„kor, kór nélkül” mentális egészség az idôs korban

A Magyar Pszichiátriai TársaságXXII. Vándorgyûlése

Gyôr, 2019. január 23–26.

Absztrakt-kötet

„Kor, kór nélkül”Mentális egészség az idôs korban

Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyûlése – Gyôr, 2019. január 23–26.

1

��

Andó GergelyPest Megyei Flór Ferenc Kórház Pszichiátriai Osztály, [email protected]

A csoportozás világában a különleges helyzetek, kö-rülmények érdekes kérdéseket vetnek fel, így elôadá-somban akut osztályos pszichiátria kereteiben szer-vezett csoportvezetési tapasztalataimból szeretnékízelítôt adni. Bemutatom, hogy osztályunkon milyencsoportok mûködnek, illetve egy lehetôséget szeret-nék vázolni, amely osztályunkon 2016-ban az inter-perszonális csoportterápia kereteibôl fejlôdött ki.Bemutatom, hogy milyen áthidalásra váró nehézsé-gekkel néztünk szembe, hogyan integráltuk csopor-tunkat a kezelés menetébe, illetve mivel is járt egy –az osztály mûködésében – teljesen új terápiás cso-portforma integrálása. Röviden kitérek ennek – a di-namikus csoportok közé tartozó – módszernek azalapelveire, s arra is, hogy ezt hogyan alakítottuk le-hetôségeinkhez. Tapasztalataink és az irodalom alap-ján igyekszem bemutatni az általunk észlelt elônyö-ket és hátrányokat, elsôsorban a megélések menténbemutatva ezeket. A csoporttagok elbocsátáskor –anonim módon – rövid, önbeszámolós kérdôívekettöltöttek ki. Kvalitatívan és kvantitatívan megragad-ható részkérdések mentén igyekszem képet mutatnia páciensek egyéni megéléseirôl is, illetve egy-két ki-ragadott vinyetta mentén ízelítôt is nyújtok a csopor-ton zajló folyamatokról, jelentôségteljes helyzetek,illetve csoporttagok álmai mentén. A csoportba azún. „D” páciensek kerülhetnek, amely széles tünetikörképet ölel fel: depresszió, szorongásos állapotok,alkohol- és egyéb dependenciák, személyiségzava-rok, nem akutan pszichotikus betegek, organikus hát-terû problematika stb. A súlyos organikus háttérrelrendelkezô, illetve akutan pszichotikus pácienseink-nek egyéb terápiás formák állnak rendelkezésére.Összességében elôadásomban az osztályos csopor-tok mûködésével kapcsolatban gondolatébresztônektekinthetô lehetôséget vázolok fel.

� �� !�� "

Andrássy GáborDE Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A szuperhôsök már a 40-es évek óta „köztünk” van-nak, generációk nôttek fel mellettük. Most ismét re-neszánszát éli a szuperhôs kultusz, a filmgyártás nagymennyiségben készíti az ilyen jellegû filmeket és rajz-filmeket. A gyerekek (a mára felnôttek is) ennek aziparágnak különösen kitettek, Batman, Pókember,Vasember – mind-mind komoly figyelmet kapnakrészükrôl. Ezeknek a hôsöknek „életrajzuk” van, „ci-vil” életük számos tragédiával terhelt, mely a képre-gényekben, rajzfilmekben, filmekben megjelenik.Számos kutatás mutat arra, hogy a média, a rajzfilmekkomoly hatással vannak a kisgyermekek/fiatalokszociális viselkedésére, személyiségfejlôdésére, szo-kásaira. A szakirodalom szerint számos pozitív és ne-gatív viselkedés- és gondolkodásmódot közvetíthet-nek, illetve szerepet játszhatnak korai maladaptív sé-mák kialakításában. Jó, ha tisztában vagyunk vele,milyenek is ôk, mi hajtja ôket, illetve egy-egy vágyotttulajdonság mögött milyen személyes tragédiák, il-letve maladaptív sémák – grandiozitás, könyörtelenmércék, csökkentértékûség – húzódnak. Jelen elô-adásban az ismertebb szuperhôsök maladaptív sé-máit mutatom be.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

2

��# �� $��!��#�� %��

Bagdy EmôkePszichoszomatikus Ambulancia, [email protected]

A pszichoszomatikus szervezôdésû folyamatok je-lenkori „test-elme” (Candace Pert) koncepciója és apszichoszomatikus hálózat-tan képezi az alapját an-nak a pszichoterápiás irányvételnek, amely a multi-kauzálisan értelmezett betegségekben a lelki ténye-zôk felôl döntô jelentôségûnek tartja a negatív tölté-sû érzelmi folyamatok felszabadítását az elfojtásokalól, valamint új lelki egyensúly kialakítását. BarbaraFredrickson érzelem elmélete megerôsítô erôvel lát-tatta a negatív érzelmek megbetegítô hatását (Fred-rickson, 2002). Az „érzelem-molekulák”, a fájdalom,sérelem, harag, megbántottság a sejtek egészségesmûködését megzavaró, veszélyeztetô hatásának be-látása tette mára világszerte elfogadottá a lelki ren-dezô folyamatokban az elengedés, megbocsátás lelkigyakorlatát. Ennek kognitív és imaginatív módszer-tani útjai közül magam az imaginatív, „intrapszichéspszichodráma” módszert alkalmazom. 362 kliensseleddig tizenhét (kisebb-nagyobb) csoportban, vala-mint egyénileg vezetett megbocsátás-lelkigyakorlattapasztalataiból merítek, hogy bemutassam a folya-mat közös pszichodinamikai vonásait. Kliensek általengedélyezett írásos beszámolókból idézek, hogy rá-világíthassak a lelki történések megtapasztalt közösvonásaira és az élmények szubjektív jelentôségére.

&�'�� # !�!��(��)��

Bagó IldikóSzent Imre úti Rendelôintézet, Gyô[email protected]

A pszichiátriai betegségek többségére általánosanjellemzô, hogy krónikus lefolyásúak, a mindennapiéletvitelt rövid, illetve hosszabb távon jelentôsen be-folyásolják.

Ellátásukra többnyire a pszichiátriai gondozás alegalkalmasabb. Ennek során a pszichiáter szakorvosáltal vezetett munkacsoport a hozzájuk tartozó terü-leten élô betegek folyamatos észlelését, gyógyításátvégzi, segíti rehabilitációjukat a betegség teljes lefo-lyásában. A pszichiátriai gondozó intézetek a gondo-zás mellett a szakrendelés nagy részét is ellátják or-szágos szinten.

Gyôrben 1967-ben dr. Piróth Endre indíttatásárajött létre pszichiátriai gondozó, 1969–2007 között dr.Bencze Miklós vezetésével.

Az évtizedek folyamán változott a betegek összeté-tele. Mind több lett az affektív, szorongó, pánikos be-teg, a beilleszkedési gondokkal, személyiségzavarralküzdô. Megjelentek a kábítószer-használat következ-tében kialakult pszichózisok és a gyermekpszichiát-riai kórképekkel diagnosztizált betegek idôközbenfelnôtté váltak.

��


3

* ��#� !#��+�)�%�� )� ��,-./��

Bajzát Bettina1, Fazekas Kata1,Németh Kornél1,2, Unoka Zsolt1

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pszichoterápiás Osztály, Budapest;

2 BME Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

Korábbi kutatások borderline személyiségzavarosbetegek végrehajtó funkcióinak széles körû zavaráttalálták (Ruocco, 2005). A végrehajtó funkciók a cél-irányos viselkedés alapját képezô pszichológiai fo-lyamatok. Megkülönböztetünk hideg (tiszta logika éskritikai elemzés) és forró (érzelmek által vezérelt) vég-rehajtó funkciókat (Poon és mtsai, 2018). Hideg vég-rehajtó funkciókhoz tartozik a viselkedés tervezése,kognitív rugalmasság, munkamemória és a viselkedésgátlása. Jelen vizsgálatban az irreleváns ingerek gát-lásának vizsgálatára Stroop tesztet használtunk, averbális munkamemória mérésére számterjedelemelôre és vissza feladatokat, a téri-vizuális munkame-mória mérésére Corsi kocka, és a nyelvi végrehajtófunkciókra pedig betû és kategória fluencia felada-tokat.

Módszer: A vizsgálatban 47 borderline személyi-ségzavarral (BPD) diagnosztizált beteget vontunk be,a diagnózis SCID II strukturált interjú alapján történt.A kontrollcsoportba (CTRL) életkor és nem alapjánillesztett 11 egészséges személy került. Minden sze-mély részt vett egy számítógépen történô neuropszi-chológiai vizsgálatban, amely tartalmazta a Strooptesztet is, majd a számterjedelem, Corsi kocka és afluencia feladatok már négyszemközti helyzetbenvizsgáló által történtek. Az eredmények elemzéseIBM SPSS Statistics 11 programmal történt.

Eredmények: Stroop tesztnél a BPD csoport szig-nifikánsan (p=0,002) több hibával teljesített a CTRLcsoportnál, és szignifikánsan (p=0,000) lassabban.Kétszempontos ANOVA alapján a BPD csoport azinterferáló feltételben szignifikánsan (p=0,043)rosszabbul teljesített a CTRL csoporthoz képest. Amunkamemória feladatokban a számterjedelemvissza feladatban jelent meg szignifikáns (p=0,015)csökkenés a teljesítményben, míg a nyelvi végrehaj-tó feladatoknál a kategória fluenciánál csökkent szig-nifikánsan a teljesítménye (p=0,006) a BPD csoport-nak a CTRL csoporthoz képest.

Konklúzió: Korábbi kutatások azt találták, hogy aBPD-s betegek csak a komplex munkamemória fela-datokban teljesítenek rosszabbul az egészséges CTRLcsoporthoz képest (Stevens és mtsai, 2004), hasonlóana mi eredményeinkhez. Több kutatás is alátámaszt-ja, hogy a BPD-s betegek nehezebben tudják legátol-ni az irreleváns ingereket (Ruocco, 2005), ami magya-

rázza a Stroop interferencia kondícióban megjelenôteljesítménycsökkenést. Az adatok alátámasztják ko-rábbi képalkotó eljárások eredményeit, mely szerinta BPD-s betegeknél a fronto-parietális hálózat disz-funkciója mutatható ki.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

4

0��)� !#��+�)�%�� )� ��,-./��

Bajzát Bettina1, Németh Kornél1,2,Fazekas Kata1, Unoka Zsolt1


2 BME Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

A „Döntéshozatal” (Decision making, Rogers és mtsai,1999) egy forró végrehajtó funkciót mérô feladat,amelyben bizonytalan opciók közül kell kiválasztania helyzetnek megfelelôt. Korábban a feladatot olyanbetegekre dolgozták ki, ahol a ventromediális pro-frontális kéreg károsodott, így képtelenek voltak ahosszú távú vereség elkerülésére, és nem tudták mó-dosítani a viselkedésüket egy váratlan esemény kap-csán (Cohen, Heller, Ranganath, 2005). A preferenci-ák tisztán logikus elemzésén túl az érzelmek is fontosszerepet játszanak a döntéshozatalban (Bechara ésDamasio, 2002). Figyelembe véve a borderline bete-gek érzelmi instabilitását és impulzív kognitív és vi-selkedési stílusát, a „Döntéshozatal” feladattal kí-vántuk vizsgálni a forró végrehajtó funkciók mûkö-dését egészséges kontrollcsoporthoz képest.

Módszer: 43 (átlagéletkor 30,35) borderline szemé-lyiségzavarral (BPD) SCID II által diagnosztizált nô-beteg és 11 (átlagéletkor 29,74) egészséges, életkor-ban, nemben és iskolai végzettségben illesztett kont-rollszemély (CTRL) került bele a vizsgálatba. A feladatMATLABra írt Rogers és mtsai (1999) cikkében publi-kált Cambridge Gambling Task volt.

Az eredmények elemzése IBM SPSS Statistics 11programmal történt.

Eredmények: A BPD csoport szignifikánsan(p=0,000) lassabban választott színt és tétet a CTRLcsoporthoz képest. Bár teljesítményben csak tenden-cia szinten rosszabb a BPD csoport, kockázatvállalásterén szignifikánsan (p=0,010) különbözik a két cso-port egymástól. A CTRL csoportnál jelentôs különb-ség van a nyereség valószínûsége és a tétválasztás kö-zött, minél valószínûbb a nyereség, annál nagyobb atét. Ez a különbség a BPD csoportot is jellemzi, dekevésbé kisebb tétet választanak, ha a nyereség való-színûsége kicsi.

Konklúzió: A BPD csoportnál mindig lassabb a re-akcióidô, amit okozhat gyógyszerhatás. Korábbi ku-tatások kimutatták, hogy 2 vagy több központi ideg-rendszerre ható gyógyszer szignifikáns csökkenéstokoz a kognitív funkciókban (Helmstaedter, 2004). Azeredmények alapján elmondható, hogy a BPD cso-port kockázatvállalás terén különbözik a CTRL cso-porttól, az egészséges csoporthoz képest bizonytalanhelyzetekben kockázatvállalóbb, impulzívabb a be-teg csoport.

.�'/1��!�� !#�!�� -�./1"��!��!�� !#� ��/ ��!��2��!#� ��#!��!#��!��#��

Bajzát Bettina1, S. Nagy Zita2,3, Egervári Luca1,Unoka Zsolt1


2 ELTE PPK Pszichológia Intézet, Budapest;3 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, [email protected]

A PID-5 személyiségzavar-vonásokat mér, melyek amentális zavarban és azon belül is a személyiségza-varban szenvedôkre elméletileg jobban jellemzôek,mint az egészséges személyekre. A kérdôív kritéri-umvaliditásának a vizsgálata céljából egészséges ésosztályos kezelés alatt álló betegek személyiségza-var-vonás értékeit hasonlítottuk össze.

Módszerek: A 220 tételes PID-5 kérdôívet 567 fôsnem-klinikai (42,2% férfi, 57,8% nô, Méletkor = 37,35év) és 334 fôs klinikai (30% férfi, 70% nô, Méletkor =36,9 év) mintán vettük fel. A klinikai mintát egy olyanosztályon gyûjtöttük, ahol felvételkor az antiszociálisszemélyiségzavar kizáró kritérium volt. A PID-5 25dimenziója mentén kétmintás T-próbával összeha-sonlítottuk a nem klinikai és klinikai mintát. Az ada-tok elemzését IBM SPSS Statistics programmal vé-geztük.

Eredmények: A PID-5 25 dimenziójából 21-nélszignifikáns (p=0,000) eltérést találtunk a két csoportközött. 4 dimenzióban nem volt szignifikáns eltérés,ezek a csalási hajlam, nagyzásosság, manipulativitásés kockázatvállalás. Az öt fô dimenzió eredményei:Negatív affektus (p=0,000), Elidegenedettség(p=0,000), Antagonizmus (p=0,782), Gátlászavar(p=0,000), Pszichoticizmus (p=0,000).

Megbeszélés: Eredményeink 4 vonás és egy tarto-mány kivételével igazolták a PID-5 kritérium-validi-tását. Az Antagonizmus tartomány alfaktorai közöttszerepel a manipulativitás, nagyzásosság, csalási haj-lam – ezek kulturálisan nem elfogadott viselkedésiformák. Mind az egészséges, mind a klinikai csoporthasonlóan értékelte magát ezekben a dimenziókban,ami lehet egyfajta megfelelési igény az elvárt viselke-dési formák iránt, illetve a klinikai minta természeteis magyarázhatja, mivel antiszociális vonások kizárókritériumok voltak a mintába kerülésnél. Ez utóbbimiatt tervezzük mintánkat antiszociális jegyeketmutató páciensekkel kiegészíteni. Ezzel szemben akockázatvállalás a nem-klinikai mintában is magas,ez szintén lehet egyfajta kulturális beállítottság.

��


5

3��!�� !�� ) ��

Balázs JuditELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Fejlôdés- és KlinikaiGyermekpszichológia Tanszék, [email protected]

Üléselnök: Balázs Judit, Paul L. PlenerA nem-szuicidális önsértés (nonsuicidal self-injury:NSSI) jellegzetesen serdülôkorban kezdôdô jelenség:élettartam prevalenciája ebben az életkorban 15–46%,míg felnôtteknél 4%. Ennek magyarázata érdekeskérdéseket vet fel: vajon az elmúlt években nôtt megaz NSSI elôfordulási gyakorisága, vagy a felnôttek ke-vésbeì emlékeznek/számolnak be korábbi NSSI-rôl.

Az elmúlt évek vizsgálatai rámutattak, hogy serdü-lôknél NSSI mellett több mint 85%-ban fennáll vala-milyen pszichiátriai zavar, ami lehet mind internali-zációs – pl. hangulatzavar, szorongásos zavar –, mindexternalizációs – pl. szerhasználat, viselkedészavar,figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar. Ezt erôsítettékmeg kutatócsoportunk vizsgálatai is. Felnôttkorbanaz elôbbieken túl a borderline személyiségzavarralvaló együtt járást fontos kiemelni.

Az NSSI bekerült a Diagnostic and StatisticalManual of Mental Disorders 5. kiadásának (DSM-5)„További kutatás igénylô állapotok” fejezetébe, a kli-nikusok felé ezzel is hangsúlyozva a jelenség felisme-résének fontosságát, míg a kutatókat a jelenség to-vábbi vizsgálatára inspirálva.

A szimpóziumunk a DSM-5 iránymutatásánakmegfelelô, friss kutatásokat mutat be, melyek az NSSItovábbi lehetséges rizikótényezôit igyekeznek feltárni.

Szimpóziumunk vendégelôadója a téma nemzet-közileg ismert szakértôje, Paul Plener, a Bécsi Egye-tem Gyermekpszichiátriai Tanszékének vezetôje, akia média és az NSSI lehetséges összefüggéseit vizsgál-ja. A további három elôadás „Fiatalkori pszichés za-varok” kutatócsoportunknak az NSSI lehetséges rizi-kófaktorainak vizsgálata során kapott friss eredmé-nyeit mutatja be: Mészáros Gergely a patológiás in-ternethasználat, Horváth Lili Olga az életesemények,és Gyôri Dóra az életminôség szerepérôl beszél.

Szimpóziumunkkal szeretnénk hozzájárulni, hogyaz NSSI pszichopatológia melletti további rizikófak-torai a szakemberek számára ismertté váljanak, ezál-tal a prevenció felé újabb lépéseket tegyünk, amely-nek öngyilkosság-megelôzési vonatkozását is fontos-nak tartjuk hangsúlyozni, hiszen a két jelenség kö-zötti átfedés igen jelentôs mértékû.

Elôadások:Plener PL: Nonsuicidal Self-Injury and (social)

mediaMészáros G és mtsai: A serdülôkori önsértô visel-

kedés, a pszichopatológiai dimenziók és a patológiásinternethasználat összevetése

Horváth LO és mtsai: A nem-szuicidális önsértés,az életesemények és a pszichopatológia vizsgálataserdülôknél

Gyôri D és mtsai: A nem-szuicidális önsértés és azéletminôség összefüggéseinek vizsgálata serdülôknél

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

6

3�#� ��#4�� 5�� )# �5��6 !��

Balázs Judit1, Horváth Lili Olga1,Bitter Hanna1, Rihmer Zoltán2

1 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Fejlôdés- és KlinikaiGyermekpszichológia Tanszék, Budapest;

2 SE ÁOK, [email protected]

Jól ismert szakmánkban, hogy a pszichiátriai betegeklegnagyobb rizikója az öngyilkosság – megfordítva azöngyilkosságot megkísérelt, öngyilkosság miatt el-hunyt személyek több mint 90%-ánál fennállt az el-követés idején – többnyire nem kezelt – pszichiátriaibetegség. Mindemelett az öngyilkosság egy multifak-torális esemény, számos további rizikó és védôfak-torral, mint életesemények, szociológiai tényezôk.

Az öngyilkosság kérdése foglalkoztatja a mûvésze-ket is, festmények, filmek, és további szakemberekegyüttmûködésével dokumentum-beszámolók té-mája.

A 2018-ban hazánkban is bemutattak a CEU ren-dezésében egy dokumentum-kiállítást, és egy közép-iskolások mindennapjairól szóló filmet.

A kerekasztal-beszélgetésen pszichiáter, pszicho-lógus, szociológus, filmrendezô és középiskolás diákmondja el az öngyilkossághoz vezetô út lehetségesrizikóiról és megelôzési lehetôségeirôl gondolatait.

&��) ��

Balogh Lívia, Brindza NóraSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Az életkor meghosszabbodásával a demencia szindró-ma megjelenési valószínûsége arányosan növekszik,így a társadalmi szinten is megfogalmazható mentál-higiénés szempontok érvényesülése egyre nagyobbhangsúlyt érdemel mind az érintett betegek, mindpedig a családi, gondozói környezetre vonatkozóan.Mivel a páciensek hosszútávú gondozása krónikus fe-ladat, mely jelentôs terhet ró a gondozást vállaló csa-ládtagra, a hozzátartozók pszichoszociális támogatá-sa a demencia minden szakaszában nagyon fontos.

Elôadásunk elsô részében a témához kapcsolódó,jelenleg elérhetô, releváns közleményeket ismerte-tem a teljesség igénye nélkül, elsôsorban a klinikaigyakorlat szempontjából figyelemreméltó eredmé-nyeket kiemelve.

Némi szempontváltást használva a Pearlin és mtsaiáltal kidolgozott stressz modell keretei mentén sze-retném körülhatárolni a demens pácienseket gondo-zó családtagokra háruló igénybevétel természetét, azelsôdleges és másodlagos stresszorokat, hangsúlytfektetve az ellátást sok esetben nehezítô, demenciá-hoz társuló viselkedési és pszichés tünetekre (BPSD),a hozzátartozók megítélése szerint az egyes tünetekdistresszt okozó hatásának jellemzésével. Részlete-sebben mutatom be a hozzátartozók mentális beteg-ségkockázatának növekedésével foglalkozó közlemé-nyek eredményeit, az esélyhányados növekedésétmeghatározó tényezôket.

Ezt követôen a hozzátartozói csoport keretei közöttalkalmazható intervenciós lehetôségeket (edukáció,készségfejlesztés, tanácsadás, támogató csoportok,stressz menedzsment, kognitív pszichoterápiás meg-közelítésû intervenciókat) összegzem. Részleteseb-ben ismertetem Jütten és mtsai 2018-ban publikáltátfogó metaanalízisét, mely meta-regressziós meg-közelítéssel egyéb potenciális befolyásoló tényezôkvizsgálatára (pl. ülések száma, személyes kontaktusszükségessége) is hangsúlyt fektet.

Elôadásunk lezáró részében szeretném megoszta-ni a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika MemóriaAmbulanciájához kapcsolódó hozzátartozói csoportkezdeti tapasztalait. Az objektív tünetfelmérést, haté-konyságot célozva bemutatom azokat a kérdôíveketés tünetbecslô skálákat, melyek magyar nyelven el-érhetôek és segítséget nyújthatnak a hozzátartozókéletminôségének, depressziós, szorongásos és kiégés-hez kapcsolódó tüneteinek felmérésében, továbbáröviden ismertetem azokat az irányelveket, melyek ajelenlegi kutatási eredmények alapján követendôeka hozzátartozóknak nyújtott támogatás során.

��


7

Hungarica

.�� 4%��!�!��#�� #�� )�� 5� !��!��!��

Balogh Réka1, Imre Nóra1, Papp Edina1,Kovács Ildikó1, Heim Szilvia2, Karádi Kázmér3,Hajnal Ferenc4, Pákáski Magdolna1,Kálmán János1

1 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged;2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs;3 PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Pécs;4 SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és RI, [email protected]

Háttér: A háziorvosok központi szerepet töltenek bea demencia korai felismerésében, mivel pácienseik ésazok hozzátartozói rendszerint ôket keresik fel elô-ször kognitív panasz megjelenése esetén. Nagy prob-lémát jelent emiatt, hogy a demenciák alapellátás-ban történô felismerési aránya világszerte alacsony.Kutatásunk célja a magyar háziorvosok demenciávalkapcsolatos nézeteinek és demencia-vizsgálati szo-kásainak feltárása volt, mely kérdéskörben korábbanmég nem született hazai kutatás.

Módszerek: A felmérés során magyar háziorvosok(n = 402) a demencia és a hazai alapellátás kapcsola-tát több szempontból feldolgozó kérdôívet töltöttekki. A jelen tanulmányban ismertetett kérdések a kö-vetkezô témákat járták körül: a háziorvosok demen-cia-vizsgálati módszerei, elégedettségük az általukhasznált kognitív tesztekkel, véleményük a hazai de-mencia-felismerésrôl és a kezelés hatékonyságáról,valamint javaslataik a háziorvosi praxisokban kiala-kítható optimális körülményekrôl, illetve ott hasz-nálható tesztekrôl.

Eredmények: Habár a válaszadó magyar háziorvo-sok többsége elégedett a legelterjedtebb, hazánkbanis használatos vizsgálóeszközökkel (Mini-MentálTeszt: 65,3%; Órarajzolási Teszt: 69,7%), mindennapigyakorlatukban negyedük (24,4%) használ kognitívteszteket a demencia felismeréséhez, leggyakrabban(91,0%) pedig általános kérdéseket alkalmaznak errea célra. A demencia hatékonyabb vizsgálatáhozszükséges körülmények közül a páciensekre fordít-ható több idôt említették legfontosabb tényezôként(81,0%). Az optimális körülmények biztosítottságaesetén a háziorvosok négyötöde (79,0%) használnamindennapi munkájában a demencia korai stádiu-mát felismerô tesztet. A válaszadók nagy része(62,5%) a hazai alapellátásban a felismert demenciákarányát 30% alá becsülte.

Következtetés: Bár a résztvevô magyar háziorvosoktöbbségében egyetértenek a demencia vizsgálatánakszükségességével, ennek jelenlegi gyakorlati megva-lósítása nehézséget okoz számukra. Ennek javításátfôként a páciensekre fordítható idô növelésében lát-

ják, mely elôsegíthetné a demencia-vizsgálathozszükséges tesztek alkalmazását, és ezen keresztülhozzájárulhatna a betegség nagyobb arányú felisme-réséhez is.

�� !��#�)#��!��#��!�5�� !�� #!��2��%�+��!��%��6��#�$��!��!��

Baltás PéterMED-COR BT. Pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés,[email protected]

A kényszerbetegség a nehezebben kezelhetô kórké-pek közé tartozik. Etiológiája összetett, a tüneteket éslefolyást illetôen igen változatosak a megjelenési for-mái. Saját, közel 20 éves magánpraxisomban feltûnt,hogy a súlyos tünetektôl szenvedô kényszeresek kö-rében is van egy jól körülhatárolható „alcsoport”,akik viszonylag kis adagú gyógyszer és intenzív, ki-terjesztett pszichoterápia mellett igen jól gyógyulnak,eljutnak odáig, hogy gyakorlatilag egészséges, öröm-teli életet tudnak élni. Esetükben több közös ténye-zôt találtam. Ezek a következôk: kényszerbetegségükfelnôttkorban kezdôdött; kényszeres tüneteik hátte-rében jelentôs hatású pszichés noxák is feltárhatók;obszesszióik, kompulzióik csak eltúlzott voltuk miattbizarrak, de logikailag levezetve megérthetôk; a tü-neteknek alig van vagy nincs misztikus jellegük; a te-rápiába jelentkezéskor a szenvedésnyomás nagy; aváltozási szándék határozott; a házi feladatokatrendszeresen elvégzik; munkájukat, családi kötele-zettségeiket nagy erôfeszítések árán tüneteik mellettis ellátják, ritkán mennek táppénzre. Az elôadásbanhárom ilyen páciens esetrészleteit ismertetem, be-mutatva, hogy a kényszergondolatok, kényszercsele-kedetek leküzdésére szolgáló jól bevált kognitív vi-selkedésterápiás módszereken túl az egyes esetekbenmilyen egyéb pszichoterápiás megközelítésekre, be-avatkozásokra volt szükség az érdemi, tartós gyógyu-lás eléréséhez. Az egyik esetben például a szégyenér-zéssel kellett kiemelten foglalkozni, a másikban azasszertivitás és az autonómia fejlesztése volt nagyonfontos, a harmadiknál pedig a szakmai sikerélmény„összehozása”, és ezáltal az önbizalom helyreállításahozott döntô pozitív fordulatot a terápiában. A több-letenergia ráfordítás ezen 3 páciensnél és a többi ha-sonló esetben is bôven megtérült. Igaz, ehhez az iskellett, hogy a nagy idôigényt a magánrendelési ke-retek biztosítani tudták.

7#!��!#!��!��!��#!��!#2#� ��)��

Bánfai-Csonka Henrietta1, Bánfai Bálint2,Betlehem József2

1 PTE Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola,Pécs;

2 PTE Egészségtudományi Kar Sürgôsségi Ellátásiés Egészségpedagógiai Intézet, Pécs

[email protected]

Az egészségtudatosság (mûveltség) nagymértékbenmeghatározza a betegek és a társadalom hozzáállásátsaját egészségükkel kapcsolatos döntéseikkel össze-függésben és az ellátórendszerrel kapcsolatban. Ezösszefüggésbe hozható a sürgôsségi ellátórendszerfelkeresésének gyakoriságával és a magas idôfaktorúkórképeket jelzô tünetek elhanyagolásával is. Az öre-gedô társadalmi jövôkép miatt most még fontosabbávált, hogy az idôsödô kort az egyén egészségben tölt-hesse. Ennek fontos eleme az egészségértés növelése.

Célunk, hogy a magas idôfaktorú kardio- és cereb-rovaszkuláris kórképek estében vizsgáljuk az egész-ségértést és beavatkozási pontokat határozzunk meg.Az emberek egészségértését több módon lehet nö-velni, több ponton tudunk beavatkozni. Vizsgálnunkkell a beteg, az orvos és az egészségügyi rendszer fe-lelôsségvállalását és a betöltött szerepeket is. Az egyénáltal meghozott döntések a betegségek megelôzésilehetôségeire, az egészségfejlesztésre és az egészség-ügyi ellátórendszerre is hatással vannak.

Az egészségtudatosság jelentôsen befolyásolja a be-tegek orvoshoz fordulási arányát. Az alacsony egész-ségmûveltséggel rendelkezôk kevésbé tartják be azorvos által elrendelteket, nem figyelnek az akut álla-potrosszabbodást jelzô tünetek megjelenésére,rosszabb a terápiás együttmûködésük, ami hozzájá-rul az egészségügyi rendszer gyakori felkereséséhez.

A sürgôsségi ellátás hatékonyságát nagyban befo-lyásolja a magas idôfaktorú kardio- és cerebrovasz-kuláris kórképek esetében a betegek egészségtuda-tosságának növelése, a laikusok gyorsabb, hatékonybeavatkozása.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

8

��


9

Hungarica

�� 6��

Baraczka Krisztina1, Magyar Lóránt1,Székács Béla2

1 SE ÁOK Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest;2 SE II. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport,[email protected]

Megdôlni látszik az a korábbi nézet, hogy az idôsko-rú ember kevésbé vesz részt aktívan a bûnözésben.Ennek egyik oka, hogy az össznépességen belül emel-kedik az idôskorúak aránya, viselkedésmódjuk isme-retének jelentôsége ezzel párhuzamosan nô.

Mind a közvádas eljárásokban, mind a kriminali-tás gyakoriságában tapasztalható volt az emelkedés(1991–2002 között 203,4%-kal nôtt). Az idôskorú el-követôk arányának emelkedése emberölési cselek-ményekben közel 2%-os, súlyos közúti baleset oko-zásában 15%-os, kiskorú veszélyeztetésében 2,2%-os,közrend elleni bûncselekményekben 6,45%-os volt.Jelentôsen emelkedett a gazdasági bûncselekményekelkövetése (9,72%). A vagyonelleni cselekmények kö-zött a csalási, sikkasztási cselekmények közel 8%-átidôsek követték el.

Az idôskorú sértettek aránya lényegében változat-lan (gyakorlatilag a fiatalkorú sértettekkel azonos)akár a népesség kormegoszlása, akár a 100 000 lakos-ra számított mutatókat vizsgáljuk. Az idôsek esetébencsökken a társadalmi érintkezés, kevesebb a konflik-tus, ellenôrzöttségük (ha családban élnek) nô. Az idô-sek rendszerint kerülik a veszélyt, izgalmat, feszült-séget, óvatosabbak, bizalmatlanabbak, de lehetnekhiszékenyebbek is.

Elsô esetünkben egy többtagú kábítószer termelôés kereskedô banda egyik befolyásos tagjaként vizsgáltidôs személy esetét ismertetjük. Számos belszervi be-tegsége mellett enyhe nyugtatót szedett. Személyesvizsgálatánál alul differenciált személyiséget, teátrá-lis magatartást észleltünk. Célirányosan, racionáli-san védekezett, a cselekményét tagadta.

Második esetünkben két idôs személy ellen elkö-vetett emberölési cselekményben az elkövetôt vizs-gáltuk. A vizsgáltnál korábban sclerosis multiplexetállapítottak meg, gyakorlatilag tünetmentes volt.Cselekményét, amit leplezett, családi konfliktushely-zetével, a sértettek elutasító-bántó magatartásával,és az adott helyzetben hirtelen kialakuló indulattalindokolta. Személyes vizsgálatánál érzelmileg labilisszemélyiséget, tudatos védekezést észleltünk.

Elôadásunkkal fel kívánjuk hívni a figyelmet arra,hogy bár idôs korban csökken a testi erô, a terhelhe-tôség, lazulhat a mentális fék (agresszív cselekmé-nyek, közrend megsértése). Az érdeklôdés és tapasz-talat maradhat változatlan (gazdasági cselekmények).

Csökken a reális önértékelés (közlekedési cselekmé-nyek). Mind az elkövetôi, mind a sértetti helyzetbekerülés megelôzését elôsegítheti a szociális (izolált)helyzet negatív irányú változásának megelôzése.

77(�8� ��9�%�� #��)��#��%��$� �#�� %�!� ��

Baradits Máté, Kakuszi Brigitta, Bálint Sára,Bitter István, Czobor PálSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: Lehmann és mtsai olyan „kvázi-stabil”potenciáltérképeket azonosítottak nyugalmi EEGfelvételekben, amelyek 80–120 ezredmásodpercenkeresztül azonos állapotban maradnak, majd egymásik potenciáltérképpé alakulnak át. Ezen „mikro-állapotok”-ban a neurális hálózatok konnektivitásaeltérô lehet a teljes nyugalmi EEG konnektivitásától,így célszerû ezeket külön vizsgálni. A funkcionáliskonnektivitásból származó adatok gráfelméleti meg-közelítéssel történô elemzése lehetôséget adhat anyugalmi hálózatok mûködésének vizsgálatára, éscélpontja lehet a szkizofrénia elektrofiziológiai bio-marker kutatásának.

Célkitûzés: A nyugalmi EEG funkcionális konnek-tivitásában megjelenô eltérések vizsgálata szkizofrénbetegek és egészséges kontrollszemélyek között.

Módszer: Vizsgálatunkban 70 szkizofrén beteg és75 egészséges kontrollszemély nyugalmi, csukottszemmel rögzített EEG felvételeit elemeztük. A mó-dosított „k-átlag csoportosítás módszert” alkalmaz-tuk, melyet EEG „microstate” szegmentációhozadaptáltak. A konnektivitást 4 frekvenciasávban vizs-gáltuk: théta (4–8Hz), alfa (8–13Hz), béta (13–30Hz)és gamma (30–50Hz). A konnektivitás számításáhoza „Phase Lag Index” (PLI) módszert használtuk. APLI-t az azonos „microstate”-hez tartozó idôabla-kokban a vizsgált frekvenciasávokban kiszámoltuk,így összesen 20 konnektivitási mátrixot, azaz hálózatigráfot kaptunk. A kapott „agygráfokból” különbözôparamétereket számoltunk ki, melyek több szinten(mikro, mezo és makro) jellemzik a hálózatot.

Eredmények: Szkizofréniában a helyi kapcsolatoktávolsága szignifikánsan nagyobb. Ezen felül többideghálózati jellemzô tekintetében találtunk szignifi-káns különbséget a két vizsgálati csoport között. APANSS tünetbecslô skála 5 faktora pozitív összefüg-gést mutatott az egyes paraméterekben mért eltéré-sekkel. Egyéb klinikai jellemzôkkel – mint példáulklórpromazin ekvivalens dózis és a betegség idôtar-tama – további összefüggéseket találtunk.

Következtetések: Szkizofréniában a nyugalmi EEG-vel mérhetô idegi hálózatok megjelenése egészségesszemélyekhez képest jelentôs változást mutat. A„microstate”-ekben megjelenô hálózatok eltéréseiösszefüggésben állnak a pszichopatológiai jellemzôk-kel. Mivel a nyugalmi EEG a betegek számára kevésmegterheléssel járó vizsgálat, ilyen elemzések alap-

ját képezhetik a mindennapi klinikumban is hasz-nálható eljárásoknak.

Támogatás:Nemzeti Agykutatási Program (KTIA_NAP_13-1-2013-0001 projekt),Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP-18-3-III-SE-36)

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

10

��


11

Hungarica

:�� #��%��

Baran Brigitta1, Silfen Péter2, Hamula János3,Vizi János4, Gaszner Gábor4, Kristóf Andrea5

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,

Forenzikus Pszichiátriai Munkacsoport, Budapest;3 Igazságügyi Megfigyelô és Elmegyógyító Intézet, Budapest;4 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;5 SE ÁOK Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, [email protected]

Az igazságügyi (forenzikus) pszichiátria alapvetô igé-nye, hogy a pszichiátriai betegségük következtébenbûncselekmények elkövetôivé válók auto- és hetero-agresszív magatartása és a pszichiátriai betegségükközötti bonyolult összefüggéseket megismerje. Azmár a XXI. század elvárása, hogy ezeknek a pácien-seknek az igazságügyi pszichiátriai szakértôi vélemé-nyezése, és pszichiátriai gyógykezelése is szigorúanezeken az ismereteken/evidenciákon alapuljon, ésmeghatározott keretek között, de ugyanakkor csakindokolt mértékû és idôtartamú korlátozásukkal tör-ténjen. Az Európai Unióban az igazságügyi pszichiát-riai ellátórendszerek és gyógymódok harmonizálásá-nak törekvése figyelhetô meg annak érdekében, hogyjobban beazonosíthassuk azokat a tényezôket, ame-lyek fokozzák az erôszakos magatartás kockázatát azegyes diagnosztikai csoportokban, hogy használha-tóbb kockázatbecslô kérdôíveket, és hatékonyabbkezelési stratégiákat dolgozhassunk ki a violenciakockázatának csökkentése és a páciensek igényeihezjobban illeszkedô, hatékonyabb gyógymódok beve-zetése érdekében.

Hazánkban a forenzikus pszichiátriai ellátórend-szer egyelôre meglehetôsen hézagos. Egymás közöttkevéssé átjárható ellátóhelyek végzik szigetszerûenaz adott speciális populáció kezelését, vagy igazság-ügyi szakértôi véleményezését. Egyes ellátási formákpedig teljesen hiányoznak a rendszerbôl (pl. a korrek-ciós/pszichoedukációs eljárások, a kényszergyógy-kezelés elrendelésének kritériumain kívül esô páci-ensek gyógykezelésének gyakorlati megvalósítása, aközösségi forenzikus pszichiátria keretében történôgondozás stb.). Ennek megfelelôen egyes betegcso-portok kihullanak az ellátórendszer hézagain. Nin-csenek érvényes szakmai útmutatók. Alig rendelke-zünk hazai kutatási, de még statisztikai adatokkal is.Elégtelen a felek jogügyletet bonyolító képességénekfelmérése az ügyletek lebonyolítása alkalmával, tisz-tázatlanok a megítélés eszközei és körülményei is,kiszolgáltatottá téve a mentális zavarral élôket a töb-bi résztvevô jóindulatának. A szociális ellátórendszerhiányát kényszerûen a cselekvôképességet érintôgondnokság alá helyezéssel próbáljuk megoldani.

Lépnünk kell, de merre tovább, magyar forenzikuspszichiátria?

A SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Foren-zikus Pszichiátriai Munkacsoportja a magyar foren-zikus pszichiátria jövôjérôl együtt gondolkodásrahívja az igazságügyi pszichiátriai ellátórendszerben,és az igazságügyi pszichiáter szakértôként dolgozóforenzikus pszichiáter kollégákat.

�� +��!��!��6�;��6 !�� !�� )�� #�� )+�

Baranyi Klára, Bahr Katalin, Kraiss IldikóToldy Ferenc Kórház, Ceglé[email protected]

A workshop keretén belül a ceglédi Toldy FerencKórház akut és rehabilitációs pszichiátriai osztályánmegvalósított mûvészetterápiás kezdeményezéstmutatjuk be. A másfél éve mûködô, mûvészettera-peuta és klinikai szakpszichológus által vezetett mû-vészeti csoport célja az egyéni alkotás során megjele-nô pozitív pszichés hatások fokozása és bôvítése acsoportterápia eszköztárának segítségével. Az alkotótevékenység közben megjelenô kreatív megoldások-nak, az akadályokkal való megküzdésnek kedvezôhatása van a pszichés problémákkal való munkára. Aképi áttétel során a személy tehermentesítôdik a di-rekt érzelmi átéléstôl, ami tovább segíti a tünetek hát-terében húzódó konfliktusokkal, elakadásokkal valószembenézést, megküzdést. A csoportterápiás esz-közök elôsegítik az interperszonális tanulást, az ön-megértést, növelik a kompetencia érzését. A csopor-tos forma a kommunikációs rendszerével és elfogadólégkörével önmagában támaszt nyújt a benne részt-vevôk számára. Az egyéni alkotások rezonanciát kel-tenek a többi csoporttagban is. A közös alkotómun-ka során lehetôség nyílik a mûvészeten keresztülikommunikációra és kapcsolódásra. Az együttes él-mények erôsítik az egyetemesség érzését, a közösség-hez tartozást. A közös alkotásban az egyéni alkotásszerepe kibôvül, értéke a közösség szerves tagjakéntis „láthatóan” megjelenik.

Az a megfigyelésünk, hogy csoportfolyamatban aközös alkotás elkészítése során a tagok teljesítmény-szorongása csökkent, kreativitásuk az eszközhaszná-latban és a megjelenítés módjában nôtt. A közös al-kotásokhoz fûzôdô gondolatokban gyakrabban je-lent meg az elégedettség, öröm kifejezôdése, és rit-kábban fordultak elô kritikai megnyilvánulások. Atapasztalatok hatására kidolgoztunk egy olyan mû-vészetterápiás módszert, melyben az egyéni és a kö-zös alkotás egy csoportfolyamaton belül integráltanjelenik meg.

A workshop lehetôséget biztosít az egyéni alkotás-ból kiinduló és egy közös alkotásba ívelô folyamatpszichés hatásának saját élményû megtapasztalásá-ra. A workshopon egy rövid bevezetôt követôen azosztályon is megvalósuló mûvészetterápiás módszertmutatjuk be. Lehetôség nyílik a gyakorlásra, majd kö-zös megbeszélésre, mind az átélt élményhez, mind amódszerhez kapcsolódóan. A csoport létszáma 12 fô,idôtartama 2 óra.

' ��!�� <�� !#� ��6 !�� )��!��

Baranyi Klára, Bahr Katalin, Kraiss IldikóToldy Ferenc Kórház, Ceglé[email protected]

Elôadásunkban a ceglédi Toldy Ferenc Kórház akutés rehabilitációs pszichiátriai osztályán megvalósí-tott mûvészetterápiás kezdeményezést mutatjuk be.A másfél éve mûködô, mûvészetterapeuta és klinikaiszakpszichológus által vezetett mûvészeti csoportcélja az egyéni alkotás során megjelenô pozitív pszi-chés hatások fokozása és bôvítése a csoportterápiaeszköztárának segítségével. A mûvészetterápia haté-konysága a pszichés megbetegedések gyógyításaterületén elismert és bizonyított. A mûvészetterápiaegyensúlyteremtô, önbizalom növelô. Az alkotó te-vékenység közben megjelenô kreatív megoldások, azakadályokkal való megküzdés kedvezô hatású a pszi-chés problémákkal való munkára. A képi áttétel sorána személy tehermentesítôdik a direkt érzelmi átélés-tôl, ami tovább segíti a tünetek hátterében húzódókonfliktusokkal, elakadásokkal való szembenézést,megküzdést. A csoportterápiás eszközök elôsegítikaz interperszonális tanulást, az önmegértést, növelika kompetencia érzését. A csoportos forma a kommu-nikációs rendszerével és elfogadó légkörével önma-gában támaszt nyújt a benne résztvevôk számára. Azegyéni alkotások nem csak a készítôje számára nyúj-tanak üzenetet, hanem rezonanciát keltenek a többicsoporttagban is. Az így kialakuló kommunikációolyan területeket érinthet, ami szavakban nehezenmegfogalmazható. A közös alkotómunka során to-vábbi lehetôség nyílik a mûvészeten keresztüli kom-munikációra és kapcsolódásra. Az együttesen meg-tapasztalt élmények erôsítik az egyetemesség érzését,a közösséghez tartozást. Az elkészült közös alkotás-ban az egyéni alkotás szerepe kibôvül, értéke nem-csak önmagában, hanem mint a közösség szervestagjaként is „láthatóan” megjelenik.

A bemutatni kívánt csoportfolyamat alapját az amegfigyelés képezte, hogy a közös alkotás elkészíté-se során a csoporttagok által megfogalmazott telje-sítményszorongás csökkent, kreativitásuk mind azeszközhasználatban, mind a megjelenítés módjábannôtt. A közös alkotásokhoz fûzôdô gondolatokbangyakrabban jelent meg az elégedettség, öröm kifeje-zôdése, és ritkábban a kritikai megnyilvánulások. Atapasztalatok hatására kidolgoztunk egy olyan mû-vészetterápiás módszert, melyben az egyéni és a kö-zös alkotás egy csoportfolyamaton belül, integráltanjelenik meg.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

12

��


13

Hungarica

=��8&��9>

Belényessy Éva1, Payer Erzsébet2

1 SZEDIK Pszichiátriai Betegek Otthona Ágfalva, Sopron;2 Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet

Pszichiátriai Osztály, [email protected]

„Az elmebetegség börtönének rácsait azok az embe-rek aranyozzák be, akik a betegekkel – a betegekért –dolgoznak. Minden más csak mutatvány.”

Benedek István szavai ezek, amelyekkel az Arany-ketrec fennállásnak 25. évfordulóját köszöntötte.Ezen szavak idôszerûek ma is, melyet egy esettanul-mánnyal szeretnék szemléltetni.

Elôadásomban szeretném bemutatni, hogyan ta-lált otthonra intézményünkben Ciprián (41 éves, pa-ranoid szkizofrén), és hogy lett az otthon keretein éskívül is egy jól funkcionáló személy.

Egy komplex személyre szabott terápiának köszön-hetôn hogyan jutott el a logopédustól az intézményszínjátszó körének oszlopos tagjává (színdarabbanvesz részt, táncol). Az intézményi „munka jutalma-zott” foglalkoztatástól milyen utat járt be Ciprián akülsô munkahelyig. Mindehhez természetesen kelleta komplex terápiás rezsim mellett az egészségügy ésa szociális ágazat közös munkája is. Így Ciprián ese-tében maximális rehabilitációról beszélhetünk.

Elôadásom másodlagos célja megmutatni, hogylehet egy „végállomásnak” megítélt helyen beara-nyozni a Cipriánhoz hasonló betegséggel küzdôk„ketrecét”.

&�+� �� #� ��# � ��!��%��!�!��?/�!��@� �� !�� #� ��!�

Bélteczki Zsuzsanna1, Döme Péter2,Gonda Xénia2, Újvári Júlia1, Rihmer Zoltán2

1 SZSZBMK Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház Sántha KálmánSzakkórház, Nagykálló;

2 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás [email protected]

Bevezetés: A szuicid veszély felmérése nehéz feladat,és a különbözô szuicid skálák klinikai használható-sága messze elmarad az ideálistól.

Célkitûzések: Elôzôleg kidolgoztunk egy 6-tételes,Rövid Szuicid Kérdôívet, amely igen–nem válaszokattartalmaz, és amely képes pszichiátriai osztályra fel-vett betegeknél nagy szenzitivitással és specificitássaljelezni a múltbeli és jelenlegi szuicid veszélyt akutan(Rihmer és mtsai 2018). Jelenlegi vizsgálatunk sorána rövid utánkövetés eredményeirôl számolunk be.

Módszer: 151 (75 szuicid, 76 nem-szuicid) pszichi-átriai osztályra felvett pácienst vizsgáltunk meg a Rö-vid Szuicid Kérdôívvel 2016. november 1. és 2017.március 31. között, utánkövetésük 2018. szeptember30-ig tartott. A befejezett szuicidiumok és az orvosiellátást igénylô szuicid kísérletek adatait rögzítettük.

Eredmények: A 18 hónapos utánkövetés során 2beteg (1,3%) hunyt el befejezett szuicidium miatt (46éves, II típusú bipoláris affektív zavarban szenvedôférfi, 57 éves szkizoaffektív zavarban szenvedô nôbe-teg). Mindketten a 75 betegbôl álló szuicidális cso-portba tartoztak, és az elsô vizsgálatuk során is jelen-tôs szuicid veszélyeztetettséget mutattak (a férfibe-tegnek 28, a nôbetegnek 26 pontja volt). Ebben az al-csoportban a kérdôíven elért pontszám 16–28 közöt-ti volt. 6 beteg kísérelt meg szuicidiumot, ôket is a je-lentôs szuicid veszélyeztetettséget mutató csoportbasoroltuk (az egyik beteg a nem-szuicid csoportbatartozott az elsô vizsgálat során, a fennmaradó 5 be-tegnél 22, 26, 26, 26 és 28 pont igazolódott, és a szui-cidális csoportba tartoztak).

Következtetések: A rövid utánkövetéses idôszak ésa szuicidális páciensek alacsony száma ellenére azelôzetes eredmények azt mutatják, hogy a RövidSzuicid Kérdôív nemcsak a jelenlegi és múltbeli szui-cid veszély detektálására alkalmas, de a jövôbeliszuicid rizikó elôrejelzésében is segíthet a kórházbóltörténô elbocsátást követôen.

* ��4Rihmer Zoltán, Döme Péter, Gonda Xénia, Bélteczki Zsuzsanna: Azöngyilkossági veszély felmérése a Rövid Szuicid Kérdôív segítségé-vel Neuropsychopharmacologia Hungarica 2018.XX. 1 szám 14–17.

A��/�� &&="�� %�!�� )+��

Bélteczki Zsuzsanna1, Kocsis Csilla1,Popovics Zita1, Szabó Ágnes2, Pataki Ildikó1


2 Auróra Alapítvány, Nyíregyhá[email protected]

Elméleti háttér, bevezetés: Az ember–állat kapcsolat-ban lévô gyógyító lehetôség speciális területe az ál-lat-asszisztált terápia (Animal Assisted Therapy)amelyet szomatikus és pszichés betegségek egész so-rában alkalmaznak. Bár az AAT pontos hatásmecha-nizmusa nem ismert, a társállatokkal (így a kutyával)való foglalkozás pozitív hatást fejthet ki a pszichéstünetekre és az életminôségre. A kutyával való kon-taktus szociális facilitátor, modulátor szerepet töltbe, erôsíti az érzelmi reaktivitást, segít a terápiáskapcsolat és atmoszféra kialakításában. Szkizofrénpáciensek esetén elônyös hatású az önbecsülés, azönmeghatározás, a pozitív és érzelmi tünetek, azanhedonia és a funkcionálás szempontjából.

Esetismertetés: Poszterünkön szkizofrén betegünkAAT-nak legfontosabb szakaszait ismertetjük.

25 éves nôbetegünk (Z) súlyos kataton tünetekkelkerült felvételre, többszörös terápia-módosítás elle-nére tartósan autizmus, mutizmus, gátoltság jelle-mezte. A vele való kontaktus kialakítása számos alka-lommal kudarcot vallott. Humoros képek, videókmutatása közben, ha kutyákat látott, egy-egy mosolyjelent meg az arcán. Habilitációs kutyakiképzô, vala-mint három terápiás kutya segítségével kezdtük megaz AAT-t. A kutyákkal rövid idôn belül érzelmi kötô-dés alakult ki, a kutya ellátásában (etetés) részt vett,majd nyugodt, késôbb városi környezetben sétáltvelük. Pszichés tüneteiben ettôl kezdve jelentôs re-misszió jelentkezett (PANSS pontszám csökkenés),életminôsége javult (EQ-5D-5L), így foglalkozásterá-piába, késôbb szupportív pszichoterápiába is bevon-tuk. Az AAT utolsó szakaszában egyik kutyával agili-ty-gyakorlatot tanított be, a bemutatón az osztálydolgozói is részt vettek.

&��%%�� #��!�� #��#��!��

Bélteczki Zsuzsanna1,Újvári Júlia1,Rihmer Zoltán2, Gonda Xénia2


2 SE AOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: A TEMPS-A önjellemzô kérdôívet 2005-bentörtént validálása óta számtalan tudományos kuta-tás kapcsán alkalmazták az affektív temperamentu-mok meghatározására, valamint a komorbid affektívzavarok vizsgálatára. Alkohol-dependens betegekkörében azonban ez idáig kevés vizsgálat született.

Célkitûzések: Alkoholfüggô betegek temperamen-tum-megoszlásának, valamint komorbid pszichiát-riai betegségének vizsgálata, esetleges összefüggésekfeltárása.

Módszer: 2018. március 15. és 2018. október 15.között a Sántha Kálmán Szakkórház I. Pszichiátriaiés Addiktológiai Osztályán alkohol-dependencia mi-att kezelt betegeket vizsgáltuk. ElemzésünkhözTEMPS-A kérdôívet, Hamilton Szorongás és Dep-resszió Skálát, Montgomery-Asberg Depresszió Ská-lát, Young Mánia Skálát, HCL-32-t használtunk, azorganicitás kizárása, szükséges esetben a személyiségrészletesebb vizsgálata mellett. Elemeztük a beteg-ségkezdetet, a lefolyást, a relapszusokat, illetve vizs-gáltuk a hospitalizációk számát, a komorbid pszi-chiátriai zavarok elôfordulását és a familiáris anam-nézist.

Eredmények: A vizsgálatba összesen 66 betegetvontunk be, 16 nôt (24,24 %) és 50 férfit (75,76 %). Át-lagéletkor nôknél 46,25 (29–60) év, férfiaknál 40,8(21–58) év volt. A vizsgált személyek közül 27 fô(40,90%) hipertím temperamentumú volt. A máso-dik leggyakoribb temperamentum a ciklotím volt 18fô (27,27%). A komorbid pszichiátriai zavarok közülmajor depresszió 18 páciensnél (27,27%), bipoláriszavar 7 (10,60%) betegnél állt fenn. Szorongásos za-var 49 betegnél (74,24%), személyiségzavar 38 páci-ensnél (57,57%) fordult elô.

Az absztinens idôszak tartama a ciklotím tempera-mentumúak esetén volt a legrövidebb – átlagosan:13,21 hónap (0–144 hónap), ez megfelel az irodalmiadatoknak. A hospitalizációk száma a depresszív és aszorongó temperamentumúak esetén bizonyult alegmagasabbnak. A hospitalizációk átlaga 5,85 voltdepresszív, 6,9 szorongó temperamentumú alkohol-betegeknél.

Következtetések: A kis esetszám miatt a kapotteredmények csak korlátozottan értékelhetôek. A várt-

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

14

��


15

Hungarica

nál alacsonyabb mértékben fordultak elô komorbidaffektív zavarok. Ezeket vizsgálva azt találtuk, hogyciklotím páciensek esetén volt a legmagasabb akomorbid affektív zavarok aránya (18 fôbôl 14), kö-zülük 7 fônél rekurrens depresszió volt a diagnózis.

.�'/1��!�� !#�!�� -�./1"!��!�� !#�3�%��'��+!��00'"�#!��!#��#�� !#��) �#��

Biró Gergely1, S. Nagy Zita2,3, Unoka Zsolt1


2 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Budapest;3 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, [email protected]

A személyiségzavarok DSM-III-IV, DSM-5 és BNO-10kategoriális modelljét eddig sok kritika érte. Az egyeskritikákra adott lehetséges válaszként DSM-5-benszerepelt elôször a személyiségzavarok dimenzioná-lis megközelítése és az ahhoz kialakított DSM-5 Sze-mélyiségkérdôív (PID-5). A PID-5 25 személyiségza-var-vonás mérésére kínál új lehetôséget öt tarto-mányba sorolva ôket (Negatív Affektivitás, Elidegene-dés, Antagonizmus, Gátlászavar és Pszichoticizmus).Korábbi kutatások részlegesen megerôsítették az ötszemélyiségzavar-tartomány és a Személyiség Ötfak-toros Modelljének (FFM) fô faktorai közötti kapcso-latot. Jelen kutatás célja, hogy egészséges magyarmintán vizsgáljuk a személyiségzavar-vonások és -tartományok kapcsolatát az FFM fô faktoraival. El-méleti megfontolások és korábbi kutatási eredmé-nyek alapján azt feltételezzük, hogy a Negatív Affekti-vitás (PID-5) a Neuroticizmusal (FFM), az Elidegene-dés (PID-5) az Introverzióval (FFM), az Antagonizmus(PID-5) az Barátságossággal (FFM), a Gátlászavar(PID-5) a Lelkiismeretességgel (FFM), illetve a Pszi-choticimus (PID-5) a Nyitottsággal (FFM) lesz kap-csolatban.

Módszer: A 220 tételes PID-5 kérdôívet és a Big FiveInventory 30 tételes rövidített változatát vettük fel657 (57,8% nô; átlagéletkor 37,35 év; SD: 13,27; 18–74év között) egészséges személlyel (hólabda mintavé-tel). A PID-5 tartományok és az FFM faktorai közöttiösszefüggéseket parciális korrelációval elemeztük.

Eredmények (*=p<,05.; **=p<,01): A Negatív Affek-tivitás magas Neuroticizmussal (,60**), az Antago-nizmus a Barátságosság alacsony szintjével (-,33**),a Gátlászavar alacsony mértékû Lelkiismeretesség-gel (-,52**), az Elidegenedés az Introverzió magas fo-kával (-,41*) és a Pszichoticizmus az élményekre va-ló Nyitottsággal magas szintjével (,37**) jár együtt.Ugyanakkor a személyiségzavar-vonások közül többnem azzal az FFM fô faktorral áll kapcsolatban,amellyel az adott vonást magába foglaló PID-5 tarto-mány korrelál. (Például: a Negatív Affektivitáshoztartozó Ellenségesség vonás a FFM Barátságosságfaktorával (-,40**); az Elidegenedés tartomány Dep-resszivitás vonása a Neuroticizmussal (,29**); azAntagonizmus tartomány Figyelemkeresés vonása

inkább a Lelkiismeretességgel (-,29**) és a Nyitott-sággal (,33**) korrelál.

Diszkusszió: Eredményeink további bizonyítékokatnyújtanak arra, hogy a személyiségzavar-vonásoktartományai hipotéziseinknek megfelelô módonfüggnek össze a Személyiség Ötfaktoros Modelljénekfô faktoraival.

�!��!��!��# �� !#� ��!��

Biró Gergely, Egervári Luca,Hajduska-Dér Bálint, Unoka ZsoltSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pszichoterápiás Osztály, [email protected]

Jelenleg a sématerápia (ST) az egyik legfontosabb,bizonyítottan hatékony kezelési paradigma a szemé-lyiségzavarok kezelésében. ST-n belül a sémamódmodell egyszerre kínál általános és specifikus meg-közelítést az egyes személyiségzavarok kezelésére. Asématerápiát eleinte a borderline személyiségzavarkezelésére fejlesztették ki, amit azóta számos hatás-és hatásosságvizsgálat igazolt. A ST különösen nagyfigyelmet fordít az averzív gyermekkori élményekfeldolgozására, amely során számos experimentálistechnika integrált alkalmazása történik (pl.: Bizton-ságélményt és edukációt elôsegítô, illetve dominánsmaladaptív sémák azonosítását mozgósító imaginá-ciók és azt kiegészítô, a terapeuta aktív részvételéveltörténô újraírás. Ezt kiegészítik olyan dramatikus sé-mamódokra fókuszáló „széktechnikák”, amelyeksegítenek a korai élményekhez ragadt negatív érzel-mek enyhítésében). Az alábbi eszközök az etikus ésprofesszionális terápiás kapcsolat keretein belül meg-valósuló szülôi újragondoskodás (limited reparen-ting) atmoszférájában valósulnak meg. A csoport sé-materápia (GST) több, mint az egyéni ST csoportbantörténô alkalmazása. A GST során a kognitív, beha-viorális és experimentális elemek sémafókuszúkomplex, integrált, csoportdinamikai folyamatokhozillesztett alkalmazása történik, ami több tanulmányszerint is hatásosabb, mint az egyéni kezelés. Az elô-adásban bemutatjuk a Semmelweis Egyetem Pszi-chiátrai és Pszichoterápiás Klinika PszichoterápiásOsztályán mûködô sémafókuszú pszichoterápiásrendszeren belül alkalmazott imaginatív technikákhelyét, szerepét, formáját, hatását. Megosztjuk eddi-gi tapasztalatainkat, illetve egyéb lehetséges módo-sítási ötleteinket azzal kapcsolatban, hogyan is hasz-nálhatnánk még osztályos keretek között imaginatívalapú experimentális technikákat a fájdalmas men-tális reprezentációk sebeinek begyógyítására.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

16

��


17

Hungarica

' !��%!�� !� !��

Bognár FanniHeim Pál Gyermekkórház és Rendelôintézet,Mentálhigiéniai Központ, [email protected]

Egy fiatal felnôtt páciensem esetén keresztül muta-tom be egy speciális fóbiás panasz kialakulásánakhátterét, valamint a tünet megoldódásában alkalma-zott dinamikus és viselkedésterápiás technikákat.

B��!��!�� #�� )��!��#�� !#��=��*�"

Pálfy Réka, Borbély Ádám János, Karakas Regina,Mohai Ágnes, Simon Zsófia EszterSegély Helyett Esély Alapítvány – Thalassa Ház, [email protected]

Terápiás közösségként párbeszédben gazdag poten-ciális teret hozunk létre, ahol a közösség a társas ta-nulás mezejében reflektál saját magára, tágabb tár-sadalmi kontextusára; az egyén pedig gondolkodikbenne önmagáról, társas helyzeteirôl. Mindeközbenerôfeszítést tesz arra, hogy saját hatókörébe vonjatüneteiben tükrözôdô személyes konfliktusainak vi-lágát.

A terápiás közösség, a maga alapelveivel (demok-ratikus, nyílt kommunikációt támogató, non-hierar-chikus, toleráns, biztonságos határokkal és valóságkonfrontációval, mint utópisztikus horizonttal dolgo-zik) kijelöli a közös terápiás munka határait. A terá-piás munka során „mintha” térben elevenednek megkülönbözô életkorokhoz kötôdô életesemények, tra-umák, regresszív folyamatok.

Elôadásunkban a generációs nézôpontok sokféle-ségét szeretnénk bemutatni különbözô helyzetek,színterek és terápiás közösségi értékek mentén. AThalassa Házban közel 50 fô terápiás folyamata zaj-lik. A páciensek többsége fiatal felnôtt (18–35 év kö-zötti), de a közösségben egyidejûleg jelen vannak azennél idôsebb korosztály tagjai (50–65 év), valaminta 16 év feletti serdülôk is.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a terápiás kö-zösség mindennapjaiban a különbözô színterekenértékes párbeszédek és folyamatok tudnak beindulniakkor, amikor eltérô generációk tagjai kapcsolódnakegymáshoz. Így találkozik egymással a serdülôkoriéletkori sajátosság és az életközépi válság, melynekmentén kibontakozhatnak a jövôhöz való viszonyu-lások, illetve az identitáskrízis, szexualitás, önszabá-lyozás, gyász témakörei. Ezen alkalmakkor rendsze-rint elôfordul, hogy – fôként a generációs különbsé-gek mentén – az életkori sajátosságokból fakadó kü-lönbözô nézôpontok konfliktusokhoz vezetnek. Ezekis olyan kapcsolati szituációk, amelyekben benne vana fejlôdési potenciál, az adaptívabb megküzdési me-chanizmus kialakításának, elsajátításának lehetôségeis. Terápiás közösségünkben az életkor a kapcsolatimunka egy fontos felületévé válhat, ezt a felületetpedig a generációs különbségek sokfélesége alakítja,formálja.

Intézményünk életkorhoz kötött befogadóképes-sége tág határokkal rendelkezik, megteremtve ezzeleltérô korosztályok kapcsolati találkozásait. A talál-

kozásokban megjelenô folyamatok módot adnak amegértésre, s lehetôséget biztosítanak arra vonatko-zóan, hogy a kezdetben akadályozónak tûnô generá-ciós szakadék terápiás erôforrássá váljon. Elôadá-sunkban erre fókuszálunk, ezek tükrében mutatjukbe a Thalassa Ház mûködését.

C��)��#�)#��!��

Buksa Ildikó KatalinZala Megyei Szent Rafael Kórház, [email protected]

Elôadásom rövid beszámoló a két éve zajló, eredeti-leg Simonton módszerét segítségül hívó „MELLEM”kiscsoportról.

A rákkal való megküzdés alappillére az „aktív beteg-szerep” kialakítása, ami sikeresen támogatható rela-xációs-imaginációs technikák segítségével, valamintstresszkezelô gondolkodási alternatívák felmutatá-sával.

A „Gyógyító képzelet” (forrás OC Simonton) tréningsegítôknek címû képzés (vezette Prezenszki Zsuzsapszichiáter) 2016 ôszi turnusának elvégzése után2017. január 13-án indítottam egy kiscsoportot em-lôrákon átesett pácienseim egy részének részvételé-vel, mely annyira sikeresnek bizonyult, hogy a hetirendszerességgel 10 alkalommal megvalósult és le-zárt csoportterápia után a résztvevôk határozott igé-nye miatt azóta is havonta találkozunk, eddig 10+15alkalommal.

A csoportban résztvevôk nagy léptékû egyéni lelkifejlôdésén, az egymástól is „ellesett” és jól beépíthe-tô megküzdési módokon, tapasztalatokon túl egy kü-lönleges, mély és felszabadító élményt jelentô „mi”tudat alakult ki és formálódik, aminek rendszeresápolásához egyre jobban ragaszkodnak.

Elôadásomban a résztvevôk beleegyezésével rövi-den bemutatom az általam mindenképp tanulságos-nak vélt, „közkinccsé tételre” méltó tapasztalatokat,buzdítva az ifjú kollégákat hasonló lelki-szellemi„kalandok” vállalására, természetesen az egyéni kre-ativitás jegyében.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

18

��


19

Hungarica

@�� -�� <��

Cozman DoinaUniversity of Medicine and Pharmacy, [email protected]

Debates concerning the extent in which people areentitled to decide about the way they live and,implicitly, about dying, have stirred mankind sinceantiquity. Irrespective of the outlook on mechanismsof suicide, an explanation was attempted for thosecases in which the decision of the suicidal behaviorwas generated by motivations concurring with theindividual value system, socioculturally shaped andreported to quality of life standards. The changes inthis specific type of suicide throughout history andits expression in current society draws us to reflectupon the validity of the concept of rational suicide inthe context of transculturality.

&� ��D&� �� !��#�� #��

Kollár Balázs, Csabai KrisztinaPPKE BTK Pszichológiai Intézet, [email protected]

Bevezetô: Kutatásunk az öregedéssel fellépô és erô-södô pozitivitási hatás és a testkép összefüggéseit kí-vánja bemutatni. A kognitív idegtudomány eredmé-nyei szerint az idôsek nagyobb tendenciával hárítjáka negatív élményeket, emlékeket, mint a fiatalok, il-letve hajlamosabbak pozitív értékelés adni semlegeseseményekrôl és élményekrôl.

