kommunikációs modellek

Kommunikációs Kommunikációs modellekmodellek

Politikai PRPolitikai PRII. előadásII. előadás

Bodó Barna: Politikai PRBodó Barna: Politikai PR 22

2.1. Kommunikációelmélet2.1. Kommunikációelmélet Kommunikáció-Kommunikáció-kutatáskutatás - besorolás - besorolás

• nem egyetlen tudományág nem egyetlen tudományág • kommunikációtankommunikációtan - a kommunikációt tudományosan vizsgáló- a kommunikációt tudományosan vizsgáló

AlapelemekAlapelemek• jelekjelek - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy - artefactumok (mesterségesen előidézett tárgyi tények) vagy

cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis cselekedetek, túlmutatnak önmagukon, vagyis szignifikánsszignifikáns konstruktumokkonstruktumok (jelentéssel bíró képződmények)(jelentéssel bíró képződmények)

• kódokkódok - a jelek szerveződő - a jelek szerveződő rendszereirendszerei, meghatározzák a jelek kiválasztásának , meghatározzák a jelek kiválasztásának és kombinálásának a módjátés kombinálásának a módját

• kommunikáció:kommunikáció: széles értelemben széles értelemben információ, üzenet átadásánakinformáció, üzenet átadásának folyamata folyamata ÉrtelmezésekÉrtelmezések

• Stevens 1950:Stevens 1950: A kommunikáció a szervezet megkülönböztető A kommunikáció a szervezet megkülönböztető válaszaválasza egy egy ingerre.ingerre.

• Dance 1957:Dance 1957: A kommunikáció egy válasz kiválasztása a A kommunikáció egy válasz kiválasztása a verbálisverbális szimbólumok segítségével.szimbólumok segítségével.

• Berelson 1964:Berelson 1964: A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, A kommunikáció információ, gondolatok, érzelmek, jártasságok jártasságok átadása szimbólumokátadása szimbólumok használata révén. használata révén.

• Miller 1966:Miller 1966: A kommunikáció sajátos viselkedési helyzet, a A kommunikáció sajátos viselkedési helyzet, a kommunikátor kommunikátor átad egy üzenetetátad egy üzenetet a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a a befogadónak azzal a tudatos céllal, hogy befolyásolja a befogadó viselkedését.befogadó viselkedését.

• Cronkhite 1976:Cronkhite 1976: A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó A kommunikáció akkor jön létre, amikor a befogadó reagálreagál egy szimbólumra.egy szimbólumra.


2.2. Kommunikációs kontextus2.2. Kommunikációs kontextus G. GerbnerG. Gerbner: Üzeneteken át zajló társadalmi : Üzeneteken át zajló társadalmi interakcióinterakció..

• A kommunikáció A kommunikáció társadalmi folyamattársadalmi folyamat. Alapegysége a jel, amely lehet . Alapegysége a jel, amely lehet szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön szimptóma (véletlenszerűen jön létre) és szimbólum (szándékosan jön létre).létre).

• A kommunikáció mindig A kommunikáció mindig szimbolikus folyamatszimbolikus folyamat, a szimbólumok , a szimbólumok szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig szándékos cseréjét jelenti az emberek között. (Az észlelésből nem mindig jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.)jön létre kommunikáció. Ingerként szolgálhat.)

• A kommunikáció kA kommunikáció koorentációt feltételezoorentációt feltételez (A kommunikáció (A kommunikáció alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás alapfeltétele, hogy 2 egyén kölcsönösen tudatában legyen egymás kommunikációs szándékának)kommunikációs szándékának)

• A kommunikációA kommunikáció mindig egyéni interpretációt mindig egyéni interpretációt (értelmezést) (értelmezést) vált kivált ki (jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat)(jelentése: minden egyén a maga számára fejti meg a szimbólumokat)

• A kommunikációA kommunikáció megosztott jelentést feltételez megosztott jelentést feltételez (ezért vagyunk (ezért vagyunk képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan képesek egymással kommunikálni, mert a jelek jelentését hasonlóan értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos értelmezzük, feltéve, hogy azonos kód birtokában vagyunk és azonos kultúra részesei.)kultúra részesei.)

