villnnyférlyt adja. Nagy gőzllírész is van lll s afalutól nem messze egy most lnár Ilcm lnllvcltaranybánya látható.

Hidegszamos mellel! van a Csetálye nevű hogy,amelynek tetején állott a monda szerint Gyeló vo/érvára, aki még abban az időben élt itt, amikor a ma-' gyarok Erdélyt elfoglalták.

Oláh ház a gyului havasokban.

A folyó völgyén fölfelé haladva a Vágott kőnevű hegynél szép vízesés látható. Ezután mindösszébb szorul a völgy s csak kis tanyák lát-hatók a nagy erdők között.

Nagyobb község e vidéken még Hideg-lzzzvas. 'A Rákuló patak völgyében vannak Szamosfő,

Havasizagyfalzí községek és Rekefá lelep. Ennekközelében Fzz/ztine/Ianevü magas térségen vanVasváry Pál sírja, aki 1849-ben hősi halált halt"itt a magyar szabadságért. A Melegszamos .

"

nyí-kén xizigyulil) Iu'i/s4"g' csak keltő viin: 511111?"l

sn/n/(Lw és Fr/sziíssun/ins. l

A Farkas hegy északi lejtőjén van (lvmg/it/U/Igá és Bzí/Iffyda/Jgd, a [Jongó hogy lllvÜllvllegymás mellé épült kis községek. ,

A Kapusi patak völgyében van Ergrr/zijgix 3']Magyarkapus, Magyarkzskaplzs, Geszt/vígy, (fiuk .

jráizíszír/zely/ és Gymífzz/va.

A gyalu] Rákóczi-Imstély,

Egerbegy, Gesztrágy és Ciyerőfalva oláh, 7'

a többi inkább magyar helység.Régi írások úgy beszélik, hogy Ciyeló vezért amagyarok Töhötöm vezetése alatt megverték az Almásvizénél s a megvert Gyeló délre luiott, hogy a Hideg-szamos mellett levő várába meneküljön. De a gyorsparipákon vágtató magyar vitézek uiólérlék a Kapusvizénél, a mai Magyarkapus közelében s megölték,földjét pedig elfoglalták.

.E járásban van l nagyközség, 19 kisköz-súg, 5 telep vagy puszta.

l_ , ,

l iir

3; A bánfvfyyhunyadíi. járás;' A járásról általában.

)

Felülete. A bánffyhtlnyadi járás délnyu?gati nagyobb felét magas Iwgységek boArítjákíJ

l/wéydsztz lánca. Ebben van az egészvármeúgye

legmagasabb csúcsa a Vlegycísza rslírs ( 1848 m.W

A 13' n n m "r's téképéa lat'-

'

.l

7

*.

xKalűmszeü iafemviom.anyunya Jaa 1'

rz a. _ w_ v yrv .'

_'na 1 Bihar lzegysegnekdcét lánca Íhyú '

.' kgleü láncnak Éífőftegy adélkőígyészakra

á Dregán-"g Sebes- és"__

v

_,

' ÉÉIÍO a legmagasabbV Pűnfjapafafkbk kqgé; A xnyüggti nagyobb h__ _

' '

L .Más: dél jáazén a Gyalu

x

62

ma as csúcsai vannak. A Melegszamostól eszakrape íg a Kr/rrw/i Magzzra lánca húzódik. Ettőlészakra a Kűirösíg dombos vidék terül el. Ajárás északi részét n Mzasxsznw lnjqysvígr és a Ka-

-q*,-.'1&*§1á=2z

e;

:

l

zs

A bánífyhunyadi ref. templom.

lozsvárhAlmási hegység előhegyei borítják. AMeszes hegységen át a Plopícs hágó vezet aszomszéd vármegyébe.

Vizei. Fő folyóvíze a Káhfs, amely a

nn "r.

Kolozsvár Almási hegységből, Kőmslfl község lihatárán ered, Északnyugatm folyik s felveszi aKula/a patakot. - '

tíz a Keleceli Magurának "Vársza" nevű hegyénered s egészen Kiskalotáíg Vársza pataknak hívják. lnnunNagykalotáig Keleceli patak néven folyik, majd Nagy-kalotától kezdve Kalolapalak a neve. Balról felveszi aKóhegyból eredő Cseresznyís patakot.

A Kőrös baloldali mellékvize méga Selzes-[zata/c, amelyet felső folyásánál Székelyjápataknakneveznek. A Kőröst onnan kezdve, ahol a Sebes-patakot felveszi, Sebes/zűrösnek nevezik. További _)

mellékvize a Sebeskőrösnek a szintén délről'

jövő Dregrí/zpzzfa/e. a l

A járás déli részén a Melegsza/rzos folyik M

keresztül s felveszi a Gyalui havasokból eredő '

Bálespata/zot. Ajárás keleti felében ered a Kapus-és Nádas. északi részén az A/mzíspatak is. deezek hamar elhagyják a járást. s

l

Lakosai. A bánffyhunyadi járásnak több 1

mint 47 ezer lakosa van. Ebből csak l4 ezerl

magyar, a többi nagyrészt oláh. Imi-olvasni is f

csak ennyien tudnak, de a magyarul tudók számajóval nagyobb. Vallásra nézve legtöbben vannaka görög katholikusok, ezután a görög keletiek J

a reformátusok. De ezeren felül van a rómaikatholikusok és az izraeliták száma is. -,

