kresz k · kotra kÁroly kotra kft. kresz könyv személygépkocsi-vezetők részére 2004...

KOTRA KÁROLY

KOTRA KFT.

KRESZkönyv

személygépkocsi-vezetőkrészére

2004

centrifugális erő

KOTRA KÁROLY

KRESZ könyvszemélygépkocsi-vezetők részére

KOTRA Kft.Püspökladány

2004

I .KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

RÉSZLET A KÖNYVBŐL

10. ábra

11. ábra

KÖZÚ

TI JE

LZÉS

EK

KÖZÚTI JELZÉSEK

4. kép

5. kép

6. kép

1.2. Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Két csoportba oszthatók: a kereszteződésben és útszűkületben szabályozó táblák. A kereszteződésben szabályozó táblák, alakjukat tekintve teljesen eltérőek minden más jelzőtáblától, így hátulról minden esetben felismerhetők. Az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla (10. ábra) azt jelzi, hogy az útkeresztező-

désben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére (4. kép). Kiegészülhet a táb- la az útburkolatra felfes-tett keresztirányú szag- gatott vagy folytonos

vonallal is, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel – ha a megállást az elsőbbség meg-adása szükségessé teszi – meg kell állni.Az elsőbbségadási kötelezettségre a vonal előtt lévő háromszög alakú útburkolati jel is felhívhatja a figyelmet. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla (11. ábra) azt jelzi, hogy az útkeresztező-

désnél meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkol ló) úton érkező jármű részére (5. kép). Azt a helyet, ahol meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP felirat jelzi. Ha a köte-lező meg állás he-lyét jelző vonal-nál a felirat nincs

felfestve vagy valamilyen oknál fogva nem látható (pl. kopott, hóval fedett), akkor nem a táblánál kell megállni, ha-nem az útkereszteződésbe való be-haladás előtt olyan helyen, ahonnan az útkereszteződés – az elsőbbség-gel rendelkező járművek forgalmának akadályozása nélkül – belátható. Ha ezt a jelzőtáblát vasúti átjárónál helyezték el,

a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt – ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt – kell megállni, és továbbhaladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik (6. kép).

Ez a jelzőtábla mindenütt, ahol elhelyezték, arra kötelezi a vezetőt, hogy – a forgalomirányítás esetétkivéve – megállással teljesítse elsőbbségadásikötelezettségét.

29

KÖZÚ

TI JE

LZÉS

EKKÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

12. ábra13. ábra

14. ábra

15. ábra 16. ábra

17. ábra

7. kép

18. ábra

8. kép

30

Az útkereszteződésre vonatkozó elsőbbségadási kötelezettséget az útkereszteződés teljes területére kell érteni az út egyik szélétől a másik széléig. Az „Elsőbbségadás kötelező” illetve az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblák között az elsőbbség jogi tartalmát tekintve nincs különbség. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla esetén az elsőbbségadás módjában van annyi különbség, hogy ennél a táblánál a kötelező megállás helyét jelző vonalnál, vagy az útkereszteződés előtt minden esetben meg kell állni, függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem. Mindkét elsőbbséget szabályozó jelzőtábla alatt elhelyezhetők kiegészítő táblák. Ha a kiegészítő táblán az útkereszteződés alaprajzi vázlatát tüntették fel (12., 13. ábra), az ezen vastag vonallal jelzett úton érkező jármű részére kell az elsőbbséget megadni. Ha a kiegészítő táblán (14. ábra) kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van, abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladókerékpáros részére elsőbbséget kell adni.

Ha az „Elsőbbségadás kötelező” táb-la alatt távolságot feltüntető kiegészítő tábla van (15. ábra), ez az „Elsőbbség-adás kötelező”, ha a távolságra utalófeliraton kívül a STOP szó is szerepel (16. ábra), ez az „Állj! Elsőbbségadáskötelező” tábla előjelzésére szolgál.

Útszűkületben vagy olyan helyen, ahol az úttest javítási, építési vagy egyéb okok miatt belátha-tó szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, a kétirányúforgalom biztonságos irányítására a következő jelző-táblákat helyezhetik el:

„A szembejövő forgalom elsőbbsége” (17. ábra). Ez a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben el-sőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére (7. kép).

„Elsőbbség a szembejövő forgalom-mal szemben” (18. ábra). E tábla jelzé-se arra utal, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejö-vő járművel szemben (8. kép).

KÖZLEKEDÉS

KÖZL

EKED

ÉS

81

248. ábra

249. ábra

250. ábra

Jobbról is ki szabad kerülni a figyelmeztető jelzést használó járművet, ha a veze-tő meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszé-lyezteti.

Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll, és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetve az úttestre történik, meg kell állni, és továbbhaladni csak a villamoselindulása után szabad. Akadály kikerülésére a bal oldal – még záróvonal átlépésével is – igénybe vehető, azonban a be nem látható úton ez csak fokozott óvatossággal és szükség esetén irányító személy közreműködésével tehető meg.

3.8. Kitérés – útszűkület

3.8.1. A kitérés A Kitérés a szemből érkező járművek elhaladási szabálya. Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a járművekkel kölcsö-nösen az úttest széléhez kell húzódni (248. ábra). Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművekegymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen,a járművekkel meg kell állni, és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kelllehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez - a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehető (249. ábra).

3.8.2. Útszűkület Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül, és a közútijelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül általában annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni (a másik jármű vezetője az áthala-dást lassítással, ill. – a szükséghez képest – megál-lással kö teles biztosítani), (250. ábra).

Kölcsönös irányváltoztatás esetében az a jármű haladhat tovább elsőként, amelyik nyil-vánvalóan előbb érkezett az útszűkülethez. Meg-közelítően egyszerre érkezés esetén az udvari-asság alapján kell eldönteniük az áthaladás sor-rendjét. A villamos elsőkénti továbbhaladását ilyen esetben is lehetővé kell tenni (251. ábra).

KÖZL

EKED

ÉSKÖZLEKEDÉSI ISMERETEK

82

251. ábra

252. ábra

90. kép

91. kép

Amennyiben az egymással szembenhaladó járművek közül az egyik kikerülést, a másik előzést akar végrehajtani, a forgalomfolyamatossága érdekében elsőként a kikerü-lést indokolt lehetővé tenni (252. ábra).

3.9. Párhuzamos közlekedés

Az olyan úttest, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van – függetlenül attól, hogy a forgalmi sávokatútburkolati jellel jelölték-e vagy sem – párhu-zamos közlekedésre alkalmas (90., 91 kép).

Ebből a szempontból közömbös, hogy az azonos irányú forgalom számára a két vagy több forgalmi sáv egyirányú forgalmi úton, körforgalomban vagy osztott pályás út úttesténáll-e rendelkezésre.

Párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni: az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, az útburkolati jellel kijelölt kanyarodósávot, a kerékpársávot, a villamospályát, ha nincs forgalmi sávként megjelölve.

