KORSZERŰ PEDAGÓGIAI PARADIGMÁK TÁMOGATÁSA

SZÁMÍTÓGÉPES ESZKÖZÖKKEL

Hipertanulás – e-learningHipertanulás – e-learning Utópiák és víziók

1930-as évek: V. Bush: Memex, 1968-69-es tanulmányok, Tim-Berners Lee (1989)

„... ha a hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelelően alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül fognak múlni.” (Licklider és Taylor, 1968)

Válság - az iskola rossz, nem hatékony, hatástalan (Komenczi, 2002) Reformpedagógiai törekvések A számítógépes technológia lehetőségei

Digitális (számítógépes) írástudás (Seymour Papert, 1993) Médiakompetencia, információs társadalom kompetencia

Tanulási környezet

Konstruktív pedagógia mint az e-learning paradigma alapja

Komenczi, 2002

Komplementer ellentétpárok

Komenczi, 2002

Az e-learning technológiai elemei

intelligens számítógépes környezet hálózati kommunikációs infrastruktúra hipermediális prezentációs technika mesterséges intelligencia

(Perelmann, 1992)

IKT és a konstrukcionizmus

A szociális környezet fontos a tanulás folyamatában

a tanuló tudása, fogalmi keretrendszere a társakkal való interakció nyomán épül, bővül (Papert (1990), Stager (2001))

Internet-alapú kommunikáció Szinkrón: chat, IP-telefónia Aszinkron: e-mail, fórum , podcasting

Web 2.0 – a felhasználó, mint tartalomfejlesztő (blogok, wiki rendszerek, tartalommegosztó alkalmazások)

Pedagógiai innováció OECD CERI „IKT és a tanulás minősége” kutatás 25

ország részvételével, 1999-2002 az IKT katalizátora a pedagógiai innovációnak az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is

folyik pedagógiai innováció, a tanárok és a diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt

Az oktatási újítások elterjedési modellje (Rogers, 1995) itt is működött újítók (Innovators) - 2,5%, korai alkalmazók (Early Adopters) -

13,5%, korai többség (Early Majority) - 34%, késői alkalmazók (Late Adopters) és Visszamaradók (Laggards) – 50%.

„az iskolai felszereltségnek Magyarországon igen nagy szerepe volt, az eddigi pedagógiai reformoknál lényegesen kiterjedtebb innovációs folyamat beindításában. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy a pedagógusok képzése alapvető, az infrastruktúra csak lehetőség a megújulásban.” (Kárpáti, 2003)

Az IKT hatása a pedagógiai gyakorlatra The ICT Impact Report - a review of studies of ICT impact on schools in

Europe, European Schoolnet, December 2006 17 tanulmány, kutatási jelentés alapján

Néhány megállapítás az OECD tagországokban összefüggés van az IKT-val töltött tanulási idő és a PISA

teszteken elért matematika eredmények között A tanárok 86%-a szerint a tanulók motiváltabbak, ha IKT-eszközöket használnak

(Empirica, 2006). Az IKT-eszközök használata az általános iskolásokat motiválja jobban az IKT nagymértékben segíti a differenciálást elsősorban általános iskolában a

nagyobb számú, testre szabható program miatt A diákok szívesebben végzik el a feladataikat számítógéppel Az iskolai IKT használat csökkenti a digitális szakadékot a különböző szociális hátterű

tanulók között (vö. Kárpáti, 2006) A tanulás egyéni útjainak az IKT több teret enged és könnyebbé teszi a tanítás/tanulás

szervezését Számos országban elterjedtek az ún. digitális portfóliók az értékelésben A tanulásmenedzsment rendszerek (LMS) és a virtuális tanulás környezetek (VLE)

nem terjedtek el széles körben a pedagógiai gyakorlatban A tanárok nem használják ki teljes mértékben az IKT lehetőségeit a tudás közös

építésében, a csopormunkában, aktív együttműködésekben, projektekben Néhány országban az oktatási rendszer, a kimeneti követelmények és a merev

értékelési struktúrák miatt az IKT még nem napi gyakorlat

SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT TANULÁSI ÉS

TANÍTÁSI RENDSZEREK

Információs társadalom az EU-ban

„e-Európa - információs társadalom mindenkinek”, 1999 e-learning program és akcióterv, 2000, 2001 Oktatás és képzés 2010 stratégia, Lisszabon, 2000

Digitális kompetencia, mint kulcskompetencia e-Európa 2002 akcióterv, 2000

digitális írástudás OM Közoktatási informatikai stratégia, 2004

Európai e-learning stratégia 2004-2006 Magyarország

Számítástechnika, informatika KIT, IKT IKT kompetencia, digitális kompetencia IST – az információs társadalom technológiái (NAT 2007) CECIL projekt OM, OKM >>> NFT, ÚMFT

E-learning

Számítógép-alapú helyett sokszor számítógéppel segített (pl. CAT, CSCL) A technológia, a pedagógia és a tudományos, művészeti ismeretek

párhuzamosan bővülnek, fejlődnek

WBTWBT

DLDL

CBTCBT

A tanulás/tanítás folyamatának IKT-eszközökkel támogatott formái az információs társadalomban

e-learninge-learning

Tanulási környezetek Konstruktivista pedagógiai alapok A hagyományos és az e-learning módszerek

együttes alkalmazása (eklektika) Új megközelítés: tanár, tanuló, tananyag,

módszertan, tanulás, értékelés E-learning rendszerek

Tanulásmenedzsment (LMS): A folyamat egészét kiszolgáló rendszerek: Moodle, SAP

LSO (Educatio LMS) Részfolyamatokat lefedő, céleszközök: FLE3, Synergeia,

iClass, LeMill Tartalommenedzsment (LCMS): SDT, LRE, Ariadne

Web 2.0 alapú technológia, kommunikáció blog, wiki, tartalommegosztás folkszonómia

E-learning tananyag

több kvázi-szabvány (pl. SCORM), egy elterjedt szabvány (LOM)

hiányzó definíciók: learning object (LO), learning asset, RLO stb.

újrafelhasználhatóság szerzői jogi kérdések (Creative Commons, DRM) épülő európai tananyagtár – Learning Resource

Exchange (lre.eun.org) jelenleg 40 ezer tananyagegység és 100 ezer elem Calibrate, MELT és Aspect projektek

Sulinet Digitális Tudásbázis Több mint 1 millió tananyagelem Előadás támogatása

webes lejátszó és lapszerkezet mentési lehetőség előadás-szerkesztő offline tananyaglejátszó publikus privát terület

Tanórai munkaformák támogatása kutatási feladat (egyéni, páros stb.) kísérletek támogatása Kollaboratív feladatok (fórum, chat)

Fogalmak fogalomjelölések fogalmi térképek fogalomkereső