készült - munka · 5 ii. a munkaerő-kölcsönzők főbb adatai a 2018. december 31-ei állapot...

Pénzügyminisztérium

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2018. évi tevékenységéről

401

10

14

42

89

26

48

39

10

23

32

18

239

7

22

12

52

17

18

Bács-

Kiskun

Baranya

Békés

Borsod-Abaúj-

Zemplén

Budapest

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-SopronHajdú-

Bihar

Heves

Jász-Nagykun-

Szolnok

Komárom-

Esztergom

Nógrád

Somogy

Szabolcs-

Szatmár-Bereg

Tolna

VasVeszprém

Zala

Pest

51 - 401 (3)

31 - 50 (7)

21 - 30 (1)

11 - 20 (6)

7 - 10 (3)

A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt)

megyénként a 2018. december 31-i állapot szerint (db)

Budapest 2019. május

2

Készült

A Pénzügyminisztérium

Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Osztályvezető:

Tajti József

Készítette:

Gedei Henriett

3

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ................................................................................................................................ 4

II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai ..................................................................................... 5

III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ..................................... 9

IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai ................................. 12

V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti

jellemzői ................................................................................................................................... 16

VII. Táblázatok ......................................................................................................................... 20

4

I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei

módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás

elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény

alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység

nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm.

rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.)

Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm.

rendelet.

A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását,

a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához

rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek

fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is.

A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás

három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a

kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót – a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás

184. napjától – ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit.

A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a

munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet

követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek

telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a

kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni.

A megyei kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai a tárgyévet követő év március 31-

éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Pénzügyminisztérium illetékes munkatársa részére.

5

II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai

A 2018. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 653 db székhelyként,

260 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 913 db-ot tett ki.

Ez utóbbi adat a 2017. december 31-ei állapothoz képest 8,2%-os növekedést jelent. 2018-ban

összesen 132 db székhely és 91 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 110 db székhely, 51

db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból.

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 625 db,

a telephelyek száma pedig 241 db volt, együttes számuk 866 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási

kötelezettségnek az összes működő munkaerő-kölcsönző arányában 9,5 %-ponttal több cég

tett eleget, mint egy évvel korábban.

Az adatszolgáltató székhelyek közül 605 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás,

ezen belül 6 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek

körében 239 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 1 jogi személyiséggel

rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként 13

székhelyként és 2 telephelyként regisztrált szervezet működött 2018-ban.

A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének több mint

fele, 51,2%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, 37,5%-uk végezte belföldre és külföldre is

ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 11,3%-uk fókuszált 2017-ben.

A tárgyévben nagy mértékben nőtt a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönző cégek

aránya, és a csak külföldre kölcsönzők aránya is nőni tudott. A csak belföldre kölcsönző

cégek esetében nagyobb mértékű csökkenés (33,8%-pont) tapasztalható.

Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével

kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan – a székhelyek és a

telephelyek számát együttesen nézve – Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, a 2017-es

évhez képest is jelentős növekedést mutatva. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők

aránya ebben a régióban 52,9% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 43,8%-a,

Pest megyében pedig 9,1%-a volt található. Az előző évhez képest a région belül nőtt a

főváros súlya, és jelentősen csökkent a Pest megyében működő munkaerő-kölcsönző cégek

aránya.

Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban

található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek 11,7%-a, míg utóbbi esetében ez

az arány 9,5%. A két régión belül Komárom-Esztergom (5,3%) és Győr-Moson-Sopron

(5,4%) megyék szerepe meghatározó. A régiók közül az Észak-Alföldii régióban esett vissza

legnagyobb mértékben a kölcsönző cégek aránya a korábbi évhez képest: az előző évi szám

77,5%-ra.

Az előző évhez képest összességében növekedés volt tapasztalható a kölcsönző cégek

számában a tárgyévben. Működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 913

volt. Ez az előző évhez képest 8,2%-os növekedés. Az adatszolgáltató cégek számában több

helyütt is tapasztalható növekedés (összesen 6 megyében és a fővárosban, melyek közül a

legnagyobb mértékű növekedés Budapesten látható), Bács-Kiskun megyében pedig

változatlan maradt a munkaerő-kölcsönző cégek száma. Ezen kívül minden megyében és

régióban csökkenés figyelhető meg az előző évhez képest.

6

Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a

2018. december 31-i állapot szerint

Régió/megye

Az összes működő

munkaerő-kölcsönző

(székhely és telephely

együtt)

Index,

2018/2017

(%)

Az összes adatszolgáltató

munkaerő-kölcsönző


együtt)

Index,

2018/2017

(%)

száma (db) megoszlása (%) száma (db) megoszlása (%)

Budapest 401 43,9% 163,7% 379 43,8% 168,4%

Pest 89 9,7% 73,0% 79 9,1% 75,2%

Közép-Magyarország 490 53,7% 133,5% 458 52,9% 138,8%

Fejér 32 3,5% 118,5% 32 3,7% 118,5%

Komárom-Esztergom 48 5,3% 92,3% 46 5,3% 95,8%

Veszprém 26 2,8% 65,0% 23 2,7% 57,5%

Közép-Dunántúl 106 11,6% 89,1% 101 11,7% 87,8%

Győr-Moson-Sopron 52 5,7% 104,0% 47 5,4% 102,2%

Vas 13 1,4% 72,2% 13 1,5% 76,5%

Zala 22 2,4% 95,7% 22 2,5% 95,7%

Nyugat-Dunántúl 87 9,5% 95,6% 82 9,5% 95,3%

Baranya 18 2,0% 78,3% 18 2,1% 81,8%

Somogy 7 0,8% 87,5% 7 0,8% 100,0%

Tolna 9 1,0% 112,5% 9 1,0% 112,5%

Dél-Dunántúl 34 3,7% 87,2% 34 3,9% 91,9%

Borsod-Abaúj-

Zemplén 42 4,6% 102,4% 42 4,8% 102,4%

Heves 14 1,5% 116,7% 14 1,6% 116,7%

Nógrád 10 1,1% 83,3% 10 1,2% 83,3%

Észak-Magyarország 66 7,2% 101,5% 66 7,6% 101,5%

Hajdú-Bihar 23 2,5% 65,7% 23 2,7% 67,6%

Jász-Nagykun-Szolnok 39 4,3% 92,9% 36 4,2% 94,7%

Szabolcs-Szatmár-

Bereg 10 1,1% 58,8% 10 1,2% 58,8%

Észak-Alföld 72 7,9% 76,6% 69 8,0% 77,5%

Bács-Kiskun 23 2,5% 100,0% 21 2,4% 91,3%

Békés 18 2,0% 69,2% 18 2,1% 69,2%

Csongrád 17 1,9% 85,0% 17 2,0% 85,0%

Dél-Alföld 58 6,4% 84,1% 56 6,5% 81,2%

Összesen 913 100,0% 108,2% 866 100,0% 109,5%

A legnagyobb mértékű csökkenés (41,2%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt

tapasztalható a kölcsönző cégek számában, de 30% feletti csökkenést mutat a cégek száma

Veszprém (35,0%), Hajdú-Bihar (34,3%) és Békés (30,8%) megyében. 6 megyében 10-30%

közötti visszaesés történt, 10% alatti csökkenést három megyében mutat a kölcsönzők száma.

A legkisebb mértékű csökkenés 2018-ban Zala megyében volt tapasztalható (4,35%).

A cégek számának növekedése együtt járt a nettó árbevétel növekedésével is. Az

adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2018-ban összesen több mint 308 milliárd

forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak1, amely a 2016. évinél 20,4%-kal magasabb

összeget jelent. Mind a fizikai, mind a szellemi állománycsoportban növekedett a cégek

1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további

tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem

tartalmazza.

7

árbevétele: a fizikai állománycsoportok esetében 20,4%-kal, a szellemiek esetében is 20,0 %-

kal. A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 85,9%-a a fizikai foglalkozású (220,0 milliárd Ft),

14,1%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (36,1 milliárd Ft) után keletkezett. A

tárgyévben a bevételi arányok teljesen megegyeztek a 2017-es évi arányokkal a fizikai és a

szellemi foglalkozású állománycsoportok kölcsönzésére vonatkozóan.

