kÖzgazdasÁgtan makroökonómia
DESCRIPTION
A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek. KÖZGAZDASÁGTAN Makroökonómia. A főbb hajtóerők. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
KÖZGAZDASÁGTANKÖZGAZDASÁGTANMakroökonómiaMakroökonómia
A hagyományos nemzeti számlarendszer és A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, az alternatív értékelés módszerek,
indikátorrendszerekindikátorrendszerek
A főbb hajtóerőkA főbb hajtóerők
A meglévő információs rendszerek jelentős továbbfejlesztését, illetve az alternatív információs rendszerek kialakítását befolyásoló tényezőket a következő három fő csoportba soroljuk.
• A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség mérésére eddig használt GDP mutatószám helye és valódi szerepe meghatározásának igénye, az életminőség.
• A fenntartható fejlődés, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom követelményei.
• A jó kormányzás követelményei: a teljesítmény menedzsment szemléletének és módszereinek alkalmazása a kormányzati tevékenységben .
Az indikátor kiválasztási szempontjaiAz indikátor kiválasztási szempontjai
• specifikus (Specific)• mérhető (Measurable), • megvalósítható (Attainable),• releváns (Relevant) és• hozzáférhető (Tractable)
A „SMART” módszer szerint az indikátor legyen:
Igy lesz értelmes és ötletes, vagyis SMART.
Hagyományos gazdasági mutatórendszer - Hagyományos gazdasági mutatórendszer - a nemzeti számlák rendszerea nemzeti számlák rendszere
A publikált aggregátumok
• a kiadás alapú GDP,
• a kibocsátás alapú GDP,
• a jövedelem alapú GDP,
• a szabadon elkölthető jövedelem,
• a megtakarítás és nettó hitelezés,
• a népesség és foglalkoztatás
mutatói.
A társadalmi jellemzők kulcsindikátoraiA társadalmi jellemzők kulcsindikátorai
A kétévente publikált Society at a Glance (SG) kettős célt szolgál
• egyrészt bemutatja, milyen szociális fejlődést ért el valamely ország saját magához, illetve a többi OECD országhoz képest,
• másrészt vizsgálja a társadalmi fejlődés elősegítésére tett intézkedések hatékonyságát.
A társadalmi jellemzők kulcsindikátoraiA társadalmi jellemzők kulcsindikátorai
A francia-német szakértők a gazdasági teljesítmény és az anyagi jól-lét mérésére vonatkozóan hat indikátorra (hat-elemes „műszerfalra”) tesznek javaslatot:
• egy főre jutó GDP,• egy munkaórára jutó GDP,• a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája,• egy főre jutó nettó nemzeti jövedelem• egy főre jutó végső fogyasztási kiadások
(a kormányzati fogyasztás is beleértve)• az egy fogyasztási egységre (háztartásra) jutó nettó jövedelemeloszlás a felső és alsó kvintilis hányadosával
kifejezve.
A társadalmi jellemzők kulcsindikátoraiA társadalmi jellemzők kulcsindikátorai
A francia-német szakértők ajánlása az életminőség nem-anyagi természetű oldalára vonatkozik.
Az életminőségi tényezők egy része (egészség, oktatás) együtt haladt az anyagi jól-léttel, más dimenziók (pl. személyes tevékenység és a biztonság) azonban nem.
A fenntartható fejlődés indikátoraiA fenntartható fejlődés indikátorai
A fenntartható fejlődés elvi kerete
A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel a lehetőségekkel a jövőben ők is élni tudjanak.
Elvárás:
• az indikátorok a hosszú távú fejlődést a generációk között kapcsolatok szempontjából mérjék,
• olyan indikátorok alkalmazása szükséges, amelyek kifejezik az integrált környezeti és fejlődési rendszerek önszabályozó fenntarthatóságát.
A fenntartható fejlődés dimenzióiA fenntartható fejlődés dimenziói
A fejlődési típusmodell három, a gazdasági, környezeti és a szociális dimenzióval, illetve a közöttük lévő kölcsönhatásokkal írható le.
Szociális
Környezeti Gazdasági2
1
3
4 5
6
A fenntartható fejlődés dimenzióiA fenntartható fejlődés dimenziói
1. A gazdasági tevékenység hatásai a környezetre (hulladékszennyezés, természeti erőforrások kihasználása, környezetbarát technológiák stb.)
Szociális
Környezeti Gazdasági2
1
3
4 5
6
2. Környezeti - Ökoszisztéma „szolgáltatások” a gazdaság számára (természeti erőforrások, komparatív előnyök stb.)
A fenntartható fejlődés dimenzióiA fenntartható fejlődés dimenziói
Szociális
Környezeti Gazdasági2
1
3
4 5
6
3. Környezeti „szolgáltatások” a társadalom számára (egészséges környezet, élet- és munkafeltételek stb.)
4. Társadalmi tényezők hatásai a környezetre (környezet-terhelő fogyasztási szerkezet, népesedési változások stb.)
A fenntartható fejlődés dimenzióiA fenntartható fejlődés dimenziói
Szociális
Környezeti Gazdasági2
1
3
4 5
6
5. Társadalmi tényezők hatásai a gazdaságra (munkaerő-képzettség, intézményi és jogi keretek stb.)
6. A gazdasági tevékenység hatásai a társadalomra (létfenntartás, jövedelem színvonal, foglalkoztatás stb.)
A fenntartható fejlődés indikátoraiA fenntartható fejlődés indikátorai
A fenntartható fejlődés a bemutatott elvi modell mellett olyan döntéshozatali folyamatként is
interpretálható, amely időben és térben a dimenziók jobb egyensúlyi helyzetének kialakulását
eredményezi.
