1

BP_8_1

A MODUL CÍME

Vidám ünnepekKarácsony 4.

A modul felhasználási területe: 4. évfolyam Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: A gyerekek ismereteinek bővítése a népi hagyományokkal (Advent, Karácsony) kapcsolatban.Tartalmi fókusz: Szabadidőhöz köthető tevékenységek, illetve tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek.Fejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, zenei memória fejlesztése, művészeti tudatosság, esztétikai ismeretek.

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Advent és KarácsonyÉvfolyam: 1., 3., 4. osztály

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Olyan pedagógus, aki rendelkezik kezdeményezőkészséggel, jártas a népi hagyományokban, megfelelő kézügyességgel rendelkezik.

1. Karácsony hava 2. Jeles napok Adventben 3. Betlehemezés

Célok:A gyerekek megismertetése a karácsonyi ünnepkörrel, szokásokkalKarácsonyfa készítése puzzle darabokból.

Célok:Hagyományőrzés.

Célok:Gyerekek megismertetése a betlehemezés szokásával. Betlehemes játék előadása. Hagyományőrzés.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: anyanyelvi, kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: kulturális tudatosság és kifejzőkészség, anyanyelvi

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:szociális, anyanyelvi, kulturális tudatosság, kreativitás, térbeli-vizuális fejlesztés.

Tartalmi egységek bemutatása Tartalmi egységek bemutatása Tartalmi egységek bemutatása

2

A karácsonyi népszokások, hagyományok megismerése.

Karácsony havának jeles napjaihoz kapcsolódó szokások megismerése.

Betlehemes játék elsajátítása, eljátszása.

Részmodul időkerete1 óra

Részmodul időkerete1 óra

Részmodul időkerete4 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

3

1. részmodulKarácsony hava

A részmodul célja: A gyerekek megismertetése a karácsonyi ünnepkörrel, szokásokkal.Karácsony havaNovember 30-val véget ér az őszi időszak, megkezdődik a tél, Karácsony hava.Advent (adventus Domini : az Úr eljövetele) az eljövetel ideje, a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való előkészület időszaka. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.[1] VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon, (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik: e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik, mivel tilos volt a zene, a tánc és a zajos mulatság. Régen böjtöltek ebben az időszakben, ezért néhol kisböjt, adventböjt néven is emlegették a karácsony ellőtti négy hetet. Adventben a katolikusok hajnali misére, roratera (Rorate jel.: Harmatozzatok) jártak. A rorate mise, melyet hajdan angyali misének, aranyos misének is neveztek sötétben kezdődött és világosban ért véget.

4

Advent egyik jelképe az adventi koszorú, melyet a XIX-XX.század óta szokás készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Vichern német evangélikus lelkész készítette el úgy, hogy egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg Karácsonyig, vasárnapokra fehér, hétköznapokra piros gyertyákat.

Így nézhetett ki Wichern evangélikus lelkész adventi koszorúja

Ma az adventi koszorú fenyőágakból, örökzöld gallyakból font, kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikusoknál három lila és egy rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertyának szimbolikus jelentése van: hit, remény, szeretet, öröm. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad Karácsonykor. Advent idején adventi naptárat is szokás készíteni. Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édeasnyához kötődik, akinek kisfia Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt rülemetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes meglepő játékokt

5

talált ki kisfia számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egyegy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.

KarácsonyfaA karácsonyfa a karácsony legfontosabb és legelterjedtebb jelképe, a fenyő évezredek óta az újjászületést szimbolizálja. Ha a fényei kigyúlnak, minden elcsendesül és békesség tölti el a szíveket. Amikor még december közepén a téli napfordulót ünnepelték meg az emberek, már akkor is fenyőág és fagyöngy díszítette az otthonokat. Az ősgermánok mécseseket helyeztek az ágakra, hogy így mutassák ki tiszteletüket a fény felé. A karácsonyfa elterjedése előtt az életfa- vagy termőág-állítás volt általános a magyar nyelvterületen, amit rozmaring-, nyárfa- és kökényágakból készítettek, és a gerendára függesztették, koronájával lefelé. Dióval, almával, mézeskaláccsal ékesítették. Ez a termékenységet, fejlődést, örök életet jelképezte. Később sokáig egymás mellett élt a karácsonyfa és a termőág állításának szokása, azonos díszítéssel.

6

A karácsonyfa állítás szokásának mai változata Skandináviából származik. Innen a harmincéves háború idején jutott el Németországba. Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író adott hírt a 15. század végén. Gyertyával és szalagokkal először 1685-ben Strasbourgban díszítettek fel fenyőfát.  Hazánkba Habsburg közvetítéssel érkezett e szokás.  Az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvick Teréz állította 1824-ben Aszódon. Népszerű csupán a 19. században lett, először csak a jómódú családok engedhették meg maguknak, később szélesebb körben is elterjedt. A díszek esetében ekkor még ügyeltek arra, hogy azok ehetőek legyenek. A mézes figurák, cukros sütemények mellé az alma és dió bearanyozva került a fára. A különböző színekben játszó, festett üvegdíszek csak az 1880-as években jelentek meg, a századfordulóra pedig megjelentek az iparilag előállított díszes papírok, állatfigurák, préselt képek. A fa elengedhetetlen kelléke a betlehemi fényt jelképező gyertya, bár még a 20. század elején is akadtak olyan szegény

7

családok, ahol faggyúgyertyával vagy olajjal helyettesítették. A régi díszeket mára felváltották a színes üveggömbök, szalagok, fából vagy textíliából készített díszek vagy akár a szaloncukor. A gyertya helyett napjainkban inkább égősort használnak, és a nagy választéknak köszönhetően minden családban egyedivé, akár egyszínűvé is tehető az ünnep legszebb szimbóluma. /- Antal Beatrix - Képek forrása: flickr.com/

