kotelmi jog - biro gyorgy.doc

Upload: veres-zsuzsi

Post on 05-Jul-2018

219 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    1/401

    MAGYAR POLGÁRI JOG

    BÍRÓ GYÖRGY

    A KÖTELMI JOGÉS A SZERZŐDÉSTAN

    KÖZÖS SZABÁLYAI

    Egyetemi tankönyv 6.(átdolgozott) kiadás

    Kiadó: ,Novotni A!"#tv$n% !

    $

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    2/401

    M $ ' ( ' .

    A *+)-+/

    DR0 BÍRÓ GYÖRGYtszv. egyetemi taná$ 

    !iskol"i Egyetem 12K -olgá$i ogi anszék 

    +ekto$álta: DR0GÁSPÁRDY LÁSZLÓ

    egyetemi taná$ az állam/ és ogt%dományok dokto$a

    1 kézi$at lezá$va: *.sze4teme$ &.

    7,$ó #yö$gy *.

    1 kiadásé$t elel8s: D-0 B#-1 G%2-&%-éldányszám: l '

    1 kiadásan köz$em9ködött:

    LÍCItíM-ArtKönyvkiadó/ és Ke$eskedelmi Kt.

    elel8s vezet8: 3'v$-i B! elel8ssze$keszt8: S+!41 TOn5)

    TARTALOMJEGYZÉK 

    1;1+?K.........................................................................@

    BE6EZETŐ00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 77

    RÖ6IDÍTÉSEK00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 78

    ELSŐ RÉSZ00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 79

    A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI000000000000000000000000000000000000000000 79

    L (EJEZET000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 79

    RENDSZERTANI ALAPOK000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 79

    1. A KÖTELEM HELYE A POLGÁRIJOG

    RENDSZERÉBEN ............................. 15

    2. A KÖTELEM FOGALMI ELEMEI,

    SZERKEZETE ........................................ 182.1. Relatív szerkezet - szerkezeti elemek......................................... 182.2. Mellérendelt jogalanyok...........................................................242.3. A követelés és a tartozs egysége.............................................. 2!2.4. "ozitív tartalom........................................................................ *A2.!. #isz$ozitív sza%lyozsi jelleg.................................................. 2& 2.'. A dinamika( mint a kötelem jellemz)je......................................282.&. A kötelezettet ter*el) vagyoni +elel)sség................................... 282.8. Az igény*elyzet......................................................................... 2,

    3. 1 KBE+E! 7E+SC 1#DFS1/ 1 KBE+E!KE+EKE>EC?G=F++FSCIM I++. S12F

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    3/401

    *. 1> E#= 1KUH KBE +!I !1#11;FS 1+1-ESEE: 1> 1K1;1G=I+1K1........................................................................................................... &&0

    2.1. Az akaratnyilatkozat( mint jogviszonyalakít jogi tény............ 118

    2.2. Az akaratnyilatkozat *atlyos:lsnak +eltételei..................... 11,2.3. Az akaratnyilatkozat alakja..................................................... 122.3.1. >z%an tett akaratnyilatkozat............................................... 1212.3.2. R:tal magatarts....................................................... ....... 1212.3.3. írs%eli nyilatkozatok........................................................... 1222.4. Az alakszer0ség? *i%a jogkövetkezménye................................. 12!

    3. 1 KBE+E! 1+1G=1M !IG 1> 1K1;1G=I+1K1 KIE2E>C 2?...... &*63.1. >zemély*ez ta$ad( illetve ké$viseletet t0r) nyilatkozatok....... 12' 3.2. A ké$viselet ltalnos sza%lyai.............................................. 12& 3.3. A ké$viselet jogala$ja. A ké$viselet +ajai................................ 12,3.3.1. @gyleti ké$viselet.................................................................12,3.3.2. A szervezeti ké$viselet.......................................................... 1323.3.3. örvényi ké$viselet.............................................................. 13!3.3.4. Az össze+ér*etetlenség a ké$viselet köré%en......................... 13,3.3.!. Az lké$viselet és jogkövetkezményei................................... 14

    '. 1> 1K1;1G=I+1K1 ?;E+!E>?SE .......................................... &'3

    H. E2E>E.

    B77 1+1G= 1 KBE+E!7EG..................................................... &'J

    &. E#=IE2T B771+1G=NSF# 2

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    4/401

    6L (EJEZET0

    A KÖTELEM TÁRGYA< A SZOLGÁLTATÁS000000000000000000000000000000000 7=7

    &. 1 S>S>?7

    A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI00000000000000000000000000000000000000000 >?7

    L (EJEZET,

    SZERZŐDÉSTANI

     ALAPVETÉS................................................

    ....... 201

    &. 1 S>E;>C?SEK E+!?+EI K?;?SEI................................................*&1.1. A kötelem és a szerz)dés( mint az egész és rész viszonya......... 211.2. Attekintés a szerz)dések közös sza%lyanyagrl.................... 221.3. A szerz)déstan k;lönös része................................................... 24

    *. 1 S>E;>C?S E;KE>EEM 2E;>C?SEK 2>@

    &. 1 -E;>C?SI 2E;>C?SEK +?S>1K1I............................................................. *5*

    0 (EJEZET0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 >99

    A SZERZŐDÉS KÖZ6ETLENC TÁRGYA< A SZOLGÁLTATÁS00 >99

    &. 1 S>;9

    A SZERZŐDÉS LÉTRE:OZÁSA0000000000000000000000000000000000000000000000000000000 >;9

    &. lS>-IIHIFS ?S K 1K1;1E#=S?# +?;E2B?7EG .. *A5*. 1 S>E;>C?S +?;E2B?GEK !ELO1GI>!S1................................ *AA3. 1 S>E;>C?S +?;E2B?GEK S-ELIF+IS !D11I.......................*05

    3.1. Relakt:s................................................................................ 28!3.2. >zéleskör0 nyilvnos ajnlat el+ogadsval létrejöv) szerz)dés......................................................................................................28!3.3. Cersenytrgyals....................................................................28' 3.3.1. Az rverés 7liit................................................................... 28& 3.3.2. A $lyzat 7tender............................................................... 288

    07=7

    0>?7

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    5/401

    3.4. Dltalnos szerz)dési +eltételek 7sz+ ala$jn létrejöv) diktlt szerz)dés....................................................................................... 2883.4.1. Az ltalnos szerz)dési +eltétel 7szj +ogalma...................... 28,3.4.2. Az sz+ min)sítése................................................................ 2,13.4.3. Az sz+ megtmad*atsga................................................... 2,33.!. Az el)szerz)dés....................................................................... 2,4

    '. 1 S>E;>C?S O1F+=E;>C?SI 2!?G=EK..............................................3&

    60 (EJEZET00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 ?;

    A SZERZŐDÉS ÉR6ÉNYTELENSÉGE ÉS :ATÁLYTALANSÁGA.307

    &. 1 S>E;>C?SI 1K1;1 OIFG=1 (ISS>EG>S). 1z ?;H?G=E+EGS?# ?S 1O1F+=1+1GSF# !I7EG+?E.............................................................3A*. 1> ?;H?G=E+EGS?# !E#2E+EG?SI  ?;H?G=E+EGS?#I C?S !E#S>TG?SE K?PGEC ?S E+7E;>C?S.............................................. 3A'*. 1 S>E;>C?S !E#S>TG?SE E#=E;>C?SS>PGEC E;E2E .................. .303'. 1LC?SS>PGEB KB;P+!?G= .......................... 3066. 1 +EOEE+EGP+?S......................................................................... 30A

    6III0 (EJEZET0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 @7

    A TELJESÍTÉS0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 @7

    &. 1 E+2ESU?SM !IG ;EGS>E;IGIM E GE! S>PKS?#K?--EGI!E#S>TG?S.........................................................................................3J&*. 1E+2ESU?S E+HEI:;EF+IS E+2ESU?SME#=P!TKB?S ?sF2?K1FS.................................................................................... 3J*

    3. 1 E+2ESU?S 2E;>C?SS>E;TS?# ............................ 3J''. 1 E+2ESU?S OE+=E (CS>17F+=/KIH?E+EK) ................................. 3J55. 1 E+2ESU?S IE2EM E+CE+2ESU?S ................................................. 3JJ

    6. 1 E+2ESU?S !D21.......................................................................'5A. -?G>1;FSE;>C?SS>E#?S;C+ F+1+F71G .............................................. '&3

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    6/401

    *. 1 K?SEE+E! .................................................................................. '&A*.A.@' kötelezettikésedelem........................................................... 41& 2.2. A jogos:lti késedelem.............................................................. 424

    3. 1 S>1H1E;>C?S !E#E;CSU?SE (1 E+2ESU?SI K?S>S?# 2ogász Kö$ KiadásaM &J'J. 74.)X

     =örsi Iy:laG Kötelmi og Fltalános $ész (ankönyvkiadóM7%da4estM &J03.M egységes egyzet).

    1z anyag ala4mot,v%mait a kiadó névadóaM az &JJ3/anelh%nyt Govotni >oltán 4$oesszo$ el8adásvázlatai adákMamelyeket a még vele egyeztetett $endsze$e oglalvaMhatályos,tva és saát k%tatási e$edményeket elhasználva az&JJ'J5. tanévt8l a miskol"i ogi ka$on evezetett W tantá$gyi

     4$og$am%nk egyik ala4elemeként tá$ok a elhasználók elé.Isme$etesM hogy Eö$si 4$oesszo$ ko$sze$9s,tést igényl8

    hivatkozott m9vén k,vYl ogászké4zésYnken e egyzet els8kiadásának megelenése el8tt nem voltM és elenleg sin"s máskötelmi tá$gyW oktatási anyag o$galomanM amely hiányt eltétlenmeg kellett szYntetni.

    E tankönyv elhasznála a ente hivatkozott m9vek mellett a hatályos oganyagot tá$gyaló ala4m%nkákat (a -olgá$i

    ö$vénykönyv !agya$ázataM sze$k.: #ellé$t #yö$gy K2KM 74.&JJ0X -olgá$i og / Kommentá$ a gyako$lat számá$aM sze$k.:-etiik e$en"M OH#/

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    7/401

    ind%lt / olyói$atok vonatkozó oggyako$latátM valamint ano$makont$oll gyako$latát ta$talmazó 1lkotmány,$óságiOatá$ozatokat)M nem eltétlen egyeté$tésen a elso$olt m9vek minden egyes állásoglalásával.

    1z egyes eezetek %tán néhányM ala4m9nek min8s,thet8monog$áia mellett eltYntetYk az elmWlt &/&5 évtovágondolás$a alkalmasM vonatkozó ogi$odalmi és

     oggyako$lati o$$ásm%nkáitM a telesség igénye nélkYl. 1hivatkozott "ikkekM tan%lmányok között számos olyan dolgozattalálhatóM amelynek sze$z8i iatalM szé4$emény9M 4ályakezd8szakeme$ekM akiket követend8 és követhet8 4éldaként k,ván%nk at%dományos é$dekl8dés9 oghallgatók elé áll,tani. Gem áll,t%kMhogy minden hivatkozott és aánlott szaki$odalmi m9 telességgelkié$lelt alkotásM de mindegyik / legkevese / ó vitaanyagM Emegoldásnak a kötelez8 tananyagon tWli elmélyedésM azévolyamdolgozat/ és szakdolgozat,$ás motiválása is "éla

    1 tankönyvhöz a közelöv8en W kiadásan megelen8eladatgy9temény is ka4"solódik (kiadó %gyan"sak a Govotni

    1la4,tvány)M amely a gyako$latokon való eldolgozás mellett azönkont$oll lehet8ségét is iztos,tani k,vánaM azzalM hogy a sze$z8által elogadott megoldások o$$ását elöli megM (a ogo$$ástM és/ha van / a ogesetnek a 7,$ósági Oatá$ozatokan vagy 7,$óságiöntések á$áan elölt so$számát).

    E könyv két 8 $ész8l áll. 1z els8 $ész a kötelmi ogáltalánosM tehát minden kötelemkeletkeztet8 tényállás$a ellemz8közös szaályanyagát tá$gyalaM nem $etve véka alá a sze$z8ivéleménytM hogy hatályos -olgá$i ö$vénykönyvYnk általánosé$vény9 kötelmi szaályokat mell8z8M Yl. a sze$z8dések tanáaé4,t8 megoldását nem tekinthetYk o4timálisnak.

    1 második $ész a legelent8se kötelemkeletkeztet8tényállásso$M a sze$z8dések közös szaályait tá$gyala t,zeezetenM lényegéen hagyományosnak tekinthet8 didaktikaisze$kezetenM de itt is elté$ve a -tk. nem következetes tá$gyalásiso$$endét8l.

    1 m%nka immá$ hatodik kiadását é$i megM de számosMszakmai k$itikát és avaslatot hasznos,tvaM elent8s módos,tással

     elenik meg. 1z ész$evételeké$t kYlön köszönetet mondok 7é$"zyIm$eM 7essenyei +aos (2F?)M Kisal%dy 1nd$ás és+enkovi"s 7a$naás (E+E) és Lsé"sy #yö$gy (!E)kollégáimnakM akik a Govotni 1la4,tvány által élet$e h,vott -D(-olgá$i ogi

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    8/401

    RÖ6IDÍTÉSEK 

    17. hat. 1lkotmány,$ósági hatá$ozat1+; 1llgemeines +and$e"ht7 7,$ósági öntések á$a7#7 Gémet -olgá$ ö$vénykönyv

    (7Y$ge$li"hes #esetz%"h)7O 7,$ósági Oatá$ozatok  EK E%$ó4ai Közösség#K az +7 #azdasági Kollégi%mának állásoglalásá$ól#t. &J00. évi HI. tv. a gazdasági tá$saságok$ólKt. Ke$eskedelmi tö$vény (&0A5. évi QQQHO. tv.)K# Közigazgatási és #azdasági öntvénytá$ K2K Közgazdasági és 2ogi Könyvkiadó+7 +egels8 7,$óság!t. !agán ogi tö$vény avaslat (&J*0.)070 R)!t#v *+)-)+)t *+)-)+)ti ))) 

    M)-)n5)t 'o&!!n%o A 2v)t)* * ! t!-to+$* )&%*&)Po+it#v t!-t!oDi*+"o+it#v *+!4$%o+$*i '))&A 5in!i!, int ! 2t)) '))+/')A 2t))+)tt)t t)-)/ v!&%oni ))/**&A+ i&n%)%+)t A 2t)) 4)*/ t!&o+15$*! !

