képzési program-fejlesztés · web viewmkh_a_27_1 augusztusi nÉpszokÁsok a modul...

Augusztusi népszokások MKH_A_27_1

MODULTÉRKÉP

1

MKH_A_27_1

AUGUSZTUSI NÉPSZOKÁSOK

A modul felhasználási területe: 1–4. évfolyam (nincs évfolyamhoz kötve)


A modul kiemelt és általános céljai: Néphagyományok megismeréseTartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek, szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető, szabadidőhöz köthető tevékenységekFejlesztési fókuszok: verbális-nyelvi, térbeli-vizuálisA modul kapcsolódik a következő modulokhoz:Évfolyam: 1-4. évfolyam

Szeptember népszokások Októberi népszokások Novemberi népszokások Decemberi népszokások Januári népszokások Februári népszokások Márciusi népszokások A húsvét A pünkösd A júniusi népszokások Augusztusi népszokások

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Alsós tanítók

1. Augusztusi népszokások 2. Látogatás a Muffancs pékségben 3. KenyérsütésIsmerje meg a tanuló az augusztusi népszokásokat, néphagyományokat.

Ismerje meg a tanuló egy pékség mindennapi munkáját

Ismerje meg a tanuló a hagyományos kenyér sütésének mozzanatait

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:



2


Önálló ismeretszerzés Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség Kommunikációs készségek Anyanyelvi kompetenciák Analízis-szintézis Együttműködés, tolerancia

Szociális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség Anyanyelvi kompetencia

Szociális kompetencia Tolerancia, együttműködés

Tartalmi egységek bemutatása : Asszociációs játék Beszélgetőkör Új ismeretszerzés – szakértői

módszerrel Úi ismeretek rögzítése Időrend-párosítás TOTÓ Szókeresés

Tartalmi egységek bemutatása:Látogatás a Muffancs pékségben

Tartalmi egységek bemutatása: Előzetes feladatok megbeszélése

(kenyéesütés régen, „magyarok kenyere”)

Kenyérsütés

Részmodul időkerete: 1,5 óra Részmodul időkerete: 2 óra Részmodul időkerete: 1,5 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

MODULLEÍRÁS

3


I. RÉSZMODUL: AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVÁNAK NÉPSZOKÁSAI

I.1. Bevezetés–ráhangolódás: Zenehallgatás-memóriajátékkal 15 perc

A mai foglalkozásunkat zenehallgatással egybekötött memóriajátékkal kezdjük! Miközben belehallgatunk Szörényi-Bródy:István a király című rockoperába, minden fiú gondoljon ki egy lánynevet és minden lány egyfiúnevet!Én kimondom a keresztnevemet és a lánynevemet, a következő tanuló megismétli az általam elmondottakat, majd kimondja a keresztnevét és az általa választott nevet, a következő tanuló elismétli a hallottakat, majd az ő neveit is elmondja.Így megyünk tovább,míg minden tanulóra sor nem kerül.Figyeljetek, mert a játék végén lesznek kérdéseim az elhangzottakkal kapcsolatban!( Például melyik fiú választotta az Andrea nevet, vagy ági milyen fiú nevet választott?)

I.2. Asszociációs játék – körben ülünk 5 perc

Mondd ki a szót, ami elsőként az eszedbe jut a hallott szóról! Mindenkinek az előtte szóló gyerek által mondott szóra kell asszociálnia! Én kezdem, a kezdőszavam: augusztus

4


I.3. Beszélgetőkör 5 perc

Szeretném, ha mindenki 1 mondatban elmondaná, miért várja az augusztust? Ismersz-e augusztushoz köthető népszokásokat?

I.4. Új ismeretek szerzése szakértői mozaik módszerével 15 perc1. melléklet2. melléklet

A mai foglalkozáson Kisasszony havának jeles napjaival fogunk megismerkedni. 4 jeles napról, hoztam rövid ismeretterjesztő szövegeket. 4 csoportot fogunk alkotni, mégpedig úgy, hogy mindenki húz egy kártyát az asztalról, majd megkeresi, és egy asztalhoz ül azokkal, akik ugyanolyan képecskét választottak.

