koronavírus · 2020. 3. 27. · pcyanmagentayellowblack e1oldal tz koronavírus m a g a z i n tíz...

PetzCyanMagentaYellowBlack 1 oldal

Koronavírus

magazin

tíz pontban

A Petz Aladár Megyei Oktató kórház havilapja • I. Évfolyam, 3. szám • 2020. március 27.

Interjú

8-10. oldal

18-19. oldal

10-11. oldal

Nővérszálló

4-6. oldal

Kampány

CyanMagentaYellowBlack 2 oldal

2 | HIRDETÉS

Ő tényleg a vesébe látattól fogva, hogy anephrológiai profilkialakult a győri bel-gyógyászaton, a ve-

sebeteg-ellátás évekig jófor-mán egy orvoshoz volt köthető,akihez felsorakoztak újabbak.Dr. Ferenczi Sándor nyugállo-mányba vonult, utóda dr. Ónodizsolt. a volt osztályvezető el-mesélte, miért jelentett hatal-mas élményt ez a terület.

Az a másik világ islehet valóságosaz autizmus Világ-napját április 2-ántartják, erre az alka-

lomra egy győri zenész – VárayLászló - írt autitkok címmel dalt,benne olyan mondatokkal, mint„Szavak helyett néha jobb a kép.Inkább igazi legyen minden ésne szép”. a dal premierje előtt,a világnap kapcsán dr. CsehiSzilviával, a kórház gyermek- ésifjúság pszichiáter szakorvosá-val beszélgettünk azokról, akik-nek „néha jobb a kép”.

Harc az életértKis kitérővel szintevégig az intenzív osz-tályon dolgozott bor-sosné Herczeg Juli-

anna, akit a Magyar Egészség-ügyi Szakdolgozói Kamara me-gyei szervezete az Ápolók nap-ján „Hivatásunk Kiválósága”díjjal tüntetett ki.

Ha a gyanú fertőzés,irány az infekto-lógia!Havonta átlagban 29-30 beteg fordul meg a

kórház infektológiai osztályán,azok, akiknél fertőző betegséggyanúja felmerül. Influenza-szezon idején gyakori a légútimegbetegedés, s lázzal járó lég-úti, hurutos betegek is érkez-nek az infektológiára.


TARTAlOM | 3

ImpresszumPetz Aladár Megyei Oktató Kórház havonta megjelenő ingyenes magazinjag Felelős kiadó: petz aladár Megyei oktató �órház g Design: press&pRCommunication g Felelős szerkesztő: press&pR Communication, tel.: +36-30-217-54-09 g E-mail: [email protected], [email protected] g Hirdetés:takács adél, telefon: +36-30-600-95-30, e-mail: [email protected].

Főhajtás

Az élet – mint oly sokszor – megint felülírta az elképzeltterveket. Eredetileg a műhibaperekről szóló kerekasztal-beszélgetés kapcsán szerettem volna megosztani Önökkelpár gondolatot, de amikor ezeket a sorokat írom, éppenkihirdetésre kerül a veszélyhelyzet… Nem gondolom, hogybármi más jobban érdekelné most az olvasókat, mint a koronavírus következményei. Rengeteg barátom,ismerősöm hív fel, állít meg az utcán: tőlem, mint orvostólvárva a választ, hogy mi lesz? Mindenkit érint a kérdés, ésmindenki másképp reagálja le a helyzetet: ki pánikba esvefélti az életét, ki a szeretteiért aggódik, ki a gazdaságihelyzet és a hitelek miatt szorong, ki az érettségi és a felvételi vizsgák káosza miatt rémül meg… Azt, hogy milesz egy hónap múlva, vagy akár csak az újságmegjelenésének az idején, még senki nem tudja.Ki tudta volna megjósolni 1914-ben, hogy a szarajevóimerényletnek milyen következményei lesznek azelkövetkező négy esztendőben? De mi magunk isemlékezhetünk még a 80-as évek pánikjára, amikor az AIDS terjedése miatt az emberiség kipusztulásátvizionálták. És bár azóta közel 3 millió ember halt meg a HIV-fertőzés következtében, a pánik elült. Úgy isfogalmazhatnánk: megtanultunk vele együtt élni. És félni.Tény, hogy mindezekhez képest a koronavírus járványlefolyása sokkal könnyebben prognosztizálható. De mivelbárkit érinthet, valamilyen szinten mindenki átgondolja aközeljövőt. És legalább önmagának őszintén bevallja, hogymitől, és mennyire fél. Ezért engedjék meg, hogy ebben a glosszában én is teljesen őszinte legyek. Amennyire lehet, az emberek többsége megpróbáljaelkerülni a fertőzésnek még az esélyét is, és eszébe semjut olyan helyre menni, ahol a koronavírus előfordulhat.Egyetlen társadalmi réteg képez kivételt ez alól: azegészségügyi dolgozók. Nekünk naponta kell betegeket,gyanús eseteket, vagy akár fertőzötteket ellátnunk. Ésmivel vészhelyzet van, bármelyikünk kötelezhető erre a feladatra, ezekben a hetekben még szabadságra semmehetünk.Őszinte sorokat ígértem. Amikor belegondoltam, hogyelsőéves orvostanhallgató lányom is behívható ápolásifeladatokra, vagy amikor nekem kellett kijelölnöm azokat a fiatal, lehetőleg gyermektelen sebész kollégákat ésápolónőket az osztályomról, akik majd a „vörös zónában”, a frontvonalban fogják ellátni a fertőzött betegeket,megremegett a kezem. Egy pillanatra elgondolkoztam,hogy valóban jól döntöttünk, amikor ezt a hivatástválasztottuk 18 éves korunkban? Most arra kérem Önt, kedves Olvasó, hogy ennél a sornál tegye őszintén a szívére a kezét, és válaszoljonönmagának: vállalná a fertőzöttbetegek kezelését, ápolását,akár csak egy napra is?Kockáztatná a saját, vagy akár a családja egészségét? Ha igen,akkor örömmel várjuk önkéntessegítőként... De ha nem, akkorkérem, hogy ebben a percben egy jelképes, elismerőfőbiccentéssel adózzon azegészségügyben dolgozókáldozata előtt.

Prof. Oláh Attilaorvos igaztató

Tartalom

Koronavírustíz pontban

4-6. oldal

Pro Urbe díjaskardiológus

7. oldal

Interjú az ápolásiigazgatóval

8-10. oldal

Egy nap az ideiglenesnővérszállón

10-11. oldal

12�

15.

16.

26.


4 | A HónAP HíRE

az első beteGeKg 1-2. beteg: Március 4.Orbán Viktor bejelentette,hogy két, itt tanuló iránidiáknál kimutatták a fer-tőzést.g 3: Március 5. Egy Milánó-ban dolgozó debreceni fér-finál mutatták ki a korona-vírust. A brit állampolgár-ságú férfi február 28-án ér-kezett Debrecenbe, akkormég nem volt lázas, későbbbelázasodott.g 4: Március 5. A negyedikfertőzött az egyik iráni diákbarátnője.g 5: Március 7. Az ötödikmagyar beteg egy 70 évesmagyar, súlyosan betegférfi. Elképzelhető, hogy akülföldön élő fia fertőztemeg, aki Franciaországbanis járt, Olaszországan vi-szont állítása szerint nem.g 6,7: Március 8. Két újabbfertőzött: a 6. egy 22 évesiráni férfi, a SE hallgatója,aki az iráni gyógyszerész-hallgatóval egy születés-napi partin vett részt febru-ár 28-án. A 7. beteg a Milá-nóban megfertőződött,Debrecenben élő brit férfi-nak az 59 éves magyar fe-lesége.g 8,9: Március 9. A SzentLászló Kórházban járvány-ügyi zárlat alatt álló irániSE-hallgatónál és egy ma-gyar nőnél – az idős ma-gyar férfi beteg 74 éves fe-leségénél – diagnosztizál-tak új koronavírus-fer-tőzést.g 10, 11, 12: Március 10. 3új fertőzött, mindhármanmár karanténban lévő irániegyetemisták.g 13: Március 11. A Debre-cenben élő brit férfi egykontaktjánál, egy magyarnőnél mutatták ki az új ko-ronavírus-fertőzést. g 14,15,16: Március 12. Egyiráni és két magyar állam-polgárnál mutatták ki az újkoronavírus-fertőzéstg 17, 18, 19: Március 13.Három magyar férfinél mu-tatták ki az új koronavírus-fertőzést: egy 67 éves ma-gyar férfinél, aki munká-jából adódóan sok külföld-ivel találkozik, egy 41 évesmagyar férfinél, aki Hol-landiában és Angliában járta közelmúltban, és egy 27éves magyar férfinél, akiegyütt volt a szintén Izrael-ben járt egyik magyar be-teggel.

Koronavírus

Március másodikfelének végén, ajárvány azon sza-kaszában va-gyunk, amikor

már csoportos megbetegedé-sekről beszélünk, s a szakem-berek néhány napra jósolják atömeges fázisba érkezést. Dr.tamás László János főigazga-tó főorvossal és dr. KnauszMártával, a bakteriológiai laborvezetőjével tíz pontban foglal-juk össze a legfontosabb, ránkvonatkozó tudnivalókat.

a betegség. Ilyen mére-tű és intenzitású járványemberemlékezet ótanem volt. Hasonló

módon terjed ugyan, mint azinfluenza vírus, de alapvető kü-lönbség, hogy az influenza a le-gyengített immunrendszernéltüdőgyulladást is okozhat, a ko-ronavírus viszont primer tá-madja a tüdőt. az eddigi sta-tisztikák alapján kijelenthető,hogy a betegek többsége eny-hébb tünetekkel megússza avírusfertőzést, de átlagosan hatszázalékuk gépi lélegeztetés-re szorul majd. Ez az adat a ké-sőbbiekben lesz fontos, hama-rosan odaérünk. Előtte még azelmúlt napok legtöbbször em-lített szlogenjéről, ami így szól:

„Maradj otthon!” Csak ígylehet(ne) lassítani a betegsé-gek kialakulását - a világjár-ványt megállítani már nemlehet -; de azt tapasztalják szin-te mindenhol, Magyarorszá-gon is, hogy a világ nem állmeg, az emberek nem marad-

nak otthon. a Petz-kórház. Szeren-cse, annak talán min-denképp nevezhető,

hogy a világjárvány nem Euró-pából, hanem Kínából indult (apetz magazin februári számá-ban is foglalkoztunk a témával),így valamelyest fel lehetett ké-szülni rá, s tanulni a tapaszta-latokból. Kevesen tudják, hogya győri petz aladár Megyei ok-tató Kórházban már február 26-án megtartotta alakuló ülésétaz a két bizottság – az egyik amenedzsment, a másik szak-mai válságstáb volt -, amelynekfeladata a járványra való felké-szülés. Ez a két bizottság mos-tanra egyesült, operatív törzs-zsé alakult. a törzs az elmúltidőszakban volt, hogy naponta

kétszer is értekezett. Gyanús esetek. a mö-göttünk hagyott hetek-ben számos koronaví-

rus-gyanús esetet vizsgált ki,s küldött mintát budapestre a

győri kórház. az első mintakül-dés március 12-én történt meg,azóta azt számos követte, s vál-toztak azok a feltételek is, ame-lyek a „gyanús” kategóriáhozkellenek. Korábban külföldi tar-tózkodás vagy külföldi kontaktis szükséges volt, most márezek nélkül is felvetődhet a ko-ronavírusra vonatkozó gyanú.

Konkrét intézkedések.a látogatás szigorítása,illetve később a tilalmaelsősorban a betegeket,

illetve a hozzátartozókat érin-tette. Ezzel egy időben házonbelül is átszervezések kezdőd-tek. Már a tömeges megbete-gedési hullám előtt nagy köny-nyebbséget jelentett, hogy csaka sürgős esetekre korlátoztákaz ellátást; a halasztható mű-tétek és kezelések eltolásával35-40 százalékkal csökkent abeteglétszám. tipikus példa aszemészet vagy az orthopedia,ahol a tervezett műtétek számaa napi munka során meghatá-rozó. Most ezeken az osztályo-kon valóban alig van beteg. Jóeséllyel szükség lesz azokra azágyakra, kórtermekre, ame-lyek üressé váltak. a kórhá-zon belül a központi „koronás”tömb a C2-es épület lesz, ahola fertőző osztály most is műkö-

1.

2.

3.

4.

A dolgozók felkészítéseés oktatása is elkezdődött

március hónap során.Képünkön dr. Knausz

Márta, a bakteriológiailabor vezetője.

dik (lásd 26-27. oldal.) Itt márkorábban kiürítették a földszin-ten működő ambuláns része-ket – ez most a járványügyi am-bulancia otthona. Ebben aszárnyban működik még a pszi-chiátria, amelynek két emeletétnéhány hete a felújítás miatt ki-ürítették (erről is a petz maga-zin februári számában írtunk),a munkák most állnak, nemlehet ott dolgozni. Várhatóan apszichiátria maradék egy eme-lete, amely még beteget fogada negyediken, szintén költözik.a járványügyi terv több más osz-tályt is érint: a pulmonológiát, abelgyógyászati osztályokat, azonkológiát, a bőrgyógyászatot– a betegszám alapján alakít-hatják át majd ezeket is korona-vírusos részlegekké. Összessé-gében és végső soron mintegy800 ágyról beszélhetünk.

lélegeztető gépek.ahogy írtuk is, a bete-geknek átlagosan 6 szá-zaléka szorul gépi léle-

geztetésre. Ha a nyolcszázággyal számolunk, akkor ezcsaknem ötvenet jelent (átla-gosan), a kórháznak jelen-leg 32 lélegeztető gépe van.Ugyanakkor Csornáról hármatmár felajánlottak a győri kór-háznak, öt új eszközt már meg-rendelt az intézmény, s a térséglegnagyobb vállalata, az audiis három gép beszerzését ígér-te. Közelít tehát ez ahhoz aszámhoz, amelyet a matemati-ka kiad, de természetesen ittegyedi esetekről lesz szó, ígyahhoz is kell igazodni.

védőfelszerelések.Szintén alapvető kérdés- hallani is a kórház fo-lyosóin -, hogy van (lesz-

e) megfelelő számú maszk, vé-dőruha, kesztyű azok számára,akik a koronavírusos betegekkeltalálkoznak? Lesz - ígéri a kór-házi vezetés, azt is hangsúlyoz-va ugyanakkor, hogy a kérdésutolsó három szava nagyon fon-tos. tehát a speciális felszerelé-sekből azoknak kell, hogy jus-son, akik az úgynevezett vöröszónában dolgoznak majd, illetvekapcsolatba kerülnek a bete-gekkel. Mindenkinek bizonyo-san nem jut, aki a kórházban,de a vírustól elkülönített osztá-

lyon dolgozik. Győr kínai test-vérvárosa Wuhan: innen 100ezer speciális maszkot ígértek,s továbbiak beszerzését indí-totta meg a kórház. a védőfel-szerelések használatára kiké-pezik a dolgozókat.

akik gyógyítanak. Kezd-hettük volna ezzel is,hisz rengeteg múlikmajd azokon a kollé-

gákon, akik az elkövetkezőhetekben a „frontvonal-ban” dolgoznak. a beteg-ség által érintett osztá-lyok: pulmonológia, infek-tológia, bakteriológia mun-katársai alapból érin-tettek voltak,de plusz

ügyele-ti sort állított fela kórház előbb abelgyógyászok-ból, illetve haszükséges, amanuális te-rületek leen-dő (sebész)szakorvosai-ból is. a be-osztást májuselsejéig márelvégezték .Minden orvosmunkáját kétápoló és egyadminisztrátorsegíti. tény: azegyébként is ké-sélen táncolóhelyzetben, ápo-lói létszámmal eztegyáltalán nemkönnyű teljesíteni.azt is kimondhat-


A HónAP HíRE | 5

g 20-25: Március 14., dél-előtt. Hat új fertőzött. Akoronavirus.gov.hu nemközölt róluk részleteket,csak annyit tudni, hogy azösszes fertőzött közül 9iráni, 1 brit, és 15 magyarállampolgár.g 25-30: Március 14., dél-után. Öt új fertőzött. Min-denki magyar, vannak köz-tük olyanok, akik a közel-múltban Olaszországbanjártak. Van olyan is, aki va-lószínűleg az Ausztriábanjárt családtagjától fertő-ződött, és olyan is, akit akontaktkutatás során ko-rábban már azonosítottak. g 31, 32: Március 15. Két újfertőzött. Semmit nemárulnak el róluk azonkívül, hogy magyarok.g Első elhunyt: Március15. Életét vesztette egy 75éves férfi, akit koronaví-rus-fertőzés gyanújávalés tüdőgyulladással szál-lítottak a Dél-Pesti Cent-

rumkórházbag 33-39: Március 16. A

fertőzést magyarok-nál mutatták ki. Nemárulnak el rólukrészleteket.g 39-50: Március17. 11 új beteg,összesen 9 iráni,1 brit, 1 kazah és39 magyar állam-polgár fertőzött.g 51-58: Március18. Nyolc fővel nőtt

az igazolt fertőzöt-tek száma, most már

58-an vannak. g 59-73: Március 19.