285. ábra

99

EGYÉ

B KÖ

ZLEK

EDÉS

I SZ

ABÁL

YOK

EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

5. Egyéb közlekedési szabályok

5.1. Megfordulás, hátramenet

Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátra-menet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza. Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenet végzéséhez a járműve-zetőnek kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről gondoskodni. Az irányítószemélynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet, és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen. Az úttesten hátramenetet végző járműnek elsőbbsége van az elinduló, ill. az úttest forgalmába bekapcsolódó járművekkel szemben. Megfordulást végző járművek közül azzal a járművel végezhető elsőként ez a művelet,amelyik járművel azt nyilvánvalóan előbb megkezdték. Ugyanez a szabály érvényes a hátramenetet végző járművek egymás közötti helyzetében is. Tilos megfordulni, illetve hátramenetet végezni: autópályán, autóúton, egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban. A hátrameneti tilalom alól kivétel az egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez,illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet (285. ábra). A megfordulást ezenkívül tilthatja még: az úton: a „Megfordulni tilos” jelzőtábla, a „Záróvonal” útburkolati jel az útkereszteződésben: a „Balra kanyarodni tilos” jelzőtábla, a „Kötelező haladási irány” jelzőtábla, ha

a megfordulást nem jelöli, az „Előjelző nyíl”, amely az úttestre van felfestve, ha a megfordulást nem jelöli.

5.2. Vasúti átjáró

A vasúti átjárót járművel megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelye-zett veszélyt jelző táblánál lakott területen belül legfeljebb 30 km/h-ra, lakott területenkívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebes-séggel kell haladnia.

286. ábra

117. kép

118. kép

119. kép

120. kép

100

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEKEG

YÉB

KÖZL

EKED

ÉSI S

ZAB

ÁLYO

K

A vasúti átjárón 5 km/h átlagsebességnél las-sabban nem szabad áthaladni (286. ábra). Vasúti átjáróra való ráhajtás előtt meg kell győződni arról is, hogy az azon való késedelem nélküli és folyamatos áthaladás feltételei megvan-nak-e. Nem szabad a vasúti átjáróra ráhajtani, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (117. kép).

A vasúti átjárón történő áthaladást biztosíthatja: fénysorompó, félsorompó, teljes sorompó, jelzőőr, „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla, és van biztosítás nélküli is.

a) Fénysorompó A vasúti jármű közeledését, áthaladását két

egymás mellett lévő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Egyébként a készülék villogófehér fényt ad, amely a működőképességét jelenti, és a fentiek szerinti továbbhaladást engedélyezi (118. kép). Üzemzavar esetén sem a piros, sem a fehér fény nem világít.

b) Félsorompó A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje

alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorom-pórúddal lezárja. A félsorompó rúdján piros-fehér fényvisszaverő van. A félsorompóval együtt fényso-rompó is működik (119. kép).

Üzemzavar esetén a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyi-tott állapotban van, illetve a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít (120. kép). c) Teljes sorompó A vasúti jármű közeledésekor és átha-

ladásának ideje alatt az utat, ill. az út-testet teljes szélességében – piros-fehér színű sorompórúddal – lezárja. Sorom-pórúdján piros fényvisszaverő, ill. piros fényt adó lámpa van (121. kép).

A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a sorompó lezárásának megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi,

121. kép

287. ábra

122. kép

123. kép

101

124. kép

EGYÉB KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK

EGYÉ

B KÖ

ZLEK

EDÉS

I SZ

ABÁL

YOK

a sorompó lezárásának megkezdését,valamint záródását és zárva tartását, a tel-jes felnyitásig, két egymás mellett lévő fel-váltva villogó piros fénnyel jelzi.

Üzemzavar esetén a sorompórudak eltérőállásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. A vasúti átjárót biztosító berendezések üzem-zavara esetén a járművel a vasúti átjáróbavaló behajtás előtt meg kell állni, körül kelltekinteni jobbra és balra a vasúti pályatest-re. Amennyiben vasúti jármű közeledé-sét észleljük, továbbhaladni tilos. Ha vas-úti jármű nem közeledik, áthaladha-tunk a vasúti átjárón. Sűrű ködben, kor-látozott látási viszonyok között a megál-lást követően járművünk ablakán kihall-gatva is meggyőződhetünk a vasúti jármű közeledéséről. Vagyis minden körülményközött, minden módon meg kell győződ-nünk a biztonságos áthaladásról (287. ábra).

d) Jelzőőr A vasúti jármű közeledésekor és áthaladásá-

nak ideje alatt a vasúti jelzőőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, ill. a vasúti átjárónál az úttes-ten állványra helyezett – piros fényű lámpával ad „megállj” jelzést (122. kép).

e) „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblával bizto-sított vasúti átjáró

A megállás helyét jelző vonal előtt, ennek hiá-nyában a tábla előtt kell megállni (123. kép). Továbbhaladni abban az esetben sza-bad, ha a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.

f) Biztosítás nélküli vasúti átjáró Biztosítás nélküli vasúti átjáróra ráhajtani csak abban az esetben szabad, ha a

vezető meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem köze-ledik, és legalább 5 km/órás átlagsebességgel folyamatosan át lehet haladni (124. kép).

288. ábra

290. ábra

289. ábra

102

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEKEG

YÉB

KÖZL

EKED

ÉSI S

ZAB

ÁLYO

K

Vasúti átjáróban tilos: megállni (forgalmi okból is), megfordulni (288. ábra), hátramenetet végezni (289. ábra), előzni (290. ábra).

Az előzési tilalom alól kivétel: gépjárművel megelőzhető az egy nyomon

haladó jármű. Ha vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindentmegtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkal-mazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

II .A GÉPKOCSIVEZETÉS

ELMÉLETE

1. A gépkocsivezetés emberi tényezői A gépjármű vezetése során nem elegendő a közlekedési szabályok ismerete, elen-gedhetetlenül fontos az is, hogy a jármű vezetője minden pillanatban ura legyen jár-művének. Ehhez szükséges a gépkocsi kezelőszerveinek pontos ismerete, működtetési módja és a megfelelő döntéshozatal az adott szituációnak megfelelően. Nem lehet típushelyzetekre típusműveleteket végezni, hisz soha nincs két ugyan-olyan szituáció, még ha hasonlítanak is egymásra. Ezért fontos az állandó odafigyelés és gondolkodás, lehetőleg előre látva az eseményeket, még mielőtt abba belekerülünk, hogy legyen időnk a felkészülésre. Ahhoz, hogy ez ténylegesen létrejöjjön, minden em-bernek önmagában ki kell alakítani a közlekedési gondolkodást, ehhez nyújt segítséget a következő fejezet.

1.1. A közlekedési gondolkodás kialakítása, érzékszervek

A járművezetés során folyamatosan külső és belső információk felvételét végzi a gép-kocsivezető az érzékszervein keresztül, melyek eljutnak az agyba, ahol az eddig végzett cselekvések megváltoztatására az agysejtek fel-dolgoz zák ezeket az információkat. A folyamat tehát: érzékelés, mérlegelés, döntés, cselekvés. Érzékelés: az emberi test különböző ré-sze in megtalálható érzékszervek, melyek a kül- ső ingereket felfogják, és a megfelelő idegpá-lyán az agyba továbbítják (1. kép). A jármű vezetése szempontjából a legfon-tosabbak a szem, a fül, az orr, a bőr.

