kodolÁnyi jÁnos fŐiskola pÁlyakÖvetÉs...

1

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA

PÁLYAKÖVETÉS

2013.

2

Tartalomjegyzék

Előszó …………………………………………………………………………………………………………………3

Módszertan…………………………………………………………………………………………………………….3

3. Részletes kiértékelés………………………………………………………………………………………………...4

3.1. A végzett hallgatók (2008, 2010, 2013) elemzése………………………………………………………...4

3.2. Az aktív hallgatók elemzése (2013)……………………………………………………………………..95

4. Eredmények……………………………………………………………………………………………………...106

3

Előszó

A KJF 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban végzett DPR kutatásokat. A kiküldött évfolyamoknak szóló kérdőívekre történő

válaszadási hajlandóság összesített eredménye a KJF-en meghaladta a 11%-ot, ami a magyarországi felsőoktatási

intézmények eredményeinek az átlaga felett helyezkedik el, hasonló kutatások esetében.

A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a

munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói

szolgáltatásainkat.

A 2013-as felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra.

Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az

osztatlan, az alap‐ és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2008-ban, 2010-ben illetve

2012‐ben abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az

osztatlan és az alap‐ és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt.

A kutatás menete

A hallgatói címlista kiépítése

A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván.

Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből,

egyszerű szűrés segítségével.

Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki

elérhető-e az e-mail segítségével.

Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk.

A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza:

név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, e-mail-

cím, diploma megszerzésének dátuma

Módszertan

A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan

együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP

pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények,

egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget,

hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-

mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint

egyszerűbb statisztikák elkészítéséig.

A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az

eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján.

A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók

lekérdezésére. A „Végzett” és „Hallgatói” kérdőívek a mellékletben megtekinthetők.

A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a

kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre.

Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az

utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi

információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók

jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e

4

munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók

esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát,

hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait.

Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok.

A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a

százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban,

ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10

százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak.

3. Részletes kiértékelés

3.1. A végzett hallgatók (2008, 2010, 2012) elemzése

Mintavétel

2013-ban a nyonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt

értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10 % körüli értéken mozgott, ezért összesen 777

kiértékelhető kérdőíveket kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív és 390 fő korábban végzett hallgató.

Elérési

arány (%)

Ismert e-

mail

Összes

fő

Válaszadási

arány (%) Válaszok Megkeresések

DPR 2013-Online (tavasz)

lekérdezés 95,00%

10%

Aktívak 97,04% 3247 3346 11,92% 387 3247

2008-ben végzettek 91,19% 1242 1362 10,23% 127 1242

2010-ben végzettek 90,03% 1390 1544 9,57% 133 1390

2012-ben végzettek 98,70% 1439 1458 9,03% 130 1439

Képzési szint * Végzés éve

Végzés éve Együtt a 3

évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Képzési szint Alapképzés 0 113 103 216

0,0% 85,0% 79,2% 55,4%

Mesterképzés 0 0 24 24

0,0% 0,0% 18,5% 6,2%

Főiskolai képzés 127 20 3 150

100,0% 15,0% 2,3% 38,5%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

5

Ahogy a fenti táblázat adataiból látszik, a válaszadók közül a 2008, 2010, 2012 években a hallgatók nagy többsége

alapképzésben vagy főiskolai képzésben végzett. A vizsgált évek során a kettő aránya szinte teljes mértékben az

alapképzés javára tolódott el. A mesterképzésben végzők 2012-ben jelennek meg, arányuk (18,5 %) ebben az évben az

alapképzésben végzettekhez (79,2 %) képest nem elhanyagolható. Az összes végzett (390 fő) létszáma a vizsgált évekre

bontva nem mutat érdemi ingadozást.

A fenti diagramon szemléletesen látható, ahogy az alapképzés átveszi a főiskolai képzés helyét. A mesterképzés már

megjelenése első évében tényező a képzési szintek között.

Képzési terület * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Képzési

terület

Bölcsészettudomány 48 35 10 93

37,8% 26,3% 7,7% 23,8%

Gazdaságtudomány 72 65 67 204

56,7% 48,9% 51,5% 52,3%

Művészet 0 0 1 1

0,0% 0,0% 0,8% 0,3%

Pedagógia 0 0 24 24

0,0% 0,0% 18,5% 6,2%

Társadalomtudomány 7 33 28 68

5,5% 24,8% 21,5% 17,4%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

6

A végzettek arányát tekintve stabilan a gazdaságtudomány a legjelentősebb képzési terület; a vizsgált időszakot

összegezve 52,3 %-kal. Látványosan csökkent ezalatt a bölcsészettudomány súlya: 2012-ben már csak 7,7%, bár

összesítve még így is 23,8%. A társadalomtudomány területe 2010-2012-ben erősödött meg a végzettek körében.

A fenti diagram még látványosabban mutatja a gazdaságtudomány vezető pozícióját. A pedagógia első végzettjei 2012-ben

jelennek meg, és azonnal figyelemre méltó arányban.

Szak * Végzés éve * Képzési szint

Képzési szint


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Alapképzés Szak Anglisztika 0 10 2 12

0,0% 8,8% 1,9% 5,6%

Gazdálkodási és

menedzsment

0 18 24 42

0,0% 15,9% 23,3% 19,4%

Germanisztika 0 1 1 2

0,0% 0,9% 1,0% 0,9%

Kommunikáció és

médiatudomány

0 20 11 31

0,0% 17,7% 10,7% 14,4%

Nemzetközi tanulmányok 0 8 10 18

0,0% 7,1% 9,7% 8,3%

Pedagógia 0 0 2 2

0,0% 0,0% 1,9% 0,9%

Szociális munka 0 5 7 12

0,0% 4,4% 6,8% 5,6%

Turizmus-vendéglátás 0 31 40 71

0,0% 27,4% 38,8% 32,9%

7

Andragógia 0 20 5 25

0,0% 17,7% 4,9% 11,6%

Jazz gitár 0 0 1 1

0,0% 0,0% 1,0% 0,5%

Együtt 0 0 103 216

0,0% 0,0% 100,0% 100,0%

Mesterképzés Szak Multikulturális nevelés tanára 0 0 1 1

0,0% 0,0% 4,2% 4,2%

Inkluzív nevelés tanára 0 0 14 14

0,0% 0,0% 58,3% 58,3%

Minőségfejlesztés tanár 0 0 9 9

0,0% 0,0% 37,5% 37,5%

Együtt 0 0 0 24

0,0% 0,0% 0,0% 100,0%

Főiskolai képzés Szak Kommunikáció 11 2 0 13

8,7% 10,0% 0,0% 8,7%

Művelődésszervező 5 0 0 5

3,9% 0,0% 0,0% 3,3%

Francia nyelv és irodalom 0 1 0 1

0,0% 5,0% 0,0% 0,7%

Német nyelv és irodalom 0 1 0 1

0,0% 5,0% 0,0% 0,7%

Közgazdász 7 5 0 12

5,5% 25,0% 0,0% 8,0%

Gazdálkodási 24 4 0 28

18,9% 20,0% 0,0% 18,7%

Idegenforgalmi és szálloda 24 4 1 29

18,9% 20,0% 33,3% 19,3%

Nemzetközi kapcsolatok 13 1 2 16

10,2% 5,0% 66,7% 10,7%

Vendéglátó és szálloda 4 2 0 6

3,1% 10,0% 0,0% 4,0%

Általános szociális munka 7 0 0 7

5,5% 0,0% 0,0% 4,7%

Angol nyelvtanári 20 0 0 20

15,7% 0,0% 0,0% 13,3%

Francia nyelvtanári 1 0 0 1

0,8% 0,0% 0,0% 0,7%

Német nyelvtanári 11 0 0 11

8,7% 0,0% 0,0% 7,3%

Együtt 127 20 3 150

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Mindösszesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A 2008. évben többségében még az osztatlan főiskolai alapszakokon szereztek diplomát a megkérdezettek. Ezek közül

jelentős a Gazdálkodási 18,9%, és az Idegenforgalmi és szálloda szakon végzettek száma 18,9%, de nem elhanyagolható

az Angol nyelvtanári 15,7 % végzettséget szerzettek száma sem.

8

Az alapképzés (BA/BSc) szintjén a Turizmus-vendéglátás szak emelkedik ki, 2010-ben a végzettek 27,4%-át, 2012-ben

38,8%-át adta. A Gazdálkodási és menedzsment szak is erősödött, összesítve 19,4% végzőst adott. Csökkent viszont a

kommunikáció és médiatudomány súlya, a két év átlaga 14,4%.

A mesterképzésben az inkluzív nevelés tanára szak bocsájtotta ki a legtöbb végzettet (58,3%).

A fenti diagram a végzettek arányát csak az alapképzés szintjén vizsgálja. A diagram a Turizmus-vendéglátás szak

dominanciáját mutatja, amely 2010-hez képest 2012-re tovább nőtt. Hasonló képet mutat a Gazdálkodási és menedzsment

szak. A két vizsgált évben a végzettek számában emelkedő tendenciát mutat a Nemzetközi tanulmányok szak, csökkenőt

az Anglisztika és az Andragógia.

9

A mesterképzések közül az inkluzív nevelés tanára szak adta a legtöbb végzőst, jelentős a minőségfejlesztés tanár

végzettségűek aránya is, a multikulturális nevelés tanáráé minimális.

A főiskolai képzések kifutása jól látható a diagramon. 2008-ban volt még jelentős a gazdálkodási; idegenforgalmi és

szálloda; angol nyelvtanári szakon végzettek száma.

10

1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.3. Milyen tagozaton

végzett ebben az

intézményben, ezen a

szakon?

Nappali 45 69 56 170

35,4% 51,9% 43,1% 43,6%

Esti 1 2 0 3

0,8% 1,5% 0,0% 0,8%

Levelező 81 47 48 176

63,8% 35,3% 36,9% 45,1%

Távoktatás 0 15 26 41

0,0% 11,3% 20,0% 10,5%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A végzettek aránya tagozat szerint a vizsgált években együttesen csaknem azonos a nappali (43,6%) és a levelező (45,1%)

hallgatók esetében, azonban a levelezősök 2008-as magas létszáma (63,8%) mérséklődött. Az esti tagozat nem jellemző.

Látványosan emelkedett a távoktatásban végzettek aránya: 2008-ban 0%, 2010-ben 11,3%, 2012-ben 20,0%.

A fenti diagramon is látható, hogy a két meghatározó tagozat a nappali és a levelező. A diagram ugyanakkor a távoktatás

népszerűbbé válását is mutatja, jelentősége a végzősök számában megduplázódott 2012-ben 2010-hez képest.

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

11

1.4. Milyen finanszírozási

formában tanult Ön ebben az

intézményben, ebben a

képzésben?

Államilag támogatott 34 40 48 122

26,8% 30,3% 37,5% 31,5%

Költségtérítéses 90 89 79 258

70,9% 67,4% 61,7% 66,7%

Mindkét finanszírozási

formában

3 3 1 7

2,4% 2,3% 0,8% 1,8%

Összesen 127 132 128 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A végzősök kétharmada (66,7%) költségtérítéses finanszírozási formában tanult, államilag támogatottban kevesebb, mint

egyharmad (31,5%), néhányan (1,8%) mindkettőben.

A diagramon egyértelműen látszik, hogy a vizsgált években a végzettek egyre nagyobb arányban jutottak állami

támogatáshoz, azonban a költségtérítéses formában tanult hallgatók létszáma így is jóval magasabb maradt.

1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.5. Átlagosan milyen

eredménnyel (osztályzattal)

végezte el Ön ezt a szakot?

Elégséges 3 0 0 3

2,4% 0,0% 0,0% 0,8%

Közepes 24 17 13 54

19,2% 12,9% 10,1% 14,0%

Jó 84 80 64 228

67,2% 60,6% 49,6% 59,1%

Jeles, kiváló 14 35 52 101

12

11,2% 26,5% 40,3% 26,2%

Összesen 125 132 129 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A végzettek többsége (együtt 59,1%) jó minősítéssel végezte el szakját, de arányuk a vizsgált évek folyamán visszaesett.

Látványosan megemelkedett a jeles, kiváló minősítés aránya: 2008-ban 11,2%, 2010-ben 26,5%, 2012-ben 40,3% (együtt

26,2%).

A fenti diagram is azt támasztja alá, hogy a legjellemzőbb eredmény a jó, de emelkedőben voltak a jeles eredmények, a

közepes csökkenést mutat, elégséges pedig 2008 óta nem fordult elő a végzősök között.

