Különleges fák 2.

Mitől olyan furcsa araukária ? Dél Amerikában él az a különös, Chilei fenyő-nek, vagy araukáriának nevezett fák melynek törzsét és ágait az egymást átfedő, tüskés pikkelylevelek olyan sűrűn borítják, hogy még a majmok sem képesek felkapaszkodni rá. A földtörténeti középkor-ban az egész földön elterjedtek az araukáriafélék. Ezek a fák fenyőféle, de tűlevelek helyett kemény, sötétzöld pikkelyei vannak. Hatalmas tobozokban fejlődő, mandula méretű magvai egykor a környék araucan indián-jai fontos táplálék-ának számítottak.

Dél Chile és Argentína nyirkos, hűvös erdeiben ezeket a fák-at nem is a majmok, hanem a papagáj-csapatok keresik fel. E madarak erős, horgas csőrük segítségével szedik ki a tobozból a magvakat. Angliában az első araukariafát az 1790-es években ültették, miután George Vancouver kapitány a Cillei partok feltérképezéséből hazatérve magával vitte a növény magvait.

A tetszetős piramis alakú fát szívesen ültetik parkokba és kertekbe. Tévhit, hogy Magyarország-on védett helyet kell biztosítani neki télen, ugyanis vannak hazai gyönyörű példányok, amelyek 8-9 méter magasak és koruk eléri mára a 21-22 évet is. Nagyon jó a megjelenése a fenyőnek, ugyanis széles csodálatosan zöld levelei vannak, melyek tojásdad alakúak, kemények és szúrósak. Mely fákat porozzák be a denevérek? A legtöbb növényt rovarok, esetleg madarak porozzák be. A trópusi Afrika-ban és Madagaszkár-on honos kolbászfa ebben különbözik társaitól. Étvágygerjesztő sorokban lecsüngő „kolbászaival” ezek a fák úgy néznek ki, mint egy szabadtéri csemegeüzlet. Több esetben hosszú, több méteres kocsányon csüng alá a kolbászra, vagy hurkára emlékeztető termés, mely akár 10 kilogramm súlyú is lehet, 18-20 centiméter vastag fél illetve egy méter hosszú.

Van köztük nyúlánkabb alakú vagy tömzsi egyaránt. Sajnos ezek a kolbászok ember és állat számára egyaránt ehetetlenek, de a népi gyógyászat-ban és mágikus célokra sokszor felhasználják őket. Gyógyítanak vele kígyómarást, szifiliszt, gonosz szellemek rontását, és még sok egyebet. A kolbászok a sötétvörös virágkötegekből fejlődnek ki a száraz évszakban, amikor a fa lombtalan. Júniusban illetve augusztusban virágoznak. Napközben a bimbókat, vagy elnyílt virágait engedi látni, ugyanis a kivirágzása mindig éjszaka történik meg és csak egy éjjelre korlátozódik. A denevéreket, kik a porzásban segítségükre vannak, illatukkal, mely nem nevezhető kellemesnek, csalják magukhoz.

A denevérek nektár után kutatva, könnyen megtalálják az orruk előtt himbálódzó hatalmas virágokat. Virágaik mélyvörös, bíborvörös színben pompáznak, oldalán sárga erezetekkel díszítve. A virág alakja trombitát mintáz, tölcsér alakú, kissé görbe-hátrahajlott cimpája van. Az eredeti termőhelyén sok a csapadék és meleg van, magassága e klímának köszönhetően eléri a 20 métert is. A koronájának alakja gömbölyű, felfele szélesedő. Kérge fiatal korában szürke színű, sima tapintású,majd idő teltével pikkelyesedik, majd ebben a formában kérge lehull. Levelei nagyon hosszúak, sokszor elérik az 5 métert is

Honnan kapta a nevét a Józsué-fa? Józsué-fák egyetlen helyen, az Észak Amerikai Mojave sivatag-ban és környékén élnek. Ez a hatalmas jukka a liliomfélék csalárdjába tartozik. Számos más, szép gyertyatartó szerű virágnyelű és pozsgás levelű sivatagi növénnyel együtt. Ágai végén időről időre tejfehér harang alakú virágok jelennek meg, csodálatos krémszínű virágfejeket hozva.

Virágzás után a fa, az eredeti ágra merőlegesen, új ágakat hoz. Addig növekszik és hozza az új ágait, míg végül egy gesztikuláló óriás furcsán megtekeredett sziluettjéhez nem hasonlít. Azt beszélik, hogy e különös sivatagi fa felemelt ágait megpillantva a mormon őslakosok nevezték el Józsué- fának Józsuéról, a bibliai prófétáról, aki megadta a jelet Ai városának elfoglalására A helyi speciális klíma nagyon kedvező életfeltételeket nyújt a Józsué fák-nak, akik a Nemzeti Park névadóji is egyben. Tenyészetük erdőket alkotnak. Idősebb fajok megnőhetnek 6-8 méter magasságba is, életkoruk több száz évet is elérhet. Törzsük emlékeztetnek a valódi fákéra, ágaik a legfelső részen nőnek. Olvasta a korábbi cikkeinket? Ha nem, itt örömét lelheti bennük: http://www.empowenetwork.com/agneskft/?id=agneskft