területén kívánja a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás létrehozni. A Bakonyalja Natúrpark program szerepel a Komárom – Esztergom megyei Önkormányzat területfejlesztési koncepciójában, a Közép-Dunántúli Régió tervezési és fejlesztési dokumentációiban, így az elfogadottá vált a

területfejlesztés különböző szintjein. Ez egyben egyfajta prioritást jelent a program pályázati lehetőségei tekintetében is.

A natúrparkot m űködtet ő szervezeti háttér kialakítása

A natúrpark szervezeti hátterét Magyarországon általában egyesületek adják. A kistérség önkormányzatai is ebben az irányban indultak el: egyesületi fenntartás és működtetés, melynek tagjai az önkormányzatok is.

A működtetéshez szükséges pénzügyi feltételeket pályázatokból és önkormányzati támogatásból tervezzük megteremteni. A natúrpark létrehozása és kialakítása során a natúrparkot működtető szervezet szorosan együtt kíván működni az oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, valamint az érintett vállalkozókkal.

A natúrpark megvalósulásával:

� megnövekedhet a térség turisztikai vonzereje, növekedhet a turizmusból származó bevételek összege,

� a natúrparkot, mint egységes tájat könnyebb lesz népszerűsíteni, működtetéséhez könnyebben tudunk pénzforrásokat előteremteni.

� a natúrpark kialakítása és működtetése során erősödhetnek a települések közötti és a településen belüli együttműködések

� a natúrpark kialakítása során fontossá válik a természeti értékek védelme / védett növény és állatfajok/, a tiszta és rendezett településkép kialakítása, a jó állapotú túraútvonalak létrehozása és megóvása,

� a jól működő natúrpark lehetőséget nyújt egy a natúrparkhoz kapcsolódó védjegy megteremtésére, amely a natúrparkban előállított termékek értékét növelheti,

� a kistérség egységes arculattal a program szellemében egy fejlődési pályára állhat, a Natúrparkot szolgáló közvetlen fejlesztések mellett közvetett infrastrukturális és településfejlesztési célok is megvalósulhatnak.

Az eddigi tevékenységek

A Komárom – Esztergom Megyei Önkormányzat megbízásából 2003. októberében

elkészült a Bakonyalja Natúrpark megvalósíthatósági tanulmányterve /Pestterv Kft/. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szervezésében

megvalósuló projekt-generálási folyamat során benyújtásra került a „Bakonyalja Natúrpark kialakítása” c. projekt javaslat /2005. év/.

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács /2006. február 24./ döntése értelmében a kistérségi fejlesztési elképzelés bekerült a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó, a régió számára kiemelt jelentőségű projektek sorába.

Az RFT a II. Pályázat Előkészítő Alap keretében a projekt előkészítési – tervezési - munkáihoz 11.900.000.- Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott. A tervek elkészültek, a pályázati benyújtás előkészítő szakaszában vannak.

Az ökofalu projekt Előtérben az energia kérdés – önkormányzati energiatak arékossági program

program – az ökofalu vízió megjelenése

Bakonyszombathelyen az Önkormányzat fókuszába 2007 végén, 2008 elején került az energiatakarékosság, a megújuló energia forrás felhasználásának kérdése. Természetesen az energiakérdés folyamatosan felvetődött itt is, mint minden önkormányzatnál, kisebb lépéseket meg is tett a községvezetés. Közintézményeinek nagy részénél megvalósította a hőszigetelést /polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház, a közvilágítás tekintetében energiatakarékosabb lámpatesteket alkalmazott /nátrium égők/.

Az állami finanszírozás reálértékének folyamatos csökkenése, ebből következően a költségvetési egyensúlyi helyzet megőrzésének problémája azonban radikálisabb megoldások felé ösztönözte a Képviselő-testületet. Egy átfogó költségvetési elemzés készült, mely egyértelműen megmutatta azokat az irányokat, melyek kitörési pontokat jelenthetnek a településnek egy kiegyensúlyozottabb költségvetési pozíció eléréséhez.

Megvizsgálva a település költségvetését egyszerűen megállapítható, hogy a bérek után a költségvetés legnagyobb részét az energiaköltségek teszik ki.

