XVII. évfolyam 10. szám Ára 0,50 EUR 2019. októberKözélet i havi lap

Életünkben mindig vannak olyan szakaszok, amikor illik megállni,visszatekinteni, mérleget vonni a mögöttünk hagyott idõrõl, legyenaz magánember, polgári társulás, vállalkozó vagy intézmény. A Csemadokéletében úgy általában az országos közgyûlések idõszakai ezek, vagy pedigaz ötévenkénti magunkba tekintés, a közös munka értékelése és a fokozot-tabb egymásra figyelés.

Országos szervezetünk az idén fennállásának 70 éves jubileumát tartja.Ez már egy tiszteletre méltó kor, idõ, melynek kitöltésében a felvidékimagyarság nagy hányada részt vett vagy tagként, vagy pártolóként, vagyszimpatizánsként. És nem az idõ kitöltésén, hanem a tartalmon van ahangsúly. Mi, idõsebbek, akik majdnem a kezdettõl fogva ott voltunk aszervezet létrejötténél, elmondhatjuk, hogy ezek micsoda idõk, fellángolá-sok és tettek voltak! Bár megélhetnénk ilyeneket ma is. Nem a kornehézségeit és szellemét sírjuk vissza, hanem azt az egymásra találást,egymásba borulást, összefogást, segítõ készséget, lelkesedést, amivelátvészeltük a nehéz sorsú idõket, és szüleink elindították ezt az újszülöttet, aCsemadokot a világba, hogy legyen mibe kapaszkodnunk, miben remény-kednünk, hogy talán lesz ez másként is.

Hetven évvel ezelõtt, pár évvel a második világégés után új, eddig ki nempróbált társadalmi rend alapjait kezdték lerakni, és ehhez minden dolgoskézre szükség volt. Társadalmi kirekesztéssel, megfélemlítéssel, elnyomás-sal nem lehetett az embereket megnyerni, csak úgy, ha mindenkinek egyfor-ma lehetõséget adnak anyagi, testi és lelki fejlõdéséhez, kedvet az országújjáépítéséhez, még ha ez látszólagosan is volt csak igaz. De micsodakülönbség volt ez az elõtte való négy évhez viszonyítva!

„Csak ha az ember felfogja, hogy az élet értelme a közösség szolgálata, lesz képes arra, hogy nehézségeivel bátran és sikert remélve dacoljon.“

(Alfred Adler)CSEMADOK 70

(Folytatás a 10. oldalon)

KÜRTÖSss QQ t rr W kk

Visszatekintő „70“ ElőretekintőVisszatekintő „70“ Előretekintő

Dr. Prokop Mária adta át a Csema-doknak a Szent István-díjat. A Szövetségmunkáját kiemelve néhány, a szlovákiaimagyarság érdekei melletti kemény,elvhû kiállást Duray Miklós méltatta.

A 2019-ban tizenhetedik alkalommalátadott Szent István-díjat jelképezõ szo-bor Melocco Miklós alkotása; a királytábrázolja, amint a keresztet mindkétkezével magasba emeli nemzete elõtt. Adíjazottakat minden évben közvélemény-kutatás és internetes szavazás utánválasztja ki az alapítvány kuratóriuma.

A Szent István-díj Alapítványt BihariAntal, a Körzeti Televízió Esztergomvezetõje 2001-ben hozta létre az össz-magyarság kulturális életének segítésére,a kulturális örökség védelmére.

A díjjal elsõként Orbán Viktor minisz-terelnököt tüntették ki, de birtokosaiközött van Nemeskürty István, MakoveczImre, a Püski házaspár, Tõkés László,Kallós Zoltán és Duray Miklós is.

(-)

Szent István-díjbanSzent István-díjbanrészesült a részesült a

70 éves Csemadok70 éves Csemadok

2 Kürtös K ö z é l e t 2019. október

Embert próbáló és embert nevelõ idõk voltakezek. A mai idõkben ilyen kényszert nemérzünk, mert a viszonylagos jólétünk tompítjaaz egymásra utaltságunkat, sugallja, hogycsak az egyén, aki számít, és számára mindenelérhetõ, csak akarnia kell. Azt elfelejtik hang-súlyozni, hogy az ember társas lény, és ön-magában csak olyan, mint a pihe, amit köny-nyen felkap a szél. Az önmegvalósítás ígérete,amely nem a közösségen belül, a közösségerején, a közösség megbecsülésén alapul,igen törékeny, és könnyen a rontásba visz.

A Csemadok és tagsága nem ilyen célokatés víziókat fektetett le, tûzött ki maga elé,ezért is tudott megmaradni a mai napig,kiheverve az újabb rendszerváltozást, amely-lyel kezdetben csak a leépítés és a leépülésidõszaka köszöntött be. Elvesztettük tagsá-gunk mintegy felét, de ma már elmondhatjuk,hogy feljövõben vagyunk. Megszûnt alap-szervezetek alakulnak újjá, egyre több fiatallép be soraink közé, akiknek majd meg kellmutatnunk és találnunk az újabb lehetõ-ségeket kibontakozásuk és kibontakoztatásukérdekében, egész magyarságunk és megmara-dásunk érdekében. Õk azok, akik továbbvihe-tik és adhatják a lángot, amelyet sajnos százév távlatából sem szabad hagynunk kialud-ni. Sõt, egyre éberebbnek kell lennünk, mertolyan fogyásba kezdtünk, amely veszélyeztetinyelvi jogaink gyakorlását, iskoláink létét,ezáltal egyáltalán megmaradásunkat szülõ-földünkön. Mert milyen lehet egy olyan meg-maradás ára, ha ezen a kis darabka földönnem fognak hallatszani - vagy csak ritkán,kivételes alkalmakkor - édes anyanyelvünkcsodálatos hangjai csak ünnepi, vagy mégrosszabb, ha szomorú összejöveteleken, alkal-makkor. Ugye nem ilyen jövõt kívánunkmagunknak, sem gyermekeinknek? Hogy neígy legyen, ezért csak mi tehetünk valamit,egyénenként is, és közösen is. A jövõt ma kellformálnunk, alakítgatnunk olyanná, amilyen-né szeretnénk, hogy legyen, de legalább iserre törekedjünk. Ennek a mai ára, hogy újbóltársasági és közösségi életet éljünk, figyelme-sek legyünk egymás iránt, környezetünk iránt,ápoljuk, gyakoroljuk és mûveljük hagyomá-nyainkat, szokásainkat, az egyetemes magyarkultúrát és minden olyan tevékenységet, amiegyénileg is és közösségként is a javunkraválik. Erõsít minket tettekben és lélekbenegyaránt. Így lesz gyermekeinkben, unokáink-ban is örömünk és nem ürömünk.

Ilyen fogadalmat tegyünk, és ilyen jövõtkívánjunk egymásnak ezen a hetvenévesévfordulón. Isten éltesse a Csemadokot, Istenéltesse a felvidéki magyar közösséget.

Balogh Gábor

A fenti címmel indított pályázatot a Szlovákiai Magyar MûvelõdésiIntézet. A Kárpát-medencei szintû pályázat célja, hogy a diákok feltérképez-zék lakóhelyük történelmét, a saját közösségükért felelõsséget érzõ, annakérdekeit szem elõtt tartó és ilyen szellemben cselekvõ személyek tetteit fel-dolgozzák és közkinccsé tegyék. A pályázat kiértékelésére Nagymegyeren aPlauter-kúriában került sor szeptember 17-én.

Lakatos Mihály, az Emberi ErõforrásokMinisztériuma - Kiemelt Kulturális ÜgyekFõosztályának osztályvezetõje ismertette apályázatot és Huszár László, az SZSZMI igaz-gatója pedig a pályázat lebonyolítását. RancsóAndrea, a Felvidéki Értéktár Bizottságánakszakmai elnöke köszöntötte, majd méltattaazokat a személyeket, akik önkéntes munká-juk révén közösségük fontos közéleti szerep-lõivé váltak és akiknek munkásságát ebben azévben a Hétköznapi Hõsök pályázatban is fel-dolgozták. A Szlovákiai Magyar MûvelõdésiIntézet oklevéllel és emlékplakettel ajándé-kozta meg õket.