73-ra melkedett a regiszt-rált koronavírus-fertőzöt-tek száma. 15 új fertőző-dést regisztráltak. Össze-sen 2322 mintavétel tör-tént. Eddig 2-en gyógyul-tak meg a fertőzésből. g74-85: Március 20. Újabbmagyar állampolgároknálés egy iráninál mutattákki az új koronavírus-fertő-zést, ezzel 85-re nőtt a ha-zánkban beazonosítottfertőzöttek száma.g 86-103: Március 21. 18új, szombaton jelentettesettel már 103-ra nőtt ahazánkban beazonosítottfertőzöttek száma.

Lapzártánkor meghalad-ta a 130-at az igazolt fer-tőzések száma. Hat el-hunyt beteg mellett 16-anmeggyógyultak. 115-envoltak március 22-én ka-ranténban.

tíz Pontban

5.

6.

7.

juk: nagyon nehéz, főképp úgy,hogy hosszú heteken át tartójárványra lehet számítani,prognosztizálhatóan sokbeteggel. »

lők valamelyikének majd min-denhol otthon kell marad-

nia; ha megteheti. Dézsidoktor a diagnosztikát

segítő pCR eszközmellett a Széchenyi -egyetemmel közösegyüttműködést issegítette, illetve 75ezer maszk be-szerzésénél bá-báskodott. S fon-

tos szerepe voltannak a zöld számnak

az elindításában is,amely civilek hívását fo-gadja: a 06/80 1800-99-

es számon a kórház nyugállo-mányú orvosai adnak tájékoz-tatást azoknak, akik nem tud-ják, tüneteikkel orvoshoz for-duljanak-e, illetve a kórház-ban vagy a megfigyelő központ-ban kérjen segítséget. többcivil is felajánlotta segítségét,volt, aki 10 millió forint érték-ben (Szekeres István, a győriMIb Invest Group tulajdonosa,s az ő családja), mások étellel,ásványvízzel segítenének azok-nak, akikre nagyon nehézhetek várnak, s akiknek adottesetben majd az életünket kö-szönhetjük. g


6 | A HónAP HíRE

megfigyelő központ.a várható betegszám, sa kórház tehermentesí-tése indokolta a petz-

Széchenyi Megfigyelő Központfelállítását, amely a gyakorlat-ban a Széchenyi István Egye-tem kollégiumát jelenti. a szo-bákban elvben négyezer egye-temi hallgató lakhat, most –hisz ezek a szobák karantén-ként funkcionálnak majd – ezer-ötszáz emberrel számolnak.Ide azokat az embereket várják,akiknél a fertőzés gyanúja fel-merült, nincsenek még 65 éve-sek, s olyan betegségekbensem szenvednek, amelyek abetegség lefolyását bizonyosansúlyosbítanák. Ők kórházi el-látást nem igényelnek, ugyan-akkor jó eséllyel megfertőznékcsaládtagjaikat, otthoni lakó-társaikat, így egy időre karan-ténba kényszerülnek – de nemházi karanténba. Hogy nekikmit kell tenniük, keretes írá-sunkba láthatják. a megfigye-lő központban egy orvos mindigszolgálatot teljesít, illetve kétápoló, egy adminisztrátor ésegy műtőssegéd, aki a fertőtle-nítésért felel majd. továbbá egyrendőrt és egy katonát kiren-delnek a helyszínre.

tesztelni! Egyre nyil-vánvalóbb, hogy a víruslassításának majd meg-állításának a kulcsa ez.

Jelenleg (tehát lapzártánkkor,február 20-a környékén) mégbudapestre kell küldeni a levettmintákat, ez kezdetben 2-3-at,mostanra már napi átlag hu-szat jelent. Ez az oka annakis, hogy 4-5 nappal későbbérkezik meg az eredmény,addig pedig a pácienseknek akórházban kell tartózkodniuk.Most már kimondható, hogy ér-kezik olyan diagnosztikai esz-

köz a győri kórházba, amellyelezek a tesztek helyben elvégez-hetők lesznek, s így az átfutásiidő is lényegesen lerövidül. Egyvizsgálat viszonylag gyorsan, ötórán belül eredményt adhat, deehhez nemcsak a tesztcsík, aspatula szükséges, hanem azember és a gép is, amely a le-vett kenetet elemzi. Ha megér-kezik a pCR készülék, a bakte-riológiai szakemberek úgy szá-molnak, naponta 280 vizsgálatvégezhető el Győrben.

az összefogás. Végül,de egyáltalán nemutolsósorban kell be-szélni arról az össze-

fogásról, amelynek köszönhe-tően lélegeztető gépek, masz-kok, s az előbb említett pCRgép is a kórházba kerülhet.Győr polgármestere, prof. DézsiCsaba andrás a kórház kardi-ológusa, s első szóra segítőkezet nyújtott. Segített abban,,hogy kórházi dolgozók gyere-keinek az óvodai, iskolai ellátá-sa biztosított le-gyen – tudotttény, hogyminden okta-tási intéz-ményt bezár-tak, így a szü-

Petz-széchenyI meGFIGyelő KözPontAmennyiben nem tudja megoldani az otthoni karantént,Győr városa és a kórház által biztosított megfigyelő köz-pontban elhelyezést vehet igénybe egészségügyi felügye-lettel, külön fürdőszobás szobákkal és hűtővel. Helye: Győr, Széchenyi István Egyetem, Hegedűs GyulaKollégium épületei (Győr, Egyetem tér 1.) Megközelítésea K2-es épület felöl lehetséges.Az igénybevétel tudnivalói: Lehetőség szerint autóval vagy gyalog, orr-szájmaszkbanérkezzen! Semmilyen esetben NE használjon tömegközle-kedési eszközt! Az egyetem parkolójában hagyhatja gép-járművét.A központban tartózkodáshoz szükségesek, melyeket kér-jük hozzon magával:• rendszeresen szedett gyógyszerek, vitaminok,• több napi hideg élelmiszer, • tisztálkodási eszközök: tusfürdő, sampon, dezodor, fog-kefe, fogkrém, fésű, WC papír, zsebkendő, papírtörlő/szal-véta, betét, tampon, törölköző, kéztörlő stb, • váltóruha 5-6 napra, fehérneműből 14 napra elegendő(mosási lehetőség nincs!),• mobiltelefon és töltő, szemüveg,• egyéni szabadidő eltöltéséhez legszükségesebb eszkö-zök, tárgyak (pl: könyv, tablet, laptop)

A bent tartózkodás alatt a személyes tárgyak és szennyeshazaküldésére nincs lehetőség!

Felhívjuk a szállót igénybe vevők figyelmét, hogy a rend-szabályok be nem tartása hatósági eljárást von maga után(pénzbírság, szabadságvesztés)!A szoba eredeti állapotának megőrzéséért az elhelyezés-re kerülő személy vállal anyagi felelősséget!

A központban szigorú házirend érvényes, a szálló elhagyá-sa CSAK orvosi engedéllyel lehetséges!

8.

9.

10.

Prof. Dézsi Csaba András

Folyamatos a takarítás és a fertőtlenítés a kórház területén.

»


AkTuálIS | 7

Majd mindig moso-lyog Sayour amer,akkor is, amikorfelidézi a koráb-ban kapott, ajkai

pro Urbe-díját – ezek szerintkét város is hálás lehet a győrikardiológusnak. „az oklevele-ket egymás mellé teszem”, szö-gezi le, mint ahogy azt is, hogyGyőr esetében egyszerre érziotthon magát a petz-kórház-

ban, illetve a városban. többmint harminc éve, ösztöndíjjalérkezett Magyarországra, s ittotthonra talált. ahogy egy ko-rábbi interjújában fogalmazott,„abban különbözöm az itt élőemberektől, hogy ők magyar-nak születtek, én pedig válasz-tottam azt, hogy magyarrá leszek.”

Érkezésekor hiába beszéltanyanyelvi szinten franciául, ez

Pro urbe díjas KardIolóGus

Dr. Sayour Amer, a kórház kardiológus főorvosa Pro Urbe-díjat vehetett át a március 15-i díszközgyűlésen. A díjra aza kollégája terjesztette fel, akivel évek óta együtt dolgoznakaz osztályon, illetve a szívcentrumban, s most jelesül ő Győrpolgármestere.

édeskevés volt. Megtanult ma-gyarul, a budapesti Semmel-weis egyetem általános orvosikarának hallgatója lett. többszakvizsgája van már, s bizto-san többen tudják, de nem min-denki: különös oka volt annak,hogy mindenáron kardiológusakart lenni. az édesapja ugyan-is szívinfarktust kapott. amerSayour hivatást és saját csalá-dot talált (felesége Rim, két fiaalex ali és Viktor nabil) Ma-gyarországon, az otthoniak – akilenc testvér – viszont Liba-nonban maradtak. „Úgy jöttemMagyarországra, hogy elvég-zem az egyetemet, esetleg mégszakvizsgát teszek, de utánahazamegyek. a családom is eztvárta. De annyira tetszettnekem az itteni emberek men-talitása, a közeg, hogy inkább ittmaradtunk. tudom, hogy ezzela többieknek fájdalmat okoz-tam, de később elfogadták adöntésemet.”

Egy ilyen kitüntetés kapcsánaz ember nyilván végiggondol-ja, hogy mit tett Győrért, illet-ve a győri emberekért, s ezt akettőt egyáltalán külön lehet-eválasztani? Dr. Sayour amerválasza erre az, hogy „a kór-házban az emberekért – győri-ekért, magyarokért – végzem adolgomat. S bár tulajdonkép-pen a kórházért teszem, amitteszek, de ezáltal a győriekért”.azt is hozzáteszi, hogy „sok

kórházban megfordultam, dea legszínvonalasabb betegel-látás ebben az intézménybenfolyik. Szakmai, s ami legalábbennyire fontos: emberi szem-pontból is a legjobb, amivel ta-lálkoztam. Itt nem a kiadástnézi a menedzsment, hanemazt, hogy jól lássuk el a bete-get. Ez nekem nagyon fontos.”

amer doktort szeretik a be-tegek, ráadásul vele mindigtörténik valami. Két éve ebé-delni érkezett az egyik győriétterembe, amikor az ott dol-gozó vízvezeték-szerelőt meg-rázta az áram. Ő élesztette újraa férfit, aki néhány nappal ké-sőbb egészségesen távozha-tott a kórházból. tavaly a Szent-Györgyi orvosi Díj (betegek ál-tali) szavazásán a térségben ővégzett a legelőkelőbb helyen:hatodik lett. büszke ezekre azelismerésekre, mint ahogy arrais, hogy a fiainak is példát mu-tatott, hisz ugyanezt a szakte-rületet választották. „Ők talánnálam is többre viszik”- mond-ja, de abban a tudatban beszélerről, hogy jól sejti: alex ali ésViktor nabil éppúgy büszke apro Urbe díjas édesapjukra. g

Dr. Sayour Amer: „A kórházban az emberekért – győriekért,magyarokért – végzem a dolgomat. S bár tulajdonképpen akórházért teszem, amit teszek, de ezáltal a győriekért”.

ranGos államI KItüntetéseKA miniszterelnök javaslatára, dr. ÁderJános köztársasági elnök úr, nemzetiünnepünk, március 15-e alkalmából agyőri Petz Aladár Megyei OktatóKórház fejlesztése és kiegyensúlyozottműködtetése érdekében végzettsikeres intézményvezetői munkájaelismeréseként dr. Tamás LászlóJános, a győri Petz Aladár MegyeiOktató Kórház főigazgató főorvosarészére a MAGYAR ÉRDEMRENDtisztikeresztje polgári tagozata kitün-tetést adományozta.

A fogantatási nehézséggel küzdő nőkérdekében végzett magas színvonalú,példaértékű gyógyítómunkája elismeré-seként dr. Nagy Sándor szülész-nőgyó-gyász szakorvos, klinikai genetikus, agyőri Petz Aladár Megyei Oktató KórházSzülészeti és Nőgyógyászati Osztályánakosztályvezető főorvosa, a SzéchenyiIstván Egyetem Egészség- és Sporttudo-mányi Karának dékánja és tanszékvezetőegyetemi docense részére a MAGYARÉRDEMREND lovagkeresztje polgáritagozata kitüntetést adományozta.


8 | InTERjú

TűzOLTÁS ÉS TűSzÚRÁS A bETEGÁGYAK KÖRüL – INTERJÚ

jönneK utánunK FIataloK?Jelenleg a 45 év fölöttiápolók viszik a hátukon akórházat, általuk lehetmég biztonságosan kiál-lítani a műszakokat. Leg-később tizenöt éven belülazonban ők nyugdíjba vo-nulnak. Ezért (is) kell azutánpótlást biztosítani,amihez viszont fiatalok, solyan életpálya-modellszükséges, ami többannál, mint „negyven évenát etetni-itatni a beteget”.Lehetetlen küldetés?Csordás Adrienn ápolásiigazgató végigjárta ezt aranglétrát, válaszolja hátmeg ő a kérdést.

