kovács róbert főiskolai docens
DESCRIPTION
Kovács Róbert főiskolai docens. www.localmonitoring.eu office @ localmonitoring.eu. A közösségi gazdálkodás alapjai. I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió. Szakirodalom. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Kovács Róbert főiskolai docenswww.localmonitoring.eu
A közösségi gazdálkodás alapjai
I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikájaIV. Az unió gazdaságpolitikai eszközeiV. Magyarország és az unió
Szakirodalom
• Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF
• Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG• Európai közjog és politika, Complex• Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról
http://ec.europa.eu/publications/booklets/others/58/timelline2007/hubd.pdf
http://www.europadiary.eu/docs/Edito_hu.pdf
http://www.europadiary.eu/docs/teachers_hu.pdf
ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en.htm
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graphToolClosed.do;jsessionid=9ea7971b30df6bc6f3e63ab44308a7e4acd4bb9e03aa.e34RaNaLaN0Mc40LcheTaxiLbxmNe0?tab=graph&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb010&toolbox=legend
Számonkérés - előadások
• TESZT – december utolsó óra: 2010. 12. 14.- Eredmény: kb. két hét
Kötelező irodalom a vizsgára:Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06
I.1 és III.1 fej.Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05
I/1-4, 6-7 és II/8-19NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü.
EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai
A. A keretek
Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése
1. Az unióról általában
Bevezetés
Mi az Európai Unió és miért jött létre?
Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok
• Szabadkereskedelmi térség '57• Vámunió '68
– Ipar– Mezőgazdasági vámunió:
államok közötti forrásátcsoportosítással• Egységes (belső) piac ??• Gazdasági unió ??• Politikai unió ??
A második világháborút közvetlenül követő évek
1945-57:• - politikai, katonai stb. szervezet-
kezdemények – Európa Parlament, NATO– szén és acél: a háború legfontosabb kellékei,
AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE– atom: a jövő
• - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet
A szabadkereskedelmi társulás elemei
• EGK EU:okok, elmélyülés • gazdasági alapszabadságok:
– tőke, – személyek, – áruk és – szolgáltatások
szabad áramlása
Az Unió fejlődése 2. Külső, politikai hatások Belső gazdasági változások Csatlakozások
1949-Fr-D kiegyezés / két pólusú világ (az unió a 3.?)
1957: Római szerződés1968: Vámunió1979: első, közvetlen, EP választás
1957: BeNeLux, D,Fr., It. 1973: Írorsz., GB Dánia
1988: a diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarországgal
1992: Maastricht aláírása (EU létrejötte)
1981: Görögo.1986: Sp., Portugália
1990: a Keleti blokk összeomlása,az USA az egyetlen szuperhatalom
1995: Schengen-i egyezmény (külső-belső határok)
1995: Svédo., Ausztria, Finno.
1999: Euro mint elszámolási pénz (2002: készpénz)
1997: Amszterdam aláírása (1999) (európai integráció)
2004: Mo., Málta, Ciprus, Lengyelo.,Észto., Slovákia, Letto., Cseho. Slovénia, Litvánia,
2008/9: Világgazdasági válság:gazdpol-i korszakváltás
2007: Lisszaboni szerződés (2009)(EU Alkotmány)
2007: Románia, Bulgária
EU tagok
http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/index_hu.htm
Az unió bővülése
1957: B, Fr, Nl, L, D, I
1973: Dk, Gb, Íro.
1981: Gr
1986: P, E
1995: A, SF, S
2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl
2007: Bg, Ro
??? Ny-Balkán??? Izland, Norvégia, Svájc??? Tr, Oroszország
2. Gazdasági keretek
9
A világ nagyobb gazdaságai
FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága
Az unió gazdasága
• Az Unió súlya a világban: - EU népessége=USA+Oroszoország népessége- A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja- EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor)- EURO a 2. legfontosabb pénznem• Helyzetkép ágazatonként:- gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere
- Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP-jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki)
- Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%)
• Sajátosságok: az integráció rögös útjai- a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv • Versenyképesség – válság és az EU• Globalizáció (kihívás)
Az unió gazdasága: főbb mutatók
Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban
1.1 Az unió létrejöttének okai:- Integráció, gazdasági együttműködés1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny- USA, Japán, Kína - Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …
• Tartalom - minősítés• Kezdetek• Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a
globalizáció pozitív hatásaiból• Stratégiák – következmények
• Verseny és / vagy együttműködés
• Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás
Globalizáció
Globalizáció I. – A fogalom
• Definíció: meghatározások: – nemzetközi monopóliumok– szabályok-szokások egyetemessé válása
…
• Globalizáció és versenyképesség: – mutatók
Globalizáció II. - Időben
• (1) ősi társadalmak, rézkor: egyedi áruk, távolsági kereskedelem
• (2) újkor: egyedi termékek, divat- és
luxuscikkek .. • (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:
versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás
nincsenek egyedi termékek (?)
