Korai Vonaldíszes kultúrák kialakulása5500-5200, 5440-5170

Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája = Közép-Európai Vonaldíszes Kultúra (DVK, TLBK)

Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája (AVK, ALBK)

(Lüning, J.: Frühe Bauern in Mitteleuropa im 6. und 5. Jahrtausend v. Chr.JRGZM 35, 1988 [1991], 27–93.)

Idősebb LBK

Fiatalabb LBK

LBK elterjedése

Abb. 4

Rajnától a Visztuláig

Párizsi-medencétől a Dnyeszterig

Gyors terjedés, OK: mezolit alaplakosság, meglévő kapcsolatrendszerekkel

N. Kalicz: The early phases of the Neolithic in Western Hungary (Transdanubia). Poročilo XXI (1993) 103, előző térkép: 115

Szentgyörgyvölgy-PityerdombA földrajzi helyzet, az éghajlat és a vegetáció a vadász-gyűjtögetők életfeltételeinek felel meg (Pityerdomb közelében mezolit korú erdőirtás nyoma: mogyorópollen arányának megnövekedése)A kőeszközanyag a késő mezolit alaplakosság jelenlétére utalA kerámiaanyag (15000 db) erős Starčevo hatást mutatA telepet alkotó két hosszúház a közép-európai legidősebb vonaldíszes épületek közé sorolhatóLegidősebb Vk telepek – É-D irányba tájolt házak

– LängsgrubeA pityerdombi házak Vk sajátosságokat mutatnakA pityerdombi kerámia azonban erősebben köthető a Starčevo kultúrához(megvastagított edényfekekek, talpgyűrű, miniatűr edények, vörös splip és polírozás, „black topped” leletanyag – Spiraloid B, Protovinča ill. Szatmár II datálás, fekete festés, tárolóedények fülén mélyen vésett vonaldísz: ezek mind Starčevo sajátosságok, nem találhatjuk meg őket VK anyagokban)

A pityerdombi és a hasonló anyagú Brunn-i lelőhely területileg biztosan, de lehet, hogy kronológiailag is különáll az eddig régibb vonaldíszesnek tartott Bíňa (Bény)–Bicske–alsó ausztriai csoporttól.Legrégibb jelzővel illetik a szakirodalomban a pityerdombi típusú lelőhelyeket5450–5360 cal BC kb 4–5 generáció

Kronológai:Fiatal Körös (Protovinča)– korai AVK– Starčevo Spiraloid B–legidősebb DVKEgy közös időszak

Dunántúli neolitizációs modell:Nyugat-Dunántúl és a Balaton-vidék a kontakt zóna (KEB AÖB határa is)+ É-D-i rányú zöldfolyosók — jó lehetőség a keveredésreKörnyezettörténeti adatok:Balaton vízszintje a mezolitikumban alacsonyEz 5500 cal BC körül (korai és középső neolitikum váltása) jelentősen megemelkedett (ma is magasabb a vízszint mint a mezolitikum idején)A mezolit települések a kelenlegi vízszint alatt atlálhatókNeolit lelőhelyek egy kicsit magasabban, az egykori nyílt víz partján, mocsarakban, mocsárszigeteken találhatókVagyis a települészerkezet a mezolitikuméhoz hasonlóKövetleztetés: a közvetlen vízparti lelőhelyek nagyobb részét esetleg a neolit életmódot adaptáló mezolit közösségek laktákMezőgazdaságukra a kertgazdaság, hortikultúra jellemző

Kerámia:A fitala Starčevo kerámia a nyugat-dunántúli és Balaton déli parti lelőhelyeken eltér a dél-dunántúli kerámiától (eredeti kerámia utánzása?)