1.1.1. A szem A közlekedés során a külső információk 90%-a látás útján jut el hozzánk. Ezért a legfontosabb érzékelési mód, melynek már a részleges hiánya is súlyos következményekkel jár. Meg kell tanulnunk a szemünket meg-felelő módon használni a közlekedési látás kialakításához. Minden szem rendelkezik egy bizonyos látótérrel, amely a vízszintes síkban kb. 180°, függő-leges síkban kb. 150°. E széles tartományban nem mindenütt képes a szem a tökéle-tes látásra. Az éleslátás mezeje az, ahol tisztán látszanak a tárgyak kontúrjai és színei. A perifériás lá-tómezőben a tárgyak csak elmo-sottan, színei halványan vagy egy-általán nem érzékelhetők (2. kép).

A GÉPKOCSIVEZETÉS EMBERI TÉNYEZŐI

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI

131

2. kép

kocsivezető az érzékszervein keresztül, melyek eljutnak az agyba, ahol az eddig végzett

tapintás

hallás, egyensúly

tapintás

szaglás

látás

1. kép

A GÉPKOCSIVEZETÉS ELMÉLETE

132

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI

3. kép

Ebben a tartományban az erős fények sem annyira zavarók, mint az éleslátás meze-jében. Az éleslátás mezejének fokban meghatározott mértéke 50°–70°, amely egy tárgy konkrét nézésekor vagy a járművünk sebességének növekedésével csökkenhet. Ameny-nyiben szemünk a perifériás látómezőben változást vagy rendellenességet érzékel, néz-zünk oda, így egyértelművé válik a látott kép.

Mind az éleslátás, mind a perifériás látó-mezőben kialakulhatnak holtterek, amelyek-be nem látunk be. Járművet vezetve a tetőtartó oszlop vagy a mellettünk elhelyezkedő utas is akadályozhat a kilátásban. Ezért magunknak kell a fejünket előrehajtva vagy jobbra-balra forgatva a holttér mögé betekinteni (3. kép)! A távolban lévő tárgyak távolságának és sebességének becslése egy rendkívül összetett folyamat eredménye, amelyhez még egy bizo-nyos idő eltelte is szükséges. A szemből érkező

járművek közeledését elsősorban a mi közvetlen környezetünkhöz viszonyítva a jármű növekedéséből érzékeljük. Minél gyorsabban közeledik felénk, annál jobban növekszik környezetünkhöz viszonyítva. A nagyobb méretű járművet közelibbnek, a kisebb jár-művet távolibbnak érzékeljük. Például éjszaka kerékpárost utolérve, mivel egészen kicsia lámpájának fényátvilágító felülete, távolibbnak tűnik, mint egy gépkocsi nagyobb mé-retű hátsó lámpája. E távolság és sebességbecslést segítik még a szemtengely elmozdu-lását érzékelő idegek. A két szemünkkel a végtelenbe nézve szemtengelyeink majdnem párhuzamosak egymással, míg fokozatosan közelítő tárgyat figyelve a szemtengelyek egyre jobban befordulnak és egyre nagyobb szöget zárnak be. Így alakul ki a tárgymé-rettől független távolságbecslés. Aki csak egy szemmel néz, nehezen tudja behatárolni a tárgyak távolságát. A szemünkben lévő pupilla szabályozza az idegvégződésekre bejutó fény mennyi-ségét, ezáltal szemünk bizonyos mértékig tud alkalmazkodni a megváltozott fényviszo-nyokhoz. Sötét helyiségből világosba lépve elvakít a fény, azonban szemünk néhány perc alatt alkalmazkodik az erős fényhez. Azonban a túl erős fényhez már nem tud alkalmazkodni a szem, az ilyen elvakítás átmeneti látáscsökkenéshez vezet. Ilyen lehet az alacsonyan álló nap, vagy a vizes útfe-lületről vetődő napfény.Ez esetben hajtsuk le a napellenzőt vagy viseljünk napszemüveget. Ha egyik módszer sem vezet eredményre mindenképp közlekedjünk lassabban. Világosból sötét területre érve azonban ez az alkalmazkodás sokkal tovább tart, ezért egy jól megvilágított útszakaszról egy kevésbé vagy egyáltalán nem megvilágított útra érkezve lassítanunk kell, nehogy az ún. vakvezetés létrejöjjön. (Vakvezetésnek ne-vezzük azt az állapotot, amikor a belátott útszakasz rövidebb, mint a féktávolság.) Éjszaka a szemből közlekedők lámpái rendkívül leterhelik a szemet, hisz váltakozva,az erős fényhez és sötéthez egyaránt alkalmazkodnia kell a szemnek. Mindez gyors ki-fáradáshoz és balesetveszélyhez vezet. A perifériás látómezőt érő fény kevésbé vakít, ezért a szemből érkező jármű esetén


133

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI

irányítsuk a tekintetünket jobbra, amely azért is célszerű, mert itt számíthatunk kivilá-gítatlan gyalogosokra, kerékpárosokra, vagy álló járművekre. Szürkületkor a kontrasztok eltűnnek, ezért az észrevehetőség jelentősen rosszabbodik. A világítást ilyen időben – lakott területen belül is – azért kell a szürkület kezdeté-től, a szürkület végéig használni, hogy mások minket időben észleljenek. Hosszú lenne a felsorolása mindazoknak a dolgoknak, amelyeket észre kellene vennünk a szemünkkel, de mivel ez nem lehetséges, a megtanult ismeretek alapján kell tekintetünket tudatosan irányítani. A kezdő gépkocsivezető még csak az autó közvet-len környezetét látja, de a rutin és tapasztalat megszerzésével egyre távolabb tud és kelltekintenie.

1.1.2. A fül Egyensúlyérzékelésre és hallásra szolgál. Mindkettő fontos a vezetés során, hiszen a jármű dőlését (amely adódhat az út dőléséből is) az egyensúlyérzékeléssel tapasztaljuk. A jármű gyorsulásának vagy lassulásának érzékelése is e szervünkhöz kapcsolódik. Itt kell megemlíteni a kanyarodáskor fellépő oldalirányú gyorsulás érzékelését is.(Az ugyanakkora oldalirányú gyorsulást nagyobbnak érezzük, mint a haladási irányunk-nak megfelelő sebességváltozást.) A hallás olyan eseményekre is felhívhatja a figyelmet, amely a látótéren kívül történik. A gépkocsiban utazva folyamatosan hallunk természetes zajokat, melyek megválto-zását azonnal észre kell vennünk. A gépkocsiban hallható belső zajok: Motorzaj, mely a gázpedál benyomásával vagy felengedésével változik. Rendelle-

nes, ha a korábban megszokotthoz képest megnő vagy fémes, kopogó hangot ad. Szívászaj, amelyet a motorba bejutó levegő áramlása ad. Általában csak akkor

vesszük észre, ha a levegőszűrő ház megsérül vagy fellazul. Kipufogózaj, amelyet a kipufogórendszeren kiáramló elégett üzemanyag áramlása

ad. Ha a járművön kívül, ill. belül jól hallható, a kipufogórendszer sérült vagy korrodált.

Szélzaj, amelyet a jármű karosszériája kelt az álló levegőrészecskéknek ütközve. A sebesség folyamatos növekedésével fokozatosan nő. Létrehozhatja a jármű te-tején elhelyezett csomagtartó vagy rakomány.

