környezetvédelem, munkavédelem (msc)vgt.uni-miskolc.hu/down/kmv_msc_lev.pdf ·...

Dr. Mannheim Viktória: Környezetvédelem, munkavédelem

1

Környezetvédelem, munkavédelem (MSc)Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus

Kötelező és ajánlott irodalmak:Órai előadásjegyzet

Dr. Barótfi István: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000.)Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992)Dr. Kozák Imréné: Munka- és környezetvédelem (FVM Képzési és Szaktanácsadási

Intézet, 2003.)Vegyipari munkavédelmi kézikönyv 4.: Munkavédelem (Táncsics kiadó)Dr. Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyvDr. habil. Simon Ákos CSc: Környezetvédelem (főiskolai tk).Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda Kiadó, 1998)

Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele:Az előadások rendszeres látogatása és sikeres zárthelyi dolgozat.

2009. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke


2

Előadástematika:1-4. előadás:Környezetvédelem fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. Környezetvédelmi szemlélet és politika az Európai Unióban. EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése. A környezetvédelem jogi szabályozási rendszere hazánkban. A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékgazdálkodási alapelvek. Integrált hulladékgazdálkodás az Európai Unióban. A termelési és a fogyasztási hulladékok jellemzése. A települési szilárd hulladékok bemutatása. Szelektív hulladékgyűjtés mint a hulladékhasznosítás előfeltétele. Környezetvédelmi termékdíj-rendszer hazánkban. A termékdíj jogi szabályozása. A csomagolásokkal és csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fogalmak és ismérvek. Hulladékkezelést koordináló szervezetek szerepe a hulladékgazdálkodás területén. Hulladékok hasznosítási előnyei és lehetőségei. Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikai-mechanikai, kémiai, biológiai és termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei. Műanyaghulladékok, gumiabroncs hulladékok és hulladékpapír előkészítése és feldolgozása. Kisfilmek megtekintése a szelektív gyűjtésről és az egyes hulladékfajták feldolgozásáról.

5-8. előadás:Környezeti ipar: megújuló energiaforrások. Környezetvédelmi tevékenység a hazai ipari gyakorlatban. A magyar ipar környezetpolitikai vizsgálata. Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Levegőtisztaság-védelem és talajvédelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai. Zaj- és rezgésvédelem.

9-12. előadás:Munkavédelmi szabályozás és felügyelet rendszere. Munkavédelmi feladatok, jogok és kötelességek. Munkaegészségtan. Tűz- és robbanásveszély. Vegyszerek öngyulladása. Gázelegyek robbanása. Por-levegőkeverékek robbanása. Tűz elleni védelem. Az elektrosztatikus feltöltődés veszélyei. Egészségi ártalom és mérgezésveszély. Vegyipari alapeljárások és műveletek biztonságtechnikája. Vegyipari üzemek karbantartása. Egyéni védőeszközök. Zárthelyi dolgozat. Félévzárás.


3

Felmerülő kérdések:

1. Miért szükséges Környezetvédelem tárgyat hallgatni?

2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni?

Válaszok:

1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett.

2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza.

Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat!


4

Környezetvédelem fogalma:�Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. �A környezetvédelem nemzeti ügy. �Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.

Környezetvédelem területei:

1.Levegőtisztaság-védelem

2.Vízminőség-védelem

3.Talajvédelem

4.Zaj- és rezgések elleni védelem

5.Hulladékgazdálkodás


5

Környezetvédelem céljai:

• Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme.

• A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól.

• Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.


6

Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében:

1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet):

- Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem

A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál.

2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel):

- Additív környezetvédelem

3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására:

- Szanáló (helyreállító) környezetvédelem


7

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei:

1. Megelőzés elve:A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében.

2. Elővigyázatosság elve:

A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.

3. Integrálás alapelve:A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell.

4. Szubszidiaritás elve:Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.

5. „Szennyező fizet” elv:A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen.


8

6. „Fenntartható Fejlődés” elv„A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem

fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítéséneklehetőségétől”. (Bruntland jelentés)

Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit.

A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon.