Főbb számítások :

Hivatal, önkormányzati intézmények f űtésköltségei /gáz/: - Óvoda – konyha: 11.356 m3 - Polgármesteri Hivatal: 7.050 m3 - Orvosi rendelő: 3.628 m3 - Művelődási ház: 13.696 m3 - Általános Iskola: 20.000 m3 körül, változó Mindösszesen: 55.730 m3 x 134.-FT = 7.467.820.-FT/év Hivatal, önkormányzati intézmények áramköltsége - Óvoda – konyha: 7-8000 kWh - Polgármesteri Hivatal: 4100 kWh - Orvosi rendelő: 2500 kWh - Művelődási ház: 8000 kWh - Általános Iskola: 9-10.000 kWh Mindösszesen kb.: 32.600 kWh x 48.-FT = 1.564.800.-FT/év Közvilágítás: 12 hónap x 233.000.-FT = 2.796.000.-FT/év

Fűtés, áram, közvilágítás mindösszesen = 11.828.620.- FT/év

Mindezekhez járulnak még természetesen a víz, csatorna és egyéb költségek, melynél egyelőre csak távlati elképzeléseink lehetnek a költségcsökkentésre. /Saját üzemeltetés egy önkormányzati Kft létrehozásával, törpevízmű projekt/ Bakonyszombathely Önkormányzata viszonylatában már ez a közel 12 M FT is igen jelentős költségvetési tétel, mely tekintetében a Képviselő-testület radikális változtatások felé indult el. Megfogalmazta, kidolgozta önkormányzati energiatakarékossági programját, melyben a fűtés, áram és közvilágítás tekintetében a megújuló- ill. energiatakarékos technológiájú energiaforrások felhasználását tűzte ki célul. Alapvet ő célkit űzés a külső szolgáltatóktól való függetlenedés, a község energia ellátásának közép- és hosszú távon való önellátó megoldása.

Az önkormányzat megújuló energiákra alapozó fejlesz tési és energiatakarékossági programja, az önellátásra történ ő közép- és hosszú távú átállás célkit űzűsűvel:

- a fűtés tekintetében valamennyi önkormányzati intézmény tekintetében biokazán fűtésre való átállást, ill. a meglév ő – használaton kívüli - cserépkályhák újraüzemeltetését határozta meg,

- a villamos energia felhasználásnál az energiatakaré kos technológiájú energiaforrásokra való áttérést els ő lépcs őben, középtávon pedig – közvilágítás tekintetében - a napkollektoros technológiájú – f űtésrásegítésésel történ ő - üzemeltetést ütemezte be,

- a faluban a közvilágítást környezetbarát és költség takarékos megoldás legoptimásabb technológiáját dolgozza ki, az el őző bekezdéssel összhangban,

- a hő- és használati-melegvíz termelés vonatkozásában a napkollektoros technológiájú technikai megoldást irányzott el ő,

- a létesítend ő többfunkciós közoktatási épületegyüttes geotermiku s energiával való f űtésének pályázati forrásból történ ő megvalósítását célozta meg,

- a hulladékszállítási és kezelési költségek – ezzel összefügg ő energia költségek – mérséklésére komposztáló telep megvalósítását határ ozta el külterületen,

- közép távon saját üzemeltetés tervezetének kidolgoz ását tervezi egy önkormányzati Kft létrehozásával, esetlegesen egy t örpevízm ű megvalósításával .

- Fenteiek gazdaságos és lehet őleg önfenntartó m űködtetésére koncepciót tervez kidolgozni :

- Faültetvények telepítésére az önkormányzati tulajdo nú telkeken, ezzel összefüggésben állásfoglalást tett az önkormányzati földingatlanok értékesítésének tillamára,

- Faaprítékoló üzem megvalósítását t űzte ki célul önkormányzati üzemeltetésben, szociális foglalkoztatás keretében /szövetkezet/,

- Hosszú távon ásványvíz üzem létrehozását tervezte b e, első lépésként egy ásványvíz feltárás megvalósíthatósági tanulmányának és tervdokumnetációjának megrendelésével, mely 100 méter mélység el őirányzatú, ásványvíz termel ő kút és kútfej kialakítás kiviteli és engedélyezési terv ét célozza,

- Hosszú távon a település termálvíz kapacitására ala pozva megcélozza a termálvízen alapuló h őközpontra épül ő lakossági távf űtés lehet őségének kiaknázását.

