kommunikációs terv 1 - szimbiozis.netszimbiozis.net/files/kozhasznusagi/komm.terv.pdf · jelen...

1 Kommunikációs terv

Összeállította:

Zsíros Viktória

Elérhetőségek: tel.: 06/ 30/406-3287 e-mail: [email protected]

Jóváhagyta: Jakubinyi László Alapítvány elnöke Miskolc, 2011,január 20


Tartalomjegyzék

I. Bevezetés

I/1. Civil alapfogalmak _____________________________________________________________3

I/2. Civil PR _____________________________________________________________________4

I/3 Nonprofit kommunikáció_________________________________________________________6

II. Szervezet bemutatása

II/1. Szakmai tevékenységek________________________________________________________7

III. Kommunikációs stratégia

III/1. A kommunikációs terv célja_____________________________________________________9

III/2. A célcsoport meghatározása____________________________________________________9

III/3. Kommunikációs cél__________________________________________________________11

III/4. A szervezeti kommunikáció ___________________________________________________11

III/5. Arculat ___________________________________________________________________12

III/6. A kommunikációs stratégia prioritásai ___________________________________________13

III/7. Belső PR _________________________________________________________________13

III/8. Külső PR__________________________________________________________________14

III/9. Kommunikációs csatornák ____________________________________________________16

IV. Összefoglalás , ellenőrzés, visszacsatolás

V. Mellékletek

Varázsfa

Baráthegyi Lakóotthonunk támogatói egy –egy levelet kapnak nevükkel gravírozva….


I. Bevezetés

I/1. Civil alapfogalmak

Mit is értünk civil szerveződések alatt? Bíró Endre a Civil szervezetek jogi környezete

Magyarországon című tanulmányában a következőként foglalja össze: „A civil társadalom

személy-és szervezetegyesülések, valamint önálló szervezetek hálózata, amely létrejötte

és működése sajátos szabályai szerint különbözik a társadalom többi

intézményrendszerétől. Nem egyenlő sem az állammal, sem a magánszférával, bár

kapcsolódásai mindkettőhöz közvetlenek és szervesek.”

„Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv értelmezése szerint civil társadalom alatt

a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei (az ún. „szociális partnerek”), a nem

kormányzati szervezetek, a szakmai, a karitatív és a bázisszervezetek, az

állampolgárokat a helyi életbe bekapcsoló szervezetek, illetve, specifikus hozzájárulással,

az egyházak és a vallási közösségek értendők. Civil non-profit szektor alatt tehát azokat

a társadalmi öntevékenységet folytató szervezeteket és önszerveződéseket értjük,

amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása

mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi

öntevékenység.” 1

A hazai szakma definíciói:

„A non-profit szektor fontosságát az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári

öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a

szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben.”2

„A non-profit szektorba sorolható minden társadalmi probléma-megoldó tevékenység,

intézmény, szervezet, mely a kormányzati - az állami költségvetési és helyi

önkormányzati -jóléti, oktatási, egészségügyi, művelődési, kulturális, vallási, munkaügyi,

környezetvédelmi stb. közszolgáltatásból nem „kiszorult”, ahogy Kuti Éva fogalmaz,

hanem attól függetlenül, azt kiegészítve, a szervezeti autonómia és/vagy az állampolgári

öntevékenység alapján, nonprofit módon szerveződik.”3

1 Bíró Endre: A civil szervezetek jogi környezete Magyarországon (NOSZA kötetek, 2002.) 2 1 Harsányi László: A harmadik szektor 3 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak…


I/2.Civil PR

Magyarországon a civil szervezetek fennmaradásában is egyre nagyobb jelentősége van

a PR-nek. A PR-en belül is elsősorban a külső PR tevékenység bír nagyobb jelentőséggel

és szereppel a civil szférában, hiszen ezen szervezetek többségükben igen kis méretűek,

így belső PR tevékenység működésükre nem jellemző. Mindemellett a civil szervezetek

növekvő száma is egyre indokoltabbá teszi hatékony külső PR tevékenység folytatását,

hiszen bármennyire is non-profit jellegűek ezen szervezetek, fennmaradásuk, működésük

és fejlődésük legalább annyira függ társadalmi ismertségüktől és elismertségüktől, mint

bármely profit orientált szervezet fennmaradása.