A fenntartható fejlődés lényege:Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség.A fenntartható fejlődés alapja:A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.


9

A „fenntartható fejlődés” alapelvei, jogok és felelősségek

A. Általános alapelvek, jogok felelősségek(1-8.)

B. Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén(9-22.)

Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve:

Magas szintű védelem = „legjobb gyakorlat” érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt.

1. Megelőző fellépés2. Integrálás alapelve3. Szubszidiaritás elve4. „Szennyező fizet” elv5. „Fenntartható fejlődés” elv


10

Környezetvédelmi politika: a Múlt:

Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram.

A „fenntartható fejlődés” irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.)

Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét.

Környezetvédelmi politika: a Jelen:

Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram.

A „fenntartható fejlődés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások:

1. Éghajlatváltozás

2. Természet és biológiai változatosság

3. Környezet és egészség

4. Természeti erőforrások és hulladék.


11

Általános jogszabályok

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv)

• 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról

• 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet)

• 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény)

• 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel)

• 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel)


12

Általános jogszabályok és szakterületi törvények• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról• 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről

• 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről • 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

• 2000. évi XLIII. törvénya hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)

• 2000. évi XXV . törvénya kémiai biztonságról

+ Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése


13

Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer:Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezeték be az EMAS-t.

EMAS = Eco-Management and Audit Scheme = Környezetirányítási ésÁtvizsgálási Modell

Eszerint a környezeti auditálás (EA-Environmental Auditing) két lényeges kérdéscsoportra terjed ki:

1. a vizsgált szervezet működése mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak és 2. a bevezetett és működő környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata.

ISO 14001, amely a környezetirányítási rendszer kialakításávalfoglalkozik és az általános irányelveket útmutatóként megadó ISO 4004-et 1996. augusztusában fogadta el a Nemzetközi Szabványügyi

Szervezet.

Környezetirányítási rendszer (KIR):Első lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR

dokumentációjának elkészítése.


14

Környezetbarát termék védjegy:csak az olyan termékre alkalmazható amely:

•nem tartalmaz veszélyes anyagot

•ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során sem keletkezik •gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi egészséget és a környezet minőségét.

Életciklus-elemzés (LCA- Life-Cycle Analysis):

Egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt az anyag- és energiaáramlást és az azokhoz kapcsolódó környezeti hatásokat vizsgálja.Főbb szakaszok:

•a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése

•az életciklus-leltár elkészítése az egymást követő szakaszokra•az életciklus hatáselemzése

•a leltár és a hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása.


153

Újrahasznosítás„Termék-Hulladék-Termék” ciklus (Recycling)

1. Gyártás 2. Eladás 3. Fogyasztás: termék 4. Feldolgozás 5. Fogyasztás: „hulladékból termék”

A hulladék fogalma:

Az ember mindennapi élete során keletkezik… a keletkezésük helyén feleslegessé válik… tőlük tulajdonosuk megválik…mert sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván. Ugyanazon tárgyak vagy anyagok a további sorsuktól függően lehetnek hulladékok, vagy hulladéknak nem minősülők.

Újrahasználat

A hulladékhasznosítás fogalma:Az elsődleges hulladékkal, vagy az abból kinyert anyagokkal az eredeti nyersanyagok és alapanyagok kiváltása.

A hulladék újrahasználata nem azonos fogalom a hulladék újrahasznosításával.


16

A hulladékgazdálkodási alapelvei:

•Integrált hulladékgazdálkodási koncepció alkalmazása: A hulladék nem vész el, csak átalakul.

•Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása.•„Szennyező fizet elv”.

•Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése.

•Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása.

(2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a

hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal).

Integrált hulladékgazdálkodás:1. A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének

csökkentése. 2. A keletkező hulladékok kezelése.3. Hulladékégetés.4. Lerakás.


