Olimpia I. BP_24_1

1

BP_24_1

OLIMPIA 1.

A modul felhasználási területe: 3–4. évfolyam

Olimpia I. BP_24_1

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekeknek legyen lehetőségük különböző tevékenységek, játékok során további ismereteket szerezni az olimpiai játékokról. Legyen alkalmuk kipróbálni különböző sportágakat.Tartalmi fókusz: Testnevelés és sport, rajz és vizuális kultúra, környezetismeret tantárgyakhoz köthető tevékenységekFejlesztési fókuszok: Egészséges életmódra nevelés, szociális és gazdasági nevelés, környezeti nevelésA modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: A víz világnapja, Fogyatékosok világnapjaÉvfolyam: 3. és 4. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki szeret mozogni. Edző, szakember, aki meg tud ismertetni és kedveltetni különböző sportágakat a gyerekekkel.

1. Az Olimpiai játékok története 2. Újkori olimpiák 3. Olimpiai jelképek, szimbólumokCélok: A gyerekeknek legyen módjuk játékos formában ismereteiket bővíteni, illetve újabb ismereteket szerezni a régi és újkori olimpiai játékokról.

Célok: A gyerekeknek legyen lehetőségük megismerkedni az újkori olimpiákkal (paralimpia, siketlimpia), valamint az itt előforduló sportágakkal.

Célok: A gyerekeknek legyen alkalmuk megismerni és készíteni olimpiához kapcsolódó tárgyakat.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: anyanyelvi, szociális, egészsség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: egészségnevelés, sport, szociális kompetenciák

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: kreatívitás, munkavégzéshez kapcsolódó

Tartalmi egységek bemutatásaa. A mozgás öröme (léggömb segítségével végzett gyakorlatok énekes kísérettel)

Tartalmi egységek bemutatásaa. Paralimpia, Siketlimpiab. Játék a tornateremben (látássérült

Tartalmi egységek bemutatásaa. Olimpiai szimbólumokb. Keresd a párod!

2

Olimpia I. BP_24_1

b. Részletek olimpiai közvetítésekbőlc. Ismerkedés az Olimpia történetéveld. Feladványok készítésee. Ki vagyok én?f. Egyszerű sporteszköz készítése (kötélfonás, kugli gyártása), kipróbálása

foci, mozgássérült labdajátékok)c. Kedvenc sportág kiválasztása, anyaggyűjtési szempontosk megadása a bemutatóra

c. Emberábrázolásd. Kabala készítésee. Sportágbemutató előzetes felkészülés alapján

A részmodul időkerete5 óra

A részmodul időkerete3 óra

A részmodul időkerete7 óra

A modul összóraszáma: 15 óra

3

Olimpia I. BP_24_1

1. RÉSZMODUL – AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK TÖRTÉNETE A részmodul célja: A gyerekeknek legyen módjuk játékos formában ismereteiket bővíteni, illetve újabb ismereteket szerezni a régi és újkori olimpiai játékokról, játékokat készíteni.

Modulleírás

Tevékenység Szervezés: idő, eszközökI. Tartalmi ráhangolódás1. Játék: A mozgás örömeJátéktér: olyan helyiség, ahol szabadon és balesetmentesen mozoghatnak a gyerekek.A teremben lévő padokat kivisszük, vagy a terem szélére húzzuk, a székeket rátesszük. Ahol ez nem megvalósítható, jó idő esetén az udvar, rossz idő esetén a zsibongó vagy díszterem

fejenként egy lufi; szükséges idő: kb. 30 perc

1.1 Léggömb felfújásaMindenki saját magának fújja fel a léggömbjét! (Fontos, hogy a lufit ne fújják túl a gyerekek, mert egyrészt hamar kidurran, másrészt nehéz lesz csomót kötni rá)

Legalább öttel több léggömb, mint amennyi az osztály létszáma5perc

1.2 Bemelegítés:Pattogtasd a léggömböt a padlón váltott tenyérrel 20-szor. Puhán érintsd a léggömböt, ne lehessen hallani a tenyeredet! (Amelyik játéknál csak lehet, a gyerekek által kiválasztott dalokat, népdalokat énekelhetjük.)1.3. Léggömbbel végzett játékok:1. Pattogtasd a léggömböt a padlón háromnegyed ritmusban a következő módon: Jobb tenyérrel, bal tenyérrel, jobb talppal. Azután jobb tenyér, bal tenyér, bal talp. Próbáld meg lábanként tízszer!

4

Olimpia I. BP_24_1

2. Dobd fel a léggömböt, majd szaldj alá és előrehajolva keresztcsonttal üsd fel a levegóbe, esetleg többször egymás után a lufi megfogása nélkül! Összesen tízszer próbáld meg!3. Dobd fel a léggömböt, majd kinyújtózva nyúlj érte, és ujjad hegyére ültetve, rázódás nélkül, lefékezve vidd le a padlóig. Folyamatos mozgással sorban minden ujjal végezd el a gyakorlatot! (Ez a mozgás tíz guggolást jelent egyfolyátban)4. Fejelj a léggömbbel tízszer, de ne túl magasra!5. Jobb és bal válladdal felváltva tartsd magasban a léggömböt, összesen tízszer ismételd!6. Tedd le a léggömböt a földre (asztalra, fújd el) le minél messzebbre!