1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye

jobb, vagy rosszabb volt? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.6. Az ebben az Valamivel rosszabb volt, mint 6 3 5 14

13

intézményben, ezen a szakon

végzett többi diák tanulmányi

eredményéhez képest az Ön

tanulmányi eredménye jobb,

vagy rosszabb volt?

a többieké 4,7% 2,3% 3,8% 3,6%

Kb. ugyanolyan volt, mint a

többieké

67 61 54 182

52,8% 46,6% 41,5% 46,9%

Valamivel jobb volt, mint a

többieké

49 52 54 155

38,6% 39,7% 41,5% 39,9%

Sokkal jobb volt, mint a

többieké

5 15 17 37

3,9% 11,5% 13,1% 9,5%

Összesen 127 131 130 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A végzettek legnagyobb része (együtt 46,9%) úgy ítélte meg, tanulmányi eredménye nagyjából megegyezett a többi

diákéval, de ebben a vizsgált éveket tekintve csökkenő tendencia látható. Egyre több hallgató vélte úgy, hogy társainál

valamivel jobban teljesít (együtt 39,9%), és jelentősen nőtt azok aránya (együtt 9,5%), akik kifejezetten jobbnak tartották

magukat.

A diagramon is látszik, hogy vizsgált évről-évre emelkedett az önbecsülő, sikerélményekben gazdag végzősök aránya.

Rendkívül kevesen becsülték alá teljesítményüket.

1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

14

1.8. Az abszolutórium után

közvetlenül a diplomáját is

megszerezte?

Igen 83 68 74 225

65,9% 51,5% 57,4% 58,1%

Nem 43 64 55 162

34,1% 48,5% 42,6% 41,9%

Összesen 126 132 129 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

2008-ban a válaszadók több mint kétharmada (65,9%) késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, ez az arány a

továbbiakban némileg csökkent, de együttesen is 58,1% a vizsgált években. A késedelmeskedők aránya összesítve 41,9%.

2008-ban a válaszadók kétharmada késlekedés nélkül megszerezte diplomáját, de a vizsgált 3 évfolyamra ez az arány csak

50%.

1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.8.1. Az abszolutórium után

hány hónappal szerzete meg a

diplomát?

1-3 hónap 1 3 4 8

2,3% 4,6% 7,3% 4,9%

4-6 hónap 3 11 3 17

6,8% 16,9% 5,5% 10,4%

7-12 hónap 3 3 8 14

6,8% 4,6% 14,5% 8,5%

13-24 hónap 9 2 1 12

20,5% 3,1% 1,8% 7,3%

15

2 évnél több idő alatt 2 0 1 3

4,5% 0,0% 1,8% 1,8%

még nem szereztem meg 26 46 38 110

59,1% 70,8% 69,1% 67,1%

Összesen 44 65 55 164

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A diplomaszerzés kitolódására a 4-6 hónap a legjellemzőbb (10,4%) de gyakori a 7-12 hónapos csúszás is (8,5%). Hasonló

a két évet vagy annál is többet halasztók aránya. Rendkívül magas (67,1%) azok aránya, akiknek diplomaszerzése még

kétséges a válaszadók közül.

A csaknem 400 válaszadó kb. fele nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a diplomaszerzés az abszolválás után mikor történt.

A 164 válaszoló kétharmada még nem szerezte meg a diplomáját. Akik megszerezték az oklevelüket, 10-10%-ban 4-6

hónap, illetve 7-12 hónapos csúszással tették.

1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.8.2. Mi (volt) a késedelem

oka?

Nyelvvizsga hiánya 30 55 46 131

68,2% 84,6% 82,1% 79,4%

Egyéb ok 14 10 10 34

31,8% 15,4% 17,9% 20,6%

Összesen 44 65 56 165

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

16

A legfőbb akadály – 79,4% esetében – a nyelvvizsga hiánya. A 20,6% egyéb ok például pénzügyi, családi, egészségi

állapot, külföldön tartózkodás lehet vélhetően.

80%-uk esetében a nyelvvizsga hiányzott a diplomához.

1.8.3. Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.8.3. Kilépett-e a

munkaerőpiacra diploma

nélkül, csak

abszolutóriummal?

Igen 6 18 18 42

13,6% 27,7% 32,1% 25,5%

Nem 1 10 14 25

2,3% 15,4% 25,0% 15,2%

Már akkor is dolgoztam 37 37 24 98

84,1% 56,9% 42,9% 59,4%

Összesen 44 65 56 165

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadóktól kapott adatok azt mutatják, hogy jelentős részük (25,5%) kilépett a munkaerő-piacra az oklevél kézhez

vétele nélkül. Az abszolutóriumot teljesítők 59,4%-a már akkor is dolgozott, de a vizsgált évekre bontva ez az arány

határozott csökkenést mutat.

17

Az abszolutóriumot teljesítők 60%-a már a diploma megszerzése előtt is dolgozott. Akik abszolválás után kezdtek csak

dolgozni, csaknem felük az oklevél kézhez vétele nélkül tette ezt.

1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.8.4.Érzi/érezte-e a diploma

hiányát a munkaerő - piaci

érvényesülésben?

Egyáltalán nem okozott problémát 11 19 28 58

25,0% 29,2% 50,9% 35,4%

Kismértékben problémának éreztem 22 34 17 73

50,0% 52,3% 30,9% 44,5%

Nagy problémát jelentett 11 12 10 33

25,0% 18,5% 18,2% 20,1%

Összesen 44 65 55 164

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók legtöbbjének (44,5%) problémás a diploma hiánya, de csak csekély mértékben. Több mint egyharmaduknak

(35,4%) semmilyen gondot nem okoz a munkaerő-piacon, és ez a trend 2012-re megerősödött (50,9%). 20,1% érzi ezt

komoly akadálynak.

18

A válaszadók kb. fele kicsit problémásnak véli a diploma hiányát, 20% nagymértékben. Több mint egyharmaduknak nem

okoz gondot a munkaerő-piacon, hogy diploma nélkül dolgoznak, és ez a trend 2012-re megerősödött (51%).

1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.9. Az Ön tudomása szerint

működik-e alumni/öregdiák

szervezet az intézményben?

Igen 61 59 73 193

48,8% 44,7% 57,0% 50,1%

Nem 64 73 55 192

51,2% 55,3% 43,0% 49,9%

Összesen 125 132 128 385

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az alumni/öregdiák szervezet működését a válaszadók fele gondolja valósnak, fele nem tud róla. A szervezet ismertsége

azonban a vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat.

19

Az alumni/öregdiák szervezet működéséről a válaszadók fele-fele arányban tudnak. A szervezet ismertsége azonban a

vizsgált évekre bontva enyhe emelkedést mutat.

1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

1.9.1. Tagja-e Ön az

intézmény

alumni/öregdiák

szervezetének?

Igen 3 5 14 22

4,8% 8,3% 18,7% 11,2%

Nem 59 55 61 175

95,2% 91,7% 81,3% 88,8%

Összesen 62 60 75 197

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

20

Az alumni/öregdiák szervezeti tagság a válaszadók között alacsony, összesítve 11,2%, de a létszám a felmérés szerint

emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben már 18,7%.

2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? * Végzés

éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.1. Rendelkezett-e

felsőfokú végzettséggel a

megkeresés alapjául

szolgáló képzés

megkezdésekor?

Igen 26 15 39 80

20,5% 11,4% 30,7% 20,7%

Nem 101 117 88 306

79,5% 88,6% 69,3% 79,3%

Összesen 127 132 127 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

21

A válaszadók többsége (79,3%) nem rendelkezett korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel, azonban a 2012-ben

végzettek 30,7%-a már szerzett valamilyen oklevelet, mielőtt a KJF-en folytatta tovább tanulmányait.

2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.1.2. Ezt milyen képzési

formában szerezte?

BA/BSc 0 2 5 7

0,0% 12,5% 12,2% 8,4%

MA/MSc 0 0 3 3

0,0% 0,0% 7,3% 3,6%

egységes és osztatlan képzés

(pl. jogász, orvosképzés)

0 0 1 1

0,0% 0,0% 2,4% 1,2%

egyetemi – hagyományos

képzés

2 0 4 6

7,7% 0,0% 9,8% 7,2%

főiskolai – hagyományos

képzés

17 4 22 43

65,4% 25,0% 53,7% 51,8%

felsőfokú szakképzés 7 10 6 23

26,9% 62,5% 14,6% 27,7%

Összesen 26 16 41 83

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A korábban felsőfokú végzettséget szerzők nagyrészt főiskolai hagyományos képzést (51,8%), vagy felsőfokú szakképzést

(27,7%) jelöltek meg előző képzési formaként.

22

2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú

végzettséget? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.2. A megkeresés alapjául

szolgáló képzés megkezdése

óta (közben, vagy utána)

szerzett-e egyéb felsőfokú

végzettséget?

Igen 12 19 6 37

9,5% 14,3% 4,7% 9,6%

Nem 114 114 121 349

90,5% 85,7% 95,3% 90,4%

Összesen 126 133 127 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A 9,6% „igen” azt mutatja, hogy viszonylag sok válaszadó vállalkozott arra, hogy több intézményben, formában képezze

magát.

Minden tízedik válaszadó szerzett további felsőfokú oklevelet a KJF-es tanulmányai alatt vagy azóta.

2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.2.2. Ezt milyen képzési

formában szerezte?

BA/BSc 2 3 1 6

15,4% 15,8% 16,7% 15,8%

MA/MSc 4 12 1 17

23

30,8% 63,2% 16,7% 44,7%


(pl. jogász, orvoskép...

1 0 0 1

7,7% 0,0% 0,0% 2,6%

egyetemi – hagyományos

képzés

1 0 0 1

7,7% 0,0% 0,0% 2,6%


képzés

3 0 0 3

23,1% 0,0% 0,0% 7,9%


15,4% 10,5% 33,3% 15,8%

szakirányú továbbképzés,

rezidensképzés

0 0 2 2

0,0% 0,0% 33,3% 5,3%

kiegészítő, diplomás képzés,

egyéb

0 2 0 2

0,0% 10,5% 0,0% 5,3%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (44,7%) a BA/BSc (15,8%) és a felsőfokú

szakképzés (15,8%).

A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében az MA/MSc (45%) a BA/BSc (16%) és a felsőfokú

szakképzés (16%).

2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? * Végzés éve

24


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.3. Részt vesz-e jelenleg

felsőfokú képzésben?

Igen 10 16 22 48

7,9% 12,1% 16,9% 12,3%

Nem 117 116 108 341

92,1% 87,9% 83,1% 87,7%

Összesen 127 132 130 389

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók döntő többsége (87,7%) a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a

vizsgált évek során emelkedett.

A válaszadók döntő többsége a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben, bár a továbbtanulók aránya a vizsgált

évek során emelkedett.

2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.3.2. Ezt milyen szintű

képzésben végzi?

BA/BSc 4 4 3 11

40,0% 25,0% 13,6% 22,9%

MA/MSc 2 8 11 21

20,0% 50,0% 50,0% 43,8%


(pl. jogász, orvoskép...

0 2 1 3

0,0% 12,5% 4,5% 6,3%


képzés

1 0 0 1

10,0% 0,0% 0,0% 2,1%


25

10,0% 0,0% 22,7% 12,5%

szakirányú továbbképzés,

rezidensképzés

2 1 1 4

20,0% 6,3% 4,5% 8,3%

kiegészítő, diplomás képzés,

egyéb

0 1 1 2

0,0% 6,3% 4,5% 4,2%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (43,8%), a BA/BSc (22,9%) és a felsőfokú szakképzés (12,5%)

területén aktívak.

A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (44%), a BA/BSc (23%) és a felsőfokú szakképzés (13%) területén

aktívak.

2.4. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén?

2.4.1. Felsőfokú szakképzés * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.4.1. Felsőfokú szakképzés Igen, a kérdőív alapjául

szolgáló intézményben

12 15 11 38

10,9% 12,6% 10,0% 11,2%

Igen, más felsőoktatási

intézményben

17 13 18 48

15,5% 10,9% 16,4% 14,2%

Nem szeretnék 81 91 81 253

26

73,6% 76,5% 73,6% 74,6%

Összesen 110 119 110 339

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11,2%

képzeli el a KJF-en, 14,2% más felsőoktatási intézményben szeretné.

Az elkövetkezendő 2-3 évben a felsőfokú szakképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók negyede, de ezt csak 11%

képzeli el a KJF-en, 14% más felsőoktatási intézményben szeretné.

2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) Igen, a kérdőív alapjául


3 9 7 19

3,3% 8,3% 6,5% 6,2%


intézményben

6 8 15 29

6,5% 7,4% 13,9% 9,4%


90,2% 84,3% 79,6% 84,4%

Összesen 92 108 108 308

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6,2% képzeli el a

KJF-en, 9,4% más felsőoktatási intézményben szeretné.

27

Az elkövetkezendő 2-3 évben az alapképzés iránt mutatott érdeklődést a válaszadók 15%-a, de ezt csak 6% képzeli el a

KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben szeretné.