Globalizáció III. – A gazdaság
• Gazdaság szerkezete: – vállalkozások mérete, – vállalkozások felépítése
• Gazdaság: termelési rendszerek: – autarchianyitott gazdaságok
• (Gazdaság) politikai környezet: – nemzetközi kapcsolatok intenzitása,
együttműködés, gátak, ösztönzők• Technológia – anyagi kultúra
Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek
• Pénzpiacok– tőke mérete– finanszírozási konstrukciók– internet
• Társadalom: hierarchia, komplexitás• Közszektor/állam
– Súly / Beavatkozás / politikák– Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.)– Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]
A nemzetközi pénzügyi rendszer
Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta:
• A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés
• A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése
• Tőkepiac-harmonizáció• Megtakarítás-készlet: minél
jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció
• Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés
• Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások
• Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok
Globalizáció V– Kihívások
• Oroszország: – Energia és nyersanyagbázis
• Kína, India, DK Ázsia: – Olcsó termelés, olcsó termékek
• USA:– Agresszív nagyhatalmi allűrök– Rivális termékek, technológia
• Gépipar: repülőgépgyártás• Mezőgazdaság• Támogatási rendszerek, GATT / WTO
Globalizáció VI./1– Az unió (mint a tagok) válasza
• Gazdasági Politikai együttműködés– Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai– Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny– Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció
• Versenyképes méret: – Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly)– Belső kereslet, fejlődési motor– Technológiai centrum
Globalizáció VI./2– Az unió (mint a tagok) válasza
• Az integráció megvalósítás– intenzív szakaszok, majd visszalépés
• Aktuális állapot– Ellentmondásos, több fázisos integráció– nemzeti kormányok szerepe, súlya– (közös) prioritások– Integráció kiépülése:
• A négy szabadság megvalósulásának mértéke• Irány a föderáció?
B. Az unió gazdaságpolitikája
3. Az integráció indoklása
Kihívások
Belső Külső
Intézmény Kiépítés Egységes megjelenés
Gazdaság Gazdasági unió (harmonizáció, versengés) Globalizáció
Politika Politikai unió Nemzetközi hatalmi struktúrák
TársadalomDemográfiai folyamatok,
Egyenlőtlenség Bevándorlás
BiztonságPl. Potenciális nemzetek,
nemzetiségek közötti konfliktusok
Radikális iszlámEnergia hordozó
Élelmiszer
Környezet Éghajlat átalakulásának következményei Globális felmelegedés
Tendenciák:- Intenzív és extenzív integráció- Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása
csökken- Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a
közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika)
Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete:1. Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg.2. Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt
kell vállalniuk.
Folyamatok
1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség
Az unió gazdaságpolitikája
Belgazdaság – az egységes piac felé
2.1 Piacvédelem2.2 Egységes piac:
– szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások
2.3 Belső falak lebontás:– Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások
2.4 Közös gazdaságpolitika2.5 Közös pénzügyi rendszer
III. Az unió gazdaságpolitikája
A lisszaboni szerződés
Hatékonyság:- Egyszerűbb
intézményrendszer- Jogérvényesülés
Emberi jogok:- Szabadság, szolidaritás,
egyenlőség, méltóság, igazságszolgáltatás, polgári
jogok
Globális partner:- Európai érdekek
képviselője- Európai Tanács állandó
elnöki tisztsége
Demokrácia:- Parlament nagyobb
szerepe- Polgárok nagyobb
szerepe - Ki lehet lépni az EU-ból
Személyek és feladatok az
EU-ban
Ágazati politikák áttekintése
Tranz-verzális Gazdaság politikák Pénzügy
politikákNemzetgazdasági
terület
Belső piac
Regionális politika
Agrár/élelmiszer/halászat
Ipar politika és építőipar
Kereskedelem
Szálláshely/turizmus
Szállítás/közlekedés
Ingatlan
Monetáris politika
Adó
Vám
Biztonság
Oktatás
Egészségügy
Szociális ellátás
Egyéb közszektor
EU szintű
Nemzeti szintű
Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere
1. Intézményrendszer– Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa
2. Pénzügyi eszközök– Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám– Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák– Ellenőrzési rendszer– A pénzügyi eszközrendszer megújítása
4. Szakpolitikák
I. Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb
II. Kamatlábak: max. 2 % eltérésIII. Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a
alatt legyenIV. Államadósság: max. GDP 60%-aV. Átváltási árfolyam- stabilitás
Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok
Monetáris Unió - EURO
• Kereskedelemteremtés• Kereskedelemeltérítés • Hatékonyságnövekedés• Méretgazdaságosság• Erősebb verseny (K+F kényszer)
Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság.
