képzési program-fejlesztés · web viewa modul célkitűzése, hogy a tanulók elsajátítsák a...

Levegő a mindennapi életünkben HVH_VTF_4_1

HVH_VTF_4_1

A LEVEGŐ A MINDENNAPIÉLETÜNKBEN

A modul felhasználási területe: 6–7évfolyam.

1


MODULTÉRKÉPA modul kiemelt és általános céljai: A modul célkitűzése, hogy a tanulók elsajátítsák a képi és írott információgyűjtéshez, a szövegfeldolgozáshoz, a lényegkiemeléshez szükséges készségeket. A különböző problémák megoldásakor, kísérletek végrehajtásakor fejlesszék a társakkal való együttműködési és kommunikációs készségeiket. Tapasztalásra épülő, megfigyelésen, cselekvésen alapuló ismeretszerzés, ismeretrögzítés. Kísérletek végrehajtásakor a megfigyelő, elemzőképesség fejlesztése.Tartalmi fókusz: A modul elsősorban tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységeket tartalmaz, de szociális kompetenciák fejlesztéséhez is és szabadidős tevékenységekhez is köthető.A levegő összetételének, a levegőszennyezés okainak, területeinek, következményeinek kutatása. Légi közlekedési eszközök áttekintése.Természettudományos gondolkodásmód fejlesztése. Természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, technika, rajz tantárgy ismeretanyagának szintetizálása. Környezettudatos magatartás fejlesztése.Fejlesztési fókuszok: Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, vita) jellegzetességeinek ismerete. Szociális, kommunikációs kompetenciák fejlesztése Matematikai-logikai gondolkodás fejlesztése Figyelem fejlesztése: terjedelme, tartóssága, megosztása (aktív gondolkodás, folytonos koncentrálás, szándékolt

figyelem) A gyakorlati életben hasznosítható tudás megszerzése Az önmagunkról és másokról tudatosan alkotott kép (érzelmek tudatosítása, kezelése) Pozitív attitűdök és értékek (személyes felelősség, tisztelet mások iránt, társas/szociális felelősség) Felelős döntéshozás, felelősségtudat kialakítása (problémameghatározás, célmeghatározás, problémamegoldás) A társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció) Rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia

2


Feladattudat erősítése, belső motiváció kialakítása Nyitottság az új ismeretek megszerzésére Esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése Társak értékelése, önismeret, önértékelés fejlesztése

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Életünkhöz nélkülözhetetlenek: Víz a mindennapi életünkben 5–6. évfolyamÉletünkhöz nélkülözhetetlenek: Energiaforrásaink az élelmiszerek (Helyes táplálkozás) 7. évfolyamEgészséges életmód: Mozdulj! Sport, mindennapos testmozgás, versenysport, élsport. 7. évfolyamÉvfolyam: 5., 6., 7. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Természettudományok iránt érdeklődő, kísérletezést kedvelő pedagógus

1. részmodul:A levegő összetétele

2. részmodul:A légszennyezés

3. részmodul:Üvegházhatás, ózonréteg

4. részmodul:A légiközlekedés

Célok: Tapasztalásra épülő,

megfigyelésen, cselekvésen, alapuló ismeretszerzés, ismeretrögzítés

Vizuális információk nyújtása: Egyszerű, látványos kísérletek, ábrák,

Célok: A levegő szennyező

anyagainak és hatásaiknak megismerése

Információgyűjtés, szövegfeldolgozás, lényegkiemelés

Tapasztalokra épülő, megfigyelésen alapuló

Célok: Tájékozódás a Földet

globálisan érő hatásokról és következményeiről, az emberekre kifejtett hatásukról

Üvegházhatással, ózonlyukkal kapcsolatos ismeretek tisztázása,

Célok: Tájékozódás a levegőben

használható közlekedési eszközök sokaságában

Repülők hajtogatása A levegő téma összegezése

gondolattérképpel A modul és az elvégzett

3


grafikonok, elemzése, következtetések levonása

Balesetmentes kísérletezés. Fegyelmezett, felelősségteljes magatartás, munkavégzés

ismeretszerzés rendszerezése munka értékelése

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:A társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció)Rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, az együttműködési készség fejlesztése, toleranciaMatematikai kompetencia, elemző-, problémamegoldó képesség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:A társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció)Tájékozódási képesség, térképhasználat

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:A társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció)Vizuális információk értelmezéseSzóbeli kifejezőkészség, a verbális interakció különféle típusai (beszélgetés, vita stb.)

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:Rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, együttműködési készség, tolerancia.Információgyűjtés, szövegfeldolgozás, lényegkiemelésKézügyesség, precíz, pontos munkavégzésA társak értékelésének és az önértékelés képessége

4


Tartalmi egységek bemutatása1.Célkitűzés, ráhangolódás kisérletekkel 10’2. A levegő összetevői – kísérleti alátámasztás 10’3. A levegő %-os összetétele – egy kis számolás. A levegő oxigén–szén-dioxid egyensúlya, a fotoszintézis 20’4. Mire képes a cseppfolyós levegő? 5’5. Egy kis játék a levegő nyomásával. 15’

Tartalmi egységek bemutatása1.a) Csoportalkotás 10’1.b) A levegőszennyezés forrásai 10’2.A levegőszennyező anyagok 25’3. „Fogalomvadász“ 15’4. Lebegő porszemcsék a levegőben 5’5. A szmog 30’6.A savas esők és hatásaik 10’7. Allergia, pollennaptár, pollentérkép 15’

Tartalmi egységek bemutatása1. Az üvegházhatás fogalma, üvegházhatást fokozó gázok és keletkezésük.2. A globális felmelegedés és következményei3.Ózonrétegszerepe a felső légrétegben, UV sugárzás és következményei4.TOTO

Tartalmi egységek bemutatása1. Milyen légi járműveket ismerünk? 10’2. A légi közlekedés eszközei. A repülés történetéből 25+25’3. Papírrepülők készítése 20’4. Összefoglaló gondolattérkép készítése 15’+15’5. A modul során végzett munka értékelése 10’

