Kötelmi jog II.- általános rész -

Összeállította: Jójárt Eszter

Áttekintés

• Érvénytelenség• Hatálytalanság• Szerződésmódosítás, -megszűnés teljesítés nélkül• Teljesítés• Szerződésszegés• A szerződést biztosító mellékkötelezettségek• Elévülés, beszámítás• Kárfelelősség feltételei, vagyoni kár

Érvényes-e a szerződés?

• Csak létrejött és érvényes (és hatályos) szerződés válthatja ki a felek által célzott, szándékolt joghatást.

• Érvénytelenség = olyan, a szerződésben már annak megkötésekor meglévő hiba, amely megakadályozza, hogy a szerződéshez a célzott joghatás (teljesítés, ill. a teljesítés követelése) fűződjön.

• Hogy mely okok vezetnek a szerződés érvénytelenségéhez az egy jogpolitikai döntés függvénye.

Érvénytelenségi okok csoportosítása:• aszerint, hogy a hiba miben rejlik, beszélhetünk:

- a szerződéses akarat hibáiról, ezek az ún. akarathibák;

- a szerződéses nyilatkozat (tkp. a forma) hibáiról, ezek a nyilatkozati hibák;

- és a szerződéses tartalom hibáiról, ún. tartalmi vagy célzott joghatásbeli hibákról.

• aszerint, hogy az érintett fél, vagy más személy a bíróság előtt hogyan hivatkozhat az érvénytelenségre, beszélhetünk:

- semmisségről vagy

- megtámadhatóságról.

Semmisség („feltétlen érvénytelenség”)

- bárki,- határidő nélkül hivatkozhat rá;- megállapítása hivatalból.

- Mindhárom feltételt szűkíti a bírói gyakorlat!

Megtámadhatóság

• Feltétele a sikeres megtámadás (nem hivatalbóli).• Az gyakorolhatja, aki sérelmet szenvedett (fél) +

akinek érdeke fűződik az érvénytelenség kimondásához. (Apeh pl. nem!)

• A megtámadási jog gyakorlása határidőhöz kötött (elévülési jellegű határidő, tartama: 1 év). De megtámadási kifogás útján az igény a megtámadási határidő letelte után is érvényesíthető! (lsd. később)

Érvénytelenségi okok

feltűnően nagy értékkülönbség tisztességtelen általános szerződési feltétel (nem fogyasztói szerződésben!)

tilos (jsz.-ba ütköző, vagy jsz. megkerülésével. kötött) és jóerkölcsbe ütköző szerz. uzsora lehetetlen szerz. tisztességtelen ászf, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogyasztói szerződésben (rel. semmisség!)

a célzott joghatás hibája (tartalmi hiba)

-------------------------------------alaki hiba álképviselet

nyilatkozati hibák

tévedés megtévesztés jogellenes fenyegetés

cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség (relatív sem.!)kényszerszínlelt szerződés

akarati hibák

megtámadhatóság semmisség

Az érvénytelenség jogkövetkezményei

1. Nem váltja ki az érvénytelen szerződés a célzott joghatást. (szankció)

2. Eredeti állapot helyreállítása. (csak reverzibilis szolgáltatásnál lehetséges)

3. Ideiglenes hatályossá nyilvánítás a határozathozatalig. (fikció az elszámolás lehetőségének megteremtésére)

4. Érvénytelenség orvoslása a szerződés érvényessé nyilvánításával. (kizárt akarathibánál)

Főszabály: részleges érvénytelenség! + Kivétel: érvénytelenség a szerződés lényeges elemét érinti

Hatályos-e a szerződés?

• Nehéz elhatárolni az érvénytelenségtől, mert funkciójuk/joghatásuk azonos: akadályozzák a célzott joghatás kiváltását.

• Különbség: a hatálytalanság relatív fogalom, amely vagy személyi szempontból, vagy időbeli síkon jelenik meg.

• Személyi vonatkozásban: valakivel szemben a hatálytalan szerződés mégsem váltja ki a célzott joghatást (pl. elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés).

• Valamilyen feltétel bekövetkezéséig nem váltja ki (felfüggesztő feltétel és időtűzés) a szerződés a célzott joghatást, vagy valamilyen feltétel bekövetkezésétől már nem váltja ki azt (bontó feltétel/időtűzés).