Célkitûzés: Feltételezéseink szerint a pozitív torzí-tás együtt jár az életkor növekedésével, illetve a fiatalfelnôttek elégedetlenebbek a testképükkel, mint azidôs emberek. Ezen túl feltételezzük, hogy a pozitívtorzítás mértéke és a testtel való elégedettség össze-függésben áll egymással.

Módszer: A kutatásban kísérleti és kontrollcsoportbevonásával vizsgáltuk a testképet, illetve a pozitivi-tási hatást az Open Affective Standardized Image Set(OASIS) képanyagából kiválasztott képek segítségé-vel. A kutatásba bevont idôs emberek (N=25) idôs-klubokon keresztül kerültek a mintába, velük szemé-lyes adatfelvétel zajlott. A fiatal felnôttek mintába ke-rülésének csak életkori feltétele volt (N=56).

Eredmények: Várakozásainknak megfelelôen a po-zitív torzítás és az életkor között mutatkozott össze-függés (rp = -0,538 p = .006 [1-tailed]). A fiatalok ésidôsek a különbözô testrészekkel és testi funkciókkalvaló elégedettségben nem mutatnak különbséget (t (78) = 0,190; p = .85). Az egyes testrészek és testifunkciók esetében sem mutatkozik szignifikáns kü-lönbség, ugyanakkor határközeli értékek olyan ese-tekben adódnak, melyekben az adott testrész disz-funkciója az egyén mindennapokban való mûködé-sét nehezíti meg. A torzítás mértéke és a testtel valóelégedettség között nem találtunk pozitív összefüg-gést. Ugyanakkor, amikor az idôseknél a fiatalkoritestképet hasonlítottuk össze a fiatal vizsgálati cso-portba tartozók jelenlegi testképével, a különbségmegmutatkozik, az idôs korosztály pozitívabbnaklátja a saját fiatalkori testét, mint a fiatalok a jelenko-ri testüket (t [73,241] = - 3,406; p < .001 [1-tailed] r =.3698).

Következtetések: A kutatás feltáró jellegû, az idôs-kor olyan aspektusát fogja meg, mely eddig feltérké-pezetlen maradt – a kurrens szakirodalom még nemvizsgálta célzottan az idôs emberek testképét. Kiter-jesztettük a pozitív torzítás fogalmát a testképre is,megmutatva, hogy az idôsek a testük funkcionális ésesztétikai romlása ellenére sem látják negatívabb

fényben saját testüket, mint a fiatalok, kivéve olyanfunkciókban, melyek kézzelfoghatóan nehezítik mega mindennapjaikat, anyagi kiadással vagy fájdalom-mal járnak.

��)� ��%�+�� )�� #��!��5��)!�� !��!#!�� #��@��/��)��

Császár-Nagy NoémiPszichoszomatikus Ambulancia Kft, [email protected]

Az elôadás a krónikus fájdalom szindrómában szen-vedô betegek intrapszichés adaptációs erôinek, meg-küzdési potenciáljainak, és kontrollképességénekfeltárására irányuló kutatásunknak egy szakaszátmutatja be.

Célkitûzésünk a betegek személyiségi „énerô, ön-kontroll és affektív fékrendszer” állapotának és mû-ködésének megismerése (a rehabilitációs és terápiásmunka megalapozottabb jövôbeli tervezése érdeké-ben).

Módszer: az intrapszichikus dinamikai folyamatokmonitorozására alkalmas, pszichometrikusan is ki-munkált eljárás a Rorschach projektív teszt, ezért abetegek vizsgálatában (itt nem részletezhetô egye-bek mellett) a Rorschach-próbát alkalmaztuk. A tesztrendszerében az „introverzív” mozgásjegyek mutat-nak rá célzottan az én erôrendszerének, kontrollké-pességének és szociálkognitív jelentésadási folyama-tainak „erô-oldalára”. Eredeti közelítésünk új moz-gásminôségek detektálása, valamint a válaszminôsé-gek adekvációs foka szerinti elemzés megvalósítása.

Vizsgálati minta: 100 krónikus fájdalom szindrómá-ban szenvedô beteg és 100 sine morbo kontrollsze-mély (valamennyi saját vizsgálat).

Eredmények: elsôként tártuk fel saját feldolgozásimódszerünkkel azt az utat, miként alakulnak azakciópontenciálok a személyiségben önazonossá, ésmiképpen sérült a betegeknél ez az intrapszichikusfolyamat. Ennek modelljét és eredményeit a sinemorbo és a beteg személyiségekre vonatkozóan azelôadásban részletezzük.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

20

��


21

Hungarica

E+#�� )�� #�� )�� !��D,�� B-&��-� �� !��#�

Csigó Katalin, Boross Viktor, Lipárdy Krisztina,Mari Gabriella, Ritzl Andrea, Varga Tünde,Kéri SzabolcsNyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

A Nyírô-OPAI „D” Pszichiátriai osztály keretein be-lül, ugyanakkor attól elkülönült mûködési rendben,Pszichoterápiás részleg alakult. A Pszichoterápiásrészleg pszichoterápiás rezsimként mûködik: a veze-tô kezelési módot a pszichoterápiák jelentik. Munka-csoportunk bemutatja a részleg mûködését, az alkal-mazott pszichoterápiás technikákat és kezelési elve-ket. Bemutatkozásunkban ismertetjük a részleg spe-cialitásait: nagy óraszámú egyéni szakpszichoterápia;egyéni és csoportterápiák (mindfulness, kognitív,OCD, asszertív, pszichodráma, mûvészetterápia)kombinációja; különbözô szemléletû (kognitív, pszi-choanalitikus, rendszerszemléletû) terápiák kombi-natív lehetôségei; valamint kitérünk a pszichoterápi-ás rezsim általános pszichiátriai intézménybe ágya-zott speciális lehetôségeire is.

,��'� ��6��!��)��

Dallos Katalin1, Kiss Edina1,Kelemen Norbert Barnabásné1, Máth János2

1 SZSZBMK és Egyetemi Oktató Kórház, Sántha KálmánSzakkórház, Nagykálló;

2 DE Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet Szociál-és Munkapszichológiai Tanszék, Debrecen

[email protected]

Az egészségügyi intézményekben dolgozók a munka-helyi stresszterheltség és a kiégés szempontjából kü-lönösen veszélyeztetettnek számítanak. Az elôadáscélja a 2018 márciusában a Szabolcs-Szatmár BeregMegyei Kórházak nagykállói Sántha Kálmán Szak-kórházban alakult Burnout Mobil Team (EFOP-1.10.2-17) – egészségügyi dolgozói állományábanvégzett – munkájának bemutatása. A team feladata akiégés okainak feltárása, cselekvési terv kialakítása,illetve a beavatkozások kivitelezése. A team munkájaegyéni esetkezelések, valamint csoportok, tréningekformájában valósul meg. Az elôadás törekszik a pro-jektben tervezett prevenciós és intervenciós beavat-kozások felvázolására.

A beavatkozási pontokat a kórházunkban 2018 nya-rán elvégzett állapotfelmérés eredményei jelölték ki.A team nagy hangsúlyt fektet a dolgozói igények fel-mérése alapján a prevenciós-rekreációs programok-ra (pl. Anyák napi köszöntés; Rekreációs családi nap),valamint a mentális egészség elérésére, megtartásá-ra és a kiégéssel, illetve segítô szindrómával kapcso-latos szakmai elôadássorozatok megvalósítására. Ez-zel párhuzamosan az állapotfelmérô kérôíveken ki-szûrt – a burnout szindróma tekintetében magaskockázatú – szakdolgozókkal elindult az egyéni eset-kezelés, továbbá a probléma-megoldás fókuszú cso-portfoglalkozás. A team által szervezett, a 2019-es évelsô felében induló tréningsorozat intézményünk-ben tavalyi évben akkredációt nyert. A szakdolgozókáltal szabadon választható pontértékkel rendelkezôtovábbképzések kardinális részét képezik az asszer-tív kommunikációt és az empátiás készséget fejlesz-tô, valamint az adaptív stresszmenedzsmentet elô-segítô gyakorlatok beépítése a mindennapi munka-végzésbe. A változás nyomon követésének érdekébenaz állapotfelmérô kérdôívcsomag ismételt felvételemegtörtént, mely a team következô évi munkájánakmérföldkövét képezi.

&��%�� 5�� %)� �!��!��!��#�� #��!��

Dobos Bianka, Pikó BettinaSZTE [email protected]

Háttér és célkitûzések: A szorongással kapcsolatosvizsgálatok gyakori tárgya annak kiderítése, hogy mi-lyen személyiségbeli jellemzôk találhatóak a vonás-szorongás hátterében, illetve milyen egyéb zavarok-kal társul. Mivel a szorongásos zavarok gyakrabbanfordulnak elô nôk körében, ezért kutatásunkban egynôi mintán vizsgáltuk a vonásszorongás, a szociálisfóbia, a perfekcionizmus és az énhatékonyság össze-függéseit.

Módszer: Az adatgyûjtés egy önkitöltéses kérdôív-vel történt, melynek kitöltése online módon, közös-ségi portálok segítségével valósult meg. A vizsgálatimintába 15–35 éves fiatal nôk kerültek be (N = 435,átlag = 27,3; szórás = 5,9). A vonásszorongáson túl akérdôív kiterjedt a szociális fóbiára, perfekcionizmus-ra, valamint a személyek énhatékonyságára. Korrelá-ciós eljárással kimutattuk a vonásszorongás és a mé-rôeszközök közötti kétoldalú kapcsolatokat, továbbáösszefüggésüket a perfekcionizmus hat alskálájával.Kétmintás t-próbával a szociális fóbia szintjeinekmegfelelô csoportokban elemeztük a skálák átlagér-tékeit. Végül, többváltozós lineáris regresszió-elem-zéssel vizsgáltuk a perfekcionizmus, a szociális fóbiaés az énhatékonyság szerepét a vonásszorongás hát-terében.

Eredmények: A vonásszorongás szignifikánsan kor-relál a perfekcionizmussal (r = 0,43, p < 0,01) és a szo-ciális fóbiával (r = 0,40, p < 0,01). A szociális fóbiávalrendelkezô személyek énhatékonysága alacsonyabb(t = 9,36, p < 0,001), vonásszorongásuk erôsebb (t =–12,97, p < 0,001); jellemzô továbbá rájuk a perfek-cionizmus (t = –7,61, p < 0,001). A regresszióelemzésadatai alapján a szociális fóbia (β = 0,25, p < 0,001) ésa perfekcionizmus (β = 0,27, p < 0,001) magasabb, mígaz énhatékonyság (β = –0,30, p < 0,001) alacsonyabbmértékû vonásszorongást eredményeznek. A válto-zók a variancia 71%-át magyarázzák (p < 0,001).

Következtetések: A vonásszorongás háttérébenmegtalálható faktorok közül kiemelkedô szerepet kapa perfekcionizmus és a szociális fóbia. A magasabbénhatékonyság viszont kevesebb szorongással járegyütt.

.��#��) ��#��

Driesz MártaJNKSZ Megyei Hetényi Géza Kórház, [email protected]

Konkrét eset ismertetésének segítségével szeretnémbemutatni azt a folyamatot, ahogyan egyre remény-telenebb, fásultabb helyzetbe kerül a demens bete-get gondozó családtag. Komplex pszichoterápiás ésgyógyszeres terápia révén – szakambulanciánk kere-tén belül – igyekszünk a „gödör mélyérôl” felsegítenia családtagokat, kiégettségüket orvosolni, a kifelé ve-zetô utat együtt megkeresni. Jelenlegi esetismerteté-semben családterápia, szupportív egyéni terápia tör-tént, továbbá antidepresszívum alkalmazása is szük-séges volt a kimerült hozzátartozó segítésére. A de-mencia az egész család életében drámai változásokatidéz elô. A családi kapcsolatból elvész a kölcsönös-ség, megszokott szerepek átrendezôdnek, házaspárintim kapcsolata megváltozik, korábbi sérelmek, se-bek felszakadnak. A gondozó családtag számtalankonfliktust él át, könnyen izolálódik, túlterhelôdik,külsô kapcsolatai beszûkülnek – hiszen 24 órás felü-gyeletet jelent számára a páciens ápolása – mind-eközben haraggal, bûntudattal, szomorúsággal kellmegküzdenie a jelentôs kimerültség mellett.

Megtisztelô számomra, ha ennyire önfeláldozóemberekkel dolgozhatom együtt, miközben kialakulegy hatékony megoldási terv, más szemléletmód, ademencia okozta egyéni és családi terhek orvoslásá-ban.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

22

��


23

Hungarica

&�F ��G�� HI� �� HI

Lavinia Duica1, Ana Vintila2, Monica Cara3,Mihai Pîrlog3

1 Universitatea “LucianBlaga” Sibiu, Spital de Psihiatrie“Dr. Gh. Preda” Sibiu

2 Universitatea “LucianBlaga” Sibiu3 Universitatea de Medicinasi Farmacie Craiova

Anxietatea poate creste în mod direct ischemia car-diacã prin mecanismele biologice ale stresului psi-hologic sau în mod indirect prin mecanismele decoping determinate de stres (alcool, fumat, seden-tarism).

Scopul studiului este de a evalua anxietatea de tiptrãsãturã si situativã la un lot de 48 de pacienti utili-zând Inventarul Stare-Trãsãturã de Anxietate a luiSpielberger (STAI) si relatiile între aceasta si anumitecomplicatii cardiace (fractia scãzutãde ejectie a vent-riculului stâng, angioplastie si grefã coronarianã, by-pass coronarian). Pacientii au fost diagnosticati cuboala cardiacã ischemicã cronicã în cadrul Cliniciide Cardiologie din Spitalul Clinic Judetean Sibiu.

Rezultate: Anxietatea de tip trãsãturã de intensitateseverã este mai mare la genul feminin decât la celmasculin si anxietatea moderatã de tip situativ maimare la genul masculin decât la cel feminin. Fractiade ejectie a ventriculului stâng (FEVS) de 30-50% s-acorelat cu un grad moderat al anxietãtii situative, iarîn cazul pacientilor cu FEVS ≥ 50% s-a corelat cu an-xietatea situativã de intensitate severã. În raport cuangioplastia coronarianã (stent), s-a evidentiat ungrad sever a anxietãtii de tip trãsãturã.

În concluzie, nu existã o corelatie între gradul deanxietate situativã sau trãsãturã si scãderea fractieide ejectie a ventriculului stâng (FEVS); anxietatea detip trãsãturã se asociazã semnificativ cu prezentaaccidentelor ischemice acute ce au avut drept con-secintã supunerea acestor pacienti chirurgiei inter-ventionale.

&�F ��

Lavinia Duica1, Ana Vintila2, Monica Cara3,Mihai Pîrlog3

1 “LucianBlaga” University of Sibiu, “Dr. Gh. Preda” PsychiatricHospital in Sibiu

2 “LucianBlaga” University of Sibiu3 University of Medicine and Pharmacy Craiova

Anxiety can increase in a direct mode the cardiacischemia bybiological mechanisms of the psycholo-gical stress, or in an indirect mode by the coping me-chanisms determined by the stress (alcohol, smoking,sedentariness).

The main goal of this study is to evaluate anxiety asa traitand as a state in a lot of 48 patients using theState-Trait Inventory of Anxietyof Spielberger (STAI)and the relation ships between these and certaincardiac complications (low left ventricular ejectionfraction, coronary graft, coronary angioplasty, coro-nary by-pass). Patients were diagnosed with chroniccardiac ischemia while they were hospitalized in theCardiology department of the General Hospital ofSibiu.

Results: Anxiety of „trait” type of severe intensity isgreater among women than in men and moderateanxiety of „state” type is greater among men than inwomen. Left ventricular ejection fraction (LVEF) of30 to 50% was correlated with a moderate scale ofanxiety of “state” type, besides for patients withLVEF ≥ 50% we found a correlation with a severescale of anxiety of „state” type. When it came tocoronary angioplasty (stent), we found correlationwith a severe scale of anxiety of “„trait” type.

In conclusion, there is no clear correlationbetween the scale of anxiety of „trait” or „state “ typeand the low left ventricular ejection fraction (LVEF);„trait” type anxiety is highly associated with thepresence of acute ischemic accidents that happenedimmediately after interventional surgery.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

24

<��!�� !��.�� -� ��

Égerházi Anikó, Kovács Attila IstvánDE Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A sématerápia Young és munkacsoportja (1990) általkidolgozott pszichoterápiás technika, mely a hagyo-mányos kognitív viselkedésterápiára épülve többpszichoterápiás módszer elemeit integrálja. Különö-sen a krónikus pszichológiai zavarok kezeléséreajánlott, ahol személyiségproblémák vannak a hát-térben, vagy személyiségzavar a fô diagnózis.

A sématerápia alkalmaz kognitív, képzeletbeli, ér-zelmi fókuszú és viselkedési mintázatot befolyásolóelemeket, eredetileg egyéni terápiában ajánlották.Farrell és Shaw (2012) részletesen kidolgozta a tech-nika csoportban való alkalmazását. A kezelés járó-beteg csoportra vonatkozik, egy évig tart, 54 ülésbôláll. A Debreceni Pszichiátriai Klinikán, ahol immárnegyedik éve rezsim rendszerû pszichoterápiás osz-tály kereteiben végezzük a gyógyító munkát, a cso-portos sématerápiát osztályos keretekre adaptáltuk.A terápia nyolc hétig tart, heti háromszor másfél órásfoglalkozások keretében zajlik. Eddig két csoport volt,ahol a maximális nyolc fô helyett öt fô vett részt. Mo-tivációs interjú alapján választottuk ki a betegeket, adiagnózis személyiségzavar, krónikus depresszió,szorongás. Krízisben lévô, vagy pszichotikus tünete-ket mutató betegek nem kerültek a csoportba. Az elô-adás célja a technika rövid bemutatása és értékelése.

Tapasztalatunk szerint a sok szerepjáték és az in-tenzív önismereti munka segítségével gyorsan kiala-kul a biztonságos kötôdés a csoportban. Az ülésekenátélt élmények és a rendszeres házifeladatok segítsé-gével jól észrevehetô változások indulnak el már a te-rápia korai szakában. Nagy elônye a csoportos mun-kának az egyénivel szemben, hogy a szerepjátékoksorán a sémamódok jól érthetôvé válnak, melyek lát-ványos felismerésekhez segítik a pácienseket. Hátrá-nya, hogy nehezen kötelezôdnek el a betegek a nyolchetes intenzív lélektani munkára. A hatékonyság fel-mérésének eredményeirôl egy másik elôadásbanszámolunk be.

Terveink szerint az eddigi tapasztalatok alapjánfolytatni kívánjuk a csoport sématerápia alkalmazá-sát. A pácienseknek folyamatosan figyelniük kell asémák aktiválódását és a sémamódok megjelenését,alkalmazni a tanult technikákat, elkerülni a régi rög-zült mintázatok visszatérését. Ennek segítésére és azutánkövetés érdekében félévente ún. ismétlô cso-portokat tervezünk.

J!#��5��!�� !��!��#�� #��

Egervári Luca, Biró Gergely,Hajduska-Dér Bálint, Unoka ZsoltSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterá-piás Klinikáján mûködô Pszichoterápiás Rehabilitá-ciós Osztályon komplex terápiás megközelítés szerintdolgozunk. Az elôzetes interjún szelektált pácienseknégyhetes terápiás turnusokon vehetnek részt. A ke-zelés osztályos körülmények közt zajlik, opcionálisdélutáni és hétvégi kimenôk beiktatása mellett. Min-den páciens hetente 9 óra csoport sématerápián, 2 óracsoportos relaxáción, 2 óra csoportos mûvészetterá-pián, 2 óra asszertív kommunikáció-fejlesztô trénin-gen vesz részt heti kétszer fél óra szupportív egyéniterápia mellett. Terápiás stílusunkat színesíti, hogy –pszichoterápiás képzôhelyként – 3 havonta cserélô-dô, kötelezô gyakorlatukat osztályunkon töltô tera-peuta jelöltek is helyet kapnak a kezelôi teamben.Jelen vizsgálat célja az osztályunkon zajló terápiásmunka hatékonyságának felmérése volt. Hipotézi-sünk szerint osztályos körülmények között, komplexpszichoterápiás megközelítéssel dolgozva a tünetsú-lyosság nagyfokú csökkenése várható, illetve az álta-lunk alkalmazott komplex kezelés jelentôs mérték-ben javítja az érzelemszabályozási készségeket.

Módszerek: Kimeneteli változóként az SymptomChecklist 90 (SCL-90 – Derogatis, 1976, Unoka ésmtsai, 2004) önkitöltôs teszt összpontszámát (GSI),az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdôív Össz-pontszámát (Difficulties in Emotion RegulationScale, DERS – Gratz és Roemer, 2004, Kökönyei, 2008)és az Önmagunk Iránt Érzett Együttérzés (Önegyütt-érzés) skála (Sági és mtsai, 2013) összpontszámáthasználtuk. A kérdôíveket a négyhetes terápia meg-kezdése elôtt felvételkor és a terápia végeztével töl-tötték ki a páciensek. A vizsgált minta (n=64) osztá-lyunkon 4 héten át kezelt 6 darab 8–12 fôs csoporttagjaiból áll. Az adatokat páros t próbával elemeztük,illetve hatáserôsséget is számoltunk (Cohen d).

Eredmények: A kapott eredmények azt mutatják,hogy a tünetek súlyossága (GSI: t=3,896, df: 60,p<,000; d= 0,982) és az érzelemszabályozási nehéz-ségek (DERS összpontszám: t=2,94, df: 56, p<,005; d = 0,786) szignifikáns mértékben csökkentek, és azÖnegyüttérzés globális értéke szignifikáns mérték-ben javult (t=-2,47, df: 71, p<,005; d = 0,59).

Diszkusszió: Összességében megállapítható, hogyhipotézisünk igazolódott, osztályos körülményekközt, komplex pszichoterápiás megközelítésû, négy-hetes turnusban végzett munka során nagy hatás-

��


25

erôsségû változást értünk el tüneti szinten, és köze-pes hatáserôsségû változást az érzelemszabályozásikészségek és az önegyüttérzés szintjén.

' !��!�� <��

Ekler KatalinMohácsi Kórház, Pszichiátria, Mohá[email protected]

Bevezetés: a 2018-as kongresszuson kaptam egy kér-dést: Mivel magyarázható azonos állapotú NMS-benszenvedô betegek eltérô CK értéke?

A téma érdekessége miatt elsô lépésben összefog-laltam a CK izoenzimekre vonatkozó közismert ada-tokat, a CKMM, CKMB, CKBB jelentését, és az emel-kedésük hátterében álló lehetséges okokat.

Vizsgálat: 54 pszichiátriai beteg CK(MM) értékeitelemeztem, akik ugyan nem voltak NMS-s páciensek,azonban valószínûnek látszott az elôbbiek alapján,hogy a kiindulási állapot módosíthatja NMS során azadott páciens paramétereit.

37 esetben normál, 2 betegnél határeseti, 15 alka-lommal pedig kóros CK értékeket mértek.

Az utóbbi csoportban 8 páciens CK-ja volt 400U/lfelett.

A betegek nagy része régi, kezelt páciens volt, többéves, változó, akár kombinált antipszichotikus (tbl ésdepot), antidepresszív, esetenként belgyógyászatigyógyszereléssel (pl. sztatin), és voltak terápia elôtti,új páciensek is.

Eredmény: kis betegszámú csoportunkban két fel-tûnô jelenség mutatkozott.

• A régóta kezelt páciensek közül többen mutattakenyhébb EPS-t, azonban emellett bizonyos emberek-nél normál, másoknál emelkedett volt a CK. A nor-mál CK mellett már „kihûlt” folyamat valószínû, apatológiás érték viszont zajló aktivitást jelezhet.

• A legmagasabb CK értékeket viszont új, kezeléselôtt levô betegeknél találtuk, náluk valószínûleg akórházba kerülés elôtti agitált állapot, pszichomoto-ros nyugtalanság, kóborlás lehetett az oki tényezô.

Következtetés: az NMS életveszélyes állapotában,azonos állapotúnak tûnô, de eltérô CK értékû páci-ensek esetében érdemes a megelôzô állapot adataitis figyelembe venni: korábbi EPS, pszichomotorosnyugtalanság, gyógyszerelés, nem, életkor, tápláltság,izomzat fejlettsége. Teljes értékelést azonban a funk-cionális képalkotás, valamint a CKBB meghatározáshiánya miatt nem adhatunk, mert ezek nélkül csak afolyamat perifériás oldalát vizsgálhatjuk, a centrális,agyban zajló történéseket csak közelíthetjük.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

26

B� �� )�� !��


Az utóbbi években a kábító hatású fájdalomcsillapí-tók járványszerû elszaporodását észlelem a nem tu-moros betegcsoportban is. Felmerül a kérdés,mennyire indokolt az akut vagy krónikus fájdalomszindrómás betegek számára történô opioid rende-lés, illetôleg az elhúzódó, több hónapos vagy akártöbb éves felírás.

Az elôadásban áttekintjük a téma kapcsán a fájda-lomcsillapítók WHO szerinti osztályozását, a gyakoriopioid tartalmú gyógyszerneveket, a lehetséges mel-lékhatásokat, különös tekintettel a pszichiátriaigyógyszereléssel való interakcióban.

Majd a rövid idô alatt kiemelt 11 opiod addikt pá-ciens adatait nézzük át, különös tekintettel a pszicho-tikus depresszióban is szenvedô, idôs, mûvész bete-günkre, valamint a legalább 6 tagot érintô családiösszefonódásra.

Javasolt a társszakmákkal való konzultáció, az opi-oid felírás lehetôség szerinti korlátozása.

'�� #��+�� 5�!�� +)��


A PH lapjain a jelenlegi hazai pszichiátria kruciátuspontjaira keresnek megoldást.

Gyakorló pszichiáterként, egy kisvárosi kórház or-vosaként három páciens esetével a fenti problémákmindennapi megjelenését illusztrálom.

• 51 éves alkoholista, hajléktalan férfi, ittasan fejsé-rülést szenvedett, kétoldali pápaszem haematomá-val. Koponya CT jobb oldali orbita törést igazolt,mégis pszichiátriánkra került felvételre. Nem deli-rált, 1 hét után tudta kinyitni a szemét, diffúzan ket-tôsképet jelzett, koponya MR-n az orbita törésen kí-vül zsírszövet és a jobb oldali m. rectus inf. herniatioigazolódott. Kezelés mellett gyógyult, az utcára mentvissza, az elsô ôszi fagyok idején ittasan kihûlt,exitált.

• 42 éves, dekadáló életvitelû nô, a korábbi pánik-tünetek mellett alkohol- és gyógyszer-addikció, át-meneti hajléktalanság, idôszakos hallucinációk, is-mételt SBO megjelenések, ez év tavaszán szokatlantünettel, hasi panaszokkal színesítve, amelyek hátte-rében 9 hetes graviditás derült ki. A pszichiátriaicímke mellett a hasi panasz nem kapott figyelmet.

• 92 éves, demens férfi, akit intézeti elhelyezésrevárva hospitalizáltunk. Súlyos demenciája mellettnagyfokú hypacusisa is komplikálta az ellátást. Fi-gyelmünk másra fordított perceit a hiperfágia, para-fágia töltötte ki, egy potenciálisan életveszélyes,subileuszos állapot kialakulásával, amelyet az elfo-gyasztott mop okozott. Két nap alatt rendezôdött, apszichiátriai osztályon menedzseltük le.

Régóta ismert igazságok, az egy és oszthatatlan be-teg ténye, ebbôl adódóan a szakmák komplexebbszemléletmódjának kívánalma, az elhelyezésben anagyobb veszély elvének érvényesülése, a társszak-mák és a saját terület berögzülései, elôítéletei helyetta veszélyeztetett populációk emelkedett komorbi-ditása, a differenciáldiagnosztika nehézségei, akonkrét betegutak szervezési problémái fogalma-zódnak meg a fenti példáinkon. A szociális háló is-mert hiányai, mindez megfûszerezve a „vidékiség”hátrányával (ügyeletben képalkotó vizsgálat, bizo-nyos szakkonzíliumok elérhetetlensége).

��


27

.�� )�5��#��/�!�� /�2�� ='��!��+�� )�� !��

Eleméry Mónika1,2, Kiss Szilvia1,2, Döme Péter1,3,Tombor László1, Faludi Gábor1, Lazáry Judit1,3,4

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Budapest;3 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;4 MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai

Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia,Semmelweis Egyetem, Budapest

[email protected]

A repetitív transcranialis mágneses stimuláció(rTMS) egy neurostimuláción alapuló, noninvazív el-járás, melynek hatékonyságát egyre növekvô számútanulmány igazolja major depresszióban. Ennekmegfelelôen a világ számos vezetô szakmai szerveze-te jóváhagyta alkalmazását ebben az indikációban.Hazánkban az eljárás alkalmazása elsôsorban neu-rológiai betegségekben szenvedôk körében – mintParkinson-kór, neuropátiák, krónikus fájdalomszindrómák, poststroke bénulások esetén – érhetô ela betegek számára, míg pszichiátriai indikációval aklinikai gyakorlatban eddig nem történt meg abevezetésee annak ellenére, hogy számos országbanjó eredménnyel alkalmazzák depresszió esetén.

Saját vizsgálatunkban 2x5 üléses, 10 napos rTMSkezelést alkalmaztunk 18, önként jelentkezô, majordepresszióban szenvedô beteg esetén. A kezelés elôtt,a kezelés utolsó napján, valamint az utolsó ülést kö-vetô 4 héttel felvételre került a Beck-féle DepresszióSkála (BDS), a Beck-féle Szorongás Leltár (BSZL), azInsomnia Súlyossági Index (ISI), valamint az rTMSmellékhatás kérdôív.

A betegek bevonását részletes pszichiátriai, vala-mint neurológiai vizsgálat, EEG-vizsgálat elôzte meg.A beavatkozást Magstim Rapid 2 plus típusú készü-lékkel végeztük a nemzetközi protokolloknak megfe-lelôen. A statisztikai elemzések során a pontszámokváltozását ANOVA tesztekkel vizsgáltuk SPSS 20.0verziójú software alkalmazásával.

Eredményeink szerint mind a BDS, mind a BSZL,mind pedig az ISI pontszámok szignifikánsan csök-kentek a kezelés utolsó napján a kezelés elôtti ér-tékekhez viszonyítva (p<0,05 mindhárom esetben).A 4 hetes kontrollvizsgálaton a pontszámok tovább-ra is szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutattaka kezelést megelôzô eredményekhez képest (p<0,05mindhárom esetben). Az rTMS mellékhatás kérdôívpontszámai a kiinduló értékhez viszonyítva nem vál-toztak szignifikánsan a vizsgálat során, a betegek jóltolerálták a kezelést. A vizsgálat során egyetlen részt-vevô sem szakította félbe a kezelést.

Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a nemzet-közi szakirodalomnak megfelelôen, saját, hazai po-puláción végzett pilot vizsgálatunk eredményeimegerôsítik az rTMS kezelés hatékonyságát, tartós-ságát és kedvezô mellékhatás-profilját. A klinikai ru-tinban való bevezetése fontos alternatív kezelési le-hetôséget jelentene a depresszióban szenvedô bete-gek számára.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

28

�� 5�� /��#�� ; �� ;��; ��

Enatescu Virgil1, Craina Marius2,Gluhovschi Adrian2, Enatescu Ileana3,Hogea Lavinia4, Nussbaum Laura Alexandra5,Enatescu Virgil6, Bernad Elena2

1 University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara –Discipline of Psychiatry, Timisoara;

2 University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara –Department of Obstetrics and Gynecology, Timisoara;

3 University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara –Discipline of Child Care and Neonatology, Timisoara;

4 University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara –Discipline of Psychology, Timisoara;

5 University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara –Discipline of Pedopsychiatry, Timisoara;

6 Psychiatric Ambulatory – „West Medica Clinic” Satu Mare,Satu Mare

[email protected]

Introduction: Perinatal depression has become themost prevalent psychiatric condition in women beingin perinatal period. Despite the low incidence sui-cide remains one of the most leading cause of mater-nal death during the 1 year after delivery. Finding thefactors associated with risk of suicide could identifydepressed mothers who need a special attention andcare from the mental health care providers.

Objectives: Our research aimed to measure depres-sive and anxiety symptoms during perinatal periodand to evaluate which of the clinical and non-clinicalfactors are significantly correlated with these twopsychopathological phenomena.

Method: Perinatal depression was assessed by theEdinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) using acut-off of >13 in two distinct moments of perinatal pe-riod (antenatal and postnatal). Personality was asses-sed based on five factor model. Risk of suicide wasquantified by using the score of item 10 of EPDS scale.

Results: According to our results, postnatal dep-ression has decreased from 19.8% during antenatalperiod to 8.5% in postnatal period. We have notfound any significant correlation with risk of suicidein depressed pregnant while postnatal risk of suicidehas significantly correlated only with state anxiety indepressed mothers.

Conclusions: We consider that antenatal periodshould be considered as being more vulnerable fordepressive symptoms and further research are neededto clarify this issue. State anxiety will result in theincreased risk of suicide in women with perinataldepression. So, treatment strategy should be adaptedto target equally both depressive and anxiety symp-toms.

=��!�!�� %�!� ��4�� )� ��!��+�

Esperger Zsófia1, Németh Nándor2

1 PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs;2 PTE Szentágothai János Kutatóközpont, Stressz Neurobiológia

Kutatócsoport, Pé[email protected]

Erôs bizonyítékok támasztják alá, hogy az explicit(tudatos, kiváltott, kognitív erôfeszítést igénylô,kontrollálható) elmeteória sérült szkizofréniában. Adisszociációs hipotézis szerint ugyanakkor az impli-cit (nem tudatos, spontán, hatékony, nem kontrol-lálható) elmeteória megôrzött lehet. Jelen szisztema-tikus irodalmi áttekintésünkben azt vizsgáljuk, hogymilyen törekvések azonosíthatóak az implicit elme-teória felmérésére a szkizofrénia-kutatásban, és ezeka törekvések milyen eredményeket hoztak. A Pub-Med és Scopus adatbázisokban végzett keresésünkalapján 246 cikkbôl 51 találkozott a beválasztási kri-tériumainkkal. Eredményeink alapján két fô törekvéstazonosítottunk: a kutatók vagy a minél életszerûbbingerek kialakításával, vagy a spontán válaszok re-gisztrálásával mozdulnak el az implicit folyamatokmérése felé. Egyik törekvés sem igazolta az implicitelmeteória megôrzöttségét szkizofréniában. Saját ér-tékelésünk alapján azonban az eddig használt teszteknem mérnek „tisztán” implicit folyamatokat. Egyet-len vizsgálatot találtunk, mely hangsúlyosan implicitkészséget mér, és a készség megôrzöttségére utalszkizofréniában. Megvitatásunkban kiemeljük, hogyaz implicit elmeteóriára nem úgy tekintünk, mint az„egyszerûbb” társas problémák megoldásának esz-közére, hanem mint „társas érzékre”, mely megmu-tatja, mennyire vagyunk érzékenyek mások belsô ál-lapotaira. Ezek alapján kitérünk az implicit elmeteó-ria felmérésének jelentôségére a remediációs prog-ramok kialakításában. Végül javaslatokat fogalma-zunk meg a témában folytatott további kutatásokmegtervezéséhez.

=��#��4Az elsô szerzôt a Nemzeti Agykutatási Program KTIA-13-NAP-A-II/12 (2018-2022) és a Kiválósági Centrum Pályázat 2018–2019 tá-mogatta.A második szerzôt Nemzeti Agykutatási Program 20017-1.2.1-NKP -2017-00002 támogatta.

��


29

8'�� #!��!#2�� !��9�� # �� )�� #�� #��

Fadgyas Ildikó1, Andriska Ildikó2, Andriska Eszter3

1 Szent Kristóf Szakrendelô Pszichiátria, Budapest;2 Nyírô Gyula Kórház – OPAI Pszichiátriai és Pszichiátriai

Rehabilitációs osztály, Budapest;3 AMRITA Kutató Fejlesztô és Szolgáltató Pszichoterápiás Kft., [email protected]

Célkitûzés: A pszichoterápiás magánrendelés szûkösidôkeretében kevés idô jut a lelki harmonizálásra, ígycélszerû olyan terápiás módszert választani, amelyhatékony, jól strukturált, kellôképpen kidolgozott te-rápiás eszköztárral rendelkezik.

Módszer: A módszert az 1950-es években HanscarlLeuner dolgozta ki és vezette be a pszichoterápiáksorába tudományosan megalapozott módszerként,melyet katatím képélménynek nevezett.

Ennél a módszernél az imagináció és az imaginá-cióban folyó pszichoterápiás munka az alapvetô ésközponti történés. Ezt az egész terápiás folyamat so-rán szisztematikusan és célzottan alkalmazzuk. Azimaginációkkal való munka a terápiás össztörténés-be ágyazódik be.

A mûhely során röviden áttekintjük:• a katatím imaginatív pszichoterápia történetét,• a Hanscarl Leuner által kidolgozott alap és közép-

fok szimbólumait,• valamint a szimbólumok gyakorlati alkalmazha-

tóságát,• meglevô terápiás eszköztárunkba illeszthetôségét,• gazdagon illusztrált esetrészletekkel.A mûhely során amennyiben a résztvevôk igénylik

lehetôség nyílik a sajátélményû munkára: a csoportáltal egyeztetett módon a hétköznapi transz létrejöt-tének segítségével a gyakorlatban is megtapasztalhat-juk a katatím szimbólumok csodás világát.

Eredmények: A KIP, a Katatím Imaginatív Pszicho-terápia, korábbi nevén katatím képélmény, egy mély-lélektani pszichodinamikai alapokon nyugvó imagi-natív pszichoterápiás eljárás. Az imaginációk mély-lélektani eseményeket tükröznek vissza és projekciósfelületet adnak a belsô világ tükrözôdéséhez. Így aterapeuta a problémák transzformált képével foglal-kozik, ezáltal csökken az ellenállás, és a terápia soránbekövetkezô mélypszichológiai változás az imagináltképben leolvasható és a terápiás történések nyomonkövethetôk.

Konklúzió: A módosult tudatállapotban végezhetôkatatím imaginatív terápia hatékony eszköz a heti te-rápiás ülések során. Jól tervezhetô, könnyen tanulha-tó és rendkívül kellemes, hatékony terápiás módszer,ami kiválóan alkalmas a szûkösre szabott terápiásóra tökéletes hasznosítására.

'�#�� 6�� %�� )��

Farkas KingaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A kommunikációs készségek zavara az autizmusspektrum zavar (ASD) fontos diagnosztikus kritériu-ma, ugyanakkor a nyelvi funkciók csökkenésénekmértéke nagy változatosságot mutat az érintettekközött. ASD esetén megtartott beszédképesség és in-tellektuális funkciók esetén is megfigyelhetôk nyelvizavarok, elsôsorban a nyelvi készségek magasabbszintjén. A legtöbb autizmussal élô személynél meg-figyelhetô valamilyen szemantikai, szintaktikai vagypragmatikai nyelvi zavar, de kisebb részüknél fono-lógiai deficit is elôfordul. Az alacsony szintû nyelviinformáció feldolgozásában megfigyelhetô zavar arrautal, hogy az információfeldolgozás alacsonyabbszintjein, már az érzékelés során jelen lehet károso-dás. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a magasabbszintû, frontális és temporális asszociációs kérgi te-rületekhez köthetô nyelvi feldolgozás zavara is meg-figyelhetô. A pragmatikus nyelv percepciója és pro-dukciója, valamint az elvont, nem szó szerinti értel-mezés készsége neurotipikus személyekéhez képestmegkésve, lassabb tempóban alakul ki ASD-vel élôkesetén. Kwok és mtsainak metaanalízise alapján kü-lönbözô mérési módszerek, gondviselôk vagy szak-emberek megfigyelésein alapuló vizsgálatok, eltérôszókincs és kognitív készségprofil esetén is elmond-ható, hogy mind a receptív, mind az expresszív nyel-vi készségek tekintetében jelentôsen elmaradnakneurotipikus kortársaiktól.

Elôadásomban az alap (szókincs, szintaktika) és amagasabb szintû (pragmatika, nem szó szerinti értel-mezés) nyelvi készségek fejlôdésének neurotipikus-tól eltérô alakulását, valamint az eltérô fejlôdés egyébkognitív funkciókkal (pl. munkamemória, figyelem,végrehajtó funkciók) és szociális készségekkel (pl.érzelemfelismerés, szándéktulajdonítás) való össze-függésit tekintem át röviden autizmus zavarbanszakirodalmi adatok feldolgozása segítségével.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

30

� �� !�� %�!� �� !#� ��7��)��

Ahmad Fasseh1, Németh Bertalan1, Molnár Anett1,Frank-Ulrich Fricke2, Horváth Margit3,Kóczián Kristóf 3, Götze Árpád3, Kaló Zoltán1,4

1 Syreon Kutató Intézet, Budapest2 Technische Hochschule Nürnberg, Németország3 Richter Gedeon Nyrt., Budapest4 ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék,

Budapest

Háttér: A szkizofrénia egy krónikus mentális állapot,ami jelentôs és hosszan tartó negatív hatást gyakorolaz egészségre, de ezen túlmenôen jelentôs szociálisés anyagi terheket ró, mind egyéni, mind társadalmiszinten az érintettekre és családjukra, ami túlmutat aszkizofrénia kezelésével kapcsolatos közvetlen költ-ségeken. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuka szkizofrénia jelentette terheken belül az indirektköltségeket az európai országokban.

Módszerek: Szisztematikus irodalmi áttekintést vé-geztünk az EMBASE, Medline, és PsycINFO adatbá-zisokon, valamint különbözô európai országok helyiadatbázisaiban is. Az elérhetô információk alapjánkvalitatív, narratív összegzést végeztünk, mivel az al-kalmazott módszertan és a vizsgált országok közöttikülönbségek miatt a kvantitatív elemzés jelentôskorlátokba ütközött.

Eredmények: Az elemzésbe bevont cikkek igen he-terogén módszertannal dolgoztak, melynek eredmé-nyeképp inflációval korrigált indirekt költségeket 119és 62 034 Euró között becsülték. Az összköltségen be-lül az indirekt költségek átlagos aránya 44% volt, deegyes tanulmányok szerint ez az arány elérheti a77%-ot is. A tanulmányok kiemelték a nem, az élet-kor, és a betegség súlyossága, illetve a negatív tünetekáltal okozott eltéréseket az indirekt költségek terén.

Konklúzió: Valamennyi tanulmány, az alkalmazottmódszertantól függetlenül kiemelte az indirekt költ-ségek elemzésének fontosságát. A szkizofrénia ma-gas prevalenciája miatt további költségelemzések el-végzése javasolt, elsôsorban Közép-Kelet-Európa or-szágaiban, nem és kor szerinti bontásban, például anegatív tünetes betegek csoportjában is.

.�� !�� %��)��#

Fekete Márta1,2

1 SE Budapest;2 Budapesti Corvinus Egyetem, [email protected]

Magyarország a társadalmi fenntarthatóság szem-pontjából kritikus helyzetben van tekintettel a társa-dalom elöregedésének jelenlegi és várható mértéké-re. Az idôskorúak arányának növekedésével a demen-ciával élôk száma emelkedni fog, ugyanakkor már je-lenleg sem képes az ellátórendszer az érintettekrôlvaló gondoskodásra. A családokra, a demenciávalélôk hozzátartozóira háruló teher anyagi, fizikai ésmentális szempontból is jelentôs. A demenciával élôkinformális ápolói gyakran az aktív korú (65 év alatti)korosztályból kerülnek ki, mint gondozó gyermekekvagy házastársak. Az aktív korúak kiesése a munka-erôpiacról mind a nemzetgazdaság, mind az egyéni,családi gazdálkodás szempontjából problémás. A jó-lét kérdésén túl legalább ilyen fontos a jól-lét fenn-tartása, mely az anyagi életkörülményeken túl úgy-nevezett életminôségi tényezôkbôl tevôdik össze,mint az egészségi állapot, a munka és a magánéletegyensúlya, társadalmi kapcsolatok és személyi biz-tonság megléte, civil önrendelkezésre való lehetôség,a környezet minôsége és a jól-lét szubjektív megíté-lése.

Mára számos kutatás igazolja a közösség támogatószerepét, az egyéni jól-létre gyakorolt pozitív hatá-sát, melyben a közösségnek nemcsak mint passzív,elfogadó közegnek van jótékony szerepe, hanem azabban való aktivitás, az aktív részvétel is hangsúlyos.Az Alzheimer Cafék ezt a közösségi terepet biztosít-ják a demenciával élôkrôl gondoskodó, ôket a beteg-ségben „kísérô” hozzátartozóknak. Egy nem hazaiadatbázis saját elemzése is igazolta, hogy a demen-ciával élôkrôl gondoskodó családtagok az ismertstressztényezôk ellenére mindennapjaikat jó minô-ségben is élhetik. A három elkülönülô gondozói körközül az optimálisan mûködôket a társadalmi kap-csolatok létezése, a gondozóin kívül egyéb önkéntestevékenység végzése, közösségi eseményekben valórészvétel és az érzelmi magány hiánya vagy alacsonyértéke jellemezte. Mindez azt az üzenetet hordozzaaz egészségügyi és szociális ellátórendszerben dol-gozóknak, hogy a közösségre mint lehetséges inter-venciós tényezôre kell tekinteni, az érintetteket ösz-tönözni kell arra, hogy ne bezárkózva próbáljanakmegküzdeni a problémákkal. Ehhez természetesentöbb irányból is támogatás szükséges, hiszen a de-mencia széles körû megismertetése, a hozzá fûzôdôstigma leküzdése nélkül nehéz az érintett családokatrávenni, hogy a napi szinten megélt negatív élmé-

��


31

nyek ellenére keressék a közösségeket, a társadalmifenntarthatóság egyik garanciáját jelentô támoga-tást.

��!�5�� 5��!#��!#� �#�� $ )

Fekete SándorPTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

A nemzetközi szakirodalomban gyakran tesznek felkérdéseket a szakmai identitás, szerepek, kompeten-cia, kreativitás, sôt a bölcsesség témaköreirôl is azidôskort illetôen – valamely okból elsôsorban idôsö-dô pszichiáterek a szerzôk. „Succesful cognitive andemotional ageing”, „neurobiology of wisdom” – ha-sonló címekkel találkozunk; igen gyakran a pozitívpszichiátria szemszögébôl. A kognitív teljesítménylehetséges veszteségeinek ellenére – az életmód, amentális karbantartás, kíváncsiságot tükrözô tanulás,struktúra, szociális és spirituális kapcsolódások ésfizikális tréningek nyomán – a megmaradó-kompen-záló neuroplaszticitás révén lehetôségeket, tovább-fejlôdést is hordozhat magában az idôsödés folya-mata.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

32

&�� 2�#��!# ��#��$��

Feller GáborPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyô[email protected]

A PAMOK Pszichiátriai osztálya 2016-ig külön telep-helyen mûködött a Zrínyi utcában. Az átköltözés után„egykapus” rendszer mûködik a Petz Aladár MegyeiOktató Kórházban. A Sürgôsségi Betegellátó Osztálymûködése folyamatos intézményi feszültséget okoz,de ezen belül szakmailag legfontosabb a pszichiát-riai ellátás gyakorlati és jogi feltételeinek biztosítása.

Az elmúlt évtizedben egyre magasabb szintû ellá-tást igényel az ifjúsági pszichiátriai-, és az idôsek el-látásának javítása. Fiatalkorban a szociális faktorokmellett a drogfogyasztás jelenti a legnagyobb ve-szélyt, idôseknél az életekor emelkedésével a demen-cia ellátása az egészségügy „hegycsúcsa”.

Az elôadás során részletezett esetbemutatások fel-vetik a szakmai megoldások gyakorlati kérdéseit. Egyfiatalkorú nôbetegnél a szuicid kísérlet utáni kórházikezelés során igazolódott a személyiségzavar fennál-lása. Egy 25 éves pszichotikus férfinél a komplex di-agnosztika eredményei alapján megállapítható volt adrog indukálta krónikus betegség. A 80 éves nôbetegszámos szomatikus betegségének hátterében megál-lapításra került a neurológiai eltérések tünettana, va-lamint a szellemi hanyatlás elôrehaladott stádiuma.

Az esettanulmányok alapján megállapítható, hogyminden egyes diagnosztikához szükséges a szerte-ágazó szomatikus és mentális vizsgálatok részletezé-se, a kórfolyamatok elemzése, a szociális hátterekfeltárása.

&�#�� -&'B��-� �� 5�'�� # !�!�!��&�� )# � �B��#��/��#��# ��6��!��KK�D��

Feller GáborPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyô[email protected]

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 1200 ágyából295 a pszichiátriai osztály részlegein mûködik. Az or-szágosan is magas ágyszám a különleges minôségûés magas teljesítmény folyamatos fenntartását bizto-sítja. Az elmúlt 20 évben az ágyszám nem változott, aNappali Szanatórium is változatlanul jól teljesít.Osztályunk 90%-a 2016-ban átköltözött a Vasvári Pálutcai központi telephelyre, melynek legfôbb elônye,hogy nincs távol a többi szakmától, valamint a diag-nosztikai központoktól. A Zrínyi utcában továbbra islehetôség van az Addiktológiai Rehabilitációs Rész-leg magas minôségû mûködésére.

Az átköltözéssel megvalósult az egykapus felvételirendszer az SBO-n keresztül. Az osztály 8 járóbeteg-rendelôvel, valamint 8 fajta fekvôbeteg részleggelmûködik. A magas szintû ellátáshoz teljesülnek a mi-nimumelvárások, valamint a személyzeti és gazdasá-gi feltételek.

Az elôadás részletezi a napi mûködés gyakorlatát,a változások eredményét, a jövôre vonatkozó tervekrészleteit.

��


33

&�� &�� / �#��!� !��!#!��!��!��#�� !��

Fenyves Tamás, Kiss Dániel, Kurimay TamásSzent János Kórház – Budai Családközpontú Lelki-egészségCentrum, [email protected]

Komoly és nagy populációt érintô probléma a de-mencia, amely a modern társadalmakban az életkormeghosszabbodásának növekedésével egyre nagyobbdemográfiai csoportot érint. A mentális hanyatlásszámos formája ismert és több tucat vizsgálati mód-szer áll rendelkezésre azok fennállásának és mérté-kének vizsgálatára. A hazai gyakorlatban leginkábbelterjedt módszerek az MMMS, MMS, Óra- és AKVtesztek. Ezek bár elterjedtek, de az elmúlt évtizedbenkomoly kritikák fókuszába kerültek és egyre inkábbkikerülnek a nemzetközi szakma fôsodrából. Osztá-lyunkon 2017 szeptembere és 2018 szeptembere kö-zött 213 fôs mintán vizsgáltuk az AKV, MMS és Óra-tesztek érvényességét, megbízhatóságát és a felme-rülô kritikák általunk mért populáción való megjele-nését. Az eredmények alátámasztják a korábbi kuta-tások eredményét, így indokolva teszünk ajánlást amodern vizsgálati módszerek hazai adaptálására.

A tesztek itemein érvényességvizsgálatot végez-tünk, amely az AKV tesztben a ’cím ismétlés’ feladattöbbi mutatóval való együtt járásának hiányát mu-tatta. A tesztek korrelációs vizsgálatában azokat azitemek vettük górcsô alá, amelyek az AKV, MMS ésÓrateszt eredményeivel gyengén korreláltak, így 7feladat emelkedett ki szignifikánsan alacsony korre-lációs indexszel. Ezek a ’három szó ismétlés’, ’2 tárgymegnevezés’, ’egy lépés megértése’, ’három lépésmegértése’, ’csukja be a szemét’ feladat, ’szavak is-métlése’ és ’mondat ismétlés’, ’semmi de és semmiha’ feladatok.

Az addenbrooke’s teszt második és egyben legutób-bi 2013-as revíziójakor több feladatot eltávolítottakvagy átalakítottak a tesztben. Eredményeinkkel egy-bevág négy feladat módosítása/törlése. Ezek: ’mon-dat ismétlés’, ’semmi de és semmi ha’, ’három lépésmegértése’, ’csukja be a szemét’ feladat, ’2 tárgymegnevezés’. Ezekkel a változtatásokkal már nem le-hetséges közvetlenül felvenni az AKV segítségével azMMS tesztet, azonban arra is utalnak az eredmé-nyek, hogy az MMS teszt struktúrája is módosítástigényelhet. Vizsgálatunkban az MMS teszt belsô mu-tatóiban nem találtunk hibát, a teszt-itemek Cron-bach mutatói homogének.

Elôadásunkban részletesen bemutatjuk eredmé-nyeinket és következtetéseinket.

��/�� D�(��!��

Fenyves Tamás, Kôpájer Gabriella, Bene Ágnes, Bán-réti András, Mátay Rita, Dancsó Ágnes, Kurimay Ta-másSzent János Kórház – Budai Családközpontú Lelki-egészségCentrum, [email protected]

Az egészségügyi ellátásban számos vizsgálat és anek-dota él az állatok jelenlétének jótékony hatásairól,mégis igen nehéz feladat elôtt áll a szakma ennek ke-zelésében. A pszichiátriai ellátásban is több tapaszta-lat utal az állatok jelenlétének elônyére, de tudományáltal igazolt bizonyítékok szûkében nehézségekbeütközik az engedélyezés és a gyakorlat is. Ennek kö-vetkeztében maguk a vizsgálatok is nehezebben kez-deményezhetôk.

Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a JánosKórház pszichiátriáján nem csak lehetôségünk vanbevonni kutyákat az osztályon zajló terápiákba, ha-nem módunk van jelenlétük és hatásuk vizsgálatárais. Pszichiátriánkon a kutyák állandó jelenlétén túl-menôen jelenleg három állat-asszisztált csoport fut.Énépítô ÁAT csoport, Önbizalom növelô ÁAT, és azÁllatasszisztált mentálhigiénés gyógyfoglalkoztatás.

Jelen elôadásunk fókuszában az akut betegek szá-mára biztosított „Énépítô ÁAT-ás csoport” áll. A cso-port 2017 szeptembere óta mûködik heti rendszeres-séggel, változó betegösszetétellel. Beszámolónkbanaz eddigi 57 alkalom benyomásait vesszük alapul. Al-kalmanként átlagosan 7 fô vesz részt a csoportokon aterapeuták és a kutya mellett. A csoporttagok patoló-giája vegyes, legnagyobb arányban (>50%) pszichoti-kus betegek vesznek részt, ôket az affektív spektrumzavaraival küzdôk (>30%) követik.

A nem pszichiátriai betegpopulációhoz képest azaktív tüneteket mutató pszichiátriai betegek viselke-désének, gondolkodásának és érzelmi világának szá-mos specifikuma van, amely külön figyelmet és in-tervenciót igényel. Ezeknek a specifikumoknak a fel-tárása és kezelése képezi a terápiás terv lényegét,amelyben eddigi tapasztalataink alapján lényegi se-gítséget nyújtanak a kutyák. Állatok jelenlétében abetegek könnyebben motiválódnak belsô kontrolljukés érzelmi világuk irányítására. Továbbá, megfelelôkeretek mellett könnyebben exponálják az amúgyrejtett belsô világukat, ezzel könnyítve és gyorsítva adiagnosztikai és állapot-követési munkát. Elôadá-sunkban a fentiekkel kapcsolatos gyakorlati példákatismertetünk.

Gyakorlati tapasztalatainkat hipotézisekké és kér-désekké fogalmazzuk, amelyeket jelenleg zajló kuta-tásunkban törekszünk vizsgálni. Célunk azoknak az

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

34

intrapszichés és a biofiziológiai faktoroknak a feltá-rása, amelyekben szerepet játszhat az Ember–ÁllatKapcsolat ilyen jellegû mûködése. Bepillantást nyúj-tunk a vizsgálati folyamatunkba, amelynek nem rej-tett távlati célja, hogy könnyebbé tegye az egészség-ügyi intézményekben az állat-asszisztált munkalegitimizálását.

� ��+��

Ferencz Csaba1, Kurimay Tamás2,Németh Attila3, Vizi János3

1 ENITAR KFT, Budaörs;2 Szent János Kórház Pszichiátriai Osztály, Budapest;3 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

A kerekasztal-beszélgetés célja,hogy választ keres-sünk arra a társszakmákkal is konfliktust okozó di-lemmára, hol, milyen keretek között kezeljük a delíri-umban szenvedô beteget. A delírium multiplex, mul-tidiszciplináris tünetegyüttes, melynek kiváltó okaszomatikus primer betegség (belgyógyászati, neuro-lógiai stb.), szermegvonás (alkohol, drog, benzodia-zepinek stb.), szerhatás (pl. anticholinerg hatásúgyógyszerek). Pszichiátriai szempontból veszélyez-tetô magatartás jellemzi, szomatikus oldalról életetveszélyeztetô állapot komplex anyagcserezavarral, afolyadék-elektrolitháztartás, sav-bázis egyensúly za-varával, vegetatív idegrendszeri elváltozásokkal.Kórházi ellátást igénylô állapot. Kezelésében az okiterápia elsôdleges, a pszichofarmakonokkal végzettkezelés mellett a primer betegség, valamint a delíri-umban fennálló anyagcserezavar akut intenzív ellá-tása szükséges. Beutalásokra döntôen pszichiátriaitünetek miatt kerül sor, a betegek többsége pszichi-átriai osztályra kerül felvételre. A pszichiátriai gya-korlatban több olyan jellegzetes delíriumtípussaltalálkozunk, melyek ellátása nem kis kihívást jelent.Az ismeretlen eredetû delírium, melynél a háttérbenálló betegség a pszichiátriai osztályon kerül diag-nosztizálásra. Delírium komorbiditással (pl. krónikusszomatikus betegség) vagy társult állapottal (pl. ter-hesség), mely önmagában egyéb szakellátást is igé-nyel. Régóta kérdéseket felvetô Achilles-sarok a delí-rium tremens kezelése. Az idôs, illetve demenciábanszenvedô deliráló betegek ellátása. A kerekasztal-be-szélgetés keretében szeretnénk megvitatni, hogy hol,milyen osztályon, milyen szervezeti keretek közöttkezelhetjük leghatékonyabban a delíriumot. Hogybiztosíthatjuk a legjobb ellátást? Hogy oszlanak mega kompetenciák? Veszélyeztetô magatartás eseténszakmailag és jogilag hogy biztosítható a korlátozóintézkedés (bírói szemle, kémiai, fizikai korlátozás)?

��


35

J�� L%�� )��!�� 5��2�� !��!��!��

Ferenczi-Dallos Gyöngyvér1,2, Hegedûs Orsolya2,Vidomusz Réka2, Tárnok Zsanett2


2 Vadaskert Alapítvány, Gyermekpszichiátriai Kórházés Szakambulancia, Budapest

[email protected]

Háttér: Az utóbbi másfél évtized intenzív kutatásaibizonyítják, hogy a frontostriatális agyi struktúrák ésfunkcionális körök érintettsége különbözô nozológiaikategóriákba sorolt gyermekpszichiátriai kórképekhátterében is véleményezhetô. A Tourette-szindró-mával élôk gyakran mutatják kényszeres zavarok, fi-gyelemhiányos hiperaktivitás zavar komorbid tüne-teit. Igazolt, hogy elôbbi kórképek tünetei és azok sú-lyossága hatással van kapcsolódó externalizációs vagyinternalizációs viselkedéstünetekre, valamint hogy amegterhelô életesemények regulálják a tüneteket.

Cél: Esetbemutatáson keresztül demonstrálni aneurodevelopmentális kórképek tüneteinek együttjárását, a keresztmetszetileg vezetô és az aktuálisanremisszióban lévô tünetegyüttesek dinamikus válto-zékonyságát, és a klinikumban tapasztalható kórle-folyásban szerepet játszó életesemények hatását.

Módszer: A kórlefolyás visszamenôleges áttekinté-se, a korábbi vizsgálati eredmények, valamint ke-resztmetszetileg serdülôpszichiátriai osztályos kivizs-gálás eredményeinek felhasználása.

Következtetés: Rendszeres gyermekpszichiátriaikontroll, adekvát gyógyszeres terápia, pszichoedu-káció és támogató pszichés vezetés mellett a tünetekremissziója, intenzitásuk csökkenése várható. A rend-szeres orvos–kliens találkozás lehetôséget ad a kü-lönbözô tünetcsoportok aktuális dominanciájánakkövetésére, az intervenciók finomhangolására. Acompliance romlása, megterhelô életesemények ha-tása a klinikai kép romlásához, hangulati- és szoron-gásos tünetek megjelenéséhez vezethet.

8�2�� 2�� 5�� !��!��9��)�� % �� )��<��#��2��"�%�� +��!#!��2��!��

Fodor László1, Fehér István2, Szabados György3

1 Dr. Fodor László, Pécs;2 egyéni vállalkozó, Szekszárd;3 Nemzeti Szakértôi és Kutató Központ (NSZKK), [email protected]

A Capgras tünet a ritka pszichiátriai tünetek ésszindrómák közé tartozik. A jelenség téves azonosí-tás szindróma, mely hallucinációkkal, paranoid tév-eszmékkel járhat. Jelentkezhet akut, mulandó vagykrónikus formában. Lényege éber tudat mellett ki-alakuló téveseszme, melynek során a beteg az életé-ben fontos szerepet betöltô személyrôl azt gondolja,hogy ôt kicserélték, valamilyen hasonmás, és ez a cse-re a beteg számára legtöbbször veszélyeket rejt. Elô-fordulhat pszichotikus állapotokban (szkizofrénia,paranoid és affektív pszichózisok), de súlyos agysé-rülések, diffúz toxikus agybántalmak és demenciakövetkeztében is felléphet. Elôfordulása bár ritka, dejelentôs affektív töltésû paranoid téveszmékkel (akárhallucinációkkal) társulva veszélyes lehet a környe-zetben élô személyekre, ellenséges, sôt súlyos hete-roagresszív magatartáshoz is vezethet, akár ember-ölésig fokozódhatnak az indulatok. Az elôadás eset-tanulmányokon keresztül mutatja be a Capgras tünetforenzikus pszichiátriai jelentôségét, ismert paranoidszkizofréniában szenvedô betegek szülôkre irányulósúlyos heteroagresszív cselekménye (emberölés)kapcsán. Az esetek nem csak igazságügyi szakértôk,hanem kezelôorvosok számára is tanulságosak, mi-után a jelenség a bemutatott esetekben összefüggéstmutat a háttérben álló alapbetegség (paranoid szki-zofrénia) kórlefolyásával és terápiás vonatkozásai-val, többek között az adherencia kérdésével.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

36

*��)��+!��$+��)��#� �� % �)# � � �#��

Fodor Zsuzsanna1, Sirály Enikô1, Horváth András2,Salacz Pál1,3, Hidasi Zoltán1, Csibri Éva1,Szabó Ádám4, Csukly Gábor1

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest;3 Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest;4 SEMR Kutatóközpont, [email protected]

Az utóbbi években a hálózati kutatás növekvô szere-pet kap a kognitív hanyatlás, különösen az Alzhei-mer-kór vizsgálatában, hiszen a béta-amiloid lerakó-dás épp azokat a kortikális területeket érinti legna-gyobb mértékben, melyeket korábban agyi hálózaticsomópontként (hub) azonosítottak. A „hub túlter-helôdés és meghibásodás” hipotézis szerint az Alz-heimer-kór kórfejlôdése során a hálózatban olyan,magas fokszámú és központiságú csomópontok jön-nek létre, melyek sérülékennyé teszik azt, végül pe-dig ezek túlterhelôdése és meghibásodása vezethetahhoz, hogy a hálózati konfiguráció az optimális kisvilág elrendezôdés felôl a random hálózati elrende-zôdés irányába mozdul.

Ígéretes technika az agyi hálózatok szervezettségé-nek vizsgálatára a gráfelmélet részeként ismert mini-mális feszítôfa módszer, mely lehetôvé teszi számos,korábban használt szubjektív módszertani elem ki-küszöbölését, mégis a konvencionális gráfelméletiparaméterekhez hasonló érzékenységgel képes a há-lózati topológia jellemzésére.

Vizsgálatunk célja volt feltárni, milyen agyi háló-zati változások jellemzik az enyhe kognitív zavart(mild cognitive impairment, MCI), és melyek azok ahálózati mutatók, amelyek segítségével a szellemihanyatlás és a késôbbi demencia kialakulásának fo-kozott rizikója elôre jelezhetô.

17 MCI valamint 22 egészséges kontrollszemélyfunkcionális kapcsolati hálózatát vizsgáltuk párosí-tott asszociációs tanulási teszt során az alfa frekven-ciasávban. Vizsgálatunk során az EEG-jelek fázis-szinkronizáció-mérésén (phase-lag index) alapulóminimális feszítô fák hálózatainak mutatóit elemez-tük. Az MCI diagnózisát a Petersen kritériumok alap-ján állapítottuk meg.

Elôzetes eredményeink szerint az információ-fenntartási szakasz során az MCI csoportra az alfafrekvenciatartományban szignifikánsan (p<0,05) ma-gasabb maximális központiság (BCmax), maximálisfokszám (kmax) és fokszám-divergencia (κ) jellemzôa kontrollcsopothoz képest. Ez arra utalhat, hogy azMCI-betegek hálózatának központi szerkezetébenolyan, magasabb fokszámmal és központisággal jel-lemezhetô hubok jelennek meg, melyek azonban a

megnövekedett információforgalom következtébenfokozottan veszélyeztetettek lehetnek a túlterhelôdésés végül a késôbbi meghibásodás szempontjából.

Eredményeink, összhangban az irodalmi adatok-kal arra mutatnak, hogy az MCI-betegek agyi hálóza-ta megnövekedett sérülékenységet mutathat azegészséges kontrollszemélyekéhez képest, és így fo-kozott lehet a késôbbi hálózati károsodás rizikója.

��


37

'��)� ��&�� #��

Fullajtár Máté, Simor AttilaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A pszichoterápiás kezelés az irodalmi adatok alapjána 65 év feletti populáció közel 10%-ában indokolt le-het. Számos hatékony pszichoterápiás eszköz, mód-szer áll rendelkezésünkre az idôs páciensek kezelé-sére. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy az idôskoripszichés zavarok gyakran összetett, komplex erede-tûek, hiszen az életkori sajátosságok mellett az adottpszichés zavar specifikus szempontjai is központiszereppel bírnak. Az eredményes kezeléshez így el-engedhetetlen az idôs emberek ellátásához szüksé-ges kompetenciák elsajátítása.

A kognitív viselkedésterápia indikációja az idôs pá-ciensek körében is széleskörûnek tekinthetô, mivelmagában foglalja a súlyosabb pszichés és kognitívzavarokat is.

Elôadásunkban az idôs páciensekkel folytatottpszichoterápiás munka sokszínûségét három klinikaiesetbemutatással szemléltetjük. Az esetismertetésekközponti vonulata, hogy az idôskori pszichoterápiáskezelés is csak tágabb biopszichoszociális kontextus-ban értelmezhetô és kivitelezhetô, gyakran gyógy-szeres terápiával kombinálva. Bemutatjuk a terápiásmunka során elért sikerek, eredmények mellett a fel-lépett nehézségeket és a terápiás elakadásokat is.

&��/��!�� !�� !�� !��

Funk SándorXIII. kerületi Eü. Szolg. Közhasznú Nonprofit Kft., [email protected]

Kérdés: Ha abból indulunk ki, hogy az alkoholprob-léma napjainkban is az egészségügy egyik legfonto-sabb kérdése, mivel az alkoholproblémával élô em-berek vagy már betegek, vagy – ha nem számolnak leszenvedélyükkel – elôbb-utóbb megbetegednek, fel-merül a kérdés, hogy vajon mennyire hatékonyak ajelenleg alkalmazott módszereink a megelôzésben ésa kezelésben?