    2t))))t)+t)t/ tn%$$*o 0 0 B)*/ t!&o+15$*0>0 A+ )&%)* 2t))))t)+t)t/ tn%$$*oInt+n%t2-tn)t n)+)t2+i it)int* A

    &.

    '.5

     J A kötelem helye a polgári jog rendszerében

    1 mellé$endelt ogalanyok ogviszonyait szaályozóManyaog elleg9 magánogi ogágM a 4olgá$i og két 8 te$Ylete aszemélyek oga és a vagyonog.

    *.*.*.3.>080*.5.>00*.A.>0=0

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    9/401

    2t)i 'o&o--$*o A 2t)i 'o& )'/5*i t)n5)ni$i

     

    &' &5

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    10/401

    1 vagyonog a magánognak azokat a no$máitta$talmazzaM amelyek az eme$nek és más ogalanyoknak a ogi%$alom alá vethet8 avak tekintetéen etölthet8 é$dekállásátszaályozzák.

    1 vagyonogon elYl megkYlönöztetYnk dologi ogotamely a ogalanynak a avak ölötti %$almát statik%sanM vagyis amaga állandóságáan szemléli. 1 dologi og %nk"ióaM hogy a

     ogalany teleskö$9 (v8. t%ladonog) vagy ko$látozott (v8. idegendologeli ogok) %$almi helyzetét minden más ogalanytólszá$mazó támadással szemen megvéde.

    !,g a dologi og a avak megoszlásának ésállandóságának $endét szaályozzaM addig a 2t)i  og$óláltalánosságan az mondhatóM hogy a változásM a vagyonmozgásM a

     avak o$galmának a oga. Ez a vagyonmozgás lehet a elek aka$atával egyez8M ez eseten á$% viszonyok$ól eszélhetYnk.El8állhat azonan vagyonmozgás Wgy isM hogy azt az egyik él(4l. ká$okozás so$án a ká$os%lt) izonyá$a nem k,vána. 1z islehetM hogy a kötelmi ogviszony egyik alanya sem tö$ekszik amégis el8álló e$edmény$e (4l. a ogala4 nélkYli gazdagodás egyeseseteien).

     A dologi jog és a kötelmi jog azon%an nemké$zel*et) el /gy( mint egymstl *ermetik:san elzrt(k;lön vilg. A dologi jog gyakorta é$$en a +orgaloméljt szolglja( mint $l. az értékesítési és +ogyasztsiél/ %eszerzések eseté%en. Kgyanígy le*et( $l. a kötelmi7szerz)dési él megvalsítsnak kikényszerít)je dologi%iztosítékL a zlogjog. =llenkez) oldalrl $edig j $élda(*ogy a kötelmi jog sem minden eset%en éloz mozgst 

    7*iszen trsasgi szerz)déssel egy llands:lt jogalany jön létre( viszonylagosan lland vagyonnal. A dologi jog llandsga te*t nem önél/( a szndékolt vltoztatsok valamint az indokolatlan vagyonmozgsok korrekii kötelem révén vals:lnak meg.

    1 dologi og intézményei alkoták a vagyonogiviszonyok statikáátM és a 5oo&i i&n% az igényogos%lt (akiti4ik%san a t%ladonos) Vmá$ meglév8VM ám más által megsé$tett

     ogait k,vána védelemen $észes,teniM még4edig a dologi ogviszonyok sze$kezeté8l adódóan aszolWtM mindenkivelszemen é$vényesYl8 hatállyal. 1 2t)i i&n% ezzel szemenmindig maghatá$ozott ogalanyok között é$vényesYlM s a

     ogos%ltnak / a kötelem lelkét elent8 Vkénytet8ség8lV akadóan /valamely ogos é$dekét hivatott kielég,teni azáltalM hogy akötelmi kötelezettet meghatá$ozott / da$eM a"é$éM non a"é$éM

     4$aesta$e / szolgáltatás nyWtásá$a szo$,ta. A dologi és a kötelmi igény között szoros

    ka$solat van. A dologi( igény kötelmi igénnyé vltoz*at(*a a dologi jogos:lt 7t:lajdonos *elyzetét oly mdon

     zavarjk meg( *ogy a vltozs +olytn az eredeti lla$ot természet%en semmiké$$ nem ll*at vissza. =z a *elyzet( $l.az orv*alsz eseté%en( akit a lo$ott *allal a szj%an(vasora köz%en érnek tetten. Hyilvnval( *ogy a

    %;ntet)jogi( itt. sza%lysértési szankin t/lmen)enérték%en val *elyrellíts +ogja ter*elni( mivel az inintegr:m restit:tio az el+ogyasztssal le*etetlenné vlt.

    Ö**+)o&!v!< A v!&%oni vi*+on%o 'o&i no-$it, v!&%i* !+-!o !!tt $1 5o&o -5)$$*$n! *+!4$%o+$*$t !5oo&i 'o& * ! 2t)i 'o& )&%Qtt)*)n 4i+to*#t'!0

    -á$h%zama áll,tva:m,g a ko$áan megisme$t 5oo&i 'o& /nt !+ !4*+ot *+)-)+)t 'o&vi*+on%4!n ! 'o&o*tt! *+)4)n $1 )&!t$-o+!t!n 'o&!!n%o  n)&!t#v t!-t! !&!t!-t$*$n!  o&)n* '))& no-$! v!1 )/#-$*$v! ! '!v! )*!'$t#t$*$n! ! -)n5't

     

    &A&6

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    11/401

    !+!+ !+ $!n51*$&ot *t!ti!C *+!4$%o++!,

    addig ! 2t)i 'o& /*+!4$v*+)-)n, !+!+ *+int)in5)n ))4)n 4i+on%o* ivt)))t )i*)-v)<!C ! -)!t#v *+)-)+)t4C )-)n5)t 'o&vi*+on%4!n $1 )&!t$-o+ott 'o&!!n%o C 2*2n2* * )&%)n-t 2v)t)*)i * t!-to+$*!i

    )&%*&n) 5C "o+it#v t!-t! *)C 5i*+"o+it#v '))& *+!4$%!n%!&!,C !)% ! 5oo&i 'o&vi*+on%o *+$n5ot v$to+t!t$*$t,

    v!&% ! 'o&o*t $t! n) #v$nt v$to+$*$n! -)"!-$i1'$t5in!i!C,

    &C ! 2t))+)tt)t t)-)/ v!&%oni ))/**& !!"'$n Ci&n%nt 4i+to*#t'!0

    2. A kötelem fogalmi elemei, szerkezete

     Gémiké44 egysze$9s,tve: ! 2t)) t v!&% t244*+)% 2+2tti )-)n5)t 'o&vi*+on%, !)%n o&v!in%*+)-#t)t/ 2t))+)tt*& ))t)+i v!!)% *+o&$t!t$*t)')*#t*-), &%!n!o- 'o&o*t*$& ! *+o&$t!t$*2v)t)*-)0

    zladits.1z elemeket a 8ve ogalom ala4án "élsze$9 számavenni.

    2.1. Relatí szerkezet ! szerkezeti elemek 

    a) 1 kötelmi ogviszony in5i& )&!t$-o+ott *+)%)2+2tt áll enn. +átni og%kM hogy ez még akko$ is igazM hogyha

    a te$mel8i elel8sség kö$éen a sze$z8déses ka4"solatan nemálló &%$-t1 és a nem t8leM hanem a ke$eskedelmi lán" végén állókiske$esked8t8l v$*$-1 ká$os%lt a te$mékhia olytán ke$Ylnek olyan kötelmi helyzeteM ami a ká$t okozó hia nélkYl ogviszonyhiányáan közöttYk nem ött volna lét$e.

    1 $elat,v ogviszonyan az egyik él ogai a másik élkötelezettségeit elentik és o$d,tvaM me$t a kötelemen a ogok és

    kötelezettségek egységeM köl"sönhatása valós%l meg.1 $elat,v sze$kezet9 ogviszony leggyak$aan azaszolWt sze$kezet9 ogviszony szándékolt megváltoztatásával aelek konszenz%sával (sze$z8déssel) keletkezikM de aka$Ztiálla4ottól Yggetlen ogsé$téssel is keletkezhet.

     a $l. a %ossz/ért li*eg) +érj %ele*ajt elvlt  +elesége a:tj%a( az szndékos megsértése at:lajdonjognak( de *a $l. megs/szik a jeges /ton( és ígyokoz krt a msik a:tsnak( akkor van krokozs( denins mögötte szndék. a a dologi jogi igény szerintieredeti lla$ot mr nem llít*at *elyre( akkor a

    t:lajdonos érdeksérelmét sak krtérítés /tjn le*et kik;szö%ölni.

    Oagyományos $elat,v sze$kezet$8l eszélYnkM ha a ogviszony kétszemélyesM és az alanyok egymással ogos%lti/kötelezetti viszonyan állnak (4l. eladó/vev8M é$eadó/é$l8Mká$okozó/ká$os%lt).

    1 gazdasági el8dés azonan a szándékoltvagyonmozgásokM vagyis oként a sze$z8dések kö$éen egy$einká tWllé4i a hagyományos ke$eteketM és nem elégszik meg a

    kétszemélyes ogi helyzetek nyWtotta lehet8séggel. +ehetM hogy akét 4ól%s nem egy sze$z8désen alak%l kiM hanem WgyM hogy az%n. dete$mináló sze$z8dés$e más sze$z8dések é4Ylnek (4l. 3.személy avá$a kötött sze$z8désM v8. -tk. *33. [)M de az isennállhatM hogy nem is két 4ól%sW az adott ogviszony (4l.%va$ozási izományM -tk. 5&'.[).

     

    &0 &J

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    12/401

     ) 1 ogviszony -)!t#v *+)-)+)t) $elevan"iáának izonyos"sökkenését elzik a kés8 mad az egyes kötelmi

     ogintézményeknél $észletesenM ehelyYtt "sak $öviden tá$gyalandóte$YletekM mint

    / a közé$dek9 ke$eset enyWtásának lehet8ségeiM/ a te$mel8i elel8sség intézménye és/ egyes s4e"iális tá$gyW sze$z8dések.

     a) A 2+-5) )-)*)t (4o4%lá$is a"tio) sze$int olyanM a ogiztonság és éssze$9ség ala4elvi követelményét megtestes,t8Mközé$deket ho$dozó személy is é$vényes,thet igényt a ogsé$t8al4e$essel szemenM aki az adott személlyel közvetlen kötelmiviszonyan nem áll. Halóáan ezeken az eseteken egyvélelmezettM és mint a nevéen is enne vanM közé$dek9.M tehátegy elent8s "so4o$tot é$int8 ké4viseleti helyzettel áll%nk szemenM melynek é$demi oghatása azM hogy a ogsé$elemmelé$intett egyes alanyoknak nem kell kYlön/kYlön 4e$t ind,tani ésennek so$án az igényt é$vényes,teniM hanem a közé$dek9igényé$vényes,t8 által kiha$"oltM a követelésnek helyt adó oge$8s,télet szám%k$a közvetlen vég$ehatási ogot ad.

     A tisztességtelen $iai magatarts tilalmrl szl1,,'. évi JCFF. tv. szerint a verseny+el;gyeletet ellt

     szerv és a +ogyasztk érdekvédelmét ellt szervezet $ert indít*at $olgri jogi igények érvényesítése érdeké%enanélk;l( *ogy erre az érintett $olgrok ;gyleti /ton

     +eljogosítank( te*t valj%an egy jogérvényesítésre szl törvényi ké$viseletr)l van sz. 7A +eljogosított  szervezet a ,!1,,1. 7CFF. 23. orm. sz. r. 4.N 72 %ek.

     szerint az ott meg*atrozott +eltételek +ennllsa eseténa 6ogyasztvédelmi 6)+el;gyel)ség.Kgyanez vonatkozik a +ogyasztvédelemr)l szl

    1,,&. évi OJC. tv. 3,. N-a ala$jn a +ogyasztk széles

    körét érint) vagy jelent)s nagysg/ *trnyt okoz személyek elleni közérdek0 keresetindítsra is.

     Jényegé%en rokon megoldst tartalmaz a "tk.2,. N szerint a tisztességtelen ltalnos szerz)dési

     +eltételek jogos:ltjval szem%eni igényérvényesítés( amelyala$jn a "tké. F. !.N-%an +elsorolt szervek és

     szervezetek %rmelyike $er%en megtmad*atja és

    érvénytelenség jogímén

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    13/401

    1 te$mel8i elel8sség tö$vényi el8,$ása tehát a sze$z8déses ogviszonyt kiiktatva a tényleges helytállás$a köteles személy(gyá$tó) és a sze$z8déses lán" végén álló ká$os%lt között hozlét$e / \%asi delikt%mként / kötelmi viszonytM mintegy

     ehelyettes,tve a kétszemélyes ogviszony e$edeti kötelezettétegy másik helytállás$a köteles személlyel.

    Hégs8 so$on %gyanez a helyzet a elel8sségiztos,tási

    igényé$vényes,tések esetéen isM azzal a elent8s kYlönséggelMhogy a iztos,tó helytállási kötelezettsége a tényleges ká$okozóhelyett nem tö$vényenM hanem ketteYk sze$z8déses viszonyánala4szik. (!ás ké$désM hogy magát a elel8sségiztos,tástsze$z8déskötési kötelezettségként vagy m9ködési el8eltételkéntlegtöszö$ kogens ogszaály ,$a el8.)

     e) A .*")i$i* t$-&% *+)-+/5*). ",m alatt olyansze$z8dések$8l van szóM ahol a elek számaM é$dekállásaM változásaMmegkett8södése mind/mind a $elat,v sze$kezet laz%lásá$a %talM detö 4ól%sWak. vagyis a ogok és kötelezettségek nem két alanyközött oszlanak meg.