A részmodul időkerete:1 óra




A modul összóraszáma: 6 óra

5


MODULLEÍRÁS1. RÉSZMODUL – A LEVEGŐ ÖSSZETÉTELE

Tevékenység, instrukció, új ismeret Módszerek, munkaformák

Idő, eszközök

1.1 Célkitűzés, ráhangolódás1.1.a) Annak beláttatása, hogy a fecskendőben „van valami”. A gyerekek párban dolgoznak, mindketten kipróbálják a fecskendővel végzendő kísérletet.A fecskendő nyílását befogva, nyomjuk a dugattyúját befele. A dugattyú egyre nagyobb „ellenállásba“ ütközik, nem mozgatható tovább. A tartályban levő levegő megakadályozza. Teljes csendben jól hallható, hogy a nyílás elengedésével a levegő hírtelen kiszökik a tartályból.Következtetés levonása megbeszéléssel: A fecskendőben van levegő, amely összenyomható, mert a levegő részecskéi között levő „hézagokat“ megszüntetjük. Az összepréselt levegő egyre nagyobb nyomást fejt ki a dugattyúra, így az ujjainkra is.Célkitűzés: A következő foglalkozásokon a levegővel foglalkozunk. Az összetételével, a levegő szennyezésésvel és a légi közlekedéssel. A mai alkalommal sokat kísérletezünk is.1.1.b) Annak beláttatása, hogy a levegő részecskéi mozognak.A pedagógus a levegőbe légfrissítőt vagy sprayt fúj.Tapasztalat, magyrázat megbeszélése: Az illatot nemcsak a kifújás helyén, hanem a terem távolabbi részein is érezzük. A levegő és az illatanyag részecskéi elkeverednek, tehát mozognak.

kísérletezés páronként, tapasztalatok megfogalmazása, elemzések, következtetések levonása

10 perc

fecskendők, spray

1.2. A levegő összetevőinek vizsgálata: kísérletezés páronként,

gyertya, mécses fémtartója,

6


1.2.a) A gyerekek párban dolgoznak, gyufával meggyújtanak egy mécsest, majd leborítják egy pohárral.Tapasztalat, magyarázat megbeszélése: A mécses egy kis idő múlva elalszik, mert a pohárban levő oxigén elfogy. Az oxigén táplálja az égést, az égés közben elhasznált oxigén helyére került szén-dioxid viszont nem táplálja az égést, a mécses elalszik.

1.2.b) Mennyi oxigén van a levegőben?A kísérletet a tanár mutatja be.Kísérlet: A gyertyát sekély vizet tartalmazó üvegtálba állítjuk. A gyertyát meggyújtva, leborítjuk a befőttes üveggel.Tapasztalat: A gyertya kis idő múlva elalszik és a befőttes üvegben megemelkedik a víz szintje.Magyarázat: A gyertya elhasználta az égéséhez szükséges oxigént, helyére áramlott be a víz. A levegő kb. egyötöd része oxigén.http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/2/a-levego-nyomasa/a-levego-osszenyomhato#!/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-levego/a-levego-oxigentartalmanak-es-terfogatanak-merese

tapasztalatok megfogalmazása, elemzések, következtetések levonása frontális munkaformában

amelyhez a gyertya rögzíthető, gyufa, színes tinta vagy kálium-permanganát, ami beszínezi a vizet, egy nagyobb befőttesüveg, egy lapos üvegtál, melynek alján sekély víz áll

1.3. a) A levegő százalékos összetétele:A pedagógus projektor segítségével kivetíti a kördiagramot, megbeszélik.Kép forrása: free.x3.hu/grtlr/1munka/kep/tart/levego.gif

20 perc1. melléklet: feladatlap a tanulók

7

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/2/a-levego-nyomasa/a-levego-osszenyomhato#!/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-levego/a-levego-oxigentartalmanak-es-terfogatanak-merese




A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.Egyéb gázok: nemesgázok, szén-dioxid CO2, metán CH4, hidrogén H2, dinitrogénoxid N2O, ózon O3,vízgőz H2OA gyerekek készítsenek a kördiagram alapján szalagdiagramot a levegő összetételéből!

1.3.b) Egy kis számolásI. Hány köbméter oxigén van abban a frissen szellőztetett tanteremben, melynek hosszúsága 10 m, szélessége 5 m, magassága 2,8 m?A gyerekek párban dolgoznak, majd osztályszinten, közösen megbeszélik a megoldást.Megoldás: A terem térfogata: V = h · sz · m = 10 m · 5 m · 2,8 m = 140 m3

A terem oxigéntartalma: 140 m3 · 0,21 = 28,4 m3 vagy 140 m3 / 5 = 28 m3

II. A tanóra végére a levegő mely összetevőjének aránya fog növekedni? (csökkenni?)Állításunkat indokoljuk!

számára

1.3 c) Mik tartják egyensúlyban a levegő oxigén – szén-dioxid tarlalmát? –Olvasmány a fotoszintézisről, feldolgozása az alábbi kérdések alapján szóban történik. Mi a fotoszintézis lényege? Mely anyagok szükségesek a fotoszintézishez? Mely anyagok keletkeznek fotoszintéziskor? Mely növények képesek fotoszintézisre?

rövid beszélgetés

8

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/levego_osszet%C3%A9tele.gif


A nap melyik szakaszaiban fotoszintetizálnak a növények? Miért?

T

ermelnek-e szén-dioxidot a növények? Mikor? Milyen gazdasági körülmények kényszerítik az embereket az esőerdők kiírtására? Hol vannak a Földön az esőerdők?

