Jelenet a

Nagyszentmiklósi

Kincs 7-es

korsójáról.

Bõvebben

a 27. oldalon.

Szkíta aranylemez

Kul-Obából.

Bõvebben

a 36. oldalon.

Budapest – 2012

„Nem azért kell a rendkívüli eseményeket emlegetni ugyanis, hogy ezekeltereljék a figyelmet az egyetlen lényegrõl, az Istenhez vezetõ útról éshamis képzelgésekhez, ábrándozásokhoz vezessenek. Másrészt azon-ban a csodás jelenségek elhallgatása éppolyan hamisításokhoz vezet-het, mintha túlértékeljük azokat… Hiszen e jelek megmaradnak titok-nak, sajátos jelbeszédnek s ha valamennyire nyilvánosságra is jutnak,a hívõk meggyõzõdése szerint Istennek nem valami hiú látványosságkeltése a célja vele, hanem minden esetben olyan meghatározott ko-moly indíték, mely Istennek és mûveinek nagyobb megismerésével a lé-lek üdvösségét szolgálja…Ami ebbõl az Árpádokra vonatkozik, az is általános cél egyúttal: a régilegendák adatai sokszor azért keltenek annyi kételkedést, mert hiányoz-nak, vagy nem megbízhatóak a tanúk… De ha van valami, ami a régi ko-rokból áthúzódik a modern korba is és a technika-természettudomány„elõrehaladott” világában is megtartja értelemfölötti megmagyarázhatat-lanságát, az attól a könnyelmûségtõl is megóvhatja a modern embert ésmodern kutatót, hogy mindent, ami régen történt, egyszerûen mesének,álomnak, csalásnak vagy éppen irodalmi motívumnak tartson. Ezen amódon, a különféle országokban és különféle helyeken megnyilvánulójelenségek a különféle idõkben a magyar szent királyok nemzetségétsem a hamis illúziók, vagy mesék fényében tüntetik fel. S ha nem is ép-pen hitre buzdítanak mindenkit - ez senkinek sem lehet kötelezõ, deóvatosabb ítélkezésre, gondolkodásra.”

Dümmerth Dezsõ: A titokzatos jelbeszéd

„Eme és még több hasonlatos, szépséges cselekedeteknek jelei, SzentImre elméjének különvaló kamrácskájában elzárva tartattak, és mind-étig, meddiglen csak el nem törött a korsó és a kenetnek illata ki nemszéledett, mik rejtve valának, fel nem fedettek.”

Szent Imre hercegnek legendája

© Friedrich Klára – Szakács Gábor

Kiadó: Szakács Gábor T.: 403-1086, +36 30 431 1281

Villámlevél: szakacs.gabor@interware. hu, szaki1@interware.hu

ISBN 978-963-88764-1-6

A kötetet Barta József tervezte

Nyomdai elõkészítés: Barta Grafika Kft. T.: (1) 403-3579

Nyomás: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. T.:(1) 400-2166, (1) 400-2167

Tartalom

Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Általános ismeretek a Grálról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Magyar vonatkozásokat említõ szerzõk . . . . . . . . . . . . . . 11A Grállal kapcsolatos eddigi írásaim . . . . . . . . . . . . . . . . 16Magyar párhuzamok, hasonlóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Néhány rovásfeliratos szkíta, szarmata, hun, avar

edényünkrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26A Grál lehetséges ábrázolásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28A Grál szó a magyar király szóból származik . . . . . . . . . . 32A sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes

Grál kelyhek vannak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38A könyv rovásírással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Képek forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Honlapunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

Két rovásírás betûsor

A rovásírás legfontosabb szabályai:1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben

így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyomány-követõ. Ebben az esetben meg kell fordítani a betûket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Az írásjelekugyanazok, mint a latin betûs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta K betû használatos. Magyar Adorján sze-rint az egyik a szó végeire, a másik a szó belsejébe kerül. ForraiSándor véleménye ezzel szemben az, hogy a két fajta K haszná-latát a mellettük lévõ magánhangzók hangrendje dönti el.Friedrich Klára kutatásai szerint rovásemlékeink nem igazoljákezeket a szabályokat. Egyszerûbb, ha csak a k jelet használjukK-ként, ez rovásemlékekkel is alátámasztható.

4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betûválto-zatokat használhatjuk, amelyek valamely régi rovásemlékbenmegtalálhatók.

5. A rovásbetûk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük õket:

Friedrich Klára ábécéje Forrai Sándor betûivel

Magyar Adorján ábécéje

Bevezetõ

A Grál kehelyrõl elõször az Arthur királyról szóló történetekbõlszereztem tudomást, a magyarság elõdeihez pedig akkor kapcsol-tam, amikor a szkíták eredetmondáit megismertem. Ezeket egy1900 táján kiadott gyûjteményes kötetben olvastam. Ebben a kötet-ben helyet kapott Télfy János egyetemi tanár Görög források a szkí-ták történetéhez címû jelentõs mûve 1863-ból. Itt Herodotos alap-ján három eredetmondát közöl. Az elsõ, melyet a szkíták magukróltartanak, a másodikat a görögök beszélik róluk, a harmadik pedig„általánosan terjed”. Ebbõl itt csak kettõt ismertetek, mert ezekbenszerepel egy arany csésze is. A szkíták nevei itt is görögösen eltorzí-tottak.

1. A szkíták azt tartják magukról, hogy a legrégibb nemzetség a föl-dön. Targitaus nevû uralkodójuk Jupitertõl és Borysthenés fo-lyóisten egyik leányától származott. Neki három fia volt:Lipoxais, Arpoxais és a legkisebb, Koloxais. Uralkodásuk alattaranytárgyak hullottak az égbõl: eke, járom, kétélû fejsze éscsésze.

2. A másik monda szerint Herkules, Zeusz fia egy olyan földre té-vedt, melynek tulajdonosa Hyläa egy félig kígyó, félig ember tes-tû nõ volt. Három gyermekük született, Agathyrs, Gelon ésScythes. Ez utóbbinak, a legkisebbnek adta Herkules egyik íjátés övét, melyen arany csésze függött.

Errõl a szkíta arany csészérõl feltételezem, hogy az eredeti és el-sõ Grál kehely volt.

Feltételezem továbbá a következõket:

· A Grál szó a magyar király szóból ered

· A sztyeppei csészetartó szobrok kezében jelképes Grál kelyhekvannak.

A továbbiakban ezeket a feltételezéseimet igyekszem a forrásoksegítségével bizonyítani. Elõtte azonban álljon itt néhány általánosismeret és a magyar vonatkozásokat is felvetõ szerzõk gondolatai.

5

Általános ismeretek a Grálról

Tolnai Lexikon, 1927„A Gral (Graal) ófrancia szó, tálszerû edényt jelentett, a középkor

hite szerint az a tál, amelyben Arimathiai József a keresztre feszítettJézus vérét felfogta. A legenda szerint ezt a csodás erejû Gralt egytávoli országban õrzi valamely jeles uralkodó. Valószínüleg Wales-ben keletkezett a legenda s francia nyelven elõször a XII. sz. végénRobert de Born (másutt Boron) dolgozta fel a Le roman du S. Graalc. munkájában. (A Szent Grál regénye) Késõbb gazdag irodalom ke-letkezett a Gral körül, utóbb Crestien de Troyes összeköttetésbehozta Parceval eredetileg kelta mondájával s ez adott alapot Wolf-ram von Eschenbach Parzival c. költõi elbeszélésének, aki különö-sen a monda valláserkölcsi motívumait mélyítette ki. Wolfram össze-szövi a mondát Artus mondájával: a Gral értékes drágakõ, angyalokadták át megõrzés végett egy külön vitézi rendnek, amelynek feje aGral király. A Gral örök ifjúságot ád örzõinek, varázserejét évenkintmegújítja az égbõl leszállt galamb. A mondát újabban Richard Wag-ner dolgozta fel Parsival zenedrámájában.”

Ugyanez a lexikon Arhur királyról:„Artus (vagy Arthur) király Britannia legrégibb lakosainak, a kelta

eredetû briteknek nemzeti hõse, aki körül egész mondakör alakult.Életérõl semmit sem tudunk, az sincs tisztázva, hogy élt-e vagy csaka lovagi király eszményképéül formálódott ki alakja. Legvalószí-nûbb, hogy a mondakör középpontja egy brit hõs volt, a történetiArthur, aki Kr. u. 500 körül csakugyan élt s 520 körül az angolszász-okkal vívott csaták egyikében, mikor ezek a briteket legyõzték, el-esett. Ez a történeti alak egy mithikus hõssel, a tavasz Istenével ol-vadt össze, s így alakult ki Arthur alakja, a lovagi szellem legideáli-sabb megtestesülése. Udvara a legkiválóbb lovagok találkozóhelye sa legdicsõbb 12 lovag a királlyal a híres kerek asztalt vagy asztalkörtalkotja. …E mondakör számtalan alakját fõként Merlin varázsló moz-gatja, eszményi egységbe a Szent Grál foglalja; a daliák leghíresebb-jei: Parcival (fia Lohengrin), Tristan és Lancelot.”

René Guenon (1886-1951) francia matematikus, filozófus Le roidu monde (A világkirály) címû könyvének része a Grál szimbolikájafejezet. Magyarul 1993-ban jelent meg. Ebben olvashatjuk:

„Úgy mondják, hogy a Szent Grál az Utolsó Vacsora kelyhe éshogy ezt használta Arimathiai József a keresztre feszítéskor a Krisz-tus oldalán Longinus centurio lándzsája ütötte sebbõl kiömlõ vér ésvíz felfogására…

6

Mondják, hogy a kelyhet a Lucifer homlokáról bukásakor leesettsmaragdból készítették angyalok…

Azt is mondják, hogy a Grált Ádámra bízták a földi paradicsom-ban, de mivel elvesztette, nem vihette magával az Édenbõl való ki-ûzetés során…”

C. G. Jung (1875-1961) keresztény lélekgyógyász írta Emlékek,álmok, gondolatok címû könyvében:

„A Grál történetek fiatal korom óta nagyon érdekeltek. 15 évesenolvastam õket elõször és felejthetetlen élményt jelentettek, olyant,amelytõl soha többé nem szabadultam. Gyanítottam, hogy mind-ezek mögött még rejlik valami titok…

Az értelem szempontjából a mitologizálás terméketlen spekulá-ció, a kedély szempontjából ellenben gyógyhatású élettevékenysé-get jelent, olyan ragyogóvá teszi a létet, hogy nem szívesen nélkülöz-nénk. Ezért nincs is elegendõ indoka annak, hogy miért kénenélkülöznünk…”

Arthur Cotterel: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája (1994)Az Írország mondaciklusait röviden ismertetõ részbõl: „Az elsõ

ciklus a Tuatha De Danaan, Dana istennõ népe tetteirõl szól. Ezek-ben a legtöbb említés Dana fiáról, Dagda istenrõl történik. Mágikusüstjében élõvé tudta varázsolni a holtat. Lehetséges, hogy ez a cso-dálatos üst volt a számos legenda forrásául szolgáló Szent Grál elõ-képe.”

Harpur-Westwood: Legendák földjén (1994)A X. századi Annales of Wales-ben (Walesi évkönyvek) az 539. év-

nél olvasható e mondat: „A küzdelem Cammlannban, ahol meghaltArthur és Medraut.”

Arthur sírját 1191-ben Glastonburyben, a kolostor temetõjébenszerzetesek találták meg, abban az idõben, amikor Henrik királynakelege lett abból, hogy a lázadozó bretonok, cornwalliak, walesiek alegendás hõs visszatérésében reménykedtek és az ebben való hittartotta életben ellenállásukat. Hogy ne legyen kétség, a sírból egyólomkereszt is elõkerült, melyen egyértelmûen szerepelt, hogy „Ittfekszik eltemetve a híres Arthur király Avalon szigetén” (1. KÉP)

Ezzel Avalon keresésének gondját is elvetették, ezt a titokzatosszigetet, ahonnan Arthur visszatérését várták, azonosítottákGlastonburyvel. Így a lázadozók nem reménykedhettek tovább, hogyArthur él, a Glastonbury kolostor látogatottsága és anyagi felemelke-dése pedig megindult. A király és a szerzetesek elégedettek voltak.

7

1. KÉP

L. Nagy Lajos, a kunok kutatója a perzsáknál is meglévõ Grál ha-gyományra mutat rá a „A fenséges kert legerõsebb fája” címû köny-vében (2003)

„A Grál legenda is követte Mani tanának nyomait. Itt jegyzemmeg, hogy a Mani név vázával, vagy kõvel (edénnyel) is fordítható. Ekét kép közvetlenül utal a Grál kehely jelképére.