17

II. Veszélyes hulladékok:a) Vegyipari, gyógyszeripari és

műanyagipari b) Gépipari

c) Alumíniumiparid) Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati,

kohászati és ipari szennyvíztisztítási)

I. Települési és termelési nem veszélyes hulladékok:

Települési szilárd hulladékTelepülési folyékony hulladékKommunális szennyvíziszap

Építési, bontási és egyéb inert hulladékok

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

III. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok:

a) PCB és PCT tartalmú hulladékokb) Hulladékolajok

c) Akkumulátorok, elemekd) Elektromos és elektronikai hulladékok

e) Kiselejtezett gépjárművekf) Egészségügyi hulladékokg) Állati eredetű hulladékok

h) Növényvédő szerek és csomagolásaiki) Azbeszt

IV. Csomagolási hulladékok (később tárgyaljuk részletesen)

V. Speciális, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok


18

MennyisMennyiséége telepge telepüülléésenksenkéént eltnt eltéérréést mutat, st mutat, öösszetsszetéétele idtele időőben vben vááltozik, a hasznosltozik, a hasznosííthatthatóó rréészek szek

araráánya hnya háárom nagyobb csoportba foglalhatrom nagyobb csoportba foglalhatóók k öössze.ssze.

MagyarorszMagyarorszáág:g: 4,6 milli4,6 millióó t/t/éévv hphp: : 350350……400 kg/f400 kg/főő//éévvEU tagorszEU tagorszáágok:gok: 1 kg hullad1 kg hulladéék/fk/főő/nap/nap

(USA: (USA: 2 kg2 kg hulladhulladéék/fk/főő/nap) /nap)

Háztartások Ipar, szolgáltatás

60 % 40 %

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéék jellemzk jellemzéése se éés s ttööbblbbléépcspcsőős technols technolóógiai elgiai előőkkéészszííttéésese

MennyisMennyiséége telepge telepüülléésenksenkéént eltnt eltéérréést mutat, st mutat, öösszetsszetéétele idtele időőben vben vááltozik, a hasznosltozik, a hasznosííthatthatóó rréészek szek

araráánya hnya háárom nagyobb csoportba foglalhatrom nagyobb csoportba foglalhatóók k öössze.ssze.

MagyarorszMagyarorszáág:g: 4,6 milli4,6 millióó t/t/éévv hphp: : 350350……400 kg/f400 kg/főő//éévvEU tagorszEU tagorszáágok:gok: 1 kg hullad1 kg hulladéék/fk/főő/nap/nap

(USA: (USA: 2 kg2 kg hulladhulladéék/fk/főő/nap) /nap)

Háztartások Ipar, szolgáltatás

60 % 40 %

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéék jellemzk jellemzéése se éés s ttööbblbbléépcspcsőős technols technolóógiai elgiai előőkkéészszííttéésese


19

CSOMAGOLÁS

ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBENUTÓSZORTÍROZÁS

ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ

HULLADÉK

Komposztálás,Biogáz-előállítás

CSOMAGOLÁS

ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBENUTÓSZORTÍROZÁS

ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN

SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ

HULLADÉK

Komposztálás,Biogáz-előállítás

Lerakás

energetikai energetikai hasznoshasznosííttááss

Salak-előkészítés,

lerakás

Lerakás

energetikai energetikai hasznoshasznosííttááss

Salak-előkészítés,

lerakás

SZELEKTÍV GYŰJTÉSháztartásokból, intézményektől, ipari és

kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéékk

MARADÉKSZELEKTÍV GYŰJTÉSháztartásokból, intézményektől, ipari és

kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól

SzilSziláárd teleprd telepüülléési hulladsi hulladéékk

MARADÉK10-30%

40-50%30-40%

50% 50%


20

Fogyasztási hulladék

Termelés

Kibocsátás = Emissziók Hasznosítás

Energia

Segédanyag

Levegő, víz

Nyersanyag

Fogyasztás

Termelési hulladék

Újrahasznosítás

Termék


21

A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői:1. Kormányzat

2. Ipar3. Kereskedelem

4. Önkormányzatok5. Civil szervezetek6. Az Állampolgár

Termékdíjköteles termékek és anyagok:• Gumiabroncsok• Hűtőközegek• Akkumulátorok• Egyéb kőolajtermékek• Reklámhordozó papírok• Elektromos és elektronikai berendezések• Műanyag (bevásárló-reklám) táska• Csomagolás és kereskedelmi csomagolás


22

A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások:

1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény módosításáról.2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességről és az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról.3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról.