A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft) Állománycsoport 2018 2017 Index, 2018/2017 (%)

Szakmunkás 73507651832 48 009 701 048 153,1%

Betanított munkás 147107616483 133 733 208 525 110,0%

Segédmunkás 44415246753 40 397 285 947 109,9%

Fizikai összesen 265030515068 220 010 907 859 120,5%

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 40839772338 33 664 894 188 121,3%

Vezető, felső vezető, irányító 2503659618 2 449 201 067 102,2%

Szellemi összesen 43343431957 36 114 095 255 120,0%

Mindösszesen 308373947025 256 125 003 114 120,4%

A fizikaiak körében a betanított munkások (147,1 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig

az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (40,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a

legtöbb bevétel.

A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évhez képest több, tizenkét ágban

haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot, ezen belül négy ágazatban 20 milliárd fölött

volt a bevétel: a feldolgozóiparhoz tartozó közúti jármű gyártása, fémfeldolgozási termék

gyártása és a gumi, műanyag termék gyártása ágazatokban, valamint az adminisztratív és a

szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések

összesen 204,2 milliárd forintnak (az összárbevétel 66,2%-ának) megfelelő árbevételt

eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 17,0 milliárdot (az összárbevétel 5,5%-át),

a szállítás raktározás 8,2 milliárdot (2,6%) az adminisztratív szolgáltatások 36,8 milliárd

forintot (az összárbevétel 11,9%-át), az információ, kommunikáció területére történt

kölcsönzések 9,0 milliárd forintot tettek ki, ami a teljes nettó árbevétel 2,9%-a volt..

A feldolgozóiparban a már említett három ágazaton kívül a villamos berendezés gyártása,

az egyéb feldolgozóipari tevékenység, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a

gép, gépi berendezés gyártása, az élelmiszer gyártása és a fémalapanyag gyártása ágazatokat

emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben.

A 2017 és 2018 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt ágazatoknak köszönhető, a

feldolgozóipar területén több mint 35 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, emellett az

adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység (8,2 milliárddal) és a kereskedelem,

vendéglátás ágazat esetében is a kölcsönző cégek árbevétele (4,5 milliárddal). A szálláshely-

szolgáltatás, vendéglátás ágazatban közel 3 milliárddal, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és

az építőipar ágazatokban pedig egyaránt 1,7 milliárd forinttal nőtt a kölcsönző tevékenységet

folytató vállalatok nettó árbevétele.

Néhány ágazatban a tavalyi évtől eltérően visszaesés is megfigyelhető a cégek által elért

árbevétel tekintetében: legjelentősebben a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban: itt a

cégek 2018-ban 4,9 milliárd forinttal kevesebb árbevételt realizáltak, mint 2017-ben. Közel 3

milliárd forintos (2,7 milliárd forint) a visszaesés a szállítás, raktározás ágazatban, de

meghaladja a másfél milliárdot (1,8 milliárd Ft.) a fafeldolgozás, papírtermék gyártása,

nyomdai tevékenység ágazatban is a nettó árbevétel csökkenése.

8

2018-ban a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók (150 746 fő) közül

a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 16,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő

állományukba, amely 10,9%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy

Békés (45,1%), Hajdú-Bihar (43,6%) és Tolna (41,5%) megyében volt kiugróan a

legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett munkavállalók aránya, amely

mindhárom megyében meghaladta a 40%-ot.

9

III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai2

2018-ban összesen 6,5 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerő-

kölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 55,7%-

át jelentette az összes szerződöttnek (3,6 ezer db cég). Két ágazatban nőtt jelentősen a

foglalkoztatók száma, ezek között volt a gép, gépi berendezés gyártása, ahol több mint

kétszeresére nőtt a számuk (265%), valamint az építőipar, ahol másfélszer több foglalkoztató

vett igénybe kölcsönzött munkaerőt (150%). 50% feletti növekedést mutat a szerződött

foglalkoztatók száma három további ágazatban: a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás (72,7%), szennyeződésmentesítés, fémalapanyag és fémfeldolgozási

termék gyártása (62,3%) és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (58,8%) ágazatokban.

Az előző évtől eltérően 8 ágazatban csökkent viszont a kölcsönzött munkaerőt igénybe

vevő cégek száma. A legnagyobb mértékű, 60% feletti csökkenés az adminisztratív és

szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban tapasztalható, ahol tavaly még komoly –

átmenetinek bizonyult – növekedés volt látható. A csökkenés ebben az ágazatban több mint

850-nel kevesebb céget jelent. Több mint 10%-kal kevesebb cég található az előző évhez

képest a bizonyos feldolgozóipari ágazatokban (számítógép, elektronikai, optikai termék

gyártása, textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása valamint járműgyártás), valamint a

villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás és az egyéb szolgáltatás ágazatokban. Míg

2016 és 2017 között a foglalkoztatók száma csökkenést mutatott, 2017 és 2018 között közel

10%-os növekedés tapasztalható (9,7%).

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági

áganként (2018)

Nemzetgazdasági ág(TEÁOR'08) Foglalkoztatók száma (db)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 54

Bányászat 3

Feldolgozóipar 3603

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 29

Vízellátás; szennyvíz gyűjtés, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésment. 76

Építőipar 190

Kereskedelem, gépjárműjavítás 757

Szállítás, raktározás 373

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 259

Információ, kommunikáció 166

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 80

Ingatlanügyek 28

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 187

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 539

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3

Oktatás 10

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11

Művészet, szórakozás, szabad idő 34

Egyéb szolgáltatás 64

Összesen 6466

2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak

egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére

munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi

évek adataival nem összehasonlíthatók.

10

A feldolgozóiparon belül négy ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak közel 70%-át.

Ezek a területek a, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, az egyéb

feldolgozóipari tevékenység és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatok voltak. Az

ágazatban a legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató a gép, gépi berendezés

gyártása ágazathoz tartozott ők adták az összes feldolgozóiparon belüli összes munkaadó

24,3%-át.

2018-ban a tavalyi évhez hasonlóan a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött

foglalkoztató a Közép-Magyarországi régióban volt, az összes munkaadó közel fele (48,2%)

működött itt. A foglalkoztatók jelenlegi megoszlása visszatért a 2015-nél korábbi évek

trendjéhez, miszerint a területi megoszlásnál a fővárosban található munkáltatók száma

dominál. 500 felett járt a kölcsönzött munkavállalókat alkalmazó munkaadók száma Pest

(579), Hajdú-Bihar (556), és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (509).

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása

megyénként 2018-ban

Régió/megye

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és

telephely adatát együtt figyelembe véve)

száma (db) megoszlása (%)

Budapest 2537 39,2%

Pest 579 9,0%

Közép-Magyarország 3116 48,2%

Fejér 156 2,4%

Komárom-Esztergom 225 3,5%

Veszprém 143 2,2%

Közép-Dunántúl 524 8,1%

Győr-Moson-Sopron 367 5,7%

Vas 42 0,6%

Zala 183 2,8%

Nyugat-Dunántúl 592 9,2%

Baranya 85 1,3%

Somogy 271 4,2%

Tolna 20 0,3%

Dél-Dunántúl 376 5,8%

Borsod-Abaúj-Zemplén 509 7,9%

Heves 60 0,9%

Nógrád 31 0,5%

Észak-Magyarország 600 9,3%

Hajdú-Bihar 556 8,6%

Jász-Nagykun-Szolnok 103 1,6%

Szabolcs-Szatmár-Bereg 39 0,6%

Észak-Alföld 698 10,8%

Bács-Kiskun 272 4,2%

Békés 29 0,4%

Csongrád 259 4,0%

Dél-Alföld 560 8,7%

Összesen 6466 100,0%

Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az

alábbi megállapításokat tehetjük:

Egy munkaerő-kölcsönzőre országosan 7,1 db kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató cég

jutott 2018-ban. Megyei szinten nézve a legtöbb foglalkoztató egy kölcsönzőre vetítve

Somogy (38,7 db), majd Hajdú-Bihar (24,2 db) és Csongrád (15,2 db) megyében volt

található. A legkisebb mutatószámokkal Békés (1,6 db), Tolna (2,2 db), valamint Jász-

Nagykun-Szolnok (2,6 db) megye rendelkezett.