2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.4.3. Mesterképzés

(MA/MSc)

Igen, a kérdőív alapjául


15 22 20 57

14,3% 20,2% 17,4% 17,3%


intézményben

27 19 36 82

25,7% 17,4% 31,3% 24,9%


60,0% 62,4% 51,3% 57,8%

Összesen 105 109 115 329

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17,3% képzeli el a KJF-en,

24,9% más felsőoktatási intézményben.

28

Az elkövetkezendő 2-3 évben a mesterképzés a válaszadók nagyjából felét érdekli, de ezt csak 17% képzeli el a KJF-en,

25% más felsőoktatási intézményben.

2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.4.4. Szakirányú

továbbképzés, rezidensképzés



15 14 14 43

14,7% 13,2% 13,3% 13,7%


intézményben

8 9 12 29

7,8% 8,5% 11,4% 9,3%


77,5% 78,3% 75,2% 77,0%

Összesen 102 106 105 313

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést,

körülbelül negyedük, közülük 13,7% képzeli el a KJF-en, 9,3% más felsőoktatási intézményben végezné.

29

Az elkövetkezendő 2-3 évben a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt is mutattak a válaszadók érdeklődést,

körülbelül negyedük, közülük 14% képzeli el a KJF-en, 9% más felsőoktatási intézményben végezné.

2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.4.5. Doktori (PhD, DLA)

képzés



3 3 3 9

3,0% 2,8% 2,9% 2,9%


intézményben

5 5 5 15

5,0% 4,7% 4,8% 4,8%


92,0% 92,5% 92,4% 92,3%

Összesen 100 106 105 311

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók – kb. 8% -, de akik

szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (2,9%), mint akik más intézményt választanának (4,8%).

30

Az elkövetkezendő 2-3 évben a doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók – kb. 8% -, de akik

szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (3%), mint akik más intézményt választanának (5%).

Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Egységes, osztatlan képzés

(pl. jogász, orvosképzés)



1 3 2 6

1,0% 2,8% 2,0% 2,0%


intézményben

2 0 4 6

2,1% 0,0% 3,9% 2,0%


96,9% 97,2% 94,1% 96,1%

Összesen 96 107 102 305

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók – 4% -, de akik

szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2,0%), mint akik más intézményt választanának.

31

Az elkövetkezendő 2-3 évben az egységes osztatlan képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók – 4% -, de akik

szeretnének tovább tanulni, ugyanannyian tennék ezt a KJF-en (2%), mint akik más intézményt választanának.

2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből?

2008-ban végzettek

A 2008-ben végzett hallgatóink nyelvismerete angolból a legjobb, az átlag 3,46, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve.

Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,71. Franciául, olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az

átlag csak 1,2 körüli. Oroszul kicsivel jobban beszélnek, itt az átlag 1,41.

2010-ban végzettek

32

A 2010-ben végzett hallgatóink nyelvismerete szintén angolból a legjobb, az átlag 3,50, a tudásszintet 1-5-ös skálán

mérve. Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,46. Franciául, olaszul, spanyolul, oroszul nem tudnak a volt

hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli.

2012-ban végzettek

A 2012-ben végzett hallgatóink nyelvismerete is angolból a legjobb, az átlag 3,36, a tudásszintet 1-5-ös skálán mérve.

Németből a második legjobb az eredmény, az átlag 2,31. Franciául és oroszul gyengébben beszélnek, itt az átlag 1,33

illetve 1,35. Olaszul, spanyolul nem tudnak a volt hallgatóink, az átlag csak 1,2 körüli.

A három végzett évfolyamot együtt tekintve a következő jellemzi végzettjeinket:

2.5.1. angol nyelvből: * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.1. angol nyelvből: nem ismeri 11 10 12 33

8,9% 7,8% 9,3% 8,6%

2,00 20 21 18 59

16,1% 16,3% 14,0% 15,4%

3,00 30 28 32 90

24,2% 21,7% 24,8% 23,6%

4,00 27 34 45 106

33

21,8% 26,4% 34,9% 27,7%

nagyon jól ismeri 36 36 22 94

29,0% 27,9% 17,1% 24,6%

Összesen 124 129 129 382

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Angol nyelvből a végzettek több mint fele jó (27,7%) vagy kiváló (24,6%) tudásról számolt be, bár ez a színvonal a

vizsgált éveket összehasonlítva hanyatlást mutat. Emelkedik azok aránya is, (összesítve 8,6%), akik nem ismerik a nyelvet.

2.5.2. német nyelvből: * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.2. német nyelvből: nem ismeri 32 38 36 106

26,9% 30,9% 30,3% 29,4%

2,00 31 31 43 105

26,1% 25,2% 36,1% 29,1%

3,00 16 28 15 59

13,4% 22,8% 12,6% 16,3%

4,00 19 11 17 47

16,0% 8,9% 14,3% 13,0%


17,6% 12,2% 6,7% 12,2%

Összesen 119 123 119 361

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Német nyelvből a végzettek közel kétharmada semennyi, vagy minimális tudással rendelkezik. Az elfogadható szint

stabilnak látszik 13,0% és 16,3% a vizsgált évekre vetítve, de a nyelvet nagyon jól ismerők aránya 2012-ben már csak

6,7%.

2.5.3. francia nyelvből: * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.3. francia nyelvből: nem ismeri 86 98 91 275

83,5% 83,8% 82,0% 83,1%

2,00 12 9 9 30

11,7% 7,7% 8,1% 9,1%

3,00 3 7 6 16

2,9% 6,0% 5,4% 4,8%

4,00 0 1 4 5

0,0% 0,9% 3,6% 1,5%


1,9% 1,7% 0,9% 1,5%

Összesen 103 117 111 331

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

34

Francia nyelvből a végzettek döntő többsége (83,1%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír

több-kevesebb ismerettel.

2.5.4. olasz nyelvből: * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.4. olasz nyelvből: nem ismeri 93 95 94 282

85,3% 82,6% 87,9% 85,2%

2,00 9 14 11 34

8,3% 12,2% 10,3% 10,3%

3,00 7 4 1 12

6,4% 3,5% 0,9% 3,6%

4,00 0 2 0 2

0,0% 1,7% 0,0% 0,6%


0,0% 0,0% 0,9% 0,3%

Összesen 109 115 107 331

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Olasz nyelvből a végzettek döntő többsége (85,2%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír több-

kevesebb ismerettel.

2.5.5. spanyol nyelvből: * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.5. spanyol nyelvből: nem ismeri 95 92 95 282

92,2% 82,1% 88,8% 87,6%

2,00 6 14 9 29

5,8% 12,5% 8,4% 9,0%

3,00 1 4 2 7

1,0% 3,6% 1,9% 2,2%

4,00 1 0 0 1

1,0% 0,0% 0,0% 0,3%


0,0% 1,8% 0,9% 0,9%

Összesen 103 112 107 322

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Spanyol nyelvből a végzettek döntő többsége (87,6%) semmi tudással nem rendelkezik. Kevesebb, mint egyötödük bír

több-kevesebb ismerettel.

2.5.6. orosz nyelvből * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.5.6. orosz nyelvből nem ismeri 83 89 85 257

35

74,8% 79,5% 77,3% 77,2%

2,00 17 18 14 49

15,3% 16,1% 12,7% 14,7%

3,00 6 5 9 20

5,4% 4,5% 8,2% 6,0%

4,00 3 0 2 5

2,7% 0,0% 1,8% 1,5%


1,8% 0,0% 0,0% 0,6%

Összesen 111 112 110 333

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Orosz nyelvből a végzettek háromnegyede (77,2%) semmi tudással nem rendelkezik. 14,7% bír több-kevesebb ismerettel,

a nyelvet alaposabban ismerők aránya elenyésző.

2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e

hosszabb-rövidebb ideig külföldön? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú

tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt

tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?

Igen 11 11 11 33

8,7% 8,3% 8,5% 8,5%

Nem 116 121 118 355

91,3% 91,7% 91,5% 91,5%

Összesen 127 132 129 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók, ha nem is magas arányban (8,5%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással.

36

A válaszadók nagyjából tizede próbálkozott külföldi tanulással, függetlenül a végzés évétől.

2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára

gondoljon!

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.6.1. Összesen hány

alkalommal tanult

külföldön legalább egy

szemesztert? Kérjük, csak a

felsőfokú tanulmányok

időszakára gondoljon!

Nem tanultam 2 2 1 5

18,2% 18,2% 9,1% 15,2%

1 6 9 9 24

54,5% 81,8% 81,8% 72,7%

2 2 0 1 3

18,2% 0,0% 9,1% 9,1%

9, vagy több alkalommal 1 0 0 1

9,1% 0,0% 0,0% 3,0%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A pozitív választ adók 72,2%-a egyszer próbálkozott, többen (9,1%) kétszer is részt vettek egy szemeszter teljesítésében.

37

A külföldön is tanulók háromnegyede egyszer próbálkozott, kb. tizedük kétszer is részt vettek egy szemeszter

teljesítésében.

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára

gondoljon! * Végzés éve

Végzés éve

Együtt a 3 évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult

külföldön kevesebb, mint egy szemesztert?

Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok

időszakára gondoljon!

Nem tanultam 4 9 8 21

40,0% 81,8% 66,7% 63,6%

1 3 2 4 9

30,0% 18,2% 33,3% 27,3%

2 1 0 0 1

10,0% 0,0% 0,0% 3,0%

3 1 0 0 1

10,0% 0,0% 0,0% 3,0%

6 1 0 0 1

10,0% 0,0% 0,0% 3,0%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók közel kétharmada (63,6%) nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, 27,3% egyszer.

A válaszadók közel kétharmada nem tanult külföldön, de kevesebbet, mint egy szemesztert, egy alkalommal, a harmaduk.

38

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Kérjük, csak a

felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön?

Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje

meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok

időszakára gondoljon!: Tempus/Erasmus ösztöndíj

8 6 4 18

72,7% 50,0% 33,3% 51,4%

Tempus/Erasmus

ösztöndíj

3 6 8 17

27,3% 50,0% 66,7% 48,6%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Ehhez döntő többségük, 17 fő Tempus/Erasmus

finanszírozást vett igénybe.

A válaszadók közül 18 fő tanult külföldön tanulmányai során. Az évek múlásával egyre

többen vették igénybe a Tempus/Erasmus finanszírozási formát.

2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben

alkalmazták-e?

Igen 44 49 46 139

37,9% 43,4% 42,6% 41,2%

Nem 72 64 62 198

62,1% 56,6% 57,4% 58,8%

Összesen 116 113 108 337

39

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A gyakorlati helyek alkalmazási hajlandósága a válaszadókra vetítve 41,2%-os, tehát a hallgatók jelentős része munkához

is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével.

A gyakorlati helyeken a válaszadók több mint 40%-át alkalmazták a későbbiekben, tehát a hallgatók jelentős része

munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével.

2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányi közben vagy azelőtt)…

2.8.1. …végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.8.1. …végzett-e

tanulmányaihoz kapcsolódó

(szakmai) munkát?

Igen 87 86 89 262

69,0% 65,2% 68,5% 67,5%

Nem 39 46 41 126

31,0% 34,8% 31,5% 32,5%

Összesen 126 132 130 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók több mint kétharmada (67,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott

szakterületen. Jelentős részük (32,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot.

40

A válaszadók több mint kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen.

Harmaduk azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot.

2.8.2. …végzett-e nem szakmai munkát? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.8.2. …végzett-e nem

szakmai munkát?

Igen 77 89 83 249

61,6% 67,4% 64,3% 64,5%

Nem 48 43 46 137

38,4% 32,6% 35,7% 35,5%

Összesen 125 132 129 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók kétharmada (64,5%) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Jelentős

részük (35,5%) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot.

41

A válaszadók kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Harmaduk azonban

nem szerzett ilyen tapasztalatot.

2.8.3. …dolgozott-e külföldön? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.8.3. …dolgozott-e

külföldön?

Igen 23 22 16 61

18,3% 16,7% 12,4% 15,8%

Nem 103 110 113 326

81,7% 83,3% 87,6% 84,2%

Összesen 126 132 129 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldi munkát megtapasztaltak aránya a válaszadók között 15,8%, tehát minden hatodik

hallgató megpróbálkozott ezzel.

42

Tanulmányai alatt vagy előtt a külföldön munkát vállalt minden hatodik hallgató.

2.9. Melyik évben szerezte meg az abszolutóriumot (a kérdőív alapjául szolgáló szakon)? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

2.9. Melyik évben szerezte

meg az abszolutóriumot (a

kérdőív alapjául szolgáló

szakon)?

2008 111 3 0 114

87,4% 2,3% 0,0% 29,5%

2010 14 124 1 139

11,0% 95,4% 0,8% 35,9%

2012 2 3 129 134

1,6% 2,3% 99,2% 34,6%

Összesen 127 130 130 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az abszolutórium megszerzése szinte minden vizsgált évben, majdnem minden végzősnél a megfelelő időpontban

teljesült.

