Dr. Drábik János

1

Kossuth és a független magyarpénzrendszer

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc igazi oka azönálló magyar pénz megteremtése volt

Mielőtt elemezzük a magyarországi fejleményeket, vessünk egypillantást arra, hogy mi váltotta ki 1848-ban a forradalmimegmozdulások egész sorát Európában? Milyen szerepe volt azeseményeket a háttérből mozgató szabadkőművességnek, és a veleszövetkezett nemzetközi pénzkartellnek a politikai eseményekalakulásában? Miért vezetett az önálló magyar pénzrendszer igényefegyveres konfliktushoz a magántulajdonban álló Osztrák NemzetiBank, és az őt támogató császári hatalom, valamint a felelős magyarkormány között Magyarországon? Miért lehetett a magyar március15-e - a háttérerők nemzetközi manipulációi ellenére - az emberiméltóság és nemzeti függetlenség tiszta forradalma?

A Grand Orient elégedetlen Párizsban

Az 1848-as események Franciaországban kezdődtek. Kiváltója az volt,hogy amíg az olasz carbonarik vezetője, Giuseppe Mazzini, biztoskézzel építette ki az illuminátus szabadkőművesség hálózatátItáliában, addig a francia templáros Grand Orient szabadkőművesség,amely az 1789-es forradalom óta meghatározó szerepet játszott azFranciaország életében, nem tudta eldönteni, hogy uralmának melyika legmegfelelőbb politikai-kormányzati forma. 1793-ban a GrandOrient által előkészített, és 1789-ben kirobbantott forradalomanarchiába torkollott. 1830-ban, amikor a szabadkőművesség - egyhárom napig tartó forradalom keretében - eltávolította X. Károlyt atrónról, már a szocializmus szót használták mind a párizsi FranciaNagypáholyban, mind a Grand Orient Nagypáholyban annak apolitikai-kormányzati formának a megjelölésére, amellyel a jövőbenkísérletezni kívántak. A forradalom idején, a véres jakobinus

Dr. Drábik János

2

terrorban vezető szerepet játszó jakobinus klubok megmaradttagjaiból, Párizsban, 1835-ben, megalakult az Igazak Szövetsége. Ez aszövetség azonban nem elégítette ki azokat a türelmetlenradikálisokat, akik számára a pacifista szocialisták túl lassúaknak, túlfontolva haladóknak bizonyultak. A Grand Orient ezért elhatározta,hogy az Igazak Szövetségét átalakítja a Kommunisták Szövetségévé.Így 1840-ben a francia szabadkőművesség ismét kettészakadt egyradikális, kommunista szárnyra, és egy mérsékeltebb, pacifista,szocialista szárnyra. 1848-ra a radikális szocialisták vezetője KarlMarx, 32-es fokozatú Grand Orient szabadkőműves lett, akiNémetországból távozva ekkor Párizsba élt, majd onnan Londonbaköltözött, ahol egészen haláláig, 1883-ig élt.

Az 1848. február 24-én kitört újabb francia forradalom néhány napalatt megdöntötte az orleáni dinasztia uralmát, és megfosztotta atróntól Lajos Fülöpöt. Megszületett a második köztársaság, a GrandOrient-hez tartozó Louis Napóleonnal, mint választott köztársaságielnökkel az élén. Rómában is köztársaság alakult. Fellázadt a bécsinép is. 1848 végén Ausztriában lemondott a trónról V. Ferdinándcsászár és magyar király. Felkelések törtek ki Dániában, Írországban,Lombardiában, Schleswig-Holsteinben és Velencében is.Németországot egy rövid időre egyesítette a frankfurti parlament. Anémet egység elsősorban a porosz király ellenállásán hiúsult meg.Marvin S. Antelman rabbi, e korszak jeles kutatója szerint 1848 soránEurópa szerte a Grand Orient koordinálta a politikaimegmozdulásokat, tűntetéseket, felkeléseket. Németországban is aforradalmi megmozdulások fő szervezője a Grand Orient általlétrehozott Igazak Szövetségének az egyik vezetője, Heinrich BernardOppenheim, a dúsgazdag németországi pénzdinasztia tagja volt.

A nemzetközi pénzkartell már 1773-ban, Frankfurtban, tervetdolgozott ki arra, hogy a "Bank of England"-hoz hasonló függetlenközponti bankok létrehozásával, az ellenőrzése alá vonja anemzetközi pénzügyek irányítását. A pénzkartell, valamint aszabadkőműves irányzatok titkos ellenőrzésére létrehozott

Dr. Drábik János

3

illuminátusok pedig az 1782-ben, Wilhelmsbadban, megtartottkongresszusukon fogadták el azt a közös stratégiájukat, amelynekfontos részét képezte a köztársasági államformára történő forradalmiáttérés, és az európai kontinens minél nagyobb központosítása,lehetőleg egy államban való egyesítése, és egy közös hitel- éspénzrendszer kialakítása a pénzkartell ellenőrzése alatt. Apénzkartellnek a hatalom centralizálása felel meg, noha atúlméretezett centralizáció és integráció rendszerint káros a népekgazdaságára és az egyén boldogulására. Az 1848. márciusában,Frankfurtban tanácskozó német alkotmányozó nemzetgyűlésnek is akis államok egyesítése, vagyis a centralizáció volt a célja. Prágában aszláv országok képviselői tanácskoztak a szláv népek egyesítéséről.Ausztria nem csatlakozott a frankfurti döntésekhez, a szláv népekpedig ragaszkodtak a dunai birodalomhoz, mert szemük előtt már aformálódó német és orosz nagyhatalom lebegett. Szerettek volnaazonban legalább a magyarokéhoz hasonló jogokhoz jutni. A prágaigyűlés az 1848. június 12-i munkásfelkelés, majd Windisgratzkatonaságának sortüze következtében eredménytelenül végződött. Afrankfurti alkotmányozók létrehozták ugyan az új német alkotmányt,de egyesített államuk - mint már utaltunk rá - Poroszországellenállása miatt mégsem jött létre.