A Grál legenda – a Perzsiából származó Parsiwalnameh közvetíté-sével – a XIII. század elején érte el a fejedelmi udvarokat Wolframvon Eschenbach Parsifaljának változatában… A Grál legendábanParsifalt Perlesvous-nak, Parcivalnak, vagy balga Parfaitnak is neve-zik, mert vágyakozása és céljai tiszták voltak. Az egész élete azabszolút megtalálására irányult, amit a Grál jelképezett… Létezikmég ezen kívül a Parsiwalnameh címû manicheus ének (felfedezése1931-ben), melynek a Gyöngydal és még néhány legenda a közpon-ti témája. Megdöbbentõ e hasonlóság e dal és a Parsifal Nyugaton is-mert változata között… Ezek szerint a Grálvár ténylegesen Perzsiá-ban volt.”

Mani Kr. u. 216-276 között élt vallásalapító. L. Nagy Lajos adta ki aMani: Gyöngy énekek címû mûvet, melyben olvasható ez a két sor is:

„Elhozta nekünk a KelyhetAz Élet vizével telve…”

8

John Matthews: Arthur király a sötét kor harcosa és legendás hõ-se (2004)

John Matthews szerint Arthur neve a forrásokban elõször egyNennius nevû, a Krisztus utáni VII. vagy VIII. sz-ban élt szerzõnél for-dul elõ. Nennius felsorolja a király 12 nagy ütközetének helyszíneit,a csaták a VI. sz. elején zajlottak a piktek (skótok) és az angolszász-ok ellen. Arthur halála vagy eltûnése 545-ben következett be.

Arthur származását kutatva Matthews szarmata elõdökre bukkant.(Mint majd a magyar vonatkozásokat felvetõ szerzõknél látni fogjuk,ezt Tomory Zsuzsa már korábban felfedezte.)

Több krónikás és régészeti forrás a szarmatákat a szkíta népbõleredezteti, tehát a magyarok elõdeihez tartoztak. Híres nyilazók és akengyel feltalálói voltak. (F. K)

Matthews így ír a britanniai erõdökben szolgálatot teljesítõ szarma-tákról: „A szarmaták megtarthatták szokásaikat, isteneiket és hagyo-mányaikat, köztük egy kõbe szúrt kard vallásos imádását is. EgyLucius Artorius Castus nevû római tiszt vezetése alatt harcoltak… Aszarmata alakulatok szélzsákra emlékeztetõ zászló alatt harcoltak,amely sárkányt formázott és Draconak hívták. A monda szerint üvöl-tésben tört ki, amint csatába vágtattak. A helyi britonok körébencsaknem legendás tisztelet övezte ezeket a vad és büszke harcoso-kat. Minden jel arra mutat, hogy erõteljes jelenlétük, beleértve a hie-delmeiket és tradícióikat, hatást gyakoroltak a hõs lassan kibontako-zó legendájára: Arthur (Artorius, Arthus néven szintén ismert) egy csa-pat lóháton ülõ harcost vezetett, sárkánylobogó alatt harcolt, és kivá-lasztottságának bizonyítéka az volt, hogy képes volt az Excalibur né-ven ismert kardot kihúzni egy sziklából. Elképzelhetõ, hogy még ez afegyver, az Excalibur is szarmata eredetû. Régebbi neve Caliburn volt(fehér acél) …Érdekes módon a Kaukázus területérõl származó szar-mata kovácsok egy törzsét szintén kalybesnek hívták, amibõl arra le-het következtetni, hogy Arthur kardjának neve a tenger túlpartjárólérkezett harcosoktól ered. Ezekbõl a történelmi tényekbõl arra a kö-vetkeztetésre juthatunk, hogy Lucius Artorius Castus és szarmata lo-vagjai akár lehettek Arthur király és a Kerekasztal lovagjai is.”

„…a legkorábbi írott források – miként Arthur esetében is – a kel-ta hagyományból származnak. Mielõtt a Grál elnyerte volna ma is is-mert serleg vagy kupa formáját, üst alakúnak képzelték el. A keltamítoszokban rengeteg utalást találunk ilyen edényekre, amelyek kü-lönféle mágikus és csodálatos képességekkel rendelkeznek.”

Matthewstól megtudjuk, hogy a történetbe a XI. században Robertde Boron burgundiai író révén új elemek és szereplõk kerültek. „Leg-nagyobb hozzájárulása a legenda egészéhez az volt, hogy a Grált azutolsó vacsora kelyhével azonosította, így a monda a keresztény ha-gyományok részévé válhatott.”

9

Boron és követõi körébõl származik az a mozzanat, hogy a kely-het Arimatheai József vitte Britanniába. Errõl a régebbi, kelta erede-tû történetekben nincs szó, sem arról, hogy Galahad lovagArimatheai József leszármazottja lenne és hogy Lancelot és Ginevrakirályné között elítélendõ kapcsolat lett volna. A XII. századtól egyrejobban bonyolítják a „bûnös szerelem” történetét, a segítõkész, ta-nácsadóból, Merlinbõl pedig az Ördög Fia lett, ezzel indokolták va-rázsló képességeit.

Matthews könyve szerint Arimatheai József gazdag zsidó kereske-dõ volt. Nikodemus apokrif evangéliuma szerint pedig ügyvéd és azsidó állam szenátora, tehát a zsidók között is igen magas rangúszemély. (Badiny Jós Ferenc, 1998/141) Ennek ellent mond, hogyJános Evangéliumában (19:38) az áll, hogy Jézus tanítványa volt „decsak titokban, a zsidóktól való félelem miatt”.

Julius Evola könyvében ez áll személyérõl: „Ami az Arimateai Jó-zsefre való utalásokat illeti, ezek képezik a saga keresztény, bár nemkatolikus és apostoli elemét. József Palesztinába érkezõ pogány ne-mes lovagként jelenik meg, aki Pontius Pilátusnak tett hét éves szol-gálatért megkapja tõle Jézus holttestét, és a Jézus oldalából folyóvért egy serlegbe gyûjti, ami egyes szövegek szerint maga a Grál.Bebörtönözve… Józsefnek megjelenik az Úr, aki átadja neki a serle-get: ez ad számára fényt és életet kiszabadulásáig, amire egyes szö-vegek szerint csak negyven év múlva kerül sor. Mindez akkor tör-tént, amikor még pogány volt. Késõbb megkapta a keresztséget ésaz Úr a kereszténység elsõ püspökévé szentelte fel egy olyan olaj-jal, amely egyébként inkább a királyi, mintsem a papi felszentelésolajának tûnik. Valójában ez az olaj fogja felszentelni az egész bri-tanniai királyi dinasztiát, egészen Uther Pendragonig, Arthur királyapjáig.”

10

Magyar vonatkozásokat említõ szerzõk

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák (1976)

„Az Artus történetek a középkorban valószínüleg Magyarországonis ismertek voltak. Irodalmi feldolgozásban ugyan nem maradtakránk, de az Artus történetek nevei felbukkannak a magyar oklevelek-ben is, mint személynevek, s a mondakör egy-egy motívuma talánhozzájárult a Toldi monda kialakulásához.

Az Artus királyról és udvaráról szóló történetekkel összekapcsoló-dik egy másik, szintén kelta eredetû költõi hagyomány, a Grál mon-da. A Grál a tudósok véleménye szerint a kelta regékben eredetilegegy ételt-italt adó, soha ki nem fogyó varázsedény volt, afféle mese-beli Terülj-terülj asztalkám. A költõk e mondát misztikus mozzana-tokkal gazdagították s a Grál késõbb a keresztény hit jelképe lett.”

Arthur (Dömötörnél Artus) apja Uther Pendragon, Anglia királya.Fia születését titokban tartotta az ellenség miatt, Merlin varázsló ta-nácsára. Uther Pendragon halála után egy kõ nõtt ki a temetõben aföldbõl, benne egy kard, rajta a felirat, aki kihúzza, azé lesz a királyihatalom. Artus tudta kihúzni. Artus az ország felvirágoztatására tö-rekszik, küzd a külsõ és belsõ ellenséggel, ehhez egy kardot kap se-gítségül a Tó Úrnõjétõl, ez az Excalibur.

Forrai Sándor tanár, írástörténész, rovásíráskutató javaslatot dol-gozott ki 1995-ben egy vérszerzõdést rovásírással is megörökítõ em-lékmû felállítására Pusztaszeren.

Indoklásában megemlíti, hogy amikor a magyarok és elõdeik aszkíták, hunok szerzõdést kötöttek, annak betartása érdekébenmegpecsételték azt oly módon, hogy vérüket egy borral töltött közösedénybe, kehelybe eresztették, mert így a vér nem alvadt meg és ab-ból ittak, azaz testvérültek. Amikor Jézus az utolsó vacsorán megkö-tötte az Új Szövetséget, egy közös kehelybe töltött borból tanítvá-nyaival közösen ittak és Jézus elmondta, igyatok ebbõl mindannyi-an, ez az én vérem. Forrai Sándor elképzelése szerint a három mé-ter magas kõszeren a szemközti oldalon a Vérszerzõdés öt pontjalenne rovásírással, a többi oldalon pedig latin betûvel magyarul, an-golul, németül és japánul, japán betûkkel. Javasolta, hogy a kõszertetejét egy kõbõl kifaragott kehely díszítse, mely mind a Vérszerzõ-dés, mind az Új Szövetség jelképe. Sajnos elképzelése nem valósultmeg. Bár nem írta le, de mivel a Grál kelyhet a legtöbb forrásban azUtolsó Vacsora kelyhével is azonosítják, elképzelése feltehetõen eztis magában foglalta.

11

Tomory Zsuzsa: Szarmata-jazig jelenlét kárpát-medencei és nyu-gat-európai emlékei, II. rész (1996)

A Grál magyar vonatkozásait már 1996-ban felvetette Tomory Zsu-zsa, de kutatásait ennél sokkal korábban kezdte. (Bõvebben szemé-lyérõl: Szakács Gábor írásában, Õsök és írások, 2008/ 200) Az Egye-sült Államokban élõ és õstörténetünket kutató hölgy szerkesztette aMagyarságtudományi Értesítõk füzeteit. Ennek 1996-os 2. füzetébena szarmatákra és jazigokra vonatkozó kutatásairól ír. Kiderítette, hogyMarcus Aurelius császár (Kr. u. 121-180) aki kezdetben harcban álltszarmata elõdeinkkel, Kr. u. 175-ben békét kötött velük, egyúttal fel-vette a „Sarmaticus” elnevezést is. Békefeltételei között szerepelt,hogy a szarmaták állítsanak ki egy 8000 fõs lovas csapatot, rómaiszolgálatra. Ebbõl 5500 fõt Britanniába küldtek, ahol mint kitûnõ ka-tonákat a leginkább fenyegetett északi határvidéken helyezték elõket. Tomory Zsuzsa levélben kereste meg Dan Robinson-t, aChesteri Grosvenor Museum archeológiai osztályának vezetõjét, aki-tõl 1996 május 15-én kapott választ a szarmatákra vonatkozóan. Iga-zolta az adatot az 5500 Britanniába küldött szarmata lovasról. Igazol-ta, hogy 500 szarmata lovas Ribchesterben is állomásozott. S ami alegfõbb, egy fényképet és egy rajzot küldött a Chesterben találhatószarmata sírkõrõl, amelyen lovas látható, sárkányos hadijelvénnyel,illetve zászlóval. Ezt az értékes felvételt és rajzot Tomory Zsuzsa köz-zétette a Magyarságtudományi Értesítõ említett számában, de a Ma-gyarságtudományi Intézet honlapján is látható: www.magtudin.org.

2. KÉP Rajz a szarmata sírkõrõl

12

Arthur király nevével kapcsolatban Tomory Zsuzsa azt derítette ki,hogy a szarmaták parancsnoka Britanniában egy Lucius ArtoriusCastus nevû római volt, akinek sírkövén szerepel egy 184-ben vég-rehajtott katonai hadmûvelet emléke. Tomory Zsuzsa feltételezi,hogy az Artur név így került be párszáz évvel késõbb a brit köztudat-ba, akár mint személynév, akár mint katonai méltóságnév. A teljes,kiegészített írás is olvasható a honlapon, Az Arthur legendakör ma-gyar kapcsolatai címmel.

Tomory Zsuzsa észrevételét alátámasztja Philip Dixon Britek, fran-kok, vikingek címû könyvében található lényeges adat, hogy aGododdin címû, a Krisztus utáni VI. sz-ban keletkezett költeményhõsnek nevez egy férfit „aki pedig nem volt Arthur”. Tehát az Arthurnem csak személynév, hanem katonai méltóság elnevezése is lehet.

Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (1996)

A könyv Szent László király ezüst csészéje címû fejezete nagysze-rû összefoglalás a magyarság elõdeinek a Szent Grálhoz kapcsolha-tó hagyományáról. Az õsrégész professzor írását itt tömörítve köz-löm. Három csészérõl olvashatunk nála.