Gumizaj, amely a kerék-talaj kapcsolódásnál jön létre. Megváltoztathatja az út minőségének változása, légnyomáscsökkenés vagy defekt, az útfelületet borí-tó anyag állapota. Vizes úton sercegő hangot ad, míg jeges úton a száraz úthoz hasonló a hang jellege, ezért a jegesedés hangról nem ismerhető fel.

A sebességváltóműből, differenciálműből érkező zajok is hallhatók, de ezeket már csak akkor vesszük észre, ha rendellenesek.

Egyéb zajokat kelthet a szellőző ventilátor, a fékbetét, a rosszul rögzített tartozék,csomag.

A gépkocsiban hallható külső zajok: Hangjelzések (sziréna, kürt), akár nekünk szólnak, akár nem, fel kell rájuk

figyelni, mert ránk is vonatkozhatnak, tekintetünkkel keressük az eredetét. Más jármű normál vagy rendellenes hangja, pl. fékcsikorgás.


134

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI

1.

2.

3.

7.8.

6. 5.

4.

4. kép1. az út vonalvezetésének figyelése, 2., 3. tájékozódás a mögöttes forgalomról, 4. tájékozódás a járműről (pillantás

a műszerfalra), 5., 6., 7., 8. betorkolló utak, útpadka stb. figyelése

A jelentősége annál nagyobb, minél kevésbé látunk, pl. korlátozott látási útviszo-nyok között. Ilyenkor kerüljük a túl erős rádió vagy zenehallgatást. Walkmant utcán se gyalog, se járművezetés (pl. kerékpározás) közben ne használjunk!

1.1.3. Az orr Normál körülmények között az orrot irritáló szagok nem keletkezhetnek, ezért a rendellenes meghibásodásnál van jelentősége. Ilyenek az elektromos vezeték felmelege-dése, a kipufogórendszer tömítetlensége, a fék, kuplungberendezés túlmelegedése, ben-zin szivárgás.

1.1.4. A bőr A bőrfelület tapintásérzékelésének a kormány, a pedálok és egyéb kezelőszervek összehangolt, finom működtetésében van nagy szerepe. Fontos, hogy kényelmes öltö-zetben, nem túl vastag, de rugalmas talpú cipőben vezessünk. Az autó ún. „lágy” veze-tése a kifinomult érzékelés és cselekvés által jön létre, melyben a tapintáson túl fontos szerepet kap a testmozgás-érzékelésünk is.

1.2. A figyelem Érzékszerveink hiába működnek tökéletesen, ha figyelmünk nem az adott feladatra,jelen esetben a biztonságos közlekedésre irányul. Figyelmünket tudatosan kell irányítani,nem egy pontra koncentráltan, hanem a teljes környezetet megfigyelve tekintetünk ván-dorlásával (4. kép).

Így kiszűrve a fontos és kevésbé fontos információt, tudunk mérlegelni, majd dön-teni a további cselekvést illetően. A mozgásban lévő jármű környezete folyamatosan változik, ezért egyfajta folyamatos tekintetvándorlás szükséges. Meg kell tanulni az előre-látást térben és időben egyaránt. Minél nagyobb sebességgel haladunk, annál előrébb kell látni és gondolkodni. Kezdő vezető esetében még az is előfordulhat, hogy a járműgyorsabb, mint a vezető gondolkodása, ez azonban végzetessé válhat. Ezért mindig olyan sebességgel haladjunk, amelynél a vezető minden fontos információt fel tud venni,és elegendő idő marad a szükséges manőverek elvégzésére.


135

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI

cselekvés

utasítás a végtagoknak

észlelés

gondolkodás

1.2.

3.4.

4.

5. kép

Az észlelés és a manőver megkezdése közötti idő a reakcióidő, ideje 0,6 – 0,7 má-sodperc, amely a következőkből tevődik össze (5. kép): 1. A változás észlelése (látás, hallás vagy tapintás útján). 2. Az adott szituáció feldolgozása az agy-

ban (ez a mérlegelés-döntés folyamata). 3. Utasítás a végtagoknak a megfelelő

fel adat elvégzésére (fékezésre vagy kor-mányzásra).

4. A manőver végrehajtásához szükséges mozdulatok elvégzése (pl. a láb áthelyezésea gázpedálról a fékpedálra).

Az itt felsorolt pontok közül ha már az egyikre több idő szükséges az átlagosnál, a reakcióidő megnő, aminek okai a következők lehetnek: fáradtság, a gondolkodást és a cselekvést tompító gyógyszer hatása, betegség (pl. fejfájás), alkoholos állapot, a gyakorlatlanság, egyidejűleg több zavaró információ észlelése.

A reakcióidő akár csökkenthető is bizonyos esetekben: a vezető felkészül a várható változásra (előre látva az eseményeket, fékkészen-

léti állapotba helyezi a lábát), egy jól ismert szituációban kell dönteni (lerövidül a döntési folyamat), nincsenek zavaró információk.

1.3. A fáradtság Még ma is sokan gondolják azt, hogy az autóvezetés nem fárasztó, hisz a vezető csak ül az autóban kényelmesen, és néz előre. A valóságban mindez fárasztó munka, még akkor is, ha valaki kedvtelésből csinálja. Elsősorban rendkívül nagy idegi megterhelés éri az érzékszerveket (fárad a szem) és a központi idegrendszert. A gépkocsi belsejében hallható zaj, a testen fellépő vibrá-ciós rezgések (amelyek a korszerűbb járműveken elenyészőek ugyan, de mégis léteznek) testileg, szellemileg egyaránt fárasztják a vezetőt. Az egy helyben való ülés huzamosabb ideig testi fáradtságot eredményez, melynek következtében izommerevség lép fel. Cél-szerű időnként megállni, néhány perces testmozgással felfrissíteni szervezetünket. Hosszú távú, fárasztó vezetés után csak alvással tud a szervezet regenerálódni, ezért ha nem állunk meg aludni, törvényszerűen bekövetkezik az elalvás, amely tragikusbalesethez vezet. Fáradtan ne induljunk el járművünkkel.

A G

ÉPKO

CSI

VEZE

TÉS

EMBE

RI T

ÉNYE

ZŐI


136

1.4. Betegség, gyógyszerek

Bármilyen betegség esetén, amely befolyásolhatja vezetésünket, a vezetésről le kell mondanunk. Ilyenek lehetnek: kéz- vagy lábtörés, hallás, látáskárosodás, a test bármely részén fellépő erőteljes fájdalom. Gyógyszerek szedése esetén kezelőorvosunktól kérjünk tanácsot a vezetést illető-en. Egyes gyógyszerek olyan mértékben tompítják az agyműködést, hogy a reakcióidő 4–5 másodpercre is megnőhet.

1.5. Az alkohol

A szervezetbe bekerült alkohol roncsolja az idegsejteket, oldja a gátlásokat, ennek következtében megnő a reakcióidő, a test mozgása lelassul és bizonytalanná válik, egyes embereknél agresszivitást vált ki. Alkoholos állapotban vezetni TILOS! Ha előre tudjuk, hogy vezetni fogunk, előtte ne igyunk alkoholt, ha pedig már fogyasz-tottunk, kérjünk meg mást (aki vezetésre képes állapotban van), vezesse ő járművünket.