11

Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 23,3 fő foglalkoztatott

jutott3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-Bereg (92,6

fő/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok (63,4 fő/foglalkoztató) és Zala megyében (60,3

fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Hajdú-Bihar (2,2 fő/foglalkoztató),

Bács-Kiskun megyében (12,9 fő/foglalkoztató) és a fővárosban (14,1 fő/foglalkoztató)

születtek.

3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük.

12

IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai

2018-ban 150 746 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel,

ez 5,8%-kal (valamivel több mint 9 000 fővel) kevesebb, mint a 2017. évi adat.

A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására

jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest

2010-ben jelentős mértékben nőtt – 51 349 fővel – a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont

2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan

magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt

csökkenő trend. 2015-2016-ban a kölcsönzött munkavállalók száma 121-125 ezer között

mozgott, ehhez képest kiugróan magas volt a 2017-es, közel 160 ezres létszám, mely a 2018-

as kis mértékű csökkenéssel sem csökkent a korábbi szintre.

30

26

5

39

08

3 52

68

4 76

18

4

10

24

25

10

33

72

11

68

35

79

08

5

13

04

34

11

10

44

10

14

85 12

07

04

10

39

68 12

45

76

12

19

60

15

99

69

15

07

46

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

180000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő munkavállalók száma (fő)

(2002-2018)

A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a

legnagyobb a fővárosban (23,7%), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén (13,5%) és Pest (10,4%)

megyében volt 2018-ban. A legkisebb arányszámokat Tolna, Békés, Vas, Hajdú-Bihar és

Nógrád megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1%-ot sem tett ki.

Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy a legtöbb megyében

csökkent a kölcsönzött munkaerő száma 2017-hez képest. Ezek közül a legnagyobb arányban

Vas (-66,2%), Békés (-55%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (-50,5%) megyében csökkent a

létszám, de 30% fölötti a csökkenés Pest és Tolna megyében is. A kölcsönzött munkavállalók

létszámában hét megyében volt növekedés, a legnagyobb arányú Veszprém (651,1%) és

Csongrád (151,3%) megyében.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve az előző évhez hasonlóan munkavállalók 65,2%-át a

feldolgozóiparba, 6,4%-át a szállítás, raktározás, 4,7%-át pedig az adminisztratív és

szolgáltatást támogató tevékenység területekre kölcsönözték. Az ágazatok körülbelül felében

csökkent, míg felében nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma. Jelentősen nőtt a humán-

egészségügyi, szociális ellátásba (69,3%), az építőiparba (53,4%) és az egyéb szolgáltatás

területére kölcsönzöttek száma. A 2017-ben legnagyobb emelkedést mutató mezőgazdaság,

13

erdőgazdálkodás, halászat ágazatban jelentkezett idén a legnagyobb visszaesés (-76,3%), de

komoly létszámcsökkenés mutatkozik az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

(44,1%), a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-33,3%) és a vízellátás;

szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (-31,0%)

ágazatokban is.

A feldolgozóiparon belül a legnagyobb létszámú (több mint ezer fős) növekedés a

gyógyszergyártás ágazatban volt megfigyelhető 2018-ban. Jelentős létszámnövekedés volt

tapasztalható továbbá a járműgyártás (20,2%) az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés

üzembe helyezése, javítása (15,3%) ágazatokban.

A legnagyobb mértékű visszaesés a kölcsönzött munkavállalók számában a

feldolgozóiparon belül a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (-43,9%)

és a gép, gépi berendezés gyártása (-35,9%) ágazatokban következett be.

A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként 2017-2018

Nemzetgazdasági ág

(TEAOR'08)

Kölcsönzött

munkavállalók

száma

2018-ban (fő)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

megoszlása

2018-ban (%)

Kölcsönzött

munkavállalók

száma

2017-ben (fő)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

megoszlása

2017-ben (%)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

változása (fő),

(2018-2017)

Index,

2018/2017

(%)

Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás,

halászat 1 949 1,3% 8207 5,1%

-6 258 -76,3%

Bányászat 42 0,0% 21 0,0% 21 100,0%

Feldolgozóipar 98 254 65,2% 98869 61,8% -615 -0,6% Villamos energia, gáz-,

gőzellátás,

légkondicionálás 915 0,6% 1372 0,9%

-457 -33,3% Vízellátás; szennyvíz

gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés 806 0,5%

1168 0,7%

-362 -31,0%

Építőipar 2 137 1,4% 1393 0,9% 744 53,4% Kereskedelem,

gépjárműjavítás 8 196 5,4% 8621 5,4%

-425 -4,9%

Szállítás, raktározás 9 714 6,4% 9146 5,7% 568 6,2% Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 6 239 4,1% 4867 3,0%

1 372 28,2% Információ,

kommunikáció 2 258 1,5% 2045 1,3%

213 10,4% Pénzügyi, biztosítási

tevékenység 1 706 1,1% 1546 1,0%

160 10,3%

Ingatlanügyek 106 0,1% 116 0,1% -10 -8,6% Szakmai, tudományos,

műszaki tevékenység 5 983 4,0% 5673 3,5%

310 5,5% Adminisztratív és

szolgáltatást támogató

tevékenység 7 060 4,7% 12633 7,9%

-5 573 -44,1% Közigazgatás, védelem,

kötelező

társadalombiztosítás 35 0,0% 38 0,0%

-3 -7,9%

Oktatás 101 0,1% 85 0,1% 16 18,8% Humán-egészségügyi,

szociális ellátás 232 0,2% 137 0,1%

95 69,3% Művészet, szórakozás,

szabad idő 1 155 0,8% 1269 0,8%

-114 -9,0%

Egyéb szolgáltatás 3 858 2,6% 2763 1,7% 1 095 39,6%

Összesen 150 746 100,0% 159969 100,0% -9 223 -5,8%

A feldolgozóiparba a tárgyévben 98,3 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből

a legtöbb munkavállalót, 16,9 ezer főt a járműgyártás ágazatba. Jelentős volt még a

14

kölcsönzött munkaerő száma az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe

helyezése, javítása (13,7 ezer fő), a élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (13,4 ezer fő) és a

gumi, műanyag termék gyártása (12,5 ezer fő) ágazatokban.

A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a 2018. év

tekintetében is, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 84,6%-a összpontosul. Az összes

kölcsönzött munkavállaló 49,3%-a (74,2 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű)

foglalkozások, 28,5%-a (43,0 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba

sorolható. Az ipari és építőipari foglalkozásokba a munkavállalók 6,8%-át (10,2 ezer főt)

kölcsönözték.

A 2017. évi adatokhoz képest a legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és

erdőgazdálkodási foglalkozásokba kölcsönzöttek létszáma nőtt (63,9%-kal). 32,9%-kal bővült

az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), 20,9%-kal a kereskedelmi és szolgáltatási pozícióba

kölcsönzöttek száma. Jelentősebb számbeli változás a szakképzettséget nem igénylő

foglalkozások terén történt (itt több mint 15 ezerrel csökkent a kölcsönzött munkavállalók

száma).

Csökkent az előző évhez képest a kölcsönzött munkavállalók száma a szakképzettséget

nem igénylő (17,0%-kal) és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (9,1%-

kal) foglalkozásokban.

0 286 22778736 6722 5114

118

10247

42984

74262

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

Fegy

vere

s sz

erve

kfo

gla

lko

zása

i

Ga

zdas

ági,

igaz

gatá

si,

érd

ek-

kép

vise

leti

ve

zető

k,

törv

én

yho

zók

Fels

őfo

kú k

ép

zett

ség

ön

álló

alk

alm

azá

sát

igé

nyl

ő

fogl

alk

ozá

sok

Egy

éb f

első

fokú

vag

ykö

zép

fokú

ké

pze

ttsé

get

igé

nyl

ő f

ogl

alko

záso

k

Iro

dai

és

üg

yvit

eli

(ügy

félk

ap

cso

lati

)

fogl

alk

ozá

sok

Ke

resk

ed

elm

i és

szo

lgál

tatá

si f

og

lalk

ozá

sok

Me

zőg

azd

asá

gi é

se

rdő

gaz

dá

lko

dás

i

fogl

alk

ozá

sok

Ipa

ri é

s é

pít

őip

ari

fogl

alk

ozá

sok

Gé

pke

zelő

k, ö

ssze

sze

relő

k,já

rmű

veze

tők

Sza

kké

pze

ttsé

get

nem

igé

nyl

ő (

egy

szer

ű)

fogl

alk

ozá

sok

A kölcsönzött munkavállalók száma foglalkoztatási

főcsoportonként, fő2018

A kölcsönzött munkavállalók 91,3%-a (több mint 137 ezer fő) teljes munkaidőben

dolgozott 2018-ban, 8,7%-a (13,0 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2017. évi adattal

összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya nőtt a

tárgyévben.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 69,8%-a határozatlan idejű szerződéssel

rendelkezett, a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány valamivel kevesebb,

48,7%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött

munkavállalók.