Változások 2009. június elsejével:

•A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül forgalomba.•A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan.•A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség.


23

A csomagolás környezeti hatásai:Alapanyag felhasználás

• Energiafelhasználás

• Légköri anyagok kibocsátása• Szennyvíz kibocsátás

• Hulladék keletkezés

94/2002. (V.5.) Kormányrendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

„csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak”.

Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolásMásodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolásHarmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás


24

Élelmiszer

Italok

Dohány cikkek

ruhanemű

Gyógyszer

EÜ ésKozmetikumokTisztitószerek

Papírtermékek Papír, karton

Műanyag

Fém

Üveg

Fa

Egyéb

A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása:


25

Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási hulladékra

A csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó cégek előtt tehát alapvetően két törvényes út áll: 1. Saját maguk önállóan hasznosítják a csomagolási hulladékuk kötelezően előírt részét. 2. Csatlakoznak a csomagolási hulladék hasznosítását koordinálószervezethez, és hasznosítási díjat fizetnek neki.

(A díj összegét, amely a termékdíjnál jóval alacsonyabb, a koordinálószervezet állapítja meg.)

44Egyéb

6Üveg

16Papír és karton Cskt. Fa, természetes

alapú textil

13Fém (kivéve Al)

16Alumínium

44Társított

36Műanyag

Tömegalapútermékdíjtétel HUF/kg (2008)

A csomagolás anyaga


26

A koordináló szervezet fogalma:

Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet.

ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz. 2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze.

A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település.

Szervezeti célok:•A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-skövetelmények teljesítése elérhetővé váljon.•Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra.•Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti kötelezővé a csatlakozást).


27

A koordináló szervezet szerepe:

�Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében.�A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek. Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska). �Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók).�Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez. �Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordinálószervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között.�A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit.�A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól.


28

Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén

Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra

Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET, üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különbözőüdítőitalokat forgalmaz. Fogyasztói csomagolásukhoz:

- 300 millió db nem újrahasználható PET palackot,- 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt,- 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel,

Összesen 400 millió db-ot.Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió

db), 10 millió db hulladékká válik.- A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a

kibocsátott= műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban,= fém csomagolások hasznosítását 52%-ban,

= üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte.Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe.


29

az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó),

Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db.

E1 termékdíj számítása:Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mFtEbből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mFt-nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ftfémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió FtÖsszes levonás: 218 millió Ft

Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft


30

Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra

Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagúcsomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva):

- műanyag: 60% (6 millió db)- üveg: 20% (2 millió db)- fém: 10% (1 millió db)- társított: 10% (1 millió db)

A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta, hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyezőarányban).A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított vissza E1 kötelezettnek.

az E2 díjtétel kötelezettje a „kiskereskedő” (továbbforgalmazó).

az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db.


31

E2 termékdíj számítása: Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft .

Ebből levonható: - újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft- nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 3,93 mFt, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mFt, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x 0,85 = 1,55 mFt, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mFt

Összes levonás: 10,58 mFt

Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft

Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent.

(Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ). Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft.


32

Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása

100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján.

T = A x t – MJelölések:A- a termékdíj alapja, kgt- a termékdíjtételM- a mentesség összege

Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha

- a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére) határidőre (a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig).

- a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány (Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg teljesítésre kerül.

(A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat).

Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben)(94/62. sz. EK irányelv alapján).


33

Hulladékhasznosítás fogalma:Az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket (azaz hulladékokat) közvetlenül, tulajdonságaik megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy közvetetten, tulajdonságaik fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával (újrahasznosítás) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hulladékhasznosítás során keletkezhet másodlagos hulladék. Gyakori eset a termelési folyamatban a hulladék és az eredeti alapanyag együttes felhasználása.

A hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei:� Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal.� A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül

deponálásra.� Az emberek életminősége javítható.� Energiakinyerés energetikai hasznosítás által: pl. cementipar, energiaipar,

kohászat stb.� Csökken a szén-dioxid kibocsátás.Előfeltétele: a szelektív gyűjtési rendszer megléte


34

A szelektív hulladékgyűjtés előnyei:• A válogatás költségeinek egy része megtakarítható.• A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik

az újrafeldolgozásra.• A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható.

A szelektív hulladékgyűjtés változatai:• A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz,

illetőleg zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű járművel szállítanak el.

• Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja.

• Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a hulladék előkezelését is végző létesítmény.

Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák:• Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési

hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik.• Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már

létező hálózatra támaszkodik.


35

Hulladékkezelési technológiai rendszer

1. Előkezelés: a hulladék tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását elősegítőés a környezetterhelést csökkentő tevékenység, ami a hulladék fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozásával jár. A hulladék mennyisége, veszélyessége csökken, könnyebben kezelhetővé válik. A gyűjtést és szállítást követő tevékenység. Fizikai-mechanikai és kémiai előkezelési eljárások.

2. Végső kezelés: Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása különböző fizikai és kémiai eljárások alkalmazásával. Belső hasznosítás: a termelés során keletkező hulladékok visszaforgatása, pl. acélműben, üveggyártásnál, vagy műanyaggyártásnál. (R kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek –Hgt.).

3. Végső kezelés: Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. Elsősorban biológiai, kémiai-fizikai és termikus műveletek. Lerakás, talajban történő kezelés, mély-injektálás, felszíni feltöltés, lerakás műszaki védelemmel, tartós tárolás stb. (D kóddal rendelkezőhulladékkezelési műveletek –Hgt.).


36

Hulladékkezelési eljárások:

Fizikai hulladékkezelés:Előkészítő műveletek : aprítás, szitálás, tömörítés, darabosítás, mosás, tisztításFázisszétválasztási eljárásokKomponens szétválasztási eljárások Egyéb fizikai eljárásokBeágyazás

Kémiai hulladékkezelés:SemlegesítésCsapadékos leválasztásHidrolízisRedukcióOxidációDehalogénezésElektrokémiai módszerek: fémvisszanyerés, elektrodialízis, egyéb módszerek

Biológiai hulladékkezelés:KomposztálásBiogáz-termelésTermikus hulladékkezelés:Égetés, Hőbontás


37

A hulladékhasznosítás lehetőségei:1. Anyagában: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő

ismételt felhasználása = újrafeldolgozás.2. Nyersanyagként: a hulladék valamely újrafeldolgozható vagy újrahasználható

összetevőjének elválasztása és alapanyaggá, illetve áruvá történő alakítása = visszanyerés.

3. Energetikai hasznosítás: a hulladék energiatartalmának kinyerése.4. Biológiailag lebomló szerves anyagok aerob és anaerob lebontása.

Az energetikai hasznosítás feltételei:• Elsődleges cél az energianyerés kell, hogy legyen, amely során a hulladékkal

elsődleges tüzelőanyagot váltanak ki.• A hulladék égetése során nyert energia nagyobb legyen, mint amennyit a

hulladék ártalmatlanítási célú elégetéséhez felhasználnának (nettóenergiatermelés).

• A megtermelt többlet energiát fel kell használni közvetlenül hő formájában vagy elektromos energiaként.


38

A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények:A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra és ezáltal hulladékká válik.

A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei:•Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék.

(Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok).•Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását.•Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást. Biológiai lebontás.


39

Csomagolási hulladék hasznosítási díjtételei 2009. évre(ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.)

6,9Fa

5,0Üveg

8,7Papír és kartonTermészetes alapú textil

3,4Fém (kivéve Al)

6,0Alumínium

17,5-22,5Társított (kompozit)

20,90Műanyag fogyasztói csomagolás

Hasznosítási díjtétel HUF/kgAnyagfajta


40

1. Feladat:Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm („Hulladékból termék”kiállítás-2008) megtekintése a szelektív gyűjtés hazai helyzetéről. Értékelés és levont következtetések.

