Kossuth I f l j o s rudominy s g j s t e a Botanllcus Kertjének

kiadványa

Debreeen

SzerkesztőINJT^S LAJOS kertéazaémök Debrecen 10 Botanikus kert

LektoriKOinsa ISTVÁH okl.aémSk Budapest X I I I . Qóxsa 0).a.l4o Z I I .

- K t z i a A T K í : ! : ? -

P i c t u r a t i t u l i : s d honorea icg.Sttphanus Kondér

A c i i l s p o t késziteSték:?.:ársc9rosl Hedvig és I^eaesRé ozentirnay Teréz

old,

4tKoszöntő 3tl)ufcka Aicos - A Icstcbusz

S-lStKeajhárd Jinos - C h i l e i kaktuszok 16 - 1 7 t!l.Szentiraaj Teréz - Az Aloekról 18-22i£ondér István - A kaktuszok eltartása a ml

évazakaink 9let6 23-26iI«eaes l a j o s - A "színes" kaktuszokról 27-28iEunkll l'ereiic - "éhány szó a kaktuszok oltásáról 29-51»Augusztlnji Béla - A Peresklopslsról

52j!)r.lía6ola3 Gjörgyné - Hogyan l e t t e a laktuszgjüjtó 35-35«Sajtószemle - IsaertetltKemenes 3mő

55IFelhívás

- * -

HőszőNiyüH olvasóinkat lapunk u j formájával. Bazánld>an a kaktuszkedvalöknak «s i d a l g nlnoa oraságoa agjaaüla* ts,08ak B o s a l k s s a r a asakkdrfik fogják Saasa a kaktuaaok Iránt ér> deklödóktt.llindan táraadalal agjaaOléa caak ugy tudja működáaék fentartanl,ha legtávolabbi t a g j a i v a l l a állandó Saaaakdttatéa-bsn állhat.Bnnak fontos aaskősa a téma iránt érdaklódók szaklap­j a , á l a p randaltatéaatnagaassinvonalu asakértakaséaakkal.kőala-aényekkal.kOlfSldi kSsleményak fordításaival mUvalnl és f s j l a a s -t a n i as érdaklódSk l a m a r e t a i t . h i r t adni a világ kaktxiszoa aaa» aénjeizól«valaBÍnt a tárgjhos tartosó Saszas aktuális kérdésről, TervOnKben ssarepalnak szskkc>zl«ményak,fordltások,agy-agy hasai vagy külföldi gyüjtasény baautatása,Iiirak,a8atlag humor éa ka> rasatrajtvény. B óéiból határoztuk el,hogy a mutatványpéldányt a Dabraceni Kos­suth L.Tud.agyatam Botanikus kart éa a Uagyai Ifiivelődéal Hás kö­zös kiadványaként útjára boesájtjuk éa e l j u t t a t j u k kaktuaskadva-lőinkhas.Sajnos a korlátozott példányazám nam t e s s i lehetővé, hogy minden kedves gyüjtőtársunk réasére bistoeitaunk agy mutat-ványpéldányt.Ha lapunk j e l e n l e g i formája(kivitela éa tarte l n e iránt érdeklődés autatkozik.ekkor f o l y t a t j u k kiadását a megren­delők asáaável esonos példányssáaban.Mlval sártkörü kiadvány u t ­c a i árusításra nem k a r u l , gazdaaágos megjelentetéséhes legalább 100 példány megrendelése indokolt.Példányonként 5 ft .önköltségi áron rendelhetik meg olvasóink lapúnkat.Kérjük,hogy a megrendel­n i szándékozók 6 hónapra előre fisessék be es előállítás kőltsé-gétfhogy a b e f i z e t e t t összeg a pepir- éa aokazorositás költségét fedezni t u d j a . Lapunk szinvonalánsk fentartásához és emeléséhez kérjük v a l a ­mennyi h a z a i és külföldi kaktuszkedvelő erkölcsi támogatását.Cik­keiket,közleményeiket,híreiket, juttassák e l a szerkesztőhöz és 8 külön kérés alapján kért téma megírásától ne zárkózzanak e l . Kérjük olvasólukat,hogy lapunkkal kapcsolatos megjegyzéseiket, javaslatalkat,tanácsaikat juttassák e l a szerkesztőhöz,hogy a megvalósítható j a v a s l a t o k k a l emelni tudjuk lapunk színvonalát. Ezért előre l a köszönetet mondunk.

- 5 -

A k a k t u a s

••r«T,k«Bte9,s«uróa o s i l l a g o k Bandsaczba foglalt,sslTóa Sa dacok Hiába t S r rájuk kS Aa alvafeag Hiába 8 9 8 t r i gySkarOk a l a p

OossadC kSTAran aAgla Álnak ők Haa l a aápad6ak,naB l a aaaoradők Oaodáa Tlráguk caak agy éjaiakáa Bogány lafeannS kóaaa álaa tán.'

ruvoaa jábAkba bATadt Artalaa, Álaodta aag agy S a l A j j a l a a Ifikor kApsalaa aag naa nyughatott S kaktuasTlrágból i v o t t haraatot.

Otttki IkoatBaaatfll KAptakSoyr 1955.W«itat.

C h i l e i kaktaeiok I r t a Meoybárd Jáooa

AB Aodok voDulatától DTOgatra a Caendea OceAn p a r t ­jáig lanyaló terfileten fiabonos kaktuszokat nefeisOk ebllelekBak.

As IrodalOB t l s Dessataéget aorol a c h i l e i e k kSaá, de én tulajdonképen a Haoehllanlanral, a Veoporteriafal, Coplapoaral éa a Horrldooaetusssl saaratnék s a fo g l a l k o s -n l , a a r t a tShbl aajnoa aág nálunk nagyon r i t k a a a s l n t a ssBBl topasxtalatoa nlnca tartásukksl kapcaolatban.

A c h i l e i nSTényak jAt. 10 évvel oaelfitt j B t t a k Igaaés divatba a l e t t e k aok kaktsaagyajtS kadvene nSvényel. Saen nas l a l e h e t eaodálkosnl, a a r t a aok éa aiép c h i l e i kS-adtt néhány olyan kivételaaen asép f a j l a akad, aaely nyu­godtan aorolhatö a legasabb kaktuasok kSié.

Bandklvai asép taakésatOkkel, váltotatoa teatatlnOk-k a l , aaabályos foraájnkkal alndlg autatéaak éa néhány f a j ­nak a virága l a r e n d k l v a i dekoratív.

Tartáaak, asqporltásuk, oltásuk aránylag kSnnyfl Így joggal foglalják e l aa utóbbi Idflban Bagaaarsatt klvéts-l a a halyfiket a gyajtaaényakban.

A o h l l e l nBvényekat nea tudjuk ugy t a r t a n i , a l n t a-hogy atok Chilében élnek, de DacTon jól alkalaaskodnak a tartéauk ezért nea kBraiaényea. Bredetl lelóhelyükBn ál­talában Igen kevéa eafit kopnak, Héhány f a j alvataglakó a az Ataeaaa alvatagban aUrQn fordul aló, hogy 5-6 éven At oloca eafi. Aa Oceén partján éló nBvéoyek sea kapnak aOrtlB esfit, vlazont I t t rendkívül nagaa a páratartaloa. A c h i l e i

nSvénysk lok f r l s a Isvagfit Igényelnek éa a a e r e t i k a nagy hSaéraékleU kOianbségekat. Ténylgényü aogaa, de a tttsS aapaatéat oaak azoktatás ntén v i a e l l k e l károaodAs nél-k a i . TalajlgényOk a tSbbl nSvényakéfol azonoa, kSadabBa vagy enyhén aavanyu kéahatAau t a l a j a legkadveifibb nekik, aránylag aok kStörmelékkel. Mivel haaájukban rengeteg a aa-létroa, as aaetlegeaaalétrca adagolást I t t l a aeghálálják.