Kép forrása: http://users.atw.hu/ntesoerdo/elehelyezked%C3%A9s.htm

1.4 Mire képes a cseppfolyós levegő?http://www.youtube.com/watch?v=cJ621oQE9V0Az egyperces kísérletet kivetíti a pedagógus, majd a tapasztaltakat illetve a jelenség okát megbeszélik: Miért lesz a rózsa olyan törékeny, mintha üvegből készült volna?

frontális 5 perc

1.5 Egy kis játék a levegő nyomásával. 15 perc

9

http://www.youtube.com/watch?v=cJ621oQE9V0

http://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&docid=elKk5d9eZ5pncM&tbnid=KqAAMyHf_qb06M:&ved=0CAUQjRw&url=http%3A%2F%2Fusers.atw.hu%2Fntesoerdo%2Felehelyezked%25C3%25A9s.htm&ei=-YHFUquUOsWOtAa3nIC4DQ&bvm=bv.58187178,d.Yms&psig=AFQjCNF_DRbr3aIo-9JLKdapmIXIlglHrA&ust=1388761938157176


1.5.a) Mi van a pohárban?1. lépés 2-3. lépés- 4. lépés

1. Helyezzük a víz felszínére szájával lefelé az üvegpoharat!Tapasztalat: A pohár nem telik meg vízzel.Magyarázat: A pohárban levegő van, a víz „nem fér el” benne.

2. Nyomjuk függőlegesen víz alá a poharat!Mi van a pohárban? Levegő.

3. Víz alatt billentsük oldalra a poharat!Tapasztalat: A pohár megtelik vízzel, levegőbuborékok távoznak el.Magyarázat: A levegőt a pohár „tartotta“ a víz alatt, ha a poharat megdöntjük a levegő kiáramlik.

4. Víz alatt állítsuk függőleges helyzetbe a poharat, emeljük ki fokozatosan a vízből!Tapsztalat: A pohárban marad a víz, amíg a pohár peremét nem emeljük ki.Magyarázat: A levegő nyomása „tartotta” a vizet a pohárban.

10


1.5.b)Bűvészmutatvány a légnyomás segítségévelKísérlet: Töltsünk meg csordultig vízzel egy sima szélű poharat! Helyezzünk rá postai képeslapot majd az egyik kezünkkel a poharat tartva, a másikkal a képeslapot leszorítva, fordítsuk az összeállítást fejjel lefelé! Ezután vegyük el a lapot tartó kezünket!Tapasztalat: a képeslap nem esik le, a víz nem folyik ki a fejjel lefelé tartott pohárból.Magyarázat: A mutatvány magyarázatát a légnyomás adja. A papírlapot felülről a víz súlya, alulról a levegő nyomja. A légnyomás értéke olyan nagy, hogy 10 méter magas vízoszlopot is tartani képes. A 10 méteres vízoszlophoz képest a pohár magasságának megfelelő kb. 10 cm-nyi vízoszlop nyomása elenyésző.

http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/eghajlat.htmlhttp://www.youtube.com/watch?v=HMLB0LtYxkM 3:32 – 5:14

kísérletezés páronként, tapasztalatok megfogalmazása, elemzések, következtetések levonása frontális munkaformában

nagy tál vízzel töltve hibátlan peremű üvegpohár, kartonlap, víz

11

http://www.youtube.com/watch?v=HMLB0LtYxkM

http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/eghajlat.html


2. RÉSZMODUL – A LEVEGŐSZENNYEZÉS


Idő, eszközök

2.1.a) CsoportalkotásCsoportalakítás céljából mindenki húz egy fényképdarabot, amelyen a levegőszennyezéssel kapcsolatos képek részletei láthatók. Az 2. számú melléklet képeit a foglalkozást vezető tanár előzetesen 4-4 részre vágja, a gyerekek ezekből húznak. A részekből képeket alkotnak.Az összeillő részeket húzó négy gyerek alkot egy csoportot. A csoportok tagjai körbeülnek egy-egy asztalt. Szétosztják a következő szerepeket: írnok, szóvivő, időfelelős, rendfelelős. A csapatok a képen látottak alapján találnak ki csapatnevet maguknak, röviden elmondják, mit fejez ki számukra a kép.

10 perc

2.1.b) A levegőszennyezés forrásaiA pedagógus csoportonként két-két táblázatot oszt ki. A 3. számú melléklet tanulmányozása, elemzése az alábbi kérdések alapján: Hogyan csoportosíthatók a levegőszennyező anyagok forrásai? Mely természetes eredetű szennyező források fordulnak elő hazánkban? Melyek nem

fordulnak elő? Melyik ipari szennyezés jellező Magyarországra? Melyik emberi tevékenység folyamán keletkezik a legtöbb légszennyező anyag? Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok? (Felírják a táblára).

csoportalakítás, reflexiók előadása, táblázat elemzése, megbe-szélés

10 percösszedarabolt fényképek2. számú melléklet3. számú melléklet

12


2.2. A levegőszennyező anyagok jellemzésehttp://www.idokep.hu/szmog A Levegő Munkacsoport ismetetőjeA csoport: szén- monoxid, kén-dioxidB csoport: nitrogén-oxid, nitrogén- dioxodC csoport: légköri aeroszokD csoport: ózonA jellemzés szemponjai: az anyagok tulajdonságai, emberi és élő szervezetekre kifejtett hatásai, keletkezésük. Célszerű a szöveg elolvasásakor a háromféle szempont szerint más-más színt használni a kiemelésre.A csoportok beszámolója után néhány szóval emeljük ki az egyes anyagok leglényegesebb jellemzőit!

információ-keresés, lényegkiemelés, kiselőadás tartása, értékelés

25 percszemélyenként számítógép, internetkapcsolattal, papírlapok, szines tollak, projektor

2.3. „Fogalomvadász“

Mit jelentenek a következő kifejezések?Mi a parlagfű? (Allergiát kiváltó gyomnövény.)Mi az allergia? (A szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokkal szemben.)Mi a pollen? (Virágporszemek tömege)Mi a szmog? (A szmog szó az angol smoke (füst) és fog (köd) szavakból keletkezett, röviden füstköd. A szmog a légszennyező anyagoknak a határértékeket nagy területen és huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó felhalmozódása.)Mi a füst? (A füst apró szilárd szemcsék és nedvességcseppek keveréke.)