A KSH adatai alapján a non-profit szervezetek száma az alábbi növekedési arányt

mutatja a 1994-2005-ös évekre vetítve:

„Bár a Public Relations tevékenység az üzleti élet, a profit orientált vállalatok szellemi

terméke, természetesen a civil, a non-profit szférában is nélkülözhetetlen.

Magyarországon számos önkormányzat, alapítvány, a civil szféra sok szereplője ismerte

fel, hogy PR nélkül, ezen a területen sem lehet eredményeket elérni. A PR tevékenység

elveiben, semmiben sem különbözik a nyereségorientált és a civil, a non-profit,

szervezetek életében. A PR mindennapi gyakorlatában is alig van különbség. Ha mégis,

feltesszük a kérdést, hogy van-e és, ha igen, akkor mi a különbség a két szektor PR

tevékenysége között, akkor a válasz az, hogy csupán a módszerekben, illetve a PR

eszközök felhasználásában, illetve az azokra tett "hangsúlyokban" találhatunk

különbséget.”4

4 Barát Tamás: Tolmács a hídon. Egyetemi jegyzet.


Mi is az a PR?5

Mielőtt a szervezet PR kifejtésébe kezdenénk, először is tisztázzuk, hogy mit értünk PR

alatt? Ehhez lássunk itt három definíciót.

Albert Oeckl szerint:

public relations = információ + alkalmazkodás + integráció.

Azaz a PR tevékenység tudatos, tervezett és tartós törekvés arra, hogy a

közvéleményben kölcsönös megértést és bizalmat építsünk ki és ápoljunk.

A Nemzetközi Public Relations Szövetség Mexikói Nyilatkozatában megfogalmazott

definíció a következő: „A public relations tevékenység a tendenciák elemzésének, azok

következményei előrejelzésének, a szervezet vezetésének adott tanácsok és a tervezett

akcióprogramok végrehajtásának művészete és társadalomtudománya, amely egyaránt

szolgálja a szervezet és a köz érdekét.”

Ma az egyik legkorszerűbb szakmai definíciónak az Angol Public Relations Szövetség

meghatározása tekinthető. „A public relations a hírnévről szól, ami annak az eredménye,

amit teszel, mondasz, és amit mások mondanak rólad. A public relations tevékenység az

a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és

támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relations

munkafolyamata tervszerű és hosszan tartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és

környezete között jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn.”

A PR-nek alapvetően két fő területe van, a belső és a külső PR. A belső PR a szervezeten

belüli kommunikációval és bizalomteremtéssel foglalkozik, míg a külső PR feladata a

szervezeten kívüli kommunikáció és kölcsönös megértés szervezése.

5 Nyárádi Gáborné – Szeles Péter: Public Relations I.


I/3 Non-profit kommunikáció

A non-profit szervezet kommunikációs terébe mindazon külső és belső célcsoportok

beletartoznak, amelyek a szervezet puszta léte, illetve tevékenysége kapcsán érintettek.

A feléjük irányuló kommunikációs folyamatok egyenként és együttvéve is egységet

alkotnak.

Az alapvető kommunikációs irányok a következők:

� A kommunikáció egyik súlypontja a projekteket finanszírozó állami szervezetek,

azaz a döntéshozók felé irányul, akiken a projektek léte, illetve további sorsa múlik.

Ennek célja a projekt társadalmi jelentőségével kapcsolatos tájékoztatás és

szemléletformálás.

� A szakma felé irányuló kommunikáció a második fő vonal, melynek célja a

tájékoztatás mellett az egyéb szervezetekkel való elkülönülést segítő bemutató

tevékenység.

� A lakosság, a nyilvánosság tájékoztatásának célja a szervezet társadalomra

gyakorolt hatásának bemutatása a harmadik irány.

� A média munkatársainak informálását célzó kommunikáció fogható fel negyedik

irányként, hiszen ők azok, akik az aktuális témával kapcsolatos eseményeket és új

információkat a társadalomhoz eljuttatják.

� Az ötödik kommunikációs irány pedig a szervezet tagjai között működő belső

kommunikáció, amely az egységes fellépés alapját képezi.