Az ökofalu program megfogalmazódása, konkrét leírás a

Bakonyszombathelyen a környezetkímél ő szemlélet , a természettel harmónizáló öko gondolkodás és az ezeket erősítő innovatív attitűd hagyományokra tekinthet vissza és ma is jelen van. Törekvései alapjai mind az Önkormányzatnál, mind intézményeinél, mind pedig a faluközösség formális és informális civil szervezeteinél komolyabb múltra tekinthetnek vissza.

Az öko-falu projekt azonban viszonylag újkeletű, hiszen ebben az évben fogalmazódott meg, forrta ki magát egyfajta rendszerré. Az eddigi ösztönös törekvéseket községünk tekintetében a gazdasági kényszer, elsősorban pedig az energia költségek meredek emelkedése erősítette fel. Társult ehhez a faluközösség tradícionális aktivitása,

mely alapot jelentettt az ökofalu koncepcióhoz – amely önként kínálta magát az ösztönös törekvések és a gyakorlati kényszerek együttesében.

Mindezek, tehát a funkcionális-ökológiai motivációk öszekapcsolódása, a szellemi erőforrások és törekvések, valamint a gazdasági kénysz er alapozta meg azt a programot, melynek lényeges elemei:

1. A település önállóan, kapcsolódási pontok tekintetében kistrérségi összefogással és hatókörrel megcélozza az ökofalu megvalósítását a következő elvi és gyakoralti célkitűzésekkel:

a) Bakonyszombathely Önkormányzata az ökofalu programot gazdasági programja célkitűzéseibe illeszti, gazdasági programját e célkitűzésekkel és az ezzel összefüggő gazdasági vonatkozáskkal módosítja ill.kiegészíti. Ezek a módosítások ill. kiegészítések a következő pontokban jelennek meg célkitűzésekként.

b) A község az ökofalu program célkitűzéseiben a demokrácia alapelvei teljes tiszeteletbentartását követve fórumokat, falugyűléseket és civil tájékoztatókat tart a szabad véleménynyilvánítás érdekében.

c) A faluközösség önkormányzati, egyházi, civil és vállakozói felei egyetértésében közép- és hosszú távú programot dolgoz ki a közös megvalósítás érdekében, ennek koncepcióját, megvalósíthatósági tervét az Önkormányzat koordinálja.

d) A lehetséges legnagyobb függetlenség, önellátás az energia gazdálkodás tekintetében. Alapja az önkormányzat megújuló energiákra alapozó fejlesztési és energiatakarékossági programja, annak önellátásra történő közép- és hosszú távú átállás célkitűzésivel

e) A lakossági energiaellátás – elsősorban fűtésre irányuló - megújuló energiákra alapozó fejlesztési és energiatakarékossági programja termálvíz alapú energiára tervezetten - tanulmányok, tervek, megvalósítás. Fórumok és tájékoztatók ennek érdekében.

f) Közép- és hosszú távú tervek a lakossági foglalkoztatás és megélhetés érdekében, középpontban egy ásványvíz előállítási üzem megvalósítása.

g) Természetvédelem , környezetkímélő gazdálkodás.

h) Személéletformálás a fiatal generációk tekintetében.

i) Együttműködés kistérségi keretekben, a Bakonyhő Kft kistérségi megvalósítása.

j) Zöldberuházások ösztönzése

k) Népi hagyományok, tradícionális értékek örzése és ápolása, a gyermek és ifjúsági korosztályokn számára való „átplántálása”

2. Gyógynövénytermelés és értékesítés

3. Mezőgazdasági termelési-, feldolgozói- és értékesítési szövetkezet létrehozása, ennek önkormányzati koordinálása, partnerszövetség

Az első konkrét lépések és eredményei A tervek projektk kidolgozásokkal, tervdokumnetációkkal, majd pályázat

benyújtásokkal folytatódtak.

Eredényeképpen az a következő programok indultak meg:

Az általános iskolánál első lépcsőben egy korszerű biokazán és napkollektoros rendszer beüzemelése történt meg. Előbbi tekinteében már a 2008. téli hónapokban, utőbbinál 2009. tavaszán. A forrást mind a biokazán, mind pedig a napkollektoros rendszer kiépítéséhez pályázati támogatás, az Önkormányzati Minisztérium által meghirdetett keretből történt egy kistérségi pályamunka keretében.