· László királyunk szentté avatásához tanúságként szolgáló cso-dák sorában a hatodik volt az ezüst csésze csodája. Szent László egyik vitézének ezüst csészét adományozott, aki el-szegényedvén egy ispánnak eladásra kínálta, de az kapzsiságá-ban azt hazudta, hogy tõle lopta. A peres eljárást levezetõ püs-pök azt mondta, tegyék a csészét Szent László sírjára s ott eldõl,kinél van az igazság. Az ispán meg akarta ragadni a sírra tett csé-szét, de elesett, sem a csészét megfogni nem tudta, sem a föld-rõl felkelni nem tudott. A szegény katona pedig könnyedén el-vette saját tulajdonát.

· Párizsban õrzik az iráni remekmûvet, a Péróz csészét, amelynekföldöntúli erõt tulajdonítottak. A szkíták és perzsák óta az ilyenedény tulajdonosát az égiek leszármazottjának tekintették. Acsésze az avarokat kirabló nagy Károlytól a párizsi Szent Dénesapátságba került, ma a párizsi Nemzeti Könyvtárban található.

· A harmadikról így ír: „Van egy forrás, nem is akármilyen, ame-lyik szintén egy Attila korából származtatott, ékkövekkel kirakottarany csészérõl, kehelyrõl beszél.” IV. Béla 1270-ben, halálátközeledni érezte, ezért egyik lányával, Annával a magyar koro-naékszereket és más kincseket Csehországba küldte, II. Otto-kárhoz. Halála után fia, V. István hiába követelte vissza a drága-

13

ságokat, köztük egy rendkívül értékes arany csészét, amely márAttila király uralkodása alatt is megvolt. Makkay professzor úgyvéli, hogy ezt a csészét ábrázolta Aquila János mester 1378-bana veleméri Szentháromság templom freskóján, ezt nyújtja át Im-re herceg az apjának, Szent Istvánnak. Fettich Nándor rajza lát-ható a könyvben. (3. KÉP)

3. KÉP

Makkay János szintén említi a sárkányos lobogók alatt harcoló,(általa alánoknak, irániaknak nevezett) az Alföldrõl, a Tisza mellõlBritanniába telepített katonákat.

Kiss Irén és Tábori László: A Grál nyomában (Magyar Demokra-ta hetilap 1997/36.

A szerzõk összefoglalják a vonatkozó szellemtudományi hagyo-mányokat, valamint Arthur király és a magyar Szent Korona kapcso-latára hívják fel a figyelmet. Bemutatják Edward Burne-Jones angolfestõ The last sleep of Arthur in Avalon (Arthur elszenderüléseAvalonban) címû mûvét, amelyen a haldokló Arthur mellett a magyarSzent korona látható. Megtudjuk, hogy már a pártusok is sárkányoszászlók alatt gyõztek a rómaiak ellen Kr. e. 53-ban. Ebbõl követke-zõen nem lehet véletlen, hogy Arthur apjának, Pendragonnak nevesárkányfejet jelent. Az oszéteknek is volt egy szent kupája, hõsük-nek, Batradznak pedig egy nevezetes kardja. (Az oszétek a szarma-ta alánok utódai, F. K.)

14

Tábori László írja Gilgamestõl Jézusig címû könyvében: „A Krisz-tus elõtti XXII. században élt Gudea sumer papkirály szobrán való-színûleg a Szent Grál elsõ ábrázolását láthatjuk, a hajdani uralkodócsészéjébõl bõven ömlik az élet vize.”

Badiny Jós Ferenc: Jézus király pártus herceg (Budapest, 1998)

A könyv Szent Grál címû fejezetében és más oldalain is olvasha-tunk az Antiochiában 1910-ben megtalált kehelyrõl. „Ezüstbõl ké-szült, két részbõl – belsõbõl és külsõbõl – tevõdik össze. A szakvé-lemény megállapítása szerint a belsõ volt az, amit Jézus Urunkhasznált az utolsó vacsorán, és ez be van helyezve egy külsõ borítótképezõ ezüst kehelybe, mely az elsõ évszázad második felében ké-szült. Jézus van rajta ábrázolva és tizenegy apostola és közöttüktöbbször látható a szent sólyom…

A kelyhet valamelyik kolostorban õrzik New-York államban.”Badiny jós Ferenc G. A. Eisen 1923-ban megjelent könyvét jelöltemeg ezen ismeret forrásaként.

Bajkán László: Fehér lovakról (2005)

Ebben a kötetben szintén említés történik Burne-Jones festmé-nyérõl. (lásd fentebb Kiss Irén – Tábori László). Bajkán László egyigen hathatós érvet is felhozott az Arthur és a Grál legenda magyarrokonságára, Benedek Elek gyûjtésébõl a Tûzmadár címû népmesét.Laci, a legkisebb fiú a Tûzmadarat keresõ vándorlása során meglátegy nagy sziklát és annak a hasadékában egy kardot. Kihúzza a kar-dot a sziklából, Arthurhoz hasonlóan, s részint ennek segítségével si-kerül elérni céljait. A szerzõ így összegez: „Az Arthur mondakör sö-tét eseményeit történetesen rendre felfedezhetjük letisztult, ki-egyensúlyozottabb változatban a magyar hagyományban, népmesé-inkben, balladáinkban is.”

Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete (2007)

A Grál irodalmának széles körû bemutatásán túl a ragozó nyelvûnépek õstörténetére is kitér. Sok fontos, eddig szélesebb körben is-meretlen adatról is tájékoztatást kap az olvasó, például, hogy a szé-kelyek nagy becsben tartott áldozó poharát 1945-ben Apor Vilmosvértanú püspök a Pannonhalmi Apátságban rejtette el.

A magyar vonatkozások között sorolja fel a Turul nemzetség le-származási sorát, a Szent koronát, a Torinói Leplet, a Csíki SzékelyKrónikában szereplõ kelyhet, a Makkay János könyvében ismertetettkelyhet. A Grál magyar lovagjainak a pálosokat tartja.

15

A Grállal kapcsolatos eddigi írásaim

Kiss Irén és Tábori László Magyar Demokratában megjelent írásaáltal indíttatva a következõ olvasói levelet küldtem a hetilapba:

A pártus Arthus: A Magyar Demokrata 1997/36. számában meg-jelent, a Grál nyomában címû rendkívül érdekes íráshoz szeretnék né-hány gondolatot fûzni. Arthur királyról, akit a régebbi forrásokArthusként is emlegetnek, közöl egy illusztrációt A múlt nagy rejtélyeicímû 1994-es Reader's Digest válogatás. Az illusztráció az 1268-bankiadott Parsifal legenda kéziratából való. A képen Arthur király egyszarvassal szemben ül és jellegzetes pártus köszöntésre emeli jobbkezét.

Csomor Lajos: Õfelsége a Magyar Szent Korona címû, gyönyörûrajzokkal díszített könyvében bizonyítja, hogy a Koronát több alka-lommal durván megcsonkították és átalakították. Hiányzik róla töb-bek között egy zománckép. A hiány leplezésére a keresztpántot 90fokkal el kellett fordítani, így a csonkítás Krisztus képe mögé került.Hogy ki lehetett a kicserélt képen, arra a keretben maradt név utal,ez pedig Artholo. (Megjelent: Magyar Demokrata, 1997/37)

Most még utólag hozzáteszem, hogy ezt a 15 évvel ezelõtti felté-telezésemet – miszerint az Artholo felirat a Szent Koronán Arthur ki-rály nevét jelenti – alátámasztja Burne-Jones festménye is, igazolvaa kapcsolatot a Koronával. Általánosan Szent Bertalan apostol ábrá-zolásának tartják az Artholo felirathoz tartozó hiányzó képet, KollerJózsef 1800-ban megjelent könyve alapján. Csomor Lajos azt írja,hogy a keresztpántot azért fordították el 90 fokkal, hogy a Szent Ber-talan kép ellopását leplezzék vele.

Még egy észrevétel, amely erõsíti a Grál és a Korona kapcsolatát:Eliade-nál olvasható a Grál-ról szóló részben: „Másrészt egy 1939-benmegjelent mûben Sir Jahangir C. Cojaee perzsa tudós megfigyelte aGrál és az iráni királyi dicsfény, a Khvarenah megfelelését valamint azArthur és a mesebeli iráni király Kay Khosraw legendái közti hasonló-ságokat.” Ahol nem tudok a magam számára is elég bizonyítékot fel-sorakoztatni, ott feltételezésrõl írok, itt azonban bátran kijelenthetjük,hogy az iráni dicsfény elnevezése a magyar korona szóból származik.

Attila ifjúsága (2000, 2004)

Kezdetben fénymásolatban terjedt, végsõ formáját a 2004-es ki-adással érte el az Attila ifjúsága c. latin betûvel és rovásírással is ol-

16

vasható füzetem. A történetben a csodálatos kehely is szerepet kap,mivel feltételezem, hogy az Európába visszatérõ hunok is birtokol-ták a Grált. A címben jelölt témán kívül célom volt Roga hun királyszemélyével is megismertetni az érdeklõdõket. Roga Attila nagybáty-ja volt, az Attila elõtti jelentõs hun uralkodó. Nevét sajnos még azAttiláról oly sok mindent összeírók közül is alig ismerik. Nem elég,ha valaki Attila reinkarnációjának képzeli magát és török selyemru-hában páváskodik, õseink tisztelete azt kívánja, hogy minél alapo-sabban megismerjük a magyarellenes történészek által eltitkolt,meghamisított életüket.

Ebben a füzetben a történelmi helyszínt az adja, hogy a délvidékiSzendrõ helység területén 412-ben bizánci császári küldöttség talál-kozott a „szkíta királyokkal”. Ekkor Uldin, Bendeguz, Roga voltak ahunok vezetõi. 434-ben Roga halála után Attila és Buda megkötöttéka bizánciakkal a margusi békét. (Margus római település a Moravafolyó partján, Szendrõvel szemben) A békét a rómaiak felrúgták, sõta margusi püspök a határon átlopózva hun királyi sírboltot fosztottki. Attila és a hunok felháborodásukban megtámadták Margust és apüspök kiadatását követelték, aki végül saját népe nyomására is, fel-adta magát. Feltételezem, hogy a Grál az ellopott kincsek közöttvolt, a történetet ennek megfelelõen alakítottam.

Ház a hídon (2000)

A ház a hídon címû füzetben, a Grál királyok – Európa, V. századcímû fejezetben röviden írtam Rogáról és Attiláról, a két hun király-ról, valamint a germán Siegfridrõl, a kelta Arthurról és az õ udvará-nak két, nevénél fogva magyarsághoz köthetõ lovagjáról, Bánról ésBorsról. Fontosnak tartottam azt az adatot, amely Priscosnál olvas-ható, hogy Attila egy római bankár kiadatását követeli, aki a hunkirály írnokától értékes serlegeket csalt ki. Bár Attila töméntelenkincs felett rendelkezett, e serlegek elvesztése olyan mélyen érintet-te, hogy Budával egyetértésben az írnokot árulás miatt keresztre fe-szíttette. Római követekkel hadüzenetet küldött, ha a bankárt vagya serlegeket ki nem adják. Igen valószínû, hogy a Grál is a serlegekközött volt, ez magyarázza az egyébként bõkezû és lovagias Attila ra-gaszkodását hozzájuk.

Akkoriban azt feltételeztem, azért történik említés több serlegrõl,mert Attila másolatokat készíttetett a Grálról, hogy avatatlanok ne is-merjék fel az igazit.

Ma már úgy gondolom, azért volt több, mert a sztyeppei „helytar-tókat” és csatlakozó vezéreket avatták velük.

Feltételezhetõ, hogy Roga, Attila, Siegfried és Arthur vérszerzõ-dést kötöttek, melyhez a Grál kelyhet használták.

A Ház a hídon címû füzet a 2005-ben kiadott Kõbe vésték, fába

17

rótták címû, Szakács Gáborral közösen írt könyvben is olvasható.Mivel a Grál kérdés gyakran foglakoztat, megjelenik néhány ver-

semben is, pl. a Lehettél volna… címûben, azaz „Lehettél volna Grálkehely”, vagyis forrása minden nemesnek, jónak…

Lehettél volna (részlet)

Lehettél volna oltalom,zöld növény inda sivár tûzfalonLehettél volna tápláló kenyérfájdalmat oldó simogató tenyérLehettél volna messzeség hegye,egy megbocsátó Istenség kegyeLehettél volna Grál kehelyforró nyárban hûvös hópehely…

Az 1999-ben írott vers 2002-ben bekerült Szakács Gábor Attila if-júsága c. lemezének szövegei közé.