A civil szervezetek legfontosabb jellemzője, hogy nem céljuk a szó szoros értelmében

vett "nyereségtermelés". Ugyanakkor a civil szervezeteknek saját maguknak kell

előteremteniük fenntartásukhoz szükséges forrásokat, maguk gondoskodnak

létfenntartásukról. Ebből fakadóan kommunikációjukban is más követelmények jelennek

meg és eszközrendszerükben például a fund raising döntő jelentőséggel bír. A

kommunikációs egyik kiemelkedő célja ezáltal a civil szférában a szervezeti iránti bizalom

megteremtésén túl, hogy a szükséges pénzforrásokat előteremtse.

A civil szervezetek esetében a külső PR a célcsoport miatt jelentős. A társadalom

különféle csoportjai, a kormányzat, a helyi önkormányzat, az üzleti szektor, mint anyagi

támogató jöhet számításba; a közvélemény, éppen hatalma miatt jelentős. Hiszen a

közvélemény, mint a nyilvánosságot biztosító közeg, az érdekek képviselete miatt fontos

kapcsolat.


II. Szervezet bemutatása

II /1. Szakmai tevékenységek

A Szimbiózis Alapítvány 1999 végén jött létre. Szervezetünk olyan peremhelyzetű sérült

emberek oktatását, nevelését, társadalmi integrációját támogatja, akik hátrányos

helyzetükből, önerőből képtelenek kikerülni, így külső segítségre szorulnak. A

célcsoportot elsősorban autizmussal élő, értelmileg és halmozottan akadályozott

személyek képezik, akik tartós „szimbiotikus” támogatást igényelnek. A szervezet eddigi

tevékenységeinek fő ismérve az ellátott sérültek életviteli minőségében való változtatási

törekvés.

Az alapítvány szakmai koncepciója a szükségletorientáltság és a társadalmi integráció

keretei közötti kapcsolat jegyében szerveződik, s fő támpontjait a normalizációs és

participációs elv adja. Jelenleg 129 munkatársunk van, amiből 64 % célcsoporti személy.

Célkitűzésünk olyan működőképes rendszer kiépítése, ahol a sérültek önálló, vagy

részben önálló életvitelre tudnak berendezkedni. Miskolcon négy telephelyen működünk.

Ágazati profiljaink:

• Szociális ellátás: 40 fős nappali intézmény és lakóotthonok (2 x 14 fős)

működtetése, speciális szállító /támogató szolgáltatások (2 db) fenntartása.

• Foglalkoztatás: védő- (szociális intézményen belüli foglalkoztatás – 50 fő),

tranzit foglalkoztatás (akkreditációs rehabilitációs foglalkoztatás 33 fő), valamint nyílt

munkaerő-piaci kivezetés (éves szinten 25-35 fő). Foglalkoztatási rendszerünk,

egymásra épülő átjárható elemeivel reális karrierlehetőséget biztosít a fogyatékossággal

élő klienseink számára.

• Rehabilitáció: évente több szakmaképzést (bio-termesztő kertész,

famegmunkáló, dróthálószövő, gyertyaöntő, parkgondozó, kosárfonó stb.) szervezünk,

különféle terápiákat (dráma, zene, tánc, festés, snoozelen), speciális sport lehetőségeket

(úszás, lovas-terápia, para-bike stb.) és különféle szabadidős tevékenységeket

biztosítunk, valamint önérdek-érvényesítő csoportot működtetünk.

• Társadalmi tevékenység: önkéntesek fogadása (hazai és EVS/ European

Voluntary Service), kiterjedt helyi, országos és nemzetközi (EASPD és az ECCE) hálózati

aktivitás, érdekérvényesítés, közösségi szemléletformáló programok (utcai fórumok,

osztályfőnöki órák, nyílt napok stb.) megvalósítása.

Éves szinten több mint 300 sérült személy veszi igénybe szolgáltatásainkat. Szakmai és

emberi küldetésünk, hogy megteremtsük a fogyatékossággal élők szociális

környezetének lehetőségeit az együttműködésre, az egyenrangú kommunikációra, az

interakciók létrejöttére.