Integrációs előnyök és hátrányok
Common Agricultural Policy (CAP, KAP)Alapítás: 1957. Római Szerződés, 39. cikkely
(1958. alapelvek elfogadása)
Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása
Alapelve az egységes szabályozás, közösségipreferencia érvényesülése, közös piac kialakítása,közös piac- és struktúrapolitika, és egységesagrártámogatási rendszer működtetése.
A közös agrárpolitika
• 1. egységes piac elve
• 2. közösségi preferencia elve
• 3. pénzügyi szolidaritás elve
• 1962. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap
A KAP alapelvei
1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges.
2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak
3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző.
Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők.
Agenda 2000 (Berlin)európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének
fokozása
A KAP pillérei
• Külső védelem• Intézményes árak• Exporttámogatásexport-visszatérítés• Intervenció• Termelési támogatások• Közvetlen termelői kifizetések
A közös piac fontosabb szabályozó eszközei
• Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás• Beavatkozási ár csökkentése• Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992-
től).• Exportszubvenciók mérséklése
A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol.
A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz.
Reformok
• Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel
• Európai szolidaritás• Stabilitás• Kohézió• Fő feladatai:
egyenlőtlenségek mérsékléseelmaradott térségek felzárkóztatásatelepülésfejlesztés, vidékf., területrendezés
Regionális politika
• Nagyvárosi régiók• Rurális térségek• Halászatból élő térségek• Válságba jutott ipari övezetek támogatása• Határmenti övezetek támogatása• Speciális adottságú térségek• Ritkán lakott térségek
Regionális politika
• 1957. Római Szerződés• 1958. ESF (Európai Szociális Alap) és EAGGF (Európai
Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap)• 1975. ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap)• 1986. új alapok• 1988. átalakítás• 1992. Maastrichti Szerződés• 1994-1999. FIFG• 1999. megreformálás
Regionális politika kialakulása
Strukturális alapok:• Európai Szociális Alap (munkapiac)• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap
(mezőgazdasági területek felzárkóztatása)• Európai Regionális és Fejlesztési Alap (regionális kohézió
támogatása)• Halászati Pénzügyi Orientációs Alap
Európai Kohéziós Alap: közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása Európai Beruházási Alap (EBB által)
Elvek: szubszidiaritás és decentralizáció (finanszírozás és felelősség)
Eredmények: erőfeszítés nő (strukturális és kohéziós támogatás a 2000-2006-os költségvetés 38 százaléka, ami csupán az Unió teljes GDP-jének 0,5 százalékát teszi ki, következmények nem látványosak, a felzárkózatás nem sikerült a közös regionális politika évei alatt)
Eszközök
• 1. A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (külön kategóriaként: Phasing out)
• 2. A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása
• 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizációjának támogatása
Regionális politika fő célkitűzései
• koncentráció• programozás• szubszidiaritás• decentralizáció• partnerség• addicionalitás
Regionális politika alapelvei
Közlekedéspolitika• Általános célok:• liberalizációs intézkedések• átmenő és nemzetközi forgalom• harmonizáció• szolgáltatások szabad mozgása és a hatékonyság javítása• szolgáltató vállalatok más tagállamokon belüli működése• minőség javítása integrált közlekedési rendszereken keresztül• EU és harmadik országok közötti kapcsolatok javítása• Legfontosabb: fenntarthatóság• egyensúly a vasút, közút, légi és vízi közlekedés között• Gazdaságossági szempontok
Közlekedési hálózatok
5. Az unió pénzügyei
A költségvetés bevételeit képezik:
• Tradicionális bevételek: – vámbevételek – agrárbevételek (2%-ra csökkent)
• Forgalmi adó egy része,• GNP-forrás: maximum
a GDP 1,27 százaléka (2000-06)• Bírságok, illetékek stb.
Az uniós költségvetésnem lehet deficites!Bizottság elkészíti, Minisztertanács megvitatjaés elfogadja, Parlamentmódosító indítványokat tehet.