Bánffy Eszter szerint a klasszikus értelemben vett neolitizációra csak a DVK klasszikus fázisában (Keszthely fázis) került sorEkkor a települések felhúzódnak a löszös teraszokra, dombhátakraA klasszikus fázira eltűnik a sokszínű mezolit kőipar, és kialakul a DVK-ra jellemző egyszerű eszközkészlet (pl.: sarlópenge)

Modell:Nyugat-Dunántúl és Balaton környékén a helyi lakosság és a déli bevándorlók keveredtek és így jött létre a VK-nak az az ága amely aztán elterjedt északon és nyugatonA gyors terjedés egyik alapja a már a mezolitikumban meglevő kereskedelmi kapcsolatok: pl.: Szentgáli radiolarit cseréje esetleg sóra(feltehetően nem a demográfiai növekedés miatt terjedt olyan gyorsan)

Gyors terjedés – korai Linienbandkeramik – egységes kerámiastílus

Klasszikus (Keszhely-fázisú) DVK lelőhelyek elhelyezkedése

Korai DVK lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése

Különböző területeken eltérő módon történhetett a neolitizáció:

Dél-Dunántúl: erősebb déli hatás (Starčevo)Balatoni zóna: erősebb mezolit összetevőJászság: mezolit alaplakosság kimutatása de Domboróczky északabbra tolja a Körös határvonalát, szerinte a Mátra és a Bükk előterében a neolitizáció a Körös csoporthoz köthetőSzerinte csak az AVK későbbi fázisában kimutatható Szilmeg és Tiszadob és Bükk csoportok alaplakossága lehetett a helyi mezolit lakosságKorai AVK és Körös között összekötő kapocs a kultikus leletek (kentaurok-bikakultusz — déli eredet) — rituális tardíciók és kultuszélet erős kapcsolata fontos elemÉK-i Alföldi régió (Szatmár I–II):Környezettörténeti adatok a mezolit lakosságra + kőeszközleletek+ Criş elemek együttes hatása(északalföldi cserekapcsolatok alapja a Mátrai limnokvarcit és a tokaji obszidián)

E. Bánffy: Eastern, Central and Western Hungary – variations of Neolithisation models. Documenta Praehistorica XXXIII (2006) 125-142

Bánffy Eszter ajánlott művei:

– Neolithic contacts: adaptation, exchange of information (an introduction). Anteus 27 (2004) 11-16.

– The 6th millennium BC boundary in Westen Transdanubia and its role in the Central Europen neolithic transition. VAH 15 (2004).

– Eastern, Central and Western Hungary – variation of Neolithisation models. Documenta Praehistorica XXXIII (2006) 125–142.

– The Early neolithic Settlement at Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb. Anteus 28 (2005) 175–216.

– The Late Starčevo and the Earliest Linear Pottery Groups in Western Transdanubia. Documenta Praehistorica XXVII (2000) 173–185.

– Újabb adatok a Nyugat-Dunántúl őskorának kereskedelmi és kulturális útvonalaihoz — Data to the trade and cultural routes of prehistoric Transdanubia. Savaria 24/3 (1998–99) 51-64.

– An interim Report from the western front: reply to the Reviewers’ Comments on the Thesis „Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: The 6th millennium BC bundary in Western Transdanubia and its role in the Central Europen neolithic Transition”. Anteus 28 (2005) 379–385.

– Eine Tirfigur aus der Entstehungsphase der Bandkeramik. Anteus 25 (2002) 205-219.

– Emberkezes edény a vonaldíszes kultúra kialakulásának idejéből. Zalai Múzeum 10 (2001) 45–51.

+ Kerka völgyi mikrorégiós kutatások eredményei

Brunn

P. Stadler : Settlement of the Early Linear Ceramik Culture at Brunn am Gebirge, Wolfholz site. Documenta Praehistorica XXXII (2005) 269–278.Zur Absolutchronologie der Linearbandkeramik aufgrund von 14C-Daten. ArchÖsterreich 6/2 (1995) 4–12.

NYUGAT-SZLOVÁKIA DÉL-DUNÁNTÚL ÉSZAK-DUNÁNTÚL

Starčevo kultúraLánycsók

mezolitikum?

mezolitikumDolna Streda

legkésőbbi Starčevo kultúra

Becsehely I-Bükkaljai dűlő

legidősebb VKSzentgyörgyvölgy-Piyerdomb

legidősebb VKHurbanovo/Ógyalla ??

