kérdések és válaszok...5 ec.europa.eu/trade @trade_eu megszünteti a nem vámjellegű...

1 ec.europa.eu/trade @Trade_EU

Kérdések és válaszok

2018. április

Háttér ..................................................................................................................................................... 3

Miért folytat kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat az EU Mexikóval? ...... 3

Mekkora a mexikói piac? Milyen mértékű az EU és Mexikó közötti kereskedelem? .......... 4

Milyen hiányosságai vannak a meglévő EU–Mexikó kereskedelmi megállapodásnak? .... 4

Mi az új kereskedelmi megállapodás hozzáadott értéke? ....................................................... 4

Mit szeretne elérni az EU és Mexikó a megállapodással? ....................................................... 5

Tartalom ................................................................................................................................................ 5

Röviden összefoglalva milyen főbb eredmények várhatók a megállapodástól? ............... 5

Mit jelent a megállapodás az árukereskedelemre nézve? ...................................................... 7

Mit jelent a megállapodás a szolgáltatáskereskedelemre nézve? ........................................ 7

Hatások .................................................................................................................................................. 8

Előnyök ................................................................................................................................................... 8

Mely ágazatok számára lesz a legelőnyösebb? ......................................................................... 8

Hogyan biztosítja a megállapodás azt, hogy a kisvállalkozásokat és ne csak a

nagyvállalatokat segítse? .............................................................................................................. 8

Milyen előnyük származik ebből az európai fogyasztóknak? ................................................. 9

Milyen előnyökkel jár a megállapodás az EU mezőgazdasági termelői közösségei

számára? ........................................................................................................................................... 9

Hogyan segíti a megállapodás az EU élelmiszer- és italgyártóit jellegzetes regionális

termékeik (földrajzi árujelzők) forgalmazásában? ................................................................ 10

Miként nyitja meg a megállapodás Mexikó közbeszerzési piacát? ..................................... 10

Miként segíti a megállapodás Európa kreatív iparágait, innovátorait és művészeit? .... 11

Hogyan ösztönzi a megállapodás az EU és Mexikó közötti beruházásokat? ..................... 11

Hogyan tartja fenn a megállapodás az emberi jogokat Mexikóban? .................................. 12

Hogyan védi a megállapodás az európai előírásokat, ideértve az élelmiszer-biztonsági

előírásokat? .................................................................................................................................... 12


Aggályok .............................................................................................................................................. 13

Hogyan járul hozzá a megállapodás a korrupció felszámolásához? ................................... 13

Hogyan biztosítja a megállapodás az emberek jogait a munkahelyen az EU-ban és

Mexikóban? ...................................................................................................................................... 14

Mi a helyzet a megállapodás környezetre gyakorolt hatásával? ........................................ 14

Miként mozdítja még elő a megállapodás a fenntartható fejlődést? ................................ 15

Kötelezi-e majd az uniós kormányokat a megállapodás az állami tulajdonban álló

vállalkozások privatizációjára vagy az állami tulajdonban lévő monopóliumok

megszüntetésére? ...................................................................................................................... 16

Tartalmaz a megállapodás hivatkozást az elővigyázatosság elvére? ............................... 16

Érvényesíthető lesz a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet? ................................... 16

Hogyan hat a megállapodás az európai közszolgáltatásokra? ............................................ 17

Hogyan védi a megállapodás a kormányok közérdekből történő szabályozáshoz fűződő

jogát? ................................................................................................................................................ 18

Az EU miért beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszeren keresztül kívánja

rendezni a Mexikóval esetlegesen felmerülő beruházási vitákat? ..................................... 18

Eljárás .................................................................................................................................................. 19

Ki döntött a Mexikóval kötendő kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások

megkezdéséről? .............................................................................................................................. 19

Milyen mértékű ellenőrzést gyakorolnak a választott kormányok és az európai

parlamenti képviselők a folyamat egésze felett? .................................................................. 19

Hogyan biztosítja a Bizottság, hogy mindenki figyelemmel kísérhesse, mi történik a

tárgyalások során? ........................................................................................................................ 20

Hogyan biztosította a Bizottság a megállapodásban érdekelt valamennyi fél

véleményének figyelembevételét? ............................................................................................. 21

Mikor indultak az EU–Mexikó megállapodás korszerűsítéséről szóló tárgyalások? Mikor

fejeződnek be? ................................................................................................................................ 21

Mi történik a tárgyalások lezárása után? ................................................................................ 21

Ki hozza meg a végső döntést a megállapodás létrejöttéről? ............................................. 22


Háttér

Miért folytat kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat az

EU Mexikóval?

A világ megváltozott azóta, hogy 2000-ben hatályba lépett az EU–Mexikó globális megállapodás.

Az Európai Unió:

13 új tagállammal bővült,

továbbfejlesztette egységes piacát,

bevezette az eurót.

Mexikó:

a világ legdinamikusabb feltörekvő gazdaságainak egyikévé vált,

reálértéken számolva közel 20%-os növekedést ért el az egy főre jutó kibocsátás terén,

csatlakozott az OECD-hez.

1997-ben az EU és Mexikó gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás egy kereskedelmi részt is tartalmazott, amely elsősorban az árukereskedelmet nyitotta meg. E kereskedelmi megállapodás 2000-ben lépett hatályba. A megállapodás szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó része 2001-ben lépett hatályba. Közel két évtized elteltével eljött az ideje a megállapodás korszerűsítésének.