I l y e n bevesetfi után aaeratnék rátérni az agyea neaaat-aégekre éa egy két f a j r a kiaaé réazlateaabban.

aeochllenlak | A legtöbb f a j t aagában foglaló oeaaataég a o h l l a l a k

kSsfitt. Hagyon váltosatoa l a . LegtCbbJOk laaaae n8v0, gSa-bfilya vagy lapított gBab alakú, Idfiaebb karban néha f e l ­nyúlnak. Néhány f a j 2-3 c a 0 5-lo c a aagaa oaalop alako. TeatOk aslne nagyon változó, a aaOrkának éa a barnának l e g -kaiönbdzSbb árnyalatai találhatók aag apldaralaük aslnéban. Néhány egéasan aStét, aajdnea fekete f a j l a l a a a r t . Haaon-lóan váltoiatoa a tfiakésetOk l a . Réaelyek 2-3 aa hoaaauaá-gu k l a t S v l a a k k e l , aáifok 3-4 c a hoaasa nagy vaatag t8vlaeto> k e l rendelkeznek. A tSvlaek aalne általában aStétbamáa, eaetleg fekete, aás fajoknál fehéraa asOrka vagy aárga. Bitkán bordáaak, legtSbbasOr a bordák azeaBleaSkra tagosód­nak. Nagyon érdekes I s a e r t e t S JelOk, hogy a aaaaOleaók, vagy dudorok alján, a legtöbbnél álaieiO cauoaoaodás van. l l t * ^ Iában aár f i a t a l korukban virágosnak, virágaik 2-5 c a 0 kb 2-3 ea aagaaak. Színük legtöbbazór fehéraa aárgáa, vagy vSrSaea. Blaböik többnyire hajaaak. Tirágzásl IdsJOk s tdbbl chileiével sllaotétben a nyári hónapok, aájuatól si a p t a a b a r l g .

KöDDyen kezelhetfik nagról I s jól nevelbetdk. Aránylag jól olthatok. Alanyként a Trlchocereusok Chilében előforduló f a j a i a legjobbak, mint p l . a T. l l t o r a l l s .

A Neochllenlak I s nagyon s z e r e t i k a sürü permetezést. Akinek lebetfisége van erre, a növények biztosan meghálál­ják a fáradozást. Gondolom a fajonkénti Ismertetésnél nen lenne célszerű minden f a j r a kitérni, ezért és 3 jellemsS fajról szeretnék néhány azót mondani.

Neochllenla naplnat Lagpltott gömb alakú, a t e s t s z l n e na­gyon különböző, a azOrkétől a barnás árnyalatokon kereas-t a i a Illáig variál. 3-9 apró, a teatbez lapuló, legtöbb­ször fényes fekete maximum 3 mn hosszú. Bosszú répagyöke­r e t f e j l e s z t . Idősebb korban s a r j a z l k . Oltva golyóalaku. Elég korán kb 4 éves korban virágzik. Virága 3-3i5 cm hosz-azu halványsárga a bibe p i r o s a s .

Alakra nagyon közel áll hozzá a N.mltls, N.esmeral-dana l a . Neochllenla aerocarpat K i s oszlopalaku növény 2-3 ca 9. 10 ca magas, tövisei feketék, vagy vöröses barnák. Kb. 10 db 4-8 ma hosszúságúak, fésüszerüen a t e s t m e l l e t t . A növény csúcsa finom f i l c c e l borított. A t e s t színe barnás. Virága gyönyörű, kb 5 cm 9.és magas, kármlnpiros színű, a bibe szintén kármlnpiros. A bimbója zöldes, sürün f l l c e s pamacsos. Ehhez hasonló f a j a N.durlapulpa, N.reichel. Neochllenla c h l l e n s l s : Szép növény, sűrűn tövissel borít­va, 2o-22 bordája van, ezek aerolaközönklnt k i s rovátkával megszakítva. Az álszerü képződmény I t t nem nagyon erős.

- 9 -

azéltőviael taszeraek, elállók, kb. 2o db 1-1,5 cn hoaz-szu, f i a t a l a b b korbao barnásak, késóbb fényló sárgák. Virága nagy kb 5 cm 0 róssaszlDes-pirosas. A bimbó f l l ­ces, h a j a s . E báron fajon kívül még böbbról lehetne a talán kel l e n e l a részletesebben beszélni, de agy érzem erre I t t nlnca lehetfiség. E báron fajnak az lamertetéae talán elengedó ahhoz, hogy e asép növények gyajtéaéhea kedvet kapjon.

Heonorteriaki Szintén klaondottan Chilében óahonoa nö­vények. Slterjedéal területük köiép éa éazak C h i l e . Rendklvai érdekea éa váltosatoa növények. Kiakorukban gömbalakuak, később általában cereold formát teáznék f e l . Tüakézetük azinea, legtöbb esetben nagyon sürü. Általában lo - 2 o CB magsára megnövő növények, néhány kivétel von, e-zek az 1-1,5 m magaaságot i s elérik, p l . B . c l a v a t a . Bor­dás növények, bordáik aerolaközönklnt megtörve. Némelyik­nél megtalálható az álszerü klosucaoaodáa I s . A Neopor-t e r l a k r a legjellemzőbb a virág. Virágaik általában k a i v l n -pirosak, vagy rózsaszlnaek. A virágok Jellemzője, hogy na­gyon karcau azlromlavelekből állanak, ezek a sziromleve­lek általában hegyesek, a belső sziromlevelek legtöbbször összetapadnak. Bimbólkon fllcoyomok és sőrteképződmények vannak, általában nem nagyon aürün. Vlrágsáal Idejük feb­ruár, március, április és október, november, december. Satfnos néhány nálunk nem tud kinyílni s igy általában caak a bimbóit láthatjuk. Gyűjteményemben például évek óta S-lo bimbót hoz egy N . l l t o r a l i a , bimbói azép azlneaek, be-gyeaek, de eddig még nem alkarült elérnem, hogy klnylaaon.

- 10 -

S s l o t e Bindlg t a l j e s M klfajl&dött blnböl vagy elszárad-Dak, vaggr ha Belegban tartón laeanak mlalfitt klnyllásak. Hldogban t a r t v a 5-4 hétig l a negnaradDak, hagyon szépen d l a s l t l k a oSvényt. A Seoporterlék I s könnyen olthatok, f e l o l t v a jól növekednek, könnyebben virágoznak.

Tapasatalaton s z e r i n t a t a v a a s l oltások a legkedve-aAbbak, naa aokkal a nSvény^ aeglnduláaa után. Jól bein­d u l t Trlchoeareuaoo a s l n t a b l s t o a a a l k e r . Nyugateurópai nevaa kaktuaagyiijtSk vagy karaakadök általában nagaa alany­r a oltják, M r t e s z e l aég Inkább k l tudják e M l n l a reod-kl v O l aiira f i n o a tövlaakkel borított, aal n t e hajaanok tOnfl Heoportarlak asépaágét. l a f f i l a g a S.gerocepbala f e ­hér változatainál aaarl n t a a l a célaserü. Tartéauk, kezelé-aQk. általában aa Igényeik haaonlóak a többi eblllaleké-

Szeretnék a laoportarlák közül l a báron különbösó f a j t b o n i t a t n i . Beoporterla sub«d.bboaa. Aa egyik legjobban e l t e r j e d t , a z l n -te Binden gyüjteaénybeo negtalálbató Neoporterla, de nen t a r t o z i k naatzetségének szép f a j o l közé. Nagy növésű, ál-tslábao 10 cm 0 s néha az 1 m-t I s alérfi magasságú cereold alakú növény. Idősebb korában a t a l a j o n e l f e k a z l k a caak a csúcsát t a r t j a felemelve. T e s t s z l n e azOrkéazöld, bordá­nak száma 2o körül. Bordái areolakösönklnt rézsútos baráz­dákkal nagy púpokra vonnak osztva. Az álszerü képződmény I t t I s felfedezhető. Areolál a csuea körül általában fehér vagy sárgás f l l c e a e k , ez később lekopik. Széltövlael 2o-23 db 1-1,5 cm hosssuak elég durvák fehéres sárgás a s U ^ ke színűek. Középtövise kb. 4 db 2-3 cm hosszú, merev p l -

- 11 -

roaas baroa. Virága kb 4 cm boaszu, kaxminpiroa. Xd5s ko« rábaa gazdagon virágzik. Olaoi nam szukségas, saját gyö-karán i s aránylag Jól nővakszlk. Nam érzAkeny a v l z r a sea, holott alófordulásl területe Valparaiaooál a a l v a ­tagban vaa.

Neoportaria l l t o r a l l s t Nagyon szép növény. Teste elöazSr félgömbőlyü, Idösabb korában 5-8 cm t cereold formára f e l ­nyúló zöld vagy sárgászöld azloü. Bordáinak azáma 2o körül. A bordák magassága 3 mm. A bordák rovátkákkal areolaközön-ként magLörve. Areolai elég nagyok, ovállaak fehérea vagy aárgáa f l l c e a e k . Nagyon b a r i t e t t névény. Széltövlael 3o db köril, finomak, hajszarüak 1-1,5 cm hosszúak, legtöbbször fénylő sárgásbarnák. Középtövlsal 8-12 db 3 c a hosszú szét-állóak, a csúcs Irányában enyhén görbültek. Virága tlplknn Neoportaria virág kb. 3 - 3 , 5 ca bosszú, róssaazlaü, vagy kármlnpiros. Bibéje általában krémszínű. Terméae hosszukáa, kármlnpiros. Leginkább Coquiabó környékén, a Caendea Óceán partközslében őshonos. Nálunk télen virágzik, - ha virág­aik.

