Keresés… Keresés Betöltés

1 / 452

1

Közgazdaságtan alapjaifelkészülési segédlet

Dr. Tráser Ferencegyetemi docensSZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék

Tanszékvezető:Prof. Dr. Katona Tamás

0

Az előadások a következő témára: "1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédletDr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai TanszékTanszékvezető: Prof. Dr." — Előadás másolata:

Dia 1

1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTKStatisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Katona Tamás

Letölteni Code

1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docensSZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr.Kiadta Fruzsina Kelemenné, Megváltozta 7 évvel ezelőtt

179Áttekintések

► Slide and slide► Gazdasági► Gazdaság

AdChoices

Előadást letölteni

Azt véljük, hogy tetszett ez az előadás. A letöltésére, kérjük, ajánlja ezt az előadást a barátainak bármilyen társadalmi hálózatban. A gombok egy kicsit lejebb vannak. Köszönjük.

Gombok:

0

Törlés

×

Letölteni

Dia 2

2 Kötelező Irodalom: Simanovszky Zoltán: Közgazdaságtan alapfokon Simanovszky Zoltán-Czagány László: Bevezetés aközgazdaságtanba Gelegonya Judit-Hóka Sándorné: Közgazdaságtan alapjai Solt Katalin: Mikroökonómia Solt Katalin:Makroökonómia www1.pm.gov.hu www.mnb.hu www.ksh.hu http://europa.eu.int/eruo

Dia 3

3 A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni,amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésre álló, többféle célra alkalmaserőforrások felhasználásáról. A közgazdaságtan a termelési döntések mellett tanulmányozza az elosztás és a fogyasztássorán követett elveket is. (Samuelson )

Dia 4

4 Szükségletek és hasznosság A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet,amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A fogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideigmegszűnik vagy intenzitása csökken. Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, amelyképes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni.

Dia 5

5 Javak és szolgáltatások A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükségletkielégítésfokának maximalizálása. A szolgáltatás olyan tevékenység, amely közvetlenül elégít ki valamilyen szükségletet. A javakelőállítását és a szolgáltatások nyújtását termelésnek nevezzük. Gazdasági erőforrások mindazok a javak,szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

Dia 6

6 Erőforrások és termelés L (Labour, munka) K (Kapital, tőke) A (lAnd, természeti erőforrások) E (Entrepreneur,vállalkozó) Kibocsátás, GDP

Dia 7

7 Termelési tényezők I. A munka az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyeket ajavak előállítása során felhasználhat. A természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek természetes formájukbanhasználhatók javak előállítására

Dia 8

8 Termelési tényezők II A tőkejavak olyan termelt javak, amelyek további termelési folyamatokban használhatók fel. Avállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, ill. felkelti a termelés iránti igényeket;egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminekérdekében vállalja a kockázatokat.

Dia 9

9 A termelési tényezők jövedelme Kibocsátás, GDP L - munkabér K - kamat A - járadék E - profit

Dia 10

10 Szűkösség, opportunity cost Egy jószág akkor szűkös, ha zérus nagyságú ár mellett az adott jószágból többetigényelnek, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Szabad javak szűkös (gazdasági) javak Az opportunity cost egyalternatíva választásának költsége, s ez a költség a nem választott alternatívák közül legmagasabbra értékeltalternatíva „értékét” jelenti.

Dia 11

11 A közgazdaságtan három alapkérdése MIT? (milyen terméket, szolgáltatást?) HOGYAN? (technológia) KINEK ASZÁMÁRA? (elosztás)

Dia 12

12 Integrációs formák A gazdasági egységek kapcsolódási módjai: Reciprocitás – javak ellenszolgáltatás nélküli átadásaRedisztribúció - újraelosztás Árucsere – adásvételi csere

Dia 13

13 Koordinációs mechanizmusok A gazdasági egységek kapcsolatát szabályozó folyamatok típusai: Bürokratikuskoordináció Agresszív koordináció Etikai koordináció Piaci koordináció

Dia 14

14 Gazdasági rendszerelmélet Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakultkapcsolatok összessége. A három legfontosabb jellemző: tulajdonlás, döntés, koordinációs mechanizmus.TervVegyesTiszta piac

Dia 15

15 Tiszta piacgazdaság a termelési eszközök magántulajdonban vannak; a termelők és a fogyasztók szabadondöntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról; a termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatbaegymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. „láthatatlan kéz”, reakcióidő

Dia 16

16 Központosított tervgazdaság a termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonábanvannak; a gazdálkodási döntéseket központilag az állam hozza meg; a termelést kötelező utasításokkal irányítja, s ígypróbálja meg összehangolni a termelést és a szükségleteket (a piaci koordinációs mechanizmus - Marshall-kereszt -nem működik). A piacot teljesen nem lehetett ekkor sem kiiktatni, ahol a tervgazdaság nem tudta kielégíteni a lakosságszükségleteit, szűk körben - legálisan vagy illegálisan - felbukkant a piac.

Dia 17

17 Vegyes gazdaság Keynes: válságok - „hosszú távon halottak vagyunk” az állam szabályozza a gazdasági

folyamatokat (aktivista gazdaságpolitika) A HÁZTARTÁSI és a VÁLLALATI SZEKTOR mellett megjelenik önálló gazdaságiszereplőként megjelenik az ÁLLAM is: állami tulajdon csekély törvényhozói jog - képes a cselekvők döntési szabadságátkorlátozni koordináció: a piac marad a döntő

Dia 18

18 A közgazdaságtan helye a tudományok között természettudományok társadalomtudományok „A társadalom azemberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja.” (Simanovszky [2000]) „megértő” versus„magyarázó” elméletek OK OKOZAT belső értelem, megérteni!modell, előrejelző képesség pl. a kapitalizmuskialakulásapl. nehézségi gyorsulás törvénye determinisztikus versus sztochasztikus törvény(szerűség)ek

Dia 19

19 A közgazdaságtan módszertana ellenőrzött kísérletek megfigyelés a közgazdaságtan nem kísérleti tudomány -elméleti modellek: lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését ésmagyarázatát MODELLEK: gazdasági változók közötti összefüggéseket foglalják össze matematikai formában alegegzaktabb társadalomtudomány

Dia 20

20 Modellezéssel kapcsolatos megjegyzések a modellek szerepe: előrejelzés vagy a valóság reális tükrözése?egyszerűsítő feltevések ceteris paribus - a modellek lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy tényező hatásátönmagában elemezzük

Dia 21

21 Pozitív versus normatív közgazdaságtan? Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan: csak a tényekhez ragaszkodik,nem alkalmaz előzetes feltevéseket, sőt nem is kíván modelleket alkotni = a gazdaság tényleges működése Normatívközgazdaságtan: hogyan kellene működnie a gazdaságnak ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érje el = agazdaság tökéletes működésének keresése

Dia 22

22 Az elméleti gazdaságtan részterületei GAZDASÁGI RENDSZERELMÉLET milyen tényezők határozzák meg egygazdasági rendszer jellegét? az egyes gazdasági rendszerek miben különböznek egymástól? MAKROÖKONÓMIAMIKROÖKONÓMIA NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN az országok közötti gazdasági kapcsolatok törvényszerűségei

Dia 23

23 Makro- versus mikroökonómia nemzetgazdasági folyamatok szektorok miért van infláció? miért vanmunkanélküliség? a gazdaságpolitikai döntések alátámasztása az egyéni gazdasági szereplők magatartása fogyasztó(háztartás), termelő miért mozdulnak el a relatív árak? miért nem jött létre megállapodás egy konkrét munkapiaciszituációban? vállalati gazdálkodás, marketing, gazdaságpolitika

Dia 24

24 A közgazdasági módszertan és a hibás következtetések post hoc, ergo propter hoc = ez után, tehát emiatt; az

időbeli kapcsolat nem nyújt támpontot az oksági kapcsolathoz: ha két esemény egyszerre következik be, azok közöttlehet oksági kapcsolat is, pl. 1929- es válság az összetétel csapdája, pl. bőséges mezőgazdasági termés ceteris paribus,pl. ha csökken az ár nő a kereslet, de ha a fogyasztók preferenciarendszere is változik, nem biztos, hogy nő

Dia 25

25 A tiszta piacgazdaság ismérvei A föld és a termelt javak magántulajdonban vannak Megvalósul a döntések és avállalkozás szabadsága A gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket A verseny biztosítja a piaci egyensúlykialakulását A döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak A kormányzati beavatkozás erősen korlátozott

Dia 26

26 A tiszta piacgazdaság modellje

Dia 27

27 Az állam szerepe a tiszta piacgazdaságban a piaci kudarcok kezelése közjavak externáliák természetesmonopóliumok túlzott mértékű jövedelemkülönbségek csökkentése = „ÉJJELIŐR” SZEREP

Dia 28

28 „Éjjeliőr” szerep biztosítja a tulajdon szabad megszerzésének feltételeit a tulajdon védelme a szerződés szabadságaa szerződések betartásának kötelezettsége

Dia 29

29 Állami gazdaságszabályozás Elsősorban a jövedelmek megoszlását változtatja meg! változik a kereslet és a kínálatösszetétele a hatás nemcsak a fogyasztási cikkek piacán, hanem a tényezőknél is érvényesül

Dia 30

30 A gazdaságpolitika funkciói jogi és társ.-i keretek biztosítása a verseny fenntartása, a monopolista törekvésekkorlátozása (szabad verseny tökéletes verseny) a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) az erőforrásokátcsoportosítása (allokáció) - olyan termékek előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik a gazdaságistabilitás biztosítása (a makrogazdasági egyensúly megteremtése) (a bűvös négyszög: (a) egyenletes gazdaságinövekedés; (b) teljes foglalkoztatás; (c) árstabilitás; (d) belső és külső egyensúly)

Dia 31

31 A vegyes gazdaság modellje

Dia 32

32 A közjavak és a jószágtérkép FOGYASZTÁS versenyzőnem versenyző MAGÁNJAVAK (pl. személyautó) DÍJKÖTELESJAVAK (pl. kábeltelevízió) KÖZÖS KÉSZLETŰ JAVAK (pl. nem fizető parkoló) KÖZJAVAK (pl. folyón szállítás,világítótorony, közvilágítás, úthálózat, honvédelem, közrend fenntartása) KIZÁRÁS LEHETSÉGES NEM LEHETSÉGES

Dia 33

33 A modellezés módszertani alapfogalmai változók: endogén – exogén; állományi (stock) – folyamat (flow) egyensúly:stabil – instabil statika (figyelmen kívül hagyjuk az időben lejátszódó folyamatokat, a gazdaság egy adott helyzetétvizsgáljuk) komparatív statika (két különböző helyzetet hasonlítunk össze) dinamika (az időbeli lefolyástvizsgáljuk)

Dia 34

34 A termelési lehetőségek határa x termék y termék megvalósítható termékkombinációk nem megvalósíthatótermékkombinációk C A B

Dia 35

35 Termelési kombinációk - példa

Dia 36

36 A TLH görbe alakja - példa

Dia 37

37 Helyettesítés a gazdaság szereplői azt a kombinációt választják, amely számukra a legmagasabbszükségletkielégítést biztosítja áttérnek egyik kombinációról a másikra: ha az egyik jószágból kapott többletet többreértékelik a másik jószágból elveszített mennyiségnél

Dia 38

38 Az erőforrás-felhasználás eredményessége Az erőforrás-felhasználás eredményességét mérő mutatók:termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság.

Dia 39

39 Termelékenység az egységnyi felhasznált erőforrásra jutó kibocsátási mennyiség összehasonlítani csak az azonostényezők termelékenységét lehet! pl. fénymásolók „A” napi 4 órában 1500 oldal; „B” napi 8 órában 2600 oldal

Dia 40

40 Jövedelmezőség Jövedelmezőség(i mutató): az erőforrás felhasználásával előállított termék árbevételének és afelhasznált erőforrás költségének aránya „ A” 8 Ft/old; 1000 Ft/gó „ B” 10 Ft/old; 980 Ft/gó

Dia 41

41 Hatékonyság és gazdálkodás Egységnyi input felhasználása akkor hatékony, ha azzal maximális eredményt értek el.Pareto-hatékonyság Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális ráfordítás; adott ráfordításból maximáliseredmény.

Dia 42

42 A TLH eltolódásai Folyó fogyasztás Fogyasztás és beruházás Műszaki fejlődés, technikai haladás Tőkeképzés,beruházás Köv. időszak A B C A B C Tőkeképzés, beruházás

Dia 43

43 Csökkenő hozadék törvénye A technika egy adott színvonalán az adott nagyságban rendelkezésre állóerőforrásokhoz a változtatható erőforrásokból egyre többet kapcsolva, a kibocsátás egy bizonyos ponton túl csökkenőmértékben fog növekedni.

Dia 44

44 A csökkenő hozadék törvénye Tfh. K, A, E adott, L mennyiségét növeljük z A csökkenő hozadék és atranszformációs görbe

Dia 45

45 Skála- vagy mérethozadék És ha azonos arányban (mondjuk duplájára) növeljük a felhasználást mindenerőforrásból? állandó skálahozadék növekvő skálahozadék csökkenő skálahozadék xx x yy y

Dia 46

46 Komparatív előnyök és a munkamegosztás David Ricardo példája. Abszolút előny, komparatív előny, gazdaságiértelemben hatékony csere.

Dia 47

47 Tényezőigényesség

Dia 48

48 Termelékenység

Dia 49

49 tfh. 1000 munkaóra erőforrásunk van...

Dia 50

50 A termelési lehetőségek határa bor posztó bor 12, 5 9,0 9 11, 1 10 ANGLIA PORTUGÁLIA

Dia 51

51 Az abszolút előny … ha az adott termék egy egységét kisebb ráfordítással állítja elő, mint a másik gazdasági egység.Portugáliának mindkét termék előállításában abszolút előnye van (lásd korábbi táblázatok).

Dia 52

52 Az opportunity costok

Dia 53

53 A komparatív előny … ha az adott termék előállításának opportunity costja (alternatív költsége) kisebb, mint a másikgazdasági egységnél.

Dia 54

54 Komparatív előnyök

Dia 55

55 Gazdasági értelemben hatékony csere … ha a nyert haszon meghaladja az áldozatot (költségeket). Pl. mindkétország specializálódik arra a termékre, amelyben komparatív előnye van, majd termékeiket 1:1 arányban elcserélik...