Az EU és Mexikó közötti kereskedelem már most is jelentős mértékű:

62 milliárd EUR-t kitevő árukereskedelemmel (2017),

15 milliárd EUR-t kitevő szolgáltatáskereskedelemmel (2016).

A 128 millió lakosú Mexikó dinamikus feltörekvő gazdaságként rendkívül sok lehetőséget hordoz az uniós vállalkozások számára exportjuk növelésére.

Az uniós exportból származó minden 1 milliárd EUR összeg 14 000 munkahelyet támogat Európában. Tehát minél többet exportál Európa, annál több munkahelyet tud megvédeni és létrehozni.


Mekkora a mexikói piac? Milyen mértékű az EU és Mexikó közötti

kereskedelem?

A Nemzetközi Valutaalap szerint Mexikó névértéken véve Latin-Amerika második és a világ tizenötödik legnagyobb gazdasága. Hasonló értékeket képvisel, mint az EU, többek között a nemzetközi szabályokon alapuló nyílt és tisztességes kereskedelmet.

Az EU Mexikó harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Mexikó Brazília után az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában.

Az uniós vállalkozások által végzett, Mexikóba irányuló export...

2017-ben 38 milliárd EUR értékű árut,

2016-ban pedig 10 milliárd EUR értékű szolgáltatást,

míg a Mexikóból érkező import....

2017-ben 24 milliárd EUR értékű árut,

2016-ban pedig 5 milliárd EUR értékű szolgáltatást foglalt magában.

Könnyítések révén az uniós vállalkozások többet importálhatnának Mexikóból és exportálhatnának Mexikóba.

Milyen hiányosságai vannak a meglévő EU–Mexikó kereskedelmi

megállapodásnak?

A 2000. évi EU–Mexikó kereskedelmi megállapodás jelentős előnyökkel járt az uniós vállalkozások számára. A megállapodás azonban nem rendez úgy néhány ma releváns, új és fontos kereskedelmi és beruházási kérdést, ahogy az EU vagy Mexikó által 2000 óta megkötött más megállapodások.

Így mindkét oldalon kiaknázatlan lehetőségek vannak a nagyobb fokú kereskedelemre és beruházásra. A kiaknázatlan lehetőségek miatt:

magasabbak az árak,

szűkebb választék és kevesebb innováció áll az uniós és a mexikói fogyasztók rendelkezésére,

elvesznek az exporttal kapcsolatos, általában jobban fizetett munkahelyek létrehozására kínálkozó lehetőségek.

Mi az új kereskedelmi megállapodás hozzáadott értéke? A korszerűsített megállapodás célja, hogy még inkább megkönnyítse az egymás piacaira irányuló kivitelt és az ott eszközölt beruházásokat azáltal, hogy:


megszünteti a nem vámjellegű akadályokat, így például:

o az uniós élelmiszeripari termékekre vonatkozó mexikói korlátozásokat, o az európai szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos problémákat

Mexikóban,

több termékre – elsősorban mezőgazdasági árukra – vonatkozóan csökkenti a vámokat,

védelemben részesíti a földrajzi árujelzőket – az EU meghatározott régióiból származó jellegzetes élelmiszer- és italtermékeket,

új piacokat nyit meg a szolgáltatások és a közbeszerzések terén,

védelmet biztosít a Mexikóban megvalósuló európai beruházások számára.

Mit szeretne elérni az EU és Mexikó a megállapodással?

Az EU azt szeretné, ha Mexikó megszüntetné az európai import útjában álló szükségtelen akadályokat, hogy az uniós vállalkozások többet tudjanak exportálni.

Közös célkitűzésünk:

egymás piacainak megnyitása az áruk, szolgáltatások és beruházások előtt,

a fokozottabb gazdasági integráció előmozdítása,

a versenyképesség megerősítése,

a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének biztosítása,

a kereskedelem útjában álló szükségtelen akadályok felszámolása, megelőzése és visszaszorítása,

az EU és Mexikó közötti együttműködés megerősítése, hozzájárulás a munkavállalói jogokkal és a környezetvédelemmel (fenntartható

fejlődés) kapcsolatos, az EU és Mexikó által egyaránt osztott célkitűzésekhez, a globális kereskedelmi szabályoknak a demokrácia és a jogállamiság magas szintű

normáival és közös értékeivel összhangban történő alakítása.

E célkitűzéseken túlmenően egy új, korszerűsített megállapodás megkötése erőteljes jelzést küldene a világnak arról, hogy Mexikó és az EU egyaránt elutasítják a protekcionizmust.

Tartalom

Röviden összefoglalva milyen főbb eredmények várhatók a

megállapodástól?

1. A vámok megszüntetése

Az egyes ágazatokban magasabb mexikói vámok megdrágítják az európai termékeket Mexikóban, így azok kevésbé vonzóak a mexikói vevők számára.


Mexikó magas vámokat alkalmaz az alábbiak uniós behozatalára:

élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek, halászati termékek.

A megállapodás értelmében Mexikó megszünteti e vámok szinte mindegyikét, hogy:

az európai termékek versenyképesebbé váljanak Mexikóban, könnyebbé váljon az európai termelők és exportőrök számára termékeik mexikói

értékesítése.

A Mexikóval kötendő kereskedelmi megállapodás sokkal könnyebbé tenné az európai termelők számára a Mexikóba irányuló exportot, és évente több mint 100 millió EUR összegű vám fokozatos megszüntetését tenné lehetővé.