Neoporterla gerocephalai Leginkább N . a e n l l l a néven l a a e r t . A legkisebb Neoportaria. Taate göabszerű. Tövisei nagyazá-auak, lá£7ak, hajszerüek t e l j e s e n összefonódva. Töviseinek azine a fehértől a feketés barnáig variál. Legasabb példá­nyok a krémszínű vagy halvány sárgásfehér tövlsüek. Nagyoa Jól oltható, célszerű o l t v a t a r t a n i . Aránylag könoyaa f i a ­t a l korbao virágzik. Virága 5 oa hoaazu róaaaazlnea, J e l l e f zetesen Neoporterla virág. Neve körül aok v i t a v o l t aár, több régebben l e i r t Neoporteriát a gerocephalaval a«OBe»> nak tartanak. Slőforduláal helye Coqulabotól d a l r a Ovális környéke.

- 12 -

CppiapoéJtt 6t*riiit«B as elObb Ism e r t e t e t t két c h i l e i oemzetségb* tartosó oöTéoyekziél i s szebb, változatosabb mutatósabb f a j o k a t magábanfoglaló nemzettség. Két eia t f l aagJeleDésl formát ismertünk. Sgy részük kisnővéaa, apró gömbalaka, párnákat alkotó, a l g a többiek az 1 m-es magasságot l a túlhaladó cereold alakú, különálló nagy növények.

Az elsö csoportba tartóaó növények már f i a t a l komit* ban i s dúsan virágosnak, a l g a többiek csak Idós aagy növényként.

Virágaik általában nagyok 3 c a 0 legtöbbszSr sárgás szinüek. A virágok, esövs nagyon rövid. A Copiapoák t e s t ­s z l n e l a nagyon változó, a fehéres lisztbevonatutói a fé­nyes feketés színig a legkülönbözö szinüek megtalálbatók. Az egyes f a j o k között néha nagyon nehéz eligazodni, mert könnyen varlálódnak. Bagyon sok a köztes f a j . Sajnos 1-lyen okok miatt a gyűjteményekben I s nagyon nagy a hibás név a l a t t i kaversdéa, ásat aég tovább fokoz az aránylag oagysaáau h i b r i d l a . A kultúrákban nevelt növények között •S7<-egy f a j o n b a l u l e l a a a nagy lebet a különbség a tartás a l a t t , akár tüakésst, akár a t e s t formája és azine szem-paatJáMl. Saért agy agy f a j meghatározáaa elég nebéa. Tartéauk a tSbbi e k i l s i növényhez hasonló, a talajigésy ocrsslntAn. tXtér a tóbbi ahlleiétöl, hogy a Copl^oák sltáaa áltslábaa CS i * f i a t a l korban ore^ényea. Aa idősebb példáayak aaak aabesea éa ritkán oltbstók a i k e r r a l . As idóaabb Cepl^pcákat gyekérkárosodás esetén naa oltással, kaaea sJraarSkarattstésssl aélaaerü gyóorltaei.

- 13 -

A CoplivoAk kSsOl Ao D M tadoa k i v A l a u t a n l u t • > f a j t , maljmt Mvabbw laMcrtatnék, axArt Inkább tfibb fajról, da kavéabé ráaalataaan basáéinak.

•agyon saáp tOskésata éa ssóp t s s t s s i n Q a Cop.dnra, s C.straptoesaloa, C.aaataaa a aátaáay ujabban f a l f a d a s a t t éa aég l a i r a t l a n aóvény. Bsak általában barnataatUak éa aránylag nagy bsmáa-ptroa vagy f ^ t s tOakáaataak. Arány­l a g nagy virácaak j«l olthatok a aár f i a t a l korban h a j l a o - • dók aa r j a k kápsésárs, s s A r t kfianysa ssaporlthstók. La»-tóbbaate klaaSvésask és s g|«jtsaénybaa nagyon jól a n t a t -aak.

CP á afafl t a v l a a a l b o r l t a t t a H kSsül a a g a a l l t a a a C.loagispina-«, C h a a l l l ^ t As i t t aaUtaaAa a s s a n a t a a lagsxsbb Copiapoát • k r a i a s i a a ^ ' t i a . Ss aa s g y l k lagasabb kaktuaa. Ssépaágét foraájáBak taatasiaénak Aa Aaa 2-4 c a hoaasnaAgn fataár vagy e a c a t a s i a a t 6 v i a s i a s k kBasónhsti. Araolál na­gyok, fataárA. Xartáaáaál nagyoa k a l l vigyásni s tűskésat-r a , a a r t kSanyaa aagaárU, kBanyaa plaakolódLk. Cálasara adadlg o l t v a tártai.

{ P AnagBgvAafl Copiapoák kBafll aagaaUtanáa a C . c i n a r s a -t , a M l y s t Uastaaaxű asOrkAa-fahár taatbavonata As sró-t s l j a a f a k a t a vagy fakatáabaraa t O v i a a l a l a t t a s i a t A a a lagaMbb kaktuasak kSsé aorclhataak.

As atóbtal id6bae alággé a l t a r j a d t nálnak a C ^ . bypogaa. •agyoa asép k l a advéajr, Ardaaaa baasiarasal a s gyOjtaaAay sl8kal« taelyAa tartási, aég akkor i a , ha valójábaa aaa a

- Ift -

legtöbb hypogea néven forgalomban lévő növény az, banen C.Bargultaosla. A két f a j nagyon hasonlít egymésra, innen származhat a keveredés. Arról különböztethetők meg, hogy a Hypogea epldermise feltűnően rücskös, e l e -fántbörszeru, mlg a bsrguitensls-é sima. Nagyon aokat kellene még a Copiapoákról I m i , de ahhoz, hogy valakinek a Copiapoák gyűjtéséhez megjöjjön a kedve, gondolom ennyi elég.

Horrldocactus.

A c h i l e i kaktuszok között ezek a mostohatestvérek. Valóban az előbb említett nemzetségek legtöbbször szebb, mutatósabb f a j o k a t foglalnak magukba, mint a Horridoeae-tuszok, de I l y e n testvérek között még mostohának i s érde­mes l e n n i .

formájuk általában megnyúlt gomb. Legtöbbször egye­dülállóak, csak egy-két foJ s a r j a z l k és alkot telepeket. Testazlnük szürkészöld vagy barna, tüskézetűk lagtöbbazör elég erős, durva a elég nagyszámú tövisből áll.

Nálunk leginkább curvlspinus, thuberisulcatua var. mlnor az ismert. Nagy, nam csúnya növények, könnyen ne­velhetők, ezért elterjedésük előbb-utóbb bekövetkezik.

Befejezésük szeretnék néhány szóbsn s c h i l e i kaktu­szok teleltetésével f o g l a l k o z n i . Talán ez a legfontosabb a tartásukkal kapcsolatban. Itlnden esetben célszerű s h i ­deg teleltetés. Ha a téli hűoérséklet a *& C°-t meghalad­j a , minden esetben kicsúcsosodnak a nyári vlgázás I s e l -

- 15 -

Karod. Svak óta tartok c h i l e i DÖvécyeket, da a meleg t e ­leltetés miatt többször elcsuojrultak a növényeim. Három éve tartom azokat igazán hidegben. Az elmúlt télen -4 C°

v o l t aa avegházambao a leghidegebb s ^6 C** v o l t a legme­legebb a teleltetéa idején. A c h i l e i növények közül egy sem károsodott, t e l j e s v o l t a pihenésük. T a v a s s z a l és nyá­ron szépen virágoztak. Nem akarok s e n k i t rábeszélni a r r a , hogy i l y a o hidegben tartson növényeket, de szerintem ez a helyes és én Jel e n l e g i s igy csinálom.

Körülbelül ennyit tartottam hasznosnak a c h i l e i nö­vényekről elmondani. Ha e s e t l e g a gyüjtfitársak közül v a l a ­kinek kérdése vagy valamilyen problémája van a c h i l e i nö­vényekkel kapcsolatban, ha tudok segíteni nagyon szívesen állok rendelkezésre, akár személyesen, akár levélben.

A szerző elme: Budapest, X 7 I I I . , P I . Ady £.a.l42/b.