Sajtóforrások alapján e fejlesztések a következőképpen történtek :

Üzemben a biokazán

a Bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskoláb an

ÖKOISKOLA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSSAL

Bakonyszombathelyen a Képviselő-testület több mint egy éve vizsgálja a megújuló

energiaforrásokra épülő fűtésmódokat. Párhuzamosan természetesen az egyéb energiaszükségletek /melegvíz, világítás/ költségtakarékosabb megoldását is. Az önkormányzat 2008. év elején történt felmérése alapján éves szinten a közintézmények gázfogyasztása 6-7 millió forint a községben. Ez elsősorban a fűtési költségekből adódott. Így e területen határozott el a testület radikális váltást, alternatív energiaforrást megcélozva. Ösztönzést és ötleteket adott a település ausztriai partnerkapcsolata is, a község küldöttsége Dobersbergben egy igen fejlett, biomasszára épülő fűtésrendszert tanulmányozhatott. Itt – Ausztriában is egyedülállóan - több mint tíz éve működik egy biomassza üzem, mely nemcsak az intézményeket, de a város lakóházainak is jó részét ellátja energiával.

A megvalósítási lehetőséget egy közös, sikeres kistérségi pályázati projekt nyújtotta, mely az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére irányult az Önkormányzati Minisztérium forrásából. A cél a legnagyobb helyi fogyasztó, az általános iskola gázkazánjának kiváltása volt, biokazánnal. Itt már konkrét tervekkel kellett pályázni, melyhez az önkormányzat gépészmérnöki szaksegítséget is igénybe vett.

Személyes kapcsolatok révén az ország egyik tekintélyes bioenerhetikai szakemberét, Beleznay Nándor mérnököt nyerte meg a projetk megtervezésére. Ugyanis az elvárás komplex volt: olyan fűtésrendszer, mely egyszerre tudja fogadni a pelletet, de – mivel annak költsége is emelkedő – faapríték és egyéb megújuló energiahordozó befogadására is alkalmas egyúttal.

A jelenlegi magyar gyártmányok – melyek ugyan olcsóbbak -, még ezt a technológiát nem tudják. Ezért a testület egy ugyan drágább, de már egy az EU-ban jól bevált osztrák típus mellett döntött. Így a változó energiaárak világában napok alatt válthat mondjuk pelletről faaprítékra, faforgácsra is a tervezett fűtésrendszer.

Az Önkormányzati Minisztériumhoz kistérségi keretekben benyújtott pályázat a kistelepülési iskolák fejlesztését szolgáló kerettámogatásra támogatást nyert 2008. augusztusában. Ez a bakonyszombathelyi általános iskola tekintetében 9 790 000.-Ft –ot jelentett. Itt a kötelező önrész a teljes kivitelezési díj 10 % -a, 1 087 778.-FT, valamint a járulékos költségek /közbeszerzés, műszaki ellenőr, pályázati költségek/ 251 806.-FT. Ehhez kapcsolódott még a kazán átalakítás feladata, melyet az önkormányzat közmunka keretében felvállalt.

Így több mint 12 millió forint szolgálta az iskola innovatív fejlesztését e pályázat keretében. A projekt energiatakarékosságot szolgál, melyet az intézmény az ökoiskola program keretében is vállalt. A Benedek Elek Általános Iskola 2008 évben elnyerte az ökoiskola címet, melynek szellemiségét is nagyban segítette a pályamunka.

Másik része a pályázati műszaki tartalomnak egy napkollektoros rendszer megvalósítása több lépcsőben, melynek első mérföldköve, egy alapszett kerül megvalósítására 2009. márciusában kerül sor ugyancsak e projekt keretében. A napkollektor főként a melegvíz előállítását szolgálja, de a fűtésbe is „besegít”.

A munkálatok teljes erővel a 2008. november elején indultak meg a kazánház átalakításával, a régi gázkazánok áthelyezésével. December 10-én leszállításra került az ausztriai Wengből a modern kazánlétesítmény.

A beüzemelésre 2009. február 9-én került sor, mely nagy izgalmakkal és kisebb probléma-elhárításokkal sikeresen megvalósult Beleznay Nándor mérnök irányításával.

