kommunikacios kepessegek fejlesztesenek modszertana

8/18/2019 Kommunikacios Kepessegek Fejlesztesenek Modszertana

1/51

3. A beszéd formai oldalának fejlesztése

Fazekasné Fenyvesi Margit – Papp Gabriella

Új utak az anyanyelvi fejlesztésben a tiszta beszéd és a helyesírás megalapzásáért

!evezet"

A beszédartikuláció és a helyesí rás a beszédészlelés és a beszédmegértés műveletei k özétartozik. Mindkettő a hallási elemzésre épül, és mindkettő sikeres fejlesztésének f üggvénye a

beszédhanghallás k észségének szintje.

A beszédhanghallás segítségével a beszédhangokat különböző hangkörnyezetben is észlelni

tudjuk. Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei alapján tesszük meg. A

beszédhangok különbözhetnek egymást!l a képzés jellemzőiben" abban# hogy hol a képzés

helye (pl. t$k# milyen a képzés m!dja (pl. r$l. %ovábbá a hangszalagok rezgésének különbözőségében (zöngés & zöngétlen ejtés# az ejtés időtartamában (nagyon hossz'# hossz'#

rövid# élrövid és nagyon rövid időtartam# és a hangkihallás olyamatában. )t!bbi egy

akusztikus szeriális olyamat# aminek során egy sz!ban levő valamennyi hangot helyes

sorrendben idézünk el.

Az artikulá*i!s olyamat szabályozásában a beszédhanghallás kontroll szerepet tölt be# így az

anyanyelv képzési szabályai szerint képzett beszédhangok egyik eltételévé válik. A

beszédhanghallás minősége beolyásolja a beszédhangok képzését# a beszédészlelés és

megértés olyamatát# az olvasást és a helyesírást. A beszédhangok megkülönböztetésének

sérülése egyik oka lehet bizonyos beszéd$rendellenességeknek (a beszéd alaki képzésének zavarainak# és akár a tiszta hangképzés ellenére az olvasás$helyesírás gyengeségeinek# illetve

zavarainak.

A tanulásban akadályozott tanul!k akusztikus per*ep*i!s bázisának zavartalan kialakulását#m+ködését számos tényező akadályozhatja. A tanulásban akadályozott gyermekek többségének a beszédhanghallása jelentős áziskésést mutat ( Fazekasné és Józsa, ,--. Azotthoni szo*iokulturális környezet# a szülői nevelés a beszédhanghallás ejlődését is

beolyásolja. A rendezetlen# elhanyagol! körülmények között élő# tanulásban akadályozottgyermekek beszédhanghall! készsége szigniikánsan elmarad társaikét!l. ( Fazekasné és

Józsa, ,--. /indez a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásában és nevelésében a preven*i! ontosságára hívja el a igyelmet. Az időben kezdett és hatékonyan végzett beszédhanghallást ejlesztő gyakorlatokkal a beszédartikulá*i! és a helyesírás javulásavárhat!.

!eszédhiba és tanulási akadályzttság

A tiszta beszéd# az anyanyelv ejtési szabályai szerinti hangképzés megtanulása az átlagosanejlődő gyermekek többségénél öt éves korra beejeződik. Az öt éves kor alatti beszédzavar élettani# azaz a természetes ejlődési állomás# de utána már beszédhibának számít(Gerebenné, 01. A beszédhiba egyike a torzítás# az anyanyelv ejtési szabályait!l eltérőképzésm!d. 2zt a beszédhibások őleg a sziszegő hangok képzésénél teszik meg# amikor ahangok ejtésénél nyelvük a két ogsor között van. %ovábbi beszédhiba még a hang*sere#amikor adott hang helyett másik hangot használnak. 3eggyakoribb *serék" a g#k hangokat d$t

0


2/51

hanggal *serélik el (igen helyett azt mondják# hogy iden# a r hang helyett l4j hangot ejtenek (répa helyett# hogy lépa4jépa. %ipikus hang*sere még az ö4ő# ü4' helyett o4!# illetve u4' ejtés(tök helyett tok# t+z helyett t'z# a gy#ty#ny helyett a d# t# n hangok használata (gyua helyettdua# kutya helyett kuta# anya helyett ana. 2zek a *serék konzekvens váltások akkor# ha adotthang helyett mindig ugyanazt a másik hangot ejtik# pl. a g hang helyett mindig a d hangot. A

beszédhiba további jellemzőjeként kihagynak hangokat# mert nem tudják képezni azokat (pl.három helyett azt mondják# hogy háom..A tanulásban akadályozott gyermekek nagyobb arányban kezdik beszédhibásan az iskolát#mint többségi kortársaik ( Horsch, ,--56 Méreiné, 078# 07# 08,6 Schröder # ,---6 Vassné,09. A elsorolt beszédhiba típusok közül sajátosak náluk az inkonzekvens *serék. A

beszédhangok dieren*iálási zavara miatt adott hangot azzal helyettesítenek# amit az adotthangkörnyezetben éppen hallani vélnek. :l. a gy hangot a hangkörnyezettől üggően d# vagy thanggal váltják el" agyi helyett adi# de gyua helyett tua. A másik jellegzetesség# hogyhiába képzik tisztán pl. a d hangot# a nadrág sz!t nagrágnak ejtik# a tarhonyát targonyának.2zek a helytelen ejtések nem organikus oki tényezőkből# hanem akusztikusigyelmetlenségből# a hallási benyomások hiányos pszi*hikus eldolgozásáb!l ad!dnak.

Az alaki képzés hibái nem korrigál!dnak nehezebben# mint a többségi beszédhibásgyermekeknél# az automatizálás mégis több időt igényel. A tanulásban akadályozottgyermekek a korrek*i! utáni# tisztán képzett hangot j!val később kezdik használni# mintahogyan az kialakul# és beszédükben még sokáig tipikus a tévesztés. A hangejtési eltérés tudatosságában három okozat van ( Montágh, Montághné és Vinczéné#056 Penner, ,---6 Vassné 09. Az első (szenzoros szinten a gyermekek sem a saját# sema másik ejtésének minőségét nem tudják megítélni (2z jépa; sipkej!zsika# mert a ?!zsika az i'név#de *sak így tudom mondani.A beszédhanghallás készsége akkor a leggyengébb# amikor a gyermek sem a saját# sem akívüláll! beszédében nem veszi észre az ejtési eltérést. A tanulásban akadályozott gyermekek sokáig maradnak az első (szenzoros vagy a második (kondi*ionált ázisban. @em saját# semmások ejtésében nem veszik észre a beszédhibát# helyesnek vélik a hangejtést.Amennyiben tudatában vannak saját beszédhibájuknak# mégsem ejtik helyesen a hangokat#akkor a beszédhiba valail!en organik"s tén!ez# és ne a beszédhanghallás $elel#ssége%A megkülönböztetési zavar további jellegzetes esete# amikor a gyermek képes amegkülönböztetésre# de *sak akkor# ha a megkülönböztetés előtt lehetősége van a beszédhangvagy hangkap*solat kiejtésére. A beszédhanghallás bizonytalansága miatt saját artikulá*i!smozgássor megerősítésével sikerül *sak a megkülönböztetés. (Gós!# 01

A beszédper*ep*i! ejlődését akadályozhatják átmeneti hallászavarok (Gerebenné# 076Gós!# ,--# ,--76 Schneider és Sion# ,--8. Az elhanyagoltan nevelt gyermekeknélellátatlanul maradhatnak ülgyulladások# a rendszeres tisztálkodás hiányáb!l akad!üldugulások.%ovábbi ok lehet még a beszédhang képzésében közrem+ködő beszédszervek valamelyikének organikus sérülése (pl. nyelvizomzat renyheség# ogsorzár!dási eltérés# szájpadhasadék stb..A nyelvi zavar mögött állhat még nyelvi tapasztalathiány és4vagy kognitív m+ködési zavar (Vassné és S"bosits, 056 &a"s, ,--56 >sépe# ,--7" '"kács és (as, ,--9.3eszámítva a elsorolt tényezőket# a beszédhibák egy részének a hátterében a ejletlen# sérült

beszédhanghallás h'z!dik meg. Ba a beszédhibánál biol!giai vagy szo*iális ok nemmutathat! ki# akkor okként a beszédhanghall! készség sérülése vagy elmaradása is

eltételezhető. A gyermek hangképzési m!dja azért más# mert a beszédhangok tulajdonságait

,


3/51

vagy nem észleli# vagy nem tudja az adott szituá*i!ban a hangok tulajdonságaira épülőonémadöntését meghozni.Az elh'z!d! beszédzavar nem *supán esztétikai hátrány# hanem a tanulás egyik komolyakadálya lehet. A torzan ejtett hangoknál dieren*iálási nehézségek ad!dnak. Bang*seréknéla onémadöntés bizonytalanná válik. Bangkihagyásnál a kihagyott hangok tulajdonságai nem

rögzülnek.A tanulásban akadályozott tanul!k esetében a beszédhanghallás ejlesztésének# ezáltal a tiszta beszéd kialakításának a logopédiai kezelés mellett a pedag!giai ejlesztés eladatai között isszerepelnie kell. A beszédhanghall! készség ejlesztése j!l integrálhat! a pedag!giaitevékenység olyamatába.

# beszédartikulá$i% fejlesztését szlgál% &direkt' gyakrlatk

Az e *soportba tartoz! gyakorlatok végzése a tanul!kt!l készségszint+ tevékenységet kíván. A beszédlégzés# az artikulá*i!# a beszéd ritmusa és temp!ja stb. a beszédhelyzetek döntőtöbbségében nem tudatos irányítás eredménye# hanem a beszéd akaratlagos megindítása után

automatikusan m+ködik. A gyakorlatok leolytatásakor ezen automatikus m+ködésekettudatosítjuk minta megigyelésével# saját tevékenységeink megigyelésével és kontrolljával# aszükséges változtatások eredményesebbé tétele érdekében.A beszéd ormai oldalának elemeit nem egymást!l elszigetelten alkalmazzuk a

beszédhelyzetekben & mint ahogy a gyakorlatok során tesszük $# hanem együttesen. Ahhoz#hogy beszédünk az adott szituá*i!ban a leghatásosabb lehessen# a ormai eszközök együttesének használatát tudatosan is tervezhetjük. :éldául különböző személyekkel éskülönböző helyzetekben kommunikálva más$más hangerőt alkalmazunk6 az eltérő érzelmitartalm' közleményeket különböző hangszínnel# beszédtemp!val mondjuk6 megtervezhetjük tudatosan a beszédolyamat váltásait# a szüneteket és hangs'lyokat stb. Az ut!bbi gyakorlatok az egyes részterületek ejlesztésén t'l a nyelvi m+ködések tudatosításával ezt a tervezőmunkátis segíthetik./ielőbb a gyermekekkel elkezdenénk végeztetni az egyes gyakorlatokat# tájékoz!dnunk kellaz adott gyermek*soport ejlettségi szintjéről e területeken.

# beszéd frmai ldalának fejlesztését szlgál% gyakrlatk (

) hel!es beszédlégzés kialak*tása% ) légz#g!akorlatok $okozatai, t*+"sai

3égzéste*hnikai gyakorlatokkal alakítjuk ki a hasi légzést (vegyes mélylégzés. 2hhezkap*sol!dik a helyes testtartás elsajátítása# az orron$szájon át történő hangtalan és láthatatlan

belégzés megtanulása# illetve az alap$ és p!tlevegővétel m!djának# különbségének kialakítása.2lsőként a helyes légzéste*hnikát igyeltetjük meg. 2lsajátítása mintakövetéssel történik.

0. 2lőször mutassuk be a helyes légzéste*hnikát. A hasal emelkedését# a mellkasmozdulatlanságát a tanul!knak oldalt állva szemléltetjük# míg a vállak

0 A gyakorlatok orrásai"Caál Dva# Bámor ?ánosné és :app Cabriella (,---" )n!an!elv és irodalo% ) tantervt#l a

tan*tási óráig% =emzeti %ankönyvkiad!# Eudapest.Fsolnai ?. (08" Eeszédm+velés kisiskolás korban. %ankönyvkiad!# Eudapest.Fsolnai ?. (szerk. (004a" =yelvi# irodalmi és kommuniká*i!s nevelés. %anítási program# 0. osztály.%ankönyvkiad!# Eudapest.