15

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a

munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, % 2018

Foglalkoztatás

formája

Munkaszerződés típusa szerint Kölcsönzés iránya szerint

Határozatlan idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

Belföldre kölcsönzött

munkavállalók

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

Teljes munkaidőben

foglalkoztatottak

számának megoszlása

(%)

69,8% 30,2% 97,5% 2,5%

Részmunkaidőben

foglalkoztatottak

számának megoszlása

(%)

48,7% 51,3% 99,4% 0,6%

Összesen 68,0% 32,0% 97,7% 2,3%

A szerződést kötött 159,9 ezer munkavállaló 68,0%-a határozatlan idejű szerződéssel

végzett kereső tevékenységet, ez 102,5 ezer fős létszámot jelent, így a 2017. évi adathoz

képest bár számuk és arányuk is mérséklődött. A határozott idejű szerződéssel rendelkező

munkavállalók aránya az utóbbi két évben egyértelműen nőtt (28,6%-ról 32,0%-ra).

A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerő-

kölcsönzők, mindössze 2,3%-uk dolgozott külföldön. A 2017-es adat minimálisan, 0,1

százalékponttal volt alacsonyabb az ideinél.

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2018-ban a feldolgozóiparban, a az

egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a szállítás, raktározás területén volt a

legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak az adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység és a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatokban. Az összes kölcsönzés

tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű

szerződéssel kölcsönöztek munkavállalókat a tárgyévben, ide tartozik több mint 47,4%-uk.

Összességében elmondható, hogy míg a határozott idejű munkaszerződések száma előző

évben komoly emelkedést mutatott számos ágazatban, 2018-ban újra a határozatlan idejű

szerződések dominanciája látszik. Egyetlen ágazatban (egyéb szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység) tapasztalható, hogy a határozott idejű munkaszerződések száma nagyobb a

határozatlanokénál.

16

V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai

szempontok szerinti jellemzői

2018-ban a 150,7 ezer kölcsönzött munkavállaló 91,7%-a (138 ezer fő) fizikai, 8,3%-a

(12,5 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a

szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli

alkalmazottak.

A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest szinte minden állománycsoportban valamivel

kevesebb munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek (kivéve a kisebb

létszámú állománycsoportokat, mint a segédmunkás, vagy vezető, felsővezető). Az

állománycsoportok közötti megoszlás sem változott szignifikánsan az előző évhez képest, így

a kölcsönzött munkavállalók megoszlása a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik.

A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és a munkaszerződés

típusa szerint (2018)

Állománycsoport

Munkaszerződés típusa szerint


munkaszerződéssel

rendelkezők (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

(fő)

Összesen

Szakmunkás 18 374 2 649 21 023

Betanított munkás 59 304 31 481 90 785

Segédmunkás 15 554 10 312 25 866

Fizikai összesen 93 232 44 442 137 674

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 9 420 2 401 11 821

Vezető, felső vezető, irányító 628 48 676

Szellemi összesen 10 048 2 449 12 497

Mindösszesen 103 281 46 891 150 172

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya mind a fizikai foglalkozásúak mind a

szellemi munkát végzők körében alacsonyabb, számuk az előző évekhez képest mindkét

állománycsoportban tovább csökkent. Előbbiek esetében ez az összlétszám 32,3%-át jelenti

(44,4 ezer fő), utóbbiaknál 19,6%-ot (2,5 ezer fő).

A munkaerő-kölcsönzőkkel 2018-ban munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók

57,9%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint negyedét tették ki az

összes kölcsönzöttnek (25,6%), míg az 50 éves és annál idősebbek aránya 16,5% volt. A

tavalyi évhez képest az 50 év felettieket kivéve, ahol 3,1%-pontos növekedés tapasztalható,

minden korcsoportban kis mértékben csökkent a kölcsönzött munkavállalók száma.

A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2018)

Korcsoport Kölcsönzött munkavállalók

száma, (fő)

Kölcsönzött munkavállalók

számának megoszlása, (%)

Index, 2018/2017,

(%)

25 év alatti 38 549 25,6% 93,2%

25-49 éves 87 336 57,9% 89,9%

50 éves és 50 év feletti 24 861 16,5% 116,2%

Összesen 150 746 100,0 94,2%

Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket,

azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya nem tér eljelentősen

a különböző korcsoportokban: az 50 éves és a felettieknél volt a legmagasabb (34,9%-os),

másodikként a 25-49 év közöttieket említhetjük, 31,7%-uk rendelkezett ilyen típusú

szerződéssel, harmadikként pedig a legfiatalabb korcsoportot (30,8%-os volt az arányuk).

17

A kölcsönzött munkavállalók 56,4%-a férfi, 43,6%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét

nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál,

mind a nőknél csökkent a létszám. A férfiak és nők esetében is az előző évinél nagyobb

arányban jelennek meg a határozott idejű munkaszerződéssel kölcsönzött munkavállalók..

Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat, azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek

44,8%-ának (67,5 ezer fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, a második

legnagyobb csoport a kölcsönzött munkavállalók között a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt

végzettek voltak, ők tették ki az összes foglalkoztatott 34,1%-át. A szakközépiskolai és

technikumi végzettséggel rendelkezők a kölcsönzött munkaerő-állomány valamivel tizedét

mint tizedét (12,1%) tették ki, a gimnáziumot végzettek aránya viszont csökkent (8,8%-ról

5,8%-ra).

A felsőfokú képesítéssel rendelkezők 3.2%-ban voltak kölcsönözve a tárgyévben.

39

89

8

26

95

2

10

90

4

11

41

5

7 6

22

1 4

56

2 7

67

1 4

56

27

61

4

11

30

5

2 3

14

5 1

35

1 0

80

18

3

39

8

24

75 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000

45 000

8 általán

os v

agy

kev

esebb

Szak

mu

nk

áskép

ző

Szak

isko

la

Szak

közép

isko

la

Gim

náziu

m

Tech

nik

um

Fő

isko

la

Eg

yetem

Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező

munkavállalók száma

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező


A kölcsönzött munkavállalók száma iskolai végzettség és munkaszerződés tipusa szerint, fő 2018

Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan

idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. Az előző évekhez képest

azonban nőtt a határozott idejű szerződéssel bírók aránya. Ez utóbbi a legfeljebb általános

iskolát végzettek körében volt a legmagasabb (40,9%-os) 2018-ban. Ezt követően a legfeljebb

szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőket (31,0%), és a szakiskola, szakmunkásképző

végzettségűeket (26,5%) említhetjük.

A 2017. évi adatokkal összehasonlítva arányaiban a legnagyobb csökkenés a gimnáziumi

és a technikumi végzettséggel rendelkezők körében mérhető (-37,6 % és -37,5%), emelkedés

csak a szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek esetében tapasztalható (7,7% és

7,9%).

18

VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok

2018-ban összesen 3492 munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti,

hogy az összes kölcsönzött 2,3%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni.

2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több

mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel. 2013-ban tovább folytatódott a

növekedés, de a külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és

bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a

2012-es létszámot sem érte el. A kölcsönzött munkavállalók számával együtt azoknak az

országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év

folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6

maradt. A 2015-ös évben a kölcsönzött munkavállalók száma nőtt, de a munkavállalókat

fogadó országok sora tovább szűkült. 2016-ban ismét megugrott a külföldi célországok

száma, 2017-ben 15, 2018-ban 16 célországba történt kölcsönzés.