Az 1848-as európai forradalom tehát a transznacionális pénzkartellelszövetségre lépett internacionalista szabadkőművesség nagyszabásúvállalkozása volt, hosszútávú stratégiájának megvalósítására. De úgyis megfogalmazhatjuk, hogy a nemzetközi pénzkartell akciója volt,amely tervei kivitelezésére felhasználta az illuminátusok - vagyis apénzkartell saját alapítású szabadkőművessége - irányítása alá kerültGrand Orientet, miközben ő a háttérből mozgatta a szálakat. Tényviszont, hogy 1848 előtérben álló szervezői és vezérei ismertszabadkőművesek voltak, akik a páholyokon keresztül egyeztettéklépéseiket, és határozták meg az egyes megmozdulások időpontját.Franciaország haladt az események élén. Amikor 1848. március 6-ánmegdőlt az orleáni monarchia, a Párizsban létrejött új ideigleneskormány 11 tagja közül 9 Grand Orienthez tartozó szabadkőműves

Dr. Drábik János

4

volt. Ennek a kormánynak az első hivatalos ténykedése az volt, hogyünnepélyesen fogadja a francia szabadkőművesség valamennyirítusát képviselő páholyok 300 tagú küldöttségét, a szabadkőművesrituálé minden részletre kiterjedő betartásával. A küldötteklobogóikkal a "Hotel de Ville"-hez vonultak, ahol azokat átadták az újköztársasági kormánynak, öntudatosan emlékeztetve tagjait arra adöntő szerepre, amelyet a páholyok a forradalomban játszottak. A"Le Moniteur" nevű párizsi újság beszámolója szerint büszkénünnepelték azt, hogy immáron az egész ország szabadkőművesbeavatásban részesült a kormány szabadkőműves tagjain keresztül. Atöbb mint 500 csoportban tevékenykedő 40 ezer szabadkőműves, egyszívvel és lélekkel, a legteljesebb támogatásáról biztosította azt amunkát, amely most vette kezdetét - tudósít az újság.

Két héttel később a Grand Orient delegációját ezekkel a szavakkalfogadta ugyanabban a szállodában Adolphe Isaac Cremieux (1796-1880), magasrangú szabadkőműves, az új kormány tagja:

"Polgártársak, Grand Orient-es testvérek, az ideiglenes kormányörömmel fogadja az Önök hasznos és odaadó támogatását. Aköztársaság a szabadkőművességben létezik. Ha a Köztársaság úgycselekszik, ahogyan a szabadkőművesek is cselekednének, akkor avilágon élő összes emberrel való egyesülés ragyogó biztosítékáváválik, a mi háromszögünk valamennyi oldalán."

Amikor megalakult a francia Nemzetgyűlés, Franciaország ismétteljesen szabadkőműves ellenőrzés alá került. Párizs egyiknemzetgyűlési képviselője a Prieuré de Sion, - az egyik legrégibb éslegtekintélyesebb szabadkőműves-jellegű titkos társaság - akkorinagymestere, Victor Hugo volt. A Nemzetgyűlés Bonaparte Napóleonunkaöccsét, a Grand Orient-hez tartozó szabadkőműves LouisNapóleont választotta elnökének. (Itt csak utalunk rá, hogy Nicola M.Nicolov bolgár származású amerikai történész 1990-ben közzétettkutatási eredményei szerint, Nathan Mayer Rothschild, - apénzdinasztia-alapító öt fiának az egyike - volt az ifjabb Louis

Dr. Drábik János

5

Napóleon természetes apja. Hortensia, Bonaparte Napóleon fogadottleánya, Napóleon Louis nevű testvéréhez, Hollandia királyához mentfeleségül. Mivel Hortensiának állandóan pénzügyi nehézségei voltak,ezért gyakran kért és kapott kölcsönöket Nathan Rothschildtól,akinek igen nagy összegekkel el volt adósodva. Széleskörben ismertvolt, hogy Nathan hosszabb időn keresztül udvarolt Hortensiának,akinek a fia III. Napóleon néven később Franciaország császára lett. Azifjabb Louis Bonaparte azonban egyáltalán nem hasonlított semapjára, sem a Bonaparte család más tagjára. Viszont tökéletes másavolt Nathan Mayer Rothschildnak.) Victor Hugo eleinte támogattaLouis Napóleont, de amikor az elnök egyre inkább jobboldali,tekintélyuralmi eszközökhöz nyúlt, Hugo annál inkább távolodotttőle, és közeledett a Nemzetgyűlés baloldali képviselőihez.

A köztársaság szabadkőműves ellenőrzése végett a páholyokkezdeményezték, hogy a Nemzetgyűlésben többségben lévőszabadkőműves képviselők helyezzék törvényen kívül a többi titkostársaságot. A nem-szabadkőműves képviselők az összes titkostársaságot, beleértve a szabadkőművességet is, be akarták tiltani.Egyes szabadkőművesek helyeselték a szabadkőművesség betiltásátis, mivel a titkos társaságok alkalmasak arra, hogy adott esetben anépszuverenitás ellen is fellépjenek. A szabadkőműves képviselőktöbbsége azonban azt kívánta, hogy mondják ki: a szabadkőművességtöbbé nem titkos társaság, mivel hatalomra kerülve már nincsszüksége titkos felforgató tevékenység folytatására. (Az 1917-benhatalomra került bolsevik vezérek is erre hivatkozva tiltották be aszabadkőművességet, mivel magukat a hatalomra került GrandOrient-nek tartották.) A Grand Orient-hez tartozó honatyák Párizsbanazt akarták, hogy a velük konkuráló Prieuré de Sion-hoz tartozórózsakeresztesek, - akiknek a képviselőjét, Lajos Fülöpöt, apolgárkirályt, éppen most távolították el a trónról, - be legyenektiltva. Sikerei birtokában a Grand Orient nagyvonalúan felhagyott aradikalizmussal, és pacifista módon kísérletet tett Európaegyesítésére. A szabadkőműves békekongresszusra 1849-ben,Párizsban került sor. A Prieuré de Sion-t Victor Hugo képviselte.

Dr. Drábik János

6

Megnyitóbeszédében kezdeményezte Európa egységének amegvalósítását, és az "Európai Egyesült Államok" megalakítását. Akezdeményezés - kellő támogatás hiányában - kudarcot vallott. Mégtovábbi évekre volt szükség ahhoz, hogy a nemzetközi szocialistamozgalom formálisan is magáévá tegye az "Európai EgyesültÁllamok" jelszavát.

De Poncin francia történész munkáiból tudjuk, hogy aszabadkőművesekből álló kormány ellenére, a Nemzetgyűléshazafiasnak bizonyult, és nem követte engedelmesen aszabadkőművesség által megszabott irányvonalat. A Grand Orientennek láttán nem habozott, hogy a saját emberének tekintett LouisNapóleont, 1851. decemberében, államcsínnyel abszolút hatalomhozjuttassa. Victor Hugo még tett egy sikertelen kísérletet az ellenállásra,végül nem volt más választása, Brüsszelbe kellett menekülnie.

A történelem iróniája, hogy Louis Bonaparte, diktátori hatalmabirtokában, nem engedelmeskedett többé a Grand Orientutasításainak, hanem III. Napóleon néven császárrá kiáltatta kimagát. Rendeleti úton új alkotmányt, és olyan diktatórikus rendszertvezetett be, amelyet az időszakosan ismétlődő népszavazásokonerősítenek meg a választópolgárok. Napóleon pont annak a GrandOrient-nek lett a gyűlölt ellensége, amely a hatalomra segítette.Mindez azonban nem akadályozta meg a Grand Orient-et abban,hogy kísérletet tegyen Európa egységének a saját elképzelése szerintimegvalósítására. Eszerint a köztársaságokká átalakult európaiállamok megalakították volna a "Köztársaságok Szövetségét". Mivel aGrand Orient konstitucionalista és szocialista irányzata nem tudottmegegyezni, ezért az egységes Európa megvalósítása akkor még nemsikerült.