- Emlékszik még az első napra,amikor a szakmát elkezdte?

- Igen. a sebészet szubinten-zív részlegén kezdtem 1997.szeptember elején. tizenkétórás munkarendben dolgoz-tunk, a főnővér osztott beengem is. aznap hárman kezd-tünk, mint új ápoló, s nagyonélveztük. a főnővér-helyettesrámutatott az újraélesztő ké-szülékre: „Itt van, de csak rit-kán használjuk” – mondta. Erremit ad Isten? Hétfőn kezdtem,s szerdán már szükség volt rá.

- Hármuk közül hányan ma-radtak a pályán?

- Én úgy tudom, hogy a másikkét kolléga is a pályán van, sbár már nem Győrben dolgoz-nak, de az egészségügybenmaradtak.

nem maradnaK

- Az Állami Egészségügyi Ellá-tó Központ főigazgató-helyet-tese legutóbb arról beszélt,hogy míg az 1980-ban végzettegészségügyi szakdolgozóktöbb mint fele megmaradt aszakmában, addig a 2009/2010-es évfolyam 66 százalé-ka elhagyta azt. Önöket mi tar-totta a szakmában, illetve: amostani fiatalokat mi nem?

- amikor a szakközépiskolá-ban végeztünk, az osztálytársa-im döntő része a kórházba jöttdolgozni, s ők most is itt van-


InTERjú | 9

”»

CSORDÁS ADRIENN ÁPOLÁSI IGAzGATóVAL

nak. Részint Győrben, másrésztpedig az egészségügy más te-rületén; kevesen vették másirányba a kanyart. a főiskolaiévfolyamtársaimról hasonlóttudok elmondani: talán egyvagy két ember van, aki márnem az egészségüggyel foglal-kozik. Jó képzést kaptunk, jótanáraink és gyakorlati okta-tóink voltak; ezeknek hála, miremi megérkeztünk a kórházba,biztos elméleti háttérrel és de-monstrációs gyakorlattal ren-delkeztünk. nem volt mindenfélelmetesen új, nem riasztottel a világ, ami fogadott.

- Az előbb felsoroltakból mihiányzik most?

- Sok minden változott. ami-kor az egészségügybe jöttünk,mi akartuk is ezt, ezért jelent-keztünk az egészségügyi kö-zépiskolába. Most kevés olyandiákkal találkozom – tiszteletpersze a kivételnek – aki bizto-san tudja, hogy ezt akarja csi-nálni. Sokan azért jönnek ide,mert máshová nem sikerült be-jutni, de valahová muszájmenni. a mi időnkben nagyhangsúlyt fektettek az elméle-ti képzésre is, rengeteg tan-anyagunk volt, sok számonké-réssel. napról napra kellett ta-nulni, s nem hagyták, hogy netanuljuk meg az anyagot. Havalaki kettest írt, nem intéztékel egy vállrándítással, hanemújra és újra felelt az illető, amígmeg nem tanulta az anyagot, kinem javította a jegyet. az volt acél, hogy mire a beteg mellékerülünk, biztosan tudják ők isés mi is, hogy el tudjuk látni afeladatot, mert bennünk van,hogyan kell csinálni.

- A leendő nővérek most isévekig az iskolapadban ülnek,a rendszer elvileg megtehetnéugyanezt. Akkor miért nemteszi?

- a diákok motiváltsága el-engedhetetlen ehhez. S az óra-számok is változtak. Van olyanképzés, amelyben nincs példá-ul gyógyszertan. Márpediggyógyszertani alapismereteknélkül nagyon nehéz egy kór-házban dolgozni.

nyújtaná a Karját?

- Ezek után általánosítva, de nemmegsértve senkit, kérdezem: habetegként kerülne a kórházba,

oda merné nyújtani a karját egy is-kolapadból most érkező, fiatal nővérnek, hogy adja csak be agyógyszert?

- pár éve azt látjuk, hogy va-lamelyest javult azért a hely-zet. Vannak már csillogószemű, lelkes diákjaink.

- S nekik meddig marad mega csillogás a szemükben?

- S nem utolsósorban hányanvannak…? Megválaszolom asaját kérdésemet: kevesen van-nak, de reméljük, hogy néhány-nak megmarad a csillogás aszemében. tudom, hogy ez akisebb rész.

- A kiégés, vagyis a „burnout”szindróma mennyire jelenetproblémát az ápolók körében?Romlik a helyzet ezen a térenvagy mindig is probléma volt?

- Mindig is probléma volt,csak régen nem volt „trendi”erről beszélni. Most az. Évekóta felmerülő téma a konferen-ciákon és az előadások során,hogy az ápolókat, az egészség-ügyiseket arra képezték ki,hogy segítsenek; s nem arra,hogy betegek legyenek. plánenem arra, hogy azt mondják:elfáradtam, ezt nem tudom to-vább csinálni. az ápolónak húz-nia kell az igát, sokszor észresem veszi, hogy baj van. Ezértkell a jó munkatárs, a jó veze-tő, aki meglátja, ha baj van. Smég ekkor is nehéz rávezetniaz ápolókat, hogy lépni kell.

- Olyan nincs, hogy az embe-ri gyarlóságot, az empátia, akedvesség hiányát magyaráz-za valaki azzal, hogy „bocsánat,de kiégtem”, s ezért udvariat-lan, lekezelő a beteggel?

- Van, aki nem a betegágymellé való. a kiégett dolgozónem ilyen: ő alapból emberi-leg és szakmailag is jó, csakbelefáradt az egészbe. Lehet,hogy a túlhajszoltság az oka,hogy a másodállás után nemtudta kipihenni magát; de az iselőfordulhat, hogy évek ótaolyan helyen dolgozik, ahol nemsok sikerélmény éri. Ő a vénásinjekciót ugyanúgy beadja,ahogy eddig, de már nincsegyetlen kedves szava sem abeteghez. Ilyenkor – ahogymondtam is – lépni kell. Voltolyan nővér, aki ezek után másosztályra kérte magát, ott újingerek érték, s a probléma ismegoldódott.

PartnereK?

- Az orvosok mennyire tekin-tenek partnerként a nővérek-re? Értékelik, hogy huszon-négy órában figyelnek a be-tegeikre - akkor is, amikor őkmár rég otthon lehetnek?

-Szerencsére az orvosokzöme így tekint ránk. Vannakpersze olyan beszélgetések,amikor tisztázni kell egyesek-kel, hogy milyen fontos az ápo-lók munkája...

- Ez utóbbi inkább az idő-sebb vagy a fiatalabb orvo-sokra jellemzőbb?

- Változó. az idősebb orvo-sok a pályájuk során megta-pasztalhatták: van, amikor azápolónak kell köszönetet mon-daniuk, mert ő vette észre apáciensén az árulkodó jeleket.a fiatalok is megtanulják ezt,és sokan eleve úgy jönnek,hogy ezt már tudják, mertegyetemistaként a műtőbendolgoztak műtőssegédkéntvagy segédápolóként, így meg-ismerték a pálya másik „tér-felét”.

- Egyszer korábban beszél-gettünk arról, hogy mi a leg-bántóbb, ami az ápolókról, il-letve a munkájukról az em-berekben él. Azt válaszolta,hogy az „ágytálhordó sze-mélyzet” az. Most is itt tar-tunk?

- Van, aki most is azt mond-ja, hogy „maga csak egyápoló”, de ha jól végezzük amunkánkat, akkor nem ezzela véleménnyel távozik a kór-házból. nem kérhetjük szá-mon, hogy nem tudják, mennyimindenhez ért, s mennyi min-dent csinál egy ápoló. Sokak-

Évek óta felmerülő téma akonferenciákon és az előadá-sok során, hogy az ápolókat,az egészségügyiseket arra ké-pezték ki, hogy segítsenek; snem arra, hogy betegek legye-nek. Pláne nem arra, hogy aztmondják: elfáradtam, ezt nemtudom tovább csinálni.

Csordás Adrienn

ban még az a kép él, ami Kos-suth zsuzsanna idejében volt,hogy az ápoló „eteti, itatja abeteget”. Most már egy ápolóinjekciókat ad be, beavatko-zásokat végez el, gépeketkezel, olyan dolgokat csinál,amelyek régen orvosi felada-tok voltak. a mi nagyanyáinkidejében egyetlen nővérneksem jutott az eszébe, hogyvénás injekciót adjon be. Most,ha végigmegyek a kórházbanaz osztályokon, egy kezemenmeg tudom számolni, hányolyan hely van, ahol még azorvos adja be az injekciót.

szInte már orvosoK

- Néhány éve hangos volt aszakma és a sajtó is azzal,hogy bizonyos feladatokat,amelyeket addig csakis orvosvégezhetett el, megfelelő vég-zettség és tapasztalat mellettegyes nővérek is megcsinál-hatnak. Ebből mi lett?

- Magyarországon 1995-benkezdtek az első diplomás ápo-lók, egyetemi végzettséget akétezres évek elején szerez-hettünk. annyi elmozdulást tör-ténik most – ez egy-két évekezdődött –, hogy valóban elin-dult a kiterjesztett hatáskörűápolóképzés. nem mondom,hogy nem kavarta fel az állóvi-zet, mert valóban felkavarta.Voltak pro és kontra érvek,hogy ez jó, de mégsem; az biz-tos, hogy életpályamodellt je-lenthet a fiatal ápolóknak.

- Ön melyik oldalon áll?- Én azt gondolom, hogy

egyetemi végzettségű ápolók-ra szükség van, s azoknak a fi-ataloknak, akik most kezdeneka pályán, fel kell valamit mutat-nunk, hogy hova fejlődhetnek.az kevés, hogy segédápolókéntnegyven-ötven évig etetheti-itathatja a beteget. Szakmaifejlődést és karriert kell kínál-ni, ha maradásra szeretnénkbírni őket. Különben elmen-nek. nem kell minden orvosifeladatot átvennünk, de sokolyan feladat van, amit egy jólképzett ápoló el tud végezni.- A legkardinálisabb kérdés-kört hagytam a végére, de ma-gunktól is ide értünk. Ez az el-vándorlás, s a nővérhiány.Hányt embert tudna ebben apillanatban felvenni a kórház?


10 | áPOlók

«- Évek óta azt mondjuk, hogy százápolót azonnal szerződtetnénk. avilágon mindenhol ápolóhiányvan, több millió nővér hiányzik abetegágyak mellől - erről mosttalán többet beszélhetünk, hisz2020 az ápolók éve. a problémá-ra gyors megoldást nem tudsenki adni, mi itt Győrben rend-re áthidaljuk a helyzetet, de sok-szor tényleg azt érzem, hogytüzet oltunk. annyi jó hírrel szol-gálhatok azért, hogy kicsivel többápoló végez most. S a fizetésekrendezése is egy kicsivel talánvonzóbbá teszi ezt a pályát.

béreK harca

- A Magyar Orvosi Kamara épparra hivatkozva sürgeti az or-vosbérek rendezését, mert„azokat lassan utolérik, s akárle is hagyhatják az ápolói fize-tések”. A kamarát idézem, sközben kérdezem is: ez tény-leg így van? Mert nővértől énmég nem hallottam olyat, hogya fizetését egy lapon említenéaz orvoséval.

- a szakiskolai végzettségűnővéreket nem lehet a magasbérezési kategóriába tenni, ígyők a fizetésemeléseket semérzik meg nagyon. azoknál az„E” vagy „F” kategóriás, diplo-más nővéreknél, akik műsza-koznak is, már érezhető az el-mozdulás a fizetésükben.

- Számos osztályon azt hal-lom, hogy jó-jó, most még el-viselhető a helyzet, de két-három-öt éven belül a nővér-gárda nagy része nyugdíjbamegy. Akkor mi lesz?

- a statisztikák valóban félel-metesek: jelenleg a 45 év fölöt-ti ápolók viszik a hátukon a kór-házat, általuk lehet még biz-tonságosan kiállítani a műsza-kokat. Mire észbe kapunk, el-érik a nyugdíjkorhatárt; öt évenbelül már jelentős számban, ti-zenöt éven belül pedig minden-ki… nem tudom, akkor milyenmegoldást találunk a helyzetre.

- Ápolási igazgató lesz akkor is?- Ez olyan hely, olyan pozíció,

ahol az ember nem lát tizenötévre biztosan előre.

- De abban biztos, hogy hamost lenne az a tizenkilenc-húsz éves lány, aki anno azegészségügyben akart dolgoz-ni, most is ide jönne?

-Igen, ezt a pályát válasz-tanám. g

EGY NAP Az IDEIGLENES NŐVÉRSzÁLLóN –

Csonka Józsefné valóban igazi lakást épített magának és párjának egy kétágyas kórterem helyén.

otthonná lettKórtermeK

Nem mondhatjuk, hogy oknélküli volt azoknak a kór-házi dolgozóknak a félelme,akik a nővérszálló felújításamiatt (és idejére) a zrínyiutcai volt ápolási részlegekegykori kórtermeibe költöz-tek. Most, hogy túl vannak aköltözésen, kimentünk hoz-zájuk, hogy megnézzük, holés hogyan élnek.

Legalább két éve üre-sen álltak azok azépületek, amelyekmost összesen negy-ven embernek adnak

otthont. Harmincan a régi ápo-lási szárnyban, tízen pedigannak „VIp” részlegén kaptakegy-egy szobát. Mint megír-tuk, február közepén minden-ki kiköltözött a tihanyi Árpádúti tízemeletes nővérszállóról,ahol egy év alatt teljesen fel-újítják az összes lakást. Átla-gosan 120-130-an laktak, lak-nak ott - mondta Dömötörnétóth Lenke, a nővérszállógondnoka. Közülük negyvenenköltöztek a zrínyi utcai volt kór-házi tömbbe. az addigi bérletidíjnak a hetven százalékát kell

fizetniük; a költözés előtt a kór-ház a szükséges munkákat –festést, takarítást, a szolgál-tatások visszakapcsoltatását –elvégezte.

Március első napjaiban márszinte mindenki berendezke-dett. az Sbo-n takarítónőkéntdolgozó Csonka Józsefné a pár-jával úgy berendezte az erede-

tileg kétágyas kórtermet, hogyarra rá sem ismerni. nyilvánszámít, hogy színt kaptak afalak, bekerültek a bútorok, ahűtő, a fényképek, de valóbannem a kórterem az első, ami a„lakásba” lépőnek eszébe jut.„a közös fürdő volt az egyetlenfélelmünk”- mondják, de pozi-tív csalódás érte őket.