A kommunikáció A kommunikáció kontextusbankontextusban jön létre jön létre • interperszonális (2 személy közötti)interperszonális (2 személy közötti)• csoportos (néhány fő részvétele)csoportos (néhány fő részvétele)• szervezeti (szervezeten belüli, vagy szervezetek közötti)szervezeti (szervezeten belüli, vagy szervezetek közötti)• közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok)közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok)• médiakommunikáció (nyomtatott ill. elektronikus sajtó)médiakommunikáció (nyomtatott ill. elektronikus sajtó)• kultúraközi (különböző kulturális közösségek) kultúraközi (különböző kulturális közösségek)


2.3. Kommunikációs folyamat2.3. Kommunikációs folyamat A kommunikációA kommunikáció - térben és időben információ átadás- térben és időben információ átadás JellemzőkJellemzők

• reciprocitás (kölcsönösség)reciprocitás (kölcsönösség)• intencionalitás (szándékosság)intencionalitás (szándékosság)• hatás kiváltása (a kommunikáció végső célja; alapfeltétel)hatás kiváltása (a kommunikáció végső célja; alapfeltétel)• reflexitás (visszahatás, visszacsatolás; alapfeltétel)reflexitás (visszahatás, visszacsatolás; alapfeltétel)• jelenlét (nem alapfeltétele, nélküle is kerülhetünk interakcióba jelenlét (nem alapfeltétele, nélküle is kerülhetünk interakcióba

pl. telefon)pl. telefon)• verbális (nem alapfeltétel)verbális (nem alapfeltétel)

DimenziókDimenziók• társadalmi dimenzió (interakció, az emberek közötti oda-vissza társadalmi dimenzió (interakció, az emberek közötti oda-vissza

zajlik)zajlik)• faktuális dimenzió (a kommunikáció ténye a manipulálás faktuális dimenzió (a kommunikáció ténye a manipulálás

folyamata)folyamata)• idő dimenziója (a kommunikáció a strukturális változás idő dimenziója (a kommunikáció a strukturális változás

folyamata)folyamata)


2.4. Kommunikációs modellek - 12.4. Kommunikációs modellek - 1 Shannon – Weawer modelljeShannon – Weawer modellje (1949) (1949)

• A kommunikáció matematikai elméleteA kommunikáció matematikai elmélete c. műben publikálták (1949), az c. műben publikálták (1949), az első modellelső modell

• Céljuk: minél hatékonyabb telefonkábeles üzenet átadásCéljuk: minél hatékonyabb telefonkábeles üzenet átadás A kommunikáció lineáris és egyirányú folyamatA kommunikáció lineáris és egyirányú folyamat

• AA B B Három fázis:Három fázis:

• prekommunikáció szakaszprekommunikáció szakasz• tényleges kommunikáció szakasztényleges kommunikáció szakasz• posztkommunikáció szakaszposztkommunikáció szakasz

ElemekElemek• stimulálásstimulálás – indító inger – indító inger• kódoláskódolás – a csatornán áthaladást lehetővé tevő jelforma – a csatornán áthaladást lehetővé tevő jelforma• csatornacsatorna – fizikai eszköz (hanghullám, fénysugár, rádióhullám, – fizikai eszköz (hanghullám, fénysugár, rádióhullám,

telefonkábel, idegrendszer)telefonkábel, idegrendszer)• internalizációinternalizáció – az üzenet feldolgozása (formai dekódolás) – az üzenet feldolgozása (formai dekódolás)• dekódolásdekódolás – második: üzenetek megértése és befogadása– második: üzenetek megértése és befogadása • kommunikációs zaj – kommunikációs zaj – csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj csatornazaj, környezeti zaj, szemantikai zaj • visszacsatolásvisszacsatolás (feed back) – az üzenet befogadó dekódolást követő (feed back) – az üzenet befogadó dekódolást követő

válaszaválasza • információinformáció – hírérték (igen – nem választás), mértékegység: bit – hírérték (igen – nem választás), mértékegység: bit