információkeresés, lényegkiemelés

15 percszemélyenként számítógép, internet kapcsolattal, papírlapok, tollak

2.4. Lebegő porszemcsék a levegőbenErős zseblámpa fénycsóvája tiszta levegőben oldalról nézve láthatatlan.Rázzuk meg könnyedén a táblatörlő rongyot a közelben! A fényben parányi fénylő pontok

kísérlet 5 perczseblámpa, krétaporos

13

http://www.idokep.hu/szmog


mutatják a krétapor-szemcséket. A kísérlet a manapság elterjedt lézer fénymutatóval is nagyszerűen elvégezhető. http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/gaz2.html

táblatörlő rongy vagy porrongy

2.5.a) A szmogSzmog fogalmának ismétlése, a szmog típusainak és a szmogot okozó anyagok jellemzése. A tanulók párban dolgoznak, majd az elolvasott részek lényegét elmondják a társaiknak is. A kiadott szövegrészekben különböző színekkel emeljék ki az anyagok különböző jellemzőit.(Például: kék az anyag tulajdonsága, zöld az anyag keletkezésére utal, a piros az egészségkárosító hatást emeli ki)

20 perc4. számú melléklet

2.5.b) Szmogtérképek megtekintése, értelmezéseA pedagógus projektor segítségével kivetíti a szmogtérképeket, a többféle információt megbeszélik.http://www.idokep.hu/szmoghttp://www.legszennyezes.hu/

szövegértelmezés, lényegkiemelés, képi információk értelmezése

10 percszámítógép, internetkapcsolat, projektor, színes tollak, 4. számú melléklet részekre darabolva

2.6. Savas esők:Kivetített képek alapján megbeszéljük a savas esők keletkezését és a környezetre kifejtett hatásait: A képek milyen környezeti hatásra hívják fel a figyelmet? Mely légszennyező anyagok okozhatnak savas esőt?

képi információk értelmezése, beszélgetőkör

10 percszámítógép, internet, projektor

14

http://www.legszennyezes.hu/

http://www.idokep.hu/szmog

http://www.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/gaz2.html


Milyen folyamatok során kerül kén-dioxid, nitrogén-oxid a levegőbe? (fosszilis tüzlőnyagok égetésekor, gépjárművek használatakor)

Megbeszéljük a savas esők környezetkárosító hatásait: A savas esőktől a legérzékenyebb

fajok, a zúzmók pusztulnak el, a fák közül a tűlevelűek a legérzékenyebbek, hisz lombjuk évekig, folyamatosan ki van téve a

szennyező anyagok hatásainak. Legérzékenyebbek a lucfenyők, a vörösfenyők és a jegenyefenyők.

A savas eső a szabadban levő fémtárgyakat, építményeket és műemlékeket is kikezdi. A korrózió elsősorban hidakban, távvezetékekben, tartályokban, járművekben okoz kárt.

A savas eső károsítja a homokkőből, mészkőből épült műemlékeket, szobrokat. Az utóbbi évtizedekben az olasz és görög műemlékek, szobrok súlyos károsodást szenvedtek.

2.7.a) AllergiaBeszélgetőkörben elmondjuk, mit tudunk az allergiáról. Mire lehet egy ember allergiás? Milyen tünetei lehetnek az allergiának? Hogyan kezelik az allergiát? Szűkítsük le az allergiát kiváltó okokat légszennyező anyagokra! (porra, pollenre) Milyen allergén növényeket ismerünk?

Beszélgetőkör 15 perc

2.7. b) Pollennaptár, pollentérkép megtekintése, információk értelmezése képi információk

számítógép, internetkapcso

15


értelmezése, beszélgetőkör

lat, projektor

16


3. RÉSZMODUL – ÜVEGHÁZHATÁS, ÓZONRÉTEG


Idő, eszközök

A csoport frontálisan dolgozik, a kivetített képek alapján magyarázzák el a jelenségeket, keresnek ok-okozati összefüggéseket. A pedagógus irányított beszélgetést folytat a gyerekekkel.3.1 Az üvegházhatás fogalma, üvegházhatást fokozó gázok és keletkezésük.

a) Üvegházhatás fogalma: internetről kivetített kép alapján megbeszélik, hogy mi a szerepe a felső légrétegben elhelyezkedő szén-dioxid rétegnek. A légkör a Napból jövő rövid hullámhosszú sugarakat átengedi, míg a talajból kisugárzott hosszú hullámhosszú sugarakat elnyeli, és folyamatosan

visszasugározza, akárcsak az üvegházak. Az üvegházhatás természetes folyamat. E nélkül az éjszakák és a nappalok hőmérséklete szélsőségesen ingadozna, és a Föld átlaghőmérséklete a

képi információk értelmezése, szövegértés, beszélgetőkör

számítógép, internet kapcsolat, projektor5. melléklet6. melléklet

17


mostaninál jóval hidegebb, körülbelül –18oC lenne.

b) Üvegházhatást fokozó gázok: 6.számú melléklet

Az üvegházhatás 50%-áért ugyan a szén-dioxid felelős, de 17%-ban a halogénezett szénhidrogénak (CFC-k), 19%-ban a metán, 4%-ban a dinitrogén-oxid, 2%-ban a vízgőz, 0,8%-ban a troposzféra ózontartalma felelős az üvegházhatásért.„A metánt főleg olyan baktériumok termelik, amelyek oxigéntől elzártan bontják le a különböző szerves anyagokat. Ilyenek például a kérődzők gyomrában élő cellulózbontó baktériumok. (Tehát a szarvasmarhák is jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatás fokozódásához). A szén-dioxidnál mintegy 20-30-szor jobban fokozza az üvegházhatást.A freonok a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) összefoglaló neve. Az üvegházhatást a szén-dioxidnál 16000-szer jobban fokozzák.Dinitrogén-oxid a műtrágyák felhasználásával kerül a levegőbe, a talajban élő baktériumok által. A különböző tüzelőanyagok elégetése során is kerül dinitrogén-oxid a levegőbe. Az üvegházhatás fokozódásához 200-szor jobban járul hozzá, mint a szén-dioxid.”