Ha megalakultak a csoportok, akkor minnden csapat húz egy borítékot!Olvassátok el és értelmezzétek közösen az adott szöveget, majd húzzátok alá a szerintetek leglényegesebb gondolatokat, amelyeket majd megtanítotok a társaitoknak! Ha szükségét érzitek egy rajzlapra rajzos jegyzetet is készíthettek.

I.5. A szövegek feldolgozása után új csoportok alakulnak 10 perc

Csoportalkotás: ugyanazon képek segítségével újabb 4 csoportot hozunk létre!Minden csoportot négy különböző szakértő alkot, akik megtanítják egymásnak, amit az ő szakértői csoportjukban megbeszéltek.

5


I.6. Új ismeretek rögzítése csoportmunka

a.)Időrend 5 percA borítékban szókártyákat találtok! Tegyétek időrendbe Kisasszony havának jeles napjait! 3. melléklet

b.) Párosítás 10 percA következő borítékban szintén szókártyákat találtok! Párosítsátok az asztalon hagyott jeles napokhoz! 4. melléklet-

c.)TOTÓ 10 percA következő feladatotok egy, az augusztus hónaphoz kötődő totó megfejtése lesz! Minden kérdésre csak egy jó válasz adható! 5. melléklet

d.) Szókereső 15 perc

A mai foglalkozásunk utolsó feladata szókereső lesz. A táblázatban a megadott 24 szót keressétek meg!Ha jól dolgoztatok, akkor minden betűt felhasználtatok! 6. melléklet

II. RÉSZMODUL: LÁTOGATÁS A MUFFANCS PÉKSÉGBEN

2 ÓRA

6


II.1. A pékség bemutatásaA mai foglalkozásunkat a pékségben fogjuk tartani, ahol a tulajdonos segítségével megismerkedünk egy pékség mindennapi munkájával. Hogyan zajlik egy pékség mindennapja? Mikor kezdődik a munka? Mi mindent készítenek? Milyen gépek segítik a dolgozók munkáját? Kérem, meséljen nekünk a pékség munkájáról!

II.2. Előzetes feladatokA következő foglalkozásra nézzetek utána, vagy kérdezzétek meg nagyszüleiteket, hogyan sütöttek régen kenyeret, illetve mi is az a „magyarok kenyere“?

III. RÉSZMODUL: KÉNYÉRSÜTÉS

A foglalkozás helyszíne: az iskola napközikonyhája

7


Segítő: szakácsA múltkori foglalkozáson megismerkedtünk a kenyérsütés nagyüzemi módjával, míg a mai alkalommal a szakács segítségével házi jellegű kenyeret fogunk sütni!

III.1. Előzetes feladat megbeszéléseKi tudná elmesélni, hogyan is sütöttek régen kenyeret? 7. melléklet

III.2. KenyérsütésA szakács segítségével kezdjünk elkészíteni a mi kenyerünket.

Az élesztővel készült kenyér

1 kg teljesőrlésű búzaliszt, 1 cs. élesztő, 1 dkg só, 3-4 dl víz, A liszt közepébe öklünkkel kis mélyedést nyomunk. Az élesztőt belemorzsoljuk. Langyos vízzel és kis liszttel elkeverjük, és megvárjuk, amíg felfut. Az élesztő felfutása után ízlés szerint fűszerezzük. Jól meggyúrjuk. A tésztának nem szabad se ragadnia, se túl száraznak lennie. Vastag ruhával letakarjuk, és meleg helyen kb. két órát kelni hagyjuk. A szépen megkelt tésztát még egyszer átgyúrjuk. Egy kivajazott formába, vagy belisztezett szakajtóba tesszük és még egyszer kelni hagyjuk. -A sütés előtt vízzel megkenjük, ha szükséges, megvágjuk. A sütőbe egy vízzel telt edényt helyezünk, és előmelegítjük.