Karácsony

A Karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. Hagyományainak eredete régmúlt időkre nyúlik vissza. Előzményei sok népnél megtalálhatók.Ez idő tájt van a téli napforduló. Ekkor áll meg a napok rövidülése, ekkor kezdenek újra hosszabbodni. ezért a téli napfordulót úgy érzékelte a régi ember, mint a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a halál felett.A keresztény egyház a világosságot és az életet Istenhez kapcsolja, aki Jézusban ölt testet és közöttünk lakozik. A Megváltó születését hagyományosan december 25-én ünnepeljük. Az ünnepet az előző napokban, hetekben a betlehemezés, kántálás, bő-kovács játék, szentcsalád-járás vezette be.Karácsony ünnepe az éjféli misével kezdődik a katolikusoknál. Egyes vidékein az éjféli misére a pásztorok dudaszóval vonultak be, ketten kecskegidát és bárányt hozta, s azokat átadta a papnak énekkel kísérve.A jószágok átadását napfordulati tánc követte, melyet mindenki dudaszó kísérettel járt. (Napforduló van ezekben a napokban: eddig a nappalok rövidültek, az éjszakák hosszabbodtak, mostantól pedig lassan hosszabbodnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák. Úgy is szokták mondani: minden nappal egy tyúklépésnyit hosszabb.)Az éjféli mise harangszava előtt a régi ember nem lépett a templomba, mert úgy tartották, akkor a falu régi, maghalt papja misézik a lelkeknek.

8

A templomban az éjféli mise alkalmával láthatta meg a rendezett lelkű ember a lucaszékről a pap szoknyája után kapkodó ördögöt vagy boszorkányt.A hagyomány szerint a kutak, források és patakok vize egy pillanatra borrá vagy aranyos vízzé változott, amiből egészséget, szépséget ihattak az emberek. A kútba ekkor három almát eresztettek le, megmártották az aranyos vízben. Az egyiket az állatok ivóvizébe tették, ebből ittak egészséget a jószágok. A második almát a mosdóvízbe tették, ebből mosakodtak egészséget az emberek. a harmadik alma a karácsonyi asztalra került.A miséről hazatérve terítették meg a karácsonyi asztalt. A családi asztal nagyon fontos rész a háznak, hiszen egész évben e köré gyűlik a család. Három abrosz került az asztalra, melyeket az asszonyok advent csöndjében fonták, szőtték, hímezték. A három terítőt Mária lelke méhének nevezték.A karácsonyi asztal alá szalmát tettek. (A nyári aratás kezdetekor kicsi kévét kötöttek szalmából, ezt Jézusnak nevezték, és eltették, hogy majd a karácsonyi asztal alá kerüljön.) A Jézuskévét tették ide: a kis Jézusnak Jézusszalmával ágyaztak meg.Az asztal alá kerültek a gazdasági eszközök is: ekevas, disznóölő kés s azok a szerszámok, melyekre áldást kértek.A karácsonyfa nem volt szokás hazánkban, csak a XIX. században terjedt el német hatásra. A magyar ember élő, örökzöld fát nem vágott ki, hanem örökzöld ágat függesztett a mestergerendára, s aranydiót, almát akasztott rá.A karácsonyi asztalon állt a lucabúza, közepén a szentelt gyertyával. Az asztalon ott voltak a termények, amelyek az elmúlt évben termettek. Ezekre áldást kért a család.Itt volt az aranyos vizű kútban megmártott alma, tört dió s méz is, amelybe a diót, almát, fokhagymát és borsot mártogatták. Hal került az ünnepi asztalra, valamint kétféle rétes: diós és mákos. (A mák a szaporaságot, a dió a rendet varázsolja, a csigavonalban összetekert rétestészta pedig azé lelet jelképezi.) Később a rétes helyébe a kalács került, ma is ez a szokás.

9

Az ünnepi asztalnál ősi rendben állt a család: dél felől a családfő, jobbja felől a férfiak, balra az asszonyok, szemben a gyerekek álltak. A családfő mint egy pap, úgy beszélt. Az asztalnál állva mondta el az imát:„Begyütt Jézus a házamba,Házam közepén megáll.”A Karácsony ünnepének lényege a szeretet, az öröm és a békesség. (Czárán E.: Világnak virága, Tél)A feldolgozás során alkalmazott módszerek:- Beszélgetés a karácsonyi szokásokról személyes élmények alapján. (10 perc)- Karácsonyfa készítése. (50 perc)

A feladat leírása: Képek segítségével irányított beszélgetés Karácsonyról.- Mikor ünnepeljük Karácsonyt?- Mit ünnepelünk Karácsonykor?- Hogyan készülsz Karácsony ünnepére? - Mi a legfontosabb mondanivalója Karácsonynak?- Milyen karácsonyi szokásokat, hiedelmeket ismersz?- Milyen ételeket szokás Karácsonykor készíteni?

Karácsonyfa készítése puzzle darabokból csoportmunkában, kartonból, papírból. (1. sz. melléklet.)

A feldolgozáshoz szükséges eszközök, anyagok:

10

Csoportonként (1 csoport max. 5 fő) 1 db A2-as fehér kartonlap, 1 db A3-as fehér lap (tanító által előzetesen feldarabolva, puzzle formában, hogy fenyőt lehessen belőle kirakni), ragasztó, ceruza, olló, színes ceruza, zsírkréta, színes papírok. A csoportok kijelölése tanító által (számozással, húzással).

Az elkészítés menete:1. A csoportokon belül a díszítése megbeszélése, megtervezése (Motívumok, díszítőelemek stb.).2. A karácsonyfa puzzle darabjainak díszítése szabadon választott technikával.3. A kidíszített puzzle darabok felragasztása fenyőfa alakban az A2-es fehér kartonlapra.

Értékelés: Hozzászólások, együttműködés a produktum elkészítése során, valamint az elkészített produktumok alapján.

Tanulók által létrehozott produktum: Karácsonyfa puzzle darabokból papírból kartonlapra.

Modul várható eredménye: Átfogó képet kapnak a gyermekek a karácsonyi szokásokról, megértik, hogy a Karácsony lényege nem az ajándékok nagyságától és értékétől függ, hanem a szívünkben lakó szeretettől.

11

2. részmodulJeles napok Adventben

A részmodul célja: Hagyományőrzés.