Képek alapján megbeszéljük az üvegházhatás fokozódásának okait, a legfontosabb üvegházgáz, a szén-dioxid légkörbe kerülésének okait. (vulkánok működése, közlekedés, ipar fejlődése, lakossági fűtés fosszilis energiahordozókkal, hőerőművek működtetése) Mi a következménye az üvegházhatásnak?

3.2. A globális felmelegedés és következményei

18


A képek alapján, a tanulók médiából szerzett ismeretei és tapasztalataik alapján megbeszélik a globális felmelegedés következményeit. (Jégtakarók olvadása, tengerek, óceánk vízszint-emelkedése mélyföldek víz alá kerülése, szélsőséges időjárás, elsivatagosodás, növény- és állatvilág változása, éhezés)

Kiemelik a hazánkban is tapasztalható változásokat, azok hatásait a növény- és állatvilágra és az emberek mindennapi életére.Problámafelvetés: Mit tehetünk az üvegházhatású gázok kibocsájtásának csökkentése érdekében?

3.3.Az ózonréteg szerepe a felső légrétegbenFogalomkereséssel kezdődik a feldolgozás.A-B csoport interneten keresi meg a válaszokat, a C-D csoport kézhez kapja a válaszokat, azokat kell értelmezni és elmondaniA –B csoport: Mi az ózonpajzs? (A Föld felszíne felett a sztrotoszféréban – az atmoszféra 15-50 km közötti rétegében– lévő ózonmennyiség, amely elnyeli a napsugarak UV hullámhosszú

fogalomkeresés, lényegkiemelés szövegértés,

számítógépek, internetkapcsolat, projektor6. melléklet)

19


sugarait.) Mi az ózonlyuk? (Az elvékonyodott ózonpajzs, amely miatt a Földet érő ultraibolya-sugárzás egyre erősebbé vált.)C csoport: Mik a freonok? (6. számú melléklet)D csoport: Mi az ultraibolya sugárzás? (6. számú melléklet)Ezek után közösen megbeszéljük, hogy milyen következményei vannak az UVB sugárzának. (Bőrsejtek károsodása, bőrrákos megbetegedések kialakulása, szemkárosodás, állatoknál vak-ság, utódszámcsökkenés tapasztalható, a Déli-sarkvidéken a növényi planktonok mennyi-ségének csökkenése)Hogyan védekezhet az ember a káros következményekkel szemben? (Nyáron 10-14 óra között nem szabad a napon tartózkodni, az ipar csökkenti a freonok alkalmazását, légkörbe juttatását.)

beszélgetőkör

3.4 TOTÓA gyerekek párban dolgoznak, kitöltik a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó kérdéssort, önellenőrzést végeznek. A felmerülő kérdéseket közösen megbeszéljük.

szövegértés, feleletválasz-tás, önellenőrzés, be-szélgetés

7. számú melléklet

20


4. RÉSZMODUL –A LÉGIKÖZLEKEDÉSTevékenység, instrukció, új ismeret Módszerek,

munkaformák

Idő, eszközök

4.1 Csoportalkotás. Ráhangolódás egy kis játékkal, célkitűzésA gyerekek körben állnak az osztályban, és egy labda dobásával szólítják meg egymást. A labdát elkapó gyermek mond egy levegőben használható közlekedési eszközt. Ha nem tud újabb légi járművet megnevezni, kiesik, és helyet foglal a csoportjának kijelölt asztalnál.Célkitűzés:A mai foglalkozáson a légi közlekedésben használt járművekkel foglalkozunk. Mindenki kiselőadást tart valamilyen légi közlekedési eszközről.A pedagógus kijelöli a témákat a csoportoknak, a csoporttagok egymás között osztják szét az altémákat.

10 perc

4.2 A légiközlekedés eszközei. Mozzanatok a repülés történetéből A tanulók csoportonként, de egyénileg dolgoznak. Internet segítségével gyűjtőmunkát végeznek. Minden tanuló 10-15 mondatos beszámolót készít a kiadott témában, próbálják meg a lényeget, az érdekességeket kiemelni. Javasolom a Wikipédia lapjainak használatát. A nagy terjedelemben kifejtett témák esetén a tanulók válasszák ki az őket leginkább érdeklő fejezeteket.A csoport: A helikopterekről készít kiselőadást.B csoport: A léghajók témáját dolgozza fel.C csoport: A zeppelinekről tart beszámolót, kiválasztva 4 altémát.D csoport: A repülőgépek témaköréből kiemel 4 altémát.A tanulók csoportonként elmondják kiselőadásaikat. A végén bírálatot mondanak a csapatok egymásról, kiemelik a legjobban sikerült előadást.

gyűjtőmunka, kiselőadás készítése, beszámoló előadása, megbeszélés, értékelés

25 + 25 perctanulói számítógépek internettel, papír, íróeszköz

4.3 Papírrepülők készítése papírhajtogat 20 perc

21


A csoport kézügyességétől függően akár három repülő is elkészíthető.A gyerekek csoportokba rendeződnek, de egyénileg dolgoznak, egymás munkáját segíthetik.Papír repülő hajtogatás magyar módra! http://www.youtube.com/watch?v=JW3Wx32fpFEHagyományos repülő http://www.youtube.com/watch?v=VshazpuYVNYVadászrepülő http://www.youtube.com/watch?v=xe0obnbeKroworld's best paper plane http://www.youtube.com/watch?v=GASqDBTK_SU

ás számítógép internettel, projektor, A/4-es fénymásoló-papír a hajtogatáshoz

4.4 Levegő modul összefoglalása, gondolattérkép készítése, bemutatásaAz elmúlt öt foglalkozás mozzanatainak felidézése beszélgetéssel. A pedagógus kivetítheti projektorral a mellékleteket. A projekt elején alakult csoportok gondolattérképet készítenek a levegőről az elhangzottak, látottak alapján. Színes filctollak használatával áttekinthetővé, figyelemfelkeltővé tehetik a csoportok ábráikat.A csoportok szóvivői bemutatják, elmagyarázzák a gondolattérképüket.A bemutatás után közösen értékeljék a gondolattérképeket.