Más szóval: a kérdés az, hogy az alkoholizmus be-tegségszemlélete – amely fôként Jellinek koncepció-ján alapult – érvényes-e napjainkban is még, és hanem, akkor mi a szakmánk alkohol-problémákkalkapcsolatos mai elképzelése, és hogyan hat ez a be-tegek mindennapi kezelésére?

Anyag és módszer: a szerzô 1987 és 2016 közöttkórházi addiktológiai osztályokon, 1987-tôl máigaddiktológiai rehabilitációs intézetben, és 2012-tôlszintén napjainkig addiktológiai szakrendelésen dol-gozik. Az elôadás az alkoholbetegek kikérdezése, va-lamint komplex kezelése során összegyûlt anyagalapján készült, de felhasználja a 70-es és 80-as évekszakirodalmát is összevetve az azóta közölt munkák-kal.

Eredmények: a magyarországi alkoholtörténet rég-múltba visszanyúlóan mutat azonosságokat Európaalkoholtörténetével. Az 50-es, 60-as években a jelli-neki betegségkoncepció általános elfogadása idôbenegybeesett a TBC és más népbetegségek – trachoma,stb. – elleni hatékony közegészségügy kiépítésével.Maga a TBC gyakran járt együtt alkoholfüggôséggel,vagyis mindkét bajt kezelni kellett. A mai, egész tár-sadalmat érintô alkoholfogyasztás a rendszerváltásellenére megtartotta azt a jellegzetességét, hogy aperifériára szorult, vagy egyéb, pszichoszociális ter-mészetû motivációval rendelkezô társadalmi cso-portok és egyének eszköze, amely ugyanakkor – el-lentétben a drogfogyasztással – csak ritkán fejez kitársadalmon kívüliséget – akár szembenállást. Az ígymegszerezhetô eufória-, megkönnyebbülés- és ki-elégülés-érzés pedig pszichoszociális értelemben va-lamiféle kárpótlást ad. Emellett ma az alkoholhasz-nálat (pl. a fiatalok körében egyre divatosabb binge-ivásra utalok) az egyén pillanatnyi, vagy hosszútávúcéljait, illetve törekvéseit fejezi ki, ezért ugyan keresiés élvezi az eufóriát, de nem ragaszkodik egyik szer-hez sem.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

38

&� ��#!� �� 6��!��%2##!�� !�� #!��!##��

Fülöp Márta1,2, Varga Balázs1

1 MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet,Budapest;

2 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, [email protected]

Az idôskori versengés rendkívül alulkutatott terület,csak nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, hogymiként változik a versengéshez fûzôdô viszony az életsorán. Az idôkorúak versengése azért is hosszú ideignem került a kutatók érdeklôdésének a középpontjá-ba, mert általános laikus vélekedés szerint a versen-gés idôskorra erôsen hanyatlik vagy meg is szûnik. Eztaz elgondolást támogatta Ericson (1986) pszichoszo-ciális fejlôdéselmélete is, amely az idôskort a kétség-beesés kontra integráció szakaszának tekintette. Akétségbeesés motiválatlansággal jár együtt, az integ-ráció pedig egy olyanfajta elégedettséggel, amelybenmár nincsenek kielégítetlen célok és vágyak. A vár-ható élettartam folyamatos növekedésével együttmegjelent a sikeres öregedés fogalma (Baltes, 1990),amely már feltételezte és aztán kutatásokkal bizonyí-totta is, hogy a célok, törekvések és vágyak tovább él-nek az idôskorban is.

Egy 1000 fôs (nemre, életkorra, településre és isko-lai végzettségre) reprezentatív mintán vizsgáltuk aversengési attitûdöket. A mintát három korcsoportraosztottuk és azon belül az idôsek csoportját (65 év fe-lettiek) két alcsoportra (65–75 és 75 év feletti) csoport-ra. Megvizsgáltuk a versengési attitûdöket (Orosz,Fülöp, 2018), valamint a gyôzelemmel és a vesztésselvaló megküzdés stratégiáit (Fülöp és Berkics, 2007),valamint ezek összefüggéseit több mentális (pl. szo-rongás, depresszió, észlelt stressz) és szomatikus (pl.ELEF) egészségmutatóval, és számos pszichés pro-tektív faktorrral (pl. pozitivitás, reziliencia, mentáliserô). Az elôadás ismerteti az idôsek csoportjára vo-natkozó eredményeket. Az eredmények szerint azúgynevezett önfejlesztô versengés és a komplex ver-sengô attitûdök nagyobb pszichés és szomatikusegészséggel járnak együtt idôskorban.

8E#��2��5��2��D9

Gácser Magdolna1,2

1 Cordelia Alapítvány a Szervezett Erôszak Áldozataiért Budapest;2 Békés Megyei Központi Kórház, [email protected]

Az utóbbi években igen sok magyar próbál külföldönszerencsét. Vannak, akik családdal teszik ezt. A kül-földön élés során általában drasztikus személyiség-változás megy végbe. A beilleszkedéshez elengedhe-tetlen az adott ország kulturális ismerete, a kulturálistanulás, kommunikáció, szokások elsajátítása. A kul-túrsokk kihozza az emberbôl a türelmetlenséget, han-gulatingadozást, stressz tüneteket.

Hosszas távollét után több technikai nehézséggelés különbözô érzésekkel kell megküzdenie annak,aki visszatérô lesz. Elôjön a „kettôs honvágy”, ezolyan, mintha megrekednének a két ország között.Fordított kultúrsokk alakul ki. A hazatérés egybengyászfolyamat is. Egy ideig még a saját otthonban iskívülállóvá lehet válni.

Családok esetében a gyermekeket még erôsebbenmegérintik ezek a változások. Probléma lehet a kö-zösségváltás, az új iskolába/óvodába adaptálódás ésaz egyes országok oktatási gyakorlatainak eltérése. Aserdülôk érzékenysége fokozza a pszichés terhelése-ket, melyek különbözô zavarokat okozhatnak.

��


39

8&��2��!��%��)+�9��6 !��

Gajdos Ágoston, Magyar ErzsébetDE Klinikai Központ, Pszichiátria Tanszék, [email protected]

Ha egy verbális terápiákra épített pszichoterápiásrendszer mûködését nonverbális technikákra alapo-zó módszerekkel is kiegészítjük, akkor a lélektani téremberre gyakorolt hatása a maga teljességében ki-bontakozhat. Mûvészeti jellegû terápiás módszerek-kel az emberi életproblémák többsége megjeleníthe-tô, feldolgozása segíthetô. A pszichoterápiás rend-szerbe ágyazott mûvészeti terápia további fontoselônye, hogy az egyéni és a csoportos pszichés folya-matok személyiségbe integrálását is elôsegíti. A képifeldolgozás feszültségoldó ereje, a szimbólumképzéstranszformáló hatása rendszeres mûvészeti csoport-terápiás ülések sorozatában élhetô meg igazán. Elmé-leti munkánk során több hónapon át követtük mû-vészeti terápiás csoportunk tagjainak belsô pszichésfejlôdését, miközben a mûvészeti terápiás megköze-lítés a teljes formálódó pszichoterápiás rezsim hoz-záadott értékévé, stabilizáló tényezôjévé is vált. A fo-lyamatot kísérô mikro- és makroszervezeti változá-sokat és az ezzel párhuzamban zajló identitásképzô-dést a csoporttagok saját rajzaiból összeállított soro-zat illusztrálja.

-��M�� %�� %�� ; �� #�� %��

Galderisi SilvanaUniversity of Campania, Naples, Italy

Despite the availability of effective treatment tools,schizophrenia outcome has not significantly impro-ved. Schizophrenia still is a major cause of disability,poor quality of life and premature death, and pre-sents considerable social and economic costs.

Studies aimed at identifying variables with a signifi-cant impact on schizophrenia outcome indicate thatearly intervention, adherence to treatment as well asintegrated and personalized treatment programs areneeded to improve this unsatisfactory picture.However, research findings relevant to average onsetschizophrenia may not extend to late and very lateonset schizophrenia, that show different clinical,neurocognitive and neurobiological characteristics ascompared to average onset schizophrenia.

Medical comorbidities are also an important fac-tor contributing to the poor outcome of the disorder.Cardiovascular, respiratory and infectious diseasesare frequent physical comorbid conditions with anegative impact on both quality of life and mortalityrates. The excess mortality persists in later life, witha possible shift in causes of death, due to a decreasein the number of excess life-years lost due to suicideand accidents, and an increase of excess life-yearslost due to neoplasms, heart diseases, and respiratorydiseases. Factors contributing to the high rates ofphysical comorbidities are not entirely known. Ho-wever, several modifiable factors, such as life styles,under-diagnosis and under-treatment of comorbidconditions, which largely contribute to shorten thelife expectancy of people with schizophrenia, areknown and should be targeted by appropriate pre-vention and intervention programs.

The large number of variables influencing schi-zophrenia outcome, and the complex relationshipsamong them and with functioning, strongly supportthe need of integrated and personalized treatmentpackages as standard care for people with schizoph-renia. More research in elderly people is needed,including trials assessing effectiveness of differentantipsychotics and psychosocial programs. Availabledata suggest that the number of variables affectingoutcome is even greater than in other life epochs,thus making personalized and integrated treatmentsthe most appropriate strategy.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

40

' ��%��$��2��!� �#��*� ��-��B��#��(��#�)#�� !��'�� # !� � ��+��

Gallai Mária1, Miklósi Mónika1, Szabó Marianna2,Tremmel Noémi3, Margetán Rita31 Heim Pál Gyermekkórház és Rendelôintézet,

Mentálhigiéniai Központ, Budapest;2 University of Sydney, Australia, Sydney;3 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, [email protected]

Háttér: A sajátos nevelési igényû gyermekek szülei je-lentôsen nagyobb szülôi stresszt élnek át a tipikusanfejlôdô gyermekek szüleihez képest. A gyermek spe-ciális ellátása, a gyakori viselkedési problémák meg-oldása napi szintû, jelentôs stresszt okoznak a szülôkszámára. A gyermek ellátása jelentôs többletkiadás-sal jár, miközben a család bevétele többnyire vissza-esik. A napi problémákon túlmutatóan a szülôknekvisszatérô aggodalmaik vannak a gyermekük jövôjé-vel kapcsolatban: vajon hogy fog a gyermekük bol-dogulni felnôttként, mi lesz vele, amikor a szülôk márnem tudják ôket segíteni? Ezek együttesen súlyos,krónikus stresszt tartanak fenn, mely a szülôk men-tális egészségét jelentôsen rontják. A romló lelki álla-pot pedig tovább rontja a fokozott szülôi feladatok-nak való megfelelést, a szülôi hatékonyságot.

A korábban alkalmazott szülôsegítô tréningektöbbsége a szülôi készségeket fejleszti a gyermekjobb ellátása céljából. Az utóbbi idôben dolgozták kia szülôi szükségletekre fókuszáló mindfulness alapúszülôtréninget, mely a vizsgálatok szerint hatékony-nak bizonyult a szülôi stressz csökkentésében és aszülôi hatékonyság növelésében.

Cél és módszer: A Heim Pál Országos Gyermek-gyógyászati Intézet Mentálhigiéniai KözpontjábanMagyarországon elôször szerveztünk szülôk számá-ra mindfulness alapú szülôtréninget. Eddig két alka-lommal tartottunk 8 hetes szülôtréninget, melyen 7-7szülô vett részt. Az elsô csoport során megvalósítha-tósági tanulmányt végeztünk. Megvalósíthatóságivizsgálatunk célja volt a mindfulness alapú szülôtré-ning elfogadhatóságának, alkalmazhatóságánakvizsgálata hazánkban.

Eredmények: Eredményeink azt jelzik, hogy amindfulness alapú szülôtréning alkalmazhatónakbizonyult az államilag finanszírozott ambuláns ellá-tás kereteiben. A tréningen részt vevô szülôk mind-egyike számára elfogadható és hasznos volt. A részle-tes elsô interjú fontos és hatékony eszköze a résztve-vôk kiválasztásának.

&�� )��!�� +�5��%!��

Galsi GabriellaSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szegedgalsigabriella1@gmailcom

A legutóbbi évek tanulmányai szerint a fényterápianem csak szezonális affektív zavarban (SAD: seasonalaffective disdorder), hanem az évszakoktól függetlendepresszív zavarokban is hatékony. A perinatálisidôszakban fellépô depresszió kezelése sajátos kihí-vásokat jelent, hiszen az anya mellett figyelembe kellvenni a magzat és/vagy az újszülött egészségi állapo-tát is. A gyógyszeres kezelés megfontolt körültekintéstigényel, hiszen az minden esetben átjut a placentánés megjelenik az anyatejben. Az édesanyáknak pediglegtöbbször averziója van a gyógyszeres kezelésselszemben.

A perinatalis depresszió kezelésének elsô válasz-tandó alternatívája lehet a fényterápia. A retinába ér-kezô fotonok az idegpályákon keresztül a tobozmi-rigybe jutnak. Itt termelôdik a melatonin, ami az al-vási ritmust közvetlenül szabályozza, a szerotonin-anyagcserét pedig közvetve befolyásolja. A kezeléssorán a reggeli órákban, napi fél órán át tartó, 10 ezerluxos, fehér, fluoreszcens megvilágítást javasolt al-kalmazni. A fénydoboz nem melegít, nem bocsát kiUV- és infrasugarakat. A kezelésnek abszolút ellenja-vallata nincs. Általában 10–15 alkalom szükséges, akúrát többször is ismételni lehet. Alkalmazható mo-noterápiában, de kombinálni lehet gyógyszerrel éspszichoterápiával is.

��


41

&�� !�� !��!��

Gazdag Gábor1, Mersich Beatrix2, Sebestyén Gábor3,Asztalos Márton4, Korcsog Péter5

1 Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Pszichiátriai és AddiktológiaiCentrum, Budapest;

2 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;3 Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai osztály,

Zalaegerszeg;4 Department of Psychiatry, Aalborg University Hospital, Aalborg;5 Pszichiátriai osztály, Általános kórház – Svet zdravia a.s.,

Rimaszombat, Szlová[email protected]

Az elektrokonvulzív terápia (ECT), a pszichiátria egyikleghatékonyabb és egyben legellentmondásosabbkezelési módszere. A görcskezelés módszerének fel-fedezése egy magyar pszichiáter, Meduna Lászlónevéhez fûzôdik. Az elektromos úton történô görcs-keltést pedig 2 olasz pszichiáter, Cerletti és Bini alkal-mazta elôször éppen 80 éve. Az ECT Magyarországihasználata az elmúlt két évtizedben folyamatoscsökkenést mutat, miközben Európa egyes országai-ban a használata növekszik, más országokban pedigfolyamatosan magas. A kerekasztal-beszélgetésenezeknek a különbségeknek az okaira keressük a ma-gyarázatot. Közelebbrôl összehasonlítjuk a magyar-országi és a dániai ECT használati gyakorlatot, illetvea szakembereknek, betegeknek és a laikusoknak amódszerrel kapcsolatos attitûdjét. A médiának és azantipszichiátriai mozgalomnak a módszerrôl kiala-kult képre gyakorolt hatását is megbeszéljük. Megkí-sérlünk magyarázatot találni a magyarországi hasz-nálatban mutatkozó jelentôs különbségekre is. Végülkörüljárjuk, hogy milyen nehézségekkel kell meg-küzdeni annak az osztályvezetônek, aki alkalmazniakarja a módszert az osztályán.

&� �#)� �� 6 !��D� 0�� *�� ! C�� (�!/.��

Gerevich JózsefAddiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Sok alkotó követte nyomon saját betegségét, szelle-mi és testi leépülését a mûvészet eszközeivel. LovisCorinth, Otto Dix és Anton Räderscheidt német fes-tôknél, Tom Greenshields angol, Wolfgang AichingerKassek osztrák szobrásznál bal oldali végtagbénuláslépett fel, amelyet követôen önarcképeken és másmédiumokon, például úgynevezett „neurológiai fóli-ókon”, folyamatosan rögzítették fizikai és lelkiálla-potukat. William Utermohlen amerikai festô, azt kö-vetôen, hogy Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála,szintén önarcképein dokumentálta saját szellemi le-épülésének folyamatát. Ritka jelenség a mûvészettörténetében, hogy egy festô múzsájával teszi ugyan-ezt; Ferdinand Hodler (1853–1918) svájci festô kény-szeres következetességgel kísérte végig múzsája,kedvese, a nála húsz évvel fiatalabb Valentine Godé-Darel emlôrákjának valamennyi stádiumát a festmé-nyein, egészen az asszony haláláig. Hodler elôtt többfestô is lefestette kedvesét a halálhoz vezetô úton.Például Claude Monet elsô feleségét, Camille-LéonieDoncieux-t festette le a halottas ágyán (1879), de nemkészített sorozatot a folyamat különbözô stádiumai-ról. Az elôadásban – pszichobiográfiai adatok, naplóés levelezés alapján felvetem azt a kérdést, hogyHodlert mi késztette erre. A kérdésre a válasz egyrésztHodler élettörténetében (a halálhoz való személyesviszony korai kialakulásában), másrészt a Godé-Darellel folytatott kapcsolat jellegzetességeiben ta-lálható. Az élettörténet ismeretében arra a következ-tetésre juthatunk, hogy Hodler félt az érzelmi közel-ségtôl. 1914. február 21-én Godé-Darelen masztektó-miát, emlôeltávolítást hajtottak végre. A mûtét elôttés után képek sorozatával örökítette meg a festô ked-vese betegségének egyes stádiumait. A festményekenmegjelenik a múló idô, a halálközelség gondolata;Hodler ezeken a képeken próbálta megemészteni amegemészthetetlent, felkészülni a tragikus végkime-netelre. Godé-Darel arca egyre vékonyabb, sápad-tabb, transzparensebb és kétségbeesettebb. E festmé-nyek révén próbált a festô helyet találni magának (azô szavaival) „az élet vertikumától a halál horizontjá-ig” tartó átmeneti térben.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

42

��!�� 2��#��!��+�4�� -�� ) ��

Gerevich JózsefAddiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Pszichiátria és irodalom viszonyának tisztázásához avallomásos költészet képviselôinek pszichobiográfiaielemzése tanulsággal szolgálhat. Több okból is. Egy-részt ismert tény, hogy az amerikai vallomásos köl-tôk (Robert Lowell, Anne Sexton, Sylvia Plath, JohnBerryman) valamennyien pszichiátriai vagy addikto-lógiai kezelés alatt álltak, sôt túlnyomó többségüköngyilkossággal fejezte be az életét. Ez alól a magyarvallomásos költô, József Attila, az orosz Szergej Jesze-nyin, vagy az osztrák Georg Trakl sem kivétel. A vallo-másosság elméleti és fogalmi alapjai Szent Ágostonignyúlnak vissza, nála alakul ki önálló mûfajként, majdJean-Jacques Rousseau Vallomások címû mûvévelválik a modern szubjektumélmény által meghatáro-zott irodalom forrásává.

Az ún. „vallomásos költôk” közül irodalmi jelentô-sége miatt és a vizsgálhatóság (az elérhetô dokumen-tumok száma és minôsége) szempontjából kiemel-kedik Sylvia Plath (1932–1963) esete. Ahhoz képest,mennyire jelentôs életmûvet alkotott, és mekkoraPlath-kultusz alakult ki az elmúlt ötven évben, a be-tegsége és mûvészete közötti összefüggések vizsgála-ta mindmáig elhanyagolt terület maradt.

A szimpózium arra a kérdésre keresi a választ, van-eösszefüggés Sylvia Plath irodalmi munkássága éspszichiátriai betegsége között; betegsége kialakulá-sában, öngyilkos viselkedésében, illetve írói szociali-zációjában milyen szerepet játszottak a szülei, férje,Ted Hughes, illetve a kezelôorvosai és terapeutái.

A felvetett kérdésekre négy elôadásban keressük aválaszokat:

Matuszka Balázs: Áttekintve az üvegburán – Az él-ménytôl az indulatig: A szülôkkel szembeni érzelmekelaborációja Sylvia Plath mûvészetében

Ocsovai Dóra: Isten és ördög – Ted Hughes kettôsszerepe Sylvia Plath életében és halálában

Zsédel Krisztina: A kreativitás „ára”? Prediktív ésprotektív faktorok Sylvia Plath öngyilkosságában

Gerevich József: Valóság és fikció hasonlóságai éskülönbségei Sylvia Plath írásaiban.

N/��$��#�!#�!�� )4�� )# � �%��!��!� ��!#��

Vajda Dóra1, Gonda Xénia2

1 SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest;2 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A depresszió elôfordulása 2-es típusú cukorbetegség-ben (T2DM) kétszer gyakoribb, mint az átlagnépes-ségben. T2DM-mel diagnosztizált betegek komorbiddepressziója kedvezôtlen klinikai diabetológiai pro-fillal, így rosszabb glikémiás kontrollal, az egészségeséletmóddal kapcsolatos elôírások betartásának ne-hézségével, és a hosszú távú gyógyszeres kezelésselvaló együttmûködés csökkenésével társul. A két be-tegség közti összefüggésben élettani, pszichológiaiés viselkedéses tényezôk egyaránt kulcsszerepet ját-szanak. Bár a két betegség közti kétirányú kapcsolatnem teljesen tisztázott, az viszont bizonyos, hogyegyüttes jelenlétük esetén kezelésük nehezített, ésadditív hatásuk növekvô egészségügyi kiadásokhoz éshosszú távú káros következményekhez (pl. demen-cia, stroke, mortalitás) vezet. Mindezt figyelembevéve a komorbid depresszió kezelése létfontosságú acukorbetegek klinikai ellátása szempontjából. Vizs-gálatok alátámasztják az integratív szemléletben zaj-ló, a két betegséget együttesen kezelô intervenciókhatékonyságát és jelentôségét. Az antidepresszívgyógyszerekkel történô kezelés elôsegíti a diabéteszkedvezôbb kimenetelét, azonban a gyógyszermel-lékhatások és a diabétesz szempontjából nemkívána-tos endokrin eltérések minimalizálása végett a meg-felelô pszichofarmakon (pl. bupropion) kiválasztásakiemelt fontosságú. Farmakoterápián kívül a pszi-choterápiás beavatkozások, így a kognitív viselkedés-terápia, a kollaboratív ellátás, az interperszonálisterápia és a testmozgás intervenciós programokeredményessége bizonyított a depresszív tünetekenyhítésében, az öngondoskodás és a funkcionalitásjavításában. A két betegség közti összefüggés feltárá-sára irányuló jelenleg zajló kutatások újabb kérdé-sekre és nézôpontokra (pl. diabétesz és depressziókronoterápiás kezelése) hívják fel a figyelmet. Mind-ez arra mutat, hogy további vizsgálatok szükségeseka 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió köztikölcsönhatás mechanizmusainak feltárására, melyismeretek nagymértékben elôsegítenék a diabéteszés a komorbid depresszió minél hatékonyabb keze-lésének kidolgozását. A poszter a diabétesz és a dep-resszió összefüggésének hátterében álló okokat, va-lamint a komorbid depressziós és 2-es típusú diabé-tesz farmakoterápiás és pszichoterápiás kezelésénekirányelveit foglalja össze.

��


43

=��#��4Gonda Xénia az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja és az Embe-ri Erôforrások Minisztériumának Új Nemzeti Kiválóság Programja(ÚNKP-18-4-SE-33,) támogatásában részesül.

&�<J@O�� O"�#!�!�� )+��#� ��##��%2##��#�� !��#��%��!��

Gonda Xénia1,2,3, Eszlári Nóra2,3,4, Sütöri Sára4,Gál Zsófia4, Koncz Szabolcs4, Kumar Sahel4,Baksa Dániel2,4,5, Petschner Péter2,3,4,Juhász Gabriella2,4,5,6, Bagdy György2,3,4

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai

Kutatócsoport, Magyar Tudományos Akadémia,Semmelweis Egyetem, Budapest;

3 NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport,Budapest;

4 SE Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest;5 SE-NAP 2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutató Csoport,

Budapest;6 Neuroscience and Psychiatry Unit, University of Manchester,

and Manchester Academic Health Sciences Centre, [email protected]

A CNR1 receptor az obezitás farmakológiai kezelésé-nek egyik legígéretesebb célpontja volt, azonban azantagonista rimonabant súlyos pszichés mellékhatá-sokat okozott, és az öngyilkosság kockázatát is fo-kozta. Jelen vizsgálatban a CNR1 gén rs7766029 poli-morfizmusának öngyilkossági kockázattal összefüg-gô szorongásos és depressziós fenotípusokra gyako-rolt hatását vizsgáltuk közelmúltbeli stresszel inter-akcióban.

Módszer: 2206 személy esetében elvégeztük a CNR1rs7766029 polimorfizmus genotipizálását. Az öngyil-kossággal összefüggô szorongásos és hangulati feno-típusokat a Rövid Tünetlista (Brief Symptom Inven-tory, BSI) segítségével, a közelmúltbeli stresszorokata Fenyegetô Élmények Listája (List of ThreateningExperiences) segítségével mértük. Az adatokat lineá-ris regressziós modellekkel elemeztük, az egyesfenotípusok esetében külön vizsgáltuk a gén–kör-nyezet interakció hatását.

Eredmények: A CNR1 rs7766029 a közelmúltbelistresszel interakcióban szignifikáns hatást gyakorolta „halállal kapcsolatos gondolatokra” (p<0,001), az„élet befejezésével kapcsolatos gondolatokra”(p=0,041), a „jövôvel kapcsolatos reménytelenségre”(p=0,048), az „értéktelenség érzésére” (p=0,034), míga szorongásos tünetekkel nem volt szignifikánsösszefüggés.

Diszkusszió: A CNR1 receptor vizsgált variánsastressz esetén szignifikáns hatást gyakorolt számoshangulati fenotípusra, melyek együtt jelentôsen fo-kozhatják az öngyilkosság kockázatát, míg a szoron-gásos tünetekre nem fejtett ki hatást. Az eredményeknemcsak a CNR1 receptoron ható gyógyszerek mel-lékhatásai és kockázata szempontjából fontosak, defelvetik e receptor lehetséges gyógyszercélpont sze-

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

44

repét a hangulatzavarok és a szuicid kockázat keze-lésében, és fontos ismereteket nyújtanak az endokan-nabinoid rendszer hangulati tünetek és öngyilkossá-gi kockázat hátterében betöltött szerepével kapcso-latban is.

=��#��4A kutatás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja (GX), az EmberiErôforrások Minisztériumának Új Nemzeti Kiválóság Programja(ÚNKP-18-4-SE-33, GX), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport); aNemzeti Agykutatási Program (2017-1.2.1-NKP-2017-00002;KTIA_13_NAPA-II/14), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (KTIA_NAP_13-1-2013- 0001), és a Magyar Tudományos Akadémia, aNemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Semmelweis Egyetem és a Nem-zeti Agykutatási Program (KTIA_NAP_13-2- 2015-0001) (MTA-SE-NAP B Genetic Brain Imaging Migraine Research Group) támogatá-sával valósult meg.

�� #�� %�� %�� #�� #��7��

Gál Zsófia1, Gonda Xénia2,3,4, Kumar Sahel1,Petschner Péter1,2, Baksa Daniel1,5, Hullám Gábor2,6,Millinghoffer András2,6,3, Bagdy György1,2,3,Juhász Gabriella1,2,5,7

1 Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy,Semmelweis University, Budapest;

2 MTA-SE Neuropsychopharmacology and NeurochemistryResearch Group, Hungarian Academy of Sciences,Semmelweis University, Budapest;

3 NAP-2-SE New Antidepressant Target Research Group,Semmelweis University, Budapest;

4 Department of Psychiatry and Psychotherapy, SemmelweisUniversity, Budapest;

5 SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group,Hungarian Brain Research Program, Budapest;

6 Department of Measurement and Information Systems, BudapestUniversity of Technology and Economics, Budapest;

7 Neuroscience and Psychiatry Unit, The University of Manchesterand Manchester Academic Health Sciences Centre, Manchester

[email protected]

Introduction: Migraine is a neurological disordercharacterized by serious headache with unilateralpulsating pain, nausea and photophobia. Migrainealso shows significant comorbidity with psychiatricconditions, like depression suggesting a shared back-ground. To better characterize genetic determinantsof the disease we investigated loci and their vicinityproposed by a recent GWAS study in our Europeancohort.

Methods: We collected genomic data and relevantbackground information with brief standard ques-tionnaires from 1824 participants in Budapest and inManchester (aged between 18-60 in both gender).Genotyping was implemented using Illumina’sCoreExom PsychChip. We performed statisticalanalyses in the combined- and subpopulationsusing Plink software separately for the loci and their10k bp vicinity. As post-hoc test Bayesian structurelearning algorithm was used to reveal the relevanceof the found polymorphisms for migraine.

Results: We found only 6 single nucleotide poly-morphisms (SNP) in the combined-population whichshowed significant (p<0.05) main effect and could bereplicated both in Budapest and in Manchester. All 6SNPs are encoded in chromosome 1, from them 5are located in intergenic regions and one is residewithin the PRDM16 gene. Based on the odds ratios(OR) of the SNPs 3 were characterized as protectivefactors (OR<1) and 2 could be considered as riskfactors for migraine (OR>1). The only polymorphismthat could be associated with a gene was in theintronic region of the PR domain zinc finger protein16 (PRDM16) and showed an OR higher than 1. Post-

��


45

hoc test confirmed the relevance of the identifiedSNPs.

Conclusion: Our results indicate that only 6 poly-morphisms could be reliably replicated of the pre-vious findings of a large GWAS study for migraine.Interestingly, based on literature data none of thesepolymorphisms are associated with depression sug-gesting that migraine phenotype may have its owngenetic background unrelated to depression.

&��;��#��4The study was supported by KTIA_13_NAP-A-II/14, KTIA_NAP_13-2-2015-0001, 2017-1.2.1-NKP-2017-00002; KTIA_NAP_13-1-2013-0001); LSHM-CT-2004-503474; KTIA_NAP_13-2-2015-0001; UNKP-17-4-I-SE-8, UNKP-17-4-BME-115 and BME FIKP-BIO. XeniaGonda is supported by the Janos Bolyai Research Fellowship of theHungarian Academy of Sciences and the New National ExcellenceProgram of the Ministry of Human Capacities (ÚNKP-18-4-SE-33).

�� %%�� #�� ; �� %�� 4�&�� #��

Kumar Sahel1, Gonda Xénia2,3,4, Gál Zsófia1,Petschner Péter1,4, Baksa Dániel1,5, Hullám Gábor4,6,Millinghoffer András4,3,6, Bagdy György1,3,4,Juhász Gabriella1,4,5,7

1 Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmacy,Semmelweis University, Budapest;

2 Department of Psychiatry and Psychotherapy,Semmelweis University, Budapest;

3 NAP-2-SE New Antidepressant Target Research Group,Semmelweis University, Budapest;

4 MTA-SE Neuropsychopharmacology and NeurochemistryResearch Group, Hungarian Academy of Sciences,Semmelweis University, Budapest;

5 SE-NAP2 Genetic Brain Imaging Migraine Research Group,Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University,Budapest;

6 Department of Measurement and Information Systems,Budapest University of Technology and Economics, Budapest;

7 Neuroscience and Psychiatry Unit, The University of Manchesterand Manchester Academic Health Sciences Centre, Manchester

[email protected]

Introduction: Migraine is a common neurologicaldisorder with a complex pathophysiology. Many fac-tors play a role in its background and it is influencedamongst other things by stress and depression. Inthe present study we investigated single-nucleotide-polymorphisms within 38 loci previously proposedby a large GWAS study for migraine in interactionwith depression.

Methods: Patients were recruited from GreaterManchester, United Kingdom and Budapest, Hun-gary. Validated questionnaires were completed toevaluate the phenotypes migraine and depression.DNA was extracted from buccal mucosa cells andgenotyping was conducted by Illumina's CoreExomPsychChip. Single nucleotide polymorphisms within10kb bp vicinity of the original loci were investi-gated. Statistical analysis was performed with PLINKsoftware using logistic regression models with addi-tive genetic effects.

Results: Altogether 51 polymorphisms showed aninteraction effect with lifetime depression (p<0.05)on migraine, among them 26 intronic and onedownstream gene variant for the ADGRL2 (LPHN2)gene, encoding the latrophilin 2 receptor. Another22 intergenic SNPs were also identified on chromo-some 1 showing an interaction with depression onmigraine. Two SNPs were found within the REST/NRSF gene, one from the 3’ untranslated region ofthe gene. Almost all gene variants were risk factorsshowing an odds ratio >1.

Conclusion: Our results indicate that polymor-phisms in the ADGRL2 & REST/NRSF genes may be

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

46

responsible for migraine in interaction with depres-sion.

&��;��#��4The study was supported by KTIA_13_NAP-A-II/14, KTIA_NAP_13-2-2015-0001, 2017-1.2.1-NKP-2017-00002; KTIA_NAP_13-1-2013-0001); LSHM-CT-2004-503474; KTIA_NAP_13-2-2015-0001; UNKP-17-4-I-SE-8, UNKP-17-4-BME-115 and BME FIKP-BIO. XeniaGonda is supported by the Janos Bolyai Research Fellowship of theHungarian Academy of Sciences and the New National ExcellenceProgram of the Ministry of Human Capacities (ÚNKP-18-4-SE-33)

-��&��'�#�� B��)��)��-� �� 5'�� # !�!��!��&�� )# � �B��

Gyôrffy DóraPAMOK, Gyô[email protected]

Részlegünkön problémás alkoholfogyasztó, alkohol-függô, legtöbbször sokszorosan visszaesô, betegségüktesti szövôdményeivel küzdô, szociálisan elszigetelô-dô, egzisztenciális válsághelyzetben lévô beteg em-berekkel foglalkozunk.

Betegeink általában aktív addiktológiai részlegünk-rôl érkeznek, elôzetes egyeztetés alapján, a kijózano-dás, a delíriumból „ébredés” után.

A kezelésre való jelentkezés önkéntes, feltételezveaz alkohol-absztinencia fenntartásának ôszinte vá-gyát. A kezelés idôtartama változó. A programok fo-lyamatosan haladnak, ebbe kapcsolódnak be, illetveerrôl kapcsolódnak le betegeink.

Feladatunk, a szomatikus állapotjavulás támoga-tásán túl (szükség szerinti kivizsgálás, életmódváltás,rendszeresség, testedzés, kímélô vagy senior jóga); abeteg alkohollal való viszonyának feltárása, a beteg-ség „kitanulása”; józan gondolkodás igényének támo-gatása; betegségtudat és -belátás kialakítása, illetvemélyítése; józan életre felkészítés, családba és mun-kahelyre történô visszatérés elôkészítése. A betegekszocioterápiás, addiktológiai, önismereti és kommu-nikációs tréning-foglalkozásokon túl mûvészeti terá-piákon vesznek részt (képzômûvészeti-, mese-, ze-neterápia, néprajzi ihletésû foglalkoztatás).

Részlegünkön hetente egyszer helyet kap a kórháziAA, és Al-Anon csoport is.

Igyekszünk híd lenni hazafelé, az életük felé, ön-maguk felé.

��


47

��

Gyôrffy ZsuzsaSE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetés: A gyógyítók jóllétének vizsgálatában a ki-égés rendkívül fontos kérdés. Az aktuális kutatásokegy része az egészségügyi dolgozók kiégésnek jelleg-zetességeire, más részük pedig a kiégés következmé-nyeire fókuszál. A megelôzéssel kapcsolatos írásokszáma is növekedésnek indult, így e terület is hang-súlyos részét képezi a téma szakirodalmának. Elô-adásomban a hazai helyzetkép felrajzolása mellett azegyéni megelôzés lehetséges útjaira is fel kívánomhívni a figyelmet.

Minta és módszer: 2017-ben lefolytatott online,reprezentatív, hazai orvoskutatás (n=5013) alapjánbemutatni a kiégés-mutatók alakulását, valamint emutatók és a munkavégzés körülményei közöttiösszefüggéseket. Célul tûzzük ki továbbá a 2013-asorvoskutatás eredményeivel való összevetést, vala-mint a kiégés és a reziliencia potenciális kapcsolatá-nak vizsgálatát.

Eredmények: A 2013-as adatokkal való összevetés-ben az emocionális kimerülés és a teljesítményvesz-tés közepes és magas aránya megközelítôleg hason-lóan alakult (49% vs. 49,9%, illetve 65,1% vs. 68,9%).A deperszonalizáció esetében a 2013-as adatokhozképest (49%) csökkenést tapasztaltunk (38,9%). A ki-égésben a legérintettebb a legfiatalabb orvosi kor-osztály (<35) és a kiégés az életkor elôrehaladtávalcsökken. A fekvôbeteg-ellátásban dolgozók, a többmunkahelyen helytállók és a rendszeresen ügyelôkkörében magasabb a kiégés. A 2017-es kutatás ered-ményei azt mutatják, hogy az átlag alatti (49,6%) ésaz átlag feletti (50,4%) reziliencia pontszámok ha-sonló eloszlást mutatnak. Többváltozós elemzésünkmegmutatta, hogy a reziliencia hiánya fontos predik-tora az emocionális kimerülés, a deperszonalizációés a teljesítménycsökkenés közepes és magas fak-torainak.

Következtetések: Eredményeink azt mutatják, hogya kiégés alakulásában a belsô erôforrásoknak, a rugal-mas megküzdésnek és a rezilienciának kulcsszerepevan. Mindennek fényében kiemelt jelentôségûek azonkiégés-megelôzô programok, amelyekben a hangsúlynem a környezeti tényezôk megváltoztatásán, ha-nem az egyéni reziliencia fejlesztésén vannak. A ki-égés-megelôzés pozitív pszichológiai módszerekenalapuló megközelítésében a hangsúly a jóllétre, azörömállapot növelésére kerül, elsôsorban a pozitívérzelmek, az elmélyülés és a pozitív kapcsolatok se-gítségével.

��

Gyôri Dóra1, Farkas Bernadett Frida2,Horváth Lili Olga1,3, Mészáros Gergely4,5,Szentiványi Dóra1, Balázs Judit3,5

1 ELTE PPK, Pszichológiai Doktori Iskola,Fejlôdés- és Gyermekklinikai Program, Budapest;

2 SE ÁOK, Budapest;3 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Fejlôdés- és Klinikai

Gyermekpszichológia Tanszék, Budapest;4 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest;5 Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,

[email protected]

Háttér: A nem-szuicidális önsértés (non-suicidalselfinjury: NSSI) jelensége bekerült a Diagnostic andStatistical Manual of Mental Disorders 5. kiadásának(DSM-5, APA, 2013) további kutatást igénylô fejeze-tébe. Korábbi vizsgálati eredmények hangsúlyozzák,hogy a különbözô pszichiátriai zavarok jelentôsenrontják az egyén szubjektív életminôségét (Quality ofLife: QoL), ugyanakkor az NSSI és a QoL összefüggé-seinek vizsgálatában eddig kevés kutatási eredményszületett.

Célkitûzés: Serdülôk mintáján az NSSI és a QoLközötti összefüggések vizsgálata, különös tekintettela nem és a komorbid mentális zavarok szerepére.

Módszer: A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kór-házban 202 pszichiátriai osztályon bent fekvô, vala-mint budapesti középiskolából 161, 13–18 éves ser-dülôt vontunk be. Alkalmazott eszközök: Demográ-fiai adatlap, Gyermek Mini International Neuro-psychiatric Interview (Gyermek M.I.N.I.) strukturáltdiagnosztikai interjú, Szándékos Önsértés Kérdôív(Delibery Self Harm Inventory: DSHI), Életminôségkérdôív (Invertar Lebensqualitat Kindern undJugendlichen: ILK). Az adatok elemzése leíró statisz-tika, Mann-Whitney U teszt, Khi négyzet próba,Pearson korreláció és mediátor modellsegítségéveltörtént.

Eredmények: Az NSSI-t elkövetôk esetében szigni-fikánsan rosszabb a QoL az NSSI-t nem elkövetôkhözképest (U = 7484,500 z = -7,527 p <0,001). Az NSSI-telkövetô klinikai csoport QoL-ja szignifikánsanrosszabb az NSSI-t elkövetô kontrollcsoporthoz ké-pest az általános QoL (U = 933,500 z = -4,703p<0,001), az idegi-lelki állapot (U = 986,000 z = -4,449p<0,001), az iskola (U = 1057,500 z = -4,084 p<0,001),a család (U = 1188,500 z = -3,456 p<0,001) és kortárs-kapcsolatok (U = 1307,000 z = -2,873 p<0,05) terüle-tén. Nincs szignifikáns nemi különbség az NSSI-telkövetô serdülôk QoL-nek megítélésében (U =1746,500 z = -1,043 p>0,05). Az NSSI legszorosabbösszefüggése a QoL vizsgálatát érintôen az idegi-lel-

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

48

ki állapot területével található r = 0,415 p<0,001. Amentális zavarok és az NSSI közötti kapcsolatot szig-nifikánsan mediálja a QoL.

Következtetés: Vizsgálatunk felhívja a szakembe-rek figyelmét az alacsonyabb QoL-ra az NSSI-t elkö-vetôk körében. Fontos a pszichiátriai zavarok mie-lôbbi felismerésére és kezelése, hiszen ezek jelentôsencsökkentik a szubjektív QoL-t, amely növelheti azNSSI elôfordulási gyakoriságát.

�� Ezt a munkát az OTKA K108336 pályázat támogatta. Balázs Judit Bo-lyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásában részesült.

��!�"�� #��#��$��

Hajduska-Dér Bálint, Unoka Zsolt, Biró Gergely,Egervári LucaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterá-piás Klinikáján 2017. szeptember óta alkalmazzuk acsoport sématerápiát, mint pszichoterápiás mód-szert. A csoport sématerápia alapjait Joan Farrel ésIda Shaw alkotta meg Jeffrey Younggal együttmûköd-ve, majd az elmúlt 30 évben, több nemzetközileg iselismert sématerapeutával közösen fejlesztették to-vább a technikát.

A sématerápia egyik legerôteljesebb hatótényezô-jének tekinthetjük – a sémamód modell mellett – aterapeuta limitált szülôi újragondoskodását. A cso-portterápiás formában ez kiegészül szocializációs ésemocionális tanulási formákkal, amiben szerepetjátszik a csoporthoz („családhoz”) tartozás, valaminta csoporttársakkal („testvérekkel”) való interakció is.A rendszerben a két csoportvezetô („szülô”) képesegyszerre figyelni az egyénekre és csoportra egy-aránt, valamint az individuális hangokat egységgékovácsolni, ami ezáltal többé válik, mint a részeinekösszessége. Elôadásunkban esetpéldákon keresztülérzékeltetjük, hogy a csoporton belül a biztonság,valamint a szabad kifejezés iránti szükségletet mi-képpen erôsíti a csoportvezetôk feladatmegosztása.Ebben a formában, a terápia során, míg egyikük egyegyénre vagy a csoport egy kisebb részére fókuszál, amásik terapeuta folyamatosan odafigyel a csoporttöbbi részére, reagál a megjelenô sémamódokra. Acsoportkohéziót erôsíti a csoportvezetôk univerzali-tásra való törekvése, amivel elérik, hogy a magukat„rossznak”, „kívülállónak” érzô páciensek megta-pasztalhassák a csoporton belül szükségleteik jogos-ságát. Az elôadásban bemutatjuk a terapeuták másikfontos szerepkörét a „Jó Szülôi” mód mellett, azEgészséges Felnôtt módot, amivel mintát adnak apácienseknek, saját Egészséges Felnôtt módjuk meg-alapozására. Az Egészséges Felnôtt mód modellálá-sának egyik módszere a két terapeuta nyílt, csoportelôtt zajló interakciója, amiben a csoportvezetôk, acsoportfolyamat részeként bennük megjelenô séma-módok felismerésére és megszólítására törekednek.

A jól mûködô csoport fontos része tehát a két cso-portvezetô együttmûködése, amivel létrehozhatják abiztonságos „családi” légkört, így a páciensek képes-sé válnak Sérülékeny Gyermek módjuk megélésére,elfogadására, valamint Egészséges Felnôtt módjukfejlesztésére. Elôadásunkban esetpéldákon keresztülbemutatjuk, hogy a kettôs vezetésû csoport sémate-

��


49

rápia milyen jelenségek réven eredményesebb azegy terapeuta által vezetett terápiás formához ké-pest, amit a témában végzett hatásvizsgálatok is iga-zolnak.

%��$��!�%�� #�� &��$��#�#��&$��

Hajduska-Dér Bálint1, Kiss Gábor2, Vicsi Klára2,Simon Lajos1

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, [email protected]

Az utóbbi hat évben a BME Távközlési és Médiainfor-matikai Tanszékével közösen végzett kutatásunkbandepressziós páciensek hangelemzéses vizsgálatát vé-geztük, egy gépi tanuló eljáráson alapuló szûrôrend-szer kidolgozása céljából. Kutatásunk elsô szakaszá-ban pszichiáter szakorvosok által korábban már majordepresszióval diagnosztizált, illetve a 63 pontos BeckDepresszió Skálán (BDI) több mint 15 pontot elért be-tegekkel egy 5 perces szabad beszélgetést, és egy rövidmese felolvasását rögzítettük. Az eddigi vizsgálatoksorán több szignifikáns különbséget is találtunk a dep-ressziós és egészséges beszédhang között: az alapfrek-vencia, elsô formáns-frekvencia, felolvasás idôtartam,szünethossz, szünetarány, beszédtempó, artikulációstempó, alaphang szórás és alaphang tartomány te-kintetében (p=0,01–0,05). Ezen adatok alapján felállí-tott regressziós rendszer, hang alapján az írásban el-ért BDI értékhez képest nôk esetében 8,23, férfiakesetében pedig 6,51 pontnyi átlagos eltéréssel becsül-te meg a BDI pontszámot. A négyzetes eltérés nôknél9,93, míg férfiaknál 7,37 pont volt. A BDI alapján arendszer 86%-os pontossággal volt képes elkülöníte-ni a depressziós és egészséges hangmintákat, súlyos-ság alapján osztályozva (egészséges, enyhe, közepes,súlyos depresszió) 69%-os pontosságot sikerült elérni.

Kutatásunk következô szakaszában neurológiai ésonkológiai háttér bevonásával, a Parkinson-kór és ahangképzô szerveket befolyásoló daganatos megbe-tegedések is a hangelemzéses vizsgálat tárgyává vál-tak. A depressziós beteg populáció további elemzé-se, az adatok pontosítása és validálása céljából, a ku-tatást a Hamilton Depresszió Skála (HAM-D) mód-szertani bevezetésével egészítjük ki. Több kutatás isigazolja, hogy a HAM-D pontosabban tudja mérni aterápiás választ, a tünetek változását a BDI-hez ké-pest, vizsgálatunkkal a gépi tanuláson alapuló, hang-elemzô rendszer további fejlesztése a célunk. Elôadá-somban szeretném bemutatni az eddigi adatgyûjtéseredményeit, a két mérôskála hangelemzésen alapu-ló összehasonlítását.

Célunk a Hamilton Depresszió Skála bevezetésé-vel a gépi tanuláson alapuló rendszerünk pontosítá-sa, objektivizálása, valamint a HAM-D skála nagyobbérzékenységét kihasználva a terápiás válasz moni-torizálása a páciensek utánkövetése során a vokáliscsatorna biomarkereinek segítségével.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

50

��#�� '��$��

Hajnáczky LillaNyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

Az idôskori demenciához társuló különféle magatar-tászavarok egyik legnagyobb kihívása a részben szui-cid késztetésbôl származó táplálkozási negativizmus.A téma jelentôségét az erre vonatkozó protokollokkidolgozatlansága, a család, valamint a teljes kezelé-si teamet terhelô pszichés stressz és az elöregedôtársadalomból fakadó növekvô incidencia emeli ki.Két eset ismertetésén keresztül mutatom be az idôs-kori táplálkozási negativizmus ellátásának komple-xitását, akadályait, illetve szakmai, valamint etikaidilemmáit, és összefoglalást nyújtok az ezzel kap-csolatos szakmai állásfoglalásokról, felmerülô aggá-lyokról.

Az ellátás során visszatérô jelleggel kellett szembe-sülnünk azzal a dilemmával, hogy alkalmazzunk-emesterséges táplálást PEG behelyezésével, illetve,hogy egyáltalán pszichiáter kompetenciája-e ebbendöntést hozni. A kezelés során folyamatos konzultá-ciót végeztünk belgyógyász, neurológus és intenzívosztályos kollégákkal, azonban az ô szakmai vélemé-nyük gyakran nem adott támpontot a döntést illetô-en. A WHO szakmai protokollja mesterséges táplálástterminális esetben nem javasol, mivel az életminôségjavulása bevezetésétôl nem várható. A demens bete-gek esetében azonban felmerül a kérdés, hogy mi te-kinthetô terminális állapotnak. Az esetek tanulsága-ként megállapítható, hogy a jelenlegi protokollok ésegészségügyi feltételek gyakran elégtelenek a súlyosállapotú demens betegek humánus ellátására, keze-lésüket széles szakmai konszenzus alapján egyezte-tett protokoll szerint, interdiszciplináris teambenlenne célszerû végezni. Az esetek várható növekvôelôfordulása miatt sürgetô feladat lenne speciálisandemens betegeket ellátó centrumok megszervezésekorai szûrôprogramokkal, antidemencia szerek kor-szerû beállításával, a család részletes felvilágosítása,tanácsadása mellett.

(��)��#��

Hal Viktor1, Hal Melinda2,1,3

1 Bajai Szent Rókus Kórház, Pszichiátriai Osztály, Baja;2 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, 4/2., Budapest;3 PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,

Pszichológiai Intézet, [email protected]

Az idôskor velejárója, hogy a testi panaszok, tüneteknehézségek egyre gyakoribbá válnak. A testi panaszoknem kizárólag gyakoriságukban, hanem a tünetekminôségében is eltérnek a más korban fellépô prob-lémákhoz képest. A testi panaszok lelki vetületei, va-lamint a lelki problémák testi megjelenési formái eb-ben a korosztályban más megközelítést igényelnek.Az eljárások különbözôsége mind az idôskori gyógy-szerhasználatot1, mind pedig a pszichoterápiás fo-lyamatot befolyásolják. Ide tartozik továbbá, hogy akezelô team attitûdje is másfajta odafigyelést igényel,amikor az idôsebb generáció tagjairól van szó. Régótaismert az a nézet, hogy az adott pszichopatológiaitünetegyüttes prognózisát befolyásolja az a kor,amelyben elôször megjelenik. Már csak ebbôl aszemléletbôl kiindulva is látható, hogy az idôskorbanmegjelenô, sokszor nem egyetlen szervrendszerre ki-terjedô fájdalom tünetcsoport lelki okai és mediálófaktorai más jelleget öltenek2, mint a fiatalkorbanmegjelenô, akár ugyanolyan differenciáldiagnoszti-kai tipológiát mutató tünetcsoport. Korunk egyik leg-sürgetôbb és legnehezebben kezelhetô problémájatársadalmunk fokozottabb elöregedése, amelyet apszichiátriai ellátásban is folyamatosan érzékelünk,egyre nagyobb nyomást helyezve a szakemberekre.Szemléletváltás és prevenció, az aktív idôskor víziójaés gyakorlati megvalósítása szükséges tehát, hogy afelvetett nehézségeket az egészségügyi rendszerbentompítani legyünk képesek. A fentebb feltett kérdé-seket fájdalom tünetcsoportokon keresztül kívánjukbemutatni, kitérve a fizikai és lelki fájdalomra ésazok mögöttes tartalmára egyaránt.

1 Maust DT, Kim HM, Seyfried LS, Chiang C, Kavanagh J, SchneiderLS & Kales HC (2015): Antipsychotics, other psychotropics, andthe risk of death in patients with dementia: number needed toharm. JAMA psychiatry, 72(5), 438–445.

2 Sheehan R, Hassiotis A, Walters K, Osborn D, Strydom A & HorsfallL (2015): Mental illness, challenging behaviour, and psychotropicdrug prescribing in people with intellectual disability: UK popula-tion based cohort study. Bmj, 351, h4326.

��


51

� �*��)&��+�!�,� �� # ��$�-��#��$��

Hal Melinda1,2,3, Hal Viktor2

1 Bajai Szent Rókus Kórház, Pszichiátriai Osztály, Baja;2 PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,

Pszichológiai Intézet, Budapest;3 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, 4/2., Budapest;[email protected]

Pozitív és folyamatos változás a tudományos szakla-pokban és ismeretterjesztô kiadványokban, hogy egy-re inkább elôtérbe kerül a tökéletes anya ideálja he-lyett az „elég jó anya” kifejezés. Azt látjuk azonban,hogy az állítás kiterjesztése a nôiségre még várat ma-gára. Talán közelebb kerülhetünk a kérdések megvá-laszolásához, amennyiben páciensek által feltett kér-déseken keresztül gondolkodunk a témáról. „Elégvagyok neki?” „Hogyan vigyem az életem, ha úgy ér-zem, szétszakadok a szerepeimben?” „El tudom visel-ni a nyomást, amely rám hárul?” Azt gondolhatnánk,hogy rendkívül egyértelmû és sokat taglalt kérdésekettettünk fel1. Amikor azonban ezekrôl gondolkozunkpszichoterápiás körülmények között, akkor legtöbbesetben elôbb érkezik a szomatikus tünet és csak ké-sôbb a megválaszolásra váró kérdés. Nagyon sok eset-ben a fenti kérdések sokkal késôbb hangoznak el,mint azt szeretnénk, ezzel meghosszabbítva a pszi-choterápiás folyamatot, vagy úgy is megfogalmazhat-juk, rontva a betegség prognózisát. Ebben az esetbenpedig már a szomatikus tünet súlyossága és életmi-nôséget rontó hatása miatt a szakembernek igazánnehéz dolga van a kezelés során. A fiatalabb korosz-tályok esetében a párválasztás problematikája éspárkapcsolati nehézségek kerülnek elôtérbe, majd acsaládalapítás, gyermekvállalás és a kis- vagy serdü-lôkorú gyermekkel való kapcsolati diszfunkciók. Azidôsebb korosztály számára azonban bizonyos élet-helyzetek lezárása, más szerepek megjelenése vagyéppen megváltozása okozza a legtöbb nehézséget2.Azt mondhatjuk, hogy a szomatizációs mintázatoknem kizárólag a nem, a személyiség-karakter struk-túra, vagy a megküzdés függvénye, hanem a kor je-lentôs szerepet játszik a klinikai szintû szomatikus éspszichopatológiai tünetegyüttesek létrejöttében. Azelôadásban esetvignettákon keresztül térünk ki aháttérben húzódó, különbözô korosztályokban jel-lemzô mechanizmusokra.

1 Koblinsky MA, Campbell OM & Harlow SD (2018): Mother andmore: a broader perspective on women’s health. In The Health OfWomen pp. 33–62, Routledge.

2 Knapen J Vancampfort, D, Moriën Y & Marchal Y (2015): Exercisetherapy improves both mental and physical health in patients withmajor depression. Disability and rehabilitation, 37(16), 1490–1495.

.�)��/$�0

Kurimay Tamás1,2,3, Hal Melinda4,5,6, Hal Viktor4

1 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest;2 Budai Egészségközpont, Budapest;3 Budai Családközpontú Lelki-egészség Centrum, Budapest;4 Bajai Szent Rókus Kórház, Pszichiátriai Osztály, Baja;5 PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai

Intézet, Budapest;6 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, 4/2., [email protected]

A workshop célja, hogy felhívjuk a figyelmet az olyanszomatikus problémák megjelenésének kezelési sa-játosságaira, amelyek mögött szexuális abúzus éskapcsolati erôszak húzódik. A fizikai és pszichés fáj-dalom összefüggését, szexuális és párkapcsolatiproblémáknak az életminôségre is gyakorolt hatásátjárjuk körbe. A traumatikus esemény gyakran egészéleten át titokban maradhat. A fájdalom szubjektívélménye mögött gyakran fel nem fedett szexuálisabúzus, kapcsolati erôszak áll, amely terápiás hely-zetben kerülhet felszínre.

Korábbi vizsgálatunk során (Hal, Hal és Purebl,2015) fejfájással összefüggô pszichológiai eltérésekrehelyeztük a hangsúlyt. Az életesemény kérdôív, rávi-lágított a kapcsolati erôszak feltárásának fontossá-gára.

A krónikus fejfájás összefüggést mutat a traumati-kus életeseménnyel és annak feldolgozási módjával.A fejfájás és kapcsolódó szomatikus zavarok, mint azIBD mindkét nem, vagy a PMS nôk esetén szinténösszefüggésben állhat traumák megjelenésével.Olyan férfiakat és nôket vizsgáltunk, akik IBD-vel di-agnosztizáltak, legnagyobb részük jelentôs mértékûfejfájást is tapasztal (G1:N=50). Második csoportunkPMS-sel küzdô nôket foglal magába, szintén jelentôsmértékû fejfájással (G2:N=50). Harmadik, kontroll-csoportunk, akik sem IBD-vel, sem PMS-sel nemküzdenek, fejfájás mértéke alacsonyabb esetükben(G3:N=50). Életminôség vizsgálatot, a fájdalom fel-mérését, szorongás és depresszió mérésére alkalmaseszközöket és a szexualitásra, szexuális diszfunkció-ra vonatkozó eljárásokat alkalmaztunk. Eredménye-ink szerint a szomatikus panasz jellege összefüggéstmutat a korábban átélt trauma szubjektív reprezen-tációjával és az ehhez kapcsolódó érzelmekkel. Iro-dalmi adatokkal egyezôen szignifikáns összefüggésttaláltunk a trauma és a szexuális diszfunkció jellegeközött (Frazier, 2001; Itzin, 2018; Van der Kolk, 2017).Jelentôs mértékû szexuális diszfunkciót tapasztaltunka két klinikai csoportban, amely a teljes aszexuálismagatartástól az orgazmuszavarokig és fájdalmas kö-zösülésig terjed. A páciens számára szubjektív meg-élésében agresszívnek, illetve szexuális jellegûnekszámító traumák erôteljesebb hatást fejtenek ki a

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

52

szomatikus probléma, a testi és lelki fájdalom és a sze-xuális diszfunkció megjelenésében egyaránt (Spiegel,2016). A kapcsolati traumák intenzívebben jelennekmeg a várandósság alatt, és elsôsorban a szülés körülerôsödnek fel.

Esetrészleteken keresztül kívánjuk bemutatni aproblémakört és várjuk, a jelenlévôk klinikai tapasz-talatait.

1 �� &�� &��$��$��

Hamvas Edina Antónia, Hajnal András,Fekete Sándor, Tényi TamásPTE Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

Az elôadás elsô része egy olyan felmérés eredményeitismerteti, mely az idôs, demens betegek ápolásávalkapcsolatos pszichés megterhelések feltérképezéséttûzte ki céljául. Az adatok felvétele kérdôíves mód-szerrel történt, a vizsgálatba akut, illetve krónikus bel-gyógyászati osztályokon, valamint gerontopszichiát-riai osztályon dolgozó szakembereket, továbbá de-mens betegeket gondozó hozzátartozókat vontunkbe. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az intéz-ményi keretek között dolgozókat elsôsorban a kiégésjelenségkörébe sorolható tünetek, reakciók jellemzik,addig a hozzátartozók körében az agresszív indula-tok felerôsödése, valamint a bûntudat érzése a meg-határozó lelki nehézség.

Az elôadás második részében néhány példa, eset-részlet vázolásán keresztül a bûntudat és a kiégés fel-oldási lehetôségeit, a hatékony megküzdési formá-kat, valamint a rekreáció jelentôségét kívánjuk be-mutatni.

�� A szerzôket a Nemzeti Agykutatási Program KTIA-13-NAP-A-II/12(2018–2022) és a Kiválósági Centrum Pályázat 2018-2019 támogatta.

��


53

Hungarica

2��& �� '��$��'&�'� � ��3��

Hamvas SzilárdSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A mindennapi klinikai gyakorlatban gyakran „futok”bele olyan gyógyszerelésekbe, melyekkel nem tudokegyetérteni, hovatovább egyes esetekben az is felme-rül, vajon etikus-e, megfelel-e a „nil nocere” elvének?Az esetek jelentôs részében a páciens olyan diagnó-zisokat (is) kap, melyek az adott gyógyszerelés indi-káltságát igazolják. A probléma ezzel csak az, hogyezek a diagnózisok a gyógyszereléshez és nem a pá-ciens pszichés zavarához vannak igazítva.

A pszichiátriai diagnózisok sok tekintetben szak-mai közmegegyezésen alapulnak, de ez még nem jo-gosíthat arra, hogy ennek kereteit szabadon tágítsuk.Feltételezem, hogy senki nem akar ártani a betegei-nek, sôt bizonyos esetekben éppen a beteg érdekeitszolgálja a diagnosztikai kozmetikázás. Néha mégisazt gondolom, terápiás tehetetlenségünkben elkese-redett megoldásokhoz nyúlunk, melyek nem szolgál-ják a páciensek valódi igényeit, érdekeit.

Elsôsorban az antipszichotikumok felesleges hasz-nálatára utalok, másodsorban a hangulatstabilizálókhasználatára. Gyakori, hogy Érzelmileg Labilis Sze-mélyiség Zavar esetén a páciens Bipoláris Affektív Za-var, esetleg Akut és átmeneti pszichotikus zavar vagyEgyéb nem-organikus pszichotikus rendellenességdiagnózist kap, feltehetôen azért, hogy hangulatsta-bilizálót, vagy antipszichotikumot kaphasson. Ha-sonló diagnózisokat látok Depresszió, Szomatizációszavar, Hypochondriasis esetén.

Elôadásomban röviden kitérek néhány általam fon-tosnak tartott differenciáldiagnosztikai szempontra(pl. a betegség hosszmetszeti lefutása, életvezetés,gyerekkori traumatizáció, kötôdési zavarok, koraién-védô mechanizmusok használatának vizsgálatasegíthet az Érzelmileg Labilis Személyiség Zavar ésBipoláris Affektív Zavar elkülönítésében), néhány be-tegség biológiai természetébôl fakadó gyógyszervá-lasztási szempontra (pl. az antipszichotikumok ha-tásmechanizmusuknál fogva csökkentik a motivációt,érdeklôdést, örömérzésre való képességet, ezáltalantipszichotikumok depresszióban való alkalmazá-sának jogosultsága kérdéses, továbbá erôs szedatívhatású antipszichotikumok okozta fáradékonyságtünete félrevezetô lehet). Gondolataim alátámasztá-sa céljából felvillantok néhány esetet. Bizonyára van-nak helyzetek, amikor nem lehet mást tenni, mintoff-label gyógyszerezni vagy a diagnózist kozmetikáz-ni. Ez esetben is gondoljunk egy szándékosan tévesdiagnózis félrevezetô és/vagy stigmatizáló hatására.

�� '�� &�� $��

Hárdi LillaCordelia Alapítvány a Szervezett Erôszak Áldozataiért, [email protected]

A segítô szakemberek munkájában egyre nagyobbjelentôséget kap a segítôk segítése, vagy – a szép ma-gyar kifejezést használva – a „hivatásgondozás”.

Több mint 10 éve végzünk szupervíziós tevékeny-séget menekültügyben segítô szakemberek körébena vikárius traumák és a kiégés megelôzése céljából.

Havonta egy alkalommal találkozunk segítô teamek-ben dolgozó szociális munkásokkal, egészségügyiszakemberekkel, korábban a menekültügyben dol-gozó szakemberekkel, hogy a pszichés megterheléscsökkentése folyamatos legyen.

Az ülések két szupervizorral folynak másfél órában:egy hosszabb verbális és egy rövidebb non-verbálisvagy relaxációs szakasszal. Az aktuális problémák,konfliktusok megbeszélése, kezelése és eseteken ke-resztül a személyzet traumáinak feltárása, megbeszé-lése sok tudattalan traumatikus folyamatot hoz fel-színre. Az elhárítások, ellenállások feldolgozása vitá-lis a munkacsoport közös munkája szempontjából.

A team összetartozásának élménye, annak folya-matos erôsítése is fontos a csoport holding funkció-jának megtartása miatt.

A szupervíziós tevékenység folyamatos pszicho-edukációt is biztosít a pszichológiai kulturáltságszintjének folyamatos növelése céljából.

A rendszeres szupervízió hozzájárul a szakemberekfluktuációjának csökkentéséhez. A személyzet önis-meretének fokozása, a traumakezelés terheinek meg-osztása erôsíti a munkacsoportot és ellenállóbbá te-szi a kiégés veszélyével szemben.

,� ��#� ��#��$��

Harmatta JánosOrszágos Orvosi Rehabilitációs Intézet Pszichoszomatikusés Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály „Tündérhegy”, [email protected]

Az idôsek számaránya fokozatosan nô a népesség kö-rében és ez a pszichoterápiás ellátás számára is kihí-vást jelent. Freud még 1905-ben meglehetôsen szkep-tikusan nyilatkozott az idôsek pszichoanalízisét ille-tôen, éppen a reflexivitást, a megújulásra való képes-séget hiányolva. Az azóta eltelt idôben a terápiásmódszerek fejlôdésével ez a tartózkodás csökkent,újabban pedig éppen idôskorban alkalmazható terá-piás modifikációk alakultak ki.

Idôskorban az élettörténet terhe, a veszteségek, acsökkenô teljesítôképesség, a csökkenô életperspek-tíva mind speciális problémát jelentenek. A testi kor-látozottságok, adott esetben a demencia pedig a testiállapotot határozhatják meg.

Az idôskori depressztió, a szuicid gondolatok és afelerôsödô szorongás napi szinten képes megkeserí-teni az idôs ember és környezete életét.

Pszichodinamikus terápia esetében részben szük-séges figyelemmel lenni az idôs ember korából faka-dó speciális problémájára, a „belsô öregedés”-re,másrészt pedig a terápiás folyamat módosulására, afordított áttételre, a terapeuta saját hozzáállására azöregséghez, a nárcisztikus szükségletekkel való bá-násmódra, a veszteség feldolgozásra és a napi célki-tûzések fontosságára.

76 éves depressziós és szuicidveszélyes pácienspszichodinamikus terápiáját mutatom be, különöstekintettel a veszteség-feldolgozásra és a pszichésteljesítôképesség helyreállítására.

,��#��#��45��6��(((��

János HarmattaInstitutul National de Reabilitare Medicala,sectia de reabilitare Psihosomatica si de Psihoterapie„Tündérhegy”, [email protected]

Cresterea progresivã a numãrului vârstnicilor în cad-rul populatiei generale prezintã o provocare si pentruasistenta psihoterapeuticã. Freud încã în 1905 a fostsceptic în privinta psihanalizei vârstnicilor, lipsindu-le tocmai reflexivitatea si capacitatea de reînoire.Dupã trecerea anilor, paralel cu dezvoltarea metode-lor psihoterapeutice acea reticentã s-a diminuat, ca,în vremurile noastre sã aparã modificãri terapeuticeaplicabile si în rândul vârstnicilor.

La vârsta a 3-a „bagajul istoriei de viatã”, pierde-rile, diminuarea capacitãtilor si a perspectivei vietiireprezintã toate probleme speciale. Handicapurilecorporale, uneori dementa, pot determina la rândullor starea fizicã.

Depresia vârstnicilor, ideile autolitice, aparitia siaccentuarea anxietãtii pot deranja viata atât a vârst-nicului, cât si a anturajului.

În cadrul terapiei psihodinamice trebuie sã tintimproblemele speciale ale îmbãtrânirii, a secãtuiriilãuntrice, iar pe de altã parte trebuie sã fim atenti lamodificarea cursului terapeutice, la contratransferulterapeutului fatã de îmbãtrânirea proprie, la necesi-tatea unui comportament care sã satisfacã laturanarcisicã, la prelucrarea pierderilor si la împortantascopurilor cotidiene.