2.5. Kommunikációs modellek - 22.5. Kommunikációs modellek - 2Shannon-Weawer modellShannon-Weawer modell

prepre tényleges tényleges poszt poszt

kódolt jelzéskódolt jelzés kódolt jelzéskódolt jelzés

- Itt nincs Itt nincs visszacsatolásvisszacsatolás- KiegészítésKiegészítés: Schramm 1954-ben: Schramm 1954-ben- Redundancia – Redundancia – segít a szemantikai zaj csökkentésében: közönségorientáltsegít a szemantikai zaj csökkentésében: közönségorientált

- Fő forrásaFő forrása: a konvenció, hagyomány, : a konvenció, hagyomány, eszközeeszköze: ismétlés: ismétlés- EntrópiaEntrópia – entrópikus üzenet: magas szakmaiság – entrópikus üzenet: magas szakmaiság

- Eszköze: magyarázat, körülírásEszköze: magyarázat, körülírás

Infó forrás átadó csatorna befogadó végcél

Kommunikációszaj


2.6. A médium2.6. A médium Csatorna és médiumCsatorna és médium

• csatorna: csatorna: a jelzéseket továbbító fizikai eszköza jelzéseket továbbító fizikai eszköz• médium:médium: technikai és fizikai eszközök összessége, az üzenetet technikai és fizikai eszközök összessége, az üzenetet

a csatornán való áthaladásra alkalmassá teszik (szignálok)a csatornán való áthaladásra alkalmassá teszik (szignálok) A médium fajtáiA médium fajtái

• PrezentálóPrezentáló a verbális és nonverbális természetes nyelven, igényli a a verbális és nonverbális természetes nyelven, igényli a

kommunikátor jelenlétét.kommunikátor jelenlétét. • ReprezentálóReprezentáló

a kulturális és esztétikai konvenciókat használja fel (a szöveg lehet a kulturális és esztétikai konvenciókat használja fel (a szöveg lehet egy falfirka, reklám, plakát, frizura stb.), a kommunikátortól egy falfirka, reklám, plakát, frizura stb.), a kommunikátortól függetlenül létezik (könyv, fotó, írás, festmény)függetlenül létezik (könyv, fotó, írás, festmény)

• MechanikusMechanikus média eszközök, telekommunikációs eszközök (telefon, fax, rádió, média eszközök, telekommunikációs eszközök (telefon, fax, rádió,

tv), a műszaki technológia hozza létre (a kommunikációs zajt)tv), a műszaki technológia hozza létre (a kommunikációs zajt)


2.7. A médium felosztása2.7. A médium felosztása Kats, Hass és GurevitchKats, Hass és Gurevitch modelljemodellje

Minden médium a legközelebbi kettővel rokonMinden médium a legközelebbi kettővel rokon A könyv – segíti az önértékeléstA könyv – segíti az önértékelést

mozi

könyv

újság

rádió tévé


2.8. Koncentrikus körmodell2.8. Koncentrikus körmodell- - Hieber, Ungurait és BohnHieber, Ungurait és Bohn - 1974 - 1974

média tartalom

média tartalom

kommunikátor

kódok

kapuőrök

tömegmédia

regulátorokfilterek

közönségek

hatások

visszajelzés

A 8 koncentrikus kör középpontjában a kódoló forrás áll

Kapuőr: bárki vagy bármi, megállíthat vagy módosíthat

Regulátorok: megváltoztathatják ill. újraformálhatják az üzeneteket

Filter: dekódoláskor a befogadóra számos filter hat egyidejűleg - 1. információs filter2. fizikai filter (pl. fáradtság állapota)3. pszichikai filter

Médiaerősítés: a töm-kom. témáknak és személyiségeknek státuszjogot kölcsönöz az említés által