Ugyancsak az Attila ifjúsága lemezhez írtam a Szövetség címûverset (részlet):

…Siegfried, Roga, Attila, Arthuregymással szövetséget kötöttÖssze kell fogni, a jónak kell gyõzniAz ármányos, pénzéhes horda fölött

Sietnek Roga hívó szavára,eljön Siegfried és Arthur királyKészen állnak a döntõ csatára,a kard és kehely náluk van már

A négy égtáj felé suhint a kardjukvérükkel tele a szent edényIsten áldását kérik magukra,Gyõzelemre csak így van remény…

Ezt a Szövetséget bõvebben fejtem ki a Roga hun király c. köny-vemben. (2009)

Szakács Gábor Pogány imák címû, 2005-ben megjelent lemezé-hez írtam a Koppány imája c. verset (részlet):

…Árulás készül, véres alkugalád támadás ellenemSárkányos zászlóm sárba tapossaJúdás pénzért az idegen…

18

Roga hun király – Kevéssé ismert részletek az európai hunok tör-ténetébõl (2009) Részlet

…Arthur király tehát a magyarok legendás elõdei közé is tartoz-hat, bár a Szövetség nem jöhetett létre Roga és Arthur között.Arthur, vagy Arthus ugyanis a Tolnai lexikon szerint Krisztus után520-ban, Matthews szerint pedig 537-ben hunyt el. Ha azt tételezzükfel, hogy Arthur 80 éves korában halt meg 520-ban, akkor 440-benszületett, Roga pedig már 434-ben meghalt. Tehát valószínû, hogynem Arthur, hanem édesapja, Uther Pendragon vett részt a szövet-ségkötésben. A Pendragon névben benne van a Sárkány szó, mintahogy ezt Tomory Zsuzsa is észrevette. A Sárkány pedig a szkíták-nak, szarmatáknak, hunoknak egyik jelképe.

A szövetséget 425 és 428 között köthették. Abból következtetekerre, hogy 429-ben Roga háborút indít a burgundok ellen, Oktár ve-zetésével. A háború oka: Siegfriedet Hagen burgund fõember orvulmeggyilkolja, tehát 429-ben Siegfried már nem él. 425 elõtt azértnem valószínû a szövetségkötés, mert addig Uldin, Bendeguz ésRoga a kárpát-medencei hun birodalom megszilárdításával volt el-foglalva. 425-re a kelet római birodalom a hunok adófizetõje, a nyu-gat-római pedig lekötelezettje.

A Szövetségnek a kárpát-medencei õshaza visszafoglalásán kívülmás céljának is kellett lennie, amely egyúttal a másik két szövetsé-ges érdekeit is szolgálja. A kelta utódok a rómaiak által elfoglalt te-rületeiket remélték visszakapni és elégtételt szolgáltatni a rómaiakáltal lemészárolt elõdeiknek. A germánok pedig egységbe szervezõd-hettek volna egy, a hun birodalomtól nyugatra esõ területen.

Volt azonban közös céljuk is, ennek feltehetõen vallási gyökereivoltak. A történelmi kor Roga hatalomra kerülésének táján címû fe-jezetben vázoltam a manicheus vallás továbbá az ariánus és rómaikereszténység közötti ellentéteket. Láttuk, hogy a hun királyi családrokonságban állt Mánival, az ariánusok pedig támogatták Attilát anyugat-római birodalom elleni fellépésében. A germánok is Arius hi-tén voltak, Eliade írja a Vallási hiedelmek és eszmék története címûkönyvének harmadik részében, hogy Alarik gót vezér (410 körül)maga is keresztény, „de Arius eretnekségét követve.”

A Szövetség közös célja tehát az lehetett, hogy elérjék amanicheus és az ariánus vallás elismerését, szabad gyakorlását ésmegszüntessék ezen vallások durva, kegyetlen üldözését a római ke-reszténység vezetõi, püspökei, pápái részérõl. A Szövetség nem akereszténység ellen, hanem a vallásszabadságért és a kereszténység„emberibb” változatáért köttetett, szó szerint, hiszen a manicheusokés arianusok Jézus „emberségét” vallották…

19

Magyar párhuzamok, hasonlóságok

1. Arthur híres lovagjai Ban király, Lancelot apja és Bors király,aki láthatta és õrizhette a Grált a Grál kastélyban. Nevük a magyar-ságnál több vonatkozásban is megtalálható.

A bán méltóságnév, például Bánk bán, Petur bán. Hunyadi Lászlóhorvát és dalmát bán volt, Janus Pannonius pedig szlavón bán. Te-rület elnevezés is lehet: Bánság, Macsói bánság, Ozorai bánság.

Bors vezér Anonymusnál is szerepel, Árpád fejedelem egyik fõve-zére, várat építtet, amelyet a nép Borsod-nak nevezett el. Jeles cse-lekedeteiért Árpád kitüntette.

Aj-Bars (Hold Párduc) Uldin hun király fia, Priszkosz is említi, többforrásban Ojbársz néven olvashatunk róla.

Bars vármegyét Szent István király hozta létre. Bars várát már1075-ben okirat említi, Borsu néven. Az igazságtalan trianoni döntéskövetkeztében jelenleg Szlovákia része.

2. Sir Thomas Malory angol író a XV. században Arthur királyrólszóló mûvében ír a magyarföldi Urre lovagról, aki 7 év vándorlás utánsúlyos sebekkel érkezik Arthur király udvarába és a lovagok a király-lyal az élen megpróbálják gyógyítani. Végül Lancelot-nak sikerül sArthur a magyarföldi Urre-t is beválasztja a Kerek Asztal lovagjai közé.

Az Urre név emlékeztet a Dömösi Prépostság adománylevelébenszereplõ VROS, azaz Uros névre.

3. Ugyancsak Malory-nál olvashatjuk, hogy az egyik gyógyító lovagneve Sir Barant, mely erõsen hasonlít a magyar harcmûvészet egyikágának, a barantának elnevezéséhez.

4. Több szerzõ említi, hogy a Grál „Terülj, terülj asztalkám” tulaj-donságokkal is rendelkezik. Matthews írja, hogy a Grál által szolgál-tatott étel életben tart egy õsöreg embert.

A Terülj, terülj asztalkám történetét magyar népmeséink is meg-õrizték, találkozunk vele többek között Benedek Elek, Illyés Gyulagyûjteményeiben.

5. A lovagfejedelmek híres kardokat birtokoltak, Attila a magáétegyenesen Istentõl kapta. Siegfriedé a Nibelunk kincsbõl származóBalmung, Arthurt pedig a Tó Hölgye ajándékozza meg azExcaliburral.

Néhány szerzõ tévesen írja, hogy Arthur az Excaliburt a sziklábólhúzza ki, az egy másik, korábbi kard volt. Az eredeti történetben kétkardról esik szó.

20

6. A Grálról szóló régebbi irodalomban felmerült, hogy nem ke-hely, hanem üst a Szent edény. Mi magyarok üsttel is bõségesenszolgálhatunk.

Ipolyi Arnold írja: „Valamint az áldozatra a fõzõ katlan nem hiá-nyozhatott, úgy ezen libatioi (italáldozat) áldomásra bizonyos áldo-zati szent edények szolgáltak.”

Igen szép szkíta bronz üstöt láthattak 1985 õszén a Szépmûvé-szeti Múzeum látogatói a leningrádi Ermitázs vándorkiállításán.

Érdy Miklós írja a hun üstökrõl: „A hunok legfontosabb és régé-szetileg jól azonosítható sajátos régészeti emlékei az áldozati bronz-üstök, amelyek lámpásként jelzik azokat a helyeket, ahol a hunok lé-nyeges idõt töltöttek… Az üstök nagysága 3 cm-tõl (Minuszinszk) 99cm-ig (Törtel, Magyarország) terjed, aszerint, hogy sírokban vagy ál-dozati helyeken találták-e õket. Eddig 125 bronz, 98 kerámia és 35sziklarajzról ismert hun üst adatait gyûjtöttem össze múzeumokból,raktárakból és az irodalomból.”

Szakács Gábor a Magyar Demokrata 2006/27. számában a rád-pusztai hun üstrõl írt, mely azon frissiben 2006 május 19-én kerültelõ s a Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig c. könyvünkben is ol-vasható Áldozat vagy áldomás címmel.

7. Matthews XIII. századi költeményeket is ismertet, ezek közül azegyik töredék a hõs Cei-rõl, Arthur küzdõtársáról szól, aki kilenc hét-próbás bajnokon is túltesz. „Amikor kürtjébõl ivott, négynek eléglett volna”. Itt nem arra a párhuzamra szeretném felhívni a figyelmet,hogy a magyarok között is voltak-vannak nagyivók, a kilences és he-tes szám magyar vonatkozásaira sem térek ki, hanem az ivókürtre.Híres szkíta-hun-avar ivókürtjeink készültek aranyból ezüstbõl, töb-bek között az uljapi, a nagyszentmiklósi, bócsai, kunbábonyi, ozo-rai, szeged-átokházi. Az avarok még üvegbõl is készítették, fennma-radt a Kisköre-i, Csólyospálos-i, Kiskõrös-vágóhid-i, Szenttamás-i.Ipolyi Arnold is az áldozó edények között említ némely kürtöket.

4. KÉP Kürtbõl ivó szkíták.

Szkíta halomsírból(Kul-Oba) szárma-zó aranylemezrõlkészítette a rajzotLászló Gyula.

21

8. Matthews-nál olvasható: Geoffrey of Monmouth történetíró aXII. sz.-ban írja, hogy Vortigern brit vezér 425 táján (tehát Roga hunkirály korában) egy erõdöt kívánt építeni Wales-ben. Amit nappal épí-tettek, éjjel leomlott. Vortigernnek a druidák elárulták, hogy csakúgy tudja felépíteni, ha egy apátlan gyermek vérét öntik a kövekre.Ebben a mi Kõmíves Kelemen legendánkat ismerhetjük fel.

9. Híres rovás feliratának megtekintése céljából többször jártunkSzakács Gáborral a rugonfalvi református templomban. Ott tûnt fel,hogy a Háromkirályok imádása freskón Melchior és Baltizár, azazMenyhárt és Boldizsár kezében lévõ ostyatartók hasonlítanak aMatthews könyvében lévõ egyik XV. századi Grál ábrázolásra. (BartaJózsef rajza a képek alapján)

10. Matthews írja, hogy 1191-ben a Glastonbury apátságban meg-találták Arthur csontjait. Koporsója egyetlen kivájt fatörzsbõl készülts ebben óriás csontokra leltek. Itt ismét párhuzam vonható Rákóczi-val, mert egy abaúj-zempléni hagyomány szerint Rákóczi óriási ere-jû ember volt, termetére nézve is óriás. Amennyiben ez csak mon-dai túlzás, akkor is figyelemre méltó a népi emlékezet és képzelethasonlósága.

Rákóczi daliás, magas termetét az antropológiai vizsgálat is igazol-ta, bár hivatalosan nem 204 centiméter, mint ahogyan azt elõszörThaly Kálmán megállapította a combcsontja alapján. 1714 köbcenti-méteres koponyájához 1628 gramm agyvelõsúly járult, ami 20 gram-mal múlja felül az európai átlagos férfi agyvelõsúlyt. A balzsamozás-kor mondta Mikes Kelemen: „agyveleje egészséges volt, de annyivolt, mint két embernek szokott lenni – esze is volt annyi, mint tizen-kettõnek.” (Forrás: Hankó Ildikó, Magyar Demokrata, 2003/31)

11. Harpur-Westwood: Legendák földjén címû könyvébõl: „Ez azArthur nem halt meg, csak alszik titokzatos föld alatti helyen, lovag-jaitól körülvéve. Walesben számos Arthur barlang rejti és mondják,hogy Észak-Anglia és Skócia tucatnyinál több várkastélya és hegyealatt van alvóhelye…”

Bal oldalon: Rajz Matthewskönyve alapján.

Jobb oldalon: A rugonfalvi freskórészlete fényképután

22

Hasonló regéket magyar népünk Mátyás királyról és Rákóczi feje-delemrõl is megõrzött. A Lengyel Dénes által lejegyzett délszláv nép-mondában Mátyás csapatával a Budai hegyhez vonult, mely megnyíltelõttük és bementek a hegy üregébe. Mátyás azóta ott alszik egy kõ-asztal mellett, de vissza fog térni.

Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban c. könyve bõségesforrása a hasonló történeteknek.

12. Cotterel írja: ”Az angliai Somerset megyében Glastonburyegyik kolostorában lelhetõ sírján ez a felirat áll: Itt fekszik Arthur, ki-rály volt és király lesz. Még 1113-ban is tömegverekedés tört ki, ami-kor a cornwalli Bodminba látogató franciák szolgái kétségbe vonták,hogy Arthur él.”

Itt szintén egy Rákóczi párhuzamot említhetünk, bár ebben azesetben azt verték meg a német császár kiszolgálói, aki azt hirdette,Rákóczi él és visszatér. Konova András papot 1738-ban Munkács pi-acán botozták meg e kijelentése miatt.