Járásunkból a Hétköznapi Hõsök emlék-plakettet Lõrincz Sarolta Aranka érdemelte ki, aki aktív részese nemcsakszülõfaluja, Ipolybalog kulturális életének, hanem a szélesebb régióban, azIpoly mentén, sõt a határ túloldalán is ismerik tevékenységét. Munkáivalnagyban hozzájárult a település és a palóc régió történelmének, hagyomá-nyainak megismertetéséhez, gyûjtéseivel megörökítette ezeket, és folklór-csoportjával élõvé is teszi a múlt értékeit. Könyvei segítségével a népszoká-sok, a népi hagyományok, a régió történelme elevenedik meg és válikelérhetõvé több generáció és más vidékek lakói számára is. Az oral history,azaz elbeszélt történelem módszerét választva, valamint saját tapasztalataitfelhasználva a fiatalok számára is érthetõ és érdekes módon mutatja beelõdeink életét, gondolkodásvilágát, a nagy történelmi fordulópontokat vagyéppen a hátországban maradt emberek mindennapjait. Lõrincz SaroltaAranka tehát a kultúra jó értelemben vett napszámosa, aki ha kell, mesél arégi idõkrõl, vagy épp könyvbemutatót tart az iskolákban, falusi könyvtá-rakban, különféle összejöveteleken, mesedélutánt az óvodákban, fellép falu-napokon és fesztiválokon a hagyományõrzõ csoportjával, írja a falukrónikáját, gondozza a helyi falumúzeum anyagát, amelynek szakavatott tár-latvezetõje is egyben.

Aranka néni egy nem mindennapi egyénisége a Palócföldnek, akinek hite,energiája, kitartása példa lehet sokunk számára. Munkásságát, tevékenységétaz Ipolyi Arnold Alapiskola négy tanulója, név szerint: Cseri Gabriella,Dobos Rebeka, Hlavács Réka és Velebný Réka mutatta be Németh Ágotapedagógus vezetésével.

A díjkiosztó ünnepségen már a diákok nem tudtak részt venni, mertszeptembertõl mindnyájan már egy új középiskola diákjai lettek. Ezúttal isköszönjük fáradozásukat, amely nem volt hiábavaló, és gratulálunk az ered-ményükhöz, mint ahogyan természetesen Lõrincz Sarolta Arankának,Hétköznapi Hõsünknek az áldozatos és elismerést érdemlõ munkájához.

Balogh Gábor

Hétköznapi hõsök - Írjunk történelmet! V i s s z a t e k i n t ő „ 7 0 “

E l ő r e t e k i n t ő(Folytatás az elsõ oldalról)

Kürtös 32019. október K ö z é l e t

Az októberi hónap több, a magyar nemzet számárajelentõs történelmi esemény idõpontja is: az aradi vértanúkkivégzése, az õszirózsás forradalom, Szálasi hatalom-átvétele, az 56-os forradalom - a mai kor embere ezek né-melyikére mint gyásznapra, másokra mint a magyar népdicsõséges helytállására tekint.

Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja, amelyet a ma-gyar kormány 2001-ben nyilvánított nemzeti gyásznappáMagyarországon és a magyarok által lakott területeken. A 13honvédtiszten kívül ezen a napon végezték ki Pesten, a hírhedtÚjépület udvarán az elsõ felelõs magyar kormány miniszter-elnökét, Batthyány Lajost. Az 1848/49-es forradalom és szabad-ságharc dicsõséges tavaszi hadjáratát követõen a bécsi udvarúgy döntött, hogy az orosz cárhoz fordul segítségért. I. Miklóscár 200 ezres sereget küldött a magyar szabadságharc leve-résére. Az ország sorsa ezzel megpecsételõdött. A túlerõvelszemben a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr tábornok1849. augusztus 13-án a világosi vár alatt letette a fegyvert,majd a fõsereg után a kisebb csapattestek is megadták magukatvagy egyszerûen csak feloszlottak. Görgei azzal a döntésével,hogy csak az orosz csapatok elõtt volt hajlandó a megadásra,valószínûleg több száz olyan volt királyi és császári tiszt életétmentette meg, akik a honvédseregben szolgáltak, s akikre akegyetlen Haynau rögtönítélõ bíróságai vártak. Az Aradonperbe fogott tisztek elleni vád a fegyveres lázadás volt, amitnémelyiküknél még felségárulással is súlyosbítottak. Szeptem-ber 26-án valamennyi fõtisztet kötél általi halálra ítéltek, négyesetben ezt golyó általi halálra „enyhítették“. A kivégzést abécsi forradalom és Latour hadügyminiszter halálának elsõévfordulójára idõzítették. Ám a megtorlás ezzel korántsemfejezõdött be, a haditörvényszékek kb. 500 halálos ítéletet hoz-tak, ezekbõl másfél százat végre is hajtottak, mintegy 1500embert várfogságra ítéltek, több ezren emigrációba kényszerül-tek, a honvédsereg 50 ezer katonáját kényszersorozással olvasz-tották be a császári hadseregbe. A Kossuth-bankók megsem-misítése a polgári lakosság számára okozott jelentõs anyagihátrányt, valamint megkezdõdött a nép csendõrség általi meg-figyelése és ellenõrzése. Az 1850-es évek megtorlásai így a tár-sadalom minden csoportját érintették.

A megtorlás jelen volt az 1956-os forradalmat követõhónapokban, években is. Ez a forradalom és szabadságharcMagyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és aszovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca volt, amely a

20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbbeseménye. A budapesti diákoknak az egyetemekrõl kiindulóbékés tüntetésével kezdõdött 1956. október 23-án, és a fegy-veres felkelõk ellenállásának felmorzsolásával fejezõdött beCsepelen november 11-én, de tulajdonképpen már a november4-én hajnalban az ország egész területén megindult szovjettámadás elõrevetítette a végkifejletet. A forradalom leverésétkövetõ három évben kb. 400 embert végeztek ki a forradalom-ban való részvételért, több mint 21 ezer személyt bebörtönöz-tek, legalább 16 ezer fõt internáltak. A börtönökben sokakatbrutálisan vallattak, megkínoztak, köztük számos nõt és kis-korút is. 1957-ben törvénnyel tették lehetõvé a 16 év felettifiatalkorúak esetében is a halálbüntetés kiszabását. A szovjethadsereg által elfogottak közül további több száz fõt szovjethadbírósági eljárás során végeztek ki, mintegy 860 embert aSzovjetunió kényszermunkatáboraiba deportáltak.

1958 júniusában lezajlott a Nagy Imre-per. A volt minisz-terelnököt, valamint két társát halálra ítélték, többeket pedighosszú évekig tartó börtönbüntetésre. Június 16-án hajnalbanNagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst a budapestiGyûjtõfogház udvarán kivégezték. Holttestüket a börtönudvarán a legnagyobb titokban bebetonozták. Két és fél évvelkésõbb, 1961 februárjában éjszaka, titokban hantolták ki Nagy,Maléter és Gimes földi maradványait, és átvitték a rákos-keresztúri Új köztemetõ fõbejáratától legtávolabb esõ, 301-esparcellájába, ahol arccal a föld felé temették el õket. A temetõinyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.

A gyõztes hatalom megtorlása. Amely mindent megenged-het magának és megtehet. Törvényt szabhat saját szája ízeszerint, büntethet kénye-kedve szerint. Ember- és lelkiismeret-ellenes cselekedeteket hajthat végre. Egy ideig. Amíg egy újabbnemzedék vagy kor magára nem eszmél, s õket is lesöpria történelem színpadáról. S bár a történelem egészét nézvetiszavirág életû hatalmakat, kiskirályokat, vezetõket ugyanmindig elsodorta a változás szele, munkásságuk, „áldásos“tevékenykedésük idején életeket, családokat, generációkat,nemzeteket nyomorítottak meg, tettek tönkre. S az utódok nema zsarnokok nevét - vagy ha igen, csak negatív elõjellel - hanema bátrakét, becsületesekét, önfeláldozó hazafiakét jegyzi,és emlékezik meg róluk mint nagyjairól, követendõ példáról.

Internetes források nyomán: szerk.

Sorsfordító októberi napok a magyar történelemben

O k t a t á s - K u l t ú r a4 Kürtös 2019. október

A szeptemberi iskolakezdést köve-tõen 9 000 határon túli magyar iskola-kezdõt köszönt a Rákóczi Szövetség,egyben kifejezik szüleiknek elismeré-süket és köszönetüket a magyar iskola-választásért. Az iskolakezdõknek ezek-ben a hónapokban adják át a magyar-országi társadalom összefogását és meg-becsülését jelképezõ ösztöndíjat. A Ma-gyar Iskolaválasztási Program mögémintegy félezer magyarországi önkor-mányzat, magánemberek, közéleti sze-mélyek és alapítványok sorakoztak fel. A

Rákóczi Szövetség ezen programja 2004-ben a Felvidéken indult azzal a céllal,hogy minél több magyar család válasszaaz anyanyelvi oktatást. A program maérinti a Felvidék 3 600 iskolakezdõjét,Kárpátalján közel 2 000, a Vajdaságbanés Horvátországban mintegy 1 400diákot, Erdélyben és a Partiumban többmint 1 800 iskolakezdõt, valamint 200,

magyar oktatásban részesülõ moldvaicsángó gyereket. A Nagykürtösi járásbanszeptember 10-én került sor az ösztöndí-jak ünnepélyes átadására, melyen jelen

volt a Rákóczi Szövetség elnöke, CsákyCsongor és tiszteletbeli elnöke, dr. HalzlJózsef úr is. Az Ipolyi Arnold Alap-iskolában a kis elsõsök rövid mûsorávalvette kezdetét az átadó, majd az üdvözlõés köszönõ szavak után valamennyi isko-lakezdõ hozzátartozója megkapta a tíz-ezer forintos támogatást. Az ipolybalogiátadás után ugyanezen a napon kerültsor az ipolynyéki, csábi és lukanényeiiskolákba beiratkozott magyar elsõsökösztöndíjának átadására is.

