Kockázati tényezők v. rizikófaktorok

• A betegségek kialakulásában szerepet játszó hatásokat kockázati tényezőknek

vagy rizikófaktoroknak nevezzük. • Helytelen táplálkozás,

• a mozgáshiány • egyenlőtlen fizikai terhelés,

• káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás),

• tartós idegrendszeri túlterheltség. • ! nem önmagukban hatnak (szinergizmus).

Pl: dohányzás→keringési betegség + ↑↓

mozgásszegény életmód → elhízás

A stressz, mint kockázati tényező

A szervezetet érő káros hatások összefoglaló néven: a stresszorok

Bármilyen forrásból származhatnak:

• Fizikai tényezők (fény, zaj, elektromágneses hullámok stb.)

• Kémiai ( mérgező gázok, nehézfémek, más vegyi anyagok)

• Biológiai (különböző kórokozók, ragályos betegségek stb.)

• Pszichofiziológiai (idegrendszerre ható tényezők, csalódások, szociális okok stb.)

→ e hatások által kiváltott különös állapot a stressz

Sellye János, magyar származású kanadai tudós szerint:

• a stressz a szervezet egyféle típusú, nem specifikus neurohumorális (idegi-hormonális) válaszreakciója, amivel az őt ért bármilyen ingerre reagál.

• ! Van, akiről „lepereg” → genetikai adottság

• Gorilla-kisegér

• A stresszhatások és a változások teszik lehetővé a szervezet

alkalmazkodását az új feltételekhez.

A stresszállapot lehet:

• múló és tartós, ezen belül • folyamatos vagy szakaszos, • különböző stresszorok hatásai össze is

adódhatnak.  A stressz lehet: • fizikai (fájdalom, nagy hideg, vagy

meleg, táplálék- és vízmegvonás)

• pszichés (egzisztenciális szorongás, reális vagy irreális félelem valaminek a bekövetkeztétől)

• A Selye-féle elképzelés értelmében bármelyik stresszor ugyanazt a hatást váltja ki (a stressz biokémiája).

• A stresszhatásra létrejövő valamennyi reakció idegi és hormonális mechanizmusok révén valósul meg

• ! az intenzív és tartós stressz általános adaptációs szindrómát vált

ki

• Alkalmazkodás (adaptáció) 4 fázisa:

• 1. Alarm (riadó)

• aktivizálódik a vegetatív idegrendszer szimpatikus része,

( intenzív légzés, szívműködés, tág pupillák, gátolt gyomornedv elválasztás stb)

• a hipotalamusz

↓ kémiai jelzés (kortikoliberin)

• agyalapi mirigy (hipofízis) → adrenokortikotrop hormon ↓ vérárammal a mellékvesékhez → kortikoszteroid hormonok elválasztása → ezek készítik fel

a szervezetet a károsító behatásokkal szembeni küzdelemre.

2.Rezisztencia (ellenállás)3.Kimerülés (megbetegedés)4.Elhasználódás (rokkantság, halál)

Krónikus stressz hatására számos pszichoszomatikus betegség alakulhat ki:

• gyomorfekély, asztma, hipertónia,

krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia

• alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok,, pánikbetegség és depresszió → öngyílkosság

• Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is

• Van-e a stressznek ellenszere?

• Jobban meg kell ismernünk magunkat! :

• Erőségeinket• Gyengeségeinket

• Önmagunk korlátaival kerüljünk tisztába

• Bölcsesség

• „ Uram adj nekem erőt, hogy megváltoztassam azt, amit meg tudok változtatni,türelmet, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, és bölcsességet,

hogy tudjam a kettő közötti különbséget!”

• Tolerancia, • Rugalmasság

• Alkalmazkodóképesség

• Szigorúság, önfegyelem (+)• A merevség – törékennyé és

sebezhetővé tesz

• Problémamegoldó-képesség (egy dolgot többféleképpen, úton is

megoldhatunk)– Nincs megfelelő recept!