8


30-45 percig 190 °C-on sütjük. A kenyér akkor sült meg, ha alul és felül megütögetve egyaránt kopog. A sütőből kivéve ismét megkenjük vízzel, és egy rácsra tesszük hűlni.

http://www.palfalva.hu/pdf/kenyersutes.pdf

Amíg sül a kenyér lesz időnk megbeszélni a másik előzetes feladatot. 8. mellékletKi tudna arról mesélni, mi is az a „magyarok kenyere“?

9


A feldolgozáshoz szükséges eszközök: papír, ceruza, „konyha“

Az értékelés, önértékelés szempontjai A tanulók mennyire vesznek részt a közös munkában, mennyire képesek az együttműködésre? Elfogadják-e a véletlen csoportalakítiásban hozzájuk került gyerekeket? Tudnak-e együtt dolgozni? Önmagához képest a tőle legjobb, leginkább elvárt teljesítményt nyújtotta-e? A gyerekek értékeljék minden foglalkozás végén saját teljesítményüket is! Hogy érezték magukat? Színezzék ki a mosolygós babát, hogy mennyire érezték jól magukat! Hogyan tudják alkalmazni az új ismereteket?

A tanuló(csoport) által létrehozott (csoportos) produktumok: a csoportmunka feladatai (időrend , szókerső, totó), házi készítésű kenyér

A modul várható eredménye: A tanuló képes lesz felismerni Kiasszonyhavának néphagyományait. Megismeri egy pékség mindennapi munkáját. Megismeri a kenyérsütés hagyományos módjait.

10


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

PékségNapközi konyha

Tárgyi eszközök konyhaAnyagigény liszt, élesztő, só

Egyéb, speciális igény

MELLÉKLETEK :Tátrai Zsuzsanna–Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, 1997.Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig. NOVODAT Bt. Győr, 1996.Devecseri László: Ünnepelő. Ciceró Könyvkiadó 2000

11


1. melléklet

www.google.hu/search?q=nagyboldogasszony&hl=hu&site=imghp&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=SwzRU4yfGoiz0QXq-oGADw&ved=/www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source=hp&biw=1024&bih=624&q=szent+péter&oq=Szent+Péter&gs_l=img.1.2.0l10.2573.7364.0.10329www.google.hu/search?q=szent+istván&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9A3RU4e8HYLNygPFooKYCw&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1024&bih=624www.google.hu/search?q=szent+istván&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9A3RU4e8HYLNygPFooKYCw&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1024&bih=624#q=bertalan+apostol&tbm=isch

12

http://www.google.hu/search?q=szent+istv%C3%A1n&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9A3RU4e8HYLNygPFooKYCw&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1024&bih=624

http://www.google.hu/search?q=szent+istv%C3%A1n&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9A3RU4e8HYLNygPFooKYCw&ved=0CAYQ_AUoAQ&biw=1024&bih=624

http://www.google.hu/search?q=nagyboldogasszony&hl=hu&site=imghp&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=SwzRU4yfGoiz0QXq-oGADw&ved

http://www.google.hu/search?q=nagyboldogasszony&hl=hu&site=imghp&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=SwzRU4yfGoiz0QXq-oGADw&ved


a.) Augusztus 1.: Vasas Szent Péter napja

Szent Péter ünnepe, annak emlékére, hogy egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Péter napja a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről. Zagyvarékasi kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz,lesz kukorica, de ha még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica.”

b.) Augusztus 15.: Nagyboldogasszony napjaNagyboldogasszony a legrégibb Mária-ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. A legrégibb parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Hadikfalván ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. Topolyán a Nagyboldogasszony napi búcsú a mulatság, ismerkedés alkalmát is jelentette. Palóc vidéken a gyermekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét „Boldogasszony ágyának” nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. Mennydörgés alkalmával is ezt égették. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A Drávaszögben azt tartották, hogy keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen és sokat teremjen. A kopácsi halászok ekkor szedték a gyékényt.Az úgynevezett „két Boldogasszony közét” (aug. 15. – szept.8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ezeket külön rakták, és meszet szórtak rájuk. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele zsizsik.