2. Feladat:Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film („Hulladékból termék” kiállítás-2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok kezeléséről. Értékelés és levont következtetések.

3. Feladat: Félévközi feladatÖnálló esettanulmány készítése az előadó által megadott csomagolási hulladék begyűjtésére, feldolgozására és hasznosítási területeire vonatkozóan. Műanyag, papír- és karton, üveg és társított (italos karton) csomagolóanyagok.

Feladatok


41

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Műanyag

•A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem bomlik le a természetben. •Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik, amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható.

Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történő megoldások lehetségesek.

Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja, megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtatiszta hulladékra van szükség.

Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás, termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdectechnológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is hasznosítható.


42

Műanyaghulladék főbb újrahasznosítási területei:

• Csomagolóeszközök újratöltése (PET palackok)• Elgázosítás pirolízissel• Feldolgozás kőolajiparban, olajfrakciók, paraffin

előállítása• Műanyagtermékek előállítása• Energetikai hasznosítás.


43

Hulladékpapír fogalma:A papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz alapanyag készítésénél).

Csoportosítási szempontok:

•Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú•Négyzetmétertömeg (g/m2)•Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi)•Előállítási mód•Szín•Simaság•Megjelenési alak•Egyéb tulajdonság

(MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján).

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Papír és karton


44

A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei:

• Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése.• Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari

berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott késztermék tulajdonságait rontja.

• A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet.

• Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak.• Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék.• Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való

csomagolás szükséges.• Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött

anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származófertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból származó papírokat.


45

A hulladékpapír újrahasznosítási területei:

• A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar.

• A begyűjtött papírhulladékból „újrapapír” készül, ami szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különbözőcsomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb.

• A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasécsomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók.

• A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelőgipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújulóenergiaforrásokból származó elektromos energia termelése).

• A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is.


46

Hazai körkép:

A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85 kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év).

2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5 százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési

Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már inkább a 20 százalékhoz közelít.

Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és

az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel azonos.

A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jó eredményekkel hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya 40-50 százalék.

A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék.


47

Gyűjtési területek:1. Ipari jellegű (85 %): homogén, kis szennyeződéssel2. Lakossági, intézményi (15 %): heterogén, szennyezett

Fontosabb újrahasznosítási területek:• Újratöltés. Újraolvasztás.• Üvegipar: üvegtermékek gyártása• Építőipar: Habüveg granulátum, üvegbeton

Az üveghulladék hasznosításának lehetősége ma még kiaknázatlan.

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Üveg


48

Gyűjtés:Sárga vagy kék szelektív konténerbe, műanyag vagy papír csomagolással együttesen.

Fontosabb újrahasznosítási területek:•Papíripar: kartonpapír alappapír gyártása•Cementgyári hasznosítás•Energetikai hasznosítás

IKSZ Egyesülés: Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (2004)

Csomagolási hulladékok hasznosítása: Italoskarton csomagolás


49

Gumiabroncs hulladék hasznosításának előnyei:

� Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerülése.� Költségmegtakarítás.� Kedvező tulajdonságok megtartása.� Ellenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával

szemben.� Rugalmasság megtartása.� Ellenállás a napfénnyel és UV sugárzással szemben.� Fizikai tulajdonságai nem változnak.� Nem toxikus.� Biológiai úton lebonthatatlan.� Alakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra.


50

Újrahasznosítási lehetőségek:1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás:Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával lehet elérni.

2. Anyagában történő hasznosítás:- Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás) aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédőgumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok, parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható. -Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők, folyópart stabilizálók.3. Energetikai hasznosítás:Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés. Pirolízises hasznosítás. 4. Egyéb alkalmazások:Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése.Mezőgazdasági alkalmazás. Talajtakarás.