A tevékenységi körök bázisai Miskolcon:

• 1.- Székhely- Miskolc belvárosához közel, az Augusztus 20. u. 12. sz. alatti volt

étterem épületéből lett kialakítva. Itt működik 2 integrált Támogató Szolgálat központja,

mely több kistérség speciális szállítási és személyi segítési igényeit hangolja egybe

(információ és diszpécserközpont). Kliensek száma éves szinten 130 fő. Ugyanitt

található a Nemzetközi Kapcsolattartó és EVS önkéntes iroda, a Projektközpont és a

gazdasági iroda.

• 2.- Belvárosi iroda. Itt működik a Támogatott Foglalkoztatás © Szolgáltatás,

mely ingyenes mind a sérült személyek, mind a befogadó munkahelyek részére. Éves

szinten átlagban 120 főt vonunk be a programba, akik közül 25-30 főt vezetünk ki a nyílt

munkaerő-piacra. Három éve, a térségi munkáltatókkal való együttműködés

optimalizálásaként hoztuk létre Az Év Esélyteremtő Munkahelye Díj-at, kis-, közép, és

nagyvállalkozás kategóriában, mely a cégek CSR vonatkozásában fontos szempont PR

elem.

• 3.- Habilitációs Központ: Miskolcon, a Martin-kertvárosi részben, a volt iskola

épületének átalakításával és hozzáépítésével hoztunk létre a 40 fős fogyatékosok nappali

ellátását és 14 fős lakóotthonát. Ez az intézmény ad helyet terápiás/rehabilitációs

szociális intézményi foglalkoztatónknak (foglalkoztatottak száma 49 fő) és speciális

színtársulatunknak is (színdarabjainkkal már külföldön is sikeresen megmérettettünk).

Ugyanitt működtetjük a havi speciális diszkót, a sorstársklubot, és a sérült dolgozók

klubját is. Pályázati programként indítottuk el 2009 végén az Autista Krízisközpont

működtetését is, a családok átmeneti tehermentesítése érdekében.

4.- Baráthegyi Rehabilitációs Majorság - Miskolcon, a Diósgyőri városrészben, a Bükk

keleti kapujánál elhelyezkedő baráthegyi 5 hektáros területen már több éve folyik

fejlesztő munka. A kialakítandó öko-parkban szélkerék húzza fel a vizet a kútból, a kerti

tó, fóliasátor, üvegház mellett istálló (kecske, szamár, ló) és manufaktúra található, ahol

természetesen fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek dolgoznak. Nyáron

táborok kerülnek itt megrendezésre, míg a tanév idején speciális iskolák részére tankerti

gyakorlatot biztosítunk. Már több éve szervezünk itt betanító jellegű képzéseket

fogyatékosok részére (pl. biotermesztő-, parkgondozó, gyógy-és dísznövénytermesztő,

gyertyaöntő, famegmunkáló, térkő-gyártó). 2009-ben beindítottunk egy 14 fős

lakóotthont, melynek tetőterében erdei iskolát alakítottunk ki. A majorságban összesen

72 fő célcsoporti személynek biztosítunk munkahelyet.


III. Kommunikációs stratégia

III /I. A kommunikációs terv célja

Jelen terv célja, hogy az alapítvány kommunikációs tevékenységéhez megadja a

szükséges általános szabályokat és kereteket. A dokumentum rögzíti a kommunikációs

célokat, leírja a célok eléréshez szükséges kommunikációs rendszer meglévő elemeit, és

rámutat a fejlesztendő pontokra.

Egy jól működő szervezet jelentősebb, hosszabb távon meglévő feladatának alapja a

stratégia és a stratégiai gondolkodás. Bár a PR egy folyamatos tevékenység, érdemes

meghatározni rövid és hosszú távú stratégiai célokat is. A kommunikációs stratégia segít

abban is, hogy a forrásokat feltárjuk, valamint lehetőséget találjunk a különböző

eszközök kombinálására.

Bármilyen stratégiai terv alapján zajló tevékenység, projekt mindig meghatározott

célcsoportokra irányul. Különösen fontos ez a kommunikáció esetében. Hatékony

üzeneteket csak akkor tudunk átadni, ha tudjuk pontosan, hogy kire is irányítjuk, és azt

a bizonyos célcsoportot milyen eszközökkel tudjuk elérni. Meg kell próbálnunk egy

viszonylag homogén kört találni, melynek az információigénye hasonló.