Dia 56

56 A termelési lehetőségek határa a csere után posztó bor 12,5 11,1 PORTUGÁLIA 12,5 bor posztó 9,09 10 ANGLIA 10

Dia 57

57 A komparatív előnyökön alapuló csere üzenete a közgazdaságtan kialakulása céhek és manufaktúrák globalizáció...

Dia 58

58 A piac modelljének alapfogalmai a piac tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok kapcsolatainakrendszere, a kereslet és a kínálat találkozásának színtere a kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandókés képesek megvásárolni a kínálat az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak

Dia 59

59 Keresleti függvény A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti összefüggés D= f (P,I,E) D –kereslet (demand) P – ár (price) I – jövedelem (income) E – egyéb tényezők

Dia 60

60 A keresleti görbe D p =f(P) Azt a mennyiséget mutatja, amelyet a vásárlók adott árnál hajlandók megvásárolnivalamely adott időpontban. Ár Mennyiség D0D0 D1D1 P1P1 P0P0 A B

Dia 61

61 A piaci keresleti görbe Az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése piaci keresleti görbe p pp qqq 100120 90 1030 90 20 100 90 120 2040 egyéni (1) egyéni (2) piaci keresleti görbe

Dia 62

62 Inverz keresleti görbe P=f(D p) Rezervációs ár: aminél többet a vevők adott feltételek között nem hajlandók fizetnia termékért Példa: D p =300-5P P= (300-D p )/5= 60- D p /5 Mennyiség P 300 60 D Rezervációs ár Telítődési pont

Dia 63

63 A keresleti görbe eltolódásai változás a vevők elkölthető jövedelmében változás más jószágok árában változás azízlésben és a divatban hirdetés, reklám hatása hitelben, részletre történő vásárlás lehetősége változás a népességszámában

Dia 64

64 Árrugalmassági mutató A középponti formula: p 0 : kezdeti ár q 0 :kezdeti árhoz tartozó keresett mennyiség p 1 :megváltozott ár q 1 : ehhez tartozó keresett mennyiség

Dia 65

65 A kereslet árrugalmassága teljesen rugalmatlan E p =0 Rugalmatlan 01 végtelenül vagy tökéletesen rugalmas E p =végtelen

Dia 66

66 Árrugalmas kereslet P Q D 200 160 100180

Dia 67

67 Árrugalmatlan kereslet P Q D 100 140 200220

Dia 68

68 Kínálati függvény A piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolat S= f (P,E) S –kínálat nagysága (supply) P – ár (price) E – egyéb tényezők

Dia 69

69 A kínálati görbe Supply Ár Mennyiség

Dia 70

70 Az inverz kínálati függvény P Q 15 S Adott nagyságú kínálatot milyen áron hajlandók előállítani az eladók

Dia 71

71 A kínálati görbe eltolódásai Időjárás hatása Technikai haladás Változások a termelési tényezők áraiban Más javakárváltozásai Az adók és a termelési támogatások

Dia 72

72 A kínálat árrugalmassága Kínálat százalékos változása Ár százalékos változása

Dia 73

73 A kínálat rugalmassága és az idő szerepe nagyon rövid vagy piaci időtáv rövid táv hosszú táv nagyon hosszú táv PPP Q Q Q S S S

Dia 74

74 Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva – Marshall-kereszt Price Quantity Supply Demand

Dia 75

75 Alfred Marshall (1842-1924) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjainkmikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította.1890. Principles of Economics

Dia 76

76 A modell feltevései a keresleti függvény a kínálati függvény az ár úgy alakul, hogy

Dia 77

77 Egy konkrét számpélda Y és P input adottságok a keresleti függvény a kínálati függvény

Dia 78

78 Az egyensúlyi ár és mennyiség meghatározása P Q 15 S 60 300 D P e = ? Q e = ?

Dia 79

79 Egyensúly és egyensúlytalanság 1. P Q 15 S 60 300 D 30 150 túlkínálat 35 125200

Dia 80

80 Egyensúly és egyensúlytalanság 2. P Q 15 S 60 300 D 30 150 túlkereslet 20 50200

Dia 81

81 Az adottságok változásának hatása A fogyasztók jövedelme (Y) nő a kereslet nő Az inputok ára (P input )emelkedik a kínálat csökken P Q D D’ P Q S’ S

Dia 82

82 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása 1. Hogyan alakul az egyensúly, ha a fogyasztók jövedelme ceteris paribusnő? S D’ D P Q Pe0Pe0 Pe1Pe1 Qe0Qe0 Qe1Qe1

Dia 83

83 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása Hogyan alakul az egyensúly, ha az inputok ára ceteris paribus nő? S D P QPe0Pe0 Pe1Pe1 Qe0Qe0 Qe1Qe1 S’

Dia 84

84 Mankiw:Macroeconomics, 4/e © by Worth Publishers, Inc.

Dia 85

85 Az idő szerepe a piaci folyamatokban Nagyon rövid időtáv: termelés nem tud reagálni külső eseményekre Rövid táv:a termelési erőforrások közül legalább egynek a mennyisége megváltoztatható Hosszú táv: valamennyi erőforrásmennyisége megváltoztatható Nagyon hosszú táv: lehetőség van a korábbinál minőségileg fejlettebb technológiaalkalmazására

Dia 86

86 Piaci formák, piaci szerkezetek tökéletes verseny nagyszámú eladó és vevő az ár adottság be- és kilépés szabadhomogén termék tökéletes informáltság tiszta monopólium - monopszónia oligopólium monopolisztikus verseny

Dia 87

87 Monopolisztikus verseny viszonylag sok vállalat, de nem elhanyagolható piaci részesedéssel differenciált termékek,márkahűség be- és kilépés szabad, adminisztratív korlát nincs nincs összejátszás a vállalatok között

Dia 88

88 A mikroökonómia tárgya háztartás(ok)(fogyasztók)vállalat(ok)(termelők) fogyasztási javak piaca termelési tényezőkpiaca SxSx DxDx pxpx x LDLD LSLS pLpL L L S, K S L D, K D D x, D y S x, S yFOGYASZTÁSELMÉLETTERMELÉSELMÉLET

Dia 89

89 A tőkepiac A tőke legtágabb értelmezése: olyan vagyontárgy, amely potenciális jövedelemtermelő képességgelrendelkezik. reáltőke: a termelésben felhasznált gép, berendezés, épület, jármű stb. (az árupiac része) pénztőke:pénzügyi eszközökbe történő befektetés (ez is reáltőkévé változik, vagy fogyasztást finanszíroz?) humán tőke: a humántőkébe való befektetés sajátos szolgáltatások piacán valósul meg

Dia 90

90 Tőkepiac II Befektetés: pénzösszeg végleges vagy ideiglenes átengedése jövőbeli jövedelemszerzés céljából.Pénzügyi eszközök jövedelemmel és/vagy vagyonnal szembeni követelést testesítenek meg, valamilyen dokumentum(elismervény, szerződés, kötvény vagy számlakövetelés) formájában.

Dia 91

91 A pénzügyi eszközök három csoportja rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca, pénzpiac (1 évnél rövidebb lejárat)hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb) pénzügyi eszközök, tőkepiac külföldi pénzeszközök adásvétele, devizapiac Pénztcserélnek pénzre – különböző időbeli pénzeket (!) és különböző valutákat

Dia 92

92 A tőkepiac szereplői Háztartások Vállalatok Állam Pénzügyi közvetítők (pénzintézetek)

Dia 93

93 Tőkepiaci alapfogalmak Kamat: kölcsönadott pénz használati díja, a pénztőke ára. A kamat mindig meghatározottidőszakra fizetendő díj. Kamatláb: a kamat a kölcsönadott összeg százalékában kifejezve

Dia 94

94 Nominális és reálkamatláb lekötött bankbetét 10,8%-os éves kamat (i = 0,108) várt inflációs ráta 5,5% (π = 0,055)a nominális kamatláb (i) és a reálkamatláb (r) közötti összefüggés r= 5,02%

Dia 95

95 Hozam A befektetésből kapott, ill. várható pénzösszeg (kamat, osztalék, árfolyamnyereség….) Nettó hozam: bruttóhozam – költségek (adó, ügynöki jutalék…) Hozadéki ráta: hozam/befektetés Piaci kamatláb: befektetések átlagoshozadéki rátája (átlagos kamatláb)

Dia 96

96 Névérték, árfolyam, lejárat Névérték: az a pénzösszeg, amit az értékpapíron feltüntetnek Árfolyam: az értékpapírpiaci ára Lejárat: az az időpont ameddig a kötelezettséget teljesíteni kell Futamidő: az értékpapír lejáratáig hátralévőidő

Dia 97

97 Kockázat, likviditás Befektetés kockázatos, ha fennáll annak a veszélye, hogy a befektetett pénzt teljesen vagyrészlegesen nem kapjuk vissza. Az értékpapírok kockázatával arányosnak kell lenni a hozamnak A likviditás azt fejezi ki,hogy a pénzügyi eszközt milyen gyorsan és milyen költséggel lehet pénzzé tenni.

Dia 98

98 Részvény A részvényes a részvény névértékének megfelelően résztulajdonosa a részvényt kibocsátó vállalatnak. Arészvényes tulajdona alapján részesedik a vállalat nyereségéből, osztalék formájában. Osztalékráta: a kifizetett osztalékés a névérték aránya A részvénynek nincs sem lejárata sem futamideje

Dia 99

99 Részvény hozama Két részből áll: osztalék, árfolyamnyereség Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha a részvényt a

vételárnál magasabb árért lehet eladni.

Dia 100

100 Kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor,illetve a lejáratig a névértéknek megfelelő összeget kamatokkal együtt megfizeti.

Dia 101

101 Háztartás Természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, és akik jövedelmüket, vagyonukatrészben vagy egészben közösen kezelik, továbbá bizonyos javakat és szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, illetvevesznek igénybe.

Dia 102

102 Háztartás, mint döntéshozó egység Fogyasztói döntések Tényezőkínálati döntések Vagyontartási döntésekDöntéseket befolyásoló tényezők: Kormegoszlás, nemek közötti arány, jövedelemeloszlás, jövedelem színvonal

Dia 103

103 A háztartás fogyasztása A fogyasztás a szükségletkielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájában iselhasználódott javak a háztartás adott időszaki fogyasztását jelentik.

Dia 104

104 A háztartás vagyona 1. Tartós javak tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemesfémek, műtárgyak 2. Befektetetteszközök tartós betétek, vagyoni értékű szerződések, értékpapírok, üzletrészek 3. Pénzeszközök

Dia 105

105 A háztartás jövedelme Az a maximális pénzösszeg, amelyet egy időszak alatt fogyasztásra költhetne úgy, hogy azidőszak elején és az időszak végén meglévő vagyonának értéke ne változzon. A megtakarítás egy időszakjövedelmeinek és az időszak fogyasztásának a különbsége.

Dia 106

106 A háztartás bevételei Bérek Transzferek Tőkehozamok (felosztott nyereség, kötvénykamatok, bankkamatok)Portfólióátrendezésből eredő pénzbevételek (vagyontárgyak értékesítése, tőkekivonás, hitelfelvétel) Egyéb bevételek

Dia 107

107 Bevételek felhasználási lehetőségei Javak és szolgáltatások vásárlása Befektetések (üzletrész szerzés,értékpapírvásárlás, betételhelyezés, tartós javak vásárlása, hitelnyújtás) Adósságszolgálat (fizetett törlesztő részletek éskamatok összege) Pénztartalékok növelése

Dia 108

108 Összegfüggések A pénzbevétel azon része, amelyik nem vagyonértékesítésből származik, jövedelem, mert ezeket abevételeket úgy lehet elfogyasztani, hogy nem változik a vagyon nagysága. Az adott időszak teljes pénzbevétele =Jövedelem + Vagyonértékesítésből származó bevétel

Dia 109

109 Összefüggések Jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás = (nem tartós javak fogyasztása + tartós javakfogyasztásának pénzértéke) + (tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése +pénztartalékok növelése)

Dia 110

110 Hasznosság Valamilyen jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégültségiérzés, amelyet a jószág elfogyasztásakor a fogyasztó érez Az összhaszon egy jószágkészletnek tulajdonított, illetveannak elfogyasztásával nyert hasznosságérzet.

Dia 111

111 Határhaszon, fogyasztói racionaltás Határhaszon az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgelnöveli fogyasztását az adott termékből. A fogyasztói racionalitás azt jelenti, hogy a fogyasztó szükségleteinekmaximális kielégítésére, maximális hasznosságra törekszik.

Dia 112

112 Példa a hasznosságelmélethez

Dia 113

113 Példa a hasznosságelmélethez I: rendelkezésre álló pénzösszeg MU: határhaszon (marginal utility)

Dia 114

114 Fogyasztói optimum A fogyasztói optimum feltétele, hogy az árarányok megegyezzenek a határhaszon arányokkal,tehát a pénzegységre eső határhasznok megegyeznek.

Dia 115

115 Teljes haszon függvény

Dia 116

116 Határhaszonfüggvény

Dia 117

117 Jószágtér, közömbösségi térkép x y A B 6 2 15 U0U0 U1U1 Jól viselkedő közömbösségi görbék: - konvexek,korlátozott helyettesítőség - nem metszhetik és érinthetik egymást

Dia 118

118 Költségvetési halmaz, költségvetési egyenes az árváltozás hatása a jövedelemváltozás hatása x y

Dia 119

119 Az optimális választás x y U0U0 U1U1 y opt x opt

Dia 120

120 A munkavállalói döntés munkaidő, szabadidő órabér, napi bérjövedelem az életminőség közömbösségi görbéi azéletminőség ráfordítási korlátja, költségvetési egyenese az optimális választás, egyéni munkakínálat

Dia 121

121 Az életminőség közömbösségi görbéi Forrás: Solt [2001] 187. old.

Dia 122

122 Az életminőség költségvetési egyenese Forrás: Kopányi [1993] 377. old.

Dia 123

123 Az optimális választás és az egyéni munkakínálati függvény Forrás: Kopányi [1993] 378. old. 500 1000 1500 20002500 12000 24000 36000 48000 60000

Dia 124

124 A pénz időértéke csak az azonos időpontra átszámított pénzek hasonlíthatók össze jelenérték (Present Value, PV):egy jövőben esedékes pénzérték mai, jelenbeli értéke jövőérték (Future Value, FV): kamatokkal megnövekedettösszege egy jelenbeli pénzösszegnek

Dia 125

125 Jövőérték t 102 Pl.: 100.000 Ft-ot 10,8%-os éves kamattal 3 évre lekötünk. Mekkora lesz a lekötött betétszámlánkegyenlege a 3. év végén?

Dia 126

126 Jelenérték t 102 PV

Dia 127

127 Üzleti szervezetek célja Eredménycentrikus nyereségorientált gazdálkodás, Tulajdonos érdekek és elvárásokmegvalósítása.

Dia 128

128 – termelést követő kibocsátási funkció, – kereskedelmi, értékesítési funkció, – készletezési funkció, – innovációsfunkció, – tárgy erőforrás gazdálkodási funkció. Üzleti szervezetek helye és funkciói a gazdaságban és a társadalomban

Dia 129

129 Belső: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók. Külső: gazdasági környezet, technológiai környezet, jogikörnyezet, ökológiai környezet, kormányzati politikai környezet, önkormányzati környezet, vevők, szállítók,konkurensek, befektetők, hitelezők, munkavállalók érdekképviseletei. Az üzleti szervezetek szereplői

Dia 130

130 – tulajdon forma (magán, állami) – alapvető cél (Kft., Kht.) – működési cél (szolgáltató, stb.) – struktúra (divízió,mátrix) – piaci típusok (árupiac, pénzpiac, stb.) – szervezeti forma (Bt., Kft., Rt.) Üzleti szervezetek osztályozása

Dia 131

131

Dia 132

132 KÖRNYEZET – Vevő, szállító, partner, versenytárs – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH, IgazságügyiMinisztérium, VPOP, stb.