- 16 -

iZ ALOEXHÓL

As Ó- és a Kösépkorban Afrikából és Arábiából szál-litotbák az Aloékból kivonb drogacyagob Hellász vá­rosai b a és Róiaába,mel3et a l e v e l e k kifSzéséből, an­nak cegszáritásával nyereWc.Bz az anyás fénylő és keserű volt , a d . sem u t a l jobban rá,mint arab a l n e -vazése,slloahsfénye3,keserű. A gyógyászatban hasbajtónak.gyoaorerősitSnek, pora­lakjában p e d i g gyulladásos szem gyógyítására hasz -nálták.As i r o d a l o m h i r t ad arról,hogy az olcsóbbmi-nőségü gyanta anyagból készített gyógyszerrel a há­ziállatok s e b e i t gyógyították,A gyanta v i z e s o l d a t a v a l megakadályozták a faépítmények szuvasodását. Az i p a r 8 sör keserltésére v e l a m i n t selyem festésre használta,Növényvédő szerként levéltetvek,hernyók e l l e n a növényekbe befecskendezték IdkgAOO 1 v i a töaénységben.Nyulak rágása e l l e n a fatörzsek beke-nésére i s felhasználták. Az eddig f e l s o r o l t felhasználása ma már nem aktuá­l i s , o r v o s i célokra csak aa orvos tanácsát kikérve l e h e t felhasználni.Már Diószegi Sámuel Orvosi Pü -vészkönyv c.müvében óvatosságra hívja f e l a f i ­gyelmet "a t e r h e s asszonyok,borral bőven élökn-jk és az aranyérre hajlamosaknak jobb e nélkül álta­lában e l l e n n i , m e r t mi hasznot ez t e h e t , a z t más ba­rátságosabb szerek s o k k a l jobban t e l j e s i t i k . Az Aloek e l t e r j e d t szobanövények nagyon sokan ked­v e l i k amit talán igényteleségük vívott ki.A l i l i o m -félék családjába tartoznak,ma már 280 f a j t t a r t a n a k száaon,melyek csaknea kivétel nélkül pozsgás álloaá-nyuak.Afrika különböző részeiről v a l a m i n t a Kanári szigetekről származnak. Az Aloe arborescens talán a l e g e l t e r j e d t e b b f a j kö­zöttük,Kévéből /arborescensafateraet'V l e h e t követ­kez t e t n i , h o g y fanövéaü növénnyel állunk szeaben. Kedvező körütonyek között a 4 méter mag.asságot i s

- 17 -

elérheti s nSvénj.Levele fogazott,virága feltünS na­rancsvörös fürtös virágzat,mely febr.-márciusban j e -l e n i l c meg. Szobai növényként inkább az alacsonyabb termetű f a ­j o k a t k e d v e l i k , m i n t p l . a z a r i a t a t a , b r o v l f o l i a , v a r i e -g a t s példányait.Előzőekben utalás történt a nemzet­ség igénytelenségére.Ezzel magyarázható,hogy nyári időszakban a növényeket szabdban i s elhelyezhetjük szélvédett,félárnyékos h e l y r e , s ha homokkal k e v e r t tápdus k e r t i földbe ültetjük azokat azépeb fejlődnek.' Minden évben rendszeresen virágoznak,Öntözni nyáron gyakran kell.Télen fontos,hogy a kaktuszfélékkel a-zonos hőmérsékleten és körülmények közt teleltessük növényeinkefe,csaknem öntözés nélkül,Ellenkező eset­ben sok e l p u s z t u l közülük gyökérrothadás m i a t t . Szaporításuk főleg dugványozással történik / t a v a s z -s z a l / , d e közisnert a magvetéssel történő szaporifeára is,Az utóbbi módon szaporított növények kb,3 éves ko­rukban virágzó képesek.

- 18 -

A KAKTUSZOK BIg/>RT.4Sfl A MI fcVSZilK'INK AL.^TT.

Ea a tárgykör,amit cikkem jelöl k i , eléggé sürün ke­rül t o l l h e g y r e . A tárgy tehát nem u j , I l i v e l azonban ugy szeretném,olyan egyszerűen elmondani,mi a t e n n i - • valónk,rövid •*varázsige-"szerü megokoIásokat válasz-t o t t s m a r r a , m i t miért,mit hogyan tegyünk,kerülve a tudományos kifejezéseket. Célunk érdekében legelőször különbséget k e l l tennünk a kaktuszok között,mert vannak észak-amerikaiak és vannak dél-amerikaiak,Sz a megkülönböztetés szüksé­ges,hiszen az északiak élőhelyén akkor van tél,mikor nálunk,a nyár i s ekkor van,Dél-Amerikában v i s z o n t a mi telünkön van a nyár. Az egész a m e r i k a i k o n t i n e n s k a k t u s z a i soha s i n c s e ­nek v a l s m l nedvesség nélkül,Hs be i s köszönt náluk a csapadéktalan időjárás több hónap tartamára,élő­helyük t e n g e r s z i n t f e l e t t i magossága m i a t t a tenger felöl.érkező párás légtömegek erős h a m a t o t okoznak a g y a k o r t a 3 ezer méteres ma^sságban,A sziklás t a ­l a j , a tüskebokrok ágbog9i,a kaktuszféleségek tövis-i és bőre eléggé lucskosak lesznek,A felszínes futó gyökérzet,az areolák gyapja és a tüskék 111.tövisek meg a bőr azt a hajnaltájban érkező nedvességet s r e g g e l i napsütésig f e l tudják szívni és igy a nappa­l i állandó napsütéshez az üdittö v i z a d a g o t mindig megkapják,A szervezetük belső nyomása,a " t u r g o r " tehát jótékonyan állandó.Vannak kivételek I s , m i n t p l , s Lophophors,aaely bizony a csapadékos,időjárás . megérkeztéig erősen összezsugorodik,Ez nem árt n e k i sea a hazájában,sem nálunk. Az előbbi két bekezdés legyen az al;?,amelyből k i ­i n d u l u n k . Kezdőd jenek a jótanácsok a tenyészldövel, a ml tavaszunkkal,nyarunkkal és f a g y o k i g terjedő ősszel,Sz időben fényben és melegben n i n c s hiány.

- 19 -

Növénjeink az éltető 20-30 fokos nelegben v i g a n f e j ­lődnek és virágoznak,Ahhoz,hogj ezt tehessék,oldott tápanyagokra van szükségük.Vizet kérnek,hogy a gyö­kérsavak és talajbaktériunok által oldhatóvá b o n t o t t ásványi sók felszívhatok legyenek.Locsolnunk k e l l . Mindig annyit,hogy a cserép,vagj a aüanyagedény a l ­só lyukán a v i z k i c s o r d u l j o n , E k k o r ér l e a t a l e j b a a nedvesség b i z t o s a n a gyökerekig.Kaktuszaink azon­ban csak az üdén nedves t a l a j b a n érzik jól magukat. Locsoláskor sárt csinálunk.Ezért meg k e l l vámunk, mig a t a l a j megszikkad,A mázatl-n agyagcserép több v i z e t k i v a n , m i n t a mázas cserép,amely n i n c s besü-l y e s z t v e és mint a müanyagedény,mer t nem csak a f e l ­színről párolog e l a nedvesség,hanem a cserép o l d a ­lán át i s fogy,Meleg,sőt forró időben est e l o c s o l ­junk,a hűvösödő őszi napokban délelőtt,hogy a ned­vesség mielőbb elpárologjon,Jócskán párologtatnak a növények i s , h a életüzemük a kellő melegben jól müködik,Bhez szükséges a jótékony meleg,a hő. Kaktuszainkban i s mindent a hő- és a fényenergia moz­g a t , t a r t üzemben,A nedvesség o l d o t t a tápanyagból a szerves építés,lebontás csak a kellő melegben történhet meg.A t a l a j b a öntött víznek p e d i g m i ­nél rövidebb idő a l a t t e l k e l l távoznia.A fősza­bály teháttmlndig üdén nedves t a l a j tartására tö­reked jünk.Hüvös,naptal8n időben hiányzik az üzemi meleg és a fény.locsolni nem szabad. Érdekes tény,hogy a kaktuszok a hűvös éjszaka 1-dején tudják legeredményesebben felszívni az öntö­ző v i z e t , S z megmutatkozik különösen ősszel,amikor növényeink a hűvösség ellenére,de éppen a hűvösség a hideg hatására minden részecskéjüket megtöltik nedvességgel.Igy készülnek f e l a hosszú télre. Sej k i s h a j n a l i fagy i s segíti .ebben őket. Ismét egy fő szabály,egy megjegyzendő varázsigét l o c s o l n i csak a kellő mértékben és melegben sza­bad,amikor a szervezet üzemben van.A hűvösség bé­nítja a szervezet működését.