2.9. Spirál és narratív modell2.9. Spirál és narratív modell Spirál modellSpirál modell – Dance (1967) – Dance (1967)

• komplexitáskomplexitás• egyszerre több szinten zajlik és folyamatosan táplálja önmagátegyszerre több szinten zajlik és folyamatosan táplálja önmagát • a folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűlega folyamatos kommunikációban több média vesz részt egyidejűleg• ahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy ahány egyéniség, annyi továbbfejlesztett változata létezhet egy

üzenetneküzenetnek Elbeszélő modell –Elbeszélő modell – Lasswell Lasswell (1948)(1948)

• a Shanon – Weaver modell verbális változata, felépítése lineárisa Shanon – Weaver modell verbális változata, felépítése lineáris • üzenetek folyamatos átadásaüzenetek folyamatos átadása• a hatás megfigyelhető, változatos és mérhetőa hatás megfigyelhető, változatos és mérhető• ha az egyik elem változik, a hatás is változni fogha az egyik elem változik, a hatás is változni fog

változhat a kódoló, az üzenet, a csatornaváltozhat a kódoló, az üzenet, a csatorna • Kérdések:Kérdések:

Ki mit mond?Ki mit mond? Kinek?Kinek? Milyen csatornán?Milyen csatornán? Milyen hatással?Milyen hatással?

• a legtöbb modell ezen alapula legtöbb modell ezen alapul


2.10. Háromszög modell2.10. Háromszög modell NewComb modelljeNewComb modellje (1953) (1953)

• a kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban a kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött betöltött szerepeszerepe

Az ember Az ember információ-szükségleteinformáció-szükséglete• demokrácia - az információ jog, alapvető emberi szükséglet demokrácia - az információ jog, alapvető emberi szükséglet • információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai

vagyunk. Azonosulás – információ kell kulturális és társadalmi vagyunk. Azonosulás – információ kell kulturális és társadalmi környezetünkről.környezetünkről.

(A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. környezet egy darabja; az üzenet tartalma.

• A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről. /(A) és (B) kommunikál (X)-ről./ Ha ellenkezik a véleményük, ről. /(A) és (B) kommunikál (X)-ről./ Ha ellenkezik a véleményük, nincs egyensúly.nincs egyensúly.

A B

X- továbbfejlesztés: Westley – MacLean modellje (1957)

- bevezették (C)-t, aki szerkesztői kommunikációs funkciót lát el, és visszatértek a lineáris formához

X A C B

- így (X) közelebb került (A)-hoz, mint (B)-hez.


2.11. Bipoláris modell2.11. Bipoláris modell Jakobson modelljeJakobson modellje (1960) (1960)

Az üzenet jelentésével és belső struktúrájával foglalkozott. Az üzenet jelentésével és belső struktúrájával foglalkozott. Átmenet a folyamat és a szemiotikai iskola között.Átmenet a folyamat és a szemiotikai iskola között. A tényezőkhöz funkciókat rendel hozzá.A tényezőkhöz funkciókat rendel hozzá.

• a kommunikátor és a befogadó interakciója lehet a kommunikátor és a befogadó interakciója lehet verbális, nonverbális, vizuálisverbális, nonverbális, vizuális

kommunikátor

kontextus

üzenet

kontaktus

kód

befogadó


2.12. Jakobson modellje - 22.12. Jakobson modellje - 2Tényezők Funkciók Funkciók jelentése

Kommuniká-tor

affektív(érzelmi, indulati)

Az üzenet és a kommunikátor közötti kapcsolat; Jelzi az üzenet szubjektív elemeit (érzelmek, attitűdök, réteghelyzet)

befogadó konnotatív(a szó jelentését árnyaló,

színező; reklám, propaganda)

A befogadóban az üzenet által kiváltott hatást jelenti;A meggyőző kommunikációban – reklám, propaganda –

van nagy szerepe.

kontextus referenciális(rá vonatkozó; tényszerű

kommunikációban)

az üzenet valóságtartalmát tárja fel; a valóságra való ok – okozati vonatkozás;