    / #yako$ta tö4ól%sW kötelem a tá$sasági sze$z8désen atagok egymás közöttiM valamint a tagok és a tá$saság ogviszonya (-tk. 53.[M &J00. évi HI. tv.M Yl. Waan az &JJA.évi LQ+IH. tv. #t. II.)X

    / a %va$ozási sze$z8désen a %va$ozó a eladó által nekiátadott kYldeményt d,azás ellenéen köteles a $endeltetésihelyé$e tová,taniM és a ",mzettnek kiszolgáltatni (-tk.'00.[). 1 sze$z8désen tehát oksze$9en há$om alany vanMakiknek a sze$z8désen ennálló é$dekállásaM ogai éskötelezettségei is egymástól elté$8ekX

    / a -tk/an nem neves,tettM de a gazdasági életen gyako$tael8o$d%ló sze$z8dések közYl e kö$en kiemelt elent8ség9lehet a 4énzYgyi l,zing és a akto$ing. 1 4énzYgyi l,zingesetéen a l,zingeadó megveszi a l,zingevev8 avá$aM desaát t%ladonoga ennta$tásával a l,zingevev8 általhasználata veend8 dolgot WgyM hogy a dolog eladóával

    szemeni szavatossági ogos%ltságait a l,zinge vev8$eengedményezi. 1 akto$ing is egy engedményezésisze$z8désen (-tk. 3*0.[) ala4%lM amiko$ a hitelez8 aköveteléseit adásvétellel a ank$a $%házzaM aki azala4ogviszonyan a ogos%lt helyée lé4M ám az Vadós helyettV azengedményez8nek azonnal izet. !ás ké$désM hogy ako"kázat és az id8tényez8 miatt a ank a követelést ol"sóan

    vásá$ola meg.") 1 kötelem sze$kezeti elemei

    1 $elat,v sze$kezet9 kötelmi ogviszony / mint minden ogviszony / elemei: az alanyokM a közvetlen és közvetett tá$gyMvalamint a ta$talom.

    1 kötelem !!n%!i te$mészetes személyek és egyé ogalanyok lehetnekM eleé$tve a ogi személyeketM illet8leg a ogiszemélyiséggel nem $endelkez8M de o$galoman $észt vev8o$má"iókatM mint 4l. a 4olgá$i ogi tá$saságM közke$eseti tá$saságMYl. a etéti tá$saság.

    1 kötelemnek a 2+v)t)tt t$-&%! valamely hagyományosvagy $endhagyó dologM a 2+v)t)n t$-&%! 4edig valamelyszolgáltatásM amely a német dogmatika nyomán a 2t))*!&!t!-t$*t (+eist%ng) elenti.

    1 kötelem t!-t!! az a oghatásM hogy ! 2t))+)ttt)')*#t*i n%*+)-*&4)n van mindaddigM am,g a ogos%lt veleszemen követeléssel élhet. 1 kötelem ala4hatását #$oss"hmidVkénytet8ségnekV nevezteM ami sze$inte nem másM mint a hitelez8t ésadóst egye9z8 Vogi ka4o"sV. 1 kötelem ta$talma tehát ateles,tési n%*+)- és a kielég,tésének int't elenti. !int

    látni og%kM a kötelem azonan nem egy kötelezettségM hanemtö (gyako$ta ellentétes i$ányW) kötelezettség összessége.

     

    *3**

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    14/401

    2.2. Mellérendelt jogalanyok 

    1 $elat,v sze$kezet9 kötelmi ogviszony alanyai egymássalmellé$endelt viszonyan állnak. 1 mellé$endeltség els8so$an asze$z8dések kö$éen $ealizálódik azáltalM hogy a sze$z8dések alanyai / ogilag mindenké44en / egyenogWakM és tönyi$eköl"sönös ogokkal ,$nakM ill. kötelezettséggel te$heltek egymás

    i$ányáanM továá a kötelmi helyzetet köl"sönös aka$at%k hozzalét$e.1 mellé$endeltség azonan nem zá$a kiM hogy a kötelmi

    viszonyan az egyik él lényegéen *! 'o&o*#tott, ! $*i ")5i& *! 2t))+)tt legyen. Eata helyzet áll el8 az ingyenessze$z8déseknél (aándékozás)M de %gyanez a helyzet azegyszemélyesM dologi ala4W kötelmi igények esetéen isM amiko$ adolog visszaadásá$aM ill. a zava$ás megszYntetésé$e kötelesszemély a lét$eött kötelmi helyzeten kötelezetté válik. 1ká$kötelmeken a ká$té$,tés$e kötelezett ká$okozóval szemen aká$os%lt lesz a $e4a$at,v igény ogos%ltaM a ogala4 nélkYli

    gazdagodás esetéen 4edig az ala4talan gazdagodót8szaálysze$9en a visszaté$,tés kötelezettsége te$heli az ilyenigényt é$vényes,t8 azon személlyel szemenM akinek avagyonáan ogala4 nélkYli gazdagodása olytán indokolatlan"sökkenés állt e.

     5ogi alvetettség a +elsorolt esetek%en nins a +elek között( de a kölsönös érdek$ozíi *inyzik. Akötelezett magt *ozza - *ol akaratlagosan( *ol a nélk;l(ms vonatkozs%an $edig az elvr*atsg megsértésével(azaz +elr*atan( ms esetek%en +elr*atsg *iny%an is

    - olyan *elyzet%e( *ogy a meg%omlott vagyoni egyens/lyt vagy lla$otot lesz köteles *elyrellítani( miköz%enneki igénye a msik +éllel szem%en nem ll +enn.

    2.". A köetelés és a tartozás egysége

    1 kötelem t$-&%! az a szolgáltatásM amelyet a ogos%lt akötelezett8l követelhet ill. / más oldal$ól / amellyel a kötelezett a

     ogos%lttal szemen ta$tozik. gyana$$ól a szolgáltatás$ól vantehát szóM amely !+ )&%i *+)*+2&4/ 2v)t)*, ! $*i n ")5i& t!-to+$*n! in/*Q0

    1 *. l. ") 4ontan má$ szólt%nk a kötelem ta$talmá$ól is.!,g a kötelem tá$gya azt hatá$ozza megM hogy mi is a kötelez8enkietend8 eme$i magata$tásM addig a t!-t!o azt hatá$ozzamegM hogy ! 2t))t/ *+!4!5$* -5)4)n o&%!n )i)'t)ni ! 2t))+)tt*&nt '))nt)+/ !&!t!-t$*t0

    1 megálla4,tás igaz a visszte$hes sze$z8dések$e is azzal atölettényállássalM hogy itt a elek köl"sönösen ta$toznak egymásnakM és az aka$ategységen $ögz,tett köl"sönös ta$tozásköl"sönös igényt is ké4ezM amelyek 8szaály sze$integyené$ték9ek.

    1 sze$z8dések kö$éen a visszte$hesség elve elviseli az

    alk%sávan az é$tékmozgástM s8tM kivételké44en ] az ingyenesYgyleteknek sin"s ogi akadályaM azonan a szolgáltatás/ellenszolgáltatás közöttiM nem szándékolt elté$éseket asze$z8dések oga szank"ionálni k,vána az é$vénytelenségM és azehhez köt8d8 in integ$%m $estit%tio intézményével.

    1z egyené$ték9ség nem eltétlenYl é$vényesYl8 kötelmiszaály. Gem é$vényesYl ingyenes Ygyletek esetéenM és saátosané$vényesYlM 4l. a sze$en"seelemet ho$dozó sze$z8dések (4l. -tk.506/5J.[[ / a ta$tási sze$z8dés) és még saátosaan a tisztánsze$en"sesze$z8dések kö$éen. 1 $e4a$á"iót (vagyonihely$eáll,tást) igényl8 kötelmeken az egyené$ték9ség annyiané$vényesYlM hogy a teles ká$té$,tés elve a 8szaályM amely alól atö$vény méltányossági ala4on sz9k kö$9 kivételt engedhet (-tk.33J.[(*)ek.).

     

    *' *5

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    15/401

    1 kötelemen $el8 szolgáltatások kevés kivétellel i elleg9ekM a $e4a$á"ió 4edig (a személyiségvédelmi elégtételadáson k,vYl) mindig vagyoni oghát$ány.

     Qrdekes ok+ejtésre ad alkalmat e kör%en( $l. anem vagyoni krok megtérítésének kötelmi *elyzete( ott :gyanis a személyiséget érint) krosodst a jogelleneskrokoz -jo%% *íjn - vagyoni eszközökkel lesz köteleskom$enzlni( és ezzel teremteni olyan *elyzetet( mint*a akrokozs nem is következett volna %e.

    1 kötelem (oligá"ió) nem egy izonyos kötelezettségMhanem tö meghatá$ozott kötelezettséget oglal magáa. 1kötelem ellegét a /2t))+)tt*& ada megM amely8lközvetlenYl %t kieezés$e a ogos%ltnak a kötelemmel szolgálté$deke (4l. adásvétel esetéen a vev8 t%ladonsze$zése). Oa a8kötelezettséget a kötelezett teles,tiM a ogos%ltnak a kötelemhez9z8d8 é$deke lényegéen kielég,tést nye$.

    A )2t))+)tt*&) a$$a i$ány%lnakM hogy a

     ogos%ltnak a kötelemen $el8 é$deke minél teleseen és iztosaan megvalós%lon. Ilyen teles,tést szolgálómellékkötelezettség lehet az egyYttm9ködési (táékoztatásiMakadályközlési) kötelezettségM számlaadási kötelezettségM asze$z8dési iztos,tékok nyWtása (oglalóM óvadékM zálogM st.)Mvagy 4l. a ká$enyh,tési kötelezettség a ogellenes ká$okozáskö$éen.

    1 $ész és egész viszonyáól következ8en egy/egykötelezettség teles,tése nem szYnteti meg magát a kötelmet. Oaviszont a kötelem megsz9ntM akko$ az aól akadó

    kötelezettségeket is ilyennek kell tekinteni. A tarts +ogyasztsi ikk tadsval és azellenérték tvételével még nem sz0nik meg a kötelem(amely az adsvétel%en rejlik( *iszen +ennmarad( $l. a

     jtlls( mint az r: rendeltetésszer0 *asznlatért meg*atrozott ideig +ennll( jogsza%ly ltal el)írt(

    vagy önként vllalt o%jektív *elytllsi kötelezettség 7"tk.248. N. #e k;lönösen így van ez( *a $l. az elad at:lajdonjogt az :tols vételrrész ki+izetéséig 

     +enntartotta 73'8.N 71 %ek.

    2.4. #ozití tartalom

    1 kötelem no$mái 8ként 4ozit,v ta$talmWakM amely alatt/aká$ szándékoltM aká$ a nélkYl el8álló kötelmi helyzet$8l van szó /ada$e. a"é$éM 4$aesta$e (adásM tevésM helytállás) elleg9szolgáltatások é$tend8k. 1 kötelemen kevés kötelezettség

     elentkezik non a"é$é (nem tevésM t9$és) elleggelM amely gyak$anközhatalmi akt%s hatásá$aM de sze$z8désen 8ként önként vállaltkötelezettségként áll el8.

     Hon +aéré jelleg0 kivételek( $lG a *asznlatikötelmek köré%en a %ér%ead 7*aszonkölsön%e ad(lízing%e ad st%. tartzkodni köteles a sajt dolgnak a*asznlattl( ;l. a jogím ala$jn t0rni köteles( *ogy a

    %érl) a dolgot *asznlja( *asznait szedi. A szolgl telek %irtokosa köteles elt0rni( *ogy az:ralkod telek %irtokosa a telki szolgalmat gyakorolja(;l. tartzkodnia kell olyan( a szolgalmat sért) 

     jogos:ltsg gyakorlstl( amely egyé%ként megilletné7"tk. 1''.N és 1',.N.

    1 4ozit,v ta$talom $észletese elemzését asze$z8déstananM a szolgáltatások kö$éen og%k elvégezni.

    *.5. $iszpozití szabályozási jelleg 

    1z egész og$endsze$enM de a magánogon elYl iskYlönösen a kötelmi ogotM a sze$z8dési szaadság elvé8lkövetkez8en 4edig 8ként ! *+)-+/5*) 'o&$t '))+i !5i*+"o+it#v elleg9 szaályozásM vagyisM hogy a og "sak a elek

    *6 *A

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    16/401

    elté$8 megálla4odásának hiányáan ad i$ánym%tató no$mát. E+ !5i*+"o+itivit$* n) '))+i !+o!t ! 2t)i )%+)t))t,!)%)4)n !+ i&n%-vn%)*#t/ 'o&o*t * ! *+o&$t!t$*n%'t$*$-! 2t))+)tt -5))%+)t) in5)n t)int)t4)n))ntt)*, mint 4l. a ká$os%lt és a ká$okozó viszonyáan (-tk.33J.[(l)ek.).

    >0%. A dinamika, mint a kötelem jellemz&je

    1 kötelmi ogviszonyok két 8 "so4o$táól az egyikeazok a helyzetek ta$toznakM amiko$ a vagyonmozgást a

     ogviszony alanyainak köl"sönösM aka$atlagos magata$tása hozzalét$e. Ezek az %n. $-*)-)vi*+on%o, amelyet a sze$z8dések /kivételké44en 4edig közhatalmi akt%sok /M mint két vagytöoldalW ogYgyletek onyol,tanak.