- 20 -

A% észak-amerikai knkiuaz^ínkat nem szabad megszánt nunk a tél folymán.S^j ístrophjtumot,Ariocsrpust vagj P e l e o j p h o r a t téli locsolással b i z t o s a n elpusztítunk, h i s z e n a téli pihenéshez 6-10 f o k r a van szükségünk, üzemük ekkor sem áll le,mer t a szervezetükén táróit kész tápanyagok,mint p l . a cukor,a keményítő,az ami­nosavak, a v i t a m i n o k és más fehérjék elszállítása f o ­l y i k a csúcsba,az areolákba sarjképzés céljából,mas a gy5kereld)e az u j gySkérsarjak képzésére tápanyagként. Az észak-amerikai kaktuszok - a Lopbophorat kivéve a l i g zsugorodnak,testnedvükkel jól gazdálkodnak az e m i i t e t t telelési hőfokon.Tavaszi indításuk ne a t a ­l a j u k bőséges locsolásával történjék.'Aa élő szerve-* setéknek a hosszú telelés után hosszabb Időre van szükségük,hogy magukhoz térjenek,hogy szervezetük üzeme működésre képes legyen.A februárban.március elején kapott vízzel növényeink nem tudnak m i t kes-denl.A gyökémyak r o t h a d n i kezd.Bgy-két hét a l a t t a-sonban életre k e l minden veazély nélkül,h^eleget - 20-30 f o k o t - létesítünk számukis és hozzá nsgy pársteltséget.itz u j életet észrevehetjük arról,hogy 8 csúcson f r i s s zöldbőr m u t a t k o z i k , u j areolát növel. Ekkor fokozatosan mind erősebben szabad a v i z e t sda-golnunk.Két héten belül rendszeresen l o c s o l h a t u n k . Az elsö locsolás után várjunk néhány n a p o t , a l g a t e -l a j megszikkad.Nagyon f o n t o s a fokozatos bőségü l o ­csolás,mert könnyen elbucsuzhatimk tőlük.Különben i s a februárt és a márciuselejei Időt az i r o d a l o m "halálhónapnsk" nevezi.A kaktuszokst - nem csak ez északiakat - csak meleggel és párás levegőkömyezet-t e l indítsuk el.üvegházban,ahol a párateltség 80 -90 !6-os,a téli locsolásra s z i n t e semmi szükség nincsen. A Dél-Amerikából származó kaktuszok ellátása,megtar­tása a tenyészldőben t e l j e s e n cegegyezik az északié­val,Télen azonban néni különbséget k e l l tennünk.Ha 8 hosszú szárazon tartás m i a t t erősen zsugorodnának

- 21 -

a környezd légtér hőfokának előzetes emelésével ke­vés nedvességet szabed juttatnunk.Sgy-két nappal a locsolás előtt a 6-10 f o k o t eaeljük f e l kb,18 f o k r a hogy a gyökérzetet mUködésra képessé tegyük.A l o c s o ­lás után i s t a r t s u k a aeleget még legalább egy n a p i g hogy a t a l a j megszikkadjon.a Meleg levegő több nedves-, séget tud magában tartani,tehát elősegíti a feleslegéé v i z elpárolgását a talajból.S pár nap a l a t t déli nö­vényeink ismét kltelnek,bőrük feszessé vállk.Rajszál-gyökerelk i a megkapják,az üde nedvességet,Üvegházban a t a l a j sohasem porszáraz.A kényes hajszálgyökerek nem száradnak el.Locsolnunk s tél folyamán le g f e l . l e b b kétszer szabad.De l e g j o b b egyszer sem.Az öntözés u -tán ismét térjünk rá a 6-10 fokos hőmérsékletre. AZ üvegházak légtere a l e g k i s e b b napsütésre f e l m e ­l e g s z i k . I l y e n alkalmakkor szellőztessünk.Ez a f e l m e ­legedés egyáltalán nem ár(,csak ne l o c s o l j u n k . L o c s o ­lás nélkül I s már február közepétől,gyakran előbb Iá bimbózni kezdenek. Hs gyűjteményünket lakásban t a r t j u k télen,lehetőleg fűtetlen helyiség legyen pihenőhelyük.Izzadó b e t o f t -plnce gyakran okoz veszteséget.Ha csak fűtött h e l y i ­ségben t u d j u k k a k t u s z a i n k a t teleltetni,lehtőleg t a r t ­suk őket pl.ablakközben.Ha ez nea volna megvalósít­ható, talál ju n k k l pl.fóliával v a l a m i elterelő módot, hogy i g y a meleg levegőt távol t a r t s u k . A melegben, száraz szobai levegőben a kaktuszok erősen zsugo­r o d n a k , v i z e t kémek.Dél-aaerikal k a k t u s z a i n k azon­ban ekkor életre kelnek és megvékonyodnak,torz nö­vekedésbe kezdenek.3zt minden áron meg k e l l akadá­l y oznunkjülnden kaktuszunknak télen p i h e n n i k e l l . E rre k e l l a 6-10 fokos altató hő. A magoncokat i s bátran t a r t h a t j u k i l y e n hűvös kör­nyezetben.Ha erősen zsugorodnának,vigyük őket meleg helyre.Ha a t a l a j u k jól felmelegedett,azaz a gyökér­zetük üzemképes l e t t , k a p j a n a k v i z e t , d e ezután a t a -

- 22 -

l a j megszikkadását meg k e l l várnunk,Csak száraz t a ­l a j j a l tegjük v i s s z a e r e d e t i heljükre az apróságokat. Végszóként szeretnék még egy f o n t o s főszabályt erő­sen hangoztatniiMinden ténykedésünk,mint p l . az át­ültetés,oltás locsolás,csakis a legmegfelelöbb,ide-genszóvgl mondva optimális hőmérsékleten lehetséges csak,amikor növényeink szervezete üzemben vsn.Ha men­tés céljából mégis télen k e l l e n e o l t a n u n k , c s a k előze­t e s felmelegítés után végezzük e l a müveletet.Az ösz-szeforradás i s csak melegben lehetséges.Az átültetés­s e l v i s z o n t várjunk tavaszig.Ha csak l e h e t az oltás­s a l i s . Megemlítem még,hogy kaktuszaink,ha t a l a j u k száraz,az éjszakai lehűlést - akár a f a g y p o n t i g is,vagy ezen a l u l i s károsodás nélkül kibírják.Sőt egyes nemzet­ségek f a j a i , m i n t p l . a Rebutlaké,Ayloster^ké,Iobivi-aké,Ch^maece^eus s i l v e s t r l l dúsabb virágzással hálál­ják meg az i l y e n mostoha bánásmódot. Minden növény számára,tehát a kaktuszfélék számá­r a i s a tenyészldőben a 20-30 f o k közti hőmérséklet a legmegfelelöbb.Hidegben a szervek működése megáll, túlságosan melegben ugyancsak képtelen működésre min­den szerv.A növényknek életszüksúgeletük az,hogy nappal meleg van,éjszakára v i s z o n t a hőmérséklet 10-15 f o k k a l l e j e b b sülyed.A tenyészldö a l a t t ml i s hagyjuk,hogy k a k t u s z a i n k levegője hűvössé váljék. Sokat l e h e t n e még e tárgykörről beszélni.Mégis a z t hiszem,hogy aűritve ennyi i s elég l e s z különösen a kezdők számára.Minden kaktuszkedvelőnek sok s i k e r t , sok örömet k i v a n e sorok Írója

A szerző elmet Kondér István Budapest X I I I . Dózsa Gy.u.140.111.

- 23 -

i "SZIH3S" SAKTCSZOKHŐL

Nen találtam megjegy eshető rövidebb címet szánuk-xa.Gondolom nem i l l e t az olvasó a z z a l a megjag; ->és8el,hogy 8 zöld szlnű növények I s színesek, á szokásos zöld színtől eltérő szinU kaktuszokról l e s z szó.Ilyen hosszú cinnek senki sem örülne, 8 -sért választottam a színes Jelzőt. A piros és sárga szlnü kaktuszokból egyre többet látunk,szinte minden gyűjtőnél van néhány példány belőlük,mely eket vagy a saját magvetéséből válass-to t t - szelektált - kl,vagy a már e l t e r j e d t és I s ­mert fajok "színes" változatai azok.Sokaságuk,el­terjedésük ellenére a szakirodalom eléggé h a l l g a t róluk,szinte tabuként szerepelnek.Nem Így a gyakor­latban.Tudjuk,hogy magvetés utján 1-2 %o lehetősé­günk van I l y e n "színes" növények megjelenéséhez,e tulajdonaáguk azután vegetatív uton tovább vihető, as eredmény megsokszorozható. Hogyan Jönnek létre ezek,hol a helyük a növényrend-szerben,köselebbrdl a kaktuszok között? Kezdjük az elején{Létrejöttük okát,má8 hasonló meg­jelenésű növényekével együtt napjaink növényéletts-na és örökléstana kutatJa.Tannak már biztató kísér­lete k 8 k l o r o f i l l defektus előidézéséhez.A ponton ok még nem ismert.Sgyes antibiotikum készítmények indukálnak elszíneződést,ez a tünet azonban ea 1-delg minőségileg nem befolyásolható,tehát sem a szint,sem sz elszíneződő felület nagyságát még nem befolyásolhatjuk. A beavatkozás nélkül létre Jött elszíneződésnek már régen Ismert a oagyarázata.A növényélettan tudomány­ágán belül 8 szintestecskék fejezetből k e l l k i i n d u l ­n i . Ezek 8 s e j t élő alkotó részei közé t a r t o z n a k . J e l ­lemző Jük,hogy színese vagy ssineződésre bajlanosak.