A léggömbös játékok forrása: Dr. Pásztor Zsuzsa: Munkaképesség-gondozás muzsikáló növendékeknek. Itt további leírásokat, játékokat találhat minden érdeklődő. Tapasztalatom szerint nemcsak ének, hanem más tanítási órákon és minden korosztálynál jól alkalmazhatók a játékok, felpezsdítik, megmozgatják a gyerekeket, ezáltal jobban tudnak koncentrálni, tanulni, valamint mindenkinek jobb kedve kerekedik a léggömbök „üldözésétől”.2. „Mozi”A gyerekeknek, miután kényelmesen elhelyezkedtek a teremben, olyan összeállítást fogok vetíteni, amelyekben jeles olimpiai sportolóink, jeles olimpiai események, győzelmek, olimpiai megnyitók részletei láthatók. A vetítés után természetesen beszélgetünk a látottakról, mindenki megoszthatja az osztállyal személyes benyomásait, élményeit, emlékeit, melyek a vetítés során merültek fel bennük.

laptop, projektor, pendrive; szükséges idő: 30 perc

5

Olimpia I. BP_24_1

II. Olimpia történeteLeülünk a terem hátuljában lévő szőnyegre egy nagy körbe. Minden gyermek húzhat egy kártyát a kör közepén elhelyezett kosárból. A kosárban az olimpia történetéhez kapcsolódó szókártyák, jeles olimpikonok nevei találhatók. A húzott kártyáról vagy képről lehet néhány mondatot, gondolatot mondani a kártya húzójának, ha esetleg ismeretlen személyt vagy fogalmat tartalmazó lap kerülne a kezébe, akkor a többi gyerek segítségével próbálunk ismereteket gyűjteni, elmondani az adott dologról.A megbeszélt szókártyákat, képeket felhelyezzük egy kartonlapra bluetack segítségével, emlékeztetőnek kitesszük a faliújságra, hogy segítse további együttgondolkodásunkat. (A kartonlapra csoportokba rendezve tesszük fel a szókártyákat, a csoportosítás szempontjait a gyerekek adják meg.)

1. számú mellékletképek, szókártyák, kosár, bluetack, A3-as kartonlap;szükséges idő: 20 perc

III. Gondolati térkép készítéseA gyerekeket három csoportra osztom úgy, hogy egy kosárból úszás, futás, torna kártyákat húznak. A három csoport három szöveget kap, amelyekből elolvasás után gondolati térképet készítenek.Amikor elkészültek a gondolati térképek, feltesszük őket a táblára, megnézzük, és megbeszéljük a látottakat. Minden csoportnak lehetősége van választani egy szóvivőt, aki részletesen elmondja a gondolati térkép segítségével azt, hogy milyen érdekességeket, újdonságokat tudtak meg az általuk feldolgozott szövegből. Minden csoportból szabadon kérdezhetnek a többiek, jelezhetik észrevételeiket, esetleg kiegészítéseiket tehetnek a hallottakkal kapcsolatban.

Szövegek lásd 2. számú mellékletkosár, 3 db sportágkártya, 5 db barna csomagolópapír;szükséges idő 1 óra

IV. Feladványok készítéseA tabló, a gondolati térképek és a szövegek segítségével a gyerekek kérdéseket írnak az olvasottakkal kapcsolatban a Ki vagyok én? című játékhoz. (A Ki vagyok én? játék egyfajta

1 csomag írólap, ceruza, radír; szükséges idő: 10 perc

6

Olimpia I. BP_24_1

Barkochba játék, melyet nemcsak a moduloknál, hanem például matematikaórán is szívesen alkamazok, mivel javítja a gyerekek kifejezőkészségét, illetve sokféle aspektusból körbe lehet járni egy fogalmat, kifejezést, továbbá mindenki a maga tudását mozgósítva próbál segítséget nyújtani társának. Tulajdonképpen közös munkával határozzák meg, találják ki a feladványt. A játék bevezetése során és a későbbiekben is fontos arra figyelni, hogy a segítséget adó meghatározások mindig helyesek, pontosak legyenek, ezért ha valami helytelenül hangzik el, akkor érdemes javíttatni a meghatározást.)V. Ki vagyok én?Játék menete: A gyerekekkel leülünk nagy körben, párnákra. Odakészítem lefordítva a szókártyákat és a celluxot, majd az első jelentkezőnek a hátára ragasztom a szókártyát úgy, hogy ő ne lássa, odafordítom a társai felé, hogy mindenki el tudja olvasni a feliratot. Ezután az a gyerek, akinek a szókártya a hátán van, társai felé fordul, és megkérdezi: „Ki vagyok én?”. A többi gyerek jelentkezik, és akit felszólít, az körülírással segítséget ad neki abban, hogy kicsoda ő, vagyis mi van a hátán lévő szókártyán. A segítség bármihez kapcsolódhat, akár betűnként is körülírható a szó, az a lényeg, hogy olyan meghatározásokat kell mondani, amiből nem lehet elsőre kitaláni a feladványt, hiszen így a játék lényege veszik el. (Ha valamelyik gyereknek mégsem sikerül kitalálnia a feladványát, lehet segíteni azzal, hogy összefoglaljuk neki röviden, melyek a legfonotsabb meghatározások, amelyek elhangzottak. Tapasztalatom szerint a gyerekek ügyesen rá tudják vezetni egymást a helyes megoldásra, ilyenkor ők is örülnek, hogy segíthettek.)