2. A kereskedelem útjában álló nem vámjellegű akadályok megszüntetése

A nemzetközi megállapodásokkal, a nemzetközi szabványokkal vagy a bevált gyakorlatokkal nem összhangban álló szabályok és rendelkezések megfelelési többletköltségek révén akadályokat gördíthetnek az uniós exportőrök elé.

A legtöbb uniós szabvány nemzetközi szabványokon alapul, a mexikói szabványok azonban gyakran eltérnek a nemzetköziektől.

Ez megnehezíti és megdrágítja a kivitelt az uniós exportőrök számára, hiszen külön gyártósorokat kell létrehozniuk a mexikói piac számára.

A megállapodás több mint 25 olyan területen hoz majd javulást, ahol a kereskedelmi akadályok miatt nehézségekkel szembesülnek az európai exportőrök és importőrök.

Mexikó közelíteni fogja szabványait az uniós szabványokhoz, és ennek révén:

könnyebbé válik az uniós vállalkozások számára a Mexikóba irányuló export, megerősödnek a nemzetközi szabványok.

3. Annak jelzése a világ felé, hogy az EU és Mexikó egyaránt elutasítják a

protekcionizmust

A növekvő protekcionista nyomás idején egy, az EU és Mexikó között létrejött kereskedelmi megállapodás egyértelmű jelzést küldene a világnak arról, hogy mindkét ország:

elutasítja a protekcionizmust,


nyitott a tisztességes szabályokon és szigorú normákon alapuló üzleti tevékenység és kereskedelem előtt.

Mit jelent a megállapodás az árukereskedelemre nézve?

Az EU azt szeretné, ha Mexikó:

eltörölné az európai árukra vonatkozóan még fennálló behozatali vámokat,

megszüntetné az uniós export előtt álló akadályokat, így például a nem egyértelmű szabályokból és rendelkezésekből eredő gátakat.

A Mexikóba irányuló export megkönnyítéséből várhatóan minden vállalkozásnak előnye származik majd, de az alábbi termékeket előállítóknak és értékesítőknek különösen:

agrár-élelmiszeripari termékek, gépipari termékek, ásványi tüzelőanyagok és kapcsolódó termékek, gyógyszerek, közlekedési eszközök.

Mit jelent a megállapodás a szolgáltatáskereskedelemre nézve?

A megállapodás megkönnyíti az uniós vállalkozások számára szolgáltatásaik mexikói értékesítését.

Különösen az alábbi területeken működő vállalkozások fognak ebből várhatóan hasznot húzni:

üzleti szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, távközlés, közlekedés.

A megállapodás általános szabályként megakadályozza, hogy az EU vagy Mexikó hátrányos megkülönböztetést alkalmazzon egymás szolgáltatóival szemben.

A megállapodás:

biztosítja, hogy az EU és Mexikó megkülönböztetéstől mentesen szabályozhassa szolgáltatási piacát,

nem érinti az olyan közszolgáltatásokat, mint az egészségügyi ellátás vagy az oktatás.

Függetlenül attól, hogy külföldi vagy belföldi szolgáltatókról van-e szó, a megállapodás nem módosítja vagy érinti a következőkre vonatkozó uniós vagy mexikói szabályokat:


egészség és biztonság, környezetvédelmi előírások, képesítési követelmények, munkavállalói jogok, munkakörülmények.

Hatások

Előnyök

Mely ágazatok számára lesz a legelőnyösebb?

A Mexikó és az EU között kereskedelmet folytató minden iparágnak – közvetlenül vagy közvetve – haszna származik a megállapodás korszerűsítéséből. Bizonyos ágazatok azonban több előnyre is szert tehetnek, ezek közé tartoznak a következők:

az élelmiszerek és az italok ágazata, mivel csökkenni fognak a vámok, és illegálissá válik bizonyos jellegzetes európai regionális élelmiszer- és italtermékek (például a pármai sonka, az olasz Prosecco és az ír whiskey) utánzatainak a mexikói értékesítése,

a gépjárművek és a gépjárműalkatrészek ágazata, mivel nagyobb fokú biztonság lesz biztosítva a gyártók számára azáltal, hogy nemzetközi szabványokra támaszkodva folytathatják exporttevékenységüket,

a gépipari termékek ágazata, mivel a megállapodás kiegyenlítettebb versenyfeltételeket teremt az uniós vállalkozások számára,

az orvostechnikai eszközök ágazata, a gyógyszerágazat, mivel egyszerűsödnek a származási szabályok.

Hogyan biztosítja a megállapodás azt, hogy a kisvállalkozásokat és

ne csak a nagyvállalatokat segítse?

A kisebb exportőrök számára még a kisebb akadályok is aránytalanul nagy nehézséget jelentenek, mivel nem rendelkeznek a leküzdésükhöz szükséges idővel vagy erőforrással. Ezért szeretne az EU külön fejezetet szánni nekik a megállapodásban.

Az EU azt szeretné, ha a megállapodás:

megkönnyítené az exportőrök számára a termékükre vonatkozó mexikói szabályok kiderítését,

átláthatóbbá tenné a mexikói szabályozást, egyszerűbbé tenné a mexikói vámeljárásokat.


Ezek a jobbító változások különösen a kisvállalkozások számára hasznosak.

Az EU és Mexikó közötti új, korszerűsített kereskedelmi megállapodás:

lehetőséget teremt a meglévő közös projektek megerősítésére,

új lehetőségeket és programokat hoz létre a kisebb vállalkozások általi export növelésére.

A kisebb vállalkozások számára előnyös lesz:

a nem vámjellegű akadályok megszüntetésével járó költségcsökkentés,

a származási szabályokra vonatkozó követelmények egyszerűsítése,

az EU és Mexikó közötti szabályozási együttműködés fokozása,

az uniós és a mexikói szabványok közelítése.