gondolattérkép készítése, bemutatása, értékelése

15 + 15 percszines filctollak, csomagolópapír, blue tack

4.5 Az egész modul alatt végzett munka értékelése csoportonkéntA csoportok munkáinak (repülők, gondolattérképek, feladatlapok) megtekintése, a modul lezárása.1) A csoportok munkájának értékelése az alábbi szempontok szerint. A modul mely részei, feladatai tetszettek a legjobban? Miért?2) A modul mely részei, feladatai tetszettek legkevésbé? Miért?3) A levegővel kapcsolatban milyen témával foglalkoznátok még részletesen?4) Értékeljétek a csoportotok munkáját! Hogyan tudott a csoport együtt dolgozni?

10 perc8. számú melléklet

22

http://www.youtube.com/watch?v=GASqDBTK_SU

http://www.youtube.com/watch?v=xe0obnbeKro

http://www.youtube.com/watch?v=VshazpuYVNY

http://www.youtube.com/watch?v=JW3Wx32fpFE


A MODUL VÁRHATÓ EREDMÉNYEIA tanuló a modul elvégzése után képes lesz: mindennapi tapasztalatainak, filmélményeinek felidézésére, elmondására; együttműködni társaival, kérdezni, válaszolni, mások véleményét meghallgatni, megérteni; támogatással szókincsének gyarapítására; megadott szempontok alapján szövegek értelmezésére; egyszerű információk megkeresésére, tájékozódni az interneten; reflektálni vizuális élményekre; mozgósítani előzetes tudását a megtanulandókkal összefüggésben; egyénileg és társaival együttműködve tanulni; figyelmét tudatosan egy adott témára irányítani; tanulásának eredményeiről szóban beszámolni, a tanultakat hétköznapi élethelyzetben alkalmazni.

Viselkedésével hozzájárul a hatékony kommunikációhoz páros és csoportmunka esetén. Segítséget kér, ha arra szüksége van. Hajlandó másoknak segíteni. Együtt tud dolgozni másokkal egy feladat megvalósítása, kivitelezése érdekében. A környezetet védő magatartást tanúsít.

23


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Tárgyi eszközök: tanulói és tanári szmítógép internetkapcsolattal, projektorAnyagigény: fénymásoláshoz és a repülőgép hajtogatásához papír, víz, csomagolópapír, filctollak

1000 forintEgyéb, speciális igény kísérleti eszközök:

fecskendők, mécses, gyufa, ép szélű vizes pohár, vízzel megtöltött nagy tál vagy üvegkád, zseblámpa krétaporos táblatörlő rongy, képeslap1000 forint

24


MELLÉKLETEK

1.számú melléklet: A levegő összetétele2.számú melléklet: Csoportalkotáshoz képek3.számú melléklet: Légszennyező anyagok és forrásaik4.számú melléklet: Télen, nyáron szmog5. számú melléklet: Üvegházhatás (képek)6. számú melléklet: Üvegházhatást fokozó gázok:7.számú melléklet: TOTÓ8.számú melléklet: Értékelőlap

Felhasznált szakirodalom:Dr Siposné Dr Kedves Éva, Ádám Tibor: Környezetvédelmi szakköri munkafüzet, Mozaik Kiadó, SzegedDr Siposné Dr Kedves Éva, Garai – Szabóné Póth Edit: Kémia 7. Szakköri munkafüzet, Mozaik Kiadó, Szeged

25


1.számú mellékletA levegő összetételeFeladatlap1.3.a) A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.

Sorolj fel az egyéb gázokból néhányat!

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Készíts szalagdiagramot a levegő összetételéből. (A szalag hossza legyen 10 cm)

1.3.b) Egy kis számolásI. Hány köbméter oxigén van abban a frissen szellőztetett tanteremben, melynek hosszúsága 10 m, szélessége 5 m, magassága 2,8 m?

26

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/levego_osszet%C3%A9tele.gif


OLVASMÁNY

„A levegő oxigén- és szén-dioxid-tartalmának aránya az utóbbi évekig közel állandó volt. Ez a növényzetnek köszönhető. A növények ugyanis a zöld színanyaguk (klorofiljuk ) segítségével – a napfény energiáját felhasználva – szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat (szőlőcukrot) „készítenek”, miközben oxigén válik szabaddá. Ez a folyamat a fotoszintézis. Sötétben a növények is oxigént használnak el, és szén-dioxidot lélegeznek ki.

Az oxigénszint fenntartásában az összefüggő erdős területek, elsősorban a trópusi esőerdők játszanak fontos szerepet. Ezért is veszélyezteti az élővilág jövőjét, hogy gazdasági okok miatt évente kétszer akkora trópusi erdőterületet pusztítanak ki, mint Magyarország területe.”

Forrás: Dr. Siposné Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Kémiai alapismeretek(Mozaik Kiadó-Szeged, 2009)

27


2.számú melléklet

28


29


3. melléklet

LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS FORRÁSAIK

KATEGÓRIA FORRÁS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK

Természetes szennyező anyagok

vulkánkitöréspor, hamu, szén-dioxid,kén-dioxid gázok

erdőtüzekfüst, el nem égett szénvegyületek, szén-dioxid, hamu, nitrogén-oxidok

porviharoklebegő porrészecskék

óceáni hullámverés sórészecskék

növények pollenek

hévízforrások kénes gázok

Ipari szennyező anyagok

papírgyárak kén-oxidjaierőművek (szén- és olajtüzelésűek)

szén-dioxid, szén-monoxid, kén-oxidjai, nitrogén-oxidok

kőolajfinomítókszén-monoxid, kén-oxidjai, nitrogén-oxidok

kénsavgyártás kén-oxidjai

vas-és acélgyártásszén- monoxid, metán, fémoxidok, füst, porok

cementgyártása nyersanyagok pora, az égetőkemencék pora, a cementpor

30


Személyi (lakossági) szennyező anyagok

gépjárművekszén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, el nem égett szénhidrogének (benzingőz), füst, korom

háztartások fűtéseszén-dioxid, szén-monoxid, kén-oxidjai, füst, por, korom

nyílt szemétégetésszén-dioxid, szén-monoxid, kén-oxidjai, füst, por, korom

31


4. melléklet – Télen, nyáron szmog

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/legzoszervi_megbetegedesek/cikkek/amit_tudni_kell_a_szmogrol/20090130160241