üzenet poétikus(költői; esztétikai

kommunikációban)

az üzenet önmagához való viszonya

kontaktus fatikus(a közlési viszony

fennállását biztosító funkció)

a befogadó és a kommunikátor közötti kapcsolat fenntartása;

a kommunikációs csatornák állandó nyitva tartása; Ezt az üzenet redundáns elemei végzik.(pl. visszakérdez)

kód metanyelvi(“nyelv a nyelvről”)

a kód azonosítására való


2.13. Gerbner modellje2.13. Gerbner modellje Shannon – Weaver lineáris modellShannon – Weaver lineáris modell az alapaz alap

• az üzenetet összekapcsolta a valósággal (amiről az az üzenetet összekapcsolta a valósággal (amiről az üzenet szól), és a kommunikációt két dimenziós üzenet szól), és a kommunikációt két dimenziós folyamatnak tekintifolyamatnak tekinti

Dimenziók: perceptuális és kommunikációs illetve Dimenziók: perceptuális és kommunikációs illetve kontrollálókontrolláló

E E1

M

S E S E1

M2

szelekciókontextushozzáférhetőség

csatornákhoz való hozzáférésmédiakontroll

szelekciókontextushozzáférhetőség

perceptuálisdimenzió

kommunikációsdimenzió

- csatornákhoz hozzáférhetőség, médiakontroll

M – ingervevő

- tartalom

E1- percepció az eseményről

S/E – jelzésforma

M2 – befogadó

SE1 - jelzés vagy állítás dekódolása


2.14. Kommunikációkutatási iskolák2.14. Kommunikációkutatási iskolákFolyamat iskola Szemiotikai iskola

Célja: A kommunikációs aktusok vizsgálataA kommunikáció társadalmi interakció,

melynek során valaki kapcsolatot létesít valaki mással, ennek során befolyásolja a másik viselkedését, attitűdjét, érzelmi reakcióját.

Az üzenet az, amit a kommunikációs folyamat továbbít, és ebben nagy szerepe van az intenciónak (szándéknak).

A kommunikáció üzenet átadás, és azt kutatja, hogy az üzenet küldője és befogadója hogyan kódol és dekódol, valamint hogy az átadók hogyan használják a csatornákat és a kommunikáció médiáját (hatékonyság, pontosság).

A kommunikáció olyan folyamat, amelynek során egy személy befolyásol egy másikat.

Ha a hatás nem az elvártnak megfelelő, akkor kommunikációs zavarról beszél. Vizsgálja a zavar okait. Kutatja a társadalomban a tudományokon belüli kommunikációt (pszichológia, szociológia).

Célja: A szöveg és kultúra kapcsolatának vizsgálata. A szöveg, az üzenet kulturális hatásának és szerepének a vizsgálata.

A kommunikáció társadalmi interakció, az a globális folyamat, jelenség, mely során az egyén bizonyos kultúra, társadalom tagjává válik.

Az üzenet egy jelképződmény, amely a befogadóval folytatott interakció során jelentést hoz létre. Az üzenet továbbítójának jelentősége háttérbe szorul, a hangsúly magán a szövegen és annak olvasatán van.

A szöveg alkotása és olvasata paralel folyamatok, mivel azonos helyet foglalnak el ebben a strukturált rendszerben (szimultánok is).

A kommunikációt, mint a jelentések kialakulását és cseréjét értelmezi. Azt vizsgálja, hogy az üzenetek és a szövegek hogyan hatnak szemantikailag a befogadóra (milyen jelentésértelmezést váltanak ki a befogadóban).

Szignifikáció: A félreértést nem tartja a kommunikációs zavar szükségszerű megnyilvánulásának, hiszen ez adódhat az adó és vevő közötti kulturális különbségből is.

A vizsgálat eszközeit a szemantikából vesz.Művészeti, nyelvészeti indíttatású kommunikáció kutatásokat

folytat, illetve a produktumok kötik le a figyelmét.


KönyvészetKönyvészet::- - Róka Jolán: Róka Jolán: KommunikációtanKommunikációtan. . Fejezetek Fejezetek a kommunikáció elméletéből és a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, gyakorlatából, Századvég Kiadó, Budapest,Századvég Kiadó, Budapest, 2002.2002.

kommunikációs modellek

Documents