    1 másik "so4o$ta azok a kötelmi helyzetek ta$toznakMahol mozgásM változás é44en aan állM hogy a ogellenesenmegomlottM elo$%lt vagyoni é$dekhelyzet hely$eáll,tása

    -)"!-$i1C megtö$ténék. Een áll a $elat,v sze$kezet9 kötelmi ogviszonyok dinamikáa.

    2.'. A kötelezettet terhel& agyoni felel&sség 

    1 kötelezett a ta$tozásáé$t az általa vállaltM ill. a tö$vényáltal meghatá$ozott okól (el8i$e 4élda a sze$z8désM %tói$aaz é$intett ogellenes ká$okozása) helytállni ta$tozik. 1 )%t$$*4i+to*#t! ! 2t))+)tt egész v!&%on!, azaz ! 2t))+)ttv!&%on$v! )) ! 2t)) t)')*#t*-t0

     6ontos $ersze annak $ontos meg*atrozsa( *ogyki is a jogviszony alanya( azaz ki a kötelezett. "l. le*etséges( *ogy egy magnszemély létre*oz

    egy korltozott +elel)sség0 jogi személyt 7$l. egyrészvénytrsasgot( melynek részvényei dönt) tö%%ségével rendelkezik. a ez a jogi személy eladsodik 

    5 milli +orinttal( a égvagyon 2 milli( arészvényt:lajdonos égen kív;li magnvagyona $edig tov%%i 1 milli +orint( ez a magnvagyon nem

     szolgl*at a *itelez)k kielégítésére( mert a jogi személyrt. a kötelem adsa. A teljesítés +edezete kizrlag az rt.2 milli +orintos teljes vagyona( *iszen a részvényesmagnvagyonval nem + elei az rt. tartozsaiért.

     Ms a *elyzet( $l egy egyéni vllalkoz eseté%en(mert ott a égvagyon( ;l. a magnvagyon nem vlik el egymstl( így a jogviszony alany%an sins eltérés.

    Isme$Ynk továá %n. 2&2tt)* ))/**&i helyzeteket.Ilyen te$heliM 4l. a etéti tá$saság eltagát a t. vagyonátmeghaladó ta$tozásoké$tM vagy 4l. a kezest az adós ta$tozásáé$t.Ez is teles elel8sségM azonan "sak akko$ áll eM ha az e$edetiadós nem teles,t.

    >$eilis $erjogi megoldsként a kkt. tagja ill. a %t.%eltagja a trsasggal egy;tt $erel*et)( azon%anvégre*ajts vele szem%en sak a trsasggal szem%enivégre*ajts meg*i/s:lsa esetén vezet*et).

    2.(. Az igényhelyzet 

    1 kötelezett tehát vagyonával elel a kötelemteles,téséé$t. 1 kötelmi helyzet (a követelés és a ta$tozásegysége) in%*+)-#t)t/ !!n%i 'o&ot, azaz i&n%t iztos,t a

     ogos%lt avá$aM a kötelezett 4edig ennek megelel8en ta$tozik helytállni. Oa a kötelezett nem teles,t önkéntM akko$ az állam

    általi vég$ehatással kikénysze$itett szank"iók iztos,ták a ogos%lti é$dek kielég,tését.1 kikénysze$,thet8 alanyi og / dologi ogviszony

     ogos%lta esetéen / egy adott álla4otot védelemen $észes,t8igény. 1zt mondhat%kM hogy ez a i4i)nt)t)t)n*&)t.4i+to*#t1, adott helyzetet óvó 5oo&i 'o&i i&n% )-/*)44, mint a

     

    *J*0

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    17/401

    kötelmi igény. 1 2t)i i&n% %gyanis v!&%oni )%t$$*-!*+o-#t, amelyet az $!i 4)!v!to+$* teles,t8 készséghiányáan töé/kevésé kikénysze$,thetM m,g teles,t8 ké4ességMazaz )5)+)t i$n%$4!n n) ")* !+ !!"o* i&n%n) -vn%t*+)-)+ni0 Egysze$9s,tve: a dologi igény gondossági és közna4ié$telemen az ^enyémVM m,g a kötelmi igény a ^megilletV ,gy azenyém lehet ogalommal a4oszt$oálható.

    -%sztán ogi szem4ontól a dologi ogi igény mégannyival el8nyöse a kötelmi igénynélM hogy m,g a dologi ala4Wigények nem évYlnek elM és azokat "sak eli$toklással lehetmegszYntetniM v8. -tk. &&5. [M addig a kötelmi igények$evonatkozik az elévYléssel el8álló igényvesztés (-tk. 3*'. [). ,gy

     4l. az ö$ökös igénye az álö$ökössel szemen az i4so i%$e ö$öklési$end ala4án dologi ala4W igényM m,g a köteles$ész$e ogos%ltszemély igénye kötelmi elleg9 (v8. -tk. 6A3. [ és -tk. 66J. [)

     Az igény*elyzet all is vannak kivételek( mint az:n.

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    18/401

    1 kötelmi og általános $észét nem ké4ezhetik másno$mákM mint amelyek az összes kötelemkeletkeztet8 tényállásólaszt$ahálhatókM vagyis amelyek minden kötelmet ellemeznek.

    1 kYlönös $ész 4edig az egyes kötelemkeletkeztet8tényállások (tényállás"so4o$tok) s4e"iális szaályait oglalhatamagáan. Een a megközel,tésen a sze$z8déstan a kötelmi ogkYlönös $észeM és a sze$z8dések egyes t,4%sait taglalóM $endk,vYlnagy elent8ség9 és valóan te$edelmes oganyag 4edig a

    sze$z8déstan kYlönös $észének min8s,thet8.Iross*mid éni( a szzad+ord:l magyar 

     jogt:domnynak kiemelked) kötelmi jogi teoretik:sa aze*ely;tt el+ogadott ltalnos kötelmi normkat e$likaíív7ki+ejt)( értelmez) +:nkij/( a k;lönös részieket $edig a:sn oszl joganyagként jelöli meg. = +elosztssal azonos:lt >zszy Fstvn és Hizsalovszky =ndre is.

    Ezen konzekvens tagolásnak / melyet a egyzetenosztani k,ván%nk / komoly elent8sége lehet a ogalkalmazási

    dilemmák eloldásáan. (1 konk$ét 4éldákat a ogo$$ásokattá$gyaló 5. 4ontan so$ol%k el.)

    ".2. Az egyes kötelemkeletkeztet& tényállások 

    SzedYk tehát "soko$a azokat a ogi tényeket amelyekkötelmi ogviszonyt keletkeztetnek: *+)-+/5* )&%o5! 'o&Q&%)t 2+!t!i !t*o  'o&))n)* ivt))*)n 'o&*+)-C $-oo+$*

    'o&!!" nQi &!+5!&o5$* )&%4, !+ )/+/ *o"o-to4! n) *o-o!t1, t2-vn%4)n

    *+!4$%o+ott 2t))))t)+t)t/ tn%$$*o0

    1 kötelemkeletkeztet8 tényállások egyen$angWakM detá$sadalmi elent8ségYket illet8en / amelyet egyéként ól elezel8o$d%lási gyako$iság%k / elté$8ek.

    1 legelent8se kötelmek a sze$z8désekM valamint a nggllenes ká$okozásokM é44en ezé$t a legnagyo $észletességgel ekét "so4o$tot tá$gyal%k. Itt $öviden a ogalmakat kellmegisme$niM misze$int:

    A *+)-+/5* két vagy tö él oghatás kiváltását "élzóMa$$a alkalmas )&%4)!n&+1 !!-!tn%i!to+!t!0 Ez tehátel8$em%tató elleg9M aka$atlagos magata$táson ala4%ló "élzott

     oghatás$a i$ány%ló tényállásM amelyhez egy személy ténykedésenem elegend8.

    1z )&%o5! 'o&Q&%)t4)n azonan egy ogalanyn%i!to+!t! i* ))&)n5/ ! 'o&!t$* iv$t$*$-!0 1z egyoldalWkötelemala4,tás olyan ingyenes YgyletM amellyel a nyilatkozó saátvagyona te$hé$e vállal valamilyen kötelezettséget. Isme$Ynk /kivételesen el8o$d%ló / olyan egyoldalW aka$atnyilatkozatokat isMamelyek hatalmasságként nem a nyilatkozattev8$e nézve

    keletkeztetnek kötelezettségetM hanem ellenkez8legM a másik élhelyzetét nehez,tik valamely kötelezettség $eá $ovásávalM vagyvalamely 8t megillet8 og elvesztésével _4l. eltételes meghagyásMamely az ö$ököst te$heli (-tk. 6'*.[)M vagy 4l. az elévYlés ill. a

     eszám,tás kiogásként való é$vényes,tése (-tk. 3*'.[ és *J6.[) .̀A 'o&))n)* $-oo+$* lényegeM hogy aki másnak 

     ogszaálya Ytköz8 módon vagyoni vagy személyi hát$ánytokozM azt az általános alakzat sze$int el$óható magata$tásesetéenM kivételes eseteken (4l. te$mékelel8sség) el$óhatósághiányáan isM teles mé$téken köteles lesz megté$,teni a ká$os%lt$észé$e. 1 el$óhatóság hiányát / azaz az elvá$hatóságot / aká$okozó személy köteles izony,taniM tehát %n. e"%l4á"iós(kimentési) izony,tás é$vényesYl azon oknál ogvaM hogy mindenká$okozás esetéen vélelem a el$óható magata$tás tanWs,tása aká$okozó $észé$8l. (1 s4e"iális ká$okozásoknál a izony,tásihelyzet megváltozhatM 4l. a vét8ké4es kisko$W mellett

     

    3*33

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    19/401

    egyetemlegesen elel8ssé tett gondozó m%lasztásának izony,tásakö$éenM -tk. 3'A.[ (') ek.)

    A 'o&*+)- $-oo+$* "sak kivételes eseten á$ kom4enzá"iós (ká$talan,tási) kötelezettséggelM mint 4l. akisaát,tás (-tk. &AA.[)M ill. a meg$endel8 oekt,v elállásaesetéen _-tk. 30&.[ (&) ek.M és 3J5.[ (&) ek.`. Ekko$ %gyanisvagy ogszaályM vagy a elek megálla4odása ogos,ta el a

    ká$okozótM hogy ká$okozás$a vezet8 magata$tását kietse. Oa aká$okozás valamely ogellenes "selekmény elhá$,tásá$a szolgálM aenyegetéssel a$ányan álló magata$tásé$t nem kell helytállniMazaz nem ön lét$e kötelmi helyzet (-tk. 3'3. [).

    !,g az egyoldalW ogYgylet a sze$z8déshez hasonlómódonM addig a ogsze$9 ká$okozás a ogellenes ká$okozás $itkánel8o$d%ló Vkistestvé$ekéntV keletkeztet kötelmi helyzetet.

    1 ha$madik legontosa kötelemala4,tó tény"so4o$t a 'o&!!" nQi &!+5!&o5$*, amely az indokolatlan vagyonié$tékmozgások hely$eáll,tásának szaályait ta$talmazza. Ezen^elszámolásiV elleg9 kötelmek szintén $e4a$at,v elleg9ekMel8o$d%lási gyako$iság%k nem elhanyagolhatóM ezé$t $észleteseelemzésé$e is so$t ke$,tYnk.

    1z állam és az önko$mányzatok 2+!t!i 'o&*))n%)i kötelmi helyzetet egy$észt közvetvekeletkeztetnek (8ké44en ogszaályok $évén)M más$észt aközvetlen ogviszonykeletkeztet8 hatás sem elhanyagolhatóMkYlönösen a hatósági hatá$ozatok kö$éenM mint 4l. a szolgalomvagy vezetékog ala4,tásaM vagy az %n. ki$endelések (szaké$t8Mvéd8M elszámolóM st.) esetkö$e.

    1z VegyéV kategó$ia mindazonM a -tk/an szétszó$tM

    vagy kYlön ogszaályokan megelen8 4olgá$i ogviszonytkeletkeztet8 tényállásokat oglala magáanM amelyeket a 4olgá$i og más te$Ylete sze$vesen magáa olvasztottM és akötelemkeletkeztet8 oghatáson k,vYl más közös ellemz8Yk nemvolt ellelhet8. (IlyenekM 4l. az ö$öklési ogan el8álló kötelmihelyzetekM 4l. a köteles$ész i$ánti igényM a kötelmi hagyomány és

    a közé$dek9 meghagyás _-tk. 66&.[M 6'&.[ (&) ek. és a 6'*.[(l)ek.̀ .

    4. Rövid intézménytörténet 

     A rmai jog ismerte a kötelezettséget 7o%ligatio(de nem ismerte a kötelem ltalnos +ogalmt. A

    kötelezett ekkori%an sajt személyét kötötte le( ny/jtotta%iztosíték:l. A kötelezett személye ellen irny:lkényszereszközök 7mint $l. ra%szolgnak elads( t/sz:l ejtés( +ogsg%a vetés( st%. %iztosítottk a teljesítéskikényszerítését. ;lön akt:ssal történt akötelezettségvllals( és k;lön akt:ssal a

     +elel)sségvllals( így aztn +elel)sség nélk;l islétez*etett kötelezettség.

     =z a megolds a +ejl)d) r:sereviszonyoknak nem +elelt meg. =gyre szélesedett az a kör( amely%enelismerést nyert( *ogy a kötelezettséget vllal személy

    egy%en +elel)ssé is vlik kötelezettsége teljesítéséért. A*itelez) jogait mindjo%%an elvonatkoztattk az ads

     személyét)l és ka$solat%a *oztk az ads vagyonval(:gyanis a követelés kielégítéséért tö%%é nem az ads

     személye( *anem az ads vagyona +elelt. =z egy%enle*et)vé tette a ké$viselet( az alanyvltozsok 7engedményezés és tartozstvllals intézményének atér*dítst( amelynek gazdasgélénkít) *atsa igen

     jelent)s volt. A kötelmi jog( mint a $olgri jog rendszerének 

    önll része a glossztorok tevékenységének eredményeként alak:lt ki a PC-PC5F. szzadi =:r$%an.