-ná-

Iskolakezdési ösztöndíjak átadása

Boldoggá tesz, jó kedvünk támad. A kóruséneklés szoroskapcsolatot teremt ember és ember között. 5 éve pár lelkes,énekelni szeretõ egyén jóvoltából összejöttek néhányan, hogy anyári ipolynyéki falusi rendezvényen ismertebb népdalokkalkedveskedjenek a tisztelt közönségnek. A fellépés kiválóan si-került, a csoport azóta is létezik, és a mai napig aktívanmûködik. Jelenleg a helyi Csemadok-alapszervezet égisze alatta Palóc Népdalcsoport nevet viseli. Azóta vegyes karrá nõtte kimagát, taglétszáma is jócskán gyarapodott. Jelenleg 14 fõ alkot-ja a csoportot, közülük 3 házaspár. Sok szép fellépés, közösélmény, együtt eltöltött percek, baráti szálak kötik össze õket.Nemcsak a helyi, hanem a környék regionális rendezvényein,valamint az anyaország több jeles kulturális eseményén isképviselték a falujukat. Évente ellátogatnak testvértelepülésük,Zsombó nívósabb rendezvényeire, de szerepeltek már a PalócVilágtalálkozón is. Ebben az évben a csoport zömének egypályázatnak köszönhetõen sikerült részt venni egy felejthetetlennyári kárpátaljai kiránduláson. Az õsz is tartogatott kellemes

meglepetéseket a tagoknak. Szeptemberben a zsombói gasztro-nómiai fesztivál után egy vajdasági meghívásnak is eleget tet-tek. Az oromhegyesi Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesületjóvoltából tartalmas hétvégét töltöttek egy Tisza menti kisváros,Magyarkanizsa és környékén, ahol a Csillagok, csillagok,szépen ragyogjatok… elnevezésû nemzetközi népdaltalálkozónmutatkoztak be nem kis sikerrel. Pár hét elteltével a Bíborpirosszép rózsa népdalverseny országos elõdöntõjén is méltóanszerepeltek, s bejutottak az országos döntõbe. Repertoárjuk igenszéles. Leginkább népdalok alkotják, de ha szükséges, az egy-házi ünnepeken is helytállnak.

A csoporténeklés életre szóló ajándék, erõsíti az összetar-tozás érzését, és nem utolsósorban az õseik hagyatékát semengedi feledésbe merülni.

-nt -

Énekelni jó…

Kürtös 52019. október O k t a t á s - K u l t ú r a

N a g y j a i n kn y o m á b a n . . .

2019. szeptember 18-án a CsemadokNagykürtösi Területi Választmányánakjóvoltából a Nagykürtösi járás magyar

ajkú kilencedikes diákjai az idén islehetõséget kaptak arra, hogy felkeresséka járás, illetve a régió neves szülötteinekemlékhelyeit.

Iskolánk tanulóival karöltve az ipoly-balogi, az ipolyvarbói és a lukanényeivégzõs diákok irodalmi kirándulásánakelsõ útja Zsély volt, ahol járásunk elis-mert költõjének, Zs. Nagy Lajosnak asíremlékét koszorúztuk meg. Innen acsapat továbbutazott Szécsénykovácsiba,ahol Krúdy Gyuláról emlékeztünk meg,akirõl köztudott, hogy gyerekkorábangyakran töltötte itt a szabadidejét. AzIpoly hídjait érintve folytattuk utunkat azalsósztregovai Madách-kastélyhoz, aholvégigjártuk a felújított múzeumot, mely-nek segítségével betekintést nyertünkMadách Imre életébe, illetve az interaktívelemekkel tarkított kiállítás érzékletesenhozta közelebb számunkra a szerzõ fõ

mûvének, Az ember tragédiájának vilá-gát. Ezt követõen Szklabonyára utaztunkát a Mikszáth-emlékházhoz, ahol meg-hallgattuk a múzeum lektorának elõ-adását a „nagy palócról“, aki A bágyicsoda történetének rejtelmeibe is elkalau-zolt. A rövid megemlékezés után meg-koszorúztuk Mikszáth emlékszobrát is.

Emlékezetes fényképek készültekHorpácson a padon üldögélõ MikszáthKálmán szobrával, illetve Mikszáth íróipályájának emlékeit, egykori szobájának

bútorzatát és A néhai bárány címûmûvébõl ismert Cukri bárány szobrátis megtekinthettük. Mikszáth horpácsi

„nyomait“ elhagyva a második legfon-tosabb Madách-emlékhely felé vettükutunkat. Csesztvén, a kúriában módunk-ban állt magunkra ölteni Az embertragédiájának színeit idézõ korhû jelme-zeket. Mohorán Mikszáth és felesége,Mauks Ilona mellszobránál helyeztük elaz emlékezés koszorúit. Megtekintettük ahelyi evangélikus templomot, melyrõlmegtudtuk, hogy itt kötött másodszorházasságot a Mikszáth házaspár.

Úgy gondolom, a színes programmaltarkított, látványosságokban bõvelkedõtanulmányi út sok értékes információvalszolgált mindannyiunk számára. Vala-mennyiünk nevében kimondhatom, hogy

büszkék vagyunk Palócföldünk irodalmigéniuszaira. Csak ígérni tudom, hogybüszke használói leszünk majd a további-akban is a palóc nyelvjárásnak, és méltánemlékezünk majd meg a jövõben ispalócföldi nagyjainkról.

Nagy Evelyn, az ipolynyéki BalassiBálint MTNY AI tanulója

6 Kürtös K u l t ú r a - K ö z é l e t 2019. október

K u l t ú r t ö r t é n e t i b a r a n g o l á s o k R á k ó c z i é s E r k e l n y o m á b a n

Október 20-án került sor az idei, márhagyományosnak mondható õszi operaláto-gatásra, amelyen a Nagykürtösi járásból 50Csemadok-tag vehetett részt. Az ErkelSzínház-beli elõadáson Erkel Ferenc HunyadiLászló c. darabját tekinthette meg a lelkesközönség, amely a Kárpát-medence vala-mennyi magyarok lakta régiójából érkezett.

A Csemadok NTV már évek óta összekötiezt a színházlátogatást más programmal is,idén a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódvaRomhány volt utunk elsõ állomása, ahol aRákóczi-szabadságharc utolsó nagyobb csatá-jára került sor. A település emlékhelyeinHajdú István tanár úr kalauzolt bennünket, aki

szakavatott ismerõje az adott kornak és a helyi emlékhelyeknek. Élvezetes elõadása általbetekinthettünk nemcsak az adott történelmi eseménybe, hanem a hozzájuk kötõdõ emlékektörténetébe is. Kis csapatunk koszorút helyezett el több helyen, s közben a tanár úrvezetésével a Rákóczi-szabadságharc dalait, nótáit énekeltük a szikrázó napsütésben.

Budapestre érkezve a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben koszorút helyeztünk el MikszáthKálmán és a nagycsalomjai származású Fayl Frigyes zeneszerzõ sírján, majd rövidre mértszabadidõnket eltöltve az elõadást megelõzõ színházi programokon vettünk részt. Ezen belültöbbek közt Ókovács Szilveszter, az Operaház fõigazgatója üdvözölt minket, és helyezett elkoszorút Gyula város polgármesterével Erkel Ferenc mellszobránál a színház elõterében. Amegszokott állampolgársági eskütétel objektív okok miatt az idén elmaradt, ám az elõadásután nem lehetett hiányérzetünk, hiszen a gyönyörû énekhangok, a jól ismert betétdalok, amodern elemekkel tûzdelt látvány nagy hatással volt a nézõkre. Ismét egy nagyszerû élmény-nyel gazdagodhattunk, és várjuk a jövõ évi folytatást…

-ná-

Kürtös 72019. október K u l t ú r a - K ö z é l e t

A Madách Imre I rodalmi Napok máskéntA Madách Imre I rodalmi Napok másként

Már a cikk címe is arra utal, hogy az idén az irodalminapokat a szokástól eltérõen bõvebb eseménysorozattal,de továbbra is nagyon eseménydúsan és gazdagon rendeztékmeg a szervezõk.