A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött

munkavállalók száma (2008-2018)

Év Külföldre történő kölcsönzésnél a célországok

száma, (db) Munkavállalók száma, (fő)

2008. év 11 206

2009. év 12 290

2010. év 9 235

2011. év 5 579

2012. év 13 1 846

2013. év 9 2 216

2014. év 6 1 558

2015. év 5 2 103

2016. év 15 2137

2017. év 15 3362

2018. év 16 3492

2017-ben – ahogyan már korábban is említettük – összesen 5,9 ezer cégnek kölcsönöztek

munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 639 cég volt a külföldi kölcsönbevevők,

foglalkoztatók száma, ami nagyobb mértékű csökkenés az előző évhez képest: 2017-ben a

külföldi foglalkoztatók száma 1461 volt.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (db)

működött.. Az évek óta legfontosabb két célország (Németország és Ausztria) közül az utóbbi

a harmadik helyre szorult vissza 95 foglalkoztatóval, a 183 kölcsönbevevő céget felmutató

Dánia után.

A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (453 db), az építőipar (71

db) és a szállítás, raktározás (56 db) területén működött. A feldolgozóiparban az egyéb

feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása, valamint a fémalapanyag,

fémfeldolgozási termék gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók.

A külföldre kölcsönzött munkavállalók 97,9%-a teljes munkaidőben, 2,1%-a

részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben.

A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 98,8%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a

szakmunkások aránya a meghatározó (57,5%), másodsorban a segéd- (26,9%), harmadsorban

pedig a betanított munkásoké (15,6%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött

munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (1,2%) bár

arányuk az előző évhez képest kis mértékben növekedett (0,7%-ponttal).

19

A szóban forgó munkavállalók több mint 32,9%-a egyszerű ipari foglalkozású, 19,1%-a

hegesztő, lángvágó, 8,0%-a lakatos, 6,4%-a pedig húsfeldolgozó foglalkozásban végzett

munkát kölcsönzött munkaerőként.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a külföldre kölcsönzött munkaerő

79,3%-a a feldolgozóipar, 10,9%-a az építőipar, 2,9-2,9%-a pedig a szállítás raktározás és a

kereskedelem, gépjárműjavítás területére lett kölcsönözve 2018-ban.

A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze:

A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (95,0%-a) férfi volt 2018-ban, amely

erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől.

A munkavállalók közel háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt

valamivel nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (65,6%-os e korkategória

aránya). Mindhárom korcsoport esetében elmondható, hogy arányuk nagyban

közelít a belföldre kölcsönzött munkavállalók arányához.

Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között

2018-ban több mint 38%-ponttal magasabb volt a szakiskolával,

szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (71,6%), mint a belföldre kölcsönzött

munkavállalók (33,3%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén

éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán 16,7%-

ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő esetében az

arány 45,5%-a.

20

VII. Táblázatok

21

1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2018-ban

csak

bel

föld

re

csak

külf

öld

re

min

dkét

irá

nyba

számaszámának

megoszlásaszáma

számának

megoszlása

db % db %

Budapest 365 14 114 0 0 97 86 196 401 43,9% 2537 39,2%

Pest 79 0 0 24 0 77 0 2 89 9,7% 579 9,0%

Közép-Magyarország 444 14 114 24 0 174 86 198 490 53,7% 3116 48,2%

Fejér 32 0 5 16 0 31 1 0 32 3,5% 156 2,4%

Komárom-Esztergom 46 0 11 14 1 42 0 4 48 5,3% 225 3,5%

Veszprém 23 0 3 9 0 21 1 1 26 2,8% 143 2,2%

Közép-Dunántúl 101 0 19 39 1 94 2 5 106 11,6% 524 8,1%

Győr-Moson-Sopron 47 0 7 14 0 0 0 47 52 5,7% 367 5,7%

Vas 13 0 3 6 0 10 1 2 13 1,4% 42 0,6%

Zala 11 0 0 8 0 22 0 0 22 2,4% 183 2,8%

Nyugat-Dunántúl 71 0 10 28 0 32 1 49 87 9,5% 592 9,2%

Baranya 18 0 3 8 0 8 2 8 18 2,0% 85 1,3%

Somogy 7 0 0 3 0 6 0 1 7 0,8% 271 4,2%

Tolna 9 0 2 1 0 7 0 2 9 1,0% 20 0,3%

Dél-Dunántúl 34 0 5 12 0 21 2 11 34 3,7% 376 5,8%

Borsod-Abaúj-Zemplén 42 0 9 18 0 24 4 12 42 4,6% 509 7,9%

Heves 14 0 2 2 0 0 0 14 14 1,5% 60 0,9%

Nógrád 10 0 0 0 0 10 0 0 10 1,1% 31 0,5%

Észak-Magyarország 66 0 11 20 0 34 4 26 66 7,2% 600 9,3%

Hajdú-Bihar 22 0 6 10 0 6 1 16 23 2,5% 556 8,6%

Jász-Nagykun-Szolnok 36 0 12 6 0 36 0 0 39 4,3% 103 1,6%

Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 0 2 2 0 9 0 1 10 1,1% 39 0,6%

Észak-Alföld 68 0 20 18 0 51 1 17 72 7,9% 698 10,8%

Bács-Kiskun 21 1 2 11 0 20 1 1 23 2,5% 272 4,2%

Békés 18 0 5 0 0 16 1 1 18 2,0% 29 0,4%

Csongrád 17 0 3 6 0 17 0 0 17 1,9% 259 4,0%

Dél-Alföld 56 1 10 17 0 53 2 2 58 6,4% 560 8,7%

Összesen 791 0 196 143 3 672 27 92 913 100,0% 6466 100,0%

A 2018. évben kölcsönzési

tevékenységet végzők


együtt)számának

megoszlása

db %

A munkaerő-kölcsönzőkkel

szerződött foglalkoztatók

(székhely és telephely adatát

együtt figyelembe véve)

379 43,8%

Adatszolgáltató munkaerő-

kölcsönzők (székhely és telephely

együtt)

db

közh

aszn

ú k

ölc

sönzé

st v

égző

cégek

szá

ma

79 9,1%

száma

458 52,9%

32 3,7%

46 5,3%

23 2,7%

101 11,7%

47 5,4%

13 1,5%

22 2,5%

82 9,5%

18 2,1%

7 0,8%

9 1,0%

34 3,9%

42 4,8%

1,2%

14 1,6%

10 1,2%

66 7,6%

866 100%

69 8,0%

21 2,4%

18 2,1%

17 2,0%

56 6,5%

23 2,7%

36 4,2%

10

db

Régió/megye

Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül

(székhely és telephely együtt)

folytat munkaerő-

kölcsönzést

2018. év

ben

kölc

sönzé

si

tevék

enysé

get

n

em f

oly

tató

k

szám

a

munkae

rő k

özv

etítés

t is

vég

ző

cégek

szá

ma

jogi sz

emél

y

jogi sz

emél

yis

ég n

élküli

gaz

das

ági tá

rsas

ág

22

2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei4 megyénként

(2010-2018)

2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016 2017 2018 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017 2018

Budapest 317 340 341 380 354 293 398 225 379 117,0 .. 100,3 111,4 93,2 82,8 135,8 56,5 168,4

Pest 81 93 90 97 87 83 112 105 79 119,1 .. 96,8 107,8 89,7 95,4 134,9 93,8 75,2

Közép-Magyarország 398 433 431 477 441 376 510 330 458 117,4 .. 99,5 110,7 92,5 85,3 135,6 64,7 138,8

Fejér 33 37 31 33 36 39 43 27 32 89,2 .. 83,8 106,5 109,1 108,3 110,3 62,8 118,5

Komárom-Esztergom 101 49 53 60 69 61 60 48 46 505,0 .. 108,2 113,2 115,0 88,4 98,4 80,0 95,8

Veszprém 29 13 17 21 23 28 23 40 23 43,3 .. 130,8 123,5 109,5 121,7 82,1 173,9 57,5

Közép-Dunántúl 163 99 101 114 128 128 126 115 101 131,5 .. 102,0 112,9 112,3 100,0 98,4 91,3 87,8

Győr-Moson-Sopron 24 50 50 48 51 49 52 46 47 114,3 .. 100,0 96,0 106,3 96,1 106,1 88,5 102,2