Nitra/Nyitra ??

idősebb VKMilanovce/Nyitrakiskér

Bíňa/Bény

idősebb VKBicske

Bp-Aranyhegyi út

idősebb VKMedina

kottafejes kerámiaŠtúrovo/Párkány

1-3. településhorizont

kottafejes kerámiaSukoró-Tóra dűlő

Keszthely csoportKustánszeg-Lisztessarok

Keszthely csoport?

Zselizi kultúraBékásmegyer

Zselizi kultúraŠtúrovo/Párkány

4-10. településhorizont

A KÁRPÁT-MEDENCE NYUGATI RÉSZE A KR. E. 6. ÉVEZREDBEN

A táblázat Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik

Kutatástörténet:Nagy E. Gy.: Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának kialakulása. DDMÉ 1995-96 (1998) 53–150.

Quitta összefoglaló munkái, eredetkérdés: legkorábbi vonaldíszes Dél-Morvaország, Alsó-AusztriaLegkorábbi Németországi vonaldíszes: „flomborn stílusú kerámia”Legkorábbi csehországi vonaldíszes: „ačkový típusú kerámia”J. Pavuk délkelet szlovákiai eredetelmélete (lásd később)Diffúzionista elmélet hatására a kialakulási területet a Dunántúlon keresik. Elméleti kapcsolat a Starčevo csoportokkalMakkay: a helyi alaplakosság szerepét hagsúlyozza azonban a VK-t mindenütt fiatalabbnak tartja mint a koraneolit kultúrákat

Szlovákiai VK fejlődés Juraj Pavuk Pavuk elképzelése szerint a VK kerámia közösségei és az életmód DK-Szlovákiában alakult ki (balkáni etnikus és kulturális hatásokra) korábban mint a késői Starčevo periódusInnen húzódott délre és létesített kapcsolatot a késői Starčevo lakossággal4 fejlődési horizont: 1, Nitra; 2, Hurbanovo; 3, Bíňa; 4, MihalovceMindez kerámiakészítésbeli eljárásra, tipológiára és díszítőmotívumok változására alapozva

J. Pavuk:Gliederung der Volutenkeramik in der Slowakei. ŠtZ 9 (1962) 5-20.Neolithisches Gräberfeld in Nitra. SlovArch 20 (1972) 5-105.Ältere Linearkeramik in der Slowakei. SlovArch 28 (1980) 7-90.Problem der Genese der Kultur mit Linearkeramik im Lichte ihrer Bezihungen zur Starčevo-Criş Kultur. In: Promlemes de la neolithisation dans certaines regions de l’Europe.1979 Wroclaw, 163-174.Zur relativen Chronologie der älteren Linearkeramik. JAMÉ 36 (1994) 135-149

Idősebb VK leletei a DunántúlonN. Kalicz: Die älteste Transdanubische (mitteleuropäische) Linienbandkeramik. Aspekte zu

Ursprung, Chronologie und Beziehungen. ActaArchHung 47 (1995) 23–59.

Idősebb VK leletek a DunántúlonN. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns.

Archeolingua. Series Minor 10 (1998)

E. Lennis: Erste Anzeichen der Regionalisierung sowie Nachweise von Fernkontakten in der älteren Linerbandkeramik. Anteus 27 (2004) 47–59.

Budapest-Aranyhegyi útKalicz N.: Die älteste Transdanubische (Mitteleuropäische) Linienbandkeramik. Aspekte zu Ursprung, Chronologie und beziehungen. ActaArchHung 47 (1995) 23–59.Legkorábbi dunántúli VK lelőhelyek összegyűjtése: Bicske, Medina, Fajsz, Baja, Barcs, Budapest-Aranyhegyi útAnnak bizonyítása, hogy a legidősebb Vk lelőhelyeknek a Dunántúlon kell lennie (szemben Quitta nyugati és Pavuk Szlovákiai elképzeléseivel) mivel itt találkozik a déli hagyomány a Vonaldíszes leletegyüttesekkel. Mivel a korai DVK elterjedési területe fedi a Starčevo elterjedési területet, a VK-nak fiatalabbnak kell lennie.Korai VK anyagban tipológiai alapon sok Starčevo vonás van + sok korai Vinča vonás (politurmuster)a korai VK a Vinča kultúrával nagyjából egyidőben jön létre