1848 és Magyarország

Dr. Drábik János

7

A magyar 1848-at egy egész korszak, a reformkor készítette elő. A 19.század elejére Magyarországon égető feladattá vált az ipar és akereskedelem fejlesztése, hogy gyorsan növekvő népességénekmegélhetést tudjon biztosítani. Ennek a törekvésnek azonban útjábanállt a rendiség, a nemesség adómentessége, a jobbágyságintézménye, a közteherviselés hiánya. A bécsi udvar igyekezett ajobbágyok sorsán javítani, de egyben a nemesség ellen is fordítaniőket. Másrészt Ausztria iparosodása érdekében egyoldalúvámpolitikával akadályozta a magyar ipar fejlődését, hogy piacotbiztosítson az osztrák termékeknek. Magyarországot tudatosanAusztria gyarmatává tették, amit II. József nyíltan ki is mondott.

Legfőbb akadály: a pénzügy rendezetlensége

A magyar ipar fejlődését azonban a magyar pénzügy rendezetlenségeakadályozta a leginkább. Magyarországnak ebben az időben nem voltsaját pénzrendszere. A mohácsi vész után a pénzügyek terén isáltalánossá vált a zűrzavar egészen 1807-ig, amikor törvény útjánhivatalosan is ejtik az önálló magyar pénzrendszert, és a rénusi, vagykonvenciós német forintot teszik meg hivatalos pénzzé. Korábban, a18. század közepén - miután nem volt elegendő forgalomban lévőrénusi forint - már Mária Terézia megkezdte a bankócédulák, azaz apapírpénz kibocsátását. Ezeknek egyetlen fedezetük az volt, hogyMagyarország és az osztrák örökös tartományok valamennyi adó-,kamarai és bankpénztára készpénz gyanánt elfogadta ezeket abankócédulákat. Ezt a papírpénzt azonban nem közvetlenül, hanemmegbízottak, kereskedők utján bocsátották forgalomba, akik ezértkamatot fizettek, és váltót adtak. Magyarországon lakó kereskedőazonban nem kapott váltóhitelt, miután Magyarországnak ekkor mégnem volt váltójoga. A magyar állampolgár tehát ki volt szolgáltatva akiváltságos kereskedőnek, aki csak uzsorás áron adott pénzt, vagycsak bankócédulát. Mária Terézia 1772-ben elrendelte hitelpénztárfelállítását Magyarországon, hogy segítsen a magyartőkepénzeseknek tőkéik gyümölcsöző elhelyezésére. Azhitelpénztárnak az is a feladata volt, hogy a kincstár hiteligényein

Dr. Drábik János

8

túlmenően segítse a magánosok kölcsönszükségletének a kielégítésétis. Ennek a hitelpénztárnak 1819-ben már 22 millió forintot tett ki abetétállománya. Kölcsönt azonban ettől is csak kereskedő, vagyolyasvalaki kaphatott, akiért a kereskedő jótállt. Ezt persze busásanmeg kellett fizetni a kereskedőnek.

Mindebből látható, hogy a magyar ipar és kereskedelem csak akiváltságos osztrák kereskedők útján - méregdrágán - juthatottpénzhez. De nemcsak ez akadályozta a fejlődést, hanem az is, hogyAusztria rendszeresen visszaélt a papírpénzbe vetett bizalommal. Anapóleoni háborúk kapcsán, a szükséges összegek előteremtésére,annyi papírpénzt nyomtattak, hogy 1811-ben és 1816-ban is le kellettértékelni őket, és a kétszeri leértékelés után 1/25 rész értékresüllyedtek. Magyarországnak jogilag semmi köze sem volt apapírpénzekhez, nem is volt beleszólása a pénz sorsába, ugyanakkorneki kellett viselnie elértéktelenedés következményeit, mivelmezőgazdasági terményeiért a magyar birtokos csak ezt kaphattafizetségképpen.

Az egyre nagyobb szerepet betöltő nemzetközi pénzkartell 1816-banelérte bécsi embere, az 1807-ben kancellári székbe segítettMetternich útján, hogy létrejöhessen egy - a Rothschild családérdekeltségébe tartozó, és magának az Osztrák Nemzeti Bankelnevezést választó - magánbank Bécsben. Metternich engedélyezte,hogy ez a magántulajdonú központi bank, az ONB, felszívja azalaptőkéjébe az elértéktelenített papírpénzt, de csak azoktól, akikmegfelelő arányban valóságos készpénzt is befizettek. Az ONB ezutánbankjegyeket bocsátott ki, amelyek valóságos pénzre történőbeváltására ígéretet tett. Az ONB alapszabályában is szerepeltazonban az a kikötés, hogy csak gondosan kiválasztott és kiváltságoskereskedők kaphatnak pénzt. A magyar gazdálkodók tehát ezutánsem juthattak pénzhez.

Ez volt a helyzet, amikor az 1825. évi reformországgyűlés megnyílt. Amagyar törvényhozók különösen azt kifogásolták, hogy míg ők az

Dr. Drábik János

9

országgyűlésen adókról, vámokról vitatkoznak, addig a bécsi kormányhozzájárulásával egy magánbank hatalmas mennyiségű pénzjegyethoz forgalomba. A vita közjogi természetűvé vált, mert az OsztrákNemzeti Bank alapítását elrendelő császári pátenst a pozsonyiországgyűlés nem hagyta jóvá. Azaz a magyar pénzügyeket illegálisanbitorolta egy bécsi magánbank, miközben a pénzveréshez szükségesnemesfém jórészt a magyarországi vármegyékből került Bécsbe. Ez afémpénz viszont nem került vissza a magyar gazdaságba.

A pozsonyi képviselők azt is kifogásolták, hogy Magyarországonnincsen bankhitel, csak a birodalom nyugati felén. Az egyensúlyhiánynyilvánvaló volt. A pénz folyamatosan áramlott ki az országból:elsősorban a nemes fém a magyar ércbányákból, de kiáramlott apénz adók, regálék, kölcsönök kamatai, vámok, kincstári jegyek és akatonaság elszállásolási költségei formájában is. Ez a helyzetkésztette fellépésre gróf Széchenyi Istvánt, aki gazdasági úton akartnemzetén segíteni. A szabadelvű angol példát követve olyanmagánjogi rendszert akart, amelyet ma kapitalistának nevezünk.Gazdasági elgondolásainak középpontjában a hitel állt, amely mindenkorláttól mentes tulajdonjog nélkül nem képzelhető el. Helyeselte aközteherviselést, és erkölcstelennek tartotta az adómentességet.Széchenyi a monarchia két felének gazdasági egyenjogúsítását akarta,az ország termelésének a növekedését nem a kiviteltől, hanem abelföldi fogyasztás növekedésétől, az általános nemzeti jólétemelkedésétől várta. Az osztrák gazdasági és pénzügyi körök éppenezt tartották veszélyesnek. Igyekeztek tehát terveit akadályozni.Egész pénzügyi titkos szervezet működött körülötte, hogy a magaszámára biztosítsa Széchenyi tevékenységének a gazdaságieredményeit. Ez a szervezet legfőképp a Rothschild érdekeltségbőlkerült ki. Még kisebb vállalkozásaiban is ott találjuk a Rothschildokatvagy megbízottaikat, mint, pl. a Lánchídnál. Széchenyi önállóhitelszervezetért folytatott küzdelme is meghiúsult, mert az isRothschild kézbe került. Csupán két olyan vállalkozása voltSzéchenyinek, amelyből hiányoztak a Rothschildok: az OrszágosMagyar Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Kaszinó. Kiderült, hogy