áPOlók | 11

Dömötörné Tóth Lenke, a nővérszálló gondnoka.Hirdetés

A KÖLTÖzÉS UTÁN A HÁzIREND KIALAKíTÁSÁN A SORMint a helyszínen kiderült,

két-két lakáshoz (szobához)tartozik egy mosdóhelyiség, sazokon az érintettek viszony-lag kényelmesen tudnak osz-tozni. nyilván nem olyan, mintaz otthoni saját fürdő, de ahogya pár mondja, egy évig bizto-san ellesznek itt. a nem éppszokványos lakhatást vállalókórházi dolgozók annak tudatá-ban vállalták a költözést, hogyegy: a győri albérletárak mellettsokkal olcsóbb megoldást vá-lasztottak, kettő: alkalmazkod-niuk kell majd egymáshoz és ahelyzethez, s végül három: atöbbség nem akart a családjaterhére lenni még egy évig sem.Igaz ez Csonka Józsefné melletta szomszédos szobában lakóMolnár Klárára is, aki húsz évigdolgozott a kórház élelmezé-sén. Most már nyugdíjas, s hanem költözött volna ide, akkora lányához ment volna Firen-zébe. Mikor erről beszélgetünk,a koronavírus a következő, amiszóba kerül: „Jobb, hogy itt ma-radtam” – mondja Klára, akiegyágyas, kicsinyke szobábarendezkedett be.

ahhoz, hogy ez az élet az el-viselhetőn túl komfortos ésbékés legyen, szükséges a sza-bályok betartása (aki cigarettá-zik, az az épületen kívül teszi),de a nővérszálló gondnoka azelső napok után azt látja, hogyezzel sem lesz gond. Remélhe-tőleg az internet- és tévészol-gáltatás is megoldódik; úgytűnik, mindenki - így, vagy úgy– talál megoldást magának. azrínyi utcai telephely nincsolyan közel, mint a kórházzalszomszédos nővérszálló, deezzel az adottsággal nincs mit

kezdeni, muszáj ingázni. Lát-ható, hogy többen kerékpárthasználnak – a bejárat mellettott álltak letámasztva.

„Jó kis közösség alakul itt ki.a közös konyhában beszélget-nek a lakók, érkeznek a függö-nyök, van, aki ha takarít, a tel-jes folyosót felmossa a sajátjánkívül is. Szóval mindenki azonvan, hogy otthonra találjon itt.persze csak egy évig, mert min-denki visszavágyik a tihanyira,a saját, addigi lakásába és élet-ébe” – teszi hozzá végül Dö-mötörné Lenke. g

Molnár Klára


12 | ORvOSOk

anyolcvanas évekbenmindenhol hasonló-képpen zajlott a fo-lyamat, Győrben egykicsit előbb: Szom-

bathellyel egy időben. Hamarelterjedt a köztudatban, hogymár a megyében is van vesebe-teg-ellátás, s az orvosok kapvakaptak a lehetőségen, hogy avesebetegeket végre ne pécs-re, vagy budapestre szállítsák.

új ProFIllá nőtte KI maGát

az ellátás dr. Ferenczi Sándorszervezése és irányítása alattegy csapásra kiterjedt a fél Du-nántúlra, a balaton volt a vá-lasztóvonal, s idetartozott Ko-márom is. Hamarosan csatla-kozott a kialakuló nephrológiaiellátáshoz dr. németh László,aki pécsről érkezett és a nevesnephrológus, Hámori profesz-szor tanítványa volt.

a hetvenes években robba-násszerűen fejlődött a medici-na, s minden téren végbementa specializálódás – derül ki aszavaiból. az orvosok rendreterületet választottak, de a győribelgyógyászaton belül kardio-lógiai, illetve gasztroenteroló-giai profil már létezett, és szak-orvosa is volt. a nephrológia vi-szont gazdára várt. Ráadásulnemsokára akkora ismeret-anyag is összegyűlt ezen atéren, hogy külön profilt ésember kívántak az új terápiáslehetőségek, ahogy a gondo-zás, a művesekezelés és a ve-sebetegek előkészítése atranszplantációra. Lehetővévált a szakvizsga, s azóta jópáran csatlakoztak Ferenczi fő-orvoshoz: dr. Ónodi zsolt, dr.Vinkovits Szilárd, dr. Czégányzoltán, később dr. SchneiderKároly és dr. Villányi balázs.

Kialakult a korszerű ellátástbiztosító struktúra, amely áll agondozóból, a nephrológiai bel-

ő tényleG a vesénKbe lát

ÖTVEN ÉV A PETz-KóRHÁzbAN

Attól fogva, hogy a nephro-lógiai profil kialakult a győribelgyógyászaton, a vese-beteg-ellátás évekig jófor-mán egy orvoshoz volt köt-hető, akihez felsorakoztakújabbak. Dr. Ferenczi Sán-dor nyugállományba vonult,utóda dr. ónodi zsolt. A voltosztályvezető elmesélte,miért jelentett hatalmas él-ményt ez a terület.

gyógyászatból – ami vagy különprofilként, vagy belgyógyásza-ti részlegként működik más he-lyeken -, és a veseműködéspótlásának különböző módjaitbiztosító dialízis állomásból.

- Kis lépésekben alakult kiaz ellátás - idézi fel -, egyeskórtermeket, ahol a vesebete-geket kezeltük, nephrológiaikórteremnek neveztük ki a bel-osztályon, aztán az osztály szu-bintenzív részlegén kezdtük ahasi dialízist. Emellett heti két-három alkalommal nephroló-giai szakrendeléssé minősítet-tük az általános belgyógyásza-ti rendelést. természetesen alendület annak volt köszönhe-tő, hogy az osztályvezető főor-vos, dr. Láng László lelkesentámogatta, hogy legyen Győr-

ben önálló nephrológia, és akórház vezetésétől is megkap-tunk minden támogatást.

Korábban elvesztettéKa beteGeKet

- azért volt akkor egyedülál-lóan szép ez a terület – vallja hi-vatásáról a főorvos -, mert miakkor azt élhettük át, hogy szá-mos beteget – köztük gyereke-ket -, akinek betegsége tíz évvelkorábban egyet jelentett volnaa veseelégtelenséggel (és ezzelegyütt sajnos fél vagy egy évenbelül a beteg elvesztésével), arohamosan fejlődő ellátásnak,a veseműködés pótlásának kö-szönhetően hatékonyan lehe-tett kezelni. S volt még egy nagyélményünk: megtanultuk a vese

diagnosztikájában a mintavé-telt, s a szövettani vizsgálat ren-geteg információval szolgát.Ennek köszönhetően olyan –nagyrész akut módon kialakult- betegséget lehetett hatéko-nyan kezelni, ami korábbanszintén veseelégtelenséghezvezetett volna.

”A beteg a hosszú évek utánbízik az orvosában, hisz neki,elfogadja a döntését, alávetimagát a pótlásnak, sikeres atranszplantáció. Ha egy orvosszereti azt a fajta személyesvisz onyt, az kedvét leli majda nephrológiában.


ORvOSOk | 13

Győrben soK volt a transzPlantált

- nagyon hamar megkaptunk alehetőséget arra, hogy a bete-geket felkészítsük a veseátül-tetésre és előjegyeztethessükőket a listán.

Őszintén megvallva Győr némielőnyt is élvezett - ezért az át-lagosnál több transzplantál-tunk lehetett -, ami annak voltköszönhető, hogy a kórházi ve-zetésünk támogatta a vesedo-nációt, a központi intenzív osz-tály igen aktívan figyelte a lehet-séges donorokat, s a kórház azátlagosnál több vesét adott.Évente körülbelül tíz-tizenötesetben végeztek átültetést apetz-kórház betegein, és nagy-ságrendileg ma is ennyi atranszplantáció.

- a kilencvenes években egyreszervezettebbé vált a rendszer,villámgyorsan adják át a vesét arégiók között, s huszonnégy óránbelül átültetik. Mi, győriek ter-mészetesen a szervkivételbenvettünk részt, a nephrológusokfeladata ebben a folyamatban akivett vesék konzerválása, avesék átültethető állapotánakfenntartása volt - mondja.

a győri nephrológia a műve-sekezeléseket végezte, eleinteországszerte 200-220 embertkezeltek, ez mára meghúsz-szorozódott. S mivel korábbancsak hasi dialízisre volt lehető-ség, Győrben megtanították abetegeket otthon dializálni, el-látták instrukciókkal és olda-tokkal, amiket a kórházi patikaadott ki. Ez akkor rövid ideigMagyarországon győri specia-litás volt.

Kéz a Kézben a PrIvát és az államI

talán az említett műveseke-zelés az egyetlen olyan ága amagyar medicinának - derülki a főorvos szavaiból -, amelymindenütt privát szolgáltatóüzemeltetésében működik.Ennek oka az árban keresen-dő: a dialízis állomás beren-dezéseinek szinten tartása, azúj technika beszerzése megha-ladta a kórházak kereteit. azhát a gyakorlat, hogy a kezelésta betegbiztosító fizeti, de azérte járó díj a magáncéget ille-ti, amely a drága technikát ismagában foglaló veseműkö-dés pótlást biztosítja. Ez a pri-vatizáció Győrben is hamarvégbement, 1994-ben, amikoris szüksége volt a kórháznakegy nagyobb műveseállomás-ra, de annak felállítása és be-rendezése több százmillió fo-

rintba került volna. a privatizá-lás után már három évvel fel isépült a tenderben vállalt újműveseállomás, a nővérek egyrésze itt folytatta a munkát,egy része a kórház kötelékébenmaradt, az orvosoknak lehe-tősége volt mindkét helyenfolytatni a praxist.

ez a leGszemélyesebb orvos-beteG KaPcsolat

Végül arról kérdeztük dr. Fe-renczi Sándort, hogy ma miértajánlaná ezt a területet egyszakvizsga előtt álló orvosnak?

- a nephrológia abban bizto-san eltér a belgyógyászat többiprofiljától, hogy itt nagyon tar-tós az orvos-beteg kapcsolat.Ez nyilván a betegség jellegé-ből adódik, hiszen teljesenmeggyógyíthatóvá csak ritkánválik. Elkezdek valakit kezelni,ellenőrzöm éveken keresztül,aztán látom, hogy jól érzimagát, egészséges emberkéntél. Vagy pedig azt konstatálommég időben, hogy a működésolyan szintre csökkent, amimiatt el kell kezdeni a pótlást.a beteg a hosszú évek utánbízik az orvosában, hisz neki,elfogadja a döntését, alávetimagát a pótlásnak, sikeres atranszplantáció. Ha egy orvosszereti ezt a fajta személyes vi-szonyt, az kedvét leli majd anephrológiában. nemrég talál-

koztam az egyik nőbetegem-mel, akinél a betegség a ter-hességgel szoros összefüggés-ben alakul ki. a szülés után ké-sőbb tünetmentessé vált, s maremekül van. beszélgettünk. akislány, akivel terhes volt, anyu-ka lett. g

dr. FerenczI sándorA Semmelweis-egyetemen1969-ben végzett, rögtönGyőrbe került, ahol édes-apja is dolgozott a harmin-cas években, és a híres dr.Nyári László tanítványavolt. Öt év után szakvizsgáttett belgyógyászatból,1976-tól sávfőorvoskéntdolgozott 1983-ig. Már1978-ban elkezdett intenzí-ven foglalkozni a nephro-lógiával, s ennek eredmé-nyeként korán kialakultGyőrben valamiféle új pro-fil. Az ellátás 1983-ban ju-tott el arra a szintre, hogymár nem lehetett sávfőor-vosként elvégezni, s hivata-los profilról is ettől számít-va beszélünk.A műveseállomást 1994-ben privatizálták, ennek pá-lyázat útján kinevezettorvos-igazgatójaként, smellette a kórház osztály-vezető főorvosaként dolgo-zott nyugdíjazásáig.

Dr. Ferenczi Sándor nyugállománybavonult, orvosi kötetei hatalmasotthoni könyvtárát gyarapítják majd.


14 | ORvOSOk

budapesten szüle-tett, ott járta iskolá-it és az orvosi egye-temet. Dr. Dérczypéter a gimnázium-

ban még író, újságíró szere-tett volna lenni, édesapjanyomdokaiba lépve (Dérczypéter író, újságíró, kritikus, azírók társaságának alelnöke –a szerk.), de az apa nyomaték-kal tette fel fiának a kérdést:biztos-e a döntésben. a doktorbelátta, hogy édesapjának igazlehet. Sikerrel kijárta az orvo-sit, érdeklődése igazán már azegyetemen fordult a hivatásfelé. ahogy diplomáját meg-szerezte 2015-ben, Győrbe köl-tözött, s azóta a négyes belgyó-gyászati osztályon dolgozik.

a KözvetlenséG várta

Egymás után teszi le hamaro-san a szakvizsgáit és közbenbelevág a phD fokozat meg-szerzésébe is.

nemcsak ambíciózus, de elhi-vatott orvos, örömmel tölti el,ha helytálló a diagnózis, s méginkább, ha a beteg egészségesentér vissza a kontrollra. Ám kese-rűen éli meg a kudarcot, ha va-lakinek állapota minden erőfe-szítése ellenére sem javul.

Kérdeztük arról, miért éppenGyőrt választotta?

- Én a döntéseimet azonnalszoktam meghozni, így volt amezzel is. a szakmai szempontokmellett, legalább olyan fontos

A FIATAL DÉRCzY DOKTORT Az ENDOKRINOLóGIA ÉRDEKLI

nyomozás a PajzsmIrIGy KörülAz agyalapi mirigy, a pajzsmirigy működésének válik egy-szer - nem is olyan soká - szakorvosává dr. Dérczy Péter,jegyezzük meg a nevét! A fiatal belgyógyász és a múlt szám-ban bemutatott sebész pályáját egy ritka közös kapocsösszeköti: Dérczy doktor is a fővárosból pályázott Győrbe –és nem innen budapestre.

volt az emberi oldal. nagyonbarátságos, jó hangulatú lég-körben találtam magam a bel-gyógyászaton, ahol az akkoriosztályvezető, s a kórház fő-igazgatója is közvetlenül visel-kedett. Egy itt dolgozó évfolyam-társam beszélt rá Győrre.

FraPPáns meGFejtés

- nagyon jó döntés volt, mert ittvan lehetőségem diabetológiá-val és endokrinológiával fog-lalkozni, s jóval több gyakorla-tot szerezhetek, mint ha egyklinikán kezdtem volna a pá-lyát - mondja az orvos.

Dérczy doktor az általánosbelgyógyászatból ősszel szak-vizsgázik, két évvel későbbpedig a számára legkedvesebbterületen szeretne újabb vizs-gát tenni: ez az endokrinoló-gia, a hormonbetegségek or-vostana. Közben elkezdi a ku-tatómunkát, reményei szerintugyanebből a témakörből, s té-mavezetője Horváth főorvosasszony lesz, aki a felnőtt en-dokrinológia régi – szinte egyet-len - győri szakorvosa:.

- Szinte szerelmese lettem az

endokrinológiának, azon belülis kedvencem a pajzsmirigy ésaz agyalapi mirigy. Mert egyanyag minimális mennyiségbenvan jelen a szervezetben, smégis jóformán minden szerv-re kihat a háttérből irányítva: aszívre, a tüdőre, az agyra, azidegrendszerre. S ennek a hát-térirányító rendszernek is vanegy rejtélyes háttérirányítója: azanyagalap mirigy.

- az orvosnak lehetősége vanemiatt megélni azt, hogy egykomplex tünetegyüttesnél igenfrappáns megfejtésre jusson,ha például azt látja, hogy egyhormonból túl sok, vagy túlkevés van a szervezetben. Ezt anyomozómunkát - bár az orvo-si szakmának minden területénadott - én itt találtam meg.