13. E tanulmány több forrása számol be a sárkányos zászlóról,mely Télfy János szerint a szkítáknak is volt.

Ehhez a sárkányos hadijelvényhez teszem hozzá, hogy TormaZsófia élete után nyomozva többször jártunk az erdélyi Szászváro-son, ahol fényképeztem a Tomory Zsuzsa tanulmányában megjelentszarmata hadijelvényhez hasonlót, szoborba öntve. A SzászvárosiMúzeumban is látni a mását. Azt a felvilágosítást kaptam egy románmuzeológus hölgytõl, hogy az farkasfejes dák zászló, forrása pedig arómai Traianus oszlop, melyen a császár két dák hadjáratáról ké-szült dombormûvek láthatók. Torma Zsófia régésznõ könyvében ismegtaláljuk a rajzát, azonban õ sárkánynak nevezi.

5. KÉP A rajzhoz tartozófénykép a hátsóbelsõ borítón lát-ható

23

Ugyancsak Torma Zsófiánál olvashatunk az Erdélyben, Hunyadmegyében található Sarmisegetusa nevû helységrõl. Hivatalosan azttartják róla, hogy itt állt a dák fõváros. Régésznõnk egy adata szerintazonban ez a településnév a szarmatákra utal. Sarmise-getu-sa, az-az szarmaták helye, vagy vára. Alátámasztja ezt, hogy magyar neveVárhely. Sarmisegetusa kõemlékei nem csak a helyszínen, hanem adévai Magna Curia Múzeumban is láthatók meglehetõsen rendetle-nül egymásra dobálva az udvaron. Többségük római jellegû. Néhányezektõl erõsen eltérõ emberalakú szobrot fényképeztem, bár csé-szét ugyan nem tartanak, a fejük sincs kidolgozva. A fénykép a hátsóbelsõ borítón található.

14. Koppány fejedelem neve több helyen Kupa-ként szerepel, pl.Heltai Gáspár krónikájában, Ransanusnál pedig Cupa somogyi vezér.

Kupa vezér Kupa vára: Stamler Imre tanár, iskolaigazgató, hely-történész neve nem csak a Bodrog-Alsóbûn lelt kohófúvókához ésõskohók feltárásához, hanem Koppány fejedelem tiszteletéhez is kö-tõdik. 2001 májusában kezdeményezésére Koppány emlékmûvetavattak az 1749-ben egyházi jegyzõkönyvvel is igazoltan gyógyító ha-tású Szentesica forrásnál. A somogyi Kupavárnál található forráshozkapcsolódó hagyományt a népi emlékezet megõrizte, Stamler Imreírja: úgy hallotta szüleitõl, hogy Koppány, a nép nyelvén Kupa her-ceg, legyõzése és felnégyelése után „998-ban ide kellett a szent for-ráshoz zarándokolni Szent István királynak, hogy megmossa véreskezét a patakban és megáldja a helyet, hogy az ide zarándokló be-tegek gyógyulást nyerjenek… én ugyanis gyerekkoromban azon ne-velkedtem, hogy Koppány nem volt bûnös és Somogynak nem kellszégyenleni õt. Az én falumban Somogyváron még a filmszínházat isKupa vezérrõl nevezték el… Nekem Kupa vezér ártatlanságát bizo-nyítja, hogy Kupavárra építette temetkezõ helyül bazilikáját és mo-nostorát Szent László király. Azért hozatta ide Szent Egyed ereklyéités kért más szentek csontjából is csodatévõ rekvizitumokat, mertezt a helyet európai jelentõségû búcsújáró hellyé akarta tenni, vala-miféle kulturális, egyházi és világi hatalmi központtá. A szentföldi za-rándoklatok útjába, a nagy hadi útnál európai viszonylatban is impo-náló méretû bazilikát építtetett a lovagkirály valamiért. Talán azért,mert õse Koppány volt, ahogy ezt többen feltételezik…”

Számomra mindez azt sejteti, hogy Koppány fejedelem is, SzentLászló is birtokolták még a szkíta örökséget, az eredeti Grál kelyhet.

15. A Magyar Nemzet 2000/4/29-i számában jelent meg Fr. Kál-mán Peregrin OFM írása, a Szent Grál és a szent vér magyarországitisztelete címmel. Az utolsó vacsorán használt kehelybe fogták felJézus Krisztus vérét a keresztfán, ez a szent vér. A Szentföldrõl a ke-

24

resztes háborúkkal ereklyék érkeztek Európába, a legnagyobb jelen-tõségûek a szentvér ereklyék voltak, szinte minden fontos apátság-ban volt belõlük. Magyarországon Kassán, Bátán, Gyõrben, Vasvá-ron, Szegeden, Esztergomban õrizték. A szentvér kultusz központjaBátaszéken lehetett, Hunyadi Jánostól és Mátyástól sok ajándékotkapott az itteni kolostor.

A magyarországi szentvér kultusz legtöbb ereklyéje a török ura-lom idején elpusztult. Garamszentbenedeken, Kassán és a napjaink-ban Horvátországhoz tartozó Ludbregen még megvannak. AWikipédián Ludbreg beírásával látható a díszes ereklyetartó.

16. Bálint Sándor néprajzkutató (1904-1980) Ünnepi Kalendáriu-ma az Országos Széchényi Könyvtár számítógépes könyvtárában iselérhetõ.

Május 3-ára vonatkoztatva, a Keresztfa megtalálásával kapcsolat-ban írja, hogy több középkori templomban, de Kálváriákon és szent-képeken a megfeszített Jézus, Mária és János evangélista ábrázolá-sakor „olykor a Grál kehely is megjelenik rajtuk…”

17. A Grál hagyományban Anjou Gamuret lovaggal Parszifál atyja-ként találkozunk. Parszifál azon kevés lovagok közé tartozott, akikbátorságuk és lelki tisztaságuk jutalmaként személyesen is láthattáka Grált.

Anjou Károly Róbert magyar király (1288-1342) Árpád-házi felme-nõkkel is büszkélkedhet, nagyanyja IV. Béla unokája, Mária. (AnyjaHabsburg Klemencia).

18. Többször szóba került Burne-Jones festménye (pl. a 14. olda-lon). A szép alkotás látható a Magyar Demokrata 1997. szeptember4-i számának borítóján is. Burne-Jones egy másik festményén,amely a Grált és tisztelõit ábrázolja, az egyik lovag kezében Árpád-sávos pajzs van, bár itt a fehér-ezüst csíkokban elszórt mintázat lát-szik. A Képes Krónika miniatúráira emlékeztet, ott több Árpád-sávábrázolás van, pl. Szent István felsõ ruháján.

25

Néhány rovásfeliratos szkíta, szarmata, hun,avar edényünk

Az Isszik-i halomsír ezüst csészéje 1970-ben került elõ Ka-zahsztánban, szaka szkíta királyi halomsírból az Isszik területen. Kr.e. 700 táján készült, a halott király mellett találták meg a régészek.

Szarmata kori edény: Ladánybenén, 1909-ben Józsa Pál földjénKada Elek tárt fel egy hitelesített szarmata sírt, melybõl kiégetés elõt-ti és kiégetés utáni feliratokat hordozó agyagedény került elõ. Sajnosaz edény a II. világháborúban elpusztult Kecskemét bombázásánál.A Honlevél újság 2012/áprilisi számában a sajátomon kívül még ki-lenc megfejtés változatot közöltem. Bõvebb megfejtésem szintén ottolvasható.

Az 1945 elõtti megfejtõk és tanulmányozók még láthatták azedényt, tehát rajzuk valószerûbb, így ezeket használtam fel. Jobbrólbalra haladó, magyar nyelvû az olvasatom. A harmadik szó a rajzok-nak megfelelõen változik.

1. ábra: Mészáros Gyula rajza alapján a bal oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENGA

2. ábra: Banner János rajza alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERENA

3. ábra: Szabó Kálmán rajza alapján a jobb oldali felirat megfejtése: ÜRITI ESZT BERNÁTRA

26

A Nagyszéksósi hun-kori kelyhet 2003-ban a Múzeumi Világ-nap alkalmából láthattuk Szegeden, de másolata a Nemzeti Múze-umban van. Kerek nyílásait színes üveg és kristálybetétekkel díszí-tették. Talpán rovásfelirat fut körbe. (6. KÉP)

6. KÉP

A Nagyszentmiklósi Kincs 23 megmaradt aranyedényébõl 14-enrovásfelirat van. Megfejtései egyelõre nem teljesen megnyugtatóak.Az ötvös remekmûvek azonban mindenképpen megérdemlik, hogya Grállal hozzuk kapcsolatba, különösen a 7-es számú korsón látha-tó turul itatás okán. Látható az elsõ belsõ borítón alul.

Az Ozora-Tótipusztai ezüstkorsón, mely 670 táján készült, Ga-ram Éva régész talált rovásjeleket. A feliratot utólag karcolták be,nem a korsó készítésével egyidejûleg. Megfejtésem megjelent aRoga hun király címû könyvben is.

Jobbról-balra haladva az elsõ jel BN vagy BO összerovás, ez a jelmutatja az írás írányát is. A következõ betû az SZ, majd az ÍR szóösszeróva, végül az IBI vagy JBJ összerovás. Ez az utolsó jel márTorma Zsófia újkokori leletein is megjelenik. Az összerovások két-ségtelenné teszik, hogy ez a felirat a székely-magyar rovásírás egyikavar elõdje. (Ez a hat sor a rovásírás részbõl hiányzik.)

27

A Grál lehetséges ábrázolásai

Mezopotámiai eredetû vagy egyéb ókori ábrázolásokon többszörelõfordul egy edény, melybõl folyadék ömlik ki. Gudea sumer királypecséthengerérõl írja Bobula Ida: „A borotvált fejû papherceg átve-szi népe számára az élet vizének urától a legbecsesebb ajándékot”.(7. KÉP)

7. KÉP

Hasonló edény látható a Louvre-ban kiállított kõszobor töredékenés a Kr. e. 1800-ból, Mári-ból származó istennõ szobor kezében is.

Huszka József könyvébõl: Lapos reliefdísz a nijai romhely egymennyezetgerendájáról a Takla-makán sivatagban. (Stein Aurél nyo-mán) (9. KÉP)

8. KÉP Huszka Józsefkönyvébõl: Óbabiloni Istennõ,agyagból, lapos reliefben Telloból,kezében a "Grál"-lal,

28

9. KÉP

Huszka József könyvébõl: Hittita pecséthenger Baal-Istar és Tesubviharisten alakjaival. A jobb felsõ sarokban lévõ jelenetet hasonlít-suk össze a dunántúli tükrösök rajzolataival. (10. KÉP)

10. KÉP

Ezekre az ókori ábrázolásokra emlékeztet Pap Gábor Jó pászto-rok hagyatéka c. könyvében feltûnt két dunántúli tükrös díszítése aXIX. századból. A kehelybõl szökõkútszerûen törnek fel az indák,mint a mezopotámiai ábrázolásokon a folyadék, ez alá tartják poha-rukat a szereplõk. Pap Gábor felhívja a figyelmet, hogy a képek kö-zéptengelyében bajuszos férfiarcok bontakoznak ki. (11., 12. KÉP)

11. KÉP

29

12. KÉP

Huszka József könyvébõl: Részlet egy Curiumban talált ezüst-tálról. Számomra úgy tûnik, mintha a szárnyas lények a mellsõ lá-bukkal egy kallantyút megnyomva jutnának hozzá az áhított folya-dékhoz. (13. KÉP)

13. KÉP

A dél-szibériai okunyevi mûveltség kõoszlopai közül kettõ, rajtukvésett kehely alakú edénnyel a Kr. e. III-II. évezredbõl. Méreteik:280x83x50 cm. és 86x55 cm. Elõ-szkíta alkotásoknak is nevezik aJenyiszej folyó menti nagy számú kõbálványt. (14. KÉP)

30

14. KÉP

Csomor Lajos ötvös, Szent Korona kutató rajzolta a 15. képet,melynek aláírása: „Sumer stílusú szabir-magyar ezüst pohár a kuruk-tasi halomsírból. Kr. e. 2. évezred.”

A pohár rajzának közepén látunk egy nagy edényt, melybõl az ülõférfi folyadékot oszt a balról érkezõknek, akik poharat tartanak a ke-zükben, majd jobbra távoznak. Lehetséges, hogy a Grál egy ábrázo-lását látjuk, amint éppen gyógyító hatását fejti ki. Az italt osztó férfiháta mögött egy életfa látható, mely ábrázolás megerõsíti ezt a felté-telezést.

15. KÉP

31

A Grál szó a magyar KIRÁLY szóból származik

Király szavunkat az akadémiai nyelvészet a szláv král szóból ere-dezteti. Nyelvünk õsnyelv voltát Berzsenyitõl kezdve (de bizonyáramár elõtte is) sokan bizonyították, így a szláv eredetet tévesnek ítél-hetjük. A magyar nyelv egyébként is kerüli a szláv nyelvekben gya-kori mássalhangzó torlódást, amely a král szóban is jelen van.

Jelen esetben a K és G hangok felcserélésére utaló példák érde-kesek számunkra.