Dia 133

133 CÉGVEZETÉS Felügyelő Bizottság Könyvvizsgáló Közgyűlés IGAZGATÁS Képviseleti jogok Munkáltatói jogokKoordináció Szervezés Társadalompolitika, Stratégia, PR Ellenőrzés Beszámolási kötelezettségek

Dia 134

134 FEJLESZTÉS Alapkutatás Gyártmányfejlesztés Gyártásfejlesztés Tárgyieszköz-fejlesztés Munkaerő-fejlesztésInformáció-fejlesztés Szervezetfejlesztés Vezetőihálózat-fejlesztés

Dia 135

135 Általános minőségbiztosítás (TQM) CONTROLLING TERVEZÉS Stratégiai tervezés Operatív tervezés Terv tényELLENŐRZÉS

Dia 136

136 PÉNZ- ÉS HITELGAZDÁLKODÁS ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS TÁRGYIESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓKEZELÉS ÉS –GAZDÁLKODÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÉS TERMÉKGAZDÁLKODÁS

Dia 137

137 A számvitel A számvitel a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését,előre kialakított rendszerbe való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását

jelenti.

Dia 138

138 A számvitel területei: bizonylati rend, könyvvitel, beszámolás, könyvvizsgálat letétbe helyezés és közzététel.

Dia 139

139 Könyvvitel Olyan nyilvántartási rendszer, amely bizonylatok alapján folyamatosan rögzíti a gazdasági eseményeket,amelyek a gazdálkodói szervezet vagyonában (nagyságban, szerkezetében) változást idéznek elő.

Dia 140

140 A vagyon fogalma, számviteli szemlélete „Mi az?” „Miből, honnan származik? Eszközök („mi a rendeltetésük?”)Források („miből finanszírozták?”) A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikusmérőszám, állapotot tükröz.

Dia 141

141 Eszközök, források Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerinttartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, azeredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

Dia 142

142 Leltár Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben,minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. Nyitó leltár Záró leltár

Dia 143

143 A leltározás célja: Mérleg valódiságának biztosítása, A könyvelés, illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése,A vállalkozói tulajdon védelme az anyagi felelősök elszámoltatása, A csökkent értékű készletek, valamint a használatonkívüli eszközök feltárása.

Dia 144

144 Leltár A leltárban nem lehet saját tulajdonként felvenni a bérelt vagy kölcsönvett, az eladott, de el nem szállított, avállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket. A mérleg és a leltár fordulónapja csak azonos lehet.

Dia 145

145 Könyvviteli mérleg Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalateszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

Dia 146

146 A.Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III.Befektetett pénz- ügyi eszközök

B.Forgóeszközök I.Készletek II.Követelések II.Értékpapírok IV.Pénzeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások Eszközök

Dia 147

147 D.Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III.Tőketartalék IV.EredménytartalékV.Lekötött tartalék VI.Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti ered- mény E.Céltartalék F.Kötelezettségek I.Hátrasoroltkötelezettségek II.Hosszú lejáratú kötelezettségek III.Rövid lejáratú kötelezettségek G.Passzív időbeli elhatárolásokForrások

Dia 148

148 Mérlegegyezőség elve Összes eszközérték = Összes forrásérték

Dia 149

149 Az eszközök csoportosítása A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységettartósan, várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi javak, pl. bérleti jog,névhasználati jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték.

Dia 150

150 II.Tárgyi eszközök: több mint egy évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. –földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, építmény, bánya. – gépek, felszerelések, járművek. – tenyészállatok.Befektetett eszközök

Dia 151

151 III.Befektetett pénzügyi eszközök: más piaci szereplőhöz azzal a céllal kihelyezett eszközök, hogy onnan tartósjövedelemre, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Befektetett eszközök

Dia 152

152 Jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozástevékenységét. I. Készletek: vásárolt és saját termelésű készletek. – anyagok, – áruk, – saját termelésű készletek, –fékész termékek, – növendék-, hízó- és egyéb állatok, – késztermékek. B. Forgóeszközök

Dia 153

153 II.Követelések: áruszállításból és szolgáltatásból (vevők). III.Forgóeszközként kezelt értékpapírok: Valamilyenvagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyek nélkül a jogot sem gyakorolni, semátruházni nem lehet. IV.Pénzeszközök: – készpénz, csekk, bankszámlapénz. Forgóeszközök

Dia 154

154 D.Saját tőke: a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. Avállalkozás működése során ezt az összeget gyarapította, vagy részben vagy egészben felélte-e. I.Jegyzett tőke Acégbíróságon bejegyzett tőke. Források csoportosítása

Dia 155

155 II.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke A tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. III.Tőketartalék A jegyzett tőkén felüli befizetések a tulajdonosok részéről. IV. Eredménytartalék Mérleg szerintieredményéből képződik. D. Saját tőke

Dia 156

156 V. Lekötött tartalék Tőketartalékból, eredménytartalékból, a tulajdonosok által befizetett összegek. VI.Értékelésitartalék Értékhelyesbítés VII. Mérleg szerinti eredmény D. Saját tőke

Dia 157

157 Az idegen forrásokat a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. I. Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratúkötelezettségeket a kedvezményezettek szerződnek, hogy 5 évnél hosszabb ideig azt nem követelik. II. Hosszú lejáratúkötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek, Kötvénykibocsátás. III. Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozásegy évnél nem hosszabb lejáratú tartozásai. F. Kötelezettségek

Dia 158

158 Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainakértékét, összetételét megváltoztatja. A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattaligazoltnak kell lennie. A könyvelés alapjai

Dia 159

159 Szabályszerű bizonylat amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően,hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki előírásoknak, amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

Dia 160

160 A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetveátvenni. Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

Dia 161

161 Az áfa a könyvvitelben Az áfa egy olyan hozzáadott érték típusú, forgalomhoz kötődő (és nem jövedelemhez!) adó,amelynek befizetői (a költségvetésbe) a gazdálkodók és a tényleges teherviselő a végső fogyasztó.

Dia 162

162 Költség és eredmény Egy vállalkozás eredménye (profitja) a bevételek (hozamok) és a költségek (ráfordítások)különbségeként adódik.

Dia 163

163 Költség A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) –

felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. Költségnemek: – anyag jellegű költségek, – személyjellegű költségek, – értékcsökkenési leírási költség. Költségviselő Költséghely

Dia 164

164 Fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásranem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti.

Dia 165

165 Költségek típusai Degresszív A bankszámlapénz mennyisége és a bankköltség. Progresszív Túlóra miattitöbbletteljesítmény és túlóradíj viszonya. A proporcionális költségeknél a költség és volumen növekedési ütememegegyezik (például az alapanyag-felhasználás).

Dia 166

166 Eredmény-alapfogalmak Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak ésráfordításainak a különbsége. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóanelőre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait ésráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

Dia 167

167 I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyag jellegűráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti)tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) Eredménykimutatás

Dia 168

168 VIII.Pénzügyi műveletek bevételei IX.Pénzügyi műveletek ráfordításai B.Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)C.Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X.Rendkívüli bevételek XI.Rendkívüli ráfordítások D.Rendkívüli eredmény (X-XI) E.Adózás előtti eredmény (C+D) XII.Adófizetési kötelezettség Eredménykimutatás II.

Dia 169

169 Eredménykimutatás III. F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

Dia 170

170 Számlatükör Tartalmazza a vállalkozásnál használt összes számla számát és megnevezését. Pl. 12111 szám jelzi,hogy 1 befektetett eszköz 12 azon belül tárgyi eszköz 121 azon belül ingatlan 1211 azon belül épület 12111 azon belülraktárépület

Dia 171

171 Az ideális cég gazdasági paraméterei Számviteli optimum Pénzügyi optimum Piaci optimum Humánerőforrás-

gazdálkodás Kutatás- fejlesztés aránya

Dia 172

172 Számviteli optimum a gazdálkodásban Saját tőke>> jegyzettőke, Eredmény kimutatás

Dia 173

173 Pénzügyi folyamatok optimális helyzete Szállító állomány>> vevő állomány Betét állomány>> hitelállománySzállító állomány fizetési határideje>> vevő állomány fizetési határideje

Dia 174

174 Piaci optimum Keresleti termék a kibocsátás oldalon Kínálati termék a szállítói oldalon Vezető termék a piaconKészáru-készlet alakulása

Dia 175

175 Humánerőforrás-gazdálkodás optimális helyzete Bér- és egyéb juttatások folyamatos növekedése Munkaerő-felvétel, „bekerülési szándék” Folyamatos szakmai továbbképzés

Dia 176

176 Kutatás- fejlesztés optimális aránya Életgörbék érintőjének meredeksége

Dia 177

177 A cég rövidtávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

Dia 178

178 Rövidtávú számviteli válságjelek – Üzemi tevékenység eredménye negatív – Pénzügyi műveletek egyenlete negatív– Rendkívüli ráfordítások egyenlege negatív – Adózás előtti eredmény negatív – Saját tőke ≤ jegyzettőke

Dia 179

179 Rövidtávú pénzügyi válságjelek I. Pénzbeáramlás ≤ pénzkiáramlás. Eladósodottság → fizetésképtelenség.Fizetésképtelenség: – folyószámla – vevőszállító egyenleg – ÁFA egyenleg – pénztár – hitelbetét egyenleg Teljeseladósodottság, részleges eladósodottság.

Dia 180

180 Rövidtávú pénzügyi válságjelek II. Szállítói sorrend: – munkabér – APEH, TB, VPOP, stb (pályázatok) – szállítók –rugalmas, rugalmatlan

Dia 181

181 Rövidtávú piaci válságjelek – Készáru készlet emelkedik – Minőség romlik – Piaci részesedés csökken – Értékesítésiár csökken – Vevőállomány emelkedik – Szállítóállomány csökken (készpénzes vásárlás)

Dia 182

182 Rövidtávú humán gazdálkodási válságjelek – Bérfejlesztés mértékének csökkenése – Szociális juttatásokcsökkenése

Dia 183

183 Rövidtávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Források csökkenése – Életgörbék érintőjének meredeksége stagnál

Dia 184

184 A cég hosszútávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

Dia 185

185 Hosszútávú számviteli válságjelek – Saját tőke ≪ jegyzettőke – 50% → fizetésképtelenség – Tartós veszteség(mérleg) – Vagyon vesztés

Dia 186

186 Hosszútávú pénzügyi válságjelek – Szállító ≫ vevő (nem fizetünk) – Hitelek átütemezési kérelme – Eladósodottság≫ tőke – Több folyószámla – Köztartozások átütemezési kérelme

Dia 187

187 Hosszútávú piaci válságjelek –Romló pozíciók (kiszorul a piacról) –Minőségcsökkenés –Áremelkedés –Paritás –Konkurencia –Értékesítési nehézségek

Dia 188

188 Hosszútávú humán gazdálkodási válságjelek – Elbocsátások – Szociális juttatások csökkenése – Vezetőkmenekülnek

Dia 189

189 Hosszútávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Túlélés

Dia 190

190 Válságkezelési lehetőségek

Dia 191

191 Előfeltételek tulajdonos szándéka válság okainak pontos ismerete ágazati vagy nemzetgazdasági konjunktúra

múltbéli terhek elengedése válság kevés okból adódjon

Dia 192

192 I. Eszközértékesítés Felszámolás alatt a cég működik vagy sem Termelő, nem termelő egységek osztályozása Nemtermelő egységek értékesítése (szociális intézmények, raktár, iroda) Értékesítés, de milyen áron? – könyv szerinti érték– megtérülési ár – anyag ár – menekülési ár – spekulációs ár – viszonyítási ár

Dia 193

193 I. Eszközértékesítés (2) Készletértékesítés – elfekvő – értékesíthető – feldolgozott vagy alapanyag – szavatosság –környezetszennyezés

Dia 194

194 II. Vezetők megválasztása Elszántság Pozitív gondolkodás Szakmai és piaci jártasság Kezdeményező kézség KKKOSZ LB H B K

Dia 195

195 III. Pénzügyi ellenőrzés Szállító-vevő állomány felülvizsgálata időben és értékben Hitelek, kötelezettségekátütemezése kedvezőbb feltételek igénybevétele

Dia 196

196 IV. Költségcsökkentés Költségnemi kontrol Költséghelyi összevetés Költségviselői teher elemzés Fajlagosköltségelemzés Outsourcing

Dia 197

197 V. Adósság elemzés Faktorálás Lízing Adósság átütemezése

Dia 198

198 VI. Marketing Piaci viszonyok elemzése szállítói-vevői oldalon egyaránt Kampány

Dia 199

199 VII. Szerkezet átalakítás Vállalati struktúra átalakítás a piaci viszonyok igényeinek megfelelően (centralizáció,integráció, párhuzamosságok, stb.)

Dia 200

200 VIII. Beolvadás Beolvadás más vállalatba Kapcsolat a konkurenciával

Dia 201

201 IX. Beruházás

Dia 202

202

Dia 203

203

Dia 204

204

Dia 205

205

Dia 206

206

Dia 207

207

Dia 208

208 Az üzleti terv szerkezete és felépítése

Dia 209

209 Az üzleti terv fogalma Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amelya vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetlegmódosítását szolgálja. Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetesszemély folytat jövedelemszerzés céljából.

Dia 210

210 Az üzleti terv fogalma Társaságnak nevezzük a gazdálkodó alanyok közötti olyan érdekközösségi kapcsolatot,amely szervező jellegű szerződés keretében gazdasági vállalkozásra, illetőleg koordinációra irányul, viszonylag önállószervezeti és ügyviteli mechanizmust kialakítva. Az önálló jogi személyiségű vállalkozások felelőssége korlátozott, atagok anyagi felelőssége a a társaságba bevitt vagyonra korlátozódik, a társaság vagyona a tagok vagyonától elkülönül(pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).

Dia 211

211 Az üzleti terv fogalma A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások tagjainak felelőssége korlátlan, mert atársaság vagyona a tulajdonosok személyes vagyonától nem különül el. A társaság önálló szervezettel nem rendelkezik,a döntéseket a tulajdonosok hozzák, az irányítás, döntés a tulajdonosok személyéhez kötött.

Dia 212

212 Mikor készítsünk üzleti tervet : új vállalkozás indításakor új tevékenység beindításakor hitelfelvételnél csődeljárássorán reorganizáció esetében.

Dia 213

213 Javasolt fejezetek 1. Tömör összefoglalás 2. A külső környezet 3. A vállalat 4. Fő termékek 5. A piacok 6.Technológia 7. Vezetés, szervezet 8. Pénzügyek 9. Javaslatok 10. Bevezetés, ellenőrzés

Dia 214

214 1. Tömör összefoglalás 1. Terjedelme max. 2. oldal 2. Milyen üzletben veszünk részt? Mik atermékeink/szolgáltatásaink, mitől vagyunk különlegesek? 3. Kik a vásárlóink? 4. Milyen a pénzügyi helyzet? Mik akilátások? 5. Mik a valóban fontos problémáink? Milyen tények támasztják ezt alá?