    Osak a ka$italizm:s tér*dítsval vlt ltalnosérvény0vé a kötelemvllals +elel)sség+akaszt *atsa.

     =kkorra a +orgalom %iztonsgnak követelményekikényszerítette a vagyoni *elytllsi kötelezettséget.

     

    3534

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    20/401

     Az 1&,4-%en *atly%a lé$ett $orosz Allgemeines Jandre*t mr kodi+iklt

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    21/401

     Az 1+2(!as tj. kötelmi jogi ltalnos sza%lyai sz szerint megegyeztek az 1,13-as tervezet idézett *rom szakaszval 7,4!-,4&.NN( amely egy negyedikkel egész;lt kiG

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    22/401

    VEgves sze$z8désekV (a QQQIII. eezett8l az +. eezetigM a 365/5J6.[[).

    1 tö$vény te$mészetesen ta$talmaz olyan szaályokatMamelyek általános é$vénnyel az összes kötelem$e vonatkoznak.azonan azokat / mondhatni következetlenYl / a kötelmiviszonyok egy $észét elent8 sze$z8dések szaályai között helyezie+ megnehez,tve ezzel a ogalkalmazók helyzetét.

     A "tk. ltalnos indokolsa 71,!, nyíltan%evallja( *ogy a törvény az

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    23/401

    1 kötelmi ogi ogo$$ások között ma is talál%nk Wgynevezett válság

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    24/401

    *atllyal olyannyira ki%)v;lt( *ogy ma mr az egyénivllalkozk is %eletartoznak.

     #e indokolatlan a k;lön%ségtétel amagnszemélyek és a gazdlkod szervezetek között is.

     =nnek megsz;ntetését élozza mindazon jogsza%lyok mdosítsa( ill. *atlyon kív;l *elyezése( amelyek e tényt re$rezentltk( így $l. azonos mérték0 lett az elév;lésiid)( vagy $l. megsz0nt a kor%%an magnszemélyek 

     szmra tilos kamatos kamat kikötése( azonoss vlt akésedelmi kamat mértéke( ill. az a%%an valmeglla$ods le*et)ségének %iztosítsa( st%.

     ) 1 +egels8 7,$óság te$mékelel8sségi Ygyeken hozottdöntései .hangsWlyozzák a sze$z8désszegéssel okozott és asze$z8désen k,vYli ká$okozás alte$nativitását és egyené$ték9ségét.

     Jényegé%en :gyanezen irny%a m:tat az F.sz. "=#-I=# FFF. $ontja( amely kimondja( *ogy a *i%steljesítéssel okozott kr megtérítése irnti igény

    érvényesítésére nem vonatkoznak a szavatossgi jogok érvényesítésére megsza%ott *atrid)k( azok az ltalnoselév;lési id)n %el;l érvényesít*et)k. Az igényt érvényesít) maga ker;l olyan döntési *elyzet%e( *ogyazonos jogkövetkezmények mellett eldönt*eti( *ogy 7krigényét melyik jogím ala$jn és kivel szem%enérvényesítse 7részletesen a +elelösségtan keretén %el;l 

    trgyalj:k.

    ") 1 kötelmek egyené$ték9ségének elve kihat a ogala4 nélkYligazdagodás meg,télésé$e is. 1 oggyako$lat sz%szidiá$i%sigényként kezeli az ilyen og",men támasztott követeléseketMvagyis "sak akko$ isme$i elM hogyha más kötelemkeletkeztet8

     og",m nem áll enn. 1dott eseten azonan hitelez8védelmié$deket sé$thetM hogyha a gazdagodóval szemen igényé$vényes,t8 személyt a ogala4 nélkYli gazdagodás og",mén

     való 4e$lés lehet8ségét8l a ,$óság elzá$a. (!ás ké$désM hogyegyé og",mek általáan kedvez8 4oz,"iót iztos,tanakigényé$vényes,t8nek.)

    d) HilágelenségM hogy az e$8ölényes helyzeten lév8 alanyokkalszemen a ogyasztótM vagyis a nem ke$eskedelmi "éllal vásá$lóte$mészetes vagy ogi személyt a ogi no$mák %n. 4ozit,vdiszk$iminá"iót alkalmazva okozott védelemen $észes,tik. Ennek 

     ogi eszközei az általános sze$z8dési eltételeket alkalmazzák és a 4ia"on megelen8kkel szemen el8,$t okozott táékoztatásikötelezettségM a $elat,v é$vénytelenségM a ogsé$tések nyilvánosságának iztos,tásaM a e"sYlet,$óságok eláll,tásaM aközé$dek9 ke$esettel való igényé$vényes,tés lehet8ségeM ésközigazgatási elleg9 intézmények által ,$óság alkalmazásának lehet8sége a ogyasztót megká$os,tó gazdálkodóval szemen. 1tenden"iát igazola a -tk. leg%tói módos,tása (&JJA.de"eme$éen a LQ+IQ. tv.)M és az egyide9leg megszYletett

    ogyasztóvédelmi tö$vényYnkM az &JJA. évi L+H tö$vény. 1ogyasztóvédelem $észletese elemzésé$e a ke$eskedelmi ogianyag$ész tá$gyalásako$ ke$Yl so$ a öv8 éven.

    e) HégezetYl szYkségesnek látszikM hogy kötelmi og%nkatáltaláan is áthassa a okozott hitelez8védelem igénye.

     GyilvánvalóM hogy a kötelmi szaályoknak egyide9leg kell mind ahitelez8M mind az adós védelmét szolgálnia. 1zokat a no$mákatazonan sY$g8sen ki kell iktatni a og$end8lM amelyek sze$intmegé$i adósnak lenni.

     

    az

    4544

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    25/401

    S"hba$z #%sztáv: !agánog%nk elé4,tése (!agya$ 

    2ogászegylet ?$tekezésekM 7%da4est &0J3.)

    7e"k Salamon: Kötelemvalós%lás (-esti +loyd á$s%latM7%da4est &J*A.)

    Szászy István: 1 kötelmi og általános tanai (#$ill KiadóM74. &J'3.)

     Govotni >oltán: 1 kétszemélyes $elat,v sze$kezetszétomlásának elei kötelmi og%nkan (2ogt%dományiKözlönyM &J0'6.)

    II0 )')+)t A

    2t))))t)+t)t/ tn%$$*o 

    70 A tn%$$*o 2+2* '))+/i, i)tv) *!'$to**$&!i>0 A+ )&%o5! 'o&n%i!to+!t

    >070 A+ )&%o5! 'o&n%i!to+!to-1 $t!$4!n>0>0 A 5#' it+*>00 K2t))+)tt*&v$!$* 2+-5) -!>080 T!-to+$*)i*)-*

    0 A 2+!t!i !t*o 070 A 'o&*+!4$%0>0 A !t1*$&i !t$-o+!t00 A 4#-1*$&i !t$-o+!t

    80 A 'o&!!" nQi &!+5!&o5$*8070 A!"v)t*

    80>0 Jo&o--$*!800 (o&!! t2-vn%i tn%$$*!C8080 R2vi5 int+n%t2-tn)t8090 A+ !!"t!!n &!+5!&o5$*-! v)+)t/ /44 )*)t) 800 A vi**+!Ct-#t*i 2t))+)tt*& 2-)'.A. A vi**+!t-#t* 15'! * -t)

    90 EUt-!v!&$n* )&%4C 2t)) 

      A tényállások közös jellemz&i, itt. sajátosságai 

    1 kötelemkeletkeztet8 tényállások töéleké44en"so4o$tos,thatókM ,gy a kötelem$e vezet8 tényálláselemek 

     ellemz8iM az által%k kietett oghatásM valamint asze$intM hogy %n.Vel8$em%tatóV vagy VmWlta néz8V ellegYek/e.

    1 szándékolt (aka$atlagos) "élt megvalós,tó kötelmihelyzetek %n. Vel8$em%tatóV elleg9ekM e kö$e ta$toznak asze$z8dése@ az egyoldalW ogYgyeletekM a közhatalmi akt%sok.

    IRODALOM

    47'6

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    26/401

    !ás kötelmek %n. VmWlta néz8V elleg9ekM me$t egy ko$áanennálltM és nem ogsze$9en megváltozott (leg8ké44 vagyoni)helyzetet kell által%k hely$eáll,tani. Ilyen a ká$té$,tési kötelmek általi $e4a$á"ióM és lényegéen ilyen a megomlott vagyoniegyensWlyt hely$eáll,tani k,vánó ogala4 nélkYli gazdagodás

     ogkövetkezménye is.Szinte azonos elosztás$a vezet az aka$atlagosság

    szem4ontáól való tényállás/osztályozás. 1z aka$atlagosság nemminden kötelmi helyzetet ellemez. 1 sze$z8désM az egyoldalWnyilatkozat és a közhatalmi akt%sok is létez8 ésX:kieezett aka$atoteltételeznekM %gyanakko$ a ogala4 nélkYli gazdagodás szinteminden eseten nélkYlözi az aka$atlagosságotM és a ogelleneská$okozási helyzetek dönt8 tösége is ká$okozás$a i$ány%lószándék nélkYl alak%l ki.

    Kétségtelen tényM h\gy az egyes tényállás"so4o$tok  elent8sége nagymé$téken elté$M ennek megelel8en aszaályanyag te$edelme is kYlönséget m%tat.

    Ennek megelel8en a sze$z8dések és a ká$té$,tés

    szaályait kYlön $észekenM hosszaan tá$gyal%kM m,g a töikötelemkeletkeztet8 tényállás em%tatásá$a e eezeten ke$Ylso$.

    2. Az egyoldal/ jognyilatkozat 

    2.1. Azegyoldal/ jognyilatkozatokr)l általában

    V-tk. &JJ.[ EgyoldalW nyilatkozatól "s@ak a ogszaályan megálla4,tott eseteken keletkezik 

     ogos%ltság a szolgáltatás követelés$eX az egyoldalWnyilatkozatok$a / ha a tö$vény kivételt nem tesz / asze$z8dés$e vonatkozó szaályokat kell megelel8enalkalmazni.V

    1 tö$vényhely8l következ8en: /*+!4$% *+)-int !n%i!to+!tt)v/ $*o t)--) 'o&ot )&%o5! n%i!to+!tt!n) *+)-)+)t, ha"sak a$$a a másik élM ill. ogszaálykieezetten el nem ogos,ta (v8: alak,tó og). gyanakko$ ggyoldalW nyilatkozat a másik él $észé$e ogos%ltságot adhat.2ogszaály hatá$ozza megM hogy az ,gy lét$eöttM másik személytmegillet8 ogos%ltság igényhelyzet9M vagyis kikénysze$,thet8/eMavagy nem.

     A meg*agys tartalma a meg*agys jogos:ltja ltal azörökössel szem%en nem kényszerít*et) ki( de *a ameg*agys közérdek0( az eset%en a meg*agys jogos:ltja7e közösség ké$visel)je igényjogos:ltként lé$*et +el( és avégre*ajts sorn llami kényszer tmogatja érdekének kielégítését 7"tk. '41-'42. NN.

    1z egyoldalW kötelemala4,tás oK*+)-S)n in&%)n)* Ygyletvagyis a nyilatkozó saát vagyona te$hé$e vállal valamilyenkötelezettségetM melynek esetei hatályos og%nk sze$int:

    / az ala4,tvány$endelés (-tk. A'1. [)/ d,kit9zés (-tk. 5J*. [)/ kötelezettségvállalás közé$dek9 "él$a (-tk. 5J3/

    5J6. [[)/ vég$endelet (-tk. 6*3.[)/ hagyomány$endelés (-tk. 6'&. [)/ meghagyás (-tk. 6'*. [)/ egyszemélyes tá$saság (kt.M $t.) ala4,tása _#t. &A&.[

    (I)és*60.[(l)ek`.e$mészetesen az egyoldalW ognyilatkozat nem"sak

    keletkeztetM hanem módos,that és megszYntethet kötelmihelyzetetM mint 4l. a eszám,tási és elévYlési kiogás e$edménye.Isme$Ynk olyan egyoldalW ognyilatkozatot isM amely

    módos,tás nélkYl a izony,tási tehe$ mego$d%lását e$edményezi(v8. ta$tozáselisme$és -tk. 3*A.[ (&) ekM *'*.[).

     

    'J48

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    27/401

    1z. egy oldalW ognyilatkozatot meg kell kYlönöztetnYnk az ingyenes sze$z8dést8lM me$t ez %tói az egyoldalWvagyonmozgás (szolgáltatás) ellené$e is "sak konszenz%ssal önlét$e (tehát 4l. az aándékot el kell ogadni).

    A+ )&%o5! 'o&Q&%)t-) $t!$4!n ! *+)-+/5*)-)von!to+1 *+!4$%!n%!&ot ) !!!+ni, e szaály alólkivételt a -tk. hatá$ozhat meg.

    EhelyYtt azokat az egyoldalW ogYgyleteket tekintYk átMamelyekkel nem találkozhatt%nkM Yl. nem találkoz%nk aszemélyek oga Yl. az ö$öklési og kö$éenM és amelyeknek asze$z8dések között való sze$e4eltetése didaktikai szem4ontólkevésé védhet8: ezek a d,kitYzés és a kötelezettségvállalásközé$dek9 "él$a. (1z egyszemélyes tá$saságot ala4,tó egyoldalWYgylettel a tá$sasági og kö$éen og%nk oglalkozni.)

     =szerint a jogalkot a "tk. sajtos - te*t kötelmiközös sza%lyokat nélk;löz) - szerkezeié ala$jn nemltott mdot arra( *ogy az egyoldal/ jog;gyleteket

    -közt;k a legjelent)se%% díjkit;zést - önll( a +ogalmat  +ed) ím alatt *elyezze el. 9A megoldsra leg+elje%% a1,,.N kiterjesztést el)ír sza%lya ad*at némi mentséget.

