KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

.

Főbb témák

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedéseberendezkedése

2. Az állami szervek rendszere, 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való jellegük és egymás egymáshoz való viszonyukviszonyuk

3. A közigazgatás az állami funkciók 3. A közigazgatás az állami funkciók rendszerébenrendszerében

4. A közigazgatás szervezetrendszere4. A közigazgatás szervezetrendszere 5.Az önkormányzati igazgatás5.Az önkormányzati igazgatás 6. A közigazgatás működése6. A közigazgatás működése

2

23.04.20.

KÖZPONTI ÁLLAMI KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERESZERVEK RENDSZERE

1. A Magyar Köztársaság 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos alkotmányos berendezkedéseberendezkedése

4

23.04.20.

Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből:

B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére

vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

23.04.20.

5

Az AlkotmányAz Alkotmány6

Az ország alaptörvénye.Az ország alaptörvénye.

Formai szempontból:Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják.

Tartalmi szempontból:Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja

magában.magában.

23.04.20.

A magyar A magyar alkotmányfejlődésalkotmányfejlődés

KORSZAKKORSZAK JELLEMZŐKJELLEMZŐK

1946 előtt1946 előtt történeti alkotmány:történeti alkotmány:

1222 Aranybulla1222 Aranybulla

Werbőczy HármaskönyveWerbőczy Hármaskönyve

1848. évi törvények1848. évi törvények

19461946 1946. évi I. tv. A köztársasági 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos államformáról: alkotmányos alaptörvényalaptörvény

19491949 1949. évi XX. tv.1949. évi XX. tv.

19891989 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság

723.04.20.

Alapjogok fogalmaAlapjogok fogalma

Emberi léthez kapcsolódó Emberi léthez kapcsolódó jogokjogok

Állampolgári jogokÁllampolgári jogok

minden embert megilletőminden embert megilletőveleszületettveleszületettelidegeníthetetlen jogelidegeníthetetlen jog

csak az adott állam polgáraira csak az adott állam polgáraira értelmezhetőértelmezhető

823.04.20.

Az alapjogok forrásaiAz alapjogok forrásai9

AlkotmányAlkotmány TörvényekTörvények Nemzetközi Nemzetközi

dokumentumokdokumentumok

23.04.20.

Alapjogok rendszereAlapjogok rendszereazok keletkezési idejére vonatkozóanazok keletkezési idejére vonatkozóan

10

Első generációs jogokElső generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok

Második generációs jogokMásodik generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok

Harmadik generációs jogokHarmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokAz emberi méltósághoz való jogAz emberi méltósághoz való jog

11

Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.

Nevesített részjogosítvány:Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés,

magánszféra védelme.

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokA megkülönböztetés tilalmaA megkülönböztetés tilalma

12

Általános egyenlőségi tétel:Általános egyenlőségi tétel: A Magyar Köztársaság biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.

A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. (A magzat nem jogalany!)

A bíróság előtt mindenki egyenlő.

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokA megkülönböztetés tilalmaA megkülönböztetés tilalma

13

A hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolútnem abszolút

A pozitív diszkrimináció nem A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenesalkotmányellenes

Az önkényes, ésszerű indok nélküli Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenesmegkülönböztetés alkotmányellenes

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokKisebbségek speciális védelmeKisebbségek speciális védelme

14

A többségi nemzetbe olvasztó politika, A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalmaszegregáció, áttelepítés tilalma

Speciális szempontok figyelembe vételének Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettségekötelezettsége

Kisebbségi ombudsman és kisebbségi Kisebbségi ombudsman és kisebbségi önkormányzatokönkormányzatok

Nemzeti és etnikai kisebbségek Nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének megteremtése az képviseletének megteremtése az országgyűlésben.országgyűlésben.