III/2. A célcsoport meghatározása

Kommunikációnkkal fontos elérni a szolgáltatásokat igénybe vevő klienseket,

családtagjaikat, a szervezet munkatársait, a kormányzatot, a médiát, a szakmai és

társadalmi szervezeteket, a partnerszervezeteket, versenytársakat, illetve más piaci

szereplőket is.

Szervezetünk tevékenységi köre legfőképp Miskolc Megyei Jogú Városra korlátozódik, de

a különböző egységek más-más földrajzi területen szolgáltatnak:

� Támogatott Foglalkoztatás program: Miskolc és vonzáskörzete

� Támogató szolgálat: Miskolc MJV, Miskolci Kistérség, Szikszói Kistérség

� Nemzetközi kapcsolatok: Európai Unió

� Fogyatékos személyek napközi otthona: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

� Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona: országos hatókörű.


Célcsoportok- üzenetek- eszközök:

Célcsoport Üzenet Eszköz Kliensek, családtagok - minőségi szolgáltatás

nyújtása - felkészült

szakembergárda, stabil szakmai háttér

- hitelesség - kapcsolati tőke

- honlap - saját rendezvények - média - kiadványok,

szórólapok

Kormányzati szervek - az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete

- érdekérvényesítés - minőségi szolgáltatás

- személyes kapcsolattartás

- média - honlap - kiadványok

Média - az alapítvány a város, a megye és a régió meghatározó nonprofit szervezete

- szolgáltatásaival a hiányzó láncszemet tölti be

- a pályázatok útján megvalósuló programjai által jelentősen hozzájárul a régió fejlődéséhez

- sajtótájékoztatók - programajánlók - riportok, interjúk

Partnerszervezetek, hálózatok

- hatékony képviselet - innovatív megoldások

- honlap - műhelymunkák - helyi és országos

médiumok Munkatársak az alapítvány értékes, a

közösség által megbecsült szervezet, munkatársai munkáját elismerik, megbecsülik

- belső kommunikációs eszközök

- honlap - média

Munkáltatók fogyatékkal élők társadalmi

(re)integrációja a foglalkoztatáson keresztül (a Támogatott Foglalkoztatás program kapcsán)

- személyes kapcsolattartás

- hirdetések - szórólapok - rendezvények - az Év esélyteremtő

munkahelye díj - média

Támogatók - figyelem felkeltése a társadalmi szerepvállalásra

- adomány

- 1%-os kampány során: szórólapok, hirdetések, honlap

- kapcsolati tőke Társadalom érzékenyítés, elfogadás

növelése, integráció elősegítése - média - szórólapok - személyes eladás

(értékesítés)


III/3. Kommunikációs cél

A szervezet missziójaként a peremhelyzetű sérült emberek oktatását, nevelését,

társadalmi (re)integrációját fogalmazhatjuk meg. Az alapítvány tevékenysége a

fogyatékosságügy területén igencsak szerteágazó, így nehézkes egy rövid jelmondatot

megfogalmazni.

Kommunikációs rövid távú céljaként a szervezet innovatív megoldásainak közzétételét

határozhatjuk meg, hosszú távú célként pedig a fogyatékossággal élőkkel szembeni

társadalmi elfogadás növelését fogalmazhatjuk meg.

III/4. Szervezeti kommunikáció

Az alapítvány munkájának első időszaka jellemzően „úttörő” civil keretek között zajlott,

ekkor még nem volt jellemző a tudatos szervezeti fejlesztés, szervezeti gondolkodás és a

proaktív kommunikációs tevékenység sem.

A jelenlegi kommunikációs „stratégiára” jellemző, hogy ha van forrás, akkor a szervezet

tudatosan kommunikál, azonban ha nem áll rendelkezésre, akkor ez a feladat csak –

relatíve- ingyenes eszközökön keresztül valósul meg. A különböző ügynökségekkel való

közös munka nem jellemző, hiszen a rendelkezésre álló pályázati források nem teszik

lehetővé a PR, illetve kommunikációs költségek támogatását.