Vas 14 24 27 25 22 25 26 17 13 82,4 .. 112,5 92,6 88,0 113,6 104,0 65,4 76,5

Zala 12 22 21 12 30 22 27 23 22 92,3 .. 95,5 57,1 250,0 73,3 122,7 85,2 95,7

Nyugadt-Dunántúl 50 96 98 85 103 96 105 86 82 98,0 .. 102,1 86,7 121,2 93,2 109,4 81,9 95,3

Baranya 7 19 21 20 25 23 25 22 18 43,8 .. 110,5 95,2 125,0 92,0 108,7 88,0 81,8

Somogy 2 10 5 6 6 8 10 7 7 200,0 .. 50,0 120,0 100,0 133,3 125,0 70,0 100,0

Tolna 6 8 7 9 10 10 11 8 9 66,7 .. 87,5 128,6 111,1 100,0 110,0 72,7 112,5

Dél-Dunántúl 15 37 33 35 41 41 46 37 34 57,7 .. 89,2 106,1 117,1 100,0 112,2 80,4 91,9

Borsod-Abaúj-Zemplén 26 40 42 47 44 45 55 41 42 118,2 .. 105,0 111,9 93,6 102,3 122,2 74,5 102,4

Heves 4 13 13 13 12 14 17 12 14 40,0 .. 100,0 100,0 92,3 116,7 121,4 70,6 116,7

Nógrád 1 11 15 0 14 14 12 12 10 5,3 .. 136,4 0,0 0,0 1,0 2,0 100,0 83,3

Észak-Magyarország 31 64 70 60 70 73 84 65 66 60,8 .. 109,4 85,7 116,7 104,3 115,1 77,4 101,5

Hajdú-Bihar 13 23 18 19 24 42 36 34 23 68,4 .. 78,3 105,6 126,3 175,0 85,7 94,4 67,6

Jász-Nagykun-Szolnok 37 32 33 23 31 37 42 38 36 127,6 .. 103,1 69,7 134,8 119,4 113,5 90,5 94,7

Szabolcs-Szatmár-Bereg 12 20 18 14 11 16 15 17 10 75,0 .. 90,0 77,8 78,6 145,5 93,8 113,3 58,8

Észak-Alföld 62 75 69 56 66 95 93 89 69 96,9 .. 92,0 81,2 117,9 143,9 97,9 95,7 77,5

Bács-Kiskun 10 19 24 17 17 20 27 23 21 50,0 .. 126,3 70,8 100,0 117,6 135,0 85,2 91,3

Békés 21 15 14 14 19 21 25 26 18 150,0 .. 93,3 100,0 135,7 110,5 119,0 104,0 69,2

Csongrád 21 18 27 27 26 30 30 20 17 175,0 .. 150,0 100,0 96,3 115,4 100,0 66,7 85,0

Dél-Alföld 52 52 65 58 62 71 82 69 56 113,0 .. 125,0 89,2 106,9 114,5 115,5 84,1 81,2

Összesen 771 856 867 885 911 880 1046 791 866 110,0 .. 101,3 102,1 102,9 96,6 118,9 75,6 109,5

Régió/megye

években

Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db)Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának

indexei

az előző év %-ban

4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik.

23

3. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő)

(2010 – 2018)

Év Szakmunkás Betanított

munkás Segédmunkás

Fizikai

összesen

Ügyintéző,

ügyviteli

alkalmazott

Vezető,

felső

vezető,

irányító

Szellemi

összesen Mindösszesen

2010. 26 439 64 944 17 023 108 406 .. .. 22 028 130 434

2011. 19 527 56 882 16 246 92 655 17 821 568 18 389 111 044

2012. 24 810 51 679 11 544 88 033 12 804 648 13 452 101 485

2013. 28 920 61 267 11912 102 099 17 797 807 18 604 120 704

2014. 26712 51826 13455 91 993 11532 443 11975 103 968

2015. 31 034 67 383 12 897 111 314 12 353 909 13 262 124 576

2016. 30 592 63 699 15 475 109 766 11 456 738 12 194 121 960

2017 23 717 99 645 23 626 146988 12 350 631 12 981 159 969

2018. 21 023 90 785 25 866 137 644 11 821 676 12 497 150 172

4. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában

(2010 – 2018)

Év Szakmunkás Betanított

munkás Segédmunkás

Fizikai

összesen

Ügyintéző,

ügyviteli

alkalmazott

Vezető,

felső

vezető,

irányító

Szellemi

összesen Mindösszesen

2010. 178,4 170,1 238,6 180,8 .. .. 116,2 164,9

2011. 73,9 87,6 98,4 85,5 .. .. 83,5 85,1

2012. 127,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4

2013. 116,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118,9

2014. 92,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86,1

2015. 116,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119,8

2016. 98,6 94,5 120,0 98,6 92,7 81,2 91,9 97,9

2017 77,5% 156,4% 152,7% 133,9% 107,8% 85,5% 106,5% 131,2%

2018 88,6% 91,1% 109,5% 93,6% 95,7% 107,1% 96,3% 93,9%

24

5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2018-ban

Régi/megye

Egy kölcsönzőre

jutó

foglalkoztatók

száma

(db)

Az egy

kölcsönzőre

jutó

foglalkoztatottak

száma

(fő/kölcsönző)

Egy

kölcsönzőre

jutó

munkanapok

száma

(nap/kölcsönző)

Egy

kölcsönzőre

jutó bruttó

keresettömeg

(Ft/kölcsönző)

Budapest 6,3 88,9 16 439 198 682 891

Pest 6,5 175,6 18 333 192 714 403

Közép-Magyarország 6,4 104,7 17 069 196 698 816

Fejér 4,9 262,6 38 771 431 903 688

Komárom-Esztergom 4,7 106,0 14 483 167 706 177

Veszprém 5,5 260,3 66 080 159 481 953

Közép-Dunántúl 4,9 191,1 37 337 224 885 705

Győr-Moson-Sopron 7,1 211,1 18 260 190 979 972

Vas 3,2 70,0 6 491 76 632 668

Zala 8,3 501,3 45 550 621 112 360

Nyugat-Dunántúl 6,8 263,4 22 830 277 076 604

Baranya 4,7 224,2 20 801 256 246 875

Somogy 38,7 746,6 25 822 279 368 579

Tolna 2,2 56,0 11 723 131 680 096

Dél-Dunántúl 11,1 287,2 19 968 235 437 629

Borsod-Abaúj-Zemplén 12,1 484,5 36 538 346 113 309

Heves 4,3 199,9 23 158 381 174 666

Nógrád 3,1 125,3 17 334 176 636 541

Észak-Magyarország 9,1 369,7 30 522 321 298 156

Hajdú-Bihar 24,2 54,3 8 394 99 933 975

Jász-Nagykun-Szolnok 2,6 167,3 16 281 156 542 457

Szabolcs-Szatmár-

Bereg 3,9 361,2 40 469 170 862 114

Észak-Alföld 9,7 158,2 17 719 138 054 556

Bács-Kiskun 11,8 153,1 18 615 259 163 786

Békés 1,6 43,8 3 800 35 106 152

Csongrád 15,2 377,4 52 681 128 437 286

Dél-Alföld 9,7 184,9 22 907 136 844 532

Összesen 7,1 165,1 22 267 209 300 573

25

6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma

nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2018-ban

Nemzetgazdasági ág, ágazat

(TEÁOR'08)

Foglalkoztatók

száma (db)


Bányászat 3

Feldolgozóipar 3603

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 402

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 42

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai

tevékenység 177

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1

Vegyi anyag, termék gyártása 52

Gyógyszergyártás 47

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 266

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 625

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 122

Villamos berendezés gyártása 135

Gép, gépi berendezés gyártása 875

Járműgyártás 297

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe

helyezése, javítása 562


Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 76

Építőipar 190






Ingatlanügyek 28


Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység 539

Közigazgatás, védelem, kötelező

társadalombiztosítás 3

Oktatás 10

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11

Művészet, szórakozás, szabad idő 34

Egyéb szolgáltatás 64

Összesen 6466

26

7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói

megyénként 2018-bn

Régi/megye

Egy

foglalkoztatóra

jutó

foglalkoztatottak

száma

(fő/foglalkoztató)

Az egy foglalkoztatóra

jutó munkanapok száma

(munkanap/foglalkoztató)

Az egy

foglalkoztatóra

jutó

keresettömeg

(Ft/foglalkoztató)

Az összes

munkavállaló

egy főre jutó

keresettömege

(Ft/fő)