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokAz élethez való jogAz élethez való jog

15

Magzati élet védelmeMagzati élet védelme - magzati élet védelme ↔ anya

önrendelkezési joga - A magzat jogilag nem ember, de megilleti

az alkotmányos védelem, de nem abszolút Halálbüntetés eltörléseHalálbüntetés eltörlése EutanáziaEutanázia

- Aktív – tilos- Passzív

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokKörnyezethez való jogKörnyezethez való jog

16

A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez

Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására

külön törvény a környezet külön törvény a környezet védelmérőlvédelméről

23.04.20.

Az egyes alapjogokAz egyes alapjogokA tisztességes eljáráshoz való jogA tisztességes eljáráshoz való jog

17

• bíróság előtt mindenki egyenlő,• független és pártatlan bíróság,

nyilvános tárgyalás• ártatlanság vélelme,• hallgatás joga• nullum crimen et nulla poena sine

lege elve,(nincs bűnözés és nincs büntetés törvény nélkül)

• jogorvoslathoz való jog• védelem joga

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A közlekedés, a mozgás szabadságaA közlekedés, a mozgás szabadsága

18

A személyes szabadság egyik nevesített alakzata, migrációs jogokhoz kapcsolódik ma már a szabályozása.

Korlátai:• büntetőjog• közbiztonság• közerkölcs• egészségügyi

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok Az információs önrendelkezési jogaAz információs önrendelkezési joga

19

A modern állam funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása

Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jogvédelméhez való jog

20

MagánlakásMagánlakás Be. – házkutatás – hatóság határozata

alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása)

Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok

LevéltitokLevéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A lelkiismereti és vallásszabadságA lelkiismereti és vallásszabadság

21

Az egyház az államtól elválasztva Az egyház az államtól elválasztva működik.működik.

Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet.sem előny nem keletkezhet.

Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. Szabadon gyakorolható.Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása

szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.és bv. intézetekben, katonaságnál.

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jogAz egyesülési és gyülekezési jog

22

Alkotmány:Alkotmány: mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem

alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható

létre. Alkotmány elismeri a békés gyülekezés

jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A sajtószabadságA sajtószabadság

23

A vélemény terjesztése,vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása.

Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoztájékoztatáshoz való jog garanciája.

„„Médiaalkotmány”Médiaalkotmány”

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadságaA véleménynyilvánítás szabadsága

24

Alkotmány 61. §-ból (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége.A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint.

Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie.

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A véleménynyilvánítás szabadságaA véleménynyilvánítás szabadsága

25

A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni, de nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen

== tények meghamisításaSpeciális vonatkozásokSpeciális vonatkozások

• Gyűlöletre uszítás bűncselekmény,• Képviselők mentelmi joga,

közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

23.04.20.

Az egyes alapjogok Az egyes alapjogok A tulajdonjogA tulajdonjog

26 AlkotmányAlkotmány• a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú,• magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos

tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg,

• az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. AlkotmánybíróságAlkotmánybíróság

alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak

tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.

Kisajátítás:Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

23.04.20.

SztrájkjogSztrájkjog27 Érdekvédelmi eszköz Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jogegyesülési jog,

munkatörvénykönyv. Hét nappal előtte egyeztetés, egyeztető

eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek,

alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre).

Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

23.04.20.

Az állampolgári Az állampolgári kötelességekkötelességek

28

AlkotmányAlkotmány Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás

kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség

23.04.20.

2. Az állami szervek 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való egymás egymáshoz való viszonyukviszonyuk

29

23.04.20.

Az OrszággyűlésAz Országgyűlés30

Az Országgyűlés meghatározása az Az Országgyűlés meghatározása az AlkotmánybanAlkotmányban

Az Országgyűlés feladat- és hatásköreiAz Országgyűlés feladat- és hatáskörei - törvényalkotás

- parlamenti ellenőrzés - egyéb hatáskörök

Az alakuló ülésAz alakuló ülés

23.04.20.

Az Országgyűlés szervezeteAz Országgyűlés szervezete31

Elnök, alelnökök, jegyzőkElnök, alelnökök, jegyzők Házbizottság, HázszabályHázbizottság, Házszabály Bizottsági rendszerBizottsági rendszer FrakciókFrakciók Parlamenti apparátusParlamenti apparátus

23.04.20.