Prezint în lucrarea mea terapia psihodinamicã alunui pacient depresiv de 76 de ani, cu mare risc sui-cidar, concentrându-mã îndeosebi pe prelucrareapierderii si pe restabilirea capacitãtilor psihice.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

54

��


55

Hungarica

�� 7��'��#��

Hegedûs IldikóCordelia Alapítvány a Szervezett Erôszak Áldozatiért, [email protected]

Az egyéni terápiás kapcsolat/tanácsadás hagyomá-nyosan két ember kommunikációján alapszik, a ver-bális és metakommunikáció számtalan, nem kisrészben tudattalan csatornáján zajlik. Tolmács bevo-nása esetén – bármennyire törekszik is akár a „tiszta”fordításra – egy harmadik személy is bekerül a hely-zetbe, ami a dinamikát erôsen befolyásolja, az átté-teli-viszontáttételi folyamatok bonyolult szövedékéthozhatja létre.

Tolmácsainknak nem csak a verbális tartalmat,hanem a szavak komplex jelentését, hátterét, adottesetben apró utalásokat is és a metakommunikációtis közvetíteni kell tudni, ami csak az adott kultúrákszokás- és értékrendjének, gondolkodásmódjánakbelsô ismeretében valósulhat meg. Manapság szo-kássá is vált a ’tolmács’ helyett az ’interkulturálisközvetítô’ megnevezés.

Technikailag a szóról-szóra fordítást preferáljuk,bár jól ismert és gyakorlott kolléga esetén bizonyosrészek narratív fordítási technikával is elfogadhatók.

Fontos a tolmácsok komoly képzése, részükrôlmind a pszichopatológia, mind a terápiás folyamatalapszintû értése, de ugyanannyira a stabil személyi-ség és az önreflexióra való képesség, a saját traumásmúlt feldolgozottsága.

A helyzet a terapeuta számára is kihívást jelent, pl.amikor súlyosan traumatizált páciensek esetén oly-kor az áldozat – elkövetô – megmentô szerepek leké-pezôdnek a terápiás helyzetben, vagy ha a tolmács ésa terapeuta ellentétes viszonáttételi fixációba kerül.Tudni kell „hátra lépni” és „középen maradni”, akontrollt megtartani, mert a felelôsség végül is a te-rapeutáé.

*�� +�!8��'

Hegedûs Orsolya1, Vidomusz Réka1,Dallos Gyöngyvér2,1, Kellner András1

1 Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,Budapest;

2 ELTE PPK Pszichológia Intézet Fejlôdés- és KlinikaiGyermekpszichológia Tanszék, Budapest

[email protected]

Háttér: Gyermekpszichiátriai munkánk során gyakrantalálkozunk ti-tünetekkel. Az egyszerû tiek a gyerme-kek számára gyakran nem feltûnôek, megjelenésükhullámzó. Pácienseink gyakran beszámolnak arról,hogy környezetük hívja fel a figyelmüket a tikekre, ezzavarja ôket, funkciókárosodás, komorbid pszichiát-riai problémák jelennek meg. Az utóbbi években el-terjedt a pszichózisra igen magas kockázatú állapot(UHR-P) kifejezés, melyre jellemzô: szokatlan gon-dolati tartalmak vagy nem teljes meggyôzôdéssel je-lentkezô téveszmék, és/vagy perceptuális torzításokvagy hallucináció megtartott belátás mellett, és/vagydezorganizált kommunikáció, ami még érthetô.

Esettanulmány: Egy 16 éves fiú esetét mutatjuk be,aki sürgôsséggel érkezett ambulanciánkra édesanyjakezdeményezésére, mert aznap rosszul érezte magát,sírt, nem tudott felkelni, nem ment iskolába. Az ex-ploráció során egyszerû vokális tikek fennállásárólszámolt be, melyeket elmondása szerint társai utá-noznak, ezzel ôt kigúnyolják. Utóbbi feltevését álta-lában megkérdôjelezte, azonban alternatív magyará-zatot nem talált. Ennek talaján depressziós tünetekalakultak ki. Akut veszélyeztetô tünetet nem láttunk.Pszichológiai ellátásba irányítottuk. Hangulata az el-következô három hétben romlott, tikek fennállásávalkapcsolatban bizonytalanság merült fel, így hospitali-záció mellett döntöttünk. Obszervációja során a tikekhátterének feltérképezése, hangulatának, viselkedé-sének, társas kapcsolatainak megfigyelése volt a cél.Tünetelemzés, pszichológiai vizsgálat (kérdôívek,tesztek), illetve videóelemzés történt. Tik-tünetek sema megfigyelés alatt, sem a bekért videókon nem je-lentkeztek, a heteroanamnézis sem erôsítette megezek fennállását. Vizsgálataink során paranoid gon-dolkodás, a realitásfunkció romló tendenciája, vonat-koztatásos tartalmak kerültek felszínre, melyek valóditik-tünetek nélkül, ezek feltételezett meglétére vo-natkozóan jelentek meg. Antipszichotikum terápiátkezdtünk, egyéni pszichoterápia indult. A fiatal után-követése folyamatos, az utóbbi három hónapbangondolkodásában tartalmi zavar nem tárható fel, ál-lapota kompenzált, pszichózisba fordulás nem tör-tént.

Konklúzió: Az eset bemutatása révén az UHR-P ko-rai felismerésének fontosságára és nehézségeire hív-

juk fel a figyelmet. Az UHR-P azonosítása teret engedaz adekvát korai intervenciók alkalmazásának, ígyfontos szerepe lehet a másodlagos prevencióban és akésôbbi prognózis alakulásában.

��"�� #�� &��$��&$��

Hegyi-Valics AndreaPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Részleg, Gyô[email protected]

A Gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Zrínyi ut-cai Addiktológiai Rehabilitációs Részleg februárbanalakult meg. Elsôsorban szenvedélybetegek gyógyítá-sával foglalkozunk, akiknek nagy része alkoholbeteg.A betegek általában aktív osztályról kerülnek a rész-legre, de vannak visszatérô betegeink is.

A betegek gyógyítása nagyrészt csoportterápiákraépül (addiktológiai-, kommunikációs-, mûvészeti-,mesecsoport), amelyek mellett az ápolók is tartanakfoglalkozásokat.

A foglalkozások szerves részeként jött létre a Kalen-dáriumi csoport. Elmélete a mûvészeti terápiákonalapul, melynek fô vetülete, a természettel való össz-hang felidézése. A foglalkozás népi hagyományokraépül, az évszakokat, hónapokat követi; megemléke-zünk jeles napokról, valamint a kreatív gyakorlati te-vékenység e témákra fókuszál. A hónapok, évszakoklelki-testi vetülete, a természettel való összhangmegteremtése iránti aktivitás jó hatással van a bete-gek gyógyulási folyamatára, rehabilitációjára.

A kreatív alkotás folyamatában megszületô mûvek-nek a környezet által történt elismerése és elismerte-tése, további pozitív hatású elem, s eza pszichiátriaibetegséggel élô személyekben feléleszti az alkotáso-kon keresztül történô önkifejezés lehetôségét.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

56

��


57

Hungarica

"�� &��$��&$��

Hegyi-Valics AndreaPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Részleg, Gyô[email protected]

A Gyôri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Zrínyi ut-cai Addiktológiai Rehabilitációs Részlege 2016. febru-ár 15-én alakult meg. Elsôsorban szenvedélybetegekgyógyításával foglalkozunk, akiknek nagy része alko-holbeteg. A betegek általában aktív osztályról kerül-nek a részlegre, de vannak visszatérô betegeink is.

A betegek gyógyítása nagyrészt csoportterápiákraépül, amelyen a nôvérek is részt vesznek. A rendsze-res csoportterápiák (addiktológiai, kommunikáció,mûvészeti, mese) mellett, a nôvérek is tartanak fog-lalkozásokat. Ezen foglalkozások keretében történikszínezés, rajzolás és egyéb foglalkoztatás. A szokásosdokumentációkon kívül speciális dokumentációkkalis rendelkezünk, amelyek között vannak olyan felada-tok, amiket szintén csoportosan oldanak meg a bete-gek, pl. napi és heti terv elkészítése. Ezeknek a köve-tése, felmerülô kérdések megválaszolása szintén anôvérek feladatkörébe tartozik.

Az osztály megalakulásával szinte egy idôben jöttlétre a Kalendáriumi foglalkozás, melynek elmélete amûvészeti terápiákon alapszik. A Kalendárium a ter-mészettel való összhang felidézése. Népi hagyomány-ra épül, az évszakokat, hónapokat követi. A foglalko-zás idejére esô jeles napokról megemlékezünk, ésezekkel kapcsolatosan zajlik a kreatív gyakorlati tevé-kenység. A hónapok, évszakok lelki-testi vetülete, atermészettel való összhang megteremtése iránti akti-vitás jó hatással van a betegek gyógyulási folyamatá-ra, rehabilitációjára.

A kreatív alkotás folyamata és a létrehozott alkotá-soknak a környezet által történt elismerése és elis-mertetése további pozitív hatású elem. A pszichiátriaibetegséggel élô személyekben újraéleszti a lehetôsé-get – az alkotásokon keresztül – az önkifejezésre.

Javulás tapasztalható a beszédkészség és problé-mamegoldó képesség területén is, akár a közügyekrugalmas intézésében, vagy a családon belüli konf-liktuskezelésben.

Mindezek apró, fontos lépések az alkoholmenteséletmód eléréséhez.

��932�:�� 7��#� ��& ��#�� $��$�

Hermán Levente, Zsigmond Réka Ildikó,Réthelyi János MiklósSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Akut Osztály,[email protected]

Bevezetés: Az anti-NMDAR encephalitis egy autoim-mun agyvelôgyulladás, amely rendszerint pszichiát-riai tünetekkel kezdôdik, habár az esetek többségé-ben késôbb neurológiai tünetek is megjelennek. Apáciensek nagy része elsô kórházi kezelése soránpszichiátriai osztályra kerül, ahol elsô pszichotikusállapotnak megfelelô kivizsgálásban és terápiábanrészesülnek. Az antitestek, amelyek a betegség kiala-kulásáért felelôsek, az esetek többségében egy Ma-gyarországon elérhetô laboratóriumi vizsgálat soránazonosíthatóak a beteg szérumából. Az esetek kis ré-szében az antitestek csak a liquorból azonosítható-ak. A betegség plazmaferezisre és immunszupresszívterápiára jól reagál, azonban adekvát terápia nélkülgyakran fatális.

A kutatás célja: Kutatásunk célja, hogy elsô pszicho-tikus epizódon átesô betegek szérummintáit szûrjükanti-NMDAR antitestekre. Emellett két aspecifikus,de szenzitív indirekt immunfluoreszcens vizsgálattalterveztünk kimutatni olyan még nem ismert, de po-tenciálisan patogén antitesteket, amelyek a pszichi-átriai tünetek hátterében állhatnak.

Módszerek: 2017-ben és 2018 elsô felében 27, elsôpszichózis miatt kórházi kezelés alatt álló betegetvontunk be a vizsgálatba a Semmelweis EgyetemPszichiátriai Klinikájáról. A levett mintákat centrifu-gáltuk, majd ezt követôen a szérumokat lefagyasz-tottuk és –80 Celsius fokon tároltuk. A mintákatEUROIMMUN fluoreszcens szövettenyészetekenteszteltük. Emellett két, nem-specifikus immunoló-giai vizsgálatot is végeztünk majom cerebellum, illet-ve patkány hippocampus metszeteken, hogy igazol-juk még nem ismert antitestek jelenlétét a szérum-ban. Ezen antitestek részletesebb vizsgálata nem volta jelen kutatás része. 27, nem és kor alapján illesztettkontrollszemélyt terveztünk bevonni a vizsgálatba.

Eredmények: A 27 bevont páciens vizsgált vérmin-táinak egyike sem igazolt anti-NMDAR antitesteket.11 páciens széruma mutatott neuroendothel festô-dést az indirekt immunfluoreszcens vizsgálat során,illetve további 9 mintán láttunk egyéb aspecifikusfestôdést. A kontrollszemélyek bevonása és a mintákvizsgálata jelenleg folyamatban van.

Összefoglalás: Bár kutatásunk anti-NDMAR anti-testeket nem igazolt a vizsgált betegek körében, a pá-ciensek több mint felénél találtunk különbözô jellegû

autoimmun aktivitást az indirekt immunfluoreszcensvizsgálattal. Ezen eredmények jelentôsége még kér-déses, a minták fagyasztása lehetôséget ad a jövôbenpontos antitestek azonosítására.

8�'� �7��'�� &�� #��)�$�

Hernádi IstvánPTE Idegtudományi Centrum, Szentágothai Kutatóközpont,Transzlációs Idegtudományi Kutatócsoport, Pé[email protected]

A fôemlôsök a transzlációs orvosbiológiai kutatásokfontos alanyai. Felhasználásukra továbbra is szükségvan a humánspecifikus, széles néprétegeket érintô, ésa mai napig megoldatlan betegségek etiológiájánakjobb megismerésére, illetve új terápiák fejlesztésére.A kognitív hanyatlás az egyik legjelentôsebb humán-egészségügyi probléma világszerte. A kognitív funk-ciók hanyatlásával járó megbetegedések (pl.: Alzhei-mer-kór) kezelése azonban jelenleg még nem meg-oldott. A jelenleg rendelkezésre álló állatkísérletesmodellek nem, vagy csak részben mutatnak jó pre-dikciót az emberi kognitív mûködések és a neuro-kognitív zavarok vizsgálatára. Ez az arány rágcsálókesetében csupán 20–30%-ra becsülhetô, míg fôemlô-sök esetében ez meghaladja a 80%-ot. A neurokogni-tív zavarok korai szûrésében több humán klinikaikutatásban már sikeresen alkalmazott pszichomoto-ros vigilancia teszt (PVT), egyedülálló módon méri afenntartott figyelmi funkciókat verbális elemek nél-kül, és jelen hipotézisünk szerint a fôemlôsök bevo-násával nagy transzlációs hatékonyság elérését is le-hetôvé teheti. Jelen vizsgálatsorozatunkban fiatalegészséges, valamint idôs egészséges és demenciávalélô humán önkéntesek és nem-humán fôemlôsök(rhesus makákó majmok) bevonásával a közelmúlt-ban egy saját procedurális tesztcsomagot fejlesztet-tünk. Az eredmények alapján a várakozási idô növe-lésével markáns expektancia-hatást és reakcióidôgyorsulást értünk el. Ez a feladatmegoldási stratégiaa nem-humán fôemlôsök és az emberek között meg-egyezô volt. A nem-humán fôemlôsökön farmakoló-giailag (szkopolaminnal) indukált reverzibilis amné-zia-modellben a feladatmegoldás romlása hasonlóvolt, mint ahogyan azt a természetes öregedésbenmegfigyeltük. A PVT teszt validitását rágcsáló model-len is ellenôriztük, ahol a természetes öregedés szin-tén jól transzlálható modellt eredményezett. Össze-foglalva, a laboratóriumunkban beállított PVT tesztalkalmas lehet a kognitív teljesítményt javító ható-anyagok farmakológiai rontó ágens nélkül történôtovábbi vizsgálatára fôemlôsökön és rágcsálókonegyaránt.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

58

��


59

Hungarica

��3&��$�� -�7��

Hidasi Zoltán, Balogh Lívia, Brindza Nóra,Fullajtár Máté, Simor Attila, Tombor László,Csukly GáborSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A Semmelweis Egyetem ÁOK Pszichiátriai és Pszicho-terápiás Klinikán mûködô Memória Ambulancia akognitív zavarok és ezzel összefüggô neuropszichiát-riai és idôskori pszichiátriai zavarok ellátását végzi.Célkitûzései közé tartozik az enyhe kognitív zavar ésa demenciák korai felismerése mellett a minél kora-ibb és hatékonyabb terápiás lehetôségek megterve-zése. Emellett az egyetemi hármas követelményrend-szer alapján fontosnak tartjuk a klinika kutatási ésoktatási tevékenységében való részvételt is. A páci-enseket elôjegyzés alapján, kidolgozott diagnosztikaialgoritmus szerint fogadjuk. A kivizsgálás ambulánskeretek mellett gyakran klinikánk NeuropszichiátriaiOsztályával való szoros együttmûködésben, osztá-lyos vagy nappali kórházas körülmények között tör-ténik. A kivizsgálást, a terápia beállítását követôen apáciensek egy részénél további kontrollt is végzünk.Az elmúlt egy évben az ambulancián 557 ellátás tör-tént, ami 303 páciens vizsgálatát jelentette, közülük194 személy újonnan megjelenô páciens volt. A diag-nózisokban az Alzheimer-kór, egyéb demenciák ésaz enyhe kognitív zavar mellett számos affektív diag-nózis is megjelenik, ami jól mutatja az ambulanciamunkájának széleskörû idôskori pszichiátriai profil-ját. Az elmúlt idôszakban az ambulanciát érintôentöbb infrastrukturális fejlesztés történt. Aktuális te-vékenységünk mellett terveinkrôl is beszámolunk.

� ��-��$�� ;��)�� !��<��=��

Hidvéginé, Adorján Líviany. törvényszéki bíró, Budapest

A munkacsoportban az Egészségügyi Törvény azonfejezeteivel foglalkozunk, amelyek az ellátás, illetve akezelés visszautasítását szabályozzák. Ezek közül ki-emelt témák:

1. A cselekvôképes betegek ellátás visszautasításá-nak joga, és korlátai (Egészségügyi törvény 20. §)

2. A cselekvôképességükben korlátozott betegek jo-ga az orvosi ellátás visszautasításához. (Egészségügyitörvény 21. §)

3. Az eutanázia és a pallíatív medicina viszonya ésjogszabályi feltételei.

4. A cselekvôképes személyek elôzetes nyilatkoza-tai késôbbi cselekvôképtelenségük esetére.

5. Az elôzetes jognyilatkozat intézménye a PolgáriTörvénykönyben (Ptk 2:39–2:41 §)

6. Elôzetes jognyilatkozat Living Will (Élô végren-delet) az Egészségügyi Törvényben (Eütv 20–24. §)

• Az „Élô végrendelet” feltételei, formái, kezelése,életbeléptetése.

• A pszichiáterek szerepe a cselekvôképességükbenkorlátozott személyek jognyilatkozatainak érté-kelése során.

7. Az Alkotmánybíróság Határozata az Elôzetes jog-nyilatkozat feltételeinek megváltoztatásáról (24/2014/VII.22/AB)

8. Az ellátás visszautasításának viszonya az orvosokellátási kötelezettségéhez.

9. Az elôzetes jognyilatkozatok visszavonása.

8#��#� �� #�� &�#�� &)�$�� &��

Horváth András1,2, Szûcs Anna1, Nagy Ferenc3,Lückl János3, Hidasi Zoltán4, Csukly Gábor4,Barcs Gábor1, Kamondi Anita1

1 Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Budapest;2 SE Anatómiai, Szövet- és Fejlôdéstani Intézet, Budapest;3 Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Kaposvár;4 SE ÁOK, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: Az Alzheimer-betegség kognitív hanyatlás-sal leggyakoribb oka. Növekvô számú vizsgálat utalarra, hogy az epilepsziás aktivitás és az alvászavaroka betegség jelentôs komorbid tényezôi, mindazonál-tal relevanciájuk a betegség patogenezisében nemtisztázott. Vizsgálataink célja, hogy megbecsüljük abetegséghez társult epilepsziás mûködészavar pre-valenciáját és jellemzôit, a strukturális alvásváltozá-sok fenomenológiáját, továbbá ezek hatásait a kog-nitív hanyatlás progressziójára.

Módszer: Vizsgálatunkban 30 Alzheimer-kórbanszenvedô beteget 24 órás EEG-vel vizsgáltunk, majdezek eredményeit kontrollcsoporttal vetettük össze.A betegeket 3 éven keresztül neuropszichológiai vizs-gálatokkal követtük. Leírtuk az epileptiform EEG-ak-tivitás térbeli és idôbeli jellemzôit. A makrostruktu-rális alvásjellemzôk adatait ANOVA elemzéssel ha-sonlítottuk a kontrollcsoporthoz, azok összefüggéseita neuropszichológiai mutatókkal Pearson-korrelá-cióval hasonlítottuk össze. A 3 éves követés soránrepeated measure általános lineáris modellel elemez-tük az alvásváltozások és az epileptiform EEG-aktivi-tás hatását a kognitív hanyatlás progressziójára.

Eredmények: Epilepsziás rohamokat igazoltunk abetegek negyedénél, míg epileptiform EEG-tevékeny-séget a betegek felénél. Az epilepsziás rohamokat isprodukáló betegek epidemiológiai és klinikai szem-pontból nem különböztek azoktól a betegektôl, aholrohamok nem voltak azonosíthatóak, de az EEG po-zitív volt. Az epileptiform tevékenység fôként (82%-ban) alvás alatt jelentkezett, frontotemporális bal ol-dali túlsúlyú eloszlást mutatott. Az S1 stádium szig-nifikánsan emelkedett volt, míg az S3 csökkentAlzheimer-betegek esetében (p értékek<0,001). A be-tegségprogresszió szempontjából az epileptiformaktivitás megléte 2,5-szörösére növelte a kognitív ha-nyatlás sebességét a 3 éves követés során (p: 0,011),míg az alvásváltozások közül a korai REM redukcióbizonyult prognosztikus markernek (p<0,001),amelynek mértéke erôsen korrelált a progresszió se-bességével (r:+0,61; p<0,001).

Konklúzió: Az epilepsziás mûködészavar az Alzhei-mer-betegség gyakori komorbid tényezôje, amely

szignifikánsan gyorsítja a kognitív hanyatlás prog-resszióját. Feltételezhetô, hogy a betegség esetében azepileptiform EEG-mintázat szenzitíven jelzi az epi-lepszia meglétét. Az alvásmintázat felületessé válásaés a lassú hullámú alvás eltûnése a betegség koraidiagnosztikus markere, míg a korai REM-redukció agyorsult kognitív hanyatlás fontos prognosztikus jel-zôje.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

60

��


61

Hungarica

9�� -��'��#� ��#��&��

Horváth Lili Olga1,2, Gyôri Dóra2,1, Mészáros Gergely3,4,Szentiványi Dóra2,1, Balázs Judit1,4

1 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Budapest;2 ELTE Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest;3 SE Doktori Iskola, Budapest;4 Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,

[email protected]

Bevezetô: A nem-szuicidális önsértés (nonsuicidalself-injury, NSSI) széles körben érinti a klinikai ésnem-klinikai serdülôpopulációt. Kialakulásában,fennmaradásában a stresszkeltô életesemények mindproximális, mind disztális rizikófaktorként szerepetjátszhatnak.

Cél: Célunk az NSSI prevalenciájának felméréseserdülôk klinikai és kontrollpopulációjában, vala-mint, hogy feltárjuk az NSSI és az életeseményekösszefüggéseit és a pszichés zavarok esetleges me-diáló szerepét a két jelenség kapcsolatában.

Módszer: 13–18 éves serdülôket vontunk be klini-kai csoportként (N=202) a Vadaskert Kórház akut ser-dülô osztályáról, kontrollcsoportként (N=161) buda-pesti iskolák 8–11. osztályaiból. Jelen vizsgálathoz aDeliberate Self-Harm Inventory és az ÉleteseményLista kérdôívet, és a Gyermek Mini InternationalNeuropsychiatric Interview diagnosztikus interjútvettük fel. Az adatokat SPSS Statistics 20.0 program-mal elemeztük.

Eredmények: A klinikai csoport 53%-a, a kontroll-csoport 23,6%-a számolt be NSSI-rôl. Az életesemé-nyek közül a klinikai csoportban az NSSI-vel közvet-len kapcsolatban állt a szülôkkel való probléma(=0,661; p<0,05); vártnál rosszabb jegyek szerzése(=0,549; p<0,05) és a párkapcsolati szakítás (=-0,740;p<0,05). Az NSSI-vel közvetetten, pszichés zavarokközvetítésével állt kapcsolatban az új családtag, isko-lai terhelés növekedése, anyagi helyzet megváltozása,lopás áldozatává válás, szexuális problémák, család-tag alkohol-/drogfogyasztása, közeli baráttal vita,törvénysértés, szülôk válása és a közeli barát halála.A kontrollcsoportban az NSSI egy életeseménnyelsem állt közvetlen kapcsolatban, azonban pszichészavarok közvetítésével összefüggött az erôszakos em-berekkel való konfliktussal és a fontos vizsgán meg-bukással. Két életesemény NSSI-vel való kapcsolatátmindkét csoportban pszichés zavarok mediálták,azonban ezek a zavarok eltértek: az NSSI és a szülôkmunkanélkülisége között a kontrollcsoportban az al-koholfogyasztás, a klinikai csoportban pszichotikustünetek; a tanárral való vitát a kontrollcsoportban aviselkedési és oppozíciós zavar, míg a klinikai cso-portban pszichotikus tünetek mediálták.

Következtetések: Az NSSI stresszkeltô életesemé-nyekkel mind közvetlen, mind pszichés zavarok köz-vetítése révén kapcsolatban állhat, a két jelenség kap-csolata azonban eltérhet klinikai és nem-klinikai po-pulációkban. Eredményeink hozzájárulhatnak a cél-zott prevenció és intervenció fejlesztéséhez.

�� A munkát az OTKA K108336 pályázat támogatta.

2�� #��$�� '��

Imre Nóra1, Balogh Réka1, Papp Edina1,Kovács Ildikó1, Heim Szilvia2, Karádi Kázmér3,Hajnal Ferenc4, Kálmán János1, Pákáski Magdolna1

1 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged;2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs;3 PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Pécs;4 SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelô, [email protected]

Háttér: A háziorvosok feladatai közé a szomatikusmegbetegedések mellett a mentális kórképek felisme-rése és kezelése is hozzátartozik. Ez utóbbiak közöttnagy jelentôségûek a demenciával járó kórállapotok,mivel ezek elôfordulásának világszerte várható növe-kedése a hazai praxisokat is egyre nagyobb kihívássalállítja szembe. Jelen kutatásban – Magyarországonelôször – a háziorvosok demenciával kapcsolatosolyan ismereteit vizsgáltuk, melyek befolyással le-hetnek a betegség idôben történô felismerésére éskésôbbi gondozására is.

Módszerek: A kutatás magyar háziorvosok (n = 402)részvételével folyt, mely során a demenciáról való is-mereteiket önkitöltôs kérdôív segítségével több terü-let tekintetében vizsgáltuk. Ezek közé tartoztak: a de-mencia és a demencia prodróma (enyhe kognitív za-var) tünetei, a különbözô demenciák típusai és epi-demiológiája, a betegség preventív és kockázati té-nyezôi, valamint farmakológiai kezelése.

Eredmények: A résztvevô magyar háziorvosokösszességében átfogó képpel rendelkeztek a fôbb de-menciatípusokról, mind a neurodegeneratív, mind avaszkuláris eredetû formákat beleértve, az enyhe kog-nitív zavart (EKZ) saját bevallása szerint azonban a há-ziorvosok csaknem fele (44,9%) nem ismerte. A de-menciára hajlamosító kockázati tényezôk közül leg-gyakrabban egyes szomatikus betegségek (pl. magas-vérnyomás, cukorbetegség) meglétét (38,1%), valamintaz egészségtelen életmód szerepét (29,1%) emelték ki.A demencia tüneteit tekintve a feledékenységet(98,4%) és a személyiségváltozást (83,2%) tekintették aleginkább jellemzônek. A résztvevô háziorvosok a de-mencia kezelésére fôként nootropikumokat javasoltak.A válaszadók többsége (71,8%) szerint a kórkép leg-gyakrabban elôforduló típusa a vaszkuláris demencia.

Következtetés: A demencia egyre növekvô prevalen-ciáját és a korai felismerés szükségességét hangsúlyo-zó hazai és nemzetközi stratégiát tekintve nagy jelen-tôsége lenne a háziorvosok meglévô, a mindennapigyakorlat szempontjából adekvát tudása szinten tar-tásának, valamint ismereteik további elmélyítéséneka prodróma stádium felismerésével és a szélesebbspektrumú terápiás lehetôségekkel kapcsolatban.

1 ��;��&�� '�$��'��'��#��#��/8:,0��;�� 2%2��$��$�

Kakuszi Brigitta, Szuromi Bálint, Baradits Máté,Bitter István, Czobor PálSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: A szociális kogníciónak fontos szerepe vanaz interperszonális kapcsolatokban, sérülése alapve-tôen változtathatja a szociális viselkedést, és ezen ke-resztül a társas érintkezést. Számos kutatás igazolja,hogy az alapérzelmek felismerése az életkor függvé-nyében csökken. Kevés kutatás irányult a komplex ér-zelmek vizsgálatára annak ellenére, hogy a komplexérzelmek felismerése a mindennapi élet során a tár-sas kapcsolatokban meghatározó jelentôségû.

Célkitûzés: a komplex érzelmek felismerésénekéletkorral történô változásainak vizsgálata, valaminte változások neurobiológiai hátterének jellemzéseagyi eseménykapcsolt potenciálok (ERP) segítségévelADHD-s és szkizofrén betegeknél.

Módszer: A vizsgáltba klinikai interjú és DSM-IVtünetlista alapján ADHD diagnózist kapott felnôttszemélyeket, valamint szkizofrén betegeket és egész-séges kontrollszemélyeket választottunk be. A szociá-lis kogníció alapjául szolgál komplex érzelemfelis-merés vizsgálatára a „Reading the Mind in The Eyes”(RME) tesztet használtuk. Az EEG-jelek rögzítésérenagy denzitású, 256-csatornás BioSemi erôsítô rend-szert használtunk. Ingerlési feladathelyzetként Go/NoGo paradigmát alkalmaztunk, amelyhez inger-ként a szociális helyzeteket bemutató InternationalAffective Picture System (IAPS) képeit használtuk.

Eredmények: Elôzetes eredményeink alapján aszociális kogníció jellemzésére használt RMET teszt-tel mért érzelem-felismerési pontosság az életkorfüggvényében mindhárom vizsgálati csoportban sta-tisztikailag szignifikáns (p<0,05) csökkenést mutat. Akontroll- és az ADHD-s csoportba tartozó személyekaz RMET teszten elért teljesítmény tekintetében nemkülönböztek, míg a szkizofrén betegek az elôzô kétcsoporthoz képest szignifikánsan alacsonyabb telje-sítményt mutattak. A szociális kognícióval összefüg-gô ERP változások az életkor függvényében statiszti-kailag szignifikáns, régió-specifikus amplitudó csök-kenést mutatnak.

Következtetés: A szociális kogníció életkorral össze-függô változásainak vizsgálata elôsegítheti az egyesbetegségekben megfigyelhetô életkor-specifikus tü-neti manifesztáció jobb megértését és kezelését, to-vábbá fényt deríthet az életkorral összefüggô válto-zások neurobiológiai alapjaira.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

62

��


63

Hungarica

�� Nemzeti Agykutatási Program# 2017-1.2.1-NKP-2017-0002 és az Em-beri Erôforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I-SE-75 kódszámú ÚjNemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

1 �� ;#��)�'��)��$� �� &��;��$�

Kállai Imre1,2, Kéri Szabolcs3,4, Fazakas Sándor2

1 DE Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Debrecen;2 Debrceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolája,

Debrecen;3 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;4 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Kognitív Idegtudományi Tanszék, [email protected]

A hitélethez kapcsolódó szokatlan érzelmek és ta-pasztalatok a pszichiátria differenciáldiagnosztikájátjelentôs kihívások elé állítják. Különösen fontosak avallási konverziót (megtérést) kísérô jelenségek.Egyes modellek szerint hallucinációkkal és disszo-ciációval kísért konverzió nagyobb valószínûséggelfordul elô markáns szkizotípiás jegyek esetében.Vizsgálatunkban ezt a hipotézist teszteltük 48 meg-térési élményrôl beszámolt személy bevonásával. Aszkizotípiás jegyeket az Oxford-Liverpool skála segít-ségével számszerûsítettük. A konverziós motívumo-kat a Lofland-Skonovd rendszer szerint osztályoztuk.Eredményeink szerint az általunk vizsgáltak körébena következô konverziós motívumok fordultak elô:kognitív (belátásélmény) vagy kognitív-experienciális(szertartásokhoz kapcsolódó szenzoros-affektív hatá-sok, n=14), affiliatív (kapcsolatok létesítése, kötôdés,n=16), experienciális-affiliatív (n=5) és misztikus(perceptuális disztorziók, hallucináció, disszociáció)vagy misztikus-affiliatív (n=13). Az Oxford-Liverpoolskála egyetlen dimenziójában sem volt különbség aspecifikus konverziós motívumokat mutató csopor-tok között (szokatlan tapasztalatok, dezorganizáció,impulzív nonkonformitás és introvertált anhedónia,p > 0,2). A korra, nemre és iskolázottságra korrigáltnormatív értékekhez viszonyítva a vallási konverzióscsoportok nem mutattak eltérést (<0,5 standard de-viáció). Eredményeink tehát nem támasztják alá azelméletet, miszerint a szokatlan élményekkel kísértvallási konverzió a szkizofrénia-spektrum fenomeno-lógiájának felelne meg. Valószínû, hogy ennél össze-tettebb szociokulturális jelenségrôl van szó, amelynekrészletes feltárása további vizsgálatok feladata lesz.

��*<��+�#��

Móré E. Csaba, Kállai Imre, Frecska Ede,Kolumbár Réka, Lukács Márton,Nagyidai ZsuzsannaDE Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, [email protected]

Felgyorsult társadalmunkban egyre többen keresik atesti-lelki feltöltôdés lehetôségét. Erre a szükségletrefigyelve indított új programot a Kenézy Gyula Egye-temi Kórház Felnôtt Pszichiátriai Osztálya a Debrece-ni Gyógyfürdôben. A „Lélek-fürdô” projekt egy kéthe-tes rekreációs, terápiás, aktív és passzív feltöltôdésilehetôség, melynek résztvevôi szakemberek segítsé-gével hozhatják egyensúlyba mentális és fizikai álla-potukat. Megtanulhatják, hogyan viszonyuljanak éle-tük változásaihoz, kihívásaikhoz, hogyan kezeljék astresszt és miként éljenek teljes értékû, harmonikuséletet. Megismerik, hogy az egészség – a mai tudo-mány állása szerint – nem csupán a betegség hiánya,hanem a bio-pszicho-szocio-spirituális harmóniamegléte. Kiemelt figyelmet fordítunk a testi-lelkiegyensúly megteremtésének fontosságára.

A résztvevôk szakemberektôl hallhatnak elôadáso-kat többek között a mentális rugalmasságról, a szoká-saink, a hit jelentôségérôl, az egészségmegôrzésrôl,az egészséges táplálkozásról, az elengedés mûvésze-térôl, illetve közösen megvizsgálják a társas kapcso-latok gyógyító szerepét. Az elôadásokat követô cso-portmunka pedig azt segíti, hogy az elhangzottak be-épüljenek a mindennapokba, az egészségismeretegészségkészséggé váljon.

A résztvevôk hasznos stressz-, konfliktuskezelésiés reziliencia növelési technikákat sajátíthatnak el,illetve a program tartalmaz mûvészet-, zene-, és moz-gásterápiás foglalkozásokat, valamint személyre sza-bott egyéni életvezetési tanácsadást.

A program nappali szanatórium kereteiben történik10 munkanapon keresztül délelôtt 10:00-tól délután15:30-ig a fentebb részletezetteknek megfelelôen. Afürdôgyógyászati kezelések reumatológus szakorvosáltal elrendelt módon, egyénre szabottan történnek,míg a délelôtti „lelki” programok szintén a csoportszükségeihez igazodnak.

A program elején és végén történô pszichológiaitesztek felvételével igyekszünk nyomon követni arésztvevôk pszichológiai immunrendszerének ésmentális funkcionalitásának alakulását.

A „Lélek-fürdô” projekt létrehozásával szeretnénkszélesíteni a magyarországi pszichiátriai ellátásspektrumát, csökkenteni az ellátáshoz kapcsolódóstigmatizációt, javítani a társadalom mentális álla-potát.

2��>��'�� !�� ?��&

Kálmán JánosSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A gerontopszichiátriai betegségek – és ezen belül azAlzheimer-kór (AK) – világszerte növekvô gyakorisá-ga körül sok a megválaszolatlan kérdés:

Miért nem hal ki az AK? Csak a várható életkilátásoknövekedése felelôs az AK és más demenciaformákszámának növekedéséért? Milyen fiatalkori privilégi-umokkal járhat, ha valaki késôbbi életkorában hajla-mos az AK-ra? Vannak-e szelekciós elônyei az AK ri-zikógénjeinek és faktorainak? Miért fogékonyabbaka nôk az AK-ra? Filogenetikailag miért számít ultra-konzervatív molekulának az amyloid fehérje? Ha ilyentoxikus és „rossz szándékú” az amyloid, akkor 400millió év óta miért hordozza és örökíti szinte mindengerinces rokonunk?

Az elôadás az evolúciós gerontológia szemszögébôlértelmezi a fenti kérdéseket az AK etiológiájával, pa-tomechanizmusával, klinikumával kapcsolatos leg-újabb kutatási eredményeket bemutatva.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

64

��


65

Hungarica

2��$��3��'��

Üléselnök: Kálmán János, Kurimay Tamás

� �� @��)�-�)��)��)/AB�#��C�D�#�� &0

Tatai TamásTatabánya

Hazánkban 2014-ben indult az elsô Alzheimer Café,amely a demenciával élô emberek, családtagjaik ésgondozóik részére szervezett rendszeres találkozóksorozata. Az ország számos településén szerveznekilyen összejöveteleket, ahol az érintettek szakemberekjelenlétében tájékozódhatnak a betegségrôl, kötetlenbeszélgetéseken és más társas tevékenységekben ve-hetnek részt, valamint megismerhetik a hasonlóhelyzetû családok életét is.

1 7�)��-��'��)��/AB�#��C�D�#�� &0

Kálmán JánosSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A szerzô egy, a magyar háziorvosok körében készült,a demencia szindrómák diagnosztikájáról készültfelmérés tanulságai alapján a felismerés és szûrés fo-galmait tisztázza és alkalmazhatóságukat elemzi ha-zai és nemzetközi viszonylatban.

��'�� #�� '��$�/AB�#��C�D�#�� &0

Pákáski MagdolnaSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged

A szisztematikusan standardizált és tudományosvizsgálatok eredményein alapuló klinikai irányelveka demenciával járó kórállapotok diagnosztikájában ésterápiájában is az ellátás minôségének javítását cé-lozzák. Jelen elôadás a demencia-protokoll ajánlásai-nak magyarországi viszonyokra történô adaptációjá-ra és az ellátás színvonalát jobbító intézkedések be-vezetésére tett javaslatokra fókuszál.

��'�� /AB�#��CD�#�� &0

Kurimay Tamás, Kapócs GáborSzent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai,Budai Családközpontú Lelki-egészség Centrum, Budapest

Az idôsödô társadalomban a demenciák másodlagosés harmadlagos megelôzésében, valamint ellátásábansok szektor és szakterület érintett, ezért az eredmé-nyes cselekvéshez valódi interszektoriális és inter-diszciplináris megközelítést kell alkalmazni. Ezért,valamint a kiesô produktivitás és a növekvô betegség-terhek miatt Magyarországon is egy átfogó DemenciaStratégiára (DS) van szükség. A szerzôk – összhang-ban a készülô Nemzeti Népegészségügyi Programok-kal – ismertetik az általuk javasolt DS legfontosabbsarokpontjait.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

66

��


67

Hungarica

"�� #� ��&��'��$��!E��'��

Kapitány-Fövény Máté1, Koncz Zsuzsa2,Varga S. Katalin3

1 Nyírô Gyula Kórház – OPAI Ambulancia, Budapest;2 Országos Onkológiai Intézet, Budapest;3 Magánpraxis, [email protected]

A Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyûlé-sén kerekasztal-beszélgetés formájában mutatjuk bea Medicina Kiadó gondozásában megjelent szerkesz-tett tanulmánykötetünket, „Klinikai szakpszicholó-giai a gyakorlatban – Útirányok” címmel.

A kötet tizenöt fejezetben mutatja be, hogy milyenkompetenciákkal, feladatokkal, kihívásokkal jelle-mezhetô a klinikai szakpszichológus munkája, attólfüggôen, hogy pszichiátriai osztályon vagy pszichiát-riai gondozóban, az addiktológiai ellátás keretein be-lül, onkológián, a honvédségnél, börtönben, oktatásiintézményben vagy éppen a magánszektorban he-lyezkedik el. Milyen kérdésekkel fordulhat a szakor-vos a szakpszichológushoz? Hogyan növelhetô atársszakmák közötti együttmûködés hatékonysága?

A kerekasztal-beszélgetés során a kötet bemutatá-sán túl, illetve az abban részletesebben is tárgyalt té-mák közül az alábbiakat érintjük:

• Mentorrendszer lehetôségei, szupervízió fontos-sága és megvalósulása a gyakorlatban

• Team-munka és egyéni felelôsség viszonya• Hogyan hoz/hozhat döntéseket egy kezdô pszi-

chológus klinikai környezetben: a felelôsségszintjei

• Kommunikáció és szakmai együttmûködés a társ-szakmákkal

• A szakmai identitás kérdése, illetve a pszichológia– mint szakma – megítélése a társszakmák képvi-selôi által

• A magánszektor kihívásai• Tapasztalatok a pszichoterápiás szemléletû pszi-

chiátriai osztály mûködésmódjáról

A kerekasztal-beszélgetésen a kötet szerkesztôi ésszerzôi (Kapitány-Fövény Máté, Koncz Zsuzsa, VargaS. Katalin) vesznek részt, valamint felkért beszélge-tôpartnerként Csigó Katalin, klinikai szakpszicholó-gus. A kerekasztal-beszélgetés végén lehetôséget biz-tosítunk a résztvevôk számára, hogy a kötettel, illetvea beszélgetés során érintett témákkal kapcsolatoskérdéseiket feltegyék, valamint azokhoz hozzászól-janak. A kerekasztal elsôdleges célja így a kötet szak-mai közönség elôtt való bemutatásán túl a diskurzusindítása.

��2�FG38@��,��)�� &#��)�� #� �� )��;��$��'�2��:��&�� '��7��$�

Kapócs Gábor1, Réthelyi János2, Kurimay Tamás3

1 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak,Budapest;

2 SE ÁOK, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;3 Budai Családközpontú Lelki-egészség Centrum, [email protected]

DAQUMECA = Development and Implementation ofQuality Indicators for Mental Healthcare in theDanube Region

A DAQUMECA-projekt közvetlen célja a Duna-Ré-gióba tartozó országok szakembereinek együttmûkö-désével az egyes országokban nyújtott pszichiátriaiellátások minôségének folyamatos javítása minôségiindikátorok kifejlesztésével és alkalmazásával.

Távlati cél egy önálló EU programkiírás megalapo-zása a pszichiátriai ellátórendszerek összeurópaimonitorozása és minôségük fejlesztése érdekében.

A DAQUMECA projekt vezetôje Prof. WolgangGaebel (Institute for Healthcare Research, Düssel-dorf/Cologne, Germany). A projektben jelenleg 4 or-szág vesz részt a Duna-Régióból (Bulgária, Csehor-szág, Magyarország, Szerbia), és a tagja még a WHOEurópai Irodája is.

Az egyes országokban bekövetkezett strukturális ésköltségvetési változások egyre növekvô nyomást gya-korolnak az egyes nemzeti egészségügyi rendszerek-re a megfelelô és magas minôségû egészségügyi szol-gáltatások nyújtása érdekében. A pszichiátriai ellátásstandardjai jelentôs különbségeket mutatnak azegyes európai országok, különösen a délkelet- és anyugat-európai országok között. Ezért nagy jelentô-ségû olyan minôségi értékelô módszerek kifejlesztése,amelyek segítségével a pszichiátriai ellátások minôsé-gét folyamatosan javítani lehet. A projekt fontosabbcélkitûzései: 1. Minôségi indikátorok azonosítása, ki-fejlesztése, alkalmazása és értékelése; 2. Szakértôi há-lózat létrehozása és fenntartása a pszichátriai ellátáskutatásának és az innovatív pszichátriai ellátórend-szerek kifejlesztésének területein; 3. Együttmûködéskialakítása és ennek erôsítése a Duna-Régió résztve-vô partnerei között; 4. Az új minôségi indikátorok va-lós körülmények közötti tesztelése a résztvevô orszá-gokban; 5. A kialakított szakértôi hálózat fenntartásaés mûködtetése a projekt vége után is, valamint egyreménybeli új EU programkiírás megalapozása és azarra való felkészülés.

A szerzôk átfogóan ismertetik a projekt különbözôfázisait (két körös Delphi-vizsgálat, széles körûDelphi-panel, 9-pontos Likert skála a megvalósítha-

tóság, relevancia, validitás kritériumai alapján, pilot-vizsgálat megtervezése, adatgyûjtés és -értékelés), avégül kiválasztott minôségi indikátorokat és hazaipilot-program eddigi tapasztalatait.

H�� #��!��#��&��' ��#�� $��

Kardos EdinaKapcsolat Lovasterápia Központ, Pilisszántó[email protected]

Az állat-asszisztált aktivitások (AAA) számos mentá-lis zavart és pszichológiai problémát befolyásolnakjótékonyan. A (pszichológiai) állat-asszisztált terápia(AAT) nemcsak abban különbözik az AAA-tól, hogyaz állatok jelenlétét a pszichoterápiás helyzet gazda-gítására használja fel, hanem abban is, hogy tudato-san használja fel az állatok etológiai jellegzetességeitaz emberek pszichológiai zavarainak gyógyításában.Vagyis, egyes fajok (elsôsorban az emberrel valóegyüttmûködés alapján tenyésztett ló és kutya) spe-ciális, a pszichoterápiákban jól használható kommu-nikációs rendszerét, „nyelvét”, valamint kötôdési,kapcsolódási potenciáját használja ki. Az AAT-kat te-hát a specifikus hatótényezôk különböztetik meg azAAA-tól.

A terápia során számos pszichológiai modellhely-zet jelenik meg az állatokkal való kapcsolatban. Meg-bízhatok-e egy nálam sokkal erôsebb lényben (biza-lom, biztonság, kiszolgáltatottság)? Képes vagyok-esaját akaratommal egy állatot mozgatni (önbizalom-önérvényesítés)? Képes vagyok-e felelôsséget vállalniegy nálam gyengébb és számomra kiszolgáltatottlénnyel kapcsolatban (felelôsség)? Hogyan tudok ke-reteket állítani egy állattal kapcsolatos együttmûkö-désben (határok kijelölése, énerôsítés, énhatékony-ság)? Képes vagyok-e egyértelmû üzeneteket adni ne-ki (kommunikáció)? Képes vagyok-e az „itt és most”-ban mûködni (tudatos jelenlét)? Rá tudom-e venniaz állatot arra, ami neki kényelmetlen (konfliktuske-zelés)? Ezek a modellhelyzetek meglepôen könnyenátvihetôk a betegek aktuális problémáira, és gyorsváltozást indítanak be. Nem véletlen, hogy az AATszámos mentális zavarban igazolták (többek között aszorongásos zavarok, a post traumás stressz zavar, askizofrénia, az autizmus, az ADHD, felnôtt- és gyer-mekkori viselkedészavarok). Az elôadásban azt mu-tatjuk be, milyen specifikus technikákat használunkaz egyes gyakoribb mentális zavarokban az AAT egyé-ni pszichoterápiában történô alkalmazása során.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

68

��


69

Hungarica

37�� -��#��-�7�� #��-7�� #� ��#��/"��"�� $��0

Kassai-Farkas Ákos, Pálos AnnaBatthyány Kázmér Szakkórház, Kisbé[email protected]

Megtisztelô, hogy újonnan megnyilt (2016) osztá-lyunk mûvészetterápiás mûhelye lehetôséget kap ar-ra, hogy munkásságát bemutassa a „25 éves a Kifeje-zés-pszichopatológiai és Mûvészetterápiás Szekció”jubileumi szimpóziumán.

Ennek elôzménye az a több évtizedes szakmai/mû-vészetterápiás tevékenység, mely a szerzôknek kü-lön-külön és együtt is meghatározza a jelenlegi mû-vészetterápiás munkásságát.

Az elôzmények között bemutatjuk a Nyírô GyulaKórház pszichiátriai osztályának mûvészetterápiásprofiljának alakulását. A kezdetekbeli zenés festéstôl,hogyan ívelt gondolkodásunk a kortárs galéria mû-ködtetéséig. Érintjük a környezet, a terápiás tér át-alakítását, (színvilág és dekoráció), a csoportok mód-szertanának változtatását, bôvítését, az ambuláns el-látás lehetôségeinek beemelését, egészen a szabad,szupportív jellegû mûtermi foglalkoztatás kialakítá-sáig. Ez az Angyalház kezdeményezés a Gugging kon-cepció tükrében, melynek bemutatása a jövô lehetô-ségeinek számbavétele szempontjából rendkívül je-lentôs. (társadalmi reintegráció, önállóság stb).

Összegzésként a diaganosztikus és terápiás mun-kánkat mutatjuk be a kisbéri rehabilitáció rendszeré-ben. Rámutatunk az alkotótáborokon és civil kiállí-tóhelyeken való megjelenés általános haszna mellettaz antistigma szerepére.

@��7��

Kékes-Szabó Marietta1,2

1 SZTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központ, Szeged;2 Orosházi Kórház Pszichiátriai Gondozó, Oroshá[email protected]

A család, mint elsôdleges szocializációs környezet,lelki egészségünk megôrzése szempontjából fokozottjelentôséggel bír. Személyiségfejlôdésünk bölcsôje,késôbbi társas kapcsolatainkhoz modellként szolgál.Harmonikus mûködése a családi funkciók (biológiai,gazdasági, társadalmi) kielégülésének záloga, míg arendszer diszfunkcionális mûködése számos problé-ma forrása lehet. Kutatásomban négyfôs családbanélô fiatal felnôttek lelki egészségének és családdina-mikai sajátosságainak összefüggéseit vizsgáltam. Eh-hez Gehring (2010) Családstruktúra Tesztjét (FamilySystem Test, FAST) alkalmaztam, s a dinamikus csa-ládreprezentációk során családok által mutatott vi-selkedéses megnyilvánulásokat – késôbbi viselke-déselemzés céljából – mozgóképen rögzítettem. Azeredmények alapján elmondható, hogy tipikus hely-zetben az egészséges vizsgálati személyek körében ahárom családtípus (kiegyensúlyozott, labilis-kiegyen-súlyozott és kiegyensúlyozatlan) aránya nagyon ha-sonlóan alakult, míg a családtagok közül a demonst-rált helyzetek kialakításában az édesanya volt a leg-aktívabb. A betegcsoportok esetében az édesapa(asztma) vagy a testvér (pánikzavar) szerepe voltmegnövekedett, s a családreprezentációk alkalmávala kiegyensúlyozott (asztma) és a labilis-kiegyensú-lyozott (pánikzavar) struktúrák megjelenése volt ki-fejezettebb. Prezentációmban a tekintett zavarok(ki)alakulásában szerepet játszó faktorokat veszemszámba, rámutatva azok lehetséges összefüggéseire.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

70

.��&��'��'�� ?��


1 Orosházi Kórház Pszichiátriai Gondozó, Orosháza;2 SZTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központ, [email protected]

A nem öngyilkossági szándékú önsértésrôl (Non-Suicidal Self-Injury, NSSI) ellentmondásos kép tárulelénk: a kortárs szakirodalom egy része fikcióként te-kint rá, a szakma másik fele azonban diagnosztikaikategóriaként javasolná. A jelenség elôfordulásamindeközben fiatal felnôttek körében növekvô ten-denciát mutat, noha évtizedeken keresztül mindösszenéhány vizsgálat irányult annak feltárására. Az álla-pot olyan viselkedéses megnyilvánulásokat foglal ma-gába, mint a bôr csipkedése, a horzsolás, a karmolás,a köröm rágása, a vagdosás (nôk), ütések és az égetés(férfiak). Ráadásul az ilyen önsértést végzôk (lányok-nál ez már fiatalabb korban, csekélyebb kontroll mel-lett, maguknak súlyosabb károsodást okozva mutat-kozik) a késôbbiekben inkább követnek el sikeresöngyilkossági kísérletet. Az elmúlt 10–15 évben rob-banásszerû növekedés történt a témában folytatottkutatásokat illetôen. Általánosságban elmondható,hogy világszerte hasonló elôfordulással találkozunk,s különösen – az érzelmi distresszt megtapasztalt –pszichiátriai betegek körében gyakori. Újabban vi-szont a nem heteroszexuális orientációval jellemez-hetô populációkban (homoszexuális, biszexuális,megkérdôjelezhetô szexualitásúak), valamint a kau-kázusi népeknél (vs. nem kaukázusiak) is nagyobbarányt képviselnek elkövetôi. Prezentációmban azNSSI kapcsán jelenleg rendelkezésre álló ismerete-inkrôl kívánok áttekintést nyújtani a kongresszusrésztvevôinek.

,��#�� '�� -��'��;�� #��$�



Minden veszteség komoly változásokat indukál éle-tünkben, az elakadt gyászmunka pedig gátol életünkkibontakoztatásában. A pre- és perinatális gyász-munkára méltatlanul kevés figyelem irányul, noha azilyen veszteség is komoly fájdalommal jár. Az ilyen-kor feltörô, nagy intenzitású érzések (szomorúság,csalódottság, reményvesztettség) sötét felhôként bo-rítják el a gyászoló lelkét, s nem ritkán végül haragbaés bûntudatba torkollanak. „Semmi baj anyuka, fia-tal és egészséges, majd lesz másik gyereke!” – mond-ják. A környezet meg nem értése, továbblépésre sür-getése azonban csak nehezítik a tragédia feldolgozá-sát. Az idô elôtti gyermekvállalás, a keletkezett ûr be-töltésére irányuló törekvés viszont nem jelenthetnekgyógyírt a keletkezett fájdalomra. Ráadásul nehezítôkörülményként merül fel, hogy (1) az elhunytról gya-korlatilag nincs emléke/hozzá kapcsolódó tárgya(legfeljebb egy UH-kép) a hozzátartozónak, így agyermek a világ számára még nem is létezett igazán;(2) a szülôk közös produktum létrehozására irányulótörekvése kudarcba fulladtnak hat; (3) s a még csírá-zó anyai/apai mivoltuk is szertefoszlik. A gyászolószemélyisége, magzathoz/gyermekhez fûzôdô viszo-nya, annak halálát övezô történések és a rendelke-zésre álló szociális támasz meghatározóak lesznek agyász feldolgozásában. Prezentációmban azon lehe-tôségeket veszem számba, amelyek a leghatékonyab-ban segíthetik a gyászoló szülôk, családtagok és ba-rátok megküzdését ezzel a rendkívül nehéz élethely-zettel, ezáltal vigyázva az érintettek mentálhigiénéjétés megelôzve a komplikált gyász kialakulását, avagya pszichoszomatikus tünetképzést.

��


71

��7�� ) ��'��



Az alkotó látásmódja a realitás sajátos visszatükrözô-dése, amely valamilyen anyagban ölt testet. Élmény-világunk, hangulati-érzelmi állapotunk, gondolatainkpedig témát szolgáltatnak, aminek mentén kreatívformában, mások számára is felfoghatóvá tehetjükmindezt. Ilyenkor – a mûvel szembesülve – egy lé-péssel mintegy távolabbról szemlélhetjük meg lel-künk gyümölcsét, s az alkotást létrehozó történésekis új megvilágításba helyezôdhetnek. Egy szerettünkhalála, avagy bennünket ért más veszteségek fájdal-mát gyászmunkával dolgozzuk fel, aminek során mû-vészi kifejezôerônkben támaszra lelhetünk. A vizuálismûvészi módszerek, illetve a hozzájuk kapcsolódónarratív szintézis ugyanis jótékony hatással van(nak)a veszteséget megélt személy döntési és jelentésadá-si képességeire, ahogyan enyhíteni tudják a gyászkövetkeztében mutatkozó olyan negatív szimptómá-kat, mint az általános distressz, funkcionális károso-dás, depressziós tünetek és szorongás. A prezentációsorán bemutatott esettanulmányok mindezek il-lusztrációjaként állnak, érzékletesen tárva a kong-resszus résztvevôi elé a gyászmunka során az alkotó-ban végbemenô folyamatokat.

3&��;�-� ��&��'�� '��



Noha általános ún. öregedési minta nincsen, az évekmúlása normál esetben is szervezetünk korlátozottmûködéséhez vezet. Rendszerint hosszabb folyamateredményeként megváltozik testünk, kognitív telje-sítményünk lecsökken és emocionális világunkrigid/végletes lesz. A szellemi hanyatlás azonban pa-tológiás megnyilvánulásként is jelentkezhet, hasonlófunkcióromlást hozva magával. Az ilyen betegek élet-minôsége leromlik, (pl. stroke utáni) rehabilitációjukkedvezôtlenebb prognózist mutat. A kezelés soránegyéni és csoportos terápiának egyaránt relevanciájalehet, amelynek passzív-receptív (befogadás-orien-tált, intrapszichés jellegû) és aktív (cselekvésorien-tált), illetve tiszta/komplex formái ismeretesek. Pre-zentációmban agyi érkatasztrófát (stroke) átélt bete-gekkel végzett munkám tapasztalatairól kívánok át-tekintést adni, rámutatva az egyes módszerek erôs-ségeire és korlátaira.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

72

(#�� #�� ;��.��'��'��%�#��I��$��/�2%20��J��1 ��'�� $��

Kenézlôi Eszter, Balogh Lívia, Fazekas Kata,Nemoda Zsófia, Kruk Emese, Unoka Zsolt,Réthelyi JánosSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Háttér: Számos pszichiátriai zavar hátterében szere-pel a fokozott mértékû impulzivitás, pl. személyiség-zavarok, figyelemhiányos hiperaktivitás zavar(ADHD), viselkedészavarok, egyes hangulatzavarok,evészavarok és az impulzuskontroll-zavarok közé so-rolt rendellenességek (internetfüggôség, kényszeresvásárlás, kleptománia).

Cél: Kutatásunk alapvetô célkitûzése az impulzivi-tás, mint közös rizikófaktor, endofenotípus diag-nosztikus kategóriákon átívelô vizsgálata, különbözôdomainjeinek (motoros, figyelmi impulzivitás, terve-zés hiánya – impulzivitás, mint személyiségvonás)neuropszichológiai, elektrofiziológiai és genetikaihátterének feltérképezése, távlatilag terápiás befolyá-solási lehetôségeire vonatkozóan hatékony, élmény-technikákkal ötvözött sématerápiás alapú stratégiákkidolgozása.

Módszer: Jelen elôadásban önkitöltôs kérdôívekenalapuló elôzetes eredményeinket szeretnénk bemu-tatni. Felnôttkori ADHD (N=69) és Borderline Szemé-lyiségzavar fôdiagnózisú (N=40) pácienseket hasonlí-tunk össze személyiségdimenziók, impulzivitás-pro-fil, agresszió kezelésének képessége szempontjából.Az adatfelvétel jelenlegi pontján a borderline csoport-ban a nôk túlsúlya jelentôs, így a statisztikai elemzéstelvégeztük csak a nônemû páciensek (N=69) bevo-násával is.

Eredmények: A két csoport között szignifikáns kü-lönbség mutatható ki a Barratt impulzivitás skálaalapján mind a három fô impulzivitás domain eseté-ben. A figyelmi és motoros impulzivitás fokozottmértékben van jelen ADHD esetén, míg az impulzi-vitás, mint személyiségvonás, a tervezés hiánya in-kább a borderline fôdiagnózisú páciensekre jellemzô.Amennyiben csak nôket vontunk be az elemzésbe,azonos mintázat volt tapasztalható. A Cloninger-féletemperamentum-karakter kérdôívvel mérve azADHD-s páciensek szignifikánsan magasabb pont-számot értek el minden egyes alskála esetében (új-donságkeresés, ártalomkerülés, jutalomfüggôség, ki-tartás, önirányítottság, transzcendencia).

Következtetés: Az impulzivitás, mint számos diag-nosztikus kategória részét képezô jelenség igen össze-tett, mást és mást jelenthet különbözô kórképekkelösszefüggésben. Ezzel a vizsgálattal tehát egy nagyon

központi jelenséget, egy közös rizikófaktort célzunkmeg, amellyel kapcsolatosan az alaposabb megisme-rés több kórkép etiológiájának jobb megértéséhez,terápiás lehetôségeinek finomodásához, célzottabbáválásához vezethet.

��


73

8�'��(��&�K��<��K�!�� $��7�� $�

Kenézlôi Eszter, Farkas KingaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Mária (Borbély Alexandra) fiatal, csinos önállóan élôfelnôtt nô. Endre (Morcsányi Géza) évek óta él egye-dül, egyik karja bénult, egy marha vágóhíd pénzügyiigazgatójaként dolgozik, ahol Mária minôség ellenôr-ként talál munkát. Ez a valós, nyers, egyben metafo-rikus helyszín ad hátteret ahhoz a finoman ábrázoltfolyamathoz, melyben kibontakozik szemünk láttáraMária személyisége, Endre és Mária kapcsolata és aza sok-sok belsô akadály, ami két ember egymáshozközel kerülésének útjába állhat. Mária gyermekkoripszichológusához jár, végletekig ragaszkodik a szabá-lyokhoz, nehezen teremt kapcsolatot, társas helyzet-ben zavarba ejtô, szokatlan dolgokat mond, ugyan-akkor elképesztôen igyekszik megérteni azokat ahétköznapi helyzeteket, melyekbe belekerül.

A workshop során a film eszközeinek segítségévelegy olyan beszélgetésre hívjuk a résztvevôket, amely-ben összerakjuk a kis mozaikokból, hogy mit is jelentaz autizmus spektrum zavar a mindennapokban –egyaránt felhasználva a mûvészi és a tudományosmegismerés eszközeit. Néhány perces jeleneteket ve-títünk a filmbôl, melyek révén a fôszereplô szemszö-gébe belehelyezkedve, közelebb kerülünk belsô vilá-gához, ami számos rendkívüli minôséget és nehézsé-get is rejt magában. Fedezzük fel közösen a filmbenelrejtett jelzéseket (legyen az a kamera mozgása,vagy a fôszereplô másodpercekig tartó vívódása mi-elôtt belép a vágóhídi menzára...), ami megmutatjanemcsak ezt a belsô világot, hanem annak tükrözô-dését a külvilág reakcióiban, és azt a rendíthetetlenküzdelmet is, ami az intimitás felé vezet.

��;�� #��

Kerepesi Krisztina, Juhász Ágnes, Juhász Dóra,Gazdag GáborJahn Ferenc Dél-pesti Kórház, [email protected]

Bevezetés: Napjainkban az alkoholmegvonásos tü-netegyüttes ellátása interdiszciplináris feladat. A JahnFerenc Dél-pesti Kórházban a 2017. június 1-jéveltörtént szervezeti átalakulás óta az I. Pszichiátriai ésPszichiátriai Rehabilitációs Osztály fokozott obszer-vációjú részlegén történik az alkoholmegvonási delí-rium ellátása.

Módszerek: A 2017. június 1. és 2018. október 30.közötti idôszakban az osztályra bekerült betegek(összesen 83fô) retrospektív vizsgálatát végeztük el.A vizsgált idôszakban az alkohol okozta megvonásiszindróma delíriummal (F10.4) diagnózissal felvétel-re került betegeket vizsgáltuk.

Eredmények: A vizsgálati mintában a nemek ará-nya egyenlôtlen eloszlást mutatott, 5,4:1 arányba aférfiak javára. Az alkoholmegvonási delírium miattkezelt betegek 73%-ánál (n=62) a delírium szövôd-ménymentesen lezajlott, ezen betegek 51,6%-a(n=32) vállalta a felajánlott további addiktológiai re-habilitációs gyógykezelést. 48,4% (n=30) szigorú al-koholtilalom javaslatával otthonába távozott. 19 be-teget delírium szövôdménye miatt kórházunk, vagymás intézmény szomatikus osztályára (intenzív terá-piás osztály n=5, belgyógyászati vagy egyéb szomati-kus osztály n=14) helyeztünk át, közülük hat beteg azáthelyezését követôen – szomatikus ellátása ellenére– elhunyt. 3 beteg osztályunkon veszítette életét.

A szakmai irányelvek szerint az alkoholmegvonásidelírium szubintenzív vagy intenzív osztályos ellátástigénylô állapot. Az intenzív osztályok alacsony ágy-számuk miatta ezen betegek ellátását nem vállaljákfel, így a pszichiátriákra hárul ez a feladat. Az adekvátellátás ellenére jelentôs mortalitás (esetünkben10,6%) felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichiátriaiellátás kompetenciáját meghaladja azoknak a bete-geknek az ellátása, akiknél az alkoholmegvonásostünetegyüttes okozta tudatzavarhoz komorbid szo-matikus rizikófaktorok társulnak.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

74

"��;��&�� $�� ;��

G. Horváth Csenge1, Kéri Szabolcs1,2

1 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,Kognitív Tudományi Tanszék Budapest;

2 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

A kognitív funkciók vizsgálata a szkizofrénia irodal-mának egyik központi motívuma volt az elmúlt évti-zedekben. Célunk a deficit átfogó elemzése, klinikaiösszefüggéseinek megállapítása, a fôbb érintett kog-nitív domének felvázolása és a legfontosabb kérdésesterületek azonosítása volt. Munkánkban 59 1980 és2018 között megjelent vizsgálat metaanalízisét vé-geztük el a PRISMA (Preferred Reporting Items forSystematic Reviews and Meta-Analyses) ajánlásaiszerint. Az adatfeldolgozáshoz a CMA 2.0. (Compre-hensive Meta-Analysis version 2) szoftvert használ-tuk. A vizsgálatokat a PudMed, Scopus, Web of Sci-ence, PsychInfo és a Google Scholar adatbázisokbólnyertük, valamint áttekintettük a közlemények hi-vatkozásjegyzékeit is. Az alábbi kognitív doméneketazonosítottuk: figyelem, információfeldolgozás se-bessége, verbális és vizuális deklaratív memória,munkamemória, végrehajtó funkciók és nyelvi funk-ciók. A szkizofrén betegek (N=1181) valamennyidomén mentén szignifikáns deficitet mutattak(p<0,001), amely a legkifejezettebb a végrehajtófunkciók (d=1,15) és a verbális deklaratív memória(d=1,05) területén volt. A deficit nem korrelált a po-zitív tünetekkel, az antipszichotikumok típusával (el-sô vs. második generációs szerek), a betegség idôtar-tamával, viszont összefüggött a negatív tünetekkel(r=-0,31, p<0,01). A vizsgálatok kifejezett heterogeni-tást mutattak. Az eredményeket befolyásolta a hasz-nált neuropszichológiai tesztek típusa. Ahol elérhetôvolt, külön vizsgálatuk az indítékszegénység és azanhedónia hatását. Ez a kognitív deficit varianciájá-nak 35%-át magyarázta. Eredményeink megerôsítika generalizált kognitív deficit jelenlétét a szkizofrénbetegek 60–70%-ában. A deficit azonban nagyfokúváltozékonyságot mutat, függ a vizsgálati paradigmá-tól és valószínûleg az apátiás-anhedóniás tünetkör-tôl is. Ez utóbbi részletes tisztázása további vizsgála-tokat tesz szükségessé.

��#� �� '�� #�� ;��

Kertész Ágnes, Borbandi Viktória, Hartung István,Mátisné Orsós Julianna, Vajda ZsuzsannaTolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszá[email protected]

A szimpózium keretében bemutatjuk azt a szakma-közi kapcsolathálózatra épített modellt, amely arrahivatott, hogy betegeink számára a biopszichoszo-ciális modell megközelítésmódját alkalmazva nyújt-sunk segítséget kórházunk pszichiátriai osztályánakrehabilitációs részlegein.

Az osztályon dolgozó szakemberek saját szaktudá-suk alkalmazása mellett folyamatos egyeztetô mun-kával alakítják ki az integrált, rendszerszemléletenalapuló közös segítô tevékenységet, mely a terápiaalapját adja.