13


c.) Augusztus 20.: Szent István napjaÁllamalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának tiszteletére. Különösebb paraszti hagyományok nem fűződtek Szent István napjához. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Galgamácsán a két világháború közötti időben 7-8 lány vitte a kalászokból font koszorút, őket követték lovaskocsin a többiek. A templomhoz vonultak, ahol imával hálát adtak, hogy az aratási munkákat befejezzék.Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. Szuhafőn a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze.István napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt.

d.) Augusztus 24.: Bertalan napjaBertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. Az e napi jó vagy rossz időből az őszi időjárásra jósoltak, mint ahogy ezt egy 18. századi kalendáriumi rigmusa is bizonyítja:„Amint Szent Bertalan magát mutogatja,Az őszi idő is magát mind aszerint tartja.”A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

14


3. melléklet

Vasas Szent péter napja

Nagyboldogasszony napja

Szent István napja

Bertalan napja4. melléklet

15


LÁNC GYÓGYNÖVÉNY KENYÉR

KUKORICA TYÚK CSIZMADIA

SZŐLŐ ORSZÁGOS ÜNNEP VAJ

MÁRIA MÁRIA TERÉZIA

16


5. melléklet: TOTÓ

1. Hogyan nevezi a népnyelv augusztust?1. Pünkösd havax. Kisasszony hava2. szent Iván hava

2. Szent Pétert miért illették „vasas” jelzővel?1. láncra verve őriztékx. kovács volt a foglalkozása2. vasruhában járt

3. Ha Szent Péter napján eső lesz, akkor melyik növény terem jól?1. búzax. napraforgó2. Kukorica

4. Melyik hazánk legrégebb parancsolt ünnepe?1.Vasas Szent Péter napjax. Nagyboldogasszony napja2. Szent István napja

5. Mit neveztek Boldogasszony ágyának?1. a gyermekágyas asszony ágyátx. a nászágyat2. a halottas ágyat

6. Hogyan védekeztek a mennydörgés ellen?

17


1. imádkoztakx. keresztet rajzoltak a ház falára2. szentelt növényt égettek

7. A Nagyboldogasszony napján tojt tojásokat hogyan „ tartósították”?1. leengedték a kútbax. szalma alá tették2. meszet szórtak rá

8. Ki tette országos ünneppé Szent István napját?1. Ferenc Józsefx. Mária Terézia2. Hunyadi Mátyás

9. Mikor lett országos ünnep augusztus 20?1. 1774x. 18632.1668

10. Mit ünneplünk még augusztus 20-án?1. az újbortx. Mária mennybemenetelét2. az új kenyeret

11. Mely madarak hagyják el István napkor hazánkat?1. a gólyák

18


x. a fecskék2. a darvak

12. Mely névnap nem augusztusban van?1.Bertalanx. Margit2. István

13. Bertalan kiknek a védőszentje?1. a fazekasoknakx. a bognároknak2. a csizmadiáknak

13+1. Bertalan napkor minek tulajdonítottak gyógyító erőt?1. a köpült vajnakx. a fokhagymának2. a máknak

19


6. melléklet

K I S A S S Z O N YU S Z J O Á O A P AK T E T M Á L N A IO E M Ó R A T É R DR N I S T V Á N A AI K Ö R M E N E T MC K E R E S Z T Ű ZA B L A K A N U D IA U G U S Z T U S SV A J R É Y N E K C

KISASSZONY, BERTALAN, MÁLNA, AUGUSZTUS, KUKORICA, ISTVÁN, KÖRMENET, KENYÉR, CSIZMADIA, ZOLTÁN, KERESZT, ABLAK, VAJ, ISTEN, AJTÓ, DUNA, TŰZ, ÓRA, SZEM, SOM, TÉRD, ARAT, APA, SÁL