Az országgyűlési képviselők Az országgyűlési képviselők jogállásajogállása

32

Szabad mandátumSzabad mandátum Mentelmi jogMentelmi jog

- felelőtlenség - sérthetetlenség

ÖsszeférhetetlenségÖsszeférhetetlenség - hivatali

- gazdasági - méltatlansági

23.04.20.

A KormányA Kormány33

Kormányzati tevékenységKormányzati tevékenység A Kormány feladat- és hatásköreiA Kormány feladat- és hatáskörei A Kormány létrejötte, megbízatásaA Kormány létrejötte, megbízatása - miniszterelnök megválasztása,

kormányprogram, miniszterek kinevezése - A Kormány megbízatásának megszűnése - Konstruktív bizalmatlansági indítvány,

bizalmi szavazás

23.04.20.

A köztársasági elnökA köztársasági elnök34

A köztársasági elnök alkotmányos helyzeteA köztársasági elnök alkotmányos helyzete

Az államfő feladat- és hatásköre - Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzésellenjegyzés

Az államfő és az Országgyűlés viszonyaAz államfő és az Országgyűlés viszonya

Az államfő és a Kormány viszonyaAz államfő és a Kormány viszonya

23.04.20.

A köztársasági elnök A köztársasági elnök megbízatása, jogállásamegbízatása, jogállása

35

Az államfő megválasztásaAz államfő megválasztása

A megbízatás megszűnéseA megbízatás megszűnése

A köztársasági elnök jogállásaA köztársasági elnök jogállása- mentelmi jog- összeférhetetlenség- jogi felelősség

23.04.20.

A A bíróságbíróság36

Az igazságszolgáltatási tevékenység, az Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvigazságszolgáltatás alkotmányos alapelv

Bírósági szervezet: Kúria – Ítélőtábla – Bírósági szervezet: Kúria – Ítélőtábla – Törvényszék (2012.-től) – Járásbíróságok Törvényszék (2012.-től) – Járásbíróságok (2013.-tól)(2013.-tól)

Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok (2013.-tól)(2013.-tól)

A bíróságok igazgatása: Országos Bírói A bíróságok igazgatása: Országos Bírói Hivatal – ElnökeHivatal – Elnöke

Országos Bírói Tanács (14 választott bíró, Országos Bírói Tanács (14 választott bíró, OBH elnöke) OBH elnöke)

23.04.20.

A bírók jogállásaA bírók jogállása37

Bírói függetlenségBírói függetlenség

A bírók kinevezéseA bírók kinevezése

ÖsszeférhetetlenségÖsszeférhetetlenség

Mentelmi jogMentelmi jog

23.04.20.

Az ügyészségAz ügyészség38

Az ügyészség feladat- és hatásköreAz ügyészség feladat- és hatásköre Nyomozás, felügyelet a nyomozás felettNyomozás, felügyelet a nyomozás felett A vád képviseleteA vád képviselete Felügyelet a büntetés végrehajtása felettFelügyelet a büntetés végrehajtása felett Ügyészi törvényességi felügyeletÜgyészi törvényességi felügyelet Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyészAz ügyészség szervezete, legfőbb ügyész Az ügyészek jogállásaAz ügyészek jogállása

23.04.20.

Az állampolgári jogok Az állampolgári jogok országgyűlési biztosaiországgyűlési biztosai

39

A jogintézmény kialakulásaA jogintézmény kialakulása Az ombudsmanok megválasztása, Az ombudsmanok megválasztása,

jogállásajogállása A biztosok feladat- és hatásköreA biztosok feladat- és hatásköre Az ombudsman intézkedéseiAz ombudsman intézkedései

23.04.20.