- Örömteli érzés, amikor átjöna beteg a pajzsmirigy-ambu-lanciáról, s szinte még be semlép az ajtón, a tüneteit látva mármegszületik fejemben a diag-nózis, hogy biztosan pajzsmi-

rigy-túltengés okozza a fogyástés az izzadást. a labor ezt visz-szaigazolja, beállítjuk a gyógy-szert, rendezzük a hormonszin-tet, és a kontrollra a beteg ki-kerekedett arccal tér vissza.nyilván a fordítottja is előfordul.a belgyógyászatnak állandó ki-hívást jelent, hogy nagyon soklegyengült, idős beteget lát el,és nem egyszer kell szembe-sülnie azzal, hogy hiába csinál-ja az orvos jól a terápiát, a betegmégsem gyógyul, esetleg el isveszítjük. természetesen em-berileg nehéz az élet végénélközreműködni, s a kudarc szak-mailag is megterhelő.

hIányzIK a szaKorvos

arra az orvos sem tud vála-szolni, hogy a szakmai szép-ségek ellenére miért nem ke-resett ág az endokrinológia, hi-szen Győrben a főorvosnőnkívül csupán egy szakorvos dol-gozik e területen.

- Sehol nem népszerű ez aprofil, de azért az egyetemi vá-rosokban nincs hiány szakor-vosból. nem tudom, hogy ittmás miért nem választja szíve-

sen, nekem a terület és a régióis vonzó volt. pedig akkor,amikor Győrbe jöttem, mégnem is tudtam, mennyiveltöbb az érvényesülési lehető-ségem, mint a pesten dolgo-zó kollégáimnak. Önállóan vé-gezhetem a munkát, megfele-lő felügyelettel, szakrende-lést végzek, ügyeletet látok el.a kihívást jelenleg a sürgőssé-gi jelenti, ahol még kevesebbrutint szereztem – mondja. abetegek száma mutatja, hogyGyőrben valóban mélyvízbekerül a fiatal orvos: heti egyrendelésén 16-17 beteg megykeresztül a kezén, a teljesosztályos forgalmat nézve ahavi száznak nagyjából a felétkezeli.

Kérdeztük arról is, hogy elmé-letben mit szeretne elérni egy-szer a négyes belgyógyászatiosztályon? a doktor szerint, min-denek előtt több emberre lenneszükség, rövidebb várólistára ésegy szubintenzívre. g

Dr. Dérczy Péter, ahogy diplomáját megszerezte 2015-ben,Győrbe költözött, s azóta a négyes belgyógyászati osztályondolgozik.


vIlágnAP | 15

több százra tehető je-lenleg azoknak a gye-rekeknek és fiatalok-nak a száma Győr-Moson-Sopron me-

gyében, akikről alapos vizsgá-lat során kimondták, hogy au-tisták. Általában normál óvo-dai, iskolai közegbe integrál-hatók. Speciális iskolai szük-séglet csak intellektuális defi-cit mellett áll fenn. Vannakakiknél nem kerül előtérbe azautizmus kisgyermekkorban,nem kapják meg a nekik meg-felelő speciális segítséget, ser-dülő-, felnőtt korukra szekun-der problémákkal fognak küz-deni, pl. szorongás, depresszió,önártó tendenciák felerősödé-se, pszichózis, illetve nem a ké-pességeiknek megfelelő élet-utat járják be. Dr. Csehi Szilviapraxisában nem egyszer elő-fordult, hogy ugyan a kisgye-reknél állapították meg ezt azállapotot (az autizmus ugyan-is nem betegség), de nyilvánva-lóan meg lehetett volna tenni aszülőnél is, akit azonban ko-rábban senki nem vizsgált meg.a fiúknál jóval magasabbarányban fordul egyébként előaz autizmus.

Az Autizmus Világnapjátáprilis 2-án tartják, erreaz alkalomra egy győri ze-nész – Váray László - írtAutitkok címmel dalt,benne olyan mondatokkal,mint „Szavak helyett néhajobb a kép. Inkább igazi le-gyen minden és ne szép”.A dal premierje előtt, a vi-lágnap kapcsán dr. CsehiSzilviával, a kórház gyer-mek- és ifjúság pszichiá-ter szakorvosával beszél-gettünk azokról, akiknek„néha jobb a kép”.

az a másIK vIláG Islehet valósáGos

a világban is folyamatosan nőaz autisták száma: az USa-ban2000-ben minden 250. ember-ről mondták ki, hogy autista;2012-ben már minden 68-ikról,2018-ban pedig minden 59-ikről. a kérdésre, hogy a nö-vekvő tendencia annak tudha-tó-e be, hogy jobb az autizmusfelismerése, vagy tényleg többa rendellenességgel születettés élő ember, arra a pszichiá-ter szakorvos azt mondja: is-is. a genetikai hajlam mellett akörnyezeti hatásokkal magya-rázzák a kialakulását, de ezutóbbiról nem tudják megmon-dani, hogy mik azok. a tünetekugyanakkor ismertek, a legjel-

lemzőbbeket (a mozifilmek ha-tására is) sokan tudják: be-széd- és táplálkozási zavarok,kényszeres viselkedés, „a sajátvilágában való” létezés…

A szám meghallgatható: https://youtu.be/gbPWxtbqJAU

Az, hogy “igazi legyen mindenés ne szép”, meghatározó ésjellemző a spektrumzavarosemberekre: lényegre törő ésegzakt kérdéseket és válasz o-kat tudnak értelmezni, a köz-napi beszédben hasz nált szó-virágok, szóképek, vagy poé-nos válasz ok sz ámukra be-széd-zajok, amikből nehezen,vagy egyáltalán nem tudjákkihámozni az eredeti jelentést.

váray lászló

”

”

DAL SzüLETETT Az AUTIzMUS VILÁGNAPJÁRA

VárayLászló

Dr. Csehi Szilvia

Az autizmus korai felismerésenemcsak az integráció esélyétnöveli, hanem később a pálya-válasz tásnál is segítség lehet.ezek az emberek nem a szociá-lis területen dolgoznak majd,de jó intellektus mellett akársikeres mérnökök, informati-kusok, kutatók lehetnek.

Dr. Csehi Szilvia

Igen, ezek azok a lassan köz-helyként ismételt félmondatok,amelyekből ki akart törni VárayLászló. a győri kötődésű belvá-rosi betyárok zenekar énekes-dalszerzője két éve hasonlóantabut döntő dallal nézett a sze-münkbe: a Mama című „be-szélgetős dal” arról szólt, ho-gyan lehet a halálról beszélni agyermekeinkkel. Most abbansegít, hogy az autisták világátmegismerjük. „zenész bará-tom kamasz fia, petya, autista.a dal róla (is) szól, mivel nembeszél, sokszor képekkel kom-munikál. De nyilván nincs ezzelegyedül, mint ahogy azzal sem,hogy a hegedűszó, amit ő hall,»nem magány, csak szeretekegyedül». g


16 | áPOlók nAPjA

HIVATÁSUNK KIVÁLóSÁGA - bORSOSNÉ HERCzEG JULIANNA

harc az életért

Kis kitérővel szintevégig az intenzív osz-tályon dolgozott bor-sosné Herczeg Juli-anna, akit a Magyar

Egészségügyi Szakdolgozói Ka-mara megyei szervezete az Ápo-lók napján „Hivatásunk Kiváló-sága” díjjal tüntetett ki. a petz-kórház szakápolója a csapatotemlíti első helyen, amiért azegyik legnehezebb területen ishelyt tudott, s helyt tud állni.

napra pontosan mondja:1979. augusztus 2-án az I-esbelgyógyászaton kezdett, a ko-ronária őrzőben hét évig dolgo-zott, míg azt össze nem vontákaz intenzívvel. Újabb hét év kö-vetkezett, s két gyermek szüle-tése, ami után egy ideig kör-zeti nővér volt. „a papírok töl-tögetése nem nekem való” –mondja utólag, vissza is tért2006-ban az intenzívre, azótais ott van. aki dolgozott ezen aterületen, pontosan tudja, hogytestnek, léleknek megterhelő ahalállal való, folytonos küzde-lem, de Julianna bírta és bírjamost is. nincs egyedül, mint abeszélgetés során kiderült,összesen négyen vannak kollé-

az IndoKlás

Csaknem negyven éve a hi-vatásának él. A betegekkelvaló kommunikációja kie-melkedő. Az intenzív osz-tályon levő, kritikus álla-potú betegek teljesen ki-szolgáltatottak, sokszor re-ményvesztettek. Julikaolyan empátiával fordul fe-léjük, szívvel-lélekkel ápol-ja őket, ami szívmelengető,példaértékű. Mentori fel-adatokat ellátva a pálya-kezdőket terelgeti hivatá-sunk útvesztőiben; segítielső lépéseiket, szakmaitudásukat kiegészítve segítaz elméleti tudást szakmaigyakorlattá fejleszteni. Intézményünk ápolásfej-lesztési munkacsoportjá-nak – a táplálással foglal-kozó team tagjaként - részvesz a betegek táplálásá-nak fejlesztésében. óriásitürelemmel, magas szak-mai tudással, életbölcses-séggel segít minden fiatalpályakezdőnek.

gák, akiket nem őrölt fel a küz-delem, együtt kezdtek 1986-ban az összevont intenzíven, sazóta is a petzben dolgoznak,ugyanitt.

nem is sejtette, hogy az egyikkitüntetett ő lesz, „ügyelet utánmentük az egyik kolléganőm-mel meghallgatni CsernusImre előadását, fáradt voltam,majdnem lemondtam”, aztán„kimondták a nevemet…” Júlianegyven éve dolgozik a szak-mában, nyugdíjba megy a nyá-ron, de a továbbiakban is fog-lalkoztatja a kórház, havi 60órában. „Unokám születik anagyobbik lányomtól, lesz dol-

gom. De nem tudom elképzel-ni, hogy hirtelen mindent el-vágjak a kórházban.”

„Lelkileg nem szabad túlközel kerülni a betegekhez,mert abba mi is belehalnánk.Ezen az osztályon sok pácienseleve altatásban van, nem tu-dunk beszélni velük. De van,aki több hetet, akár hónapotitt tölt, őket megismerjük, éssokszor megszeretjük. az alta-tásból ébredve még zavartak,a valós személyiségüket nemlátjuk, aztán ahogy a szerekhatása elmúlik, kiderül, milye-nek ők. Sokszor visszajönnekruhában, kicsit meghízva vagy

lefogyva, s mondják: köszönik,amit értük tettünk. Mi mindigvisszakérdezünk, hogy „melyikágyon feküdtek?” Mert így tud-juk beazonosítani őket. Sokembert elveszítünk, de sokatmegmentünk, a siker nálunkazt jelenti, hogy lekerülhetnekegy normál osztályra, onnanpedig hazamehetnek. Meggyó-gyulnak. Ezek éltetnek.”

az intenzív osztályon a legfon-tosabb törvényt kell elfogadniés elfogadtatni: van, amikor ahozzátartozót muszáj elenged-ni. Fiatal embernél borzasztónehéz, idősnél sem könnyebb.„Lehetne a fiam, az apám - néhaátfut ez az agyamon. De nemfészkelhet sokáig bennem, merta többi betegnek szüksége vanrám, ránk.” g

továbbI díjazottaKAlapellátás területéről:Hoffmann Lajosné (HarrisEgészségügyi Szolgálat).Járóbeteg-ellátás terüle-téről: Süle Ildikó (SoproniGyógyközpont, röntgen ésizotópdiagnosztikai osz-tály/ mammográfia rönt-gen asszisztens/képalko-tó diagnosztika).

borsosné Herczeg Julianna a nagybetűs ápolók közé tartozik,aki hivatásunk erkölcsi, társadalmi megítélését, megbecsült-ségét nagymértékben emeli.

III-as övezetbe sorolták, ígyóránként 100 forintot kell fi-zetni. a tervek szerintlehet majd bérletet isvásárolni – korláto-zott számban -, s acél továbbra is az,hogy elsősorbana kórházbaérkezők par-kolását oldjameg a lemez.Sorompós, au-tomatikus ellen-őrzésű rendszertszereltek be, amelya foglaltságot is jelzi.Ügyfélszolgálat 24 órá-ban nem lesz helyben.


BERuHázáS | 17

Jelen állás szerint egy-két héten belül meg-oldódik az évtizedesparkolási probléma. aparkolólemezzel kap-

csolatos tudnivalókat pontokbaszedtük.

tavaly áprilisban kez-dődött a 359 gépjár-mű parkolását bizto-sító, 3 szintes parkoló-

lemez (földszint + 2 szint) épí-tése. a kivitelezői munkákat aWest Hungária bau Kft. vé-gezte.

a pakolólemez melletttovábbi 41 új parkoló-hely létesült a kórházterületén belül (ez 2019

nyarára már elkészült, s hasz-nálják is a kórház dolgozói).

Összesen mostantól 601parkolóhely áll rendel-kezésre, a korábbi, 383férőhellyel szemben.

a parkolás 0-24 órá-ban fizetős lesz, a győriközgyűlés korábbi dön-tésének értelmében a

MOSTANTóL ÖSSzESEN 601 HELY ÁLL RENDELKEzÉSRE

a hónaP KözePén nyIthat a ParKoló

A hideg, illetve az esős idő volt a kulcskérdés: e két ténye-ző határozta meg, hogy a műgyanta burkolatot fel tudják-e vinni a beton alapra. Sikerült, így március 25-ével levo-nult a kivitelező, a győri önkormányzat pedig elindította azengedélyezési eljárásokat. A tervek szerint április köze-pétől használni tudjuk a parkolóházat.

»Ruisz zoltán, a kivitelező cég épí-tésvezetője a sajtó-nyilvános bejáráson.

1.

2.

3.

4.


18 | BERuHázáS

%1100százalékaegészségért!

Két lépcsőházon ke-resztül lehet gyalogo-san közlekedni, mind-két helyen lifttel kiegé-

szítve. női, férfi és mozgáskor-látozottak részére kialakított il-lemhelyiségek is vannak, ezek-be a bejutás a behajtáskor ka-pott jeggyel történhet, de emel-lett pénzérmével is be lehet jutniezekbe a helyiségekbe.

a tetőn napelemes rend-szert (168 panel) építet-tek ki, a megtermeltenergia egy része képes

kiszolgálni a parkolólemez ener-giaigényét, továbbá a 8 elektro-mos autó töltéséhez kialakítotttöltőállomásokat is. a villany-motoros autók várható elterjedé-se miatt további 32 töltőállomáselőkészítése is megtörtént.

a terek kivétel nélkülfűtöttek/temperáltak, afel- és lehajtó rámpákfűthetők, a csúszásve-

szély elkerülése végett.

a parkolóhelyek kicsitszélesebbek lesznek,mint amit más parko-lóházban találunk: 5

méter hosszú és 2,75 méterszéles. Öt mozgássérült parko-lót is kialakítanak.

a Vasvári pál utcárólvaló bekötést és a cso-mópont útépítési mun-kálatait márciusban

kezdték el, a parkolóházba és akórház területére a ki- és behaj-tás szabályozott, biztonságosés jól elkülönített lesz. a kórházebből az irányból csak enge-déllyel érhető el.

a műszaki átadásszintén márciusbanelkezdődött, s bárkorábban volt szó

arról is, hogy próbaüzemmelindult az üzemeltetés, végül a„főpróba” elmarad, élesbenindul a rendszer. g

Sárkány Péter, a Győri Térségfejlesztési és ProjektmenedzsmentKft. ügyvezetője.