Fennáll-e még a szerződés…?

• Ha a létező, érvényes és hatályos szerződés az eredeti (szerződés kötéskori) tartalommal fennáll, akkor azzal a tartalommal követelhető a teljesítés.

• Optimális esetben a szerződés, és a szerződés keletkeztette kötelem a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg.

• Előfordulhat, hogy a szerződés nem éli meg a teljesítést, hanem azelőtt megszűnik, vagy módosul, s akkor ezt a módosított tartalmú szerződést kell teljesíteniük a feleknek.

A szerződés (és a kötelem) megszűnése

• Megszűnés-megszüntetés.• A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet:

a) ha a szerződés magab) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget!

• A szerződés megszűnése a fenti két eset körében történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján.

• Közös megegyezéssel:– a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel;– a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg

felbontással. • Egyoldalúan:

- a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással- A szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással

(az elállás a szerződést felbontja).

Módosult-e a szerződés tartalma a megkötés óta?

• A szerződésmódosítás háromféleképpen történhet:- a felek által;- jogszabály által;

- bíróság által.• Felek általi szerződésmódosítás: bármikor helye van, tartalom

és jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik.

• A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni.

• Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget tévedés címén nem támadhatják meg.

Szerződésmódosítás jogszabály által

• Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye).

• Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződést utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz?

Bírói szerződésmódosítás

• Egyedi szerződés módosításának kivételes módja. Ex nunc hatályú, valamennyi fél érdekének mérlegelésével.

• Kivételesség mibenléte:- csak tartós jogviszony- szerződéskötés után beálló változás- lényeges, jogos érdeksérelem.

Mi a szerződésszerű teljesítés?

• Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány.

• Alapvető kérdések:- Mivel teljesítek? (Milyen módon?)- (Kinek / ki által?: személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd)- Hol?- Mikor?

Mivel teljesítek? (mód)

• Fő- és mellékszolgáltatás• Adásra, tevésre, nem-tevésre (tartózkodása), helytállásra

irányuló szolg.• Osztható - oszthatatlan szolgáltatás• Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű szolg. (teljesítési

segéd igénybevétele lehetséges-e?)• Egyszeri, tartós, időszakos szolg.• Visszterhes – ingyenes szolgáltatás (visszterhesség vélelme)• Egyedi – fajlagos – zártfajú • Vagylagos szolgáltatás• Pénzszolgáltatás (kamat = pénzhasználat ára; késedelmi

kamat; kárkamat mint sajátos késedelmi kamat)

Teljesítési segéd (ki?)

• Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele ált. kizárt.

• Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó).

• A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel.

• A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő| – fuvarozó – kiskereskedő)

Hol teljesítek?

• Elsődlegesen a felek akarata (szerz.) határozza meg.• Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a

felek nem zárták ki:- főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye, ill. székhelye- kivételek:

a) jogi személyek közötti szerz.-nél a jogosult székhelyeb) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. székhelyec) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más

következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással elszállítás, elküldés végett; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

Mikor teljesítsek?

• A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai.

• Diszpozitív szabályok:- egyidejű teljesítés követelése (visszatartási jog, részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás)- ingyenes szerződés: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.

Szerződésszegés fogalma

– Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, mivel a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (a mivel utáni rész a szerződésszerű teljesítés)

Szerződésszegés fajtái

• Nevesített és nevesítetlen.

• A nevesített leggyakoribb esetei a főszolgáltatás vonatkozásában: – kötelezetti késedelem, – jogosulti késedelem,– hibás teljesítés, – lehetetlenülés, – a teljesítés megtagadása.

• Egyes szerződéstípusoknál nevesített a mellékkötelezettség megsértése is pl. együttműködési, ill. tájékoztatási kötelezettség, megfelelő csomagolási, értesítési kötelezettség megsértése (fuvarozásnál).

A szerződésszegés jogkövetkezményei

• Két alapvető csoport:- ahol egyáltalán vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények).- ahol a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények).

• A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk., itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. (lsd. később)

• A Ptk.-ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció).

