kommunikacio elmélet

Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETE

Orosz JózsefEKTFCO48ND

Bevezetés

Közös célok meghatározása Csoportnormák meghatározása


Bevezetés A „jéghegy elmélete” –

iceberg theory Fogalom eredete: Sigmund

Freud (topológiai modell) A jéghegy csúcsa: a

tartalom – alapgondolatok: a beszélgetés témája

A jéghegy víz alatti része: a folyamatok – az a mód, ahogyan a csoport a beszélgetés alatt interakcionál, megfigyelhető viselkedésminták


A kommunikáció meghatározása

Számos meghatározása létezik, pl:

= Tájékoztatás, közlés= Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók= A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási

szándékot takar.= Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az információ

milyen jelekben van kifejezve.= A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési

kapcsolatteremtést jelenet.= Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló

eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy

általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal.


A kommunikáció meghatározása II. Jelek csoportosítása:

o Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki pl.: füst és tűzjelek

o Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek

Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben két vagy több, viszonylag független rendszer egymást szabályozva áll szemben.

Kommunikáció története (5 korszaka van):o Beszéd kialakulásao Írás kialakulásao Nyomtatáso Távközléso Informatika


A kommunikáció klasszikus modellje Shannon és Weaver modellje (1949) Telekommunikációs modell Kommunikáció = üzenetek továbbitása Kutatási céljuk: kidolgozni a kommunikációs

csatornák használatának leghatékonyabb módját csatorna: telefonkábel, rádióhullám befogadó: rádióvevő

Elmélet központi kérdése: Hogyan lehet egy adott csatornán minél nagyobb

mennyiségű információt továbbítani? Modelljük a kommunikációt egyszerű lineáris

folyamatnak ábrázolja


A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell


Kommunikációs modell

Kommunikáció üzenetek szervezett cseréje. Adótól indul az információ, csatornában áramlik a

befogadó számára, amit ő dekódol. Fontos, hogy a kommunikáció folyamatában biztosított legyen a visszacsatolás lehetősége.

A kommunikáció információtovábbítás. Feladó közlő. Kódolás a közlendő továbbítandó jelekké alakítása

valamely jelrendszerben Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely

szituációban helyettesít, illetve felidéz. Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek

értelmezése Vevő befogadó. Csatorna a jeltovábbítás módja Zaj minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt

érkező inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.


A kommunikáció kontextus szerinti felosztása Személyen belüli – gondolkodás Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy

szervezet külső és belső kommunikációját értjük rajta Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a

közvélemény vizsgálata Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy

nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez működik. Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs

folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig.

A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik.


A kommunikáció fajtái: egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen

a visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya) két- vagy többirányú komm. (amikor a közlő és befogadó szerepek

cserélődnek, pld. egy interjú) közvetlen komm. (a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással) közvetett komm. (amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés

van egylépcsős komm. (ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb

információforrás) többlépcsős komm. (ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek

be) vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé”

áramló, pld. a kormányzat és a „nép” viszonya) horizontális (pld. egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között) személyes komm.(csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen

belüli) csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld.

fórum) tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett)

Játék: 4. sz.


Kommunikációs korlátok I.

Blokád – a kommunikáció teljes megszakadása objektív vagy szubjektív okok miatt

Zavarás – részleges és átmeneti zavarkeltés, mely lehet szándékos vagy akaratlan.

Szűrés – az információ részleges továbbítása és befogadása. A szűrés mindig akaratlan.

Az információ torzulása – az információ akaratlan leépülése a közvetítés során.


Kommunikációs korlátok II.

Más kategorizálás: Külső korlátok

o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés időtartama

o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan

Belső korlátoko Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk

információt általunk kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem figyelünk oda az információ hitelességére)

o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan értelmezzük az általa kibocsátott információt)

o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk odafigyelni az információra)

o Figyelem elkalandozásao Álmodozás


Kommunikáció korlátjai.

Nyelvio Ugyanazon szó többletjelentése o Kifejezési nehézségeko Szakkifejezések

Környezetio Nem megfelelő munkakörnyezet

A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó korlátoko Társadalmi imázs

Felfogásbelio Előítéleteko Figyelmetlenség


Kommunikációs korlátok kiküszöbölése

Az információ torzulás okai: o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elvisziko nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez

képest túl erős, vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én csinálom)

o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk o szelektív figyelemo az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája)o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatáso szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb.

Lehetséges kiküszöbölési eszközök:o A beszélgetés megtervezéseo A beszélgetés céljának meghatározásao A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom

kiválasztásao A gondolatok letisztázásao Visszakérdezés


A kommunikáció típusai

1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati tartalmat továbbítja

2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja

3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.)

Az emberek ált. a köv. arányban használják ezt a 3 típusú kommunikációt.