3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.1. Ön a kérdőív alapjául főfoglalkozású diáknak, vagy 44 64 59 167

34,6% 48,1% 45,7% 42,9%

43

szolgáló felsőfokú képzése

során jellemzően minek

tekintette magát inkább?

főfoglalkozású dolgozónak

(aki tanul is)

83 69 70 222

65,4% 51,9% 54,3% 57,1%

Összesen 127 133 129 389

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A hallgatók valamivel több, mint fele (57,1%) elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát; a többiek (42,9%)

inkább főfoglalkozású diáknak.

Tanulmányaik alatt a hallgatók 57%-a elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, míg 43% inkább

főfoglalkozású diáknak.

3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati

jogviszonnyal)? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.2. Az abszolutórium

megszerzésekor rendelkezett

Ön főállású

munkaviszonnyal,

(szolgálati jogviszonnyal)?

Igen 86 64 73 223

68,8% 48,1% 56,2% 57,5%

Nem 39 69 57 165

31,2% 51,9% 43,8% 42,5%

Összesen 125 133 130 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

44

Jelentős azon válaszadók száma (57,5%), akik munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal) rendelkeztek az abszolutórium

megszerzésekor.

A válaszadók 60%-a munkaviszonnyal rendelkezett már az abszolutórium megszerzésekor.

3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez

a munkához?Kérjük, ha több

tényező is közrejátszott, a

legfontosabbat jelölje be!

Álláshirdetésre jelentkezett 20 17 19 56

23,0% 27,0% 26,0% 25,1%

Munkáltatónál jelentkezett, pl.

elküldte önéletrajzát

16 11 12 39

18,4% 17,5% 16,4% 17,5%

Intézményi karrieriroda,

állásbörze révén

1 0 0 1

1,1% 0,0% 0,0% 0,4%

Vállalkozóként,

önfoglalkoztatóként kezdte

4 3 3 10

4,6% 4,8% 4,1% 4,5%

Gyakorlati helyén

alkalmazták

4 2 1 7

4,6% 3,2% 1,4% 3,1%

Tanári ajánlás révén 1 0 1 2

1,1% 0,0% 1,4% 0,9%

Korábbi munkakapcsolat

révén

16 8 8 32

18,4% 12,7% 11,0% 14,3%

Egyéb személyes ismeretség

révén

23 22 25 70

26,4% 34,9% 34,2% 31,4%

45

Egyéb 2 0 4 6

2,3% 0,0% 5,5% 2,7%

Összesen 87 63 73 223

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A tanulmányaik során végzett munkához való hozzájutás leghatékonyabb eszközének a személyes kapcsolatok (31,4%)

tűnnek. Ez a tényező része lehet az álláshirdetésre jelentkezés (25,1%) és a korábbi munkakapcsolat (14,3%)

sikerességének is. Hatékony volt a válaszadók között az önéletrajz elküldése is (17,5%).

A tanulmányaik során munkához leginkább személyes kapcsolatok (31%), álláshirdetés, (25%), önéletrajzos pályázattal

(17%) és korábbi munkakapcsolat (14%) révén jutottak hallgatóink.

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.2.2. Véleménye szerint

milyen szakterületen végzett

tanulmányok feleltek meg a

legjobban ennek a

munkának?

Csak a saját (kérdőív alapjául

szolgáló) tanulmányai

17 11 8 36

19,8% 17,2% 11,3% 16,3%

A saját és a kapcsolódó

szakterületek

45 35 47 127

52,3% 54,7% 66,2% 57,5%

Egy egészen más szakterület 22 14 10 46

25,6% 21,9% 14,1% 20,8%

Bármilyen szakterület 2 4 6 12

46

2,3% 6,3% 8,5% 5,4%

Összesen 86 64 71 221

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók többsége szerint (57,5%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok

felelnek meg legjobban.

A válaszadók többsége szerint végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek

meg legjobban.

3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya...

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.2.3. Önnek ez a

munkaviszonya...

... állandó jellegű és

határozatlan idejű volt

81 58 69 208

93,1% 90,6% 94,5% 92,9%

... határozott idejű volt 3 5 3 11

3,4% 7,8% 4,1% 4,9%

... alkalmi, vagy megbízás

jellegű (tiszteletdíjas, ...

3 1 1 5

3,4% 1,6% 1,4% 2,2%

Összesen 87 64 73 224

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

47

Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók, 92,9% így

dolgozott.

A válaszadók kilenctizede az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozott tanulmányai alatt.

3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.3. Az abszolutórium

megszerzése után közvetlenül

keresett-e munkát?

Igen 42 66 42 150

33,3% 49,6% 32,3% 38,6%

Nem, mert már akkor is

dolgoztam

79 53 71 203

62,7% 39,8% 54,6% 52,2%

Nem, mert folytattam

tanulmányaimat/tanulmányok

at kezdtem

3 8 9 20

2,4% 6,0% 6,9% 5,1%

Nem, egyéb okból 2 6 8 16

1,6% 4,5% 6,2% 4,1%

Összesen 126 133 130 389

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele (52,2%) nem szorult rá, hogy munkát keressen; sokaknak (38,6%) ekkor

jött el a nagy lehetőség, és azonnal éltek is vele.

48

Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele már dolgozott a végzéskor, 40%-uknak munkát kellett keresnie.

3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.3.3. Az abszolutórium

megszerzése után talált-e

munkát?

Azonnal, egy hónapon belül

találtam

10 9 9 28

23,8% 13,8% 21,4% 18,8%

Keresés után találtam 30 42 18 90

71,4% 64,6% 42,9% 60,4%

Még nem találtam 2 14 15 31

4,8% 21,5% 35,7% 20,8%

Összesen 42 65 42 149

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő

alatt 18,8%, keresés után 60,4% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett.

49

Az abszolutórium birtokában viszonylag sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő

alatt 19%, keresés után 60% talált munkát. A munkát nem találók aránya azonban 2012-re 35,7%-ra emelkedett.

3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.3.4. Hogyan jutott az

abszolutórium utáni első

munkájához?Kérjük, ha több

tényező is közrejátszott, a

legfontosabbat jelölje be!

Álláshirdetésre jelentkezett 20 20 10 50

50,0% 39,2% 37,0% 42,4%

Munkáltatónál jelentkezett,

pl. elküldte önéletrajz

7 9 6 22

17,5% 17,6% 22,2% 18,6%

Intézményi karrieriroda,

állásbörze révén

2 1 1 4

5,0% 2,0% 3,7% 3,4%

Vállalkozóként,

önfoglalkoztatóként kezdte

1 1 1 3

2,5% 2,0% 3,7% 2,5%

Gyakorlati helyén

alkalmazták

2 5 0 7

5,0% 9,8% 0,0% 5,9%

Tanári ajánlás révén 0 0 1 1

0,0% 0,0% 3,7% 0,8%

Korábbi munkakapcsolat

révén

1 1 1 3

2,5% 2,0% 3,7% 2,5%

Egyéb személyes ismeretség

révén

6 12 7 25

15,0% 23,5% 25,9% 21,2%

Egyéb módon 1 2 0 3

50

2,5% 3,9% 0,0% 2,5%

Összesen 40 51 27 118

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Válaszadóink esetében a leghatékonyabb eszközzé az álláshirdetésre jelentkezés vált (42,4%). Nagy jelentőséggel bírtak a

személyes ismeretségek is (21,2%). Hasznosnak bizonyult az önéletrajz küldés (18,6%).

A végzés után a munkát 42%-uk álláshirdetés, 21%-uk személyes ismeretség, 19%-uk önéletrajzos pályázattal nyerte el.

3.3.5. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00



tanulmányok felelnek meg a

legjobban ennek a munkának?


szolgáló) tanulmányai

6 7 6 19

15,0% 13,7% 23,1% 16,2%


szakterületek

16 22 12 50

40,0% 43,1% 46,2% 42,7%


35,0% 23,5% 26,9% 28,2%


10,0% 19,6% 3,8% 12,8%

Összesen 40 51 26 117

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

51

A válaszadók legtöbbje szerint (42,7%) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok


A válaszadók 43%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek

meg legjobban.

3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya ... * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

3.3.6. Önnek ez a

munkaviszonya ...


határozatlan idejű volt

31 30 20 81

77,5% 58,8% 74,1% 68,6%

... határozott idejű volt 4 14 5 23

10,0% 27,5% 18,5% 19,5%

... alkalmi, vagy megbízás

jellegű (tiszteletdíjas)

5 7 2 14

12,5% 13,7% 7,4% 11,9%

Összesen 40 51 27 118

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók (68,6%), de

jelentős arányban (19,5%) egyeztek bele határozott idejű szerződésbe, és nem elhanyagolható az alkalmi munkaviszony

jelenléte sem (11,9%).

52

Végzés után az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszony 69%-ukra, határozott idejű 20%-ukra, alkalmi

munkaviszony 12%-ukra jellemző.

4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a

jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele!

*Végzéséve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta

összesen hány főállású munkahelye,

munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel

együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor

már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele!

Egy sem 4 12 23 39

3,2% 9,0% 17,8% 10,1%

1 59 62 78 199

47,2% 46,6% 60,5% 51,4%

2 28 35 19 82

22,4% 26,3% 14,7% 21,2%

3 18 15 5 38

14,4% 11,3% 3,9% 9,8%

4 10 5 1 16

8,0% 3,8% 0,8% 4,1%

5 4 3 2 9

3,2% 2,3% 1,6% 2,3%

53

6 0 1 1 2

0,0% 0,8% 0,8% 0,5%

7 2 0 0 2

1,6% 0,0% 0,0% 0,5%

Összesen 125 133 129 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók legtöbbje (51,4%) az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően első munkahelyénél tartott

munkaerő-piaci életútján, de nem jelentéktelen a második (21,2%) és a harmadik (9,8%) helyen boldogulni próbálók

száma sem. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya.

A válaszadók fele az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően az első munkahelyén dolgozik, a másodikon 21%,

a harmadikon 10%. A 2008-ban végezetteknél 3%, a 2012-ben végzetteknél 18% a munkahellyel nem rendelkezők aránya.

4.2. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem

regisztrált, ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakokra is gondoljon! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.2. Ennek a végzettségnek

a megszerzése óta volt-e

munkanélküli? Kérjük, hogy

a hivatalosan nem

regisztrált, ám munka

nélkül, állás keresésével

töltött időszakokra is

gondoljon!

Igen 48 54 39 141

38,1% 40,6% 30,2% 36,3%

Nem 78 79 90 247

61,9% 59,4% 69,8% 63,7%

Összesen 126 133 129 388

54

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók jelentős része (36,3%) rövidebb-hosszabb ideig megtapasztalta a munkanélküliséget.

Minden harmadik válaszadó rövidebb-hosszabb ideig volt már munkanélküli.

4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.2.3. Volt ezek közt

regisztrált munkanélküli

időszak?

igen 40 40 19 99

83,3% 74,1% 47,5% 69,7%

nem 8 14 21 43

16,7% 25,9% 52,5% 30,3%

Összesen 48 54 40 142

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A munkanélkülieken belül nagy részük (69,7%) volt regisztrált munkanélküli is. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált

évek során csökkenni látszik.

55

Akik voltak már munka nélkül, háromból két ember regisztráltatta is magát. A regisztrálási hajlandóság a vizsgált évek

során csökkenni látszik.

4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb

ideig külföldön? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.3. A kérdőív alapjául

szolgáló felsőfokú

végzettség megszerzését

követően tanult-e hosszabb-

rövidebb ideig külföldön?

Igen 6 4 3 13

4,8% 3,0% 2,3% 3,4%

Nem 120 129 126 375

95,2% 97,0% 97,7% 96,6%

Összesen 126 133 129 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A külföldön történő továbbtanulás nem jellemző, de 3,4%-a a válaszadóknak részt vett benne.

56

A külföldön történő továbbtanulás csupán 3%-os.

4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (Kérjük,

az esetleges jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.4. A kérdőív alapjául

szolgáló felsőfokú végzettség

megszerzését követően

dolgozott-e hosszabb-

rövidebb ideig

külföldön?(Kérjük, az

esetleges jelenleg zajló

külföldi munkavégzésére is

gondoljon!)

Igen 11 11 6 28

8,7% 8,3% 4,6% 7,2%

igen, jelenleg is külföldön

dolgozom

10 6 7 23

7,9% 4,5% 5,4% 5,9%

Nem 106 116 117 339

83,5% 87,2% 90,0% 86,9%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A végzés után a külföldi munkavállalási kedv a válaszok alapján érezhető, 13,1% szánta rá magát végzettsége birtokában,

hogy más országban próbálkozzon, de 2008-hoz képest visszaesés látható.

57

A végzés óta a válaszadók 7-7%-a dolgozott, vagy jelenleg is dolgozik külföldön. 2008-hoz képest visszaesés látható.

4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.4.4. Ez a munka/ezek a

munkák kapcsolódtak-e a

felsőfokú végzettségéhez?

