Kötelező olvasmányok a történelem órán

Sályiné Pásztor Judit

KPSZTI 2010.október

1. A szépirodalom megjelenése a szaktárgyakban

A történelem tudatosítja bennünk, hogy az emberiség és egy nemzet tagjai vagyunk, s hogy ez mit jelent előnyökben, kötelességben, felelősségben

Az irodalom ugyanennek a folyamatnak a szubjektív oldalát mutatja be, téren és időn át összekapcsol minket másokkal, az ismeret mellett valóságos emberi tapasztalatok át-és újraéléséhez vezet

A szépirodalom iránti igény csökken

inkább a gyakorlatias ismeretközlő művek népszerűek

nem szokás a magyar pedagógiában egymástól távol álló műveltségterületeket közelíteni, összekapcsolni

2. Mit tehet a szaktanár?

A legtöbbet: kezében van a motiválás lehetősége és eszköze, csak élnie kell vele

Az értelmet és az érzelmet egyaránt iskolázó pedagógiára van szükség!

Az olvasás iránti igény felébreszthető

Mit tehet a tanár?

1993-as felmérés : „A tanárok segítségével megdöbbentően

kevesen találnak maguknak olvasnivalót (a 13 évesek 14%-a, a 18 évesek 10%-a).

Tehát az iskolai irodalomközvetítés hatékonysága kívánnivalót hagy maga után, a magán- és az iskolai olvasmányok elkülönülnek egymástól.

A probléma okai

a tananyag zsúfoltsága a tanár csak magára számíthat, nincs

segédanyag a tanárok olvasottságának hiánya

3. Mit ír elő a NAT?

A NAT követelményeiben ott a törekvés az irodalom és a történelem közelítésére

Az Ember és társadalom műveltségterület 9-12. évfolyam számára

1.Ismeretszerzés, tanulás c. részében: „Ismeretszerzés különböző írásos

forrásokból „

A NAT előírásai

2. Kritikai gondolkodás c. részében: „Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések

összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján”

„Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából”

A NAT előírásai

3. Kommunikáció c. részében: „A különböző információforrások…elemzéséből

levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése”

„Beszámoló, kiselőadás a szépirodalomból, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból, származó szövegek…alapján”

A NAT előírásai

5. A tartalom kulcselemei c. részében: „Ismereteket szerezzenek a határon túli

magyarok történetéről és kultúrájáról” „Ismerkedjenek meg olyan köznapi és

kiélezett konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve azzal kapcsolatos problémákra

4. A tantárgyak kapcsolata és az integráció kérdése

Koncentráció: Ha két vagy több tantárgyban ugyanazok a

tartalmak vagy egymáshoz logikailag kapcsolódó tartalmak fordulnak elő, célszerű odafigyelni, és már a helyi tantervben kiaknázni ezeket a lehetőségeket.

Módjai

az egyik tantárgyból időmegtakarítás céljából kihagyjuk a témát( nem nevezhető koncentrációnak.)

a két tantárgy között munkamegosztás jön létre: a téma különböző részeit, illetve aspektusait dolgozzák fel, miközben utalnak a másik tárgyban tanultakra

mindkét tárgy feldolgozza a témát, de más rendszerezésben és kontextusban. a több szempontú feldolgozás elősegíti a megértést és a megjegyzést is. Természetesen ilyenkor is nagyon fontos a más tárgyból tanultak felidézése, újrarendszerezése (esetünkben erről van szó!!)

5. Mit tehet a történelemtanár?

Lehetőségei korlátlanok, hiszen rengeteg felhasználható irodalom áll rendelkezésre

Száz évvel ezelőtt ezt tudta a tantárgy-pedagógia, a történelmi regényeknek,elbeszéléseknek,mondáknak kiemelt szerepük volt a tankönyvekben és a tanítás gyakorlatában is

A történelem órán is

A tanulóknak legyen lehetőségük tömörítésre, tartalom elmondásra, szóbeli kifejezőkészségük fejlesztésére!

A többiek ötletet kaphatnának, s kedvet egy érdekes könyv elolvasásához, ezen keresztül egy történeti kor, probléma több szempontú megközelítéséhez.

Történelem – magyartanár-könyvtáros Sürgető az egyre erősödő válságtünetek

miatt is. A fiatalok szabadidős tevékenységeinek sorában a hagyományos (nyomtatott, szépirodalmi) olvasás egyre hátrább szorul

Közös cél vezérel: tanulóink értő, igényes olvasóvá nevelése. 

Az együttműködés lehetőségei

Együttműködési területek

Több terület : Az első lényegében technikai jellegű, mivel az

olvasmányok beszerzésére, kezelésére vonatkozik, s ebben elsősorban a tanár és a könyvtáros tanár vesz részt.

A többi már tartalmi, hiszen egyrészt az olvasmányok kiválasztását,

másrészt az olvasmányok feldolgozását érinti, s a tanulók aktív részvételét is feltételezi. .

   

7.Az olvasmányok beszerzése 

nincs meg a tanárok által újonnan kiválasztott kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban,

nincs elegendő példányszámban a kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban.

Mindez egy dologra vezethető vissza: az együttműködés hiányára

8. Az olvasmányok kiválasztása

a gyerekek többsége semmit nem olvas a házi olvasmány helyett, nyelvi készségei sorvadnak, szövegalkotási képessége — szóban , még inkább írásban kirívóan szegényessé válik, helyesírástudása alacsony szinten reked meg.

így nemcsak az olvasóvá nevelés, hanem a nevelés kitűzött céljai sem teljesülnek

Kötelező-e a kötelező olvasmány a tanárnak? (Gordon Győri,2009.)