KulIsszatItoK

Miért fóliázták be febru-árban a réseket? A máremlített műgyanta és ahideg miatt. Ahhoz, hogytudjanak dolgozni, leg-alább plusz 2 Celsius fokotkellett biztosítani – volt,hogy fűtöttek is a fólia mö-gött, de a megfelelő hő-mérsékletet a leghidegebbnapokban is biztosítanitudták. A fólia az esőtől ismegvédte a belső részt,ugyanakkor a tetőn márnem tudták használni.

jó tudnI

A parkolóház nyitása után megmarad-e az ideiglenes parko-ló a pláza mellett? Igen. Egyedül a pláza felé történő átjárástszámolják fel, azt ugyanis a bevásárlóközpont visszaveszi. Köz-lekedni a volt laktanyán keresztül lehet gyalogosan.

5.»

6.

7.

8.

9.

10.

afémipari vállalkozásazonnal igent mon-dott a lehetőségre,hogy náluk legyen azelső, ingyenes egész-

ségnap. Mint a petz magazinfebruári számában olvashat-ták, széles körű vizsgálatokkalvonult ki a kórház szakszemély-zete a borsodi Műhely Kft. győritelephelyére, ahol mintegy szá-zan dolgoznak. a dolgozók ahelyben elvégezhető szűrése-ken kívül speciális vizsgálatok-ra – ultrahang, szemészet – isfeliratkozhattak, ezeket néhánynappal később a kórházban, il-letve annak rendelőintézetébenvégeztek el. az eredményekmára ismertek.

a Koromnál FoGva

Előtte azonban érdemes né-hány dolgozó válaszából idézni– őket arról kérdeztük, járnak-e egyébként szűrésre, s ha igen,milyen betegségektől tartanakleginkább?

Szabó Ferenc: - Ötvenegyéves vagyok, korom végett je-lentkeztem a szűrésekre. Fon-tos volt, hogy a vizsgálatok in-gyenesek, másrészt házhoz isjöttek, így semmi okom nemvolt, hogy kimaradjak ebből alehetőségből. a pSa-szűrés (aprosztatarák-megelőzésétszolgálja) volt az elsődleges,amelyre mindenképpen jelent-kezni akartam. Háziorvosom-nál már szorgalmaztam, hogylegyen ilyen, de eddig ez elma-radt. Most viszont végre elvé-gezték a tesztet.

bánhalmi József: - Egy hetetöltöttem be az 59. évet, az ult-rahangra és a szemészetre is

jöttünK,láttunK,szűrtünK

A borsodi Műhely Kft. volt az első helyszín, ahol a kórházmunkatársai - a Győri Járási Egészségfejlesztési Iroda ésLelki Egészségügyi Központtal (EFI) közösen - egészségnapottartott, szűréseket végzett. Az eredmények is beszédesek.

jelentkeztem, illetve a vérnyo-más- és vércukorszintem érde-kelt. az én koromban azt hi-szem, ezek azok a vizsgálatok,amelyeket érdemes elvégezni.Csak idő nincs rá – pontosabbanmost van.

meGelőzhető, ha…

Sándor Tamásné: - a saját bőrö-mön tapasztaltam, hogy egy szű-réssel, röntgennel megelőzhe-


kAMPány | 19

TÚL Az ELSŐ EGÉSzSÉGNAPON – A bORSODI MűHELY KFT.KÖzEL FÉLSzÁz DOLGOzóJA VETT RÉSzT A PROGRAMONtő lenne egy betegség. Örök ta-nulság ez számomra, így ha te-hetem, akkor minden alkalmatmegragadok. az ultrahang-vizs-gálatra is ezért jelentkeztem.

Márton Dávid: - Egy achilles-ín szakadás volt a figyelmezte-tő jel számomra is, hogy a szű-réseknek, vizsgálatoknak vanjelentősége, s figyelni kell ma-gunkra. Figyelni kell arra is,hogy az adó egy százaléka nevesszen el, csak azért, mertnem figyelünk rá, hisz az adó-bevallásunkat elvégzi más.

soKat érő 1 százaléK

Ennél a pontnál érdemes meg-állni, mert fontos, amit MártonDávid is mondott. Sokan va-gyunk úgy, hogy az 1 százalékfelajánlása már sokadlagoskérdés az életünkben. a petz-kórház alapítványa szerencsé-re azon alapítványok egyike,amely negyed évszázada fogad-ja az önök felajánlásait, s min-den évben érzékelhető összegérkezik a számlára. az 1 szá-zalék a 100 százalék egészsé-gért kampány is egyfajta kö-szönetnyilvánítás ezért. De nemtitkolt cél felhívni a figyelmet aGyőri Kórházért alapítványra,amely eszközökben, beszerzé-sekben, tanulmányok, konfe-renciák rendezésében tovább-ra is szeretné segíteni a kórhá-zat, illetve az ott dolgozókat.

KaPcsolat, Kötődés

Horváthné borsodi Mónika, aborsodi Műhely Kft. ügyveze-tője – aki szintén részt vett acéges szűrésen – egy közép-vállalati vezető szemszögébőlúgy látja: a térség munkaadó-inak felelőssége támogatniazokat a szervezeteket, intéz-ményeket, amelyek munkájuk-kal az ő dolgozóik egészségét

is védik, szolgálják. a borso-di Műhely Kft. korábban is tá-mogatta a petz-kórházat, s báraz 1 százalék felajánlása min-denkinek a saját döntése,mégis rendre az alapján vá-laszt az ember, ahol ismeret-séget, kapcsolatot, érzelmi kö-tődést talál. a kórház sokunk-nak ilyen.

ne maradjunK távol!

térjünk hát rá az egészségnaptapasztalataira, amelyet Pozs-gai Márta ápolási igazgatóhe-lyettes, az EFI projektmened-zsere foglalt össze. Általános-ságban elmondta, a szűrésekterén sajnos még mindig in-kább a távolmaradást választ-juk, a kivételtől eltekintve

sokan (és sokszor) nem élnekmég az ingyenes lehetőséggelsem. példaként az emlőszű-réseket lehet felhozni a nőknél(a petz magazin februári szá-mában dr. Sipőcz István, az on-kológia főorvosa is elmondta,hogy a mammográfiai szűré-seknél mindössze 30 százalé-kos a részvételi arány – aszerk.); a férfiaknál pedig azemésztőszervi vizsgálatokat.Itt most szerencsére azt lehe-tett látni, hogy a férfi dolgo-zók többsége azonnal nyújtot-ta a karját a pSa szűréshezszükséges vérvételre, merttudták, ez nem szokványos le-hetőség, s egy háziorvosi vizs-gálatkor ilyet nem végeznek elrajtuk (lásd Szabó Ferenc nyi-latkozatát is). g

az eredményeK

Negyvenketten vettek résztaz általános szűrővizsgá-laton, 13-an PSA szűrésen:2 férfit szakorvoshoz irá-nyítottunk a leletek alap-ján. A szemészeti szakvizs-gálaton 12 esetben írtunkfel szemüveget, 2 esetbenszürkehályogot állapítot-tunk meg, s ebből egyikü-ket műtétre is előjegyez-ték. Egy esetben retinopat-hiát állapítottak meg a kol-légák, 5 esetben hiperto-niás szemfenék bevérzést,egy embernél pedig macu-la degeneratiot. Az ultra-hang után 4 embert uroló-giai szakrendelésre, kettőtpedig belgyógyászati szak-rendelésre irányítottunk. A programban szerepelt vérnyomás- és vércukor mérés, testtömegindex-meghatározás és

haskörfogatmérés, PSA szűrés, dietetikai tanácsadás, tanácsadás dohányzók részére.

Sándor Tamásné vizsgálatátJuhász Anikó végzi.

Márton Dávid


20 | TABuk nÉlkül

- Az asztalnál ülő orvosoktólkérdezem: volt önöknek perük?

Molnár F. Tamás mellkasse-bész professzor, igazságügyiszakértő (Prof. M. F. T.):- nekem rengeteg: szakértőiminőségemben, azaz objektívvéleményalkotóként, a bírósá-gi megítélés eszközeként. Más-kor meg kikérték a tanácsom.

- Tudom, a kérdésem arravonatkozott, hogy személyé-ben perelték-e már be „mű-hiba” miatt.

Prof. M. F. T.: - a polgári per-ben, azaz a kártérítési ügyek-ben sosem az orvost, hanem akórházat, vagy más „szolgál-tatót” perelik. Magyarországonaligha van olyan kórház, ame-lyet ne pereltek volna már be.Közelről láttam ilyent itthon is,angliában is.

Dr. Nagy Sándor, a Szülészetosztályvezető főorvosa (dr. N. S.):- osztályunkon gyakoriak a jogimegkeresések, peresben is vanrészünk, nem kevés, de vesztettügyünk ritkán fordul elő.

- Hogyan éli meg ezt azember: nyilván kavarog benne,hogy hibázhatott-e, mindentvalóban jól csinált…?

prof. M. F. t.: - az első bizto-san egy erős reakció, rendsze-rint a megbántottságé. aztánmegnyugszik az ember...

seGítséG!

- Egy ilyen – nyilván elsőresokkoló – helyzetben kihez for-dul segítségért az ember: akórházi kollégához, adott eset-ben az osztályvezető főorvos-hoz; vagy az intézményt képvi-selő jogászhoz, aki védi majdaz ügyemet?

KEREKASzTAL-bESzÉLGETÉS – KI, MIÉRT ÉS MENNYIÉRT

IndIántánca műhIba Körül

Ennél az asztalnál csupaolyan ember ül, aki a műhi-bapereket jól ismeri: itt vanmindjárt a témában talánlegtöbbször emlegetettszakma, a szülészet képvi-selője. Mellette a kórház jo-gásza, aki húsz éve képvise-li ezeket az ügyeket. A pa-naszokkal elsőként a beteg-jogi képviselő találkozik, sha valóban a tárgyalótere-mig jut a harag és a kétség-beesés, akkor az igazságügyiszakértőnek kell objektív,független választ adnia.Mindez tényleg így működik?

Dr. Lakos Júlia, a Petz-kór-ház jogásza (dr. L. J.): - nemez a valós forgatókönyv, hiszahogy el is hangzott, előszörnem az orvoshoz érkezik a pa-naszbejelentés, hanem a kór-házhoz. az intézmény ezt köve-tően keresi meg az érintettet,már a szakmai kérdésekkel.Itteni praxisom során olyanmég nem fordult elő, hogy egyorvos közvetlenül kérte volnatőlem, hogy „segítsek”. Mind-ketten tudjuk, hogy a kórházérdeke az első, közös a célunk.Ha úgy érezzük, nem tudjuk azálláspontunkat a bíróság előttmegvédeni, akkor peren kívülmeg szoktunk egyezni a pana-szossal.

- De csak kibeszélik ezt a hely-zetet egy kollégával is, nem?

Dr. N. S.: - az orvosi szakmaalapvető érdeke, hogy a pácien-seket a lehető legnagyobb gon-dosság elve alapján lássa el,és a beteg meggyógyuljon.Ennek ellenére mégis megtör-ténhet, hogy az események

kedvezőtlenül alakulnak,amelyben mi magunk is keres-sük a felelősségünket. Egy dol-got azonban nem lehet firtatni,hogy minden orvos a szakmaszabályai szerint kívánja amunkáját végezni. Ha az ellá-tással kapcsolatban megkere-sés történik, az első dolgunk adokumentáció áttekintése,ugyanis annak hiányossága azegyik leggyakoribb támadásifelület. Én magam sajnálatos-nak tartom, hogy a dokumen-tációs előírások és a szakmaáltal megkövetelt irányelveknem minden esetben illeszked-nek a napi klinikai rutinhoz. Hadokumentációs hiányosságotnem fedezünk fel, akkor ter-mészetesen áttekintjük az esetellátását, és ellenőrizzük, el-követtünk-e olyan szakmai hi-ányosságot, gondatlanságot,ami számon kérhető.

- Ha találnak ilyet, akkor akollégával kertelés nélkül köz-lik? A közhiedelem szerint habaj van, az orvosok összezár-

nak, az egyik (véleménye)megvédi a másikat.

Prof. M. F. T.: - Ez érthető, dehamis vélelem, mítosz. a bíróimegítélés szempontjából irre-leváns, hogy mi egymás közöttmit gondolunk. a hamis tanú-zás pedig bűncselekmény. akérdés kívülről, a jogi szférábólérkezik, amit a szakértőnekmeg kell válaszolnia. Másrésztaz orvosi szakma is sokréte-gű, tagolt - másféle érdekeitsem tudja érvényesíteni, nem-hogy befolyásolja a jogalkal-mazót.

”itthon olyan szűrések miatt isperelnek, amelynek végzésenem kötelező. Az örök klasz-szikus, a Down-kór norvé-giában, Hollandiában nemkérdés, ha így születik egygyermek, azt elfogadják.

Dr. nagy Sándor


TABuk nÉlkül | 21

AKAR MANAPSÁG PERELNI? Ez Az ORVOSI LÉT KOCKÁzATA?

a bírósáGon

- S ha az adott perben egyik or-voskolléga úgy tanúskodik, hogya munkatársa mindent szabá-lyosan csinált, nem hibázott?

Prof. M. F. T.: - A szakmai hát-tér helyes megvilágítása a szak-értő dolga, nem a kollégáé.

Dr. L. J.: - S még egy bizonyí-ték arra, hogy elvtelenül nemvédik meg egymást az orvosok:ha ez történne, nem lennénekbukott perekaz egészségügyiszolgáltató részéről. az igaz-ságügyi orvosszakértő a perben

független személy, s büntető-jogi felelősséggel nyilatkozik.De érdemes azt is tisztázni, hogya tanúvallomásoknak minimá-lis jelentőségük van a bírósá-gokon, hiszen az egészségügyidokumentáció az, ami az igaz-ságügyi szakértés alapja.

- Mi kell ahhoz, hogy a hoz-zátartozók egészen a tárgya-lóteremig elmenjenek a pana-szukkal?

- Gróf Andrea betegjogi kép-viselő (G. A.): - amikor hozzámfordulnak, mindig elmondom,milyen lehetőségeik vannak apanasz kivizsgálására. a bíró-

sági útban mi, betegjogi képvi-selők, már nem veszünk részt.az egészségügyi szolgáltatót -itt leginkább a kórház jön szóba– ugyanakkor megkereshetjüka konkrét panasszal…

Prof. M. F. T.: - Meg szabadkérdeznem, hogy hány ügyetsikerült rendezni még a pereseljárás előtt?