51

A hulladékfeldolgozás során alkalmazott műveletek és eljárások:

•Mechanikai műveletek : pl. aprítás, őrlés, osztályozás, agglomerálás, granulálás •Anyagátadási műveletek: pl. szárítás•Hidrodinamikai műveletek•Kémiai műveletek•Hőátadási műveletek

•Fizikai-kémiai eljárások és fizikai-mechanikai eljárások•Biológiai eljárások•Termikus eljárások


52

Gyakorlati példa: Technológia vegyes műanyaghulladék feldolgozására.

terv: Mannheimmegjelenés: „Hulladéksors”, 2008.


53

Megújuló energiaforrások:

A Nap energiája - közvetlenülés közvetve:

Biomassza: szilárd biomassza, folyékony bio-hajtóanyagok és biogáz

Szélenergia

Vízenergia

Geotermikus energia


54

Vízszennyezés csökkentéseVízminőségA víz tulajdonságainak összessége. Ami mind a természetes, mind az emberi használatot érinti. Visszatükrözi az adott vízgyűjtőterületen folytatott ipari, mg-i tevékenységet, a település szerkezetét és a terület sajátságos hasznosítását.VízszennyezésMinden olyan rendszerint mesterséges, külső hatást, amely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes folyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken vagy megszűnik.

Csökkentés eszközei:1. Vízkímélő technológiák 2. Anyaghelyettesítő és visszanyerő technológiák


55

A vízi ökoszisztéma

Élő víz


56

A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok1.Biológiai úton könnyen bontható szerves szennyezők:

meghatározzák a víz felhasználhatóságát, tisztíthatóságát…koncentrációjuk kifejezése: BOI, KOI, TOC szervesanyag-mutatókkal

2.Nitrogénformák:elemi, szerves-, ammónia-, nitrit-, nitrát-nitrogén

3.Foszforformák:teljesen oxidált formában, többnyire foszfátként. ortofoszfátok szerves foszforvegyületek.

4.Szénformák:Szén-dioxid megkötés a növények révén. Fotoszintézis, szénciklus.

5.Nehezen lebomló szerves mikroszennyezők:Növényvédő szerek (peszticidek), kőolajok és származékaik, szintetikus mosószerek, huminanyagok, fenolok

6.Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők:7.Egyéb szennyezésjelző összetevők: cianidok, fluoridok


57

A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei = vízvédelmi etikai kódex

• Méltányosság• Irreverzibilis hatás• Szennyező fizet• Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására• Integrált megközelítés• Szennyezés megelőzés• Elfogadottság• Ésszerűség


58

Gondolatok a vízszennyezés-szabályozásról• Az előbbi alapelvek nem érvényesülhetnek mindenkor és

egyformán.• A környezeti politika a legfontosabb elvet tartja szem előtt az adott

helyzetben.• Az elvek érvényesítésének gyakorlati megvalósítása: a határértékek

intézményrendszere. A folyamat határértékekkel jól szabályozható. • A határértékek meghatározása többféle elvek alapján történhet, de

a választott rendszer jellemzi és minősíti is az adott ország környezetvédelmi-vízgazdálkodási politikáját.Határérték típusok a környezetvédelemben:– imissziós (befogadóra vonatkozó)– emissziós (kibocsátót érintő)

Hazánkban a felszíni és a felszín alatti vizek minősítésének követelményeit és a megkívánt határértékeket nemzeti szabvány írja elő.

• Technológiai standard (követelmény a gyártási technológiára).


59

Imissziós határérték

• Célja: egyaránt biztosítsa az emberi egészség és a vízi flóra fauna védelmét.

• Eleget tegyen a vízhasználati igényeknek.• Vízminőségi állapotokat jellemeznek egy-egy koncentráció-

tartománnyal.• A vízminőség alapján vízminőségi osztályokba sorolás

történik (a standard fizikai-kémiai-biológiai-baktaerológiai-radiológiai mutatók alapján), ami eldönti a vízhasználatokat is.– I. kiváló– II. jó– III. elfogadható– IV. gyenge– V. rossz


60

Emissziós határérték

• A vízszennyezés szabályozásának olyan eszköze, amely közvetve vagy közvetlenül a szennyezés-csökkentési technológiákra van hatással.