Dia 215

215 1. Tömör összefoglalás (2) 6. Milyen alternatív megoldásokat javaslunk? Mekkora a kockázat, ill. a várható haszon?Milyen a megoldások prioritása? Mi ennek pénzügyi vonzata? 7. Mikor és ki dönt a leírtak megvalósí-tásáról/elvetéséről, milyen azonnali lépések szükségesek? Ki lesz az egyszemélyi felelős? Mi a lefutás időtartama?

Dia 216

216 2. Külső környezet 1. Általános kép, az iparág története, a mai helyzet, a közeljövő. 2. Az iparág fontosabbszereplői. Belföldi/külföldi/vegyesvállalati és helyi résztvevők, ezek jellemzői. 3. Vállalatunk relatív és abszolút súlya,iparági összehasonlító mutatói. 4. A pénzügyi/közgazdasági környezet. Bankok, hitelezési, adózási feltételek.

Dia 217

217 2. Külső környezet 5. A vállalatunk megítélése és ennek okai. 6. Jogi környezet. Várható változások és ezekvállalatunkat érintő hatásai. 7. Demográfiai helyzet, munkaerő helyzet. 8. Az országos és a helyi adatok, trendek. 9.Egyéb, a vállalat számára fontos adatok és előrejelzések.

Dia 218

218 3. A vállalat 1. Ki(k) volt(ak) a vállalat alapítói(i); milyen céllal alapított(ák) a céget? 2. A vállalat története,korszakai. Történtek-e változások az eredeti célhoz képest? 3. Mi(k) a vállalat mai üzleti célja(i)? 4. Kik a legfontosabbbeszállítóink? Kik a legfontosabb vevőink? Kik a legfontosabb konkurenseink?

Dia 219

219 3. A vállalat (2) 5. Mi a vállalatunk sikerének titka? Miért tőlünk, és nem mástól vásárolnak vevőink? 6. Milyen éves

növekedés volt jellemző a vállalatunkra, milyen előrejelzés fogadható el a jövőre? 7. Tudjuk-e milyen gondokkal kellszembenéznünk ma és a jövőben? 8. Erősségeink/gyengeségeink a legfontosabb konkurensünkhöz képest.

Dia 220

220 4. Fő termékek (1) 1. Mi(k) a vállalatunk fő terméke(i)? Milyen vásárlói igényeket elégítenek ki? 2. Miben egyedieka termékeink? (Árban? Technológiában? Minőségben? Különlegességében? Választékban?) 3. Milyen a vásárlóifogadtatásuk más hasonló termékekhez képest? Mi a konkurens termékek előnye, ill. hátránya a mieinkhez képest?

Dia 221

221 4. Fő termékek (2) 4. Árkérdések, pénzügyi háttér. Milyen a termékek árképzése? Milyen a forgási sebesség,készlet, pénzügyi háttér, fedezeti pont? 5. Elosztási csatornák. Nagy- és kiskereskedelmi csatornák (Belföld/export).

Dia 222

222 5. A piacok (1) 1. A piac leírása. Milyen a piac? (to, MFt, belföld/export) Mekkora a piac növekedése, stagnálása,csökkenése? Milyen jövő várható? Mekkora a mi piaci arányunk ma, mi várható a jövőben? 2. A vásárlóink jellemzése.Kik a vásárlóink? (Magánszemélyek, belső továbbfelhasználók, nagy/kiskereskedők)

Dia 223

223 5. A piacok (2) 3. Érzékenység. Mennyire érzékeny a piac/vásárlók az árakra, a minőségre, szolgáltatásokra? 4.Konkurencia. Kik a főbb konkurenseink? Mi az erősségük/gyengeségük velünk szemben? Vannak-e általánosíthatóvonások? 5. Piaci stratégiák. Milyen vásárlókat célzunk meg? Mekkora a célzott vásárlóerő? Hogyan különülünk elversenytársainktól? Milyen piaci stratégiát követünk?

Dia 224

224 6. Technológia (1) 1. A fejezet célja az alapanyag beérkezésétől a végtermék kiszállításáig a technológia értékeléseannak érdekében, hogy sikeresen és hatékonyan lehessen a piacokon megjelenni. 2. A technológia leírása. Melyek akulcsterületek? Hol vannak a szűk keresztmetszetek? Beszállítói követelmények. 3. Személyi vonatkozások. Milyenmunkaerő- szerkezetre van szükség? Hogyan történik a munkaerő kiválasztása?

Dia 225

225 6. Technológia (2) 4. Épület/infrastruktúra. Milyen háttérkörülmények szükségesek a technológiamegvalósításához? Milyen fejlesztések szükségesek? 5. Technológiai gépészet. Összhangban van-e az alkalmazotttechnológia a termék gyártásához szükséges műszaki követelményekkel? Hogyan történnek atermék/technológiafejlesztések és beruházások?

Dia 226

226 7. Vezetés, szervezet (1) 1. A mai szervezet. Milyen a mai szervezeti hierarchia? Melyek a formális (informális)csatornák a vállalaton belül? Jellemző-e a „one man show”? Kik a döntéshozók a felső 3-4 szinten? 2. Management.Mivel foglalkozik a vállalat felső vezetése a vezetői tanácskozásokon? Alkalmaznak-e külső szakértőket? (Jogászokat,könyvszakértőket, vezetési/szervezési tanácsadókat) Milyen a vezetői információs rendszer?

Dia 227

227 7. Vezetés, szervezet (2) 3. Szervezet fejlesztés. Hogyan történik a szervezet korszerűsítése? Hogyan mentenek felembereket? Az új vezetők kiválasztásának szempontjai?

Dia 228

228 8. Pénzügyek (1) 1. A korábbi pénzügyi helyzet. Az elmúlt 3-5 év pénzügyi adatai alapján trendek a fontosabbpénzügyi mutatókról 2. A mai pénzügyi helyzet vizsgálata Ezután kerülhet sor a különböző elemzésekre: Fix és változóköltségek; – Likvid pénzeszközök (Cash flow); – Fedezeti ponti eladások;

Dia 229

229 8. Pénzügyek (2) 3. Előrejelzések. Az előzőek alapján kísérletet kell tenni a rövid távú (1-3 éves) és a hosszú távú(5-10 éves) pénzügyi előjelzésekre. A legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb változatot célszerű megbecsülni, ezek általadott sávban történhet a tervezés.

Dia 230

230 9. Javaslatok 1. Általános javaslatok. Itt kerülnek megfogalmazásra azok a javaslatok, amelyek az üzletág vagytermékcsoport egészének stratégiai összefüggéseit érintik. A javaslatok vitára alkalmas formában kerülnek az anyagba,adatokkal. 2. Rövid távú ajánlások. Ezekről célszerű „menüt” kiállítani a jobb áttekinthetőség érdekében. Az ajánlásokaz azonnali és az 1-1,5 éven belül megvalósítandó javaslatokat tartalmazzák tevékenységekre orientáltan.

Dia 231

231 9. Javaslatok (2) 3. Középtávú ajánlások. A 1,5-3 év időtartamban megvalósítandó ajánlások menüje és részletei.4. Hosszabb távú ajánlások. Ugyanaz a menüs szerkezet, de 3-10 év időtartamra. 5. Az összes ajánláshoz pénzügyiterv és felelős neve tartozik.

Dia 232

232 10. Bevezetés, ellenőrzés (1) 1. A bevezetés előtt az érdekeltek bevonásával meg kell vitatni a javaslatok ésajánlatok – pénzügyi, – személyi, – határidő feltételeit, és célszerű komplett menetrendet kidolgozni a bevezetéshez.2.A menetrendben a „mérföldkövek” pontjait kell megjelölni. Ezek lehetnek egyben döntési csomópontok is.

Dia 233

233 10. Bevezetés, ellenőrzés (2) 3.Lehetőséget kell adni a visszacsatolásra. 4.A bevezetés pontjai mellett biztosítanikell az ellenőrzési pontokat is. Ezek az időpontok csak egyszemélyi felelőssel együtt értendők. 5.A visszacsatolás soránmódosításokra és aktualizálásokra is gondolni kell.

Dia 234

234 1. Év1. hónap2.hónap3. hónap4. hónap5.hónap6. hónap7. hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónapKamatok Törlesztés 2. Év1. hónap2.hónap3. hónap4. hónap5.hónap6. hónap7.

hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónap Kamatok Törlesztés 3. Év1. hónap2.hónap3. hónap4.hónap5.hónap6. hónap7. hónap8.hónap9.hónap10.hónap11.hónap12. hónap Kamatok Törlesztés 3 millió forint 3 évreévenkénti 1 százalékos kamatcsökkentéssel ÜZLETI TERV

Dia 235

TételMegnevezés2005. …… 2010. ABefektetett eszközök IImmateriális javak 1Alapítás átszervezés aktivált értéke2Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3Vagyoni értékű jogok 4Szellemi termékek 5Üzleti vagy cégérték 6Immateriálisjavakra adott előlegek 7Immateriális javak értékhelyesbítése IITárgyi eszközök 1Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoniértékű jogok 2Műszaki berendezések, gépek, járművek 3Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4Tenyészállatok5Beruházások, felújítások 6Beruházásokra adott előlegek 7Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Mérlegterv 235

Dia 236

IIIBefektetett pénzügyi eszközök 1Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2Tartósan adott kölcsön kapcsoltvállalkozásban 3Egyéb tartós részesedés 4Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony álló vállalkozásban 5Egyébtartósan adott kölcsön 6Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. 7Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseBForgóeszközök IKészletek 1Anyagok 2Befejezetlen termelés és fékész termék 3Növendék, hízó- és egyéb állatok4Késztermékek 5Áruk 6Készletekre adott előlegek 236

Dia 237

IIKövetelések 1Vevők 2Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3Követelések egyéb részesedési viszonyban lévővállalkozással szemben 4Váltókövetelések 5Egyéb követelések IIIÉrtékpapírok 1Részesedés kapcsolt vállalkozásban2Egyéb részesedés 3Saját részvény, saját üzletrészek 4Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokIVPénzeszközök 1Pénztár, csekkek 2Bankbetétek CAktív időbeli elhatárolások 1Bevételek aktív időbeli elhatárolása2Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolások 3Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 237

Dia 238

DSaját tőke IJegyzett tőke I/aebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke IIJegyzett, de be nem fizetetttőke IIITőketartalék IVEredménytartalék VLekötött tartalék VIÉrtékelési tartalék VIIMérleg szerinti eredményECéltartalék 1Céltartalék a várható kötelezettségekre 2Céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre 3Egyéb céltartalékokFKötelezettségek IHátrasorolt kötelezettségek 1Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3Hátrasorolt kötelezettségekegyéb gazdálkodóval szemben 238

Dia 239

IIHosszú lejáratú kötelezettségek 1Hosszú lejáratú kapott kölcsön 2Átváltoztatható kötvények 3Tartozásokkötvénykibocsátásból 4Beruházási és fejlesztési hitelek 5Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6Tartós kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8Egyébhosszú lejáratú kötelezettségek IIIRövid lejáratú kötelezettségek 1Rövid lejáratú kölcsönök 1/aebből: átváltoztathatókötvények 2Rövid lejáratú hitelek 3Vevőktől kapott előlegek 4Szállítók 5Váltótartozások 6Rövid lejáratú kötelezettségekkapcsolt vállalkozásokkal szemben 7 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozássalszemben 8Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek GPasszív időbeli elhatárolások 1Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolások 3Halasztott bevételek Források összesen 239

Dia 240

Megnevezés2005.2006.2007./12007/22007/32007/42007össz2008/1 … 2008/4 2008ö.2009/1 … 2009/4 2009ö.2010/1…2010/2 Nyitó pénzeszköz Árbevétel (bruttó) Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevételek Rendkívüli bevételEredményt nem érintő bevételek Bevételek összesen: Beszerzési kiadások (bruttó) Személyi jellegű kifizetések (bér+tb)ÁFA-elszámolás Adóbefizetés Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Egyéb folyó kiadások Kifizetéssaját tőkéből Osztalékkifizetés Befektetett eszközök bővítése Egyéb kifizetés Kifizetések összesen Egyenleg (-/+)Hitelfelvétel (ebből): éven belül éven túl hitelvisszafizetés éven belül éven túl Záró pénzeszköz Pénzforgalmi terv 240

Dia 241

Tétel- szám A tétel megnevezése 2005. tény 2006. tény 2007./ 1 tény 2007/2 tény 2007/3 terv 2007/4 terv 2007 tervössz 2008/1…. 2008/4 terv 2008 terv össz 2009/1…20 09/4 terv 2009 terv össz 2010/1… 2010/2 terv I.Értékesítésnettó árbevétele II.Értékesítés közvetlen költségei III.Értékesítés bruttó eredménye ( I. - II.) IV.Értékesítés közvetettköltségei V.Egyéb bevételek VI.Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (III. -IV. +V. -VI.)VII.Pénzügyi műveletek bevételei VIII.Pénzügyi műveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII. -VIII.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A. ±B.) IX.Rendkívüli bevételek X.Rendkívüli ráfordításokD.RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX. -X.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C. ±D.) XI.Adófizetési kötelezettség F.ADÓZÓTTEREDMÉNY(±E. -XI.) G.MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Eredm é ny-kimutat á s forgalmi k ö lts é g elj á r á ssal (infl áci ó figyelembev é tele n é lk ü l) 241

Dia 242

Fedezeti pont elemzés A költségeknél található táblázat alapján a fix költségek évi mennyisége 4.860 eFt. Az egysertésre jutó változó költség 30,292 eFt. A fedezeti pont ezek alapján a következő képlettel számolva: körülbelül 161db –ra jön ki évente, amelyet a vállaltunk könnyedén teljesít. 242

Dia 243

Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez Eladósodottság foka: Kötelezettségek / eszközök= 670.811 /2.397.344=0,27981 Ebből következik, hogy a társaság eszközállománya csak nagyon kis mértékben van megterhelvekötelezettségekkel. 243

Dia 244

Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök – készletek) / rövid lejáratú kötelezettségek=(1.514.793 – 581894) /507.112 =1,83963 A mutató optimális értéke 1,3 körül van. Ha az eladhatatlan készletek értéke megnő, kisebb lesz a hányados.Rövidtávú likviditás (Forgóeszközök – követelések) / rövid lejáratú kötelezettségek = (1.514.793 – 910.870) / 507.112= 1,19091 Kedvező, ha 1 (azaz 100%) fellett van, láthatóan a vállalat teljesíti ezt a szintet. 244 Mutatószámok atársaság helyzetének megítéléséhez (2)

Dia 245

Likviditási ráta Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek = 1.514.793 / 507.112 = 2,98709 Egységnyikötelezettség teljesítéséhez a társaságnak 2,98 egységnyi forgóeszköze áll rendelkezésre, ami alapján kijelenthetjük,

hogy a társaság likviditása megnyugtató. A nemzetközi gyakorlatban is 2 felett fogadható el az érték. Saiát tökenövekedési mutató: Saját tőke / jegyzett tőke = 1.661.880 / 756.125 = 2,19789 A jegyzett tőke változását mutatja, asaját tőke nagyságában milyen változás következett be. 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal, ám ebben azesetben nincs szó ilyesmiről. Ezen mutató értéke is a társaság stabilitását mutatja. 245 Mutatószámok a társasághelyzetének megítéléséhez (3)

Dia 246

Tőkefeszültség mutatója: Idegen forrás / saját tőke = 670.811 / 1.661.880 = 0,40364 Kifejezi, hogy egységnyi sajáttőkét mennyi teher, azaz idegen forrás terhel. Látható, hogy a cég jellemzően saját forrásokat használ gazdálkodásasorán, és ez több évre visszamenőleg kimutatható. Tőkeerősség: Saját tőke / források = 1.661.880 / 2.397.344 =0,693217 A saját tőke és a forrásösszeg arányát fejezi ki. Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez, ezesetben enyhe emelkedést mutat az előző évihez képest. 246 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (4)

Dia 247

Befektetett eszközök fedezete: Saját tőke / befektetett eszközök = 1.661.880 / 880.553 = 1,88731 A mutató kifejezi,hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvező, ha a mutató minél nagyobb (1vagy afeletti). Ha nagyobb az érték, az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák abefektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A saját tőke lényegesen nagyobb a befektetetteszközök értékénél. Az állandó eszközelemet a saját tőke nagy mértékben fedezi több évre visszamenőleg. 247Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (5)

Dia 248

Tárgyi eszközök fedezettsége: Saját tőke / tárgyi eszközök = 1.661.880 / 810.052 = 2,051572 Kedvezőnek ítélhető, haa saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. Nemzetközi viszonylatban legalább 1, dejó cégeknél 1,5. Ebben az esetben látható, hogy a 2,05-ös arány kitűnő. A saját tőke értéke jelentősen meghaladja atárgyi eszközök értékét. Fedezeti pont elemzés: Fedezeti pont ott van, ahol a teljes árbevétel megegyezik a teljesköltséggel. 2006-ban a teljes árbevétele: 2.720.237 Ft, az összes költség pedig 2.210.923 Ft volt. Ebből látszik, hogymég jóval a fedezeti pont felett, nyereségesen termel a vállalat, hisz a különbözet 509.314 Ft. 248 Mutatószámok atársaság helyzetének megítéléséhez (6)

Dia 249

249 LOGISZTIKA

Dia 250

250 Kiinduló fogalmak „A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásával,tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány”.