Milyen előnyük származik ebből az európai fogyasztóknak?

A megállapodás révén olcsóbbak lesznek a mexikói termékek a boltokban, és az európai fogyasztók számára szélesebb termékválaszték áll majd rendelkezésre.

A fogyasztók egyben munkavállalók is, így az erős uniós gazdaságból és az exporttal kapcsolatos álláslehetőségekből is profitálhatnak.

Milyen előnyökkel jár a megállapodás az EU mezőgazdasági termelői

közösségei számára?

Az EU mezőgazdasági termelői közösségei a mexikói piachoz való könnyebb hozzáférésből és abból húzhatnak hasznot, hogy több lehetőségük lesz termékeiket Mexikó 128 millió fogyasztója számára értékesíteni.

A mexikói fogyasztók szeretik a kiváló minőségű európai termékeket, például a sajtot, a baromfihúst, a sertéshúst, a feldolgozott élelmiszereket és a csokoládét.

Mexikó meg fogja szüntetni az olyan kulcsfontosságú uniós termékeket sújtó magas vámokat, mint a tészta (jelenleg csaknem 20%-os vám van rá érvényben), a csokoládé és az édesipari termékek (20%-nál magasabb vámok), kéksajtok (csaknem 20%), alma és őszibarackkonzerv (csaknem 20%), lényegében valamennyi sertéshústermék (csaknem 45%) és a gazdaságilag nagy jelentőségű baromfitermékek (csaknem 100%).

A megállapodás más termékek számára jelentős mértékű új piaci hozzáférést biztosít éves keretek között, például:

Uniós termék Jelenlegi mexikói vámtétel

Uniós termékekre biztosított 0%-os vámkontingens volumene


Tejpor csaknem 50% 50 000 tonna

Más sajtok csaknem 45% 20 000 tonna

Friss és feldolgozott sajtok

csaknem 45% 5 000 tonna

Mexikó és az EU megállapodtak más kereskedelmi akadályok – például a nem egyértelmű szabályok és rendelkezések – megszüntetéséről is, hogy egyszerűbb legyen az európai termelők számára termékeik Mexikóba történő kivitele.

A jellegzetes regionális élelmiszer- és italtermékek európai gyártói is nyernek ezen, hiszen illegálissá válik e termékek utánzatainak mexikói értékesítése (lásd alább).

Hogyan segíti a megállapodás az EU élelmiszer- és italgyártóit

jellegzetes regionális termékeik (földrajzi árujelzők)

forgalmazásában?

Az EU jelentős termelőnek számít a jellegzetes regionális élelmiszer- és italtermékek, így például a pármai sonka, a parmezán sajt, az olasz Prosecco és az ír whiskey terén.

E termékek megnevezése „földrajzi árujelzőnek” minősül, így egyértelmű a fogyasztók számára, hogy a termék eredeti. Ez azt is lehetővé teszi az európai termelők számára, hogy termékeik minőségéért díjat számítsanak fel, ahogy azt is biztosítja, hogy azokról külföldön ne készüljön másolat.

Mintegy száz, földrajzi árujelzővel ellátott uniós szeszes ital már a meglévő EU–Mexikó megállapodás keretében is védelemben részesül. Az EU azt szeretné, ha az új kereskedelmi megállapodás keretében Mexikó további 340, európai földrajzi árujelzővel ellátott bornak és élelmiszernek biztosítana védelmet. Ez azt jelenti, hogy az adott név alatt csak EU-ban előállított termékeket lehetne értékesíteni Mexikóban.

A földrajzi árujelzők elismerése:

segíti az európai termelőket és exportőröket, biztosítja a mexikói fogyasztókat afelől, hogy eredeti európai terméket vásárolnak.

Miként nyitja meg a megállapodás Mexikó közbeszerzési piacát?

A mexikói közbeszerzési piac a becslések szerint mintegy évi 30 milliárd EUR-t tesz ki.

Mexikó vállalta, hogy az új megállapodás keretében:


több pályázatot nyit meg az európai ajánlattevők előtt,

könnyebbé teszi az európai vállalkozások számára a mexikói kormányzati szerződésekre történő ajánlattételt,

az európai vállalkozások ajánlatait a mexikói vállalkozások ajánlataival egyenlő elbánásban részesíti,

biztosítja közbeszerzési eljárásainak kiszámíthatóságát és átláthatóságát.

Mexikó arra is kötelezettségvállalást tett, hogy tárgyalásokat kezdeményez a mexikói államokkal (tartományokkal) arról, hogy a megállapodás aláírásának időpontjára lehetővé tegyék az európai vállalkozásoknak az állami (tartományi) szintű szerződésekre való pályázást is.

Miként segíti a megállapodás Európa kreatív iparágait, innovátorait

és művészeit?

Mind az EU, mind Mexikó szilárd rendszerekkel rendelkezik az olyan szellemitulajdon-jogok védelemére és érvényesítésére, mint például:

a védjegyek, a szabadalmak, a formatervezési minták, az üzleti titkok.

Az új megállapodás megerősíti a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokra vonatkozóan az EU-ban és Mexikóban meglévő rendelkezéseket.

A megállapodás a nemzetközi normák betartására ösztönzi Mexikót, különösen a szerzői jogi védelem terén.

Hogyan ösztönzi a megállapodás az EU és Mexikó közötti

beruházásokat?