Újabb kutatás nézőpontja:Ez nem a legrégibb csak a régibb DVK mint Bicskeilletve a szlovákiai lelőhelyekA Dunántúl északi részén hiányzik a legrégibb VK anyagMegvan viszont Alsó-Ausztriában és BurgenlandbanEz az út tűnik a neolitizációs terjedés első útvonalának

Bicske-Galagonyásrégibb vonaldíszes

Makkay J.: A bicskei neolithikus telep és temető. Az István király Múzeum Közleményei. D sorozat No 104. Székesfehérvár 1975.Makkay J.: Excavations at Bicske. The Early Neolithic – The Erarlyest Liner Band Ceramik. Alba Regia XVI (1978) 9-60.Makkay J. - Starnini, E. - Tulok M.: Excavations at Bicske-Gaklagonyás (Part III) - The Notenkopf and Sopot-Bicske cultural Phases. Trieste 1996.

A lelőhely kronológiája

– VK anyag (párhuzama: Bény (Bíňa)

– Kottafejes kerámia

– Sopot II – Bicske fázis

Becsehely

Kalicz N.: Becsehely. Ausgrabungen. MittArchInst 7 (1977) 119–120.Kalicz N.: Funde der ältesten Phase der Linienbandkeramik in Südtransdanubien. MittArchInst 8-9 (1978-79) 13-46.P. Barna, J.: Becsehely – Homokos. Előzetes az M7 gyorsforgalmi út 71. sz. lelőhelyén feltárt neolitikus telep kutatásáról (1999 – 2000) (Becsehely–Homokos. Preliminary Report on the Exploration of the Neolithic Settlement at site 71 of M7 Motorway (1999–2000)). ΜΩΜΟΣ 2 (2004), 33–44.

Mosonszentmiklós-Egyéni Földek

Egry I.: Mosonszentmiklós-Egyéni földek . RégFüz Ser I:18 ()1997Egry I.: Egy 18–19.

újkőkori falu a Dunántúlon. Mosonszentmiklós-Egyéni földek. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Bp. 2003, 104-106.

Rezi Kató: Kajárpéc

Legkorábbi vonaldíszes

Balatonszemes-Kis erdei dűlőK. Oross: Das Neolithische Dorf von Balatonszárszó (Forschungen zwischen 2000-2002)

Anteus 27 (2004) 61-80T. Marton: Material Finds from Balatonszárszó, Neo.lithic Settlement: Connection within and

without the TLPC Territory. Anteus 27 (2004) 81-86.Oross K.: Újkőkori telepkutatások Balatonszárszó, Kis-erdei dűlő lelőhelyen 2000-2003

között.

Településfázisok Balatonszárszón

IDŐSEBB VK

KESZTHELY CSOPORT ÉS ZSELIZ

Az ábra Oross Krisztián és Marton Tibor A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK RÉGÉSZETE című 2007 március 9-én Miskolcon tartott előadásából származik

Balatonszemes-Szemesi berek

DÉLKELETI RÉSZTárolópadló

KÖZPONTI RÉSZLakó- és munkatér

ÉSZAKNYUGATI RÉSZAlvó- és lakótér

A vonaldíszes épületek részei

+ Hosszúgödörrel kísért épületekP.J. R. Moddermann és J. Lüning munkássága és háztipológiája

Tanyaudvar

Aktivitási zónákJ. Lüning: Frühe Bauern in Mitteleuropa

im 6. und 5. Jahrtausend vor Chr.