Pácienseink a medikális terápia mellett, pszichésés szociális szempontból is segítséget kapnak. A mun-ka kulcsfontosságú eleme a szakemberek közöttiegyüttmûködés. Betegeink egyéni tempójú gyógyu-lási, felépülési folyamatába a megfelelô idôben kap-csolódik be a pszichológus és a szociális szakember.Az osztályon töltött idô így lehetôséget nyújt a bete-gek problémáinak sok szempontú elemzésére, élet-helyzetük rendezésére, valódi változás elérésére, át-fogó és hosszú távú megoldásokra.

Az szimpóziumon bemutatjuk azokat a hálózato-kat, rendszereket, melyek az osztályon belül és kívülis folyamatosan mûködnek. Bemutatjuk azt a háttér-munkát, melyet a hálózatok mûködtetése érdekébenvégzünk. Az esetek menedzselése, az esetvezetés fe-lelôssége a rehabilitációs terv kialakításában közös, afeladatmegosztás ennek fontos része.

A biopszichoszociális modell alapján mûködtetettosztályos kezelés megkívánja a kommunikációs csa-tornák jó mûködését, a közös szakmai értékrendet ésnyelvezetet, melyet a szakmák képviselôi kialakítot-tak. A team tagjainak együttmûködése kulcsfontos-ságú.

A mûködésmódunk bemutatásának nem titkolt cél-ja, hogy népszerûsítsük ezt a fajta munkamódot, ésmegosszuk a konferencia résztvevôivel a modell mû-ködtetésének eddigi tapasztalatait.

��


75

1�� -�#� ��#�� 1I1IJ3"�1��"��1 ��&�� '�� &��$�

Kiss Edina1, Dallos Katalin Mária1,Kelemen Norbert Barnabásné1, Máth János2

1 SZSZBMK Sántha Kálmán Szakkórház, Nagykálló;2 DE BTK Pszichológia Intézet, Szociál- és Munkapszichológiai

Tanszék, [email protected]

A vizsgálat célja: A kutatás célja a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kórházak nagykállói Sántha KálmánSzakkórház egészségügyi dolgozói állományában fog-lalkoztatottak pszichés állapotának, illetve stresszke-zelésének felmérése a kiégésre vonatkoztatva. A fel-mérés eredményei a 2018. március 1-jén alakult Bur-nout Mobil Team számára adnak támpontot a pre-venciós és intervenciós beavatkozások helyét ésmódját illetôen.

Anyag és módszer: A kvantitatív, longitudinális fel-mérés elsô, keresztmetszeti fázisa 2018. június 20. és2018. július 20. között zajlott kérdôíves formában,amely a szakdolgozói állomány közel felére (137 fô)terjedt ki. A kutatáshoz egy 5 kérdôívbôl álló csoma-got használtunk: Burnout kérdôív, EURO-D, Stressz-kezelés kérdôív, Szabadidôs tevékenységekre vonat-kozó kérdôív, valamint 3 nyitott kérdés a szakdolgo-zói igények felmérésére. Az adatok feldolgozása azIBM SPSS Statistics 22.0 szoftver segítségével történt,melynek során a következô számításokat végeztükel: leíró statisztika, kereszttábla elemzések Khi-négy-zetstatisztikai próbával, valamint korrelációelemzés.A szignifikanciahatár p< 0,05 volt.

Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy avizsgált dolgozóink 63,4%-a a kiégés szempontjábólveszélyeztetett kategóriába sorolható, 13%-uk pedigmár a kiégés valamelyik stádiumában jár. Az EURO-Dkérdôív alapján a vizsgált személyek 45%-a depresszívtünetekkel küzd, 20,6%-a érezte az elmúlt egy hónap-ban, hogy inkább meghalna. A megküzdés nehezített,általánosan elmondható, hogy a stressz leginkábbszomatikus panaszokat okoz a vizsgálati személyek-nél. A szabadidô eltöltésének preferált módjait ille-tôen az eredmények azt mutatják, hogy dolgozóklegszívesebben a családjukkal töltik idejüket,

Következtetések: A felvett kérdôívek eredményeiazt mutatják, hogy a kiégés kardinális problémakéntjelenik meg kórházunkban, amihez a rossz mentálisállapot súlyosbító tényezôként társul. Pozitívumkéntelmondható, hogy a Burnout teszt eredménye aztmutatja, hogy a kiégés a dolgozóink legnagyobb ré-szénél, még nem alakult ki, de mint veszélyeztetettkategória már fennáll, ezért fontos a hangsúlyt aBurnout team egyéni esetkezelései mellett a preven-

cióra helyezni, illetve tréningek segítségével megta-nítani dolgozóinkat az asszertív kommunikációra, ahelyes megküzdési stratégiákra és hangsúlyozni azempátiás egymáshoz fordulás jelentôségét a min-dennapi munkavégzés során.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

76

��'��#�� &�� ?��?��

Kiss Enikô1, Baji Ildikó2, Kapornai Krisztina1

1 SZTE Gyermekklinika, Gyermekpszichiátria, Szeged;2 SE Egészségtudományi Kar, [email protected]

Bevezetô: A gyermekkori kezdetû depresszió a ser-dülôkorban és a felnôttkorban is számos problémátokozhat. A nehézségek a depresszió újabb epizódjai,a társuló komorbid betegségek, illetve a funkcióká-rosodás következményei. Az öngyilkossági kísérletekhátterében 90%-ban valamely mentális betegség,leggyakrabban depresszió áll. Vizsgálatunkban gyer-mekkorban depressziót átélt fiatalok betegséglefo-lyását és szuicid magatartását követtük fiatal felnôtt-korig.

Módszer: N=116, átlag 25,3(SD 2,5) éves fiatal fel-nôttet vizsgáltunk (44,8% fiú), akiknél 15 éves korelôtt major depressziós epizód állt fenn. A pszichiát-riai diagnózist félig-struktúrált interjúval állítottukfel. Az öngyilkos magatartást 4 súlyossági fokbanvizsgáltuk: visszatérô halál gondolat, öngyilkosságigondolat, öngyilkossági terv, öngyilkossági kísérlet.

Eredmények: A fiatal felnôtt minta 45,7%-ában egydepressziós epizód volt a gyermekkorban, 33,6%-ában 2 epizód, 20,7%-ban pedig 3 vagy több epizódjelentkezett az utánkövetés során. A komorbid be-tegségek között a leggyakoribb a hiperaktív figyelem-zavar (24,1%), a specifikus fóbia (22,4%) és az oppo-zíciós zavar (14,7%) voltak. Az utánkövetés során alegsúlyosabb szuicid magatartás az alanyok 11,2%-ánál a visszatérô halálgondolat, 22,4%-ánál az öngyil-kossági gondolat, 24,1%-ánál az öngyilkossági tervvolt, 23,3% követett el öngyilkossági kísérletet. 19%-nál nem fordult elô szuicid tünet. A komorbiditás ésaz öngyilkossági tünetek összefüggést mutattak adepresszió kezdeti idôpontjával.

Megbeszélés: A korai kezdetû depresszió negatívhatása hosszú távon fennáll. A komorbid betegségektovább rontják az egyén alkalmazkodását, mely fiatalfelnôttkorban is érezteti hatását. A depresszió szui-cid tünete a kimenetel egyik jelzôje, az öngyilkosságitünet monitorozása és terápiája fontos a hosszútávúkimenetel szempontjából

(��#��$�� '��#� ��#�� $�

Barna Mária, Boros Edit, Dávid József, Együd Péter,Füzesi-Kulcsár Szilvia, Harmatta János,Holló András, Kiss Tibor Cece, Petrovszki Irén,Rubovszky György Zsolt, Salz Gabriella, Sebes JúliaOORI, Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály„Tündérhegy”, [email protected]

A korosodás mindnyájunk életének, a korosabb pszi-choterápiás páciens pedig a szakmának jelent kihí-vást. Ebben az életszakaszban sokféle nehézséggelkerülhetünk szembe, életciklusváltással, szerepvesz-tésekkel, gyásszal.

A pszichodinamikus terapeuta a korosodó páciens-sel találkozva kettôs kihívás elé kerül. Egyrészt megkell ítélnie, hogy a korral növekvô karakterellenállá-sok ellenére alkalmas-e, illetve milyen mértékben/módon alkalmas a páciens feltáró típusú terápiára?Másrészt, a terapeuta saját, öregedéssel és elmúlássalkapcsolatos érzései, az azokra adott válaszai is deter-minálni fogják, hogy mennyire képes reflektíven, hi-teles perspektívát nyújtó módon viszonyulni a sajátéletükben elakadt, korosodó pácienseihez.

Elôadásunkban olyan esetrészleteket hozunk idô-sebb páciensekkel folytatott munkánkból, melyeketvalamilyen szempontból elgondolkodtatónak tar-tunk. S túl ezen, a terapeuta perspektíva felvillantá-sával személyes szempontokkal is próbáljuk kiegé-szíteni a kérdést.

��


77

37��&�� ;��#� ��&��&��$��!��

Koncz Zsuzsa1,2, Mátrai Zoltán2, Gyôrffy Zsuzsanna1

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Országos Onkológiai Intézet, Daganatsebészeti Központ,

Emlô- és Lágyrészsebészeti Osztály, [email protected]

Elôzmények: A rákos betegség diagnózisa a legtöbbember számára pszichotraumát jelent és gyakran ér-zelmi krízist indukál. Ebben a fokozottan érzékenyés sérülékeny lelkiállapotban készül a beteg a mûtétibeavatkozásra. Mivel a mûtétet megelôzô pszichésállapot hatással lehet a kimenetelre, ezért fontos fel-tárni és figyelemmel kísérni a betegek lelkiállapotátmár a mûtét elôtt is, továbbá fontos szerepe lehet amûtétre lélektani felkészítô intervencióknak a pszi-chés állapot alakításában.

Módszer: Vizsgálatunkat az irodalomkutatás mód-szerével végeztük.

Eredmények: A vizsgált szakirodalom alapján el-mondhatjuk, hogy a mûtét elôtti lelkiállapotot befo-lyásolhatja a sebész és a beteg közötti kapcsolat éskommunikáció minôsége (Levinson és mtsai, 2013),a beteg életkora, aktuális élethelyzete, az elérhetô tár-sas támogatás, a személyiség érettsége, a depresszióstünetek jelenléte, társbetegségek jelenléte, a jövôképbizonytalansága, a kontrollérzet minôsége, az élettelvaló elégedettség színvonala, a megküzdés lehetôsé-gei, a fizikai egészség aktuális színvonala (Kyranou ésmtsai, 2014).

Az egyéni jellemzôk mellett a mûtét típusa is ha-tást gyakorol a lelkiállapotra.

Hatékonyak lehetnek a mûtétet követô mellékha-tások és szövôdmények kontrollálásában az olyanpreoperatív pszichológiai intervenciók, melyek képe-sek egyszerre hatni a distressz mértékére és az elôze-tes elvárásokra.

Általában a tervezett mûtétek elôtti pszichológiaifelkészítés hatással lehet a posztoperatív fájdalom,negatív érzelmek és a kórházi tartózkodás hosszára,illetve hatást gyakorolhat a viselkedéses felépülésre(Johntson, 1993; Powell és mtsai, 2016).

Daganatos betegek mûtéti felkészítése személyesformában kivitelezve csökkenti a szorongást és nö-veli a páciens tudását és elégedettségét. Az audiovi-zuális eszköz segítségével zajló felkészítés is alkalmasa tudás és az elégedettség növelésére, azonban a szo-rongásra nincs hatással. Az írott szöveggel kapcsola-tos eredmények vegyesek (Waller és mtsai, 2015).

A felkészítés daganatos betegeknél pozitív hatássalvan az immunfunkciókra, a pszichológiai változókraés az életminôségre (Tsimopoulou és mtsai, 2015).

Konklúzió: Bár a mûtéti felkészítés pozitív hatása-inak mértéke, pontos mechanizmusa és a hatékonyintervenció részletes jellemzôi még nem tisztázottak,mégis a szakirodalom már számos szempontot éseredményt feltárt a mûtétre lélektani felkészítést se-gítô intervenciók kapcsán. Poszterünkön ezeket mu-tatjuk be részletesen.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

78

�� $��'&�'� ��#��)� �� )��&��'��&�� >��; ��

Kondákor IstvánTolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszá[email protected]

Az Alzheimer-betegség a demenciák leggyakoribboka, világszerte körülbelül 46 millió beteget tartottakszámon 2015-ben, és a betegség prevalenciája a jö-vôben várhatóan egyre inkább nôni fog.

A jelenleg elfogadott gyógyszeres terápia elsôdlegescélpontja a kórképben kimutatható kolinerg deficit.Erre fókuszálva, a kognitív funkciók javítására és sta-bilizálására a kolinészteráz-gátlók (donepezil, galan-tamine, rivastigmin) használatát ajánlják a protokol-lok, melyek segítségével az acetilkolin-rendszer le-épülése talán meggátolható vagy a folyamat legalábblassítható, szinten tartható. A kórkép kialakulásábanszerepet játszó glutamaterg mediálta excitatoroscytotoxicitás tekintetében a memantin hatásosságaigazolódott, mely képes befolyásolni a kognícióbanérintett N-metyl-d-aspartate és glutamate recepto-rokat.

Bár a fent felsorolt, a nemzetközi terápiás ajánlá-sok alapján széles körben használt hatóanyagokat azelmúlt években mélyrehatóan vizsgálták, eddig csakrandomizált kontrollált vizsgálatok történtek, köz-vetlen és részletes összehasonlító elemzéseket nempublikáltak.

Az elôadásban az elsô olyan „network metaanaly-sis” (NMA) metodikáját és eredményét ismertetjük,amely a terápiás ajánlások által javasolt összes ható-anyagot érintô jelentôs vizsgálatot áttekintve, „head-to-head” összehasonlításokat is lehetôvé tesz.

Az elôadásban elemzett NMA csak olyan klinikaivizsgálatokat tartalmaz, amelyekben Alzheimer be-tegek donepezil, galantamine, rivastigmine vagy me-mantine terápiáját elemezték, a fenti hatóanyagokegymással történô bármilyen kombinációiban.Ugyanakkor az elemzésben nem vettek részt azok avizsgálatok, amelyekben az érintettek egyéb, a kog-nitív funkciókra ható szereket is kaptak, vagy kevertdemenciában szenvedtek.

A vizsgálat fô konklúziója, hogy az NMA-ban alkal-mazott metodika alapján nagy valószínûség szerint adonepezil+memantine, donepezil, és a galantaminea leghatékonyabb terápia Alzheimer betegségben. Akogníció vizsgálata alapján csak a donepezil alkal-mazásánál volt elérhetô a minimális klinikailag je-lentôs javulás az ADAS-Cog esetében.

A részletesen ismertetendô NMA vizsgálat lehetô-séget ad arra, hogy a klinikus az eddigi ajánlások al-

kalmazásán túl, speciális szubpopulációkra célzottgyógyszereléseket vagy gyógyszer-kombinációkatindikálhasson és pozicionálhasson, a betegek klinikaiadatainak részletesebb és körültekintôbb figyelem-bevételével, egy hatékonyabb terápia reményében.

��


79

@��#��#��'��

Kovács Attila István, Égerházi AnikóDE Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A sématerápia csoportban való alkalmazásának tech-nikáját Farrell és Shaw (2012) dolgozta ki. A csoportsématerápia ugyanúgy alkalmaz kognitív-viselkedé-ses, érzelmi fókuszú terápiás eszközöket, mint azegyéni terápia. A Debreceni Pszichiátriai Klinikánnégy éve rezsim rendszerû pszichoterápiás osztálykiépítése zajlik. Ennek keretében alakítjuk ki terápiáseszköztárunkat, melynek közel egy éve része – az ere-detileg ambuláns ellátásban alkalmazott – csoportsématerápiás módszer. A terápiát osztályos keretekközé adaptálva, nyolc hétig, heti háromszor másfélórás foglalkozások keretében végezzük.

Eddig két egymást követô ötfôs csoport esetébenalkalmaztuk ezt a csoportterápiás eljárást. Célunk agyógyítás mellett az eljárás eredményességének vizs-gálata is, melyet a második csoport esetében kezd-tünk el. Az elôadás célja a csoport sématerápia eseté-ben kialakított vizsgálati elrendezés, illetve az elsôeredmények bemutatása.

A vizsgált csoportba 27 és 59 év közötti nôbetege-ket kerültek. DSM 5 szerinti diagnózisaik személyi-ségzavar, ismétlôdô depresszió, szorongásos zavar.Mindannyian szedtek antidepresszívumot és kis dó-zisú benzodiazepint. A csoportterápia megkezdéseelôtt és lezárása után a következô teszteket töltöttékki a csoporttagok: Séma kérdôív, Sémamód kérdôív,Beck Depresszió Kérdôív (21), Spilberger állapot- ésvonásszorongás skála, Antonovsky-féle rövidített ko-herencia-érzés kérdôív. A csoporttagok mindegyiké-nél az önfeláldozás séma dominánsan megjelent. Amaladaptív sémamódok intenzitása a közepesen erôstartományba esett. A páciensek a jelentôs depresszi-ós és szorongásos tüneteket mutató tartománybanhelyezkedtek el a Beck és Spilberger kérdôívek alap-ján. A csoportterápia megkezdése elôtt a páciensekkoherenciaérzése az átlag alatti vagy az átlagos alsótartományában volt. A csoportterápiát követôen aBeck Depresszió Kérdôív, a Spilberger állapotszoron-gás kérdôív pontszámai mindegyik páciens esetébencsökkenést mutattak. Ugyancsak csökkent a mala-daptív sémamódok intenzitása. A páciensek kohe-renciaérzése javult, az átlagos tartományba került.

Terveink szerint folytatjuk a csoport sématerápiaalkalmazását, így a vizsgálati elrendezést megtartva,lehetôségünk lesz statisztikailag is értékelhetômennyiségû adat elemzésére.

� �� &�� #��&��&�

Kovács TiborSE ÁOK, Neurológiai Klinika, [email protected]

Az Alzheimer-kór (AK) klinikai diagnosztikájának fej-lôdésével, a biomarkerek használatával az in vivo di-agnosztikai specificitás megközelíti a neuropatoló-giai diagnózis pontosságát. Ugyanakkor ezzel párhu-zamosan nyilvánvalóvá vált, hogy heterogén klinikaiszindrómák hátterében igazolható patológiailag, il-letve biomarkerek alapján AK, illetve a típusos kog-nitív klinikai tünetekkel bíró betegség esetében is je-lentôs variabilitás figyelhetô meg a kórlefolyásban,illetve a társuló magatartási (BPSD) tünetekben. Eltéra sporadikus és a familiáris AK fenotípusa is. Emel-lett az AK tiszta formája egyre ritkábbá válik az élet-korral: idôs betegekben szinte mindig társuló patoló-gia mutatható ki. Különösen gyakori szinukleinopá-tia, Lewy-testes betegség, illetve vaszkuláris ténye-zôk, elsôsorban kisérbetegség és amyloid angiopátiatársulása. Mindezek miatt a terápiás válasz is külön-bözik, pl. a kolinészterázgátlók esetében. Az azonosbiomarkerrel bíró, de különbözô AK fenotípusok ke-veredése lehet az egyik legjelentôsebb oka a „diseae-modification” vizsgálatok sikertelenségének is.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

80

�� $$�#��#��;��)��!��#� ��

Kôváriné Szalánczi Krisztina1, Radics Judit2,Gács Boróka3, Kertész Ágnes4, Csernus Sándor5

1 Plasztimed Egészségügyi Szolgáltató Kft., Gyôr;2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénés

és Addiktológiai Részleg, Gyôr;3 PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Pécs;4 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd;5 Ügyvédi Iroda, Kaposvá[email protected]

A meddôség kezelésében tágabb perspektívát szeret-nénk megvitatni: a rendszerszemléletû megközelí-tést, miszerint a pszichikus és szomatikus rendsze-rek egymással összefüggésben, egymás mûködésérereagálva, egymással kapcsolatban állnak.

Feléleszthetô-e a holisztikus szemléletmód a gya-korlatban is? Hisz elméleti szinten valamennyi szak-ember tisztában van ezzel. A reproduktív problémá-val küzdô páciens egyszerre testi, lelki és szociálisproblémával szembesül. A meddôség olyan stresszor,amit a személy nem, vagy nagyon nehezen tud kont-rollálni.

Milyen módon zajlanak azok a történések, melyekfelülírják a szomatikus beavatkozásokat? A meddô-ség pszichés elôzményei és következményei nem vá-laszthatók el egymástól. Mind funkcionális, mind or-ganikus meddôség esetén a krónikus stressz, a dep-resszió és szorongás gátolja a reprodukciós készsé-get. Az állapot velejárói lehetnek még a frusztráció,düh, önértékelési és párkapcsolati problémák. A ke-zeletlen depressziónak komoly kockázata lehet ameddôség, nyilvánvaló következtetés, hogy ennek ke-zelése javíthatja a fogamzóképességet. A meddôségténye és a kezelés testi, lelki hatásai óriási megpró-báltatást jelentenek egy nô, illetve család életében. Asorozatos vizsgálatok egyre mélyebbre hatolnak egynô intim szférájában, a sikertelen beavatkozások nö-velik az értéktelenség és kudarcérzést, fokozzák adepressziót. A fentieket figyelembe véve teljesen nyil-vánvaló, hogy a pácienseknek a legkorszerûbb szo-matikus terápián túl, szükségük van pszichés támo-gatásra, kezelésre. Ennek hatékonyságát jelentôskülföldi szakirodalom támasztja alá.

Mi a helyzet hazánkban-e kérdéskörben? Még min-dig a medikális szemlélet az uralkodó. A hazai egész-ségügy nem veszi figyelembe kellô súllalgal a med-dôséggel küzdô párok lelki szükségleteit és nem biz-tosítja a pszichés támogatás lehetôségét. A SzülészetiNôgyógyászati Szakmai Kollégium protokolljából –mely rész a meddôség kivizsgálására és általános ke-zelésére vonatkozik – teljesen hiányzik mindennemûlélektani vonatkozású aspektus. Holott számos nem-zetközi kutatási adat áll rendelkezésre arra vonatko-

zólag, hogy az orvos-pszichológus-pszichiáter együtt-mûködése növelheti a meddôségi beavatkozások si-kerességét. A külföldi hatékonyságvizsgálatok márannak bizonyítására irányulnak, hogy milyen típusúpszichoterápia alkalmazása a legsikeresebb és leg-költséghatékonyabb.

Hazánkban mi várható: meddô próbálkozás vagytudatos szembenézés a problémával?

Hol tartunk itthon?

��


81

H�� #��$� ��'�-�� #� ��$��&�� '��

Hadházyné Kertész Katalin, Kulja Erika,Hadházy László, Erdélyi ÁgnesSZSZBMK és Egyetemi Oktatókórház, Sántha Kálmán Szakkórház,Nagykálló[email protected]

A pszichiátriai rehabilitáció lényege a beteg mielôb-bi reintegrálása a társadalomba.

A pszichiátriai rehabilitációs folyamat osztályunkonegy komplex tevékenység, mely magában foglalja afarmako-, a pszicho- és a szocioterápiát. A betegekegyéni rehabilitációs tervét a terápiás team a betegegyüttmûködésével készíti el. A szocioterápiás tevé-kenység palettájának bôvítéseként kezdtük el osztá-lyunkon az állat-asszisztált terápiát az AURA SegítôKutya Alapítvány támogatásával.

Az állat-asszisztált terápiánk célja a terápiában ré-szesülô betegek fejlesztése, az ember–állat kötôdésgyógyító hatásának kihasználásával. A terápia ered-ményeként javulnak a betegek motorikus funkciói(nagy- és finommotorika, mozgáskoordináció, egyen-súlyérzék), kognitív képességei (kiemelten a figyelem,emlékezet, gondolkodás), fejlôdnek és megerôsödnekpszichés és szociális funkciói (bizalomépítés, önbi-zalom, társas kapcsolatok, pozitív énkép, pozitív vi-selkedésminta, önértékelés, felelôsségtudat, együtt-mûködési képesség, empátia). A terápiás folyamatba– mint aktív motiváló résztvevôt – beiktatjuk a terá-piás kutyát.

Poszterünkben szeretnénk bemutatni az állat-asszisztált terápia megvalósításának folyamatát osz-tályunkon, annak sikereit és nehézségeit.

@��#�� -��#��2L��#��#��#��>��M�� #��'#��

Laszlovszky István1, Barabássy Ágota1,Kiss Béla1, Szatmári Balázs1, Adham Nika2,Earley Willie2, Németh György1

1 Richter Gedeon Nyrt., Budapest;2 Allergan, Madison, NJ, [email protected]

Introduction: Schizophrenia is a complex psychiat-ric disorder with positive and negative symptoms, andwith impaired cognitive functions. Negative symp-toms affect 15-60% of patients with schizophrenia.Recently a dopamine D3 receptor-preferring D3/D2receptor partial agonist antipsychotic, cariprazine,was approved by EMA and FDA.

Aims of the study: To explore the role of dopamineD3 receptors in the treatment of schizophrenianegative and cognitive symptoms.

Methods: Data from in vitro receptor binding stu-dies, in vivo animal studies, human PET studies andthe clinical trial in predominant negative symptompatients were compared to provide evidence on howD3 receptor occupancy correlates with the improve-ment of negative and cognitive symptoms of schi-zophrenia.

Results: In the in vitro receptor binding assays,cariprazine showed high affinity (Ki=0.09 nM) andselectivity (8.1-fold) for D3 vs D2 receptors with par-tial agonist activity. In a PET study dose-dependentoccupancy at both D3 and D2 receptors were seenafter cariprazine treatment in patients with schi-zophrenia. These data confirmed cariprazine’s invitro D3 receptor selectivity. While other antipsy-chotics have significant binding affinity for D2 andD3 receptors in vitro, they do not show appreciableD3 receptor occupancy in vivo. In an in vivo animalbehavioral model of depression/anhedonia, namelythe mouse chronic unpredictable stress (CUS),cariprazine significantly attenuated CUS-inducedanhedonia in wild-type but not in D3 receptorknockout mice. Cariprazine was also investigated ina cognitive deficit animal model of schizophreniawhere cariprazine completely reversed the phency-clidine-induced impairment of executive function inthe wild-type but not in the D3 receptor knockoutmice.

In patients with predominant negative symptomsof schizophrenia after double-blind treatment withrisperidone (n=231) or cariprazine (n=230) the leastsquares mean difference (LSMD) in change frombaseline at Week 26 was statistically significant infavor of cariprazine versus risperidone in PANSS-

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

82

FSNS (LSMD=1.46; P=0.002) and PSP scores(LSMD=4.63; P<0.001). LSMD from baseline in thecognitive factor score was also significantly greaterfor cariprazine vs.

Conclusion: All the in vitro and in vivo animal andhuman studies with cariprazine seem to confirm thehypothesis that negative and cognitive symptoms ofschizophrenia can be improved by a compound withbalanced effects at dopamine D3 and D2 receptors.

J��#�� &��$�� &�� $��

Lazáry Judit1,2,3

1 OPAI, Budapest;2 MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai

Kutatócsoport, Budapest;3 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A depresszió patomechanizmusában szerepet játszóneurobiológiai mechanizmusok régóta intenzív kuta-tás tárgyát képezik, az elmúlt 20 évben meglehetôsennagyszámú adat gyûlt össze a témával kapcsolatban.Ezen túlmenôen, a klinikumban is hasznosítható,könnyen hozzáférhetô, pontosan mérhetô biomar-kerek azonosítása került az érdeklôdés középpontjá-ba, melynek segítségével a diagnózis, az adekvát te-rápiás eszköz, a monitorozás és a mellékhatásprofilválhatna pontosabbá és hatékonyabbá. Ennek a cél-kitûzésnek megfelelhet bármely olyan jelzô elem,amely specifikusan jellemzô az adott kórállapotra,mint pl.: fehérjék, lipidek, ionok szérumszintje, kép-alkotó által detektált strukturális eltérés, enzim aktivi-tás, elektrofiziológiai eltérés, kromoszóma aberráció,genetikai polimorfizmus stb. Annak ellenére, hogynagyszabású projektek foglalkoznak a biomarkerekszéles körû vizsgálatával, az óriási erôfeszítések elle-nére egyelôre a depresszióra specifikus, valid és klini-kai körülmények között rutinszerûen alkalmazhatóbiomarker-mérés nem áll rendelkezésre. Elôadásom-ban áttekintést nyújtok a biomarker kutatások legfon-tosabb nemzetközi eredményeirôl, valamint bemuta-tom saját kapcsolódó eredményeinket a szerotonin,a CREB, a kolinerg, valamint az endokannabioid jel-átvitelben szereplô génekkel összefüggésben. A ge-netikai vizsgálataink mellett a témához kapcsolódó,folyamatban lévô perifériás fehérje profil vizsgála-tunkról számolok be prezentációmban.

�� A vizsgálat az NKFI FK 124984 OTKA pályázat támogatásával való-sult meg. A vizsgálat idején Lazáry Judit MTA Bolyai János kutatóiösztöndíjban részesült.

��


83

��&��)��'��#��

Lovas Éva, Császár-Nagy NoémiPszichoszomatikus Ambulancia Kft., [email protected]

Kutatásunk célja, hogy feltárja a krónikus fájdalompszichológiai vonatkozásaiból kiemelkedô élettörté-neti elemeket, továbbá, hogy a krónikus fájdalomszindrómában szenvedôk életében megjelenô pszi-chológiai hatásokat, traumatikus életeseményeketfeltérképezze.

A retrospektív vizsgálat során a PszichoszomatikusAmbulancián 2007–2017 között vizsgált 85 krónikusfájdalommal küzdô pácienstôl származó argelanderielsô klinikai interjúk és biográfiai adatokat elemez-tük. A vizsgálat során tartalomelemzést végeztünk,majd az így nyert adatokat többváltozós statisztikaimódszerekkel elemeztük (faktoranalízis, klaszter-elemzés, bináris logisztikus regresszió).

Eredményeink alapján e zavarban szenvedôk – kü-lönös tekintettel a krónikus gerinc-, illetve deréktájifájdalommal küzdôk – életében nem az egyes élet-eseményeknek magas az elôfordulása, hanem bizo-nyos életesemények halmozódása a jellemzô mintá-zat. Ilyen események elsôsorban a gyermekkorbanátélt fizikai és/vagy szexuális abúzus, a szülôk alkoho-lizmusa, a gyermekkori súlyos veszteségek, a párkap-csolati elégedetlenség, illetve a felnôttkori érzelmikrízisek. Ezek együttesen történô elôfordulása rizi-kótényezôt jelenthet a krónikus fájdalomszindrómakialakulásában.

A krónikus fájdalom szindróma kialakulásánakmegelôzésében és annak kezelésében is tehát kiemel-ten fontos lehet ezeknek a negatív eseményeknek azélettörténetben való feltérképezése, a megfelelô te-rápiás módszerrel történô, komplex, pszichoszoma-tikus szemléletû, profilaktikus célú kezelése.

3� �� #��

Majtán Máté1, Horváth András2, Fráter Csenge2,Simon Lajos1

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Információs

és Technológiai Kar, [email protected]

Jelen kutatásunkban egy újfajta, webkamera alapúmozgás- és gesztuselemzési programot tesztelünk. APPKE ITK-val közös kollaboráció során általuk fej-lesztés alatt lévô gép tanuló algoritmus segítségével,a szkizofrén betegek mozgás- és gesztusjellegzetes-ségeit vesszük videóra és elemezzük. Elôadásunkbanbemutatjuk a nemzetközi tapasztalatokat, melyek adiagnosztikus és terápiás segítô eljárások alapját ké-pezhetik a jövôben. Kutatócsoportunk konkrét meg-figyelései a krónikus szkizofrén betegek kísérletihelyzetben történô vizsgálatára épülnek, amelynek afeladatait a Van Bellingen és mtsai által kifejlesztettTULIA (test of upper limb apraxia) elemcsökkentettváltozata (AST) képezi. Jelenleg a pilot fázis adatairóltudunk beszámolni, amelynek az elemzését a Robo-tika Labor gépi algoritmusa végzi. A további eredmé-nyekhez jelenleg a vizsgált személyekrôl készült felvé-telek számának növelése és az egészséges kontroll-csoporttal való összehasonlítása szükséges. A gépitanuló algoritmus ezek alapján fejlôdik, és javítja avalidált mozgásmintázat felismerését. A továbbiakbana kísérleti helyzetet szituációs- vagy szerepjátékok-kal fogjuk bôvíteni, amelyben a mozgás és a gesztus-használat komplexebb formában jelenik meg. A vizs-gálatoktól azt várjuk, hogy segítségükkel lehetôvé vá-lik a szkizofrén betegek terápiájának és állapotukbanbekövetkezô változásoknak érzékenyebb követésenem csak felvételrôl, hanem valós idôben is.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

84

3�� &�#� ��& ��#�� $�� )��

Fekete Éva Katalin1, Makkos Zoltán1, Török Edina2,Kéri Szabolcs1,2

1 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;2 BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest;[email protected]

A mentalizáció (elmeolvasás) a pszichológia és pszi-chiátria egyik legbehatóbban vizsgált területe. Ennekellenére a fogalom jelentése nem pontosan tisztázott,széles körben elfogadott, a klinikai gyakorlatban ishasználható mérôeszközök nem állnak rendelkezé-sünkre. Vizsgálatainkban a Mentalizációs Kérdôívmagyar változatának pszichometriai, klinikai és neu-robiológiai érvényességét térképeztük fel 115 egész-séges személy és 68 pszichotikus páciens (DSM-5szkizofrénia-spektrum zavarok) bevonásával. A kli-nikai és a kontrollmintában a feltáró és a megerôsítôfaktoranalízis segítségével négy faktort különítettünkel: önreflexió (4 tétel), érzelmi tudatosság (4 tétel),pszichés ekvivalencia (4 tétel) és érzelemszabályozás(3 tétel) (Cronbach-alfa > 0,7). A pszichotikus páci-ensek mind a négy területen rosszabb mentalizációsteljesítményt nyújtottak a korban, nemben és iskolá-zottságban illesztett kontrollszemélyekkel összevet-ve (varianciaanalízis, p < 0,001). A neurobiológiai ér-vényességvizsgálat során voxel-alapú morfometriasegítségével (képalkotó paraméterek és adatfeldolgo-zás: MAGNETOM Prisma 3T MRI, T1 3D MP-RAGE,SPM-8) összevetettük 15 rosszul és 15 jól mentalizálóegészséges személy strukturális agyi jellemzôit. Acsoportokat a Mentalizációs Kérdôívben elért pont-számok medián-felosztása alapján definiáltuk. A ke-vésbé hatékonyan mentalizáló személyek esetében amedialis prefrontalis cortex (Z=5,56; klaszter: 649) ésaz insula területén (Z=4,49; klaszter: 430) találtunkkisebb szürkeállomány-denzitást. Mindezek alapjánmegállapíthatjuk, hogy a mentalizáció több alfunk-cióból álló, összetett jelenség. Ennek ellenére ön-becslô skálával történô felmérése pszichometriai,klinikai és neurobiológiai szempontból is valid,összefüggést mutatva a kanonikus szociális-kognitívagyi hálózat strukturális variabilitásával.

"�� #��#��&�� &�� $��

Marosi Csilla, Fodor Zsuzsanna,Csukly GáborSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: A károsodott érzelemfelismerés a szkizof-rénia egyik vezetô tünete, mely szorosan összefügg abetegek mindennapi funkcionalitásával és életminô-ségével. A betegség lentrôl-felfelé építkezô modellje(bottom-up model) alapján az alacsonyabb szintûperceptuális eltérések vezetnek az információfeldol-gozás – érzelemfelismerés – magasabb szintjének za-varához és így a pszichoszociális funkciók romlásá-hoz.

Cél: Vizsgálati célunk a korai vizuális percepció ésaz érzelemfelismerés oszcillációs hátterének feltárá-sa, továbbá a magnocelluláris deficit és a károsodottérzelemfelismerés összefüggéseinek feltérképezése.

Módszerek: A kutatásban 39 szkizofrén páciens és40 egészséges kontrollszemély 128 csatornán elveze-tett EEG adatait elemeztük. A résztvevô pácienseknemi megoszlása, átlagéletkora és iskolázottság te-kintetében nem különbözött szignifikánsan a kont-rollcsoporttól. Az elsô, korai vizuális percepciós pa-radigmában alacsony térbeli frekvenciájú- (low-spa-tial frequency, LSF) és magas térbeli frekvenciájú(high-spatial frequency, HSF) Gábor-foltokat mutat-tunk be. A második, érzelemfelismerés paradigma so-rán a ’Karolinska Directed Emotional Faces (KDEF)’adatbázisból válogatott, 80 boldog, 80 semleges és 80szomorú arcot mutattunk be a résztvevôknek. A vizs-gálati személyeknek az egyes érzelmeket gombnyo-mással kellett azonosítaniuk. Az elemzés során azeseményhez köthetô théta (4-7 Hz) aktivitás változá-sát vizsgáltuk eseményhez kötött spektrális pertur-báció (Event Related Spectral Perturbation, ERSP)segítségével.

Eredmények: A vizsgálati csoportok között szigni-fikáns különbséget találtunk a reakcióidô és a pontos-ság tekintetében (p < 0,05). Csökkent théta szinkro-nizációt (Event-related synchronisation, ERS) – azaza relatív théta power növekedést – találtuk szkizofré-niában egészséges kontrollszemélyekhez képest a LSFingerek esetében, míg hasonló különbséget a vizsgá-lati csoportok között HSF ingerek esetén nem talál-tunk. Az érzelemfelismerési paradigmában a thétaszinkronizáció szignifikánsan (p < 0,05) kisebb volt abetegcsoportban, mint a kontrollcsoportban. A be-tegcsoportban a magnocelluláris (LSF) kondícióbantalált théta ERS korrelált az érzelemfelismerési fela-datban megfigyelhetô théta ERS-sel, illetve az érze-

��


85

lemfelismerési feladatban mért viselkedési mutatók-kal (p < 0,05).

Következtetés: Eredményeink alapján szkizofréniá-ban a magnocelluláris rendszer eltérései szorosanösszefüggnek a károsodott érzelemfelismeréssel.

3��'��!�.&�� $��'��-��#� ��-�� #��$&�

Martony Zsuzsanna1, Székács Béla2, Titton Andrea3

1 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Pszichiátriai Osztályés Geriátriai és Gerontopszichiátriai Rehabilitációs Osztály,Budapest;

2 SE II. Belgyógászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport,Budapest;

3 Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Kft.,Pomáz-Kiskovácsi

[email protected]

Az idôskori komorbid betegek demenciája sajátosinterdiszciplináris megközelítést, integráló idôsgyó-gyászati szemléletet és felkészültséget igényel.

Az elôadás célja rávilágítani, hogy az idôskori de-mencia sajátos: komponenseiben módosuló kórélet-tani háttér, össz-szabályozásában sérülékenyebbszervezet, 65 év felett 2–3, 75 év felett 4–6, vagy mégtöbb kórfolyamat egyidejû, egymással és a mentálishanyatlással is összefonódó érvényesülése, az önel-látó képesség összetettebb hátterû felgyorsult ha-nyatlása jellemzi. A terápia és gondozás is sajátos el-látó szemléletet, jóval összetettebb szakmai felké-szültséget, megfelelô interdiszciplináris egészségügyiés szociális együttmûködést, ugyanakkor módosulótársadalmi hozzáállást is igényel. Fékezni kell ademenciának a komorbiditás miatt felgyorsuló éspatomechanizmusában is módosuló elôrehaladását,individuálisan mérsékelni kell a következményeit abeteg biológiai állapotára, társbetegségeire, önellátóképességére, saját és környezetének szociális státu-szára, beszûkülô kapcsolat-rendszerére vonatkozóan.Különös jelentôségû, szignifikáns sikerrel kecsegtet ekomplex megközelítésû szemlélet és gyakorlat akkor,amikor a demencia klinikai jelei ugyan már megje-lentek az idôs, több társbetegségben szenvedô sze-mélynél, azonban ezek még mérsékeltek, így a terá-piás-szociális törekvéseink során kielégítôen képesegyüttmûködni a kezelésben.

Következtetés: csak individuálisan megtervezett,az orvosi, a szociális és egyéb segítô szakmák közöttifokozott együttmûködés, az integráló idôsgyógyá-szati szemlélet és szakmai felkészültség, a professzio-nális geriátriai háttérszolgáltatások eredményezhet-nek az eddigieknél jóval eredményesebb terápiás ésgondozói beavatkozást. Mindehhez elengedhetetle-nül szükséges és elôttünk álló feladat az orvosi szak-mák demencia iránti érzékenyítése, éppúgy, mint atársadalmi érzékenység kialakítása.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

86

� ��'�� $�� $��&)��1'��,��7�� $�

Matuszka BalázsPPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,Pszichológiai Intézet, [email protected]

Cél: Az elôadás célja annak bemutatása, hogy SylviaPlath életének során milyen hatással volt rá szüleivelvaló kapcsolata, milyen mértékben jelenthetett szá-mára traumát édesapja korai elvesztése, és a családirendszer többszöri átalakulása.

Módszer: Mûelemzés, biográfiai- és dokumentum-elemzés. Az elemzett irodalmi mûvek: Az ötvenkilen-cedik medve, Az Üvegbura, Sylvia Plath: Naplók. Azéletrajz rekonstrukciója a nemzetközi szakirodalmiforrások alapján történik.

Eredmények: A 30 éves Sylvia Plath 1962. október12-én írja meg Apu címû versét, mely így kezdôdik:„Kinôttelek, kinôttelek: / Fekete cipô, visellek /Har-minc éve, mint egy láb, / Féregfehéren, s lélegzeni, /Tüszkölni alig merek. Apu, meg kellett hogy öljelek. /De még elôtte meghaltál – / Márvány-súly, csupa-is-ten zsák, / Szörnyszobor, egy-szürke bütyköd / Bö-höm friscói fóka, / Atlanti habba lóg fejed, / Hol kékrebabzöld víz pezseg / A szép Nauset elôtt. / Imádkoz-tam, hogy visszatérj. / Ach, du Dreck. (Tandori Dezsôfordítása). Leánya, Frieda Hughes szemtanúja volt avers születésének, és késôbb így ír errôl: „A megíráspillanatában anyám olyannak tûnt, mint aki egészéletélményének totális összegzését írja”. Plath nemsokkal késôbb, 1963. február 11-én öngyilkosságotkövetett el. Mûvei, és naplóbejegyzései egyarántarról árulkodnak, hogy a szüleihez fûzôdô viszonyajelentôsen hozzájárulhatott mûvészetének kibonta-koztatásához, de egyidejûleg pszichiátriai megbete-gedésének kialakulásához is. Naplójának tanulságaszerint Sylvia Plath gyógykezelése során többszörszámolt be kezelôorvosainak édesanyjával szembenigyûlöletérôl és ambivalens érzéseirôl. Életrajzíróisem értenek egyet abban, hogy a Plath-család milyenkorai szocializációs környezetet tudott biztosítaniSylvia számára, abban azonban konszenzus mutat-kozik, hogy Otto Plath betegsége, korai halála és azerre adott családi reakció lehetett az az elsôdleges él-mény, mely jelentôs negatív hatást gyakorolhatottSylvia Plath életére, és mely ilyen elementáris erôvelkerült megfogalmazásra az Apu címû versben.

Következtetések: A biográfiai adatok, a naplók ésSylvia Plath mûveinek elemzése alapján gyermek-kori élményei, mely édesapja elvesztésének és a csa-ládi rendszer újrastrukturálódásának idejében érték,kulcsfontosságú jeslentôségûek mûvészetének éspszichiátriai megbetegedésének megértésében.

1��-#� ��#��&�� &��#��&��

Mészáros Gergely1,2, Gyôri Dóra3, Horváth Lili Olga3,4,Szentiványi Dóra3,4, Balázs Judit1,4


2 SE Doktori Iskola, Budapest;3 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest;4 ELTE PPK Pszichológiai Intézet Fejlôdés- és Klinikai

Gyermekpszichológia Tanszék, [email protected]

Háttér/cél: Számos vizsgálat kimutatta, hogy az ön-sértô viselkedés (non-suicidal self-injury – NSSI)hátterében az internalizáló és az externalizáló zava-roknak egyaránt lehet szerepe. Az NSSI 2000-es évekelején észlelhetô gyakoriság növekedése idôben egy-be esik az internethasználat széleskörû elterjedésévela világon. Patológiás internethasználattal (pathologi-cal internet use – PIU) való lehetséges összefüggésemégis további vizsgálatokat igényel. Jelen elôadá-sunk célja a serdülôkori NSSI pszichopatológiai di-menziókkal és PIU-val való összevetése.

Módszer: Vizsgálatunkat 13 és 18 év közötti gyer-mekpszichiátriai kórházi (202 fô) és normál populá-ciós mintán (161 fô) végeztük el, 2015 júniusa és2017 márciusa. Vizsgáló eszközeink: Gyermek MiniInternational Neuropsychiatric Interview (GyermekM.I.N.I.), Strengths and Difficulties Questionnaire(SDQ), Deliberate Self-harm Inventory (DSHI), YoungDiagnostic Questionnaire for Internet Addiction(YDQ). A statisztikai analízishez IBM SPSS Statistics22.0. programot használtunk.

Eredmények: Az SDQ alapján, a klinikai tüneteketmutatóknál (>9 pont), szignifikánsan gyakoribb azNSSI, mint a szubklinikus problémával bírók között,függetlenül attól, hogy csak internalizáló, csak exter-nalizáló vagy kevert tüneteik vannak-e (U=9117,000z=-7,181 p<0,001). PIU csoportban (69,4%) és mala-daptív internethasználó csoportban (49,1%) szignifi-kánsan gyakoribb az NSSI, mint normál internet-használók (36,5%) között (U=625,500 z=-0,017p>0,017). A mediátor modell megmutatja, hogy akapcsolat az internethasználat és az önsértés közöttnem direkt, hanem egyes pszichopatológiai kategó-riák (öngyilkos viselkedés, pszichotikus állapot, alko-holabúzus/dependencia, hiperaktivitás, figyelemza-var, affektív zavarok) közvetítô hatásán keresztül jönlétre.

Megbeszélés: Vizsgálatunkban kimutattuk, hogymind internalizáló, mind externalizáló, mind kevertpszichopatológiai tünetekkel jellemezhetô csopor-tokban szignifikánsan gyakrabban fordul elô NSSI.Rámutatunk, hogy PIU csoportokban szignifikánsan

��


87

gyakoribb az önsértés, mint a normál internethasz-nálóknál. Vizsgálatunk alapján azonban a PIU ésNSSI közötti összefüggés nem direkt módon jön lét-re, hanem a komorbid pszichopatológiákon keresztülérvényesül, azaz NSSI szempontjából azok a patoló-giás internethasználók különösen veszélyeztetettek,akiknél pszichopatológiai eltérések is fennállnak.

�� OTKA K108336 pályázat. Balázs Judit Bolyai János Kutatási Ösztön-díj támogatásában részesült.

1 ��!�� &��'��#� ��$��

Mészáros-Szabó AdriennPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyermek MentálhigiénésGondozó és Szakrendelés, Gyô[email protected]

Poszterünkön ábrázoljuk, hogy milyen létjogosultsá-ga, illetve lehetôségei vannak a szülô–csecsemô kon-zultációnak, mint technikának és terápiás módszer-nek a gyermekpszichiátriai ellátásban. Bemutatjuktovábbá magát a konzultációs módszert és annak al-kalmazási lehetôségeit az ambuláns ellátásban.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

88

.�� &��

Molnár Emese Lilla, Krause Sándor, Ulbert Petra,Forrás Sára, Szakács Edit, Berke Judit, Lukács Péter,Csepregi Beáta, Kiss Krisztián, Rigó Eszter,Somlai ZsuzsannaNyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

P.CS. 51 éves férfibeteg 2018 májusától osztályos ke-zelés alatt állt pszichotikus relapszus miatt. Anam-nézise 1991-ben indult, következô években clozapinterápia mellett a beteg állapota hozzávetôleg kom-penzált volt, osztályos felvétele 2005-ben majd 2018-ban történt. Emisszió után állapota ismét romlott,elôzetes megbeszélést követôen kórházunkba szállí-tották.

Felvételekor alarmírozó szomatikus vagy neuroló-giai tünetet nem találtunk, koponya CT vizsgálat mér-sékelt kortikalis atrófiát írt le. Átvételkori farmako-terápiája clozapin, valproát, haloperidol, kvetiapin,lorazepam, zolpidem medikációból állt. Az elsôexploráció során leírható volt: éber, pszichotikusanalterált tudat, nagyvonalakban megtartott orientáció,derealizációs élmények, religiózus téveszmetöredé-kek, viselkedése alapján valószinûsíthetô akusztikushallucinációk, dezorganizált magatartás, cirkadianritmus súlyos zavara, alváshiány, kritikátlanság, kop-rolália, perszeveráció, agitáltság, pszichomotóriumzavara. Obszervációnk második napján a páciensszubfebrilis lett, nyugtalan, kritikátlan, alvása 1–2órára korlátozódott, gyógyszereit racionalizálni pró-báltuk. Negyedik napon pneumóniát diagnosztizál-tunk, antibiotikum indult, terápia leállítását követôenazonban ismét szubfebrilis lett, laborokban hiper-natrémia és hiperozmolaritás ábrázolódott, tudatál-lapota megváltozott, éber, kontaktusba nem vonha-tó lett, így a felmerülô NMS kockázat miatt kórhá-zunk Intenzív Osztályára helyeztük a pácienst. CKszint 1300 U/l-nél nem volt magasabb, így az NMS-tkizárták, ekkor farmakoterápiája 5 mg olanzapinracsökkent. Felmerülô neuroinfekció lehetôsége miattlumbálpunkció és ismételt koponya CT szintén nega-tív eredménnyel zárult. Intenzíves kezelése 7. napjánGM rohama zajlott, alsó légúti infekció igazolódott,széles spektrumú antibiotikum indult. A beteg lázamegszûnt, tudatzavara fokozatosan regrediált, egyreegyértelmûbb katatón tünetek miatt állapotát végülsúlyos malignus katatón állapotnak és szövôdmé-nyeinek véleményeztük.

Olanzapin és lorazepam adása mellett a páciensECT kezelését elôkészítettük. 2 hét alatt 9 alkalombólálló sorozat ECT kezelés során a beteg látványosgörcstevékenységet mutatott, már az elsô alkalmat

követôen pszichotikus tartalmak elhalványultak, ka-tatón tünetek csökkentek, kritikátlansága megszûnt,cirkadián ritmusa rendezôdött, közel kompenzált ál-lapotban emittáltuk.

��


89

��

Morvai Szabolcs, Bodor Bernadett, Frecska Ede,Móré E. CsabaDE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Felnôtt Pszichiátriai Osztály,[email protected]

A kényszerbetegség kezelése során sok esetben szem-besülünk alacsony terápiás hatásfokkal. Egy hosszú-távú utánkövetést végzô tanulmány szerint az OCD-sbetegek 20%-a került remisszióba több mint 10 évesgyógyszeres és pszichoterápiás kezelést követôen. Azelmúlt évek során a ketamin alkalmazása egyre in-kább teret kapott a depresszió kezelésében, ugyan-akkor kevés vizsgálat történt arra vonatkozóan, hogymilyen hatásfokú a szer OCD-ben. Esettanulmá-nyunkban egy terápiarezisztens kényszerbetegség-ben szenvedô beteg kezelését ismertetjük. Tudomá-sunk szerint Magyarországon korábban nem alkal-mazták ezt az eljárást OCD-ben.

A beteg nyolc éve áll kezelés alatt OCD diagnózis-sal. Számos SSRI és SNRI típusú szer került kipróbá-lásra, több évet járt egyéni pszichoterápiába. Mind-ezek ellenére elsôsorban ellenôrzéssel, kontaminá-cióval, agresszióval járó kényszerei életviteltét nagy-ban megnehezítik, tanulmányait nem tudta befejez-ni, munkát nem tud vállalni, szociálisan izolálódott.A gyógyszerbeadás idejében napi 40 mg paroxetintszedett.

A ketamin OCD kezelésére Magyarországon nin-csen törzskönyvezve, emiatt az Országos Gyógysze-részeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettôl kellettengedélyt kérnünk indikáción túli gyógyszerrendelés-re. A depressziós betegek kezelése során alkalmazotteljárás szerint 0,5 mg/testsúlykilogram került beadás-ra, 40 perc alatt, perfúzor segítségével, multiparamet-rikus monitorozás mellett. A kezelést heti egyszer vé-geztük, összesen öt ülésben. Az infúzió során a betegszédülésrôl, álmosságról, disszociatív élményekrôlszámolt be, melyek a ketamin beadásának velejárói.Ezek a panaszok az infúzió befejezése után 30–40perc múlva megszûntek. A beadás során megélt él-mények elaborációját pszichológus által végzettegyéni szupportív pszichoterápiával segítettük.

Az állapotjavulás követése céljából hetente vettünkföl Yale-Brown Kényszer Kérdôívet (Y-BOCS), BeckDepresszió Kérdôívet (BDI), valamint HamiltonDepresszió Becslôskálát (HAMD). A Y-BOCS skálasúlyosságot mérô pontszáma az öthetes kezelés so-rán 16-ról 10-re csökkent. A BDI pontszám 18-ról 12-re csökkent, a HAMD pontszám 12-rôl 7-re csökkent.

A kezelés során tartós mellékhatás nélkül, egy jóltolerálható, biztonságos eljárással tudtuk mérsékelni

a hosszú ideje fennálló, korábbi terápiás kísérletekrekevéssé reagáló kényszeres tüneteket. Az eljárás jólalkalmazható volt a korábban beállított SSRI keze-léssel párhuzamosan.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

90

�� !��

Nagy Norbert, Kaiser Jonathan, Gazdag GáborJahn Ferenc Dél-pesti Kórház Addiktológia II. Pszichiátriai Osztály,[email protected]

A hajléktalanok körében végzett korábbi felmérésekazt mutatták, hogy közöttük magas arányban fordul-nak elô pszichiátriai és addiktológiai zavarok, ugyan-akkor pszichiátriai ellátásra ritkábban kerülnek, gon-dozásban alig részesülnek. Egy 2018. október 15-énhatályba lépô kormányrendelet megtiltotta a hajlék-talanok közterületeken való életvitelszerû tartózko-dását.

Kutatásunkban e kormányrendelet hatásának vizs-gálatát tûztük ki célul az akut pszichiátriai és addik-tológiai ellátásban megjelenô hajléktalanok számára.Felmértük a kormányrendelet hatályba lépése elôttihónapban a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Pszichiát-riai és Addiktológiai Centrumába (JFK-PAC) felvétel-re került hajléktalanok számát, majd összehasonlí-tottuk a rendelet hatályba lépése után egy hónappalbekerült hajléktalanok arányával. Az idôjárás befo-lyásoló hatásának kiküszöbölésére a 2017. év azonosidôszakaiban bekerült hajléktalanok számával isösszevetettük az eredményeket.

Eredményeink szerint a kormányrendelet hatásáraközel 20%-kal nôtt meg az akutan felvételre kerülôhajléktalanok száma a JFK-PAC-ban, miközben a2017-es év hasonló idôszakában csak 5%-os növeke-dés volt kimutatható.

Pozitív következménye a kormányrendeletnek,hogy a korábbinál nagyobb arányban kerülnek szak-ellátásba a pszichiátriai vagy addiktológiai betegség-gel küzdô hajléktalanok. Ugyanakkor az új szabályo-zás következtében tovább növekedik a terhelés a pszi-chiátriai ellátórendszeren, ami az amúgy is túlterheltdolgozók további kiégéséhez, elvándorlásához ve-zethet. Az ellátórendszerbe kerülô hajléktalanok szo-ciális ügyeinek menedzselése szintén jelentôs több-letfeladatot ró az egészségügyre.

"#�� !� !�� $��

Császár-Nagy Noémi, Pataki Natália,Bagdy Emôke, Nagyné Holdas Nóra, Lovas Éva,Jakab Krisztina, Szabó Cintia, Nagy ZsófiaPszichoszomatikus Ambulancia Kft., [email protected]

A reziliencia (alkalmazkodási rugalmasság) vezetôkutatási téma a pszichológiában. A reziliencia méré-sére számtalan papír–ceruza teszt létezik, ugyanak-kor mindegyik egy kicsit más aspektusból tekint a je-lenségre, és bár a rugalmas alkalmazkodás képessé-gét egy összesített pontszámmal jól prezentálják,mégsem adnak választ az egyéni különbségekre. Ku-tatócsoportunk arra keres választ, hogy más diag-nosztikai eszköz is képes-e a reziliens viselkedés validbejóslására. Választásunk a Rorschach-tesztre esett,ami projektív tesztként lehetôvé teszi a gondolko-dást/viselkedést meghatározó információfeldolgo-zási és kognitív sajátosságok feltárását. Vizsgálatunknóvuma az, hogy a Rorschach Reziliencia kutatásunksorán olyan személyek eredményét vetjük egybe, akikegyrészt rendelkeznek valid reziliencia tesztered-ménnyel, másrészt Rorschach-teszt felvétellel is.

A krónikus fájdalombetegeknél egyelôre nem tisz-tázott, miért vannak a fájdalom ellenére jó életminô-ségben élô, feltehetôen reziliens páciensek; és olya-nok, akiknek a betegség a személyiségét és alkalmaz-kodó képességét lerontja. Kutatásunk ennek a kü-lönbségnek a feltárását tûzte ki célul két lépésben:

1. A megfelelô reziliencia mérômódszer kialakítása– benne a projektív módszert is.

2. A fájdalombetegek közötti reziliencia különbségmegállapítása.

Pilot kutatásunk eredményei is igazolják a rezilienciahátterében álló személyiségtényezôk komplexitását.A RO Másodlagos Formula mutatója a pszichikairendszer erôtartalékát, a lelki aktivitást, a viselkedéstmegvalósító belsô hangulati/érzelmi töltöttséget jel-zi. A frusztrációs reakció a feszültség elaborációját, aképzeleti úton történô feszültségoldást jelenti. Azexplózió és a tûz a szociabilitás és robbanékonyságigfokozódó tettvágy jelzései. Az élettelenítési tenden-cia csökkenti a feszültséget a veszélytelenítés és a lel-ki távolságteremtés mozzanatával. A lineáris reg-ressziós modellek megerôsítik a személyiség belsôerôforrás-mobilizálási képességének fontosságát. Aszorongás tartalmak/jegyek megjelenése a viselke-dés facilitálását, az események kontroll alatt tartásátbiztosítja.

Összefoglalva: a kutatás elôzetes eredményei jólilleszkednek a reziliencia témakörében eddig feltárt

��


91

összefüggésekhez. A belsô erôtartalékok megléte, afeszültség csökkentésének képessége, a szorongástkiváltó élmény távolítása a reziliens viselkedés alap-ját teremti meg.

"%��&��'��(��)�� *��$��+,*�*��*��*��-��

Németh AttilaNyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

Az EMMI minisztere 2018 júniusában bízta meg azOPAI fôigazgatóját a mentális zavarok prevenciójárólés ellátásáról szóló nemzeti program megírásával. Amunkában nagyon sok kolléga vett részt. A beadottanyag bemutatta a jelenlegi helyzetet a gyermek- ésfelnôtt pszichiátriában, valamint az addiktológiában,nevesítette a problémákat, és javaslatokat tett a meg-oldásokra. A Nemzeti Népegészségügyi Intézetbennégy másik programmal együtt elkészítették a cse-lekvési terveket, majd így kerültek a kormány elé. Azesemények a vártnál gyorsabban haladnak, ezért in-dokolt a kollégák tájékoztatása 2019. január végén anemzeti program aktuális állásáról. Két elvetéltprogram után lehet, hogy most sikerül?

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

92

)��!�� $��.��

Németh AttilaNyírô Gyula Kórház – OPAI, [email protected]

Dostoevsky (1821–1881) was a Russian writer who hada strong psychological influence on the 20th centurynovel. There were a lot of psychotrauma in his life.He was 16 years old when his mother died. His alco-holics father had a dictatorial, rough and impulsivepersonality, who was murdered by his own serfs in1939. After this event started the epileptic seizures ofDostoevsky.

In 1846 he joined a group of utopian socialists. Hewas arrested in 1849 and sentenced to death. In thelast minute the sentence was commuted to imprison-ment in Siberia. Dostoevsky spent four years in hardlabor and four years as a soldier in Semipalatinsk.

In 1857 Dostoevsky married Maria Isaev, a 29-yearold widow. Between the years 1861 and 1863 he ser-ved as editor of the monthly periodical Time with hisbrother, which was later suppressed because of anarticle.

In 1864–65 his wife and brother died and he wasburdened with debts, and his situation was madeeven worse by gambling. Dostoevsky gambled for thefirst time at the tables at Wiesbaden in 1863. Fromthat time till 1871, when his passion for gamblingsubsided, he played at Baden-Baden, Homburg, andSaxon-les-Bains frequently, often beginning by win-ning a small amount of money and losing far more inthe end. „And I believed in my system ... within aquarter of an hour I won 600 francs. This whetted myappetite. Suddenly I started to lose, couldn't controlmyself and lost everything” – he wrote to his brother.

The Gambler is a keynovel by Dostoevsky about ayoung tutor in the employment of a formerlywealthy Russian general. It is a stunning psychologi-cal portrait of the young man's destructive addiction.The Gambler was written under the pressure of cru-shing debt. Dostoevsky then agreed to a hazardouscontract with F. T. Stellovsky that if he did not delivera new novel by 1 November 1866, Stellovsky wouldacquire the right to publish Dostoevsky's workswithout any compensation to the writer. He noteddown parts of his story, then dictated them to one ofthe first stenographers in Russia and his wife-to-be,young Anna Grigorevna, who transcribed them andcopied it neatly out for him. With her help, he wasable to finish the book in time. The novella reflectsDostoevsky's own addiction to roulette, and a per-fect description of psychopathology and prognosisof pathological gambling.

"��/��

Németh Dezsô1,2

1 ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Budapest;2 MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet,

Budapest

A társas és fizikai világ mintázatait az emberi agy na-gyon gyorsan és hatékonyan dolgozza fel és tanuljameg. Ennek az egyik fontos mechanizmusa az impli-cit tanulás, melynek során nem vagyunk tudatában atanult anyagnak, de még a tanulás folyamatáról sincstudatos tudásunk. Ez a tanulási forma segít nekünkmozgásos, kognitív és társas készségeket tanulni. Azelôadás bemutatja az implicit tanulás kutatásánaklegújabb eredményeit: gyerekkortól idôskorig milyenstratégiák határozzák meg ezt a tanulási mechaniz-must és a tanulási teljesítményt. Továbbá bemuta-tunk olyan technikákat, melyek segítségével befolyá-solható a tanulás.

��


93

&��$�� $��*��0��$�� 0��+)�� 1!��

Nyitray Kornélia, Moretti Magdolna,Szondy Máté, Bánki M. Csabaegyéni vállalkozó, [email protected]

A mindfulness alapú módszerek (MBI) a modernkognitív tudományok elméletét és gyakorlati elemeitötvözik a meditáció (szekularizált) gyakorlataival. Al-kalmazásuk az elmúlt években világszerte ugrássze-rûen elterjedt. Joggal merülnek fel tehát a MBI hatá-sát, hatásmechanizmusát, hatótényezôit, illetve aklinikai alkalmazás területeit érintô kérdések, elsô-sorban arról, hogyan illeszthetô a meglévô terápiáspalettába. A workshop ezen túlmenôen részletesenfeltárja a mai kortárs világban reneszánszát élô ôsigyakorlatok tudományos hátterét, gyakorlati elemeit,sokrétû alkalmazhatóságát (nem csak pszichoterá-piában és egészségügyben, hanem számos más terü-leten, pl. oktatásban, sportban, vezetôképzésben,személyiségfejlesztésben) is. A résztvevôk betekintéstnyerhetnek Gautama tanításaiba, a meditáció filo-zófiájába és felfedezhetik a párhuzamokat a sztoiciz-mustól egészen a kognitív pszichológiáig (Epikte-tosztól Beck-ig) vonuló nyugati filozófiai és pszicho-terápiás megközelítésekkel. Az elôadások áttekintik ameditáció neurobiológiáját, a gyógyszerek és a pszi-choterápiák meglepôen hasonló agyi hatásmechaniz-musát, feltérképezve, hogy az éber jelenlét rendsze-res gyakorlásával milyen változások érhetôk el az agyszerkezetében és mûködésében. A mindfulness ku-tatások egyik fontos felismerése, hogy a testi fitnessgyakorlatokhoz hasonlóan a mentális fitnesz, a tuda-tosság elônyei is gyakorlással alapozhatók meg. Eztszem elôtt tartva a workshop résztvevôi saját élményûtapasztalatot is szerezhetnek néhány vezetett mind-fulness gyakorlat keretében, mindent összevetvehasznos tudást kapnak, amit a közvetlen klinikaigyakorlatban is használhatnak.

"�*�*��$�� 1$*��$(�-��*��

Obál Annabella1,2, Pikó Bettina1

1 SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Szeged;2 SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola, [email protected]

A közösségi média napjainkban jelentôs szerepet ját-szik a mindennapi életünkben. Különösen jelentôs aserdülôk körében. A serdülô lányok körében végzettkutatások szerint az önbecsüléssel is összefüggéstmutat. Kutatásunkban, gimnáziumba és szakgimná-ziumba járó serdülô lányokból álló mintán (N=454,átlagéletkor: 16,3±1,1 év terjedelem: 14–20 év) vizs-gáltuk a Megjelenéssel Kapcsolatos SzociokulturálisAttitûdök Kérdôív összefüggéseit különbözô élet-móddal (fogyókúra, sport, elhízás) kapcsolatos kérdé-sekkel és számos skálával (Test Megbecsülés Skála,Fallon-Rozin emberalakrajz teszt, Önbecsülés Skála,Élettel való Elégedettség Skála, Életszemlélet Teszt,Proaktív Coping Kérdôív, Mértékadó Nevelési Index).A Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitû-dök Kérdôív 30 Likert-típusú itembôl áll, 4 skálát tar-talmaz. Az önjellemzô kérdôív a média által közvetí-tett, az evés és testkép zavaraira potenciálisan befo-lyást gyakoroló szociokulturális hatásokat méri. AzInformáció skála azt jelzi, hogy a megkérdezett szá-mára mennyire jelentôs forrás a média. A Nyomásskála azt méri, hogy mennyire érzi kényszerítô hatá-súnak a média felôl érkezô információt bizonyos vi-selkedésekre (diéta, testedzés, szépségideál). Az In-ternalizáció-általános skála az irreálisan karcsú nôiszépségideálok elérésére való törekvést méri. AzInternalizácó-kisportolt skála a sportos testideál el-fogadásának mértékét jelzi. Vizsgálatunk során azt azeredményt kaptuk, hogy a tényleges testtömegindexhelyett a testünkhöz való viszonyulás a meghatározóa médiabeli üzenetekre való fogékonyságban. A ser-dülô lányok közül azok fogékonyak a médiabeli test-képek internalizálására, akik kevésbé becsülik és fo-gadják el saját testüket, akiknek alacsony az önbe-csülésük, az élettel kevésbé elégedettek, nem jellem-zô rájuk az optimizmus és a proaktív coping. Szinténhajlamosabbak az internalizálásra és a médiabeli in-formációk által közvetített nyomás elfogadásáraazok, akik sportolnak, fogyókúráznak, és akik család-jában elôfordul elhízás vagy evészavar. A szülôk (el-sôsorban az anya) reflektív, követô (de nem követe-lôzô) nevelési stílusa védelmet jelenthet. Eredmé-nyeink megerôsítik a média korábban is kimutatottmeghatározó szerepét az önbecsülés, önértékelés ala-kulására serdülôkorban. Az egészségnevelési és mé-diatudatossági programok részeként ezért lényeges

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

94

lenne felhívni a figyelmet nemcsak a negatív testkép-re és annak veszélyeire, de a pozitív testkép és test-megbecsülés fontosságára is..