Segít

• Időbeosztás• Pozitív gondolkodás

• Vegyük előre a nehezét• Járjunk emberek közé, társaságba

• Munkamegosztás• Racionalitás és hit

• Meg kell tanulnunk „nem”-et mondanunk

• Legyen önbizalmunk, de ne becsüljük túl magunkat

•„Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak

előrefelé lehet élni”

• Civilizációs ártalmak, mint kockázati tényezők

Civilizáció

• A civilizáció a társadalmi fejlődésnek az ősközösség (vadság, és barbárság kora) után következő, a munkamegosztást létrehozó korszaka.

• Általában az anyagi-technikai és szellemi színvonalnak (kultúrának) az adott népcsoportot jellemző (általában fejlettebb értelemben használt) foka.

• A kultúra szinonimájaként is használják.

Civilizációs ártalmak

• Az emberiség fejlődéstörténetének (civilizációs fejlődés) hamar és könnyen megszokható előnyeinek (urbanizált életmód, jó infrastruktúra, a gépek által kényelmessé vált mindennapok, a közlekedés fölgyorsulása, telekommunikáció, a soha-nemlátott termelékenység, illetve a mezőgazdaságban a terméseredmények) kísérő newgatív jelenségei.

Civilizációs ártalmak

• A civilizációs ártalmak négy jellemző csoportja a következő:

• A fizikai aktivitás drasztikus csökkenése és egyoldalúvá válása. Gépesítés, automatizálás, a közlekedés „ülő-komfortja”, homo sitting életmód.

• Teljesítmény- és időkényszer, túlzsúfolt életterek és közlekedés.

• Túlfogyasztás. A jóléti, illetve a fogyasztói társadalmak embere táplálkozásban, nyersanyagban, energiában, stb. aránytalanul és főként pazarlóan él.•,• Környezeti ártalmak. a fosszilis tüzelőanyagok. a kemizálás, urbanizáció, technika vívmányai stb.

Civilizációs betegségek

• A civilizációs betegségek elsősorban a civilizációs ártalmak, a mozásszegény életmód, az (alkalmazkodóképesség határain túli) idegi-, pszichikai megterhelés, a helytelen táplálkozás és a szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak következtében jellegzetes betegségcsoportok kialakulása vált a fejlett világban tömegek halálokává, de legalábbis életminőség rontó betegségévé (morbiditás).

→ Civilizációs betegségek:

- A szív- és érrendszeri megbetegedése - Az emésztőszervi megbetegedések - Az anyagcsere betegségei - A légzőszervi megbetegedések - A mozgásszervi megbetegedések- A mentális megbetegedések - Allergiás megbetegedések- Daganatos megbetegedések.

• Miért „hódítanak” a civilizációs betegségek?

• A mozgáshiány • A táplálkozás minősége

• A pszichikai és szociális terhek

• A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül  

Szemináriumi foglalkozások témái

• 1. Téma: Civilizációs ártalmak és azok hatásai az emberre. (2 óra)

• 2. Téma: Káros szenvedélyek és azok hatásai az emberre. (2 óra)

• 3.Téma: Szennyezőanyagok környezetünkben és azok hatása az emberre.(2 óra)

Irodalom• Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991

• Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994

• Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995

• Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, 2001.

• І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995

• Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994

• Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet (Oktatási anyagok, belső hálózat)

• HITELES! Internetes oldalak

Dr. Komonyi Éva PhD

A szervezet védőreakciói

A szervezet megóvását szolgálják:

• a szervezet védő és alkalmazkodási reakciói → szabályozásuk reflektorikus úton történik

↓• feltétlen reflexek → veleszületett

(táplálkozási, szaporodási, tájékozódási stb.)

• +• feltételes reflexek → szerzett reflexek )

Védőreakciók:

• Fájdalom• Hőemelkedés

• Gyulladásos reakciók

Védőszervek,- szövetek,- anyagok:• lép, máj, bőr,

nyálkahártyák,nyirokcsomók, hormonok, antitestek

A szervezet védekezésének jellemző vonásai

Eredményességét befolyásolja:

• az életkor • a nem• a krónikus betegségek• a szervezet adott időbeni fizikai és

biológiai állapota

• a károsító tényező minősége (toxicitás),

• mennyisége, intenzitása és időtartama

A hőegyensúly fenntartása

• a központi idegrendszer irányításával (hipotalamusz)

• a keringés és az izomrendszer vesz részt• az alkalmazkodás csak egy bizonyos határ

között

• Meleg hatására ?• Hideg hatására?