Igen, teljes mértékben 5 2 2 9

23,8% 11,8% 15,4% 17,6%

Részben 10 5 6 21

47,6% 29,4% 46,2% 41,2%

Nem 6 10 5 21

28,6% 58,8% 38,5% 41,2%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az adatokból látható, hogy a munka gyakran (41,2%) csak részben, vagy nem (41,2%) kapcsolódott a felsőfokú

végzettséghez. Csak a mintában szereplők 17,6%-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben.

58

A külföldi munka 41-41%-ban csak részben, vagy egyáltalán nem kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak 18%-uk

dolgozik/dolgozott a szakmájában.

4.5. Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

4.5. Tervez-e (további)

külföldi munkavállalást az

elkövetkező 5 évben?

Igen 34 47 48 129

26,8% 35,3% 36,9% 33,1%

Nem 62 42 53 157

48,8% 31,6% 40,8% 40,3%

Nem tudom eldönteni 31 44 29 104

24,4% 33,1% 22,3% 26,7%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók csak kevesebb, mint fele (40,3%) zárkózik el a külföldi munkavállalástól a következő öt évben;

egyharmaduk (33,1%) kifejezetten erre készül, 26,7% még nem döntött.

59

A válaszadók harmada tervez a következő évben külföldi munkavállalást, 40% nem, 27% nem tudja eldönteni. A külföldi

munkavállalás terve az évek során növekedést mutat, 2008 és 2012 között 10 százalékponttal nőtt (27-ről 37%-ra).

5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.1. Mi az Ön jelenlegi fő

munkaerő-piaci

státusza?Kérjük, a leginkább

jellemzőt jelölje meg!

Alkalmazott 97 94 91 282

76,4% 70,7% 70,0% 72,3%

Önfoglalkoztató, önálló

vállalkozó, (szellemi sza...

9 4 4 17

7,1% 3,0% 3,1% 4,4%

Vállalkozó 4 7 1 12

3,1% 5,3% 0,8% 3,1%

Munkanélküli 5 11 15 31

3,9% 8,3% 11,5% 7,9%

Nappali tagozaton tanuló diák 1 6 11 18

0,8% 4,5% 8,5% 4,6%

GYES-en, GYED-en (GYET-

en) van

10 8 6 24

7,9% 6,0% 4,6% 6,2%

Háztartásbeli, egyéb

inaktív (eltartott)

1 3 2 6

0,8% 2,3% 1,5% 1,5%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

60

Jelenleg a válaszadók túlnyomó többsége (72,3%) alkalmazott. A gyesen lévők aránya (6,2%) csökkenő tendenciát mutat,

azonban a vizsgált években a munkanélkülieké (7,9%) növekedett: 2008-as végzők 4%-a, 2012-ben végzők 12%-a.

5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.1.1. Milyen beosztásban

dolgozik?

Felső vezető 4 0 12 16

4,2% 0,0% 13,2% 5,7%

Középvezető 13 17 17 47

13,5% 18,1% 18,7% 16,7%

Alsó vezető 8 6 4 18

8,3% 6,4% 4,4% 6,4%

Beosztott diplomás 46 34 34 114

47,9% 36,2% 37,4% 40,6%

Beosztott nem diplomás

foglalkozás

25 37 24 86

26,0% 39,4% 26,4% 30,6%

Összesen 96 94 91 281

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A dolgozók legtöbbje (40,6%) beosztott diplomás. A különböző szintű vezetők együttesen sem teszik ki a válaszadók

egyharmadát, 30,6% százalék pedig diplomához nem kötött, beosztott foglalkozást végez.

61

A dolgozók 41%-a beosztott diplomás. Az alsó-, közép-, vagy felsővezetők aránya 29%, diplomához nem kötött beosztott

31%.

5.2. Munkaerő-piaci részvétel * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.2. Munkaerő-piaci részvétel Jelenleg (is) dolgozik 115 106 101 322

94,3% 86,9% 87,8% 89,7%

Sose dolgozott 0 2 5 7

0,0% 1,6% 4,3% 1,9%

Most nem dolgozik, de már

volt munkahelye

7 14 9 30

5,7% 11,5% 7,8% 8,4%

Összesen 122 122 115 359

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók túlnyomó többsége (89,7%) dolgozott a felmérés időpontjában.

A válaszadók kilenctizede dolgozott a felmérés időpontjában.

62

Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza

ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munka... * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Az alábbiakban a jelenlegi fő

munkaviszonyával

kapcsolatos kérdéseket

teszünk fel. Kérjük, ha több

dolgot is csinál, akkor

válassza ki, hogy melyiket

tekinti a fő foglalkozásának,

és a következőkben erre a

tevékenységére és munka...


határozatlan idejű

104 91 92 287

91,2% 85,8% 92,0% 89,7%

... határozott idejű 7 9 7 23

6,1% 8,5% 7,0% 7,2%

... alkalami, vagy megbízás

jellegű (tiszteletdíjas,...

3 6 1 10

2,6% 5,7% 1,0% 3,1%

Összesen 114 106 100 320

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók döntően állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak (89,7%). 7,2% vállalkozott

határozott idejű szerződésre, a megbízás jellegű munka elenyésző arányú (3,1%).

A válaszadók kilenctizede állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik, 7% határozott idejű

szerződéssel, 3% megbízásos jelleggel.

63

5.4. Ön ... * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.4. Ön ... ... köztisztviselő,

közalkalmazott,

kormánytisztviselő

34 18 36 88

29,6% 17,1% 36,0% 27,5%

... állami, önkormányzati

vállalat alkalmazottja, vagy

10 10 3 23

8,7% 9,5% 3,0% 7,2%

... más helyen dolgozik 71 77 61 209

61,7% 73,3% 61,0% 65,3%

Összesen 115 105 100 320

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók egyharmada köthető a közszférához, többségük (65,3%) más helyen dolgozik.

Minden harmadik válaszadó a közszférában dolgozik, kétharmaduk más helyen.

5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást,

megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.7. Milyen mértékben

használja jelenlegi

munkájában a kérdőív

Egyáltalán nem 20 21 11 52

17,4% 19,8% 11,0% 16,2%

2,00 20 27 25 72

64

alapjául szolgáló

tanulmányai során elsajátított

tudást, megszerzett

készségeket? Osztályozzon

1-től 5-ig!

17,4% 25,5% 25,0% 22,4%

3,00 33 25 26 84

28,7% 23,6% 26,0% 26,2%

4,00 14 18 22 54

12,2% 17,0% 22,0% 16,8%

Teljes mértékben 28 15 16 59

24,3% 14,2% 16,0% 18,4%

Összesen 115 106 100 321

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A tanulmányok során megszerzett tudást, készségeket a válaszadók több mint egyharmada (35,2%) sikeresen használja.

Valamivel többen (38,6%) nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben.

A tanulmányok során megszerzett tudást a válaszadók egyharmada sikeresen használja, ugyanakkor kb. 40%-uk egyáltalán

nem, vagy csak csekély mértékben.

5.8. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.8. Véleménye szerint





szolgáló) tanulmányok

18 10 11 39

15,8% 9,6% 11,1% 12,3%


szakterületek

59 58 64 181

51,8% 55,8% 64,6% 57,1%


65

24,6% 25,0% 17,2% 22,4%


7,9% 9,6% 7,1% 8,2%

Összesen 114 104 99 317

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%



A válaszadók 57%-a szerint a végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek

meg legjobban.

5.9. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.9. Véleménye szerint

milyen szintű képzettség felel

meg legjobban jelenlegi

munkájának?

PhD 2 0 0 2

1,7% 0,0% 0,0% 0,6%

Egyéb posztgraduális képzés 1 2 2 5

0,9% 1,9% 2,0% 1,6%

Egyetemi diploma/MA/MSc

végzettség

19 17 24 60

16,5% 16,2% 24,0% 18,8%

Főiskolai diploma/Ba/BSc

végzettség

62 50 46 158

53,9% 47,6% 46,0% 49,4%

Munkája nem igényel

felsőfokú végzettséget

31 36 28 95

27,0% 34,3% 28,0% 29,7%

66

Összesen 115 105 100 320

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók legtöbbje (49,4%) azt gondolja, munkájához a főiskolai diploma/BA/BSc képzettség a megfelelő, de 29,7%

úgy ítéli meg, munkája nem igényel felsőfokú végzettséget.

A válaszadók fele gondolja, hogy munkájához a főiskolai képzettség a megfelelő, egyharmaduk szerint a munkájuk nem

igényel felsőfokú végzettséget.

5.11. Az Ön munkahelye... * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.11. Az Ön munkahelye... ... teljes mértékben

állami/önkormányzati

tulajdonú,

45 25 40 110

39,5% 23,6% 40,0% 34,4%

... részben állami, részben

magán tulajdonú, vagy

6 10 7 23

5,3% 9,4% 7,0% 7,2%

... teljes mértékben

magántulajdonú

63 71 53 187

55,3% 67,0% 53,0% 58,4%

Összesen 114 106 100 320

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

67

A válaszadók nagyobb része (58,4%) magántulajdonú munkahelyen dolgozik. Egyharmaduk (34,4%) állami vagy

önkormányzati területen, ritkábban (7,2%) vegyes tulajdonviszonyok mellett.

A válaszadók 58%-a magántulajdonú, egyharmada állami vagy önkormányzati, 7%-a vegyes tulajdonú munkahelyen

dolgozik

5.12. Az Ön munkahelye... * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.12. Az Ön munkahelye... ... teljes mértékben magyar

tulajdonú

80 73 70 223

70,2% 68,9% 70,7% 69,9%

... részben magyar tulajdonú 9 7 5 21

7,9% 6,6% 5,1% 6,6%

... teljes mértékben külföldi

tulajdonú

25 26 24 75

21,9% 24,5% 24,2% 23,5%

Összesen 114 106 99 319

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A munkahely tulajdonlását illetően a teljesen magyar vezet 69,9%-kal, a tisztán külföldi kevesebb, mint negyedét teszi ki a

válaszadók munkahelyeinek. A részben magyar tulajdonú jogállás nem meghatározó (6,6%).

68

Végzettjeink munkahelye 70% esetében teljesen magyar, 25%-nál tisztán külföldi, 7% esetében vegyes.

5.13. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes – legnagyobb – munkavállalói létszámot jelölje meg, több

telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.13. Megközelítőleg hány fő

dolgozik az Ön

cégénél?Kérjük, a teljes –

legnagyobb – munkavállalói

létszámot jelölje meg, több

telephellyel rendelkező cég

esetén pl. az anyavállalat

összesített létszámát!

Önfoglalkoztató vagyok 7 3 2 12

6,1% 2,8% 2,0% 3,7%

2-9 fő 11 23 11 45

9,6% 21,7% 11,0% 14,0%

10-49 fő 27 28 21 76

23,5% 26,4% 21,0% 23,7%

50-249 fő 29 15 32 76

25,2% 14,2% 32,0% 23,7%

250-999 fő 18 16 15 49

15,7% 15,1% 15,0% 15,3%

1000 fő, vagy afölött 23 21 19 63

20,0% 19,8% 19,0% 19,6%

Összesen 115 106 100 321

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók közel fele 10-49 fős (23,7%), vagy 50-249 főt foglalkoztató (23,7%) cégnél dolgozik. 1000 fő, vagy afölötti

létszámot 19,6% jelölt meg. Az önfoglalkoztatás ritka (3,7%).

69

A válaszadók közel fele kis és középvállalatoknál, 20%-uk nagyvállalatoknál dolgozik. Az önfoglalkoztatás ritka, 4%-os.

5.14. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.14. Kérjük, az alábbi

listából válassza ki

munkahelye ágazatát!

Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás, halászat

2 0 0 2

1,7% 0,0% 0,0% 0,6%

Feldolgozóipar (pl.

élelmiszer, ruházat,

építőanya...

5 11 4 20

4,3% 10,4% 4,0% 6,3%

Villamosenergia, gáz-,

gőzellátás, légkondicionálás

1 0 2 3

0,9% 0,0% 2,0% 0,9%

Vízellátás, szennyvíz

gyűjtése, kezelés, hulladék

1 1 0 2

0,9% 0,9% 0,0% 0,6%

Építőipar 0 3 0 3

0,0% 2,8% 0,0% 0,9%

Kereskedelem,

gépjárműjavítás (minden

nagy- és kis...

7 10 3 20

6,1% 9,4% 3,0% 6,3%

Szállítás, raktározás (pl.

vasúti, közúti, légi...

0 2 1 3

0,0% 1,9% 1,0% 0,9%

Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás

10 13 13 36

8,7% 12,3% 13,1% 11,3%

Információ, kommunikáció

(pl. távközlés, számít...