I. olyan olvasmányok, amelyeknek oktatását

valamely iskolatípusban, oktatási szinten, a tanulók valamely életkorában az oktatásügyi dokumentumok (például oktatási törvény, kerettanterv stb.) kötelező módon előírják a tanároknak (szorosan értve kötelező olvasmányok)

A kötelező olvasmányok fajtái

II. olyan szerzők, illetve művek csoportja,

amelyek köréből a tanár szabadon választhat, de köteles valamit választani (kötelezően választható művek)

A kötelező olvasmányok fajtái

III. olyan szerzők, illetve művek, akiknek,

amelyeknek választását a tanár részére semmilyen oktatásügyi dokumentum nem írja elő, de a tanár mégis tanítani kívánja azokat a diákjainak (a tanár által szabadon kijelölt kötelező olvasmány)

Minden kötelező olvasmány kötelező a diáknak?

a tanár valamilyen művet kijelöl az osztály tanulói számára, aminek következtében azt valamennyi diáknak meg kell ismernie, el kell olvasnia.

a tanár nem valamennyi diáknak jelöli ki ugyanazt az olvasmányt, hanem egy-egy olvasmányt a diákoknak csak egy-egy csoportja számára jelöl ki.

A kötelező olvasmány fajtái

a tanár nem egyetlen konkrét művet jelöl ki minden diák számára, hanem olvasmánylistákat állít össze a tanulóknak, amelyhez bizonyos kikötéseket tesz csak kötelezővé

A kötelező olvasmányok fajtái

magukat az olvasmányok körét is együtt konstruálják meg a tanárok és a diákok

az elolvasandó, feldolgozandó olvasmányok egy körének kiválasztását teljes egészében a diákjaira bízhatja. Egy tanulócsoport tagjai javasolnak egymásnak olvasásra művet, majd a javasolt művek köréből egy-két alkotást kiválasztanak, amelyet azoknak a diákoknak a vezetésével, aki az adott műveket közös olvasásra javasolták, együttesen feldolgoznak.

Akadályok

A tanárok olvasási kapacitása gátat vethet ezeknek az olvasási és órai feldolgozási lehetőségeknek

Kérdésessé válik, hogy a tanári értékelés ezekben az esetekben valójában mire is vonatkozik

9. Az olvasmányok feldolgozása

a kísérő olvasmányokat-ütemezéssel együtt- év végén adjuk meg

a kötelező olvasmányok mellett érdemes olvasmánylistát is összeállítani, amelyek elolvasását csak javasoljuk, de e művek elolvasásáért jeles osztályzat jár.

Az írott szöveg feldolgozása

Írott történelmi források,dokumentumok,népszerű szakirodalom,történelmi tárgyú szépirodalom

A kiválasztásnál igazodni kell a tartalmi követelményekhez és a tanulók életkorához

Forrásszemelvények

Dokumentumjellegű írásos források-gondosan válogatott részletek

5.o.: főként átírt formában 6. o.-tól:önállóan ismereteket meríteni az

elbeszélő források részleteiből 8.o.ig:fokozatosan el kell jutni a

dokumentumok elemzésének készségéig

A népszerűsítő szakirodalom és a történelmi életrajzok

Főként otthoni olvastatással

A megszilárdítás céljából adjunk feladatokat is!

A történelmi tárgyú szépirodalom

Az érzékelhető egyesben megjelenített általános színesebb, tudati kép kialakítását teszi lehetővé

A feldolgozás során a történelmileg hiteles és fantázia-szülte elemeket el kell különíteni

B. Módszertana

Felolvasás:az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység

Részletek megismerése órán vagy órán kívül

Disputa Érvelés kártyán

Módszertana

Eszmecsere Fogalom-vagy szemponttáblázat Asszociatív ábra Halmazábra (Venn-diagram) Idézetkártya Jóslás Kérdezzük a szerzőt!

10. Az ókor tanítása olvasmányokkal

Az antik görög és latin prózában évszázadokon át összefonódott történetírás és szépirodalom.

Ezért, akik történelemről írtak, elsősorban az olvasó szórakoztatását és nevelését tekintették feladatuknak, s csak másodsorban a történelmi valóság tudományos feltárását.

Egy jól bevált gyakorlat (Ujlaky, 2000.)

10 oldalnyi szabadon választott szöveg Hérodotosztól. 

Az Iliász részletei Szabó Árpád: A trójai háború (részletek) Cornelius Nepos: Themisztoklész és

Pauszaniasz életrajza Thuküdidész részlet Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok

Egy jól bevált gyakorlat

Xenophón Hellénikájából egy rövid fejezet (Thébai felemelkedéséről, a mantineiai csata történetéről)

Liviustól szabadon választott kb. 10 oldalnyi szöveg

 Cornelius Nepostól és Liviustól Hannibal életrajza

Egy jól bevált gyakorlat

Sallustiustól a Iugurtha-háború története Havas László Cicero-kötetéből néhány

Cicero-levél Suetonius Caesarok élete Julius Caesar

biográfiája A Zsolt Angéla által válogatott Római

történetírók című kötetben Iulius Caesar monográfiáiból is olvashatunk

Egy jól bevált gyakorlat

William Shakespeare: Julius Caesar Catullus, Horatius, Vergilius és Ovidius Robert Graves: Én, Claudius , Robert Graves: Claudius, az isten Henrik Sienkiewicz:Quo vadis? Ammianus Marcellinus a Procopius-

felkelésről és Valentinianus császár uralmáról szóló oldalak

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!