A megállapodás megkönnyíti az európai és a mexikói vállalkozások számára az egymás piacain eszközölt beruházásokat, így több mexikói vállalat végezhet beruházásokat Európában, illetve indíthat termelői tevékenységet az EU-ban.

A megállapodás vállalatirányításra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Célja az, hogy a befektetők bizalmának növelése és a versenyképesség javítása révén vonzóvá tegye és ösztönözze a beruházásokat. Ez a kereskedelmi megállapodás által teremtett lehetőségek minél teljesebb kiaknázását teszi lehetővé a beruházók számára.

Az EU elkötelezett amellett, hogy a megállapodásba belevegye a beruházásvédelemmel kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert


magában foglaló új megközelítését. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer kiszámíthatóbb környezetet teremt a beruházók számára.

Hogyan tartja fenn a megállapodás az emberi jogokat Mexikóban?

A kereskedelmi megállapodás egy szélesebb körű, új EU–Mexikó globális megállapodás része, amely megerősíti a Mexikó és az EU közötti együttműködést és a rendszeres, magas szintű találkozókat az emberi jogok, a biztonság és a jogérvényesülés területén. Az EU továbbra is támogatja azokat a projekteket, amelyeket nem kormányzati szervezetek hajtanak végre az emberi jogok, a társadalmi kohézió és a biztonság, valamint a civil társadalom szerepének mexikói előmozdítása érdekében. Az új megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU és Mexikó különféle, az emberi jogokhoz hasonló kérdésekről tárgyaljon a civil társadalommal, köztük: • a szakszervezetekkel, • a környezetvédelmi aktivistákkal, • az emberi jogi csoportokkal, • a vállalkozói szövetségekkel, • az újságírókkal, • a tudományos körökkel és agytrösztökkel. Ennek során az EU-nak a jelenleginél több lehetősége lesz emberi jogokról tárgyalni Mexikóval.

Hogyan védi a megállapodás az európai előírásokat, ideértve az

élelmiszer-biztonsági előírásokat?

Az EU összes többi kereskedelmi megállapodásához hasonlóan a Mexikóval kötött megállapodás sem fogja befolyásolni az európai termékszabványokat, így az élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre vonatkozó előírásokat sem.

És mint minden uniós kereskedelmi megállapodás, ez is garantálja az EU jogát arra, hogy az Európában értékesített összes árura és szolgáltatásra saját előírásait alkalmazza.

A Mexikóból érkező összes behozatalnak meg kell felelnie az alábbiakkal kapcsolatos uniós szabályoknak:

a termékekre vonatkozó műszaki szabványok,

fogyasztói biztonság,

környezetvédelem,

állat- és növényegészségügy,


élelmiszer-biztonság és géntechnológiával módosított szervezetek (GMO).

A tárgyalásoknak köszönhetően az EU és Mexikó több nemzetközi szabványügyi testületben is szorosabb együttműködést folytat egymással az alábbi területeken:

gyógyszerek, vegyipari termékek, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és az Egészségügyi Világszervezet

által összeállított élelmiszerszabványokat tartalmazó Codex Alimentarius.

Mivel az uniós szabványok már most is összhangban állnak a nemzetközi szabványokkal, az uniós vállalkozások egyszerűbben exportálhatnak Mexikóba.

Aggályok

Hogyan járul hozzá a megállapodás a korrupció felszámolásához?

Az új EU–Mexikó kereskedelmi megállapodás egy szélesebb körű globális megállapodás része, amelynek célja a korrupció megelőzése és az ellene való küzdelem. Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy:

bűncselekménnyé nyilvánítja a megvesztegetést a kormányzati tisztviselők esetében,

fontolóra veszi a megvesztegetés bűncselekménnyé nyilvánítását a vállalkozások esetében,

biztosítja, hogy a korrupt módon eljáró magánszemélyek vagy vállalkozások büntetőeljárás alá vonhatók legyenek.

Ezenkívül az EU és Mexikó egyaránt törekedni fog a korrupció megelőzésére. Ennek keretében:

gondoskodnak a kormányzati tisztviselőkre vonatkozó magatartási kódex létrehozásáról és betartatásáról,

arra ösztönzik a vállalatokat, hogy:

o a személyzetet részesítsék etikai képzésben, o vessék alá auditnak és tegyék nyilvánossá beszámolóikat.

Az EU és Mexikó küzdelmet folytat a pénzmosás ellen, és biztosítja, hogy:


mindig ismert legyen a személyazonossága annak, aki ténylegesen tulajdonosa egy bankszámlának, bizalmi vagyonkezelésnek vagy alapnak (azaz a „tényleges tulajdonos”),

az adóügyi, igazságügyi és más illetékes hatóságok hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz.

A globális megállapodás feljogosítja a civil társadalmat arra, hogy elszámolásra kötelezze az EU-t és Mexikót a megállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítéséért.

Hogyan biztosítja a megállapodás az emberek jogait a munkahelyen

az EU-ban és Mexikóban?

Az EU szigorú jogszabályokkal védi a munkavállalói jogokat. Az EU és Mexikó megállapodott abban, hogy az új kereskedelmi megállapodásnak támogatnia, nem pedig csökkentenie vagy gyengítenie kell a meglévő jogokat.

A megállapodás mindkét fél számára tiltja a kereskedelem és a beruházások méltánytalan ösztönzését:

a munkajogi jogszabályoktól való eltérések, a munkajogi jogszabályok végrehajtásának mellőzése révén.

Annak biztosításával, hogy a kereskedelem liberalizációja a munkavállalói jogok érvényesítésével jár együtt, elősegíthetjük a globalizáció alakítását.

A fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseknek az új megállapodásba foglalása pozitív hatással lesz az emberi jogok előmozdítására és tiszteletben tartására, mivel arra ösztönzik Mexikót, hogy:

hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáit,

erősítse meg a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló ILO alapegyezményt.

Mi a helyzet a megállapodás környezetre gyakorolt hatásával?

A tárgyalások megkezdése előtt a Bizottság hatásvizsgálatot végzett. A 2016-ban közzétett tanulmány megvizsgálta a megállapodás lehetséges környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait.

A tanulmány következtetései szerint a megállapodás:

a zöld technológiák kereskedelmének növekedésével járna. Ez ellensúlyozna minden olyan negatív környezeti hatást, mint például a keletkezett hulladékmennyiség és az erőforrások felhasználásának növekedése,

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/march/tradoc_154396.034027.1.SWD_2015_289_EN%20IAR.pdf


előnyös lenne a kevésbé energia- és kibocsátásintenzív iparágak számára, és a termelés mind az EU, mind Mexikó esetében a tisztább ágazatok felé mozdulna el,

nem járna az energiaigény növekedésével, nem vezetne a természeti erőforrások behozatalának növekedéséhez.

Az EU és Mexikó megállapodott abban, hogy a közöttük létrejövő kereskedelmi megállapodásnak támogatnia, nem pedig csökkentenie vagy gyengítenie kell a meglévő környezetvédelmi jogszabályokat.

A megállapodás mindkét fél számára tiltja a „negatív verseny” folytatását. Ezért nem ösztönözhetik méltánytalanul a kereskedelmet és a beruházásokat:

a környezetvédelmi jogszabályoktól való eltérések, a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának mellőzése révén.

Az Európai Bizottság emellett egy független tanácsadót is megbízott az EU–Mexikó kereskedelmi megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatának elkészítésével. A fenntarthatósági hatásvizsgálat még részletesebben megvizsgálja a megállapodás lehetséges környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait.

A folyamatban lévő értékelés keretében a vállalkozó több műhelytalálkozót is szervez az érdekeltek véleményének összegyűjtése céljából. Az értékelés információkat szolgáltat az EU tárgyalóinak arról, hogy milyen intézkedéseket kell a megállapodásba foglalniuk az esetleges negatív környezeti hatások ellensúlyozására és annak biztosítására, hogy az összhangban legyen az EU környezetvédelmi politikáival.

Miként mozdítja még elő a megállapodás a fenntartható fejlődést?

Az új kereskedelmi megállapodás kötelezettségvállalásokat foglal magában az alábbiakra vonatkozóan:

• a fenntartható halászati és erdőgazdálkodás előmozdítása, • a biológiai sokféleség megőrzése, • vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem. Az EU és Mexikó az új kereskedelmi megállapodásában vállalja, hogy:

együttműködnek a környezetvédelemre és a munkavállalói jogokra vonatkozó, kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben,

átültetik a gyakorlatba az általuk aláírt összes multilaterális környezetvédelmi megállapodást, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos Párizsi Megállapodást is.

Az EU és Mexikó számos más kezdeményezés előmozdításáról is megállapodott, így például az alábbiakról:

a vállalatok arra való ösztönzése, hogy folytassanak együttműködést:


o felelősségteljesen, a környezetvédelmi és a munkavállalói jogok tiszteletben tartása mellett,

o elszámoltatható módon, átláthatóságot biztosítva a termékeik előállításához használt alapanyagok beszerzési forrásait illetően,

méltányos kereskedelem, valamint az olyan környezetbarát termékek kereskedelmének előmozdítása, mint a fenntartható módon előállított kakaó és kávé,

energiahatékonyság és éghajlatbarát technológiák alkalmazása, újrahasznosítás.

Kötelezi-e majd az uniós kormányokat a megállapodás az állami

tulajdonban álló vállalkozások privatizációjára vagy az állami

tulajdonban lévő monopóliumok megszüntetésére?

Nem. A megállapodás NEM írja elő az uniós kormányok számára, hogy:

privatizálják a meglévő, állami tulajdonban lévő vállalkozásokat vagy monopóliumokat, megfosszák az állami tulajdonban lévő vállalkozásokat vagy monopóliumokat jogaiktól

vagy kiváltságaiktól, engedjenek a közszolgáltatások színvonalából.

Az EU azt szeretné, ha az európai vállalkozások hátrányos megkülönböztetés nélkül tudnák értékesíteni termékeiket és szolgáltatásaikat az állami tulajdonban álló mexikói vállalkozások számára.

Tartalmaz a megállapodás hivatkozást az elővigyázatosság elvére?

Igen. Az elővigyázatosság elvét az uniós szerződések is rögzítik, és az EU kereskedelmi megállapodásainak tiszteletben kell tartaniuk ezeket a szerződéseket.

Az EU biztosítja, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodása:

teljes mértékben tiszteletben tartja a szabályozáshoz való jogot az elővigyázatosság elve alapján,

összhangban áll az EU meglévő élelmiszer-biztonsági előírásaival és más „másodlagos jogszabályokkal”, amelyek az elővigyázatosság elvét is magukban foglalják.

Érvényesíthető lesz a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet?

Igen.

A megállapodás fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezete a következő kérdésekre terjed ki:

munkavállalói jogok,


környezet, éghajlatváltozás.