A „füstköd“ jelentésű szmog szó az angol nyelvből terjedt el Európa-szerte. Nem véletlenül, hiszen az angoloknak, pontosabban a londoniaknak gyűlt meg először a bajuk a levegőszennyezéssel. Szmogról akkor beszélünk, amikor a légszennyezési mutatók koncentrációja tartósan és jelentékenyen meghaladja az előírt határértékeket. A füstköd összetevői közül a legfontosabb, legtöbbet vizsgált a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid, az ózon és az ún. szállongó részecskék, amelyek közül legfontosabb a PM 10, azaz a 10 mikronnál kisebb részecskék. Megkülönböztetjük a téli vagy londoni, illetve a nyári vagy Los Angeles-i szmogot. A téli elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) égéstermékeiből származik, jellemzően nedves, párás levegő és szélcsend idején alakul ki. A nyári szmog elsősorban a gépjárművek kipufogóiból ered, legfontosabb összetevői az ózon, a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid. Szélcsendes, napos időben jön létre. Hogy ez mennyire általános probléma világszerte, legjobban az mutatja, hogy a félmilliónál több lakost számláló városok mintegy 80 százalékában a levegő szennyezettsége évente legalább egyszer túllépi az Egészségügyi Világszervezet által meg-állapított határértékeket. Ugyanakkor a hosszabb távú egészségkárosító hatáshoz, például a légzőszervi károsodáshoz, a határérték alatt maradó értékek is elégségesek. Nyáron az ózon és a kis szemcseátmérőjű por koncentrációjának emelkedése, télen pedig magasabb kén-dioxid- és a kis szemcseátmérőjű por koncentrációjának megemelkedése okoz nagyobb számban asztmás rohamokat.

____________________________________________________________________

32




Nem egyszerűen por

Az első budapesti szmogriadó oka az volt, hogy a levegő szállongó por tartalma meghaladta az egészségkárosító határértéket. Sok tévedés forgott közszájon ez alkalommal, hiszen a köznyelvben a por szó a könnyen leülepedő, homokszerű, legfeljebb a szél által felkavart finom részecskéket jelenti, pedig ennél sokkal veszélyesebb az, amely a levegőben lebeg, nehezen ülepszik le, mert szemcséi a 10 mikrométer átmérőt sem érik el. A por égési termékekből, szerves vagy fémrészecskékből áll, nehézfém, azbeszt is található benne. Az egészségkárosító hatású összetevők legfontosabb forrásai a gépjárművek (különösen a dízelmotorok) kipufogói és a széntüzelés. A szálló por még a legkisebb mennyiségben is káros, a koncentráció megemelkedése után pedig fokozottan izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki.A tüdőbe kerülve gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Gyakoribbak az asztma- és a krónikus légcsőhurut-fellángolások, nő a szív-érrendszeri megbetegedések száma, és ha a ve-szélyesnek minősített kategóriát is eléri a koncentráció, az egyéb halálokok miatti halálozás is növekedhet. A levegő szállóportartalma hosszú távon a várható élettartam jelentős csökkenését idézi elő, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. A levegőszennyezés káros hatásai leginkább a 14 év alatti gyermekeknél jelentkeznek.

33


A görcskeltő kén-dioxid

A levegőbe kerülő szennyezőanyagok között kiemelt fontosságú a kén-dioxid (SO2) is, amely elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésekor keletkezik. A kibocsátásában a főbűnös az energiaipar (fűtőművek, erőművek), a háztartási széntüzelés és a közúti közlekedés. Örvendetes viszont, hogy a technika fejlődésével, a modern berendezések, gépjárművek használatával az utóbbi időben jelentősen csökkent a kén-dioxid kibocsátás. A levegőbe kerülő kén-dioxid egészségkárosító hatásai már régóta ismertek. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz._____________________________________________________________

A szépnevű ózon is veszélyes

Az „ózondús hegyi levegő“ irodalmi kifejezés, de egy tévedésen alapul: valójában az ózontartalom egyáltalán nem egészséges, vonzó körülmény, hanem a szmog egyik igen ártalmas összetevője. A talajközeli ózon elsődleges szennyezőanyagokból (a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból és illó szerves vegyületekből, valamint az oldószerekből) fotokémiai úton, napsugárzás hatására képződik. Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. A pollenallergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózonkoncentráció.____________________________________________________________________

34


Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) színtelen és szagtalan, redukáló hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során, elsősorban belsőégésű motorokban keletkezik. A közlekedés okozta légszennyezés egyik alapvető paramétere. A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid-mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál – bár a rövid ideig tartó szén-monoxid-belélegzés hatása visszafordítható. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.____________________________________________________________________

Nitrogén-dioxid:

Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat az emberben.

35


5. számú melléklet

Üvegházhatás

36


6. számú melléklet: Üvegházhatást fokozó gázok:Az üvegházhatás 50%-áért ugyan a szén-dioxid felelős, de 17%-ban a halogénezett szénhidrogénak (CFC-k), 19%-ban a metán, 4%-ban a dinitrogén-oxid, 2%-ban a vízgőz, 0,8%-ban a troposzféra ózontartalma felelős az üvegházhatásért.