��

Általunk 2008-ben alapított elismerés:

Év Esélyteremtő

Munkahelye Díj:

��

[

Évente ítéljük oda kis-, közép-, és nagyvállalkozás kategóriákban. Díjátadás minden év December 3-án, a Fogyatékossággal Élők Világnapján.


III /5. Arculat

Egy szervezet külső képét a szervezeti személyiség határozza meg. Ez magában foglalja

a szervezet kifelé és befelé irányuló önábrázolását, magatartását, és a szervezeti

kultúrát. Ezek alapján a szervezeti személyiség több, mint a szervezet vizuális arculata. A

külső kép, arculat azonban összhangban kell, hogy legyen a szervezeti személyiséggel. A

vizuális arculat eszközei a logo, a jelmondat, a szóróanyagok, bemutatkozó anyagok,

honlap, céges papír, pecsét, használati eszközök, kiadványok. Ezek a vizuális kép

mindenki számára egyértelmű, és tudatosan használt eszközei. Nem tudatos, de az

arculathoz szorosan kapcsolódik a szervezet közvetlen külső képe, telephelye, irodája.

Innen már csak egy lépés a szervezet munkatársainak viselkedése, megjelenése, mely

mindenki számára szembetűnő.

Az arculat megformálása a legfontosabb PR feladatok egyike. Ez nem csupán a szervezet

„csomagolását” jelenti, hanem a vállalati személyiség megalkotását és formálását is. Az

arculat tartalmi oldalát a direkt hatótényezőkön kívül (alaptevékenység, termék,

szolgáltatás) más, indirekt tényezők is meghatározzák. Ezek közé tartozik a szervezeti

struktúra és kultúra, a szervezet filozófiája, missziója, jövőképe, stílusa, azonossága és

piaci stratégiája. A tartalmi oldalon szerepel a logó, a színvilág, a tipográfia, grafikai

azonosítók, zenei szignálok és vizuális stílusjegyek.

A szervezet filozófiája, missziója adott, jól körülhatárolható, a jövőképe, illetve a

szervezeti struktúrája azonban folyamatos változásban van, hiszen az alapítvány

pályázatfüggő, az állami normatíva a bevételeknek csak kis részét adja, így ez hatással

van a jövőképére is. Tartalmi oldalról vizsgálva elmondható, hogy a logó évek óta

változatlan, színvilága a kék- piros- fehér színekre épít. A szervezet különböző egységei

egyéni, ám hasonló színvilággal dolgoznak, pl: támogató szolgálat: kék-fehér,

támogatott foglalkoztatás program: piros-sárga- kék, Baráthegyi Majorság: piros- sárga-

zöld- kék. Azonos tipográfiai-, grafikai azonosítók, vizuális stílusjegyek használata nem

jellemző.


III /6. A kommunikációs stratégia prioritásai

A kommunikációs stratégia megvalósításának prioritásait a következőek:

1. Szervezeten belüli kommunikáció

2. Arculat

3. Rendezvények

4. Sajtómegjelenés

III/7. Belső PR

A szervezetnél alkalmazott belső PR eszközei:

� Szóbeli eszközök

• Telefon,

• Menedzsmenti operatív heti megbeszélés

• Kuratóriumi gyűlés

� Írásbeli eszközök

• Belső hírlevél

• E-mail, fax

• Dokumentációk: kiadványok, képzési anyagok dokumentációja,

� Vizuális eszközök

• Faliújság

• Fotó archívum

� Egyéb eszközök

• új belépők fogadása

• levelező lista

• ötlet napok, brainstorming

• belső képzés

• alapítványi rendezvények, ünnepségek

• szervezeti értekezletek


III /8. Külső PR

a) Személyes kommunikációs eszközök

Verbális eszközök

• Névjegykártya, naptár, meghívók, oklevél, matrica, címke, sajtómappa

• Társadalmi kapcsolatok: a szakmai ismeretségek ápolása nemcsak szakmai

fórumokon, szervezett kereteken belül szükséges, hanem a privát életben is,

hiszen a kapcsolati tőke az ismertség, elismertség és fejlődés egyik legfontosabb

eszköze egy szervezet életében ugyanúgy, mint a magánélet bármely területén.