Fsolnai ?. (szerk. (004b" =yelvi# irodalmi és kommuniká*i!s nevelés. Geladatgy+jtemény# 0. osztály.%ankönyvkiad!# Eudapest

5


4/51

mozdulatlanságát szembeordulva.A tanul!k helyezzék kezüket kissé szétterpesztettujjakkal a hasalra 'gy# hogy hüvelykujjuk a szegy*sonthoz illeszkedjen. Belyeslevegővétel esetén a hüvelykujj mozdulatlan kell hogy maradjon# a hasal emelkedéséta többi ujj érzékeli. /ásik megoldás lehet# hogy a kezeket előreáll!# ugyan*sak kissészétterpesztett ujjakkal a *sípőre helyeztetjük & így azonban *sak a hasal emelkedése

érzékelhető# a mellkas# mozdulatlanságát egymás vállára tett kézzel igyelhetik meg atanul!k. Ba társuk válla emelkedik# sz!ban igyelmeztessék# ne nyomják le a vállat. Agyakorlatokat legjobb áll! testhelyzetben végeztetni. His terpeszállásban# lazánhelyezkedjenek el a tanul!k. Igyeljünk arra# hogy a lazaság végig megmaradjon. Baülve végzik a gyakorlatokat# helyezkedjenek el kényelmesen és természetesen#dőljenek hátra# talpuk nyugodjon a talajon. Hezüket lazán ölbe tehetik# vagy aentiekben már említett m!don ellenőrizhetik magukat. Azoknál a tanul!knál# akiknélezeken a m!dokon nem sikerül kialakítani a vegyes mélylégzést# segíthet a ekvőtesthelyzet & padon# szőnyegen# sziva*son. )gyan*sak eredménnyel járhat# hahasalukat levegővétel nélkül ki$be mozgatják# majd ki'jják a levegőt# és kinyomotthasal mellett végeznek belégzést. A belégzés történhet orron# illetve orron és szájon

keresztül# míg a kilégzést szájon át végeztetjük# hiszen a beszédhez erre van szükség.A eladatutasításokat a teljes mozgássor bemutatását követően mozzanatonként adjuk#később mondjuk el előre az elvégzendő mozgássort# illetve kellő gyakorlottság eseténelegendő arra utalni# hogy légzőgyakorlat következik.

,. Ba az alapvető légzéste*hnikát már elsajátították a tanul!k# a kilégzéshezkap*sol!d!an egyre nehezedő eladatokat adhatunk. Hezdetben egy$egy hangotképezzenek a tanul!k :éldául" JKlljatok laza terpeszállásbaL Mállatokat engedjétek leL?obb tenyereteket tegyétek a hasatokra 'gy# hogy hüvelykujjatok a szegy*sontotérintse. Eal kezeteket lazán l!gassátok le (balkezesek ordítva is végezhetik# azállatokat lazán ejtsétek le# hogy az ajkatok kissé nyitva legyenL (Geladatutasításkésőbb" Belyezkedjetek el légző gyakorlathozLA levegőt 5 mp$ig kell beszívnotok# ,mp$ig visszatartanotok. Hilégzés közben halk sz (# s# m stb. hangot ejtsetek 1 (9# 0-#01# ,- mp$ig. A gyakorlatot kilégzéssel kezdjük. A belégzés# visszatartás# hanggaltörténő kilégzés idejét a kezünkkel jelezzük. Ba minden tanul! együtt dolgozik# olyanhangokat válasszunk# amelyek képzése senkinek nem okoz problémát. (Eeszédhibásgyermek lehetőleg ne ejtse a hibásan képzett hangot.

5. A következő szakaszban olyan gyakorlatokat végeztethetünk# melyeknél a kilégzéssorán sz!sorokat# rövid szövegeket# verset mondanak a tanul!k. 2 gyakorlatoknál már más helyesejtési normákat is be kell tartaniuk# mint artikulá*i!# hangs'ly# hanglejtés#időtartam# ritmus. :éldául" JKlljatok elL Hészüljetek el a légzőgyakorlatok végzéséreL 5 mp$ig szívjátok be a levegőt# , mp$ig tartsátok visszaL Hilégzés közben

számoljatok közepes temp!ban tízig (tizenötig# h'szig stb.LNA tanul!k a kilégzéssorán mondhatják a kettes# hármas stb. számsorokat & növekedve# *sökkenve6 azábé*ét# amikor az tanulják6 a hét napjait# az év h!napjainak nevét6 nyelvgyötrőket#mond!kákat# gyermekverseket. =ehezítésképpen például a hét napjaihoz# a h!napok neveihez *selekvést rendelhetünk.JBétőn szőlőt eszem kedden *seresznyét# szerdán szőlőt eszem# *sütörtökön*seresznyétONJ?anuárban elutazom# ebruárban megérkezem# már*iusban elutazom# áprilisbanmegérkezemONJBétőn én megyek tehozzád# kedden te jössz hozzám# szerdán én megyek tehozzád#*sütörtökön te jössz énhozzámON

A hosszabb vagy többször megismétlendő szövegeknél előre megbeszélhetjük# majdkezünkkel jelezhetjük a p!tlevegővétel helyét.


5/51

A gyakorlatok a magasabb osztályokban olvasási eladatokkal is összeköthetők. Atanul!k olvassák el némán az adott szöveget (verset. Eeszéljük meg# és jelöljük is beaz alap$ p!tlevegővételek helyeit. 2zt követően közösen vagy nagyon eltérő olvasásitemp! esetén egyenként vagy kisebb *soportokban olvassák el a szöveget.

) tan"lásirán!*tás norái -.G /0123M .24 noveber 5% 66 óra

/indennap végeztessünk légzőgyakorlatokat 5$1 per*ig.A gyakorlatvégzést kísérje kon*entrált igyelem# ne legyen ön*él'.>élszer+ osztálykeretben gyakoroltatni.Grissítő hatásuk miatt az !ra bármely részébe beiktathat!k a gyakorlatok.A légzőgyakorlatok előtt szellőztessük ki a termet.A légzőgyakorlatok ne legyenek versenyszer+ekL (JHi tudja tovább képezni az f hangot;NCyakorlatvégzés közben lehetőleg kézjelekkel irányítsuk a tanul!kat. A hibáz!katmegszégyenítés nélkül igyelmeztessük# ha önkorrek*i!val nem sikerül# mintakövetéssel

javíttassuk a hibát. A mintát általában a pedag!gus adja# ne másik gyerek.

A gyakorlatok nehezíthetők a kilégzési idő okozatos ny'jtásával# más gyakorlatokkal val!kombinálással6 a reprodukáland! szövegek egyre bonyolultabb voltával6 az olvasáste*hnika

bekap*solásával.

Hangadás7technikai g!akorlatok

/egigyeléseink szerint viszonylag sok tanul! beszél zárt szájállással. Hülönösen náluk lehetnek eredményesek az alábbi gyakorlatok# de ezeket végeztethetjük az egész osztállyal.>éljuk az állejtés növelési# a biztonságos hangadás.Mégzésükhöz az a)á hangpárt# illetve az e hangokat tartalmaz! sz!sorokat alkalmazhatjuk.:éldául" JBelyezkedjetek el kényelmesenL 3égzőgyakorlatot ogtok végezni. Hilégzéskor közepes hangerővel ejtsétek az á)a hangpárt háromszor4ötször. Az á hangnál lazán ejtsétek azállatokat# nyissátok nagyra a szátokat.N (=e legyen természetellenesLJHilégzés közben okoz!d! hangerővel mondjátok ötször a áa sz!t6 a áa & vár asz!*soportotLNA gyakorlathoz a tanul!kkal is gy+jtethetünk szavakat# melyeket azután többnyire párosávalhasználhatunk el (dáa, ráa, +á+a, lára, cá+a, lá+a, bába, sárga, zsál!a, bálna, álna,árva# illetve barát, la+át, kabát, kanál, sakál, lakás, dagál!, a+ál! stb 8%

) tan"lásirán!*tás norái

A magánhangz!k időtartama a szavakban ne változzon# az a mindig rövid# az á mindighossz'. Hap*soljuk össze légzőgyakorlattal# a későbbiekben hangerőváltással is.

)rtik"lációs g!akorlatok

A tanul!k között elég gyakran ordul elő renyhe artikulá*i!. (A entebb említett zártszájállással kombinálva a beszédet *saknem érthetetlenné teheti & a tanul! JmotyogN.2zekben az esetekben külön igyelmet szenteljünk az artikulá*i!s gyakorlatoknak# de azelőzőekhez hasonl!an valamennyi gyermek számára hasznosak. >éljuk az ajakartikulá*i!ejlesztése valamennyi magyar magánhangz! tiszta ejtése érdekében. (A kiejezett

beszédhibák javítására nem alkalmasak# ez logopédiai eladat.

Az artikulá*i! hangsorok# sz!párok# sz!kap*solatok utánmondásával ejleszthető# dekap*sol!dhatnak hozzá a ritmusejlesztésnél ismertetésre kerülő nyelvtörők# mond!kák is.

1


6/51

2lőször olyan hangpárokat# rövid hang*soportokat ejtessünk# amelyek váltogatása élénk ajak$és nyelvmozgást igényel (ajakréses & ajakkerekítéses# elöl képzett & hátul képzett.:éldául" JPőljetek hátra kényelmesen a padbanL /ondjátok utánam a következő hangokatL

á$ a & é (a & á & a# á$ a & o & u & o & a & á

e & é & ü (i & ü & i# e & é & i & ü & o & ü & i & é &e

a magánhangz!kat egymás után háromszor mondjátok# először középhangerővel# azutánhalkan# végül suttogva vagy néma szájmozgássalLN%ermészetesen más hangkombiná*i!k is hangoztathat!k# lényeg# hogy intenzív ajakmozgást#artikulá*i!s váltásokat igényeljenek.J/ondjátok utánam nagy szájmozgással a sz!párokatLN

a &á a & á &a ö#ő & ü a & é & agalád találgat ürdőjük azékban

parázs maláta bővülő marékkaldarázs palánta örültök taréjagarázs aláda őszülő karéja

@z!párokat más magánhangz!$kombiná*i!kra is gy+jt(ethetünk.

JQlvassátok el nagy ajakmozgással a táblán (írásvetítőn láthat! sz!kap*solatokatLN(Gelkészülés utánL

tü*skök heged+je üresen kong! barlangsünök tüskéire áradtan ballag! koldus

b+nök elkövetője éhesen tátog! g!lyai!ka

A enti szavak# illetve sz!szerkezetek egy'ttal a hangok időtartamának érzékeltetésére is j!lhasználhat!k.


A sz!párok tagjainak jelentését a gyakorlás során ajánlatos tisztázni.Az időtartam$gyakorlatokat kisebb *soportokban *élszer+ végeztetni.A tanul!k időtartamhibáit más nyelvi tevékenységek (olvasás# versmondás során is javítani

kell.A gyakorlatok ötvözhetők artikulá*i!s# ritmus$ és hangs'lygyakorlatokkal.

# beszédartikulá$i% fejlesztését szlgál% &indirekt' gyakrlatk &beszédhanghallás'

A beszédészlelés hierar*hikus rendszerében a beszédhanghall! készség három ázisonkeresztül val!sul meg. Az akusztikai szint a hallási elemzés elsődleges szintje.


7/51

) beszédészlelés szint9ei :Gós!, ;


8/51

*l sz%lsz+ kispajtás, 2gy gyermek szemét bekötjük# vagy behunyja# a pedag!gus vagy egymásik gyermek jelzésére (rámutatással# tekintettel# érintéssel egy társuk hangot ad.Hezdetben ne pr!bálja meg elváltoztatni a hangját. Ba már biztosan megismerik egymást ahangjukr!l# a hangszín vagy hangmagasság enyhe változtatása megengedhető.-sendjáték. Rövid ideig teljesen *sendben# lehetőleg behunyt szemmel üljenek a gyermekek

és igyeljenek a környezet neszeire. Hi hány hangot igyelt meg# jegyzett meg# és tudazonosítani;Mi t/rtént vele, Drzelmek megigyelése elnőtt (éri4nő és gyermekek beszédében. A

pedag!gus rövid szituá*i!kat alkot# amiben valamilyen érzelem dominál (ájdalom# élelem#vidámság# bánat# harag. A gyermekek megpr!bálják az érzelmi hangulatot megjeleníteni.