12 8 5 25

10,4% 7,5% 5,1% 7,8%

Pénzügyi, biztosítási 11 10 6 27

70

tevékenység 9,6% 9,4% 6,1% 8,4%

Ingatlanügyletek (pl. ingatlan

adás-vétele, ügynökség)

1 1 0 2

0,9% 0,9% 0,0% 0,6%

Szakmai, tudományos,

műszaki tevékenység (pl.

piackutatás

3 2 1 6

2,6% 1,9% 1,0% 1,9%

Adminisztratív és

szolgáltatást támogató

tevékeny...

1 6 5 12

0,9% 5,7% 5,1% 3,8%

Közigazgatás, védelem,

kötelező társadalombiztosítás

8 8 3 19

7,0% 7,5% 3,0% 5,9%

Oktatás 27 7 29 63

23,5% 6,6% 29,3% 19,7%

Humán-egészségügyi,

szociális ellátás

3 4 9 16

2,6% 3,8% 9,1% 5,0%

Művészet, szórakoztatás,

szabadidő (pl. múzeum, sz...

3 8 7 18

2,6% 7,5% 7,1% 5,6%

Egyéb szolgáltatás (pl.

érdekképviselet, szakszerve...

3 0 3 6

2,6% 0,0% 3,0% 1,9%

Egyéb, éspedig... 17 12 8 37

14,8% 11,3% 8,1% 11,6%

Összesen 115 106 99 320

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A legtöbb válaszadó az oktatás (19,7%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (11,3%) a pénzügyi, biztosítási

tevékenység (8,4%) ágazatban dolgozik. 11,06% sorolta magát az „egyéb” kategóriába.

5.15. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége

zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.15. Kérjük, tüntesse fel

munkahelye települését!

(Azét a települését, ahol

munkavégzésének többsége

zajlik!) Ön külföldön (nem

Magyarországon) dolgozik?

Igen 10 10 9 29

8,7% 9,4% 9,0% 9,0%

Nem 105 96 91 292

91,3% 90,6% 91,0% 91,0%

Összesen 115 106 100 321

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A külföldön dolgozó válaszadók aránya a vizsgált években jelentősen nem változott, a 10%-hoz közelít.

71

A külföldön nagyjából minden tízedik végzettünk dolgozik, független az érték a végzés évétől.

5.16.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, „normál” fizetést kapott, a

főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete?

(Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)

NETTÓ, Ezer Ft/hónap


évfolyam 2008 2010 2012

Nincs válasz (fő) 25 33 43 101

Van válasz (fő) 102 100 87 289

Együtt (fő) 127 133 130 390

Nettó átlagkereset (E Ft/hó) 178 172 172 174

A három vizsgált évben a válaszok nem tükröznek számottevő változást a nettó átlagkeresetet illetően, ez 174.000 Ft.

72

A havi nettó átlagkereset értelemszerűen a legrégebben végzettek esetében a legmagasabb, 178 E Ft. A három végzős

évfolyam esetében az átlagkereset 174 E Ft.

5.17. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? *

Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

5.17. Van-e Önnek

mellékállása, másodállása?

Igen 14 8 17 39

12,3% 7,6% 17,2% 12,3%

Nem 100 97 82 279

87,7% 92,4% 82,8% 87,7%

Összesen 114 105 99 318

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A mellékállás, másodállás vállalása nem tömeges, de minden tízedik válaszadó (12,3%) beszámolt erről.

73

A mellékállása, másodállása minden tizedik válaszadónak van.

5.17.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00






szolgáló) tanulmá...

6 3 3 12

42,9% 37,5% 16,7% 30,0%


szakterületek

5 1 11 17

35,7% 12,5% 61,1% 42,5%


21,4% 37,5% 11,1% 20,0%


0,0% 12,5% 11,1% 7,5%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A mellékállások tekintetében a saját, illetve a kapcsolódó szakterületek fontosak a válaszadók közel háromnegyede szerint.

74

A mellékállásában a saját, illetve a kapcsolódó szakterületét használja a válaszolók háromnegyede.

5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? *

Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00


milyen szintű képzettség felel

meg legjobban jelenlegi

mellékállású munkájának?

Egyéb posztgraduális képzés 0 0 1 1

0,0% 0,0% 5,6% 2,5%

Egyetemi diploma/MA/MSc

végzettség

2 3 7 12

14,3% 37,5% 38,9% 30,0%

Főiskolai diploma/BA/BSc

végzettség

6 1 6 13

42,9% 12,5% 33,3% 32,5%

Munkája nem igényel

felsőfokú végzettséget

6 4 4 14

42,9% 50,0% 22,2% 35,0%


100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A képzettség szintjét illetően fontos a diploma, de a válaszadók 35,0% szerint nem feltétel.

75

Mellékállásához minden harmadik válaszolónak fontos a diploma, ugyanekkora arányban nem feltétel, és szintén

harmaduknak egyetemi végzettség az elvárás.

5.17.3. Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? (Nettó, Ezer Ft

/ hónap)


évfolyam 2008 2010 2012

Nincs válasz (fő) 116 126 119 361

Van válasz (fő) 11 7 11 29

Együtt (fő) 127 133 130 390

Nettó átlagkereset (E Ft/hó) mellékállásból 65 65 35 53

Ebben a kérdésben rendkívül kevés a tényleges válaszadó (29 fő), így az eredmény nem igazán általánosítható.

A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak: a

2008-ban és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes

nettó átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft.

76

A másodállásból szerzett havi nettó kereset a régebben végzett évfolyamoknál kb. duplája a frissebb diplomásokénak.

2008 és 2010-ben végzetteknél 65 E Ft, míg a 2012-ben végzetteknél 35 E Ft. A három vizsgált évfolyam együttes nettó

átlagkeresete a mellékállásából, 53 E Ft.

Elégedettség a munkával:

2008-ban végzettek

A 2008-ban végzett válaszadók a főállású munkahelyük egyes jellemzőivel való elégedettségét vizsgálva, legkevésbé az

anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,4-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi

része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 3-as körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi

körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka megbecsültségével, kicsit jobban

(2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán

a 2008-ban végzett évfolyamra.

77

2010-ban végzettek


anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,5-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka szakmai, tartalmi

része (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka tárgyi-, személyi

körülményeire. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a szakmai előmenetellel, kicsit jobban (2,7-es

átlag) a munka megbecsültségével. Összességében 2,9-es átlag adódott a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a

2010-ban végzett évfolyamra.

2012-ban végzettek


anyagi javadalmazás felel meg a válaszadóknak (2,42-os átlag az 1-4-es skálán), míg legjobban a munka tárgyi

feltételeivel (3-as átlag az 1-4-es skálán). Viszonylag magas, 2,9-es körüli érték adódott még a munka személyi

78

körülményeire és a szakmai-tartalmi részére. Kevésbé vannak megelégedve (2,6-os átlag az 1-4-es skálán) a munka

presztizsével, megbecsültségével, kicsit jobban (2,7-es átlag) a szakmai előmenetellel. Összességében 2,9-es átlag adódott

a munkával való elégedettségre az 1-4-es skálán a 2010-ban végzett évfolyamra.

Mindhárom évfolyam hasonló elégedettséget mutat a munkája kapcsán (2,9-es átlag az 1-4-es skálán), legkevésbé az

anyagiakkal (2,4-2,5 körüli átlagok), leginkább a szakmaisággal és a tárgyi feltételekkel (2,9-3 körüli átlagok az 1-4-es

skálán).

6.1.1. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka szakmai, tartalmi része szempontjából?

Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

6.1.1. Mennyire elégedett

főállású munkájával a munka

szakmai, tartalmi része

szempontjából?

Teljesen elégedetlen 3 7 6 16

2,6% 6,7% 6,1% 5,0%

Elégedetlen 22 18 21 61

19,3% 17,1% 21,4% 19,2%

Elégedett 61 51 47 159

53,5% 48,6% 48,0% 50,2%

Teljesen elégedett 28 29 24 81

24,6% 27,6% 24,5% 25,6%

Összesen 114 105 98 317

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50,2%) vagy teljesen elégedett (25,6%) főállású munkájával.

79

A válaszadók háromnegyede szakmai szempontból elégedett (50%) vagy teljesen elégedett (25%) főállású munkájával.

6.1.2. Mennyire elégedett főállású munkájával a szakmai előmenetel, karrierépítés szempontjából?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00


főállású munkájával a

szakmai előmenetel,

karrierépítés szempontjából?


12,3% 17,1% 12,2% 13,9%


28,1% 21,0% 28,6% 25,9%


38,6% 42,9% 36,7% 39,4%


21,1% 19,0% 22,4% 20,8%

Összesen 114 105 98 317

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (20,8%) főállású

munkájával. Magas az elégedetlenek (25,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,9%) aránya.

A válaszadók több mint fele karrierépítés szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (21%) főállású

munkájával. Magas az elégedetlenek (26%) és a teljesen elégedetlenek (14%) aránya.

80

6.1.3. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége szempontjából? * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00



presztízse, társadalmi

megbecsültsége szempontjáb

ól?


14,2% 12,4% 12,4% 13,0%


30,1% 22,9% 34,0% 28,9%


38,1% 44,8% 35,1% 39,4%


17,7% 20,0% 18,6% 18,7%

Összesen 113 105 97 315

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39,4%) vagy teljesen elégedett (18,7%)

főállású munkájával. Magas az elégedetlenek (28,9%) és a teljesen elégedetlenek (13,0%) aránya.

A válaszadók több mint fele a társadalmi megbecsültség szempontjából elégedett (39%) vagy teljesen elégedett (19%)

főállású munkájával. Viszonylag magas az elégedetlenek (29%) és a teljesen elégedetlenek (13%) aránya.

6.1.4. Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából?

* Végzés éve


81

2008,00 2010,00 2012,00 évfolyam


főállású munkájával a

jövedelem és juttatások

szempontjából?


22,8% 14,3% 12,4% 16,8%


30,7% 32,4% 45,4% 35,8%


32,5% 39,0% 29,9% 33,9%


14,0% 14,3% 12,4% 13,6%

Összesen 114 105 97 316

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók kevesebb, mint fele a jövedelem szempontjából elégedett (33,9%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású

munkájával. Magas az elégedetlenek (35,8%) és a teljesen elégedetlenek (16,8%) aránya.

A válaszadók kevesebb, mint fele (48%) a jövedelem szempontjából elégedett (34%) vagy teljesen elégedett (14%)

főállású munkájával. Az anyagiak terén magasabb az elégedetlenek (36%) és a teljesen elégedetlenek (17%) együttes

aránya (53%).

6.1.5. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00



személyi körülményei

szempontjából?


4,4% 6,7% 4,1% 5,1%


20,2% 15,4% 20,6% 18,7%

82


48,2% 52,9% 53,6% 51,4%


27,2% 25,0% 21,6% 24,8%

Összesen 114 104 97 315

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51,4%) vagy teljesen elégedett (24,8%)

főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (18,7%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya.

A válaszadók háromnegyede a személyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (25%)

főállású munkájával. Alacsony az elégedetlenek (19%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya.

6.1.6. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka tárgyi körülményei szempontjából?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00



tárgyi körülményei

szempontjából?


4,4% 5,7% 5,1% 5,1%


18,6% 24,8% 18,4% 20,6%


50,4% 49,5% 53,1% 50,9%


26,5% 20,0% 23,5% 23,4%

Összesen 113 105 98 316

83

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (50,9%) vagy teljesen elégedett (23,4%)

főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,6%) és a teljesen elégedetlenek (5,1%) aránya.

A válaszadók közel háromnegyede a tárgyi körülmények szempontjából elégedett (51%) vagy teljesen elégedett (23%)

főállású munkájával. Nem elhanyagolható azonban az elégedetlenek (21%) és a teljesen elégedetlenek (5%) aránya.

6.1.7. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00



összességét tekintve?


1,8% 3,8% 3,1% 2,8%


23,7% 19,0% 19,4% 20,8%


58,8% 63,8% 66,3% 62,8%


15,8% 13,3% 11,2% 13,6%

Összesen 114 105 98 317

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók nagy többsége összességében elégedett (62,8%) vagy teljesen elégedett (13,6%) főállású munkájával. Nem

elhanyagolható azonban az elégedetlenek (20,8%) aránya.

84

7.1. Az Ön neme?

* Végzés éve

Végzés éve

Együtt 2008,00 2010,00 2012,00

7.1. Az Ön neme? Férfi 28 25 26 79

22,0% 18,8% 20,0% 20,3%

Nő 99 108 104 311

78,0% 81,2% 80,0% 79,7%

Összesen 127 133 130 390

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadó nők aránya (79,7%) valamennyi vizsgált évben magasan meghaladja a férfiakét (20,3%).

7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.3. Mi az Ön hivatalos

családi állapota?