1.6. A kábítószer

Az alkalomszerű kábítószer élvezők a drog hatása alatt nem vezethetnek. A rend-szeres kábítószer élvezők pedig egyáltalán nem vezethetnek, mert a drogfogyasztást kö-vető 1–2 héten belül is felléphetnek hallucinációk, melyek súlyos balesethez vezethetnek.

157

kanyarodási sugár

tapadási erő

centrifugális erő

tapadási erő

súlypont

kanyarodási sugár

27. ábra

valóságoshaladási irány a kormányelfordítás íve

19. kép

valóságoshaladási irány

a kormányelfordítás íve

20. kép

valóságoshaladási irány

a kormány -elfordítás íve

21. kép

A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA

A G

ÉPKO

CSI

ÉS

AZ

ÚT

KAP

CSO

LATA

3.6. Kanyarodás, oldaldőlés, oldalszél

Oldalirányú erőhatások érik a gépkocsit kanyarban a centrifugális erő hat, amely a sebesség négyzetével egyenesen, a ka-

nyarodás sugarával fordítottan arányos; oldaldőlés esetén a súlyerő a dőléssel arányosan oldalra húzza az autót; oldalszélben a szélerő hat, amit a kocsi alakja és a relatív szélsebesség négyzete

befolyásol. A kormányzás hatékonyságát befolyásolja a kormányzott kerekek tapadása a talajhoz. Ezért oldalszélben azok a járművek stabilabbak, amelyek elsőtengely terhelése nagyobb.

3.6.1. Oldalerő hatása kanyarban A kanyarodó jármű súlypontjában hat a cent-rifugális erő. Ezzel szemben hat a kerekek oldal-irányú tapadóereje. A jármű mozgása e két erő egy-máshoz viszonyított nagyságától függőn (27. ábra). 1. Ha a centrifugális erőt a kerekek és a talaj között keletkező tapadóerő ellentételezni képes, ak-kor a jármű a kormányzás mértékének megfelelően kanyarodik. Ennek mértéke függ a gumiabroncs le-vegőnyomásától. Azon a keréken nagyobb, amelyik közelebb van a súlyponthoz. Ezért az autó nem pon-tosan követi a kormányzással beállított irányt:

alulkormányzott, ha az első kerekek kúsz-nak jobban (pl. orrmotor) (19. kép),

túlkormányzott, ha a hátsó kerekek kúsznak jobban (pl. farmotor) (20. kép),

semleges, ha a kúszások egyformák (21. kép).

A G

ÉPKO

CSI

ÉS

AZ

ÚT

KAP

CSO

LATA


158

centrifugális erő

22. kép

28. ábra

29. ábra

A kormányzottsági jelleg függ a jármű motorelhelyezésétől (orrmotoros, farmotoros), a jármű csomagtartójában elhelyezett rakománytól, a jármű utasainak létszámától és

elhelyezkedésüktől. 2. Ha a centrifugális erő nagyobb, mint a kerekek és a talaj között létrehozható maxi-mális tapadóerő, akkor a gépkocsi oldalirány-ba csúszni kezd, bekövetkezhet a pályaelha-gyás (22. kép). 3.6.2. A kanyarodás nyomvonala A kanyarodási művelet területét és sugarát az út kialakítása behatárolja. Ezen belülazonban igen sok múlik a kormányzással megvalósított nyomvonalon. Az egyenletes kormánykezelés létrehozza az ún. átmeneti ívet az egyenes haladás és az adott sugarú kanyarodás között. A hirtelen kormánymozdulat következtében ütésszerűen jön létre az oldalerő. (A hirtelen mozdulatot kerülni kell!) Minél nagyobb sugarú íven haladunk, annál kisebb oldalerő keletkezik. Az adott helyet szabályosan és körültekintően kihasz-nálva ki kell bővítenünk a kanyart. Saját sávon belül nagy ívű kanyarodásra kell törekednünk (28. ábra). A kanyarodás sebessége legyen akkora, hogy mindig maradjon tartalék a tapadóerő-ből fékezésre, kormánykorrekcióra. Ezért a kanyart már csökkentett sebességgel kell megközelíteni, egyenletes (állandó) sebes-séggel elkanyarodni, majd a kanyarodás vé-geztével gyorsíthatunk. Kanyarban történő fékezés vagy gyorsí-tás csak oly mértékben végezhető, hogy a ke-rekek ne csússzanak meg. Amennyiben a megcsúszás már bekövet-

kezett, teendőnk a következő: fékezés vagy gázadás megszüntetése

(bizonyos helyzetekben ezzel már a csú szás is megszűnik), a tengelykap-csoló pedál benyomása;

a jármű kormányzása a csúszásnak meg felelően, pl. kifarolás esetén a csúszás irányába kell kormányoznunk;

a csúszás megszűnése után a tengely-kapcsoló pedál felengedése (szükség szerint sebességváltás után), majd továbbhaladás (29. ábra).

A jármű csúszása közben, ha a tapadási erő lényegesen megváltozik, vagy a kerék további csúszásra nem képes, pl. szegélykőnek ütközik, bekövetkezik a jármű borulása.

159

32. ábra

A GÉPKOCSI ÉS AZ ÚT K APCSOLATA

A G

ÉPKO

CSI

ÉS

AZ

ÚT

KAP

CSO

LATA

súlyerő

tapadó erő

elmozdulás iránya

30. ábra

súlyerő

tapadó erő

borulás iránya

31. ábra

3.6.2. Oldaldőlés Oldaldőlés esetén, ha a dőléssel arányos súlyerő nagyobb, mint a keréken fellépő tapadóerő, létre-jön a jármű oldalirányú csúszása a lejtő irányának megfelelően (30. ábra). Ha azonban az oldal-dőléskor fellépő erő (amely a súlypontban hat) a jármű nyomvonalán (kerekén) kívül hat, bekövetkezik a jármű borulása (31. ábra).

3.6.4. Oldalszél Az oldalszél okozta kúszást a vezető a kormány hú-zásaként észleli és folyamatosan ellenkormányoz. Ha az oldalszél hirtelen keletkezik vagy szűnik meg, akkor az autó a nem várt irányba húz, ami veszélyes lehet. Ezért számítanunk kell az oldalszélváltozásra (32. ábra): szélárnyékba be és onnan kihaladáskor (pl.

erdősáv kezdete, vége, viadukt, keresztút), nagyméretű jármű melletti elhaladáskor. Viharos erejű szélben az egyetlen lehetőség a sebesség csökkentése, mert feleakkorasebesség kb. negyed vonóerőt igényel, így több marad az oldalvezetésre.