=agyon j!l használhat!k mesék# történetek >P$s elvételei# ahol a gyermekek a szereplők érzelmeit a hangejtésük alapján tudatosíthatják.

Az eddig gyakorlatok a beszédhanghallás megalapozását segítik# általában szolgálják a hallásiigyelem és megkülönböztető képesség ejlesztését. Azoknál a tanul!knál# akik kezdettőlogva képesek a beszédhangok dieren*iálására# a bevezető gyakorlatokat nem szükséges

végeztetni.

) hangké+zet kialak*tása :a $onetikai szinthez a hangok t"la9donságainak egisertetése8

A beszédhangok mindegyike egy$egy képzet# amelyeknek éppen 'gy# mint más képzeteknek vizuális# akusztikus# motoros és kinesztétikus tartalma van. A beszédhanghall! készségejlesztésének első lépése a hangképzetek kialakítása. A beszédhangok hangoztatásával(akusztikus jelzés egyidőben"

• vizuális (bet+# vagy a hív!kép#• motoros (a hang szimb!lumához kap*solhat! mozdulat megerősítést alkalmazunk#•

és a hangejtés során a kinesztétikus élményeket is tudatosítjuk.2zzel a kompleS megerősítéssel lehetőséget kapnak a szenzoros *satornák szimultánaktivizálására# ezáltal a megerősítést hatékonyabb lesz.A helyes ejtést verbális instruk*i!kkal segíthetjük.A táblázatban minden hang mellett szerepel egy akusztikus# és egy motoros tevékenységetaktivizál! instruk*i!. Amennyiben a képzés jellegzetessége megengedi# a kinesztétikusérzékletekre is utalunk.A hang4bet+ szimb!lumokhoz a Bív!kép és sz!kártya gy+jtemény használhat! (/ozaik Hiad!# @zeged.

) hangoztatáshoz, hangké+zet kialak*tásához 9avasolt sziból"ok :Fazekasné, ;


9/51

ormálása kerekítsd a szád

d dobverés jobb kéz mutat!ujjal dobütő mozdulat ütögesd nyelvvel a szájpadlásod#hangosan sz!ljon a dob

e elvevés szituá*i!ja jobb mutat!ujj vízszintesen a nyitottajkak előtt

nevetősre h'zd a szád

é önmagunkra mutatás jobb mutat!ujj először vízszintes#majd üggőleges helyzetben

erősen nevetősre h'zd szét a szád.

f mérges *i*a 'j jobb kéz mutat!ujjat enyhén begörbítve az als! ajakhoz érintjük#rá'junk

harapd be az als! ajkad# *sendesen'jj

g libagágogás liba szárnyának jelzése" jobb kézvízszintes helyzetben# váll mellett

morogjon a torkod

gy l! biztatás két kézzel test mellett a kantárogásmozdulata

közelített ogsorral morogj

h kézmelengetés mindkét kéz váltott melegítése

i+í mala*visítás *sukott ogsor és nyitott ajak előttvízszintesen áll! jobb mutat!ujjatüggőleges helyzetben a száj melléállítjuk

nevetősre h'zd a szád# zárd összébb aogsorod

j jajgatás jobb kéz mutat!ujjal jobb szem alámutatás (könny jelzése

közelített ogsorral# hangosan jajgass

k kukorékolás jobb kéz hüvelykujj a homlokközepétől elelé mutat (taréj jelzése

nyomd a nyelved a torkodhoz

l éneklés#libahívogatás

jobb mutat!ujjal nyakra mutatunk(hossz' nyak' liba

nagyra nyisd a szád# *sak a nyelvedugráljon.

m medvemorgás ökölbe szorított# előre ny'jtott jobbkéz

*sukott szájjal morogj

n mutogatás#döngi*sélés#

jobb kéz mutat! ujjával az ar* mellettelelé mutatunk

nagyra nyisd a szád

ny nyuszi *sám*sogás két mutat!ujjal a ej két oldala mellettüleket mutatunk

nyomd el a nyelved a szájpadlásra

+% *sodálkozás kerek szánk köré jobb mutat!ujjalkarikát írunk

kerekítsd a szád

/+" mutogatás

személyre

jobb kéz begörbített mutat! ésközépső ujjával az ajak ölé mutatunkröviden# illetve hosszan

*sü*sörítve kerekítsd a szád

p pöékelés pipaog! mozdulat a száj előtt 'jd el az ar*odat# mint a léggömb# és pukkaszd el

r aut!berregés kormányzás mozdulata jobb kézzel (ha nem ejt r hangot" ny'jtsd ki anyelved# peregjen az ajkaiddal együttL

s vonatzakatolás előreny'jtott jobb öklöt hátraeléh'zzuk

kerek kéménnyel# meleg üstöt 'jjál#*sendesen

sz kígy!sziszegés vízszintesen tartott jobb kéz kiny'jtottmutat! és középső ujjával a kígy!villás nyelvét jelezzük

h'zd szét a szád# zárd a ogsort#nyelved tedd a első ogsor mögé

t !ra tik$tak hangja jobb kéz mutat!ujjal az inga mozgását jelezzük ütögess a nyelveddel a ogad mögött


10/51

ty boh!**s'ol!dás#traktor

két kéz mutat!ujjait keresztbe érintvea *s'ol!dás mozdulatát imitáljuk

nyomd el a nyelved a szájpadlásra

u+3 kutyavonítás#majommakogás

u ejtés közben *sésze alakot írunk aszáj köré

h'zd el az als! ajkad# hogy *sészétírhass köré

4+1 ülés mutogatása jobb kéz begörbített mutat! ésközépső ujjával az ajak ölé mutatunkröviden# illetve hosszan

als! és első ajakkal kerekítsünk

v kutyaugatás jobb kézzel előre markol! mozdulat harapd be ki*sit az als! ajkad# morogj

z méhe*skezümmögés

jobb kéz vízszintes helyzetben ahalánték mellett (szárnyrebbenés

magasan repül a méhe*ske

zs repülő# motor két kézzel a kormányorgatásmozdulatát utánozzuk

mélyen morog a motor# hangosan

A hangképzet kialakítására még számtalan játékos helyzetet ad!dik. Az adott hangokatszimbolizál! állatokkal# tárgyakkal# jelenségekkel hangoztathatunk önmagában# vagyszituá*i!s helyzetekben.A kompleS megerősítés érdekében a vizuális# akusztikus és motoros inormá*i!kat szimultánerősítsük meg.

Hangoztatáshoz, hangké+zet kialak*tásához 9avasolt 9átékok :Fazekasné, ;


11/51

reagálnak. A hangok időtartamát változtatjuk" hosszan# röviden# hosszabban# rövidebben.f A hangot élményhez társítjuk. Hözös keresés" kinek a hangja lehet még; A mérges *i*a# ahogy a

kutyára 'j# vagy a szél hangja# ahogy 'jja ákat.@zituá*i!s helyzetek a mérges *i*a őszereplésével.

g Cyertek haza# ludaimL A játékot az eredeti szabály szerint játsszuk. A libák utás közben hangosan

gágognak.gy 3ova*ska bíztat!. A gyermekek párban állnak# egyikük a l!# másikuk a gyeplőt ogja. A játékvezető

jelzésére gyorsabban# lassabban utnak# hangosabban vagy halkabban biztatják a lovaikat.h A h hang társítása élményhez" nagyon ázunk# kezünket lehelgetéssel melegítjük. Hözösen készítünk

h!embert (táblára# *somagol!papírra. A gyermekek egyénileg hozzák a h!ember részleteit# (változat"

ők találják ki# mit rajzolnak vagy készítenek a h!emberhez és elrajzolás (elrakás után kezüket

melengetik. B!goly!'jást is rendezhetnek vattagoly!kkal.i+í Misítunk# mint a mala*ok. A nevelő által jelzett szituá*i!kra elelnek a gyermekek rövid vagy hossz' i

hang hangoztatásával" éhesek# álmosak# betegek# vidámak# stb. a mala*ok. j 2gy gyermek jajgat# az ar*át ogja. 2gy másik odaáll elé# és azt mondja" JHelj el ?an*si# ne sírjLN A

másik elel" J=em sírok# haO..N( és itt valamilyen *selekvés utánzását kéri# pl. leguggolsz#dobbantasz.

k A k hang társítása élményhez" kakasejet készítünk a gyermekekkel# közben hangoztatunk.@zituá*i!s helyzetek a kakas őszereplésével. 2semények a baromiudvarban.

l 3ibahívogatás szituá*i!s helyzetekben.2semények a baromiudvarban.

m /a*ik az állatkertben. JHetre*N mögött állnak a ma*k! ejdíszes gyerekek. A többi gyermek alátogat!. 2lmondják sorban# mit hoztak a ma*k!knak. Ba olyat hoztak# amit a ma*i megehet és szeret#a ma*k! ejdíszes gyermekek boldogan morognak# b!logatnak# a hasukat simogatják.

n Gel$leszállás. A gyerekek a dong!k# akik virágr!l virágra (gyermekek által tartott virágszimb!lumokra szállnak# közben Jdonganak.N@zituá*i!s helyzetek a dong!k őszereplésével.

ny A nevelő vendégségbe megy a nyuszikhoz. Misz nekik valami ennival!t" sárgarépát# mogyor!t#káposztát# babot# stb. Amit a ny'l szeret# azt boldogan# hangos nyámmogással elogadja# máskor aejét rázza. A végén a vendégek együtt alatoznak.

+% >sodálkozunk# sugdol!zunk# ejet *s!válunk# bosszankodunk (o# !. A hangok időtartamátváltoztatjuk" hosszan# röviden# hosszabban# rövidebben.

/+" )tánz! játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartoz! mozgásokat"

pl. a T alvás# ő T mutogatás

)tána a gyermekek a tanár által mutatott mozgásra hangadással# illetve hangadására mozgással

reagálnak .p A gyermekek pöékelnek mindaddig# amíg vendég nem érkezik. Ba a vendég maga is pöékel# akkor

tovább szívják# de ha kisbaba jön# vagy olyan# aki nem pipázik# akkor leteszik a pipájukat.r A gyermekek a motorok (kormánykereket imitál! tárggyal vagy mozdulattal. Föld tár*sa elmutatása

esetén szaladgálnak# berregnek tetszés szerint. :iros tár*sa elemelésére azonnal megállnak#elhallgatnak.

s @zemélyvonat# gyorsvonat utánzása lass'# illetve. gyors hangadásokkal.Begyre öl# onnan leelé kanyarog a vonat. Rövid és hangos# illetve rövid és halk sistergések.

sz =apozik a kígy!. Ba a nap kisüt (napot jelképező szimb!lum vagy mozdulat# a sütkérező kígy!k

elállnak# napoznak# tekeregnek# közben hangosan sziszegnek. Amikor a nap elordul# a kígy!k

abbahagyják a sziszegést# leekszenek.

t A t hang társítása élményhez" meghallgatjuk az !ra tiktakol! hangját. A motoros mozdulatkialakításához egy inga!ra látványa segít.

00


12/51

)tánozhat! az áll! aut! hangja is. Aut!k a piros lámpánál# garázsban# stb.@zituá*i!s játékok a t hangoztatására.

ty >s'ol!d! boh!*. %ükör előtt különböző intorokat utánozunk# *s'ol!dunk" Jén is tudom azt# amit te# boh!*LN és a két mutat! ujjunkkal# (közben a ty hangoztatással a *s'ol!dás mozdulatát utánozzuk.@zituá*i!s helyzetek a *s'ol!d! boh!* őszereplésével.

u#' %réás éneklés a dal szövege helyett u $ ' hangokkal. 3ehet egy hanggal (u vagy ' és lehet kéthanggal is (u $ '.