A feldolgozás során alkalmazott módszerek: Beszélgetés az adventi jeles napokról képek alapján. A feladat leírása:Advent idején a katolikusok hajnali szentmisére mehetnek, amit úgy hívnak: roráte mise. Hajnalban, még sötétben iparkodnak az emberek a védelmet nyújtó templomba. Régen a hajnali mise előtt gyerekek járták a házakat, csengővel és énekszóval költögették a híveket, hogy vegyenek részt a szentmisén. Advent idejére négy vasárnap esik. Az első vasárnapra a család közös munkával elkészítette az adventi koszorút, melyen négy gyertya volt, három lila és egy rózsaszín.Az adventi időszakot sokféle népszokás jellemez, melyek sok esetben jeles szentek életéhez is kapcsolódnak.

Jeles napok Adventben:

December 4. Borbála (ókeresztény vértanú)Borbála a bányászok védőszentje. Egy pécsi mondai hagyomány szerint Borbálát ellenség üldözte. Egyszerre megnyílt előtte a föld, és a mélység nyelte el. Bányászok közé került, akik megvédték, ő pedig a védőszentjük lett. A salgótarjáni bányászok régen a bányába való leszállás előtt a Mi Atyánk után ezt az imádságot mondták:

12

„Óh Szent Szűz Borbála, hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké, amen.”A nagylányok vőlegényükhöz kérik a segítségét. Ezen a napon gyümölcsfaágat tesznek a vízbe, egy fiúnévre gondolnak, és hiszik, hogy ha Karácsonyra kizöldül, hamarosan férjhez mennek egy olyan nevű emberhez.A Karácsonyra kizöldült ág egyben jó termést is jósolt.

December 6. Miklós

Szent Miklós püspök Kisázsiában, Myra városában élt a IV. században. Jóságát és szent életét megismerve mindnyájunk példaképe lehet. Több legendát is ismerünk életéből, az alábbiakban néhányat felelevenítünk.Egy alkalommal olyan szárazság tört Myra városára, hogy a gabona, a gyümölcs mind elszáradt, és éhínség fenyegette a környéket. Miklós püspök egyszer egy hajót látott közeledni, tele búzával. Amikor a hajó közelebb ért, kérte a kapitányt, hogy segítsen rajtuk, minden lakosnak adjon egy mérő búzát! A kapitány először nem akarta teljesíteni kérését, hiszen a búzát a császárnak vitte, de a püspök tovább kérlelte. Hogy, hogy nem, a kapitány mégis kötélnek állt, és elkezdte osztani a búzát. a zsákok rohamosan ürültek a hajón. Miklós püspök keresztet vetett a kapitányra. A végén, amikor a parancsnok megmérte a maradék súlyát, csodák csodájára egy gramm sem hiányzott belőle!Így tett csodát Miklós püspök, és mentette meg népet az éhínségtől.

Élt Myra városában egy szegény özvegy ember három fiatal lányával. Annyira szegények voltak, hogy a lányok úgy határozta, reggel elmennek, és tisztességtelen munkával szereznek pénzt, hogy magukat és apjukat el tudják tartani. Miklós püspök hírét vette ennek, és gondolt egyet: Bár ős is szegény volt, de valahonnan éppen azelőtt kapott egy marék aranyat. Varrt hát egy bársony zsákocskát, s beletette az aranyakat. Este a lányok lefeküdtek, de az ablakot

13

nyitva felejtették. Ez éppen kapóra jött Miklós püspöknek: Hajnalban, még kakasszó előtt a szegény ember házához ment, a zsákot az ablakon bedobta. A ház lakói alig hittek a szemüknek, amikor reggel meglátták a csodát. Nyomban hálaadó imádságba kezdtek, és dicsérték az Istent, mert e csodát csak ő tehette velük. Az apa most már férjhez adhatta lányait, és megmenekültek a rossztól. Miklós püspök pedig igen boldog volt, amikor ő adta össze a három párt. (Illyés András nyomán)

Ennek a történetnek az emlékére jön a Mikulás minden Miklós napra virradó éjszaka, s teszi csizmákban, cipőkbe ajándékait azoknak, akik jók voltak.Szent Miklós a keleti és a nyugati egyház közös szentje, a házasság és az anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja.Védőszentje a révészeknek, halászoknak, gabonakereskedőknek, az eladó lányoknak és még számos más közösségnek.

December 8. Szeplőtelen fogantatás ünnepe

Ez az ünnep egyik legnagyobb Mária-ünnepünk. Azt jelenti, hogy Szűz Mária eredendő bűn nélkül került édesanyja, Szent Anna méhébe. Ezért nevezzük „szeplőtelennek”, hiszen a szeplő a bűnt jelenti.

December 13. Luca

Szent Luca ókeresztény szent volt, előkelő szicíliai családból származott. Megfogadta, hogy nem megy férjhez, hanem Jézusnak szenteli életét. Hitéért vértanúhalált halt. Lelki tisztaságával és alázatos életével példát mutatott. Neve fényt jelent. Szent Luca a szemfájósok védőszentje.

14

A népi hagyományban a szent mellett egy boszorkányszerű, rontó-bontó Luca is él. Lucapuca, lucaasszony a neve, és az ember rontására törekszik.Luca napi szokások:Több vidéken lucapogácsát sütöttek e napon. Volt, ahol gyűrűt sütöttek bele, ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment. Göcsejben sütés előtt apró tollakat szúrtak a pogácsába, minden családtagnak külön-külön. Úgy hitték, akié sütés közben elég, az hamarosan meghal.Csíkmadarason lucalepényt sütöttek, s a szegények között osztották szét.Egyes vidékeken nem volt szabad e napon varrni, mert úgy tartották, hogy azzal bevarrják a tyúkok tojókáját.Ezen a napon kezdték el készíteni a lucaszéket, s Karácsonyig kellett befejezni. Csak férfiember készíthette. Minden darabját másféle fából kellett kifaragni. Volt, ahol hétféle fából készült, máshol kilenc-, tizenkét – vagy tizenhárom féléből. Szöget nem volt szabad beleverni, s enyvet sem használhattak. Bizony, aki ezt a nagy munkát időre be is fejezte, annak Karácsonyra rendezett lett a lelke. Magával vitte az éjféli misére, s a székre állva, tű fokán – vagy lyukas fakanálon átnézve meglátta a pap szoknyája után kapkodó ördögöt, a falu boszorkányát. A lelkében rendezett ember megláthatta a készületben, szórt, rontó másik embert.LucabúzaE napon kezdték csíráztatni a lucabúzát. Ha szára hosszúra nőtt, jó szalmás termést vártak. A lucabúza magja áldozatra adja magát, s a karácsonyra megszülető Életet is jelképezi, mivel addigra nő szép dússá. A lucabúzát a családban az eladó lány ültette, s ezt mondta, miközben a búzát vetette: „Néköm kinyere, jószágomnak legelője, ződ mezeje.”

