Közösség és közéleti aktivitás

(Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén )

Utasi Ágnes utasi@mtapti.hu

• A kutatás címe= A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye

• Kutatási hipotézis: Közösséghiányos, bizalomhiányos, atomizált társadalomban nincs esélye a demokratikus közéletnek.

• Empirikus felvételek: • a)2009- országosan reprezentatív • b) 2011- Három ország, hét falu

A DEMOKRATIKUS KÖZÉLETRE és KÖZÖSSÉGRE ÉPÍTŐ demokrácia-elméletek

• A demokratikus működés kritériumai:

• Információ biztosítása, ezek feldolgozásához szükséges tudás-műveltség ( Dahl, 1989)

• „Közösségi részvétel”, „közös akciók”, (Barber, 2003)

• „A közösségi élet legfontosabb kérdéseiben köteles és jogosult minden felnőtt véleményt nyilvánítani” ( Bíbó, 1957)

• DE! Rétegzett a társadalom, a szükségleti igények hierarchizáltak. • ( Maslow, 1953, Allard, •

A KÖZÉLET

• A közösségek ( informális és/vagy szervezett ) eszmecseréje, érdeklődése, aktív fellépése a körülmények pozitív változtatásáért.

A KÖZÖSSÉG DOMINÁNS PARAMÉTEREI

• BIZALOM

• SZOLIDARITÁS

• IDENTITÁS-TUDAT

A BIZALOM

• A BIZALOM= A körülmények kedvező alakulásába vetett hit, virtuális kötőelem

• BIZALOMERŐSÍTŐ: • HOSSZÚ ISMERETSÉG, • HASONLÓSÁG (valamely dimenzióban)• EGYÜTTMŰKÖDÉSI TAPASZTALAT • RÁUTALTSÁG KÉNYSZERE

A NAGYÜZEMI PIACGAZDASÁGGAL A KAPCSOLATHÁLÓK ÁTSTRUKTURÁLÓDÁSA

A BIZALOMTELI ERŐS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE

• GYENGE, MÁSODLAGOS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE

• NINCS IDŐ A KAPCSOLATOK BIZALMI TARTALMÁNAK FELÉPÍTÉSÉRE , FELGYORSULT ÉLETTEMPÓ, FLUKTUÁLÓ KAPCSOLATOK= CSÖKKENŐ KÖZÖSSÉGI SZOLIDARITÁS

A SZOLIDARITÁS VÁLTOZÁSA

Folyamatosan csökkenő mechanikus szolidaritás

A rendszerváltás előtt erős „patriarchális” intézményi organikus szolidaritás

A rendszerváltás után a forráshiány miatt elvárás a „megfosztottak” öngondoskodása

• A legutóbbi évekig tartó tévhit= az intézményesen szervezett (organikus) szolidaritás felmenti a hozzátartozókat és más közösségi tagokat a segítségnyújtás felelőssége alól

MIÉRT VOLT ERŐSEBB A KÖZÖSSÉGI BIZALOM és SZOLIDARITÁS A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

• Teljes foglalkoztatottság, gyengén működő munkaerőpiac, egyformán alacsony jövedelem= értelmetlen erős versengés, rivalizálás

• Biztonság, állandóság (munkahelyek, kötelékek)

• Magánkapcsolatokban gazdasági együttműködés= második gazdasági reciprocitás, kaláka

Erősebb tradicionális értékek, erősebb családi kapcsolatok

A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN AZ ATOMIZÁLÓDÁST és BIZALMATLANSÁGOT FOKOZÓ STRUKTURÁLIS OKOK

• PIACGAZDASÁGI VERSENY= EGYENLŐTLENSÉGEK NÖVEKEDÉSE

• POLITIKAI SZABADSÁG = TÖBB PÁRT, ÉRDEKKÉPVISELET

HELYETT CÉL A „MÁSIK PÁRT” BIZALMI TŐKÉJÉT ROMBOLÓ HATALMI RIVALIZÁLÁS

• TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT, biztonságot, szolidaritást FÉKEZŐ FORRÁSHIÁNY ( Offe, Dahrendorf)

A BIZALOMVESZTÉS , BIZTONSÁGHIÁNY és SZOLIDARITÁSHIÁNY HATÁSA A GAZDASÁGRA és

KÖZÉLETRE

Alacsony hatásfokú A) közösségi gazdasági együttműködés B) közéleti-politikai érdekérvényesítés

Pótlékok = virtuális kapcsolatok, tömeg-rendezvények, mesterséges bizalomépítő tréningek

FALUSI KÖZÖSSÉGEK és KÖZÉLET kutatása

• A minta települései 3 ország 7 magyar községe • Magyarországról : Petőfiszállás, Ruzsa, Ramocsaháza• Szerbiából (Bácskából ): Hajdújárás, Bácsgyulafalva• Romániából( Erdélyből): Bögöz, Agyagfalva

• Korábban szövetkezeti agrártermelést folytató falvak • ( 58% ma is végez agrártermelést )

• A település lakosságával súlyozott minta (N= 814)

Hipotézisek

• a) Falvakban még erősebb lehet a bizalom = erősebb lehet a mechanikus szolidaritás = kedvező a helyi közélet igényének felkeltéséhez .