A K és G úgynevezett zárhangok, csupán a zöngésség tekinteté-ben különböznek egymástól.

Nézzünk néhány példát a két hang felcserélésére, elõször MolnárJózsef-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek címû könyvébõl.

SURGUDI = Sarkad (12. század), GULCZAR = kulcsár (15. sz.)AGH KEPEN = akképpen (15. sz.) MEG KAZDAGULNI = meggazdagodni (16. sz.) GARDINA = kardinális (16. sz.) BODROK = Bodrog (16. sz.)

A király szó néhány változata ugyanebben a mûben:

KRAL = király (11. sz.)KERALUCNOC = királyuknak (14. sz.)KYRALANOC = királyának (14. sz.)KYRAALNE = királyné (15. sz.)

A Képes Krónikából (14. sz.): KEISLA = Gizella

A Pozsonyi Krónikából (14. sz.): BENDEKUZ = Bendeguz, KIZLA = Gizella

A Müncheni Krónikából (14. sz.): KEJZLA = Gizella

Merészeljünk ezek után még régebbre visszamenni, a Bobula Idaáltal gyûjtött sumer-magyar szavakig:

32

GUBBU(+tu) = kabát, GIZAL = kazal, MU-UN-GA = munka, GAR = kert, kerék, UGU = ük, GUDADU = kisded, RAG = rak, GAGAZU = kakas,BIR-G = birka, stb.

Czuczornál: GACS = kacs,GALAGYOL = kalatyol (karattyol), stb.

Közeli példák a 19.–20. századból, Sántha Attila Székely szótárá-ból:

GELEGÓGYA = kelekótya, GÜLÜ = külü (nagy, puffadt, dülledt)

A székelyekrõl jut eszembe a KÓPÉ-góbé szópár, de a KERECSENszóból ered a Gerecse hegység neve is.

Mikor a X, XI. században át kellett térnünk a latin betûs írásra, an-nak ábécéjében a következõ 13 hangunkra nem volt jel: TY, GY, NY,LY, K, J, SZ, ZS, CS, Á, É, Ö, Ü. Ez is egyik lehetséges oka a KIRÁLYszó GRÁL-lá alakulásának, a K betû hiánya miatt a G-t használták.

Eliade írja a Grál szó magyarázatáról, hogy két amerikai kutatóHenry és Renée Kahane a görög „kratér” szóból eredezteti, mely borés víz elegyítésére szolgáló edény. A K-G hangcserét tehát ebben azesetben õk is elismerik.

Feltételezésem szerint tehát király–kerál–kral–gral az átalakulá-si folyamat. A Grál kehely tehát „király kehely”, azaz a királyok, ve-zérek, fejedelmek használták kinevezések, beiktatások alkalmával,mint ahogyan a következõ részben bizonyítani igyekszem.

33

A sztyeppei csészetartó szobrok kezébenjelképes Grál kelyhek vannak

Sebestyén Gyula Rovás és rovásírás c. könyvében látható kõszo-bor, melyet 1722-ben fedeztek fel, hívta fel a figyelmemet a csésze-tartó szobrokra Grál kehely keresés szempontjából. (16. KÉP)

16. KÉP

Kállay Ferenc 1861-ben megjelent A pogány magyarok vallása cí-mû könyvében hosszabban értekezik a „kún sírhalmokról s kún bá-bokról”. Egy Szibériában talált kõszoborról írja: „…keletre fordultarczal kezében csészét tart, azt a köldökéhez szorítva.”

Hogy hazánkban miért nem találhatók, arra azt hozza fel, hogykrónika és törvény nyomok ugyan létezésük mellett szólnak, „de ahosszú viharos idõk alatt el is pusztulhattak az ily kõbábok, kiválthogy a pogány emlékek kiirtása elsõ királyaink által tüzetesen mun-kába is vétetett.”

Bõvebb irodalmat találtam róluk Fehér Géza: A bolgár-török mû-veltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik címû könyvé-ben (1931). Bár Fehér Géza a legtöbb csészetartó szobrot ó-török-nek tartja, elismeri, hogy „olyan kõszobrokon is találunk török rová-sos felírásokat, amelyek nem török sírszobrok, hanem régebbi em-lékek, amelyeket csak felhasznált a késõbbi török lakosság. Itt teháta felirat és az ábrázolás között semmiféle kapcsolat nincs.”

34

A sztyeppei szobrokat, mint már Kállayinál is olvastuk, gyakrannevezik kunbabáknak. Pálóczi Horváth András írásából idézek: „Akunok hagyták maguk után azokat a monumentális kõszobrokat,amelyekbõl valamikor még több ezer példány állt a dél-oroszországisztyeppén. Napjainkra csak mintegy 600 darab maradt meg, nagy-részt szovjet múzeumokban. Ezek a szobrok az elhunytat portrésze-rûen, díszes viseletben, kezében csészét tartva, állva vagy ülõ hely-zetben ábrázolják. A kunok férfiaknak és nõknek egyaránt állítottakszobrot, ellentétben a türkökkel, akiktõl csak férfi szobrokat isme-rünk. A halottak emlékére állított szobrok nem a sír fölé kerültek,hanem különálló magas halomra… arccal Kelet felé, köréjük pedigkõkerítést építettek. Valóságos szentélyekrõl van tehát szó, amelyekaz õsök kultuszának színhelyei lehettek… A múlt század közepénkeleti utazásai során Jerney János igen sok szobrot leírt, néhányatle is rajzolt, két töredéket haza is szállított Magyarországra. Ezeket atöredékeket 1844 december 2-án bemutatták a Tudományos Akadé-mia ülésén Jerney levelével együtt, amelyben õ a kérdéses szobro-kat a magyarok emlékeinek tartja.”

Fehérné Walter Anna könyvébõl: részlet Bilge kagán sírjáról.

17. KÉP

A rajzon látható szivecskés minta és a madár – galamb vagy só-lyom – népmûvészetünk jellemzõ díszítõelemei közé tartoznak.

35

1997-ben Ótörök kõemberek címmel Kunkovács László NéprajziMúzeum-beli kiállításán láthattunk kitûnõ fényképeket a csészetartószobrokról, melyek az ismertetõ szerint VI. és IX. sz. között készül-tek. Az ismertetõben ez is olvasható: „A Kárpátoktól Mongóliáig ter-jedõ egybefüggõ sztyeppeövezet történelmének néma tanúi az esõ-verte bálványszerû szobrok…

Nem egyszerû sírkövek, mert nem az elhunytak csontjai fölöttemelkednek. Magyarázatukkal több ágon próbálkoztak a régészek.Legvalószínûbbnek az látszik, hogy a jeles személy kõképét az áldo-zóhelyen állították fel és a szobor állandó motívuma, a kézben tar-tott csésze jelzi, hogy õ is ivott a halotti toron a többiekkel… Nincskét egyforma kõszobor az eurázsiai sztyeppén.”

A forrásokból tehát megtudtuk, hogy ha néhány szobron ó-törökfelirat is van, nem köthetõk kizárólagosan ehhez a néphez.

Mivel nincs két egyforma, mindig egyéneket ábrázolnak, egyénisé-geket, tehát nem elnagyolt, leegyszerûsített, egymással felcserélhe-tõ, összetéveszthetõ síremlékek, sírkövek ezek.

Feltételezem, hogy a szobrok csészéi Grál kehely jelképek, kitün-tetés, kinevezés, csatlakozás, szövetségek, szerzõdések kötésénekkellékei, egyfajta érdemrendek is.

A Kárpát-medencétõl egészen Kínáig a lakosság szkíta-hun-avarelõdeink fennhatósága alatt élt. Õk, mint az égbõl hullott vagyHeraklésztõl kapott csésze, azaz Grál kehely jogos örökösei, ennekjelképes másolataival nevezték ki, ezzel avatták az adott területenhelytartóikat vagy a csatlakozó fejedelmeket. A szobrok tehátszkíták-hunok-avarok által kinevezett sztyeppei helytartókat ábrá-zolják, akik jelképes Grál kelyheket tartanak a kezükben. Öv, pohár(kehely, korsó), ivókürt a hatalomba való beavatás, kinevezés ki-tüntetés kelléke, jelzõje vagy a csatlakozó fejedelmek befogadó el-ismerése.

Ezt a feltételezésemet a következõkkel tudom alátámasztani:A szkíta kincsek között többször fordul elõ egy aranylemezke,

melynek ábrázolásáról Brasinszkij azt írja: „Trónusán ülõ istennõ(Tabiti?) vagy fejedelemnõ, elõtte rhütonból (ivókürt) ivó szkíta férfi.”A kép az elsõ belsõ borítón felül látható.

A Szkíta aranykincsek c. kiállítási jegyzékben Firszov ésZsuravljov így magyarázzák a jelenetet: „Ebben az ábrázolásbanegyes kutatók a szkíta istennõt Tabitit látják, amint hatalmat ad egyszkíta királynak.”

Itt a hatalom átadás jelképe csésze helyett az ivókürt, mely szin-tén jellemzõ méltóságjelvénye volt szkíta, hun, avar elõdeinknek, pl.

36

a rovásfeliratos nagyszentmiklósi ivókürt, vagy a Nemzeti Múzeum-ban állandó kiállításon látható avar csészék, korsók, ivókürtök.

A Csíki székely krónika részben egy bizonyos „szeretsendio kelly-he pohár” története köré szövõdik, amelyet a szkíta Anacharsis ho-zott Görögországból. Kõváry László pedig feljegyezte, hogy a maiSzékelyudvarhely mellett magasodó hegyen lévõ Budvárban (Budavárában) õrizték.

Nem csak a pohár, de a krónika eredetiségét is vitatják némelyek,ám olyan nagy tudású emberek, mint Szabó Károly vagy Orbán Ba-lázs eredetinek ismerik el. Sombori József késõbbi udvarhelyi papés esperes 1835-ben tanulmányt jelentet meg róla, A hajdani nemesszékely nemzet áldozó-poharáról címmel. Értekezését a következõmondattal fejezi be: „Az iratos pohár azután mind az mái napig a ne-mes Sándor nemzetség birtokában maradott és csak nagyobb gyûlé-sek, nevezetesen a csíki fõtisztek béiktatások alkalmatosságával for-dul elé.”

A „béiktatások” során való alkalmazása is alátámasztja azt a fel-tételezésemet, hogy a csészéket a feljebb már részletezett ünnepé-lyes hatalom adási alkalmakkor használták.

Jelentõs, hogy asszonyokat is ábrázolnak a szobrok, ezzel is alá-támasztva azt a tényt, hogy szkíta-hun-avar elõdeinknél nem kelletta nõknek egyenjogúságért harcolni, mint a nyugati társadalmakban.

Hatalmi jelvények ezek a csészék, melyek a Grál tulajdonságaibóleredõ feladatokat róttak lovagi erényekkel rendelkezõ viselõjükre,testi, szellemi, lelki táplálékot, értelmes emberi tevékenységet bizto-sítani alárendeltjeiknek, a rájuk bízottaknak, mindazt, amit annyi ol-dalon leírtak a Grálról értekezõk…

37

Összegzés

A hátsó borítón két szép edény látható. Az egyik 8000 év körüliTatárlakáról, a másik 6500 év körüli Kukutyinból (hivatalosan: amoldvai Cucuteni mûveltség). Azt szeretném ezekkel az edényekkelkifejezni, hogy a Grál története igen régi. A Föld legrégebbi történe-tei közé tartozik, hiszen a szkíták is azt mondták magukról, hogy õka Föld legkorábbi nemzete.

Nem tudhatjuk, hogy hol van most a kehely, de keresni kell, út-közben erényekben, tudásban gazdagodva.

Eliade írta: „Ami fontos, az a Grál rejtõzködésének szimbolizmu-sa: Azt fejezi ki, hogy egy titkos hagyomány egy adott történelmi pil-lanattól elérhetetlenné válik.”

Mikor vált számunkra, magyarok számára elérhetetlenné ez a hoz-zánk oly sok szállal köthetõ hagyomány? Koppány felnégyelése,Zách Felicián felkoncolása, Szent Imre herceg furcsa halála, Mátyáskirály megmérgezése okán rejtõzik elõlünk? Vagy tán 1789-óta, ami-kor a francia forradalom ürügyén feldúlták a kamalduli remeték ko-lostorát Párizs mellett és elrabolták vagy elpusztították II. RákócziFerenc ott õrzött szívét?

A Jézus elõtti Grál hagyomány a szkíták-szarmaták révén egyértel-mûen köthetõ a magyarsághoz. Jézus szkíta származása mellettmeggyõzõ érveket sorakoztatott fel Zajti Ferenc festõ, történész, ke-letkutató, a Magyar-Indiai Társaság alelnöke. Badiny Jós Ferencsumerológus pedig a szintén szkíta eredetû pártusok népébõl valószármazására sorolt fel bizonyítékokat. Tehát az Utolsó vacsora kely-he is méltán került a Grál történetébe.