Dr. Drábik János

10

Széchenyi tervei kivihetetlenek, mert egy rejtelmes akadály gátoljaeszméi megvalósítását. Ezt az akadályt a reformkor másik nagy alakja,Kossuth Lajos találja meg. Úgy vélte, hogy közjogi helyzetünkakadályozza boldogulásunkat, éppen ezért nem a gazdasági, hanem aközjogi célkitűzések az elsődlegesek. Vagyis a király személyénekközösségén kívül Magyarországnak teljesen el kell szakadniAusztriától. Számtalan javaslat született, de egyik sem vezetetteredményre.

Amit nem sikerült politikai eszközökkel elérni, azt Kossuth társadalmiúton igyekezett megvalósítani. Így, pl. miután a bécsi udvarelutasította a védővámrendszerre vonatkozó javaslatát, OrszágosVédegyletet alapított az osztrák termékek bojkottálására. Azegyletnek 1845-ben már 138 fiókja és 100 ezer tagja volt. A magyarországgyűlés tagjai azt hitték, hogy a bécsi udvar, az osztrák császárés egyben magyar király, a fő ellenfelük, őt kell jobb belátásra bírniuk.A dunai birodalom politikai színpadán azonban a nem láthatórendezői feladatot már ekkor is azok a bankárcsaládok végezték, akikaz Osztrák Nemzeti Bank tulajdonosaiként kézben tartották apénzügyeket. A legfontosabb kérdésekben már ekkor is ők döntötteka legteljesebb titoktartás mellett.

Az önálló magyar pénzrendszer megszületése

A pozsonyi országgyűlésen 1848. március 3-án előbb a győri követ,Balogh Kornél, kért szót. Kossuth maga kezdeményezte, hogy azörökváltság ügyét tegyék félre, mert a Győrött kialakult pénzügyifeszültség felszámolása mindennél fontosabb. (A győriek attóltartottak, hogy az államkincstár nem váltja pénzre az 1809-ben,kölcsön fejében adott elismervényeit.) A győri követ beszámolt, hogyvármegyéjében milyen aggodalom támadt a forgalomban lévőbankjegyekre nézve. Ezután sürgette, hogy az Osztrák Nemzeti Bank,nyilvánosan számoljon el, mekkora a fedezete, hogy mindenkimegnyugodhasson. Miután tudta, hogy ez a magánbank erre úgyselesz hajlandó, ezért indítványozta:

Dr. Drábik János

11

"Kéressék meg ő Felsége arra, hogy a banknak egész állása, skülönösen a forgalomban lévő bankjegyeknek a mikénti fedezéseiránt az országot felvilágosítani, s megnyugtatni a legkegyelmesebbenméltóztassék."

Már-már határozottá vált ez az indítvány, amikor Kossuth Lajos, akiakkor Pestmegye követe volt, emelkedett szólásra, hogy elmondja amagyar történelem egyik legmélyebb értelmű beszédét, amely abécsi és a magyar forradalom közvetlen elindítója lett. Kossuth nemtartotta elegendőnek a bankkimutatás közlését. Azt hangoztatta,hogy meg kell változtatni a fennálló viszonyokat, és Magyarországotfel kell szabadítani a gyámság alól. Majd a pénzkibocsátásról szólvama is aktuális üzenetet küld a jegybanki függetlenségről a mindenkorikormányoknak:

"Nem fejtegetem azon tévesztett politikát, miszerint ezen banknakújnemű papirospénz kibocsátására intézett institútiója máreredetében oly lépés volt, mely roppant financiális áldozatokkalvásárolná azt meg, mit a kormány ezen áldozatok nélkül biztosabbsikerrel eszközölhetett volna. Már eredetében annak magvát viseli,hogy a birodalmi közállomány nemcsak adósságaiból kibonyolódninem fog - hanem újabb meg újabb terhek áldozatába fogbonyolódni."

Az állampolgárok sorsát súlyosan érintő banktitokról, és anyomában járó mély bizalmatlanságról pedig ezeket mondotta:

"Eloszlatni pedig sem letagadások, sem bármiként ürügyelttitkolózások által nem lehet, hanem csak azáltal, ha a dolgok állásanyíltan, tartózkodás nélkül és sikeresen a közönség elébeterjesztetik."

"Akarom hinni, hogy a kormány érezni fogja annak szükségét, hogymiszerint ezen megnyugtató kimutatást hiteles alakban a

Dr. Drábik János

12

közönséggel hivatalosan is tudatni saját érdekében mulaszthatatlankötelessége, mit igen nagy hiba volna azon ürügy alatt akarnielmellőzni, hogy a bécsi bank privát vállalat, melyről a kormányfelelősséggel nem tartozik, mert a közönség igen jól ismeri azt asolidaritást, melyen a bank a kormánnyal áll. Miszerint a bankjegyekkibocsátására nézve ezen intézet nem egyéb, mint a birodalomfinanciális kormány- rendszerének egyik - hibás alapú, de kielégítő -institútiója."

Az ausztriai pénz- és értékviszonyok egésze miatt állította Kossuth,hogy nem elegendő a bankkimutatás, hanem ezen túlmenően azalkotmányos, vagyis a köz, az állam és a társadalom, ellenőrzése alattálló pénzügyi mechanizmust kell megteremteni:

"...nekünk a bank kimutatásának kívánságánál nem lehetmegállapodnunk, mert ez csak egy részlet, mely az egésznekkövetkezménye, hanem nekünk a magyar státusjövedelmek (államijövedelmek, D.J.) és státusszükségek számbavételét, az országfinanciájának alkotmányos kezelés alá tételét, szóval önálló magyarfinancministeriumot kell kívánnunk, mert különben a rólunk,nélkülünk intézkedő idegen hatalom pénzviszonyainkat végtelenzavarokba bonyolíthatja, ha ellenben felelős financministeriumunklesz, hazánk szükségeiről okszerű gazdálkodással gondoskodhatunk éspolgártársaink pénzviszonyait minden veszélyes fluktuációk ellenbiztonságba helyezhetjük." Ehhez még hozzátette:

"Hogy a bankjegyek ezüstpénzbeli beváltására az ország mindenrészében sikeres intézkedések tétessenek, és ha ehhez akormánypolitika iránya okszerűen megváltozik, remélem, hogy abizalom helyreáll, melyet helyreállítani saját zsebünk érdeke, de adynastia érdeke is múlhatatlanul megkívánja." Kossuth ezutánindítványozta a következő felirati javaslatot:

"Hazánk méltán elvárja, hogy földmívelésünk, műiparunk,kereskedésünk felvirágzására sikeres lépések tétessenek, a magyar

Dr. Drábik János

13

közállomány jövedelmének és szükségletének számbavételét, ésfelelős kezelés alá tételét tovább nem halaszthatjuk, mert csak ígyteljesíthetjük azt az alkotmányos tisztünket, hogy úgy Felséged királyiszékének díszéről, mint hazánk közszükségleteinek és mindenjogszerű kötelességének fedezéséről sikerrel intézkedhessünk..."