20


7. melléklet

KENYÉRSÜTÉS RÉGENA kemenceA kemencét a fűtés mellett elsősorban sütés-főzésre használták. A kenyéren kívül különböző sülteket, tésztákat és süteményeket készítettek benne. Kiválóan lehetett leveseket, főzelékeket főzni a kemencében, de a gyümölcs aszalására is alkalmas volt.A ház körül adódó szárítási, párolási munkákat is itt végezték. Kendert, tüzelőt szárítottak a félig kihűlt kemencében vagy fonalat pároltak benne.Kenyérsütés képekben:

21


Kenyérsütés történeteA kenyér a magyar ember táplálkozásában évszázadokon keresztül központi helyet foglalt el. Az alföldi kenyér már a 18. században fogalom Európában. Nyugati utazók ámulattal írnak különleges finomságáról, hatalmas méreteiről, melyek mindvégig a magyar házikenyér jellegzetességei maradtak. Jelentősége a paraszti gondolkodásmódban, hiedelemvilágban is megmutatkozik. Nem csoda hát, hogy a kemence használatában is a kenyérsütés az egyik legfontosabb feladat.A kenyér készítése összetett, 18-20 órát is igénylő munkafolyamat, amelyet minden lánynak meg kellett tanulnia még a férjhezmenetele előtt. Ma már egyre kevesebben ismerik ezt a munkát, pedig kár volna teljesen elfelejteni, hiszen a kenyértésztából nemcsak kenyeret, hanem sok minden mást is sütöttek. Ebből készültek a cipók, finomabbnál finomabb lángosok, lepények és még sok más különlegesség. A falun élő középkorú vagy idősebb nemzedékek még ismerik a kenyérsütés technológiáját, tőlük megtanulható. Ehhez szeretnénk hozzájárulni a munkafolyamatok vázlatos bemutatásával.A kovászA kenyérsütés első lépése az erjesztő anyag (kovász) áztatása. Ezt a déli vagy kora délutáni órákban végezték, langyos vizet öntve a szárított erjesztőre. A tartósított erjesztő anyag készítésére többféle módszert alkalmaztak, apróbb helyi változtatásokkal, jellegzetességekkel. Egyszerre fél, esetleg egész évre elegendő mennyiséget készítettek, amelyből egyenletes minőségű kenyeret lehetett sütni az év bármely szakában.KenyérsütésAz egyik legelterjedtebb eljárás szerint öt liter vízbe egy liter komlóvirágot, öt fej apróra vágott vöröshagymát, fél liter zabot és öt erős pirospaprikát tettek, majd puhára főzték. A főzettel leforráztak egy szakajtónyi durva búzakorpát, amelyet a malomból szereztek be. A laza, könnyű korpát az őrlés elejéből vették, leggyakrabban élesztőkorpának, léhakorpának vagy pillangóskorpának nevezték. Az összekevert anyagot ezután kelni, érni hagyták, majd pogácsákba szaggatva megszárították. Az így készített erjesztőanyagot párnak, korpaélesztőnek, komlóskorpának hívták.A másik eljárás során a korpát forrásban levő must habjával gyúrták össze, majd érlelés után megszárították. Előfordult néha, hogy a meggyúrt korpába kenyértésztát is kevertek.