Az irodalmi napok történetében talán elõször került sorolyan kétnapos konferencia megszervezésére Filozófia és iro-dalom címmel a Madách-kastélyban 2019. október 4-5-én,mely programban a fõ szerepet a Szlovákiai Magyar AkadémiaiTanács vitte, és határozta meg annak tartalmát. A konferenciátköszöntötte Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar KultúraMúzeumának igazgatója és ¼uboslav Dobrocký, Alsósztregovapolgármestere, megnyitotta Mészáros András, a SzlovákiaMagyar Akadémiai Tanács elnöke. A két nap alatt a résztvevõktizenhat elõadást hallgattak meg, résztvettek egy tárlatveze-tésen, amelyet Kovács Anna irodalomtörténész tartott meg,majd a konferencia zárásaként Madách Imre emléktábla-avatás-ra került sor. Az emléktáblát a Szlovákiai Magyar AkadémiaiTanács állíttatta. A konferencia, tartalmát tekintve, fõleg az iro-dalom és filozófia viszonyairól, bölcseleti hátterérõl szólt, de

egyharmad részben fõleg Az ember tragédiája mint irodalmi mûés a benne lévõ megformált filozofikum boncolgatásáról. Akonferencia záró elõadása annyiban tért el az elõzõ elõadások-tól, hogy Bolemant Lilla „Az asszony tragédiája“ - FráterErzsébet képmása szépirodalmi és irodalomtörténeti tükörbencímmel tartott elõadásában nem filozofikus értelembenfoglalkozott a Madáchot érintõ asszonyi viszonyokkal. Akiérdeklõdõként végighallgatta az elõadásokat, olyan gazdagérzelmi és „filozofikus“ többletet kapott, amit a hétköznapimegemlékezéseken és irodalmi elemzéseken nemigen hallhat.Mindezeket egybevetve nagyon jó, hogy ez itt, Madách Imrévelkapcsolatban megvalósulhatott.

A hagyományosan évente megtartott Madách Imre Emlék-nap két helyszínen valósult meg. Az idén a társadalmi-politikaiesemények hatására egy napon, a magyarországi Csesztvén ésitt, Alsósztregován. A program a csesztvei Madách-emlék-házban kezdõdött, ahol emlékbeszédet mondott Jáky Judit,Márai Sándor életmûvének és szellemi hagyatékának gondozó-ja, valamint Szászi Zoltán író, költõ. A koszorúk elhelyezéseután a résztvevõk átvonultak Alsósztregovára, ahol bõvebb idõ-tartami lehetõségek között, népes résztvevõség mellett elkez-dõdött az igen tartalmas és gazdag program olyan elõadókkalmint Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Mikszáth- és

Madách-kutató (A nõk szerepe Madách Imre életében), SzásziZoltán költõ, író (A Madách-család kilenc emberöltõ távlatai),Jáky Judit, Márai Sándor nõvérének, Grosschmid Katónak azunokája és Grosschmid Péter, Madách Imre testvérbátyja,Madách Károly ükunokája (A Madách és Márai család kapcso-lata). Minden elõadás a Madách családdal és leszármazottaikkalvolt kapcsolatos, akik közül az emléknapon jelen volt MadáchJolán, a tragédia szerzõje lányának leszármazottjaként AnnaŠullová és Alena Pšanecká, valamint természetesen a Madáchés a Márai (Grosschmid) család közös utódai Jáky Judit ésGrosschmid Péter.

A koszorúzási ünnepséget a résztvevõk a kastélyparkfelújítása miatt a kastély udvarán ejtették meg Madách Imremellszobra elõtt, Grosschmid Péter emlékbeszéde után, akiszónoklatában kiemelte: nagy ember nagy mûve elõtt tisztel-günk.

A koszorúzás után fogadás volt a kastélyban.

Balogh Gábor

K ö z é l e t - K u l t ú r a8 Kürtös 2019. október

Szinte hihetetlen, hogy 20 év telt el azóta, hogy aCsemadok Nagykürtösi Területi Választmánya elsõ alkalommalhirdette meg Õszirózsa címmel a magyarnóta-énekesek orszá-gos versenyét a magyar nóta népszerûsítése és a fiatal tehet-ségek felkarolása céljával. Az idei, jubileumi nótaversenyreoktóber 12-13-án ezúttal is, immár évek óta Ipolynyéken kerültsor. A rendezvény elsõ napján, szombaton délelõtt a magyar-országi nótaénekesek minõsítõ versenye zajlott a kultúrházszínháztermében. Az elõadókat, csakúgy mint az elmúlt háromévben, Mezei Zsolt és zenekara kísérte.

Másnap, vasárnap délután a felvidéki énekesek versenyérekerült sor. Balogh Gábor, a Csemadok járási elnöke ünnepimegnyitójában õszinte örömének adott hangot, hogy a húszévvel ezelõtt elvetett mag jó talajra talált, amit az is bizonyít,hogy évente 20-30 között ingadozik a versenybe jelentkezõkszáma, köztük újoncok és visszatérõk, fiatalabbak és idõsebbekegyaránt megtalálhatók.

Az idei megmérettetésen 22 nótaénekes mutatkozott be,többségében a Galántai, Dunaszerdahelyi és Vágsellyei járás-ból. A szakmai zsûri /Tarnai Kiss László énekmûvész, a DankóRádió alapító mûvészeti vezetõje, a zsûri elnöke, tagjai:Szeredy Krisztina, énekmûvész, opera- és operettprimadonna,Antal Gusztávné karnagy, Papp Katalin, a párkányi MagánMûvészeti Alapiskola alapító igazgatója, hegedûtanár, karveze-tõ és Magyar Nándor elõadómûvész/ az elõadók teljesítményét

értékelve nem furakodott az aranykoszorús minõsítés oda-ítélésével, hiszen 14 nótaénekes vehette át az errõl szóló okle-velet. Név szerint: Molnár Margit /Bél/, Rezes Gyula /Szepsi/,Kukolíkné Szenderi Rózsa /Rimaszombat/, Tuskó Rózsa /Ipoly-ság/, Nagy Noémi /Nemeshodos/, Tóth István /Vágkirályfa/,Csemez Anikó, Slezák Erika, Cséfalvay Zsolt /Nagyfödémes/.Legtöbb arannyal viszont a felsõszeli nótaénekesek dicseked-hetnek, mégpedig: Szõcs Márta, Filó Katalin, Simkó Mária ésDeák Béla.

A 20. Õszirózsa országos nótaverseny gyõztese TóthIstván, 2. helyen Slezák Erika, harmadik helyen pedig NagyNoémi végzett.

És ami még nem fordult elõ az Õszirózsa történetében: adíjátadót megelõzõen leánykérésre is sor került. A verseny2012-es gyõztese, az alistáli Lõrincz Roland megkérte egymásik nótaénekes, az idén 3. helyezést megszerzõ nemeshodosiNagy Noémi kezét. A leánykérésnek természetesen pozitívvégkifejlete lett, és a jegyespár számára, akik épp az Õszirózsasorán ismerkedtek meg, valószínûleg többszörösen is életreszóló élmény marad a nótaverseny.

BEARANYOZOTTJUBILEUMINÓTAVERSENY

Kürtös 92019. október K ö z é l e t - K u l t ú r a

A jubileumi rendezvény kedves színfoltja volt a szombat estiszínvonalas nótabál, amelyen Mezei Zsolt zenekara húzta atalpalávalót, és kísérte azokat a korábbi gyõztes nótaénekeseket,akik elfogadták a bálba szóló meghívást, név szerint is MagyarNándor, Matus Ernõ, Básti János, Bús Katalin, Hajtman Lívia,Lukács Galambos Edit, Lõrinc Roland, Molnár Angelika,Gombos Maja, Nagy Attila, Jalsovszky Mónika, Molnár Lóránt.

Köszönet jár Ipolynyék Község Önkormányzatának, aCsemadok helyi alapszervezetének a rendezvényhez nyújtottsegítségért, és azoknak is, akik ilyen-olyan formában hozzá-járultak a nótaverseny akadálytalan lebonyolításához. És nemutolsó sorban a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányaköszönetét fejezi ki nemcsak a mostani versenyen bemutatko-zott elõadóknak, de a korábbi versenyek résztvevõinek is, hi-szen rajtuk is múlott, hogy az Õszirózsa országos magyarnóta-verseny elérkezhetett huszadik évfolyamához.

Ui.:Az elmúlt két évtized krónikájához tartozik, hogy meg-

közelítõleg 252 hazai és 118 magyarországi énekes lépett szín-padra (egyszer számolva, de a nagy része többször is részt vetta versenyen, ami több mint ezer fellépést jelent). Öt cigány-zenekar kísérte az elõadókat. Változtak a helyszínek is. Kezdet-ben Ipolyvarbón, aztán évekig Ipolykeszin került sor a ren-dezvényre. Minden alkalommal Balogh Gábor járási elnök nyi-totta meg a rendezvényt, Kliment Éva, a területi választmányalelnöke évrõl évre oroszlánrészt vállalt az Õszirózsa szerve-zésében és a mutatós oklevelek számítógépes elkészítésében, akonferálást pedig minden évben Bodzsár Gyula vállalta.