    2.2. A díjkit0zés

    a) ogalmaA 5#'it+* )&% )&%o5! 2t))+)tt*&v$!$**!,

    anyagi %ttatás kilátása helyezésével tö$tén8 2*+t2n+* izonyosteles,tmény kietésé$eM de még inká )-)5n% )-*-),

    méghozzá oly módonM hogy a kötelezettségvállalást a d,t9z8személy / sz9k kö$9 kivételt8l eltekintve / nem vonhata vissza.

     ) 2ogo$$ása1 -tk. az VEgyes sze$z8désekV ",m alá helyezve az +.

    eezetéen az alái tö$vényi tényállást ta$talmazza:

    V5J*.[ (&) Oa valaki meghatá$ozott teles,tmény vagye$edmény lét$ehozóának nyilvánosan d,at ,gé$M a d,atköteles kiszolgáltatni annakM aki a megszaottkövetelményeknek eleget tett. E kötelezettség akko$ iste$heliM ha a teles,tményt vagy e$edményt a d,kit9zés$etekintet nélkYl hozták lét$e.(3) 1 d,kit9zés$e i$ány%ló ,gé$et visszavonása "sak akko$ é$vényesM ha a d,kit9z8 a visszavonás ogát kieezetten

    ennta$tottaM és a visszavonás az e$edmény megvalós%lásael8tt legalá %gyanolyan nyilvánosan tö$téntM mint ad,kit9zés.V

    ") EgyoldalWság és ingyenesség1 d,kit9z8 egyoldalWan vállal kötelezettséget valaminek a

    szolgáltatásá$a. Ez a vállaló $észé$8l in&%)n)*, amely nem elentiaztM hogy a ogYgylet a d,t9z8nek valamilyen é$dekét neszolgálná.

    1z é$dekkielég,tés lehet kieezetten vagyoni motivá"ióWM

    de (mint az az aándékozást is ellemzi) lehet é$zelmi /el8sze$eteti elleg9M továá "so4o$t/ vagy közé$deket szolgáló is. a $l. reklm-szlogen$lyzatot ír ki a díjkit0zö(

    akkor a kelend)ség +okozsa érdeké%en t0z ki díjat - aka$ott teljesítmény nyilvnvalan gazdasgi el)nyt jelent 

     szmra( te*t vagyoni indíttats/. a az elveszett sktjti*sz k:tym megtalljnak 

    és visszaszolgltatjnak ígérek díjat( %r a jszgnak van vagyoni értéke is( els)sor%an az érzelmi motív:mindít az egyoldal/ kötelezettségvllalsra.

     a $edig drmaíri $lyzatot írnak ki( e*ely;tt 

    a motivi egy trsadalmi( de minim:m so$ortérdek  szolglata( vagyis( *ogy $l. a magyar modern drmaélet%en maradjon( /j alkotsok sz;lessenek.

    Tsszetett a *elyzet a sz$onzorls +elé *ajldíjt0zéseknél( a*ol az érzelmi-közérdek;-gazdasgi

     

    5&50

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    28/401

    el)nyt remél) motív:m egy;tt jelentkezik. =rre a legjo%% $élda %izonyos s$orteredmények *onorlsa( amelyek reklmértékét a gazdlkodk mr +elismerték 7$l. mo%il tele+on ingyenes *asznlatnak %iztosítsa a *na$

     s$ortoljnak.

    ehát nem az önzetlenségM mint .e$köl"siM hanem azingyenességM mint ogi kategó$ia a d,t9zés ellemz8e. 1zM hogy aeltételt megvalós,tó (d,nye$tes) személy magata$tása Yl.e$edménye hasznos a d,t9z8 számá$aM nem teszi az Ygyletetvisszte$hessé. E8l következ8en a szolgáltatás ésellenszolgáltatás é$téka$ányossága sem $eleváns tény.

    1 eltételként t9zött magata$tás vagy e$edmény)i*)-*) in5i& )&%*+)-i !&!t!-t$*nt  elentkez8kötelezettségvállalásM m,g a megk,vánt magata$tás nem eltétlenYlegyakt%sW.

    d) 1 dikit9zés móda1z ,gé$etnek mindig nyilvánosnak kell lennieM amelynek 

    kYlönös elent8sége az esetleges visszavonás kö$éen van.A n%iv$no**$& azt elentiM hogy a nyilatkozatnak 

    nagyo számW eme$ számá$a hozzáé$het8vé kell válnia. 1nyilvánosság kö$ét a tö$vény nem k,vánMa ehatá$olniM az lehetmilliók által elé$het8M telev,zióan vagy Inte$neten közzétettvállalásM de lehet egy zá$tkö$9 m9vészeti vagy te$v4ályázat is.

    1 d,kit9z8 nyilatkozatnak a d, mé$tékétM oda,télésének módát és eltételeit ta$talmaznia kell. Ennek hiányáan nin"skikénysze$,thet8 kötelezettség. (!ás ké$désM hogy a eltételek 

    nem kell8en tisztázott volta esetén is ennállhat a iztatásiká$okozó magata$tásM amelynek a -tk. 6.[ sze$intikövetkezményei é$vényes,thet8k.)

    e) 1 visszavonás lehet8sége!ivel a d,t9z8 egyoldalWan vállal kötelezettségetM

    megtehetiM hogy a vi**+!von$* 'o&$t )/-) i2ti0 1 kikötésmellett a visszavonás továi tö$vényi el8eltételeM hogy a

     iztatási ká$okozás megel8zése é$dekéen id8enM a eltételkénttámasztott )-)5n% )&v!1*$*$t )&)/+/)n, és ga$an"iálisokokól )&!$44 &%!no%!n n%iv$no**$& )/tt tö$ténék meg. Ezen há$omM kon%nkt,v eltétel hiányan kötelemszYntetés

     ogsze$9en nem állhat e. Oa 4edig a kötelem ennállM amagata$tás tanWs,tóa ill. e$edmény megvalós,tóa a d,$aM s8t ad,kit9z8 el$óható magata$tása esetén ká$té$,tés$e is igényt ta$that.

    ) 1z e$edmény meghatá$ozása1ki a megszaott követelménynek eleget tettM a d,at

    kit9z8 személyt8l a 5#' i*+o&$t!t$*$t igényként követelheti. 1ké$dés a ogvitákan legtöszö$ azM hogy megvalós%lt/e ad,izetési eltételként támasztott e$edmény vagy nemZ

    1 d,kit9z8 támaszthat igen szigo$W min8ségi eltételeketM és

    egyide9leg kikötheti azt isM hogy az általa ki,$t ..4ályázatV aká$ e$edménytelen is lehet. 1z e$edménytelenné nyilván,tásk$ité$i%mátM az el,$álás szem4ontait azonan ez eseten is megkell elölnie. Oa valaki ennek isme$etéen is eleget k,ván tenni ad,kit9zés eltételeinekM t%datáan van annakM hogy az általa

     eektetett m%nkának esetleg semmiéle hozadéka nem lesz.1z V e$edménytelenségV kikötése azonan gyak$an

    magáan ho$dozza a oggal való visszaélés lehet8ségétM ha aze$edménytelenné nyilván,tás lehet8sége önkényes. 1z ilyen d,kit9z8i magata$tás ellen a -tk/nak a oggal való visszaélés

    tilalmát kimondó 5.[/a sze$int lehet védekezni. =l)+ord:l*at( *ogy a díjt;zés ilyen( eredménytelenség le*et)ségét kiköt) eset%en nem sak joggal val visszaélés(*anem a színlelt jelleg miatt közvetlen;l jogellenes 7$l a%egy0jtött m0vészeti vagy tervez)i $lyam:nkkat vagy

     

    5*   53

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    29/401

    azok részelemeit a díjkit;zö ingyenesen kívnja +el*asznlni sajt javra. Flyen esetek%en a szerz)désenkív;li jogellenes krokozs( jogellenesség és +elr*atsg *iny%an a jogala$ nélk;li gazdagods( szellemialkotsok eseté%en $edig a s$eilis eszközökön t/lmen)en a

     "tk. 8'-8&. NN ltalnos jogvédelmi eszközei isrendelkezésre llnak.

    EhelyYtt eml,tend8 megM hogy a eladatot teles,t8Mmagata$tást kiet8M ill. e$edményt elé$8 személy akko$ isd,igényogos%ltM ha a eltételt a d,tYzést8l YggetlenYl teles,tette. avalaki *aza*ozza jelent)s érték0nek nem min)s;l) kors tasik:tymat( tlali díjra nem tart*at igényt 7lG "tk. 13.N.

     Azon%an *a díjat t0ztem a

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    30/401

    !n)  4%sztán )#v$* *+)-+/5*i !'$n!ttt)-)0  Az !'$n!tt)v/ )o- ! "$%$+1 )*+, akinek a ki,$ó az aánlatátvagy elogadaM vagy ogkövetkezmény nélkYl el%tas,taM mivelnin"s még kötelmi helyzetenM nin"s ogkövetkezménnyel á$óelvállalt kötelezettsége.

    / 1mennyien a d,kit9zésen a kit9z8 által v$!t *+o&$t!t$*n) )&& on-t, vagy a kötelezettségvállalást akötelezettség vállalóa  'o&*+)-)n vi**+!vont!, akko$ mégelme$YlhetM hogy nem okozott/e ká$t más személynek az%taló magata$tás szaályai sze$int. 1z elhatá$olás a d,t9zés és az%taló magata$tás között o$mai szem4ontól an%iv$no**$&4!n, ta$talmi szem4ontól 4edig az #&-)tt$-&%$n! on-t*$&$4!n ke$esend8. Ezek min8s,tése ogaeldönteniM hogy a sé$tett él ke$eseti ké$elmének ogala4a a-tk. 5J*. [ sze$int min8sYl8 d,t9zés. vagy a -tk. 6. [ sze$inti

     ,$ói alak,tó ogként min8s,thet8 %taló magata$tás lehet/e. 1nyilvánosan tett és é$tékelhet8 ta$talmW ognyilatkozatan$el8 ,gé$et d,kit9zésként é$tékelend8.

    / 1z következ8 ",m alatt tá$gyalandó Vkötelezettségvállalásközé$dek9 "él$aV és a d,kit9zés között az elhatá$olásiszem4ontok: )&%*+)-i vagy visszaté$8 a vállalt szolgáltatásM akötelezettségvállaló*!'$t -5)), vagy a közé$dek szolgálata amotiváló tényez8M van/e a magata$tásan meghatá$ozottteles,tmény vagy e$edményM avagy $* )tt) ! *+o&$t!t$*n%'t$*$n! ! -it-i!, és végYlM hogy !+ Q&%)t '1v$!&%$*! -vn%)**&i )tt)), avagy nem.

     A +elvetett :t%%i el*atrolsnak nem is annyira a $olgri jog( *anem ink%% a $énz;gyi jog 

     szem$ontj%l le*et jelent)sége( mivel a vllalkozközérdek0 kötelezettségvllalsa %izonyos +eltételek esetén adsökkent) tényez) le*et( míg a díjkit;zésleg+elje%% sak költségként szmol*at el 7v). 1,,!. éviOPCFF. tv. 41.N 71 %ek.

    2.". 0ötelezettségállalás közérdek élra

    a.) ogalmaM ellege1 Vkötelezettségvállalás közé$dek9 "élaV a kötelmi og

    saátosM hézag4ótló intézményeM amely egyoldalW ogYgyleten ao+ 2t2tt )!'$n$*n! i)')+)tt)n 2+-5)n) ))nni)0

     A *ézag$tl jelleg megnyilvn:lt egyrészt a%%an( *ogy a személyek jog%an kor%%an megismert(mr a rmai jog%an kim:nklt ala$ítvny a magyar magnjog%l 1,8&-ig tart indokolatlan szm0zetéseidején e jogintézmény töltötte %e a

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    31/401

    (*) 1 kötelezett megálla4,thata azokat aeltételeketM amelyek sze$int a szolgáltatást ameghatá$ozott "él$a kell o$d,taniX eltételként lehet kikötniazt isM hogy a szolgáltatásnak a meghatá$ozott "él$avaló o$d,tása a kötelezett nevének eltYntetéséveltö$ténék.

    (3) 1 kötelezett kielölheti azt a személytM akinek a avá$a a szolgáltatást o$d,tani kell.V

    1 ogintézmény ingyenesM egyoldalW ogYgyletM á$ egyes vélemények sze$int a közé$dek9 kötelezettségvállalás lehetsze$z8dés is.

     étségtelen( *ogy egy +elajnlst el is kell  +ogadni( és e%%en az értelem%en minden közérdek0 kötelezettségvllals a konszenz:s igénye miatt mintegy

     s$eilis ajndékozsnak min)s;lne. Hem kizrt( s)t vr*at( *ogy de lege +erenda ilyen sza%lyozssal tallkoz:nk.

    1 vállalt szolgáltatásnak közé$dek9nek kell lennieM amelynem zá$a ki aká$ a kegyeletiM de aká$ az ön$eklámozó elleg9azon kikötéstM hogy a megelölt "él$a o$d,tás so$án a elaánló.vagy az általa megelölt személy nevét el kell tYntetni. (-l. Q=.gy9teményének állandó kiáll,tása).

    1 kötelezettségvállalás "élátM eltételeit és vagyonita$talmát (a ogos%lt miko$M mié$t és mit ka4) meg kell elölni.!eghatá$ozható az isM hogy személy sze$int kiM vagy melyszemélyi kö$ avá$a kell o$d,tani a elaánlástM ám ez a megkötés a

    közé$dek9 elleget nem sé$theti.Oa a kötelezett nem elölte ki azt a sze$vetM amely a

    szolgáltatást a meghatá$ozott "él$a o$d,taM annak kielölésé$8l azYgyész ke$esete ala4án a ,$óság og hatá$ozni (-tk. 5J'. [ (&)

     ek.).

    HégezetYl a elaánló mellettM mintegy közé$dek9ke$eset$e ogos,tottként az Ygyész is ogos%lt ellé4ni a "élelleneselhasználóval szemen.