22


A kenyérsütési gyakorlatban nemcsak tartósított erjesztő anyagot használtak, hanem olyat is, amely csak két sütés közötti időtartamra volt eltartható. Alkalmazása a folyamatos kenyérsütésből következett. Minden dagasztás előtt a megkelt kovászból vettek el kovászmagnak valót, liszttel elgyúrták, majd kelni hagyták és megszárították. Ha egy darabban száradt meg a tészta, kovász volt a neve, ha szárítás előtt összemorzsolták, akkor morzsoltkának nevezték.Újabban bolti élesztőből is készítettek kovászt, ha nem volt kovászmagjuk. Az élesztőt langyos vízben feloldották, majd búzaliszttel hígabb tésztát gyúrtak belőle, amelyet két órán át állni hagytak. Ezután kukoricalisztet kevertek bele, majd újabb két óra pihentetés után a napon gondosan megszárították.A századfordulótól kezdve az erjesztőanyaghoz a legtöbb helyen élesztőt is adagoltak, bár jó alapanyag esetén enélkül is megkelt a kenyér.A liszt szitálását az esti órákban kezdték meg. A jó kenyérhez jó minőségű búzaliszt kellett, amelyet selyemszitán kétszer átszitáltak. A szélmalmok és a szárazmalmok régen a lisztet és a korpát egybeőrölték, ezt az asszonyoknak otthon kellett szétválasztaniuk. Először durvább szitával a korpát, majd sűrűbb szitával a dercét vették ki belőle. A modernebb malmok ezt a műveletet az őrléssel együtt végezték el.A liszt szitálása után következett a kovászolás. A lisztet a dagasztóteknő egyik oldalába tolták, majd egy részét az üres sarokba húzták, és a többitől gáttal választották el. A különvett lisztbe mélyedést vájtak, majd fölé helyezték a keresztfát, amely a szűrőszitát tartotta. Ezután a feloldott erjesztő levét a szűrőn keresztül a lisztre öntötték, és fából készült lapockával vagy kovászolókanállal összekeverték. Ha szükséges volt, még langyos vizet is adtak hozzá. Néhány helyen a kovászt a lapockával körös-körül jól megveregették, míg hólyagos nem lett. A kész kovászt lelisztezték, majd fölé téve a keresztfát, a sütőabrosszal letakarták. Ezután éjszakára pihenni, érlelődni hagyták. A letakart kovász megkeléséhez 6-7 óra kellett, de volt, aki 12 órát is pihentette. Téli sütéskor vigyázni kellett, hogy a liszt hideg ne legyen, a kovász meg ne fázzon. A hideg lisztet ilyenkor a kemence kuckójában melegítették, a kovászolást pedig a szobában végezték. Éjszakára a teknőre dunnát vagy párnát tettek, hogy a kelés idejére a kovászt melegen tartsák. A kenyérsütés anyagait nem mérleggel mérték, hanem szakajtóval vagy marékkal állapították meg. Lisztből egy szakajtónyi kellet egy 4-5 kilós kenyérhez. Erjesztőanyagból 1-2