Verbális kommunikáció I. Gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése. Eszköze a nyelv. Lehet közvetlen ( beszéd) vagy közvetett ( írás). A beszéd

racionális tartalmat közöl, kifejezi az emóciót és a viszonyt is. A szavaknak csak összefüggésükben van értelmük. A szavak és

kifejezések értelmét a szövegkörnyezet, és a nonverbális üzenetek is meghatározzák.

Igényesség szerint lehet: o 1. Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra ) o 2. Választékos ( ünnepélyes alkalomkor ) o 3. Igénytelen

Nyelvrétegek: o a köznyelv (a megfogalmazás alapja) , stílusa egyszerű,

metaforákat is tartalmazhato a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) használatos; speciális

kifejezéseket alkalmaz, ’’szakzsargon’’o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv


Verbális kommunikáció típusai

párbeszéd: lehet spontán ( hétköznapi közlés) vagy célzott beszélgetés ( meggyőző közlés – tárgyalás, vita), lehet ügyintézés (kétszemélyes tárgyalás, lehet telefonbeszélgetés

csoportos beszélgetés: lehet társalgás ( spontán, kötetlen), lehet értekezlet (lehet munkaértekezlet, szervezett vita, tájékoztató, konzultáció stb. ), lehet tárgyalás ( többszemélyes, résztvevők cégek képviseletében )

előadásEszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék

Nem verbális kommunikáció I.

Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók:o Örökölt (ontogenetikus) jeleko Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük

van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés

o Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek

Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás

Egyezményes (konvencionális) jelek

Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siketnémák abc-je, a vakok írása

Összehasonlítása a verbálissal: Együtt alkotják a teljes kommunikációt, de a nonverbális független lehet a verbálistól. A teljes kommunikáció kb. 55-60%-a nonverbális.- ami pl. a közvetlen kommunikációból nem hiányozhat. A kettő kiegészíti és erősíti egymást, de egyik a másik közlését módosíthatja.


Nem verbális kommunikáció típusai

EKMAN és FRIESEN szerint a nem verbális kommunikáció ötféle lehet:o érzelemnyilvánításoko illusztratív gesztusok (aláfestő és kiemelő nem

verbális megnyilvánulásoko szabályozók (a kommunikációs folyamatot

szabályozó, annak tartalmától független megnyilvánulások, pl.: felszólítás, megszakító jelzések

o emblémák (egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek, akkor ha a verbális közlést valami nehezíti vagy akadályozza

o adaptáló jelzések (a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott kommunikációs helyzethez)


Nem verbális jelek csoportja

A nem verbális jelek csoportja:o Vokális jeleko Tekinteto Mimikao Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi

mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág) gesztus testtartás térközszabályozás

o Emblémák (ruha, haj, díszek)o Kronémika (az interakció időviszonya)


Vokális jelek

Hang A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. Ebbe a „hogyan”-ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez

a szakirodalom paralingvisztikai („a nyelv mellé rendelt”) jelzéseknek. A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy

nyelvre jellemző tényezők: o Hangsúlyo Hangszíno Hangerőo Ritmuso Hanglejtéso Tempóo Szünet, stb.

a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső ellentmondást a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát, természetét,

karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes


Tekintet

Tekintet A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat

mozgató izmokkal hozzuk létre. Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé

nézünk. Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel. A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van,

visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról.

A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. (Pl.)

A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti.

• Alapszabály: aki félrenéz, hazudik. Beszélgetés során el kell kapni a partner tekintetét, de kerülni kell az erőszakos ’’fixírozást’’.

3 fajta nézési mód van: o bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), o távolsági (amikor a homlokára nézünk), o hivatalos (lefelé nézünk a szájáig).


Mimika A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak

mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a

szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait

és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja, szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak.

A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele.

Mi ül ki az arcra? Darwin 8 érzelmet tételezett fel Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem,

szomorúság, harag, undor, érdeklődés - A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen

futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, és ez biztosítja a dekódolást.

Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek kultúrától függetlenek, és az emberiség minden tagjában megfigyelhetők.


Mozgásos kommunikáció I. A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni,

amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet.

Gesztus A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb

jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz

gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is.

A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban.

A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél).

A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő:o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstőlo A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben!o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák


Mozgásos kommunikáció III.

Kézfogások:o Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem

alábbvalóságomato Ha a tenyerem lefelé van, uralkodóo Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benneo A másik kezét ne törjük összeo Kesztyűben nem illik kezet fogni

Sajátos kézmozdulatok:o A két kéz összedörzsölése: elégedettségo A két kéz összekulcsolása: szorongáso A karomat fogom: erőszakos vagyoko Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózáso Csukló markolászása: nyugalom megőrzéseo Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség


Mozgásos kommunikáció II. Állhoz tett kézgesztusok:

o Állhoz tett nyitott tenyér: unalomo Állsimogatás: gondolkodáso Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás

Egyéb kézgesztusok:o Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne

mondjam kio Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszato Nyakvakarás: kínos helyet

Lábgesztusok:o Keresztbe teszem a lábam: védekezéso Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése:

elégedettségo Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner

pózát átvesszük


Testtartás I.