A közös költségvetés
Kiadási szerkezet 2004-ben
Monetáris tartalék
Közösségi szervek igazgatása
Külső Akciók
Belső Politikák
Strukturális Alapok
Közös Agrárpolitika
http://europa.eu/abc/budget/working/index_hu.htm
Az unió bevételeinek alakulása
Pénzügyi eszközök -Bevételek
Tagállami befizetések, uniós adók (ÁFA, vámok)
Pénzügyi eszközök - Kiadások
Hivatal, általános gazdaságpolitika, szakpolitikák- Éves költségvetés van- Közös Agrárpolitika – 42,6%- Strukturális Intézkedések – 36,4%- Belső politikák - 7,9%- Külső fellépések – 4,5%- Igazgatás – 5,5%- Csatlakozási előkészületek – 1,9%- Kompenzáció – 1,2%
Az unió költségvetése: kiadások
Kiadások - 2009
Költségvetés - 2010
- A Bizottság készíti elő,- A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az
EU költségvetését (okt. 5-ig)- Végrehajtásáért a Bizottság,- A végrehajtás ellenőrzéséért a Számvevőszék
felelős („Unió pénzügyi lelkiismerete”)- Szempontok:
Számviteli, adminisztratív, morális
Pénzügyi eszközök - Ellenőrzési rendszer
Pénzügyi eszközök - A pénzügyi rendszer megújítása• Agenda 2000: - CAP (47%)
-Strukturális műveletek (33%)- Belső politikák (6,5%)- Külső tevékenységek (6,5%)- Adminisztratív kiadások (5%)- Tartalékok (1-2%)- Előcsatlakozási eszközök- Új tagállamokra elkülönített
eszközök (2002-től)
• Az Agenda 2000 elfogadásával a közösségi költségvetés határozza meg a közösségi politikák alakulását, és nem fordítva.
6. Az unió gazdasági-pénzügyi intézményrendszere
Intézményrendszer
1.1 Parlament (Strasbourg)- Unió állampolgárainak érdekeinek képviselője
(általuk közvetlenül vannak a képviselők megválasztva 2,5 évente)
- Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését- Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság
kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját- új tagállamok belépése esetén a csatlakozási
szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia
1.2 Bizottság (Brüsszel)- 20 tag (5 évre)- funkciók: javaslattevő, döntés előkészítő,
döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző1.3 Miniszterek tanácsa (Brüsszel)- EU elsődleges, döntéshozó, jogalkotó szerve- 2-6 alkalommal évente- tagjai a tagállamok kormányainak képviselői
(általában az adott témáért felelős miniszterek)
Intézményrendszer II.
7. Magyarország és az unió
V. Magyarország és az unió
1. A magyar gazdaság helye az unióban- a külforgalom négyötöde- uniós támogatások: GDP 3,5 %- Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a
tagállamok között- Közös EU-versenytörvény,- Egységes pénznem- A környezetvédelmi irányelvek összehangolása- Közös agrár- és halászati politika
V. Magyarország és az unió – Előnyök - hátrányok
Egy tanulmányból a csatlakozással kapcsolatos feladatokról
- Uniós jog átvétele- Az EU szervei képezik a magyar külpolitika fő
színterét
V. Magyarország és az unió - A hazai szabályozás
V. Magyarország és az unió - Nemzeti fejlesztési terv- foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés
feltételeinek megteremtése- gazdaság,közlekedés,társadalom megújulása,
környezet és az energetika,területfejlesztés és az államreform feladatai
KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)
KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)
OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság
OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság
Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek
Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek
KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET
OPERATÍV PROGRAM
PROGRAMON BELÜL
Az intézményrendszer 3 szinten épül fel:
A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere
Irányító Hatóság
Közreműködő Szervezetek
Végső kedvezményezettek
Kifizető Hatóság
Monitoring Bizottság
A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere 2004-2006
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
(Közreműködő Szervezet)
Környezetvédelmi projektek
Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
(Közreműködő Szervezet)
Közlekedési projektek
Pénzügyminisztérium
(Kifizető Hatóság)
Nemzeti Fejlesztési HivatalKohéziós Alap Főosztály
(Irányító Hatóság)
Monitoring Bizottság
A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere 2004-2006
PARLAMENT
KORMÁNYFEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET
NEMZETI FEJLESZTÉSI
TANÁCS
FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS
NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG
Irányítóhatóságok 6+1 db……
Közreműködő szervezetek
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK
7 db….….
REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK
Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013
Köszönöm a figyelmet!
További információ:www.localmonitoring.eu
Melléklet
Integrációelméletek: Liberális és neoliberális iskola munkamegosztás-elméletek konfliktuselméleti iskola dirigisták funkcionalisták
Integrációelméletek, integrációs formák, előnyök és hátrányok
1. Preferenciális vámövezet (kedvezmények)2. Szabadkereskedelmi terület (liberalizált kereskedelem)3. Vámunió (egységes kereskedelempolitika)4. Közös piac, egységes piac (termelési tényezők szabad
áramlása, szabványosítás)5. Gazdasági unió (gazdaságpolitikák integrációja, közös pénz)6. Politikai unió
Integrációs formák
Regionális politika témáiVállalkozástámogatás
Együttműködés és hálózatba
szervezés
Kultúra
Foglalkoztatás és oktatás
Energia
Környezetvédelem és
éghajlatváltozás
Értékelés
Pénzügyi tervezés
Egészségügy
Információs és
kommunikációs technológiák
Idegenforgalom
Kutatás és innováció
A legkülső régiók
Közlekedés
Városfejlesztés
Célkitűzések és alapok
Eu egyeztetési eljárásai
Eu döntéshozatali eljárásai