B.Gy.

BBEEAARRAANNYYOOZZOOTTTT JJUUBBIILLEEUUMMII NNÓÓTTAAVVEERRSSEENNYY

10 Kürtös 2019. októberO k t a t á s

Az áprilisban elsõ alkalommal meg-rendezett új irodalmi kezdeményezésoktóber 6-án már az ötödik alkalommalvalósult meg, ezúttal újból a szklabonyaiemlékházban. A házigazda a SZMKMBöhm András képviseletében és aCsemadok NTV volt. Az emlékházvendégei a Csemadok Dacsókeszi Alap-szervezetének tagjai, akik már másodikalkalommal voltak a kezdeményezõi azirodalmi együttlétünknek. A tagok részé-rõl többen nem jártak az emlékházban,ezért a program elsõ részében BõhmAndrás az emlékházat és az állandó kiál-lítást, valamint ezen keresztül a mikszáthihagyatékot, mûveit is bemutatta. A mû-veiben szereplõ személyekrõl és helyek-rõl szintén élvezetes ismertetõt hallhattaka résztvevõk.

A témakör fûszereként üdítõleg hatotta Szent Péter esernyõje címû film meg-tekintése, melyet néhányan csak elõször

láttak. Élénk beszélgetés alakult ki, ezértez az irodalmi délután is sikeresnekmondható.

Mivel az irodalmi délutánra október6-án, az aradi vértanúk napján került sor,ezért a délután második részében reájukis emlékeztünk. Balogh Gábor rövidenmegemlékezett a forradalom kitörésénekés bukásának körülményeirõl, a vértanúkhaláláról. Arról is beszélgettünk, hogy milehet az akkori eseményeknek a mánakszóló üzenete. A trikolór színû gyertyameggyújtása mellett elmondtunk egyMiatyánkot a hõsök emlékére.

A hosszabbra nyúló program ellenéreúgy gondolom, mindenki megelégedésé-re egy sikeres és tartalmas délutánt töltöt-tünk el.

Befejezésként és okulásként is szól-junk pár szót a címadó programunkról,melynek igen fontos szava a „beszél-getések“ szó. Kezdetben talán nem istudatosítottuk, hogy a témakörök mellettennek a szónak milyen hatása is van vagylehet a jövõben a résztvevõk számára.Nemrég olvastam egy fejtegetést errõl atémáról Rosdy Pál egyik írásában, mely-bõl idéznék mint megszívlelendõ éskövetendõ példát.

„Kiment a divatból a beszélgetés.Valaha a földmûvelõ ember õsztõl tava-szig esténként még tudott Istennel vagyegymás közt beszélgetni. A városi emberolvasmányairól értett szót. Késõbb egy-egy rádiómûsorról cseréltek gondolatot,majd a televízióban hallottak, látottakvoltak megbeszélni valók.

Manapság sajnos beszélgetni alig,inkább veszekedni tudunk. De hiszennincs rá idõnk! Pedig mennyi hiábavaló-ságra van. Gyerekeink, unokáink is csakarról hallanak tõlünk: Mi volt az isko-lában? Mi a lecke? De egy szót se arról,

milyen élményük volt, milyen segítségetnyújtott vagy kapott másoktól, mások-nak.

Merjünk véleményt alkotni. Nem biz-tos, hogy igazunk lesz, de beszélgethe-tünk házastársunk véleményérõl is. Meg-gyõzhetjük egymást, sõt vitatkozhatunkis anélkül, hogy goromba veszekedésséfajulna.

Beszélgetés nélkül nem is ismerhet-jük egymást. Különbözhet az ízlésünk,kíváncsiak lehetünk mások véleményére.Egy olvasmány, egy mûsor akkor hatránk igazán, ha utána kicsit megbeszél-jük: miért volt szép, értékes? Miért nemtetszett? Mi nem tetszett nekem, neki?

Valaha az iskola beszélni, beszélgetniis megtanított. Ma többet írnak gyere-keink, mint felelnek. Alig tanulnak„kívülrõl valót“. Annak idején a legszebbversekbõl is tanultunk magyarul.

Tanuljunk újra beszélgetni, eszmétcserélni, véleményt alkotni, vigasztalni,felvidítani, szót érteni! Nem megy kön-nyen, mert elszoktunk tõle. De hát úgytanultuk, hogy imádkozni annyit tesz,mint Istennel beszélni, beszélgetni. Talánimádságos életünket is meg fogja újítani,ha ismét tudunk beszélgetni.“

Találkoz(z)unk 2020-ban.

Balogh Gábor

Mikszáth Kálmán Irodalmi Beszélgetések

� Sokszor mondottÆk, sokszor le

is �rtÆk, hogy MikszÆth KÆlmÆn

az eddigi magyar irodalom

legnagyobb regØny�r�ja. Nem

lehet oly szßken megszabni a

legjobb, legszebb, legjelen-

tØkenyebb magyar szØppr�za

irodalom k�rØt, hogy MikszÆth

ne a legelsık k�z�tt foglaljon

helyet.�

(Hegedßs GØza)

Kürtös 112019. október K ö z é l e t - H i t é l e t

Mária−tiszteletünk cselekvésresarkalljon bennünket

Október 8-án üljük Szûz Mária,Magyarok Nagyasszonya, Magyar-ország fõ védõszentje ünnepét. Enapon minden magyar, bárhol is éljen,különös szeretettel ad hálát Istennek atõle kapott történelmi küldetésért ésazért, hogy Krisztus anyjában égipatrónát kapott.

Budapest belvárosának szívében, avilág forgatagától jól elzárva van egygyönyörû kápolna. Ahogy belép az

ember, nem csak tudja, de érzi is, hogy évszázadok alatt meny-nyi térd koppant ott a földön, mennyi fohász szállt Istenhez. Akibelép, már megilletõdik. Szépen megõrzött padok sora, fa- ésmûmárvány burkolat a falon, kazettás mennyezet, a festettüvegablakon át beszûrõdõ napfény játéka, a tabernákulumdíszes ajtaja, a mennyezetrõl belógatott feszület elgyötört for-mája, és végül a szentély lezárásánál fent, a félköríves apszis-ban Magyarok Nagyasszonya a gyermek Jézussal, melletteIstván és László királyunk Istent imádva térdel, Máriát tisztelvefohászkodik…

Két évet tölthettem el ennek a kápolnának reggeli homá-lyában, nap közbeni fényében, éjszakai csendjében. A budapestiKözponti Papnevelõ Intézet kápolnája, amely az ott formálódópapnövendékek lelkiségét meghatározó szentély, nem látogat-ható. Csak mesélni tudok róla.

Magyarok Nagyasszonyának az ünnepe ennek a kápolnánaka búcsúnapja. Sem kisdiákként, sem gimnazistaként nem voltkülönösebb hatása rám ennek az ünnepnek. Ám pap-növendékként nagyon is belém ivódott. Eshetett bármilyennapra, akkor is csodálatos ünnep volt. Október lévén, ilyenkormár egy hete mindennap közösen imádkoztunk a rózsafüzért, azénekkarral már elõre próbáltunk, a kápolna takarítását valahogymég nagyobb átéléssel végeztük, a mise teljes ünnepélyes-ségével nyitotta meg az eget. Erre az alkalomra azokat a tár-sainkat hívták meg a szeminárium elöljárói, akiket abban azévben, nyáron pappá szenteltek. Magyarok Nagyasszonya ezértmindig valahogy a célba érést jelentette a központistáknak.„Igen, õ már pap lett, én is az akarok lenni!...“ - ilyen vagyehhez hasonló gondolataim szoktak lenni. Miközben erõsödöttbennem a tudat, hogy katolikus vagyok és magyar, mélyült ben-nem, hogy azonosuljak a ténnyel, hivatásomban is elkötelezett-nek kell lennem.

Máriának ez az ünnepe mindig felvetette bennem annakgondolatát, hogy milyenné szeretnék lenni. Nem kell ehhezszeminaristának lenni, gondolkozhatunk mi is mindannyianazon, milyen keresztény, milyen magyar, milyen hivatásban élõszeretnék lenni!

Szent II. János Pál pápa így imádkozott Máriához magyarnépünkért: „Nagyasszonya a magyar földnek, ahol Tégedannyira szeretnek, vedd oltalmadba a magyar nemzet gyer-mekeit! Adj nekik biztonságot, derût földi zarándoklásukban azörök boldogság öröme felé!” Adja Isten, hogy Nagyasszo-nyunkhoz intézett fohászaink meghallgatásra találjanak, és ígyvalóban „jó kedvvel, bõséggel” tudjunk zarándokolni a meny-nyei haza felé.