- 24 -

Szinbestek csak a növényvilág s e j t j e i r e jellemzők. Három féle szinbestecskéb különböztetünk megi

1 , s z i n t s l e n t - l e u k o p l a s z t i s z 2, zöldet - k l o r o p l s s z t i s z 3, sárga-vöröset - k r o m o p l a s z t i s z t

Nézzük ezeket közelebbről. A színtelen szintestecskék j e l e n l e g érdektelenek számunkra,mert a raktározó szervek s e j t j e l b e n - gumók,magvak - találhatók,Tudomásunk s z e r i n t szí­nes növények létrehozásában nem játszanak szerepet, A zöld szintestecskék f e l a d e t a , s z e r e p e közismert. Színanyaguk a levélzöld - k l o r o f i l l - a növényi táplálkozás legfontosabb szerve,A levegő széndioxid­jából és vízből a napfény energia segítségével sze r ­vetlenből szerves anyagot állítanak elő.Tömegea j e ­lenlétük okozza növényeink Ismert zöld színét.A k l o ­r o f i l l nem egységes anyag,Acetonnal,alkohollal,éter­r e l oldható,tehát összetevőire bontható,Különböző színárnyalatú zöld k l o r o f i l l o k a t és sárga k a r o t i n o -I d o k a t tartalmaz,Sz utóbbi az,mely a számtmkra érde­kes "sárgák" létrehozásában jelentős, A k a r o t l n o i d o k közül kisebb jelentőségű összetevő 8 k a r o t l n - narancssárga színnel,nagyobb mennyisé­gű a x a n t h o f i l l világos uárga színnel,A sárga s z i n ­t e s t e k száma szabályos körülmények között mindig ke­vesebb a zöldnél,ga a nagyobb mennyiségben jelenlevő világossárga x a n t h o f i l l számunkra eddig i s m e r e t l e n okok m i a t t uralkodóvá válik a s e j t e k b e n akkor jön létre a g y a k o r l a t i l a g k l o r o f i l l nélküli sárga növ'-̂ ny, A k l o r o f i l l hiánya m i a t t asszimiláció n i n c s az i l j c n növényékben,ezért saját gyökéren élni nem képesek, minden esetben o l t a n i szükséges,elegendő tápanyagot biztosító a l a n y r a .

- 25 -

Ismert az a tény,hogy a lnilönbö.iő s z i n t e s t e k élet­t a n i folyanistok segítségével egymásba átalakulni képesek.A s z i n t e s t e k tehát a növényvilágban egyse-ges c s o p o r t o t jelentenek.Kézzel fogható példa b i ­z o n y l t j a e tételtia sárga szlnü kaktuszok erős fény hatására gyakran meszöldülnek,az asszimiláció meg­i n d u l bennük. A kaktuszoknál a sárgulást előidéző élettani okokat es i d e i g nem ismerjük.Emiatt nem tudunk előállítani mesterséges u t o n t e l j e s e n sárga vagy p i r o s szlnü növényeket.Bizonyos,hogy a természet minden ka k t u s z ­fajnál produkál i l y e n t o r z képződményeket a kiszó­ródott magv-ik csírázásakor.A k l o r o f i l l hiánya m i a t t 8 csírázás után ezek hamarosan elpu s z t u l n a k , c s a k az ember által biztosított körülmények között lesznek életképesek.Peltételezhető,hogy a kaktusz t e s t e l ­színeződésekor hasonló élettani folyamatok játszód­nak l e , m i n t a lombszlneződésnél.

A sárga-vörös szintestecskék Idézik elő felhalnoaód-V8 a p i r o s szlnü kaktuszok létrejöttét /kivéve a Gymnocalyclum m i c h a n o v i c h i f.rubre-t/.Festékanya­guk a kaxDt lno i dák /nem azonos a k l o r o f i l l b a n t a l n l -ható k a r o t i n o l d o k k a l / . M i n t e g y 50 féle k a r o t l n o i d a I s m e r t a sárga - vörös színtartományon belül.A vörös szintestecskék i s alkalmasak arra,hogy átalakulja­nak, tehát a p i r o s szlnü kaktuszok i s s z i n t válthat­nak erős fény hatására. Sgészen más okok Idézték elő a aymnocalyclum micha­n o v i c h i f . r u b r a létre jöttét.TCbbszöri kísérlet e r e d ­ménye azt bizonyítjyhogy erős fény hstására sem zöl­dül meg.Növényünket tehát a t e l j e s s z i n t e s t hiány j e l l e m z i . P i r o s színét a természetben eltérjedt,víz­ben jól oldódó antoclánok jelenléte okozza.Az a n t o -ciánok színe a s e j t n e d v kémhatása s z e r i n t a p i r o a

- 25 -

szin. minden árnjalatáben megjelenhet,.4 növény f e j ­lődése folyamán a s e j t n e d v kémhatása I s változik, em i a t t az antociánnal f e s t e t t növények színe más árnjalstokban észlelhető.3z az oka annak,hogy nö­vényünket néha a p i r o s szín több árnyalatában lát­j u k megjelenni.á zöld s z i n t e s t e k hiánya m i a t t ezt a növényt I s csak o l t v a t u d j u k n e v e l n i és gondozni. K i n t az előzőkben j e l e z t e m a tudomány ez i d e i g nem i s m e r i pontosan az elszíneződés indító o k a i t . Tökéletesen színes növények előállításához emiatt senkinek nem tudunk tanácsot a d n i .

Hol van a r e n d s z e r t a n i helyük e növényeknek? Bzt az örökléstan - g e n e t i k a - és az a l a k t a n -mor­fológia- h i v a t o t t eldönteni,landkettő azonos véle­ménye s z e r i n t sem a sárg8,sem a p i r o s , d e az a n t o c i -án okozta elszíneződés m i a t t létrajőtt alak sem önálló r e n d s z e r t a n i egység.Az öröklés anyagát l e g ­inkább tartalmazó kromoszómák száma ugyanannyi a zöld Ghamaecereus silvestrll-nél,mint annak sárga alakjánái;mlndkettőnél 22 /2n/,Ugyan ez a szám érvényes a Gymnocal,michanovichi p i r o s alakjához. Tehát 8 re n d s z e r t a n s z e r i n t ezeket csak a forma - jelzése f . - fogalma i l l e t i , m i v e l tulajdonkép­pen élettani aberrációk. 1 jővü f e l a d a t a ezt az érdekes témát b e f e j e z n i . Nam csak az elmélet h i v a t o t t a kutatásban,hanem a " t i t o k " felderítésében a g y a k o r l a t szakembere­inek i s nagy szerep j u t . S o k gyűjtő szeretne mes­terséges u t o n i s létrehozni elszíneződött növé­ny eket,számos kísérlet f o l y i k e téren.Mlndkét irányú kísérletezésnek egy célja lehet.itegtalál-n i az indító okot a kitűzött célhoz.

Nemea I«jos

::tK.J?Y sző A KJKTVSZJK OLTÁSÁHál.

S rövid c i k k b e n az oltás szépségéről szeretném vá-lemcnjeaet továbbadni.Az oltás azonkívül,hogy ké» n3es,vas3 saját gyökerén nehezen fejlődő növény megtartását,illetve gyorsabb fejlődését h i v a t o t t szolgálni,esztétikai Igényeket I s k l k e l l elégíte­n i e . Az elmúlt évek során sok gyűjteményt,ezekben sok oltást láttam.Aa a tapasztalatom,hogy sokszor csak az oltáa kedvéért oltunk.Válogatás nélkül o l -t\ink mindenre,ami a kezünkbe kerül.Tudom ennek ok; elsősorban az alanyhiány. Azt i s eltudom fogadni,hogy ha csak szaporítás a cél - nea gyűjteményes példányról van szó - e l t e ­kinthetünk az alany és oltvány esztétikai összhang­jától.Természetesen én i s o l t o k Opuntla alanyokra - s z e l e t a l t Opuntlara i s - de cssk szaporítás cél­jából. Ra a gyűjteaény gyarapítása az oltáa célja töreke:3-n l k e l l az oltás szépségére i s . Síit értek ezen? Például azt,hogy Cchinosis vagy Hellanthocereus a-lany ne-j aegfelélő visszavágás,Illetve csak v i z -s z i n t e s levágás esetén az alany pereme v l s s z a h a j l l k a szemlélő számára v i a s z a t e t s z c s t k e l t , n e a beszélve az egyéb következményekről /öntözéskor a v i z megáll az alanyon,vagy maga a forradás sem l e s z tökéletes/. I.'ea nindegy az sea,hogy az a l a n y t m i l y e n szögben vág­j u k vissza.A túlságosan mélyen k i h e g y e z e t t alany esetén az oltvány fejlődése után sem t a k a r j a e l a visszavágott felületet,Természetesen ez l e h e t egyé­n i felfogás i s , d e én ugy gondoloa,hogy az oltvány­nak t a k a r n i a k e l l kifejlődés után az alany vágott • felületét.Az oltásnál - ha csak nem akarom as a l a n y t ' a t a l a j b a sül^esztenl - legyen szép az alany l a .

