Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben

Konferencia 2004 szeptember 2-3 Budapest

Ungvári Gábor

MAKK - Magyar Környezetgazdaságtani Központ

MAKK

A vizsgált terület:a vízfelhasználás szabályozása

• A vízkészlet járulék

• Amiről nem lesz szó: (a csövek), azaz az (ivó)vízszolgálatás szélesebbkörű árképzése

• A VKI a díj szabással külön nem foglakozik. Környezeti és készletgazdálkodási költségekről beszél az infrastruktúra megtérülésén túl.

MAKK

Mi az összefüggés vízkészlet felhasználása és a környezet

között?• Módosítja a természetes vízkörforgást -

társadalmi és ökológiai célú felhasználás harmóniája vagy konfliktusa

• A kapcsolat az ökológiai szolgáltatások volumenén keresztül jelentkezik (Millennium Ecosystem Assessment)

• Módosítja a jövő generációk rendelkezésére álló készleteket

MAKK

Kérdések:

• A szabályozórendszer ösztönöz-e a takarékosságra?

• Érvényesíti-e a készletek fenntarthatóságának szempontjait?

• Mennyire eredményes abban, hogy a készletek társadalmi és ezen belül gazdasági szempontból a legnagyobb hasznot hajtó tevékenységek számára legyenek biztosítottak?

MAKK

Magyarország víz felhasználása

• Megkülönböztetendő: ivóvíz, mezőgazdasági, energetikai felhasználás

• A felhasznált mennyiség csökkenése megállni látszik

• A felhasználás víztípusok szerinti szerkezete nem előnyös - a legszűkebb készlettípusok súlyának növekedése

• Akut térségek, ahol a felhasználás meghaladja a pótlódást

MAKK

A felhasználás jogi keretei

• Hatósági jellegű és szabályozó jellegű eszközök• Vízkészletjárulék, minden vízfelhasználásra • VKJ mentességek:

– 500 m3 éves felhasználás alatt, – különféle védekezési célok, – ökológiai célú vízhasználat felszíni vízből– ha a technológiai előírások 50%-nál magasabb ivóvíz

felhasználást írnak elő

MAKK

Alapszorzó és differenciálás

• VKJ = "V" (m3) x "A" (Ft/m3) x "m" x "g”– a) A "V" az igénybe venni tervezett vagy igénybe vett

vízmennyiség.

– b) Az "A" alapjárulék

– c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke: nem mért vízhasználat esetén: 2,0, mért vízhasználat esetén: 1,0.

– d) A használat és a készlet jellegétől, függően módosító "g" szorzószám

MAKK

Alapdíj szorzó

• az összes díjbevétel nagyságrendjét határozza meg; 2002 7,1 Mrd Ft

• Ft/m3 : 1,5 (1999); 1,9 (2002); 3,4 (2004)

• a díjbevétel megoszlása: a fele az energetikai szektor befizetése

• ebben a fiskális és a készletgazdálkodói érdekek konfliktusa van jelen

• 2002 után jelentős alapdíj emelés (26%, 42%)

MAKK

Differenciálásgazdasági célú Gyógyá-

szati célú Köz-célú ivóvíz öntözés Halgazd.és

rizstermelésÁllattartótelepek

Energe-tika

vízerőműfürdő

egyéb

Felszín alatti víz Gyógyvíz Minősített 1 5 5 5 10

Termálvíz > vagy =30 °C

1 1 3 3 7,5

I. oszt. 1,2 3 4 3 6 II. oszt. 1 2 3 2 5

Karszt-ésHasadék-víz

III. oszt. 0,5 1 2 1 4

I. oszt. 1 3 4 3,5 3 5 II. oszt. 0,8 2 3 2 2 4 Rétegvíz III. oszt. 0,5 1 2 1 1 2 I. oszt. 1 3 3,5 3,5 3 4 II. oszt. 0,8 2 2 2 2 3