1 csomag írólap, szókártyák, cellux

7

Olimpia I. BP_24_1

VI. Sporteszköz készítéseKötélfonás és asztali teke1. KötélfonásA munka menete:

1. Megfelelő méretű és mennyiségű kötelek/fonalak leszabása. (A kötél mérete függ a használója méreteitől, persze célszerű kicsit hosszabb ugrókötelet gyártani, mert akkor később is kényelmesen lehet majd használni)

2. Fonás (Kétféle módon: a, sima hajfonás technikájával: három vastag szálból/szálakból hagyományos fonási eljárással; b, ötösfonás vagy körmönfonás technikájával: a szálakat félbehajtjuk, majd az összes szálat megcsomózzuk a nem hurkos végénél; rögzítjük az összecsomózott részt, majd két kezünk öt ujját (egyik kéz mutató-, középső- és gyűrűsujját, a másik kéz középső- és gyűrűsujját beledugjuk a hurkokba. A fonás menete ezután a következő: azzal a kezünkkel, melyen két szál van, vagyis két ujjunk foglalt, a szabadon lévő mutatujjunkkal átvesszük a másik kéz gyűrűsujján lévő szálat, majd a megmaradt két szálat egy ujjal lejjebb eresztjük. Utána ezt a folyamatot folytatjuk tovább, tehát egyszer a bal, egyszer a jobb kézen lesz három szál. A szálak átvétele közben mindig jól meg kell húzni a fonást, hogy kellően feszes legyen.)

3. Kötözés4. Elpakolás, rendteremtés

több tekercs – létszámtól függően – vastag spárga vagy fonal, olló; szükséges idő: 2 óra

1.2. Ugrókötélhajtó verseny rendezése az udvaron. (Lehet olyan formában, hogy ki bírja tovább, vagyis időre hajtjuk a kötelet páros vagy váltott lábbal, lehet váltoverseny jelleggel is megvalósítani a foglalkozást.)2. Asztali teke Actimel ivójoghurt-palackok

8

Olimpia I. BP_24_1

A munka menete:1. Palackok megtisztítása (fölösleges fóliadarabok, matricák eltávolítása egyszerű

szappanos vízben.2. Pillanatragasztóval a palackok szájának bekenése, papírgolyók ráhelyezése, majd

rögzítése befőttes gumi segítségével.3. A palackok nyakának körbetekerése piros szigetelőszalaggal.4. Pillanatragasztóval fonaladarabok felragasztása, haj megalkotása.5. Az arcok megrajzolása filctoll segítségével.6. A tekepálya kijelölése vonalzó és filctoll segítségével

kartonlapra.7. Elpakolás, rendteremtés

(játéktáblánként 9 db szükséges),9 papírgolyó, befőttes gumi, pillanatragasztó, 1 tekercs piros szigetelőszalag, egy nagyobb hungarocell golyó, vagy újságpapírból gyúrt golyó;

szükséges idő: 1 óra

2.2. Játék: tekézés a folyosónA gyerekekkel elkészített játékokat kivisszük a zsibongóba, majd ott kipróbálás után rendezünk egy háromfordulós versenyt, melyben mindenki játszhat saját és társa játékával. A játékban az győz, aki a három forduló során a legtöbb bábut döntötte le.

9

Olimpia I. BP_24_1

A modul várható eredménye: a gyerekek megtanulnak különböző sporteszközöket készíteni, azokkal szabályosan játszani.Gyerekek által létrehozott produktum: tablók, gondolati térképek, ugrókötél, asztali teke

10

Olimpia I. BP_24_1

2. RÉSZMODUL – ÚJKORI OLIMPIÁK

Tevékenység Szervezés: idő, eszközökI. Tartalmi ráhangolódás olyan terem, ahol a gyerekek

balesetmentesen tudnak közlekedni, nincsenek balesetet okozó bútorok, tárgyak;szükséges idő: 20 perc

1. Játék: „Bízz a társadban“Játékleírás:a. A gyerekek párokba rendeződnek, majd minden pár egyik tagja megáll a másik háta mögött, megfogja a két vállát, ezután az elöl lévő gyermek becsukja a szemét, majd a társa vezeti úgy, hogy ne ütközzenek a többi párnak. (Érdemes a szóbeli kommunikációt olyan módon kizárni, hogy vagy zenét hallgatunk, vagy kedvenc dalainkat énekeljük.) Amikor már néhány perce ügyesen közlekednek a párok, akkor érdemes cserélni.b. Továbbra is párokban állnak a gyerekek egymás mögött, egymás vállát fogva azzal a különbséggel, hogy most a hátul álló gyerek csukja be a szemét, és az elöl lévő társa vezeti őt.2. Játék: „Erre csörög a dió…“Játékleírás: A gyerekek körben állnak, a kör közepén álló gyerek behunyja a szemét, majd a többi gyerek csörgődobot ad körbe. Akinél megszólal, az lesz a következő, aki a kör közepébe áll, ha a csukott szemű gyerek a helyes irányba (azaz őrá) mutat.