- 28 -

EOlSoSssn kSretolnénj a i a Cr l a t a t a - k oltáa&oAl. rureaán hat agy Bapostoa B l r a b l l l a -(•agy nana -•agy K a a l l l a r l a alongaba c r l a t a t a Bchinopala •agy Balianfchoceraua alanyon.Ugyan aaak a nS^é-nyak Myrtllloeaetus geoaatnzsn8(Tagy Caraua pa-roTlanua alanyon a z a o a t f l a l k a t győnyörkSdtatö látványt nyújtanak.

Háaik a l naa hanyagolható asa^)on6(hogy a i l y a n átaárdjű( l l l e t v a a l l y a n nagaa alanyt haaznál-junk oltáa céljára.Téleményaa a s a r l n t olyan aé-ratüakat k a l l •álaaztanifaaalyaknák •ágott f a i a -l a t a aa oltvány kltajlódéaa után a l i g klaabb aa oltvány alaó átaérőjénéi.Igy - a a l n t u t a l t a n rá - as oltvány a l t O n t a t l as alany.forradásos falülatétfSÓt s parsáét l a . i s slany asgasságát v l s s o n t ugy válaaaauk Bag(hogy 2-3 c a - aa agéas-ségl állapot allanórlabatóaéga a l a t t - assbsdon sarad jon.' Nincs ssoaorubb látványtalnt agy plpaasár vékony alanyon Ingatagon álló nagy oltvány.is l l y a n aagoldáaaal caak aaját aunkánkat a s a p o r l t j a k ( a a r t a nSvényünkat újra át k a l l oltani.Ogyan l l y a n hs-táat vált k l például agy nagy Sohlnopalaza o l t o t t Naoportarla r a l o h a l ( d a tovább l a aorolhatnáa a példákat.

Uég annyit ax oltáaróli caak asokat a soványakat k a l l f a l o l t a n i ( a a a l y a k aat lgényllk,aart aa o l ­táa al S n y a i a a l l a t - kattóa lahatóaég arra(hogy aSvényOnk alpuastuljon.

i Ssarsó e i a a t K u n k l l Paranc Dabrae an Pusda U.20

29 -

A k5a*lsal6b«& a " C a i U * Kakttwsk«<SvalSk Saakkara Tádékoztaftójábaa két a l k k - n a k a v a t o t t asanftk oüvaiidr.Ssabó Ulklóaé éa R«M« lajoaé - 1« j a l a a t oag a aagoaoaltáar<> haasnált atanyvólcBi faltéfelaa az irá&ta aaglarö érdaklSdéa aaslété«,«dt fbkosódé dáaát JaU«msl«3im*k kielégítését kivéaoa és I s 1>&~ sommal saolgálai,

1965.évbcn oltoCtaa elössSr P a r s a k l o p s l s a • s o s * gyaroTss&gl '*nj kaktussosok" kasOl as elsők kBsfitt.' Az e l t e l t i d 6 , s s elért sredBéay s s s l a a i - kOlOaB* ssn a ml Tl s s e i i y a i a k közötti asgy jeleatűségéről győzött meg.is e l t e l t St év a&dot adott kOlSdbS* zö vsriávlók kipróbálésázB.bár esek kSsűl jöaébáay további kontrolt,Ismétléseket klváa«liosj áltslánoa érvényüeknak legyenek tekinthetők.

Az említett elkkekérdekes adslékokat i s a a r t s t n s k velflnk,Jól tárgyalják as alsqy slkaloasési l a b s t d -ségelt,feltételeit,de.. Ul történik akkor,ha a Jelenleg általáaaaaágbaa Ideálisnak t a r t o t t 10>12 s a aagaa alany h e l y e t t c s s k mintegy felényi nagyságút /asgasaágat/ basa* a&lokT

Hogy as alacsony alanyon l a aagfiflslö erősséga,"s5* Bök" tenat^.lehetőleg dúsabb és vsstagab levélss* tű lagyenineveléaéaél a féayt fakesaa • s pévát eafikkaatenaa k e l l a s x i a i l i a tápaaysg és SatBaftVia alkalaasáséval. B klsséretü elsny i l y addoa MJttéad fslaevalési i d e j e eléri a nagyobb aératfi s l s a i asvslési idsjét. i s a l s a y asgesaégáask 50 4>ea aaBkksaéss a a U a t t Így as sassiaiUsléa f s i a i s t M 50 eaetleg 9 1^*cA

- 30 -

CBÖtdcan/niegközelltö adatok/, A gyökér:c?t nasjaága a-

tonoanak tekinthető.Ilyen a l a n y t próbálta a k i elö-•lör 1969. évben.Az oltván., növekedési s-.órtóke a ' k o n t r o l példinyok növekedésének 80-85 ^ á t érte e l . l a értelae van as egésznek? A Peresklopslson n s v e l t oltványoknál probléas l e g ­inkább o t t akad,aalkor az aránylag kör .cyedcn f e l ­nevelt oltványokkal akarunk s k e l l v a l a a i t kezde­nünk./Nen buzdításul szánoaide az al-:ny tovább é l • hessnálható,tehát növekedést - s nea I s beszél­ve e virágsáaról - produkál a l n t a s z a k l r o J a l o a áltel e l i a a e r t két év/ Az e k k o r i növekedési aórték negyságát ternéazetesen befolyásolja az elsö Időszak­ban as oltvány által elért nagyság,hiszen aár az aaga I s jelentős asszlallácl a felületet j e l e n t . I>egegyazerübb negoldás álkor - a l n t dr.Szabó ;'lk-16a Írja - kb.2-5 ca-es alanyrésszel,alnt dugványt kezeljük as alanyrészt i l l . a z oltványt.3 enneél 8 l e g j o b b aegoldisnál e legtöbb a kockázat:mily könnyedén gyökeresedik a f i a t a l du^ány a Peres-kiopalanak,annál nehezebben történik ez neg az 1 -dösebb,fáa ssárdarabnál.Könnycn k l s z rad s elszá­rad az oltvány alól,Így teraészetesen etaek növe-kedéae l a leáll,nedvesség tartalaát veszíti,nehe­zebb l e s z sás alanyra feldtanunk,111.gyökereztetnünk. Bár 8ael:iik négered az aztán tartós alsnynak b i z o n y u l /nálaa 5 évesek vannak I l y e n e k / , a kialakuló erős gyökérzet bőséges tápanyagot szolgáltat. As alaeaony a l a n y t a következő évben - ha aég vaimak l e v e l e i ettől,a gl'ochida csoaóltól aesszabaditva, klvágOB ezeket /a azáron i^ry sebek keletkeznek, ezek '-:eIlu8zosodnsk,a a a j d gyökereket i s bocsájta-nak k l / , - t e l j e a éa ép gyökcrzettel "nya^cig" a t a ­la j b a sülyesztea.Znnél az aleö beültetésnél az o l t ­vány t e s t e l e g f e l j e b b a t a l a j t fedő k a v i c s szeaek-kel,kövecskékkel érintkezhet.A talajncivességhez

- 31 -

nea a z o k o t t növényi t e s t egyébként könnyen pnsstulás-nek indul.Az alany testének rövidsége a i a t t n i n c s i s szükségeo túlságosan mély cserépre,7-8 ca-es m e g f e l e l már. E müveletet az oltvány minden különösebb megrázkódta­tás - egyszerű átültetésnek tekintbető s z i n t e - nél -kül v i s e l i e l , m i pedig g y a k o r l a t i l a g kockázat nélkül végeztük e l a "aeggyökereztetésf,kaptunk o l y növényt, melyről nagyon a l i p o s szemrevételezés nélkül aenklaem állapítja meg,hogy ez oltvány v o l t v a l a m i k o r . Összefoglalásul tsz alacsony alany használatánál i , a felr<»velési és részben tartási körülményei kedve­zőbbek az üvegházzal nea rendelkezők számára, ^.•egyazerü a f e l n e v e l t oltvány gyökereztetése £,az elérhető eredmények a l i g gyengébbek/kb.SO a magas alanyokon neveltekénél,de ez i s részben megté­rül a magas alanyokon n e v e l t e k gyükereztetési Időaaak a l a t t i stagnálása a l a t t , d,alkalaazáaa teraészetesen csak akkor vehető f i g y e l e m ­be,ha eleve eldöntöttem,hogy az alanyrészes dugványo­zást fogoa a l k a l a s z n i .