2��*�$*��3�$��!��-��4��)��!��!��

Ocsovai Dóra1, Gerevich József2

1 SZTE BTK Magyar-Francia Felvilágosodás Kutatóközpont,Budapest;

2 Addiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Sylvia Plath jellemzôen ‘fekete-fehéren’ látta a vilá-got. Nem meglepô, hogy folyamatosan olyan helyze-tekbe sodródott, ahol két gyökeresen ellentétes opcióközött kellett választania. Életvezetésének meghatá-rozó döntései mind ide sorolhatók; a képzômûvészetiés irodalmi pálya közötti választás, a nôi és férfi sze-repek iránti érdeklôdés és az Amerika és Anglia kö-zötti ingázás, de legutolsó döntése, amellyel élet éshalál között tette le végsô voksát, szintén értelmez-hetô így. Ezt a dualitást beszédesen ábrázolja egyikkubista stílusban megfestett önarcképe is, amin egykettéosztott nôi arc látható, s amelyen a két arcfélközötti kontrasztot vibráló színekkel tovább hangsú-lyozta.

A legmarkánsabb példa erre a kettôs megközelítés-re Sylvia Plath életében azonban Ted Hughes angolköltôvel, késôbbi férjével való kapcsolata. Ugyanazta férfit ugyanis egyszerre tudta istennek és ördögnekis látni. A nárcisztikus költôvel mély kreatív együtt-mûködésen és rivalizáción egyaránt alapuló, egymásköltészetét kölcsönösen megtermékenyítô, ám de-pendens és abuzívnak tartott viszonyban éltek. Kap-csolatuk elején Sylvia a férfit rajongásig idealizálta,majd házasságuk késôbbi krízise okán és folyamánördögnek kiáltotta ki ôt. A gyengéd érzelmeket, a to-tális egyesülés, önfeladás vágyát felváltotta nála a bi-zalmatlanság, majd a düh, az agresszió. Egyes elem-zôk dühének felszabadulását apja korai elvesztésénekfeldolgozásával kapcsolatos szublimációként értel-mezik. Mások, annak fényében, hogy Sylvia befejezettöngyilkosságát szétköltözésük után alig pár hónap-pal követte el, nehezen választják külön Ted szere-pét, s utolsó éjszakájuk jelentôségét ettôl.

Elôadásunkban ezért arra a kérdésre keressük aválaszt, hogy hozzájárulhatott-e ez a duális látás-mód, illetve kifejezetten Teddel való, kettôsségekrealapuló kapcsolata Sylvia életének korai bevégzésé-hez?

Az objektivitásra törekvô, párhuzamos elemzésheza költôpáros erôsen vallomásos költészetét és magán-életük egyéb írásos dokumentumait vesszük alapul.Fô forrásaink Ted Hughes házasságukról írt versei, aSzületésnapi levelek, amelyben évtizedeken át, kap-csolatukra emlékezve felesége elvesztését próbáltafeldolgozni, valamint Sylvia kései költészete, Naplóiés levelei. Elemzésünk aktualitását az a tény is adja,

��


95

Hungarica

hogy 2018. októberében elôkerült 14 új, Sylvia általaz utolsó idôkben pszichiáterének, Ruth Beutschernekírt levél, amelyek Ted szerepét is más megvilágításbahelyezhetik a nô végsô hónapjait, s talán tetténekokát is illetôen.

"��5�� !�6��7��$-��$-��

Ormay IstvánOrmay és Társa Bt., [email protected]

A testi állapot és a mentális egészség viszonyát a test-lélek dichotomát meghaladó, dinamikus és szinteti-kus viszonyban szemléltetem. Elôadásomban ehhezsegítségül hívom a taiji quan gyakorlatrendszerét,amelynek idôskori testi-lelki jótékony hatásait szá-mos tudományos vizsgálat igazolja. E vizsgálatokratámaszkodva felvázolom a lehetséges specifikus ha-tásmechanizmusokat, amelyek fontos eleme a szen-zo-motoros szisztéma és a memóriarendszerek gya-koroltatása, edzése is. E hatásokból adódóan jelen-tôsen javítható az idôskori életminôség, a testi-lelkiértelemben vett fittség, és csökkenthetô pl. az elesé-sekbôl származó, közvetve akár halálhoz is vezetôsérülések esélye is. E távolkeleti rendszer egzotikusvilágát videókkal szemléltetve igyekszem közelebbhozni az európai hallgatósághoz. Elôadásom célja,hogy megmutassam a taijiquan gyakorlásban rejlôprevenciós és terápiás lehetôségeket.

.�� (��*�-$��

Ôri Dorottya1, Kiss Enikô2


2 SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek EgészségügyiKözpont, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály, Szeged

[email protected]

Háttér: Az egyén kötôdési mintázatának kialakulásá-ban biológiai és környezeti tényzôk is szerepet ját-szanak. Transzgenerációs kutatások a gyermekek ésszüleik kötôdési stílusát hasonlónak találták. Dep-ressziós gyermekek és szüleik kötôdési stílusánakösszefüggését vizsgáltuk és az irodalom alapján fel-tételeztük, hogy az anyák és gyermekük kötôdési stí-lusa között összefüggés van.

Módszerek: Egy prospektív gyermekkori depresszióvizsgálat részekent összesen 183 anyának és fiatalfelnôtt korú gyermekének kötôdését vizsgáltuk. A kö-tôdési típusukat a Collins és Read-féle Felnôtt Kötô-dési Skála (AAS) segítségével határoztuk meg. A kér-dôív kétféle felosztásban vizsgálja az alany kötôdését:a dimenzionális szemléletû hármas felosztás (közel-ség, függôség, szorongás), illetve a Bartholomew-félenégyes felosztás (biztonságos, szorongó-aggodalmas-kodó, elutasító, félelemteli) szerint. A fiatal felnôttek7 és 15 éves kora között legalább egy major depresszi-ós epizód fennállása volt igazolható. A vizsgálat kez-detekor az édesanyák, majd 13 évvel késôbb, az ad-digra felnôtt korú gyermekeik töltötték ki a kötôdésikérdôívet.

Eredmények: A tesztek kitöltésekor az anyák me-dián életkora 36 (33–39) év, a gyermekeiké 25 (23–27)év volt. A fiatalok 52%-a férfi. Az anyák és gyermeke-ik közelség és függôség kötôdési dimenziói szignifi-kánsan korreláltak egymással (közelség r=0,16[p=0,03]; függôség r=0,2 [p=0,006]; szorongás r=0,07[p=0,3]). Az anyák és gyermekeik kötôdése közöttnem volt különbség a Bartholomew-féle felosztás sze-rint [biztonságos anya n=101 (55%) gyermek n=100(55%), p=0,40; szorongó-aggodalmaskodó anya n=20(11%) gyermek n=17 (9%), p=0,22; elutasító anya n=31(17%) gyermek n=23 (13%) p=1,00; félelemteli anyan=24 (13%) gyermek n=24 (13%) p=0,52].

Következtetés: Eredményeink rámutatnak arra,hogy anyák és gyermekeik kötôdési stílusa nem kü-lönbözik sem a dimenzionális, sem a Bartholomew-féle kategoriális felosztás szerint, az egymást követôgenerációkban hasonlóak a kötôdési mintázatok. Agyenge korreláció hátterében a szülôk–gyermekekközti nemi különbségek, illetve a fiatal felnôttek han-gulati problémái feltételezhetôek, melyek továbbivizsgálatot igényelnek.

"��8��8��+,��

Pászthy BeaSE I. Gyermekgyógyászati Klinika, [email protected]

Az anorexia nervosa az egyik legmagasabb halálozásirátával bíró pszichiátriai betegség, mely egyre koráb-bi életkorban és egyre színesebb megjelenési formák-kal kezdôdik. A betegség kialakulásában és fenntar-tásában számos biológiai és pszichológiai tényezô,személyiségben rejlô és családi tényezô játszik szere-pet, így a terápiában is ezt a fajta sokszempontúsá-got kell követnünk. A terápia komplexitása vonatko-zik a pszichés és szomatikus állapotra, illetve a külön-féle pszichoterápiás módszerek ötvözésére egyaránt.Az anorexiára jellemzô a betegségbelátás hiánya, va-lamint az anozognózia: a betegnek bizonyos tünetei-re, például saját tetképzavarára egyáltalán nincsenrálátása. Ezért különösen nehéz a beteget kizökken-teni anorexiás identitásából, s a gyógyulás irányábamotiválni. Ugyanakkor az anorexia sikeres terápiájá-nak alappillére a motiváció, a motivált beteg. Külö-nösen fontos, hogy minél korábban induljon el a ha-tékony terápia, mert a kórkép krónikussá válásánakesélye az életkorral és a terápiában töltött idôvelegyütt növekszik.

A mûhely során a következô témákkal foglalkozunk:A beteg motivációjának és együttmûködésének el-

nyerése. Motivációs módszerek. Családi pszichoedu-káció. Betegségelôny, anorexiás identitás. A terápiásszövetség. A táplálkozási negativizmus okainak felis-merése és feltérképezése, valamint különbözô terá-piás módszerek ötvözése a leküzdésére. A terápiacéljának helyes kijelölése. A család JELENléte a terá-piában. A diszfunkcionális család. A beteg, mint ál-dozat, a beteg, mint bûnös. Kontroll és kontrollharc.Autónómia és hierarcia. A kognitív rigiditás terápiásmegközelítése. A terápia során szükséges szomati-kus vizsgálatok, az anorexia rövid és hosszútávú szo-matikus szövôdményei. A terapeuta szerepe, indula-tai és önismerete. A gyógyító közösség.

A mûhely során ismeretetésre kerülnek a különbö-zô terápiás formák gyakorlati megfontolásai (egyéni,csoportterápia, és családterápia), illetve terápiás esz-közök, melyek alkalmazása hatékonyan segíti a beteggyógyulását: családterápiás módszerek és eszközök,mûvészetterápia, kongnitív-viselkedésterápiás eszkö-zök, kognitív remediációs terápia, relaxációs terápiákés dinamikusan orientált terápiák elemei.

A mûhely célja, hogy a résztevôk újabb nézôpon-tokkal és terápiás eszközökkel gazdagodjanak, melye-ket mindennapi munkájuk során hasznosítani tud-nak majd.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

96

��


97

Hungarica

4��!��"$$� ��4 ��1��$��

Pataki CsillaPPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,Pszichológiai Intézet, [email protected]

The aims of this study were to adapt and psycho-metrically validate the Hungarian version of theSmartphone Addiction Scale (SAS) (Kwon et al.,2013), a self-report measure to assess smartphoneaddiction.

A total of 207 participants filled in a set of questi-onnaires, including SAS-HU, PIUQ-HU, BIS/BASScales, BFI and several smartphone usage relatedquestions. There were 87 male and 120 female res-pondents, with ages ranging from 18 to 79 years(M=35.4; SD= 12.65). Factor analysis, internal-con-sistency test and correlation analysis were conductedto verify the reliability and validity of the Hungarianversion of the Smartphone Addiction Scale.

The results of the factor analysis yielded 8 factors.The internal consistency and concurrent validity ofthe Hungarian version of the SAS were verified(Cronbach’s alpha = 0.918). These eight factorsexplained 63.55% of the total variance. The emergingeight subscales for the Hungarian version of the SASare the following: daily life disturbance, positiveanticipation, withdrawal, social network, social me-dia, control, fun seeking, and physical symptoms.The Cronbach’s Alpha values for the 8 factors were0.901, 0.852, 0.792, 0.626, 0.613, 0.462, 0.692, 0.473respectively. The first three factors are the mostrobust ones but factors number four, five and sevenare also acceptable. The least solid factor is the sixth(i.e. control).

The SAS significantly correlated with the PIUQ.Unlike in previous studies, the Hungarian sampleshowed no correlation between the BFI Extraversion,the BAS Drive and the SAS scores. Regarding the BFINeuroticism scale, weak but significant (r=0.257,p<0.001) relation was found. The BIS scores showeda weak (r=0.343) but significant (p<0.001) correlationwith the SAS.

These results show striking difference with previ-ous studies on addictive behaviors. Further researchshould be conducted with larger sample sizes toexplore to reason behind this phenomenon.

This study examined the psychometric characte-ristics of the Hungarian version of the SmartphoneAddiction Scale on a sample derived from the generalpopulation. The scale was proven to be reliable andvalid. Further research, with bigger sample size isrequired to confirm the factor structure of the Hun-

garian Smartphone Addiction Scale. With the finalversion of the scale this new addictive behavior (i.e.smartphone addcition) can be investigated with aself-report measure.

"��&��!4�� !�)�� !�� #�!��)��

Paziuc Alexandru1,2

1 Psychiatrist, Câmpulung Moldovenesc, Câmpulung Moldovenesc;2 President Romanian Association of Social Psychiatry, Câmpulung

Moldovenesc

The paper aims to present the services developed atthe Mental Health Center in Câmpulung.

Moldovenesc with an important role in the processof psychosocial rehabilitation of the persons withmental disabilities and implicitly in the improvementof the quality of their life.

4�(�-��(�-�/�� 0!�� $��

Arányi Viktória1, Hegedüs Éva1,Pelikán Anett1, Kovács-Sáska Eszter1,Németh Tünde2, Kurimay Tamás1


2 Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelôintézet, [email protected]

A szülôvé és nagyszülôvé válás folyamatában a sze-repváltozások, a kapcsolatok átalakulása és új életfe-ladatok megjelenése kihívást jelent.

A kapcsolatok, határok, a kommunikáció és konf-liktuskezelés családi jellegzetességei, a családtagoklelki egyensúlya mind meghatározó a gyermekválla-lás idôszakában. A változással járó stressz és bizony-talanság, az eltérô igények, elvárások és szemléletekfeszültség forrásai lehetnek a generációk között.

A nagyszülôk programunkban is fontos szerephezjutnak a szülôi gondoskodás támogatása vagy átme-neti pótlása, a biztonságos együttlét feltételeinekmegteremtése, a család rendszerének helyreállításaterén.

A transzgenerációs minták szerepének jelentôségea családkonzultációk alkalmával felszínre kerül. Hi-szen nem kizárólag rajtunk múlik az, hogy hogyanviselkedünk a mindennapokban, hogy reagálunk egyúj helyzetben. Nem csak saját életünk, tapasztalata-ink határozzák meg reakcióinkat, hanem a felmenô-inktôl „örökölt” viselkedésminták is. Ez sokszor telje-sen láthatatlan a család tagjai számára. Ezeknek amintáknak a felszínre kerülésében, szakember segít-ségével történô feloldásában segíthet a nagyszülôkbevonása a terápiába.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

98

��


99

Hungarica

)�� !�� $ ��$-��

Pelikán Anett1, Hegedûs Éva1,Arányi Viktória1, Kovács-Sáska Eszter1,Németh Tünde2, Kurimay Tamás1


2 Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelôintézet, [email protected]

A várandósságot tervezô, vagy fogamzóképes korúnôk gondozása során a kezelés megtervezése nehézdöntési helyzetek elé állíthat minket. A gyógyszereskezelés ideje alatt felismert, nem tervezett, esetlegnem kívánt várandósság, a pre-, peri- és posztnatálisidôszakban váratlanul megjelenô vagy súlyos anyaimentális zavar esetén pedig sürgetô döntésekre, in-tervenciókra is szükség lehet.

Elôadásunkkal ezekhez a döntési helyzetekhez sze-retnénk gyakorlati szempontokkal segítséget adni.Baba–Mama–Papa Programunkban 2007 óta többmint 300 pácienst láttunk el fekvô-, illetve járóbeteg-ellátásban, ennek tapasztalatait esetvignettákon ke-resztül mutatjuk be.

Az anyai mentális zavar jelentôségét, kezelési lehe-tôségeit és a farmakoterápia kockázatát vizsgálva akövetkezô idôszakokat tekintjük át: fertilitás és fo-gantatás; a várandósság elsô, második és harmadiktrimesztere: teratogenitás és magzati fejlôdés, toxi-kus, nutritív, neuroendokrin, kardiovaszkuláris ésmetabolikus hatások, kimenetel; a perinatális idô-szak: szülészeti szövôdmények és perinatális adaptá-ciós szindrómák; gyermekágy és a korai gondozás, aszoptatás idôszaka; a gyermek rövid- és hosszú távúfejlôdése.

"��$�� !��

Pércsyné Fábián KrisztinaPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Osztály, Gyô[email protected]

2016 februárjában jelentôs változás történt osztá-lyunk életében. Az aktív ellátás átköltözött a közpon-ti, Vasvári úti telephelyre. A költözés az osztály struk-túrájában, mûködésében, humán erôforrás tekinte-tében jelentôs változást eredményezett.

A költözés, illetve társadalmi változások következ-tében az ellátott betegségcsoportok jellegében is mó-dosulás következett be, melyhez szakdolgozóként isnehezen tudtunk alkalmazkodni.

A pszichiátria jellegébôl adódóan is megköveteli ateam-munkát, azonban az új helyzethez alkalmaz-kodni csak úgy van esélyünk, ha egymást segítve dol-gozunk.

Elôadásomban szeretném bemutatni az osztályonvégzett szocioterápiás, oktatási tevékenységeket, il-letve felvázolni a biztonságos betegellátásra, rekreá-cióra vonatkozó programjainkat is.

9�� !��

Pércsyné Fábián KrisztinaPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Osztály, Gyô[email protected]

A társadalmi, szociológiai átalakulások a népességegészségügyhöz való viszonyulást nagymértékbenbefolyásolják. A társadalmi normák változásával apszichiátriai ellátórendszerben megforduló betegekösszetételében is átalakulás következett be. A hagyo-mányos pszichiátriai kórképek mellett egyre nagyobba jelentôsége a drog indukálta állapotok, illetve aszemélyiségzavarok kezelésének. A változáshoz azellátórendszernek is alkalmazkodnia kell. Szükségesmegteremteni a biztonságos betegellátás feltételeitmind a betegek, mind a személyzet számára.

A PAMOK Pszichiátriai Osztályán 2018. évben fel-vett betegek agresszív megnyilvánulásait elemeztükstatisztikailag. Átlagos havi 2–3 esemény fordult elô.A konkrét eseteket megvizsgáltuk és elemeztük abbóla szempontból, hogy mennyire lehetett volna elôrejelezni az esemény bekövetkezését. Az esetek 90%-ában jelentôs dinamikus és statikus kockázati ténye-zôt tártunk fel. Az eredmények tükrében változtatunka betegfelvételnél, illetve a kezelésnél elvégzendô fe-ladatokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy azagresszív megnyilvánulások számát minimálisracsökkentsük.

3�$��$��+��$�� *��-��

Perczel-Forintos Dóra, Kohlné Papp IldikóSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, [email protected]

A fejlett országokban az utóbbi idôk legnagyobb jár-ványának a túlsúlyt (BMI=25–30) és az elhízást (obe-sitas, BMI<30) tartják, ami világszerte drámai mérték-ben növekszik, a harmadik világot és minden életkortis beleértve. Hazánkban a lakosság körülbelül fele túl-súlyos és 18–20% elhízott, mindkét nemben. Az elhí-zás mindegyik népegészségügyi jelentôségû megbe-tegedésnél az egyik legfontosabb kockázati tényezô,ezért a lakosság egészségi állapotának javításáhoznélkülözhetetlen a testsúly kontrollja. Mivel a pszi-chológiai tényezôk a módosítható kockázati faktorokközé tartoznak, ezért fokozott figyelmet érdemelnek.Ide tartozik a maladaptív evési stílus, az érzelmi és akülsô ingerekre való fokozott szenzitivitás, a figye-lem és a testmozgás hiánya, valamint a stressz.

A kutatások szerint a viselkedésterápiás testsúly-csökkentô programokkal 7–10% fogyás érhetô el, amijelentôsen csökkenti a szövôdmények (stroke, szív- ésérrendszeri problémák, daganatos betegségek, cukor-betegség, gerincfájdalmak stb.) kialakulásának koc-kázatát. Sajnálatos módon a résztvevôk három-öt évután visszahízzák a leadott súlyt, ezért az újabb kog-nitív modellek felhívják a figyelmet arra, hogy a test-súly csökkentése és az elért célsúly megtartása kétkülönbözô készség, és foglalkozni kell azzal is a mo-tiváció fenntartása érdekében, hogy a résztvevôk azirreális ún. „álomsúly” helyett reálisabb súlyt céloz-zanak meg (és így fogadják el magukat). Az obesitásmegértésének és fennmaradásának ígéretes modell-je a COMM (clinical obesity maintenance) modell azismert tényezôk mellett integrálja a szokások, a fi-gyelmi funkciók és a tudatosság szerepét is. Ma márevidencia, hogy a súly megtartásához és a visszahízáselkerüléséhez elengedhetetlen, hogy a célsúlyt elérvea személy továbbra is megmaradjon a tudatos, egész-séges táplálkozási szokásoknál és mozgástudatoséletmódjánál.

Mûhelyünkben röviden bemutatjuk az elhízás in-tegrált modelljét és az ezen alapuló kognitív viselke-désterápiás testsúlycsökkentô programot, ezzel kap-csolatos klinikai vizsgálatunk és az egyéves utánkö-vetés ígéretes eredményeit. A résztvevôknek lehetô-ségük lesz a program néhány elemének saját élmé-nyû kipróbálására is.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

100

��


101

Hungarica

&��-��/�5��7�� !��

Szervezô és moderátor: Perczel-Forintos DóraSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, [email protected]

Résztvevôk: Csabai Márta, Pászthy Bea, Purebl Györgyés Torzsa Péter

Világszerte nehézséget jelent az egészségügyben amentális zavarok, ezen belül a szorongásos és han-gulatzavarok növekvô gyakorisága, a szakellátás hiá-nyosságai, a pszichoterápia elérhetôsége. Az ellátatlanvagy nem megfelelôen ellátott és sokszor visszaesôbetegekkel kapcsolatos költségek (gyógyszerfogyasz-tás, hosszas táppénz, rokkantnyugdíj) hatalmas gaz-dasági terhet rónak a társadalmakra. Gazdasági ra-cionalitás támasztja alá a klinikai és/vagy egészség-pszichológiai és pszichoterápiás ellátás szükségessé-gét a családorvosi gyakorlatban.

Az alapellátásban végzett pszichológiai segítség-nyújtás könnyen elérhetô, költséghatékony, destig-matizáló, ezért a közép-, és idôskorú lakosság sokkalnagyobb valószínûséggel veszi igénybe, mint a pszi-chiátriai szakellátást, ahova tudjuk, hogy csupán aküldött betegek kb. 40%-a ér el. Alacsony intenzitásúkognitív pszichológiai intervenciókkal már a problé-mák kialakulásának kezdetén hatékonyan lehet segí-teni, amikor pl. a személy enyhe alvászavarokkal,kezdôdô magas vérnyomással vagy ún. stresszivásmiatt jelentkezik a háziorvosnál.

Ezt felismerve, Nagy-Britanniában több megoldástkidolgoztak, ebbôl kiemelkedik a Lord Layard általkidolgozott ún. IAPT-modell (Improved Access toPsychological Treatments).

Hazánkban is számos javaslat, terv és publikációszületett az elmúlt évtizedekben (Kopp Mária javas-latai, svájci-magyar praxisközösségi modell, mentálisegészségügyi stratégia stb.), ezekbôl azonban szintesemmi nem valósult meg. A kerekasztal-beszélgetéscélja célja, hogy bemutassuk a megvalósult és mûkö-dô megoldást jelentô Layard-modellt, hogy felhívjuka résztvevôk (és a kormányzat) figyelmét arra, hogy amentális betegségek ellátásával és pszichológusokbevonásával az alapellátásban tovább nem lehet vár-ni, mert 1. mind a kereslet, (a lakosság részérôl), minda kínálat (pszichológusok nagy száma), mind a meg-oldás elérhetôsége (alapellátás struktúrája, praxiskö-zösségek kialakítása) rendelkezésre áll. 2. A finanszí-rozási nehézségekre (pszichológus állások) való hi-vatkozás és a halogatás folyamatosan kb. tízszereskiadást jelent az említett hosszas táppénz, rokkant-nyugdíj, újabb krónikus betegségek megjelenése ésmagas gyógyszerfogyasztás miatt.

:��*��$��0!��-��!��+++;/��$-�� $��

Péter Orsolya MártaSE ÁOK, [email protected]

Az elôadás röviden bemutatja, hogy miként értel-mezték és definiálták az ókori római szerzôk az „idôskor”-t illetve az „öregség”-et, továbbá, hogy az elôre-haladott életkorhoz milyen pozitív, illetve negatív ér-tékeket társítottak.

Az emberi lét szakaszolására, tehát bizonyos for-dulópontok kijelölésére irányuló törekvés már azókori forrásokban is egyértelmûen jelen van. Ennekegyik lehetséges módszere az, hogy a szerzôk – alkal-manként a számmisztikára alapozva – konkrét élet-kori határokat jelölnek meg. Így pl. visszatérô megol-dás az, hogy az emberi életet a szerzôk hét szakaszrabontják, illetve matematikai alapon a hetes és kilen-ces számok valamilyen többszöröseként vagy szor-zataként elôálló életkort (pl. 7., 14., 49., 63. életév)tekintik fordulópontnak.

Ugyanakkor már az ókori forrásokban is jelen vanaz a gondolat, hogy az ember biológiai és mentáliséletkora nem szükségszerûen esik egybe, illetve az,hogy az öregedés folyamata mindenkinél más ésmás. Egyetlen példaként idézhetjük a költô Ovidiust,aki számûzetésben élve, 50 évesen öregemberkénttekintett magára, ugyanakkor egy Algériában feltártrómai sírkô tanúsága szerint a sírban nyugvó 50 évesférfi „ifjúsága virágában” távozott az élôk sorából.

A biológiai értelemben vett öregkor értékeirôl éshátrányairól a források szintén gazdagon nyilatkoz-nak, e körben pedig különösen elgondolkodtató és amának is szóló üzenetnek tûnik a következô meglá-tás: a test korosodásával bizonyos fizikai képessége-ink tagadhatatlanul hanyatlanak, ez azonban meg-nyitja az utat a szellemi élvezetek elôtt. Az idôs korratörténô legmegfelelôbb felkészülés az intellektuálisérdeklôdés megôrzése, a szellemi képességek ôrzéseés ápolása, mert a filozófia, a gondolkodás által nyúj-tott gyönyörûségek kárpótlást nyújthatnak az elvesz-tett testi örömökért.

��!��$��0��(��0�$��-��

Platthy István PéterBaranya Megyei Gyermekvédelmi Központés Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Pé[email protected]

Az eredendô kifejezésmódot és a belsô látást elôhívó,projektív folyamatokra épülô rajzterápiás mûhelybentöbb éven keresztül alkotó serdülôkorú fiú egymásután következô alkotásainak sorozatát mutatom be.A rajzi sorozatban feltárul az alkotó szubjektív, ver-bális, nonverbális tudatos és tudattalan világa, trau-mái, érzelmi deficitjei, szelf részeinek sérülései. Raj-zain visszatérô jegyek, motívumok, személyes szim-bólumok hordozzák a benne lezajló lelki folyamato-kat és annak változásait, mutatják a gyógyulás folya-matát, dinamikáját. Rajzait személyes történetekkelegészítette ki, melyek szinte már-már személyes mi-tológiává alakultak át.

Alkotásai heroikus küzdelmet mutatnak be annakérdekében, hogy lelke rendezôdjön, traumái elabo-rálódjanak, érzelmi elakadásai feldolgozódjanak, de-ficitjei pótlódjanak. Mindezt összevetem személyeséletútjával, korai kapcsolatainak patológiájával. Életekorai idôszakának meghatározója volt a hányattatás,az érzelmi és fizikai elhanyagolás, a sivár szociokul-turális környezet, agresszív légkör. Élete velejárójakésôbb is a kudarcélmények sorozata, a kisebbren-dûségi érzés, csalódottság. Az iskola verseny- és tel-jesítménycentrikus légkörében állandó tanulmányinehézségekkel küszködött, mivel a traumák okoztalelki terhek miatt jó intellektusa ellenére is a vártnálkisebb a volt a teljesítôképessége. Különös tehetségeáltal alkotásaiban problémái, konfliktusai mûvészetténemesülnek. Ôszinte, szókimondó világot tár elénk,ugyanakkor elemi erejû önkifejezô eszközei segítsé-gével lelkünk mélyrétegeit szólítja meg.

Képzômûvészet-terápiás folyamata jó példa arra,hogy amikor a verbális terápia valamilyen ok miattnem kivitelezhetô, akkor mennyire hatékony lehet amûvészetterápia. A terápiás folyamata krízisállapot-ban gyermekpszichiáternél kezdte, majd a fiatal el-lenállása, zárkózottsága és verbális gátoltsága miatta terápia megakadt. Ezért folytattuk tovább a kezeléstmûvészetterápiás vonalon, miközben szupervíziókeretén belül pszichiáterével folyamatosan konzul-táltam. Több év elmúltával végül is a terápia sikereslett, mivel visszatérô szuicid krízisei elmúltak, beil-leszkedett a társadalomba, serdülôkori érzelmi zava-ra elmúlt.

:<��*� �-;�"��(��1��$��

Platthy István Péter1,2

1 Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központés Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Pécs;

2 Csontváry Képzômûvészeti Stúdió Egyesület, Pé[email protected]

A szülés, születés élménye, emléke, körülményeiösszetett dolgok, pozitív és negatív lelki tartalmakegyaránt kapcsolódhatnak hozzájuk. Különösen igazez, ha hozzávesszük az egyes családtagok születésé-rôl fennmaradt családi történeteket vagy éppen eltit-kolt tényeket. A mûvészetterápia saját eszköztárávalezeket a bennünk élô, sokszor tudattalan tartalmakatnem direkten, hanem tapintatosan indirekt módonközelíti meg. Ilyen szempontból nagyon hatékonytud lenni a népmûvészet kínálta formakincs. Alkotó-ink a népmûvészeti motívumokat és szimbólumokatnem másolva, hanem értelmezve, továbbgondolvateremtik meg saját személyes szimbolikus képi vilá-gukat.

A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ laká-sotthonaiban és gyermekotthonában élô, hányatottsorsú, veszélyeztetô családjukból kiemelt, traumati-zált és érzelmileg elhanyagolt gyermekekkel, serdü-lôkkel foglalkozik a Csontváry Képzômûvészeti Stú-dió. Hosszú évek óta alkalmaz népmûvészeti formá-kat és szimbólumokat mûvészetterápiás mûhelyé-ben, amely a természet változásrendjére az ereden-dô gyermeki kifejezésmódra, a belsô látásra épül. Anépmûvészeti motívumokat belülrôl átélve, teremtikmeg egyéni képi világukat az alkotó fiatalok, gyere-kek, amely akár keretet is adhatnak a saját elszenve-dett traumáik, érzelmi elhanyagoltságuk önkifejezômódú, szimbolikus feldolgozásához. Az elôadásbanmindezt alkotásokon keresztül mutatom be.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

102

��


103

Hungarica

%�� $��4��2��$5�� 7��$��

Plener PaulChild and Adolescent Psychiatry at MedUni Vienna, [email protected]

Background: Nonsuicidal Self-Injury (NSSI) is quitecommon among adolescents. Social contagion hasbeen discussed as one of the mechanisms that leadto spreading and distribution of NSSI in this agegroup. Among the functions of NSSI, both intraper-sonal as well as interpersonal reinforcement mecha-nisms have been discussed. However, it is less clearwhether theses mechanisms are of significance forthe online exchange about NSSI.

Methods: We conducted a real-time download ofthe 14 most common German hashtags from thesocial media network Instagram for one month. Pic-tures as well as comments were rated. In a qualitativefollow-up study, reasons for posting NSSI contentwere evaluated.

Results: We collected n=32.182 pictures fromn=6.721 user accounts, out of which n=2.826 (fromn=1.154 accounts) directly depicted wounds. Higherwound grade was associated with more comments.

Conclusion: Mechanisms of reinforcement seemto be present in social media as well. Most users,who post NSSI pictures report positive experiencesonline.

"�8��)��$� ��=� ��,��=�� 4��)��.��$>��!4 !��!��$4 !�� .��$��

Delia Marina Podea1,2, Aurora Sabau3,4

1 KAPOCS Magánrendelô, Arad;2 Individual Psychiatric Medical Office-CMI „Dr. Podea Delia”,

Arad;3 „Vasile Goldis” Western University of Arad,

Psychiatry Department, Arad;4 Psychiatry Department, County Clinical Emergency Hospital

of Arad, [email protected]

Background: Co-morbid anxiety accelerates thealready existing impairment in daily functioning ofschizophrenic patients, with negative interferenceon the outcome.

Objectives: The study aims to determine if anxietycan be used as a predictive factor for the global func-tioning of patients with schizophrenia/schizoaffec-tive disorder, under antipsychotic treatment .

Methods: Considering the treatment study enrolled39 patients divided in two groups: group 1-0Q-Olan-zapine, Quetiapine, with some efficacy on anxiety,and group 2-HRA-Haloperidol, Risperidone, Aripi-prazol, less efficient on co-morbid anxious symp-toms. The two groups were formed of hospitalizedschizophrenic and schizoaffective disorder patients,according to DSM-V, ICD-10 criteria. All participantswere evaluated with psychological and clinicalscales: PANSS, HAM-A, HAM-D, GAF, from baseline(admission), to 6 months after discharge.

Results: In this study, both types of treatment pre-sented similar degree of efficacy in reducing psycho-tic and affective symptoms (anxiety, depression,mania). In HRA group anxiety and functionality, pre-sented stronger resolution of symptomatology, withpositive outcome.

Conclusions: The antipsychotic treatment wasconsidered efficient but only in HRA group. Anxietycan be regarded as a predictor of global functioning,especially at 3 months after antipsychotic treatment.Functionality can be influenced by antipsychotics,depending on the time of administration.

2$-�*$-��*��5��7

Ostorharics-Horváth GyörgyPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Részleg, Gyô[email protected]

A XXI. század kétségkívül az öregedés és az öregségszázada lesz, hiszen a fejlett országokban az idôsemberek száma szüntelenül növekszik.

Bolyai Farkas latin nyelvû fômunkája a Tentámena szerzô matematikai rendszerét tartalmazza. JedlikÁnyos, a szódavíz készítésének módja és a mûködôvillanymotor felfedezôje 91 éves korában lett a meg-alakuló matematikai társulat elsô számú tagja. PuskásTivadar halála elôtti évben a telefonhírmondót, a rá-dió elôfutárát fejlesztette ki. Eötvös Loránd az izzó-lámpa és a transzformátor feltalálója. Hevesy Györgya rádióaktív izotópnak a tudományban történô alkal-mazását fedezte fel. Szent-Györgyi Albert élettani-or-vosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin és a fumársavka-talízis szerepének felfedezéséért. Szilárd Leó a mo-dern informatika kiinduló pontjának megalkotója.Békésy György az emberi hallás mechanikai és fizikaifolyamatainak kutatója. Teller Ede a hidrogénbombafeltalálója. Szentágothai János anatómus, idôs korbana Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. JókaiMór a magyar romantika legtermékenyebb, legnép-szerûbb írója. Kodály Zoltán nemzedékek tudatátformálta újjá, és adott hitet, bizalmat, távlatot, élet-célt és meggyôzôdést. Németh László író, gondolko-dó, tanár, orvos, késô öregkoráig tanított. Márai Sán-dor az európai keresztény mûveltség nagyhatású ter-mékeny írója. Illyés Gyula író, öreg korát szépen élimeg és írja le. Pázmány Péter isteni igazságra vezérlôkalauzát egy évvel halála elôtt írta. Mindszenty Józsefbíboros, aggastyánként lett a világban szétszóródottmagyarság hû pásztora. Kossuth Lajos utolsó írásai-ban is a jövôrôl ír, amelyet az állami függetlenség je-lez. Ybl Miklós idôs koráig rendkívül termékeny épí-tô, tervezô. Honthy Hanna 80 éves korában is szín-padon volt. Bede-Fazekas Csaba 83 évesen is aktívszínész Gyôrött.

Az a legszebb életkor, amelyben éppen élünk.(Jacques Lebreton)

"�� !��-��*��

Ostorharics-Horváth GyörgyPetz Aladár Megyei Oktató Kórház, Pszichiátriai Mentálhigiénésés Addiktológiai Részleg, Gyô[email protected]

A kórházi ellátást Gyôrött 1766-ban Dr. Mulartz JánosHenrik alapította a Kossuth utcában. Dr. felpéczi PetzLajos igazgató fôorvos 1895-ben a hamburgi kórházmintájára pavilonrendszerû kórházat alapított a Zrí-nyi utcában.

1928-ban az országban elsôként általános kórháziterületen kezdte meg mûködését az ideg-kedély éselmebeteg osztály. Dr. Ráth Á. Zoltán 1928–1930-igvezette az osztályt, korának megfelelô színvonalon.Ôt Haitsch Emil követte 1930–1941-ig. Az elmebete-gek ellátásában szocioterápiás módszereket széleskörben vezetett be. Ezen kívül igen jelentôs pszicho-terápiás gyakorlatot folytatott. 1941–1971-ig Dr.Piróth Endre vezette az ideg-elmeosztályt, valamintaz ambuláns betegellátást. Vezetése alatt számos kol-lega neurológiai és pszichiátriai szakvizsgákat tett.Klinikai gyakorlatukat az osztályon, késôbb más osz-tályokon és járóbeteg- rendeléseken vezetôként vé-gezték. Dr. Piróth Endre kimagasló elmeorvos szak-értôi tevékenységet végzett és tanított.

1971-tôl a férfi pszichiátriai osztályt Dr. Fekete Ta-más vezette, a nôi pszichiátriai osztályt Dr. Szász Já-nos, majd 1983-tól a nôi pszichiátriai osztályt Dr.Ostorharics-Horváth György vezette. Dr. Varga Gábor1987-tôl vezette az addiktológiai osztályt.

1987–1992 között a betegellátás változatlan folyta-tása mellett teljes rekonstrukció következett, amelyetkövetôen igen korszerû körülmények között folyt apszichiátriai betegellátás I. II. és III. osztályokon.

1954-tô Dénesfán, és 1960-tól Téten munkaterápi-ás osztályok alakultak és fokozatosan kialakultak apszicho- és szocioterápiás módszerek.

1967-tôl mûködik a pszichiátriai járóbeteg-ellátás,amely késôbbiekben különbözô profilokat is felvett.

1928-tól az osztály munkatársaitól 234 magyarnyelvû, 60 angol nyelvû, 14 német nyelvû, 2 svédnyelvû, 1 francia nyelvû publikáció, 34 könyvfejezetmagyar nyelven, 6 angol nyelven, 2 német nyelvenjelent meg.

1979–2002 között 3 sikeres PhD védés volt.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

104

��


105

Hungarica

"�*�� *��(��/?@��*��-��

Pump Luca, Balázs Judit, Miklós MartinaELTE PPK Pszichológiai Intézet, Fejlôdés- és KlinikaiGyermekpszichológia Tanszék, [email protected]

Háttér: A világon évente kb. 800 000 ember hal megöngyilkosságban. Az öngyilkosság egy multikauzálisesemény, amelynek számos rizikó-, és védôfaktoraismert. Az öngyilkosságot megkísérlô és öngyilkosságmiatt meghalt személyek több mint 90%-ánál fenn-áll – többnyire nem kezelt – pszichiátriai betegség azöngyilkosság idejében. A perfekcionizmus az a jelen-ség Frost definíciója szerint, amikor az egyén túl ma-gas elvárásokat állít fel magának, és eközben a sajátteljesítményét nagyon kritikusan értékeli. O’Connorszisztematikus kutatása összegezte 2005-ig az ön-gyilkosság és a perfekcionizmus témában megjelentcikkeket és a két jelenség között erôs kapcsolatot ta-lált. Perfekcionizmus mérésére két kérdôív terjedt elszéles körben nemzetközileg, mindkettô ugyanazt anevet viseli, Hewitt és Flett a MultidimenzionálisPerfekcionizmus Skála és Frost MultidimenzionálisPerfekcionizmus Skála.

Cél: Vizsgálatunk célja O’Connor áttekintô tanul-mányát követô 10 évben az öngyilkosság és a perfek-cionizmus témára vonatkozó kutatások eredménye-inek szisztematikus áttekintése.

Módszer: Öt adatbázisban (Psychinfo, PubMed,Ovid MEDLINE, Scopus, Web of Science) szisztemati-kus keresést végeztünk a „perfectionism” és „suicide”kulcsszavakkal 2006–2016 között megjelent cikkekközött. A szisztematikus keresésbe beválasztási kri-térium volt angol és magyar nyelvû lektorált cikk, ki-zárási pedig, ha nem empírikus adatot publikáltak.

Eredmények: A szisztematikus tanulmányunkbavégül 19 cikket vettünk be. Mind a 19 vizsgálat – kli-nikai és egészséges populációs mintán is – azt talál-ta, hogy erôs összefüggés áll fenn az öngyilkosság ésa perfekcionizmus között. Ezen vizsgálatok mind-egyike keresztmetszeti elrendezésû volt. Akik aHewitt és Flett féle kérdôívet használták, azt találták,hogy a szociálisan elôírt és az önmagára irányulóperfekcionizmus növelte leginkább az öngyilkosságirizikót. A Frost által kidolgozott skálán három dimen-ziónak, „az aggodalom a hibák miatt”, „a kétség acselekvésekben” és „a szülôi kritikának” volt erôs ha-tása az öngyilkossági rizikó növekedésére.

Diszkusszió: Eredményeink alapján a perfekcioniz-mus jelenségére vonatkozó programok hasznosak le-hetnek öngyilkosság-megelôzés téren is. Fontos len-ne a jövôben hosszmetszeti vizsgálatok végzése a té-mában.

A�� !��

Purebl György1, Kardos Edina2, Fenyves Tamás3,Kôpájer Gabriella3, Somogyi Szilvia4

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Kapcsolat Lovasterápia Központ, Pilisszántó;3 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest;4 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A témában szervezett szimpóziumon azt mutatjuk,hogy a hazai gyakorlatban milyen konkrét területe-ken, milyen konkrét módszereket alkalmazunk az AATkeretében. Ez az elméleti kereteket tárgyaló 2018. évinagy sikerû szimpózium folytatása.

A��

Purebl György1, Kardos Edina2, Kôpájer Gabriella3,Somogyi Szilvia4

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Kapcsolat Lovasterápia Központ, Pilisszántó;3 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, Budapest;4 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Az állat-assisztált terápiák az akut ellátástól a rehabi-litációig szimpózium folytatásaként kerekasztal-be-szélgetést szervezünk az elôadók részvételével,melyben konkrét esetek ismertetésével részletesenmutatjuk be a terápiás folyamatot.

Az állat-asszisztált aktivitások (AAA) és az állat-asszisztált terápia (AAT) egyre népszerûbbek, és egyreinkább terjednek a klinikai gyakorlatban. A területena számos pozitív gyakorlati tapasztalat felhalmozásamellett egyre több klinikai vizsgálat is történik, és azAAT fejlôdése jól illeszkedik a medicina legújabb pa-radigmaváltásába, mely során a biopszichoszociálismodell folyamatosan biopszichoökológiai modelléalakul át. A paradigma egyik fontos eleme, hogy azemberiség kultúrtörténete során szoros közelségben,tulajdonképpen szimbiózisban élt bizonyos állatok-kal, és ezek a gazdasági hasznon túl számos pszicho-lógiai elônyt is biztosítottak (pl. érzelemszabályzásifelületet, kapcsolati minták modellezésének lehetô-ségét) vagyis olyan aktivitásokat, amelyek a jelenlegiAAT-kben köszönnek vissza.

Mindez nehezen mutatható be elméleti elôadásokkeretében, ennek ellenére erre teszünk kísérletet akerekasztal-beszélgetést megelôzô szimpózium ke-retében. A kerekasztal-beszélgetésen pedig szeret-nénk mindennek a gyakorlati oldalát bemutatni.

1. AAT akut pszichózis kezelésében.2. AAT elektív mutizmus kezelésében.3. Családterápia, a családi kutya részvételével.4. AAT a komplex rehabilitációban.

&��-!�� !��B

Racsmány MihályMTA Természettudományi Központ,BME Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

Az emlékezet folyamatainak kutatói régóta vizsgáljákazokat a lényeges feltételeket, amelyek elengedhe-tetlenek a hatékony és tartósan fennmaradó tudásmegszerzéséhez. Az alapvetô kérdés az, hogy milyenviszony áll fenn az emlék rögzítését követôen mérhe-tô átmeneti tudás és a hosszú távú emlékezés között.Az emlékezet idegrendszeri kutatása és az öregedés-sel, valamint számos patológiával együtt járó memó-riakárosodások vizsgálata évtizedeken keresztül akódolási és konszolidációs mechanizmusokra fóku-szált. Elôadásomban azokat az újabb kutatásokattekintem át, amelyek az emlékezeti elôhívás hosszútávú hatásait vizsgálták. Saját kutatási adatainkat isbemutatva demonstrálni fogom az emlékezeti elôhí-vás hosszú távú pozitív és negatív emlékezeti hatá-sait. Áttekintem azokat a feltételeket, amelyek szük-ségesek ahhoz, hogy az elôhívás hatékonyan szabjongátat a hosszú távú felejtésnek és kísérletet teszekarra, hogy mindezt összekapcsoljam az emlékezetielôhívás és a felejtés szövevényes viszonyával.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

106

��


107

Hungarica

&1�*$!�� (��B

Radics Judit1, Kovács Gábor2, Rózsavölgyi Éva3,Purebl György4, More Csaba5, Králik László6,Rihmer Zoltán7

1 PAMOK, Gyôr;2 Alvásterápiás Gyógycentrum, Gyôr;3 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;4 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;5 DE Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Debrecen;6 Piróth Endre Egyesitett Szociális Otthon, Gyôr;7 Magánorvos, [email protected]

A 2018-as évben, a MPT IX. Nemzeti Kongresszusánelsô alkalommal mutatkozott be a táplálkozástudo-mány a pszichiátria szakterületén elfoglalt szerepé-nek megfelelô tudományos igénnyel. Ugyanezen év-ben megalakult a Táplálkozástudományi Szekció is.A kérdés aktualitásának alapja kettôs: részben kény-telenek vagyunk szembesülni az élelmiszerek egyreromló minôségével, hasznos tápanyagtartalmuk je-lentôs csökkenésével (nem is szólva a kezelésük soránalkalmazott vegyszerek életfolyamatokra gyakoroltkáros hatásának következményeivel), részben pedigegyre több tudományos adat támasztja alá, hogy azidegrendszer fejlôdéséhez, az egészséges agymûkö-déséhez a bevitt táplálékban elôforduló bizonyosalapvetô nyomelemek, aminosavak, vitaminok jelen-léte, illetôleg ezek kellô mennyisége szükséges. Tu-dományos igényességgel igazolódik tehát azon mon-dás, miszerint „Az vagy, amit megeszel”. A XXI. szá-zadra az átlagéletkor a korábbi évtizedekhez viszo-nyítottan megnôtt, ez azonban nem jelenti azt, hogyaz egészségben – jelen vándorgyûlés szakterületét ki-emelve: a pszichés egészségben – eltöltött évek szá-ma is emelkedett volna. Magas kort megérni valaki-nek csupán jó egészségben öröm, ellenkezô esetbenakár komoly szenvedés forrása is lehet a hosszú élet,nem utolsósorban a hozzátartozók számára is. Bár amagas életkor elérésének lehetôségét mind a geneti-kai, mind a fizikai és a szociális környezeti faktorokmeghatározzák és befolyásolják, jelen szimpóziu-munkban a táplálkozás szerepének az egészségesidôs kort biztosító vonatkozásairól esik majd szó. Azagy–bél tengely kérdésének vonatkozásában elôadáshangzik el az idôs emberek mikrobiom-összetételé-nek egészséggel és életkorral összefüggô változásá-ról, a gyulladásos folyamatokban és az energiaház-tartás fenntartásában betöltött szerepérôl. Szó esikmajd azon mikrotápanyagokról, melyek nélkülözhe-tetlenek a testi és lelki egészség megôrzéséhez, a szer-vezet fizikális egészségének fenntartásához. Mindezszükséges a friss agymûködés megôrzéséhez, a men-tális hanyatlás, a demencia hiányállapotokkal össze-

függô prevenciójához, mind a táplálkozás minôségét,mind mennyiségét és optimális idôzítését illetôen.De megtudhatjuk, hogy a magasabb életkorban me-lyek a testmozgás, a fizikai aktivitás tekintetében el-várt megfelelô táplálkozási kritériumok, hogy a kívánthatás érvényesüljön. Végül pedig elôadás hangzik elaz idôs kor esztétikumát illetôen is, hiszen ezekbenaz életévekben is igény van az ápolt, igényes megje-lenésre.

)�� !��(��/�$$��

Radics JuditPAMOK, Gyô[email protected]

A Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban 1987-ig kétpszichiátriai osztály (nôi és férfi osztály) mûködött,majd 1987-ben megalakult a harmadik is. Az új osz-tály profilja a kríziselhárítás és az addiktológiai terü-letekre irányult. Jelenlegi szakrendelésünk – mintSzociálpszichiátriai Gondozó – 1993-ban jött létre, aIII. Pszichiátriai Osztály szakambulanciájaként. A be-tegellátásban orvoskollégák váltották egymást – dr.Horváth József, dr. Beck Mária, dr. Miskolczi Terézia,dr. Kelemen Terézia, 2006-tól pedig dr. Radics Judit aGondozó vezetô fôorvosa. Szakrendelésünk kiemel-ten az addiktológiai betegek ellátását végzi. Területiellátás alapján foglalkozunkaz alkoholbetegek gyógy-kezelésével. A 2008-ban megalakított Inszomniaszakrendelés interdiszciplináris elvek alapján mûkö-dik, az alvászavarban, álmatlanságban szenvedô be-tegek kivizsgálásával és terápiájával foglalkozik.Emellett „nagy” pszichiátriai kórképek, szkizofrénia,affektív zavarok, szorongás, személyiségzavarok ésdemencia ellátását is végezzük. A terápiás eszköztárrésze a farmakoterápia mellett az egyéni és csoportosszocio- és pszichoterápia is. Gondozónk az elmúlt 10évben az Interdiszciplináris Alváskonferencia meg-álmodója, szervezôje volt.

"�*��$��-�� !��

Rajna PéterSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest

A szerzô hangsúlyozva az idôs népesség létszámánakfolyamatos növekedését, röviden bemutatja a tech-nikai-informatikai fejlôdésnek az idôsekre gyakoroltnegatív hatásait. Jelentôs részben ennek tulajdonít-ja, hogy a fiatalabb generációk tagjai számos vonat-kozásban valótlanul ítélik meg az idôs emberek men-tális és kognitív képességeit, és ezekkel kapcsolatbantévhitek élnek a köztudatban. Részletesebben azalábbi négy hamis állítással foglalkozik:

1. A fiatalkor önálló érték, az idôskor veszteség2. Minden idôs szenilis (demens) lesz.3. Az idôsek elveszítik érdeklôdésüket, szociális ér-

zékenységüket.4. Az idôs ember kolonc a fiatalok nyakán.

Az elôadó nem mulasztja el megemlíteni, hogy azidôsek maguk is belekerülhetnek a tévhitek csapdái-ba. Ilyenek:

5. Az idôskor, a ledolgozott évek önálló értéket kép-viselnek.

6. „Megszolgáltuk/ledolgoztuk”: Bizonyos érzelmi-lelki (valamint tárgyi) „javak” a kor alapján „jár-nak”.

A többoldalú cáfolatok mellett kitér arra, hogy azöregedés L. Hayflick-féle „ûrhajó-modellje” mind azidôs egyén, mind a társadalom számára hatékonymegoldásokat kínál idôskorban is az eredményeséletminôség megôrzésére.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

108

��


109

Hungarica

<��>�� $��!��$� ��B

Rihmer Zoltán1,2

1 Department of Psychiatry and Psychotherapy,Semmelweis University, Budapest;

2 National Institute for Psychiatry and Addictions, [email protected]

Introduction: Due to its rarity even in clinical popu-lations, it is very difficult to predict completed suicidewith psychometric instruments in a clinically usefuldegree.

Objectives: The aim of this lecture is to analyse therelationship between the prediction and preventionof suicidal behaviour in patients with mood disorder.

Method: Review of the literature on the evolutuionof suicidal process in mood disorders and on thetreatment strategies of suicide prevention.

Results: The risk of suicidal behaviour in mooddisorder patients is the highest in the early stage butthe danger is still high during the long term course.Early recognition and appropriate treatment can re-duce the number of suicides and suicide attempts bymore than 80 percent.

Conclusions: As suicidal behaviour frequentlydebvelops later in the course of mood disorders, thesuccessful treatment of initially nonsuicidal mood-disorder patients can prevent the later manifestingsuicidal behaviour. If it is the case, we may considerthe long-term treatment of mood disorders as a se-condary prevention of mood episodes and also as aprimary („hidden”) prevention of suicides. Becausewe do not know exactly which patients would besuicidal without treatment among our initially non-suicidal patients in long-term care, it means that wecan better prevent suicide than predict it.

�� $��!�� !��/� $��

Roszik-Volovik Xénia, Balázs Judit,Nguyen Luu Lan AnhELTE PPK Doktori Iskola, [email protected]

Háttér: Az utóbbi években megnôtt azon a kutatások-nak a száma, amelyek kombinálják a kvantitatív éskvalitatív módszereket, amit a nemzetközi szakiro-dalom „mixed method research”-nak hív. A kutatókalapvetô törekvése az adatok színesebb bemutatásaés az információk integrációja

Cél: Saját kutatásunk alapján bemutatni ezenmódszertant és dilemmáinkat.

Módszer: Kutatásunkban, melynek ismertetésévela kevert vizsgálati módszertant be szeretnénk mutat-ni, az orosz bevándorlási háttérrel rendelkezô serdü-lôk akkulturációs folyamatok feltérképezése mellettvizsgáljuk a pszichés státuszt és az életminôségét.

Eredmények: Kevert vizsgálati módszertan bemu-tatása: A vizsgálatunkhoz kvantitatív adatok mellettaz egyéni történeteknek is teret adunk. Kvalitatívmódszerek: félig strukturált interjú és a Life LineMethod. A félig strukturált interjú során olyan kérdé-seket teszünk fel, amelyek mentén a kamaszok el-mondhatják a személyes tapasztalataikat az ország-váltással, az alkalmazkodással és a jelenlegi helyze-tükkel kapcsolatban. A Life Line Method lehetôségetad a fiataloknak, hogy szabadon bemutassák a kü-lönbözô életszakaszaik során tapasztalt nehezebb ésjobb idôszakokat. Ezzel be tudjuk azonosítani a ne-gatív és a pozitív életeseményeket, amelyek kiemelke-dô fontosságúak. A Life Kvantitatív eszközeink: MiniInternational Neuropsychiatric Interview – struktu-rált diagnosztikus interjú. Képességek és NehézségekKérdôív: pszichopatológia és proszocialitás dimen-zionális felmérése. Language, identity, and behaviorkérdôív: az akkulturációs folyamatok felmérése. To-vábbá: életminôség, önsértés, demográfiai és a csa-ládi viszonyokkal kapcsolatos kérdôívek felvétele.Minden eszköz magyar és orosz nyelven is megvan.A pilóta vizsgálatba egy 15 éves fiút vontunk be, aki 5éve él Magyarországon. A vizsgálat oroszul zajlott és4 órát tartott, amit két alkalomra bontottunk.

Konklúzió: A használt módszertannal: 1. Lehetôsé-günk lesz feltárni az adaptációs folyamat, a jelenlegipszichés állapot és az életminôség összefüggéseit.Adatainkat személyes tapasztalatok megismerésemellett tudjuk interpretálni. 2. Dilemmát jelent, hogymennyi kvalitatív és kvantitatív adatgyûjtést bír el aserdülô, mindezt hány ülésben, valamint az adatoklegoptimálisabb feldolgozási és bemutatási módja.

"��$�� !��

Marcas Mónika Graciella, Rózsavölgyi Katalin,Veres Attila, Gazdag Andrea, Ábrahám MagdolnaBMKK, [email protected]

Poszterünkben összefoglaljuk az egyes antidep-resszánsok pszichiátrián túli alkalmazási lehetôsé-geit, urológiai és diabetológiai komorbiditással élôbetegeinknél elért eredményeinket.

<��(�$��(��

Rózsavölgyi Katalin, Marcas Mónika Graciella,Gazdag Andrea, Ábrahám MagdolnaBMKK, [email protected]

Vizsgálatunkban összehasonlítottuk az 1-es és 2-estípusú diabéteszes betegek megküzdési mechaniz-musait, melynek tükrében vizsgáltuk azon tényezô-ket, amelyek hatással lehetnek a páciensek compli-ancére és a betegek hosszú távú életminôségre.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

110

��


111

Hungarica

&��!��

Monostori Dóra1,2,3, Rózsavölgyi Katalin1,4,Rádi Kata1, Bakos Boglákra1, Nagyillés Éva1,Marcas Mónika Graciella4

1 Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött IntenzívOsztályért Alapítvány, Szeged;

2 PTE Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola,Pécs;

3 SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar,Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék, Szeged;

4 BMKK Pándy Kálmán Tagkórház, [email protected]

Bevezetés: A Korábban Érkeztem Alapítvány 2017.július 1-jén elindította „Mentorházak és mentorhá-lózat kialakítása koraszülöttek és családjaik számáraa Dél-lföldi Régióban” – EFOP-1.2.10-16-2016-00002projektjét azzal a céllal, hogy a hazai, igen magas in-cidenciájú koraszülésben érintett családoknak komp-lex támogatást nyújtva segítsen a trauma feldolgozá-sában, a szülôi kompetenciák erôsítésében.

A program leírása: 2018. július 1. óta a Dél-alföldirégióban a Korábban Érkeztem Alapítvány égiszealatt lehetôség nyílt a koraszülésben érintett családokszoros szakmai vezetés, szupervízió melletti sorstárssegítésére. Programunkban intézményi keretek kö-zött kereshetjük fel a veszélyeztetett várandósságmiatt hospitalizált kismamákat, megsegítve ezt a bi-zonytalansággal, félelmekkel teli idôszakot, kellôidôben informálva ôket a koraszülést követô várhatóeseményekrôl. Folyamatos támogatást nyújtunk akoraszülöttjeikkel PIC-en tartózkodó édesanyáknak,családoknak, fejlesztve kompetenciájukat, megsegít-ve az ápolókkal, orvosokkal való kommunikációjukat,feltérképezve pszichés erôforrásaikat, segítve a kora-szülés okozta trauma feldolgozását a sorstárssegítéshitelességével.

Önkéntes segítôink, mentoraink egy 30 órás tema-tikus képzésen vesznek részt, mely 20 óra traumafel-dolgozásból és 10 óra laikus segítô képzés modulbóláll. Ezt követôen eleinte szupermentoraink melletthospitálva, majd önállóan, de folyamatos szakmaifelügyelet mellett végzik önkéntes segítô tevékenysé-güket.

Következtetések: Elôadásomban bemutatom amentorálásban, mint sorstárs segítésben rejlô pre-venciós, pszichoedukációs és intervenciós lehetôsé-geket, a mentorképzés struktúráját, „Koraszülés – él-ményfeldolgozás” során nyert tapasztalatainkat.

C�� D?+��$�� *��-�

Sándor Imola, Birkás Emma, Gyôrffy ZsuzsaSE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetés: Mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgá-latok rámutattak arra, hogy az orvostanhallgatókmentális veszélyeztetettsége jelentôsen magasabb,mint más egyetemeken tanuló kortársaiké. Többekközött 20–30%-kal magasabb a depressziós tünetekés más pszichés problémák aránya, öngyilkosságiveszélyeztetettségük is számottevô, sôt a kiégés jeleimár a képzés során megmutatkoznak. E jelenségmultikauzális eredetû, az egyéni sérülékenység mel-lett a képzés sajátosságaiból is fakadnak a problémák.Tantárgyi és vizsgaterhek okozta stressz mellett ki-emelt jelentôségû az érzelmi teher (betegség, halál,fájdalom, szenvedés stb.), mellyel a hallgatóknak megkell küzdeniük egyetemi éveik során a laikusból gyó-gyítóvá válás útján.

Célkitûzés: Vizsgálódásunk terepének a bonctermigyakorlatokat választottuk, melyben a fent említettkét komponens, azaz az érzelmi és tanulmányi terhekegyüttesen jelennek meg. Célunk az volt, hogy meg-értsük a bonctermi gyakorlatok helyét és szerepét a21. századi orvosképzésében az oktatók véleményénkeresztül, különös tekintettel a pályaszocializációszempontjából.

Módszer: Anatómia és patológia oktatókkal készí-tettünk kvalitatív felmérés, félig strukturált interjúsmódszerrel (n=8). Az adatok feldolgozása az Inter-pretatív Fenomenológiai Analízis (IPA) módszeréveltörtént.

Eredmények: Az oktatók kiemelt jelentôségûnektartják a boncolással kapcsolatos élményeket az or-vossá válás folyamatában. A tárgyi, technikai tudásontúl az érzelemregulációs folyamatok fejlôdése szem-pontjából is jelentôsnek vélik, noha ez utóbbi szem-pontok csupán indirekt módon jelennek meg az ok-tatás során. Az oktatók egyéni megoldásokkal támo-gatják azokat a hallgatókat, akik a megküzdésben se-gítségre szorulnak. A bonctermi gyakorlatoknak a 21.században is kiemelt szerepük van, és a korszerû di-gitális technológia legfeljebb csak jó kiegészítôje,semmint helyettesítôje lehet a bonctermi gyakorla-toknak.

Következtetések: Feltáró jellegû, kvalitatív vizsgá-latunk megmutatta, hogy melyek lehetnek azok azutak, módszerek, amelyek a boncolásos gyakorlatokdistresszének csökkentésében szerepet játszhatnak.Elôadásomban a bonctermi oktatókkal folytatott in-terjúkból nyert fontosabb következtetéseket, illetveprevenciós lehetôségeket mutatom be.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

112

"�� !�� *��+"��-��*��!��0$��$��$��E

Sátori ÁgnesÁllatorvostudományi Egyetem, [email protected]

A magyar lakosok körében meglehetôsen erôs és kon-zisztens sztereotípiák élnek bizonyos állatokról, s asztereotípiák befolyásolják az állatokkal kapcsolatosattitûdöket is. Bizonyos állatokat, például a macskátnôiesnek, másokat, például az oroszlánt, férfiasnaklátják. Az állatok szelídsége a gondolkodásban össze-kapcsolódik az érzelmek kifejezésének képességével,s hasonló együtt járás írható le az értelem és az érzel-mek kifejezésének képessége, vagy az erô és a vadságközött is.

Az állatokhoz való viszonyulás tekintetében kü-lönbséget találhatunk nemek szerint, például a nôkszignifikánsan jobban kedvelik a macskákat (p<0,01),de életkor, lakhely és képzettség szerint is, például aszeretet miatti kutyatartást a képzettebbek, a buda-pestiek (p<0,001), és az idôsebbek (p<0,01) is fonto-sabbnak tartják. Terápiás állatnak a kutyán túl, vá-laszthatunk sokféle állatot: például teknôst, törpe-nyulat, madarat vagy halakat is, hiszen ezek az állatokis sikerrel beépíthetôk tinédzserek prevenciós prog-ramjába épp úgy, mint korai fejlesztôk terápiás prog-ramjaiba. Az állat-asszisztált foglalkozásoknak azon-ban – legyen szó akár aktivitásról, edukációról vagyterápiáról figyelembe kellene vennie a résztvevôk at-titûdjeit, hiszen a tudatos állatválasztás akár a terá-pia sikerességét is meghatározhatja.

4�� /)��!� ��$ �� !��!��$��

Szatmári Balázs1, Barabássy Ágota1,Laszlovszky István1, Harsányi Judit1, Acsai Károly1,Burján Anna1, Sebe Barbara1, Earley Willie2,Patel Mehul2, Németh György1

1 Richter Gedeon Nyrt, Budapest;2 Allergan, Madison, NJ, [email protected]

Introduction: Long-term treatment with antipsycho-tic agents is indicated for all patients with schizoph-renia. Antipsychotic drugs can be of great benefit fora range of symptoms, but treatment is associatedwith unpleasant side effects, which contribute todiscontinuation and adherence problems. Choosingthe right therapy for patients is crucial and requiresdifferent antipsychotic agents with different sideeffect profiles. Understanding the safety profile of adrug is therefore critical. Cariprazine is a potent do-pamine D3/D2 receptor partial agonist approved byEMA for the treatment of schizophrenia and by FDAfor the treatment of schizophrenia and bipolarmania.

Aim: The objective is to summarize safety data(adverse events, relevant laboratory and vital signsdata) of cariprazine in the approved therapeuticdose-range versus placebo in patients with schizoph-renia in order to characterize the safety profile ofcariprazine.

Methods: Pooled data from 2048 cariprazine (CAR1.5-6 mg) and 683 placebo (PBO) treated patientsfrom eight Phase 3, schizophrenia studies (including4 short-term 6-week NCT00404573 [RGH MD 03],NCT00694707 [RGH MD 16], NCT01104766 [RGHMD 04], NCT01104779 [RGH MD 05], 1 long-term26-week EudraCT 2012-005485-36, 2 long-term 48-week NCT00839852 [RGH MD 17], NCT01104792[RGH MD 11] and 1 long-term up to 92-weekNCT01412060 [RGH MD 06] studies), were analyzed.Safety measures included assessment of adverseevents (AEs), clinical laboratory values, physical exa-minations, EPS-, depression- and suicidality ratingscales. Safety parameters were summarized usingdescriptive statistics.

Results: The most frequent adverse events withcariprazine (defined as an incidence rate higher than10%) were akathisia, insomnia and headache; howe-ver insomnia and headache occurred in comparablerates also in the placebo group.

��


113

'� � �� !�� !��!��/)��!� ��

Barabássy Ágota1, Szatmári Balázs1,Laszlovszky István1, Harsányi Judit1, Acsai Károly1,Sebe Barbara1, Earley Willie2, Patel Mehul2,Németh György1

1 Richter Gedeon Nyrt, Budapest;2 Allergan, Madison, NJ, [email protected]

Introduction: Available antipsychotics may lead to aworsening of negative symptoms. Cariprazine hasbeen shown to treat primary negative symptoms ofschizophrenia in a 26-week, risperidone-controlledtrial. A comparison versus agents with less or noeffects in negative symptoms is of interest.

Aim: The aim of this post hoc analyses is to evaluatethe efficacy of cariprazine versus placebo and aripi-prazole in the treatment of general and predomi-nantly negative symptoms of schizophrenia.

Methods: Analyses are based on a randomized,double-blind, 6 week, placebo and aripiprazole cont-rolled study in adult patients with schizophrenia,having a Positive and Negative Syndrome Scale(PANSS) score of ≥80 and ≤120. Patients were rando-mized to CAR 3 mg/d, CAR 6 mg/d, aripiprazole (ARI)10 mg/d or placebo (PBO). Efficacy data were ana-lyzed for the intention to treat (ITT) population anda subgroup of patients (PNS subgroup) having highlevel of negative symptoms (PANSS-factor score fornegative symptoms PANSS-FSNS≥24) and low levelof positive symptoms (PANSS-factor score for positivesymptoms ≤19). Data from 604 patients (PBO 149;CAR 3 mg/d 151; CAR 6 mg/d 154; ARI 10 mg/d 150)was analyzed in the ITT population, while data of115 patients (PBO 31, CAR 3-6 mg/d 50 and ARI 10mg/d 34) was analyzed in the PNS subgroup.