Az AlkotmánybíróságAz Alkotmánybíróság40

Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formáiAz alkotmánybíráskodás kialakulása, formái Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköreiAz Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei Előzetes normakontrollElőzetes normakontroll Utólagos normakontrollUtólagos normakontroll Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálataNemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Alkotmányjogi panaszAlkotmányjogi panasz Mulasztásos alkotmányellenességMulasztásos alkotmányellenesség Hatásköri összeütközésHatásköri összeütközés AlkotmányértelmezésAlkotmányértelmezés EgyébEgyéb

23.04.20.

Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárásaszervezete, eljárása

41

Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnökeelnöke

Az alkotmánybírók jogállásaAz alkotmánybírók jogállása Az alkotmánybírók megválasztásaAz alkotmánybírók megválasztása Függetlenség, mentelmi jog, Függetlenség, mentelmi jog,

összeférhetetlenségösszeférhetetlenség A tisztség megszűnéseA tisztség megszűnése

23.04.20.

Az Állami SzámvevőszékAz Állami Számvevőszék42

Az ÁSZ hatásköreiAz ÁSZ hatáskörei

Az ÁSZ szervezete, eljárásaAz ÁSZ szervezete, eljárása

A számvevőszéki vizsgálatA számvevőszéki vizsgálat- Törvényesség- Eredményesség- Célszerűség

23.04.20.

Az önkormányzatok Az önkormányzatok alkotmányos alapjaialkotmányos alapjai

43

Helyi önkormányzás – önkormányzati Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómiaautonómia

Önkormányzati jogokÖnkormányzati jogok Az önkormányzatok és más közhatalmi Az önkormányzatok és más közhatalmi

szervek kapcsolataszervek kapcsolata

23.04.20.

3. A közigazgatás az 3. A közigazgatás az állami funkciók állami funkciók rendszerébenrendszerében

44

23.04.20.

A közigazgatás fogalma

A közigazgatás a közérdek érvényesítése céljából, a közhatalom birtokában végzett tevékenység. Magyary Zoltán megfogalmazásában „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.

A közigazgatás, mint minden igazgatási tevékenység, a közösség (a nemzet), illetve az e közösség által létrehozott állam céljainak elérésére irányuló tevékenységek összehangolására hivatott. Az állam által önkormányzati joggal rendelkezőként elismert és szabályozott közösségek maguk, illetve az erre a célra létrehozott szervezetük vagy szervezeteik tekintetében önkormányzati feladatokat határozhatnak meg maguk számára. Az állami elismerés és szabályozott átengedés következtében az önkormányzati feladatok is közfeladatoknak minősülnek, az ezek megvalósítását célzó önkormányzati igazgatás pedig része a közigazgatásnak

23.04.20.

45

Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényébôl:

SZABADSÁG ÉS FELELÔSSÉG XXIV. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

XXVI. cikk

Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.

23.04.20.

46

A közigazgatás helye a A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerébenhatalmi ágak rendszerében

47

Kiindulópont:Kiindulópont: a hatalommegosztás elvea hatalommegosztás elve

A törvényhozás és a közigazgatásAz igazságszolgáltatás és a közigazgatás Az államfő és a közigazgatás

23.04.20.

A közigazgatás fogalma, A közigazgatás fogalma, sajátosságaisajátosságai

48

Sajátosságai:Sajátosságai: legnagyobb szakigazgatási rendszer a közigazgatás igazgatási tevékenysége az

egész társadalomra kiterjed egyes tevékenységeit közhatalom

birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez)

a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása

23.04.20.

A közigazgatás feladataiA közigazgatás feladatai

49

A közhatalmi tevékenységek:A közhatalmi tevékenységek: jogalkotás hatósági jogalkalmazás

A közvetlen igazgatás körébe sorolható A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek:tevékenységek:

szervezetirányítás belső igazgatás gazdálkodás materiális tevékenység nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által

szabályozott tevékenységeket

23.04.20.

4. A közigazgatás 4. A közigazgatás szervezetrendszereszervezetrendszere

50

23.04.20.