Kossuth nemcsak független magyar kormány kinevezését kéri, hanemsürgeti az alkotmányos rend bevezetését a monarchiatartományaiban a fennálló abszolutizmus helyébe. Az országgyűlésegyöntetűen elfogadta a feliratot. A bécsi és a pesti polgároktömören így fogalmazták meg követelésüket: "Ott új alkotmányt, ittnemzeti bankot."

Március 13-án, a bécsi rendi gyűlés előtt felolvasták Kossuthbeszédét, amelynek nyomán a résztvevők új alkotmány elfogadásátkövetelték. Metternich a katonaság kivezénylésével válaszolt, deFerdinánd császár leállította az akciót. Az egyre idegesebb Habsburgfőhercegek ezután megköszönték az 1807 óta hivatalban lévőkancellár szolgálatait, és visszaküldték a szülőföldjére a rajnaiszületésű arisztokratát. A pénzkartell, amelyet Metternich hűségesenképviselt évtizedeken keresztül Bécsben, ezután Londonban nyújtmenedéket kiérdemesült ügynökének, a hatalmi egyensúly politikaegyik prominens megvalósítójának.

Az egész Európán végigsöprő forradalmi megmozdulások hatására is,a király végül 1848. április 11-én szentesítette azokat a törvényeket,amelyek lerakták a kapitalista modernizáció alapjait Magyarországon.A királynak ebben a döntésében része volt a március 15-i nagy pestitűntetésnek is, amely csak lelkes és békés mása volt a példaképülszolgáló európai forradalmi lázadásoknak, és amely azoktól eltérőenelsősorban nem szabadkőművesek által manipulált megmozdulásvolt. Az áprilisi törvényekben nincs sok forradalmiság, inkább csak amár kialakult állapotokat rögzítik. Választójogot adnak mindennemesnek, de azok szerzett jogait nem érintik. A választójogot csak

Dr. Drábik János

14

azokra terjesztették ki, akiknek ingatlan vagyonuk volt. A nemesekvagyon nélküli utódai már nem rendelkeztek választójoggal.

1848 tehát fenntartotta azt a szent-istváni elvet, hogy az ingatlanvagyon nemesít. Az a nemes, aki elvesztette vagyonát, közjogilag nemvolt többé tagja a magyar nemzetnek. Az 1848-as törvényekmegszüntetik az úrbériséget, a papi tizedet, az ősiséget ésmegteremtik a szabad ingatlanforgalmat, valamint a közteherviselést.Valamennyi bécsi kívánság volt. A gazdasági függetlenségről azonbannem rendelkeznek az áprilisi törvények. Az önálló magyar pénzügyektekintetében sincs intézkedés. Az új törvények alapján V. Ferdinándkinevezte az első felelős magyar kormányt, amelynek gróf BatthyányiLajos lett az elnöke, pénzügyminisztere pedig Kossuth Lajos, deSzéchenyi István és Deák Ferenc is a kormányba került.

A feszült pénzügyi helyzet rendezése azonban hosszabb időt igényelt.Az ország új, - független - pénz és bank megteremtését kívánta. Apesti kereskedők testületileg kérték a kormányt a pénzjegykrízismegoldására, mert az ONB - válaszul a forradalom követeléseire -azonnal lejárttá tette a hiteleket, nem volt hajlandó leszámítolni aváltókat, és ugyanígy jártak el az osztrák gyárak és a kereskedők is. Apesti kereskedők egyesülete 2 millió forint, 4% kamatozású kölcsönkieszközlését kérte az ipari minisztertől. Kossuth ezt válaszoltakérésükre:

"A pesti kereskedelmi piac pénzügyi állapotának enyhítésére aközalapítványi pénztárból a Pesti Kereskedelmi Banknak kellőbiztosítékok mellett 300 ezer pengőforint kölcsönöztetett."

A felelős magyar kormány, amely üres államkasszát, megbénítottüzleti életet vett át, kénytelen volt szembenézni az ONB ellenségesmagatartásával is. Kossuth azonnal hozzáfogott a bankjegy-nyomdafelállításához, és a gazdasági élet működését biztosító fedezettmagyar pénz megteremtéséhez. Már hivatalba lépése másnapjánlevélben kérte Eszterházy Pál külügyminiszter segítségét:

Dr. Drábik János

15

"A bécsi bankjegyek beváltása az ország minden pénztárainál annyiraszorgalmaztatik, hogy ha a bécsi bank elegendő ezüstpénzről rögtönnem intézkedik, valóságos rémülés fog országszerte rögtön elterjedni,s a rend fenntartásáról jótállani nem lehet."

Az ONB azonban nem sietett valódi pénzre beváltani az általakibocsátott bankjegyeket. Ellenben felgyorsította a nemesfém ésércpénz külföldre menekítését. Kossuth már április 19-én rendeletteltiltotta meg az arany és az ezüst külföldre vitelét. Amikor pedig aztovábbra is folytatódott, miniszteri-biztost küldött Selmecre,Körmöcre és Besztercebányára az arany- és ezüstkészletek zár alávételére. A Pesti Hírlap május 2-án már ismertette Kossuth tervét akereskedelmi bank felállításáról:

"E szerint 4-5 millió pengőpénz alapján, tökéletes fedezet mellett 10-12,5 millió forintnyi pénztári-jegy bocsáttatnék ki...ez leszen alegszilárdabb pénzügyi munkálat, mely valaha papirospénzkibocsátásában történt."

A terv tehát az volt, hogy a begyűjtött nemes fémekért a kormány,kamatozó kincstári utalványokat ad, az aranyat és ezüstöt pedig amár működő kereskedelmi banknál helyezi el a kibocsátandóbankjegyek fedezeteként. Jellasics horvát bán katonai készülődéseazonban még gyorsabb cselekvést követelt, mert a létébenfenyegetett kormány üres pénztárral nem tudott felkészülni avédekezésre. A bécsi udvart, de még inkább a Rothschild érdekeltségtulajdonában lévő ONB-ot, nyugtalanította a magyarok pénzügyi ésgazdasági függetlenedésének gyors üteme. Attól tartottak, hogy amagyar bank nemesfém fedezete az osztrák bankjegy átváltásábóleredő ezüst lesz, ezért minden eszközzel akadályozták az osztrákbankjegyek ezüstre váltását.