Results: For the ITT population, change from base-line (CfB) to Week 6 was statistically significantlygreater for CAR (P=.004 and P=.000) and ARI (P=.001)versus PBO on the PANSS total score. There was nostatistically significant difference between CAR andARI treatments (CAR 3 mg/d vs ARI, P=0.6262; CAR 6mg/d vs ARI, P=0.3801). For the PNS subgroup, CfBto Week 6 on the PANSS-FSNS was statistically sig-nificantly greater for the pooled CAR group vs PBO(P=.003), but not for ARI vs PBO (P=.346). There wasa statistically significant difference in favor of CARover ARI treatment in controlling predominantlynegative symptoms (P=.0441).

Conclusion: Both drugs improved the prominentlypositive symptoms in the general population, withparallel improvement of (secondary) negative symp-

toms. In the subset of patients with predominantlynegative symptoms, both CAR and ARI improved ge-neral/positive symptoms of schizophrenia, but onlyCAR proved to be superior over placebo in negativesymptoms. In fact, CAR outperformed ARI in add-ressing these symptoms.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

114

"�� !�� $��

Sebestyén Gábor, Szabó JózsefZala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai Osztály, [email protected]

A pszichiátria mindennapos gyakorlatában az anti-pszichotikus kombinációk alkalmazása – a szakmaiés finanszírozási protokollok ajánlásai ellenére –meglehetôsen gyakori. Mindezt irodalmi adatok isalátámasztják. Több felmérés készült a változási irá-nyok feltérképezésére. Egy amerikai vizsgálat (McCueRE és mtsai, 2003) a '90-es évek végén a kombinációkalkalmazásának gyakoriságnövekedését, egy másikamerikai tanulmány (Centorrino F és mtsai, 2010) a2000-es évek végén, a kombináció gyakoriságánakcsökkenése mellett, az alkalmazott dózisok emelke-dését írta le.

Vizsgálatunk célja a hazai tendenciák megismeré-se volt, feltételeztük, hogy mind a kombinációk elô-fordulásának, mind az alkalmazott antipszichotikumdózisoknak az emelkedését fogjuk találni.

Egy megyei kórház pszichiátriai osztályán, a 2007-es és 2017-es évben fekvôbeteg állományba vett, szki-zofrénia, paranoid pszichózis, szkizoaffektív zavar fô-diagnózisokkal (F20-29) elbocsátott betegek adataitretrospektív módon dolgoztuk fel. Az alkalmazottgyógyszerdózisok összehasonlítására chlorpromazinequivalens dózisokat számoltunk ki – Woods SW ta-nulmánya szerint (melyben atípusos antipszichoti-kumok chlorpromazin equivalens dózisát közli).

Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy mind az anti-pszichotikus kombinációk gyakorisága, mind az al-kalmazott gyógyszerdózisok szignifikáns növekedéstmutattak, miközben a kórházi ápolási napok számá-ban szignifikáns csökkenés észlelhetô.

��(��E�� !��$��$��-�

Moderátor: Silling TiborPszichiátriai Gondozó Intézet, Vá[email protected]

Miért nem találja helyét a páciensek több mint két-harmadát ellátó pszichiátriai gondozóhálózat a pszi-chiátriai szolgáltatói szerkezetben?

Miért preferált továbbra is a bonyolultabb, drá-gább kórházi ellátás?

Mi a megoldás a gondozók humánerôforrás krízi-sére?

Hogyan tehetjük vonzóvá a gondozói munkát a re-zidensek, fiatal szakorvosok számára?

Miért nincs pszichiátriai szakápoló képzés Magyar-országon?

Milyen versenyelônyünk lehet a bérek terén azosztályos munkához képest?

Milyen lehetôségeink vannak az igen nagy beteg-forgalom mellett minôségi munkára?

Szakmai és finanszírozási szempontból milyen azoptimális gondozó?

Kell-e szakmai függetlenség a gondozónak?Van-e különbség szakmailag a kórházi és gondozói

státuszban dolgozók között?Hogyan áll a gondozóhálózat fejlesztési projektje?Milyen jövôje van a gondozói munkához illeszke-

dô közösségi szociális ellátásoknak?Szektorsemleges-e a gondozókat is érintô egész-

ségügyi bérfejlesztés?Számos, a mindennapi szakmai munkát, dolgozói,

felhasználói közérzetet meghatározó kérdés. Nemvalószínû, hogy maradéktalanul kielégítô válaszokattalálunk rájuk. De beszélnünk kell róluk, lehetôlegminél szélesebb körben, hogy a megoldásokhozközelebb kerülhessünk.

Résztvevôk:Váradi Enikô, Bp. XVI ker. Pszichiátriai GondozóCsomós András, Pszichiátriai Gondozó, FüzesabonyBalczár Lajos, Pszichiátriai Gondozó, VeszprémSilling Tibor, Pszichiátriai Gondozó, Vác

��


115

F��59�2)7�� !��

Simon Lajos1, Simon Viktória1,2

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 LAVIMED Egészségügyi Szolgáltató Betéti Társaság, [email protected]

Az utóbbi évtizedek technológiai fejlôdése során mára mindennapi életben is megjelentek azok a techno-lógiai megoldások, amelyekkel a fizikai akadályozta-tottság, vagy a nagy földrajzi távolság esetén is bizto-síthatók a magas szintû egészségügyi szolgáltatások.Az elôadás során a hallgatók betekintést nyerhetneka videokonferencia alapú online távpszichoterápia(VoIP) jelenlegi gyakorlatába, tudományos kutatásokeredményeibe és az alkalmazás szakmai kérdéseibe.Az elôadók bemutatják az online távterápia helyét atelemedicinában – definíciók, gyökerek, történet,fejlôdés Mit tudunk? Mire használható? Hol tartunk?Kitekintés a nemzetközi gyakorlatra (szakmai irány-elvek, protokollok), az indikációs területekre, a tera-peuta és kliens magatartására az online terápiás kap-csolat alatt. Az elôadók érintik a sürgôsségi állapoto-kat és a lehetséges megoldásokat online helyzetekben(lelki és technikai krízisek), és végül kitérnek az etikaiés jogi megfontolásokra is az online távterápia alkal-mazásával kapcsolatban.

"�1��"��C��!��&��

Simon LajosSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A mûvészet szerepe a pszichés betegségek gyógyítá-sában a XX. század második felében vált egyre nyil-vánvalóbbá és került be mûvészetterápia néven azorvostudomány gyógyító kelléktárába.

A gyógyításban a mûvészeti tevékenység szerepekét irányba fejlôdött. A fejlôdés egyik iránya a klasszi-kus mûvészetterápia keretei között zajlott, amikor azalkotó folyamat az elsôdleges, és a terapeuta katali-zátorként vesz részt az alkotási folyamatban. A bete-gek számára az alkotás öngyógyító folyamata és anon-verbális önkifejezés lehetôsége a fontos és haté-kony, ami alkalmanként akár katartikus erejû is lehet.A létrehozott mû esztétikai értéke idônként önállóéletet kezd élni és a kiállítások során, vagy a szakér-tô, illetve laikus közönség visszajelzései eredménye-ként erôsödik az alkotók önbecsülése, önértékelése.A fejlôdés másik iránya a mûvészeti, kreatív alkotóitevékenységnek a pszichoterápiás folyamatba törté-nô integrálása, amely során a hangsúly az alkotások-ban megjelenített tartalom értelmezésére, megbe-szélésére helyezôdött.

Az art brut képek eredetisége, stílusa, a szenvedôember élményvilágának, látomásainak, kóros gondo-latainak közlése, azoknak különös módja megragad-ták a szemlélôket. Az art brut gondolata már létezéseelôtt jelen volt az avantgárdban, de igazán a másodikvilágháború után vált mûvészetileg beilleszthetôvéegy kánonba, és mint az informel egyik ága jelenikmeg a különbözô mûvészettörténeti összeállítások-ban. A XX. század elején, a korszakra nehezedô társa-dalmi problémák, a kiábrándultság a mûvészekbenis felkeltette az igényt az akadémikus mûvészettelszemben a „vizuális nyelv” felfrissítésére.

Napjainkban a mûvészetterápia virágkorát éli, ko-moly szerepet kap a betegek gyógyításában és a re-habilitáció folyamatában. Hazánkban is létrejöttekszínvonalas gyûjtemények és egyre több kreatív ésmûvészetterápiás mûhely ad lehetôséget a betegek-nek az alkotásra és a mûvészi önkifejezésre. A laiku-sok és a mûvészeti élet képviselôi érdeklôdéssel for-dulnak az így létrejövô esztétikai, mûvészi értékkelbíró alkotások felé, és felmerült az igény ezeknek amûveknek a nagyközönség elôtti rendszeres bemu-tatására. A Moravcsik Alapítvány–Budapest Art BrutGaléria 2009. óta állítja ki folyamatosan – egyéni vagycsoportos formában – a hazai és külföldi art brut mû-vészek alkotásait, és gyarapítja a magyar art brut mû-vészek festményeibôl álló gyûjteményét.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

116

3��1��*��1��

Simon Mária1, Freund Éva2, Tényi Tamás1

1 PTE Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pécs;

2 PTE Mûvészeti Kar, Doktori Iskola, Pé[email protected]

A természetmûvészet (nature art, ecological art) aképzômûvészet viszonylag új és izgalmas területe,mely kétségkívül aktuális, hisz kifejezett ökológiaiszemlélettel is rendelkezik, s ennél fogva nagyon isidôszerû kérdéseket vet fel. Jóllehet gyökerei a 60-asévek land art irányzatáig nyúlnak vissza, a termé-szetmûvészet még képlékeny, nem teljesen elterjedtvizuális mûvészeti kategória, Európában az elmúlt10–15 évben használatos gyûjtôfogalom. Általábanolyan vizuális mûvészeti expanziókat értenek alatta,melyek célja a természettel való kapcsolat harmóniá-jának megteremtése/visszaállítása, ahol az alkotássorán közvetlenül alkalmaznak természeti vagy akárélô anyagokat, energiákat (pl. fény, szél, vízmozgás),helyszíneket, azaz az alkotás a természettel való köz-vetlen kapcsolódás révén jön létre. Míg a természet-mûvészet elsôsorban a lakott településektôl távol jönlétre, addig a – szintén land art-ban gyökerezô – kör-nyezetszobrászat (environmental art) a hely-specifi-kus installációkból alakult ki, s manapság már az ur-bánus környezetet, a városi „tájképet” is közegénektekinti, s ahhoz illeszkedô alkotásokat hoz létre.Egyes megközelítések a happening-et is a környezet-szobrászatból származtatják, miszerint ily módon azenvironment akcióval bôvül.

Mindkét irányzat sajátja a környezettel, természet-tel való illeszkedés, harmónia. Az alkotások hely-spe-cifikusak, nem mozgathatók, idôben sem álladók,nem tartósak (ebbôl fakadóan fontos a rögzítés, digi-tális megörökítés). A szakirodalomban mindössze azelmúlt években kezdtek felfigyelni a természetmûvé-szet terápiás alkalmazhatóságára. Az elôadás a fon-tosabb elméleti és technikai részleteket tekinti át, kü-lönös tekintettel az élô anyaggal való munka sajátostapasztalataira, valamint az elsô személyû perspektí-va megtapasztalására, azaz a benne lenni versus kí-vülrôl szemlélni ellentmondására.

"�� ! �� *��-�

Simon Mária, Tényi TamásPTE Klinikai Központ Pszichiátriaiés Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

A fenomenológia a szubjektív élmények struktúrájátvizsgálja, s mint ilyen a modern pszichopatológiaalapító tudományának is tekinthetô. Kiváló elméletikeretként szolgál a szubjektivitás, s annak mentáliszavarokban fellépô eltéréseinek vizsgálatához. Az el-múlt két-három évtizedben nemcsak a fenomenoló-giai pszichopatológia nemzetközi újraéledésének le-hettünk tanúi, hanem lehetségessé vált a párbeszéda kognitív idegtudománnyal is.

A fenomenológiai pszichopatológia jelenleg túl-nyomórészt a páciensek elsô személyû beszámolóirahagyatkozva, a pre-reflektív élmények felôl közelítimeg a tüneteket, illetve a mentális zavarokat. Tehátolyan alapvetô strukturális elemekbôl vezeti le a pszi-chopatológiai állapotokat, mint az öntudat és ön-ész-lelés, a testélmény, a saját testhez való viszony, a tér-beliség és idôbeliség élménye, az intencionalitás ésinterszubjektivitás. Mindennek vizsgálatához azalábbi kérdésekbôl indul ki: Milyen lehet a páciensszámára az adott mentális állapotban lenni? Milyenszemélyes jelentéssel bír számára az adott állapot?Hogyan észleli a világot? Hogyan fejezi ki magát, ho-gyan mozog a térben mint testtel rendelkezô szubjek-tum? Érez-e idôbeli kontinuitást? Megél-e hatékonyágenciát avagy inkább a világba vetettség élményejellemzi? Hajlamos-e kívülrôl szemlélni testét, csele-kedeteit? Mennyire reagál empatikusan, mennyiretud perspektívát váltani?

A pszichotikus zavarok fenomenológiai megköze-lítése szerint alapvetôen három terület zavarával ír-hatjuk le pszichózisok szubjektív élményvilágát:

1. Az élô testtel való kapcsolat elvesztése, azaz azeltárgyiasulás élménye, annak számos következ-ményével.

2. Az idôbeli folytonosság élményének megszûnése.3. Az interszubjektivitás zavara. A fenti nehézségek-

re a pszichotikus páciens különbözô módokonreagálhat: például téveszmékkel, melyek élmé-nyeinek értelmet adnak, s a koherenciát bizonyosmértékig helyreállítják, más esetekben azonbanakár autisztikus visszahúzódással.

A fentiek alapján érthetô, hogy pszichotikus betegekalkotásainak megértésekor a fenomenológiai meg-közelítés elkerülhetetlen. Az elôadásban vizuális ésverbális alkotások és önkifejezések példáin mutatjukbe, hogyan érthetôk meg egyes kifejezéspatológiaijelenségek a pszichotikus állapot megváltozott test-

��


117

élményébôl, az idôbeli folytonosság megszûnésébôl,valamint az interszubjektivitás zavarából. A fentiek-hez túlnyomórészt szkizofrén páciensnek alkotásaithasználjuk fel.

"��$��!��*��/4�� $��

Simon Mária1,2, Nagy Szilvia2,3,4, Németh Nándor2,Gálber Mónika2, Czéh Boldizsár2,5

1 PTE Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pécs;

2 PTE Szentágothai János Kutatóközpont, Stressz NeurobiológiaKutatócsoport, Pécs;

3 Pécsi Diagnosztikai Központ, Pécs;4 MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport, Pécs;5 PTE Klinikai Központ, Laboratóriumi Medicina Intézet, Pé[email protected]

Az élet korai szakaszában elszenvedett traumatikusstressz a major depresszió egyik legfontosabb etioló-giai oka. Újabb kutatások szerint a gyermekkori trau-mákat átélt depressziós betegek a major depresszióegy biológiailag elkülöníthetô, terápiás kihívásokatjelentô alcsoportját képezik.

Kutatásunk olyan major depresszióban szenvedôbetegekre fókuszált, akiket 1. kora gyermekkorukbanbántalmaztak; 2. akiknél ilyen negatív gyermekkoriéletesemény nem volt jelen; 3. hozzájuk korban ésnemben illesztett kontrollszemélyek. Az alanyokkal18 féle pszichológiai tesztet vettünk fel, részben atraumatikus életesemények feltárására, részbenazért, hogy a jelenlegi pszichés, szociális és kognitívfunkcióikat teszteljük. Ezen kívül az alanyokon két-féle funkcionális mágneses rezonancia képalkotó(MRI) eljárással végzett vizsgálatot végeztünk. Egyfe-lôl kidolgoztunk egy olyan érzelem-indukálta funk-cionális MRI paradigmát, melynek segítségével meg-bízhatóan aktiválni tudtuk az amygdalát, másfelôlnyugalmi állapot fMRI és strukturális MRI vizsgála-tokat is végeztünk.

Elôzetes eredményeink alátámasztják azt az elkép-zelést, mely szerint a gyermekkori traumákat átéltdepressziós betegek a major depresszió egy alcso-portját képezik, hiszen a traumatizált betegek eltérôeredményeket mutattak pl. a szociális kompetenciátmérô pszichológiai tesztekben, és számos eltérést ta-láltunk az fMRI vizsgálatokban is.

3��/A kutatócsoportot és a szerzôt a Nemzeti Agykutatási ProgramKTIA_NAP_13-2-2014-0019 és a 20017-1.2.1-NKP -2017-00002 szá-mú projektjei támogatják.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

118

"��!��-��$��

Somogyi Szilvia, Szily ErikaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Az idôskori demencia jelentôs társadalmi terhet je-lent, melynek ellátásában nemcsak a gyógyszeres,hanem a nem-gyógyszeres intervencióknak is jelen-tôs szerepük van. Az állat-asszisztált terápia egyreszélesebb körben alkalmazott eljárás, melyet külön-bözô pszichiátriai kórképek, köztük a demencia ese-tében is alkalmaznak.

Az állat–ember kapcsolat tudományos igényû vizs-gálata az elmúlt évtizedekben vett lendületet, mely-nek eredményeként nagyszámú közlemény jelentmeg az állattartás és az állat-asszisztált terápiák élet-minôségre és testi-lelki egészségre gyakorolt haté-konyságáról. Az állat-asszisztált terápiákat érintôvizsgálatok között az egyik leggyakrabban vizsgáltkorcsoport az idôs korosztály, azonban a rendelke-zésre álló vizsgálati eredmények heterogének, a fog-lalkozásoknak és az állat-asszisztált terápia alkalma-zásának máig nincs kidolgozott módszertana, vala-mint hiányzik a hatásosság méréséhez megfelelô mé-rôeszköz is. Az eddigi tapasztalatok alapján demensbetegek körében elsôsorban az alábbi területekenfejtheti ki hatását: fejleszti a kommunikációs, szociá-lis készségeket, csökkenti a szorongást, javítja a han-gulatot, elôsegíti az önálló életvitelt.

Jelen elôadás keretein belül gyakorlati szemléletûirodalmi áttekintést követôen bemutatjuk a Semmel-weis Egyetem Pszichiátriai Klinikáján folyó munkátés kutatási terveinket, illetve összefoglaljuk azokat aszempontokat, melyeket érdemes figyelme venni azidôs és demenciával élô betegek állat-asszisztált fog-lakozásainak megtervezése során.

"��$�� -��!��!��(��

Somogyi Szilvia1, Balogh Lívia1, Szôcs Katalin1,Vincze Katalin1, Miklós Vanda1, Kenézlôi Eszter1,Angyal Nóra2, Nemoda Zsófia2, Réthelyi János1

1 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest;2 SE Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai

Intézet, [email protected]

Célkitûzések: A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar(ADHD: Attention Deficit Hyperactivity Disorder)közép-magas heritabilitású, neurodevelopmentáliskórkép, melynek hátterében feltehetôen a dopaminés noradrenalin rendszerek diszfunkciója áll. AzADHD magtünetei, a figyelemhiány, hiperaktivításés impulzivitás dimenzionálisan jól megközelíthetôfenotípusokat jelentenek, és a tüneti dominanciaalapján ADHD altípusok képe is körvonalazódik. Jelenvizsgálatunk célja az elôzetesen gyermekkori ADHD-val kapcsolatot mutató noradrenalin transzporter(SLC6A2) gén polimorfizmusainak vizsgálata felnôtt-kori ADHD-ban, valamint az ADHD tünetdimenziókasszociáció elemzése a betegcsoporton belül.

Módszerek: Vizsgálatunkba 88, DSM-5 alapján fel-nôttkori ADHD-val diagnosztizált pácienst vontunkbe a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszicho-terápiás Klinikájának ADHD ambulanciáján kezeltbetegek közül. A résztvevôktôl írásos beleegyezéstkövetôen vérmintát vettünk, melybôl DNS izolálás,majd genotipizálás történt a SLC6A2 gén promoteré-ben, illetve 2. intronjában elhelyezkedô polimorfiz-musokra: rs28386840 (-3081 A/T), rs2242446 (-182C/T), rs3785143 (intron-2 C/T) voltak. A fenotípusosjellemzést, a klinikai diagnózison túl, neuropszicho-lógiai tesztek és egy önkitöltôs tünetbecslô skála aConner Felnôtt ADHD Becslôskála (CAARS) alapjánvégeztük. Az asszociációk vizsgálatára általánoslineáris modellt (GLM) alkalmaztunk. A modellben akort, nemet és az iskolázottságot kovariánsként vet-tük figyelembe.

Eredmények: Szignifikáns összefüggést találtunk aSLC6A2 gén -3081-T allél hiánya és a CAARS figye-lemhiány alskálájának pontszámai között (átlagérté-kek genotípusok szerint AA: 27,1±5,1; AT+TT: 24,8±6,6; p=0,029), valamint a -182-C allél és a CAARShiperaktivitás alskálája között (CC+CT: 23,4±5,4, TT:20,3±87,4); p=0,020). Az intronban elhelyezkedôrs3785143-t tekintve a C allél jelenléte tendencia-szintû összefüggést mutatott a figyelemhiány (CC:26,5±7,1; CT+TT: 24,8±6,6; ), szignifikáns összefüg-gést a hiperaktivitás (CC:22,96±7,1) CT+TT: 18,6±6,6)alskálákkal.

��


119

Következtetések: A felnôtt ADHD-s betegmintábankapott eredményeink összecsengenek korábbi asszo-ciációt találó irodalmi adatokkal. A jelen vizsgálatkorlátai közé tartozik az alacsony elemszám, viszontezek az eredmények további kiindulópontjai lehet-nek az ADHD tünetdimenziói mentén elôrehaladóendofenotípus kutatásoknak és a genetikai rizikó-becslésnek, amit a jövôben szeretnénk tovább vizs-gálni.

&��!��-��$��(��$�� *��

Stauder Adrienne1, Konkolÿ Thege Barna2,3

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Waypoint Centre for Mental Health Care, Penetanguishene,

Ontario, Canada;3 Department of Psychiatry, University of Toronto, Toronto,

Ontario, [email protected]

Célkitûzések: Országos reprezentatív munkahelyistresszfelmérés keretében vizsgáltuk az erôszakosmagatartásformák elôfordulását az egészségügyidolgozók körében.

Módszerek: On-line kérdôíves felmérés alapján1308 fô (1107 nô és 201 férfi) adatait elemeztük. A fel-mérés alapja a Koppenhágai Kérdôív a MunkahelyiPszichoszociális Tényezôkrôl II (COPSOQ II), melytöbbek között rákérdez, hogy az elmúlt 12 hónapbanmilyen gyakorisággal volt a válaszadó kitéve szeká-lásnak, erôszakkal fenyegetésnek, fizikai erôszaknakvagy nem kívánatos szexuális érdeklôdésnek a mun-kahelyén (soha – napi rendszerességgel). Ha elôfor-dult, kinek a részérôl: munkatárs, vezetô, beosztott,páciens? További kérdések a demográfiai háttérre ésa munkakörülményekre, illetve a testi és lelki egész-ségi állapotra vonatkoztak.

Eredmények: A nôk 62,4%-át és a férfiak 55,3%-átérte valamilyen erôszakos viselkedés az elmúlt egyévben, rendszeresen (heti vagy napi gyakorisággal) anôk 13,5%-át, a férfiak 11,6%-át. Leggyakoribb azápoló(nô)k körében volt: 69,7%, ebbôl rendszeres17,4%; az orvosoknál 55,8/10,4%; pszichológusoknál52,5/12,5%; egyéb egészségügyi szakembereknél57,1/11,9% voltak ezek az arányok. A szekálás elköve-tôjének leggyakrabban a vezetôt és a munkatársakatjelölték meg, erôszakkal fenyegetés és fizikai erôszakesetében elsôsorban a pácienseket, szexuális zakla-tás esetében a pácienseket és a munkatársakat egy-aránt. Az erôszakos magatartásformák elszenvedôitesti és lelki egészségi állapotmutatói szignifikánsanrosszabbak voltak, még rosszabbak, amennyiben ezrendszeresen elôfordult, illetve az elkövetô munka-társ vagy a vezetô volt.

Megbeszélés: Az országos felmérésünk adataialapján az egészségügyi és szociális szférában dolgo-zók számoltak be a legnagyobb arányban arról, hogyzaklatásnak vagy erôszakos magatartásformáknakvannak kitéve a munkájuk során. Ez összhangbanvan nemzetközi vizsgálatok eredményeivel. A prob-lémakör kiemelt figyelmet érdemel gyakori elôfordu-lása és negatív következményei miatt. Longitudinálisvizsgálatok szerint a munkahelyi zaklatás és erôszakegyéni szinten a kiégés, a szomatikus és a mentális

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

120

zavarok fontos rizikófaktora, szervezeti szinten ne-gatívan hat az ellátásra, nehezíti a teamen belüliegyüttmûködést, növeli a pályaelhagyás, a betegállo-mány és a korai nyugdíjba vonulás gyakoriságát.

"��(��&�� /)�� !��

Szabó AndrásPest Megyei Flór Ferenc Kórház Pszichiátriai Osztály, [email protected]

Az anyag valódi természete ismeretlen volt az alki-mista számára. Igyekezetében, hogy feltárja azt, azanyag sötétségébe vetítette tudattalanját. Miközbenkémiai kísérleteit végezte, saját projekcióin dolgozott,így egyfajta lélektani munkát végzett. Az alkímiaiopus célja a lelki átalakulás volt, az alkimista képekpedig ezt az átalakulási folyamatot konkretizálják.Mercurius kútja egyszerre jelképezi a folyamat kez-detét és végét, i.e. a prima matéria és az ultima ma-téria állapotát. A prima matéria lélektanilag egy ar-chaikus, differenciálatlan állapotra utal, ahol a pszi-chés struktúrák még nem alakultak ki, illetve szilár-dultak meg. Analógiásan ez igen közel áll a pszicho-tikus élményvilághoz. Az ultima matéria, vagy lapisphilosophorum ezzel szemben a kiteljesedés és ön-megvalósítás állapotát jelöli. A pozitivista-konstruk-tivista felfogás szerint a pszichózisban benne rejlikaz átalakulás lehetôsége is. Még ha maladaptív for-mában is, ez mégis egyfajta kísérlet arra, hogy a selfvalamiképpen újraszervezze, aktualizálja önmagát.Ahogy az alkimisták is két nyelvet beszéltek, egy ezo-terikusat és egy exoterikusat, úgy a pszichotikus be-teg is otthonosan mozog a szimbolikus és konkrétszintek között. Elôadásomban szeretném bemutatni,hogyan mûködik osztályunkon az akut pszichotikusbetegek csoportterápiája. Kitérek röviden arra, milyenszempontok mentén állítható össze a pszichoterápi-ás csoport, milyen hatótényezôk, áttételi és viszont-áttételi folyamatok mûködnek, és a különbözô szub-jektív valóságokból hogyan teremtôdik meg egy pszi-chotikus csoport objektív valósága.

��


121

9��

Szabó Pál1, Dukay-Szabó Szilvia2,Túry Ferenc2

1 DE Humán Tudományok Doktori Iskola,Pszichológiai Program, Debrecen

2 SE ÁOK, Magatartástudományi Intézet, [email protected]

A vallás befolyásolja életmódunkat, életvitelünket, ígyaz egészség megôrzésében és a betegséggel valómegküzdésben is szerepet játszik.

Célkitûzés: A vallás(ok) és a mentális egészség kap-csolatára vonatkozó eredmények azonban meglehe-tôsen ellentmondásosak, így vizsgálatunk célja a val-lás és a mentális egészség kapcsolatának elemzése.

Módszerek: A vizsgálatban 969 orvostanhallgató(261 férfi és 708 nô) vett részt Budapesten és Debre-cenben. 192 fô papír alapú, 777 online kérdôívet töl-tött ki önkéntes és anonim módon. A mentális egész-ség mérésére a Goldberg-féle Általános EgészségiKérdôív (GHQ-28) szolgált, az alkoholproblémákat aCAGE-kérdôívvel (Mayfield és mtsai, 1974) vizsgáltuk.Az evészavartünetek mérésére az antropometriaiadatok mellett az Anorexia Nervosa Önértékelô Kér-dôív (ANIS; Fichter és Keeser, 1980), a SCOFF (Morganés mtsai, 1999), az Evészavar Kérdôív (EDI; Garner ésmtsai, 1983) az Evészavartünetek Súlyossági Skálája(EBSS; Yager és mtsai, 1987) és az EmberalakrajzokTesztje (Fallon és Rozin, 1985) szolgált. Emellett a vá-laszolók megjelölték, hogy milyen vallási közösség-hez tartoznak.

Eredmények: A hallgatók 67,2%-a vallási közösség-hez tartozik, közülük 38,6% római katolikus, 17,9%református, 3% evangélikus, 2% görögkatolikus. Anôknél a vallási közösséghez tartozókkal összeha-sonlítva a vallást nem gyakorlók szignifikánsan ma-gasabb pontszámot értek el a GHQ-28 Szorongás ésalvászavar (2,3 ± 2,2 vs 2,7 ± 2,4, p = 0,022), Szociálisdiszfunkció (1,7 ± 2,0 vs 2,1 ± 2,2, p = 0,026) alská-láján és az összpontszámban (6,9 ± 6,2 vs 8,2 ± 6,7, p= 0,014). A férfiaknál a GHQ-28 Szomatikus panaszokalskáláján értek el szignifikánsan magasabb pontot avallást nem gyakorlók (2,0 ± 2,0 vs 1,5 ± 1,8, p = 0,046).Az evészavartüneteket mérô skálákon a vallást nemgyakorló nôk szigifikánsan magasabb pontot értekaz EDI „Karcsúság iránti késztetés” (4,5 ± 5,8 vs 3,5 ±5,0, p < 0,023) és „Bulimia” (1,6 ± 3,5 vs 1,1 ± 2,4, p <0,046) alskálájában. A dohányzás, az alkoholfogyasz-tás és az öngyilkossági ideáció szempontjából a val-lásosság szempontjából egyik nemnél sem tudtunkkülönbségeket kimutatni.

Következtetés: Az eredmények alapján úgy tûnik,hogy a vallásnak a nôknél protektív hatása lehet amentális zavarokra, különösen az evészavarok kiala-

kulásával szemben, amit mind a megelôzés, mind akezelés terén hasznosítani lehet. Vizsgálatunk korlá-tai miatt a mentális egészség és a vallás közötti össze-függések feltárására további vizsgálatok szüksége-sek.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

122

'�� 4�*��.�� '��&��.=FF.�� !��!��*��!�� B

Székely András1, Tóh Mónika Ditta2,Purebl György2

1 European Alliance Against Depression, Budapest, VIII. kerület;2 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

A közösségi alapú, 4 szintû megközelítésre építô Eu-rópai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) project2004-ben indult Magyarországon EU támogatással.Mind hazai (Hegerl és mtsai, 2006, Szekely és mtsai,2012), mind nemzetközi szinten jelentôs eredménye-ket mutat fel a program a depresszió felismerésébenés az öngyilkossági cselekmények csökkentésében.Az EAAD program 4 beavatkozási szintje: 1. házior-vosok képzése; 2. közösségi kampány, destigmatizá-ció; 3. közösségi segítôk képzése; 4. magas kockázatúcsoportoknak nyújtott szolgáltatások.

Az EAAD a támogatás lejárta után nemzetközi szö-vetséggé alakult nyolc tag részvételével 2008-ban. Je-lenleg 20 országból rendelkezik teljes jogú taggal és12 pártoló tagja van Európából, Ausztráliából, Észak-és Dél-Amerikából. A szövetség a tagjait különbözôoktatási anyagokkal, képzôk képzésére és önsegtésrealkalmas csomagokkal, illetve szakmai szóróanyagok-kal támogatja. Az iFightdepression önsegítô eszközegy részletes, depresszióról és az öngyilkosságról tá-jékoztató weblapot, önsegítô eszközt és online kép-zési anyagot tartalmaz.

Az EAAD hálózat megalakulása óta részt vesz kü-lönbözô EU kutatási és népegészségügyi projektekmegvalósításában (Predi-NU, Mastermind,MooDFOOD, ImpleMentAll). A 2018 december vé-géig tartó MooDFOOD projekt annak kutatását tûzteki célul, hogy a táplálkozással kapcsolatos szokások,étrendkiegészítôk fogyasztása hogyan függnek összea depresszió kialakulásával túlsúlyos emberek eseté-ben. A projekt keretében 4 országban (Németország,Egyesült Királyság, Spanyolország, Hollandia) rando-mizált klinikai vizsgálat történt túlsúlyos depressziósbetegek között, helyszínenként 1000 fôvel. A kutatáscélja annak megállapítása, hogy a táplálékkiegészítôkalkalmazása, illetve az étrend változtatása befolyá-solja-e a kezelés eredményességét. Ennek során 250fôs csoportokban történt a kutatás (placebo csoport,placebo csoport étkezési szokások megváltoztatásá-val, étrendkiegészítôk alkalmazása, illetve étrendki-egészítôk és étkezési szokások megváltoztatása).

Az EAAD hálózat szerepe a projektekben elsôsor-ban az eredmények terjesztése a szakemberek, illet-ve a laikus közönség körében. Mind az EAAD, mindmás résztvevôk számára fontos tanulsággal szolgál,

hogy az EU az egyes projektek értékelésekor milyeneredményeket vár el azoktól a résztvevôktôl, akik akutatások és a mentális egészséggel foglalkozó szak-emberek közötti kapcsolatot biztosítják.

��


123

��

Szendi IstvánSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A zavartság, vagy delírium, a figyelem, a tudati ener-getika és a megismerô mûködések agyi bántalom kö-vetkeztében kialakuló heveny zavara. Általában szisz-témás kórfolyamatok hatására másodlagosan alakulki a szindróma kifejlôdéséért felelôs neurális mûkö-dészavar. Az idôs korosztályban meglehetôsen gya-kori, elôfordulása hazánkban hozzávetôleg százezeridôs embert érinthet. A zavartság szenvedést és jelen-tôs megterhelést okoz a betegeknek, családjuknak ésaz ellátó személyzetnek. Döbbenetes tény, hogy azegészségügyi ellátásban az esetek kétharmadát nemismerik fel, aminek a markáns morbiditási és morta-litási kockázatnövekedés miatt társadalmi szintûegészségügyi jelentôsége van. Az elôadás a szindró-ma azonosításának és kezelésének lehetôségeit mu-tatja be.

��

Bagi Anita1,2, Gosztolya Gábor3, Szalóki Szilvia4,2,Hoffmann Ildikó1,5,2, Szendi István4,2

1 SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged;2 Mentális Betegségek Megelôzése Interdiszciplináris

Kutatócsoport, Budapest;3 MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, Szeged;4 SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, Szeged;5 MTA Nyelvtudományi Intézet, [email protected]

Bevezetô: Szkizofréniában a negatív tünetek rend-szerének egyik központi eleme a beszéd prozódiájá-nak zavara. Kutatásunk célja meghatározni, hogy aszkizofréniával élô személyek spontán beszédénektemporális paraméterei (pl. artikulációs tempó, be-szédtempó és különbözô szünettartási mutatók) kö-zül melyek térnek el sajátosan az egészségesekétôl.Az elemzést gépi tanulással, szupportvektor-gépek(SVM) használatával terveztük elvégezni.

Minta és módszer: Elôzetes vizsgálatunkban a be-széd folyamatosságát elemeztük kompenzált klinikaiállapotban lévô szkizofréniával élô betegek (n=10 [5nô, 5 férfi]), valamint korban és iskolázottságbanillesztett egészséges kontrollszemélyek (n=8 [4 nô, 4férfi]) irányított spontán beszédfelvételeiben. Elem-zésünket automatizált elemzési módszerrel végeztük:automatizált beszédfelismerô-szoftver segítségével(Automatic Speech Recogniton, ASR) kinyertük atemporális mutatókat a felvételekbôl, majd mérlegretettük e kinyert paraméterek felhasználhatóságát sta-tisztikai gépi tanulás alkalmazásával a két beszélôicsoport elkülönítésére.

Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy akét csoport beszélôi 70–80% közötti osztályozásipontosságértékekkel meghatározhatók, az F-értékek81% és 87% közé esnek.

Következtetés: Részletes vizsgálatunk feltárta, hogya két csoport meghatározására a szünettartási tem-porális paraméterek közül a leghatékonyabbak azokaz elemzési utak, melyek esetében mind a néma,mind pedig a kitöltött szünetekkel számolunk azadatok értelmezése során.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

124

�� !�"#$�%&��'��

Szendi IstvánSZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, [email protected]

A depressziós zavarok elôfordulása a perinatális idô-szakban jelentôs egészségügyi probléma, kedvezôt-len kihatással mind az anya mind gyermeke hosszútávú jóllétére. Szülést követôen a depresszió a kisma-mák morbiditásának vezetô oka. Napjainkban a pe-rinatális idôszakban jelentkezô depresszió – felisme-résének javulása ellenére – továbbra is aluldiagnosz-tizált és alulkezelt kórforma-kör. Mivel a szükségesséváló antidepresszívum kezelés kockázatot jelent amagzat és a szoptatott újszülött szempontjábólegyaránt, a pszichoterápiás lehetôségek mellett aszomatikus terápiák fejlôdésétôl remélhetünk bizton-ságosabb kezelési alternatívát. Az ismételt transzkra-niális mágneses stimuláció (rTMS) nem-invazív agy-ingerléses módszer, melyet a depresszió kezeléséremár egy évtizede, a terápiarezisztens depresszió ke-zelésére pedig fél éve engedélyezett az FDA. Az elô-adás a TMS módszer perinatális depresszióban tör-ténô alkalmazásával kapcsolatos kutatási eredmé-nyeket és gyakorlati tapasztalatokat tekinti át, hogy afigyelmet a hazánkban is már elérhetô eljárás célzottterápiás kihasználhatóságára irányítsa.

(��!&��'��$��'��&�� !��'�

Szényei Gábor András1, Szél Zsuzsanna2,Túry Ferenc2, Gyôrffy Zsuzsa2

1 magánrendelô, Érd;2 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetés: Nemzetközi adatok szerint a pszichiáte-rek szomatikus és mentális egészségi kockázata na-gyobb, mint az átlagnépességé. Pszichiáterek köré-ben végzett korábbi kérdôíves vizsgálataink kiemel-ték a fokozott munkastresszt, a kiégés veszélyét, adepressziós és addiktológiai tünetek magas gyakori-ságát. A jelen vizsgálat célkitûzése a kérdôíves vizs-gálat folytatása volt kvalitatív módszerrel.

Módszerek: Három fókuszcsoport során nyert szö-vegeket elemeztük. Kettô Budapesten, egy Debrecen-ben történt. A résztvevôk létszáma 12–12–8 volt.

A csoportok vezetése során feltett kérdések a kö-vetkezô területeket érintették: a szakmaválasztásmotívumai, a pszichiátriai hivatás elônyei és hátrá-nyai, a külföldi munkavállalás iránti attitûdök és a jö-vôkép.

Eredmények: A pszichiátriai hivatás választásábankiemelhetô a korai személyes elkötelezôdés, valaminta mintakövetés. A szakma gyakorlásának elônyei leg-inkább a terápiák sikerességében, a képzések sokszí-nûségében és az önfejlesztés elôsegítésében mutat-koznak meg. A hátrányok az egészségügy infrastruk-turális hiányosságaiból és szervezési nehézségekbôladódnak. Fontos szerepet játszik a fokozott munka-stressz is. A külföldi munkavállalás iránti fogékony-ság a vizsgálatban részt vevôket kevésbé érinti, a rö-vid tanulmányutak preferáltak, de a hivatás tartóskülföldi gyakorlásában az árnyalt nyelvi kifejezés ne-hézségei gátat jelentenek.

Megbeszélés: A pszichiátriai hivatás gyakorlásá-ban a személyes elkötelezôdés, a sikerélmények és aszemélyes fejlôdés lehetôsége pozitív szerepet ját-szanak. Több nehézség is jelentkezik, amelyek a be-tegellátás minôségét kockáztatják. Ennek biztosításaalapvetô volna, emellett a pszichiáterek kiégésiszindrómájának a megelôzése is központi cél lehet.

��


125

��) ��&��'��!��

Szerdahelyi Zsuzsa, Unoka ZsoltSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pszichoterápiás Osztály, [email protected]

A mûvészetterápia eszköze maga a mûvészeti tevé-kenység, specifikuma éppen a preverbális, nonver-bális és implicit (procedurális) kommunikáció mû-vészeti terápiás hasznosításában rejlik.

Belsô konfliktusok, megterhelô érzelmi állapotok,traumatikus élmények mûvészetterápiás kifejezéserévén lehetôség nyílik korábban elkerült élményekújbóli megtapasztalására, átkeretezésére. A terápiástevékenység javíthat az elfogadáson, a belátáson, el-mélyítheti az egymásra hangolódás élményét, másokelfogadását.

A terápia potenciális terében a sokszor játékos, tétnélküli kísérletezésekkor váratlan, elôre be nem jósol-ható érzelmi reakciókkal szembesülünk. Ezek a gya-korlatok a gyermeki léttel kapcsolatos mentális álla-potokat aktiválhatnak.

Segíthet belsô feszültségek levezetésében, de kao-tikus érzelmek strukturálásában, tárgyiasulva, kívül-re helyezéssel a belátásban, de a spontaneitásban is.

A spontaneitás, a vitalitás-affektusok az érzelmihangolódás és illeszkedés eszközei, alapvetô fontos-ságúak a késôbbi szelférzések alakulásában. A fel-bukkanó szelférzéssel a kreatív alkotó és befogadófolyamatokhoz kapcsolódnak, hiszen aktiválódnak,mikor újat teremtünk, tanulunk. A szelférzéseknekhatalmas ereje – de sérülékenysége is – egész életün-kön keresztüli folyamatos funkcionálásában rejlik.Meggyôzôdésem, hogy mûvészeti terápiákban elen-gedhetetlen a vitalitás dinamikus formáira való fóku-szálás.

Elôadásomban a mûvészetterápia hatását próbá-lom felvázolni a sématerápiában, tapasztalataim-mal, képekkel illusztrálva.

Hiszen ezeknek az alkotásoknak a megteremtésé-nek és befogadásának kínja és gyönyöre éppen vita-litás-affektusainkon keresztüli, implicit testi tudásun-kat, felbukkanó szelférzésünket megmozgató, érzel-mi hangolódást teremtô erejükben rejlik.

��

Szocsics Péter1, Papp Péter2, Havas László3,Lôke János3, Szûcs Iván4, Maglóczky Zsófia1

1 MTA KOKI Humán Agyszövet Laboratórium, Budapest;2 MTA KOKI Celluláris és Hálózat Neurobiológiai Osztály,

Budapest;3 Szent Borbála Kórház, Pszichiátria, Tatabánya;4 Szent Borbála Kórház, Patológia, Tatabá[email protected]

A szkizofrénia jól ismert pozitív, negatív és kognitívtünetspektrumain felül kevesebb figyelem terelôdika mozgásban észlelhetô zavarokra, annak ellenére,hogy a betegség elsô leírásaiban – jóval megelôzve azantipszichotikumok és az általuk okozott extrapyra-midális tünetek megjelenését – már szerepelt ez a tü-netcsoport (pl. katatónia, akaratlan mozgások,hypokinesia). Újabb tanulmányok szintén találtakkapcsolatot a mozgás fejlôdés zavara és a késôbb ki-alakuló szkizofrénia betegség között. Vizsgálatunkezen zavarok hátterének jobb megértését tûzte ki cé-lul, szkizofréniában szenvedôk primer motoros kér-gének post mortem szövettani leírásán keresztül.

Perfúziós módon fixált, rövid post mortem idejû(2–5 óra) primer motoros agykéreg (Brodmann 4 –Br4) metszeteket vizsgáltunk 7 kontroll, illetve 8 szki-zofrén páciens esetében. Immunhisztokémiai eljárá-sokat alkalmaztunk, parvalbumin és SMI32 fehérjékelleni antitestek révén. A festôdött piramissejtek den-zitását (adott területegységre vetített számát), illetveazok méretét határoztuk meg. A krónikus antipszi-chotikus kezelés patkánymodelljén keresztül. ellen-ôriztük továbbá, hogy a gyógyszerszedés befolyásol-hatja-e ezt a régiót. Vizsgálatunk során külön figyel-met fordítottunk az óriás mozgató idegsejtekre (Betzsejtekre).

Méréseink alapján a jelölt piramissejtek méretecsökkent a primer motoros kéreg 3. és 5. rétegébenis, miközben azok denzitása nem változott. Hasonlóelváltozást az állatkísérletes modellünkben nem ta-láltunk. Továbbá a szkizofrén páciensek jobb agyfél-tekéiben csökkent a Betz sejtek denzitása a kontroll-hoz viszonyítva. Ultrastrukturális elemzéseink soránpedig egy egyedülálló, aszimmetrikus morfológiájúszinaptikus bemenetet találtunk az óriás sejteken.

Kísérleti eredményeink hasonlóak a prefrontáliskéregben korábban már leírt sejtváltozásokhoz, ígyfeltételezhetjük a primer motoros kéreg érintettségétis a betegségben. Az óriás mozgató neuronokbanészlelt különbség alapján feltételezhetô, hogy a jobboldali félteke (az esetek többségében ez a szubdomi-náns rész) sérülékenyebb a szkizofrénia által okozottelváltozások tekintetében. Tanulmányunk limitáció-ja, hogy nem állnak rendelkezésünkre olyan klinikai

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

126

információk, amelyek a vizsgált alanyok mozgási tel-jesítményérôl vagy akár a kezességrôl nyilatkozna.De feltételezhetjük, hogy fennállhat egy kapcsolat amáshol leírt mozgási tünetek és az észlelt piramis-sejt-változások között.

**��& �� +�,��

Takács MariannaZala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai Osztály, [email protected]

Az elôadás a bipoláris zavarban szenvedô páciensekegyéni és csoportos nonverbális terápiáinak többszempontú elemzését, összegzését mutatja be. Hang-súlyozza ezen beavatkozások szerepének fontosságátés helyét az egyéb terápiák mellett. Fontos, hogy akliensek saját alkotásaikon keresztül találkoznak ön-magukkal. A (képi, zenei, mozgásos) produktum azalapja a terápiás munkának.

A csoportok kezdeti szakaszában a betegség képimegjelenítése révén mód nyílt a bemutatkozásra, atünetek képi megfeleltetésére, az élettörténet és apszichés állapotváltozás összefüggéseinek felfedezé-sére. Az aktív zeneterápiás szakasz lehetôvé tette amániás és a depressziós epizódok elkülönítését, azezen idôszakban megélt helyzetek átbeszélését, anapi ritmus fenntartásának fontosságát. A gyakorla-tok során megvalósult a másik személlyel való kap-csolatfelvétel és együttmûködés. Mindezt tovább mé-lyítette a mozgásterápiás szakasz, mely érzékenyítôfeladataival a környezet jelzéseinek érzékelését, va-lamint a viselkedés hatásainak megtapasztalását se-gítette.

A saját élményanyagot kiegészítették és elmélyítet-ték a csoporttagok reflexiói. Mindez hozzájárult azegyensúlyi állapot elérése céljából változtatást igény-lô életelemek megtalálásához, a betegség összetett-ségének felismeréséhez, a visszaesés megelôzéséhez.A terápiás folyamat során kiemeltük a folyamatosgyógyszerszedés és a pszichoedukáció fontosságát.

Az egyéni terápiákon a kreativitás fôként a képzô-mûvészeti alkotások terén mutatkozott meg, melylehetôséget teremtett a hosszmetszeti állapotköve-tésre is.

��


127

-�� !�� !&�� .��

Takács Rozália1,2, Gazdag Gábor3,4

1 Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat – Pszichiátriai Gondozó,Budapest;

2 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest;3 Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Pszichiátriai és Addiktológiai

Centrum, Budapest;4 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: A katatónia felismerése és kezelése a min-dennapi pszichiátriai gyakorlatban sokszor nem tör-ténik meg, miközben egyes esetekben akár életmen-tô is lehet.

Célkitûzés: Az akut ellátást végzô pszichiátriai osz-tályokon dolgozó pszichiáter rezidensek/szakorvosokkatatóniára vonatkozó tapasztalatainak felmérése.

Anyag és módszer: a budapesti akut ellátást végzôpszichiátriai osztályokat kerestük meg, és az osztá-lyokon dolgozó orvosokat felkértük egy katatóniáravonatkozó kérdésekbôl álló kérdôív kitöltésére.

Eredmények: A kérdôívet kitöltô kollégák 30%-aférfi volt. A válaszadók 64%-a közepes szintûnek ítél-te meg a katatóniára vonatkozó ismereteit. Az ön-becslés alapján a kataton tüneteket a válaszadók45%-a bizonytalanul, 40,5%-a biztonsággal ismeri fel.33% otthonosan érzi magát, 29% bizonytalan a kata-tónia kezelését illetôen. A válaszadók 57%-a szakmaimunkája fontos részének tekinti a katatónia felisme-rését és kezelését. A megkérdezettek 24%-a antidep-resszívumot, 83%-a második generációs antipszi-chotikumot, 2%-a barbiturátot vagy pszichoterápiát,74%-a benzodiazepint, 90%-a elektrokonvulzív terá-piát, 7%-a transzkraniális mágneses stimulációt,45%-a elsô generációs antipszichotikumot használ-na a katatónia kezelésére.

A válaszadók kataton tünetnek értékelték a követ-kezôket: afázia (29%), katalepszia (50%), kataplexia(52%), diszdiadochokinézis, strabizmus (5%), echo-praxia (57%), gegenhalten (48%), spaszticitás (33%),viaszhajlékonyság (93%). A vizsgálat résztvevôi általmegjelölt katatónia szövôdmények: akut veseelégte-lenség (43%), mellékvesekéreg-elégtelenség (5%),okulogíriás krízis (5%), vastagbélgyulladás (7%),mélyvénás trombózis (79%), iszkémiás stroke (17%),izomkontraktúra (86%), dekubitusz (90%), tardívdiszkinézia (2%), húgyúti fertôzés (52%). A kollégák79%-a 10–30% közöttire becsüli a katatónia affektívkórképekhez társulását. 36% szerint 50–60% közötti,33% szerint pedig 20–30% közötti a katatónia elôfor-dulása pszichotikus kórképekhez társultan, míg74%-uk 10–20%-nak ítéli meg az organikus katatóniaelôfordulását.

A résztvevôk 83%-a 1–2 kataton beteget látott azelmúlt 6 hónap során, 36% értékeli 1–4 közöttire ezta számot egész pályafutása során.

Következtetések: A vizsgálat eredményei a katató-nia elôfordulására, tüneteire, kezelésére vonatkozóismeretek hiányosságaira világítottak rá. Tekintettela katatónia klinikai jelentôségére, a témának nagyobbhangsúlyt kellene kapnia a jövôben a hallgatók és arezidensek oktatásában.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

128

��!��

Tar Zsuzsanna MariannaCordelia Alapítvány a Szervezett Erôszak Áldozataiért [email protected]

A meditáció az az állapot, amikor átéljük tudatunknakazt a részét, ami mindig állandó, nyugodt, s amibenlétrejönnek a reakcióink (gondolataink, érzéseink,cselekedeteink), amiben érzékeljük a testünket, em-lékeinket. A traumák megélése mindig a személyneka traumához kapcsolódó érzéseitôl, gondolataitólfügg. A meditáció során átélt tudatunkból a traumá-inkra ránézve tudatosíthatjuk a traumával kapcsola-tos érzéseinket, gondolatainkat úgy, hogy azt is meg-éljük, hogy ezektôl akár szabadok is tudunk lenni.Ezáltal a trauma a maga természete szerint beépül azéletutunkba, és a késôbbiekben akár tanítóvá, erô-forrássá is válhat.

Képessé válhatunk egy olyan döntés meghozatalá-ra, amit Edith Eva Eger hozott, amivel nemcsak túlél-te Auschwitzot, hanem az életet választotta, és képesvolt úgy ránézni a traumájára, hogy mit tanulhat be-lôle. Egyik ilyen gondolata: „Nem csodálatos? A leg-rosszabb kihozza belôlünk a legjobbat!”

-�� '��/��!��!��!��/��

Tárnokiné Törô Krisztina1,2, Takács Szabolcs2,Adámy Luca2, Soltész Krisztina2, Szládovics Levente2

1 Vecsés és Környéke Család- és Gyermekjóléti Szolgálatés Központ, Vecsés;

2 Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézet,Budapest;

Célkitûzések: A kritikus válást átélt gyermekek és ser-dülôk családban megélt helyzetének, érzelmeinek,életminôségének vizsgálata.

Módszer: A kritikus válást átélt és a teljes család-ban élô gyermekek és serdülôk családi helyzeténekösszehasonlítása kérdôív (Inventar zur Erfassung derLebensqualität bei Kindern und Jugendlichen – ILK)és családrajzok alapján. A vizsgálati csoport 21, akontrollcsoport 21 személybôl állt. Az általunk vizs-gált kérdôívre (ILK) adott válaszok az életminôségrôlszolgáltattak adatot, a családrajzok a családon belülikötôdésmintákról, illetve a családi disszonanciáróltájékoztattak.

Eredmények: A családi kapcsolatok terén nem ta-láltunk különbséget a két csoport között az ILK tesztalapján. A vizsgálati csoport családrajzai viszont szig-nifikánsan több disszonanciajegyet tartalmaztak,mint a kontrollcsoport rajzai. A kötôdés terén nemtaláltunk szignifikáns különbséget. A disszonancia éskötôdés jegyei a vizsgálati csoportban összefüggéstmutattak.

Következtetések: A családrajzokon megjelenôdisszonancia jegyek egyértelmûen megmutatják,hogy a családi egyensúly felborulása jelentôs hatássalvan a gyermekekre és serdülôkre. A kérdôíves mód-szer kapcsán kapott ellentétes eredmény arra utal-hat, hogy a gyermekek bár verbálisan nem fejezik kia családdal kapcsolatos problémájukat, a projektívtesztek érzékenyen jelzik azt.

��


129

Hungarica

�012�� !�*� �� '�� '��/��/��.��

Tényi Tamás1, Papp-Hertelendi Renáta2,Benyus Zsuzsanna2, Hadzsiev Kinga2, Csábi Györgyi2

1 PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs;2 PTE, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Gyermekgyógyászati

Klinika, Orvosi Genetikai Intézet Pécs, Gyermekideggondozó,Pécs

[email protected]

A feszültségfüggô nátriumcsatorna α-alegységét kó-doló SCN1A gén mutációja összefüggésbe hozhatótöbbféle epilepsziával és autizmus zavarral is. Jól is-mert az autizmus spektrum zavar és a nem-affektívpszichózis komorbiditása, ugyanakkor az SCN1A génmutációjának autizmussal és szkizofréniával valóegyüttes elôfordulását eddig nem közölték.

12,5 éves fiúgyermeket észleltünk, perinatálisanamnézise negatív. Beszédfejlôdése minôségi elté-réseket mutatott, 2 éves kortól észlelhetô volt a szo-ciális interakció zavara, valamint repetitív, sztereotípviselkedésrepertoár, IQ 81-nek bizonyult, 6 éves ko-rában autizmus spektrum zavar diagnózist kapott.Genetikai vizsgálat SCN1A mutációt igazolt (c.4793A>T heterozigóta csere [Tyr1598Phe]). Lázas konvul-zió, epilepsziás görcs soha nem fordult elô, ismételtEEG-vizsgálatok negatív eredményt adtak. KoponyaMR corpus pineale cystát írt le.

Felvétele elôtt viselkedése megváltozott, szoron-gott, úgy érezte gondolatai valóra válnak, üldözteté-ses, bizarr téveszmék jelentkeztek, inkoherenssé vált.Capgras-tünet volt észlelhetô. EEG negatív ered-ményt adott. Risperidon terápia mellett állapota ja-vult, majd haloperidol kiegészítés mellett tünetmen-tessé vált. Risperidon fenntartó medikáció mellettállapota rendezett.

��Papp-Hertelendi R, Tényi T, Hadzsiev K, Hau L, Benyus Zs, Csábi Gy(2018): First report on the association of SCN1A mutation, childhoodschizophrenia and autism spectrum disorder without epilepsy./Letter to the Editor/, Psychiatry Research, available online 19 July,2018. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2018.07.028.

#��A szerzôk a Nemzeti Agykutatási Program KTIA-13-NAP-A-II/12(2018–2022) és a Kiválósági Centrum Pályázat 2018-2019 támogatá-sával dolgoznak.

��!&��!��

Tiringer István1, Kaszás Beáta2

1 PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Pécs;2 Szigetvári Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, Szigetvá[email protected]

Az idôs emberek pszichés állapotát, életminôségét ésélettel való elégedettségét pszichoszociális erôforrá-saik és pszichológiai alkalmazkodási stratégiáik je-lentôsen befolyásolják. E tényezôk hatását egy köve-téses vizsgálat keretében lehet megbízhatóan vizs-gálni.

Hipotézis: A reziliencia, az alkalmazkodási straté-giák és a társas támogatás elôrejelzik az idôs embe-rek hosszabb távú életminôségét.

Vizsgált csoportok: Követéses vizsgálatunkba 60 évfeletti idôseket (n=198) vontunk be, akiket 1 év múl-va is megkerestünk (63%-tól kaptunk követéses ada-tokat). Életkor bevonáskor: 76,4 (±8,4) év. A résztve-vôk 82%-a nô volt. 66% idôsek otthonában, 34% sajátotthonában él.

Módszerek: Önkitöltô kérdôívcsomag az alábbi té-nyezôkre irányult: életminôség (WHOQOL-Bref), al-kalmazkodási stratégiák (Szelekció-Optimalizáció-Kompenzáció-skála), reziliencia (Connor-Davidson),társas támogatottság (MSPSS), depresszió (GeritáriaiDepresszió Skála), Beck Reménytelenség Skála, élet-tel való elégedettség (SWLS).

Eredmények: Többszörös lineáris regressziós mo-dellekben a követéses testi és lelki életminôség leg-erôsebb prediktora a kiinduláskor mért jövôvel kap-csolatos reménytelenség-érzés, míg a követés sorántapasztalt depresszió esetében a motiváció elveszté-sével kapcsolatos reménytelenség-érzés volt. Emel-lett a pszichoszociális erôforrások szerepe kevésbétûnik meghatározónak.

Következtetés: Idôs korban a súlyos pszichopato-lógiát elôrejelzô reménytelenség-érzés fontosabbelôrejelzôje a hosszú távú életminôségnek, mint apszichoszociális erôforrások.

��

Tombor László, Fullajtár Máté, Hidasi ZoltánSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Az idôskori delírium egyik rizikófaktora a korábbanmár fennálló demencia. A delírium a páciensek fel-épülési esélyeit rontja és a kognitív hanyatlást is gyor-sítja. Az idôskori delírium felismerése és kezelésemultidiszciplináris megközelítést igényel. A szerzôkaz idôskori delíriummal kapcsolatos irodalmi adato-kat foglalják össze, és saját, az idôskori delírium rizi-kófaktorait célzó retrospektív vizsgálatuk eredmé-nyeit ismertetik. A vizsgálatba 65 évnél idôsebb, delí-rium miatt neuropszichiátriai osztályra felvett páci-ensek kerültek. Kontrollcsoportként egyéb, akutmentális zavar miatt osztályos felvételre szoruló 65év feletti pácienseket vontunk be. A vizsgált idôszak-ban (2015. január 1. és 2015. december 31. között)összesen 163 beteg felelt meg a beválasztási kritériu-moknak, ebbôl 55 fôt kezeltünk delírium miatt. A de-lírium miatt felvettek szignifikánsan idôsebbek vol-tak, és emissziójukkor alacsonyabb kognitív teljesít-ményt észleltünk. Elemzésünk során az irodalmiadatokkal egybehangzó rizikófaktorokat azonosítot-tunk, melyek közül a kognitív hanyatlás emelendô ki.A kognitív hanyatlás elôzetes ambuláns szûrése, ko-rai felismerése és kezelése egy késôbbi hospitalizációsorán fellépô delírium felismerését és kezelését, po-tenciálisan megelôzését segíti elô. Ezzel a páciensfelépülésének esélyei is javíthatók.

$�'��&�� ! �� ! ��3��4

Hargittay Csenge1, Becze Ádám1, Eôry Ajándék1,Gonda Xénia2, Rihmer Zoltán2, Kalabay László1,Torzsa Péter1

1 SE ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest;2 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és Országos

Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, [email protected]

Bevezetés: A depresszió és szorongás korunk leggya-koribb mentális betegségei közé tartoznak, melyekdiabéteszes betegek körében közel kétszer gyakoribbelôfordulást mutatnak. Mindkét betegség ronthatja aterápiával való együttmûködést, súlyosabbak lehet-nek a szövôdmények.

Célkitûzés: A 2-es típusú cukorbetegek körében adepresszióra utaló tünetek és a szorongás elôfordu-lásának vizsgálata. A jól kezelt és a nem megfelelôenkezelt cukorbetegek hangulatzavarának összehason-lítása családorvosi praxisokban.

Módszerek: A rögzített adatok közül az antropo-metriai és szociális jellemzôket, családi anamnézist,laborparamétereket használtuk fel. A betegek han-gulatzavarának felmérésre a Beck Depresszió Kérdô-ívet (BDI) és a Hamilton Szorongás Skálát (HAM-A)használtuk. Statisztikai értékeléshez SPSS Statistics23-at alkalmaztuk.

Eredmények: 380 cukorbeteg vett részt a vizsgála-tunkban. A betegek átlagéletkora: 62±13,5 (év±SD),62%-uk nô. A cukorbetegek körében a középsúlyos/súlyos depressziós tünetegyüttes elôfordulása 23%volt, a betegek 28%-ánál találtunk szorongást. A cu-korbeteg nôknél gyakoribb volt a középsúlyos/súlyosdepressziós tünetegyüttes (31% vs. 22%, p=0,022) ésa középsúlyos/súlyos szorongás (20,6% vs. 13,6%,p=0,015). A jól kezelt csoportban (7,5 % alatti HbA1c)23,3%-ban találtunk depressziós tünetegyüttest,7,5% feletti HbA1c érték esetén ez az arány 32,7% volt(p=0,035). A középsúlyos/súlyos szorongás elôfordu-lása a két csoportban 18% és 20% volt (p=0,34). Pozi-tív öngyilkossági anamnézis esetén gyakrabban for-dult elô súlyos depresszió (32% vs. 15%, p=003) és sú-lyos szorongás (16% vs. 7%, p=0,003). 65 év feletti cu-korbetegek körében alacsonyabb volt a középsúlyos/súlyos depressziós tünetegyüttes (20% vs. 25% p=0,16)és a szorongás (16% vs. 20%, p=0,45) elôfordulása.

Összefoglalás: A családorvosnak gondozási mun-kája során szûrnie kellene a szorongásos és a dep-ressziós tüneteket a cukorbetegek körében. Az új há-ziorvosi törzskarton használatával lehetôség nyílikmajd 3 év alatt minden cukorbeteg hangulatzavará-nak szûrésére. A szorongás, valamint a depresszióidôben történô kezelésével javulhat a cukorbetegekszénhidrátháztartása is.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

130

��


131

Hungarica

��&�5��6��'��'&��.�� '�

Tóth Mónika Ditta1, Varga Anna1, Czeglédi Edit1,Erdélyi Kálmán2, Purebl György1

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Újpesti Szakorvosi Rendelôintézet Mentálhigiénés Gondozó,

[email protected]

Bevezetés: Az enyhe és közepes depresszió kezelésé-ben az internet-alapú kognitív viselkedésterápiaolyan kiegészítô beavatkozás, amely az egészségügyiellátórendszerre nehezedô nyomást hatékonyancsökkentheti, és a páciensek önsegítési lehetôségeitis bôvíti. Az iFightDepression© (IFD) online önsegí-tô eszköz az Európai Depresszióellenes Szövetség(EAAD) közremûködésével 9 különbözô nyelven –köztük magyarul – jött létre. A 2014 óta ingyenesen el-érhetô segítséget nyújt a pácienseknek a depresszióenyhébb formáival való megküzdésben, a program 6modulja 6 hét alatt elvégezhetô.

Cél: Jelen kutatás a depresszív tünetek és a remény-telenség-érzés 6 hét alatti változását hasonlítja összeaz alábbi csoportokban: 1. hagyományos kezeléstkapó (TAU); 2. TAU mellett az önsegítô programothasználó (TAU+IFD); 3. valamint elôbbieken felül tá-mogató felkészített klinikai szakpszichológustól hetitelefonhívást kapó páciensek csoportjaiban (TAU +IFD + telefon).

Módszer: A prospektív kutatás résztvevôit orvosokbevonásával értük el (n=102; 28,4% férfi; átlagéletkor:39,4 év, SD=13,01 év). Mérôeszközök: a Beck Dep-resszió Kérdôív és a Reménytelenség Skála rövidítettváltozatai.

Eredmények: Az IFD-t használó résztvevôk átlag3,8 (SD=2,20) modult végeztek el. A kétszempontosvegyes varianciaanalízis eredményei szerint a kétadatfelvétel között a depresszió mértéke szignifikán-san csökkent (F[1,0; 97,0] = 64,873, p < 0,001). A keze-lés típusa és az ismétlés interakciója szignifikánsnakbizonyult (F[2,00; 97,00] = 18,162, p < 0,001), és a leg-nagyobb javulás a TAU+IFD+telefon csoportbanmutatkozott. A reménytelenség mértéke is szignifi-kánsan csökkent (F[1,0; 97,0] = 29,431, p < 0,001). Akezelés típusa és az ismétlés interakciója ezúttal isszignifikánsnak bizonyult (F[2,00; 97,00] = 4,260, p =0,017), és a legnagyobb javulás a TAU+IFD+telefoncsoportban mutatkozott.

Következtetések: Az internet-alapú önsegítô esz-köz ígéretes ingyenes kiegészítô beavatkozás, amelyjelentôs segítséget nyújthat azoknak az enyhe vagyközepes depresszióban szenvedôknek, akik számáraa pszichoterápia távolsági vagy anyagi okok miatt

nem elérhetô. A kezelés még hatékonyabb, ha azonline terápia mellett telefonos támogatást nyújtunka pácienseknek. Eredményeink alátámasztják, hogyaz iFightDepression© önsegítô program a depresszióenyhébb formáinak kezelésében a hazai háziorvosiés pszichiátriai ellátórendszerek egy alternatív, ki-egészítô terápiás kiegészítô eszköze lehet.

��

Tóth Roland, Máttyássy Adrienne,Sutus Nikolett GabriellaBK Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály és Járóbeteg Szakrendelés,Kecskemé[email protected]

A népesség öregedésével egyre nagyobb kihívást je-lent az idôskorban fellépô mentális zavarok kezelése,mely jelentôs mértékben befolyásolja nem csak a be-tegek, hanem ellátóik életminôségét is. Retrospektívvizsgálatot végeztünk, feltérképezve a késôi életkori(45 éves kor felett) pszichotikus állapotok okait, azalkalmazott gyógyszeres terápiát, kiemelve az alkal-mazott antipszichotikumokat, mint bázisterápiát.2016. szeptember 1. és 2017. szeptember 1. között aBKMK Pszichiátriai Osztályán kezelt betegpopulációadatait néztük át. Azon páciensek adatai kerültek beaz elemzésbe, akik az alábbi kritériumoknak megfe-leltek: 45–75 közötti életkor, pszichotikus tünetek afelvételi státuszban, és antipszichotikus kezelés ahospitalizáció alatt. A kizáró tényezôk: exogén ágensokozta állapotok, illetve a delírium. A fentiek a nagy-számú populációból végül 194 páciensre voltak érvé-nyesek. A nemek arányát illetôen a nôk körében lé-nyegesen gyakrabban elôforduló jelenségrôl van szó.A 60 éves kor feletti populáció 64,5%-ánál diagnosz-tizáltunk demenciát és ehhez társuló (korai vagy ké-sôi életkori) pszichotikus állapotot, míg 60 éves élet-kor alatt az esetek 91,1%-ában szkizofrén vagy affek-tív kórformák pszichotikus állapota volt az antipszi-chotikus kezelés indikációja. A leggyakrabban hasz-nált antipszichotikumok az olanzapin, risperidon ésquetiapin voltak; idôsebb életkorban szubdózisbanvagy ahhoz közelítô mennyiségben alkalmazva. Sza-kirodalmi adatokhoz viszonyítva összességében na-gyobb dózisokat (de természetesen nem off-label)alkalmaztunk, mely összefüggésben állhat egyrészt atág életkori intervallummal, továbbá azzal a terápiástürelmetlenséggel, mely a hospitalizáció idejénekkényszerû csökkentésére való törekvésbôl adódik.