3. Ismétlés beszélgetőkör segítségével 3. számú melléklet képek

11

Olimpia I. BP_24_1

Beszélgetés keretében összegyűjtjük tapasztalatinkat, észrevételeinket, érzéseinket az előző két játék kapcsán. (Milyen volt kikpacsolni egy érzékszeredet, a látásodat, hogyan érezted magad, mi volt az, ami komoly nehézséget okozott?) Ezt követően elővesszük az előző részmodul Torna csoportjának szövegét és gondolati térképét, miközben felidézzük a sérült emberek olimpiájáról tanultakat, személyes tapasztalatokról, történetekről is beszélgetünk.

4. számú melléklet

II. VetítésA vetítés során néhány sportágat mutatok a gyerekeknek, amelyeket egészséges és sérült emberek egyaránt játszanak, csak a sérültek kicsit másképp.

laptop, projektor, pendriveszükséges idő: 1 óra)

III. Játékok másképpLemegyünk a gyerekekkel a tornaterembe. Kétféle játékot próbálunk ki: focit és röplabdát. Mindkét játékot egészséges és „sérült módon“ is lejátsszuk azért, hogy átérezhessék a gyerekek, hogy hogyan játszanak a sérült sportolók.a. Foci: hagyományos labdával, majd csörgőlabdával, bekötött szemmel.b. Röplabda: hagyományos módon állva, majd földön ülve (ülőröplabda).

csörgőlabda, röplabdaszükséges idő: 2 óra; helyszín: tornaterem

IV. SportágbemutatóA gyerekeknek az lesz a feladatuk, hogy kiselőadást vagy bemutatót készítsenek a kedvenc sportágukról, esetleg tanítsanak meg egy-két gyakorlatot, fogást társaiknak.A sportágbemutató elkészítésére egy hét áll rendelkezésre.Szempontok: a bemutató legyen rövid, lényegretörő, érdekes, tartalmazzon gyakorlati elemeket is.

A részmodul célja: A gyerekeknek legyen lehetőségük megismerkedni az újkori olimpiákkal (Paralimpia, Siketlimpia), valamint az itt előforduló sportágakkal, átérezni, tapasztalatot gyűjteni arról, hogy milyen az, amikor nem egészséges az ember.

12

Olimpia I. BP_24_1

A játékok végeztével ismét leülünk és megbeszéljük tapasztalatainkat.Modul várható eredménye: a gyerekek tapasztaltot gyűjtenek arról, hogy milyen úgy mozogni, sportolni, ha nem teljesen egészséges az ember, ezáltal jobban tudják majd értékelni és elfogadni sérült embertársaikat.

13

Olimpia I. BP_24_1

3. részmodul – Olimpiai szimbólumokRészmodul célja: A gyerekeknek legyen alkalmuk megismerni és készíteni olimpiához kapcsolódó tárgyakat.ModulleírásTevékenység Szervezés: idő, eszközökI. Tartalmi ráhangolódás1. Puzzle kirakása

A gyerekeket három csoportra osztom úgy, hogy egy kosárból úszás, futás, torna kártyákat húznak.

kosár, kártyák, olimpiai zászló, olimpiai láng meggyújtása, olimpiai érmek A3-as, kinagyított, több darabba vágott képe, 3 db nagyalakú boríték, 3 db A2-as rajzlap, ragasztó;szükséges idő: 25 perc5. számú melléklet: szókártyák és puzzle képek

2. Olvassuk és írjuk!A feladat lényege, hogy miután a gyerekekkel leülünk körbe, a kör egyik feléről elindul az alábbi szöveg az olimpiai szimbólumokról, a másik felében pedig több lap egymáshoz tűzve, melyeken írni és jegyzetelni, valamint rajzolni fogunk. A foglalkozás menete, hogy amikor az egyik gyerek elolvas 1–3 mondatot, a kör túloldalán lévő gyermek lejegyzeteli, lerajzolja a legfontosabbat. A papírok akkor haladnak tovább mindkét gyerektől, ha már a jegyzetelés/rajzolás is elkészült. (Célszerű az elején olyan gyerekeket választani a jegyzeteléshez, rajzoláshoz, akik kicsit ügyesebbek, így mire a kicsit ügyetlenebbhez ér a papír, már ötletesen és okosan fog dolgozni. (Természetesen ott ahol elakadnak, vagy nehezebb a szövegrész, magyarázattal, szavakkal, lehet a többieknek is segíteni)„Szimbólumok

nyomtatott szöveg, rajzlapok, ceruzák, radírokszükséges idő: 1 óra

14

Olimpia I. BP_24_1

Az olimpiai mozgalom számos jelképet használ, legtöbbjükben Coubertin ötleteit, elképzeléseit fedezhetjük fel. A legismertebb ilyen szimbólum az olimpiai karikák. Ez az öt egybefonódó karika szimbolizálja az öt kontinens egységét. Ez a szimbólum szerepel fehér alapon az Olimpiai zászlón is. Az öt karika színei (fehér, vörös, kék, zöld, sárga és fekete) közül legalább egy a világ minden nemzetének zászlajában szerepel. A zászlót 1914-ben fogadták el hivatalosan, de első alkalommal csak 1920-ban, Antwerpenben használták. Azóta a játékok minden rendezvényén felvonják a nyitóünnepségen, illetve levonják a záróünnepségen.Az olimpiai játékok latin jelmondatának, a „Citius, Altius, Fortius”-nak a jelentése „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben”. Coubertin elképzeléseit az olimpiai eskü fejezi ki legjobban:„A legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem a részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a fontosabb. A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól.”Az olimpiai lángot – a mozgalom másik fontos jelképét – minden játékot megelőzően a görögországi Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével. Innen – ha lehetséges – egymást váltó futók juttatják el az adott olimpia rendező városáig. Az Olümpiából hozott lánggal gyújtják meg a nyitóünnepségeken az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát, amelynek lángja a játékok végéig lobog. Olimpiai láng 1928 óta szerepel a játékokon, de csak 1936-tól vitték körbe a Földön (a német kormány így próbálta meg reklámozni nemzete szociális világnézetét). 2012-től biztonsági okokból csak a rendező országban viszik körbe a fáklyát.Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon volt először hivatalos kabalája a játékoknak, és ezt a hagyományt azóta minden rendező város tartja. Ezek a figurák állati, emberi vagy fantázia