Parti-szűrésűVíz III. oszt. 0,5 1 1 1 1 1

I. oszt. 1 1,5 2 1,5 1,5 3 II. oszt. 0,7 1,1 1,5 1,1 1,1 2 Talajvíz III. oszt. 0,5 1 1 1 1 1,5

Felszíni víz I. kat. 0,6 1 0,1 0,02 0,4 0,001 1 1 II. kat. 0,7 1,1 0,1 0,02 0,4 0,001 1,1 2 III. kat. 0,8 1,2 0,2 0,04 0,4 0,001 1,2 2,5 IV. kat. 0,8 1,2 0,3 0,06 0,5 0,001 1,2 3

MAKK

Készlettípus, minőség és felhasználási cél szerint

• Készlettípus szerint nem differenciál kellő mértékben ahhoz, hogy módosítson az előnytelen szerkezet kialakulásán

• A visszapótlódás időhorizontjából adódó bizonytalanságot nem jeleníti meg

• A lakossági fogyasztás, nincs differenciálás készlet típus szerint, ez a csoport a felszín alatti vízkészletek legnagyobb fogyasztója

• Nincs differenciálás a lakossági mennyiségre

MAKK

Felhasználás szerinti differenciálás

• Tükrözi a hazai vízkészleteink sokrétűségét

• Eset és nem vízrendszer szempontú különbségtételek

• Keverednek a hidrológiai és a gazdaság (szociál) politikai szempontok

• Megalapozott-e a készlet szabályozás kapcsán más szempontok érvényesítése

MAKK

A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések

• A készletek nem különíthetőek el a felhasználási cél szerint.

• A szabályozó számára sincs információ a hatékony allokációt biztosító díjról

• Díj vagy ár?• Termelési tényező, hozzájárul gazdasági

értékteremtéshez, a piac beárazza• Hiányzó intézményi keretek

MAKK

A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések

• Kieső közösségi bevételek. (Teljes díjkedvezmény 2,2-4,7 Mrd Ft 2002-ben)

• A differenciálás miatt nem közvetít információt az erőforrás felhasználás más tevékenységek esetén elért hatékonyságáról

• Az alacsony (kedvezményes) díj nem ösztönöz takarékosságra

• Járadékszedés? Ösztönzés a mennyiség növelésére.

MAKK

Megfelelő-e a díj?

• Nagysága? Alacsony részarány a víz árában• A díj nemzetközi összehasonlításban átlagos, inkább

alacsony (összevetés a tanulmányban) • Differenciálás mértéke?• Nagyobb szórás indokolt lenne a készletek

szűkösségének közvetítésére• Differenciálás szabályai?• A felhasználás hidrológiai hatásain alapuló

megkülönböztetések

MAKK

Nem kezelt kérdések - környezeti költség?

• Az ökológiai rendszerfolyamatokkal harmonizáló felhasználásra nincs ösztönzés, vízkészlet és vízháztartás közötti különbség

• Használat és elhasználás közötti különbségek hiánya (kivéve visszasajtolás)

• Víz bőséges és szűkös időszakok közötti különbségtétel hiánya (csak védekezés)– Aszály esetén mentesség - nem közvetíti a rendszerszinű

érdekeltséget az extenzívebb, vízmegtartást is szolgáló területhasználat fenntartására

További kérdések• Mit kell közvetítenie a felhasználók felé? (Helyi vagy

globális szűkösséget?)• A megfelelő mennyiségeket mérjük-e?

Mezőgazdasági vízfelhasználás 400-700 millió m3/év, mezőgazdasági vízkivétel 1600-1700 millió m3/év

• Virtual Water koncepció - a nemzetközi kereskedelmi tevékenység implicit víz szükséglete - nettó hazai víz export, szántóföldi növények 4 km3/év, állati termékek 1 km3/év (IHE-Delft, Value of water research report

series No 13)

Köszönöm figyelmüket