Közigazgatás fogalma, szervezete

A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

bármely más igazgatási rendszert jóval meghaladó méretű (1). A méretkülönbség oka: a közigazgatás tevékenysége az egész társadalomra kiterjed (2). Éppen ezért a közigazgatás a politikai hatalomnak alárendelt (3), tevékenységében áttételesen politikai célok is megvalósulnak. Döntés előkészítő és végrehajtó tevékenységét állami döntések tekintetében (4) végzi, így feltétlenül szükséges, hogy mindezt közhatalom birtokában (5) tegye. Meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek (6), és a szakemberállomány a feladatellátás viszonylatában a professzionalitás (7) követelményeinek.

23.04.20.

51

Részletek Magyarország új Alkotmányából / Alaptörvényéből:

AZ ÁLLAM A kormány

15. cikk

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit a jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A kormány az Országgyűlésnek felelős.

(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.

17. cikk (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és

megyei kormányhivatal. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. 18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az

államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

23.04.20.

52

A szervezetrendszer A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tagolódását meghatározó tényezőktényezők53

a minőségi és mennyiségi munkamegosztás a minőségi és mennyiségi munkamegosztás ország gazdasági viszonyai ország gazdasági viszonyai belpolitikai viszonyok belpolitikai viszonyok külpolitikai tényezők külpolitikai tényezők igazgatási törvényszerűségek:igazgatási törvényszerűségek: a horizontális (mellérendeltség) és a

vertikális (alá-fölérendeltség) tagozódás a centralizáció (központosított) -

decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke

a földrajzi adottságok, a közlekedési a földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, viszonyok, a történelmi hagyományok, tradícióktradíciók

23.04.20.

A közigazgatási szerv fogalma, A közigazgatási szerv fogalma, jogi paramétereijogi paraméterei

54

A közigazgatási szerv jogképességének elemeiA közigazgatási szerv jogképességének elemei a közigazgatási szervnek az előírt jogrendben való létrehozása

a közigazgatási szervnek végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával való felruházása (meghatározzák a közigazgatási szerv feladatát, azaz társadalmi rendeltetését és a feladatok teljesítéséhez szükséges állami közhatalmat részére biztosítják.),

a közigazgatási szerv jogszabályban biztosított hatásköre (a közigazgatási szerv részére a feladatai teljesítéséhez szükséges, jogszabály által biztosított jogok és kötelezettségek összessége.),

a közigazgatási szerv illetékessége (a közigazgatási szerv hatáskörét csak működési területén gyakorolhatja )

Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervekAz önálló és a nem önálló közigazgatási szervekA közjogi szervezetek közül a közigazgatási feladatokat ellátó szerv, mely jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatait (hatásköre és

illetékessége keretein belül) közhatalommal felruházva látja el.

az önálló közigazgatási szervek azok, amelyek önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel és önálló, minden más közigazgatási szervtől elhatárolt szervezettel rendelkeznek (gazdasági önállósággal is rendelkezi – polgári jogi személy)

a közigazgatási szerv hatásköre keretein belül önálló, és hatásköre nem vonható el ezzel szemben a közigazgatási szervek belső szervezeti egységeinek hatáskörét a szerv vezetője a szerv hatáskörén belül bármikor szűkítheti, bővítheti vagy teljes egészében elvonhatja

a közigazgatási szerv belső szervezeti egysége a közigazgatási jogviszonyokban nem saját, hanem a közigazgatási szerv nevében jár el, annak szerezve jogokat és kötelezettségeket

23.04.20.

Az államigazgatás Az államigazgatás szervezetrendszereszervezetrendszere

55

A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható.

Államigazgatási szervek illetékesség Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása:szerinti tagozódása: Központi szervek Területi szervek

23.04.20.

A Kormány A Kormány feladat - hatáskör - működésfeladat - hatáskör - működés

56

A Kormány munkáját segítő szervek:A Kormány munkáját segítő szervek: A kormánybizottságok Kabinetek Egyéb tanácsadó testületek Kormánybiztos Miniszterelnöki biztos

Miniszterelnökség

23.04.20.