A kötelezetti késedelem

• Fogalma: - ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből szükségszerűen következő teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - fentiek hiányában, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít.

• Nem következik be a késedelem:- ha a jogosult a teljesítésre halasztást adott (póthatáridő);- vagy ha a jogosult késedelemben van.

A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei

• Tejesítés követelése vagy elállás. (Elállásnál a teljesítési érdek megszűnését nem kell bizonyítania a jogosultnak 2 esetben: fix ügylet; póthatáridő eredménytelen eltelte.)

• Késedelmi kamat pénztartozás esetében- akkor is jár, ha a kötelezett késedelmét kimenti - akkor is jár, ha az alapügylet egyébként kamatmentes- mértéke term. szem., ill. term. szem. és gazd. szerv. viszonylatában: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat(gazd. szerv. között: jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege)- túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti

A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei

• Szubjektív = felróhatóságtól függ, a jog vélelmezi, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, azaz a szerződésszegő fél nem úgy járt el a teljesítés vonatkozásában (itt: határidőben való teljesítés és a késedelem elhárítása érdekében), ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

• Két szubjektív jogkövetkezmény:- késedelmi kötbér (nem mentesít a teljesítés alól, akkor is követelhető, ha a szerződésszegés nem vezet kárhoz, de! kárátalány jelleg, meghatározásának 2 módja lehet; bírósági mérséklés; utána ügyleti kamat kikötése semmis)- kártérítés = a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható

A jogosult késedelme• A jogosult késedelembe esik, ha:

- a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem fogadja el;- elmulasztja a teljesítéshez szükséges nyilatkozatokat, intézkedéseket- nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza.

• Objektív jogkövetkezmények: - a jogosult a felelős őrzésből eredő költségeket köteles megtéríteni a

kötelezettnek,- kárveszélyviselés,- késedelme idejére kamatot nem követelhet,- késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét.

• Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés.

A hibás teljesítés• Csak kölcsönös szolgáltatásoknál értelmezhető

(visszterhesség).

• Fogalma: a szolgáltatás tárgya a teljesítés időpontjában valamilyen okból nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

• Okok lehetnek: fizikaiak (ún. kellékhiba: mennyiség, minőség nem megfelelő, vagy mást szolgáltatnak) és/vagy jogiak (ún. jogi hiba). Más-más jogkövetkezményt vonzanak: kellékszavatosság – jogszavatosság.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei

1. Objektív jogkövetkezmények:• Kellékszavatosság: kellékhibánál; jogszavatosság:

jogi hibánál• Költségviselés a hiba okozójánál (szavatossági

igénnyel felmerülőt + szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatosat)

• Jótállás („garancia”)

2. Szubjektív jogkövetkezmények:- hibás teljesítésért kötbér (nem zárja ki a teljesítés

vagy a hiba kiküszöbölésének követelését!)- kártérítés

Kellékszavatosság

• Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!)

• A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba: nincs elállás, facultas alternativa):

- kijavítást vagy kicserélést;- árleszállítást vagy elállást.

Jogszavatosság

• Fogalma: kimentést nem tűrő felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja

• Adásvétel, bérlet• (jogosulti) Igények:

– Jog megszerzését akadályozó hibánál:• Felhívás akadálymegszüntetésre v. biztosítékadásra• Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz.kötésből eredő károknak a

követelése

– Jog korlátozott megszerzése• Felhívás tehermentesítésre, vagy maga tehermentesít• Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása

fejében árleszállítás követelése

Jótállás

• Objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség szerződésszerű teljesítésre

• Alapja: jogszabály, szerződés

• Lényege: bizonyítási teher megfordul (kellékszavatossághoz képest): azaz itt a kötelezett bizonyítja, hogy teljesítéskor nem volt hiba.

• Egyebekben kellékszavatosság szabályai, azzal párhuzamosan is igénybe vehető

Lehetetlenülés

• Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)• Fajtái:

– fizikai– jogi– gazdasági (vitatott).

• Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés

• Mindkét félnek felróható vagy egyiknek sem: mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik

• Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye• Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet

A teljesítés megtagadása

• A jogosult a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között választhat, ha a kötelezett a szerződés teljesítését megtagadja.

• A konkrét esettől függ, melyiket célszerű választani.