Dia 251

251 Szállítók BeszerzésFeldolgozásElosztás Fogyasztók Készletezés

Dia 252

252 Logisztika feladatai A szükséges áruk és szolgáltatások A szükséges időpontban A szükséges helyre A szükségesmennyiségben A piac által igényelt minőségben A lehető legkisebb költséggel A lehető legkisebb környezetikárokozással eljuttathatóak legyenek.

Dia 253

253 A komplex logisztika továbbfejlődésének tényezői –A termelés részaránya a gazdasági folyamaton belül csökken. –A végkibocsátásban egyre nagyobb szerepet kap az eltérő fogyasztói igények kielégítése. –JIT-elv. Megnő a munkaerő-mobilitás jelentősége. –Az elhasznált termékek, a kibocsátás során keletkezett hulladékok minél nagyobb részénekújrahasznosítása. –Humán logisztika.

Dia 254

254 Optimális szolgáltatási színvonal Optimális szolgáltatási színvonalnak közgazdasági szempontból az tekinthető,amikor a szolgáltatási színvonal növeléséből adódó működési költségek görbéje és a logisztikai szolgáltatásokhiányosságai miatti többletköltségeket ábrázoló görbe metszi egymást.

Dia 255

255 Költség Szolgáltatási színvonal Optimális érték Összes költség Logisztikai költségek A logisztikai szolgáltatásokhiányosságai, hibái miatti többlet költségek Logisztikai költségek

Dia 256

256 Controlling „A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátástkoordinálja.” A controllingot a vezetés eszközeként tartjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt,hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A controlling a terv-tény adatokösszevetésével az eltérések ellenőrzését, elemzését végzi.

Dia 257

257 A controlling szemlélete célorientáltság szűkkeresztmetszet- orientáltság jövőorientáltság költségtudatosság.

Dia 258

258 A controlling „szabályozóköre” TERVEZÉS (TERV) MEGVALÓSÍTÁS (TÉNY) SZÁMBAVÉTEL (TERV/TÉNYELTÉRÉSELEMZÉS ) ELTÉRÉS VAN-E? JAVASOLT BEAVATKOZÁS igen nem

Dia 259

259 Szervezet típusok Államhatalmi (parlament, önkormányzatok, bíróságok) Felső államigazgatás (kormány,minisztériumok, hatóságok, felügyeletek – termelői (ipari, mezőgazdasági) – kereskedelmi – szolgáltatásokat végző –pénzügyi – oktatási, kulturális – egészségügyi – fegyveres testületek szervezetei – média – egyházi – és civilszervezetek, szerveződések

Dia 260

260 A vállalkozásoknak a költségstruktúra kialakításánál, a költségek meghatározásánál van a leginkább„szabadságfoka”, illetve mozgástere. Költségtudatosság

Dia 261

261 A controlling tervezési rendszer három fő részből áll a tervezés munkafolyamata a tervezés területei a tervezésidőhorizontja A controlling tervezési munkafolyamata alulról felfelé, felülről lefelé ellenáramú.

Dia 262

262 A contollingtervezés fő területei Teljesítménytervezés (erőforrás) Költségtervezés (költséghely nem költségviselő)Finanszírozástervezés (HBCS) Eredménytervezés (ÁKFN) pénzügyi tervezés (likviditás)

Dia 263

263 Eltéréselemzés Homogén költségeloszlású társaságnál alkalmazott elemzési módszer, amely a közvetett ésközvetlen költségek megoszlását veti össze, meghatározott sávhatárokon belül, a tervvel a bázissal, illetve az ágazatjellemző mutatóival és azt vizsgálja, hogy vannak-e kiugróan magas eltérések, amelyek veszélyeztetik a társasággazdálkodását. (labordiagnosztika)

Dia 264

264 Éves eredménykimutatás táblázata Megnevezés Terv (MFt) Tény (MFt) Eltérés (MFt)% Nettó árbevételProporcionális költségek (-) Fedezeti összeg Vállalkozás fix költségei (-) Vállalkozás nettó eredménye

Dia 265

265 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db)

Dia 266

266 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség

Dia 267

267 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség

Dia 268

268 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség ÖsszköltségÁrbevétel

Dia 269

269 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség ÖsszköltségÁrbevétel Fedezetipont Veszteség Nyereség

Dia 270

270 Fajlagos költség - globalizáció Összköltség Kibocsátott mennyiség (db)

Dia 271

271 Szállítói hitelezői biztosítékok

Dia 272

272 Elsőosztályú biztosítékok forintfedezet devizafedezet bankgarancia fedezetigazolás bankgarantált fedezeti váltóbiztosító által garantált fedezeti váltó készpénzben teljesítendő állami garancia

Dia 273

273 Másodosztályú biztosítékok tőzsdén jegyzett értékpapír ingatlan opciós vétel másodosztályú bank, ill. biztosító általgarantált fedezeti váltó másodosztályú bankgarancia elsőosztályú ügyfél készfizető kezessége

Dia 274

274 Harmadosztályú biztosítékok ingatlan jelzálog elidegenítési és terhelési tilalom mellett hitelfedezeti biztosításmásodosztályú ügyfél készfizetői kezessége kézizálog

Dia 275

275 Az árbevétel Árbevétel = Σ Q i P i n i=1 Q i az i-edik termék mennyisége P i az i-edig termék eladási ára –keresletalapú árképzés – költségalapú árképzés – versenytárs-alapú árképzés

Dia 276

276 – átlagköltség AC = = összköltség termelt mennyiség TC Q – átlagos változó költség AVC = = változó költségektermelt mennyiség VC Q – átlagos fix költség AFC = = fix költségek termelt mennyiség FC Q Mutató számok

Dia 277

277 – határköltség MC = = összköltség növekménye termelés növekménye TC Q Q – átlagos profit A = =termelt mennyiségQ összprofit T T – határprofit M = = termelés növekménye Q Q profit növekményeT T Mutató számok

Dia 278

278 Befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök eszközök összesen X 100 A mutató értékének növekedése aztjelzi, hogy az „állandó tőkeelem” aránya nőtt, s ennek állandó költségével (értékcsökkenése) számolni kell.

Dia 279

279 Befektetett eszközök fedezete Saját tőke Befektetett eszközök X 100 Kedvező, ha a mutató minél nagyobb.

Dia 280

280 Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke Tárgyi eszközök X 100 Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban eztaz eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. (A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jócégeknél 150% körüli érték alakul ki.)

Dia 281

281 Eszközök fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen Kedvezőnek ítélhető meg, ha mutatóértéke 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során.

Dia 282

282 Tárgyi eszközök hatékonysága Kifejezi, hogy egységnyi tárgyi eszközre mennyi nettó árbevétel jut. Értékesítésnettó árbevétele Tárgyi eszközök X 100

Dia 283

283 Készletek fordulatszáma Értékesítés nettó árbevétele Készletek A mutató értéke annál kedvezőbb, minél nagyobbegynél.

Dia 284

284 Tárgyi eszközök elhasználódása Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Kedvező, ha a mutatóértéke minél közelebb van a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. X 100

Dia 285

285 Tárgyi eszközök megújítási mutatója (A beruházás fedezete) Tárgyévi beruházás Értékcsökkenési leírás A mutatóértéke akkor kedvező, ha az minél magasabb. X 100

Dia 286

286 A források szerkezete Idegen forrás Források összesen Kedvező a társaság számára, ha a források összetételébena saját források a meghatározóak, azaz a mutató értéke minél kisebb. X 100

Dia 287

287 Adósságállomány fedezettsége Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Akkor kedvező, ha a mutató értéke nő.X 100

Dia 288

288 Eladósodottság foka Kötelezettségek Eszközök összesen A mutató kifejezi, hogy a társaság eszközállományamilyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. X 100

Dia 289

289 Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz Vevők Szállítók A száznál kisebb mutató azt jelzi, hogy a vevőállományta szállítóállomány finanszírozza. 100 feletti mutatónál a társaság kintlévőségei (vevőállomány) nagyobb, mint aszállítóállomány. X 100

Dia 290

290 Likviditási gyorsráta Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek A mobilizálható eszközökettartalmazza a mutató összehasonlítva a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató a biztonságos minimális érték, 1,3körül van.

Dia 291

291 Rövid távú likviditás II. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek A készletek mobilizálása nehezebb,mint a követelések behajtása. A mutató értéke akkor kedvező, ha értéke a 100 felett van. X 100

Dia 292

292 Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A mutatószám a nemzetközigyakorlatban általában 200% körül elfogadható. X 100 A mutató az egy éven belül lejáró kötelezettségek és az évenbelül mobilizálható eszközök arányát fejezi ki.

Dia 293

293 Likviditási mutató Forgóeszközök Kötelezettségek/100 A mutató kifejezi, hogy egységnyi (100 Ft) kötelezettségteljesítéséhez mennyi egy éven belül mobilizálható forgóeszköz áll rendelkezésre.

Dia 294

294 Saját tőke növekedési mutató Saját tőke Jegyzett tőke Az 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal.

Dia 295

295 Tőkeerősség Saját tőke Források összesen Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez. X 100

Dia 296

296 Beruházási döntések a vállalatnál A tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyitevékenységet beruházásnak nevezzük. – pótló beruházások – bővítő beruházások

Dia 297

297 A beruházás átlagos jövedelmezősége Ny B j = B Ny Nyereség BPénzbefektetés

Dia 298

298 A megtérülési idő Bi B B i = Ny

Dia 299

299 A forgási sebesség Bs M i B s = B:Ny MiLétesítmény tervezett használati ideje

Dia 300

300 A vállalat kínálata az ártól, illetve az azzal megegyező határköltségtől függ. A versenyző vállalat kínálati görbéjeegybeesik a vállalat határköltség-függvényének a rezervációs ár feletti szakaszával. Költség termelés QBQBhatárköltség átlagos változó költség átlagköltség B A A vállalat kínálata

Dia 301

301 Költség, ár termelés QBQB határköltség Q B = fedezeti mennyiség B = egységár A = átlagköltség AB = átlagosprofit átlagköltség B A Kompetitív vállalat kínálata

Dia 302

302 A határbevétel (Marginal Revenue) kifejezi, mennyivel változik az összbevétel, ha az értékesítést egy pótlólagosegységgel növeljük. határbevétel = = összbevételváltozás mennyiségváltozás TR Q Q Határ árbevétel

Dia 303

303 A monopólium profitmaximuma költség, ár termelés Q* Q* = profitmaximalizáló kínálat P* = profitmaximalizáló árD = kereleti görbe MRD MCP* MR = határbevétel MC = a határköltség = profit

Dia 304

304 A pénzpiac A pénz fogalma és kialakulása. A bankszámlapénz és a pénzteremtés. Egyszintű és kétszintűbankrendszer. Pénzteremtés a modern bankrendszerben. A pénzkínálat értelmezése és szabályozása. Pénzkeresletimotívumok. A pénzpiaci egyensúly.

Dia 305

305 A pénz fogalma és kialakulása ÖNÁLLÓ HÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS → nincs árucsere vagy jelentéktelen mértékűMUNKAMEGOSZTÁS – SPECIALIZÁCIÓ → árucsere

Dia 306

306 Közvetlen termékcsere vagy barter minél fejlettebb a munkamegosztás, annál több az elcserélendő jószág,gyakoribb, hogy meghiúsul a csere; megoldás: minden jószágtulajdonos elfogad olyan dolgokat is, amelyekre aközvetlen szükséglet-kielégítés céljából nincs szüksége, de azt a cserepartnerek, akiktől valamilyen jószágot szeretnemegszerezni, elfogadják fizetségként.

Dia 307

307 A pénz mint csereeszköz A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széleskörben elfogadott. A legszélesebb körben és talán a leghosszabb idő át elfogadott fizetési eszköz az arany volt.

Dia 308

308 Árupénzek Árupénznek nevezzük az általános közvetítőként szolgáló termékeket. Az egyéb árupénzeket (só,marha, cigaretta) kiszorították a nemesfémek (arany, ezüst): viszonylag kevés lévén belőlük, kis mennyiségben is nagyértéket képviselnek (ritkaság); nem romlandók (hosszú ideig tartható bennük a vagyon); jól oszthatók; más célratörténő felhasználásuk nem jelentős.

Dia 309

309 A pénz fogalma A pénz általánosan elismert csereeszköz, amelynek belső értéke nincs, kifejezi más áruk árát,illetve alkalmas vagyonfelhalmozásra.

Dia 310

310 A pénz kialakulásával új közgazdasági fogalmak születtek az eladó (aki pénzt kap áruért), vevő (aki pénzt adáruért) és az ár (az a pénzmennyiség, amit fizetni kell az áru egységéért) (értékmérő funkció).

Dia 311

311 A pénzérme Kezdetben az árakat természetes mértékegységben (súly) fejezték ki – szakértelmet igényelt apénzzel történő fizetés → megoldás: a pénzérme. A pénzérme meghatározott súlyú és finomságú nemesfémdarab,amit valamilyen közhatalom szavatol.

Dia 312

312 A magánbankok a következő módokon juthatnak bankjegyhez: 1. Hitelt kérnek a jegybanktól, amit kívánságukrabankjegyben kapnak kamat ellenében. 2. Az általuk már leszámítolt (diszkontált) magánváltókat visszleszámítoltatják(rediszkontáltatják) a jegybankban. 3. Értékpapírokat, aranyat, külföldi bankjegyeket adnak el a jegybanknak.