Egyedülálló 35 50 49 134

27,6% 37,6% 38,0% 34,4%

Élettársi vagy tartós

együttélési kapcsolatban él

28 42 36 106

22,0% 31,6% 27,9% 27,2%

Házas 59 30 40 129

46,5% 22,6% 31,0% 33,2%

Elvált 5 8 4 17

3,9% 6,0% 3,1% 4,4%

Özvegy 0 3 0 3

0,0% 2,3% 0,0% 0,8%

Összesen 127 133 129 389

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók nagyobb része házas (33,2%) vagy tartós kapcsolatban él (27,2%), de magas az egyedülállók (34,4%) és az

elváltak (4,4%) együttes aránya is.

85

7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.4. Van-e 18 év alatti

gyermeke?

Van 45 31 21 97

35,7% 23,7% 16,3% 25,1%

Nincs 81 100 108 289

64,3% 76,3% 83,7% 74,9%

Összesen 126 131 129 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

18 év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak (25,1%) van.

86

.

18 év alatti gyermeke, minden negyedik válaszadónak van.

7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.5. Milyen településen

lakott Ön 14 éves

korában?Ez a település

külföldön (nem

Magyarországon) van?

Igen 5 3 8 16

4,0% 2,3% 6,3% 4,1%

Nem 121 130 119 370

96,0% 97,7% 93,7% 95,9%

Összesen 126 133 127 386

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

14 éves korában kevés válaszadó (4,1%) lakott külföldi településen.

87

14 éves korában a válaszadó 4%-a lakott külföldön, 96%-a hazánkban.

7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!)

Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.6. Milyen településen él

Ön jelenleg?(Arra a

településre gondoljon, ahol

ténylegesen, életvitelszerűen

él!)Ez a település külföldön

(nem Magyarországon) van?

Igen 10 14 11 35

7,9% 10,5% 8,6% 9,0%

Nem 116 119 117 352

92,1% 89,5% 91,4% 91,0%

Összesen 126 133 128 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó (9,0%) élt külföldön. Az életvitelszerűen külföldön tartózkodók

aránya 2010-ben végzettek esetében a legmagasabb, átlépi a 10 %-os határt.

88

A felmérés idején már majdnem minden tízedik válaszadó élt külföldön. A külföldön lakók aránya 2010-ben végzetteknél

a legmagasabb, több mint 10 %.

7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.7. Milyen típusú

középiskolai osztályban

szerzett érettségit?

Gimnázium – hagyományos 4

osztályos

61 70 68 199

48,0% 52,6% 52,7% 51,2%

6, 8 osztályos (szerkezetváltó)

középiskola

9 19 15 43

7,1% 14,3% 11,6% 11,1%

Szakközépiskola 57 44 42 143

44,9% 33,1% 32,6% 36,8%

Egyéb 0 0 4 4

0,0% 0,0% 3,1% 1,0%

Összesen 127 133 129 389

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 51,2% gimnázium, 36,8% szakközépiskola

arányban.

A gimnázium aránya folyamatosan nőtt a szakközépiskolával szemben a vizsgált években; 2012-ben megjelent az egyéb

kategória is.

89

Az érettségit 51%-uk gimnáziumban, 37%-uk szakközépiskolában szerezte.

7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.8. Mi volt az Ön

édesapjának legmagasabb

iskolai végzettsége akkor,

amikor Ön 14 éves volt?

Legfeljebb 8 általános 7 7 7 21

5,6% 5,3% 5,5% 5,4%

Szakmunkásképző, szakiskola

(érettségi nélkül)

41 33 33 107

32,5% 24,8% 25,8% 27,6%

Szakközépiskola, technikum 31 33 30 94

24,6% 24,8% 23,4% 24,3%

Gimnázium 11 10 12 33

8,7% 7,5% 9,4% 8,5%

Főiskola 22 23 24 69

17,5% 17,3% 18,8% 17,8%

Egyetem, tudományos fokozat 13 27 16 56

10,3% 20,3% 12,5% 14,5%

Nem tudja, nem ismerte, nem

élt

1 0 6 7

0,8% 0,0% 4,7% 1,8%

Összesen 126 133 128 387

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

90

A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (27,6%) édesapja szakmunkás végzettségű volt. Jelentős a

szakközépiskolát, technikumot végzett apák száma is (24,3%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat

(gimnázium – 8,5%, főiskola – 17,8%, egyetem – 14,5%), a hallgatók 40,8%-át fedi le.

Az apák szakmunkás végzettsége különösen 2008-ban volt kiugró arányú. Egyenletes növekedést mutat a főiskolát

végzettek aránya. Ennél is magasabb volt 2010-ben az egyetemi végzettségűeké. A 8 általános stabilan nem jellemző.

A válaszadók édesapjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakmunkásképző (28%), szakközépiskola (24%). Az

értelmiségi (gimnázium, főiskola, egyetem) apák aránya a hallgatók 41%-át fedi le.

7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt?

* Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

7.9. Mi volt az Ön

édesanyjának legmagasabb

iskolai végzettsége akkor,

amikor Ön 14 éves volt?

Legfeljebb 8 általános 13 13 14 40

10,2% 9,8% 10,9% 10,3%

Szakmunkásképző, szakiskola

(érettségi nélkül)

26 15 19 60

20,5% 11,3% 14,8% 15,5%

Szakközépiskola, technikum 28 36 32 96

91

22,0% 27,1% 25,0% 24,7%

Gimnázium 30 29 29 88

23,6% 21,8% 22,7% 22,7%

Főiskola 23 29 27 79

18,1% 21,8% 21,1% 20,4%

Egyetem, tudományos fokozat 6 11 6 23

4,7% 8,3% 4,7% 5,9%

Nem tudja, nem ismerte, nem

élt

1 0 1 2

0,8% 0,0% 0,8% 0,5%

Összesen 127 133 128 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel

rendelkezett (24,7%). Jelentős a gimnáziumot (22,7%) és a főiskolát (20,4%) végzettek aránya is. A szakmunkások aránya

alacsonyabb (15,5%) mint az apáknál, az egyetemi diplomásoké (5,9%) szintén. Magasabb a legfeljebb 8 általánost

kijártak aránya, 10.3%.

Az anyák szakközépiskolai, technikumi végzettsége különösen 2010-ben volt kiugró arányú. A gimnáziumot végzettek

aránya stabilan jelentős, a főiskolai diplomások jelenléte szintén számottevő, de nem egyenletes.

A válaszadók édesanyjának legmagasabb iskolája leggyakrabban szakközépiskola (25%). Az értelmiségi (gimnázium,

főiskola, egyetem) anyák aránya a hallgatók 68%-át fedi le.

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? * Végzés éve

92


évfolyam

2008,00 2010,00 2012,00

7.10. Összességében hogyan

ítéli meg családja anyagi

helyzetét akkor, amikor Ön

14 éves volt?

Az átlagosnál sokkal jobb

7 4 9 20

5,6% 3,0% 7,0% 5,2%

Az átlagosnál valamivel jobb 24 39 39 102

19,0% 29,3% 30,2% 26,3%

Nagyjából átlagos 69 65 56 190

54,8% 48,9% 43,4% 49,0%

Az átlagosnál valamivel

rosszabb

18 15 18 51

14,3% 11,3% 14,0% 13,1%

Az átlagosnál sokkal rosszabb 8 10 7 25

6,3% 7,5% 5,4% 6,4%

Összesen 126 133 129 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

A válaszadók csaknem fele (49,0%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb

helyzetről számolt be több, mint egynegyedük (26,3%); a szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző.

A válaszadók nagy többsége családja anyagi helyzetét átlagosnak jelölte. Közülük a 2008-ban végzettek ítélték

legmagasabb arányban azt, hogy családjuk anyagi helyzete átlagos volt 14 éves korukban.

93

A válaszadók fele átlagos körülmények között élt 14 éves korában. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be

egynegyedük.

7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a

végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülői és nagyszülői * Végzés éve


évfolyam 2008,00 2010,00 2012,00

Igen, szülők és nagyszülők

közt is van kapcsolód...

5 3 9 17

4,0% 2,3% 7,0% 4,4%

Igen, csak a szülők között 15 15 11 41

11,9% 11,3% 8,5% 10,6%

Igen, csak a nagyszülők

között

0 3 1 4

0,0% 2,3% 0,8% 1,0%

Nincsen 106 112 108 326

84,1% 84,2% 83,7% 84,0%

Összesen 126 133 129 388

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Látható, hogy a válaszadók többségénél (84,0%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a

szakterület kiválasztásakor.

Némi szakmai kapcsolódás a szülőkkel a 2008-ban és 2010-ben végzett válaszadók esetében mutatkozik meg.

A válaszadók négyötödénél nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor.

95

3.2. 2013 aktív hallgatók Mintavétel

2013-ban a nyomonkövetéses vizsgálatban érintett hallgatók száma 7710 fő volt, ebből ismert levelezési címén 7318 főt

értünk el. Ahogy az alábbi összesítő alapján látszik, a válaszadási arány 10% körüli értéken mozgott, ezért összesen 777

kiértékelhető kérdőívet kaptunk vissza. Ebből 387 fő aktív hallgató.

Elérési

arány

(%)

Ismert

e-mail

Összes

fő

Válaszadási

arány (%) Válaszok Megkeresések

DPR 2013-Online

(tavasz) lekérdezés 95,00%

10%

Aktívak 97,04% 3247 3346 11,92% 387 3247

2008-ben végzettek 91,19% 1242 1362 10,23% 127 1242

2010-ben végzettek 90,03% 1390 1544 9,57% 133 1390

2012-ben végzettek 98,70% 1439 1458 9,03% 130 1439

Az első kérdéscsoport az intézményhez való kapcsolódás területét érintette.

96

A válaszadók valamennyi alapszakot reprezentálják. A kérdőívet kitöltők között a legtöbben a Turizmus-vendéglátás,

Gazdálkodási és menedzsment, valamint Andragógia alapszakon tanulnak.

A válaszadók többsége (41,1%) nappali, jelentős része (38,5%) levelező tagozaton tanul. Számottevő a távoktatás aránya

(20,4%).

A válaszadók nagy többsége (80,1%) költségtérítéses, egyötöde (19,9%) államilag finanszírozott formában tanul.

A válaszadók többsége (35,9%) 2011-ben kezdte meg tanulmányait. Jelentős még a 2010-ben (29,5%) és a 2012-ben

(19,1%) indulók jelenléte a felmérésben.

97

A válaszadók jelentős többsége (52,5%) jó eredménnyel végzi tanulmányait. Korrekt vizsgáztatásra utal, hogy közepes

(21,6%) és elégséges (2,6%) osztályzatot is kaptak hallgatók. A kiválóságot is elismeri a főiskola (23,2%).

A válaszadók több mint fele (52,1%) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújt, mint társai. Jelentős azok aránya

(33,7%), akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkednek. Leszakadónak kevesen vallják magukat; kiemelkedőnek érzi

teljesítményét 9,5%.

1.8. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén?

A többség (68,1%) felsőfokú szakképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal,

azok 21,4%-a a KJF-en, 10,5%-a más intézményben tenné.

A többség (73,2%) alapképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a gondolattal, azok

19,2%-a a KJF-en, 7,7%-a más intézményben tenné.

98

A válaszadók 57%-a tervezi, hogy részt vesz mesterképzésben az elkövetkező 2-3 évben. 32,2 % a KJF-en, 24,9% százalék

más intézményben szeretné elvégezni.

A többség (75,0%) szakirányú továbbképzésben, rezidensképzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik

foglalkoznak a gondolattal, azok 17,3%-a a KJF-en, 7,7 %-a más intézményben tenné.

A túlnyomó többség (81,5%) doktori képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak a

gondolattal, azok 9,6%-a a KJF-en, 8,9%-a más intézményben tenné.

A túlnyomó többség (95,4%) egységes, osztatlan képzésben nem tervez továbbtanulást a közeljövőben. Akik foglalkoznak

a gondolattal, azok 1,3%-a a KJF-en, 3,3%-a más intézményben tenné.

Az egyéb szakon párhuzamosan tanulók aránya alacsony, mindössze 4,4%.

99

A képzési formák közül a BA/BSc a leggyakoribb (55,0%) valamint a MA/MSc (20,0%) és a szakirányú továbbképzés,

rezidensképzés (20,0%).

A válaszadók figyelemre méltó része (18,1%) már rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A felsőfokú végzettségűek közül legtöbben (44,9%) felsőfokú szakképzésben szereztek oklevelet. Sokan (39,1%)

hagyományos főiskolai képzésben vettek részt.

Az alábbi kérdések a válaszadók nemzetközi tapasztalataira irányulnak.

3.1. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből?

100

A 2013-ben aktív hallgatóink körében az angol nyelvtudás a legáltalánosabb. A válaszadók 94%-a valamilyen szinten

beszél angolul. Az nyelvtudás átlaga 3,36 az 1-5-ös skálán.

A második legkedveltebb nyelv a német, ezt a hallgatók kétharmada beszéli többé-kevésbé, de az átlag már csak 2,22,

gyengébb az angolnál.

A francia és olasz nyelv ismertsége sajnos elenyésző, az átlagok azonosak: 1,26.