A szerződés teljesítésének biztosítékai

(mellékkötelezettségek)• A főszolgáltatáshoz/főkötelezettséghez igazodik

a jogi sorsuk: járulékosak. • Céljuk a főszolgáltatás szerződésszerű

teljesítésének a biztosítása.• Több fajtája van, ezeknek is sokféle

csoportosítása lehetséges.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái

• A leggyakoribb csoportosítások:– a teljesítési készséget biztosító

mellékkötelezettségek (ha a kötelezett egyáltalán nem akar teljesíteni):

• foglaló• kötbér• jogvesztés kikötése• tartozáselismerés.

– a teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek (ha akar, de nincs miből):

• dologi biztosítékok vagy személyi biztosítékok.

Dologi biztosítékok

• Egy vagy több dolog (esetleg vagyon vagy jog vagy követelés) jelenti egy követelés fedezetét.

• Fizetőképesség előmozdítására szolgálnak.• Típusai:

– zálogjog– óvadék– fiduciárius ügyletek– fedezetigazolás.

Személyi biztosítékok

• Fizetőképesség előmozdítását szolgáló jogintézmények, ahol nem egy meghatározott dolog, illetve vagyon(összesség) jelenti egy követelés fedezetét, hanem egy harmadik személy helytállása.

• Fajtái:– bankgarancia– kezesség (készfizető vagy sortartó /egyszerű/

kezesség).

Foglaló

• Teljesítési készséget előmozdító mellékkötelezettség

• Lehet pénz vagy más, ingó dolog.• A szerződés megkötésekor át kell adni, két (és

fél) funkciója van:– a szerződéskötés jeléül szolgál;– biztosítékul szolgál, a szerződés meghiúsula esetére

(akinek felróható a meghiúsulás, ha az az adó fél: elveszti a foglalót vagy, ha az a kapó fél, azt duplán köteles visszaadni – ez a feledik, büntetés funkció! - ha nincs felróhatóság, vagy mindkét félnek felróható a meghiúsulás, akkor a foglaló visszajár).

Foglaló folyt.

• Ha a szerződés teljesedésbe megy: a vételárba beszámít.

• Kárátalány jellege van: fix összeg, amely mindenképpen jár a szerződés meghiúsuláskor, s az ezen felüli kár kártérítésként követelhető.

• A foglaló a teljesítés követelését nem zárja ki.• Adásvételnél, bérletnél gyakori.

Kötbér

• Teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettség.• Két esetben lehet szerepe: ha a kötelezett nem, vagy

nem szerződésszerűen teljesít (vö. késedelem, hibás teljesítés). Teljesítés csak a nem szerződésszerű teljesítés után járó kötbér mellett követelhető!

• Pénz, csak írásban köthető ki.• A szerződésszegéskor esedékes ( csak ekkor kell

megfizetni).• Kárátalány: szolgáltatás %-ban vagy Ft/nap.• Kötbér után ügyleti kamatot kikötni tilos (semmis)!• Vállalkozásnál gyakori.

Elévülés 1.

• Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke.

• Kezdete: a követelelés esedékessé válása.

• Ideje általában 5 év.

• Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

Elévülés 2.

• Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

Elévülés 3.

• Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik:– a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás;– a követelés bírósági úton való érvényesítése;– a követelés megegyezéssel történő módosítása; – egyezség;– tartozáselismerés a kötelezett részéről;– a kötelezett értesítése az engedményezésről.

Beszámítás

• Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye.

• Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk.

• Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

A szerződésszegésért és a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség feltételei

• Jogellenes magatartás• Kár mint eredmény• Okozati összefüggés a jogellenes magatartás

és a kár között• Felróhatóság (vétkesség).• A fenti feltételek együttesek! • És feltétel még a károsult oldalán az önhiba és a

károsulti közrehatás kizártsága.

A vagyoni kár elemei

• Teljes kártérítés elve, kompenzáció mint elsődleges cél.

• A kár lehet vagyoni és nemvagyoni (utóbbi nem is igazán kár).

• A vagyoni kár elemei:– a vagyonban beállott tényleges értékcsökkenés,– az elmaradt haszon,– a kárelhárítás, kárenyhítés körében felmerült

költségek.