Budapest 14,1 1 588 19 186 956 1 365 039

Pest 27,0 3 863 40 606 489 1 504 329

Közép-Magyarország 16,5 2 010 23 167 030 1 407 484

Fejér 53,9 6 710 74 752 561 1 387 601

Komárom-Esztergom 22,6 3 347 38 758 761 1 713 978

Veszprém 47,3 18 484 44 610 337 942 704

Közép-Dunántúl 38,7 8 479 51 071 372 1 320 963

Győr-Moson-Sopron 29,9 2 488 26 019 070 869 751

Vas 21,7 2 782 32 842 572 1 515 811

Zala 60,3 5 725 78 063 302 1 295 275

Nyugat-Dunántúl 38,7 3 509 42 591 167 1 100 182

Baranya 47,5 5 628 69 337 390 1 460 277

Somogy 19,3 762 8 247 043 427 660

Tolna 25,2 4 689 52 672 039 2 090 160

Dél-Dunántúl 26,0 2 071 24 420 392 940 208

Borsod-Abaúj-

Zemplén 40,0 2 943 27 879 461 697 329

Heves 46,6 4 632 76 234 933 1 634 773

Nógrád 40,4 6 710 68 375 435 1 691 651

Észak-Magyarország 40,7 3 307 34 807 300 855 882

Hajdú-Bihar 2,2 528 6 290 808 2 800 392

Jász-Nagykun-Szolnok 63,4 6 639 63 832 846 1 007 475

Szabolcs-Szatmár-

Bereg 92,6 17 640 74 478 357 804 168

Észak-Alföld 16,3 2 386 18 591 874 1 139 644

Bács-Kiskun 12,9 1 574 21 914 585 1 692 438

Békés 27,2 3 407 31 474 481 1 158 325

Csongrád 24,8 4 068 9 917 937 400 366

Dél-Alföld 19,2 2 822 16 861 201 880 316

Összesen 23,3 2 907 27 319 778 1 171 837

27

8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2018-ban

fő % munkanap Ft

Budapest 35 660 23,7% 4 027 590 48 677 308 323 6,3 88,9 16 439 198 682 891

Pest 15 629 10,4% 2 236 602 23 511 157 216 6,5 175,6 18 333 192 714 403

Közép-Magyarország 51 289 34,0% 6 264 192 72 188 465 539 6,4 104,7 17 069 196 698 816

Fejér 8 404 5,6% 1 046 818 11 661 399 563 4,9 262,6 38 771 431 903 688

Komárom-Esztergom 5 088 3,4% 753 103 8 720 721 211 4,7 106,0 14 483 167 706 177

Veszprém 6 767 4,5% 2 643 180 6 379 278 121 5,50 260,3 66 080 159 481 953

Közép-Dunántúl 20 259 13,4% 4 443 101 26 761 398 895 4,9 191,1 37 337 224 885 705

Győr-Moson-Sopron 10 979 7,3% 913 024 9 548 998 615 7,1 211,1 18 260 190 979 972

Vas 910 0,6% 116 836 1 379 388 021 3,2 70,0 6 491 76 632 668

Zala 11 029 7,3% 1 047 641 14 285 584 283 8,3 501,3 45 550 621 112 360

Nyugat-Dunántúl 22 918 15,2% 2 077 501 25 213 970 919 6,8 263,4 22 830 277 076 604

Baranya 4 036 2,7% 478 413 5 893 678 127 4,7 224,2 20 801 256 246 875

Somogy 5 226 3,5% 206 573 2 234 948 633 38,7 746,6 25 822 279 368 579

Tolna 504 0,3% 93 781 1 053 440 771 2,2 56,0 11 723 131 680 096

Dél-Dunántúl 9 766 6,5% 778 767 9 182 067 531 11,1 287,2 19 968 235 437 629

Borsod-Abaúj-Zemplén 20 350 13,5% 1 498 055 14 190 645 664 12,1 484,5 36 538 346 113 309

Heves 2 798 1,9% 277 890 4 574 095 996 4,3 199,9 23 158 381 174 666

Nógrád 1 253 0,8% 208 012 2 119 638 495 3,1 125,3 17 334 176 636 541

Észak-Magyarország 24 401 16,2% 1 983 957 20 884 380 155 9,1 369,7 30 522 321 298 156

Hajdú-Bihar 1 249 0,8% 293 796 3 497 689 125 24,2 54,3 8 394 99 933 975

Jász-Nagykun-Szolnok 6 526 4,3% 683 784 6 574 783 177 2,6 167,3 16 281 156 542 457

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 612 2,4% 687 971 2 904 655 934 3,9 361,2 40 469 170 862 114

Észak-Alföld 11 387 7,6% 1 665 551 12 977 128 236 9,7 158,2 17 719 138 054 556

Bács-Kiskun 3 522 2,3% 428 141 5 960 767 069 11,8 153,1 18 615 259 163 786

Békés 788 0,5% 98 797 912 759 955 1,6 43,8 3 800 35 106 152

Csongrád 6 416 4,3% 1 053 624 2 568 745 710 15,2 377,4 52 681 128 437 286

Dél-Alföld 10 726 7,1% 1 580 562 9 442 272 734 9,7 184,9 22 907 136 844 532

Összesen 150 746 100,0% 18 793 631 176 649 684 009 7,1 165,1 22 267 209 300 573

Eg

y k

ölc

sön

zőre

ju

tó b

rutt

ó

ker

eset

töm

eg

Régió/megye

Foglalkoztatottak

megoszlása

Eg

y k

ölc

sön

zőre

ju

tó m

un

kan

apo

k

szám

a

Tel

jesí

tett

mu

nk

anap

ok

szá

ma

Kif

izet

ett

bru

ttó

ker

eset

töm

eg

Eg

y k

ölc

sön

-

zőre

ju

tó f

og

lalk

oz-

tató

k s

zám

a

száma

Az

egy

kö

lcsö

nző

re j

utó

fog

lalk

ozt

ato

ttak

szá

ma

28

9. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele

nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2018-ban


(TEÁOR'08) Nettó árbevétel (Ft)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2 106 741 373

Bányászat 53 849 410

Feldolgozóipar 204 244 184 644

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 12 075 470 769

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 2 123 530 090

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai

tevékenység 3 420 013 514

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

Vegyi anyag, termék gyártása 3 796 123 111

Gyógyszergyártás 5 196 025 541

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 21 342 354 125

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 38 323 762 597

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16 888 706 765

Villamos berendezés gyártása 18 757 115 760

Gép, gépi berendezés gyártása 12 537 044 999

Járműgyártás 48 278 702 666


helyezése, javítása 21 505 334 708

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 954 677 184


hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 986 337 989

Építőipar 6 401 347 960

Kereskedelem, gépjárműjavítás 17 025 766 183

Szállítás, raktározás 8 217 010 704

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7 915 653 857

Információ, kommunikáció 9 009 566 793

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 272 607 576

Ingatlanügyek 84 279 277

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 6 137 206 215

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 36 801 860 337

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 54 545 434

Oktatás 34 392 497

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 263 962 939

Művészet, szórakozás, szabad idő 350 158 345

Egyéb szolgáltatás 2 459 798 307

Összesen 308 373 947 025

29

10. Az alkalmazott munkavállalók száma állománycsoportonként, a munkaszerződés típusa

és a kölcsönzés iránya szerint 2018-ban

Állománycsoport



munkaszerződéssel

rendelkező munkavállalók

száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Szakmunkás 18 985 3 082 22 067 20 083 1 984 22 067