Ezt szerettem volna megerõsíteni, az érveket szaporítani a párhu-zamok felsorolásával, valamint azokkal az észrevételeimmel, hogy aGrál szó a magyar király szóból ered és a sztyeppei csészetartó szob-rok kezében jelképes Grál kelyhek vannak.

A Grál történetének magyar vonatkozásai kifogyhatatlannak tûn-nek, mint maga a kehely… keressünk tovább…

38

Grál keheý – kiráý keheý

Bevezetõ

A Grál keheýrõl elõ�ör az Arthur kiráýról �ó-ló történetekbõl �ereztem tudomást, a maçarságelõdeihez pedig akkor kapèoltam, amikor a �kítákeredetmondáit megismertem. Ezeket eç ‰9ˆ táján ki-adott çûjteméòes kötetben olvastam. Ebben a kötet-ben heýet kapott Télfy János eçetemi tanár Görögforrások a �kíták történetéhezcímû jelentõs mû-ve ‰8ˆ‡†3-ból. Itt Herodotos alapján három ere-detmondát közöl. Az elsõ, meýet a �kíták magukróltartanak, a másodikat a görögök be�élik róluk, aharmadik pedig „általánosan terjed”. Ebbõl ittèak kettõt ismertetek, mert ezekben �erepel eç araòèé�e is. A �kíták nevei itt is görögösen eltorzí-tottak.

1. A �kíták azt tartják magukról, hoç a legré-gibb nemzetség a földön. Targitaus nevûuralkodójuk Jupitertõl és Borysthenés foýó-isten eçik leáòától �ármazott. Neki három fiavolt: Lipoxais, Arpoxais és a legkisebb,Koloxais. Uralkodásuk alatt araòtárçakhullottak az égbõl: eke, járom, kétélû fej�eés èé�e.

39

2.A másik monda �erint Herkules, Zeu� fia eç oýanföldre tévedt, meýnek tulajdonosa Hyläa eç fé-lig kíçó, félig ember testû nõ volt. Háromçermekük �ületett, Agathyrs, Gelon és Scythes.Ez utóbbinak, a legkisebbnek adta Herkuleseçik íját és övét, meýen araò èé�e függött.

Errõl a �kíta araò èé�érõl feltételezem, hoç azeredeti és elsõ Grál keheý volt.

Feltételezem továbbá a következõket:

· A Grál �ó a maçar kiráý�óból ered.

· A �þeppei èé�etartó �obrok kezében jelképes Grálkeýhek vannak.

A továbbiakban ezeket a feltételezéseimet içek-�em a források segítségével bizoòítani. Elõtteazonban álljon itt néháò általános ismeret és amaçar vonatkozásokat is felvetõ �erzõk gondola-tai.

40

Általános ismeretek a Grálról

Tolnai Lexikon, ‰9ˆ††7„A Gral (Graal) ófrancia �ó, tál�erû edéòt jelen-

tett, a középkor hite �erint az a tál, ameýbenArimathiai Jó�ef a kere�tre fe�ített Jézus vérétfelfogta. A legenda �erint ezt a èodás erejû Gralteç távoli or�ágban õrzi valameý jeles uralkodó.Való�ínüleg Walesben keletkezett a legenda sfrancia òelven elõ�ör a †2. �. végén Robert de Born(másutt Boron)dolgozta fel a Le roman du S.Graal c. munkájában. (A �ent Grál regéòe) Késõbbgazdag irodalom keletkezett a Gral körül, utóbbCrestien de Troyes ö��eköttetésbe hozta Parcevaleredetileg kelta mondájával s ez adott alapotWolfram von Eschenbach Parzival c. költõi elbe-�élésének, aki különösen a monda valláserkölèimotívumait méýítette ki. Wolfram ö��e�övi a mondátArtus mondájával: a Gral értékes drágakõ, ança-lok adták át megõrzés végett eç külön vitézi rend-nek, ameýnek feje a Gral kiráý. A Gral örök ifjú-ságot ád örzõinek, vará�erejét évenkint megújítjaaz égbõl le�állt galamb. A mondát újabbanRichard Wagner dolgozta fel Parsival zenedrámá-jában.”

Uçanez a lexikon Arthur kiráýról:„Artus (vaç Arthur) kiráý Britannia legrégibb

41

lakosainak, a kelta eredetû briteknek nemzeti hõ-se, aki körül egé� mondakör alakult. Életérõl sem-mit sem tudunk, az sinè ti�tázva, hoç élt-e vaç èaka lovagi kiráý e�méòképéül formálódott ki alakja.Legvaló�ínûbb, hoç a mondakör középpontja eç brithõs volt, a történeti Arthur, aki Kr. u. 5ˆ körülèakuçan élt s 5ˆ†† körül az angol�á�okkal vívottèaták eçikében, mikor ezek a briteket leçõzték, el-esett. Ez a történeti alak eç mithikus hõssel, a ta-va� Istenével olvadt ö��e, s íç alakult ki Arthuralakja, a lovagi �ellem legideálisabb megteste-sülése. Udvara a legkiválóbb lovagok találko-zóheýe s a legdièõbb †2 lovag a kiráýýal a hí-res kerek a�talt vaç a�talkört alkotja. …E mondakör�ámtalan alakját fõként Merlin vará�ló mozgatja,e�méòi eçségbe a �ent Grál foglalja; a daliák leg-híresebbjei: Parcival (fia Lohengrin), Tristan ésLancelot.”

René Guenon(‰8ˆ‡†††6-‰9ˆ‡1) francia mate-matikus, filozófus Le roi du monde(A világkiráý)címû köòvének ré�e a Grál �imbolikájafejezet.maçarul ‰9ˆ‡††††3-ban jelent meg. Ebben ol-vashatjuk:

„Úç mondják, hoç a �ent Grál az Utolsó Vaèorakeýhe és hoç ezt ha�nálta Arimathiai Jó�ef a kere�t-re fe�ítéskor a Kri�tus oldalán Longinus centuriolánd�ája ütötte sebbõl kiömlõ vér és vízfelfogására…

42

Mondják, hoç a keýhet a Lucifer homlokáról bu-kásakor leesett smaragdból ké�ítették ançalok…

Azt is mondják, hoç a Grált Ádámra bízták aföldi paradièomban, de mivel elve�tette, nem vihettemagával az Édenbõl való kiûzetés során…”

C. G. Jung(‰8ˆ‡††5-‰9ˆ‡†1) kere�téò lélek-çóçá� írta Emlékek, álmok, gondolatokcímû köòvé-ben:

„A Grál történetek fiatal korom óta naçon érde-keltek. †5 évesen olvastam õket elõ�ör és felejt-hetetlen élméòt jelentettek, oýant, ameýtõl sohatöbbé nem �abadultam. Çanítottam, hoç mindezek mö-gött még rejlik valami titok…

Az értelem �empontjából a mitologizálás termé-ketlen spekuláció, a kedéý �empontjából ellenbençóçhatású élettevékeòséget jelent, oýan raçogóváte�i a létet, hoç nem �ívesen nélkülöznénk. Ezért ninèis elegendõ indoka annak, hoç miért kénenélkülöznünk…”

Arthur Cotterel:Míto�ok és legendák képes encik-lopédiája(‰9ˆ‡††††4)

Az Íror�ág mondaciklusait röviden ismertetõ ré�-bõl: „Az elsõ ciklus a Tuatha De Danaan, Dana is-tennõ népe tetteirõl �ól. Ezekben a legtöbb említésDana fiáról, Dagda istenrõl történik. Mágikusüstjében élõvé tudta vará�olni a holtat. Lehetsé-ges, hoç ez a èodálatos üst volt a �ámos legendaforrásául �olgáló �ent Grál elõképe.”

43

Harpur-Westwood:Legendák földjén(‰9ˆ‡††††4)A †. �ázadi Annales of Wales-ben (Walesi évköò-

vek) az 5ˆ†††9. évnél olvasható e mondat: „Aküzdelem Cammlannban, ahol meghalt Arthur ésMedraut.”

Arthur sírját ‰ˆ‡††††1-ben Glastonburyben, akolostor temetõjében �erzetesek találták meg, ab-ban az idõben, amikor Henrik kiráýnak elege lettabból, hoç a lázadozó bretonok, cornwalliak, wa-lesiek a legendás hõs vi��atérésében reméòkedtekés az ebben való hit tartotta életben ellenállá-sukat. Hoç ne leçen kétség, a sírból eç ólomkere�tis elõkerült, meýen eçértelmûen �erepelt, hoç „Ittfek�ik eltemetve a híres Arthur kiráý Avalon �ige-tén” (1. KÉP)

Ezzel Avalon keresésének gondját is elvetették,ezt a titokzatos �igetet, ahonnan Arthur vi��atéré-sét várták, azonosították Glastonburyvel. Íç alázadozók nem reméòkedhettek tovább, hoç Arthurél, a Glastonbury kolostor látogatottsága ésaòagi felemelkedése pedig megindult. A kiráý és a�erzetesek elégedettek voltak.

L. Naç Lajos, a kunok kutatója a per�áknál ismeglévõ Grál haçomáòra mutat rá a „A fenségeskert legerõsebb fája”címû köòvében (2‰3)

„A Grál legenda is követte Mani tanának òomait.Itt jeçzem meg, hoç a Mani név vázával, vaç kõvel

44

(edéòòel) is fordítható. E két kép közvetlenül utala Grál keheý jelképére.

A Grál legenda – a Per�iából �ármazóParsiwalnameh közvetítésével – a †3. �ázad elejénérte el a fejedelmi udvarokat Wolfram vonEschenbach Parsifaljának változatában… A Grállegendában Parsifalt Perlesvous-nak,Parcivalnak, vaç balga Parfaitnak is nevezik, mertváçakozása és céljai ti�ták voltak. Az egé� életeaz ab�olút megtalálására iráòult, amit a Gráljelképezett… Létezik még ezen kívül aParsiwalnameh címû manicheus ének (felfedezése‰54ˆ†††1-ben), meýnek a Çönçdal és még néháò le-genda a központi témája. Megdöbbentõ e hasonlóságe dal és a Parsifal Òugaton ismert változataközött… Ezek �erint a Grálvár téòlegesen Per�iá-ban volt.”

Mani Kr. u. 2̂†6-2̂‡††6 között élt vallásala-pító. L. Naç Lajos adta ki a Mani: Çönç énekekcímûmûvet, meýben olvasható ez a két sor is:

„Elhozta nekünk a keýhetAz Élet vizével telve…”

John Matthews: Arthur kiráý a sötét kor harcosaés legendás hõse(2‰4)

John Matthews �erint Arthur neve a forrásokbanelõ�ör eç Nennius nevû, a Kri�tus utáni 7. vaç 8.�.-ban élt �erzõnél fordul elõ. Nennius felsorol-

45

ja a kiráý †2 naç ütközetének heý�íneit, a èaták a4. �. elején zajlottak a piktek (skótok) és az an-gol�á�ok ellen. Arthur halála vaç eltûnése5ˆ††††5-ben következett be.

Arthur �ármazását kutatva Matthews �armata elõ-dökre bukkant. (Mint majd a maçar vonatkozásokatfelvetõ �erzõknél látni fogjuk, ezt Tomory �u�amár korábban felfedezte.)

Több krónikás és régé�eti forrás a �armatákat a�kíta népbõl eredezteti, tehát a maçarok elõdeiheztartoztak. Híres òilazók és a kençel feltalálóivoltak. (F. K)

Matthews íç ír a britanniai erõdökben �olgála-tot teljesítõ �armatákról: „A �armaták megtarthat-ták �okásaikat, isteneiket és haçomáòaikat, köztükeç kõbe �úrt kard vallásos imádását is. EçLucius Artorius Castus nevû római ti�t vezetésealatt harcoltak… A �armata alakulatok �él�ákraemlékeztetõ zá�ló alatt harcoltak, ameý sárkáòtformázott és Draconak hívták. A monda �erint üvöl-tésben tört ki, amint èatába vágtattak. A heýibritonok körében èaknem legendás ti�telet övezteezeket a vad és bü�ke harcosokat. Minden jel arramutat, hoç erõteljes jelenlétük, beleértve a hie-delmeiket és tradícióikat, hatást çakoroltak a hõslassan kibontakozó legendájára: Arthur(Artorius, Arthus néven �intén ismert) eç èapat ló-háton ülõ harcost vezetett, sárkáòlobogó alattharcolt, és kivála�tottságának bizoòítéka azvolt, hoç képes volt az Excalibur néven ismert

46

kardot kihúzni eç �iklából. Elképzelhetõ, hoç mégez a feçver, az Excalibur is �armata eredetû. Ré-gebbi neve Caliburn volt (fehér acél) …Érdekesmódon a Kaukázus területérõl �ármazó �armata ko-váèok eç tör�ét �intén kalibesnek hívták, amibõlarra lehet következtetni, hoç Arthur kardjának ne-ve a tenger túlpartjáról érkezett harcosoktól ered.Ezekbõl a történelmi téòekbõl arra a következte-tésre juthatunk, hoç Lucius Artorius Castus és�armata lovagjai akár lehettek Arthur kiráý és aKereka�tal lovagjai is.”