A szerző cimet Auguszticyi Béla Sdelény IV.

"Hogyan l e t t e m kaktuszgyüjtg" I r t a : Dr lúatolay Gyorgyné Gyermekkorom óta szeretek növényeket n e v e l n i , f i ­g y e l n i fejlődésüket és viráczásukat. Körülbelül 10 éve kezdtem a szabad-kerti növényeken kívül kaktu­szokkal és egyéb pozsgásokkal f o g l a l k o z n i . E l e i n t e néhány Agavét, Opuntíat és Echínopsíst szereztem és t a r t o t t a m a k e r t b e n .

A botanikua k e r t e k éa néhány nevesebb gyűjtő gyűj­teményének meglátogatása, kedvet csinált a k a k t u * azok gyűjtéséhez és neveléséhez. E l e i n t e nyáron szabadföldbe ültettem őket, de i g y Bz időjárás, a rovarok és a csigák nagy károkat okoztak, ezért át­tértem, a növények hordozható üve^ázban való t a r -táaára. Észrevettem azt i a , hogy kertünk és laká­sunk mikroklímája igen kedvező * hajas kaktuszok" tartására, ugyania évek óta nem p u s z t u l t e l egy sem. Ez számomra külön öröm, mert a hajas kaktu­szok a kedvenceim. Azóta különösen jől érzik ma­gukat,amióta megoldottuk téli tartásukat az egyik ablakunkra épített szobaüveghéazal. Ennek segítsé­gével biztosítani tudom állomtlnyomnak a megfelelő hőfokot, fényt és a relatív páratartalmat. A gyűjteményemben lévő memíllariak, p l : hahníana, c e n t r i c i r r h a , spinosíssíma, longímamma, g r a c i l i s , de különösen a nagyrs nőtt bocassanám évek óta na­gyon szépen virágoznak.

Az 1970.évi -Virágkarnevál* disrnüvénykíállitására készített asztalommal elnyertem a máaodík d|^at.

A szerző cimet Debrecen Lőrinc pap u.S.

- 33 -

Sa.1t6 szemlét

Kakfceen und aadere Suktfulenten. 1971.1.szám

•V.Culmanatj'^alllarls / K r e i n a i s / guelzowisns, T e l j e s virágpompájnban s z i n e s felvételen m u t a t j a be a szerző ezt a szép növénjt.Az ápolási tanács megaziv-lelendő. G. GrönertfJindig ujabb bosszúság az Schinofossulocac-tuszok elnevezésével, S k e d v e l t -és érdekes kaktuszok meghatározását első­sorban a nagyfokú hybridizáltsig nehezíti,i aavart fokozza a kereskedelmi érdekből gyártott u j nevek tömése,További nehézséget okoz,ha a leírással egyezik a tövisek száma,színe és a l a k j a , e s e t l e g nea egyezik 3 bordák száKs, a virág szine vagy a középcsik s z i n e . Bizonyos azonban,hogy sz íkshinofossulocactuszok még névkártya nélkül i s szépek. 1 fénykép, J.'.'aliki'.tiért csak egyes eristaták virágzanak? A c r l s t s t a f o r a a keletkezésének oka aég nea t e l j e s e n tisztázott.irdekes az a tény,hogy a eristaták bár növakedaek,de tulajdonképeni értelemben nea fejlőd­nek tovább,f/tindenkori érettségük m e g f e l e l annak e fejlődési állapotnak / : f o k n a k i / amelyben a növény a eristataképződés megkezdődésekor vo l t . H a a növény aár vlrágzóképes v o l t , a k k o r a e r i s t a t a f o r a a i a hoz­hat virágot. 1 fénykép. H^Schnabel:Jchinocactus aaazonlcus hová l e t t ? 19C2-ben hozták be Európába és hiányos leírás l a j e ­l e n t aes rila.ValSezinüleg v a l a m e l y i k Discocaetus v o l t , de azóta seaai h l r róla.ürdeaos volna f e l k u t a t n i ,

H. Oetken;Bpishjllum a n g u l i g e r i j e z a k ? virágzó aexikói "levélk3ktusz",'u:eleGet éa táp­dus trágyázott t a l a j t k i v a n , 2 fénykép. HjHerre:Délafrikai szukkulensek, A azerzö e r e d e t i lelőhely! felvételen két a f r i k a i kü-

- 3* -

lönlegességst a u t a t be. l.Cjphostemma j u t b a e 2.Aloe d i n t e r i

H.Herret^eKanlékezés ifá.Susch-ról és Eurb O i n t e r p r o ­fesszorról.Uindicettő kiváló b o t a n i k u s kutató volt.Szá-nos s z i i k k u l e n s t f e d e z t e k f e l és i r t a k l e . 5 0 ówei ez előtt kísérletként kaktuszmagoncokat ültettek k i /!)élafrikában/,nel}ek azóta hatalmasan megnőve jól-érzik magukat. 4 fénykép.

P.Buacbaumt A ^ i m m i l l ^ r i a z a p h j r a n t h o i d e s nem D o l i c h o -t b e l e . A neves szerző a mag és vlrágszerkezet összehaaonli-tó vizsgálata alapján megállapítja,hogy a helyes név M.zephyranthoides. 7 ábra.

P.K.Brandt;3g5 u j Paródia f a j a bolíviai 310 C h a l l a -marca torkolatvidékéről. Az U h l i g céghez Bolíviából érkezett Paródiák között talált a szerző egy i s m e r e t l e n fajt,8T.elyről előzetes leírást ad. 1 fénykép.

J.Boschiia minden rejtőzik még a Paródia procera név mögött? A szerző az előző c i k k b e n u j fajként l e i r t F . c h a l l a -marcana - v a l kapcsolatban szakvéleaényt kért P.Ritfcer-től. Nevezett helyszíni megállapítása s z e r i n t a Chsllamarca folyónál élő P.procera változatossága csodálatosan szé­leskörű. Szert e területről származó "újdonságok" min­den valószínűség s z e r i n t h e l y i formák a P.procera variáciás körén belül. H.7?.PranketSlektron mikroszkóp felvételek kaktusz-aagakról. A aultévi J.számban láthattuk ka k t u s z p o l l a n e k /:71r '>s-p o r : / több ezerszeres nagyítású fényképét,A szerző most k a k t u s z a a s o k r i l közöl 3 fényképet 90-500 szoro;; nagyításban.A képek egy u j műszerrel az e l e k t r o n r a s t e r -

- 35 -

oilkrosakóppal készültek. Ukro8zk6ppal es I d e i g elö nea állitható,08odálstoa térhatású felvételek.Az eljáráa gya k o r l a t i értéke, hogy a f a j meghatározásnál blzonnjal dSntö Jelentöaé-ge leaa. 8 fénykép.

t . XaoertekfcetKeaenea HmS

-36-

y B I . a I Y Á s

Ulután T é g l g o l v a s b a • k « d v e s olvasó l a p ú n k a t ,szareb-nénk i s n e r n l a véleméiiyéti.Kórjükfhogy posta fordul bá-• s l közölje velünk,hogy e negvelósithstó Igénjeket lehetőség s z e r i n t a á r e következő ssánban közölhessük. Tálassuket a következő kérdések s z e r i n t kérjük osopor-t o s i t a n i i Szükségét látja-e XapunknakTigényt t i r t - e lepunkxn? B i t hiányol a tartalooból? Kiről saeretne részletesebb issertetést? Kiktől szeretne részletesebb s s e k a s i cikkeket o l v s s n i t Külföldi szerzők fordlbássit n i l y e n erényben kBsöljűk a hsssiakhos v i s s o n y i t v s ? Tállsl-e k5alasény,cikk iráat lapunk réasére? Uilyen időkősőkben j e l e n j e n neg lapunk? A f e l s o r o l t kérdéseken kivül egyéni je v a a l a t o t o t i s k8-szőnettel nyugtázunk. Uegrendeléa esetén kérjük,hogy es es évi aegrendelést példányonként 3 f t önköltség 4̂ 1 f t postakSltaég-valamlnt a f e n t i kérdéaekre e válaast

B e a e s L a j o a kertéazaémök

Debrecen 10, Botanikua kert

o i a r e küldjék poatafordultával.

KéssültM KLIS Rásl sokssorosltóJAban Botsprlnt sljázásssl 100 péld.