Betanított munkás 57 230 32 705 89 935 89 395 540 89 935

Segédmunkás 16 172 10 169 26 341 25 414 927 26 341

Fizikai összesen 92 387 45 956 138 343 134 892 3 451 138 343

Ügyintéző, ügyviteli

alkalmazott 9 441 2 274 11 715 11 690 25 11 715

Vezető, felső vezető,

irányító 642 46 688 672 16 688

Szellemi összesen 10 083 2 320 12 403 12 362 41 12 403

Mindösszesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

30

11. Az alkalmazott munkavállalók száma nemenként, korcsoportonként

a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2018-ban

Nem



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező


(fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

férfi 60 389 24 699 85 088 81 772 3 316 85 088

nő 42 081 23 577 65 658 65 482 176 65 658

Összesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

Korcsoport



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

25 év alatti 26 684 11 865 38 548 37 733 816 38 549

25-49 éves 59 607 27 729 87 336 85 044 2 292 87 336

50 éves és 50

év feletti 16 179 8 682 24 861 24 477 384 24 861

Összesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

31

12. Az alkalmazott munkavállalók száma iskolai végzettségenként


Iskolai végzettség



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

8 általános vagy

kevesebb 39 898 27 614 67 512 66 929 583 67 512

Szakiskola,

szakmunkásképző 37 856 13 619 51 475 48 973 2 502 51 475

Szakközépiskola 11 415 5 135 16 550 16 283 267 16 550

Gimnázium 7 622 1 080 8 702 8 627 75 8 702

Technikum 1 456 183 1 639 1 606 33 1 639

Egyetem, főiskola 4 223 645 4 868 4 836 32 4 868

Összesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

32

13. Az alkalmazott munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként

a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2018-ban (fő)

Foglalkozási főcsoport

(FEOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók

száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Fegyveres szervek foglalkozásai

Gazdasági, igazgatási, érdek-

képviseleti vezetők,

törvényhozók

277 9 286 283 3 286

Felsőfokú képzettség önálló

alkalmazását igénylő

foglalkozások

1 867 410 2 277 2 250 27 2 277

Egyéb felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő

foglalkozások

4 394 4 342 8 736 8 714 22 8 736

Irodai és ügyviteli

(ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4 087 2 635 6 722 6 718 4 6 722

Kereskedelmi és szolgáltatási

foglalkozások 2 555 2 559 5 114 5 111 3 5 114

Mezőgazdasági és

erdőgazdálkodási foglalkozások 21 97 118 118 118

Ipari és építőipari foglalkozások 7 952 2 295 10 247 8 522 1 725 10 247

Gépkezelők, összeszerelők,

járművezetők 32 766 10 218 42 984 42 698 286 42 984

Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű) foglalkozások 48 551 25 711 74 262 72 840 1 422 74 262

Összesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

33

14. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2018-ban az előző év %-ában foglalkozási főcsoportonként

a munkaszerződés típusa szerint

Foglalkozási főcsoport

(FEOR'08)



munkaszerződéssel


Határozott idejű

munkaszerződéssel rendelkező

munkavállalók

Összesen

Fegyveres szervek foglalkozásai

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti

vezetők, törvényhozók 100,7% 75,0% 99,7%

Felsőfokú képzettség önálló

alkalmazását igénylő foglalkozások 114,9% 143,4% 119,2%

Egyéb felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő foglalkozások 82,2% 101,6% 90,9%

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati)

foglalkozások 99,3% 279,7% 132,9%

Kereskedelmi és szolgáltatási

foglalkozások 76,0% 294,8% 120,9%

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

foglalkozások 45,7% 373,1% 163,9%

Ipari és építőipari foglalkozások 103,0% 217,7% 116,8%

Gépkezelők, összeszerelők,

járművezetők 93,7% 184,1% 106,1%

Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű) foglalkozások 85,6% 78,4% 83,0%

Összesen 89,8% 105,4% 94,2%

34

15. Az alkalmazott munkavállalók száma nemzetgazdasági áganként



(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 505 1 444 1 949 1 948 1 1 949

Bányászat 42 42 42 42

Feldolgozóipar 71 447 26 807 98 254 95 486 2 768 98 254

Villamos energia, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 824 91 915 871 44 915


hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 456 350 806 772 34 806

Építőipar 1 227 910 2 137 1 755 382 2 137

Kereskedelem, gépjárműjavítás 5 584 2 612 8 196 8 096 100 8 196

Szállítás, raktározás 6 334 3 380 9 714 9 614 100 9 714

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 046 2 193 6 239 6 218 21 6 239

Információ, kommunikáció 1 489 769 2 258 2 245 13 2 258

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 515 191 1 706 1 705 1 1 706

Ingatlanügyek 38 68 106 106 106

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 299 3 684 5 983 5 969 14 5 983


tevékenység 3 925 3 135 7 060 7 046 14 7 060


társadalombiztosítás 31 4 35 35 35

Oktatás 2 99 101 101 101

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 116 116 232 232 232

Művészet, szórakozás, szabad idő 134 1 021 1 155 1 155 1 155

Egyéb szolgáltatás 2 456 1 402 3 858 3 858 3 858

Összesen 102 470 48 276 150 746 147 254 3 492 150 746

35

16. Az alkalmazott munkavállalók száma a feldolgozóipar ágazataiban



(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező


(fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező


(fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Feldolgozóipar 71 447 26 807 98 254 95 486 2 768 98 254

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 5 732 7 646 13 378 13 363 15 13 378

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék

gyártása 802 176 978 978 978

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása,

nyomdai tevékenység 1 577 1 148 2 725 2 722 3 2 725

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 15 5 20 20 20

Vegyi anyag, termék gyártása 1 866 406 2 272 2 272 2 272

Gyógyszergyártás 1 198 1 168 2 366 2 366 2 366

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi

termék gyártása 7 650 4 804 12 454 12 442 12 12 454

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék

gyártása 9 546 953 10 499 8 536 1 963 10 499

Számítógép, elektronikai, optikai termék

gyártása 7 487 324 7 811 7 811 7 811

Villamos berendezés gyártása 8 096 758 8 854 8 832 22 8 854

Gép, gépi berendezés gyártása 5 411 881 6 292 6 251 41 6 292

Járműgyártás 14 860 1 998 16 858 16 858 16 858

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép,

berendezés üzembe helyezése, javítása 7 207 6 540 13 747 13 035 712 13 747

36

17. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2018-ban az előző év %-ában

nemzetgazdasági áganként a munkaszerződés típusa szerint


(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel


száma

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező


Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6,9% 156,4% 23,7%

Bányászat 200,0% 200,0%

Feldolgozóipar 95,3% 112,2% 99,4%

Villamos energia, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 65,2% 83,5% 66,7%


hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés 42,5% 372,3% 69,0%

Építőipar 93,6% 1109,8% 153,4%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 88,5% 113,0% 95,1%

Szállítás, raktározás 115,2% 92,6% 106,2%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 108,2% 194,8% 128,2%

Információ, kommunikáció 89,7% 199,7% 110,4%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 131,4% 48,6% 110,3%

Ingatlanügyek 82,6% 97,1% 91,4%

Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 124,5% 96,3% 105,5%


tevékenység 66,4% 46,7% 55,9%


társadalombiztosítás 100,0% 57,1% 92,1%

Oktatás 4,3% 253,8% 118,8%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 483,3% 102,7% 169,3%

Művészet, szórakozás, szabad idő 134,0% 87,3% 91,0%

Egyéb szolgáltatás 132,0% 155,4% 139,6%

Összesen 89,8% 105,4% 94,2%

37

18. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma a kölcsönzés országa szerint

2018-ban

Ország csoport/ország Foglalkoztatók

száma (db) E

U

tagors

zágok

Ausztria 95

Belgium

Bulgária 1

Ciprus

Egyesült Királyság 4

Csehország 1

Dánia 183

Észtország

Finnország 1

Franciaország

Görögország

Hollandia 3

Írország

Lengyelország 2

Lettország

Litvánia

Luxemburg

Málta

Németország 280

Olaszország 49

Portugália

Horvátország

Románia 4

Szlovákia 1

Szlovénia

Spanyolország 1

Svédország 3

Összesen 628

Egyéb, EU-n kívüli európai országok 3

Európán kívüli országok 8

Mindösszesen 639

38

19. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma nemzetgazdasági ágak,

ágazatok szerint 2018-ban


(TEÁOR'08)

Foglalkoztatók

száma (db)


Bányászat

Feldolgozóipar 454

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 11

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 4

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

Vegyi anyag, termék gyártása

Gyógyszergyártás

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 194

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2

Villamos berendezés gyártása 8

Gép, gépi berendezés gyártása 31

Járműgyártás


helyezése, javítása 203



hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 13

Építőipar 71






Ingatlanügyek


Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 9

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

Oktatás

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Művészet, szórakozás, szabad idő

Egyéb szolgáltatás

Összesen 639

készült - munka · 5 ii. a munkaerő-kölcsönzők főbb adatai a 2018. december 31-ei állapot...

Documents