ü#+ Bangutánzás szituá*i!kban" ülünk# rug!zunk (ü# +# magunkra mutatunk (é# é.A hangok időtartamát változtatjuk" hosszan# röviden# hosszabban# rövidebben.

)tánz! játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartoz! mozgásokat"

é T mutogatás magunkra# ü#+ T ülés# rug!zás

)tána a gyermekek a nevelő által mutatott mozgásra hangadással# illetve hangadására mozgássalreagálnak.

v Hutyuska# adj hangotL A gyermekek körbe ülik nevelőjüket# egy gyermek a nevelő ölébe hajtja aejét. 2gy másik gyermek mögéjük áll. Az eltakart szem+ kisgyermek kéri" JHutyuska# adj hangotLN A

háta mögött áll! gyermek utánozza a kutya hangját %alálat esetén helyet *serélnek.z /éhe*skék vagyunk. Cuggolásb!l (olyamatosan zümmögve lassan lábhegyre emelkednek# ahogy améhek a kaptárb!l a a tetejére. )jjaik mozgatásával a repdesést imitálják. Ba süt a nap# boldoganrepkednek és zümmögnek a méhe*skék. Ba bor's az idő# elhallgatnak# elb'jnak.

zs /otoros a városi orgalomban" a gyermekek a motorok# változatos m!don hangoztatnak"$ lassan halad a motor# sok a jár!kelő$ valami baj van a motorral# kihagy$ rövideket prüszköl# vigyük szervizbe$ gyorsan mehetünk# ország'ton vagyunk $ halkan sz!l# mert böl*sőde előtt megyünk el.


/inden napra essen egy hangoztat! játék# amelynek ideje 1$8 per*.A hangoztatás rontális vagy dieren*iált ormában lehet. Igyeljünk arra# hogy a hangerő nemenjen az ejtés tisztaságának kárára. =e kiabálják t'l egymást# mert akkor torzan ejtik ahangot.A játékok mindig kompleS megerősítéssel zár!dnak" Jma aOhanggal játszottunk# jele aN(vizuális# akusztikus# motoros megerősítés.A hangok4bet+k hangoztatási sorrendjét a bet+tanítás sorrendje határozza meg. Uvodáskor'gyermekeknél a hangoztat! játékok sorrendje"

•

hosszan ejthető hangok (z# sz# s# zs# *# *s# # v# gy# h# j# m# n# ny# l# r# ty• magánhangz!k (a4á# o4!# i4í# e4é# ö4ő# u4'# ü4+.• zárhangok (p# t# b# d# g# k.

A gyakorolt hangok hív!képeinek rendszeresítsünk egy helyet az osztályban4*soportteremben#ahol a gyermekek álland!an látják azokat.

A hangképzet kialakítása után a beszédhanghall! készség ejlesztésének második lépése a

beszédhangok elismerésének gyakorlása. A hangok tulajdonságainak elismerése és a

elismerés érvényesítése a onol!giai szint első eleme. A elismerés legkönnyebb okozata#

amikor a gyermek a hangot önagában észleli# és a ráismerést valamilyen m!don jelzi (pl.

szimb!lumképpel azonosítja# hív!képét elmutatja# hív!képre hangoztat. /ásodik

0,


13/51

okozatban egy adott hang azonosítására már hangkörn!ezetben is képes" először a sz! eleji#

majd a sz!végi# végezetül a hangsoron belül lévő hangokat hallja ki. A legnehezebb a hangsor

valamennyi hangjának sorozatban történő elismerése# mert ez a eladat a beszédhanghallás

készsége mellett a sorrendiség (szerialitás készségét is eltételezi.

?átékos ormában változatos m!don gyakorolhat! a elismerés# amelynek lényege először a beszédhangok# majd a szavak meghatározott hangok szerinti *soportosítása# gy+jtése#

rendezése. A beszédhanghallás ejlesztésének ez a ázisa a sz!kin*s gyarapítás eszköze is.

A beszédhanghallás ejlődési szintje miatt először a másik ejtésében tudják azonosítani a hangtulajdonságait és elismerni azt (impli*it szint# később már a saját ejtésükben is (eSpli*itszint.Az ajánlott játékokon t'l hangutánz! kiejezéseket# alliterál! szavakat tartalmaz! versek#

mond!kák kivál!an alkalmasak a elismerés gyakorlására.

) beszédhangok $eliserése önagában i+licit és e@+licit szinten :9átékt*+"sok8

Ba a nevelő hangjaira *sak igyelnek# ez az impli*it (elismerő# de ha közben ők ishangoztatnak az a elismerés eSpli*it (kiemelő szintje.5it hívk, A nevelő a elismerésre szánt hangokhoz tetszés szerinti mozgásos jelzéseket köt.A gyermekek a hangokhoz kötött mozgással reagálnak# :l. a z# s# sz# zs hangokat hangoztatja#tetszés szerinti sorrendben" z$nél repülnek# s$nél vonatoznak# sz$nél tekerednek# mint akígy!k# zs$nél kormányozva motoroznak a gyermekek.6lb3jtak a hangk. A terem különböző részeibe# tárgyaiba rejtett hív!képeket kell agyermekeknek megkeresni# és hangoztatással azonosítani.*anggy1jtés. Heressünk és gy+jtsünk adott hangokhoz tárgyakat# állatokat# jelenségeketL:l. z" porszív!# +nyír!# sz" szion# szél# s" szél# suttogás# zs" darázsdongás# repülőgép stb.5elj fel 7an$si+ ne sírj8 2gy gyermek jajgat# a szemét dörzsöli. 2gy társa elé áll# kérleli" Heljel ?an*si# ne sírjL A másik elel" Jnem sírok# ha megmondodON és rámutat arra a hív!jelre#amelyiknek a hangját hallani szeretné.9épeget". A hív!képek közül a gyermekek tetszés szerint választanak ,$5 hív!képet.Bangoztatás közben annyit lépnek# ahány hangot hangoztatnak.:anuld meg a hangm8 A gyermekek kezében egy$egy hang hív!képe. 2gymáshoz lépnek#hangoztatják a saját hangjukat# majd mondják" tanuld meg a hangomL Ds a gyermek utánozzaazt a hangot. amit hall# majd ő utánoztatja a saját hív!képe hangját.2isszhang játék . Az eddig tanult hangok hív!képeit egyszerre látják a gyermekek. A nevelőtetszés szerint mond három hangot# és a kiválasztott gyermek ezt a három hangot utána

mondja.#utmata játék . Pobozb!l készült automatába játékpénzt dob a gyermek# mire a nevelőki*s'sztat az automatáb!l egy hív!jelet. A gyermek megnevezi.5erget". /inden gyermek kezében két# szabadon választott hang hív!képe van. A nevelőváltoz!an sz!lítja meg őket. Aki a nála lévő hív!kép nevét hallja# hangoztat. 2gy gyermeknek két hangra kell igyelnie.Pársával. A gyermekek párban ülnek# mindegyikük kezében egy hang hív!képe (két# vagytöbb hanggal játszhat!. A pedag!gus hangejtése alapján vagy az egyikük# vagy a másikuk állel (hangoztat.!eszédhangk egyeztetése képpel.J/utasd meg# minek a hangját hallodLN

@z & kígy!

@ & szélG & ma*ska

05


14/51

F & méhR & motor / & ma*k! stb.


/inden nap legyen egy elismerő játék# amelynek ideje 1$8 per*.A elismerés rontálisan vagy dieren*iáltan játszhat!. Igyeljünk arra# hogy a hangerő nemenjen az ejtés tisztaságának kárára.A játékok mindig kompleS megerősítéssel zár!dnak" Jma aOhanggal játszottunk# jele aN(vizuális# akusztikus# motoros megerősítés.

) beszédhangok $eliserése a szóban :ele9én, végén, szó belse9ében, hangtorlódásban8i+licit és e@+licit szinten :9átékt*+"sok8

2zen a szinten elkezdhetjük a elismert hang helyének meghatározását a sz!ban.


15/51

-serebere. Bangot mondok# adj sz!t érteL A nevelő által kimondott hangokhoz a gyermekek szavakat gy+jtenek. @z! elején# végén# közepén lehet a hang.Mit visz a haj%, A megbeszélt hang hív!képe van a haj! zászl!ján. 2hhez gy+jtenek agyermekek szavakat.Mi van az sztályban, %öbb hang hív!képéhez *soportosíthat! sz!gy+jtés.

Mi van a brítékban, A gyermekek borítékokat kapnak# bennük tárgyképekkel. Bangok hív!jeléhez *soportosítják a kapott képeket. Máltozat" ömlesztve kapott tárgyképeket*soportosítanak hív!képek alá.Gyere hzzám+ vendégségbe8 /inden gyermek választ magának egy hív!képet. A nevelőszavakat mond. Azok a gyermekek mennek oda hozzá# akiknek a hangja szerepel a sz!ban./inden hanghoz tartozik egy gyermek.


/inden nap legyen egy elismerő játék# amelynek ideje 1$8 per*.A elismerés rontálisan vagy dieren*iáltan játszhat!. Igyeljünk arra# hogy a hangerő ne

menjen az ejtés tisztaságának kárára.A játékok mindig kompleS megerősítéssel zár!dnak" Jma aOhanggal játszottunk# jele aN(vizuális# akusztikus# motoros megerősítés.


16/51

szerint

z$zs

s$sz

m$n*$*s

k$t

g$d

b$g

b$d

n$ny

sz$*

z$*

s$**s$sz

s$*s

gy$ny

j$l

l$r

t$ty

g$gy

d$gy

u#'$ü#+

o#!$ö#ő

a$o4!

á$é# á$e# a$e

zs$sz

sz$z

s$zsz$s

*s$zs

*s$z

*$zs

*$z

$v

d$t

gy$ty

b$p

g$k

Malamennyi hang

rövid és hossz'

változata

) beszédhangok di$$erenciálása önagában i+licit és e@+licit szinten :9átékt*+"sok8

A beszédhangok képzésének helye és m!dja szerinti megkülönböztetéshez a zöngésség# vagyaz időtartam dieren*iálására alkalmas játékokat használhatjuk el.

) beszédhangok zöngés vag! zöngétlen 9ellege szerinti egkBlönböztetés -serebere> hangt mndk+ adj képet érte8 A nevelő által hangoztatott hang hív!képét(zöngés és zöngétlen hangok adják oda 4mutatják meg4ők is hangoztatják.2endégségbe megy4nk . A hívképek mellé tett karikába# vagy kartonlapra lépnek agyermekek. /indegyik egy hang háza. Vk is hangoztatnak# torokra tett kézzel ellenőrzik#hogy van$e rezgés# vagy nin*s.5ire gndltam, A megejtés utáni kérdés" milyen hangot hallottál az elején4végén;>söndes# vagy morg!s ez a hang;:udd+ ki vagyk ; A két sor egy$egy hív!képet og! gyermeknek áll háttal. A nevelő jelzéseiszerint elváltva hangoztatnak. A gyermekek az elhangzott hang hív!képét emelik el.5it hívk, A két hangot váltakozva hangoztatja a nevelő. :l. A z hangra labdáznak# a szhangra repkednek.5/lt/ztet" játék. Hét ház# karika# kartonlap# stb. amelyek pl. a g$k hangok JházaiN. Agyermekek szavakat kapnak# és vagy a g# vagy a k hangjel+ házba JköltöznekN.


17/51

5it hívk, Föngés$zöngétlen hangpárok dieren*iálása mozgással. A gyermekek a hallotthangok alapján mozognak. :l. p hangra pipáznak (leguggolnak# a b hangra hasukatveregetik4elállnak.7avíts ki8 A nevelő a hív!képek valamelyikével odalép a gyermek elé# és ordítva hangoztat"zöngés hangnál zöngétlenül ejt (pl. d helyett t# vagy ordítva. A gyermeknek javítania kell az

ejtést a látott hív!kép alapján.5ié a sz%, :adsoronként (páronként játszhat!. A pár egyik tagja a morg!s 4zöngéshangelelős# piros pál*ika van nála. A másik a *sendes4zöngétlen hangelelős# zöld pál*ikával.A tanít! oppozí*i!s sz!párai hallatán vagy az egyik# vagy a másik áll el.