Dia 313

313 A modern pénzrendszer Bankrendszer Vállalatok Lakosság (háztartások) Az állam (költségvetés) Külföld

Dia 314

314 A jegybank alapfunkciói (1) A jegybank bocsátja ki a bankjegyet és az érmét (bankjegy + érme = készpénz), Abankok bankja, A kormány bankja, Ellenőrzi és szabályozza a pénzkibocsátást és a pénzforgalmat, Kezeli az országmonetáris tartalékait, Intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.

Dia 315

315 A jegybank által felszámított kamat mértéke a rediszkontláb. A jegybank hitelt nyújt a magánbankok- nak, és ahitelért kamatot is felszámít, amit refinanszírozási kamatlábnak nevezünk. A jegybank alapfunkciói (2)

Dia 316

316 A kereskedelmi bankok teremtik meg a bankszámlapénzt. Egyéb pénzintézetek takarékpénztárak, biztosítók,tőzsdék Pénzteremtés a modern bankrendszerben

Dia 317

317 A modern pénz formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé,amely a bank-rendszer hitelnyújtási tevékenységének eredménye, ezért hitelpénznek nevezzük. Hitelpénz (1)

Dia 318

318 A hitelpénz olyan pénz, amelyik hitelnyújtással keletkezik, és hitelvisszafizetéssel szűnik meg. Hitelpénz (2)

Dia 319

319 A pénz funkciói Árak mércéje, Forgalmi eszköz, Fizetési eszköz - a pénzmozgás időben elválik Felhalmozási eszköz

Dia 320

320 A forgalomban levő készpénz és a látra szóló folyószámlabetét együttesen a szűken értelmezett pénz vagytranzakciós pénz. Ezt a pénz- mennyiséget M1 rövidítéssel jelöljük. A korlátozottan forgalomképes pénzformákat kvázipénznek nevezik. A tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a kvázi pénzmennyiségét. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti. A pénz formái

Dia 321

321 A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben A refinanszírozási kamatláb növekedésével apénzkibocsátás mérséklődik. A pénz-kínálat tehát ellentétes irányban változik, mint a refinanszírozási kamatláb. Akötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembenifolyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknálvezetett számlájukon. (5%)

Dia 322

322 1 M = ---- JBP t Ma forgalomba kerülő pénz mennyisége ta kötelező tartalékráta JBPa rendelkezésre állójegybankpénz mennyisége Forgalomban lévő pénz mennyisége

Dia 323

323 A kötelező tartalékráta reciproka – 1/t – a pénzmultip- likátor, amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénzhányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba. A központi bank értékpapír, arany vagydeviza adásvételét nyílt piaci műveletnek nevezzük. Az árszínvonal egy adott időszakban átlagosan tartani kívántpénzmennyiség. Jegybanki eszközök

Dia 324

324 A pénzkereslet A gazdasági szereplőinek pénzigénye jelenti a pénzkeresletet. L = k x Y La reálpénz-kereslet kajövedelmi forgási sebesség Ya reáljövedelem

Dia 325

325 Nominális pénzkereslet M D = P x L Ma nominális pénzkereslet Paz árszínvonal Lreálpénzkereslet

Dia 326

326 A pénzpiac A pénzpiac az azonnal felhasználható pénz keresletének és kínálatának összessége, azok kölcsönhatásaés mozgása. A pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát a kamatláb mozgása teremti meg.

Dia 327

327 A tőzsde A tőzsde olyan piac, amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja; az adásvétel szervezett ésszabályozott formában történik. Se az áru se a szállító se a vevő nincs jelen az adásvételnél.

Dia 328

328 Bonyodalmak a fémpénz körül A pénzérme is ÁRUPÉNZ, a többi áruhoz hasonlóan termelik. A gazdaságbanforgalomban lévő pénz mennyisége a pénztermeléstől függ, maximálisan annyi lehet belőle, amennyit egy adottidőpontig előállítottak. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZMENNYISÉG < AZ ÁRUFORGALOM ZAVARTALANLEBONYOLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZMENNYISÉG Két lehetőség: a fizetés később történik (fizetési eszköz funkció)pénzhelyettesítővel való fizetés

Dia 329

329 A bankszámlapénz kialakulása a kereskedelem fellendülése – célszerűbbnek látszott a nemesfém helyett az annakértékét kifejező, de sokkal kisebb helyen elférő és könnyebb papír alapú pénzhelyettesítők után nézni az utazók,lovagok, akik hosszú időre elhagyták lakóhelyüket, nem vitték magukkal aranyban felhalmozott vagyonukat, hanemelhelyezték egy megbízható pénzváltónál pénzváltók (pad, olaszul: banco) – elismervényt állítottak ki a letétbehelyezett pénzről; amennyiben ezt elfogadják fizetésnél – pénzhelyettesítő. (De ez NEM HITELMŰVELETBŐLszármazik!)

Dia 330

330 A váltó Fizetésre kötelező ígéret. Idegenváltó Sajátváltó Milyen lehetőséget kínál a váltó?

Dia 331

331 A bankszámlapénz A bankszámlapénz a látra szóló folyószámla- követelések összessége. A bank hitelnyújtáskorpénzt teremt, folyószámlapénz formájában.

Dia 332

332 Fizetés bankszámlapénzzel A letétbe helyezett pénzösszegek nyilvántartása A folyószámlákon elhelyezett pénzzelfizetni lehet anélkül, hogy aranypénz mozdulna meg. A bankszámlapénz itt még csak tükörképe azaranypénzbetéteknek. Banki mérlegEszközökForrások „x” folyószámlája TTKK„y” folyószámlája Betétek 500Aranypénz500 2003001. 100

Dia 333

333 Az egyszintű bankrendszer a pénzhelyettesítőket a bankok mint egymástól függetlenül működő intézményekteremtik és a pénzhelyettesítők a hitelek visszafizetésével szűnnek meg a pénzteremtés korlátjai hitelkereslet likviditásiráta

Dia 334

334 A klasszikus bankjegy A klasszikus bankjegy a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete. A leszámítolás(diszkontálás) egy még le nem járt hitel átvállalásakor a hátralévő időre járó kamat levonása.

Dia 335

335 A stabil pénzügyi rendszer mint közjószág a gazdaságot pénzhelyettesítőkkel ellátó bankrendszer akkor működik,ha a pénzhelyettesítőket nem akarják tömegesen pénzre (aranyra) váltani súlyos gazdasági visszaesések – bankcsődök– láncreakció → a bankok ügyfeleit is magával rántja biztonságos pénzellátás – közhatalmi beavatkozást kényszerítki – központi bankok, kétszintű bankrendszer

Dia 336

336 Kétszintű bankrendszer az aranypénz- rendszerben Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és/vagy az ezüst(monometallizmus vagy bimetallizmus) a csereeszköz, aranystandardnak (aranypénzrendszer- nek) nevezzük. Tisztaaranystandard esetén az aranyérmét helyettesítő papírok (pénzhelyettesítők) korlátlanul beválthatók azonos értékűaranyra. JEGYBANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK …

Dia 337

337 A kétszintű bankrendszer Magánbank BANKON KÍVÜLI (MAGÁN)SZFÉRA JEGYBANKBANKRENDSZERBANKRENDSZER BANKRENDSZERBANKRENDSZER

Dia 338

338 A jegybank vagy központi bank funkciói üzleti (kereskedelmi) banki feladatokat nem lát el, nem nyújthatközvetlenül hitelt a nem banki szférának nem profitorientált a bankok bankja állami jellegű intézmény feladata, hogybiztosítsa ország pénzének értékállóságát, szabályozza a pénzforgalmat, valamint felügyelje a kereskedelmi bankoktevékenységét bankjegyet, amely a törvényes fizetőeszköz, csak a jegybank bocsáthat ki (továbbra is az arany a pénz,amelyet a kibocsátott bankjegyek törvényesen helyettesítenek) csak a jegybank vált be bankjegyet aranyra!

Dia 339

339 A kétszintű bankrendszer működése kereskedelmi bankok hitelnyújtás bankjegyben hitelnyújtás számlapénzbenhogyan juthat jegybankpénzhez a kereskedelmi bank betétgyűjtés refinanszírozási hitel rediszkontálás aranyat,értékpapírt, külföldi bankjegyet ad el a jegybanknak Kereskedelmi bankEszközökForrások Bankjegy 200Betétek 1000Hitel 800 Bankjegyben kell likvidnek lennie! A betétes bármikor kérheti látra szóló betétjét bankjegyben!

Dia 340

340 A pénzállomány szerkezete az arany addig tölti be a végső biztosíték szerepét, amíg nincs rá szükség az aranyrabeválthatóság felfüggesztése, az aranystandard vége aran y bankjeg y bankszámlapénz

Dia 341

341 A pénzmennyiség szabályozása nyílt piaci műveletek tartalékráta-szabályozás refinanszírozási hitelkamatpolitikarediszkontláb-politika

Dia 342

342 Pénzkategóriák forgalomban lévő készpénz (KP f ) + jegybanki tartalékok = M0 (monetáris bázis) látra szólóbetétek + KP f = M1 (a mi modellünkben ez lesz a pénzkínálat) pénzmultiplikátor = M1/M0 (ha nincs készpénztartás,akkor 1/t) M1 + határidős betétek (kvázipénz) = M2

Dia 343

343 A pénzkínálat értelmezése M S = nominális pénzmennyiség vagy nominális pénzkínálat M S /P = reálpénzmennyiség M S /P M/P i

Dia 344

344 Pénzkeresleti motívumok tranzakciós pénzkereslet óvatossági pénzkereslet spekulációs pénzkereslet

Dia 345

345 A spekulációs célú pénzkereslet a kamatláb jelenlegi szintje és a kamatvárakozások ha i magas, akkor többenszámítanak annak csökkenésére ha i alacsony, akkor többen számítanak annak növekedésére példa: az értékpapírokárfolyama és a kamatláb közötti összefüggés a spekulációs pénzkereslet alakulása a kamatláb jelenlegi szintje alacsony várakozások: a kamatláb emelkedni fog az értékpapírok árfolyama csökkenni fog ezért nem érdemes

értékpapírban tartani a vagyont a kamatláb jelenlegi szintje magas várakozások: a kamatláb csökkenni fog azértékpapírok árfolyama nőni fog ezért inkább értékpapírban érdemes tartani a vagyont

Dia 346

346 A pénzpiac modellje és a pénzpiaci egyensúly M S /P M/P i L(Y,i) i*i*

Dia 347

347 A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI Nemzetgazdasági teljesítmény, nemzetgazdasági folyamatok A nemzetgazdaság egyország gazdasági szereplőinek (vállalatok, háztartások, az állami szektor és a bankrendszer) összessége és a köztüklévő kapcsolatok rendszere.

Dia 348

348 A nemzetgazdasági teljesítmény, fogalmak és mérésük System of National Accounts – SNA. Minden gazdaságiteljesítményt, ami valamilyen létező szükségletet elégít ki, számításba vesz, tehát a nem anyagi teljesítményeket isösszegzi.

Dia 349

349 A gazdasági tranzakció termelés, értékesítés, beruházás, stb. az egyik fél pénzt fizet a másiknak, az egyik félnél újpénzügyi követelés jön létre egy másikkal szemben, megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben. Monetáris aza tranzakció, amelynek keretében fizetés történik.

Dia 350

350 A gazdaság szereplőit az SNA intézményi egységeknek nevezi. Az SNA az intézményi egységet olyan gazdaságiegységként határozza meg, amely saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák (kötelezettségek)vállalására, továbbá gazdasági tevékenységekre és más egységekkel való tranzakciókra. barterek, természetbenitranszferek, gazdasági egységen belüli tranzakciók. Nem monetáris az a tranzakció, amelynél az egyik félnek sem kellpénzt fizetnie, illetve nem jön létre pénzügyi követelés, vagy nem szűnik meg egy meglévő tartozás. Nem monetáristranzakciók

Dia 351

351 vállalatok, nonprofit intézmények, az állam, a háztartások, külföld. Az intézményi egységek típusai: Az SNA szerintaz összes gazdasági egység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azon szolgáltatásit, amelyeketsaját tagjaik részére nyújtanak.

Dia 352

352 OUTPUT Az output azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják (elhagyhatják) atermelőegységet. OUTPUT= ÉRTÉKESÍTÉS + SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK VÁLTOZÁSA + SAJÁT TERMELÉSŰTŐKEJAVAK BERUHÁZÁSA A nominális (pénzben mért) kibocsátás az egyes gazdasági egységek outputjainak árakontörténő összegzése. Nemzetgazdasági szinten ezt bruttó kibocsátásnak – Gross Output (GO) – nevezzük.

Dia 353

353 A halmozódás problémája és a termelőfogyasztás. A többes számbavételt úgy kerülhetjük el, ha minden egyestermelőegységnél levonjuk azon megvásárolt áruk árát, amelyek általuk további feldolgozásra kerültek, azaz amelyekettermelési céllal elfogyasztottak. Egy időszak termelőfogyasztása olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket atermelési folyamat átalakít, vagy teljes mértékben fel-, illetve elhasznál. A hozzáadott érték. Ha a termelőfogyasztástlevonjuk a gazdasági egység outputjának értékéből, eredményül a hozzáadott értéket (value added) kapjuk.

Dia 354

354 OUTPUT = TERMELŐFOGYASZTÁS+HOZZÁADOTT ÉRTÉK Összgazdasági szinten a hozzáadott értékek összege abruttó hazai termék (Gross Domestic Product, roviden GDP). A bruttó hazai termék (GDP) egy ország rezidens egységeiáltal egy adott időszakban – általában egy évben – előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak ésszolgáltatások összessége. A GDP-ből levonjuk az értékcsökkenés összegét, a nettó hazai terméket (Net DomesticProduct – NDP) kapjuk. A tényleges megtakarítás nagysága mindig megegyezik a rendelkezésre álló jövedelembőlfogyasztásra el nem költött összeggel. GDP

Dia 355

355 A gazdaságban a kiadások fogyasztási cikkekből, beruházási javakból és kormányzati vásárlásokból állnak. Ajövedelem pedig fogyasztás, megtakarítás és adófizetés. Kiadások = Termelés = Jövedelem = FelhasználásC+I+G=Y=C+S+T(1) aholY= a termelés és a jövedelem értéke C= a fogyasztási cikkek vásárlása G= a kormányáruvásárlása T= az adók értéke I= a beruházási javak vásárlása S= a megtakarítások értéke Makrogazdaságiösszefüggések

Dia 356

356 A két oldalon szereplő fogyasztás azonos, akkor a kiadási és a két oldalon szereplő többi tényezőnek meg kellegyezni egymással: I+G=S+T A magánszektor megtakarításának meg kell egyeznie a beruházások és a kormányzatitúlköltekezés (a költségvetési deficit) összegének nagyságával. S=I+G–T Makrogazdasági egyensúlyi feltételek

Dia 357

357 A jövedelmek elosztása (1) Az elsődleges jövedelmek összege összgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték, azNDP. Az elsődleges jövedelemelosztás során két nagy jövedelemcsoport képződik: – alkalmazottak illetménye, –működési eredmény, – a termelési tényezők jövedelme, – a tulajdonjogból származó jövedelmek, – földjáradék, –egyéb tulajdonjövedelem (kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb.