A fejezetben meghatározott kötelezettségvállalások a következőkre kiterjedő vitarendezési mechanizmus révén hajthatók végre:

független szakértői testület általi külső felülvizsgálat, a civil társadalom – beleértve a munkaadók és a szakszervezetek képviselőit is –

részvétele minden szakaszban, nemzetközi szervezetek, például a nemzetközi munkaügyi szervezet szakértelme.

Hogyan hat a megállapodás az európai közszolgáltatásokra?

A megállapodás nem érinti a közszolgáltatásokat.

Egyetlen uniós kereskedelmi megállapodás sem kötelezi a kormányokat a nemzeti vagy helyi szintű közszolgáltatások privatizációjára vagy deregulációjára. Ettől az EU–Mexikó megállapodás sem tér el.

Az uniós kormányok továbbra is államosíthatnak bármely, magánszféra által nyújtott szolgáltatást. Természetesen tiszteletben kell tartaniuk saját jogszabályaikat és az uniós jogot, például a szerződés korai teljesítésének vagy a kisajátításért járó kártérítés fizetésének feltételeivel kapcsolatban.

Az EU kereskedelmi megállapodásai nem érintik egy adott országnak a szolgáltatási piacok szabályozására vonatkozó képességét. E megállapodások a kormányokat próbálják megakadályozni abban, hogy a szolgáltatókra nézve hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak azok nemzetisége alapján.

Az EU–Mexikó megállapodás nem változtatja meg azokat a szabályokat, amelyeket a – külföldi vagy belföldi – szállítóknak be kell tartaniuk:

az emberek egészségének és biztonságának védelemét, az oktatási rendszerek szervezését, a vízellátást, a környezet védelmét illetően.

Néhány uniós tagállam úgy döntött, hogy lehetővé teszi a nem uniós szolgáltatók számára a magán oktatási és egészségügyi szolgáltatások nyújtását. Más tagállamok kifejezetten tiltják ugyanezt.

Bármit dönt is a tagállam, sem a Mexikóval kötött kereskedelmi megállapodás, sem a Lisszaboni Szerződés nem korlátozza:


az uniós tagállamok olyan általános érdekű szolgáltatások szabályozására vagy nyújtására irányuló képességét, mint az energia és a víz,

az EU képességét arra, hogy megkülönböztetéstől mentesen szabályozhassa ezeket a szolgáltatásokat.

Hogyan védi a megállapodás a kormányok közérdekből történő

szabályozáshoz fűződő jogát?

A megállapodás nem érinti az EU vagy Mexikó arra vonatkozó jogát, hogy:

szabályozást léptessen életbe a közegészségügy, a környezet vagy a munkavállalók védelmére,

közszolgáltatásokat nyújtson.

Egyetlen uniós kereskedelmi megállapodás sem kötelezi a kormányokat a nemzeti vagy helyi szintű közszolgáltatások privatizációjára vagy deregulációjára. Ettől az EU–Mexikó megállapodás sem tér el.

A megállapodás lehetővé teszi az EU és Mexikó számára, hogy önkéntes alapon együttműködjenek egyes szabályozási kérdésekben.

Az együttműködés csak az általános uniós jogra vagy olyan jogszabályokra vonatkozik, amelyek érintik a kereskedelmet vagy a beruházásokat. Nem terjed ki az uniós tagállamok jogszabályaira.

Az EU miért beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszeren

keresztül kívánja rendezni a Mexikóval esetlegesen felmerülő

beruházási vitákat?

Az EU elkötelezett amellett, hogy valamennyi új kereskedelmi megállapodásába belefoglalja a beruházásvédelemre és a beruházási viták rendezésére vonatkozó új megközelítését: a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert. A beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer:

állandó bíróságot hoz létre a kereskedelmi partnerrel közösen minden egyes uniós kereskedelmi megállapodás vonatkozásában,

az egyes ügyekhez véletlenszerűen kiválasztott, magasan képzett bírákkal rendelkezik,

elejét veszi az összeférhetetlenségnek azáltal, hogy megakadályozza azt, hogy a bírák egyben befektetési jogászi tevékenységet is folytassanak,

biztosítja az ítéletek elleni fellebbezéshez való jogot és a bírósági határozatok megsemmisítésének lehetőségét,

az interneten keresztül elérhetővé teszi az összes dokumentumot és a meghallgatások webes közvetítését a nagyközönség számára.


Az EU a Kanadával és Vietnammal kialakított közelmúltbeli megállapodásaiba már belefoglalta a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert.

Kanadához hasonlóan Mexikó is független, pártatlan igazságszolgáltatással rendelkezik.

Az EU a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszernek a kereskedelmi megállapodásaiba történő foglalásával azt a magasabb szintű célt tartja szem előtt, hogy létrejöjjön egy nemzetközi beruházási bíróság, amely:

magasan képzett bírákkal, átlátható munkamódszerekkel rendelkezik.

Egy nemzetközi beruházási bíróság kiváltaná a több ezer kétoldalú kereskedelmi megállapodás alapján jelenleg működő magán-választottbírósági rendszerek sokaságát.

Ez újabb fontos lépést jelent a globalizáció alakításában és a legszigorúbb előírásokon alapuló, tisztességes, szabályalapú rendszer biztosításában.

Eljárás

Ki döntött a Mexikóval kötendő kereskedelmi megállapodásra

irányuló tárgyalások megkezdéséről?

Az Európai Unió Tanácsának keretében ülésező uniós tagállamok döntöttek a tárgyalások megkezdéséről.