) beszédhangok id#tartaa szerinti egkBlönböztetés

Gyere hzzám+ vendégségbe8 A gyermekeknél a rövid és a hossz' magánhangz!k hív!képeivannak. A nevelő hangoztat (hosszan4röviden. Az a gyermek megy oda hozzá# aki ahív!képének hangját hallja# és ugyanazzal az időtartammal megismétli azt.2natzás. A nevelő által ejtett hangok hossz'ságának megelelően a rövid# vagy a hossz'

alag't alatt ut a vonat.:anít% néni játék. A nevelő a magánhangz!kat hosszan# röviden mondja# a gyermekek koronggal és pál*ikával jelölik az időtartamot.:réfás éneklés rövid vagy hossz' magánhangz!kkal.


18/51

5inek j/ttek vendégei, /indegyik gyermeknek van egy hív!képe# hozzájuk jönnek avendégek# azaz a szavak. A vendégeket az hívja be# akinek a hív!képével kezdődik a nevelőáltal mondott sz!.Felesel" játék. A nevelő szavakat mond. >sak akkor mondják vissza a gyermekek a sz!t# ha asz! a hív!képe hangját is tartalmazza.

Guggl%)ugr%. A gyermekek a szavakat guggolással tagolják (ahány hangb!l áll a sz!#annyiszor leguggolnak. Ba hossz' hang van a sz!ban# azt elugrással jelölik. 2zeknél aszavaknál guggolnak és ugranak is# egyébként *sak guggolnak.


19/51

$s)zs m)n s)sz z)zs $)$s d)gy s)$s 0%)u03>sák$zsák gallom$

gallonkérés$kérész

zsendül$zendül

*sípő$*ipő bod!$ bogy!

síkos$*síkos

orr$'r

*sáklya$zsákja

hazám$hazán

leves$levesz

Fsolti$Folti

*ikk$*sikk dal'$gyalu tüske$tü*ske

rom$rum

*selé$zselé mappa$nappa

másik$mászik

zizeg$zsizseg

e*set$e*et d'r$gy'r társa$tár*sa

ot!$ut!

*seléd$zselés

mégy$négy poros$ porosz

máza$mázsa

*iripel$*siripel

vad$vagy tüsök$tü*sök

most$must

*sendül$zsendül

meszel$neszel

szion$sion

z'za$Fsuzsa

har*a$har*sa

szed$szegy kenős$kenő*s

rozs$r'zs

Fsiga$*siga

*sorba$*sorda

segély$szegély

az'r$azs'r tár*a$tár*sa

vád$vágy sírás$*sírás hoz$h'z

sz)$ j)r r)l g)gy gy)ny t)ty z)$ a)á boszi$bo*i bojt$bort ablak$

abrak heg$hegy gyom$

nyomEatu$batyu 3a*a$laza hant$hánt

k!sza$ko*a böjt$bőrt arany$alany

légy$lég gyomor$nyomor

Hátya$Háta

ráz$rá* hat$hát

szár$*ár p!lyáz$ p!ráz

nyírás$nyílás

meg$megy gy'l$ny'l kot$koty zár$*ár kar$kár

szív!d!$*iv!d!

váj!$vár! rakott$lakott

vagon$vagyon

légy$lény pint$pinty zümmög$*ümmög

lap$láp

Má*on$vászon

'jta$'rta regény$legény

vág$vágy meggy$menny

porta$ portya

/i*!$miz! makk$mák

) beszédhangok sorrend9ének észlelése, hangka+csolat7e9tési g!akorlatok ;

A hangok sorrendjének észlelése megosztott igyelmet igényel a tanul!kt!l. @zimultánészlelniük kell adott hangsor mennyiségét (hangok száma a sz!ban minden egyes hang helyéta sz!ban# és a hangok sorrendjét is" melyik hang után melyik hang következik.A hangkap*solatok ejtése a gyermekek egy részének különéle nehézségeket okozhat. Aszerialitás észlelési hiányosságai következtében hangokat hagyhatnak ki (pl. labda helyettlaba# hangokat toldhatnak be (pl. szalámi helyett szalálmi# hangokat# sz!tagokat*serélhetnek el (pl. takar! helyett tarak!# hangsz!r! helyett hangr!sz!.

Hét magánhangz! találkozásakor előordulnak hangbetoldások (ij'# dij!# másrészt két vagytöbb mássalhangz! kap*sol!dásakor hangkiesések (kokodil# harmadrészt & őként asz!tagol! olvasás következtében & előordulhat 'n. bet+ejtés. 2z azt jelenti# hogy a gyermek a

, A gyakorlatok orrásai"Caál Dva# Bámor ?ánosné és :app Cabriella (,---" )n!an!elv és irodalo% ) tantervt#l a

tan*tási óráig% =emzeti %ankönyvkiad!# Eudapest.Fsolnai ?. (08" Eeszédm+velés kisiskolás korban. %ankönyvkiad!# Eudapest.Fsolnai ?. (szerk. (004a" =yelvi# irodalmi és kommuniká*i!s nevelés. %anítási program# 0. osztály.%ankönyvkiad!# Eudapest.Fsolnai ?. (szerk. (004b" =yelvi# irodalmi és kommuniká*i!s nevelés. Geladatgy+jtemény# 0. osztály.

%ankönyvkiad!# Eudapest

0


20/51

sz! kimondásakor az egyes mássalhangz!kat hiánytalanul kiejti# (a sz!taghatárok szerint#nem érzékeltetve beszédében a hasonulások# illetve összeolvadások különböző változatait.A hangkap*solat$ejtési gyakorlatok elsősorban e legut!bbi típusra irányulnak# *éljuk amássalhangz!k találkozásakor ellépő hasonulásnak# összeolvadásnak a helyesejtésinormákhoz igazod! hangoztatása.

Gejlesztése tőként az említett problémát tartalmaz! szavak hangos olvasásával történhet.2közben m!d nyílik arra is# hogy az optikus és akusztikus képet összehasonlítsák a tanul!k#megállapítva az írott és kimondott sz!alak eltéréseit. Az olvasott sz! írott és kimondott alakjaközti eltérést a nyelvtani ismeretek bővülésével párhuzamosan ut!lag magyarázhatjuk#indokolhatjuk is a gyakorlatokkal.:éldául" JA kivetített (táblára írt szavakban az aláh'zott bet+k hangjai helyett egy 'j hangotkell ejtenetek. Gelkészülés után olvassátok el helyesejtéssel a szavakatLN

Ballatszik# mulatság# hétszer# áradjon# engedsz# adjatok# illanjon

JA következő szavakban a két egymás mellett áll! mássalhangz! közül az egyik a kiejtés

során megváltozik. Qlvassátok el a szavakatLN

azonban# rongy# gyöngy#tépdes# labda# házszám# jégpályaadta# község# éljen# merészség


A hangkap*solat$ejtési gyakorlatokat kisebb *soportokban végeztessük. A tanul!k közösen ésegyénileg is olvassák el a szavakat.A hangos olvasást előzze meg elkészülés.Az egyéb hangos olvasási eladatokban is javítsuk következetesen a hangkap*solat hibákat.Ajánlatos az olvasásra elhasznált s így megigyelt sz!készletet beépíteni a helyesírásejlesztését szolgál! eladatok közé.Az egyes szavak is különáll! nyelvi egységek# ejtésükkor a beszéd hanglejtése ereszkedőlegyen.

G!orsasági g!akorlatok =

>éljuk az artikulá*i!s szervek gyors mozgása# a beszédtemp! szándékos változtatni tudása & amaSimális érthetőség# a tiszta artikulá*i! megtartása mellett.

>iklikus sz!tagsorok# nyelvgyötrők változ! temp!j' mondásával ejleszthető.:éldául" Jhelyezkedjetek el kényelmesenL /ondjátok utánam középhangerővel a következősz!tagsorokatLN (A megtanítás soronként történhet# a magánhangz!k időtartamának

betartásával.




,-


21/51

be$le$be$le$bá be$le$be$le$ba be$le$be$le$bo be$le$be$le$bu

(A sz!tagsorok megtanulása után. J


22/51

)gyanazt a nyelvgyötrőt vagy verset többéle nyelvi tevékenység ejlesztésére iselhasználhatjuk"

$ néma olvasás ejlesztése# az írásvetítőre vagy táblára írt szöveget olvassák el atanul!k6

$ íráste*hnika# helyesírás (másolás vagy tollbamondás & az elolvasott nyelvgyötrőt írják

le# és onnan tanulják meg#$ a beszéd ormai oldalának ejlesztése (lásd entebb.

) beszédhangok sorrend9ének észlelésének további $e9lesztése i+licit és e@+licit szinten:9átékt*+"sok8

?lvasunk8 Bangok hív!képeit instruk*i! szerint rakják sorba# és olvassák a gyermekek. A sor három $ négytag'# és változik. Magy a táblán *seréljük a jeleket# vagy a hív!képet tart!gyermekek *serélnek helyet egymással. Relá*i!szavak" kezdjük# olytassuk# ejezzük be. Azelső és az utols! helyet ujjal is jelölik (hang helye.@btk vagyunk. A nevelő a tanult hangokat ejti egymás után. A gyerekek annyit lépnek#

ahány hangot hallanak# majd ugyanabban a sorrendben megismétlik a hangsort.@btk vagyunk. A nevelő hangonként ejti ki szavakat. A gyerekek annyit lépnek# ahányhangot hallanak# majd megismétlik összeüggő ejtésben a sz!t.2isszhang játék. A tanult hangok hív!képeit egyszerre látják a gyermekek. A nevelő tetszésszerint mond három hangot# és a kiválasztott gyermek ezt a három hangot ugyanabban asorrendben utána mondja. Drdekesebb a játék# ha a gyermekek adják el egymásnak aeladatot.


23/51

A sorrend# vagy a hanghely meghatározást kérő eladatokhoz motoros megerősítéstalkalmazzunk.A hang helyének mutatása" $7# egy kézzel beoghat! játék# tárgy# stb. van előttük./egnevezik# melyik van elől# melyik van a végén# és melyik van a közepén# amit a Jsor

belsejébenN elnevezéssel erősítünk meg. A nevelő az elsőre teszi a hüvelyk# a középső tárgyra

a középső# az utols! tárgyra a kisujját. A többi ujját be*sukja.


24/51

:apsljuk meg a szavakat8 A gyermekek visszamondás közben tapssal jelölik# hogy hányhang van a nevelő által kimondott szavakban.