Dia 358

358 A nettó nemzeti jövedelem az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.Jelölésére az NNI betűket használjuk (Net National Income). A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income –GNI) az értékcsökkenés összegét is tartalmazza; a nettó nemzeti jövedelem + amortizáció. A bruttó rendelkezésre állónemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income – GNDI) A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NetNational Disposable Income – NNDI). A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem egyúttal az az összeg, amelyet anemzet végső fogyasztásra, illetve megtakarításra használhat. A jövedelmek elosztása (2)

Dia 359

359 bruttó kibocsátás – termelő fogyasztás bruttó hazai termék – amortizáció = nettó hazai termék + belföldiekkülföldről kapott elsődleges jövedelme – külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme bruttó nemzeti jövedelem –amortizációs = nettó nemzeti jövedelem + külföldről kapott transzferek – külföldre utalt transzferek Bruttó nemzetirendelkezésre álló jövedelem – amortizáció = = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem Nettó nemzet jövedelem

Dia 360

360 GDP GNI GNDI belföldön megtermelt összes elsődleges jövedelem Belföldiek külföldön realizált elsődlegesjövedelme belföldiek otthon realizált elsődleges jövedelme külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme Külföldrőlkapott transzferek belföldiek otthon felhasználható jövedelme külföldre utalt transzferek GDP, GNI, GNDI

Dia 361

361 Megnevezés 200120022003200420052006 GDP folyó áron, milliárd HUF15274,917203,718935,720712,322026,823561,5 GDPvolumenindex104,1104,3104,1104,9104,2103,9 Háztartásokfogyasztása volumenindex105,7109,8107,8103,2103,8101,2 Közösségi

fogyasztásvolumenindex101,6105,5105,3100,0100,294,5 Bruttó állóeszköz- felhalmozásvolumenindex105,1110,1102,1107,7105,698,2 Belföldi felhasználásvolumenindex102,2106,4106,1104,2101,4100,5Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex108,1103,9106,2115,7111,6118 Termékek és szolgáltatásokimportja volumenindex105,3106,8109,3114,1106,8112,6 Bruttó átlagkeresetindex118,0118,3112,0106,0108,8108,1Nettó átlagkeresetindex116,2119,6114,3105,6110,1107,5 Egy keresőre jutó reálbérindex106,4113,6109,298,9106,3103,5 Főbb makrogazdasági adatok (1)

Dia 362

362 Főbb makrogazdasági adatok (2) Megnevezés 200120022003200420052006 Fogyasztóiárindexindex109,2105,3104,7106,8103,6103,9 HUF/EUR árfolyam-256,7243,0253,5251,7248,0264,3 Foglalkoztatottakszáma1000 fő3868,33870,63921,93900,43901,53930,1 Munkanélküliségi ráta (ILO) %5,75,85,96,17,27,5 Iparitermelésvolumenindex103,6102,8106,4107,4107,0110,1 Építőiparitermelésvolumenindex108,3117,8102,0105,8116,198,4 Kiskereskedelmiforgalomvolumenindex104,1108,8109,0105,8105,5104,1 Áruexportvolumenindex(HUF)107,7105,9109,1118,4111,5116,8 Áruimportvolumenindex (HUF)104,0105,1110,1115,2106,1112,6Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR-3551,9-3423,8-4167,3-3914,7-2903,9-1964,2 Fizetési mérlegegyenlegeGDP %-ában-6,0-7,0-7,9-8,4-6,8-5,8 Fizetési mérleg egyenlegemillió EUR-3577-4929-5933-6915-6090-5197Külső finanszírozási igényGDP %-ában-5,4-6,7-8,0-8,1-6,0-5 Külső finanszírozási igénymillió EUR-3219-4727-5965-6655-5381-4483,4 Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában-4,0-8,9-7,2-6,5-7,8-9,2 Bruttó államadósság (ESA95)* GDP %-ában52,155,658,059,461,766,0

Dia 363

363 A végső felhasználás – végső fogyasztás, – tőkeképződés, – nettó export. GDP felhasználása

Dia 364

364 Az árupiac Az aggregált keresleti függvény megmutatja, hogy a gazdaság szereplőinek összes kereslete hogyanalakul az egyes árszintek mellett. Az aggregált kínálati függvény a különböző árszintekhez rendeli hozzá a vállalatiszektor által eladásra kínált össztermék-mennyiséget.

Dia 365

365 Makrogazdasági egyensúly – gazdasági növekedés – infláció – foglalkoztatottság Makrogazdasági egyensúlytényezői

Dia 366

366 Az árupiaci összkereslet A szűken értelmezett árupiac mindezek alapján a reálkereslet és a reálkínálat alakulását éskölcsönhatását jelenti. c = = C Y C Y fogyasztásnövekmény jövedelemnövekmény

Dia 367

367 A megtakarítási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy egységnyi többletjövedelemből mennyit akarnakmegtakarítani. s = = S Y S Y megtakarításnövekmény jövedelemnövekmény A fogyasztási függvény C YFogyasztási kereslet

Dia 368

368 A beruházási kereslet Egy nemzetgazdaságban azokat a beruházásokat érdemes megvalósítani, amelyek várhatósaját hozama (belső kamatlába) meghaladja az aktuális piaci kamatlábat. A kamatláb növekedésével a beruházásikereslet csökken. Beruházás kereslet

Dia 369

369 Árupiaci egyensúly Az árupiaci egyensúly esetén az összkereslet értéke megegyezik a kibocsátás, illetve ajövedelem nagyságával, és egyben a megtakarítási szándék éppen akkora, amekkora a beruházási kereslet és aköltségvetési hiány összege.

Dia 370

370 Árupiaci összkínálat Az árupiaci összkínálat az árupiaci összkereslethez igazodik. Az árupiac egyensúlya azösszkereslet és összkínálat egyensúlya. Az árupiac egyensúlya akkora jövedelem, illetve kibocsátás mellett alakul ki,ahol az összkereslet értéke éppen megegyezik a jövedelemmel.

Dia 371

371 A multiplikátor hatás A beruházási kereslet növekedése jövedelem- növekedést és további keresletnövekedést váltki.

Dia 372

372 A munkapiac A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és –kínálat,valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező, adásvétele történik.

Dia 373

373 A munkakínálat Az összesített (aggregált) munkakínálati függvény megmutatja, hogy különböző reálbér melletthány fő kíván adott időszakban a gazdaságban munkát vállalni. A munkakínálat maximális nagysága az ország aktívnépessége.

Dia 374

374 Munkanélkülinek minősül az, aki – a felmérés idején hetente 1 órát sem dolgozott, és nincs olyan munkája, amitőlcsak átmenetileg volt távol, és – aktívan keresett munkát az előző 4 héten, és – munkába tudna állni két héten belül. Amunkakereslet Az összesített (aggregált) munkakeresleti függvény azt fejezi ki, hogy a vállalati szektor egészekülönböző reálbérek mellett mennyi munkást akar alkalmazni, ha az alkalmazásukból eredő kibocsátást zavartalanulértékesíthetik, vagyis azzal megegyező az összkereslet.

Dia 375

375 A munkanélküliség csökkentésének szükségessége és korlátai Munkanélküliség hatásai Csökkentéséneklehetőségei és ára Kormányzati kiadások

Dia 376

376 Időszak Szak-BetanítottSegéd- Szellemi foglalkozásúÖsszesen munkás 2003.124 39887 00988 72759 805359 9392004.138 66595 18096 93469 818400 597 2005.144 33896 36699 29770 648410 649 2006.142 80090 75598 82371061403 439 Forrás: www.ksh.hu A nyilvántartott munkanélküliek száma (KSH)

Dia 377

377 Munkanélküliségi ráta Magyarországon Forrás: www.ksh.hu

Dia 378

378 A makroegyensúly tényezői összkeresletösszkínálatfoglalkoztatás árszínvonal beruházás kamatlábpénzkereslet

Dia 379

379 Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában Gazdaságpolitikai célok: Egyenletes gazdaságinövekedés Teljes foglalkoztatottság Árstabilitás Külső és belső pénzügyi egyensúly Az állami beavatkozás eszközei:Költségvetési politika Monetáris politika

Dia 380

380 Költségvetési politika Az állami költségvetés a kormányzat, (a központi és helyi) állami szervek bevételeinek éskiadásainak összessége. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegérevonatkozó döntések összessége.

Dia 381

381 Az állami költségvetés bevétele adók, vámok, illetékek. Az adó mindazon állami bevétel, amelynek befizetését azállami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Adók fajtái Költségvetés bevételei

Dia 382

382 Az APEH által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása adónemenként millió Ft M e g n e v e z é s 2000.év2001. év2002. év2003. év2004. év2005. év Társasági adó 292 722351 856396 556413 662448 708430 051Hitelintézetek különadója -----35 574 Személyi jövedelemadó 938 0301 116 6581 273 5731 314 4191 360 3521 437115 Általános forgalmi adó 1 153 7501 243 8991 304 8711 699 5571 727 7461 785 316 Fogyasztási adó 34 5074082448 47161 0127 590- Játékadó 27 93534 29338 82249 21160 40866 377 Gépjárműadó 8 2508 4848 6722190-Munkaadói járulék 93 874110 015131 096146 186157 334172 605 Munkavállalói járulék 42 97750 30959 81747 1414826052 264 Különféle alapok, alapszerű befizetések 29 23133 15735 90437 60950 58866 471 ebből: Rehabilitációshozzájárulás 2 1792 4992 8033 2848 06711 404 Idegenforgalmi, illetve turisztikai hozzáj. 4 3244 9362 240-30-Nemzeti kultúrális járulék 4 3495 0735 9718 0317 8007 277 Szakképzési hozzájárulás 11 87614 23817 08718 5862134624 857 Környezetvédelmi és környezetterhelési díj 6 0936 1376 3867 05613 19922 671 Piacra jutási támogatásmegtérülése 4082741 417655176262 Társadalombiztosítási járulék 1 341 2551 527 0981 708 8891 914 7952 076 8112272 934 Egészségügyi hozzájárulás 181 379194 664209 874173 315168 554164 408 APEH által kezelt összes befizetés4 165 2054 735 7715 244 5285 917 0226 227 7266 631 893 Forrás: www.apeh.hu

Dia 383

383 Forrás: www.apeh.hu Költségvetési politika

Dia 384

384

Dia 385

385 A költségvetés kiadásai – transzferek – kormányzati áruvásárlások – kormányzati beruházások – kormányzatintézményi kiadások

Dia 386

386 Monetáris politika A monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinekösszessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, akamatlábat és a valutaárfolyamot.

Dia 387

387 A monetáris politika A monetáris politika célja a pénzmennyiség szabályozása. MNB Eszközei MNB KAMAT

Dia 388

388 Jegybanki alapkamat 2006.október25-től8,00% 2006.szeptember26-tól7,75% 2006.augusztus29-től7,25%2006.július25-től6,75% 2006.június20-tól6,25% 2005.szeptember20-tól6,00% 2005.augusztus23-tól6,25%2005.július19-től6,75% 2005.június21-től7,00% 2005.május24-től7,25% 2005.április26-tól7,50% 2005.március30-tól7,75% 2005.február22-től8,25% 2005.január25-től9,00% 2004.december21-től9,50% Forrás: www.mnb.hu

Dia 389

389 Az MNB feladata és eszközei 2005. május 4.

Dia 390

390 Miért fontos az árstabilitás? MNB Látogatóközpont TUDÁSTÁR www.mnb.huwww.mnb.hu Miért fontos azárstabilitás? Az infláció költségei Infláció magasabb szintjéből adódó költségek: Az inflációs bizonytalanságból adódóköltségek: Két nagy veszély: hiperinfláció és defláció. Jegybankok szerepe az árstabilitás biztosításában Alapkamat

Dia 391

391 A jegybank célja és feladatai (MNB törvény) Elsődleges cél: az árstabilitás elérése és fenntartása Ennekveszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját További feladatok: A bankrendszer stabilitásánakvédelme Készpénzkibocsátás (bankjegy, érme) Fizetési-, elszámolási rendszerek működtetése Devizatartalék kezelés(13 Mrd euró) Információgyűjtés, szolgáltatás (fizetési mérleg, pénzmennyiség, árfolyam, kamat, stb.)

Dia 392

392 A jegybanki függetlenség A jegybanki cél (árstabilitás) hosszú távon optimális a gazdaságnak Hosszú távra kelloptimalizálni (dinamikus inkonzisztencia problémája) Az infláció költségei meghaladják a magasabb inflációval elérhetőhasznot A nemzetközi gyakorlat is a független, de elszámoltatható jegybank irányába mutat

Dia 393

393 A monetáris politika céljai az inflációs célkövetés rendszerében Végső cél árstabilitás elérése: 3% körüli inflációinflációs cél 2005 végére: 4% +/-1% 2006 végére: 3,5% +/-1% Közbülső cél az inflációs prognózis az inflációs célközelében legyen legutóbbi prognózis: 3,6% 2005 végére; 3,4 2006-ra Közvetlen cél: a rövid piaci kamatokösszhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal rövid táv: 3-6 hónap

Dia 394

394 Az inflációs prognózis szerepe Inflációs előrejelzés negyedévente 1-2 évre előre (jelenleg 2006 végére): „Jelentésaz infláció alakulásáról” Monetáris Tanács az inflációs prognózis alapján dönt az irányadó kamat változásáról. Ha avárható infláció nagy valószínűséggel meghaladja az inflációs célt => kamatemelés alulmúlja az inflációs célt =>kamatcsökkentés az inflációs cél körül alakul => nem változtat

Dia 395

395 Az infláció alakulása és az inflációs prognózis

Dia 396

396 Transzmissziós csatornák Transzmisszió: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják amakrokeresletet és az inflációt. Főbb transzmissziós csatornák: árfolyam kamat várakozások

Dia 397

397 Az árfolyam szerepe a monetáris politikában Kis nyitott ország Árfolyam jelentős hatása az inflációra Kamatokszerepe kisebb, de növekvő Nagymértékű árfolyam-ingadozás káros hatásai Árfolyamsáv: 282,36 forint/euró +/- 15%Megfelel az ERM-II árfolyam-rezsimnek

Dia 398

398 Árfolyamsáv

Dia 399

399 A jegybank fő eszköze Kéthetes betét A bankok korlátlanul helyezhetnek el betétet, heti rendszerességgel Ennekkamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank általoptimálisnak ítélt alakítása Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) A jegybanki kamatváltoztatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait

Dia 400

400 Egyéb eszközök Részletes leírás: Monetáris politika Magyarországon Kötelező tartalék Forintpiaci műveletek tender,gyorstender nyíltpiaci műveletek Devizapiaci műveletek sávszéli intervenció sávon belüli intervenció szóbeliiránymutatás

Dia 401

401 Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti, az árszínvonal viszonylag tartósan növekszik. Hatása NOMINÁL BÉR -REÁL BÉR Az infláció

Dia 402

402 Az infláció Magyarországon (KSH) Forrás: www.ksh.hu

Dia 403

403

Dia 404

404 – kúszó, – vágtató, – hiperinfláció Az infláció mértéke

Dia 405

405 Az infláció okai Keresleti infláció Az egyensúly egy magasabb árszinten fog kialakulni. Azt az árszintnövekedést,amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet-húzta inflációnak, vagy röviden keresleti inflációnak nevezzük. Azösszkínálat és az összkereslet egyensúlya magasabb kibocsátásnál, de egyben magasabb árszínvonal mellett akalul ki.