23


pogácsányi korpaélesztő vagy fél marék (egyik kézbe vehető mennyiség) morzsa. Vízből három litert számoltak, sóból pedig fél marékkal kenyerenként. Kovászoláskor a víznek csak egyharmadát keverték a liszthez, a többit későbbre félretették.A dagasztáshoz kora hajnalban keltek fel. Először a víz kétharmad részét (kb. 2 liter) meglangyosították, majd sót tettek bele. Ezután a kovászt a mellette lévő liszttel összekeverték, rászűrve a maradék vizet. Munka közben a lisztet a kovászhoz húzták, és két kézzel összetörték, átdolgozták. Ezután láttak a dagasztáshoz, amely a kenyérsütés legnehezebb munkája volt. A tésztát egy-két óra hosszat nyomkodták, gyúrták, csukott ujjakkal öklözték. A tészta akkor volt jó, ha hólyagosodni kezdett, a kézről könnyen levált és megnyomva visszarugózott. Ekkor a dagasztást befejezték, a teknőt újra letakarták, és egy-másfél órát kelni hagyták. Ezalatt elmosogattak, és begyújtottak a kemencébe. A fűtés ideje alatt szakajtották ki a kenyeret. A tésztából lisztes kézzel kenyérnyi darabokat vágtak, majd megforgatva gömbölyűre formálták. A kenyérrel együtt szakajtották a cipóknak valót, valamint félretettek tésztát a lángos számára is. A szakajtókosarak belsejét vászonkendőkkel, az úgynevezett szakajtóruhákkal bélelték ki, majd belehelyezték a tésztát. A tetejét egy kicsit megigazították, meglisztezték, hiszen bevetéskor ez lett a kenyér alja. Ezután a szakajtókat az asztalra rakták, és letakarva kelni hagyták.Mire a kemence fűtésével és a kenyér előtti lángossütéssel végeztek, a szakajtókban megkelt a tészta, és következhetett a kenyér bevetése. A kemence fenekét ekkorra már tisztára söpörték, miután a parazsat kihúzták belőle. Először a párélesztő korpájából gyúrt kutyakenyeret vetették be, amelynek a közepébe szúrták a szusztorát a kemence megvilágosítására. Előfordult, hogy a szusztorát az első kenyérbe szúrták, és azzal együtt tolták be. Ezután a sütűlapátot a kemence szája előtti padkára fektették, majd a szakajtóból a kenyeret ráborították. Berakás előtt a kenyér külső oldalát késsel megvágták, hogy gyirkás legyen. A bevetést gyorsan végezték, hogy a kemence ki ne hűljön. Az első két kenyeret a hátuljába, a majba tolták, a többit pedig előrébb, mindig egy meghatározott rend szerint. A cipó helye a kemenceszáj közelében volt. A kenyér sütéséhez két órára volt szükség, de a cipót előbb vették ki. Sütés közben be-benéztek a kemencébe, ellenőrizték a kenyeret. Ha túl gyorsan sütött a kemence, akkor az előtét lejjebb vették, nehogy a meleg megkapja a kenyér tetejét. Amikor a kenyerek szépen megsültek, a sütőlapáttal kivették őket, aljukat leseperték, és a kemence szájánál rögtön megmosdatták, hogy szép fényesek legyenek. Mosdatáskor a vizet kézzel kenték a kenyérre.

24


Az alföldi kenyér az aljánál 35-40 centiméter átmérőjű volt, magassága 20-25 centiméter körül mozgott, de a Dél-Tiszántúlon elérte a 30 centimétert is. Formája rendszerint kerek volt, súlya 4-6 kilógramm között változott.A búzaliszt alkalmazása mellett a kenyérsütés másik legfontosabb alapanyaga a rozs volt. Az Alföld homokos területein jobban termett, mint a búza, olcsóbban hozzá lehetett jutni, a belőle sütött kenyér nyáron hosszabb ideig elállt. Készítésmódja sok hasonlóságot mutat a búzakenyérével. A rozs őrlésekor, majd szétszitálásakor háromféle anyag keletkezett: a korpa, a vörös liszt és az eleje liszt.Kenyérsütéshez az utóbbit használták, egyszerre átszitálva. A liszt szaporított, ezért 5 szakajtónyi lisztből lett 6 kenyér. Erjesztőnek morzsát vagy korpaélesztőt alkalmaztak. A morzsából egy teljes marék (két kéz) kellett kenyerenként, korpaélesztőből csak fél marékkal számoltak. A kovászolás a leírtakkal egyező módon történt. Nyáron 3-4 órát kelt a kovász, télen 6-7 órára is szükség volt. Dagasztóvíznek fél litert mértek ki kenyerenként, s fél-fél marék sót oldottak fel benne. A dagasztás egy óra hosszat tartott, néha előfordult, hogy kétszer is átdagasztották a tésztát. Pihentetés után következett a szakajtás, majd a sütés. Sütés előtt a rozskenyeret nem mindig vágták meg, mivel ez nem magasodott úgy fel, mint a búzakenyér.A kenyérsütéshez szánt búzalisztet vagy a tésztát többféle módon lehetett dúsítani. Sokszor a kenyeret szükségből egészítették ki, de gyakran csak az ízesítés kedvéért adagoltak hozzá más anyagokat. A belesütött krumplitól a kenyér ízesebb lett, belseje hosszabb ideig puha maradt. a főtt krumplit összetörve a dagasztáskor dolgozták a tésztába. Kenyerenként 2-3 darab krumplit számoltak, de az adagolást egészen az egynegyed részig fokozhatták. A krumplit nyersen is lehetett a kenyérhez adni. Ilyenkor este megtisztították a szükséges mennyiséget, majd reggelig vízben hagyták. Ekkor megreszelték, majd a langyosított dagasztóvizet ráöntötték, összekeverték, és a kovászt ezzel dagasztották meg.Igen finom kenyeret lehetett sütni, ha a búzaliszthez egy marék (két összetett kéz) rozslisztet kevertek. Az így sütött kenyeret jobb ízűnek tartották, mintha tisztán búzalisztből készült volna.Hasonlóan finom volt az a kenyér is, amelynek lisztjéhez fele arányban árpa – vagy kukoricalisztet adtak. Az ilyen kenyér nem lett túl magas, de olcsóbb és ízletesebb volt a búzakenyérnél.A korpás lisztből is lehetett kenyeret sütni, ha szükség rávitte az embereket. Azok a szegények, akiknek nem volt disznójuk, a