III .SZERKEZETI ÉS

ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

A K

ARO

SSZÉ

RIA

183

3. ábra

1. ábra

2. ábra

A K AROSSZÉRIA

A személygépkocsi főbb szerkezeti egységei: a karosszéria, a motor és segédberendezései, villamos berendezések, az erőátviteli szerkezetek, a futómű, kormány és fékberendezés

(1. ábra). A karosszéria az emberi szem számára a legjobban észrevehető szerkezeti egység, mely döntően meghatározza a gépkocsi jellegét. Ez le-het szedán, kombi, kabriolet, kupé stb (2. ábra). Feladata, hogy védje a vezetőt és az uta-sokat az időjárás változásaitól, külső behatá-soktól, és egy esetleg bekövetkezett baleset esetén a bent ülők testi épségét. A motor feladata a gépkocsi haladásához szükséges hajtóerő biztosítása. A motort a segédberendezései teszik működőképessé. Ezek a következők: gyújtóberendezés, üzemanyag-ellátó rendszer, hűtőrendszer, a motor kenését biztosító rendszer. A villamos berendezések feladata az elektromos ener-gia előállítása, tárolása, és a jármű fogyasztóinak ellátása. Az erőátviteli szerkezet feladata a motor nyomatéká-nak továbbítása a hajtott kerekekhez. Részei: a tengelykap-csoló, a sebességváltó, a kardántengely, a differenciálmű és a féltengelyek. A futómű feladata a jármű és a talaj közötti állandó kap csolat tartása. Részei: a kerekek, a kerékfelfüggesztés, a rugók és a lengéscsillapítók. A jármű az irányításához kormányberendezéssel, meg-állításához pedig fékberendezéssel van ellátva.

1. A karosszéria A korszerű személygépkocsik karosszériái úgynevezett önhordó kivitelben készül-nek. Ez azt jelenti, hogy nincs külön alváz, hanem valamennyi szerkezeti egységet a ka-rosszériához rögzítik, így ez viseli azok sú-lyát is. Hegesztéssel állítják össze számtalan részegységből, egyes részei azonban csavarral vannak rögzítve (3. ábra). Külső és belső részeit különböző anyagok-kal vonják be, az oxidációs folyamatok (rozs-dásodás) megakadályozására. Számtalan au-tógyár 6 év garanciát vállal a karosszéria át-rozsdásodására, ezzel is bizonyítva a tökéletes

2. kép

4. ábra

1. kép

A K

ARO

SSZÉ

RIA

184

SZERKEZETI ÉS ÜZEMELTETÉSI ISMERETEK

korrózióvédelmet. A karosszéria megtervezése-kor gondosan ügyelnek a benn ülő utasok bizton-ságára, ezért kétféle – aktív és passzív – bizton-sági követelménynek kell megfelelnie. Aktív biz-tonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerke-zeti egységeket, melyek folyamatosan biztosítják a benn ülők védelmét, kényelmét. Ilyen pl. a tö-kéletes útmegvilágítást nyújtó fényszóró, a jó ki-látást biztosító szélvédő, az oldalüveg, a vissza-pillantó tükör, a ké-

nyelmes vezetőülés, a jól működő fékberendezés, a tökéle-tes rugózás stb. Passzív biztonsági berendezésnek nevezzük azokat a szerkezeti egységeket, melyek a már bekövetkezett baleset esetén nyújtanak hatásos védelmet. Ezek lehetnek olyan karosszériakialakítások, melyek ütközésienergia-el-nyelő képességgel rendelkeznek elölről, hátulról és oldal-ról egyaránt (4. ábra). Ilyenek még a biztonsági üveg, a biztonsági öv, a lég-zsák, a fejtámla stb (1. kép).

1.1. Ajtók, motorháztető, csomagtér tető, üzemanyagbetöltő nyílás

A gépkocsi első ajtajai kívülről kulccsal nyit-hatók, zárhatók. Valamennyi ajtó nyitható és zárha-tó belülről. Egyes gépkocsik hátsó ajtajait úgyneve-zett gyerekzárral látják el, melynek lényege, hogy a megfelelő kapcsoló átkapcsolásával az ajtó belülről nem nyitható ki (2. kép). Az ajtókat központi zárral is elláthatják. Ez esetben a gépkocsi összes ajtaja, esetenként acsomagtartó és üzemanyagbetöltő nyílás is egyidejű-leg záródik. Működhet ajtókulccsal, infravörös fényű

vezérlővel vagy nagy rádiófrekvenciás vezérlővel, melynek érzékelőjét a szélvédő mögöttirészre szerelik. A gépkocsi felszerelhető riasztóberendezéssel, amely hangjelzéssel, ese-tenként lámpafelvillanásokkal jelzi a járműbe történő idegen behatolást. E berendezésnekolyan sok változata és variációja van, hogy külön fejezetet igényelne. Mindenesetre a gépkocsi vásárlásánál pontos tájékoztatót kell kérni a riasztó működéséről. A motor-háztető belülről általában a vezetőülésből működtetett kar segítségével nyitható ki. Minden esetben kettős zárral látják el. A második zár a motorháztető alatt vagy körü-lötte található, amelynek nyitásával emelhető meg a motorháztető. Nyitott helyzetében rögzíthető egy erre a célra kialakított rúddal, vagy lehet rugós, automata berendezés. Lezárásához leengedjük, ez esetben az első zár fogja, majd tenyérrel oly mértékig meg-nyomjuk, hogy a második zár kattanjon. Ezután felfelé meghúzva mindig ellenőrizzük,

3. kép

A K

ARO

SSZÉ

RIA

185

A K AROSSZÉRIA

hogy rögzít-e a zár, mert a menetszél képes felcsapni a helyéről, amely rendkívül baleset-veszélyes. A csomagtartó fedelét kulccsal, vagy egyes típusokon az utastérből működte-tett kar segítségével nyithatjuk ki. Lezárásához a csomagtér fedelét a zár kattanásáig le-nyomva tartjuk. Néhány típuson még ezen felül a kulcs elfordítása is szükséges. Az üzemanyagbetöltő nyílás a zárhatóság szempontjából lehet: zár nélküli menetes tanksapka, zárral ellátott tanksapka, belülről nyitható tanksapka-ajtó, kulccsal nyitható tanksapka-ajtó.

1.2. Az ülések

Az ülések kialakítása elsősorban az utazási kényelmet biztosítja számunkra. Kü-lönböző méretű emberek különböző ülésbeállítást igényelnek. A gépkocsi annál kom-fortosabb, minél több állítási lehetőséggel rendelkezik (3. kép). Ezek lehetnek: hosszanti állítás, előre-hátra, magasságállítás, le-fel, háttámladőlés-állítás, tetszőleges szögben, fejtámla magasságának állítása, le-fel, háttámla ívének állítása a gerincoszlop ívé-

nek megfelelően. Vannak típusok, amelyeknek a hátsó ülés dőlése is változtatható. Előredönthető – egészben vagy osz-tottan – a csomagtér bővítése érdekében. Az ülést minden esetben az elindulás előtt állítsuk be.

1.3. A kormánykerék

Egyes típusokon a további biztonság és kényelem érdekében a kormány magassága, valamint az ülésektől való távolsága is állítható. Ennek működtetésére a kormány mel-lett lévő kar segítségével van lehetőség. Menet közben állítani TILOS! A tulajdonos ké-résére a kormány közepébe beépíthetik a biztonsági légzsákot, amely az esetlegesen be-következett balesetkor néhány tized másodperc alatt automatikusan felfúvódik. A lég-zsák beépítésére lehetőség van a jobb oldali ülés előtt a műszerfalba is. Erről azonban tudnunk kell, hogy a légzsák működése esetén a hirtelen megnövekedett légnyomás ha-tására az utasok bizonyos fokig halláskárosodást szenvedhetnek, viszont komoly fejsé-rülésektől óvja meg a bent ülőket.