• b) Falvakban kisebb az anyagi jólét,anyagi biztonság, alacsonyabb a műveltség-iskolázottság= A nélkülözés és műveltséghiány mellett többnyire csak primer szükségletek alakulhatnak

Az iskolai végzettség trendje a vizsgált falvakban( Z-score átlagok)

PetőfiszállásRuzsa

BácsgyulafalvaBögöz

AgyagfalvaHajdukovo

Ramocsaháza

Telpülés neve

-0,30000

-0,20000

-0,10000

0,00000

0,10000

0,20000

0,30000

Me

an

Zs

co

re

(is

k4

)

Cases weighted by Súlyozás a lakosságszám alapján

A vagyoni javak indexének (Z-score-okban mért) átlagai (skála= 0-14 , TV,kábeltévé,mobil,mosogatógép,automata mosógép,DVD,személyi számítógép,Internet csatl.,személygépkocsi,nyaraló,saját lakás,másik lakás,kert,

föld)

A bizalom-index Z-score- átlagai (Kevesen vannak, akiben az ember teljesen megbízik, Általában nem kell kételkedni mások jóindulatában, Ha az ember nem vigyáz,

kihasználják,Legjobb, ha mindenki magára számít 4=igaz,0=nem igaz skála=0-16)

A mechanikus szolidaritás összevont indexének átlagai a minta településein (Z-score-átlagok (adott és/vagy kapott munka+pénz+érzelmi támogatást az elmúlt

évben skála=0-24)

A szintetizált standardizált közösségi együttlét indexének átlagai(inform.köz.+,formalizált közösség+ faluközösségi együttlét+

individuálisan.választott társas szórakozás

A szintetizált standardizált közéleti index átlagai(helyi politikai érdeklődés+országos politikai érdeklődés+petíciót aláírna, tüntetésben részt venne+eszmecserét folytat a falu dolgairól,skála=0-33)

A szintetizált standardizált közéleti és közösségi index Z-scorokban mért átlagai

Néhány következtetés I.

• 1. A falusiak helyben tervezik a jövőt, 75 %-uknál meg sem fordul a gondolat, hogy elköltözzön.

• 2. A mások iránti bizalom erősebb az erdélyi falvakban és a vajdasági zárványban, itt erősebbek még a tradicionális közösségek és kohézionál a nemzetiségi összezárás.

• 3. A szolidaritás-hálóból csak a minta 3,2%-a maradt ki. A jómódú nemzetiségi falvakban dominánsan hagyománykövetésből, a szegény falvakban gazdasági szükségből él a segitségnyújtó szolidaritás

• 4.Nem ott a legpozitívabb a vélemény a saját falu összetartásáról, ahol intenzív a szolidaritás, mert a rétegenkénti reciprocitás konfliktusokat is generál.

Néhány következtetés II.

• 6.A falusi minta 69%-ának van magántársasága, 59%-nak van szervezett közösségi köteléke (= vallási közösség nélkül 33%) (Reprezentatív mintában ezek aránya kisebb: országosan 28%-nak van szervezett civil köteléke, 78%-nak van magántársasága).

• 7. Közösségektől izolált 16%, közélettől izolált 41%

• 8.Az erős közösségi összefogás a falvak többségében intenzívebb közéletet eredményez. Kivétel = szuburbán és „ex-lex” civilizációs települések, ahol a trend fordított= a képzettebb „eljáró” lakosság közéletisége intenzívebb, közösségi kapcsolatai redukálódnak.

• 9. A helyi közélet igénye nagyobb eséllyel alakul anyagi biztonságot és magasabb műveltséget jelző falvakban

• …minden felnőtt ember igenis illetékes, jogosult és köteles a közösségi élet legfontosabb ügyeiben véleménnyel bírni és véleményt nyilvánítani. S ha ennek megfelelő fóruma nincsen, akkor az országos politikában óhatatlanul egy szűk körű oligarchia kerül uralomra, mely a tömegeket politikailag „éretlen”, zavaró elemnek tekinti. 1957 eleje” Bibó István [1] Bíbó István: A munkástanácsok és a többpártrendszer. In: Válogatott tanulmányok IV., 1990.  

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!