Az Osztrák Nemzeti Bank hajlandó lett volna hitelezni a magyarkormánynak 12 millió forintot, de cserébe azt követelte, hogy az

Dr. Drábik János

16

ismerje el a magánérdekeltségű ONB bankjegykibocsátómonopóliumát Magyarország területén is. Kossuth ezt elutasította,ehelyett önálló magyar pénzrendszer kialakítása mellett döntött.Június 17-én a pénzügyminiszter 18 pontos megállapodást kötött apesti kereskedelmi bankkal. Ennek az a lényege, hogy 5 millióforintnyi valóságos arany és ezüst ellenében a bank kibocsáthat 12,5millió forintnyi bankjegyet. Ha kevesebb a nemesfém-fedezet, akkorarányosan kevesebb papírbankjegy kerülhet forgalomba. Abankjegyeket azonban az állam állítja elő, ő ellenőrzi és védi ahamisítás ellen. A visszaérkező bankjegy újra nem forgalmazható, aztmeg kell semmisíteni. A nemesfém alap csak bankjegy beváltásárahasználható. A kibocsátandó pénzből 5 milliót az állam használ fel, 4milliót hitelez a lakosság számára a közpénztárakon keresztül, 2,5millió összegben kamatozó hitelt nyújt az ipar és a kereskedelemszámára, 1 milliót - kamatmentes kölcsönként - a bank használhatköltségei és munkadíja fejében. A részvénytársaságként működőkereskedelmi bank élére négy új igazgatót nevez ki az állam, a bankkormányzója pedig csak pénzügyminiszteri jóváhagyással töltheti betisztségét. Kossuth első gazdaságpolitikai intézkedése - azideiglenesen a nemzeti bank feladatkörét is ellátó pénzintézmény felé- a kamatlábak csökkentésére vonatkozott.

Kossuthnak ez a nagyhorderejű döntése nem lepte meg sem a bécsiudvart, sem az ONB-ot, mert a pénzügyminiszter ugyanis HavasJózseffel, a Kereskedelmi Bank igazgatósági elnökével tárgyalt abankjegykibocsátásról. Ő pedig a bécsi körök bizalmi embere volt.Kossuth pénzügyi tanácsadója pedig, akit miniszteri bankárnak iskinevezett, az a Wodianer Sámuel volt, aki egyenesen a bécsiRothschildok megbízottja volt, amiről Kossuth persze nem tudott.Amikor Kossuth létrehozta az önálló - egyelőre magántulajdonbanálló - magyar jegybankot, és az önálló magyar pénzt, nyombanmegkezdődött a politikai nyomás és a katonai ellenakció.

A magyar országgyűlés augusztusban, a hitelügyek után megkezdte aköltségvetés vitáját. Amikor Irinyi János megkérdezte Kossuthot, hogy

Dr. Drábik János

17

miért adott a 12,5 millió forintból hitelt a kereskedelmi banknak, ésazon keresztül a vállalatoknak, Kossuth nemcsak arra hivatkozott,hogy a nyomorgató pénzhiány után fel kellet lendíteni akereskedelmet és az ipart, hanem kifejtette az állam és apénzügyeket kisajátító központi bankok közötti kapcsolat lényegét:

"...Azon nézetben vagyok, hogy - ameddig befolyásom leszMagyarország ügyeibe - a banknak (értsd: egy magántulajdonbanlévő független központi banknak, D.J.) nem akarom azon hatalmatadni kezébe, hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit. Őt csakeszközül, s mintegy tisztviselőül akarom használni bizonyos határokközött. Ez okból nem ő bocsátja ki a pénzt, hanem csak kezelibizonyos jutalomért..."

A bécsi udvar ellentámadása

Mielőtt azonban az új magyar törvények királyi szentesítésérekerülhetett volna sor, a bécsi udvar ellentámadásba lendült. Azuralkodó István főherceg útján emlékiratot juttatott el a magyarkormányhoz. Ebben vitatja Magyarország jogát a pénzügyiönállósághoz, és a magyar kormány pénz- és bankügyi intézkedéseitaggasztónak minősítette a monarchia számára. Az emlékirat nyíltankétségbe vonja az áprilisi törvények jogszerűségét. Az emlékirat jóldokumentálja, hogy a bécsi udvar nincs tekintettel arra a küzdelemre,amely a magyar országgyűléseken folyt évtizedeken keresztül, apénzügyi önállóság megteremtéséért. Ehelyett amegváltoztathatatlan természeti törvény rangjára emeli azt, hogykizárólag a Rothschild érdekeltséghez tartozó Osztrák NemzetiBanknak, ennek a privát pénzintézetnek, lehet joga a magyarpénzügyekben dönteni. Az emlékirat után - Deák Ferenccel az élén -egy száztagú küldöttség vitte a törvényeket a királyhoz jóváhagyásra.A pénzügyi törvények királyi jóváhagyása elmaradt, és a küldöttségmegalázó elutasításban részesült Bécsben. Emiatt Batthyány rögtönbenyújtotta a kormány lemondását. Ezt a nádor tudomásul vette ésaz új kinevezésekig magához vonta a kormányhatalmat. Ezt a döntést

Dr. Drábik János

18

viszont a parlament alkotmányellenesnek tekintette, és a nádor mellébizottmányt rendelt az új felelős kormány kinevezéséig. Kossuthazonban tovább kereste a jogszerű megoldást az államjegyekkibocsátására. Felszólította a képviselőházat, hogy az államgépezet, agazdasági élet és az ország védelme érdekében nyújtson hitelt apénzügyminiszternek papírpénz kibocsátása céljából és, hogy "ez apénz, a törvényhozás határozatánál fogva, minden közpénztárnálkészpénz gyanánt elfogadtassék és melynek névszerinti értékét anemzet becsületére mostani és jövendő minden jövedelmeiregarantálja." Az országgyűlés egyetértett Kossuthtal, és márszeptember 12-én engedélyezte 5 forintos pénzjegyek kibocsátását.Szeptember 15-én a király felrótta a magyar országgyűlésnek, hogy azállamjegyek királyi szentesítés nélküli kibocsátásával olyanhatározatot fogadott el, amelyek nem felelnek meg a magyar-osztráktörvényes kapcsolatoknak. Jellasics horvát bán csapatainak azelőrenyomulásával a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt arra,hogy nyíltan szembeszálljon a magyar hiteltörvényekkel. A WienerZeitung 1848. szeptember 28-i száma közli a király "Magyarországinépeimhez" című manifesztumát. Ebben az uralkodó tiltakozik amagyar kormány viselkedése ellen, és nyíltan megtagadja a magyarpénzügyi törvények jóváhagyását, természetesen nem az osztrákmagántulajdonú központi bank érdekeire hivatkozva, hanem arra,hogy alattvalóit félti az országot elöntő fedezetlen papírpénztől.Jellasics azonban szeptember 29-én csúfos vereséget szenvedettPákozdnál. Ez egyben a magyar pénzt is megszilárdította.