Balga Zoltán

Molnár Imre: Á l d o z a t b ó l f a k a d ó

s z e n t s é g é s k ü l d e t é s

KK öö nn yy vv aa jj áá nn ll óó

Molnár Imre szocio-lógus, történész Ipoly-ságon (Ipolyfödémes)született 1956. nov. 26-án. Nõs, négy gyermekédesapja. Több, a szlo-vákiai magyarság tör-ténelmével és a lengyel-magyar történelmi kap-csolatokkal foglalkozócikk, tanulmány éskönyv szerzõje, szerkesz-tõje. Egyetemi tanul-mányai óta foglalkozika magyar szentek, a len-gyel-magyar kapcsola-tok és Isten szolgája,

Esterházy János életmûvének kutatásával. 2018-ban jelentmeg Boldog Jerzy Popieluszko lengyel vértanúról írt élet-rajzi kötete, akinek múzeumában magam is megfordultam.Nemrég mutatta be a magyar televízió a róla szóló filmet,amely korántsem adta vissza azokat a borzalmakat, ame-lyeket át kellett néki élni a valóságban. Talán ide kívánkozikaz a tény is, hogy a szobájában helye volt a személyes tár-gyai közt egy kis magyar trikolór szalagnak is, mely az irán-tunk való érzelmeit is kifejezte. Molnár Imre kutatási ered-ményeit a magyar nyelven kívül lengyelül, szlovákul,németül és angolul is publikálta. 2015 óta a PozsonyiMagyar Intézet igazgatója. E bõvebb bevezetõ azért van,mert a régiónkért nagyon sokat tett és tesz ma is, meg-érdemli, hogy szívünkbe zárjuk, és mint földinket meg-becsüljük.

Az ajánlott könyv elõszavában Gál Péter József így ír.„Az egyik csodaszép népi imádságunk így szól: „Ég

szülte Földet, / Föld szülte fát, / Fa szülte ágát, / Ága szültebimbaját, / Bimbaja szülte virágját, / Virágja szülte SzentAnnát, / Szent Anna szülte Máriát, / Mária szülte KrisztusUrunkat, / A világ megváltóját.“

Ez az ima egyben láttatja a múltat és a jelent, mindenleendõ pillanatot, tehát a jövõt is. Az örökkévalóság szem-szögébõl írja le létünket. Ebbe az imádságba sok száz-ezernyi kötet lényege sûrítõdik össze, sok ezer istenhívõtudós és kutató elme gondolatai vannak összefoglalva.Molnár Imre is ezen írástudók közül való, mert az istenigondviselés magyar történetének lényegét, Krisztus-gyümölcseit tárja a Kedves Olvasó elé.“

A tartalomból: Az Árpád-házi magyar szentek külde-tése, Magyar kereszténység, magyar küldetéstudat, Magyar-lengyel szakrális kapcsolatok közös történelmünk tükrében,Esterházy János és családja hõsies hitvallása...

Balogh Gábor

12 Kürtös 2019. október

„...ha egyszer majd megöregszünk...“

K ö z é l e t

Október 1. az idõsek világnapja. Bár már jócskán bennevagyunk az októberben, amely évtizedek óta az idõsek irántitisztelet hónapja, mintha tudná ezt az idõjárás is, hiszen erre azidõszakra esik a vénasszonyok nyara is, amely idén igazinyárias, helyenként 22-25 fokos meleg napokkal örvendeztettemeg az öregeket, akik iránt nemcsak ebben a hónapban, hanemaz esztendõ minden napján illene tisztelettel, szeretettel visel-tetni.

Csodálatos költemények, megkapó dalok is születtek azöregedésrõl, az öregségrõl. Fülemben csengenek Vámosi Jánoselõadásában az örökszép sláger szavai: „Szép esténk lesz, / haegyszer majd megöregszünk, / sose veszekszünk / ülünk a kan-dallónál, s fogjuk majd egymás kezét...“

Olvastam valahol, hogy számos régi kultúrában a hatva-nadik életévet tekintették az öregség kezdetének. Az utóbbiévszázadban azonban a gazdag, egyre jobb életminõséget kínálókultúrákban megemelkedett az átlagos élettartam, így egyretöbben nézhetnek szép hosszú öregség elé, és változott az is,hogy mikortól számít valaki öregnek. /.../ Aggasztó viszont,hogy a nyugati világban, de idõvel majd nálunk is, az öregekarányának növekedése nem csupán a szép, hosszú élet esélyé-nek növekedésébõl fakad, hanem abból is, hogy egyrekevesebben születnek, egyre kevesebb a gyerek, a fiatal.Folyamatosan elöregedõ társadalomban élünk.

A mai idõs generáió tagjai már aktív életet követelnekmaguknak, nem akarják, hogy a következõ nemzedékek leírjákõket. Száz éve még egy hatvan éves ember a szó mindenértelmében öregnek, gyengének, elesettnek számított, vagylegalábbis a közösség így kezelte. Holott a nagypapák és nagy-mamák olyan eleven kincset jelentenek a családnak és aközösségnek, amelyet egy egészséges társadalom nemnélkülözhet.

Ugyancsak olvastam valahol: „A nemzedékek, az együvétartozó családok együttélése vagy legalább eleven kapcsolatalehet a leghatékonyabb eszköze az idõs emberekrõl való gon-doskodásnak.“

Egy, a hatvanas éveinek vége felé járó kedves ismerõsömjegyezte meg a minap, hogy amióta nyugdíjas, többet dolgozik,mint amikor munkába járt. Ez is azt bizonyítja, hogy az idõskornem a semmittevés vagy a céltalanság idõszaka. Sõt! Öregkor-ban sem késõ valami nagyot alkotni, és nagyon produktív idõ-szaka lehet az életünknek.

Lássunk csak néhány kiemelkedõ személyiséget, akik idõskorukban bámulatos teljesítményre voltak képesek.

John Glenn az elsõ amerikai ûrhajós volt, aki a Merkúr-program keretében megkerülhette a Földet. Késõbb politikaikarriert épített, ám 77 éves korában visszatért az ûrbe a SpaceShuttle fedélzetén.

Nelson Mandela 75 éves volt, amikor megosztott Nobel-békedíjat kapott, de ez korántsem volt afféle lezárása apartheid-ellenes aktivista életmûvének, hiszen alig egy évvel késõbbválasztották meg a Dél-afrikai Köztársaság elnökének.

Goethe legfontosabb darabjának tartja az irodalomtörténet aFaustot, amellyel 81 éves korában, nem sokkal halála elõttkészült el.

A világrekorder magyar nagyi, Sinka Brigitta sakkmester 87évesen döntötte meg a szimultán partik világrekordját.

A holland származású osztrák Johannes Heesters 2011-benhalt meg, 108 éves korában, de 107 éves korában még rend-szeresen fellépett operettmûsorával, Lehár Ferenc Maxim-daláténekelte rendszeresen a közönség ünneplése közepette.

A Mount Everest meghódítója, a japán Yuichiro Miura2003-ban 70 évesen lett a legidõsebb ember, aki elérte a világlegmagasabb pontját, azaz a Mount Everestet. Rekordja kétszer

is megdõlt. Miura úr mégsem szomorkodott, ugyanis 2008-banõ maga döntött csúcsot és rekordot 75 éves korában, 2013-ban,80 évesen pedig tovább javította saját bámulatos eredményét.

Úgy mondják, az öregkor ajándék. Igen, gondjaival, bajai-val, gyengeségeivel együtt. Érdemes elgondolkodni Király-hegyi Pál író, újságíró, humorista meglátásán, miszerint min-denki lehet fiatal, de öreg nem. Gondoljunk csak bele, mennyibarátunknak, ismerõsünknek vagy kollégánknak nem adatottmeg az idõskor!

Végezetül egy jó tanács, amit érdemes megfogadni:Nem kell felhagynod a nevetéssel, csak mert öregszel,De gyorsan megöregszel, ha felhagysz a nevetéssel!

Összeállította:B.Gy.

Bodonyi András emlékére...Október elején hitet-

lenkedve olvastam a hí-reket, hogy 72 éves korá-ban elhunyt az ipolyságiBodonyi András nép-zenész, zenepedagógus,hiszen pár nappal azelõtthallottam, hogy a balese-te után javult az állapota.