G. A.: - az a baj, hogy nincssemmilyen visszajelzés azt kö-vetően, hogy tőlem távoznak.

nIncs vIsszajelzés

Prof. M. F. T.: - Ugyanez aproblémánk az egészségügyiszakértésben is, hogy mi semkapunk visszajelzést a bírósá-goktól.

- Soha nem tudja meg, hogya szakértői véleményét mikéntítélték meg az adott perben?

Prof. M. F. T.: - nagyon ritkán.- De érdekelné?Prof. M. F. T.: - Hát persze,

hogy érdekelne! Fontos, hogy asaját munkámat kontrolláljam.

- Nem akarok senkit meg-sérteni, de a szakértők egy ré-szén – s tényleg tisztelet a ki-vételnek – nem nagyon látni aküzdeni akarást. Igaz, bünte-tőperekben, de nem egyszerláttam én is azt, hogy a szak-értő a saját papírjaiban is oda-vissza lapoz, annyira nincs

képben az ügyben, és a sok-szor hónapokkal azelőtt el-végzett munka során hozottmegállapításaiban.

Prof. M. F. T.: - Higgye el, azönkontroll miatt is nagyon fon-tos nekünk, hogy lássuk, aszakértői vélemény hogy hataz ítéletre. Mert hiába a leg-jobb szándék, tudás, a véle-mény, amit a bíróság elé tárok,nem lehet mindig kizárólagos.Ilyen az orvoslás.

Dr. L. J.: - orvosszakmai vé-leményt soha nem bírál felülegy bíróság, azt csakis egymásik szakértő teheti.

Dr. N. S.: – Itt kezdődik egymásik fontos probléma: a szü-lészeti keresetek nagy része amagzati diagnosztikával, illet-ve a szülés során kialakult vá-ratlan eseményekkel függössze. a felperes (aki a pert in-dítja – a szerk.) sokszor hozmaga is szakértőt a tárgyalás-ra, de nagyon nehéz köztükolyat találni, aki az adott szak-mai profilhoz tökéletesen ért,és naprakész tudással rendel-kezik. a szakmánk is megfo-galmazta már, hogy nézzék áta szakértői közeget, s csakazok véleményét kérjék, akikaz előbbi kritériumoknak meg-felelnek, s függetlenek.

Dr. L. J.: - És van gyakorlatuk.Prof. M. F. T.: - bocsánat, de

elvben a szakértő mindig füg-getlen. Jó, jó… én is látok néhaegészen elképesztő szakértőivéleményt, de ez ugyanúgy aszakértői szakma saját selejt-je, mint ahogy az orvostudo-mánynak, a jogtudománynakés az újságírásnak is van ilyen.Ez ellen mit lehet tenni? Minéltöbb, magasan kvalifikált or-vost kellene igazságügyi szak-értőként bevonni.

a szaKértő

- De nem akar mindenki igaz-ságügyi szakértő is lenni.

Prof. M. F. T.: - nem is min-denki alkalmas rá. Ráadásulidő és energiaigénye nincsarányban a tiszteletdíjjal.

- Én abban sem vagyok biz-tos, hogy a kollégák közöttnépszerű titulus ez – főleg, haegy per során egymássalszembe kerülnek. Nem ger-jeszt ez feszültséget?

«

Dr. Nagy Sándor, a szülészet

osztályvezetőfőorvosa


22 | TABuk nÉlkül

Prof. M. F. T.: - nem. Ha ösz-szeférhetetlen egy ügy, azt nemvállaljuk el.

- Megragadt a fülembenNagy Sándor mondata, hogysokszor már eleve kétkedvefogadják az adott szakértő vé-leményét, mert tudják: nem isért az adott területhez annyi-ra, mint kellene.- Prof. M. F. T.: - De, ért, csaka pályát nem kellene megdön-teni annyira, mint teszi. Magya-rán az elfogulatlansága kérdő-jeleződik meg.

- Hány százalékban befolyá-solja egy per kimenetelét aszakértői vélemény?

Dr. L. J. : - Ha a per tárgyaorvosi szakkérdés, és nem a do-kumentáció vagy a tájékoztatáshiánya, akkor száz százalékban.

Prof. M. F. T.: - Van olyan per,ahol tíz szakértői véleményt iskérnek.

- Egy per komolyságát nemcsorbítja, hogy már a tizedikszakértői véleményt kéri ki abíróság, s még mindig nemtudnak eldönteni egy kérdést?

Dr. L. J.: - Ez nem a bíró mér-legelése, a peres feleken múlik,hisz nekik kell bizonyítani. Újszakértő csak akkor jön a képbe,ha ellentmondás feszül a szak-értői vélemények között, vagyteljesen abszurd véleményt tesz-nek le az asztalra. Ilyenkor nemtehet mást a bíró, elfogadja azújabb szakértő kirendelésére irá-nyuló kérelmet, de ezzel nemveszi el az ügy komolyságát.

Prof. M. F. T.: - Még az islehet, hogy növeli, hiszen aztüzeni ezzel: a kérdés bonyolult,de meg akarjuk tisztességgelválaszolni.

s ha meGmondanáK?

- A perelő család sokszor atárgyalóteremben, a szakér-tőktől hallja először részlete-iben, mi is történt (történhe-tett) a hozzátartozójával. Haugyanezt már a kórterembenvagy a kórházi osztályon meg-próbálta volna elmagyaráznineki az adott orvos, még az islehet, hogy egész per megúsz-ható lenne?

G. A.: - Én mindig elmondoma panaszosoknak: attól, hogynem az történt, mint amit elvár-tak, ez még nem jelent feltétle-nül mulasztást, vagy műhibát.Valószínűleg kevesebb lenne a

« per, ha az érintett megkapná aszükséges tájékoztatást az or-vostól.

- A „műhiba” kifejezésmennyire derogál? Tudom,hogy sok orvos utálja, inkább„kártérítést” használ.

Dr. L. J.: - a kártérítési persokkal tágabb kategória.

Dr. N. S.: - abban az eset-ben, amikor van mögöttes tar-talom is, kénytelen műhibánaknevezni az orvostársadalom ahibát. S ha ez történt, el kell is-merni. De szerencsére nem eza jellemző.

Prof. M. F. T.: - Jogi foga-lomként a „műhiba” nem lé-tezik. Ergo egy nem létező fo-galom körül járunk indiántán-cot. Ennek senki nem örül, tu-domásul vesszük, mint az or-vosi lét kockázatát.

- A kórháznak hány ilyenpere van folyamatban?

Dr. L. J.: - Hét.Prof. M. F. T.: - Fontos kiegé-

szíteni ezt a számot azzal, hogyaz egész országban híres a petzarról, hogy messze a legkeve-sebb ügyet tudja magáénak. Serre büszkék lehetünk.

tízből KIlenc

- Ha már bíróságra kerül azügy, milyen a kórház szempont-jából győztes perek aránya?

Dr. L. J.: - Kilencven százalék.- Ez azt is feltételezi, hogy

eleve abszurd ügyekkel fordul-nak bírósághoz a páciensek?

Dr. L. J.: - nem nevezhetemabszurdnak azt az ügyet, amelymiatt öt-nyolc évig járnak afelek bíróságra.

Prof. M. F. T.: - Mindenértlehet már bírósághoz fordul-ni. S tízéves tapasztalatomból

azt is kijelenthetem: előbb-utóbb mindig felbukkan a tip-padó arca.

- S az kicsoda? Egy erre spe-cializálódott ügyvéd?

Prof. M. F. T.: - Még csaknem is. Valaki a kórházi közeg-ből, a rokonságból… általábanbelső körből.

Dr. L. J.: - a betegjogi képvi-

selő mondta az előbb, hogy hamegbeszélnék az orvossal, va-lójában mi történt, vélhetőenkevesebb lenne a per. Sokszora beteg vagy a hozzátartozójalaikusokkal beszéli meg a prob-lémáját, s emiatt (is) lesznek aperek. Külön kategóriát jelen-tenek az egzisztenciális ügyek,amikor anyagilag megszorul acsalád, s megpróbál az egész-ségügyi ellátásból pénzhezjutni.

- Az amerikai filmekben aztlátni, hogy egy törött kisujjértis perre lehet menni – ezek apéldák hatnak ránk, magya-rokra is?

Dr. N. S.: - abszolút jellemző.Dr. L. J.: - Személyiségfüggő

ugyanakkor, hogy kinek ér ezmeg ennyit. a szó fizikai éspszichés értelmében egyaránt.Egy pert ügyvéd nélkül nagyonnehéz végigcsinálni. a tapasz-talat az, hogy aki csak pártfo-gó (és nem egyénileg megha-talmazott – a szerk.) ügyvéddel

”

”Molnár F. Tamásmellkassebész

professzor,igazságügyi

szakértő

Gróf Andrea betegjogi képviselő

Én mindig elmondom a pana-szosoknak: attól, hogy nemaz történt, mint amit elvár-tak, ez még nem jelent feltét-lenül mulasztást, vagy műhi-bát. valósznűleg kevesebblenne a per, ha az érintettmegkapná a szükséges tájé-koztatást az orvostól.

gróf Andrea

A világon mindenhol érvényes,hogy a perek és a „balul sike-rült” esetek száma közel az o-nos. A probléma az, hogy a kéthalmaz csak részben fedi egy-mást. Mi most ugyan szintecsak orvos perekről beszélünk,de jelentős rész az ápolási ol-dalt is érint. A sár tehát nem-csak a miénk, de mi vagyunk a„fehér köpenyes gonoszok”,akiket érdemes támadni.

Molnár F. Tamás


TABuk nÉlkül | 23

fut neki, az szinte kivétel nélkülveszít; bár ezek rendre nemmegalapozott perek.

- A betegjogi képviselő erreis figyelmezteti a hozzá fordu-ló panaszosokat?

G. A.: - Igen. De van, hogyhiába, mert már eldöntötték,hogy végigcsinálják.

Dr. N. S.: - Ez ügyvédfüggő is,van, aki a remélt sikerdíjért – aszakvélemények ellenére is –évekig hajtja az ügyet. a szom-szédos ausztriában limitáljákmár a pereknél megítélhetőkártérítést, van tehát felső határ.nálunk még nem, s elképesztőösszegek repkednek. S még egyfontos dolog: itthon olyan szű-rések miatt is perelnek, melyekvégzése nem kötelező. az örökklasszikus, a Down-kór norvé-giában, Hollandiában nem kér-dés, ha így születik egy gyer-mek, azt elfogadják.

csIllaGászatI összeGeK

- Milyen összegekre perlik agyőri kórházat?

Dr. L. J.: - a szülészethezkapcsolódnak a legnagyobbperértékek, a legutóbbinál 118millió forint a teljes igény. Ittbeleveszik, hogy ha károsodottgyerek születik, akkor az egyikszülő kiesik a munkából, sehhez jönnek még a gyermekköltségei. így jön ki az összeg.

Prof. M. F. T.: - Még az előző-höz hadd tegyek hozzá egymondatot: az USa-ban teljesállamok ürültek ki a szülésze-ti profilban, mert olyan magaskártérítéseket ítéltek meg, solyan magas lett így egy-egyprivát orvos biztosítása. ott is li-mitet húztak aztán, s az hatott.

Dr. N. S.: - Magyarországonha a magánpraxisára biztosí-tást szeretne kötni egy orvos,20/50 millióra szerződhet. Ezazt jelenti, hogy egy esetre 20milliót fizet a biztosító, évesszinten pedig legfeljebb 50-et.Ha tehát egy 100 milliós pertelveszít egy magánorvos, akkor80-at neki kell fizetnie...

- Itthon a betegek nem na-gyon fenyegetőznek perrel,hisz tudják, ugyanabba a kór-házba még visszatérhetnek, sugyanazzal az orvossal is talál-kozhatnak. Vagy tévedek?

Dr. L. J.: - azt kellene elfogad-ni, hogy az orvos is ember, sakkor is ember volt, amikor alegjobb szándékával meg akar-ta őt gyógyítani, de lehet, hibá-

zott. a kérdés az, hogy meg-adom-e a tiszteletet és a bizal-mat ennek az embernek, vagysem? a bíróságokon is egybe-hangzóan azt mondják a szak-értők: az orvoslásban 100 szá-zalék bizonyosság nincs.

- Egyszer egy orvos aztmondta, zömében nem azok aperek jutnak el a bíróságokig,amelyeknél valóban hibáztak,ahol joggal verhetné az asz-talt a beteg vagy hozzátartozó.Tényleg így van?

Prof. M. F. T.: - Én úgy fogal-maznék – s ez a világon min-denhol érvényes -, hogy aperek és a „balul sikerült” ese-tek száma közel azonos. a

”

az orszáGos statIsztIKa hasonló tendencIát mutatezen a területen

A kórházi műhibaperek okait elemeztékszakemberek azon vizsgálat során, amelya 2010–2016 közötti időszakban hozott bí-rósági vizsgálati anyagok és ítéletek átte-kintésével zajlott. A 82, az Állami Egész-ségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartá-sában lévő egészségügyi szolgáltató 803ügyének áttekintése rámutatott, hogy 2010és 2014 között emelkedett a peres ügyekszáma, 2015-ben aztán némi visszaesésvolt megfigyelhető, évente átlagosan min-tegy 150–180 per detektálható. Az ügyektúlnyomó többsége (49,2 százalék) a közép-magyarországi régióhoz és budapesthezköthető. Sérelemdíjként, kártérítésként2011–13 között összesen mintegy 2,8 mil-liárd forintot fizettek ki az intézményekévente, a 2015-ös visszaesés (összesen1,9 milliárd forint) valószínűleg a peresügyek számának csökkenésével magya-rázható. Átlagosan 12 millió forint megfi-

zetésére kötelezték az intézményeket abíróságok, az ügyek mintegy 70–80 száza-lékát ítélik meg a felperes (beteg) javára.Az utóbbi 2-3 évben a pertárgyérték drasz-tikusan emelkedett, akár 100 millió forintfeletti összeggel is számolhat egy kórház.A legtöbb peres ügyet a szülészet-nőgyó-gyászati beavatkozások során bekövetke-ző nemkívánatos események miatt kezde-ményezték; mind esetszám (23,9 száza-lék), mind perérték (30,9 százalék) tekin-tetében ez a szakterület a dobogós. Legrit-kábban az onkológiai kezelésekkel kap-csolatos panaszok kerülnek a bíróságokelé, az összes ügy mindössze 1,3 százalé-ka. A statisztikából is kiderül: a jogerősenmegítélt kártérítési összegek több mintnegyedét a dokumentáció hiányosságábóleredő összegek teszik ki. A dokumentációhiánya, vagy nem megfelelő tartalma ön-magában megalapozza az elmarasztalóítéletet, még akkor is, ha nincs összefüg-gés a bekövetkezett káresemény és az or-vosi beavatkozás között.

Forrás: MedicalOnline

Dr. Lakos Júlia, a Petz-kórház

jogásza

probléma az, hogy a két hal-maz csak részben fedi egy-mást. Mi most ugyan szintecsak orvos perekről beszélünk,de jelentős rész az ápolási ol-dalt is érint. a sár tehát nem-csak a miénk, de mi vagyunk a„fehér köpenyes gonoszok”,akiket „érdemes” támadni.