4. kép 5. kép

6. kép

7. kép

A K

ARO

SSZÉ

RIA

186


1.4. A biztonsági öv

A biztonsági öv fajtái: két ponton rögzített (kétpontos) (4. kép), három ponton rögzített (hárompontos) (5. kép), négy ponton rögzített (négypontos) (6. kép).

A személygépkocsi első üléseit há-rompontos, a hátsó szélső üléseit szintén hárompontos, míg a középső ülést két-pontos biztonsági övvel látják el. Az övet az utas testméretének megfelelően be kell állítani. Az automata öv esetében ez nem szükséges, mert az igazodik a min-denkori testméret-hez. Használatkor a zárónyelvet helyez-zük a zárszerkezet-be, majd visszahú-

zással ellenőrizzük, hogy záródott-e. Oldása a piros színű PRESS feliratú gomb megnyomásával történik. Némely típusokon a felső rögzítési pont magassága is állítható.

1.5. A műszerfal

A műszerfalon helyezik el a műszertáblát, mely magában foglalja a mérőműszereket és a visszajelző lám-

pákat, a kapcsolókat, a fűtó, és szellőzőberendezés kapcsolóit, a gyújtáskapcsolót, a rádiót, valamint egyéb, a vezető számára fontos eszközöket, pl. cigarettagyújtó, hamu-

tartó stb. A gépkocsi jellegétől és felszereltségétől függ a műszertábla kialakítása.

8. képA

KAR

OSS

ZÉRI

A

187

A K AROSSZÉRIA

Legfontosabb mérőműszerek (7. kép): sebességmérő (km/h) kilométerszámláló (km), hűtővíz-hőfokjelző (°C), üzemanyag-szintjelző (literes beosztásban vagy a tartály térfogatának arány-

jelölésével). Egyéb mérőműszerek: fordulatszámmérő, napi km számláló, motorolaj-hőmérő, akkumulátortöltés-mérő (amely vagy a töltés áramerősségét, vagy az akkumu-

látor feszültségét méri), turbónyomás-mérő (azokon a típusokon, melyek turbófeltöltővel rendelkez-

nek), pontos időt jelző óra (digitális vagy analóg kijelzéssel), fedélzeti komputer, mely digitális kijelzővel rendelkezik, és többek között út és

fogyasztásadatok jelezhetők ki a műszeren, igénynek megfelelően.

A legfontosabb jelzőlámpák: olajnyomás (piros), akkumulátortöltés (piros), fényszóró visszajelző (kék), irányjelző visszajelző (zöld), a helyzetjelző lámpák bekapcsolt helyzetét jelzi vissza a műszerfal világítása,

vagy egy zöld színű lámpa.

Egyéb jelzőlámpák (8. kép): üzemanyag-tartalék, kézifék behúzott állapo-

tát jelző, fékolajszint-csökkenést,

fékbetétkopást vagy egyéb fékmeghibásodást jelző lámpa,

az ajtó nyitott helyzetét jelző,

külső világítás meghibásodását jelző, ABS meghibásodást jelző, hűtővíz túlmelegedését jelző, vészvillogó bekapcsolt helyzetét jelző, ablakmosó folyadék csökkenését jelző, kézi hidegindító berendezés bekapcsolt helyzetét jelző, diesel izzításjelző, üzemanyag elszennyeződését jelző, ködlámpa bekapcsolt helyzetét jelző, elektromos ablakfűtés bekapcsolt helyzetét jelző,

5. ábra

A K

ARO

SSZÉ

RIA

188


út eljegesedését jelző lámpák. Az itt felsorolt jelzőlámpák szimbolikus jelei általában egységesek, típustól függetlenek, de kisebb eltérések lehetségesek. Minden esetben tanulmányozzuk át a gépkocsi üzemelteté-si útmutatóját, melyben részletesen és pontosan le vannak írva az egyes visszajelzők. Különféle kapcsolókkal működtetjük: az irányjelzőt, a világítást, az ablaktörlő és mosóberendezést, a kürtöt, és minden más berendezést, amivel a járművet felszerelték. Ezek kialakítása kocsitípusonként változik, amit szintén az üzemeltetési útmutató tartalmaz.

1.6. Ablakok, visszapillantó tükrök

A gépkocsi ablakait és tükreit úgy alakítják ki, hogy a vezető a lehető legjobban ki-lásson, a holttereket egészen minimálisra csökkentve (5. ábra).

(A holttér csökkentésének határt szab a biz-tonság érdekében erősre tervezett tető és tetőtar-tó oszlopok.) Az edzett üveg sérülés esetén apró szilánkokra hullik, amely a törésvonalak mentén nem képez éles sarkot, ezáltal sérülést sem okoz. Aragasztott üveg két darabból áll, és a kettő között rendkívül erős, átlátszó ragasztó van. Sérülés ese-tén a külső és belső üveg nem egyformán törik, és a ragasztó minden körülmények között összetartja. A teljesen összetört üveg is egyben marad.

Az oldalüvegek lehúzhatók mechanikusan és elektromosan. A tükrök minden esetben állíthatók. Állítási lehetőségei: kívülről, belülről, kar segítségével és elektromosan. A belső visszapillantó tükörnek legtöbb esetben éjszakai állása is van, amely meg-akadályozza a tükrön keresztül történő elvakítást.

1.7. Ablaktörlő- és mosó berendezés

A személygépkocsi első szélvédőjét ablaktörlő berendezéssel látják el, amely a szél-védő üveg felületének 70–85%-át tisztán tartja. A megfelelő kapcsoló bekapcsolásával elektromos motor hajtja meg (létezik nedvességérzékelővel ellátott is, amely automati-

9. kép

6. ábra

A K

ARO

SSZÉ

RIA

189

A K AROSSZÉRIA

kusan töröl). Általában többfokozatú, hogy a vízmennyiséget megfelelően törölje. Szá-razon bekapcsolni TILOS, mert a szélvédőn lévő por és egyéb szennyeződések az üve-get karcolják, és a láthatóság csökken, ezért mosóberendezéssel együtt van kialakítva. A mosóberendezés tartálya a motortérben van elhelyezve, amelynek folyadékkal való feltöltését magunknak kell elvégezni. Víz és ablakmosó koncentrátum keverékét hasz-náljuk, ugyanis téli időszakban a megfelelő keverési arány megválasztásával, az álta-lunk beállított hőmérsékletig nem fagy be, nyári időszakban viszont zsíroldó hatású, így a szélvédőre tapadt bogarak, rovarok könnyebben eltávolíthatók. Amennyiben az ablaktörlő csíkosan vagy foltot hagyva töröl, a törlőgumit, eseten-ként a törlőlapátot ki kell cserélni.

1.8. Szellőzés, fűtés

A szellőzőberendezés feladata az utastér folyamatos levegőcseréje huzatmentesen. A fűtés feladata hideg időszakban az utastér fűtése, az utasok igényeinek megfelelően. E két berendezés minden esetben egy egységet képez (9. kép), (6. ábra).