15

Olimpia I. BP_24_1

szülte alakok, amelyek a játékoknak helyet adó ország kulturális hagyományaira jellemzőek. Különösen fontos szerepet kaptak a kabalák a moszkvai olimpia óta, ahol Misa, az orosz mackó nagy sikerrel debütált. A 2008-as pekingi játékok kabalái a Fuwa nevet kapták. Ez az öt figura a feng-shui, a kínai kultúra öt elemét jelképezi.Az olimpiai játékok hivatalos nyelve a francia és az angol, de a mindenkori rendező ország nyelve is hivatalos címet kap. Következésképp minden nyilatkozat és kiáltvány (ilyenek még a versenyszámok előtti bemutatók és a nyitóünnepségek fesztiváljain elhangzottak is) franciául, angolul és a házigazda nemzeti nyelvén hangzik el.

Olimpiai sportágak

Olimpiai sportágnak nevezzük a nyári és a téli olimpiai játékok versenyszámait. A jelenlegi olimpiai program 35 sportágat tartalmaz 53 szakággal. A nyári olimpiai játékokon 28 sportág 38 szakága szerepel mintegy 300 versenyszámmal, a téli olimpiai játékokon pedig 7 sportág 15 szakággal és körülbelül 80 versenyszámmal.A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állapítja meg a sportok, a szakágak és a versenyszámok szerkezetét. Eszerint az olimpiai sportágak több szakágra oszthatók, amikről gyakran azt gondoljuk, hogy különálló sportok. Például az úszás és a vízilabda szakág is a vízisportokhoz tartozik, és a Nemzetközi Úszó Szövetség képviseli őket. Az egyes szakágakat versenyszámokra osztják, és a versenyszámok megnyeréséért lehet érmet nyerni. Egy sport- vagy szakág akkor kerül be az olimpia programjába, ha a NOB úgy határoz, hogy világszerte népszerű, elég nagy a részt vevő országok száma.A korábbi olimpiai játékokon voltak olyan sportok, amelyek ma már nem tartoznak a programba, mint például a lovaspóló és a kötélhúzás. Ezeket a sportágakat azért törölték, mert vagy nem volt megfelelő érdeklődés, vagy nem volt megfelelő irányító testület.

16

Olimpia I. BP_24_1

A sportolók vagy csapatok, akik első, második vagy harmadik helyen végeznek az olimpiai játékokon, érmeket kapnak. Az első újkori olimpián a győztes ezüst-, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott (kivéve a marathoni futás máig egyetlen magyar érmese, az 1896-ban a harmadik helyen végző Kellner Gyula, aki bronzérmet kapott szintén). Az 1900-as, illetve 1904-es olimpián a sportolók okleveleket kaptak érmek helyett. Azóta kezdett egységesülni az olimpiai dobogós helyezések éremmel való jutalmazása.Az első helyezettek aranyérmet kapnak – 1912-ig színarany, ezután arannyal futtatott ezüst, majd arany tetejű ezüstlap. Minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia. A másodikakat ezüstéremmel, a harmadikakat bronzéremmel jutalmazzák.“ www.wikipedia.hu

II. Sportágak piktogramjaiA sportágakat kis ábrák, rajzok jelképezik. Ezekből mindenki meg tudja mondani, hogy melyik sportágat jelenti.1. Játék: Keresd a párod!Minden gyerek húzhat a szőnyeg közepén elhelyezett kosárból, majd miután megnézte azt, amit húzott, elkezdi keresni a hozzá tartozó párját. Amelyik páros megtalálta egymást, az beáll félkörben a tábla elé, egymás mellé, maguk elé emelve a kártyát, amit húztak.

kosár, kártyák;szükséges idő: 10 perc6. számú melléklet, az ábrákból annyit válasszunk ahány pár lesz az osztályból

17

Olimpia I. BP_24_1

2. Piktogramok készítése: Szoborjáték és emberábrázolás síkbanA vállalkozó szellemű gyerekek sorra kijöhetnek az osztály elé, és bemutathatják kedvenc sporáguk szobrát. „Gondold végig, melyik a kedvenc sportágad, majd amikor tapsolok merevedj szoborrá!“Minden szobrot megnézünk, és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyik sportágat jelképezi.Ezután a táblán lévő óriásbábu segítségével megszemléljük az emberi test arányait, majd beállítjuk úgy, hogy különböző mogásformákat ábrázoljon.Amikor már a táblánál kipróbáltuk a síkbeli alkotást, mindenki kap egy négyzetrácsos papírt, amelyből kinyírhatja az emberealak testrészeit (Érdemes két emberalakot nyíratni, hogy a második, mozgásos ábrázoláshoz ne kelljen újból nyírni)Ragasztás: Fontos, hogy mielőtt elkezdenek ragasztani, helyezzék fel az emberformát a papírra. A további lépések:- Mozgásábrázolás sikban emberalakkal- Elkészült alkotás megszemlélése- Rendteremtés

négyzerácsos füzelapok, színes papírok, olló, ragasztószükséges idő: 1 óra7. számú melléklet