• Telefon, fax, e-mail, levél

• Vitavezetés

• Megbeszélés

• Előadás

Non-verbális eszközök

• Prospektus, programfüzet, szórólap. Ezek elsősorban az alapítvány által képviselt

tevékenységek célcsoportját célozza meg tájékoztatási szándékkal.

• Reklámajándék: toll, naptár, kulcstartó, valamint egyedileg címkézett termékek.

A reklámajándékok azon apró figyelmességek, melyek nem feltétlenül képviselnek

nagy értéket, mégis sok esetben nagy jelentőséggel bírnak az ajándékozott

számára. Előnyben részesítjük azokat a termékeket, melyeket a sérült személyek

készítenek.

• ·Póló, sapka, kitűző: egységes megjelenés a szervezet tagjai számára különböző

szakmai fórumokon, rendezvényeken. Formai megkülönböztetést biztosító PR

eszköz, amely azonban jelentős hatással lehet az első benyomás kialakulására.

b) Csoportkommunikációs eszközök

Rendezvények

• Kiállítások, képzések, egyéb rendezvények: pl. utcai rendezvények. Mindezek a

fórumok, szakmai rendezvények a civil és non-profit szervezetek társadalom általi

jobb megismerését, valamint a hasonló területen működő szervezetek

ismerkedését, együttműködési és tapasztalatcsere lehetőségeit teremtik meg,

Egyik

telephelyünk

önálló logója


emellett ezen nagyobb „kaliberű” programok a média által a társadalom széles

rétege számára is közvetítik a non-profit és civil szerveztek létezését, értékeit, így

tulajdonképpen a szervezet kifelé irányuló kommunikációjának eszköze.

Írott közlemények, kiadványok

• Prospektus, programfüzet, szórólap, tájékoztató

• Sajtóközlemény, tv és rádió riportok. A sajtó és média, mint eszköz elsősorban

konkrét projektekről vagy eseményekről szóló tájékoztatás eszköze akár a

társadalom szélesebb köre, helyi vagy szakmai közösségek felé irányulva.

• Molino főleg a nagy rendezvényeken és fórumokon való megjelenés eszköze, mely

részben reklám eszköznek is tekinthető. Méreténél és figyelemfelkeltő voltánál

fogva az ismertség kialakulásában jelentős szerepe van.

• Beszámoló, hírlevél

• Plakát, reklámtábla

• Faliújság

Audiovizuális eszközök

• CD: szakmai anyagok. Ez az eszköz egy-egy projekt bemutatására,

dokumentálására, esetleg pályázati elszámolás kivitelezésére szolgál, így hasznos

mind a döntéshozó szervezetek, mind a szakmai csoportok felé irányuló

kommunikációban.

• Dia

c) Tömegkommunikációs eszközök

Nyomtatott média

• Sajtócikkek, szakmai kiadványok. Személyről, szervezetről szóló cikk, interjú.

Általában konkrét esemény kapcsán van lehetősége egy-egy szervezetnek, vagy a

szervezet egy tagjának bemutatkozni.

• Közterületi médiumok

Elektronikus média

• Honlapok, email-ek

• Televízió

• Közterületi médiumok

Egyik telephelyünk önálló

honlap kezdeményezése


d). Egyéb eszközök

• Fund-raising (pénzügyi alapok képzése) A forrásgyűjtés a non-profit szervezetek

számára sarkalatos kérdés, hiszen többségükben végez profit-szerző

tevékenységet, így a működési költségek fedezését a pályázatok és egyéb

adományok útján elnyert források jelentik. Alapítványunk jellemzően pályázatok

útján szerez forrásokat, melyek általában konkrét célra fordíthatóak. Ennek

ellenére a pályázatok kapcsán is nagy jelentősége a kapcsolatok ápolásának, a

színvonalas pályázati anyag elkészítésének (kerülve a sablonokat).

• Tanácsadás: szervezetünket sok esetben kérik fel szakmai tanácsadási

tevékenységre.

• Tanulmányok, mint PR eszköz közzétételére is van lehetőség, aminek elsősorban

internetes fórumai vannak, melyek bárki számára elérhetőek.