A bécsi polgárság ekkor ismét szembefordult az önkénnyel, hiszen apénzhiány ott is nyomasztó volt. A császár Olmützbe menekült, majdpedig Windischgrätz herceget az osztrák haderő teljhatalmúparancsnokává nevezte ki. "Népeimhez" c. proklamációjában ismét amértéktelen papírpénz kibocsátásának a súlyos következményeirefigyelmeztetett.

A herceg néhány nap alatt leverte a bécsi lázadást. November 6-án akirály parancsot adott a magyar pártütés leverésére is. A magyar

Dr. Drábik János

19

haderő felszerelése rendkívüli intézkedéseket kívánt, ezért Kossuthaz országgyűlés felhatalmazására elhatározta a 100 és 1000 forintosbankjegyek kinyomtatását. Erre a bécsi udvar olyan plakátokkalárasztotta el az országot, amelyen az állt, hogy a magyar kormányértéktelen papírpénzzel akarja polgárait tönkretenni. A kormánynakalig maradt ereje, hogy ezekkel a rágalmakkal szembeszálljon, mivelminden energiáját a katonák felszerelése, a védelemre valófelkészülés kötötte le. A magyar harctéri sikerek hatására a Kossuthbankók árfolyama emelkedett, a vereségek hírére pedig csökkent.Decemberre ismét eltűnt a forgalomból a fémpénz, mert sokaneldugták, vagy külföldre juttatták. Ismét váltási és fizetési nehézségekjelentkeztek a pénzforgalomban.

Az osztrák katonai győzelmek következtében a kormánynakDebrecenbe kellett költöznie. A költözést megelőzően Kossuthutasítást adott a pénzjegynyomda szétszerelésére. A gépeket, apapírt és a nyomdászokat vasúton vitték Szolnokig, majd onnanszekerekkel tovább Debrecenig. 1849. január 5-én Windischgrätzbevonult Pestre. Itt jelentette ki, hogy a legszigorúbban fog elbánniazokkal a lázadókkal, akik "az oly gazdagon megáldott országot atörvénytelen papírpénzbeli elárasztással tönkre juttatni igyekeztek",és akik a pénzjegynyomda elvitelével még folytatni is akarják ezt atevékenységüket. Kossuth ugyan utasítást adott a nemesfém-fedezetelszállítására is, de ezt a Kereskedelmi Banknál igazgatói funkciótbetöltő Rothschild megbízottak, elsősorban Wodianer Sámuel,megakadályozták. Wodianer, aki Kossuth bizalmasa volt, de egybenteljesen bírta a császári kormánybiztos bizalmát is. Erre utal az tény,hogy Pest megszállása idején a bécsi kormánybiztos Wodianert aKereskedelmi Bank alelnöki székébe is beültette. Kossuth még nemtudhatta, de a későbbi évtizedek pénzintézeti nyilvántartásaiból, acompassokból, kétségtelenül megállapítható, hogy Wodianer mindenRothschild érdekeltségű banknál, vagy vállalatnál vezetőbeosztásttöltött be az elkövetkező évtizedekben Magyarországon. Nosugyanők voltak azok is, akik biztosították, hogy a Pestről menekülő

Dr. Drábik János

20

Windischgrätz magával vihesse a nemzet pénzének nagy áldozatokárán összegyűjtött nemesfém fedezetét Ausztriába.

Az ONB azt remélte, hogy a fedezet elkobzásával a Kossuth-bankókértéküket veszítik. A magyar pénz azonban jól funkcionált továbbra is.Soha nem látott pezsgés következik be. A honvédsereg megkapminden szükségeset rekvirálások nélkül. Folynak a tavaszi munkák, dea hadi üzemek és a gazdaság egésze is teljes kapacitással üzemel.1849 áprilisára beérik a pénzügyi szabadságharc győzelme. Ugyanisekkorra már mind az osztrák, mind a magyar hadsereg, valamintmindkét kormány hivatalai, és belföldi szállítói, magyar pénzt,Kossuth bankókat használnak Magyarországon. Mindez annakellenére van így, hogy a császári hatalom a megszállt területekenmindent elkövetett a magyar pénz ellen.

1848 sikeres pénzügyi szabadságharca

A forradalom és szabadságharc idején infláció nem volt, és devalvációis csak a császári hatalom erőszakos fellépései miatt fordult előhelyenként. Kossuth bebizonyította, hogy ha egy öntudatra ébredttársadalom a saját kezébe veszi a pénzhatalmat, akkor ércfedezetnélkül, külső, magas kamatozású hitelek nélkül is gazdasági virágzásindul be. Az 1848 és 1849 évi pénzügyi szabadságharc tehát sikeresvolt. Bukását nem életképtelensége, hanem katonai túlerő okozta,azaz nem pénzügyi okok. A pénzügyi szabadságharc gazdaságiértelemben nem is szenvedett vereséget. A gyarmatosító császárihatalom katonai, rendőri és adminisztratív eszközökkel semmisítettemeg eredményeit. Ma már bizonyítható, hogy ebben döntő szerepevolt a szálakat a háttérből mozgató, és megriadt nemzetközipénzkartellnek. A szabadságharc leverését követő bosszúállásbanhírhedtté vált Haynau tábornok - a bresciai hiéna - pedig nemcsak a I.Ferenc József császárt képviselte, de az Osztrák Nemzeti Banktulajdonosait is, hiszen anyai ágon a Rothschild családhoz tartozott. Anemzetközi pénzkartell számára veszélyes volt a magyar példa, hogyegy nemzet képes a saját kezébe venni, és a társadalom egésze

Dr. Drábik János

21

szolgálatába állítani a pénz hatalmát, és mindennek nem a megjósoltpénzügyi összeomlás, hanem gazdasági felvirágzás az eredménye.

Joggal állapítja meg Éliás Ádám, hogy "ma újra időszerű a pénzügyiszabadságharc Magyarországon. A szabadságküzdelemnek immárcsak ez a formája időszerű, mert a gyarmatosítás napjainkban nemkatonai, hanem pénzügyi eszközökkel történik." Valóban, anemzetközi pénzkartell a központi bankok függetlenné tételével, azazsaját magánellenőrzése alá vételével, beépült az egyes országok, - ésállamszövetségek - politikai rendszerébe, mint új, ellenőrizetlenhatalmi ág. Ez a hatalmi ág nemzetek fölötti, hierarchikusan épül fel,és kemény pénzügyi kényszerítőeszközökkel rendelkezik. Kossuthpéldáját követve, sajnos ma sem tehetünk mást, minthogykiharcoljuk, hogy a magyar pénz ismét a magyar társadalomé legyen.