III. Kabalaállat készítéseA munka menete:- kabala megtervezése (forma, színek, anyagok)- kivitelezés- rendteremtés, elpakolás

selejtezésre ítélt zoknik, kisebb-nagyobb anyagdarabok, fonalak, filctoll, ragasztó, tű, cérna, olló, szivacs;szükséges idő: 2 óra

IV. SportágbemutatóAz előző részmodulban megadott szempontok alapján minden bátor vállakozó bemutathatja kedvenc sportágát.

szükséges idő: a bemutatók száma határozza meg, kb. 1 óra

Értékelés: Együttműködés, kreativitás, önállóság a csoport- és egyéni munkák során.

18

Olimpia I. BP_24_1

A modul várható eredménye: Megismerkednek a gyerekek az olimpiai szimbólumok egy részével, elindulnak az emberábrázolás rögös útján, bemutatót tartanak egyéni felkészülés után kedvenc sportágaikból.A modul várható eredménye: ember, piktogramok, kabala

19

Olimpia I. BP_24_1

Mellékletek:

1. sz. melléklet

ÖTKARIKA, OLIMPIA, EGERSZEGI KRISZTINA, BERKI KRISZTIÁN, SZILÁGYI ÁKOS, CSEH LÁSZLÓ, ÚSZÁS, TORNA, VÍVÁS, HOSSZÚ KATINKA, BENEDEK TIBOR, BÍRÓ, STADION, KOMMENTÁTOR, KOVÁCS KATALIN, MŰUGRÁS, SZINKRONÚSZÁS, VÍZILABDA, MOLNÁR TAMÁS, JANICS NATASA, JAKABOS ZSUZSANNA, GYURTA DÁNIEL

2. számú melléklet1. Úszás csoport: Az ókori olimpiai játékok

Az atléták itt edzettek a versenyekreAz olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket, majd megállapította a „sztadion” versenytávját (görög: στάδιον, latin: stadium), amelynek nagysága Olümpiában 184,97 m volt (más

20

Olimpia I. BP_24_1

görög városállamokban ettől eltérő méretű volt, például Athénban 192,27 m, Delphoiban 177,55 m). Egyébként 1 sztadion=6 plethron=600 pusz (görög láb).Az első olimpiai játékokat i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg. A két olimpia között eltelt időt olimpiádnak nevezték, ami egy idő után időszámítási alap is lett. Az ókori olimpiai játékok népszerűsége csak folyamatosan emelkedett, az időszámításunk előtti 5. és 6. században érte el tetőpontját. A játékokban a vallásnak is jelentős szerepe volt, áldozatokat mutattak be és ünnepségeket celebráltak Zeusz (akinek óriási szobra Olümpiában állt) és az isteni hős, Olümpia mitikus királyának, Pelopsznak a tiszteletére. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte és versekkel, szobrokkal magasztalták.[12] A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt.A Zeusz-templom rekonstruált képeMikor Róma terjeszkedni kezdett Görögország felé, a játékok már folyamatosan vesztettek jelentőségükből. Miután I. Theodosius római császár i. sz. 393-ban államvallássá nyilvánította a kereszténységet és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olimpiai játékok is erre a sorsra kerültek. A játékokat legközelebb 1503 év múlva elevenítették fel újra.Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a versenyszámokban, és valamennyi sportoló meztelenül versenyzett az olimpián. A győzteseknek nem csak az első helyért járó dicsőség járt, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták. Az olajág a remény és béke jelképe volt. Míg az olajág szimbóluma elért egészen az ókori játékoktól annak modern újjászületéséig, számos új olimpiai szimbólum is beépült az újkori olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori olimpiai játékoknak nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüst- és bronzérmek rendszere is új. /www.wikipedia.hu/

21

Olimpia I. BP_24_1

2. Futás csoport: Az olimpiai játékok újjászületése

Az érdeklődés az olimpiai játékok nemzetközi eseménnyé való növelése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a 19. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanekkor Pierre de Coubertin a francia–porosz háború (1870–1871) francia vereségének okait kutatta. Úgy vélte, a franciák hibája abban rejlett, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére, ezen szerettek volna javítani. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan hozhatja közelebb egymáshoz a nemzeteket, és hogy a fiatalok inkább

versenyezzenek különféle sporteseményeken, mint háborúzzanak. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság olimpiáján és rájött, hogy az olümpiai játékok újraszervezésével el tudja érni céljait.