A jármű szellőztetése álló jár-művön is, míg a fűtés csak járómotor esetén oldható meg, mivel a motor által felmelegített hűtővi-zet használjuk az utastér fűtésé-re. Ezért a hideg motor beindítá-sa után csak bizonyos idő elteltével

indul meg lassan a felmelegedés. Egyes gépkocsik légkondicionáló berendezéssel vannakellátva, ahol a kívánt utastér-hőmérséklet beállítható. Ennek előnye inkább nyáronérzékelhető, amikor a külső hőmérséklettől alacsonyabb hőmérséklet is előállítható. Ez is csak járó motor esetén működik.

1.9. Kocsiszekrény karbantartás

Fontos a járművünk tisztán tartása. Napi teendőnk e téren a szélvédő, a lámpák és a visszapillantó tükör tisztán tartása, amely nemcsak esztétikai, hanem biztonsági követelmény is, a tökéletes kilátás érdekében. Soha ne induljunk el ezek megtisztításanélkül, és ha útközben szennyeződik – pl. a lámpa –, akkor álljunk meg és mossuk le. Ehhez érdemes a gépkocsiban tartani vizet, törlőkendőt vagy szivacsot.

A M

OTO

R

190


A jármű tisztítása, mosása a következő felületekre terjedhet ki: felső mosás, utastér és csomagtartó tisztítása, motormosás, alvázmosás. A felső mosást elvégezhetjük mosóberendezéssel szervizben, vagy mi végezzük el házilag. Az utóbbi esetben a szennyeződést bő vízzel lazítsuk fel, majd amennyi-re csak lehet, öblítsük le. A járművet fentről lefelé haladva puha szivaccsal, mosóken-dővel vagy kefével tisztítsuk meg, ezeket azonban csak enyhén nyomjuk. Autósampont vagy cseppmentes mosószert használjunk. A szivacsot vagy törlőkendőt gyakran mossuk ki. A kereket és a karosszéria alsó részét a végén mossuk le, és ehhez használjunk másikkendőt vagy szivacsot. Mosás után a járművet alaposan öblítsük le, majd a végén törlő-kendővel töröljük szárazra. Nyáron erős napsütésben, és télen fagypont alatt nem szabadkocsit mosni, mert mindkettő árt a fényezésnek. A lemattult fényezést, vagy ha akarosszérián apróbb karcolások keletkeztek, szebbé lehet varázsolni autópaszta haszná-latával. Mielőtt e műveletet elkezdjük, gondosan tanulmányozzuk át a használati utasí-tást. Lehetőleg környezetkímélő autóápolási cikkeket használjunk. A karosszéria elje-gesedése esetén először nyissuk ki az ajtót. Ha a kulcs nem helyezhető a zárba, hasz-náljunk zárolajozót. Ezt természetesen soha ne a kocsiban helyezzük el, inkább hordjuka zsebünkben. A motor beindítása után kapcsoljuk be a fűtést, az ablakfűtést és csakezután kaparjuk le az üvegről a jeget, a havat. Használjunk műanyag jégkaparót, amelyet csak egy irányba mozgassunk. Az utastér és a karosszériakülső mosása házilag is elvé-gezhető. Emeljük ki a kivehető kárpit- vagy gumiszőnyeget, és vizes kefével távolítsuk el a szennyeződéseket, majd hagyjuk száradni. A belső kárpitszőnyeget, üléseket, csomag-teret porszívózzuk ki alaposan. A műanyag, műbőr felületeket tisztítsuk le nedves tör-lőkendővel. Az esetlegesen elszennyeződött biztonsági övet is le kell mosnunk, ügyelvearra, hogy ne szívjon túlságosan sok vizet magába. Ezt követően a kárpit- vagy gumisző-nyeget helyezzük vissza a helyére. Az alváz- és motormosást csak olyan helyen végezhet-jük el, ahol víztisztító berendezés van kialakítva, így az általunk okozott környezetszeny-nyezés is elkerülhető. A víz által okozott elektromos hibák ez esetben a helyszínen szak-szerűen javíthatók.

24. kép

jobb helyzetjelző

féklámpa

bal irányjelzőtartalék csatlakozás

jobb irányjelző

testelés

bal helyzetjelző

23. kép

VILL

AM

OS

BERE

ND

EZÉS

EK

210


3.4. A pótkocsi villamos berendezései Az utánfutó vagy lakókocsi vonta-tására alkalmas személygépkocsi villa-mos hálózatát többsarkú dugós csatla-kozó köti össze a pótkocsi hálózatával (23. kép). Az utánfutón előírt világító és jel-zőberendezések: hátsó helyzetjelző lámpák, hátsó irányjelző lámpák, féklámpák, rendszámtábla-világítás. Ezeken kívül fel kell szerelni csúcsukkal felfelé mutató egyenlő oldalú (15 cm) há-romszög alakú, piros színű, fényvisszaverő prizmával. Ezenkívül felszerelhető még: első helyzetjelző lámpákkal, hátsó ködlámpával, hátrameneti lámpával, elöl elhelyezett fehér fényvisszaverő prizmával. Az izzócsere a már korábban tanult módszerekkel végrehajtható.

3.5. Biztosítók

A hibás, kidörzsölődött vezetékek könnyen rövidzárlatot okozhatnak, ezért a veze-tékek védelmére az áramkörökbe biztosítókat iktattak be. Rövidzárlat esetén a megen-gedett áramerősség átlépésekor a biztosító elolvad, és megszakítja az áramkört. A biz-tosítókat biztosítószekrényben helyezik el, rendszerint rugós elemek közé szorítva (24. kép). Általában bizonyos fogyasztócsoportokat egy-egy közös biztosítóra kötnek. Egyes fogyasztókat azonban, mint pl. a jobb és bal oldali távolsági és a tompított fényszórót külön-külön biztosítanak közlekedésbiztonsági okok miatt. Az olvadóbiztosítókon kívül készítenek még hő hatására működő önkioldó biztosítókat is. A biztosíték cseréje ese-tén csak a megfelelő értékű biztosíték helyezhető be a régi helyére. Biztosítékot javítani vagy egyéb fémtárggyal helyettesíteni TILOS!

Tisztelt Gépjárművezető-jelölt!

Az Ön által jelenleg kézben tartott könyv a legkorszerűbb oktatási mód-szernek, a számítógépes KRESZ oktatásnak a könyve. A „KRESZ oktató-CD autósiskolák részére” c. program teljes szöveganyagával, tematikai felépítésével, fotó és ábraanyagának egy részével egyezik meg ez a könyv. A könyv tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, amelyet az eredményes számítógépes KRESZ vizsga eléréséhez a tanulóknak meg kell tanulni. Főbb tartalmi elemei: • közlekedési ismeretek, • vezetéselmélet, • szerkezeti és ellenőrzési ismeretek. A könyv használatához türelmes oktatót, eredményes vizsgát és baleset-mentes vezetést kívánok!

Kotra Károlyszerző

www.kresz.com

1800,- Ft

ISBN: 963 212 679 3

kresz k · kotra kÁroly kotra kft. kresz könyv személygépkocsi-vezetők részére 2004...

Documents