Szatmár II=AVK IKalicz-Makkay cikkei (1966 AASzeg, 1972 Alba Regia; 1977

Linienbandkeramik): Szatmár csoport: vonaldíszes klasszikus időszakát megelőző, kerámiát ismerő, Körössel szoros kapcsolatot fenntartó de mezolit alapú nép, mely az AVK fejlődés alapjának tekinthető

Korai Szatmár (I)Késői Szatmár (II)Lelőhelyeket lásd az előző előadásbanMéhteleki ásatások: Szatmár I valójában a Criş kultúra részeSzatmár II = Szatmár csoport (immár a korai fázis nélkül) = korai AVKRaczky P.: A korai neolitikumból a Középső neolitikumba való átmenet

kérdései a Közép- és Felső-Tiszavidéken. ArchÉrt 1983, 161–193.Kőtelek-Huszársarok1. gödör Körös; 6. Gödör AVK, 8. gödör Szatmár IIElső statigráfiai megfigyelés a három egység között, eredmény: az itt feltárt

Szatmár II fiatalabb mint a Körös (de a szerző szerint ez nem általánosítható a teljes Körös-Szatmár II viszonyra)

Szatmár II és Protovinča összefoglalás– Szatmár II-ben sok Körös forma és díszítés (tál-, kehely- és fazékformák,

csípett és barbotindísz)

– Erdélyi eredetű motívumok: fekete gyöngyözéses festés + obszidián kőeszközök– bizonyos jellegzetességek (bikónikus edények, tagolt peremű, befelé ívelt oldalú edények, feket, fényezett kerámia) a Vinča A irányba mutatnakEz egy egységes fejlődési tendencia: Dudesti I – Karanovo III – Dimini I – Kakanj-Danilo I– lesimított szélű bekarcolt díszítés, mely az AVK-ra jellemző + AVK edényformák: karéjos peremű tálak, négyszögletesedő edények, lekerekített aljak

Szatmár II = AVK I (középső neolitikum kezdete)Mindez egyidős a Bicske-Becsehely II-Nitra-Hurbanovo-Bina leletekkel

és a Vinča A-val

A cikkben ezután Protovinča összefoglalás olvasható (a problémakör leírását lásd az előző óra anyagában) (egy újabb összefoglalás olvasható Nagy E. Gy. Fent idézett munkájában)

Mai relatív kronológia összefoglalva:Vinca 1 – Protovinča 1-2 (legfiatalabb Körös) –AVK 1 =Szatmár 2

Nagy E, Gy. idézett munkája Szatmár csoport összefoglalása + új leletanyagközlés (Tiszavalk-Négyes, Tiszacsege-homokbánya, Polgár-Kenderföldek, Polgár 1. lh. 610. obj):Telepek: legkorábbi telepek lösztalajon, magasabb szárazabb területen mint a KörösKraszna-Szamos-Tisza háromszögSzarvasmarha-sertés-juh-kecske-kutyaHáromszögletű arcú idolplasztikaTéglatest alakú lapos idolokRészletes kerámiatipológiai elemzés

Legújabb Szatmár lelőhelyek:Mezőköved-MocsolyásFüzesabony-Gubakút NovajidrányTiszaszőlős-Domaházapuszta –(legészakabbi Körös + AVK)

Mindezzel párhuzamosan a Vinča kultúra kialakulása

Kb 5500 körülVinča A 5500–5400

Vinča A1 – nincs egységes nagy AVK tömbVinča A2–A3 csoportokra szakadás időszakaAVK1 nincs a Dél-Alföldön (ott Körös vége,

Protovinča van, Maroslele-Pana)Korai AVK csak Szatmárban a Körös torokig

Mezőkövesd-MocsolyásKalicz N. – Koós J.: Mezőkövesd-Mocsolyás. Újkőkori telep és temetkezések a Kre. VI. évezredből. In.: Utak a múltba. Bp. 1997, 28-33.Eine Siedlung mit ältestneolithischen Hausresten und Gräbern in Nordostungarn. In: Antidoron. Beograd 1997, 125–135.Település a legkorábbi újkőkori sírokkal Északkelet-Magyarországról. HOMÉ XXXIX (2000) 45–76.