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok amerikai nyolcfős evezőcsapata

Az első NOB által rendezett olimpián kevesebb, mint 250 sportoló vett részt, ami a modern korban ugyan kevésnek számít, csakúgy, mint az olimpiai sportágak száma. Mindössze kilenc sportág szerepelt a programban: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. E sportágak – a tenisz kivételével – 1896 óta megszakítás nélkül szerepelnek az olimpiai sportágak között.A görög kormány és a nagyközönség egyaránt lelkesedéssel fogadta az olimpiát, azt gondolták, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják le. A NOB másképp határozott, a következő helyszín a franciaországi Párizs volt. A párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért./www.wikipedia.hu/ A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári megfelelőjüktől. Például a 2006. évi téli

22

Olimpia I. BP_24_1

olimpiai játékokon Torinóban, Olaszországban összesen 80 ország 2633 sportolója mérte össze erejét 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei. /www.wikipedia.hu/

A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári megfelelőjüktől. Például a 2006. évi téli olimpiai játékokon Torinóban, Olaszországban összesen 80 ország 2633 sportolója mérte össze erejét 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei.

Paralimpiák

1948-ban Sir Ludwig Guttman a II. világháború sérült katonáinak gyógyulását sportversenyekkel kívánta javítani. Ezért az 1948-as londoni olimpiával párhuzamosan sportversenyt szervezett különböző kórházak között. Ez a játék Kerekesszékesek világversenye néven vált ismertté, és évente rendezték meg. A következő 12 évben Guttman és számos segítője folytatta a versenyek rendezését a sérültek érdekében. Az 1960-as római olimpiára Guttman 400 sportolót vitt, hogy részt vehessenek az első paralimpián, amit azóta minden olimpiai évben megrendeznek, 1988-tól már a nyári olimpia rendezője biztosítja a helyszínt a sportünnep ezen rendezvényeinek.[23] 1976 óta téli paralimpiákat is rendeznek, helyszínük 1992 óta egyezik a téli olimpiákéval.

Ifjúsági olimpiai játékok

23

Olimpia I. BP_24_1

Az ifjúsági olimpiai játékokat az olimpiai játékok „fiatalabb” változatának szánták, amely kiegészíti az adott évi „felnőtt” játékokat, és 14–18 év közötti fiatalokat vonultat fel. A „felnőtt” nyári olimpiák évében téli ifjúsági olimpiákat, a téli olimpiák évében pedig nyári ifjúsági olimpiákat rendeznek a tervek szerint.

SiketlimpiaA hallássérült sportolók már 1924 óta szerveznek saját versenyeket. A paralimpiákon azok létrehozása óta sem vesznek részt, mivel nem alakítottak ki számukra külön kategóriát. A korábban Siketek Nemzetközi Játéka, majd Siketek Világjátéka néven tartott esemény 2000 óta viseli jelenlegi nevét, a NOB hozzájárulásával. Az első két alkalommal még az olimpia évében, annak helyszínén tartották, majd 1931-től az olimpiát megelőző, 1949 óta pedig az azt követő évben rendezik, attól függetlenül kiválasztott helyszínen. 1949 óta téli játékokat is szerveznek, az első kettő az olimpiai év után volt, 1955-től viszont a nyári olimpiát megelőző évben tartják négyévente (így a téli olimpiák 1994-es átállása óta egy évvel követik azokat).

Speciális olimpiaAz értelmi fogyatékosok sportolását segítő mozgalom 1968-ban jött létre. A versenyek elsődleges célja a sikerélmény nyújtása, ezért a résztvevőket kisebb csoportokba sorolják, amelyekbe hasonló esélyekkel indulók kerülnek. Az első három helyezettet itt is arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazzák, de az eredményhirdetésen a többiek is részt vesznek, helyezési számukat tartalmazó szalagot kapva. /www.wikipedia.hu/

24

Olimpia I. BP_24_1

3. számú mellékletA modern olimpiai játékok

Szoborcsoport a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i székháza előtt

A kezdeti, 1896-os 14 ország 241 résztvevőjéről az olimpiai játékok versenyzőinek száma 2008-ra elérte a 205 ország 11 028 sportolóját. A Téli Olimpiai játékok kiterjedése és méretei messze elmaradnak nyári megfelelőjüktől. Például a 2006. évi téli olimpiai játékokon Torinóban, Olaszországban összesen 80 ország 2633 sportolója mérte össze erejét 84 versenyszámban. Ahogy az olimpiák résztvevőinek száma, úgy a sportünnep médiában való szereplése, népszerűsége is nőtt. Napjainkra az olimpiai játékok a világ legnagyobb televíziós eseményei.

Paralimpiák1948-ban Sir Ludwig Guttman a II. világháború sérült katonáinak gyógyulását sportversenyekkel kívánta javítani. Ezért az 1948-as londoni olimpiával párhuzamosan sportversenyt szervezett különböző kórházak között. Ez a játék Kerekesszékesek világversenye néven vált ismertté, és évente rendezték meg. A következő 12 évben Guttman és számos segítője folytatta a versenyek rendezését a sérültek érdekében. Az 1960-as római olimpiára Guttman 400 sportolót vitt, hogy részt vehessenek az első paralimpián, amit azóta minden olimpiai évben megrendeznek, 1988-tól már a nyári olimpia rendezője biztosítja a helyszínt a sportünnep ezen rendezvényeinek.[23] 1976 óta téli paralimpiákat is rendeznek, helyszínük 1992 óta egyezik a téli olimpiákéval.

Ifjúsági olimpiai játékok

25

Olimpia I. BP_24_1

Az ifjúsági olimpiai játékokat az olimpiai játékok „fiatalabb” változatának szánták, amely kiegészíti az adott évi „felnőtt” játékokat, és 14–18 év közötti fiatalokat vonultat fel. A „felnőtt” nyári olimpiák évében téli ifjúsági olimpiákat, a téli olimpiák évében pedig nyári ifjúsági olimpiákat rendeznek a tervek szerint.