Bandit, vagy ahogyansokan hívták Edét, gyerekkorom óta ismerem, hiszen tanítottnálunk, az Ipolyszécsénykei Alapiskolában. Késõbb mintzenészt is megismerhettem lakodalmak alkalmával, ahol hol„sír(t), zokog(-ott) a hegedû“ a kezében, hol pedig a tempera-mentumosabb hangok jöttek elõ a hangszerek húrjai közül -mert hát õ többet is megszólaltatott. Bandit mindig vidám,segítõkész embernek ismertem. Bármikor hívhattam zenélni,zsûrizni. Emlékszem, milyen nagy örömet szereztem a szé-csénykeieknek, mikor a Csemadok megalakulása 50. évfor-dulója alkalmából rendezett ünnepségre Õt hívtam mintmeglepetésvendéget. Hajnalig mulatott a régi ismerõsökkel,barátokkal, pedig reggel már Szepsiben kellett neki lenni aziskolában. Szécsénykéért nagyon sokat tett. Tanítói pályafutásakezdetén a tanítás mellett énekkart vezetett, citerazenekartalapított - mindkettõvel országos sikereket ért el.

A zenén kívül más kulturális tevékenységbõl is kivetterészét: a szécsénykei (késõbb ipolyhídvégi) Madách ImreIrodalmi Színpadban nemcsak játszott, de zenei rendezõje,zeneszerzõje is volt.

Sok helyre hívták, nagy karriert futhatott volna be, de Õragaszkodott a szülõföldhöz, ahhoz a szülõföldhöz, ahová mostvégérvényesen hazatért. Legyen neki könnyû a föld... Nyugodjbékében, Bandi!

Emlékére álljon itt az általa írt Felvidéki himnusz:Pajtás, a hazád ez a széles felvidék.Szép hazám, te tudod, hozzád mindig hû ez a nép.[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

Érhet bármi baj, soha nem törik meg ez a népJöhet még száz vihar, büszkén õrzi mindig hitét.[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

Hány vész érte már, hitébõl merített új erõt.Nyögött már száz igát, könny és vér mosta tisztára õt.[:Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a száj,Pajtás, de ha kell, a barátod a világ.:]

(ké)

Kürtös 132019. október K ö z é l e t

A korábbi évek hagyományát követ-ve, idén is köszöntötte az inámi önkor-mányzat településünk szépkorú lakosaitaz idõsek hónapja alkalmából. Minden,60. életévét betöltött nyugdíjas számárameghívót postáztak ki a Szépkorúakünnepére, amelyre sokan fogadták el aszíves invitálást, így nem csoda, hogymegtelt a kultúrház, ahol kultúrmûsor,vacsora, ajándék és teljes körû kikap-csolódás várta 2019. október 20-án azünneplõ nyugdíjasokat.

Az ünnepi mûsor verssel kezdõdöttGyurász Ibolya önkormányzati képviselõtolmácsolásában. Majd Régi Zsolt pol-gármester üdvözölte a község ezüsthajú,aranyszívû lakosait, és osztotta megvelük meleghangú ünnepi gondolatait.Kifejezte õszinte köszönetét azért, hogytelepülésünk szépkorú lakosai verítékük-kel, könnyeikkel, szorgalmas munkájuk-kal, áldozattal a nehéz idõkben megte-remtették és biztosították nekik, fiatalab-baknak, gyermekeiknek, unokáiknak,hogy tanulhassanak, dolgozhassanak,gyarapodhassanak, és nyomdokukba lép-hessenek. Megköszönte, hogy küzdöttekértük, hogy vállalták mindazt, amit a sorsaz õ korosztályukra mért, és további moz-galmas, egészségben és családjuk köré-ben eltöltött szép nyugdíjas éveket kívántmindannyiuknak.

Az ünnepi gondolatokat követõenismét verset hallhattunk Gyurász Irén elõ-

adásában, majd az inámi óvoda apróságaikedveskedtek mûsorukkal a nagyiknak,dédiknek. Rados Klára óvópedagógusmindig nagy igyekezettel és odafigyelés-sel állítja össze mûsorukat, gondosanügyelve arra, hogy mosolyt csaljanak aszépkorú arcokra. A kis gyermekszíné-szek összeállításukkal kellemes perceketszereztek mindenki számára, volt, akirutinosan, volt, aki szárnyait bontogatvacsilingelõ hanggal köszöntötte a településnyugdíjasait.

Ezt követõen a Balík Róbert irányí-tása által felkészített UNICUM kórusszínes, zenés produkciója biztatta tapsra ajelenlevõket. Produkciójukkal ezúttalsem okoztak csalódást, és tették feledhe-tetlenné rendezvényünket.

A mûsor záró részében a csodás ha-gyományõrzõ hangszer, a citera zenéjétélvezhették a szépkorúak a lukanényeiciterazenekar elõadásában. A citerazene-kar 1972-ben alakult, azóta is számossikeres fellépést tudhatnak maguk mö-gött, és számtalan rangos díj és elismeréstulajdonosai hazánkon belül és kívül.Elõadásukkal ezúttal is nagy sikert arat-tak.

A mûsor narrátora Régi Anikó volt.Mindeközben a kultúrház konyhájá-

ban serénykedtek a községi hivatal alkal-mazottai, a sok önkéntes, hogy illõenvendégül lássák az ünnepelteket, akikfehér asztal mellett beszélgetve töltöttékaz est további részét. Meséltek a múltról,ki mivel is foglalatoskodott, a népescsaládról, az örömökrõl, melyek erõtadtak a hétköznapi gondok feldolgozá-sához, bánatról, ami sajnos az élet vele-járója. Évek, évtizedek... egy igazi törté-nelmi utazás volt számunkra a múlt.Végignézve a sorokat akaratlanul is

belénk nyilallt a fájó, zord valóság,mennyire megritkultak soraink, meny-nyien hiányoznak közülünk szülõk, nagy-szülõk, testvérek, rokonok, barátok szinteminden családból, szomszédból, utcából.

A nap végén közösen fogyasztottuk elaz ínycsiklandozó vacsorát, csemegéz-tünk a sok finom süteménybõl, és mégnótázásra és táncra is sor került. A talp-alávalót ezúttal is az inámi „Veterán“zenekar szolgáltatta, melynek tagjaiolyan tehetségek mint Volkovics Gyuszibácsi /hegedû/, róla tudni kell, hogy 86.életéve ellenére fiatalokat meghazudtoló

lendülettel zenélt, ifj. Volkovics Gyula/dob/, Zolcer Zoltán /harmonika/ - szóló-énekes, valamint Lukács Imre /szintetizá-tor/. A mûsor keretén belül szólót énekeltSkerlec Mária.

Az utolsó szó a köszöneté, amit annaka sok embernek kell mondani, akik öröm-mel, hittel és odaadással vettek részt arendezvény megvalósításában. Falunkminden nyugdíjasa nevében köszönjük azinámi önkormányzat, a községi hivatal,az önkéntesek, a fellépõk hozzáállását,lelkes munkáját, valamennyien újra hitettettek amellett, hogy együtt, egymásértérdemes tenni, érdemes élni! Köszönjük!

Nagy Mária

„Egyszer véget ér a lázas ifjúság...“ Szépkorúak köszöntése Inámban

14 Kürtös 2019. októberK u l t ú r a

Már régi idõk óta hagyományként a szüretheztartozott a mulatozás, jókedv, vidámság. Ez jelle-mezte az idei szeptember 21-i szüreti felvonulástis Ipolyhídvégen, amely rendkívül sikeresre, jóhangulatúra sikeredett, ismét sok volt a résztvevõ,fellépõ és vendég.

A rendezvény ünnepi terményáldással egy-bekötött szentmisével vette kezdetét, majd amegszokott rendben zajlott, és mindenki nagyonjól érezte magát, aki részt vett rajta. Nem maradtakel a díszített kapuk, udvarok, a megvendégelésfalunk lakói részérõl, amit a szervezõk ezútonszeretnének szívbõl megköszönni. A felvonulást aKanta fivérek kísérték végig a falu utcáin vidámzenéjükkel, és végül a szabadtéri színpadnál is õkhúzták a talpalávalót, rendesen megtáncoltatva anépet. Itt mindenki megvendégelésben részesült,és az elmaradhatatlan tábortûznél melegedhetett.

Köszönet mindenkinek, aki bármilyen módonkivette a részét a szervezésbõl, és így hozzájárult afelvonulás ünnepélyesebbé tételéhez és jó hangu-latához.

Záhorský Zsuzsanna

S z ü r e t i f e l v o n u l á s I p o l y h í d v é g e n

Kürtös 152019. október K ö z é l e t

Az õszi kerti teendõk közül az egyik legfontosabb az üresenmaradt ágyások és területek megtrágyázása és felszántása. Ilyenkormetszhetjük meg a gyümölcsfákat, betakaríthatjuk a kései zöldsé-geket, de vannak olyan növények is, amelyeket most ültethetünk el.