December 24-25. KarácsonyJézus születésének ünnepe. (Részletesen lásd az első részmodulban.)

15

December 26. István

Szent István vértanút ünnepeljük ma. Isrván a Jézus föltámadása utáni időszakban élt. Ő volt az első ember, akit a pogányok megköveztek keresztény hite miatt. István bátran állta a kődobálást, s közben az őt kivégzőkért imádkozott ezekkel a szavakkal: „Atyám, ne ródd ezt föl nekik bűnül!”Szent István királyunknak is az első vértanú István volt a névadója.

December 27. János

Szent János halász volt, s Jézus elhívta tanítványának. A negyedik evangéliumot Szent János írta. Jelképe a sas, s Szent Koronánkon is megtaláljuk zománcképét.Szent János áldása, a borral való köszöntés, az áldomás. János napján bort szentelnek borvidékeinken. A szentelt bort gyógyításra is használták:Vízzel keverve, az állat hátára keresztet locsolva gyógyították vele a beteg jószágot. Máshol a vetőmagot hintették meg jánosborral, keresztet rajzolva. A középkorban János-napi szentelt borral kínálták meg azokat, akik háborúba vagy messze földre indulta. A haldoklóval és a halálra ítélttel is szentelt bort itattak.Kézfogó (eljegyzés) alkalmával is János nevével áldották meg a bort és a lakodalmi kalácsot. A vőfély az ifjú pár egybekulcsolt kezét öntötte le vele, a bort tálban fogták föl, s ebből ivott a vőlegény, a menyasszony, majd mindkettő háza népe.Halotti tor alkalmával a jancsikorsóban is szentelt bort adtak körbe.

16

December 28. Aprószentek

Jézus születése idején Heródes volt a zsidók királya. Amikor meghallotta, hogy jézus a király megszületett, szörnyű haragra gerjedt, mert féltette hatalmát. Elhatározta, hogy megöleti az újszülött Jézust. Mivel nem tudta megtalálni a Szent Családot, elrendelte, hogy minden két évesnél fiatalabb fiúgyermeket öljenek meg Betlehemben. A Szent Családnak sikerült kimenekülnie a városból messze, Egyiptomba, de sok gyermek esett áldozatul a vérengzésnek. Ennek a gyermekgyilkosságnak az áldozatai az „aprószentek”, de azokra a gyermekekre is e napon emlékezünk, akik kicsi korukban haltak meg azóta bármikor és bárhol.Hazánkban szokás volt e napon vesszővel járni a falut, megcsapkodni vele a nagylányokat és a gyerekeket. A vesszőzés szokása egészséget, ébredést hozott.

Beszélgetés irányított kérdésekkel:

- Milyen jeles napok vannak Adventben? Borbála, Luca, Miklós, István…napja- Milyen szokás, történet kötődik Borbála napjához?- Milyen szokás, történet kötődik Miklós napjához?- Milyen szokás, történet kötődik Luca napjához?- Milyen szokás, történet kötődik János napjához?

Szükséges eszközök: képek

Értékelés: Aktív részvétel a beszélgetésekben.

17

A modul várható eredménye: A gyerekek mélyebb ismeretet és képet kapjanak az adventi népszokásokról, hiedelmekről, hagyományokról.

3. részmodulBetlehemezés

A részmodul célja: Az adventi készülődés időszak megélése, megismerése. Betlehemes játék elsajátítása, eljátszása.A feldolgozás során alkalmazott módszerek: beszélgetés a betlehemezésről, szerepekről, melyeket előzetesen megkaptak a gyerekek, ötletek gyűjtése az előadáshoz.

A feladat leírása: Betlehemes játék előadása.A gyerekek az előzetesen megkapott szövegeket otthon megtanulják. Minden gyermek az előzetesen megbeszélt jelmezét otthon elkészíti, illetve a szükséges eszközöket összegyűjti.Hagyomány szerint iskolánkban a negyedik évfolyam adja elő minden évben a karácsonyi műsort az egész iskola , a szülők, nővérek és a pedagógusok részére. Az előadás időpontja dec. 12. , péntek délután 16 óra.Az előadás előkészítése:- meghívók készítése

18

- szükséges eszközök, jelmezek összegyűjtése (otthonról, iskolai kelléktárból, más osztályokból stb.) A szereplők öltözetét lásd az 1. sz. mellékletben, a Betlehemes játékban.- próbák idejének egyeztetése- helyszín (díszterem) berendezése (az iskolában fellelhető asztalokból, székekből)- színpadkép megtervezése, ( narrátorok és konferansziék a színpad két oldalán állnak egymás mögött, ahogyana a szövegük szerint következnek, a színpad bal oldalán terített asztal mellett a család helyezkedik el, jobb oldalán előkészítve a betlehemi istálló, középen díszes szék, melyen Heródes foglal majd helyet) gyerekek mozgásának, vonulásának koordinálásaElőadás lebonyolítása.Modul várható eredménye: A betlehemes játék előadása, melynek során élményt szerznek erről a szép népszokásról és élménnyel ajándékozzák meg a közönséget.

19

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Tárgyi eszközök: magnó, kazetta, cdAnyagigény csoportonként 1 db A2-as fehér kartonlap, 1 db A3-as fehér lap (tanító által előzetesen feldarabolva, puzzle formában, hogy fenyőt lehessen belőle kirakni), ragasztó, ceruza, színes ceruza, zsírkréta, színes papírok.Betlehemes játékhoz: otthonról hozott ruhák, jelmezek, díszek, iskolából gyűjtött kellékek./Jászol, adventi koszorú, kosár, batyu, botok, csengettyű/

2000Ft

Egyéb, speciális igény: terem, asztalok, székek, esetleg mikrofonok

MELLÉKLETEK 20

Kiss Józsefné – Pálóczy András:Betlehemes játék

Ének: Adventi hírnök: friss fenyőág,

Lobog az első gyertyaláng!Karácsonyt várva lázban a föld,Isteni gyermeket köszönt.Ujjong a szívünk, dalra gyúl,Nincs már messze az Úr!