A legtöbb ember itt is földmiveléssel és wfv,

állattenyésztéssel foglalkozik, de elég sok az=1

.

iparosok száma is főleg a magyar vidékeken (házi'

.

ipar !). A dombos vidékeken megterem abúza is,ahol ez nem terem, ott főleg rozsot, árpát,kukoricát termelnek, Burgonya is sok van sitt-

u "snnunÖUU ' ' --

ía,llá'll"at_él3,iílyétkiáVet, gipszet s téglaégetéshez ésaíym egzytelslmcz. vglo agyagot. A Knsszamos ésNadas regx urlerc Igen jó tclcvényföld

Vizvezeték. Koloísvíxrvzirost a Szászfenes

mellett Icvű kútakhól látják el ivóvízzcl. Innena jó tiszta vizet a vziros felett ásott viztnrtókha

Mátyás-szobor.

s onnan földalatti csöveken a város uccáira ésházaiba vezetik. Ezt a vizet vezető berendezést

vaÉl elnevezett régi római katholikus templom. Elótlevmin-Mátyás király gyönyörű lovasszobra. A tél; linfészéülátl a régi városháza.

'

* pénztár és az Első Magyar Általános Biztosító Tnégyemeletes , almája. Szemben ezzel a tér Asarkán áll a! eyíY

' gali soron vatíga létgánia épülete a róm. k-' " iskoláglah, A '

A piarista templom és az egyetem.

2. Kolozsvár részletes-leírása.(Kolozsvári iskolák számára).

I. kerület, Belváros. A város közepén nagy térn: a ,,Mátyás király-tér". Ezen állaSzent Mihály-

Ugyanezen a soron van a Kolozsvári T_a

rk (Nyu Jark) nevü száll

ázaki "ysoron a református e

Hogy az igazgatás könnyebben történhes-ség, az egész várost hat kerületre osztották fel.

, Ezek: l. kerület, Belváros; lI. kerület, Alsóváros;lll. kerület, Kétvizköz; lV. kerület, Hidelve; V,kerület, Felsőváros; Vl. kerület, Monostor.

.._.._.a._._444-

.._.d4.u:,.4_.;

,;

..

.

A

V. kerület. Felsőváros. Az V. kerület Kolozsvár

_

nyugati része. Föútja a [Monostori út. Ezen van a vár-

A;magyar-utcai ref. templom.

megyeháza, a Mentő-palota, a csendórlaktanya és, azinasotthon. Azonkívül az erdélyi főuraknak szép magán-

_házal sorakoznak egymás után.

A Sze-ntgryör '-tér közepén áll Szent (lyörgy lovas-szobru. Azt mutatja, hogy a hős vitéz lóhátról hogyanöli meg a sárkányt. lnnen sugárszeriien ágaznak szét

az nvrák. Nyugatra halad a Miká-ucca. Ennek sarkánáll az Iígyetemí könyvtár palotája. Sok könyv van itt

elhelyezve, amelyeket kölcsön adnak azoknak, akik taa

nulni akarnak. Tovább vannak a Karolina-kórház épü-letei. ln sok száz beteget ápolnak gondosan, szeretettel

A g annak rcndhavn

az orvosok. Ide járnak tanulni azok, akik orvosok akar-

nak lenni. A szép épületsor előtt elhaladva a Múzeum-i

kertbe érünk, amelynek bejáratánál gróf Mikó lmraszobra Aünik szemünk elé. Ez a derék úr adományozta

az egész Múzeum-kertet a tudomány és a tanulás cél-

jaira. A kertben van a vegytani és állattani intézet palo-tája, ahova tanulni járnak azok, akik tanárok, orvosok,gyógyszerészek lesznek. Még tovább van a gyönyörűNövény-kert, amelyben szintén azért tenyésztenegigsok-

sok növényt, hogy azokon tanuljanak az egyetemre járótanulók.

m egínt sugárszerüenjántw és

delem szulöháznucnl lennplnln,ház, a Vigadó stb.

rc vezet. lnnengvörgy-tér-ágaznak ePáris-zzmí/c.melyen akelet felé

Mikó: Aranyaz Egyre!

l a TrrjlJrf ,Délre vezet

lumílzu lehel jutni,n Furlcus-Ilwzv: a

ás király lúrln'll

Fm-e/na S:'('//I4j13;1'//rí.:-- üs

míg belőle

vezet a DeákIxlmul/I Lajos-arra.

agyobb terére lehet jutni.Hunyadi-térnek,

k nevezik. lnnent a Tordai-

Ezeken Kolozsvár legnEnnek déliBocskay-férneaz uccák. Délre vezeAtilla- és Zápalya-ztcczz.

útra és a Patá-l

A Hunyadi-halad. míg a Bocskauraz vezet. A Honv

út, délkeletre azGyörgyftzlví-

felé a Honvéd-Imalelte a Magyar-térről kelet

y-térröl ke'd- és Magyar-nm

a. u Mány

a liánlly

r. ....._.l.._' '.

ás klraíly-térl (v

palota,

Kalvária.

s n liillkíls-u Báthory

l?

_

':(seu-xr?v,

x