A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik.

A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a „testünk is figyel”.

A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi előredöntése jelzi.

Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi)

A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: o egyenes, álló: összhang, határozottság,o kihúzom magam: elégedettség, önteltségo összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz o előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaróo hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság

Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog


Testtartás II.

Térköz A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés,

meglehetősen fontos szerepet játszik. HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és

szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet proxemikának nevezte.

Négy távolságot különböztetett meg:o Bizalmas: 0-45 cmo Személyes: 45-120 cmo Társasági: 120-360 cmo Nyilvános: 360 cm-től nagyobb

A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk.

A térköz tárgyalásakor utalunk az érintésre, mint nem verbális jelzésre. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van.


Emblémák

Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak.

A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket.

Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg.

A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc festése, a tetoválás stb.


Kronémika

A legfiatalabb kutatási ág. A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt,

hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak.

szorosan összefügg a metakommunikációval, azaz a partner iránti attitűdünkkel, azaz mennyire szimpatikus az, akivel találkozunk.

Itt van jelentősége a csendnek is, amely kifejezheti a helyzet kényelmetlenségét, amit a „kínos csend” kifejezéssel minősítünk.


Metakommunikáció

A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét - atmoszféráját - tükrözi.

Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát (hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a résztvevő-résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához.

A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció folyamatában.

Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül. Meta = görög szó, valamin túl a jelentése A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek

megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján.

Általában a testbeszéd hat metakommunikatív módon és így nem igazi vagy önálló csatorna a köztes nyelv.


Aktív hallgatás / Értő figyelem

Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és értelmezésében

Akadályok: o az üzenet túl bonyolult, vagy homályoso szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o figyelem hiánya a hallgató részéről

Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót tudunk kimondani

Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel,

parafrazálnak, megnyugtatják a beszélőt, hogy értik miről van szó


Kérdés típusok

Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni:1. Zárt kérdések:

Pl. Már végeztél az egyetemmel?2. Nyílt kérdések:

Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan? 3. Hipotetikus kérdések:

Mi történne, ha? 4. Tárgyilagos kérdések:

Mikor fedezted fel? - objektív válasz5. Véleménykérő kérdések:

Mit gondolsz, mi az oka?6. Elsődleges kérdések:

Hány napra viszed el a sátrat?7. Másodlagos kérdések:

Mesélj többet erről?8. Direkt kérdések:

Értetted?9. Közvetett kérdések:

Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?


A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok

1. Többszörös kérdés: Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni

2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát: Nem lenne jobb, ha? Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol?

3. Igazoló kérdések: Támadó magatartást sugall

Javaslatok: Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a

beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra. Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit

Feladat: báli émény


Visszajelzés – feedback módszere

„Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan érintkezzen embertársaival ... Valódi dialógust csak azok tudnak egymással folytatni, akiket érdekelnek embertársaik. Csak az képes másokat igazán meghallgatni és nekik válaszolni, aki lemond a hatalomról és az erőszakról.”

Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatokk, 177. oldal


Visszajelzés – feedback módszere

A "feedback" visszajelzés fogalmát Kurt Lewin - a laboratóriumi oktatás megalapítója - vette kölcsön az űrhajó-szerkesztésből. Az űrbe küldött rakéta egy szerkezetet tartalmaz, amely jeleket küld vissza a Földre.

Ezeket a jeleket - visszajelzéseket - az egyén az irány korrigálására használhatja.

A visszajelzés adása - az a verbális és/vagy nem verbális folyamat, melynek során a másik magatartásáról való észleléseimet és érzéseimet neki átadom. / én adok neki/

A visszajelzés kérése - az egyén kéri a másik észleléseit és érzéseit saját magatartásáról. /én kapok tőle/


Hatékony visszajelzés

Hatékony visszajelzés ismérvei: Hozzásegít a cselekvéseink tudatosításához Lehetőséget ad a magatartásunk, viselkedésünk megváltoztatására Kifejezési módja támogató kell legyen, és nem támadóA feedback jellemzői: A beszélő által elmondott dolgokra kell vonatkozzon, nem pedig a hallgató

elvárásaira vagy értelmezéseireo Pl. A kijelentéseid sok vitatható gondolatot tartalmaztak a nők szerepével, nem pedig, Te egyértelműen

nőgyűlölő vagy. Legyen leíró, és ne értékelő.

o Pl: Szóval az a véleményed, és nem Te biztos, hogy tévedsz. Érzéseket és gondolatokat osszon meg.

o Pl: Tetszik, ahogy kifejezed magad. A visszajelzést sose használd arra, hogy levezesd valakin a feszültségedAz aki visszajelzést kap: Figyeljen oda, amit mondanak neki Kérdezzen vissza, ha nem érti pontosan, amit mondtak Köszönje meg a visszajelzést


A vetítés véget ért!Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


kommunikacio elmélet

Internet