Narrátor /ünnepi ruha/: A karácsony szavunk szláv eredetű. Kevesen tudják, hogy az elnevezés a korciti (fordul, lép) szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor az emberek ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény, a meleg a hosszú és békés élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár a pogány, akár a keresztény felfogásban.Ének: Adventi hírnök: friss fenyőág,

Lobog már két kis gyertyaláng!Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,Betér a szívünk ajtaján!Ujjong a szívünk, dalra gyúl,Nincs már messze az Úr!

Narrátor /ünnepi ruha/: A katolikusok körében a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, amelyet a december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a

21

világon. Ezt a szertartást Rómában az V. században vezették be, a pápa azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. Karácsony napján azután a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallgat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a média segítségével.Ének: Adventi hírnök: friss fenyőág,

Lobog már három gyertyaláng!Múlnak az évek, életünk száll,De utunk végén Jézus vár!Ujjong a szívünk, dalra gyúl,Nincs már messze az Úr!

Narrátor /ünnepi ruha/: Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis hozzájuk. Voltak akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. A karácsonynapi népszokások célja a gonosz, ártó szellemek elűzése, amit általában zajkeltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével próbáltak meg elérni. Vidékenként eltérően a gyerekek kolindolással, regöléssel, kántálással, betlehemezéssel köszöntötték az ünnepet. Ezeket a dramatikus játékokat eredetileg a templomokban, majd később különböző változatban házakhoz járva adták elő a gyerekek. A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejében – a háromkirályokat Betlehembe vezető – csillag és bibliai figurák találhatók. A szereplők: pásztorok, angyalok, Mária és József előadják a Jézus születéséről szóló bibliai történetet. Ezután a betlehemezők átadják ajándékaikat, jókívánságaikat, majd a háziak megvendégelik őket. A téli ünnepi szokások a századok során sokat változtak, de az ajándékozás szokása megmaradt. Karácsonyi fények gyúlnak a fenyőfákon, és az öröm az ajándékozásban is megnyilvánul. Sohasem az ajándék értéke a fontos, hanem a szándék, a figyelmesség, a szeretet, amellyel adják.

22

Ének: Adventi hírnök: friss fenyőág,

Lobog már négy kis gyertyaláng!Azt mondta Jézus, visszajön még,Újjá lesz akkor föld és ég!Ujjong a szívünk, dalra gyúl,Nincs már messze az Úr!

Narrátor /ünnepi ruha/: Az advent időszakában felkészülünk a szeretet ünnepére. Szentestén véget ér karácsony böjtje, és elérkezik az ünnep fénypontja, a karácsonyi lakoma. Az ünnepi asztalnál nem az a lényeg, hogy milyen értékes étkészletet veszünk elő, hanem hogy a hétköznapoktól eltérően az ünnep jellegének megfelelő ételekkel, virággal, gyertyával vidámítsuk az asztalt és magunkat. A szeretet ünnepén elfelejtjük mindazt a sok fáradozást, amit az ünnepre való készülődés okozott. A fenyőillatú meleg szobában örülünk egymásnak, az ünnepnek, az ajándékoknak. A nagy rohanásban megállunk egy percre, és egymásra figyelünk. Jó érzés, ha békében, szeretetben együtt a család.Nagymama/kendő, sötét szoknya és blúz/:

Vigyél finomságot a gyerekeknek, hátha szívesebben kötözgetik a szaloncukrot. Anya /világosabb kendő, szoknya és blúz/:

Kíváncsi leszek, ízlik-e majd nekik.Apa: /kalap, ing, nadrág/ (elindul a süteményes tányért egyensúlyozva, majd belép a szobába):

Hogy állnak a cukrok?Lóci: /ünnepi ruha/ (felemeli az orrát, beleszagol a levegőbe):

Hmm! De finom illata van!Apa: A lányok küldik kóstolóba a konyhabirodalomból.

23

Zsófi, Lóci: (felpattannak a szőnyegről): Mit sütöttetek?

Nagyapa: /kalap, pipa, ünnepi ruha/Hogy mit? Karácsonyi kalácsot! (Felemeli mutatóujját a magasba) Kalács nélkül nem karácsony a karácsony!

Zsófi: De anyáék mást is szoktak sütni.Nagyapa: Az igaz. Amikor én gyerek voltam, akkor karácsonykor kalácsot

sütöttek az asszonyok. Mákosat, túrósat, no meg persze diósat.Nem volt még ez a sokféle cukrászsütemény divatban. Igaz, akkor még a karácsony is egészen más volt.

Zsófi, Lóci: (kíváncsiskodva kérdik): Milyen volt? Mesélj nekünk, nagyapa!

Nagyapa: (bólint, majd kis gondolkozás után mesélni kezd): Karácsony másnapján mindenki felvette a legszebb ünnepi ruháját, és elmentünk a szépen felgyertyázott templomba, a misére. Mi, gyerekek alig vártuk, hogy hazaérjünk, és elindulhassunk betlehemezni.

Lóci:(kíváncsian) Mi az a betlehemezés?Nagyapa: Az egy olyan karácsonyi szokás, amikor a betlehemezők Jézus

születésének eljátszásával köszöntik a ház népét. Úgy emlékszem, már egészen kisfiú koromban magukkal vittek a bátyáim. Ahogy sötétedni kezdett, összeálltunk testvérek, barátok, és elindultunk az utcákban. Megzörgettük az ablakot a házakon, és megkérdeztük: „Szabad-é Betlehemmel béjönni?” Ha azt mondták, szabad, énekelni kezdtünk.

24

Zsófi: Mit énekeltetek?Nagyapa: Várj csak, mit is? (gondolkodik, majd énekelni kezd)

„Csordapásztorok”/A terem színpaddal ellentétes végéből elindulnak a betlehemesek a közönség sorai közt – középen – a színpad felé, együtt énekelve a nagypapával./

Zsófi, Lóci: Nagyapa, nagymama, édesanya, édesapa, jönnek a betlehemesek! Már hallom a csengőjük hangját!Nagyszülők, szülők:

Csakugyan, halljuk, hogy énekelnek!Beköszönő: (Betlehemesek vezetője)

Jó estét kívánok!Meg ne ijedjenek, Itt egy kompánia, Semmit ne féljenekLépek én e házbaAzon kérelemmel:Szabad-e bejönniIde betlehemmel?