25


korpát nem szitálták ki, hanem a liszttel együtt használták kenyérsütéshez.Jóízű, zamatos kenyeret lehetett sütni, akkor is ha a kovászt nem búzalisztből, hanem kukoricalisztből készítették.(Sabján Tibor: A búbos kemence című könyve alapjá

http://modernkenyer.wordpress.com/kenyersutes-regen/

26

http://modernkenyer.wordpress.com/kenyersutes-regen/


8. mellékletA MAGYAROK KENYERE-PROGRAM2014. július 25. péntek 14:03

Erdély-szerte gyűjtik a búzát a Magyarok Kenyeréhez. A Maros és Kolozs megyében tapasztalható példás összefogásról tudósít a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja (Romkat.ro).A Magyarok Kenyere elnevezésű program 2011-ben indult: akkor tíz tonna búzát gyűjtöttek össze a Kárpát-medence magyarlakta településeiről. Azóta egyre növekvő mennyiséget sikerül évente összegyűjteni, amit kizárólag jótékony célokra használnak fel.A nyersanyag egy részéből pékáru készül, amit eladnak, és a bevételt jótékonykodásra fordítják; emellett több tonna lisztet ajánlanak fel a dévai

Szent Ferenc Alapítványnak, melynek otthonaiban két és fél ezer gyermeket nevelnek.A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének (RMGE-Maros) küldöttsége érkezik a magyarországi Kenderesre július 26-án a Magyarok Kenyere gabonájának ünnepélyes begyűjtésére – tudósít aSzékelyhon.ro. Ekkor szimbolikus mennyiséget, egy zsák búzát visznek a kenderesi Horthy-ligetbe, ahol az ünnepélyes begyűjtés megtörténik. A további adományokat a Csaba testvér által vezetett dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el.Kolozs megyében a búzát a kolozsvári magyar főkonzulátus udvarán gyűjtik. Július 21-én, hétfőn ott állították fel a szuszékot (vagyis a nagyméretű ácsolt ládát), amelybe elhelyezhető a gabona. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester elmondta: az erdélyi város Páva Zsolt pécsi polgármester kérésére csatlakozott a testvérvárosi búzacsere-programhoz.

27

http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=54515&img=o_kenyere1.jpg




Itt július 29-éig gyűjtenek, akkor a búzát Pécsre szállítják, majd megőrlik. A lisztet Pécsről visszahozzák Kolozsvárra, ahol augusztus 19-én megsütik a Magyarok Kenyerét. A cipókat a Kolozsvári Magyar Napok és a kolozsvári Szent István-napi búcsú résztvevői között osztják szét – tájékoztat a Hírmondó 2014. július 25-ei száma.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-atya-gyermekeihez-jut-magyarok-kenyere

28

http://www.magyarkurir.hu/hirek/az-atya-gyermekeihez-jut-magyarok-kenyere

képzési program-fejlesztés · web viewmkh_a_27_1 augusztusi nÉpszokÁsok a modul...

Documents