Megállapítottuk, hogy az idôskorban megjelenôpszichotikus tünetek intézményi kezelésére speciáli-san kialakított gerontopszichiátriai részlegek jelen-tôsen javítanák a kimenetel prognózisát és a betegekéletminôségét.

��

��

Török Edina Anikó2, Fekete Kata1,Makkos Zoltán1, Kéri Szabolcs1,2

1 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest2 BME Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

Jól ismert tény, hogy a szkizofrénia- és bipoláris-spektrum kulcstüneteinek enyhébb, szubklinikai vál-tozatai egészséges személyek körében is kimutatha-tók. Kutatásunk célja az volt, hogy megállapítsuk akét fô pszichózis-spektrum szubklinikai tünetei és amentalizációs funkciók közötti összefüggést. Vizsgá-latainkban 100 pszichiátriai diagnózissal nem ren-delkezô személy vett részt (58% férfi, átlag életkor:36,7 év, átlag IQ: 102). A szubklinikus szubjektív élmé-nyeket és temperamentumvonásokat azaz O-LIFE ésa TEMPS-A kérdôívek segítségével számszerûsítet-tük, amelyeket összevetettük a Mentalizációs Kérôív(MZQ) adataival. A statisztikai elemzéshez többvál-tozós regresszióanalízist, varianciaanalízist és klasz-teranalízist alkalmaztunk. Eredményeink szerint aciklotímiás jegyek, a szokatlan tapasztalatok és azintrovertált anhedónia szignifikáns összefüggéstmutattak. Mindhárom tünetdimenzió mentén szig-nifikáns korreláció mutatkozott a mentalizációspontszámmal (p<0,01). Két klasztert azonosítottunk:az elsôt magas mentalizációs képességek és alacsonyszubklinikai jegyek, a másikat gyengébb mentalizá-ciós képességek és magasabb szubklinikai jegyek jel-lemezték. Összefoglalva tehát elmondható, hogynem-klinikai populációban a szkizofrénia- és affek-tív-spektrum szubklinikai jegyei markáns korrelációtmutatnak. E jegyek nem specifikus módon össze-függenek a mentalizációs kapacitással.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

132

��


133

Hungarica

�� !&��

Tringer LászlóSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A 80-as évektôl jelenik meg a „spiritualitás” fogalmaa pszichiátriai és pszichológiai szakirodalomban. AzOVID nevû szakirodalmi keresôben 1970–1979 kö-zötti évtizedben egyetlen „spiritualitás” hivatkozástsem lehet találni, 2000 és 2007 között pedig már2106-ot. (Koenig tanulmányának dátuma). Maga afogalom jelentôs átalakuláson megy át. Eleinte a hit-életen belül a fokozott elmélyülésre, a vallásosság in-tenzívebb megélésének kifejezésére használták. Azidevágó kutatások szaporodásával a fogalom kitágult,(mondhatnánk inflálódott), s minden olyan szemé-lyes orientációt magában foglal, amely az élet végsônagy kérdéseivel kapcsolatos (halál, az élet értelme,értékek, altruizmus stb.). A kutatások az elmúlt 10 év-ben egyértelmûvé tették, hogy a vallási csoportokhozvaló tartozás jobb mentális egészséget (sôt, hosszabbéletet) jelent. Egyértelmû, hogy a terápia során a be-tegnek vallási meggyôzôdésével is foglalkozni kell, ésa vallásos élmények és a tapasztalatok a személy mû-ködése során alapvetô szerepet játszanak. A hit, avallás egészséget támogató szerepe természettudo-mányos módszerekkel is megfogalmazható, és ilyenmódon a nem hívôk számára is elfogadható. A vallás,az ima, az elmélkedés, a vallás közösségi megéléseúgynevezett „megküzdési stratégia” lehet, amelymegkönnyíti, támogatja az élet nehézségeivel valómegbirkózást.

78�9��/��

Udvardi László1, Szabóné Kállai Klára2,Karácsony Zsolt3, Dandé Mária4

1 Békés Megyei Önkormányzat Kórháza, Pszichiátriai Osztály,Gyula;

2 LESZ – Magyar Lelki Elsôsegély Telefonszolgálatok Szövetsége,Békés;

3 Békéscsabai Pedagógiai Szakszolgálat, Békéscsaba;4 Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény, Béké[email protected]

Elôadásomban ismertetem a békéscsabai SOS Tele-fonos Lelki Elsôsegély Szolgálat mûködését, mûköd-tetôit, a hívások számának, jellegének, témájánakváltozását az elmúlt évek során.

Bemutatom a Szolgálat múltját, jelenét, szerepétaz öngyilkosság és más lelki eredetû krízisállapotokmegelôzésében, kezelésében, a Szolgálat jövôbeliterveit, valamint kapcsolatát más szervezetekkel.

��'�� &��(�53:��

Unoka Zsolt1, S. Nagy Zita2,3



Szimpóziumunkban ismertetjük a DSM-5 III. appen-dixében bemutatott hibrid személyiségzavar mo-dellt, illetve a modell egyes komponensei mérésérekidolgozott kérdôíveket: a Személyiségzavar vonástvizsgáló kérdôív (PID-5) és a Személyiség Funkcio-nálásának Szintje Kérdôív (LPFS) pszichometriai jel-lemzôit, illetve a kérdôívekkel kapcsolatos kutatásieredményeinket.

Az elsô elôadásban bemutatjuk a személyiségzava-rok hibrid modelljének klinikai alkalmazásával járóelônyöket, nehézségeket. A második elôadás a PID-5kérdôív egészséges mintán vizsgált pszichometriaijellemzôit ismerteti. Harmadik elôadásunkban aztvizsgáljuk, hogy a PID-5 által mért 25 személyiségza-var-vonás és az 5 fô vonástartomány, milyen kapcso-latban áll a személyiség ötfaktoros modelljével. Ne-gyedik elôadásunkban a kérdôív konstruktum validi-tásának további vizsgálatában egészséges és betegmintát hasonlítunk össze, és azt elemezzük, hogy aszemélyiségzavar-vonások elkülönítik-e a mentáliszavarokban szenvedôk mintáját a beteg mintától.Végül, utolsó elôadásunkban a személyiségzavar-vo-nások dimenzionális modellje és a DSM-IV-bôl át-vett személyiségzavar kategóriák közti összefüggése-ket vizsgáljuk egészséges, illetve beteg mintán.

A kutatási eredmények ismertetése mellett bemu-tatjuk, hogy milyen új ismereteket nyújtanak a kérdô-ívek az eseteinkrôl, hogyan segítik a páciensek prob-lémáinak komplex megértését és hogyan könnyítikmeg a terápiás beavatkozások tervezését.

��'�� 5�$3:3��&��'�� !��'�� 3 ��

Unoka ZsoltSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pszichoterápiás Osztály, [email protected]

Elôadásom elsô felében bemutatom a személyiség-zavarok a DSM-5-ben leírt hibrid modelljét. A sze-mélyiségzavar vizsgálat három szakaszra oszlik: 1. afunkcionálás szintjének megállapítása; 2. jellemzôszemélyiségvonások azonosítása; 3. személyiségza-var kategóriákba sorolás.

Elôször bemutatom a kezelés tervezése szempont-jából legfontosabb szempontot: a személyiség funk-cionálásának színvonalát. A funkcionálást négyszempont szerint vizsgáljuk: identitás, ön-irányított-ság, empátia és intimitás. A funkcionálás súlyosságiszintjeit interjú alapján becslôskála segítségével ítél-hetjük meg, illetve kérdôíves módszerrel is megálla-píthatjuk. Röviden bemutatom a kétfajta mérôeszközmagyar változatát, majd bemutatok több borderlineszemélyiségzavarban szenvedô pácienst, akik viszonta funkcionálás szempontjából eltérô súlyosságú álla-potban vannak.

Másodszor bemutatom azt, hogyan állapítjuk mega személyiségre jellemzô fôbb személyiségzavar vo-nás dimenziókat. A személyiségzavar vonások felmé-rése segít abban, hogy pontos és differenciált képetkapjunk a személy egészérôl. A személyiségzavar vo-nások interjúra alapuló becslôskálával, illetve kérdô-íves módszerrel (PID-5) is azonosíthatók. Bemutatokborderline személyiségzavar diagnózist kapott páci-enseket, akik eltérô személyiségzavarvonás profiltmutatnak, így demonstrálva, hogy milyen többletteljár a kategoriális diagnózis megállapításán túl a di-menzionális eszközök használata.

Végül a személyiségzavar-kategóriák dimenzioná-lis leírásának elônyeit és problémáit ismertetem.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

134

��


135

Hungarica

�(�53:��'�� !&��&��*��3��*�� +��

Unoka Zsolt1, S. Nagy Zita2,3



A személyiség mûködése sokféle módon lehet mal-adaptív. A klinikai munkához (diagnosztika és terá-pia) elengedhetetlen e sokszínûség megértése. ADSM-5 alternatív személyiségzavar modellje ehhezolyan elméleti rendszert kínál, mely 25 személyiség-zavar-vonás mentén értelmezi a személyiség za-vart/kóros mûködését. A PID-5 személyiségvizsgálókérdôív (továbbiakban PID-5) ezt a 25 személyiség-zavar-vonást méri. Elôadásunkban a kérdôív magyaradaptációjának eredményeit mutatjuk be.

Módszer: A PID-5 magyar adaptációját 567 fôsnem-klinikai (42,2 % férfi, 57,8 % nô, Méletkor =37,35 év, SD = 13,27 év) és 280 fôs klinikai (30% férfi,70% nô, Méletkor = 37,39 év, SD = 13,05 év) mintánvégeztük el. Vizsgáltuk a kérdôív 25 skálájának belsômegbízhatóságát (Cronbach α, inter-item és item-to-tál korrelációk) és teszt-reteszt reliabilitását. Továbbákonfirmátoros faktorelemzéssel (továbbiakban CFA)ellenôriztük, hogy az eredeti angol kérdôív faktor-szerkezete illeszkedik-e a magyar változat faktor-struktúrájához (illeszkedési mutatók: CFI, RMSEA,SRMR).

Eredmények: A klinikai mintán a PID-5 összes ská-lájának belsô megbízhatósága megfelelônek bizo-nyult (Cronbach α értekek: 0,73–0,95). A nem-klini-kai mintán 22 skála Cronbach á értéke a megfelelôövezetbe esett (0,75–0,95), három skála esetében eny-hén alacsony lett (Intimitás kerülés és Felelôtlenségskáláknál Cr α = 0,68, a Gyanakvás skálák esetébenCr α = 0,55). Azonban az inter-item-, valamint azitem-totál korrelációk e skálák esetében is megfelelôbelsô megbízhatóságra utalnak. A nem-klinikai min-tán elvégzett teszt-reteszt reliabilitás vizsgálata a kér-dôív megbízhatóságát támogatja. A CFA hasonló fak-torszerkezeti illeszkedést mutatott mindkét mintán.Hat skála esetén (Emocionális Labilitás, Perszeverá-ció, Depresszivitás, Álnokság, Kockázat Keresés ésSzokatlan Vélekedések) az illeszkedési mutatók ala-csonyabbak lettek az elvárható szintnél.

Következtetések: Összességében a PID-5 magyarváltozata jól használható a 25 személyiségzavar-vo-nás mérésére. A kérdôív belsô megbízhatósága 24skála esetén mind klinikai-, mind nem-klinikai min-tán megfelelônek tekinthetô. A Gyanakvás skála kli-nikai mintán megbízhatóan mûködik, de egészséges

személyeknél óvatosan kell értelmezni az eredmé-nyeket. A magyar kérdôív faktorszerkezete mind-összesen 6 skála esetében nem illeszkedik jól az an-gol változathoz, azonban 10 tétel kihagyásával azilleszkedés megfelelô szintre hozható úgy, hogy askálák belsô megbízhatósága megmarad.

��'�� 3 ��5�$3�;<;��'�� .�.��!��'�� (�53:��

Unoka Zsolt1, Bajzát Bettina1, Hajduska-Dér Bálint1,Tóth-Czopyk Zsuzsanna Vera2, S. Nagy Zita2,3



Célok: DSM-5 III. mellékletében a személyiségzava-rok dimenzionális modelljére tettek javaslatot, mely-ben a személyiségzavar-vonások és a személyiségza-var-kategóriák közötti összefüggéseket írták le. Vizs-gálatunk célja, hogy a dimenzionális és a kategoriálisszemélyiségzavar-modellek közötti összefüggéseketvizsgáljuk egészséges és beteg mintán.

Módszerek: 802 egészséges (447 nô) személyt és 334(236 nô) pszichoterápiás osztályon kezelt pácienstvizsgáltunk. A személyiségzavar-vonás dimenziókat220 tételes PID-5 kérdôívvel mértük, a személyiség-zavarokat dimenzionálisan SCID-II szûrô kérdôívvel,a diagnosztikai kategóriákat betegmintán SCID-IIinterjúval állapítottuk meg. A személyiségzavar-vo-nások és az egyes személyiségzavarok közötti össze-függéseket parciális korrelációelemzéssel végeztük.

Eredmények: Az DSM-5 III appendixben javasoltés abból kihagyott személyiségzavarok és a PID-5 ál-tal mért vonások közötti szignifikáns összefüggésekrészben megfelelnek a javasolt modellnek, azonbantöbb nem prediktált összefüggést is találtunk. A sze-mélyiségzavar-vonások és a személyiségzavar-kate-góriák súlyossági dimenziói egészséges és beteg min-tán is összefüggést mutatnak. Elôadásunkban részle-tesen bemutatjuk az eredeti modellhez hasonló ésattól különbözô összefüggéseket egészséges és betegmintán.

Összefoglalás: A személyiségzavar-vonás dimenzi-ókkal leírhatók a személyiségzavarok. Eredményeinkalapján javaslatokat teszünk az eredeti modell mó-dosítására.

�� !&��'��=��8�'��(��!&��(��!&��-��*(��!&��>�&��!��?��'��


Szimpóziumunk a sématerápiás alapelvek köré szer-vezôdô pszichoterápiás osztály néhány aspektusátmutatjuk be. Az elsô elôadás a biztonság, az intimi-tás és a bizalom kialakulásának lelki, csoportos, szer-vezeti, intézményes és jogi feltételeit mutatja be.Második elôadásunkban a limitált szülôi újragon-doskodás csoportterápiás újragondolását és a pároscsoportvezetés specifikumait mutatjuk be. Harma-dik elôadásunk az élményalapú módszerek közül azimaginatív technikák sématerápiás, csoportos alkal-mazásáról szól. Negyedik elôadónk az osztályon zaj-ló mûvészetterápia szerepérôl beszél az osztályoskezelési folyamatban. Ötödik elôadásunkban, be-mutatjuk az osztályos kezelés hatékonyságát.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

136

��


137

Hungarica

��&��'��*!��*��

Unoka Zsolt, Biró Gergely, Hajduska-Dér Bálint,Egervári LucaSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Pszichoterápiás Osztály, [email protected]

A lelki fejlôdés alapja a biztonság, ami lehetôvé tesziaz intimitás kialakulását, amiben újra megszületheta bizalom. Ugyanez a biztonság, intimitás és bizalomaz elôfeltétele a mély terápiás változásnak is. A sé-materápia elvei szerint a rossz életminôség a sajátalapvetô szükségleteinkkel szembeni bizalmatlansá-gunkból fakad. Többszörösen traumatizált páciense-ink tapasztalataik alapján saját belsô szükségleteikkelszemben bizalmatlanok, rettegnek, hogy ezek meg-mutatása elutasításhoz, kirekesztéshez, büntetéshezfog vezetni, ezért képtelenek az intimitás megélésére,mivel állandóan rejtôzködnek, vagy a másik kedvébenjárnak, önfeladók, támadják a másikat. A bizalom ésaz intimitásképtelenség hátterében a biztonság kró-nikus hiánya áll. Amennyiben változást akarunk el-érni, elsô lépésben meg kell teremtenünk azt. A pszi-choterápiás osztály mûködésének alapja, hogy biz-tonságos térré tudjuk tenni, hogy az egyéni, csopor-tos és miliôterápiás folyamatokban az intimitás le-hetôsége kialakuljon és a bizalom létrejöttével bein-dulhasson a változás.

Elôadásomban a biztonság, az intimitás és a biza-lom kialakításának egyéni, csoportos, szervezeti ésjogi kereteit próbálom leírni. Ezeket a kereteket azértalkottuk, hogy a páciensek és a személyzet biztonsá-gát egyaránt növeljük. Ebben a biztonságos térbenjöhet létre az agresszió megértése, és annak segítése,hogy a kontrollálatlan agresszív megnyilvánulásokhogyan válhatnak konstruktív jelzésekké, amelyeknemcsak az önmegértésben segítik az egyént, ha-nem abban is, hogy meg tudja kérni a másikat azegyüttmûködésre.

A többszörösen traumatizált pácienseink – akik el-sôsorban kötôdési és kapcsolati traumák áldozatai –olyan közegbôl érkeznek, ahol a másikkal való viszo-nyaikat a dominancia és az önalávetés tengelyén ér-telmezték és a biztonságos kötôdésnek, a gondosko-dásban részesülésnek és a másikról való gondosko-dásnak nem volt példája, így belsôvé sem válhatott,bár tudnak a létezésérôl. Az hogy ez az elvi lehetôségszemélyesen megélt valósággá váljon bennük, a kö-zösség mûködésének minden szintjén meg kell jelen-nie a biztonságnak, ki kell alakulnia az intimitásnakés létre kell jönnie a bizalomnak. Ezek kialakításamulandó és gyakran megtörik, azonban a helyreho-zatal ismételt törekvései, amennyiben sikeresek, el-

vezethetnek egy olyan reményhez, hogy bár töréke-nyen, mégis fenntartható és helyrehozható a bizton-ság, az intimitás és a bizalom.

(��!&��'��*��*� ��+��)�.�� 3��

Unoka Zsolt1, Csigó Katalin2, Zalka Zsolt3,Harmatta János4


2 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Pszichoterápiás Részleg, Budapest;3 Segély Helyett Esély Alapítvány – Thalassa Ház, Budapest;4 Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Osztály,

[email protected]

Négy pszichoterápiás osztály vezetôi és tagjai beszél-getnek arról, hogy az osztály „filozófiája”, hogyanhatározza meg a döntéseket szervezeti, személyzeti,csoportos, egyéni terápiás és informális helyzetek-ben egyaránt.

A Thalassa Ház praxisában fejlôdéselméleti-etikaialapokon nyugvó emberkép a meghatározó, mely képelemei a közösség konstitutív rendjét alkotó „alapel-vekben” jelennek meg. A terápiás közösség lélektani-lag tervezett környezete a tervezett interakciókra ala-pozott gyógyítás lehetôségét kínálja azok számára,akik eredeti, anómiás környezetükben traumatizá-lódtak, felnôttként tüneti problémákkal, újratrauma-tizáló kapcsolati stratégiákkal élnek. A közösség tár-sadalmi relevanciájának tárgyalása a társadalomel-mélet kritikai diskurzusainak világába vezet, a kö-zösség utópiája konfliktusban áll a szervezet rep-resszivitásával.

Az OPAI Pszichoterápiás részlegén arra törekszünk,hogy az emberi problémákat a maguk egyediségébenés komplexitásában tudjuk megérteni. Pácienseinkproblematikáját igyekszünk tüneti, viselkedéses,gondolkodásbeli, érzelmi, érzelemszabályozási, sze-mélyiségszervezôdési szinteken is megragadni, és amegértésben mindezen szinteken együtt gondolkod-ni vele. Ez az emberkép a szakmai programunkbanés a szervezeti felépítésünkben a következôképpenjelenik meg: az egyéni terápia kap kiemelt hangsúlyt,melyet különbözô elméleti keretben végzünk. A stábtagjai eltérô módszerspecifikus végzettségekkel ren-delkeznek.

Az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán acél, hogy a pszichoterápiás osztályt biztonságos társastérré tudjuk tenni. A biztonság megteremtése teszi le-hetôvé az intimitás kialakulását a különbözô terápiásterekben, és az intimitásban ébred fel a bizalom érzé-se, amely lehetôvé teszi a változást, ami ebben a lég-körben az alapvetô érzelmi szükségletek társas érvé-nyesítésébe vetett hit kialakulásával születik meg. Elégkör gyakori megtörése szükségessé teszi, hogy is-mételten kísérletet tegyünk ezek helyrehozására és ezutóbbi egyre komplexebb megtapasztalására.

A Tündérhegyi Osztály emberképe Freud kifejezé-sével élve a dolgozni és szeretni képes ember. Páci-enseinknél erre törekszünk, és ezt azzal a kapcsolati,interakciós mélylélektani terápiás szemlélettel köze-lítjük meg, amely az osztály mûködését jellemzi. Ez aterápiás szemlélet többféle csoport és egyéni terápiásmegközelítést képes integrálni. Az osztály terápiásközösségi alapokon épül, de osztályos szervezetben,ami bizonyos döntéseket nem vesz le a terapeuták ésa terapeuta team válláról.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

138

��


139

Hungarica

@��'�� &�� &�� !��


Borderline személyiségzavar fôként érzelmi labilitás-sal, önkárosító tünetekkel, impulzivitásával, az inter-perszonális kapcsolatok súlyos károsodásával és azénkép instabilitásával jellemezhetô személyiségza-var. Széleskörû neuropszichológiai vizsgálatok ered-ményei alapján elsôsorban a prefrontális területek-hez köthetô funkciókban mutattak ki csökkent telje-sítményt, mint a végrehajtó funkciók és munkame-mória (Ruocco, 2005). A végrehajtó funkciókat kétcsoportra osztják, amelyek funkcionálisan elkülönül-nek egymástól. A hideg végrehajtó funkciókat elsô-sorban a dorzolaterális prefrontális kéreg mûködésé-hez kötik, ide tartozik a tervezés, kognitív rugalmas-ság, munkamemória. Míg a forró végrehajtó funkció-kat a ventromediális és orbito-frontális kéreg mûkö-déséhez kötik, illetve az emocionális komponensmiatt az amygdala mûködéséhez. Ide tartozik az em-pátia, mentalizáció és érzelmek szabályozása, amely-nek a legfontosabb komponense az emocionális gát-lás (Zimmerman, 2016). Jelen vizsgálatokban a hidegés forró végrehajtó funkciók mûködését néztük bor-derline személyiségzavarban szenvedô betegeknél,külön vizsgálva az emocionális gátló folyamatokat.Végül a gátló zavarok egyik viselkedéses következ-ményét, az impulzivitást, mint a borderline szemé-lyiségzavar és az ADHD közös rizikófaktorát is vizs-gáltuk kérdôíves módszerekkel.

A�� B� ��'��

Unoka Zsolt1, Németh Kornél1,2,Fazekas Kata1, Bajzát Bettina1

1 SE ÁOK Pszichoterápiás Osztály, Budapest;2 BME Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

A borderline betegeknél megjelenô érzelmi szabá-lyozó mechanizmus kársosodása zavarhatja a külön-bözô tevékenységek szervezését és a célirányos tevé-kenység gátlását (Bohus és mtsai, 2004). Több kutatásis kimutatta, ha negatív emocionális ingerek jelennekmeg a feladatban a BPD-s betegeknél, zavar jelenikmeg az irreleváns információ aktív gátlási funkciójá-ban (Domes és mtsai, 2006).A gátló folyamatok vizs-gálatára különbözô emocionális Go-NoGo feladato-kat használtunk, amelyekben különbözô pozitív ésnegatív érzelmeket ábrázoló képek jelentek meg.

Módszer: A vizsgálatban 43 SCID II-vel diagnoszti-zált BPD beteg és 13 nemben és korban illesztettCTRL személy vett részt. Két különbözô feladatothasználtunk, az egyik feladatban az érzelmek felis-merésének fontos szerepe volt, a másik feladatbanpedig nem magára az érzelemre kellett reagálni, azarcok csak a háttérben jelentek meg. Az elsô feladat-ban háromféle érzelmet kifejezô arc jelent meg (féle-lem, boldogság, semleges), blokkonként változott,hogy melyik érzelem volt a Go feltétel és melyik aNoGo. A második feladatban pedig a hat alapérzel-met ábrázoló arc jelent meg a háttérben, és azon egymegadott jelet kellett a részvevôknek figyelnie (#),ami esetenként késleltetve jelent meg az archoz ké-pest. Az eredmények elemzése IBM SPSS Statistics11 programmal történt.

Eredmények: Mindhárom feladatban a BPD cso-port szignifikánsan (p=0,000) lassabban teljesített éstöbbet hibázott. A két csoport között nem volt szigni-fikáns különbség, ha csak a háttérben történt az emo-cionális társas ingerek bemutatása, de szignifikán-san (p=0,000) lassabban és rosszabbul teljesített aBPD csoport, ha a feladatban közvetlenül az arcokonmegjelenô érzelmekre kellett figyelni, ezek közül iskiemelkedik a félelmet ábrázoló arc.

Konklúzó: Ha a feladatban monitorozni és felis-merni kell az érzelmeket, a negatív érzelmeknél las-sabb és rosszabb teljesítmény jelenik meg, hasonló-an korábbi vizsgálatokhoz, ahol a negatív emóciókattartalmazó ingereknél jelent meg teljesítményrom-lás (Kaiser és mtsai, 2016).

��3��&��

Urbán ÉvaPszichoTrend Klinikiai Szakpszichológiai és PszichoterápiaiMagánrendelô, [email protected]

Az adatvédelemrôl szóló, új uniós szintû átfogó jogikeret kihirdetése már 2016-ban megtörtént, de csak2018. május 25-én lépett hatályba, ekkortól kötelezôminden uniós tagállamban alkalmazni.

Lényege: a természetes személyek adatai védelmé-nek és az információs önrendelkezési jog gyakorlá-sának mind hatékonyabb biztosítása, továbbá a tag-államok közötti jogharmonizáció.

Az új szabályozás alkalmat teremt arra, hogy átte-kintsük az egészségügyi adatkezelésekkel kapcsola-tos szabályokat, mi az, ami változott, mi az, ami vi-szont a részben új szabályozás ellenére változatlan.

Így az elôadásban kifejezetten szeretném felhívni afigyelmet arra, hogy az egészségügyi adat törvényimeghatározása nem változott, vagyis egészségügyiadat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kórosszenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve azelhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó,általa vagy róla más személy által közölt, illetve azegészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért,leképzett vagy származtatott adat; továbbá az elôzô-ekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásolómindennemû adat (pl. magatartás, környezet, foglal-kozás). (Eüak. 3. §. a.) bek.). Változatlan ugyanezentörvény meghatározása az egészségügyi dokumentá-cióról. A változatlan szabályokból továbbra is az kö-vetkezik, hogy az egyes képzések kapcsán a betegekkezelésérôl keletkezett hang- és képfelvételek is azegészségügyi dokumentáció részét jelentik, azok tar-talma felett a beteg rendelkezik.

Ami új, az az elszámoltathatóság alapelvi szintreemelése és középpontba helyezése. Az adatkezelô fe-lel az adatkezelési folyamat jogszerûségéért, a vonat-kozó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályoknakvaló megfelelôségért. A fogalom egyrészt belsô sza-bályzatok, folyamatok alakítását, másrészt pedig amegfelelés bemutatásának képességét jelenti.

A szakmai etikai kódexek önmagukra nézve kötele-zônek ismerik el az adott ország jogszabályait. A kép-zési helyzetben a kiképzô–kiképzett közötti viszonynem egyenrangú, feltételezhetjük, hogy az oktató(intézmény) etikai kötelezettsége annak figyelemmeltartása, hogy a képzettség megszerzése feltételéül neállítson olyan követelményt, amely nem harmonizála hatályos elôírásokkal.

#/��+��C�(��!&��$(#1��!��3��

Váradi Enikô1, Máttyássy Adrienn2,Gyôrffy Zsuzsanna3, Hoyer Mária4,Olasz Anna5, Kurimay Tamás6

1 Cogito Alapítvány Pszichiátriai Betegek Nappali Intézményeés Nappali Kórháza, XVI. kerületi Kertvárosi EgészségügyiSzolgálat Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelô, Budapest;

2 BKM Kórház, Pszichiátriai Osztály, Kecskemét;3 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;4 SE Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék,

Budapest;5 Nyírô Gyula Kórház – OPAI Addiktológiai Osztály, Budapest;6 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak,

Együtt Baba–Mama–Papa Team, Pszichiátriai Osztály, [email protected]

Kulturtörténetünket átszövik a nôiséggel járó szere-pekrôl és ahhoz való viszonyulásunkról szóló narra-tívák. A mesék tündérei, boszorkányai, királynôi éskirálylányai, a mitológiai istennôk archetípusai, a ke-reszténység madonnái, szûz szentjei és máglyán ége-tett boszorkányai, az ô sorsuk, életútjuk, mind a nôi-ség egy-egy aspektusának szimbólumai, amelyek jólszemléltetik annak hasított képét, inherens konflik-tusait és integrálásának nehézségeit. Vajon milyenutakat járunk nôként? Mik a közös útjaink? Mit vá-lasztunk a keresztutaknál? Mitôl leszünk tündérekvagy épp boszorkák?

A szexualitás, függôség, autonómia, reprodukció,anyaság, család és hivatás feliratú útjelzôtáblák oly-kor homlokegyenest más irányokba mutatnak, rögösés kanyargós életutakra terelhetnek, melyek újra ésújra egymásba futnak, együtt haladnak, majd ismétszétválnak. Prostitúció és függôség – tudjuk jól –gyakran egy utat jár, de mi történik, ha az anyaságkeresztútjához ér? Felismerjük-e, ha a társkapcsola-tunkban a függôség útjára lépünk? Hogy jutunk to-vább, ki és mi védi meg gyermekünket, családunkatés bennünket, ha épp az anyává válás útján kerülünkkrízisbe? És végül valóban tudatában vagyunk-e, hogysegítôként és nôként milyen utat is választottunk?

Meghívott elôadóink segítségével próbáljuk feltár-ni ezeket az életutakat, sorsokat, próbáljuk megérte-ni a nôiséggel járó ambivalenciákat, ahhoz való vi-szonyulásunkat, és vizsgáljuk betegeink élethelyze-tének tükrében, hogy vannak-e egyáltalán válaszainkmindezek feloldására és az integráció segítésére.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

140

��


141

Hungarica

D��!�� '��

Varga Eszter1, Bugya Titusz2, Endre Szilvia3,Herold Róbert1, Horváth Réka1, Kiss Enikô Csilla3,Tényi Tamás1

1 PTE ÁOK, Pécs;2 PTE Földrajz Intézet Geoinformatika Tanszék, Pécs;3 PTE Pszichológia Intézet, Pé[email protected]

A szociális kognitív folyamatok diszfunkciója és ezekhosszú távú hatásai szkizofréniában jól ismertek.Ennek ellenére ez idáig nem állt rendelkezésre olyanalkalmazás, amely komplex módon lett volna képesa betegek ezen funkcióinak felmérésére. Tanulmá-nyunk egy új, szociális kognitív képességeket mérôszámítógépes alkalmazás bemutatásáról szól. A prog-ram (SCAN – Social Cognition Analizet Application),a következô linken megtalálható, és bárki számáraletölthetô: psychiatry.pote.hu › Kutatás ›Munkacso-portok › Szkizofrénia.

Jelen vizsgálattal kapcsolatos hipotézisünk az volt,hogy a SCAN hatékonyan képes a betegek szociáliskognitív képességeinek gyors, komplex és objektívfelmérésére.

Módszer: 86 szkizofrén beteget és 101 egészségeskontrollszemélyt vizsgáltunk. A SCAN a szociális kog-níció négy különbözô alegységét mérô verbális, ésnonverbális feladatokat mutatott be, majd a válaszo-kat és a reakcióidôket is regisztrálta. A SCAN része aScanalizer nevû alkalmazás, mely képes a tesztetelvégzô személy eredményeit az egészséges kontroll-minta eredményeit tartalmazó adatbázishoz hason-lítani.

Eredmények: Az adatok értékelése során azt talál-tuk, hogy a betegek a négy vizsgált szociális kognitívalegységben lényegesen rosszabb mûködést mutat-tak, mint az egészségesek. Az eredményeket kétdi-menziós analízissel értékeltük, mely azt jelenti, hogyaz egyes szociális kognitív alegységek mûködésénekértékelése során nem csupán a feladatokban elértteljesítményeket vettük figyelembe, hanem a felada-tok elvégzéséhez szükséges reakcióidôket is. A telje-sítmény és a reakcióidô együttes figyelembevételé-nek megfelelôen az eredményeket koordináta-rend-szerben ábrázoltuk, melynek segítségével a vizsgáltszemélyeket szociális kognitív mûködésük alapjánnégy osztályba soroltuk.

Következtetés: Eredményeink alapján elmondha-tó, hogy a SCAN megfelelôen használható arra, hogyszkizofrén betegek atípusos társas kognitív mûködé-sét detektálja. A Scanalizer segítségével rövid idô alattképet kaphatunk a tesztelt személy szociális kognitívképességeirôl összességében és alegységenként is.

Vizsgálatunk eredményeinek értelmében a bemuta-tott szoftver segítségével viszonylag gyorsan éskomplex módon felmérhetôk a szkizofrén betegekszociális kognitív képességei klinikai körülményekközött is.

#��A szerzôt/szerzôket a Nemzeti AgykutatásiProgram KTIA-13-NAP-A-II/12 (2018-2022) és a Kiválósági Centrum Pályázat 2018–2019 tá-mogatta.

��+&��$>� ��

Herold Róbert, Varga Eszter, Hajnal András,Hamvas Edina, Tóth Borbála, Fekete Judit, Tényi TamásPTE ÁOK, Pé[email protected]

Az irónia olyan közlésmód, melyben a kifejezés szószerinti jelentése ellentétes a beszélô által szándékoltjelentéssel. Annak ellenére, hogy vizsgálatok bizo-nyítják, hogy szkizofréniával élô betegek helytelenülértelmezik az iróniát, mellyel együtt az irónia értelme-zését szolgáló agyi régiók is funkcionális abnormali-tást mutatnak, a betegek elsôfokú rokonainak figura-tív nyelvi értelmezését ez idáig senki nem vizsgálta.

A jelen tanulmányban az iróniaértelmezés funk-cionális agyi korrelátumait vizsgáljuk szkizofrén be-tegekben és a betegek elsôfokú rokonaiban. A vizsgá-lattal kapcsolatos célunk az volt, hogy lássuk, vajonviselkedési és funkcionális MRI eredményeink azelsôfokú hozzátartozókban az iróniaértelmezés za-varának endofenotípus jellegét támasztják-e alá.

12 szkizofrén beteg, 12 elsôfokú hozzátartozó és 12egészséges kontrollszemély iróniaértelmezését vizs-gáltunk funkcionális MRI-vel. Az eredmények feldol-gozása során az iróniaértelemzés fázisait elkülönítvevizsgáltuk.

Eredményeink szerint a betegeknek lényegesen na-gyobb nehézséget jelentett az irónia megértése, minta kontrollszemélyeknek és az elsôfokú hozzátartozók-nak. A páciensek is szignifikánsan eltérô idegi aktivá-ciós mintázatot mutattak az irónia feldolgozásánakmindkét szakaszában. Annak ellenére, hogy a kont-rollcsoport és a hozzátartozók csoportja között nemtaláltunk szignifikáns különbséget a feladatmegoldásterén, az fMRI analízis során a rokonok erôsebb agyiaktivitást mutattak a bal dorsolaterális prefrontáliskéregben az irónia feladatok kontextusfeldolgozásifázisában, mint a kontrollcsoport. Ezzel szemben akontrollszemélyek nagyobb agyi aktivitása volt meg-figyelhetô a hozzátartozókhoz képest a bal dorsome-dialis prefrontális kéregben és a jobb inferior frontá-lis gyrusban az irónia feladatok ironikus kijelentésifázisában. Eredményeink azt mutatják, hogy a megfe-lelô irónia értelmezés ellenére a hozzátartozók meg-változott funkcionális aktivitást mutatnak az iróniafeldolgozása során. Ennek megfelelôen úgy gondol-juk, hogy az irónia interpretáció agyi funkcionálisváltozása lehet a szkizofrénia lehetséges endofenotí-pus markere.

#��A szerzôt/szerzôket a Nemzeti Agykutatási Program KTIA-13-NAP-A-II/12 (2018-2022) és a Kiválósági Centrum Pályázat 2018–2019 tá-mogatta

��.�.�� &��!��!�� !��

Varga Eszter1, Endre Szilvia2, Bugya Titusz3,Tényi Tamás1, Fekete Judit1, Herold Róbert1

1 PTE ÁOK, Pécs;2 PTE Pszichológia Intézet, Pécs;3 PTE Földrajz Intézet Geoinformatika Tanszék, Pé[email protected]

Szkizofréniával élô betegek súlyos zavarokat mutat-nak a szociális kognitív folyamatokban, mely zavarokgyakran a klinikai tünetek jelentôs csökkenése utánis fennállak. A közösségi ellátás alapvetô célja a men-tális betegek társadalomba való visszailleszkedésé-nek segítése.

Jelen tanulmánnyal célunk szkizofrén betegek szo-ciális kogníciójának és a betegség funkcionális kime-netelének nyomon követése volt a betegek háromcsoportjában:

1. közösségi gondozásban részesültek csoportja(CM);

2. közösségi klubba járók csoportja (CC);3. járóbeteg gondozásban részesültek csoportja,

akik nem vettek részt közösségi ellátásban (TAU).Azt feltételeztük, hogy a CC és CM csoportok a hat

hónapos közösségi ellátás hatására jobb funkcioná-lis és szociális kognitív funkciókat mutatnak.

Összesen 75 beteget vizsgáltunk. A CC és a CM cso-port tagjai részt vettek a közösségi ellátás által nyúj-tott kezelési programokban, beleértve a tréningeket,például a kommunikációs és az asszertív tréningeketis. Ezen kívül a CC csoport tagjai csoportterápiás ülé-seken vehettek részt, valamint a folyamatosan ren-delkezésre álló nappali klubot is látogatták. Mindhá-rom csoport tagjai a betegség remisszió fázisában vol-tak és fenntartó antipszichotikus kezelésben része-sültek. A résztvevôk szociális kognitív folyamatait ésGAF pontszámait két idôpontban mértük: az elsôt abetegek közösségi ellátásba való belépésekor, a má-sodikat pedig 6 hónap elteltével. A szociális kognitívfunkciókat a SCAN nevû számítógépes programmalteszteltük, mely vizsgálja a mentalizációt, az érze-lemfelismerés képességét, valamint a pragmatikaifunkciókat is.

Eredményeink szerint a GAF pontszám szignifikán-san emelkedett mind a CC, mind pedig a CM csopor-tokban, míg ugyanez a TAU csoporttal kapcsolatbannem volt mérhetô. A szociális kogníció összpontszá-mainak elemzése során azt találtuk, hogy csupán aCC csoport teljesítménye javult szignifikánsan. Mind-ezeken túl, a 6 hónapos kezelés hatására a CC, vagyisa közösségi klubot látogató csoport szociális kognitívösszpontszáma volt szignifikánsan a legmagasabb.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

142

��


143

Hungarica

Ugyancsak a 6 hónapos közösségi gondozás hatásá-ra, vagyis a CC és a CM csoportokban, szignifikánsösszefüggést találtunk a GAF pontszámok növekedé-se és a szociális kognitív összpontszámok növekedé-se között.

Eredményeink azt mutatják, hogy a közösségi klublátogatása szignifikánsan pozitív hatással van a szo-ciális kognitív folyamatokra, valamint a betegségfunkcionális kimenetelére, feltehetôen az intenzívpszichoszociális támogatásnak köszönhetôen.

;�� ;�� ;>3#�$��";�� >��'��#&��'��$�� !&��&��%��&��

Vass Edit1, Fekete Zita2, Lencse Laura3, Ecseri Mária3,Kis Balázs1, Szekrényes-Varga Ágnes1, Simon Lajos4

1 SZSZB Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház,Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza;

2 DE Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet,Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék, Debrecen;

3 SE ÁOK, Budapest;4 SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

A virtuális valóság technológia dinamikus fejlôdésema már nem csak statikus környezetek, hanem akárszemélyek, vagy komplexebb interakciók szimulálá-sát is lehetôvé teszi. A leírt technológiai fejlôdés nyúj-totta lehetôségekre építô tréningeket és terápiákatelsôként szorongásos zavarok kapcsán mutattak be,ígéretes eredményeik pedig a depresszió, a függôsé-gek, az evészavarok és a pszichotikus zavarok terüle-tén is kreatív megoldások kidolgozását bátorították.

A kutatócsoportunk által kidolgozott virtuális való-ság tréning elsôdleges célja szkizofréniában a társasfunkcióromlással szoros kapcsolatot mutató menta-lizációs deficit korrigálása a betegek életminôségé-nek javítása érdekében. A fejlesztés elméleti hátteréta mentalizációs deficit szkizofréniára jellemzô speci-fikumaira, annak a nyelvpragmatikai deficitekkel va-ló összefüggéseire, valamint a virtuális valóság alkal-mazhatóságára vonatkozó szakirodalmi adatok ké-pezték.

A tréning 8 egyéni virtuális szimulációs ülést, vala-mint egy, a terápiás szocializációt és megelôzô edu-kációt célzó ülést tartalmaz. Lehetôséget biztosít ahétköznapokban elôforduló, a betegek által a rezi-duális tünetek, valamint a szociális kogníció deficitjemiatt gyakran elkerült társas helyzetek biztonságos,szakember felügyelete mellett történô alkalmazásá-ra. A szimulációk egy ülésen belül ismételhetôk, aterapeuta segítségével újonnan szerzett ismeretektapasztalati úton történô tesztelésére és begyakorlá-sára nyújtva lehetôséget.

Az elôadás a fejlesztés eredményeként született tré-ning bemutatásán túl annak használatával kapcsola-tos tapasztalatokról számol be.

��!&��

Vass ZoltánRajzelemzési Intézet, [email protected]

Elôadásomban a képi kifejezéspszichológia mai,rendszerelemzési megközelítését, valamint a területhazai fejlôdését szeretném felvázolni pszichológiainézôpontból.

A mai képi kifejezéspszichológiai szemlélet a kuta-tás tárgyának a képi kifejezéspszichológia hermeneu-tikai rendszerét tekinti, azaz a rendszer négy kompo-nense (kép, vizsgált személy, vizsgálatvezetô, szituá-ció) közti dinamikus, reciprok tranzakciót.

Alapelvei szerint a kép dekontextualizált közlés,amelyet a megértéshez ismét kontextusba kell helyez-ni. A megértés egyik lehetséges módszere a rendszer-szemléletû konfigurációelemzés (SSCA, Seven-StepConfiguration Analysis). Az SSCA hétféle szemléletipozíciót alkalmaz, melyek a kép (pontosabban a képikifejezéspszichológiai rendszer) pszichológiai meg-értésének egy-egy nézôpontját képviselik.

Ebben a szemléleti keretben a kutató (vizsgálatve-zetô, terapeuta stb.) kontextuselemzést, folyamat-elemzést, fenomenológiai elemzést, intuitív és egész-leges elemzést, itemanalízist (például formai-szerke-zeti, tartalmi-szimbolikus elemzést) és szemantikaielemzést végez. A megértési folyamat végeredményeaz úgynevezett fenomenológiai térkép, azaz olyantudás, amellyel a vizsgálatvezetô korábban nem ren-delkezett.

��CCC��'��&��.��

Vécsi TibornéHM Fenyôiget ESZI, Csá[email protected]

A 70. születésnapját ünneplô Vámosgyörki IdôsekOtthona pályafutását a ma is mûködô, és építészeti-leg napjainkban is kiemelkedô értékû kastély épüle-tében kezdte. Az intézményt 1948-ban a környezôközségek hozták létre, 20 férôhellyel. Kezdetben Sze-retet Otthon, majd Betegek Otthona néven mûködött.

1954-tôl Betegek Szociális Otthona néven mûködiktovább, ekkor már nemcsak idôsek, hanem súlyosbetegek is lakói az otthonnak, a férôhelyek számát 80fôre emelték. A kastély épületét rendszeresen szépí-tették, javították, de a nagyméretû szobák meghatá-rozták a lakók elhelyezését.

1965-ben a kastély melletti pavilont átépítik, így aférôhelyek száma 100 fôre emelkedik, a dolgozói lét-szám ekkor 23 fô. Az intézmény további bôvítésére1984-ben kerül sor, majd 1992-ben újabb bôvítéstkövetôen 170 férôhellyel mûködik tovább az intéz-mény.

2001-ben megalakult, és napjainkban is mûködik a„Holdudvar Alapítvány”, folyamatosan segítve az in-tézményt.

Az elkövetkezô években számos felújítás és korsze-rûsítés következtében folyamatosan szépült, korsze-rûsödött az intézmény. 2014-ben egy 12 fôs demensrészleg kialakítására nyílt lehetôségünk.

2016. november 1-tôl négy intézmény integráció-jaként létrejött a Heves Megyei Fenyôliget EgyesítettSzociális Intézmény, melynek egyik telephelye aVámosgyörki Idôsek Otthona. A kezdeti nehézségekellenére az intézmény mûködése biztosított. A szín-vonalas szakellátás tárgyi feltételei rendelkezésünkreállnak, a személyi feltételek, leginkább a szakdolgo-zók képzése, továbbképzése területén vannak mégtennivalóink. Intézményünkban jelenleg is folyikszociális gondozó-ápoló képzés.

A Vámosgyörki Idôsek Otthona évtizedeken át tartófejlesztések és átépítések kapcsán nyerte el mai arcu-latát. Az épületeket 10 holdas park veszi körül. Mamár négy gondozási egységben történik az idôs em-berek ellátása és a szakmai feltételek biztosítása élet-koruknak és egészségi állapotuknak megfelelôen. Je-lenleg 172 lakót ápol, gondoz a legjobb tudása sze-rint 73 dolgozó – ebbôl szakmai személyzet 46 fô. Azelhelyezésre várakozók száma: 221 fô. A bentlakásosidôsellátásra egyre fokozódik az igény, de a Vámos-györki Idôsek Otthona iránti rendkívüli érdeklôdéstalán visszaigazolás számunkra, hogy erôfeszítéseinknem hiábavalóak.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

144

��


145

Hungarica

E�'��&��'��&�� .��'��.�.��!�� !��

Velô Szabina1, Horváth Lili Olga2,1, Bálint Mária3,Ferenczi-Dallos Gyöngyvér4, Farkas Luca5,Keresztény Ágnes1, Komáromy Dániel1,Mészáros Gergely4,6, Szentiványi Dóra2,1,Sarchiapone Marco7, Carli Vladimir8,7,Wasserman Camilla9, Hoven Cristina W.10,Wasserman Danuta8, Balázs Judit4,1


2 ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Fejlôdés-és Gyermekklinikai Program, Budapest;

3 Fôvárosi Pedagógiai Szakszolgálat, XII. kerületi Tagintézménye,Budapest;


5 West Hertfordshire Specialist CAMHS St Albans Clinic,St Albans, UK;

6 SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest;7 Department of Health Sciences, University of Molise, Molise, Italy;8 Karolinska Institutet, Stockholm, Sweden;9 Global Psychiatric Epidemiology, Columbia University-New York

State Psychiatric Institute, New York, USA;10 Department of Epidemiology, Mailman School of Public Health,

Columbia University, New York, [email protected]

Háttér: A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar(ADHD) és az öngyilkosság lehetséges kapcsolatáraaz utóbbi idôben számos vizsgálat hívta fel a figyel-met. Jelen vizsgálat célja az ADHD tünetei és az ön-gyilkosság gondolata közötti kapcsolat vizsgálata po-pulációs mintán a társas kapcsolatok, a viselkedésiproblémák és az érzelmi problémák lehetségesmediáló szerepének figyelembe vételével.

Módszer: Vizsgálatunkba a Fiatalok Életének Meg-mentése és Szerepvállalásuk/Önállóságuk NöveléseEurópában (Saving and Empowering Young lives inEurope – SEYLE) nemzetközi projekt keretében bu-dapesti középiskolákból vontunk be serdülôket(N=1009). Életkoruk: 15,06 (SD: 0,79) év. Vizsgálatieszközök: Képességek és Nehézségek kérdôív (SDQ)és Paykel Öngyilkosság Skála (PSS). Statisztikai mód-szer: multinominális logisztikus regeresszió, struktu-rális egyenlet modellezés.

Eredmények: Elsôként az ADHD tünetei és szuicidgondolatok közötti asszociációt vizsgáltuk, amelyszignifikánsnak bizonyult (χ2(1) = 32,57, p<0,001,AIC = 1351,53). Ezután a társas kapcsolatok, viselke-dészavar és érzelmi zavarok ADHD-val való kapcso-latát elemeztük. A társas problémák esetében azADHD tünetei nem bizonyultak szignifikáns predik-tornak ((R^2)

= 0,001, F(1,990)=0,002, p = 0,97), viselkedészavaresetében kis (R^2 )

= 0,06127, F(1,996)=66,07, p < ,001), érzelmi zava-rok esetében pedig közepes hatásnagyságot becsül-tünk (R^2 )

= 0,144, F(1,991,=167,3, p < ,001). A modell szimul-tán becslése megerôsítette az eredményeinket: azADHD és a viselkedési, valamint érzelmi problémákközött szignifikáns a kapcsolat, azonban a társaskapcsolatokkal nincs szignifikáns asszociáció.

Diszkusszió: Korábbi vizsgálatokkal egybehangzó-an az ADHD tünetei és öngyilkossági gondolatok kö-zött pozitív kapcsolatot találtunk. A társas-érzelmi-és viselkedéses problémák szintén kapcsolatban áll-nak az öngyilkossági gondolatokkal, de leginkább azérzelmi és társas kapcsolatok tekinthetôk az öngyil-kossági gondolatok elôrejelzôjének. Mindezt a pre-venciós programok tervezésénél érdemes figyelem-be venni.

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

146

��B ��C��

Veress AlbertMegyei Sürgôsségi Kórház Elmeosztálya, Csí[email protected]

Az átlagéletkor növekedésével egyenes arányban nôaz idôsödô, III. életkorba jutó személyek száma. Sza-porodik a „Kék Piruláért” sorban állók tömege. Igaz,egyelôre még sután, válluk mögött félénken hátrapillantóké. Nem látja-e valaki ôket? A szerzô vizsgál-ja a szexuális és érzelmi élet ilyen életkorban bekö-vetkezô változásait. Berozsdásodott tabukat döntö-getve optimista hangvétellel nyújt polgárjogot jóval anemzési kor után levô férfiak, nôk számára, mentô-övet dobva feléjük a századok óta begyökerezett hie-delmek tengerének átuszásához. Az elôadó saját és aszakterület kutatóinak, az öregek szexuális életérôlvallott véleményét tárja hallgatói elé. Tényfeltáróadataival bátorítást nyújt azoknak, akik évszázadoksorán küszködtek – gyakran lelki-testi nyomorékkáválva – a közvélemény rájuk telepedô, szexualitásu-kat kordába szorító stigmáival. Jellemzô humoroshangvételét ezúttal sem meghazudtolva, öreg férfiak– ma már magát is beleértve – lehetséges imájávalzárja elôadását: „Add meg nekünk mindennapi tesz-toszteron adagunkat!”

5��F��B �� G��

Albert VeressMiercurea Ciuc, Sectia Psihiatrie

Autorul analizeazã modificãrile care intervin în viatasexualã si amoroasã a persoanelor din a treia decadãde vârstã, miturile legate de acest aspect, compor-tând un ton optimist pentru cei aflati la acea vârstã,spre care se îndreaptã si el cu pati mari.

��


147

;��'��

Vizi János1, Kugletr Gyöngyi2, Hirsch Tibor3

1 Nyírô Gyula Kórház – OPAI, Budapest;2 PszichoJog Bt., Budapest;3 ELTE Filmtudományi Tanszék, [email protected]

Vizi János: Igazságügyi és pszichológiai szempontok agyermekek szexuális abúzusának kezelésében

A gyermekek elleni szexuális abúzusnál a büntetô-eljárás alapelvei azonosak, mint a kevésbé elítélt cse-lekményeknél. A fô probléma az in dubio pro reo –kétség esetén a terhelt javára kell dönteni, akkor le-het elítélni, ha kétséget kizáróan bizonyított, hogy azabúzust elkövette. A büntetési tétel magas, a justiz-mord súlyosan érinti az ártatlanul elítéltet. Ezértnagy súlyt fektetnek a bizonyításra, a sértettet ismé-telten kihallgatják, több szakértô vizsgálja. A másod-lagos viktimizáció stressz zavarokhoz, más mentálisproblémákhoz vezethet. Számos országban „áldozat-barát” eljárást alkalmaznak, ez alkalmas a tényállásfelderítésére, de csökkenti a másodlagos viktimizá-ció veszélyét, a kialakult zavarok enyhítését célozza.Az elôadás ezt a módszert vázolja fel.

Kugler Gyöngyi: A korai szexuális traumatizáció elhe-lyezése a Joseph Campbell A hôs útja mítoszban

Kérdés: A 2–7 éves korban elszenvedett szexuálisabúzus milyen pszichopatológiai elváltozásokat okoza személyiségfejlôdésben? A házon belüli erôszak –amely egyben árulás a gyermek narratívájában – fel-dolgozható-e, ha igen, milyen módon?

Kik gátolják az áldozat, a hôs gyógyulását, visszaté-rését? Kik segíthetnek? Esetbemutatásokkal vázoljuka sorskönyvi korrekciós lehetôségeket, hangsúlyozvaa család gyógyító szerepét.

Hirsch Tibor: Gyerekhôsök a sorskönyv-korrekciósfilmmesékben

A filmek legnépszerûbb gyermekhôseinek nagyonrossz a sorskönyvi prognózisa. Árva, félárva, csoda-bogárként kiközösített, született vesztesek, akik vég-leges megnyomorításán munkálkodnak a negatívszereplôk: rossz anyák, gonosz mostohák, kegyetlennevelôapák, fondorlatos nagybácsik, iskolai banda-vezérek, fivérek, nôvérek. Pinokkió Forrest Gump,Hamupipôke, Harry Potter – a tranzakcióanalízis sze-rint könnyû volna megírni gyermekkorukhoz a sors-könyvi folytatást, a szomorú életet, amit élniük kelle-ne, ha nem jönne közbe a csodás fordulat. Innen szépgyôzni, a vesztes sorskönyvi prognózis kiindulási pil-lanatától. A kortól, divattól, értékrendtôl függ: mi agyôzelem? Hová kell eljutni a keserves életkezdetûgyereknek története végére, hogy közönségét bol-

doggá tegye? Áttekintjük, milyen volt, mikor a fabá-búból hús-vér fiúvá válás sikernek számított, és a kö-zönség beérte azzal, hogy a hôs végre olyan, mint atöbbiek, és hogyan jutunk el a kitaszítottból lett kivá-lasztott sokkal fantasztikusab sorskönyvi korrekcióig.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

148

��

Vörös Viktor, Boda-Jörg Adrienn, Kovács Attila,Tényi Tamás, Fekete Sándor, Osváth PéterPTE Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

Bevezetés: Az ICT4Life projekt célja az idôsek és azAlzheimer-betegségben szenvedôk életminôségénekjavítása és független életvitelük minél további meg-ôrzése újonnan kifejlesztett Információs és Kommu-nikációs Technológiák (IKT) alkalmazásával. Szaki-rodalmi adatok alapján az idôsek életminôségét atársuló mentális és fizikális betegségek nagyban be-folyásolják.

Célok: Az idôsek kognitív funkcionalitásának éséletminôségének felmérése annak megítéléséra, hogyaz életminôséget mennyiben befolyásolja a kognitívhanyatlás, valamint a testi és lelki betegségek jelen-léte. Hipotézisünk, hogy a kognitív hanyatlással élôidôseknek rosszabb az életminôségük és több ko-morbid betegségük van.

Módszer: Az ICT4Life projekt keretében 60 idôsemberrel vettünk fel strukturált interjút és töltöttekki önkitöltô kérdôíveket. Részletesen felmértük akognitív funkciókat (MMSE, Órarajzolási teszt), azéletminôséget (OPQOL, QoL-AD), az esetleges dep-ressziós tüneteket (BDI-SF, GDS), és a társuló testi éslelki betegségeket. Korrelációs és varianciaanalízistvégeztünk a mintán, összehasonlítva a demens és anem-demens csoportokat.

Eredmények: Az alkalmazott kognitív tesztek alap-ján a felmért idôsek több mint felénél (53,6%) a kog-nitív hanyatlás elérte a demencia szintjét. A demen-cia jelenléte összefüggést mutatott a magasabb kor-ral (78 vs. 73 év), az alacsonyabb iskolázottsági szint-tel (69 vs. 23,1%), valamint az özvegységgel (70 vs.30,8%). A demenciában szenvedô páciensek alacso-nyabb pontszámokat értek el az életminôség skálá-kon (az OPQOL-Brief esetében szignifikánsan) ésmagasabb pontszámokat a depressziós teszteken. Ademencia és a depresszió együttes elôfordulása azesetek 30%-ában fordult elô.

Következtetések: A testi és lelki komorbiditás gyak-ran észlelhetô az idôsek között, akik emiatt számosgyógyszert is szednek. Nagy arányban észlelhetô ademencia szintjét elérô kognitív hanyatlás. Az általá-nos egészségi állapot és a szedett gyógyszerek számanem különbözik a demens és a nem-demens csoport-ban. A demencia és a depresszió együttes elôfordulá-sa azonban gyakori, viszont ezek jelentôs részénekadekvát kezelése a felismerés hiányában elmarad.Habár a kognitív hanyatlással rendelkezôknek vala-mivel alacsonyabb az életminôségük, összességében

az életminôséget az emocionális, depresszív tüneteksokkal inkább befolyásolják, mint a kognitív zavarok.

#��A vizsgálat az Európai Unió Horizon 2020-as kutatási és innovációsprogram támogatásával készült (Nº 690090).

��


149

��!��'��)�� !��&��'��&��'��

Wernigg RóbertCsaládbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., [email protected]

A WHO 2017-es ajánlásai szerint az idôsek mentálisegészségét az aktív, egészséges életmódot támogatókörnyezet megteremtése segíti elô. Ennek elemei abiztonság és a szabadság; a megfelelô lakhatás; azidôsek és gondozóik társas támogatása; az esékenylakossági csoportokra irányuló célzott programok; azidôsek bántalmazásának megelôzése és kezelése; va-lamint a közösségfejlesztô programok.

A hazai Norvég Lelki Egészség Projekt IdôsügyiMunkacsoportja 2017-ben az alábbiakban fogalmaz-ta meg az idôsek mentális egészségének elômozdítá-sával kapcsolatos ágazati és ágazatközi javaslatait:

• önsegítô csoportok alakítása;• intergenerációs táborok szervezése;• krízisorientált pszichoedukáció;• idôseket gondozó családtagok támogatása;• Alzheimer Café és hozzátartozói érdekképviselet;• elesés-megelôzési programok (felmérés, pszicho-

edukáció, gyógytorna, hozzátartozók támogatása);• kutatások, érzékenyítés és médiakampány az idô-

sek bántalmazása ellen;• természetes gyász facilitálása több fázisban;• özvegyklubok;• egészségtudatosság javítása és betegségmegelô-

zés;• demenciával élôk családjainak támogatása.

A javaslatok egy része az EFOP-1.2.6-VEKOP-17 Csa-ládbarát ország projekt keretein belül valósul meg.Ezek:

1. Kutatások az idôsek társadalmi integrációjávalkapcsolatban

a) 8000 fôs kvantitatív vizsgálat az idôsek, idôsödô-ek, és a nem idôs felnôtt társadalom percepciójárólaz idôsek helyzetérôl.

b) 500 cég kvantitatív vizsgálata az idôsek foglal-koztatásával kapcsolatban.

c) Az idôsödôek öngondoskodási lehetôségeit vizs-gáló kvalitatív vizsgálatok.

d) A szendvics-generáció (gyermeikrôl és idôs hoz-zátartozókról egyszerre gondoskodó középkorúak)speciális problémáit vizsgáló kvalitatív kutatások.

e) Az intergenerációs kapcsolatokat vizsgáló kvali-tatív kutatások.

2. Kapcsolati erôszak elôfordulására és az azzalösszefüggô társadalmi attitûdök vizsgálatára irányu-ló kvalitatív és kvantitatív kutatások.

3. Idôsügyi referensképzés: olyan helyi közösség-szervezôkre irányul, akik aktívan hozzájárulnak a he-lyi aktív idôsödést segítô programok elôkészítéséhez,szervezéséhez és lebonyolításához. Felismerik azidôskor életkori sajátosságaiból adódó speciális szük-ségleteket, a jogi környezet ismeretében részt vesz-nek az idôsügyi programok elôkészítésében és kivite-lezésében, együttmûködnek az önkormányzatokkal.

4. Kapcsolati erôszak elleni országos médiakam-pány.

Az elôadásban a teljesség igénye nélkül helyzetje-lentést adunk néhány kezdeményezés aktuális állá-sáról.

Hungarica

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � �

150

>�� !�3��!&�� !��C��&��'��&��'��

Zana Ágnes1, Gyôrffy Zsuzsa1, Molnár László2

1 SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest;2 Magánpraxis, [email protected]

A pszichiátriai osztályokon számos szakember – ve-zetô, szakorvos, szakorvosjelölt/rezidens, szakápoló,segédápoló, pszichológus/klinikai szakpszichológus,szociális munkás, különbözô terapeuták és foglalkoz-tatók – együttesen dolgoznak a megfelelô betegellá-tás érdekében. De hogyan alakítják és befolyásolják aterápiás tervet és a döntéshozatalt a különbözô disz-ciplínák képviselôi? Milyen módon kapnak ebbenhelyet a szakma fiatal orvosai, a rezidensek/szakor-vosjelöltek, mik a hierarchia, a döntéshozatal és afelelôsség meghatározói? Kik azok, akik leginkábbmegosztják az ötleteiket és javaslataikat, és kik azok,akik kevésbé, mi a személyes és a szakmai tényezôkszerepe? Mennyire tudnak más nézôpontok is meg-jelenni, lehet-e többféle megoldás is egy adott hely-zetben? A team-munkát és közvetve a betegellátást aszakmai végzettség és a betegekhez való viszonyulásmellett számos más tényezô is befolyásolja, pl. ro-konszenvi választás, személyi bizalom, aktivitás, tár-gyilagosság, szakmai hozzáértés, egyéni készségek(hatásfok, szolidaritás, humor stb.), érvényesülés. AzSE Magatartástudományi Intézetében munkacso-portunk 2016 óta foglalkozik a pszichiátriai és pszi-choterápiás multidiszciplináris teamek hatékony-ságvizsgálatával. Fókuszcsoportunkban a korábbimûhelymunkák tapasztalatait beépítve, közös gon-dolkodás és beszélgetés során szeretnénk további te-rületeket feltárni a fenti kérdéseken túl a szakmai ésemberi kompetencia és kompetenciahatárok teamenbelüli mûködésének sajátosságairól – különös tekin-tettel az akut és rehabilitációs/pszichoterápiás meg-közelítésre.

�� &��/��'��

Zsadányi ErzsébetCordelia Alapítvány a Szervezett Erôszak Áldozataiért, [email protected]

A szülôhazájukból elmenekülô gyermekeket súlyosanés hosszú távon károsíthatja a menekülés komplextraumája. A menekülés folyamata több szakaszbanés többszörösen érinti a fejlôdô és – éppen ezért –különösen sérülékeny gyermeket.

A háború, a szeretett személyek elvesztése, az élet-minôség romlása, a szociális háló és a korábban is-mert normarendszer következményes széthullása, amenekülés kálváriája, a megérkezés és az integrációtraumája rövid- és hosszútávon is tünetek megjele-néséhez, pszichiátriai kórképek kialakulásához ve-zethet.

A poszttraumás tünetek jellegzetes életkori sajátos-ságokat mutatnak, amelyek a késôbbiekben az iden-titás súlyos zavarával járhatnak. Ugyanakkor jó „lelkiimmunitással” rendelkezô gyermekekkel is találkoz-hatunk, akik nagymértékben reziliensek lehetnek.

A Cordelia Alapítvány egyéni és csoportos terápi-ákkal, gyógyszeres kezeléssel, szükség szerint a szülôkezelésével, támogatásával igyekszik immár több,mint 20 éve ebben speciális segítséget nyújtani.

��


151

�� H��,4(�� '� �(��&.��'��

Zsédel Krisztina, Gerevich JózsefAddiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Háttér és cél: A mûvészi hajlam és bizonyos pszichi-átriai megbetegedések átlagnál gyakoribb együtteselôfordulásáról beszámoló kutatások alapján a mû-vészek körében a szuicid cselekmények száma is ma-gasabb, mint az átlagpopulációban. Jamison (1993)szerint a költôk, írók esetében különösen szembetû-nô, ötszörös ez az eltérés a normál populációhoz ké-pest. Ez lenne az írói kreativitás „ára”? Jelen elôadáscélja az öngyilkosság prediktív és protektív faktorai-nak vizsgálata egy ismert öngyilkos írónô, Sylvia Plathesete kapcsán.

Módszer: Az írónô életrajzának, naplóinak, késeiverseinek és prózai mûveinek tartalomelemzése.

Eredmények: Sylvia Plath esetében felfedezhetôka szuicidium legfontosabb prediktív tényezôi: affek-tív zavar, komorbid szorongásos zavar, korábbi ön-gyilkossági kísérlet, valamint a személyiség súlyosérintettsége, mely elsôsorban dependenciában nyil-vánult meg. Ennek egyszerre okai és következményeiélettörténeti eseményei, melyek szintén prediszpo-nálnak az öngyilkosságra. Ezek közül kiemelendôapja korai elvesztése, anyjával való ambivalens vi-szonya és kudarcra ítélt házassága. Vallomásosságaés érzelmi dependenciája egyszerre okozhatta, hogya munkájával járó visszautasítások különös erôvel ha-tottak rá, azokat a személyére vonatkozó elutasítás-ként értelmezhette, és az izolációt, mely az alkotásfontos feltétele, szükségesnek, ugyanakkor fenyege-tônek élte meg. Pszichés állapotának hullámzása azírásra való képességét és aktuális motivációját nagy-ban befolyásolta, ami teljesítménycentrikussága mi-att további stresszforrás lehetett. Reménytelenség-érzését fokozhatta, hogy ô maga igazi kreatív teljesít-ménynek a regényírást tartotta, de a tervezett regé-nyek nem születtek meg, hiszen azok témája rendreô maga volt, önértékelési deficittel. Akár a naplóírásis szerepet játszhatott abban, hogy kreatív energiáiidôlegesen elveszítették sürgetô jellegüket.

Következtetések: Sylvia szenzitív személyisége szá-mára a mûvei fogadtatásától való félelem fokozottstresszt és szorongást okozhatott. Tragikus életese-ményei, pszichés betegsége és önmagával szembenikönyörtelen mércéi olyan feszítô erôt jelentettek,hogy sem az alkotás, sem a nôk esetében legfonto-sabb protektív faktor: a gyermekek visszatartó erejenem érvényesülhetett. Az Angliába költözés és életé-nek utolsó évében végül mégis megszületô vallomá-

sos regénye – az Üvegbúra – sem tudta begyógyítania sokféle sebet, és a fenti tényezôk együttesen az író-nô öngyilkosságát eredményezték.

Hungarica

„kor, kór nélkül” mentális egészség az idôs korban

Documents