Anya: Bejöhettek kedvesem, meghallgatjuk szívesen!

25

JÓZSEF, MÁRIA JELENETE

Konferanszié: Minden ember menjen oda, ahonnan származott!”Ez volt a parancs, amit Augustus kiadott.

Szűz Mária is útra kelve elindult Betlehembe;Kísérőként ment vele Szent József, hű hitvese.

Mentek völgyön és hegyen, hajnalban, és éjjelen.Hajnalból már este lett, két vándor hogy érkezett.

József halkan kopogtat, gazdag ember kiballag.József: /hosszú sötét ruha, feje befedve/

Szállást kérnék éjjelre, ha nem lennénk terhére.Gazdag: /díszes mellény, ünnepi ruha, kalap/

Bőven van már vendégem, sokba kerül ez nékem.

Mária:/hosszú kék ruha, fehér kendő/Szállást kérnénk, nem ételt.

Gazdag: Ingyen ebéd, vacsora, zene, bor? Van vagyona?Előbb szállást, aztán mást.Ismerem már! Jótszakát!

26

Konferanszié:/ünnepi ruha/Talpuk sebes, fáj nagyon,de nem ez a fájdalom.Sebet éget lelkükben, hogy az égi Vendégennincsen, aki segítsen.Sötét házban mécses ég, Szent József most odalép:Halk szelíden kopogtat,morcos ember kiballag.

József: Nagyon kérem jó uram, hogyha egy kis szíve van, fogadjon be éjjelre.Morcos:/ünnepi ruha/

Hogy gondolja, jó uram, késő este felzavar.Erre vártam, másra sem;Tűnjön innen rögtön el!

Konferanszié:/ünnepi ruha/Didereg a Szűz Anya, nem is a zord éjszaka, Fagyos szívű emberek hidegsége rázza meg.Fogadó az útszélen, csavargó áll ott tétlen.Megkérdezik félénken:

József: Megszállhatnánk itt éjjel?Csavargó:/rongyos ruha/

27

Engemet is kidobtak, itt hiába kopogtat, nem talál egy fél helyet …

József: Mondd kedvesem, mit tegyek?Konferanszié:/ünnepi ruha/

Csöndben hallgat Szűz Anya, torkát sírás szorítja.A csavargó látja ezt, gondolkodva nekikezd:

Csavargó: Van egy barlang valahol, hogyha kicsit gyalogol.Város szélén, bal felől, ne féljenek semmitől.

Konferanszié:/ünnepi ruhai /A csavargó segített, Mária most útra kelt. Kezét József kezébe fűzte és így követte.Arcán piros folt égett, szégyellte a Vendéget, ki a világ Királya, ily lakásba hogy várja.

Ének: Betlehem kis falucskában, karácsonykor éjféltájbanFiúisten ember lett, mint kisgyermek született.Őt nevezték Jézuskának, édesanyját Máriának, ki pólyába takarva befektette jászolba.

József: 1. Szűz Mária várja, várja, Aludjon el Jézuskája, Átöleli Szűz karjával, Melengeti szép ajkával.

Mária: 2. Aludj, aludj én szentségem.

28

Csillag villan széles égen, Fényes útját bölcsen járja, Áldásodat várja, várja.

Mária és József: 3. Aludj, aludj boldogságom, Arról csillog minden álom, Kicsi tested könnyed, mégisTied lesz a Föld és Ég is.

KIRÁLYOK JELENETE

Konferanszié: /ünnepi ruha/Menyhért, Boldizsár, Afrikából indult, Afrikából indult.Menyhért, Boldizsár, Gáspár is elindult.Gáspár, Menyhért, Boldizsár Betlehembe értek.Betlehembe értek.Kibontották batyujukat, mannát eddegéltek.Hosszú volt az útjuk, igen megéheztek, igen elfáradtak.Megették a mannájukat, egy morzsát se hagytak.

1. király:/palást, ünnepi ruha, korona/Gáspár király az én nevem,

29

nagy messziről útra keltem, Addig járom ezt a pusztát, míg meglátom a Jézuskát.

2. király:/palást, ünnepi ruha, korona/Király vagyok én is: Menyhért.Én is jöttem, de csak egyért.Szívemnek csak egy a vágya, hogy Jézuskát megtalálja.

3. király:/palást, ünnepi ruha, korona/Engem hívnak Boldizsárnak, szerecsenek királyának.Kincset hoztam, de nem másnak, csak az áldott Jézuskának.

Gáspár: Merre lehet? Hol a háza?Menyhért: Ki vezet minket hozzája?Boldizsár Ott a csillag, ott ragyog!

Induljunk hát, királyok!(Közben a csillag csalogatja a királyokat.)

Csillag:/sárga hosszú ruha, csillag homlokdísz/Siessetek már!

Boldizsár: Nem bírunk olyan gyorsan!

30

Menyhért: Várj egy kicsit, lassabban menj!(Aztán a csillag befut Heródes palotájába, és leül Heródes mellé a földre.)

Gáspár: Megállt a csillag!Menyhért: Egy palota előtt. Menjünk be, nézzük meg, ki lakik benne!

(A három király megáll Heródes mellett és meghajol.)Boldizsár: Üdvözlégy, jó király!Menyhért Üdvözlégy, jó király!Gáspár: Köszöntünk, jó király!Heródes: /ünnepi ruha, királyi palást /

Legyetek üdvözölve! Kik vagytok és mit akartok?Boldizsár: Napkeleti bölcsek vagyunk, napkeletről jöttünk, és a zsidók újszülött királyát keressük.Heródes: Úgy tudom a zsidók királya én vagyok.Menyhért: Talán az utódod csillagát láttuk fölemelkedni.Heródes: Az utódomét? És velem mi lesz?Menyhért: Nem tudjuk, ó király. Az égi jelek csak az újszülött gyermekről adtak hírt.Heródes: Háljatok meg városomban, addig én megtudakolom, hol találhatjátok.Gáspár: Köszönjük, ó király! (A csillag és a királyok oldalra vonulnak és a csillagot körülvéve leülnek. Heródes idegesen rohangál fel s alá, az

Írnokok utána, közben a könyveiket lapozgatják.)Heródes: Írnokok! Ki az?1. Írnok:/ünnepi ruha/

Megkeressük.