- A panaszok milyen arány-ban érintik az ápolói kört?

G. A: - Általában az orvostakarják perelni, a nővéreknéljellemzően kommunikációsproblémák merülnek fel, ame-lyekkel nem akarnak a bíróságigmenni, „csak” panaszt tesznek.

- Ha egy orvoskolléga rend-re a bíróságra jár, de ott min-dig felmentik, ennek ellenéreis elveszíti a bizalmat a kollé-gák körében?

Dr. N. S.: - Ez a belső ügyünk,de levonjuk a konzekvenciákat- a bírósági ítélettel összhang-ban vagy épp függetlenül attól.

Prof. M. F. T.: - S még egy: aszámok nem mindig mutatnakvalós képet! a súlyos eseteketellátó orvosok statisztikája min-dig rosszabb, mint azoké, akikezeket nem vállalják el. nemszabad tehát a „szexi és attrak-tív” számok fölött ítélkezni.

- Volt olyan orvos a húszévespraxisa alatt, akinek a pályá-ja egy műhibaper miatt véglegtönkrement?

Dr. L. J.: - Itt, a győri kórház-ban nem. g

az orvos is ember, s akkor isember volt, amikor a legjobbszándékával meg akarta őtgyógyítani, de lehet, hibázott.A kérdés az, hogy megadom-e atisz teletet és a bizalmat ennekaz embernek, vagy sem? A bíró-ságokon is rendre azt mond-ják a szakértők: az orvoslás-ban 100 százalék biz onyosságnincs.

Dr. lakos júlia


24 | EgÉSzSÉgPOlITIkA

JÖJJENEK, S MARADJANAK IS A SzAKMÁbAN A FIATAL NŐVÉREK

ösztöndíj a leendő áPolóKnaK

páva Hanna, az ÁllamiEgészségügyi EllátóKözpont főigazgató-helyettese a témá-ban tartott budapes-

ti sajtótájékoztatón elmondta, apályázat célja, hogy minél töb-ben válasszák az ápolói szak-mát, és tanulmányaikhoz tá-mogatást is kapjanak. az ösz-töndíj egyik feltétele, hogy a fi-ataloknak a szakképesítésmegszerzését követően hat hó-napon belül el kell helyezked-niük; továbbá, hogy legalábbannyi ideig kell megszerzettvégzettségüknek megfelelőmunkakörben dolgozniuk va-lamely hazai közfinanszírozott

egészségügyi szolgáltatónál,amennyi ideig az ösztöndíjatkapták.

Ez utóbbi létjogosultságát egyminap publikált felmérés is mu-tatja, eszerint mind a 19 me-gyében hiány van kórházi ésrendelői asszisztensekből, ami-nek legfőbb oka, hogy a tíz évevégzettek jelentős hányada márnem dolgozik ilyen munkakör-ben. Míg ugyanis az 1980-banvégzett egészségügyi szakdol-gozók több mint fele megma-radt a szakmában, addig az Ál-lami Egészségügyi Ellátó Köz-pont főigazgató-helyettesénekelmondása szerint a 2009/2010-es évfolyam 66 százaléka el-

A pályázatra március 31-éig lehet jelentkezni a www.apo-loleszek.aeek.hu honlapon. Az ösztöndíj összege havi negy-venezer forint. így szeretnék a pályára irányítani, s ott is tar-tani a leendő nővéreket.

hagyta az egészségügyet. a ta-valy végzettek 59 százaléka másterületen állt munkába. S mégegy adat: az egészségügyi szak-dolgozói helyeknek jelenleg a73 százalékát tudják betölteni.

páva Hanna kitért arra is,hogy a 4,4 milliárd forintbólmegvalósuló program másiklényeges eleme a mentorkép-zés. Ők segítik a fiatalokat ta-nulmányaik alatt és abban,

a Pályázat FeltételeI

Az „Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztön-díjas program” az egészségügyi szakképzést nyújtó intéz-mények nappali vagy esti tagozatos, érettségire épülő, apályázati felhívásban meghatározott iskolarendszerű egész-ségügyi OKJ szakképzésein résztvevő azon tanulói részesül-hetnek támogatásban, akik a szakképesítésüket 2021.12.31-ig megszerzik. Pályázatot 2020.02.18-tól 2020.03.31-ig lehetbenyújtani. A megítélt ösztöndíj összege maximum havi40.000 forint. A pályázati felhívás és a kapcsolódó doku-mentumok (pályázati adatlap kitöltési útmutató, támogat-ható pályázatok darabszámára vonatkozó keretszámok, Pá-lyázói nyilatkozatok, Ösztöndíj Támogatói Okirat sablon, Ál-talános Ösztöndíj Szerződési Feltételek, iskolalátogatásiigazolás sablon) a https://apololeszek.aeek.hu/osztondij-program linkre kattintva, az „Ösztöndíjas pályázati felhí-vás” menüpont alatt érhetőek el.A pályázati adatlap kitöltéséhez, valamint a pályázat meg-felelő benyújtásához kapcsolódó részletes információkat apályázati adatlap kitöltési útmutató tartalmazza. Azoknak atanulóknak, akik az előző pályázati időszakokban (alapkép-zésre) már támogatásban részesültek, és ebben a félévbena korábban támogatott alapképzés szakképesítés-ráépülé-sére kívánják igénybe venni az ösztöndíjat, új pályázatotszükséges benyújtaniuk, amit új regisztráció indításávaltudnak megtenni. A pályázat benyújtásához a https://apo-loleszek.aeek.hu/informaciok oldalon, a „Fontos informá-ciók tanulóknak” menüpontban megtalálható alábbi doku-mentumok is segítséget nyújtanak: Elhelyezkedési lehető-ségek 2019. december. Segédlet az elhelyezkedési lehető-ségek bemutatására szolgáló táblázat használatához. Pre-ferált intézmények listája.


EgÉSzSÉgPOlITIkA | 25

hogy megfelelő munkakörbenhelyezkedjenek el.

a 2017. június 1-jén a Szé-chenyi 2020 program kereténbelül elindított programba 3200egészségügyi hivatást válasz-tó tanulót szeretnének bevon-ni. az eddigi öt ösztöndíjas pá-lyázati ciklus alatt 3117 tanuló-val 3697 szerződést kötöttek,és 1,085 milliárd forintnyi ösz-töndíjat folyósítottak. a végzettösztöndíjasok közül 785-en márelhelyezkedtek.

Csiki zoltán, az Emberi Erő-források Minisztériumánakegészségügyi fejlesztésekért fe-lelős helyettes államtitkára arrólbeszélt, hogy érdemes a pálya-kezdő ápolókat segíteni, és aprogram lezárulta után folytatniaz ösztöndíjrendszert akár kor-mányzati forrásból is. Mintmondta: az egészségügyi humán-erőforrás-stratégiának csakegyik eleme az ösztöndíjrend-szer, hiszen hasonlóan fontos aszakdolgozói béremelési prog-ram és a lakhatási feltételeketjavító nővérszálló-építési és -fel-újítási program. (Győrben elkez-dődött a nővérszálló felújítása.)

Viziné Molnár anna, a MagyarEgészségügyi Szakdolgozói Ka-

mara képviseletében azt mond-ta, a szervezet a kezdetektőlüdvözölte a pályázati programindulását, hiszen fontos az ápo-lói utánpótlás megoldása. Re-mélik, a kormány megtalálja atámogatás további formáját.

Kamper Ildikó, a petz-kórházurológiai osztályának főnővéreszerint is csábító erőt jelent egy

ösztöndíj, de a fő kérdés mégisa pályán maradás. a győri veze-tő ápoló meggyőződése, hogya jó kollektíva, az erkölcsi meg-becsülés legalább annyit szá-mít, mint az anyagiak: „Ha egyosztályon jó a csapat és a han-gulat, ha a vezető orvos és avezető ápoló visszajelzései po-zitívak, biztos vagyok abban,

mentőáPolóKat Is KöszöntötteKAz ápolói hivatást, az or-szág 255 mentőállomásán,több ezer elhivatott men-tőápoló gyakorolja példa-mutatóan az év mindenpercében – volt olvashatóaz Országos Mentőszolgá-lat (OMSz) Facebook olda-lán. Mint írták, Magyaror-szág legnagyobb egész-ségügyi intézményénekápolói ráadásul mindig,minden körülmények kö-zött számíthatnak egy-másra, amivel minden kö-zösség számára követen-dő példát mutatnak a min-dennapokban. Ezeknek azelhivatott ápolóknak mon-dott köszönetet áldozatosmunkájukért a MagyarÁpolók Napján, az OMSzfőigazgatója, Csató Gábor.

hogy a fiatal ápolók jönnek hoz-zánk és maradnak is. Én sze-rencsére látok erre példát, ná-lunk a nővérek egymást segí-tik, jó ide bejönni, dolgozni,gyógyítani.”g

Kamper Ildikó, a Petz-kórház urológiai osztályának főnővéreszerint a fő kérdés a pályán maradás.


26 | kóRHázI OSzTályOk

Ha koronavírus gya-nújával hozn(án)akbeteget a petz-kór-házba, – továbbkül-dés előtt - az infek-

tológiára kerülne: ez az osztályugyanis a fertőző betegek ellá-tására szakosodott orvosi terü-let. az intézményben az osztályelhelyezése egy modern infek-tológiai osztály számára megfe-

lelő: a korábbi I. belgyógyászathelyén, 20 aktív fekvőbeteg ágy-gyal működik, amelyből 6 darab2 ágyas fürdőszobás, illemhelyi-séggel kialakított kórteremszolgálja az elkülönítés lehető-ségét. Ha a kórkép ténylegeselkülönítést igényel (példáulagyhártya- vagy májgyulladás-nál), a kétágyas szobában iscsupán egy beteg fekszik.

MEGELŐzÉS VÉDŐOLTÁSSAL - Az OSzTÁLYRA KERüLŐ bETEGEK70 SzÁzALÉKA HASMENÉSSEL KüzD

ha a Gyanú Fertőzés,Irány az InFeKtolóGIa!

Havonta átlagban 29-30 beteg fordul meg a kórház infek-tológiai osztályán, azok, akiknél fertőző betegség gyanújafelmerül. A betegek többsége idősebb korosztályhoz tarto-zik, akiknél légúti, vizeletrendszeri vagy bélbetegség, fer-tőzés vagy annak gyanúja áll fenn. Influenza-szezon idejéngyakori a légúti megbetegedés, s lázzal járó légúti, huru-tos betegek is érkeznek az infektológiára.

Havonta átlagban 29-30 betegfordul meg az infektológiai osz-tályon, azok, akiknél fertőzőbetegség gyanúja felmerül. „abetegek elsősorban a sürgős-ségi osztályról érkeznek, vagykimutatott izolációt igénylő ésaz infektológiai osztály körül-ményei közt elhelyezhető bete-gek áthelyezésével (például abelgyógyászatról vagy a sebé-szetről). a kórokozók között amultirezisztens baktériumokáltal okozott fertőzések kezde-nek szaporodni: közülük bizto-san fogadjuk a clostridium dif-ficile okozta hasmenéssel idekerülőket – ez is egy speciáliskórokozó a felnőtt korú, ésegészségügyi tevékenységgel

Dr. Süle János Lászlóosztályvezető főorvos

Hamucska György, burkusné Tóth Csilla, dr. Henzer zsuzsanna,

Árvai-Hízó Szilvia és dr. Süle János László.


kóRHázI OSzTályOk | 27

bor beatrix szakápoló

Árvai-Hízó Szilvia szakápoló

összefüggésbe hozható has-menések terén, melyek izoláci-ót kívánnak” – kezdte a petzmagazinnak Dr. Süle JánosLászló belgyógyász, infektoló-gus szakorvos, osztályvezetőfőorvos. természetesen a sajátszakambulanciájukról is kerül-hetnek hozzájuk betegek azosztályról. a beteganyag a bel-gyógyászatihoz hasonló, mely-nél az osztály szakembereiazonban a fertőző betegségek-kel (vagy annak gyanújával),mint kórokkal is foglalkoznak.a betegek többsége idősebbkorosztályhoz tartozik, akiknéllégúti, vizeletrendszeri vagybélbetegség, fertőzés vagyannak gyanúja áll fenn. Influen-za-szezon idején gyakori a lég-úti megbetegedés: lázzal járólégúti, hurutos betegek is ke-rülnek az infektológiára.

„Főként a diétával kapcsolat-ban merülnek fel kérdések abetegek és a hozzátartozók ré-széről, az, hogy milyen ételt-italt vihetnek be az osztályra.Rostos ital nem ajánlott, szén-savmentes ásványvíz viszontigen – az osztályra kerülő bete-gek 70 százaléka ugyanis has-menéssel, gasztrointesztinálisfertőzéssel küzd. a hozzátar-tozók különböző, bőrvédő kré-

A nővérek is össz etartó csapa-tot alkotnak: mindenki tudjaa dolgát, nagy szerepük van amunkánk eredményességében.

Dr. Süle jános lászlóosztályvez ető főorvos

”

”Főként a diétával kapcsolatbanmerülnek fel kérdések a bete-gek és a hozz átartozók részéről,az, hogy milyen ételt-italt vi-hetnek be az osz tályra. Rostosital nem ajánlott, sz énsavmen-tes ásványvíz viszont igen.

Hamucska györgy diplomás,osztályvez ető ápoló

Frend Erzsébet szakápoló az osztályon.

burkusné Tóth Csilla szakápoló

mekkel segíthetik a kórházimunkát. a dietetika az itt elő-forduló betegségek zömére el-készített egy javaslatot, melyetkinyomtatva megkapnak a be-tegek, s a zárójelentéshez ismellékeljük, hogy otthon mi-lyen diétát érdemes betartani”– folytatta Hamucska Györgydiplomás, osztályvezető ápoló. ami pedig a megelőzést illeti:a fertőző betegségek ellen avédőoltások beadatása az egyiklegjobb, legspecifikusabb meg-előzési módszer.

az osztályon a látogatási rendhasonlít a belgyógyászat láto-gatási rendjéhez: ha olyan ter-jedésű, járványos fertőző be-tegségről van szó, ahol szüksé-ges, ott korlátozzák a látoga-tást. nem minden fertőző be-tegség „ragályos”: agyhártya-gyulladásnál azonban szükségvan korlátozó intézkedésre, smaszk használatára. a fertőző

betegség járványügyi terjedé-sének típusosságától függ akorlátozás. Minden kórterem-ben van alkoholos kézfertőtle-nítő, a hozzátartozók figyelmétis felhívják ezek használatára.

„a nővérek is összetartó csa-patot alkotnak: mindenki tudjaa dolgát, nagy szerepük van amunkánk eredményességé-ben” – vallja a főorvos. g


28 | HR

KöszönjüK MInDEnKInEK,HISz ÉRtÜnKDoLGoztoK!

koronavírus · 2020. 3. 27. · pcyanmagentayellowblack e1oldal tz koronavírus m a g a z i n tíz...

Documents