25/51

-sináljunk egyb"l kett"t8 A tanít! szavakat mond# amelyek további szavakra szedhetők szét.A gyermekek eladata a sz!ban levő további értelmes szavak megtalálása. :l. kormány" kor#ormány. 2gyéb találatok is lehetségesek.

testület

test# ül

terület

terül# ül

hatalom

hat# alom

elesel

ele# les(el

gombolyag

gomb# oly

kormány

kor# ormány

naponta

nap# ont

szemérmes

szem# érmehalász

hal# ászkará*sonykar# rá*s

ejezetej# ejez

gyártmánygyárt# árt

házal!ház# l!

létesüllét# sül

párol pár# ár

padlás pad# ás

létesüllét# sül

tudománytud# tudom

győzelemgyőz# elem

*sal!*sal# l!

kalaposkalap# lapos

máskor (más# kor

részegesrész# szeg#

babona bab# na

körtekör# te

soromp!sor# sorom

lát!tér lát# tér

arkasa# kas

kémlelőkém# lő

érdeklődésér# lő

rutinosrutin# nos

Eá*sinál bá*si# *sinál

&it"sg!akorlatok D

A magyar beszéd ritmusát egyrészt a hangs'lyos és hangs'lytalan beszédelemek váltakozása#másrészt a hossz' rövid sz!tagok változása adja. (2gy sz!tag akkor rövid# ha rövidmagánhangz!t tartalmaz# illetve ezt a magánhangz!t legeljebb egy mássalhangz! követi a

beszédolyamatban. A sz!tag mindig hossz'# ha hossz' magánhangz!t tartalmaz# illetve ha a benne lévő magánhangz!t két vagy több mássalhangz! követi a beszédolyamatban# azaznem*sak az aktuális sz!tagban.Az iskolába lépő gyermekek között vannak olyanok# akik hajlamosak a hossz'sz!tagot isröviden ejteni# ezt a ritmushibát pattogásnak nevezzük. /ás gyermekekre éppen azellenkezője érvényes# minden sz!tagot elny'jtva# vontatottan beszélnek# a rövid sz!tagot ishosszan ejtik# ennek neve leppegés.A ritmusgyakorlatok *élja a helyes beszédritmus ejlesztése# az enyhe ritmushibák (lásd

entebb korrek*i!ja. A logopédiai kezelést igénylő# beszédhiba mérték+ ritmuszavarok korrek*i!jára nem alkalmasak.A beszédritmus észlelését is segítik azok a gyakorlatok# amelyek az egyenletes lüktetés (az 'n.metrumérzék ejlesztését szolgálják. A metrum az az időmér*e# amely az időarányok észlelését lehetővé teszi. A metrumérzék# az egyenletes lüktetés érzetének megalapozásátleginkább mond!kákhoz# gyermekversekhez és gyermekdalokhoz kap*sol!d! egyenletesmozgásokkal végezhetjük. A gyermekek a mozgásokat utánzással# mintakövetésselsajátíthatják el. A játékos mozgások kap*sol!dhatnak a mond!kák# versek# dalok szövegéhez.A kísérő mozgások egy része *sak vizuális$kinesztéziás (b!logatás# hajladozás# karok lendítése# széttárása# hintáztatás# más része vizuális$audítitív$kinesztéziás (kopogtatás#kalapálás# tapsolás# lépegetés stb.. A gyakorlatok végzése olyamatos ellenőrzést igényel#

mert *sak akkor ejlesztik ténylegesen a metrumérzéket# ha val!ban a dal vagy a szövegritmusára# pontosan végzik őket a tanul!k. 2gyes tanul!knál *élravezetőbb# ha a pedag!gussal párban végzik az egyenletes mozgást# mint ha *sak társaik mozgását utánozzák.

A gyakorlatok orrásai"Caál Dva# Bámor ?ánosné és :app Cabriella (,---" )n!an!elv és irodalo% ) tantervt#l a



,1


26/51

A további gyakorlatok utánmondással vagy olvasással végezhetők. Az olvasva végzetteladatok előtt a tanul!kkal meg kell ismertetni a rövid# illetve a hossz' sz!tag jelölésim!dját"

:éldául" JQlvassátok el a táblán (írásvetítőn láthat! sz!tagokatL Amelyik alatt ezt a jelet

látjátok # azt röviden# amelyik alatt ezt" $ # azt hosszan ejtsétekLN

ad ez a ok öt ül

sár t+z bőr kék sír gőz

hold majd zöld gyöngy bojt *sont

gally hull kinn kedd ujj rossz

J/ondjátok utánam a szavakat# ügyeljetek a helyes ritmusraLN(Qlvassátok el szavakat a jelölésnek megelelőenL

talán határ tatár szamár kenyér virít

!vja páva szálka t+ri béka g!lya

barátja helyébe virágpor saláta kitágul

tévedés gőzhaj! télap! nyíraág ballagás

J?elölés nélkül# erősen ritmizálva olvassátok el a mondatokatLN

=in*s a azékban ebéd.@zemtelenül vigyorogtak a i*k!k.

Xt ki*si néger ballag sorban előttünk.2gy árva petákot sem lelt a zsebében.

JQlvassátok el a jelölés alapján a vers(szövegrészletetLN

J?elölés nélkül# erősen ritmizálva olvassátok el a mondatokatLN

A muzsikus ma*skaHertünkbe szaladt.Hét duda nyekergett

a h!na alatt.

,7


27/51

JQlvassátok el a jelölés alapján a vers(szövegrészletetLN

@ard! gyüjjön#Bozzon melegetL/i*soda meleget;

=yári meleget.


A ritmizált versmondást mindig kövesse az adott vers helyes# norma szerinti elmondása is.A ritmusgyakorlatok összekap*solhat!k légző$# időtartam$# artikulá*i!s gyakorlatokkal.

HangsEl!g!akorlatok ?

A hangs'ly egy$egy sz!tagnak a többihez viszonyítottan nagyobb nyomatékkal (hangerőveltörténő ejtése. A hangs'ly alkalmazásával a beszélő (0. személy a hallgat! (,. személy

számára a közlés ontos részét emeli ki. /egkülönböztetünk sz!$# szakasz$# illetvemondathangs'lyt. A magyar nyelvben a sz!hangs'ly mindig a sz! első sz!tagjára kerül. A sz!azonban nem biztos# hogy a mondaton belül hangs'lyos.A gyakorlatok során a sz!$# szakasz$# illetve mondathangs'ly helyének megállapítását#érzékeltetését tanítjuk# valamint hangs'ly lényegkiemelő szerepének alkalmazását.@z!szerkezetek# mondatok# szövegrészek mintakövető utánmondásával# illetve jelölés utániolvastatásával ejleszthető.:éldául" J@z!kap*solatokat mondok. A sz!kap*solat egyik tagját nagyobb nyomatékkal ejtem.


28/51

A juhászbojtár urulyája ojtottan suttognak

/ondatot# verset# szöveget lehet megbeszélést követően hangs'lyjelekkel ellátni# majd a jelölésnek megelelően elolvasni.

:éldául" J?elöljétek a őhangs'lyos sz!t a mondatbanL /it lehetne még kiemelni; Bogyanváltozik a mondat jelentése;N (/inden lehetséges változatot érdemes kipr!bálni. @zükségesetén a sz!rend változtathat!.

Az emberek gátat emelnek az árad! oly! 'tjába.Az emberek emelnek gátat az árad! oly! 'tjába.Az emberek az árad! oly! 'tjába emelnek gátat.


Az olvasással kombinált hangs'lygyakorlatok előtt a tanul!k olvassák el némán a szavakat#

sz!kap*solatokat vagy mondatokatLAz olvasás# esetenként a beszéd közben elkövetett hangs'lyhibákat javítsuk és javíttassukL

Hangle9tésg!akorlatok >

Gelméréseink tanulságai szerint a tanul!k egy részének beszéde monoton# hanglejtésük nemelég változatos. 2lőordulnak a magyar nyelv normáit!l eltérő hanglejtéssel beszélők is.Rajtuk segíthetnek a hanglejtésgyakorlatok.A hanglejtés az egymást követő beszédhangok magasságának változása# a beszéd dallama.2lsősorban az érzelmi töltés kiejezésére szolgál. A hanglejtés alapegysége a szakasz"hangs'lyt!l hangs'lyig terjed./egkülönböztetünk"

ereszkedő

emelkedő

eső hanglejtést# illetve ezek kombiná*i!it.

szökő

lebegő




,9


29/51

A magyar nyelv alapvető hanglejtésormája ereszkedő. 2melkedő$esőhanglejtés+ek azeldöntendő kérdések# melyekben nin*s a kérdésre utal! nyelvi elem"

=em láttad a tollam;

A többi mondat esetében leggyakoribb az eső$ereszkedő hanglejtés. 2z a beszéddallamérvényes a kérdősz!t tartalmaz! kérdő mondatokra is"

Hinél van a tollam;

Belytelen tehát# amikor az iskolában az utols! sz!tagnál a beszéddallam elelé ívelésére

késztetjük a tanul!kat" JMidd el a hangot a kérdőjelnélLN 2z a hanglejtés magyartalan.@zeren*sére az olvasás!rákon kívül nem is szokták alkalmazni a gyermekek.A gyakorlatok során korrigáljuk az élőbeszéd hanglejtéshibáit# kialakítjuk az olvasás#elolvasás során a helyes hanglejtés alkalmazását# a beszéddallam kiejezőeszközként val!alkalmazását.A gyakorláshoz bármely mondat vagy szöveg elhasználhat!# amit a tanul!k némán el tudnak olvasni. @zükség esetén a tanár mintát is adhat.:éldául" J


30/51

2zzel sokszor öngerjesztő olyamat indul be" a gyerekek egyre hangosabban beszélnek# akimagára akarja irányítani a igyelmet# még inkább növeli a hangerőt# amire a többiek ugyan*sak hangosítással válaszolnak. =em ritka# hogy a pedag!gus is belesétál ebbe a*sapdába# és már az átlagos helyzetekben is nagy hangerőt használ.2 rossz szokásnak több hátránya is van. 2gyrészt egyik jelentős kiejezőeszközünk & a

hangerő szabályozása & vész el# másrészt a gyermekek igyelme# érzékenysége *sökken#hallásuk# hangképző szervrendszerük t'lterhelődik# harmadrészt környezetük számárakellemetlenné válhatnak# és akkor még a pedag!gust érintő negatívumokat nem is említjük./indezek alapján ontos# hogy tanul!k képesek legyenek hangerejüket a közlési helyzetnek# ahallgat!ságnak# a mondanival! érzelmi$indulati töltésének megelelően szabályozni.A gyakorlatok során a tanár mutassa be és nevezze meg a hangerőbéli okozatokat" suttog!#halk# középerős# hangos. A tanul!k ismételjék meg a sz!sort (mond!kat# nyelvgyötrőt# versetmás$más hangerővel a suttogást!l a hangosig# vagy ordítva.:éldául" J2gy kilégzésre soroljátok el a hét napjaitL Báromszor ismételjétek meg először halk# majd közepes hangerővel# végül hangosan. Az ismétlések előtt vegyetek p!tlevegőtLN


A pedag!gus hangereje minta a tanul!k számára. 2zért kisebb *soporthoz halk# az osztályegészéhez legeljebb középerős hang sz!ljunk.A hangerőváltási gyakorlatokat kombináljuk légzéste*hnikai# artikulá*i!s# hangadás$te*hnikai# ritmusgyakorlatokkal.

# helyesírás és a tanulási akadályzttság

Qrosz (08 szerint a helyesírás operatív (alkalmaz!# végrehajt! tevékenység. Eenneeszközként használjuk a nyelvtani és helyesírási ismereteket. =yelvtani ismereten mindazokata grammatikai ogalmakat# tényeket és törvényeket kell érteni# amelyek a helyesírásmegtanításának előeltételei6 helyesírási ismeret pedig minden olyan szabály# amely konkréthelyesírásai m+velet leírását adja. Qrosz megállapítja# hogy a tudatosítást megelőzően istörekednünk kell a hibátlan helyesírásra. 2nnek eszköze & a nyelvtani ismertek elsajátításátmegelőzően & a helyes globális sz!képek rögzítése megigyeltetéssel és utánzáson alapul!gyakorlással. 2szerint tehát a helyesírás tudatos tevékenység# mely a már elsajátított nyelvtaniismeretekre épül.2gy másik meghatározás (Fsolnai# 004a alapján a helyesírás azoknak a normáknak azösszessége# amelyekhez valamely nyelv szavainak# sz!kap*solatainak# mondatainak leírása

közben igazodni kell. A helyesírás során kétéle m!don lehet alkalmazkodni a szabályokhoz"az ír!nak egyes helyesírási normákat nem kell elidéznie írás közben# ugyanis a gyakorláseredményeképpen automatikusan helyesen írja le az adott nyelvi egységet. /ás helyesírási

problémák esetében azonban el kell idéznie az azokra vonatkoz! helyesírási szabályokat#tehát tudatosan kell irányítania a helyesírást. Fsolnai szerint az írást és a helyesírást kezdettőlogva párhuzamosan kell tanítani. /inden írásos tevékenység egy'ttal helyesírásitevékenység is# az íráste*hnika ejlesztését szolgál! nyelvi anyagnak a helyesírás ejlesztésétis szolgálnia kell.A hivatkozott szerzők & és rajtuk kívül még számosan & megemlítik# hogy a helyesírásgyakoribb esetekben automatizál!dik. A szakirodalomban ennek megelelően gyakrantalálkozunk a Jhelyesírási készségN megnevezéssel. A készség tárgyüggő# de közegüggetlen

strukt'ra# azaz egy adott szituá*i! nem váltja ki automatikusan a készség m+ködését (azír!szerszám és papír látványa nem késztet minket tudatos döntés nélkül írásra# a készség

5-


31/51

típus' tevékenység megindítását el kell határoznunk. 2nnek alapján a helyesírásitevékenységet a gyakoribb esetekben inkább szokásnak tekintjük# amely közegüggő# azaz amegelelő szituá*i!ban automatikusan kivált!dik. Az# hogy helyesen ogunk$e írni# nemelhatározásunkt!l ügg elsősorban (sajnos# hanem att!l# hogy a leírand! sz! helyes alakjavált!dik$e ki# hív!dik$e elő automatikusan egy leírási helyzetben# vagy valamely hibás

változatot sikerült$e rögzíteni. A ritkább esetek val!ban igénylik a helyesírási helyzet tudatoselemzését# és ha van tanult szabály# minta# anal!gia# annak alkalmazását.A leír! nyelvtant tanít! iskolai gyakorlat többnyire arra számít# hogy a mondjuk 1. osztálybanmegtanult helyesírási szabály JvisszamenőlegN korrigálni ogja# korrigálni tudja az addigesetleges hibásan rögzített sz!képeket. A val!ság ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja" aszokásjelleg miatt a szabállyal nem is oglalkozva az automatikusan előbukkan! változat ogszerepelni az írásm+ben. %ulajdonképpen a kiinduláson kellene ordítani" a j! helyesírásra# ahibátlanul rögzített sz!alakok# nyelvi egységek tömegére építve lehetne azok írásm!djáb!lut!lag következtetni a helyesírási szabályra# az általánosításra.