SiketlimpiaA hallássérült sportolók már 1924 óta szerveznek saját versenyeket. A paralimpiákon azok létrehozása óta sem vesznek részt, mivel nem alakítottak ki számukra külön kategóriát. A korábban Siketek Nemzetközi Játéka, majd Siketek Világjátéka néven tartott esemény 2000 óta viseli jelenlegi nevét, a NOB hozzájárulásával. Az első két alkalommal még az olimpia évében, annak helyszínén tartották, majd 1931-től az olimpiát megelőző, 1949 óta pedig az azt követő évben rendezik, attól függetlenül kiválasztott helyszínen. 1949 óta téli játékokat is szerveznek, az első kettő az olimpiai év után volt, 1955-től viszont a nyári olimpiát megelőző évben tartják négyévente (így a téli olimpiák 1994-es átállása óta egy évvel követik azokat).

Speciális olimpiaAz értelmi fogyatékosok sportolását segítő mozgalom 1968-ban jött létre. A versenyek elsődleges célja a sikerélmény nyújtása, ezért a résztvevőket kisebb csoportokba sorolják, amelyekbe hasonló esélyekkel indulók kerülnek. Az első három helyezettet itt is arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazzák, de az eredményhirdetésen a többiek is részt vesznek, helyezési számukat tartalmazó szalagot kapva. /www.wikipedia.hu/

SportágakA paralimpián a sportolók 22 sportágban versenyeznek:

Íjászat Könnyűatlétika Bocsa

26

Olimpia I. BP_24_1

Kerékpározás Lovaglás 10 fős futball 14 fős futball Csörgőlabda Súlyemelés Kenu (2016-tól) Evezés Vitorlázás Lövészet Úszás Asztalitenisz Triatlon (2016-tól) Ülőröplabda Kerekessztékes kosárlabda Kerekesszékes vívás Kerekesszékes rögbi Kerekesszékes tenisz

A téli paralimpián öt sportágban lehet versenyezni: alpesi sízés,északi sízés, jéghoki, kerekesszékes curling, biatlon

27

Olimpia I. BP_24_1

4. számú mellékletA paralimpia mottója: A lélek mozgásban.

1988−1994 1994−2004 2004-től

Az ukrán Olena Iurkovska sífutásban indult a 2010-es téli paralympián www.lesipusk.postr.hu

28

Olimpia I. BP_24_1

A svéd csörgőlabdacsapat a 2004-es nyári paralimpián www.wikipedia.hu

29

Olimpia I. BP_24_1

Curling a paralimpiai játékon www.wikipedia.hu

30

Olimpia I. BP_24_1

www.szegedma.hu

31

Olimpia I. BP_24_1

www.sportmarketing.hu

32

Olimpia I. BP_24_1

www.origo.hu

33

Olimpia I. BP_24_1

www.boon.hu

34

Olimpia I. BP_24_1

www.sportgez.hu

35

Olimpia I. BP_24_1

www.niepelnosprawni.hu

36

Olimpia I. BP_24_1

5. számú melléklet ÚSZÁS, FUTÁS, TORNA

Paavo Nurmi 1952-ben, Helsinkiben meggyújtja az olimpiai lángot www.wikipedia.hu

37

Olimpia I. BP_24_1

www.wikipedia.hu A2008. évi nyári olimpiai játékokon kiosztott érmek. www.wikipedia.hu

38

Olimpia I. BP_24_1

6. számú melléklet www.pixers.hu

ÚSZÁS, FUTÁS, BICIKLIZÉS, LÖVÉSZET,ÍJÁSZAT, SÚLYEMELÉS, VÍZILABDA, LOVAGLÁS, SÍFUTÁS, KAJAK, KENU, KÉZILABDA, RÖPLABDA, KOSRÁLABDA, VÍVÁS, MAGASUGRÁS, KÜZDŐSPORTOK,

39

Olimpia I. BP_24_1

7. számú melléklet

40

Olimpia I. BP_24_1

Felhasznált irodalom:

Dr. Pásztor Zsuzsa: Munkaképesség-gondozás muzsikáló növendékeknek (Kovács Módszer Stúdió Bp. 2011)kiflieslevendula.blogspot.hu Kugli az asztalonwww.pixers.huwww.niepelnosprawni.huwww.sportgez.huwww.origo.huwww.lesipusk.postr.huwww.boon.huwww.sportmarketing.hu

www.szegedma.huwww.wikipedia.hu

41

Olimpia I. BP_24_1

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Tárgyi eszközök: laptop, projektor, pendrive)Anyagigény: 1 csomag csomagolópapír, kosár, számkártyák, cellux, 2 csomag írólap, 2 db A3-as karton. ! db A3-as rajzlap, 1 csomag A4-es rajzlap, olló, ragasztó, fonalak, vastag spárga, maradék anyagok, rossz zoknik, tű, cérna, színes papír, filctoll, szivacs, négyzetrácsos lapok, pillanatragasztó, Actimeles palackok, papírgolyók, hungarocell golyó, léggömbök

3000 Ft

Egyéb, speciális igény: csörgőlabda, tornaterem

42