• Kifejezhető például: az iparban a termékegységre vonatkoztatott kibocsátható szennyező anyag mennyiségben. Kommunális szennyvíz esetén az egy lakosra jutó szennyező anyag kibocsátásában vagy az elfolyó vízben megengedett koncentrációkban.

• A méltányosság és a szennyező fizet elven alapulnak.


61

EK előírások. Lépcsőzetes program:

• Minden agglomeráció legyen ellátva csatorna-rendszerrel

• Az ipari szennyvizeket megfelelő előkezelés után lehet a kommunális hálózatba vezetni.

• A szennyvizeket kibocsátás előtt másodrendűtisztításnak kell alávetni.

• A tisztított szennyvizek minősége meg kell feleljen a kibocsátási követelményeknek.


62

Vízszennyezés szabályozása hazánkban

• Szennyvízkibocsátás• Igénybevételi járulék• Közüzemi szolgáltatási díj• Környezetterhelési díj• Határértékek• Bírság• Környezethasználati jogintézmény (három

sávos)


63

Szennyezőanyagok eltávolítási sorrendje:

1. Szerves anyag eltávolítása2. Foszfor eltávolítása (inkább biológiai

módszerekkel)3. Nitrogén eltávolítása (csak akkor, ha az

előző lépcsők megvalósultak és a befogaóigényli)

4. A tisztítás során keletkezett iszapot elsősorban a mg-ban kell újrahasznosítani.


64

Szennyvízelvezetés

• Gyűjtés, csatornázás (elválasztott és egyesítet rendszerű csatornák)

• Kezelés: tisztítás, előtisztítás• Elvezetés, ill. elhelyezés (befogadóba

vezetés, hasznosítás, iszaplerakás stb.)


65

Szennyvizek tisztítási lépcsői:

• Mechanikai szennyvíztisztítás– Rácsok, homokfogók, ülepítők

• Biológiai szennyvíztisztítás– Mesterséges vagy természetes úton

• III. tisztítási fokozat– Tápanyag-eltávolítás (P, N)– Fertőtlenítés– Fizikai és fiziko-kémiai eljárások (pl. fordított

ozmózis)


66

Általános tisztítási technológia


67

rács-homokfogóRács: A rácsok feladata a szűrhető szennyezés (darabos szemét) leválasztása. A rácsszemetet konténerben gyűjtik össze és szállítják el.

Homokfogó: Feladata a szennyvíz könnyen ülepedő szennyezőanyag tartalmának (főként homok) leválasztása oly módon, hogy a szerves anyag lebegésben maradjon és továbbhaladjon a szennyvízzel.

A kiülepedett homokot (zagyot) a kotrón mozgatott szivattyúk emelik a homokvályúba. Víztelenítést követően a homokot konténerbe gyűjtik, a homokvíz a szennyvíztisztító telep belsőcsatorna hálózatába folyik.


68

Biológiai tisztítás

A biológiai tisztítás célja a szennyvízben lévő biológiailag

bontható, illetve átalakíthatóanyagok (vegyületek)

mennyiségének csökkentése.

anaerob medencék, anoxikus (denitrifikáló)

medence, levegőztető medence, utóülepítő medence.

Kialakítás: az anaerob és anoxikus medencék kevert terek, melyekben az oxigént

nem igénylő folyamatok zajlanak.


69

Ülepítés nehézségi erőtérben

Ülepítés: Az a művelet, melynek során a heterogén rendszerek az őket alkotó fázisokra válnak szét a nehézségi erő hatására.

1.Zagysűrítés2.Derítés (szakaszos és folytonos üzemű)


70

Dorr ülepítő


71

Folytonos derítés Dorr-sűrítőkádban

• Kisméretű szilárd részecskék szuszpenziójának szétválasztására.• Folytonos üzemű, nagy átmérőjű tartály (1,5-100m).• Lassan forgó, kiemelhető mechanizmus (0,02 1/min fordulat).• A derített tiszta folyadék a felső peremen ömlik át.

Gyakorlati példa:Dorr-ülepítő méretezése

környezetvédelem, munkavédelem (msc)vgt.uni-miskolc.hu/down/kmv_msc_lev.pdf ·...

Documents