# beszédhanghallás szerepe a helyesírás flyamatában

A magyar nyelvben az auditív összetevők általában megelelnek a látás# beszédmozgás ésírásmozgás összetevőinek# azaz ugyanazon bet+ket írjuk le# és ugyanolyan sorrendben# amintamilyen hangokat hallunk és ejtünk. 2zek a homomor szavak" 'gy írjuk# ahogy ejtjük. Aszavak másik *soportját eltérően halljuk és ejtjük# mint írjuk.


32/51

hibát. A tanul!k tollbamondás utáni írásában kb. eleannyi helyesírási vétség ordul elő# mintaz önáll! mondat$ vagy szövegalkotásokban# hasonl! m!don mindkét iskolatípusban.Drdekes jelenség volt a vizsgált mintában# hogy míg az 1$8. osztály között ejlődésmutatkozott a helyesírási teljesítményben# addig a 9. osztályosoknál visszaesést lehetettregisztrálni. A szerző külön elemezte azoknak a nyelvi egységeknek a helyesírását# melyekről

szabályt tanultak a gyermekek# illetve amelyekhez kap*sol!d!an nem szerepelt szabály atananyagban. A két *soport helyesírási szintje között nem volt kimutathat! különbség. 2z isazt látszik igazolni# hogy nem szabályokra épülő tudatos helyesírási tevékenység dominál atanul!knál# hanem a szokásjelleg+.A vizsgált mintában az alábbi helyesírási# illetve íráshibák ordultak elő (gyakoriságisorrendben"

• Yráshibák" bet+kihagyásékezet elhagyása (nem időtartam$jelölés

bet+tévesztés• Belyesírási hibák" mondatvégi írásjel elhagyása

vessző alkalmazásam'lt idő jele magánhangz! utánteljes hasonulás jelölésenem összetett szavak egybeírásaidekötős igék helyesírásaelsz!lít! m!d' igealakok időtartam$jelölések

Erezovszki (091 5$1. osztályos# tanulásban akadályozott tanul!k helyesírásár!l gy+jtöttadatokat tollbamondás és hibajavítási eladatok végzése során. A tollbamondásban 8-Z$os# a

hibajavításban 15Z$os teljesítményt értek el a tanul!k.A vizsgált gyermek*soport leggyakoribb hibái"• Yráshibák" ékezet elhagyása (nem időtartam$jelölésnél

bet+kihagyás bet+*seresz!kihagyássz!betoldás

• Belyesírási hibák" időtartam$jelölés mássalhangz!knálelválasztási hibák nagy kezdőbet+ tévesztéseegybeírand!k különírása

írásjelek hiánya vagy tévesztéseösszeolvadás jelölése

Az általános iskolások a már idézett Qrosz szerint átlag ,,$éle helyesírási hibát követtek el#melyek közül érdemes volt kiemelni a legtipikusabbakat. A leggyengébb teljesítményt amássalhangz!k időtartamának jelölésében# a kezdőbet+k és sz!elemek írásában# a m'lt idej+igealakok írásában# a tárgyrag jelölésében# a közép$ és elsőok jelében ny'jtották a tanul!k.Miszonylag j! eredmény mutatkozott a központozásban és a különírásban# a magánhangz!k időtartamának jelölésében.A entiek alapján & bár a hibatípusok# őleg sorrendjükben nem minden osztályokon ésiskolatípusban azonosak & 'gy véljük# egyetérthetünk Ajtony (099 megállapításaival#miszerint nin*senek külön az 2K< tanul!ira jellemző helyesírási hibák. 2zért a helyesírásejlesztésben sin*s szükség *sak az 2K


33/51

A nyelvi# irodalmi és kommuniká*i!s program adaptá*i!ja során magunk is vizsgáltuk atanul!k helyesírási teljesítményét tollbamondásban és akaratlagos (emlékezet utáni írásban.Az 0$,. osztályos kísérleti *soportok teljesítményátlaga 5#5Z$os# míg a kontroll$ (azérvényes kisegítő iskolai tanterv szerint tanul! osztályoké 9#,Z$os volt. 5$. osztályban akísérleti *soportok 70#7Z$os# míg a kontroll*soportok 8#,Z$os átlagot érték el. 2bből arra

következtethetünk# hogy a helyesejtéssel és írással kezdettől szorosan összeon!d!# nemszabály*entrikus# hanem a szokások kialakítására törekvő# a taSon!miai grammatikát!l eltérőnyelvi megközelítésm!dokra építő anyanyelvi ejlesztési rendszerben a helyesírásiteljesítmények a jelenleginél magasabb szintre emelhetők.

# helyesírás fejlesztését szlgál% &indirekt' gyakrlatk

A elsorolt hibatípusok egy része a vizuális# míg jelentős részük az auditív per*ep*i!ejletlenségéből# sérüléséből ad!dik. ?elen tanulmányunknak a beszédhanghallásra épülőhelyesírási nehézségek javítása az egyik *él. A beszédhanghallás készség szintjei közülelsődleges az akusztikai szint# amikor egy hallási elemzéssel eldől# hogy a hallott hang

beszédhang# vagy pedig más kateg!riába tartozik (hangszer# természeti elem# vagy valamilyeneszköz hangja. A következő lép*ső a onetikai azonosság# a onetikai szint. 2z a hangokr!ltudott valamennyi inormá*i! elméleti szintje. A spontán vagy irányított tanulássalmegszerzett inormá*i!k ismeretében a harmadik szinten# a onol!giai észlelés soránonémadöntéseket hozunk# onetikai megkülönböztetéseket végzünk.

) beszéd+rod"kció és a beszéd+erce+ció eléleti össze$Bggése :Gós!, ;


34/51

• A teljes és a részleges hasonulások helyesírásához a sz!tőálland!ság kialakítása• 2gybeírás# különírás# tagolás# hangkihagyás# hangbetoldás• A elsz!lít! m!d' igealakok egyes szám második# és többes szám második személy+

igealakja• A beszédhangok tulajdonságainak észlelése" zöngésség# képzéshely és m!d# időtartam

alapján• @zeriális észlelés" hang helye a sz!ban# hang és sz!sorozat megtartása és

reprodukálása

) beszédhangok eg!ásra hatásának eg$ig!elése, a szót# állandóság kialak*tása

A sz!tőhöz kap*solt toldalékok m!dosítják az ejtést# ezzel részleges# illetve teljes hasonulástokozhatnak. A sz!tőálland!ság kialakításával a tanul!k az alapsz!t és annak végét igyelik#ezáltal észreveszik a hangok egymásra hatásának következményeit.

Felesel" játék. Hét variá*i!ban játszhat!# ezeket variálni érdemes" a pedag!gus mondja egybea sz!t# a gyermek külön# és ordítva. A sz!összetétel külön értelmének vizsgálata. Hérjük asz!tő nymatéks# erőteljesebben artikulált ejtését. @z!kártyákkal gyorsabb a játék.

szén[por ön[gy'jt! nád[*ukor kis[szer +

bot[ja kürt[je nagy[ság alá[áll

azon[ban szín[nyomat

egész[ség any[ja híd[ja kín[juk barát[ság

pimasz[ság

tan[menet

át[*sap át[*ipel báty[ja kard[juk

turbán[ja

egy[szer hagy[ja

van[még jegy[*salás száraz[zsöml

e

kert[jük part[ja költ[ség kéz[

ogás

kaland[ja

Megváltztt a sz%. A nevelő onetikusan mondja ki a sz!t# ahogy halljuk. Annak agyermeknek kell kijavítva elismételni a sz!t# amelyik a zöngés 4 vagy a zöngétlen hangotképviseli# és a hasonulásban a zöngésség megváltozott.:l. kapdos sz! ejtése" kabdos# így a zöngétlen hangot képviselő gyermek javít. @z!kártyákkalgyorsabb a eladat.

kapdos dobta hátba vadkan mákdarál! vágta nehézkes városban död darázsészek

#képben og!dzkodi

k kontyban tárgyt!l hívta oghat

rézhuzal zabpehely megka p táv+tés házszabály garázssor galambpár rangk!r pénzszegén

ytavaszb!l tán*ban kapva enyvőzés *sapda habpor jégkorszak

@agadd meg a sz%t8 A nevelő sz!összetételeket mond# amelyekben részleges hasonulás van.A gyermekeknek a sz!tőt kell megismételniük. Bangoztat! ejtéssel érzékeltetjük a sz!tővégét. A sz!tő kihangs'lyozását a gyermekek végzik el.

kapdos(kabdos

edte repdes hagyta küldte védte haladt r'gta

adta hídt!l szabta engedte hordta rögtön maradt ogtadobta kalapba mondta védte szakadt +zte áradt rakodta

5


35/51

szedte szidta tudta áradt aludt hozta hadtáp érints

@agadd meg a sz%t8 A tanít! olyan sz!összetételeket mond onetikus ejtéssel# amelyekbenrészleges hasonulás van. A tanul!knak *sak a sz!tőt kell megismételniük. A sz!tő álland!ságigyelése a eladat.

nehézkes rangk!r dobta oghat hívta bízta megkap vágtavadkan adta engedte ogta hagyta gondozta névtelen gázt!lhíztak köztársaság kéztő engedte kiadta megbízta kezdte repdeshabpor végezte *sapda riadt ijedt keresd pénztelen izetség

5iegészít". A nevelő mondja az igét ragozás nélkül. A gyermekek az igét többes sz. elsőszemélyben kiegészítik" először onetikusan# majd a sz!tő[ tárgyas igerag (juk különejtésével# pl. szeret" szerettyük# szeret[jük. A sz!tőt hangs'lyos ejtik.

tud ragad támad mond porol tilt veszít *sinállapít borogat beszél nevet remél vadász nyit darálimád mesél kiabál nyal szitál vezet *sodál nyerítszeret kapkod küld párol tol véd *sapol vét