A kazán 120 KWatt-ot tud, de a rendszerben – átalakítva – megmaradtak a gázkazánok is. Így meghibásodása esetén a fűtőmű átvált gázkazánra. Ezt egy modern számítógép vezérlésű technológia biztosítja, ill. a vezérlés egyszerre a biokazánt és a gázkazánokat is tudja működtetni. Ennek a tervezett iskolabővítési program ad jelentőséget : a tervek szerint a bakonyszombathelyi intézmény egy többfunkciós, tornacsarnok jellegű építménnyel gazdagodik. Így a több mint 600 m2-el megnövekedett alapterületű intézmény jövőbeli energiaszükséglete is megoldottá válhat.

Február 10-től körülbelül egy hónapig keményfából nyert pellettel üzemel a rendszer, majd március közepétől faforgáccsal ill. fűrészporral. Az ezekkel kombinált, faaprítékos megoldás is egy szakaszt jelent. A pelletet a felvidéki Marcellházáról szállítják, míg a faforgácsot egy helyi vállalkozó adja. Áprilisra elkészülnek a számítások, hogyan lehet a leggazdaságosabban üzemeltetni az intézményt.

A kivitelező a Wagner Solar Hungária Kft., melynek kiváló referenciái vannak már hazánkban a bioenergia hasznosításában. Önkormányzatunk, illetve intézménye az általános iskola biokazán fűtésével úttörőszerepet vállal térségünkben, ill. mondhatjuk a régióban is az újszerű fűtésmóddal. Az intézmény ill. az önkormányzat referencia helyként is vállalást tett, az első hónapok tapasztalatai is számításai után tapasztalatcserére hívja a kistérség önkormányzatait és intézményeit.

A tervező mérnöki számítások alapján 25-50 %-kal is kevesebbe kerülhet majd a fűtésköltség az oktatási intézményben, mely így nagyfokú takarékosságot eredményez.

A fenti sajtóforrások után a gyakorlati tapasztalat :

- a pellet üzemeltetés nem váltotta be az elvárt megt akarítást , februárban áttértünk a faforgács-fűrészporos üzemeltetésre. Ennek eredményeképpen másfél hónap üzemeltetési-energia költsége mindösszesen 38.000.-FT bruttó költséget tett ki, mely a korábbi gáz-ümeltetési költségekkel szemben /havi 200-250 E ft/ nagyfokú megtakarítást mutatott.

- 2009. tavaszán tárgyalásokat folytattunk az Erdészettel, a Közút Kht-val és a helyi almáskertet működtető vállalkozással, valamint a napraforgó termeltető mezőgazdasági vállalkozásokkal.

Eredményképpen:

- felkészülve a következő téli időszakra az Erdészettel való tárgyalás alapján területükről megállapodás alapján térítésmentesen fahulladékot, gallyakat és faforgács alapanyagot nyerhetünk fűtési célokra,

- a Közút Kht faaprítékoló gépet biztosít számunkra a faapríték feldolgozására,

- helyi almáskertet működtető vállalkozás biztosítja az almáskert nyesedékeit térítésmentesen,

- a napraforgó termeltető mezőgazdasági vállalkozások a szárítás utáni mellékterméket az Önkormányzat részére térítésmentesen biztosítják.

Mindezen feltételek teljesülése esetén az Önkormányzat bio-kazán fűtés intézményei nagy valószínűséggel szinte minimális /szállítási, aprítékolási / költségekkel tud üzemelni a 2010-es évben.

A fa-aprítékolás céljára az Önkormányzat ipari-gazdasági területén egy üzemcsarnokot alakítottunk ki, valamint beszereztünk egy rostálót és folyamatban van egy „daráló” beszerzése. Mivel a Közút Kht faaprítékoló gépét „gratis” kaptuk ill. használjuk, így folyamatban van egy pályázat kidolgozása faaprítékoló üzem céljára /UMVP/.

Jelenlegi számításaink alapján legnagyobb fogyasztónk, az ált iskola nagy valószínűséggel minimális fűtési költségekkel üzemel a 2009-2010 év fűtési idényében, gyakorlatilag az Önkormányzat közvetlen költségei vonatkozásában. /Nincsenek még tapasztalatai számításaink, de a korábbi gázüzemi költségek kb. 10 %-a/

2009. május közepén a Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálatnál megtörtént egy szolár tároló kiépítése, a napkollektorok felszerelése. A

fejlesztés az Önkormányzat energia-programjának szerves része, mely alapján fokozatosan átáll intézményei tekintetében a bioenergia hasznosításra.