    ") 1 elaánlás visszavonása ill. a ogviszony megsz9néseV-tk. 5J5.[ (&) 1z egyéni szolgáltatás$a i$ány%lókötelezettségvállalást "sak a teles,tés el8tt és "sak akko$ lehet visszavonniM ha a kötelezettség elvállalása %tán akötelezett kö$Ylményeien olyan lényeges változás állott

     eM hogy a teles,tés t8le töé el nem vá$ható.(*) 1 hatá$ozatlan id8$e szólóM $endsze$es szolgáltatás$ai$ány%ló kötelezettségvállalást a kötelezett á$miko$ visszavonhata.(3) Oa ogszaály másként nem $endelkezikM a má$ teles,tett szolgáltatás visszakövetelésének nin"s helye. 5J6.[(&) 1 kötelezettség megsz9nik a kötelezett halálávalMtováá ha a "élM amely$e a szolgáltatást o$d,tani kellMmegvalós%lt vagy megvalós,tása töé nem lehetséges.

    (*) Oa a kötelezettség a "él megvalós%lása vagymeghiWs%lása miatt sz9nt megM a el nem használtszolgáltatásokat a kötelezett $észé$e vissza kellszolgáltatni.V

    1 visszavonás$a vonatkozóan megálla4,thatóM hogy az"sak a öv8en esedékes teles,tést megel8z8en tö$ténhet (id8elieltétel)M és "sak az esetenM ha a "la%s%la $e%s si" stanti%s ( akö$Ylményeken eálló számottev8 változás) ala4án a teles,tésnem vá$ható el.

     Qrdekesség( m de lege +erenda mell)zend)( *ogyaz elvr*atsg ltalnos zsinrmértéke *elyett a "tk. aVt)le elvr*at< sz:%jektív kategrijt *asznlja(

     +eleslegesen megkett)zve a +elel)sség sza%lyait.

     

    5J58

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    32/401

    1z ingyenes sze$z8dések kö$éen tá$gyalandóaándékozással számos $okon vonást m%tató közé$dek9kötelezettvállalás elaánlóának ogi helyzete annyian is elté$ azaándékozóétólM hogy á$milyen változás áll eM a má$ teles,tettszolgáltatás elté$8 ogszaályi $endelkezés hiányáan nemkövetelhet8 vissza.

    1 kötelezett halála a á$adéksze$9en olyós,tott elaánlás

    megsz9nése szem4ontáól elent8s köt

    5

    élemszYntet8 tény. 1"élmegvalós%lás és a "él lehetetlenYlése é$telemsze$9 )&*+n*io 

    1 megsz9nt kötelem elszámolási igényt vet el annyianMhogy a meglév8M el nem használt dolgokat (mint e szolgáltatásközvetett tá$gyait) a kötelezettséget vállalt személy $észé$e visszakell szolgáltatni.

    2.4. A tartozáselismerés

    A t!-to+$*)i*)-* a ogos%lthoz intézettM ,$áseliséghezkötött egyoldalW aka$atnyilatkozatM amelyen a kötelezettelisme$iM hogy a ",mzettel szemen kötelezettsége áll enn.

    V-tk. *'*. [ (&) 1 ta$tozás elisme$ése a ta$tozás og",métnem változtata megM de az elisme$8t te$heli annak 

     izony,tásaM hogy ta$tozása nem áll ennM ,$ósági Wtonnem é$vényes,thet8M vagy a sze$z8dés é$vénytelen. (*) 1ta$tozáselisme$és a másik .élhezZ intézett ,$áselinyilatkozattal tö$ténik.V

    1 -tk. (nehezen védhet8 $endsze$tani megoldással) ata$tozáselisme$és szaályát a sze$z8dés módos,tásával közöseezeten tá$gyala. +átni og%kM hogy a ta$tozáselisme$éslényegéen á$mely kötelmi ogviszony$a ellemz8 kötelezettiMtehát egyoldalW nyilatkozat amely még a sze$z8dések kö$éen

    sem magát a sze$z8déstM hanem "sak a izony,tási te$hetmódos,ta.

    A t!-to+$* 'o&#) az elisme$8 nyilatkozattal n)v$to+i )&, az %gyanis )&)-/*#ti ! 'o&o*t 2t)i)%+)tt, de nem változtata meg a ogala4ot. 1ta$tozáselisme$és leg8 oghatása a 4i+on%#t$*i t))-)&o-5$*!0 1z igény é$vényes,tése kö$éen 8szaályM hogy ata$tozás tényét és összegsze$9ségét mindig annak kell izony,taniM

    akinek az é$dekéen áll (-4. &6'.[). 1 kötelezettta$tozáselisme$8 nyilatkozata megtétele %tán má$ a di$ekt

     izony,tás helyée a nyilatkozatot tev8 e"%l4á"iós lehet8ségelé4 mindaddig adósnak min8sYlM am,g

    / ta$tozásának nat%$ális oligatios ellegétM ill./ az elévYlés tényét és ezekkel a kikénysze$,thet8ség

    hiányátM/ ta$tozása enn nem állásátM vagy/ nyilatkozata é$vénytelenségét izony,tva ki nem

    mentette magát.

    1 ta$tozáselisme$8 nyilatkozat tehát a t!-to+$*)nn$$*$n! )&52nt)t/ v)t áll,ta elM amely alól azadós sike$es izony,tás $évén még szaad%lhat. Kötelem alóliszaad%láshoz vezethet az isM ha nem az ala4ogviszonymegsz9nését vagy. ennálló "sonkaságátM hanem ata$tozáselisme$8 nyilatkozat megtételéen lév8 ogi hia tényét(megtévesztésM enyegetésM st.) izony,ta e az adós.

     A "tk. el)tti 7kor%%i jog:nk a tartozselismerést nem egyoldal/ nyilatkozatnak tekintette( *anem a régi

     jogala$ mellett( /j a%sztrakt kötelezettséget ké$ez)(konszenz:ssal létrejöv) kötelemkeletkeztet) tényllsnak.

     Az Mtj. 1'34.N az ilyen értelm0 tartozselismerést alkalmazta a $énztartozsra és minden ms(*elyettesít*et) szolgltats/ kötelezettségre.

     

    6&6

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    33/401

    1 ta$tozáselisme$8 nyilatkozat ta$talmát illet8en mindenkötelmi helyzeten ennálló ta$tozás mege$8s,tését szolgálaMo$mááan az é$vényessége #-$*4)i*&)+ kötött. 1z,$áseliségen elYl kYlön megkötést nem tesz a tö$vény. #+)tt,)&%o5! n%i!to+!t, amelyhez oghatás "sak akko$ 9z8dikMha azt az adós a ogos%lthoz intézve teszi meg.

    így $l. nem +0z)d*et közvetlen jog*ats a %;ntet) eljrs sorn a nyomoz *atsg el)tt az elt:lajdonított mennyiségre vonatkoz nyilatkozat*oz( mert azt nem a

     jogos:lt*oz intézték. Ms kérdés( *ogy a %izonyítékok  sza%ad mérlegelésének elvé%)l következ)en a %írsg %izonyra értékelni +ogja a nyilatkozatot( de a**oz atartozselismerésjogkövetkezménye nem ka$sol*at.

    1 ta$tozáselisme$8 nyilatkozat ogkövetkezményeM hogy az)vQ*t )&*+!#t'!, és azzal az elévYlési id8 szám,tása Wólkezd8dik (-tk. 3*A. [ (&) ek.). Ez a oghatás azonan "sak azelévYlés eállta el8tt megtett nyilatkozat$a vonatkozik (v8: 7O

    &J0'&'3.).

    90 A közhatalmi akt3sok 

    V-tk. &J0.[ (3) Szolgáltatás$a i$ány%ló kötelezettség és ogos%ltság ogszaályól vagy hatósági $endelkezés8lsze$z8déskötés nélkYl is keletkezhetM ha a ogszaály vagy atö$vényes ogkö$éen elá$ó hatóság ,gy $endelkezikM és akötelezettetM a ogos%ltat és a szolgáltatást kell8

     4ontossággal meghatá$ozza. Een az eseten /ogszaályvagy hatóság elté$8 $endelkezése hiányáan / a sze$z8dés$evonatkozó szaályokat kell megelel8en alkalmazni.V

    Oasonlóan az egyoldalW ognyilatkozatok ogi so$sáhozM aközhatalmi akt%sok kötelemkeletkeztet8 hatását is a most idézett

    tö$vényhely monda ki. és a$$a /*+!4$%*+)-)n ! *+)-+/5*)  'o&!n%!&$n! !!!+$*$t #-'! )/0 ovái hasonlóságM hogy eno$ma is a sze$z8dések általános szaályai ",m9 eezetensze$e4el.

    1 közhatalmi akt%s is kivételesM eltételhez kötöttkötelemala4,tó tényállás. 1 eltételek:/ ogszaályM vagy tö$vényes ogkö$éen elá$ó állami vagy

    önko$mányzati hatóság ,$a el8M továá

    / a szolgáltatás alanyaiM valamint az által%k tanWs,tandó kötelesmagata$tás kell8ké44en meghatá$ozott legyen.

    1 közhatalmi akt%sok o$$ás sze$inti há$om 8 "so4o$tát ké4ezi:/ a ogszaályM/ a hatósági hatá$ozat és/ a ,$ósági hatá$ozat.

    ".1. A jogszabály

    Jo&*+!4$% közvetlenYlM Yl. közvetve keletkeztethet kötelmet.a) K2+v)t)nQ keletkeztet kötelmetM 4l. az &JJ&. éviQQQIII. tv.M amely a t2-vn% )-)'n o&v! az önko$mányzatt%ladonáa adta a ko$ái állami t%ladonWM taná"si kezelésenlév8 lakás/ és nem lakás "élá$a szolgáló é4Yleteket a hozzáta$tozó öldte$Ylettel egyYtt.

    Kivételesen alkalmazható közvetlen kötelemmódos,tó ogszaályi $endelkezés a -tk. **6. [ (*) ek. isM mely sze$int ogszaály közé$deket ho$dozó szo$os kivételként a hatályalé4ése el8tt megkötött sze$z8dések ta$talmát megváltoztathata.

    Közvetlen kötelem ön lét$e az e$edeti kötelezett helyettteles,t8 (ta$tozáselvállalóM ta$tozásátvállaló vagy a kezes)személyeM valamint az e$edeti kötelezett közöttM me$t a teles,t8személy a ogos%lt helyée lé4M és a megté$,tési igény e$eéig akövetelést iztos,tó zálogog is $eá száll át (-tk. *66.[ (*) ek.)M

     

    6* 63

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    34/401

    és hasonló a helyzet a iztos,tó tö$vényi engedménye esetén (-tk.550.[).

     ) 1 4oten"iális ká$os%ltak védelme é$dekéen 2+v)t)ttmódon ,$a el8 kötelmi helyzet létes,tését izonyos hivatásokMmint 4l. YgyvédM magáno$vosM Yl. a közlekedésen gé4á$m9vel$észtvev8k $észé$e a ogszaályM %gyanis a enti tevékenységeket

     ogsze$9en olytatni "sak akko$ lehetM ha a tevékenység olytatóa$endelkezik megelel8 elel8sségiztos,tással. (1elel8sségiztos,tás intézménye ala4án a iztos,tó edezi azt aká$tM amelyet a ká$okozó tevékenysége olytatása so$án aká$os%ltnak okozott / mint 4l. o$vosi Yl. Ygyvédi m9hiaMközlekedési aleset st.)

    ".2. 4at)sági határozat 

    1 tö$vényes ogkö$éen elá$ó !t1*$& !t$-o+!t!8ként 2+v)t)nQ * ivt))*)n 2+v)tv) keletkeztethet kötelmi

     ogviszonyt.

    1 hatóság hatá$ozata 2+v)t)nQ te$emti meg at%ladonogtól való megosztást (á$ teles ká$talan,tás ellenéen) ai*!'$t#t$* esetéen. Bnko$mányzati t%ladonW lakás é$leti

     ogának "se$ée esetén a é$l8 személyéen eálló változáshozhatósági óváhagyás szYkségesM ,gy a kötelmi igényhatályos%lásának el8eltétele a hatósági hatá$ozat. Oa 4edig azönko$mányzat lakáski%taló hatá$ozatot hozM akko$ a é$eadói

     4oz,"ióan lév8 ingatlankezel8 sze$vezet számá$a a hatá$ozatsze$z8dési kötelmet keletkeztet (%gyanez a hatá$ozat a leend8

     é$l8t é$telemsze$9en nem köteleziM hanem "sak ogos,ta alakásé$leti sze$z8dés megkötésé$e).

    2elent8s száman keletkezik kötelmi helyzet %n.i-)n5)/ !t$-o+!to általM amiko$ a hatóság valamelyszakeladat elvégzését \%asi "ont$a"t%s/ként 4l. az igazságYgyiszaké$t8M ki$endelt véd8M st. eladatává teszi.

    Szintén az &JJ&. évi QQQIII. tv. $endelkezései sze$int amegyei (8vá$osi) vagyonátadó izottságok hatá$ozattal

     ogos%ltak az önko$mányzat t%ladonáa adni egyé ingatlanokat(közé4YleteketM m9emlékeketM közYzemeket). 1 kYlönség tehát atö$vényi kötelemkeletkeztetéshez ké4est annyiM hogy a tö$vényi$endelkezés el8eltételM de a kötelemkeletkeztet8 hatás a hatóságihatá$ozathoz köt8dik.

    ".". *ír)sági határozat 

    A 4#-1*$&i !t$-o+!to közYl a konstit%t,v hatályWM tehát akötelmi ogviszonyt keletkeztet8 (módos,tóM megszYnte o)ta$talmWak öhetnek e vonatkozásan szám,tása. ény azonanMhogy az %n. létez8 ogviszonyokat dekla$áló ,$óságihatá$ozatoknak is van izonyos kötelemkeletkeztet8 (módos,tó)hatásaM amennyien a ogos%lt el8tt oge$8s ,télet i$tokáanny,lik meg a vég$ehatási igény lehet8sége. E megálla4,tásvonatkozik a választott,$ósági hatá$ozatok$a is.