Ennek következtében e fejlődés, típusmodell végső célként is értelmezhető, amennyiben előre
meghatározásra kerülnek az egyes dimenzióikra, illetve kapcsolataikra vonatkozó elérendő végső célok.
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
A fenntarthatóság mérőszámai négy típusba sorolhatóka) Indikátor-halmaz (vagy másképp az ún. „műszerfal”) megoldás
b) Összetett, kompozit indexek.pl.: Gazdasági Jól-lét index, Környezeti fenntarthatóság index (ESI) Környezeti Teljesítmény index (EPI)
c) Kiigazított GDPFenntarthatósági jóléti mutató (SMEW), amely az elszámolhatóság keretei között maradva pozitív és negatív előjelű tényezőkkel korrigálja a szokásosan használt (standard) GDP-t
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
d) A túlfogyasztás és beruházáshiány indexei.A GDP-hez hasonlóan egyetlen indikátorral fejezi ki a jelenkor teljesítményét, de a jövőbeni fenntarthatóság szempontjából. Az egyik a Kiigazított (vagy másképp Valódi) Nettó megtakarítás (ANS), amelynek az alapgondolata az, hogy a fenntarthatósághoz a tág értelemben vett vagyon ( összevont termelő, humán, természeti tőke) legalább szinten tartása szükséges.négy kiigazító tényező-típust alkalmaz:- a létrehozott tőke felhasználása,- befektetés a humán tőkébe,- a természeti erőforrások fölélése és- a globális szennyezés, pusztítás.
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
A másik az ún. ökológiai lábnyom, amely azt méri, hogy az emberi tevékenység a biológiai regeneráló-képesség hányszorosát használja föl országonként és globálisan.
Széndioxid-lábnyom (CF) .
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
A terhelés-állapot-válasz (PSR) modellIndikátorok
Társadalmi és gazdasági
Környezet és táj használat
Szabályozás és egyéb válasz
Populáció változása Politika
Gazdasági tevékenység
Ágazati változások
Termőföld használat és
változás
Hulladék kibocsátás
Közetlen terhelés
Habitat változás
Zaj terhelésSzennyezési koncentráció növekedés
Hatásállapot
Nyilvánosság válasza
Szabályozási válasz Válasz
Elsődlegesterhelés
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok
Téma Indikátor
Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont
KÖRNYEZET
Levegőminőség GHG emissziós index, CO2 emisszió, NOX emisszió
Vízvagyon A vízhasználat intenzitása(kinyerés/megújuló)
Energiaforrások Energiafogyasztás
Biodiverzitás A védett területek aránya az összes területhez képest
GAZDASÁGMegtermelt eszközök Nettó tőkeérték
K + F eszközök Többtényezős termelékenység növekedési ráta
Pénzügyi eszközök Nettó külföldi eszközök és folyó fizetési mérleg
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok
Téma Indikátor
Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont
EMBERI ERŐFORRÁS
Az emberi tőke volumene Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya a lakosságon belül
Befektetés az emberi erőforrásba Oktatási ráfordításokAz emberi erőforrás amortizációja A munkanélküliség aránya és szintjaTeljesítmény (outcome) indikátorok: Kielégítjük-e a jelenlegi igényeket
FogyasztásLakosság végső fogyasztás célú kiadásaiTelepülések hulladékképződési intenzitása
Jövedelemeloszlás Gini-koefficiens
EgészségSzületéskor várható élettartamVárosi levegőminőség
FoglalkoztatásA foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva
Oktatás Az oktatásban résztvevők aránya
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
Tőkeelméleten alapuló koncepcióA „fogyasztás” igen széles értelmezése miatt a „tőkét” is igen szélesen kell értelmezni.
Eszerint a társadalom teljes tőkéje öt részből tevődik össze:
pénzügyi tőke (pl.: részvények, kötvények betétek);
fizikai tőke (pl.: gépek épületek, telekommunikiáció);
természeti tőke (természeti erőforrások, termőföld, ökoszisztémák);
emberi tőke (képzett és egészséges munkaerő);
társadalmi tőke (működő szociális hálózatok és intézmények)
A fenntartható fejlődés méréseA fenntartható fejlődés mérése
A természeti erőforrások témacsoportjában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása, mint a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükröző fő-mutató értéke az 1999-es állapothoz képest 2008-ig 90%
körül alakult, de 2009-ben 80%-os szintre csökkent.
Az őshonos fafajok állományának aránya az erdőterületnek csak mintegy fele, a többi nem hasonlít az eredeti természetes fás társulásokhoz.
Köszönöm a figyelmet!