Dia 406

406 Mindazon kormányzati beavatkozás – akár költségvetési, akár monetáris eszközökkel történik –, amely a keresletnövelésén keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget, minden esetben inflációs hatással jár. P2P2 P1P1 Y1Y1Y2Y2 Y1DY1D Y2DY2D Y YSYS P Keresleti infláció

Dia 407

407 Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati (költség-tolta) inflációról beszélünk. – termelésitényezők ára megnövekszik. P2P2 P1P1 Y1Y1 Y2Y2 YDYD Y1SY1S Y P Y2SY2S A kínálati infláció

Dia 408

408 A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai A stabilizációs politika növeli a foglalkoztatást és a kibocsátást, ezzelinflációt válthat ki. A stabilizációs politika nehézségei : várakozások Véletlen tényezők Kormányzati politika hatásakéséssel Probléma felismerése Döntéshozatal Intézkedések hatása késéssel Nem egyszeri beavatkozás, hanemkomplex szabályozás Stabilizációs politika

Dia 409

409 A nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fogalma magában foglalja azországok közötti áru és szolgáltatás-kereskedelmet, a tőke nemzetközi áramlását, a nemzetközi pénz- és hitelpiacot, anemzetközi gazdasági szerződések rendszerét és a nemzetközi gazdasági intézményeket, szervezeteket és azokműködését.

Dia 410

410 A komparatív előny forrásai – technikai-technológiai különbségek – alacsony bérszínvonal – tudományban élenjáróországok – természeti erőforrásokban meglévő eltérő adottságok Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában –liberalizmus – protekcionizmus Komparatív előnyök

Dia 411

411 A külkereskedelem szabályozásának eszközei A vám egy sajátos adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk utánkell fizetni. A mennyiségi korlátozás során a kormány megszabja az egy adott termékből adott évben importálhatómennyiséget. A szubvenció olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni.

Dia 412

412 A nemzetközi pénzforgalom Valutának nevezzük egy ország törvényes fizetési eszközét (bankjegyet, érmét) egymásik ország pénzforgalmában. A deviza egy ország törvényes fizetési eszközére szóló követelés. A devizaárfolyam ésa devizapiac A devizapiac a devizák keresletének és kínálatának összessége. A devizaárfolyam egy ország törvényesfizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.

Dia 413

413 Multilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között A B C tartozás kiegyenlítés tartozás

Dia 414

414 Bilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között A B kiegyenlítés tartozás

Dia 415

415 A devizaárfolyam formái Hivatalos árfolyamnak nevezik a központi bank által meghirdetett árfolyamot, A központibank mindig ezen az árfolyamon vásárolja és adja el a valutákat. Fix vagy rögzített árfolyam esetén a központi bankhosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. A központi bank intervenciós műveletei a kereslet és a kínálatváltoztatásával befolyásolják a piaci árfolyamot.

Dia 416

416 A külkereskedelmi, fizetési mérleg A külkereskedelmi mérleg az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egymeghatározott időszak (pl. egy év) alatt exportált és importált áruk értékét összesíti, hasonlítja össze. A fizetési mérlegegy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját tükrözőstatisztikai kimutatás.

Dia 417

417

Dia 418

418 maastrichti konvergencia kritériumok Árszint stabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a megelőző két évbenlegfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb – legalacsonyabb inflációs rátájú – ország átlagos árindexét.Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két évben maximum 2%-kal lehetmagasabb, mint a három legstabilabb országra számított átlagérték. Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit aGDP 3%-át nem lépheti túl. Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át. Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM előírásokat, így valutájának árfolyama a megelőző két évben nem lép kiaz engedélyezett intervenciós sávból.

Dia 419

419 A maastrichti konvergenciakritériumok a új tagállamokban

Dia 420

420 Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006-2010

Dia 421

421 A gazdaságpolitika főbb jellemzői A belső és külső egyensúly helyreállítása Magas államháztartási és folyó fizetésimérleg hiány Népesség várható elöregedése Nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások növekedése Állampolgáriöngondoskodás arányának növekedése 2007-2008-ban az államháztartási hiány csökkentése, államadósságnövekedésének megállítása, a gazdasági növekedés 2-3% közé mérséklődik. A lakosság reáljövedelme 2007-bencsökken. 2009-től 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés: emelkednek a reáljövedelmek, fejlesztési forrásokgazdaságélénkítő hatása.

Dia 422

422 Konvergencia program adatai

Dia 423

423 A fiskális konszolidáció fontosabb elemei Csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma 2007-ben több, mint1,5 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya Ingatlanadó 2008-tól

Dia 424

424 Az egyensúly fenntarthatóságát megalapozó reformok Egészségügyi reform, a biztosítási elv erőteljesebbérvényesítése, korlátlan közfelelősség, egyén felelőssége, egészségügyi ellátórendszer működési hatékonysága.Nyugdíjrendszer, korhatár alatti nyugdíjazás Oktatási reform Önkormányzati reform, iparűzési adó Közigazgatásátalakítása, központi igazgatás létszámának csökkentése, APEH, VPOP, MÁK, ÁNTSZ 2007. július 1-jétőlvillamosenergia-piaci liberalizáció

Dia 425

425 Külső feltételek A világgazdaság növekedése 2007-2008 folyamán gyengül, az Egyesült Államok gazdaságánakvárható lassulása, Kína, Japán konjunktúra Európai Unióban az eddigi növekedési trend lassulására lehet számítani. AzEurópai Unión belül Németországban az ÁFA-kulcs emelése erősítheti 2007-ben a lassulást.

Dia 426

426 Ciklikus folyamatok A GDP éves növekedési üteme 1997-től 2005-ig 4,5% volt. Ciklikus folyamatok 2005 20062007 2008 2009 2010 2011 GDP (növekedési ütem, %) 4,0 4,1 4,0 3,9 3,9 3,8 3,8

Dia 427

427 Külgazdaság

Dia 428

428 Foglalkoztatás A Kormány a következő 4-5 éves időszakban bővíti a munkahelyek számát A Kormány egy évigtartó járulékmentességgel támogatja a 250 főnél kisebb létszámú szervezetek nettó létszámbővítését. Szigorodik amunkaügyi ellenőrzés 2007–2008 között a költségvetési szektor létszáma csökken

Dia 429

429 Jövedelempolitika, fogyasztás Bér és a termelékenység növekedésének aránya 2006-ra magasabb infláció ellenére,3-4%-os reálbérnövekedés valósult meg. A háztartások fogyasztása 2006-ban 2,5% körüli mértékben nő. 2007-ben amegemelt adó- és járulékkulcs, gyorsuló infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások areáljövedelem és fogyasztás csökkenését okozzák. 2008-től a reáljövedelmek már nem csökkennek, 2009–2011-ben aGDP növekedése 4% felett lesz.

Dia 430

430 Beruházások Infláció hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme mérséklődni fog, a beruházási célrarendelkezésre álló saját források csökkennek. Állami infrastrukturális beruházások növelésére nem lesz lehetőség.Magyarország logisztikai központtá válását elősegítő fejlesztések, regionális úthálózat, kikötők, dunai hajózóútfejlesztése, fő nemzetközi vasútvonalak, agrárenergetika és megújuló energiaforrások.

Dia 431

431 A növekedés összetevői A fiskális konszolidáció miatt 2006–2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás)növekedése erőteljesen lelassul. 2007-ben a lakosság fogyasztása mérséklődni fog. A közösségi fogyasztás a Gripenbeszerzés miatt 2006-ban növekszik. Alacsonyabb felföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi.

Dia 432

432 A GDP összetevői

Dia 433

433 Infláció Pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében 2006. szeptembertől a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra emelkedett.Több hatósági áras szolgáltatásnál (pl. villamos energia, földgáz) költség-felülvizsgálat miatt emelkednek a fogyasztóiárak.

Dia 434

434 Monetáris és árfolyampolitika A forint árfolyama az euróval szemben +/- 15%-os sávban ingadozhat. Amagánszektor eladósodottsága nőtt, a hitelállomány túlnyomórészt devizahitelekkel bővül.

Dia 435

435 A jegybanki alapkamat és a forint/euró árfolyam

Dia 436

436 Államháztartás Kiadások visszafogása: Intézményi működési támogatások egyes fejezeti kezelésű előirányzatokcsökkentése Központi szervek létszámcsökkentése GDP 0,3%-ának megfelelő államháztartási tartalék elvonása Kórház-finanszírozás átalakítása, TVK

Dia 437

437 A költségvetési konszolidáció fő irányai Kiigazításnak orrnehéznek kell lennie A kiigazításnak nagyobb mértékbenkell érintenie az államháztartás kiadási oldalát.

Dia 438

438 Az államháztartás bevételeinek alakulása A minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap Társaságiadózásban bevezetésre került az elvárt adó A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és azadómentes juttatások köre

Dia 439

439 Alternatív költségvetési pályák Kedvezőbb belföldi kereslet – magasabb növekedés Lassabban alkalmazkodóbérpálya – alacsonyabb növekedés Kedvezőtlenebb külső konjunktúra – alacsonyabb növekedés

Dia 440

440 Az adósságráta alakulása

Dia 441

441 Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár 1997-ben meghirdetett, 2009- ig folytatódó fokozatos emelése Az előrehozottöregségi nyugdíj igénybevételének 2009-től lényegesen szigorodó feltételei A nyugdíjak kiszámításának változószabályait (évről-évre hosszabbodó időszak kereseteit kell figyelembe venni) A továbbdolgozásra ösztönző elemekerősödése

Dia 442

442 A nyugdíjkiadások alakulása Magyarországon

Dia 443

443 Felsőoktatás, helyzetkép Hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott ésköltségtérítéses képzés között A 2007-től bevezetett fejlesztési képzési hozzájárulást (tandíj) 2008-től kell megfizetniükBolognai folyamat A felsőoktatási intézmények száma szűkül Megváltozik az akkreditáció rendszere, külföldiszakemberek Intézményi felvehető létszámot a megjelölt intézményi rangsor dönti el 2007-ben 56 ezer finanszírozotthallgató léphet be a felsőoktatásba. A jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszám jelentősen csökken, atermészettudományi, informatikai, műszaki keretszám nő.

Dia 444

444 Az államháztartás intézményi jellemzői

Dia 445

445 Tárgyalási pozíciók tisztázása A termékből kereslet van A termékből kínálat van vevőeladó vevőeladó – + – + – +Gyenge tárgyalási pozíció Erős tárgyalási pozíció

Dia 446

446 Ideális tárgyalási folyamat Tárgyalandó fejezetek fontossága IdőFelmérésMegegyezésTárgyalás

Dia 447

447 Fontossági sorrend Idő Ideális tárgyalási folyamat

Dia 448

448 Elérendő cél AB AB I. II. Ideális tárgyalási folyamat

Dia 449

449 AB III. IV. Ideális tárgyalási folyamat

Dia 450

450

Dia 451

451

Dia 452

452

Hasonló előadás1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiaiTanszék Tanszékvezető: Prof. Dr.

1 MAKROÖKONÓMIA. 2 ALAPFOGALMAK Kibocsátás: Q : a termeléssel adott időszak alatt a gazdaságban létrehozott árukés szolgáltatások összessége. Jövedelem:

Közgazdasági alapismeretek Dr. Rádi Szelman főiskolai tanár.

Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32 ormos@imvt.bme.hu.

Dr. Csatár Miklós. I. téma: Gazdaságpolitika fogalmi megközelítése A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait,rendszeres döntéseit, cselekedeteit.

Pénzügytan. Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom: -Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek Miskolci EgyetemiKiadó -Az előadás anyaga letölthető.

DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1 EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam.

Államháztartási szakon (kötelező tematika szerint) 12 kreditpont Készítette: Szamkó Józsefné 2013.

1 MUNKAERŐPIACI ISMERETEK. 2 Tartalom A munkaerő ökonómiai sajátosságai A munkaerőpiac aktuális helyzete,foglalkoztatási trendek A foglalkoztatás.

1 A vállalat alapítása. 2 A vállalatalapítás jogi aktus, az adott ország társasági törvénye szabályozza, lehetőségeit főként apiac állapota határozza.

1 Pénzügyi alapismeretek CSILLIK PÉTER Szeged 2008. Ősz.

1 Mikroökonómia konzultáció I. Molnár András molnara@karolyrobert.hu 37/518-358 (Balázs Péter, Kőhegyi Gergely,valamint az Iowa State University-n oktatók.

Letölteni "1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr."

G YAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 1 Rezsabek Angéla.

Pénzügyi alapismeretek Pénzrendszerek, pénzpiacok, kereskedés, termelés és szolgáltatás, erőforrás gazdálkodás, számvitelialapok.

1.A SZÁMVITELI RENDSZER, A SZÁMVITELI TÖRVÉNY. 1-1 A SZÁMVITELI RENDSZER CÉLJA ÉS FELADATA AZÉRDEKÜTKÖZÉSEK FELOLDÁSA: AZ ÉRDEKÜTKÖZÉSEK FELOLDÁSA: AZ.

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012. Rezsabek Angéla.

Bevezetés Közgazdaságtan: Annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy: - az emberek és a társadalom miként választjákmeg a szűkösen rendelkezésre álló.

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012. Rezsabek Angéla.

©DRKE1 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKKÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD.

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012. Rezsabek Angéla.

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012. Rezsabek Angéla.

Projekttervezési és pályázatírási ismeretek a civil szervezetek részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség TöbbcélúTársulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013.

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére Kedvezményezett:Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP.

INNOVÁCIÓ- MENEDZSMENT 4. INNOVÁCIÓ FINANSZÍROZÁS Szerzők: dr. Nagy Sándor Gyula Miklós Gábor BudapestiCorvinus Egyetem 1.

Készítette: Matukovics Gábor, Szirmai Andrea1 Honlap: www.msztarsasag.huwww.msztarsasag.hu.

INNOVÁCIÓ- MENEDZSMENT 3. VÁLLALATI TERVEZÉS Szerző: Schillingné Horváth Ágota BCE Innovációs Központ NonprofitKft. 1.

Vállalati pénzügyek1. téma a tanyag bemutatása, a gazdasági vállalkozás 1 1.Téma VÁLLALATI PÉNZÜGYEK NME II.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft. A dokumentumban szereplő összesszellemi termék a European Public.

SZÁMVITELI ALAPISMERETEK. Számviteli alapfogalmak.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zengő-Duna VKE A dokumentumban szereplő összes szellemitermék a European Public Advisory.

© 2016 SlidePlayer.hu Inc. All rights reserved.

Keresés

PROJECTUMRÓL

SlidePlayer

VISSZAJELZÉS

Terms of Use

Privacy Policy

Feedback