Varga István, a szabadságharc pénzügyeinek kiváló ismerője többszöris kiemelte, hogy Kossuth bebizonyította: meg lehet teremteni abizalmat az állam által kibocsátott közpénz iránt, és sikeresen lehetvele működtetni a gazdaságot. Ázsia pedig napjainkban igazolja, hogyugyanilyen közpénzzel fel lehet virágoztatni a társadalmat. Azeuroatlanti politika ezzel szemben azt támasztja alá, hogy amagánpénzrendszer irányítói ezt nem nézik jó szemmel, mert nemillik bele az egy központból irányított világ képébe. Ezért kellett akívánságukra megkezdeni az 1990-es években az addigMagyarországon működő közpénz kiszorítását nyugatról érkezőmagánpénzzel, amiért évről-évre mintegy 3 milliárd dollárt kellfizetnünk. Ezért szüntette meg az MNB a belföldi váltókleszámítolását, amely pedig biztonságos és olcsó hitelmechanizmusvolt a gazdálkodók egymás közötti kapcsolatában, és ugyanezértszámolta fel az export hitelezését, valamint az elmúlt évtizedekbenlétrehozott kereskedelmi bankok refinanszírozását. Ezzel az MNBmegteremtette a pénzügyi feltételeket a magyar cégektönkremenéséhez, a belföldi tőkehiány tartós fennmaradásához,Magyarország pénzügyi eszközökkel történő újragyarmatosításához.Mára már bebizonyosodott, hogy a pénz fölötti hatalom

Dr. Drábik János

22

visszaszerzése nélkül nem lehetünk valóban szabadok. Újra meg kellvívni pénzügyi szabadságharcunkat.

Szabadkőműves volt-e Kossuth Lajos?

Kossuth hazafi volt, nemzetét szolgálta 1848-49-ben. Csakemigránsként, amerikai útja során lett szabadkőműves. 1852. február19-én Cincinatti-ban vették fel a 133-as számú páholyba. Másnap,február 20-án, már megkapta a segéd, és nyomban utána a mesterfokozatot is, majd egy hétre rá tiszteletbeli taggá emelték. Február28-án az indianapolisi "Centre Loge" (Központi Páholy) fogadtaünnepélyesen. Május 3-án Bostonban, a Massachusetts-i Nagypáholyünnepli Kossuthot, mint egy nép szabadságának védelmezőjét ésapostolát, aki elnyomott hazája függetlenségi harcának a hőse. Apáholy vezetője úgy üdvözli, mint egy számkivetett idegent, aki mostismét barátokra és otthonra talált. Válaszában Kossuth hangsúlyozta,hogy amióta szabadkőműves lett, azóta még inkább átérzi hazájávalszembeni kötelezettségeit.

Az olasz carbonarik a francia Grand Orient irányzathoz tartoztak,vezetőjük, Giuseppe Mazzini, pedig egyben magasrangú illuminátusis volt. (Számos kutató szerint, ő volt Adam Weishaupt utóda azilluminátus rend élén.) Kossuth olaszországi emigrációja idejéncsatlakozott Mazzinihez, és vele együtt a magyar emigránsoktöbbsége is. Számos magyar harcolt a 33-as fokozatú Grand Orientszabadkőműves, carbonari vezér, Garibaldi tábornok hadseregébenis.

A Grand Orient szemben állt a katolikus egyházzal, a dinasztikusállamformával, így ellenségének tekintette a katolikus dunaimonarchiát, amely egyszerre volt dinasztikus és katolikus. Acarbonarik pedig még megszállóknak is tekintették az osztrákokat,akik Észak-Olaszországot uralmuk alatt tartva, akadályozták az olaszegység létrejöttét. Grand Orient irányzatú szabadkőművesek számáratehát a magyar szabadságharc az ő 1848-as nagy forradalmi

Dr. Drábik János

23

megmozdulásaiknak az utolsó hősies - vereségében is dicsőséges -fejezetét jelentette. Ezért fejezték ki együttérzésüket és őszintetiszteletüket a magyarok, és vezetőjük Kossuth iránt, noha ő akkormég nem tartozott hozzájuk.

Ugyanakkor egyre több a bizonyítéka annak, hogy a nemzetközipénzkartell bécsi részlege, konkrétabban a Rothschild tulajdonbanlévő Osztrák Nemzeti Bank, robbantotta ki a fegyveres konfliktust abécsi udvar és az önálló közpénzrendszert követelő magyar kormányközött. Ha igaz, hogy a pénzkartell áll a Grand Orient mögött, akkorez feloldhatatlan ellentmondásnak látszik. Mélyebb elemzés azonbanfeloldja ezt az ellentmondást. A pénzkartell legfőbb ellenfele azabszolutizmus. Ezért a Grand Orient hálózatot lényegében adinasztikus, abszolutista rendszerek eltávolítására igyekezettfelhasználni. Ennek az egész Európát érintő átrendeződésnek azeszmei és politikai eszközei voltak a felvilágosodás, a humanizmus, amodernizáció, a társadalmi haladás, a "szabadság, egyenlőség,testvériség", a forradalom, a szocializmus, a kommunizmus, avilágszabadság nevében indított szellemi és politikai mozgalmak. Deaz útban lévő államok "eltakarítását" szolgálta a hatalmi egyensúlypolitikája is, vagyis amikor a HÁLÓZAT az egyik államot a másikkaltartotta sakkban. Erre rászorult, hiszen a nemzetközi pénzkartellneksaját fegyveres ereje nem volt, céljai elérésére - pénzügyimanipulációkkal és rejtett hálózata segítségével - mindig más államokuralkodóit, vezetőit és azok hadseregét kellett felhasználnia. Így, pl. apénzkartell - jelentős pénzösszeg megajánlásával - az egyikkezdeményezője volt az orosz cár beavatkozásának a magyarszabadságharc leverésébe, miután látnia kellett, hogy erre egyedül abécsi udvar és hadereje nem elég. A szabadkőművesség, különösen aGrand Orient irányzat, fegyelmezett és titoktartó tagságával,konspirációs tapasztalataival igen alkalmas volt a szupertitkospénzkartell és illuminátus hálózata céljainak a szolgálatára. 1848-banMagyarország hős volt a Grand Orient szemében, mert Ausztria ellenlépett fel. Az első világháború során pedig már osztoznia kellettAusztria sorsában, mivel annak támaszává vált. Akkor már a későbbi

Dr. Drábik János

24

kisantant országokká váló népek szolgálták a pénzkartell, és a GrandOrient céljait.

Forrás:Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció II.8. fejezet; 2003

Legújabb könyv: Drábik János: KIÉ A MAGYAR ÁLLAM? - A magyarnemzeté vagy a szervezett magánhatalomé? (2012)