Az alma-, körte- és cseresznyefa metszését nyugodtan megkezd-hetjük õsszel, de az sem baj, ha a tél elejéig várunk vele. Érdemesmég a fagyok beállta elõtt gombaölõ szerrel bepermeteznünk agyümölcsfáinkat. Ha a szamóca beérett, takarítsuk ki az ágyást,vágjuk le a növény felsõ részét, szedjük le az elszáradt leveleket, éstépjük le az indákat is. A piros és fekete ribiszkét, valamint az egrestis ilyenkor kell megmetszenünk, és ez a hónap a legkedvezõbb amálna- és szederbokrok gondozására, és az új hajtások szétültetéséreis. Az utolsó babokat is most kell leszednünk, és a leveleit kiválóanfelhasználhatjuk a komposztba is. Betakaríthatjuk a sárgarépát és akáposztát is. A káposztából a rejtõzködõ meztelen csigákat kitûnõenkiûzhetjük azzal, ha megsózzuk a külsõ leveleket sóval.

Ha minden zöldséget betakarítottunk, a szárakat, gazt és egyébnövényeket érdemes összegyûjteni a komposztba, vagy a felásássorán betemetni a föld alá, hogy zöldtrágyaként tápanyaggal lássákel a földet. Kiváló lehet még, ha a földet fehér mustármaggal vetjükbe, ami azért nagyon értékes növény, mert ha megvárjuk, hogyõsszel és télen kikeljen és megnõjön, akkor tavasszal a föld alábeszántva értékes és tápanyagban gazdag földet kapunk majd.

Nem csak betakaríthatunk és rendbe tehetünk októberben a kert-ben, de vannak olyan zöldségek, amelyeket még most is elültethe-tünk. Ilyen a fokhagyma is, amelyet akár novemberben is elültethe-tünk, de érdemes most kihasználni a jó idõt. Lóbabot is vethetünk,így tavasszal hamarabb indul majd fejlõdésnek. A hidegebb éghajlatúterületeken azonban jobb, ha tavaszig várunk a vetéssel, mert akkorkönnyebben csírázik. Földbe kerülhet még a mezei saláta, sóska és aspenót. Ezek még a nagyobb fagyok elõtt kikelnek, sõt a saláta mégkarácsonykor is szedhetõ, a másik két zöldség pedig kora tavasszallesz betakarítható. A sóska elég szívós, évelõ levélzöldség, akár a fákárnyékába is vethetjük.

A növényvédelmi tennivalók sem érnek véget a betakarítás után.Permetezéseket is érdemes most beiktatunk, a peronoszpóra gombá-ja ugyanis a lehullott levelekben és a kéregben is áttelel. A liszthar-matgombát a leveleken található apró fekete pontokról ismerhetjükfel. A kajszifák gutaütésére az ágak vagy késõbb az egész faelszáradásából következtethetünk. A kórokozók õsszel mindig asebeken keresztül fertõznek, ezért lombhullás után nem szabad met-szeni permetezés nélkül. A diófák levelein kialakuló barna foltokat agnomóniás levélfoltosság gombája okozza. A kórokozó a dióburkok-ban telel át, ezért mindig fontos a lomb elégetése.

Ha jövõre szép és gondozott gyepet szeretnénk, fontos, hogy ahidegebb idõszakokban is megfelelõen gondoskodjunk a gyeprõl.Gereblyézzük össze a leveleket a gyepen, hogy megakadályozzuk abarna foltok kialakulását. Amennyiben a levelek ugyanis a gyepenmaradnak, a fû nem tud tõlük szellõzni, így alakulnak ki rajta a barnafoltok. Az összegyûjtött leveleket a fagyérzékeny növények töveköré öntve megóvhatjuk õket a késõbbi fagykároktól. Szórjunkmeszet a fûre a gyep megfelelõ karbantartására. A mész segít megvé-deni a gyepet a mohásodástól, a moha ugyanis a savanyú talajt ked-veli. A homokos talaj például különösen gyorsan válhat savassá,ezért ilyen helyen jó szolgálatot tehet majd a mész. Ebben a hónap-ban vagy legkésõbb a következõ hónap elején végezzük el az utolsófûnyírást.

-ber-

Kerti teendõk októberben

Járásunkban az idén 20. alkalommal rendeztükmeg a magyarnóta-énekesek országos versenyétÕszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyarnóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal,hogy minden számunkban leközlünk majd egy-kétnótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek,de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akikismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljékvagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek eztmásoktól megtanulni és eldalolni.

Régi nóta, híres nóta

Hölgyek, urak, kis figyelmet kérek,Muzsikusról szól most ez az ének,Aki sok szép melódiát játszik,És, ki mindig jókedvûnek látszik,

Akármilyen szomorúan ébred,Vígan szolgálja az üdvösséged,Nem is tudod, mit köszönhetsz néki,Hogy bánatod így megérti.

A muzsikusnak dalból van a lelke,Az egész világ szíve dobog benne,A muzsikusnak szmoking a kabátja,És nincs egy igaz, jó barátja.

Te megkeresed õt, ha szíved éget,Õ muzsikál és megvigasztal téged.Egy nóta, és te boldog könnyet ejtesz,És minden rosszat elfelejtesz.

Leányok, legények,Nóta nélkül semmi ez az élet.Gazdagok, szegények,A muzsikust, azt nagyon szeressétek!

A muzsikusnak dalból van a lelke,Az egész világ szíve dobog benne,A muzsikusnak szmoking a kabátja,És nincs egy igaz, jó barátja.

Minden este újból szól az ének,Bevallom, a muzsikus is téved.Minden siker csak amolyan látszat,Szerelmére mindhiába várhat.

Hölgyek, urak, eddig szól az ének,Zárórakor vége a mesének,Hazamegy a muzsikus, az árva,És szerelmét nem találja.

A muzsikusnak dalból van a lelke,Az egész világ szíve dobog benne,A muzsikusnak szmoking a kabátja,És nincs egy igaz, jó barátja.

Te megkeresed õt, ha szíved éget,Õ muzsikál és megvigasztal téged.Egy nóta, és te boldog könnyet ejtesz,És minden rosszat elfelejtesz.

Leányok, legények,Nóta nélkül semmi ez az élet.Gazdagok, szegények,A muzsikust, azt nagyon szeressétek!

A muzsikusnak dalból van a lelke,Az egész világ szíve dobog benne,A muzsikusnak szmoking a kabátja,És nincs egy igaz, jó barátja.

16 Kürtös 2019. októberH i r d e t é s - P r o g r a m a j á n l ó

Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel BaloghGábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76.

Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: csemadokntv@gmail .com.Telefon: 0907/85 62 96.Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,50 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének,esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.

K Ü R T Ö SK Ü R T Ö S

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának Facebook-profilja: https://www.facebook.com/csemadokNTV/A Csemadok honlapja: www.csemadok-hu.eu; A Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet honlapja: csemadok.sk/intezet

E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta.

MMáárr sszzééppüüll aazz aallssóósszzttrreeggoovvaaiiMMaaddáácchh-kkaassttééllyy ppaarrkkjjaa

Az elmúlt hetekben került sor a Palóc-Hont-Podpo¾anie: Közös hagyományõrzõtematikus út kialakítása és látogatóbarátfejlesztése elnevezésû, határokon átnyúlóprojekt eredményeinek bemutatására.A 2018-ban indult, közel másfél milliósösszköltségû projekt megvalósult fejlesz-téseit és a további terveket is bemutattákoktóber 17-18-án. Az egyik állomás Alsó-sztregova, ahol a résztvevõk megismer-kedtek a Madách-kastéllyal és a kastély-parkban végzett felújításokkal. JarábikGabriella, a SZNM - A Szlovákiai MagyarKultúra Múzeuma igazgatója beszámoltarról, hogy az elhúzódó versenytárgyalásés a minisztériumi ellenõrzési folyamatután csupán július elején kezdõdhetett el atényleges munka a parkban, de most mármegfelelõ ütemben haladnak a mun-kálatok. Az alsósztegovai állomás össz-költsége meghaladja a 280 ezer eurót. Azelmúlt hónapokban fapódiumot alakítot-tak ki a park területén, a kis amfiteátrummellett pedig majd padokat is elhelyez-nek. A szabadtéri színpadhoz egy kisszolgáltatóházikót is építettek. Új járda-felületet is kialakítanak temészetes anya-gokból, mely behálózza a parkot. A tava-szi hónapokban sor kerül a síremlékfelújítására is: megszépülnek a tartóoszlo-pok és a zöldes színû homokkõbõl készültsírfedél. A munkálatokat a szlovák államis támogatja, a kulturális minisztériumszázezer euró értékû támogatást adott ecélra. Ebbõl a csomagból végezték el akiöregedett, beteg fák kivágását, továbbáebbõl a forrásból készült a rózsalugas aMadách-kastély és a park szélén lévõszlovák alapiskola közötti területen.Játszótér is létesül, és korszerûsítik a köz-világítást is. A kastélypark felújításávalteljes pompájában látható lesz Az embertragédiája szerzõjének egykori otthona.

Pásztor Péter írása nyomán