A minisztériumokA minisztériumok57

feladataifeladatai

államtitkár, közigazgatási államtitkár, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos miniszteri biztos

a minisztérium szervezeti és működési a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szabályzata

szervezeteszervezete23.04.20.

A nem minisztériumi formában A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási működő központi államigazgatási szervekszervek 58

Kormányhivatalok:Kormányhivatalok: - a Központi Statisztikai Hivatal, - a Magyar Energia Hivatal, - az Országos Atomenergia Hivatal, - a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala és - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Központi hivatalok Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabályKözponti hivatalok például: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy

a Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

23.04.20.

Sajátos jogállású Sajátos jogállású államigazgatási szervekállamigazgatási szervek

59

Autonóm jogállású államigazgatási Autonóm jogállású államigazgatási szervek: szervek:

- a Közbeszerzések Tanácsa,- a Közbeszerzések Tanácsa,

- a Nemzeti Média- és Hírközlési - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és Hatóság és

- a Gazdasági Versenyhivatal.- a Gazdasági Versenyhivatal.

23.04.20.

Az államigazgatás helyi/területi szervei

Illetékességi területükalapján Illetékességi területükalapján

Hatáskörük alapján

Hatáskörük alapján

ÁltalánosHatáskörű

(pl.: közigazgatásihivatalok)

KülönösHatáskörű

(pl.: megyei földhivatalok)

körzeti

megyei

regionális

A területi és helyi A területi és helyi államigazgatási szervekállamigazgatási szervek

61

Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek:a fővárosi és megyei kormányhivatalok.

.

23.04.20.

A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői

• feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el;

• döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak);

• a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai,

hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak

a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről;

• az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is;

• a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

23.04.20.

62

63

5.Az önkormányzati 5.Az önkormányzati igazgatásigazgatás

23.04.20.

Az önkormányzat feladat- és Az önkormányzat feladat- és hatáskörehatásköre

64

A helyi önkormányzás jogaA helyi önkormányzás joga

A helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg.

Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása 1; közhatalom helyi gyakorlása;szervezeti2; pénzügyi, személyi feltételek biztosítása3.

A helyi önkormányzatok feladatai:A helyi önkormányzatok feladatai: Kötelező: Ötv. szerint:egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, egészségügyi, szociális alapellátás,

közvilágítás, közutak fenntartása,Köztemető fenntartása,nemzeti, etnikai kisebbségek jogainak biztosítása. Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár)

Önként vállalt: Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe

Hatósági jogkörHatósági jogkör

23.04.20.

Társuláshoz való jogTársuláshoz való jog

65

Ötv.-ben nevesített társulási formák:Ötv.-ben nevesített társulási formák: hatósági igazgatási társulás intézményi társulás társult képviselő-testület

Külön törvényben szereplő társulási Külön törvényben szereplő társulási forma:forma:

többcélú kistérségi társulás

23.04.20.

Az önkormányzat szervezeteAz önkormányzat szervezete66

A helyi képviselő-testület és szervei: A helyi képviselő-testület és szervei:

polgármester polgármester alpolgármester alpolgármester a képviselő-testület bizottságai a képviselő-testület bizottságai településrészi önkormányzattelepülésrészi önkormányzat

jegyző jegyző a képviselő-testület hivatalaként a képviselő-testület hivatalaként

polgármesteri hivatalpolgármesteri hivatalkörjegyzőség körjegyzőség

23.04.20.

67

Települési önkormányzatok:Települési önkormányzatok: községközség városváros megyei jogú városmegyei jogú város a főváros és kerületei a főváros és kerületei

Területi önkormányzat:Területi önkormányzat: megyei önkormányzat megyei önkormányzat

23.04.20.

Az önkormányzat Az önkormányzat gazdálkodásagazdálkodása

68

Az önkormányzat saját tulajdontulajdonnal rendelkezik, bevételbevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhatvállalkozhat.