36/51

Bsszeragadt szavak . Qlyan szavakat mondunk egybe# amelyek nem alkotnak összetételt pl.árukapa# anéz stb.Felépítés. @z!tag téglát kapnak a gyermekek# ki mit tud építeni belőle; te T teve# tetőzés#tetőedő stb. )gyanez lehet sz!végi sz!taggal is" te T vette# teremtette# letette# léte stb.9ebntás. Bossz' sz!t kapnak a tanul!k# ki tudja lebontani; (pl. népköztársaság" nép# ép#

köz# társ# társa7áték baba. Combnyomásra m+ködik# egyszerre *sak egy hangot tud kiadni.=ndiánjáték. A sz!b!l *sak magánhangz!kat# vagy *sak mássalhangz!kat kapnak# ki kelltalálniuk a sz!t. %öbb változat is lehetséges# pl. eé" egér# edény# kenyér# stb.@btember. Bangokb!l szavakat# szavakb!l hangokat képez. @z!tagolva mondom# egybe mondja visszaBangonként mondom# egyben mondja vissza.@btparan$snk. %agolva mondunk utasításokat. 2$meld meg a jobb ke$ze det.Mit jelent, @z!összetételek jelentése egyben és külön. A tanít! mindkét esetben elmondja azösszetételt# a gyermekek értelmezik a jelentést.

jelzőlámpa$jelző lámpa élenjár!$élen jár! t+zrőlpattant$t+zről pattant

sz!beszéd$sz! beszéd

gyorsírás$gyors írás tíz!rai$tíz !rai másvilág $ más világ Batökör$hat ökör tenyerestalpas$tenyeres

talpaskétorintos$két orintos r'gkapál$r'g kapál 2zermester$ezer mester

napsütötte$nap sütötte melegágy$meleg ágy hidegvér$hideg vér szempilla$szem pilla

6lb3jt a sz%. A nevelő szavakat mond# amelyekben egy másik sz! is ellelhető. A gyermekek eladata a sz!ban levő további értelmes sz! megtalálása. :l. lapát 4apát

b'tor 4tor *sivitel4vitel ázik4ázik gyurma4ma zászl!4l! rakomány4rak járda4jár ny'lvány4ny'llakoma4ko

ma*serél4*ser gyakori4kor haj!4j! kará*sony4rá*

slakoma4

komakapar!4kap barakk4rak

virág 4rág darab4rab gyárt!4árt(! kalapá*s4alap

@zeged4szeg a*él4*él telel4lel kaszál4szál

kémény4kém

arkas4ar gyilkos4kos kimenő4nő szőlő4lő dalárda4dal

Henéz4néz beszél4szél

54l/n/s áruház. A nevelő összekeverve mondja a vásárolt áruk nevének hangjait# agyermeknek ki kell találnia az áru nevét.

eke záva mi*u peer gyia gyje *skul zsa!r hura gmob eb*si péra agyu alyp! mala évtésztia piő* ik*so őde !jha abli vökny upka!taj tee* !k*sá egvü imgu *olp utyka ulgya

54l/n/s állatkert. A nevelő összekeverve mondja az állatok nevét. hangnál hosszabbállatnév ne legyen. >siga# *i*a# *sa*si# !ka# gyík# kutya# liba# ka*sa# rig!# pele# r!ka# süni#kígy!# teve# ty'k# *s!ka# hal# héja# láma# ny'l# rák# bika# béka# őz# páva# rák# ürge# rája# puma.Bsszekevert hangk. /ire gondoltam; ö p * i:itks nyelv. A sz!tagokat el*seréljük a sz!ban# pl. tya$ku.Cyeld le az elejét &végét+ k/zepét'8 A tanít! szavakat mond a gyerekeknek# akik a sz!tmegismétlik az első hang nélkül. :l. tanít!" bakan*s# gyermek ismétli" akan*s. /egordíthat!

57


37/51

a játék" a tanít! mondja az első hang nélkül# és a gyermekek egészítik ki. @z! végi és sz!banlévő hangok elhagyására# kiegészítésére is játszhat!.Dpíts4nk szavakb%l várat8 A tanít! rövid sz!t mond# amelyekből további szavak képezhetők. A gyermekek eladata a sz!b!l további értelmes szavak variálása. 2z lehetragozással# sz!összetétellel# igekötők hozzáadásával is.

test ül hat les gomb kor ont szemhal rá*s ej árt ház sül pár áslét tud elem *sal lapos más szeg# bab

kör# sor lát kas lő ér nos bá*si

F1zz4k az ujjunkra a hangkat8 2lőször rövid szavakat bontanak hangokra a tanul!k./inden hang egy ujjnak elel meg# az ujjait a jobb# majd a balkéz mutat!ujjával érinti.Hésőbb a mássalhangz! torl!dást# illetve azonos magánhangz!kat egymás mellett tartalmaz!szavakat kell hangokra bontania a tanul!nak. :l. beenged# szint# mind# *send# aláás# szekrény.:ldd meg az elejét8 A nevelő a szavakat az első hang ejtése nélkül mondja (ezek vastagon

jelöltek a táblázatban. A tanul! értelmes sz!vá kiegészíti# megismétli. %öbb találat islehetséges.

5 lári k rokodil k rémes &d' Prága présel trambulin a blak állványbo*skor k reden* érdekes f esték trágya iroda igazgat! javaslat

stor k réta "zike plédes mérték u borka 4zenet akaszt!ágyik! élénk ikra sajtos ritka szoknya pr!bál :rabant

:ldd meg a végét8 A nevelő a szavakat az utols! hang ejtése nélkül mondja (ezek vastagon jelöltek a táblázatban. A tanul! értelmes sz!vá kiegészíti# megismétli. %öbb találat is

lehetséges.

kobold Geren$ varangy molnár ka*sk a lármáznak ejt lárma%rabant derült mikr keresd 3a*ik a golyva hajtás prés

sajt gyöngy langyos ma*sk a kormos gyárba jér*e dalárda bakan$s gyan's kamp% érints /anyik a *etli kezdi szent

Mndk egy sz%t+ adj számt hzzá8 A tanít! mond egy sz!t. Geleletként a sz!banelőordul! hangok számát kapja meg a tanul!kt!l. pl. szem. Málasz" 5. ,$ hangot tartalmaz!

szavakkal játsszuk.7áték a szavakkal. @z!lán* közben a megadott sz!ra koppintani# pl. a harmadikra/inden sz!ra egy pál*ika" annyi pál*ikát raknak le# ahány sz!t hallanak. /elyik a hosszabb;A sz!párok közül kell dönteniük. Man$e nád a tornád!ban; Bosszabb sz!b!l a rövidebben kellazonosítania. :l. zivatar$tar# stb.Mit hallasz el"sz/r, /eg kell mondaniuk# melyik hanggal kezdődik a sz!. /it hallaszutoljára;Mire gndltam, A sz! első és utols! hangját mondjuk ki a tanul!knak# és ezekből kellértelmes sz!t alkotniuk. Máltozatos sz!gy+jtemény kerekedhet belőle.Máltozat" a tanul!k spontán adják meg az első és utols! hangot# bár ez nem mindig vezethettalálathoz.2ágd el a sz%t8 /inden tanul! kap egy igekötős igét. Misszamondja# de mondás közben azigekötő után egy élbevág! mozdulatot tesz. :l. beenged# kitalál# leáll# ellök# áttér# kiismer.

58


38/51

) $elszól*tó ódE igealakok eg!es szá ásodik, és többes szá ásodik szeél! igealak9a


39/51

Az időtartam$ gyakorlatok *élja tehát a beszédhangok időtartamának tudatosmegkülönböztetése s ezzel a helyesejtés mellett a helyesírás ejlesztése.A ejlesztésre olyan sz!párokat lehet alkalmazni# melyek egymást!l *sak egy$egy hangidőtartamában különböznek# illetve az egyes szavakban a hangok időtartamának megigyelésére$rögzítésére alkalmasak.

:éldául"N@z!párokat ogok mondani. A két sz! között *sak egy hang időtartamában vankülönbség.


40/51

Etánzd a $seng"t (sípot# stb.L Ba hosszan sz!l# hossz' hangot mondjál (keress sz!tLBlt/ztetés. Xltöztesd el a bet+ket (hangokat értelmes szavakkáL U# pp# +# ss# stb. (ezt *sak írásban lehet.sák$zsák gallom$

gallonkérés$kérész

zsendül$zendül

*sípő$*ipő bod!$ bogy!

síkos$*síkos

orr$'r

*sáklya$zsákja

hazám$hazán

leves$levesz

Fsolti$Folti

*ikk$*sikk dal'$gyalu tüske$tü*ske

rom$rum

*selé$zselé mappa$nappa

másik$mászik

zizeg$zsizseg

e*set$e*et d'r$gy'r társa$tár*sa

ot!$ut!

*seléd$zselés

mégy$négy poros$ porosz

máza$mázsa

*iripel$*siripel

vad$vagy tüsök$tü*sök

most$must

*sendül$zsendül

meszel$neszel

szion$sion

z'za$Fsuzsa

har*a$har*sa

szed$szegy kenős$kenő*s

rozs$r'zs

Fsiga$*siga

*sorba$*sorda

segély$szegély

az'r$azs'r tár*a$tár*sa

vád$vágy sírás$*sírás hoz$h'z

*ibajavításk írtt sz/vegben. @z!kártyán hibásan írt szavak vannak# hossz' magánhangz!k ékezet nélkül. A tanul!k elolvassák a sz!t# és értelmessé teszik. A végén a hibát kijavítják" ahossz' magánhangz!ra ékezetet tesznek.


41/51

5it hívk, :adonként játszhat!. Hét gyermek közül egyik a hossz' magánhangz!# a másik ahossz' mássalhangz!. A tanít! egy sz!t mond# és a két gyermek olyan sorrendben áll el#ahogy a sz!ban a magánhangz! és a mássalhangz! időtartamát hallja. Ba a sz!ban nin*shossz' hang# mindegyik ülve marad.

bukta bossz' ősszel előtt s!z őz dug +tünk m+hely abban hossz' h!rukk hatty' tolat lott! bízza

orgatty' leves gőz orma kosár 2szti rig! Qtt!

dél ősz sima izz! i' libben r'zs lass'

gőzzel retek *soki 2mma gurul! éles buta vassal

roppan b's h'ssal erre elett hőssel 'jja h'zza

g!lya lábbal ejjel elhő bőr Anna káddal mákkal

Felelget". A nevelő mondja a sz!t. A gyermeknek meg kell ismételnie ugyanazt a sz!t# deröviden kell mondania a sz!ban a hossz' hangot. Hitalálja# hogy van$e így is a sz!nak értelme(az időtartam tartalomm!dosít! hatásának elismerése.

hassal (hasal z'g (zug add (ad állom (álomvárrom (várom esett (eset védd (véd nővel (növellapp (lap menny (meny könyvvel (könyvel őrök (örökmeggy (megy hall (hal elleped (eleped sz+ret (szüretőt (öt írt (irt rak!dik (rakodik őrök (örökszáll (szál kassza (kasza dunna (Puna vassal (vasal

erre (ere h'zat (huzat toll (tol hídra (hidra pirít (:irit késsel (késel zsebbel (zsebel géppel (gépel

Gordítva" a nevelő olyan sz!t mond# ahol a hangok rövidek. A sz!ismétlésnél a tanul!nak hosszan kell ejtenie a sz!ban a hangot. A eladathoz megkapja azt a hangot# amit hosszan kellejtenie. Gigyeljük a sz! megváltozott jelentését.

ebédel (ebéddel iuk (i'k rug! (r'g! mos (moss les (lessszerel (szerrel üzet (+zet szögel (szöggel oka (!ka ejel (ejjeltör (tőr ere (erre szájal (szájjal ülel (üllelvar (varr hurok (h'rok tejel (tejjel öt (őt *sip (*sípágyuk (ágy'k eleped (elleped öldel (ölddel halom (hallom nyulunk

(ny'lunkrakodik (rak!dik kel (kell ed (edd koros (k!ros tejel (tejjelörök (őrök szelő (szellő megy (meggy hasal (hassal lé*el (lé**elirt (írt Puna (dunna elemel

(elemmelszájal (szájjal baba (babba

zug (z'g agyal (aggyal nyirok (nyírok tolat (tollat térdel (térddelálom (állom épen (éppen öldel (ölddel ejel (ejjelhal (hall len (lenn szál (száll örül (őrül lábal (lábbalszemel

(szemmel

közel (közzel tisztel (tiszttel szint (színt

kommunikacios kepessegek fejlesztesenek modszertana

Documents