A légutak védekezési mechanizmusa

• szilárd anyagok • gáznemű anyagok• aeroszolok

• Orr- szájüreg- garat- gége-torok

Az emésztőszervek szerepe a védekezésben

Kémiai védekezés:

• semlegesítés →gyomorsav,• méregtelenítés → máj Mechanikai védekezés

A bőr védelmi funkciója

• Idegen anyagok bejutását nehezíti vagy gátolja

• Savas kémhatása a mikroorganizmusok nagy részének behatolását gátolja

Védő fehérjék funkciója

• A globulin frakcióban találhatók (immunglobulin)

↓• Ellenanyagok termelése• ↓• Idegen anyagok• mikroorganizmusok• toxinok

A káros tényezők elhárításának lehetőségei

• Növelni szervezetünk alkalmazkodóképességét → egészséges életvezetés

• Minimalizálni a stresszorok forrását(emissziót)

• Csökkenteni hatásukat (imissziót) →megengedett határértékek

• Preventív orvosi vizsgálatok elvégzése

Komonyi Éva PhD

A szenzorrendszerek (érzékszervek)

jelentősége

• Imisszió → ember

Hogyan ismeri fel az ember a károsító tényezőt?

↓

analizátorok (érzékszervek)↓

6+1

Szenzorrendszer:

• → a külvilágnak és a szervezet belső környezetének a változásairól befutó jelzések felfogását és feldolgozását végző rendszer (Pavlov nyomán)

→idegimpulzus → idegrostok → agykéregközpont

↑ ↓ ↑

→ ║ → ║ → ║inger receptor gerincvelő ↓ az ingerületek

elemzése

megfelelő reakciók kialakítása

érzetek képződése (szubjektív)!

Minden érzetre jellemző: ↓• Tér -és időérzékelés (kezdete és

vége),• intenzitás (erős gyenge) • minőség(éles, tompa)

A látás szenzorrendszere

• Az összes szenzorrendszer között a látás a leginformatívabb

• Az információ közel 90% - a

• megerőltetése, a rossz megvilágítás és a mozgásszegény életmód, a dohányzás árt

A hallás szenzorrendszere

• 16 és 20 000 Hz (20 kHz) közötti frekvencia-tartományba eső hangrezgéseket érzékeli

• 90 db – hallásszervi károsodás

• fertőző betegségek, pl. az influenza, mandulagyulladás középfültő-gyulladást okozhatnak

• Huzat, éles tárgy

A szaglás szenzorrendszere

• a szagok figyelmeztetnek bennünket a veszélyre

• +30oC hőmérsékleten optimális

• a szaglórendszer gyorsan hozzászokik a szagokhoz

Az ízlelés szenzorrendszere

Az ízlelés receptorai:

• a nyelven, a szájpadláson, a szájüreg nyálkahártyájában

• négy alapízérzet: sós, édes, savanyú és keserű

• édes ízt → a nyelvünk hegyével, • savanyút → a széleivel, • a sóst → a hegyével és széleivel, • a keserűt → a gyökével érezzük

• ízanalizátor + szaganalizátor→ együtt a szervezet anyagcsere szabályozásában.

A tapintás szenzorrendszere

• receptorai a bőrben találhatók

Kétféle hatást érzékelnek:

• mechanikai (nyomás, érintés, rezgés)

• hőhatást (meleg, hideg)

A mozgás szenzorrendszere:

• a csontváz és izmok receptoraiból származó információ → agykéregközpont

↓ összehangolt mozgás

• A szenzorrendszerek közös tulajdonsága: képesek saját érzékenységüket az ingerek erősségéhez igazítani

• vagyis képesek alkalmazkodni

• ! az alkalmazkodási képesség csak az inger bizonyos mértékéig, meghatározott korlátokig marad fenn, azon túl károsodhatnak