„A metánt főleg olyan baktériumok termelik, amelyek oxigéntől elzártan bontják le a különböző szerves anyagokat. Ilyenek például a kérődzők gyomrában élő cellulóz bontó baktériumok. (Tehát a szarvasmarhák is jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatás fokozódásához). A szén-dioxidnál mintegy 20-30-szor jobban fokozza az üvegházhatást.

A freonok a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) összefoglaló neve. Az üvegházhatást a szén-dioxidnál 16000-szer jobban fokozzák.Dinitrogén-oxid a műtrágyák felhasználásával kerül a levegőbe, a talajban élő baktériumok által. A különboző tüzelőanyagok elégetése során is kerül dinitrogén-oxid a levegőbe. Az üvegházhatás fokozódásához 200-szor jobban járul hozzá, mint a szén-dioxid.”

A freonok, teljes nevük: klórozott-fluorozott-szénhidrogének CFCA freonok a talaj felszinén ártalmatlanok, nem mérgezőek, az ipar számos területen alkalmazza őket: hűtőrendszerek, aeroszolos szprék, szigetelőhabok, félvezetők gyártásakor. Ha a freonok felszállnak az ózonréteg szintjére belőlük aktív klór szabadul fel. Egy klórrészecske akár 10 000 ózonrészecskét is felbonthat. Ha a gyártók és a felhasználók nem juttatnának több freont a légkörbe, az ott található ózont károsító gázok még legalább 100 évig kifejtik hatásukat.

Mi az UV (ultraibolya) sugárzás?„A Napból jövő sugárzás egyik tartománya a látható fénynél (kék) rövidebb hullámhosszú. Ezt a tartományz ibolyántúli vagy ultraviola (röviden:UV) sugárzásnak nevezik. Három részre szokás felosztani A, B és C tartományokra. Az UV-A teljesen ve-szélytelen. Ennek a tartománynak a bőrben lévő festéktartalmú (ún. pigment) sejtek anyagainak képzésében van szerepe. Az UV-B veszélyes, de a légkör a sugárzás ¾-ét elnyeli. Ez a tartomány a D-vitamin képzésében igen fontos szerepet játszik. Ha ez az elnyelődés nem lenne, akkor körülbelül 10 perc alatt hólyagosra égne az ember bőre, vagy felhólyagosodna a festék a gépkocsik karosszériáján.

37


Az UV-C igen veszélyes. Minden élő szervezetre halálos. Ezért használják például ivóvizek fertőtlenítésénél. Szerencsére a Napból érkező sugárzást a légkör teljes egészében elnyeli.”

38


7.számú melléklet TOTÓ

1. Mit jelent az üvegházhatás?1. A melegházi zöldségtermesztés elterjedése.2. Az ózonlyuk keletkezése miatt a Földet erő ultraibolya sugárzás.X. A légkörbe kerülő túlzott mennyiségű szén-dioxid okozta felmelegedés.

2. Melyik a leginkább környezetkímélő közlekedési eszköz?1. kerékpár2. repülőgépX autóbusz

3. Mi lesz a fákról lehullott levélből?1. szemét2. tüzelőanyagX. humusz

4. Mi okozza a legnagyobb mértékű levegőszennyezést?1. a gyárak2. a közlekedésX. a házak fűtése

5. Mi veszélyezteti leginkább a tengereket, az óceánokat az alábbiak közül?1. olajbalesetek2. bálnavadászatX. városi szennyvizek beengedése

6. Mennyi hulladékot termel egy átlagos európai naponta?1. 1/2 kg.2. 1 kg.X. 2 kg.

7. Melyek a veszélyes hulladékok az alábbiak közül?1. filctoll, neoncső, szárazelem,fáradtolaj2. műanyag palack, kartonpapír, üvegszálX. tojáshéj, kávézacc, falevél

8. Melyik a legkörnyezetbarátabb csomagolóanyag?1. üveg2. fémX. műanyag

39


9. Mi az ózonréteg szerepe?1. Biztosítja, hogy a Napból érkező káros ibolyántúli sugárzás csak kis része érje el a földfelszínt.2. Megszűri a világűrből érkező kozmikus port.X. Visszatartja a földfelszínről kisugárzó hőt.

10. Mi a savas eső?1. Ha az eső szén-dioxiddal keveredik2. Ha az eső füsttel keveredik, a kén-dioxid miatt savassá válikX. Ha a földfelszínről savas anyag párolog el es visszajut a Földre

11. Miért veszélyes a sok műtrágya?1. Mert a talajba bekerülve szennyezheti az ivóvizet.2. Megváltozik a talaj szerkezete.X. Megváltozik a talaj színe.

12. Melyik gyümölcs a legegészségesebb?1. A tartósított, mert nem romlik el.2. A permetezett, mert abban nincsenek kártevők.X. A vegyszermentes, mert nem tartalmaz káros anyagokat.

13. Melyik a környezetbarát energiaforrás?1. szél2. kőolajX. kőszén

13+1. Mikor szennyezi a legjobban a levegőt az autó?1. Amikor az országúton nagy sebességgel halad.2. Amikor a városban a jelzőlámpáknál járó motorral áll.X. Tolatáskor.http://www.nanaskonyvtar.hu/downloads/doc/csak-egyetlen-foldunk-van-3-fordulo_100523/kornyezetvedelmi-vilagnap-toto.pdf

40


8. számú mellékletÉrtékelés

1) A modul mely részei, feladatai tetszettek a legjobban? Miért?a) …………………………………………, mert ……………………………………………………b) …………………………………………, mert …………………………………………………c) …………………………………………, mert ……………………………………………………2) A modul mely részei, feladatai tetszettek legkevésbé? Miért?a) …………………………………………, mert ……………………………………………………b) …………………………………………, mert ……………………………………………………c) …………………………………………, mert ……………………………………………………3) A levegővel kapcsolatban milyen témával foglalkoznátok még részletesen?

4) Értékeljétek a csoportotok munkáját! Hogyan tudott a csoport együtt dolgozni?

41

képzési program-fejlesztés · web viewa modul célkitűzése, hogy a tanulók elsajátítsák a...

Documents