Az Európai Unió Tanácsa 2016. május 23-án jóváhagyta a „tárgyalási irányelveket” – amelyeket gyakran „tárgyalási megbízatásként” is említenek – azzal a céllal, hogy a 2000. évi EU–Mexikó globális megállapodást egy korszerűsített megállapodással váltsák fel.

Az uniós tagállamok kormányai felkérték az Európai Bizottságot, hogy folytassa le a tárgyalásokat az EU nevében. A „tárgyalási megbízatás” – azaz egy sor iránymutatás – meghatározta az elérni kívánt célokat.

Az EU és Mexikó 2016 júniusában tartották a tárgyalások első fordulóját.

Milyen mértékű ellenőrzést gyakorolnak a választott kormányok és az

európai parlamenti képviselők a folyamat egésze felett?

Az Európai Bizottság az EU nevében tárgyal a 28 uniós tagállam kormányai által adott iránymutatások alapján.

http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1608


A Bizottság mindig biztosította a tárgyalási folyamat elszámoltathatóságát az uniós tagállamok és az Európai Parlament felé.

Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa és a Bizottság tárgyalói:

együttműködnek az uniós tagállamokkal a tárgyalások és a tárgyalási szövegek előkészítése során,

jelentést tesznek a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a tárgyalások előrehaladásáról,

tájékoztatják az Európai Parlamentet a fejleményekről, megjelennek az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága előtt.

2016 januárja óta 13 találkozóra került sor az összes uniós tagállam részvételével, 10 találkozóra pedig az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságával.

Az Európai Parlament emellett felállított egy különleges nyomonkövetési csoportot is a tárgyalások követésére.

Hogyan biztosítja a Bizottság, hogy mindenki figyelemmel kísérhesse,

mi történik a tárgyalások során?

A Bizottság a tárgyalások során végig rendszeres találkozókról, tájékoztatásról és információcseréről gondoskodott az alábbi felek részére:

az uniós tagállamok kormányai, Európai Parlament, civil társadalmi szervezetek.

A Bizottság a honlapján közzétette:

a tárgyalási fordulókra vonatkozó jelentéseket, a Mexikónak benyújtott uniós javaslatok szövegét, a sajtóközleményeket, a tárgyalásokra vonatkozó háttér-információkat.

Emellett a Bizottság:

sajtókonferenciákat szervez az újságírók számára, civil párbeszédeket tart az uniós tagállamokban, használja a közösségi médiát, például a Twittert.

https://twitter.com/Trade_EU


Hogyan biztosította a Bizottság a megállapodásban érdekelt

valamennyi fél véleményének figyelembevételét?

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az uniós tagállamok kormányainak, és tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról.

Az Európai Bizottság emellett számos alkalommal találkozott a kereskedelempolitikáról jelenleg folyó párbeszédben részt vevő több mint 460 civil társadalmi szervezet képviselői közül többekkel. Ezekben az uniós nonprofit csoportokban jelen vannak:

szakszervezetek, fogyasztói szervezetek, munkáltatói szövetségek, üzleti szövetségek, mezőgazdasági termelői szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, állatjóléti szervezetek, vallási csoportok, agytrösztök, közösségalapú csoportosulások.

Ezek a találkozók testületek széles köre számára lehetővé teszik azt, hogy hangot adjanak a tárgyalásokkal kapcsolatos véleményüknek és észrevételeiknek. A Bizottság a találkozók során tájékoztatja a civil társadalmat a tárgyalásokról és azok előrehaladásáról, valamint meghallgatja véleményüket.

2015-ben az Európai Bizottság új átláthatósági iránymutatásokat adott ki. Azóta a Bizottság nyilvánosságra hozta a kereskedelmi tárgyalások során előterjesztett valamennyi új tárgyalási anyagot.

Az Európai Bizottság ajtaja nyitva áll. Így a tárgyalások iránt érdeklődő szervezeteknek lehetőségük van felkeresni a tisztviselőket, és elmondani nekik véleményüket és álláspontjukat.

Mikor indultak az EU–Mexikó megállapodás korszerűsítéséről szóló

tárgyalások? Mikor fejeződnek be?

A tárgyalások 2016-ban kezdődtek. Áprilisban az EU és Mexikó elvi megállapodásra jutott. A két fél arra törekszik, hogy 2018 végére megszülessen a megállapodás végleges szövege.

Mi történik a tárgyalások lezárása után?

A tárgyalások befejeztével az EU-ban a megállapodás szövegét:

http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1833


közzéteszik az Európai Bizottság honlapján, lefordítják az összes hivatalos uniós nyelvre, ellenőrzik a jogász-nyelvészek, jóváhagyásra megküldik az uniós tagállamoknak, az Európai Parlamentnek és adott

esetben a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

Ki hozza meg a végső döntést a megállapodás létrejöttéről?

A Mexikóval kötendő kereskedelmi megállapodás egy szélesebb körű globális megállapodás része, amely olyan területeket foglal magában, amelyekért nem csak maga az EU, hanem az EU és az uniós tagállamok együtt felelnek. Ez azt jelenti, hogy egy úgynevezett „vegyes megállapodásról”, nem pedig „kizárólag uniós” megállapodásról van szó.

A tárgyalások befejeztével ezt a „vegyes megállapodást” jóvá kell hagyniuk:

az uniós tagállamok kormányainak, az Európai Parlamentnek, a nemzeti – és adott esetben regionális – tagállami parlamenteknek.

Mexikóban a szenátusnak kell jóváhagynia a megállapodást.

kérdések és válaszok...5 ec.europa.eu/trade @trade_eu megszünteti a nem vámjellegű...

Documents