III /9. Kommunikációs csatornák

Az alapítvány által használt kommunikációs csatornákról elmondható, hogy

szerteágazóak, legfőképp a helyi médiára alapozva működik. Alapvetően elmondható,

hogy a helyi televízió és rádió munkatársaival szoros az együttműködés, a nyomtatott

sajtó területén azonban még nem alakult ki az a fajta szoros kapcsolat, amely az

elektronikus média képviselőivel már működik, így ezen a területen mindenképp

fejlesztés javasolt.

A sajtóban való megjelenések egy-egy nagyobb eseményhez köthetők, a

tömegkommunikációs módszerek alkalmazása tudatosan, azonban nem egy kidolgozott

sztenderd alapján működnek. A sajtómegjelenések menedzselésére jelenleg az

alapítvány elnöke, illetve a különböző rendezvényekért felelős egység vezetők a

felelősök.

Speciális Szállító

Szolgálatunk

felmatricázott

gépjárművei


Megjelenések:

Típus Megnevezés Megjelenések intenzitása

Elektronikus média

Miskolc TV

gyakori

M1 Regionális Stúdió Miskolc

gyakori

RTL Klub

eseti

MTV 1 eseti

DUNA TV eseti

TV2

eseti

Magyar Rádió Reg stúdió gyakori

Szent István Rádió

gyakori

Európa Rádió

gyakori

Diósgyőr Rádió gyakori

Neo FM eseti

Láchíd Rádió eseti

Online www.boon.hu

gyakori

www.szimbiozis.net

heti frissítés

www.barathegy.com www.aosz.hu

gyakori

Print média Miskolci Napló

gyakori

Észak Magyarország gyakori

Esőernyő gyakori

Új Misszió eseti

Nők Lapja, Tina Magazin eseti

egyéb szakmai

eseti


IV. Összefoglalás

A 2010-es év legfontosabb üzenete a „láthatóvá válás”

volt, több belvárosi rendezvény gazdája, szervezője,

megvalósítója volt az alapítvány. Ennek legfőbb célja

az, hogy a már esetleges sajtóbeli ismertség mellé

„arcokat” adtak az érdeklődőknek.

Az oktatási tevékenység az egyik leghatékonyabb

módja lehet a későbbiekben az alapítvány

missziójának közvetítésére. A 2011-es év hozhatja meg e téren az előrelépést, hiszen

számos általános-, és középiskola lett helyszíne az alapítvány

által tartott rendhagyó osztályfőnöki óráknak. A szociális

érzékenyítő tanórák pozitívuma, hogy viszonylag rövid idő alatt

nagy tömeg elérése lehetséges, mely szemléletformáló hatással

lehet a társadalomra.

Ellenőrzés, visszacsatolás

A sajtómegjelenések gyűjtése és elemzése, a tanulságok megfogalmazása folyamatos. A

kampányok, rendezvények értékelése (pl.: elértük-e a célokat, mi ment jól, rosszul,

legközelebb mit csináljunk másképp stb.) a közös megbeszélések, értekezletek témája, a

levont konklúziók a későbbiek során beépülnek a kommunikációs stratégiába.

Jelen kommunikációs terv 2011. január 15-től lép életbe,

felülvizsgálatára, kiegészítésére 2012 januárjában kerül sor.


V. Mellékletek

Szervezeti publikációk:

• Miért éppen majorság

• Külföldi jó gyakorlatok

• CD 1 + frissítetett: Szociális + foglalkoztatási

• Fenntarthatósági segédlet (Lakóotthon+ szociális)

• Lantegi / Equal könyv, képzés

• Leonardo-Happy farm-könyv

• Esélyegyenlőségi Törvény (AOSz- Kézenfogva A.- Szimbiózis)

Könnyen érthető változatban

• Süssünk-főzzünk valamint Szakácskönyv /Könnyen érthető változatban

Elismerések:

2003: Holcim Díj

2004: Jövő Ház díj

2004: Megyei Marketing Díj

2004: az Év Civil Szervezete Díj

2005: OTP Fáy András Díj

2008: Esélyegyenlőségi díj

2008: Miskolci Gyémántok Díj

2010: Holcim Díj

2011: Erste Díj


Kiadványok:


Sajtómix


[

kommunikációs terv 1 - szimbiozis.netszimbiozis.net/files/kozhasznusagi/komm.terv.pdf · jelen...

Documents