Szatmár csoport vagyis az AVK legkorábbi fázisának legnyugatabbi településeNagyméretű lakóházomladékok, három házból álló településrészlet25 temetkezés, kisebb sírcsoportok, mindig a lakóövezetn kívül temetkeztek, edény + spondylusmelléklet, DK-ÉNy-i irányítás, bal oldali fektetésEddig ismert temetkezések: Tiszaluc-sarkad: 9 temetkezés, Füzesabony-Gubakút: 13 temetkezésKerámia: bikónikus formákDurva és finom kerámiánál is pelyvás soványításEgyvonalas, görbe és egyenes vonaú bekarcolásFeket-barnás festés, gyöngyözéses festésFelkent barbotinAlacsony csőtalp, vállas, lapos csontkanalakGazdag kisplasztika: kentaurok, alacsony 4 lábú oltárok, trónustöredékek, idolok

15 cal Bc minta eredményei: 5457–5258, 5210-4999 (átlag: 5400-5250)

A Szatmárból a klasszikus AVK felé eső átmenetbe sorolható a lelőhely anyaga

Szatmár csoporton belül 3 fejlődési fázis különíthető el:1, Kőtelek2, Tiszacsege, Rétközberencs, Tiszavalk3, Mezőkövesd, Füzesabony

Eine Siedlung mit ältestneolithischen Hausresten und Gräbern in Nordostungarn. In: Antidoron. Beograd 1997, 125–135.

Füzesabony-GubakútDomboróczky L.: The excavation at Füzesabony-Gubakút. Preliminary Report. In: Kertész R. – Makkay J.: From the Mesolithic to the Neolithic. Proceedings of the International Archeological Conference held at the Damjanich Museum in Szolnok, September 22-27, 1996. Archeolingua 11, Bp. 2001 193-214-Domboróczky L.: Füzesabony-Gubakút. Újkőkori falu a Kre. VI. évezredből. In: Raczky P. – Kovács T. – Ander A.: Utak a múltba. AzM3-as autópálya régészeti leletmentései. Bp. 19-27., 162-164.Domboróczky L.: A Füzesabony-Gubakúti településtörténeti modell. Új eredmények a Tisza-vidéki középső neolitikum településtörténeti kutatása terén.Domboróczky L.: Radiocarbon data from neolithic Archeological Sites in Heves County (Nort-Eastern Hungary) Agria XXXIX (2003) 5–76 CD melléklettelDomboróczky L.: A háromszögletű AVK fejek szimbolikája. Agria XLI (2005) 5-44.

3 házépítési fázis:

5600-53005440-52005270-5200

Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2. 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry)Szatmár csoport kutatástörténetének összefoglalásaJelenleg a legészakibb Körös lelőhelypublikációErős Körös dominancia feltételezése a Felső Tisza vidék neolitizációjábanHelyi elemek részvételének visszaszorítása

Csengeri P.: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről) HOMÉ XLII (2003) 67.Košice-Červený rak az eddig közölt legészakabbi Szatmár II utána Novajidrány következikKorai AVK + Bükki — két eltérő időhorizontElpusztult házak hosszúgödrei (ÉNy-DK), benne paticsomladékkal, 15 idoltöredék, kentaur is

Csengeri P.: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának településea Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről).HOMÉ 42, 2003, 67.2002., leletmentésKošice-Červený rak az addig közölt legészakabbi, hasonló korú lh.Legkorábbi AVK + bükki kultúra — két eltérő időhorizontElpusztult házak hosszúgödrei (ÉNy-DK)Egyikben paticsomladék, 15 idoltöredék, 1 kentaur

Novajidrány-elkerülő út

(Csengeri 2003)

(Fotók: Kulcsár Géza, HOM)

Novajidrány-elkerülő út

(Csengeri 2003)

Tiszaluc-SarkadAVK 1– 3 telep

9 temetkezés, ÉK-DNy, DK-ÉnyKerámiamelléklet, kőeszközök, gyöngyök és nyakláncok

H. Oravecz: Neolithic Burials at Tiszalúc-Sarkad. Data to the Burial Practices of the ALP Culture. FolArch XLV (1996) 51–61.

Kovács K.: Tiszaszőlős-Aszópart. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának korai telepe (Előzetes Jelentés). Tisicum 12, 2001, 79-89.Kovács K.: A tiszaszőlős-aszóparti középső neolitikus település legkorábbi időszakának vizsgálata a kronológiai és a kulturális kapcsolatok tükrében. ŐL 8-9, 2007, 19-38.