A bakonyszombathelyi Benedek Elek Általános Iskolánál alkalmazott napkollektoros megoldás különlegessége az, hogy a telepített technológia fűtésrásegítésére is alkalmas. A rendszer előnye, hogy a megtermelt napenergia tetszőleges arányban fordítható fűtésrásegítésre, vagy használati melegvíz előállításra. A kivitelező a Wagner Solar Hungária Kft., mely cég volt a biokazán projekt megvalósítója is az intézménynél. Vállalták a komplett automatikus vezérlésű napkollektoros hő hasznosító rendszer szállítását és helyszínre telepítését, beszereléssel együtt.

Ezen a héten már próbaüzemben működött a napkollektor szett, kifogástalan műszaki mutatókkal.

Újabb lépés, hogy a faluban a közvilágítás t környezetbaráttá és költségtakarékosabbá alakítjuk. Ledes lámpatesteket és égőket tervezünk pályázati úton beszserezni ill. felszerelni és alkalmazni. Ennek érdekében 2009. május 20-án a SOLAR & LED Kft felméréseket kezdett, s az önkormányzati intézményeknél és a közvilágítás tekintében métrék fel a világítás korszerűsítésének módját.

Az önkormányzat képviselői a május 26-i ülésükon arról döntöttek, hogy csatlakoztak a kisbéri kistérség önkormányzatainak új rendszerű hő- és használati-melegvíz termelést szolgáló programjához. A projektben kistérség tíz önkormányzata vesz részt. Ennek lényege, hogy közösen, egy szilárd biomasszával történő hő- és használati-melegvíz termelésére alkalmas fűtőműrendszert hoz létre pelletálló üzemmel, az intézményekben biokazán fűtéssel. Az új rendszer komoly költségmegtakarítást jelent majd. A több mint 350 milliós beruházás finanszírozása pályázati úton elnyerhető, EU-s és hazai forrásokból származó pénzből valósítják meg.

Az öko-falu mentalitást máris tükrözi, hogy a település óvja természetvédelem alatt álló parkjait, vadasparkot is kialakított a falu határában. Az iskola elnyerte az öko-iskola címet, ami erősíti karakteres szellemiségét, további fejlesztési törekvéseit.

Kistérségi hatókör ű projekt: biomassza üzem megvalósulása

A Bakonyhő Fűtőmű program fejlesztési terve - A Hangya NOVA Cégcsoport projekt tervezete

Szántóföldi Energetikai Növénytermesztési Rendszer - biomassza üzem és fűtőmúvek megvalósítása a Bakonyalján

Magyarországon a földgáz fűtés kiváltása megújuló energiaforrások felhasználásával rendszer-szerűen elkezdődött.

A fűtéskorszerűsítés lényege: hogy a meglévő vagy új hőtermelő helyeken a földgáz használatát kiváltják lágy- vagy fás szárú növényekből készült pellet vagy apríték tüzelőanyagra. Ezzel egyidejűleg a létesítmények kazánházaiba pellet kazánokat építenek be a földgáz fűtési technológia változatlanul hagyása mellet. Az új hőtermelési rendszerek jelentős költségmegtakarítást eredményeznek, a beruházás finanszírozása pályázati úton elnyerhető, EU-s és hazai pénzeszközökkel valósítható meg.

2008-ban létrejött az a modell értékű vállalkozás, mely a szilárd biomassza (lágy- és fás szárú) hasznosítását helyezi előtérbe – hőtermelésre és használati melegvíz előállításra.

A létrehozott rendszer újdonsága, hogy egy vállalkozás keretein belül történik a fűtőanyag előállítása, feldolgozása és felhasználása. Ehhez a célszerű jogi keretet a vállalkozás tulajdonosi szerkezete adja. Összetétele: a mikrotérségek önkormányzatai, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt vagy leányvállalatai, a rendszert létrehozó és üzemeltető Hangya-NOVA Cégcsoport.

A Hangya NOVA Cégcsoport rendelkezik az energetikai alapanyagok megtermeléséhez, feldolgozásához, a hő- és használati melegvíz előállításához szükséges teljes technológiai rendszerrel, és ezek üzemeltetési tapasztalataival.