31

Heródes: Gyerünk, gyerünk!2. Írnok Megvan!1. Írnok: Igen, megtaláltuk!2. Írnok Az újszülött csillaga az, amit Dániel próféta látott álmában. Ő a megváltó, Isten felkentje, a Messiás.1. Írnok: Ő hoz a földre békét és boldogságot.Heródes: Mekkora veszedelem! A zsidók királya én vagyok, és én is maradok. Azt a gyereket megöletem. (Oldalt a csillag felébreszti a királyokat, és visszavezeti őket Heródes palotájába.)Csillag: Ébresztő!Menyhért: Elindult a csillag! (Visszamennek Heródes elé.) Üdvözlégy, jó király!Heródes: Láthatjátok bölcsek, mindent megtettem, de az újszülött királyt itt nem találhatjátok. Menjetek

Betlehembe, de hogy ott hol találhatjátok, azt senki sem tudja.Boldizsár: Köszönjük, ó király! (A három király elindul a csillagot követve, de Heródes utánuk szól.)Heródes: Várjatok! Ha megtaláltátok, gyertek vissza, és mondjátok meg nekem is, hol találhatom. Én is

szeretnék hódolni neki. (A három királyok a csillagot követve énekelve elindulnak s megérkeznek Máriához és Józsefhez:)

Magam sem vagyok gyerek,Mégsem láttam ily remekTündöklő szép csillagot, Amely felettünk ragyog.Szép jelek, szép csillagSzép napunk támad,

32

Szép napunk támad.(A csillag a jászol mellett telepszik le, a királyok köszöntik a bent lévőket.)

József: Kik vagytok, és mit kerestek itt?Menyhért: Messze napkeletről jöttünk, fényes csillagot követtünk.Gáspár: Fényes csillag azt mutatta, megszülettél, kis Jézuska.Menyhért: Rád nézni kellemes, szépséges szép Kisded,

mégis tudom, te vagy a fölséges Isten.Térdre hullva nyújtom ajándékom: tömjén.

Gáspár: Mily epedve vártak, mégis alig tudják, hogy már megszülettél kegyes égi király.Fogadd el kezemből a földnek aranyát, fogadd el szívemből világ hódolatát.

Boldizsár: minden papok között az egyetlen főpap.Jó illatú mirhát hoztam ajándékul, fogadd, és ajánld föl bűnünk válságául.

G.-M.-B.: Gáspár, Menyhért, Boldizsár,látod, ím előtted áll.Fejet hajtunk, letérdelünk, kicsi Jézust ünnepelünk.

33

Pásztorok jelenete Ének közösen: „Csordapásztorok“

1. Pásztor:/mellény, kucsma, ing, gatya, bocskori/34

Elég hűvös van, tüzet gyújtok. Milyen jó lesz melegedni az éjszaka folyamán. A gallyakat már idehordtam, most csak meg kell gyújtani. (A lámpát fölkapcsolni, s hátulról jönnek a többiek.)Jöjjetek már melegedni!

2. Pásztor: A nap, világ lenyugvóban, közeleg az este, Készüljetek pásztorok az éji pihenőre.

3. Pásztor: Tudjátok mit, daloljunk egyet, s aztán lepihenünk.

Ének (Kék nefelejcs dallama)Leszállt az éj, az ég oly mély, felragyogtak a tündöklő csillagok.Csendes minden, felhő sincsen, Csak város a sok néptől kavarog.Betlehemből jöttek össze messziről az emberek,a római nagy parancsnak, hogy eleget tegyenek.

4. Pásztor: Hát bizony! Minden ház tele van idegenekkel!5. Pásztor: Én azt mondom, legyünk óvatosak az éjszaka,

Ki tudja milyen nép van most a városban.6. Pásztor: Na majd én őrködöm, nekem jó a szemem,

messziről meglátom, akárki közeleg.

35

1. Pásztor: Nohát én nem bánom, legkisebb bojtár.De aztán jól vigyázz, hogy el ne aludjál!(topogva a kezére lehel) Huh, milyen hideg van!(a többihez) Ugye, ti is fáztok?(6. Pásztorhoz) Tűz ki ne aludjék, tegyél ám rá párszor,Legkisebb pásztor!

6. Pásztor: Nem lesz semmi hiba… aludjanak kendtek. (Átöleli Gyurkát)Majd addig Gyurkával altatódalt zengek. (A többiek lefekszenek, ők ülnek.)

6. Pásztor + 2. Pásztor (Gyurka):Aludjatok pásztortársaklágyan, csendesen.Álom szárnyán a lélek szállés kinyílik a csillagos menny.Kire várunk oly epedvenégyezer éve,Küldd el nekünk, küldd el IstenMegváltónkat bűnös földünkre!

2. Pásztor: Az bizony jó lenne, ha mi azt megérnénk.Én biz, hogy meglássam, mérföldekre mennék!

6. Pásztor:(Szomorúan)Ha el is jön egyszer, mint hatalmas király,Szegény kis pásztorra hogy nézne ő énrám?

36

2. Pásztor: (kezét dörzsöli)Ejnye, de hideg van, én álmos is vagyok.Feküdjünk le mi is, aludjunk egy nagyot!

6. Pásztor: No én nem bánom egy csöppentés-csöppet.De hamar felkeljünk, mert azután baj lesz.

Konferanszié: Fenn az égen sötétenállt a felhő a rétenmár álmodott a pásztor.Ha felébredt is a pásztor,s gallyat tett a parázsra,visszadőlt a subára.Ébredjetek, pásztorok,valóra vált az éjjel,ezt hirdeti egy fényjel.Fényes angyal közeleg,pásztorok, hát keljetek!

Angyal: /fehér, ministráns ruha/Jó hírt hoztunk pásztorok:kire vártak századok:Isten fia ember lett,itt a földön megjelent.Kicsi gyermek pólyában,

37

íme ezen órábanJászol ölén szendereg, várja: útra keljetek,Betlehembe menjetek.(Tovább alszanak)Pásztorok, halljátok! Angyal szól hozzátok!