1987., Tárnoki J., Cseh J. leletmentés – 3 objektumkerámiatípusok részletes leírása, időszak kutatástörténete

Előzetes jelentésben AVK 1 legkésőbbi időszakába keltezi,Tiszavalk-Négyessel párhuzamosítjaRészletes közlésben már AVK 1 középső fázisába sorolja(Ok: klasszikus AVK motívumok feltűnése, archaikus formák(pl. kehely) hiánya)

Jelenleg 22 magyarországi lelőhelyK-szlovákiai hasonló korú lelőhelyek:Slavkovce/Szalók, Zbudza/Izbugya, Moravany/Morva-> szlovák kutatás szerint proto-Kopčany-fázisRomániai Érmelléken, Nagykárolyi-síkságon,Szamos-Kraszna mentén: Pişcolţ/Piskolt, I. fázispl. Pişkolţ-Lutăire Kovács K.: 1 kulturális egység = AVK legkorábbi fázisa

Tiszaszőlős-Aszópart

AVK 1 háromszögletű fejű idolok:

Ebes-Agyagbánya,Tiszabezdéd-Servápa,

Tiszavalk-Négyes,Füzesabony-Gubakút,

Mezőkövesd-Mocsolyás, Tiszaszőlős-Aszópart, Novajidrány-elkerülő út

(Kovács 2007)

Tiszaszőlős-Aszópart

Finomkerámia:- tagolt peremű, befelé ívelt oldalú (összeszűkülő testű) tál (Tiszaszőlős, Tiszavalk –

gyakori; Kőtelek, Tiszalúc – csak néhány darab) – négyszögletes testtel is (alváltozat) Körös-Starčevo-ból hiányzik

- csonkakúpos tál – egyenes v. enyhén ívelt oldallal- hengeres nyakú, nyomott gömbtestű edény – Körösben nincs, Criş-ben igen

ha díszítik, főként festéssel- enyhén behúzott peremű, fordított csonkakúpos tálak- csőtalpas tálak – alacsonyabb és magasabb csőtalppal is (kónikus, hengeres, ívelt

oldalú, 1 négyszögletes, 2 áttört)tálrész: fordított csonkakúp alakú ált., 1 behúzott pereműkarcolt és festett darabok is

- csészék, pohár jellegű edények, szűrőedény, 3 miniatűr edény

Edényaljak lekerekítettek, laposak (a Körösre jellemző profilált aljak alig)Festés mintái: ívelt v. zeg-zug alakú szalag, rácsozott, gyöngyözésesKarcolás mintái: leginkább egyszerű egyenes és ívelt vonalak, de zeg-zug vonal is

Durva kerámia:- fordított csonkakúp alakú, tagolt peremű tál- kihajló peremű, befelé ívelt oldalú (összeszűkülő testű) fazék- széles szájú, többször tagolt peremű fazék, - gömbös testű fazék

Díszítés: körömcsípés, ujjbenyomkodás, Schlickwurf

Tiszaszőlős-Aszópart

(Kovács 2007)

Tiszaszőlős-Domaháza-pusztaFeltárás: Domboróczki László, 2003Körös lh. a KEBAÖB-től É-raLegkorábbi AVK anyag isFelveti, hogy Szatmár-csoport elnevezést a valóban Körös->AVK átmeneti leletegyüttesekre kellene alkalmazni -> Körös/AVK elemek arányából megállapítható lenne átmenet mértékeDomboróczki L.: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2., 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry

Polgár-Ferenczi-hát, Polgár-Király-ér-partLegkorábbi AVK teleprészletek isNagy E. Gy.: Adatok az AVK kultúrájának településtörténeti képéhez a Felső-Tisza-vidéken. PhD tézisek, Bp. 2005.

Bükkábrány-BányaSelján Éva és Veres János folyamatban lévő ásatása, HOM, 2007-2008 – AVK 1 telep

Hejőpapi-Heves megyei hulladéklerakóVeres János folyamatban lévő ásatása, HOM, 2008 – AVK 1 teleprészlet