A Hangya-NOVA Cégcsoport két képviselője, egyrészt az Első Hangya Biomassza Kft – amely az energetikai növényfajták biodiverzifikációjában, az integrált energetikai növények termelési rendszerében működik, másrészt az Energia NOVA Kft, amely ezen technológiák szántóföldi és a tömörítőgép rendszerének kialakításában, fejlesztésében, gyártásában, forgalmazásában működik közre eredményesen. Több évtizedes fejlesztési – alkalmazott kutatási, gyártási, rendszerszervezési munka eredményeként megalkották a HETER-t (Hangya Energiafű Termesztési Rendszer), valamint a SZENTER-t (Szántóföldi Energetikai Növénytermesztési Rendszer).

A SZENTER 3 fő eleme:

� A lágy- és fás szárú energetikai növényfajták teljes termesztés technológiája diverzifikálva a Kárpát-medence talajainak fő- és altípusaira

� A lágy- és fás szárú energetikai növényfajták feldolgozási tömörítés-technológiája (bálázás, pelletálás, brikettálás)

� A kiváló minőségű és állagú tömörítmények (bálák, pelletek, brikettek) energetikai hasznosítási technológiái.

Ez a projekt javaslat is egyrészt az 1986. évtől 2002. évig tartó kísérleti fejlesztési munkánkon, másrészt a 2002. évtől folyamatosan működő kis- és közepes (30 kW, 2.000 kW, 3.000 kW, 5.000 kW) hőtermelő egységeink üzemeltetési gyakorlati tapasztalatain alapul.

A SZENTER használata során a hőenergia termelés gazdaságosságát – kivonatosan az alábbiakban szemléltethető:

A földgáz ára 2009. november 04-én -én 134,1 Ft/m³

A pellettel való fűtés gazdaságossága:

1 m3 gáz fűtőértéke= 34MJ - 9,44 kWh

1 kg pellet fűtőértéke= 17,1 MJ - 4,75 kWh

1 m3 gáz hőtermelése = 2 kg lágyszárú pelletével

A földgáz fűtőértéke 34 MJ/m3 ára: 134,1 Ft/m3

1 MJ hőmennyiség ára 134,1 : 34 = 3,944 Ft

1 kWh 3,944 x 3,6 = 14,2 Ft

A pellet fűtőértéke 17 MJ/kg, ára: 35 Ft/kg

1 MJ hőmennyiség ára 35 : 17 = 2,06 Ft

1 kWh 2,06 x 3,6 = 7,42 Ft

Energetikai alapanyag biztosítása

Az abiotikus és biotikus viszonyokat figyelembe véve a kistérség szántóföldjei energetikai növénytermesztési szempontból szinte optimálisak.

A SZENTER előnyben részesíti a sekélyen és mélyen gyökerező lágyszárú növényfajtákat, azok melléktermékeit, így az őszi gabona félék szalmáit, a kukorica fajok nagy vegetatív tömegű szármaradványait. Ugyanúgy a mélyen gyökerező Agropyron és Elitrygia nemzetségek új fajtáit, valamint a Phragmetes-félék (nád- és gyékény-félék) nagytömegű, igen jó fűtőértékű képviselőit.

A szántóföldi betakarítási technológiát a kisebb vagy nagyobb vonóerőt képviselő erőgépektől kezdve a munkagépekig (kasza, szárzúzó, rendkezelő, rendsodró, különböző alakú, de csak nagy bálát készítő bálázó) jelenleg is használják a szántóföldi növénytermesztésben, vagy a rét-, legelőgazdálkodásban.

Energetikai növények feldolgozása

A nagybála – alakfüggően – energetikai felhasználása nagyon korlátozott. Közepes vagy nagy hőigény esetén (pl. terményszárítóknál) a helyigény miatt (rakodás, szortírozás) a bála megfelelő tömörítési forma – darabolás után – a hőtermelésre. Abban az esetben, ha lakossági vagy néhány száz kW-os kommunális hőtermelő egységeket kell üzemeltetni, a pelletálás, brikettálás nem kerülhető el. Igen fontos szempont a tömörítés technológia beruházás értéke, fajlagos energia költségei, a beruházás megtérülése, valamint műszaki megbízhatósága.

Hőenergia termelés

Pellet vagy brikett égető automata üzemű kazánjaink, melyeket az elmúlt években fejlesztettünk ki, probléma-mentesen elégetik mind a lágyszárú tömörítményeket, mind a különböző fás szárú növényekből készült aprítékot. Hőtermelési rendszereink minősítettek, kazánjaink károsanyag kibocsátása az Uniós normák és a legszigorúbb magyar határértékek alatt vannak.