23.04.20.

Az önkormányzat bevételeiAz önkormányzat bevételei69

saját bevételek,saját bevételek, átengedett központi adók,átengedett központi adók, más gazdálkodó szervektől átvett más gazdálkodó szervektől átvett

bevételek,bevételek, központi költségvetési normatív központi költségvetési normatív

hozzájárulások éshozzájárulások és támogatások.támogatások.

23.04.20.

A köztestületi A köztestületi önkormányzatokönkormányzatok

70

A köztestület fogalma: A köztestület fogalma: A köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.személy.

A köztestületek fajtáiA köztestületek fajtái - Szakmai kamarák Szakmai kamarák - Gazdasági kamarák- Gazdasági kamarák - Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó- Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó köztestületek köztestületek - Egyéb köztestületek- Egyéb köztestületek

23.04.20.

6. A közigazgatás 6. A közigazgatás működéseműködése

71

23.04.20.

A közigazgatási szervek A közigazgatási szervek tevékenységi típusaitevékenységi típusai

72

Közigazgatási aktusokKözigazgatási aktusok

A közigazgatás tényleges cselekményei: A közigazgatás tényleges cselekményei: az igazgatási cselekmények az igazgatási cselekmények egyes nyilvántartási és regisztratív egyes nyilvántartási és regisztratív

cselekmények cselekmények reálcselekmények reálcselekmények materiális cselekmények materiális cselekmények

A közigazgatás más jogágba tartozó A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményekcselekmények

23.04.20.

Közigazgatási aktusokKözigazgatási aktusok

73

A hatósági aktusok:A hatósági aktusok: hatósági határozat hatósági határozat szakhatósági hozzájárulás szakhatósági hozzájárulás hatósági intézkedés hatósági intézkedés eljárást kezdeményezőeljárást kezdeményező

A közigazgatási szervezetrendszer működése során A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok:kibocsátott aktusok:

hierarchikus irányítási aktusok hierarchikus irányítási aktusok belső vezetési aktusok belső vezetési aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok hierarchián kívüli irányítási aktusok együttműködési aktusok együttműködési aktusok

Közintézeti aktusok Közintézeti aktusok (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti (felvétel, elbocsátás, szolgáltatás) az államigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok.rendszer működéséhez tartozó államigazgatási aktusok.

Közigazgatási szerződések Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági (speciális típus: hatósági szerződés)szerződés)

23.04.20.

A közigazgatási szervek hatósági A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységének jogalkalmazó tevékenységének alapvető típusaialapvető típusai

74

A hatósági jogalkalmazó tevékenység A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalmafogalma

A hatósági határozatok között azok jogi tartalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelezőjogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. (kötelezést tartalmazó) határozatokat.

Jogosító határozat Jogosító határozat speciális formája az speciális formája az engedélyező határozatengedélyező határozat

Kötelező határozatKötelező határozat sajátos fajtája a sajátos fajtája a szankciót megállapító szankciót megállapító határozathatározat

23.04.20.

Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra

(A közös európai térre vonatkozó célkitűzések)

Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus

Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend

Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet

Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével

Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése

Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát

Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása

Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése

Közintézmények elszámoltathatósága

Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése

Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus

Független bírósági rendszer megléte

Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése

23.04.20.

75

…az államigazgatás fejlesztésében

Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja)

A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele

Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés)

Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése

Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása

Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek)

Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa)

Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről)

23.04.20.

76

http://www.nki.gov.hu/koezigazgatasi-tudasbazis/koezigazgatasi-vizsgak-anyagai

Prof. DR. Kalas Tibor:A közigazgatási szerv Szakács Tamás:A közigazgatási szerv fogalma,

jogalanyisága(i), önálló és nem önálló közigazgatási szervek

Közigazgatási szakvizsga (Választható vizsgatárgy)ÁLLAMIGAZGATÁS dia/ Dr. Gyergyák Ferenc 2007. június

23.04.20.

77