3. Pásztor:(Felriad)Ki az?

4. Pásztor: Mi az?5. Pásztor: (Szemét dörzsöli)

Mit zavartok?Uram ne hagyj!… Szent Angyalok!

(Mindannyian feltérdelnek)Angyalok: Jó pásztorok ne féljetek,

nagy örömet mondok nektek.Akit olyan régen vártok,az Úr Jézus földre szállott.

Angyal: Nem selyemben, nem bársonyban,csak egy szalmás kis jászolban.Fényét rá szép csillag szórja,énekünk az altatója.

38

Angyalok: Ő az ég és föld királya,siessetek mind hozzája!

6. Pásztor: Hej, pásztorok, álmodunk tánangyalsereg jár a pusztán!

1. Pásztor: Száz évnél is többet éltem,hanem ilyet még nem értem!

2. Pásztor: Angyalszóra induljunk hát,keressük meg a Jézuskát!

(Együtt a pásztorok éneklik: Pásztorok keljünk fel…)

39

3. Pásztor: Induljunk, de merre vajon? Mindenfelé sötét vagyon.4. Pásztor: Nézzétek csak! Fenn az égen most gyúlik ki egy csillag éppen.

40

5. Pásztor: Tyű, de fényes! Hogy integet! Menjünk csak, az majd elvezet!(Énekelve mennek, botjaikkal ütemesen kopogva: Pásztorok, pásztorok…)

Pásztorok: Adjon Isten szép jó estét!Köszöntjük a kisdedecskét!

6. Pásztor: Épp vigyáztunk a nyájunkraAngyal jelent meg számunkra.Azt mondta: megszülettél,hogy minden embert szeressél.

1. Pásztor: Ja, én úgy örülök neked,két szememből a víz pereg,Ha egy kisded megszületik,Öregember már könnyezik,sír a szeme, úgy örül,hogy már nem lesz egyedül.

2. Pásztor: Fejünket mi is meghajtjuk,ajándékunkat átadjuk.

3. Pásztor: Leborulok eléd világ messiása,Dávidnak gyökere, Jesse szép virága.Eljöttünk tehozzád egyszerű pásztornép,hogy kiöntsük eléd szívünk szeretetét.Testvérünkké lettél! Ó áldott pillanat!Te vagy a drága kincs, amit az Isten ad.

41

Fogadd e takarót, melegedj alatta!Jó anyád a bölcsöt szépen elringatja.

4. Pásztor: Finom és jóízű sajtot hoztam neked.Gondoltam, hogy ezzel szerzek majd örömet.Nagy örömet hoztál kis Jézuska nekünk.Lám az úr velünk van. Velünk, bizony velünk!

5. Pásztor: Egyszerű ajándék ez a kenyér,de én úgy sejtem, hogy mindennél többet ér.Mindennapi kenyerünket szeretjük is nagyon,megbecsüljük s hálát adunk, ó égi hatalom.

6. Pásztor: Legkedvesebb báránykám ez.Legyen a tied, fogaddHiszen te is bárányka vagy,Isteni áldozat!

1. Pásztor: Édes Jézus! Én már igen öreg vagyok,A juhok után is alig szaladok,mind el is hordták a farkasok.Ezért sajtot, túrót neked nem adhatok,de bogláros szíjat, igen szépet adok.

2. Pásztor: Szorgalmas méhecske gyűjtötte a mézet,édes kis Jézuskám, én ezt hoztam néked!

Mária: Kedves hű pásztorok! Szívetek jósága

42

megindított engem.Jézuska nevében én köszönöm nektek,s örülnek a mennyben.Köszönöm a takarót, tejecskét, báránykát,kenyeret és sajtot. Minden mit a szív ad.Kedves volt tőletek, hogy ide jöttetek,ajándékot hozva imádni a kisdedet,Ki minket úgy szeretett!

József: Az ő áldása szálljon rátok!S áldjon mennyei Atyátok,minden jóval bőségesen!Szolgáljatok hűségesen!

1. Pásztor: Énekeljünk!József: De ne nagyon hangosan! Nehogy felébresszük a gyermeket!

Mindenki együtt énekli „A kis jézus megszületett” című dalt

43

Búcsúzó: Nosza, nosza jó gazda Bocsáss minket utunkra,Házadra, magadra,

44

Szálljon Isten áldása!

Várjál pajtás, majd adnak,Tallérokkal megraknak,Kaláccsal, jó borralMegajándékoznak.Nosza pajtás, fogd az ajtót,Kezedbe a kilincstartót.Már itt tovább nem maradunk,Hanem tovább masírozunk.

Anya: Köszönjük szépen a betlehemezést, gyertek el jövőre is! (átadja az ajándékot. Kivonulás: dúdolva: A kis Jézus )

Köszöntő: Kedves jó emberek,Ünnepelni jöttetek!S láthattátok,a kis Jézus megszületett.Szívetekben kis helyet kér,Fogadjátok meleg szóval,Daloljatok ti is néki.Hálás szívetek szereti,Erős hittel imádjátok!Bűnnel meg ne dobáljátok.

45

Olyan szép ő, s olyan jóságos, Mindenkihez barátságos.

Ének: „Óh, gyönyörű szép titokzatos éj…”

Mind: Kicsi Jézus, ég virága!Ő hoz áldást a világra!Minden bajra orvosságot,

46

minden szívbe boldogságot!Harang zúgjon, ének zengjen,amit kérünk, teljesedjen.Könny ne hulljon, seb ne fájjon,minden házba öröm szálljon!Legyen boldog szent Karácsony!

Ének: „Dicsőség, dicsőség”

47

Felhasznált irodalom:

48

Czárán Eszte: Virágnak virága /Magyar műveltségünk napról napra kicsiknak és nagyoknak Az őszi napéjegyenlőségtől (szeptember 23.) a téli napfordulóig (december 21.)

Czárán Eszter: Virágnak virága/ Magyar műveltségünk napról napra kicsiknek és nagyoknak A téli napfordulótól (dec.21.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 21.)

Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft, Debrecenwww.wikpedia.huwww.mintamokus.com/szepseges-adventi-kalendarium-otletekwww.whobbi.hubarbacs.network.huwww.reggeliujsag.roDalok forrása:http://www.szepi.hu/nota/xmas/

49