Aktív hallgatóink a spanyol nyelvből mutatnak leggyengébb teljesítményt, 1,22 az átlag.

A harmadik legjobban beszélt nyelv az orosz, bár az átlag nem éri el az elégséges szintet még így sem, ez 1,29 az 1-5-ös skálán.

A nyelvek ismertségének átlagait közös grafikonon ábrázolva látszik az angol nyelv fölénye (3,36), mérhető még a német

(2,22), de a további nyelveket nem beszélik hallgatóink.

101

9,7% beszél egyéb idegen nyelven a válaszadók közül.

A további idegen nyelv átlaga 2,56 az 1-4-es skálán.

A válaszadók, ha nem is magas arányban (6,3%), de megpróbálkoztak a külföldi tanulással.

A pozitív választ adók több mint fele (51%) egyszer próbálkozott, néhányan (11,1 %) kétszer is részt vettek egy szemeszter

teljesítésében. 3,7 % kilenc, vagy több alkalommal kóstolt bele a külföldi tanulásba.

A válaszadók háromnegyede nem tanult külföldön, és kevesebbet, mint egy szemesztert kb. egynegyedük egy alkalommal.

102

A külföldi tanulmányok finanszírozásában a Tempus/Erasmus ösztöndíj (51,9%), a párhuzamos külföldi munkavállalás

(25,9%) és a saját/családi finanszírozás (22,2%) látszik meghatározónak. Az egyéb pályázatok, ösztöndíjak kevésbé

jelentős források.

A válaszadók között viszonylag magas (19,7%) azok aránya, akik dolgoztak már külföldön.

Csak a válaszadók bő egyharmada (36,9 %) nem tervez külföldi munkavállalást, majdnem ugyanennyien (36,1%) erre

készülnek, és közel egyharmad (27,0%) még nem döntött.

A felmérés időpontjában a válaszadók kétharmada (66,1%) dolgozott, egyharmada (33,9%) nem.

A válaszadók által említett munkaviszony leggyakrabban (73,4%) állandó jellegű és határozatlan időtartamú. Viszonylag

jelentős teret tölt be a diákmunka, gyakornoki munka (10,2%). Az egyéb formák aránya megoszlik.

103

A válaszadók nagy többsége (81,6%) főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul is; csak kevesebb, mint ötödük

(18,4%) főfoglalkozású diáknak.



A válaszadók nagy többsége (kb. 80%) bizakodó, hogy sikerül majd elhelyezkednie szakterületén belül.

4.3. Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét? 1-3 évvel a diplomaszerzés

után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap)

A válaszadók a frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét 150 ezer Ft –ra becsülik, amennyiben a szakmájukban

helyezkednek el (361 fő válaszai alapján).

4.4. Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne? 1-3 évvel a diplomaszerzés

után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében (nettó, ezer Ft / hónap)

A válaszadók a frissdiplomások havi nettó 200 ezer Ft-os átlagkeresettel lennének elégedettek, amennyiben a

szakmájukban helyezkednek el (361 fő válaszai alapján).

Tehát a hallgatók tisztában vannak azzal, hogy kikerülve a főiskoláról nem számíthatnak akkor jövedelemre, amire

vágynának.

104

Ami a diplomaszerzés fő motivációját illeti, a válaszok összegzése szerint legfontosabb a szakmai, intellektuális fejlődés

(53%) és a magas jövedelem reménye (43,7%). Fontos még a vezetői pozíció, karrier (26,4%), a munkanélküliség

elkerülése is (24,8%), de a társadalmi megbecsülés már kevesebb jelentőséggel bír (17,6%).

A válaszadók között a nők aránya (79,8%) jelentősen meghaladja a férfiakét (20,2%).

14 éves korában kevés válaszadó (5,7%) lakott külföldi településen.

Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 45,6% gimnázium, 38,9% szakközépiskola

arányban.

105

A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (31,8%) édesapja szakközépiskolai, technikumi végzettségű volt.

Jelentős a szakmunkásképzőt végzett apák száma is (29,4%). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat

(gimnázium: 8,1%, főiskola: 11,2%, egyetem: 12,0%), a hallgatók közel egyharmadát fedi le.

A középiskolás korba lépés idején a válaszadók édesanyja leggyakrabban szakközépiskolai, technikumi végzettséggel

rendelkezett (25,5%). Jelentős a gimnáziumot végzettek (19,5%) és a szakmunkások (15,6%) aránya is. A felsőfokú

végzettségűeknél az anyák az apákhoz képest hasonló arányban végeztek főiskolát (15,6%), egyetemet (11,9%). Az

értelmiségi anyák aránya 47%. Ugyanakkor magas a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, 11 %.

A válaszadók legtöbbje (41,8%) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb

helyzetről számolt be egynegyedük (25,2%). Sokan (20,8%) nyilatkoztak az átlagosnál valamivel rosszabb állapotokról. A

szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző.

Látható, hogy a válaszadók nagy többségénél (90,4%) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a

szakterület kiválasztásakor.

106

4. Eredmények

A képzés eredményessége a munkaerő-piaci visszajelzések alapján

A teljesítmény fontos mutatója a végzett hallgatók elhelyezkedésének figyelemmel kísérése. A Karrier Iroda folyamatosan

nyomon követi a hallgatók elhelyezkedését, ennek részeként pályakövetési kérdőívet készített (a KJF honlapjáról

letölthető), amelynek fontos eleme, hogy a Kodolányi János Főiskolán tanultak mennyire hasznosíthatók a hallgatók

munkába állását követően. A KJF-en tanultakat a válaszadók túlnyomó többsége (95%) használhatónak ítélte meg, 46%-uk

kimondottan jól és 49%-uk részben hasznosíthatónak tekinti.

Valamivel a nappali tagozatos hallgatók érzik használhatóbbnak az itt tanultakat, a levelezősök kritikusabbak e téren. De az

együttes átlagoktól nem szignifikánsak a tagozatonkénti eltérések. A vezető pozícióba került hallgatók visszajelzései

mellett, kiemelt a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított kapcsolatrendszer, a Turizmus Zrt.-vel

kialakított kapcsolatok, Székesfehérvár szociális és kulturális szervezeteivel történő folyamatos kapcsolattartás, valamint a

szakirányú továbbképzésen résztvevők véleményének megkérdezése.

2013 – Aktív hallgatókat érintő felmérési eredmények

Külföldi tanulás a képzés alatt A válaszadók 51,9%-a 1 szemesztert, 11,1 %-a két alkalommal 1 szemesztert, 3,7%-a három alkalommal 1 szemesztert

tanult külföldön. 23,1%-a pedig kevesebb, mint 1 szemesztert tanult külföldön. A hallgatók 51,9%-a Tempus/Erasmus

ösztöndíjjal folytatta tanulmányait.

Összegzés: A megkérdezett hallgatók 66,7%-a végzett egy szemesztert külföldön.

Külföldi munkavállalás A végzettség megszerzése után a hallgatók 36,1% - a tervez külföldi munkavállalást, 36,9%-ának nincsenek külföldi

munkavállalási céljai.

Jelenlegi munkavállalás A KJF hallgatóinak 66,1%-a már most is dolgozik, ebből 73,4% állandó munkaviszonyban, 5,9% meghatározott időtartamú

szerződéssel. 81,6% úgy tekinti magát, mint: főfoglalkozású dolgozó, aki tanul is.

A szülők végzettsége A KJF hallgatói 23,2% esetében az apa, 27,4% esetében pedig az anya felsőfokú végzettséggel rendelkezik, azaz a családi

háttér alapján a hallgatók közel 75%-a leendő elsőgenerációs értelmiségi lesz.

A 2013. évi vizsgálat eredményei a 2008-ban végzett hallgatókra vonatkozóan

A diploma megszerzése A válaszadó hallgatók 65,9%-a az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A válaszadók közül diplomát nem kapott

hallgatók 68,2%-a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapott diplomát.

Külföldi tanulás a képzés alatt A 2008-ban végzett válaszadó hallgatók 72,7%-a tanult egy vagy két szemesztert külföldön. 27,3%-a Tempus/Erasmus

ösztöndíjjal, 36,4% saját finanszírozásból, 9%-a egyéb finanszírozásból.

Szakmai gyakorlat A 2008-ban végzett válaszadó hallgatók 91,3%-a részt vett kötelező szakmai gyakorlaton, és 37,9%-át alkalmazták a

gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban a későbbiekben.

107

Munkaviszony A 2008-ban végzett, válaszadó hallgatók 68,8%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal.

Közülük 72,1%-a a végzett tanulmányoknak megfelelő és a kapcsolódó szakterületen dolgozik, és 93,1%-ának van állandó

jellegű munkaviszonya.

Közülük 50% álláshirdetés útján talált munkát.

A 2008-ban végzett válaszadók 26%-a vezető beosztású (16,7%-ának 1-9 beosztottja van), 47,9% be-osztott diplomás, 26%

beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 3,3%-a munkanélküli.

A szülők végzettsége A 2008-ban végzett évfolyam hallgatóiból válaszolók 27,8%-ban az apa, 22,8%-ban az anya rendelkezik felsőfokú

végzettséggel.

2013. évi vizsgálat eredményei a 2010-ben végzett hallgatók körében

A diploma megszerzése A 2010-ben végzett válaszadók 51,5%-a közvetlenül az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A diplomát a

nyelvvizsga hiányában nem kapta meg a hallgatók 48,5%-a.

Külföldi tanulás a képzés alatt A 2010-ben végzett válaszadók 81,8%-a tanult egy szemesztert külföldön. 50%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 33,3%

saját finanszírozásból, 8,3%-a egyéb hazai ösztöndíjból, a többiek egyéb finanszírozásból.

Szakmai gyakorlat A 2010-ben végzett válaszadó hallgatók 85%-a vett részt kötelező szakmai gyakorlaton, és 43,4%-át alkalmazták a

gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban, a későbbiekben.

Munkaviszony Az abszolutórium megszerzése után, a 2010-ben végzett, válaszadó hallgatók 48,1%-a rendelkezett főállású

munkaviszonnyal, és 48,1%-a főfoglalkozású diáknak tekintette magát, valamint 51,9%-a főfoglalkozású dolgozónak, aki

tanul is. A volt hallgatók 17,2%-a úgy vélte, hogy a saját tanulmányok szakterületén, 54,7% a saját és kapcsolódó

szakterületnek megfelelően helyezkedett el.

A válaszadók 27%-a álláshirdetés útján jutott munkához, 17,5% úgy jelentkezett a munkáltatónál, hogy elküldte

önéletrajzát, 12,5%-a korábbi munkakapcsolat által jutott munkához, 34,9% személyes ismeretség által, 4,8%

vállalkozóként kezdte.

24,5%-a vezető beosztású (15,1%-ának 1-9 beosztottja van, 9,4%-ának 10 vagy több beosztottja van), 36,2% beosztott

diplomás, 39,3% beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 3,4%-a munkanélküli.

A szülők végzettsége A 2010-ben végzett válaszadók közül 37,6%-ban az apa, 30,1%-ban az anya rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

2013. évi vizsgálat a 2012-ben végzett hallgatók körében

A diploma megszerzése A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 57,4%-a közvetlenül az abszolutórium után megszerezte diplomáját. A diplomát

82,1%- a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg.

Külföldi tanulás a képzés alatt

108

A 2012-ben végzettek 8,1%-a tanult egy szemesztert külföldön. Ebből 46,6%-a Tempus/Erasmus ösztöndíjjal, 31,7% saját

finanszírozásból, 8,3%-a egyéb hazai ösztöndíjból, a többiek egyéb finanszírozásból.

Szakmai gyakorlat A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 83,8%-a vett részt kötelező szakmai gyakorlaton, és 42,6%-át alkalmazták a

gyakorló helyén, állandó munkaviszonyban a későbbiekben.

Munkaviszony A 2012-ben végzett válaszadó hallgatók 56,2%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal, és 45,7%-a főfoglalkozású

diáknak tekintette magát, valamint 54,3%-a főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is. A volt hallgatók 11,3%-a úgy vélte,

hogy a saját tanulmányok szakterületén, 66,2% a saját és kapcsolódó szakterületén helyezkedett el.

Közülük 37%-a álláshirdetés útján jutott munkához, 22,2% úgy jelentkezett a munkáltatónál, hogy elküldte önéletrajzát,

25,9% személyes ismeretség által.

A válaszadók 36,3%-a vezető beosztású (15,2%-ának 1-9 beosztottja van, 18,2%-ának 10 vagy több beosztottja van),

37,4% beosztott diplomás, 26,4% beosztott nem diplomás pozícióban dolgozik. A végzettek 4,1%-a munkanélküli.

A szülők végzettsége A 2012-ben végzettek 31,3%-ban az apa, 25,8%-ban az anya rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

kodolÁnyi jÁnos fŐiskola pÁlyakÖvetÉs...

Documents