    A on*titt#v  ,$ósági hatá$ozatok há$om al"so4o$taso$olhatók:a) 1 közhatalom ,$óság általiM általános é$vény9

    gyako$lása 4l. a közhitel9 &4)')&%+*, amely ogalanyiságotkeletkeztet és ezzel kötelmi helyzetek el8eltételét te$emti meg.

     ) Sz9k kö$9 kivételként él a ogszaály által iztos,tott4#-1i !!#t1 'o&, amiko$ is a ,$óság szaad elátásánMmé$legelésén és méltányosságán mWlikM hogy keletkeztet/ekötelmetM 4l. ,tél/e meg $észen vagy egészen ká$té$,tésnek nemM de $e4a$á"iónak igen"sak min8sYl8 %taló magata$tás miattihelytállási kötelezettséget (-tk. 6.[).

    ") Kivételesen a konlikt%skezel8 ,$ói ,téleteknek is lehetkótelemalak,tó hatásaM melyek közé ta$tozik / a sze$z8déskötésikötelezettséggel te$helt ogalany aka$ata ellené$e a *+)-+/5*t-)o+$*! (-tk. *6. [)X

     

    6' 65

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    35/401

    / gca$tós ogviszonyokan eállóM nem el$óható $elevánsváltozás ala4án a sze$z8dés módos,tása (-tk. *'&.[):

    / vagy ilyen a ogszaály által megk,vánt nyilatkozattétel,télettel 4ótlásaM ha azt oggal való visszaéléssze$9en tagadák megM és a hiány másként el nem há$,tható (-tk. 5.[ (3) ek.).

    d) Kötelmet keletkeztet a ,$ó ,télet akko$ isM ha a elek ValávetésselVM sze$z8dési vitá%kan köl"sönösen ké$ik a ,$ódöntését sze$z8désYk eltételeinek meghatá$ozását illet8en(aka$nak sze$z8dniM de izonyos eltételek eldöntését a öl"sM$endes vagy választott ,$óság$a ,zzák).

    5. A jogalap nélk6li gazdagodás 5.1.

     Alapetés

    VGem igazságM hogy valaki ok nélkYl más eme$ ká$ávalM$övidségével gazdagodonV / $ögz,ti $ank Igná" a $égi és az Wszellemiség9 magya$ magánogel8dés hatá$án &0'5/en.

    1z !!"t!!n &!+5!&o5$*t a vagyoni hát$ányt szenvedettszemély $észé$e vissza kell té$,teniM me$t "sak ,gy áll,tható hely$eaz a megomlott vagyoni egyensWlyM amely ko$áan ennállt.KözömösM hogy milyen magata$tás vezetett a szándékoltvagyoni álla4ot változásához: a helyzet el8állhat a gazdagodóel$óhatósága hiányáan is. 1z é$intett alanyok között állhat ennegyé (%n. ala4ogviszony) ka4"solatM de az is lehetM hogy azindokolatlan gazdagodás tényén tWl semmi nem ka4"sola 8ketössze (lehetM hogy a ogos%lt nem is isme$i a gazdagodószemélyt).

     =gy vllalkozsi szerz)dés ka$sn szerz)désnélk;l elvégzett - egyé%ként ka$sold - tö%%letm:nkaellenértékét a vllalkoz sak jogala$ nélk;li

     gazdagods jogímén t:dja a megrendel)jével szem%enérvényesíteni. =gy adsvételi szerz)dés meg*i/s:lsa

    esetén az tadott összeg - egyé% jogím *iny%an - sak  jogala$ nélk;li gazdagodsként követel*et) vissza.

    4.2. 7ogforrása

    1z ala4talan gazdagodást a -tk. a ogellenes ká$okozássalegy ",m alatt (Gegyedik $ész II. ",m)M de önálló eezeten(QQQII. eezet 36&/36'.[[) tá$gyala.

     A *ivatkozott kor%%i jog+orrskezdemények :gyansak tartalmaztak ala$talan gazdagodsi

     sza%lyokat( így $l. az Mtj. a törvény%)l ered) egyé%kötelmek köré%en 7PCF. ím 111. +ejezet 1&!-1&'4.NN

     +ejti ki az ala$talan gazdagods sza%lyait( és s$eilis sza%lyozs *iny%an a krtérítés normit jelölte meg mögöttesként.

    4.3. 8ogalma 9törényi tényállása:

    V-tk. 36&.[ (&) 1ki másnak $ovásá$a ogala4 nélkYl %tvagyoni el8nyhözM köteles ezt az el8nyt visszaté$,teni.V

    Esze$int a gazdagodás megté$,tése i$ánti követelés on'nt#v)tt))i<

    / a vagyoni el8ny a kötelezettnél és a/ veszteség (vagyoni hát$ány) a ogos%ltnál/ okozati összeYggéssel (az el8ny és hát$ány között)M és

    más ogala4 hiányáan állon enn.

    a) Hagyoni el8ny keletkezése 1

    gazdagodónál V ! v!&%oni VVVV, ,VVVV

    t%ladonog vagy más dologi ogM követelésM esetleg vá$ománysze$zéséenn  de $ealizálódhat létez8 ogának mege$8södéséen.kiadás megtaka$,tásáanM kötelezettségt8l vagy tehe$t8lSzaad%lásáan3 vagy aká$ más m%nkáának a elhasználásáan is.

     

    )/n%  elentkezhet

    66 6A

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    36/401

     ) A v!&%oni $t-$n% a visszaté$,tési igény ogos%ltánál elentkezikM tényleges vagyon"sökkenésM vagy aká$ vá$hatóvagyonsza4o$%lat elma$adása o$mááan.

    1 gazdagodónál elentkez8 vagyoni el8nynek nem kellazonos mé$ték9nek lennie az igényogos%ltnál elentkez8 vagyonihát$ánnyal.

    1 ogala4 nélkYli gazdagodás esetéen nem a keletkezettvagyoni hát$ányt kell megté$,teniM hanem legele a gazdagodóalanynál el8állt vagyoni el8nytM amely gyako$ta kise lehetM minta másik oldal vesztesége.

     Az el)ny-*trny kérdés*ez ka$soldik azala$talan gazdagods és a jogellenes krokozsegy%evetése is. = vonatkozs%an a k;lön%ség a%%an ll(nW>y a  jogellenes krokozs attl +;ggetlen;l megvals:l( *ogy a krokoz gazdagodott-e avagy nem.Kgyanakkor ms oldalrl lényeges k;lön%ség( *ogy a

     gazdagod jogellenes( +elr*at magatartsa nemvisszatérítési el)+eltétel( míg a krtérítésnek el)+eltétele a

    krokoz +elr*at magatartsa.

    ") 1 gazdagodónál eálló vagyoni el8nyM ill. avisszaté$,tés$e ogos%ltnál eálló hát$ány között oo+!ti2**+)Q&&*n) kell ennállnia.

     Az okozati össze+;ggésre vonatkoz elméletek részletese%% ki+ejtésével a +elel)sségtan sza%lyai között tallkoz:nk. Ftt legyen elég annyi( *ogy az okkivlasztelméletek köré%e tartoz :n. adekvt ka:zalits tana

     szerint az az ok a kivlt ok( amely az ltalnos em%eriismeretanyag szerint *asonl *elyzet%en az adott eredményt létre szokta *ozni.

    1 visszaté$,tési igény ala4osságához szYkséges az isM hogyaz más személy $ovásá$a keletkezzékM %i. o$d%lhat el8 olyanhelyzetM amiko$ valaki vagyoni el8nyhöz %tM anélkYlM hogy

    másvalaki hát$ányt szenvedne (4l. az %$atlan dolgok elsaát,tásaesetén).

     Az egyes tényllsok között né*a *ajszlnyi sak ak;lön%ség( azon%an egészen eltér) jogi megítélésre

     j:t*at:nk( így $l. nem min)s;lt jogala$ nélk;li gazdagodsnak az a *elyzet( amikor egy( azramszolgltat vllalattal kötött szerz)dés ala$jn az:ta ingatlant:lajdonosai sajt költség;kön vezetéket 

    é$ítettek( amely*ez minden :ta%eli satlakozott( és amegvalsítst követ)en a vezetékszakasz a közm0 t:lajdon%a ker;lt. Az :tt kés)%% az önkormnyzat meg*ossza%%ította( és az ekkor a vezetékre rsatlakozk 

     gazdagodtak( mivel kevese%% költséggel t:dtak ram*oz j:tni. Azon%an ez nem a kor%%an +ejleszt)k rovsratörtént( te*t a jogala$ nélk;li gazdagods megtérítési

     sza%lyai nem érvényes;l*ettek. Jtszlag :gyanez( mégis ms a *elyzet akkor( *a

     $l. az érintett mondj:k 1 *ztarts%l kett) azt mondja(

    *ogy nem kívn részt venni a közm0+ejlesztés%en. Amikor azon%an az ) költség*nyad:kat a msik nyol sald egyms között +elosztva( mint tö%%letter*et viselte( az:t%% rsatlakozs esetén a két ingatlant:lajdonos amsik nyol részére a közm0+ejlesztési költség 11-11részét köteles lesz megtéríteni( mivel a kor%%i költség-megtakaríts:k 7vagyoni el)ny a tö%%ieknek tö%%letter*et 7vagyoni *trny jelentett. 7Az igényérvényesítésekor egyé%ként +igyelemmel kell lenni azelév;lés sza%lyra is.

    d) 1 ogala4 hiányaAo- i$n%+i ! &!+5!&o5$*n! ! 'o&!!"'!, !

    nin* olyan  'o&#, amely a gazdagodást tá$sadalmi vagygazdasági (esetleg e$köl"si) szem4ontól indokolná. Indokolatlan

    60 6J

  • 8/16/2019 Kotelmi jog - Biro Gyorgy.doc

    37/401

    a gazdagodásM ha a vagyoneltolódás %gyan %ttatás Wtán valós%ltmegM ám/ annak (Ygyleti vagy Ygyleten k,vYli) "éla nem valós%lt meg:/ %ttatástól (szándékos vagyongya$a4,tástól) YggetlenYlM másmódon tö$tént (4l. dologegyesYlésM találás)M ha a visszaté$,tés$e

     ogos%lt "éla nem valós%lt megM esetleg ilyen "éla nem is volt:/ valamint az el8z8 eseteken akko$M ha a "élkit9zésmegvalós%lt %gyanM de ogi tilaloma Ytközött (é$vénytelenség).

    1 elso$olt esetkö$ a ogala4 nélkYli gazdagodás ténylegesvagy t$&!44 )*)t2-t oga átM m,g a *+)44, n0 'o&i )*)t2-"sak az els8 két eset"so4o$tanM vagyis akko$ valós%l megM hanin"s más olyan og",mM amely a tényleges gazdagodás ké$dését$endezné (v8: EB;SI). 1 sz9ke esetkö$ $elevan"iáát vallóM a

     oggyako$latan töségi állás4ont tehát a ogala4 nélkYligazdagodás og",mén tö$tén8 visszaté$,tést *+4*+i5i$-i*(helyettes,t8) kötelemkeletkeztet8 tényállásnak tekinti.

     =zen :t%%i lls$ont szerint( $l. *a valakiérvénytelen szerz)dés ala$jn j:t vagyoni el)ny*öz(

    akkor valj%an jogala$ nélk;l gazdagodik 7tga%%értelem( azon%an a visszatérítési igényre a szerz)désérvénytelensége jogímén tart*at igényt.

     Ms ;gy%en is kimondta a Jeg+els)%% írsg(*ogy a jogala$ nélk;li gazdagods sza%lyait sak akkor le*et alkalmazni( *a a visszakövetelésnek nins ms

     jogíme 71,8!'.23.. Hem ilyen egyértelm0 azon%an a %íri gyakorlat 

     sem $l. azon esetek%en( amikor valakinek idegen dolog  j:t a %irtok%a. =kkor :gyanis a visszatérítésre jogos:ltnak els)dlegesen a t:lajdoni igény ll 

    rendelkezésére( amely a +enti szigor/an sz:%szidiri:sértelmezés szerint kizrn a jogala$ nélk;li gazdagods sza%lyainak az alkalmazst. a azon%an ez azigény*elyzet tévedés%)l llt el) 7$l. *elytelen kéz%esítés. a%írsgok - *elyesen - alkalmazzk a jogala$ nélk;li

     gazdagods sza%lyait a t:lajdoni $er *elyett( amelymegolds vég;l is azt jelenti( *ogy sak a kötelmi

     jogímek esetére él a jogala$ nélk;li gazdagodsmsodlagossga.

    1 kötelmek egyenogWságának elve ala4án de legee$enda az az állás4ont t9nik helyesnekM mely sze$int ha a tágé$telemen vett tényleges vagyoneltolódás eállt akko$ azigényogos%lt választásán mWlonM hogy a vá$hatóan e$8sekonk$ét (legtöszö$ dologi)M vagy az esetleg gyengéM "sak agazdagodás kiadásá$a ogos,tó visszaté$,tési igény közYl melyiketválaszta.

    5,5. Röid intézménytörténet 

     A jogala$ nélk;li gazdagods azon ritka jogintézményeink egyike( mely nem rmai ala$/. A rmai jog :gyan nyilvnvalan ismerte az elvet( azon%an

    ltalnos kötelemkeletkeztetö jogímként nem ismerte elLmeg*atrozott esetek%en onditiokat 7kereseteket%iztosított az ala$talan gazdagods visszatérítésére.  A jogt:domny%an a PCFFF. szzad köze$én jelent 

    meg az idézett elv ltalnos érvény0 sza%lyként 7B=M=R( 1&4,( míg *azai j