„…a legkorábbi írott források – miként Arthuresetében is – a kelta haçomáòból �ármaznak. Mie-lõtt a Grál elòerte volna ma is ismert serleg vaçkupa formáját, üst alakúnak képzelték el. A keltamíto�okban rengeteg utalást találunk iýen edéòek-re, ameýek különféle mágikus és èodálatos képes-ségekkel rendelkeznek.”

Matthewstól megtudjuk, hoç a történetbe a †1. �á-zadban Robert de Boron burgundiai író révén újelemek és �ereplõk kerültek. „Legnaçobb hozzájá-rulása a legenda egé�éhez az volt, hoç a Grált azutolsó vaèora keýhével azonosította, íç a monda akere�téò haçomáòok ré�évé válhatott.”

Boron és követõi körébõl �ármazik az a mozza-nat, hoç a keýhet Arimatheai Jó�ef vitte Britanniá-ba. Errõl a régebbi, kelta eredetû történetekbenninè �ó, sem arról, hoç Galahad lovag ArimatheaiJó�ef le�ármazottja lenne és hoç Lancelot és

47

Ginevra kiráýné között elítélendõ kapèolat lettvolna. A †2. �ázadtól eçre jobban boòolítják a„bûnös �erelem” történetét, a segítõké�, tanáèadó-ból, Merlinbõl pedig az Ördög Fia lett, ezzel in-dokolták vará�ló képességeit.

Matthews köòve �erint Arimatheai Jó�ef gazdag�idó kereskedõ volt. Nikodemus apokrifevangéliuma �erint pedig üçvéd és a �idó állam�enátora, tehát a �idók között is igen magasrangú �eméý. (Badiò Jós Ferenc,‰9ˆ‡††††8/ˆ††††1) Ennek ellent mond, hoç Já-nos Evangéliumában (†9:†††8) az áll, hoç Jé-zus tanítváòa volt „de èak titokban, a �idóktólvaló félelem miatt”.

Julius Evola köòvében ez áll �eméýérõl: „Amiaz Arimateai Jó�efre való utalásokat illeti, ezekképezik a saga kere�téò, bár nem katolikus és apos-toli elemét. Jó�ef Pale�tinába érkezõ pogáò nemeslovagként jelenik meg, aki Pontius Pilátusnak tetthét éves �olgálatért megkapja tõle Jézus holt-testét, és a Jézus oldalából foýó vért eç serleg-be çûjti, ami eçes �övegek �erint maga a Grál.Bebörtönözve… Jó�efnek megjelenik az Úr, aki át-adja neki a serleget: ez ad �ámára féòt és életet ki-�abadulásáig, amire eçes �övegek �erint èak neçvenév múlva kerül sor. Mindez akkor történt, amikormég pogáò volt. Késõbb megkapta a kere�tséget ésaz Úr a kere�téòség elsõ püspökévé �entelte fel eçoýan olajjal, ameý eçébként inkább a kiráýi, mint-sem a papi fel�entelés olajának tûnik. Valójában ez

48

az olaj fogja fel�entelni az egé� britanniai kiráýidina�tiát, egé�en Uther Pendragonig, Arthur kiráý ap-jáig.”

maçar vonatkozásokat említõ šerzõk

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák(‰9ˆ‡††6)

„Az Artus történetek a középkorban való�ínü-leg Maçaror�ágon is ismertek voltak. Irodalmifeldolgozásban uçan nem maradtak ránk, de azArtus történetek nevei felbukkannak a maçar ok-levelekben is, mint �eméýnevek, s a mondakör eç-eçmotívuma talán hozzájárult a Toldi monda kiala-kulásához.

Az Artus kiráýról és udvaráról �óló történe-tekkel ö��ekapèolódik eç másik, �intén kelta eredetûköltõi haçomáò, a Grál monda. A Grál a tudósokvéleméòe �erint a kelta regékben eredetileg eç

49

ételt-italt adó, soha ki nem foçó vará�edéò volt,afféle mesebeli Terülj-terülj a�talkám. A költõk emondát mi�tikus mozzanatokkal gazdagították s aGrál késõbb a kere�téò hit jelképe lett.”

Arthur (Dömötörnél Artus) apja Uther Pendragon,Anglia kiráýa. Fia �ületését titokban tartotta azellenség miatt, Merlin vará�ló tanáèára. UtherPendragon halála után eç kõ nõtt ki a temetõben aföldbõl, benne eç kard, rajta a felirat, aki ki-húzza, azé le� a kiráýi hatalom. Artus tudta ki-húzni. Artus az or�ág felvirágoztatására törek-�ik, küzd a külsõ és belsõ ellenséggel, ehhez eçkardot kap segítségül a Tó Úrnõjétõl, ez azExcalibur.

Forrai Sándortanár, írástörténé�, rovásírásku-tató javaslatot dolgozott ki ‰9ˆ‡††††5-ben eçvér�erzõdést rovásírással is megörökítõ emlék-mû felállítására Pu�ta�eren.

Indoklásában megemlíti, hoç amikor a maçarok éselõdeik a �kíták, hunok �erzõdést kötöttek, annakbetartása érdekében megpeçételték azt oý módon, hoçvérüket eç borral töltött közös edéòbe, keheýbeere�tették, mert íç a vér nem alvadt meg és abbólittak, azaz testvérültek. Amikor Jézus az utolsóvaèorán megkötötte az Új �övetséget, eç közöskeheýbe töltött borból tanítváòaival közösen it-tak és Jézus elmondta, içatok ebbõl mindaòòian, ezaz én vérem. Forrai Sándor elképzelése �erint a há-

50

rom méter magas kõ�eren a �emközti oldalon a Vér-�erzõdés öt pontja lenne rovásírással, a többioldalon pedig latin betûvel maçarul, angolul, né-metül és japánul, japán betûkkel. Javasolta, hoç akõ�er tetejét eç kõbõl kifaragott keheý dí�ítse,meý mind a Vér�erzõdés, mind az Új �övetség jelké-pe. Sajnos elképzelése nem valósult meg. Bár nemírta le, de mivel a Grál keýhet a legtöbb forrás-ban az Utolsó Vaèora keýhével is azonosítják,elképzelése feltehetõen ezt is magában foglalta.

Tomory �u�a: �armata-jazig jelenlét kárpát-meden-cei és òugat-európai emlékei, 2. ré� (‰9ˆ‡††††6)

A Grál maçar vonatkozásait már ‰9ˆ‡††††6-ban felvetette Tomory �u�a, de kutatásait ennélsokkal korábban kezdte. (Bõvebben �eméýérõl: �a-káè Gábor írásában, Õsök és írások, 2‰8/ 2̂)Az Eçesült Államokban élõ és õstörténetünket ku-tató hölç �erke�tette a Maçarságtudomáòi Értesítõkfüzeteit. Ennek ‰9ˆ‡††††6-os 2. füzetében a �ar-matákra és jazigokra vonatkozó kutatásairól ír.Kiderítette, hoç Marcus Aurelius èá�ár (Kr. u.ˆ††1-̂‡†††) aki kezdetben harcban állt �armataelõdeinkkel, Kr. u. ̂‡††5-ben békét kötött velük,eçúttal felvette a „Sarmaticus” elnevezést is.Békefeltételei között �erepelt, hoç a �armaták ál-lítsanak ki eç 8‰ fõs lovas èapatot, római �ol-gálatra. Ebbõl 5‰5ˆ fõt Britanniába küldtek,ahol mint kitûnõ katonákat a leginkább feòegetett

51

é�aki határvidéken heýezték el õket. Tomory �u�alevélben kereste meg Dan Robinson-t, a ChesteriGrosvenor Museum archeológiai o�táýának vezetõ-jét, akitõl ‰9ˆ‡††††6 május †5-én kapott vála�ta �armatákra vonatkozóan. Igazolta az adatot az5‰5ˆ Britanniába küldött �armata lovasról. Iga-zolta, hoç 5ˆ �armata lovas Ribchesterben is ál-lomásozott. S ami a legfõbb, eç féòképet és eçrajzot küldött a Chesterben található �armata sír-kõrõl, ameýen lovas látható, sárkáòos hadijel-véòòel, illetve zá�lóval. Ezt az értékes felvételtés rajzot Tomory �u�a közzétette a Maçarságtudo-máòi Értesítõ említett �ámában, de a Maçarságtudo-máòi Intézet honlapján is látható: www.magtudin.org.

Arthur kiráý nevével kapèolatban Tomory �u�aazt derítette ki, hoç a �armaták paranènoka Britan-niában eç Lucius ArtoriusCastus nevû rómaivolt, akinek sírkövén �erepel eç ̂‡†††4-ben vég-rehajtott katonai hadmûvelet emléke. Tomory �u�afeltételezi, hoç az Artur név íç került be pár�ázévvel késõbb a brit köztudatba, akár mint �eméý-név, akár mint katonai méltóságnév. A teljes, kiegé-�ített írás is olvasható a honlapon, Az Arthur le-gendakör maçar kapèolataicímmel.

Tomory �u�a é�revételét alátáma�tja a PhilipDixon Britek, frankok, vikingekcímû köòvében ta-lálható léòeges adat, hoç a Gododdincímû, a Kri�-tus utáni 6. �.-ban keletkezett költeméò hõsnek ne-

52

vez eç férfit „aki pedig nem volt Arthur”. Tehát azArthurnem èak �eméýnév, hanem katonai méltóság el-nevezése is lehet.

Makkay János: Indul a maçar Attila földjére(‰9ˆ‡††††6)

A köòv �ent Lá�ló kiráý ezüst èé�éjecímû fejeze-te naç�erû ö��efoglalás a maçarság elõdeinek a �entGrálhoz kapèolható haçomáòáról. Az õsrégé� pro-fe��or írását itt tömörítve közlöm. Három èé�érõlolvashatunk nála.

· Lá�ló kiráýunk �entté avatásához tanúságként�olgáló èodák sorában a hatodik volt az ezüstèé�e èodája. �ent Lá�ló eçik vitézének ezüst èé�ét adomáòo-zott, aki el�egéòedvén eç ispánnak eladásra kí-nálta, de az kap�iságában azt hazudta, hoç tõ-le lopta. A peres eljárást levezetõ püspök aztmondta, teçék a èé�ét �ent Lá�ló sírjára s ott el-dõl, kinél van az igazság. Az ispán meg akartaragadni a sírra tett èé�ét, de elesett, sem a èé-�ét megfogni nem tudta, sem a földrõl felkelninem tudott. A �egéò katona pedig köòòedén elvettesaját tulajdonát.

· Pári�ban õrzik az iráni remekmûvet, a Péróz èé-�ét, ameýnek földöntúli erõt tulajdonítottak. A�kíták és per�ák óta az iýen edéò tulajdonosát

53

az égiek le�ármazottjának tekintették. A èé�e azavarokat kirabló naç Károýtól a pári�i �ent Dé-nes apátságba került, ma a pári�i Nemzeti Köòv-tárban található.

· A harmadikról íç ír: „Van eç forrás, nem isakármiýen, ameýik �intén eç Attila korából �ár-maztatott, ékkövekkel kirakott araò èé�érõl,keheýrõl be�él.”4. Béla ‰2̂‡††-ben, halálátközeledni érezte, ezért eçik láòával, Annával amaçar koronaék�ereket és más kinèeket Èehor�ág-ba küldte, 2. Ottokárhoz. Halála után fia, 5.István hiába követelte vi��a a drágaságokat,köztük eç rendkívül értékes araò èé�ét, ameý márAttila kiráý uralkodása alatt is megvolt.Makkay profe��or úç véli, hoç ezt a èé�ét ábrá-zolta Aquila János mester ‰3ˆ‡††8-ban aveleméri �entháromság templom freskóján, eztòújtja át Imre herceg az apjának, �ent Istvánnak.Fettich Nándor rajza látható a köòvben. (3. KÉP)

Makkay János �intén említi a sárkáòos lobogókalatt harcoló, (általa alánoknak, irániaknak neve-zett) az Alföldrõl, a Ti�a mellõl Britanniába te-lepített katonákat.

Kiss Irén ésTábori Lášló: A Grál òomában(Maçar Demokrata hetilap ‰9ˆ‡††††7/†††6.

A �erzõk ö��efoglalják a vonatkozó �ellemtudomá-òi haçomáòokat, valamint Arthur kiráý és a maçar

54

�ent Korona kapèolatára hívják fel a fiçelmet. Be-mutatják Edward Burne-Jones angol festõ The lastsleep of Arthur in Avalon (Arthur el�enderüléseAvalonban) címû mûvét, ameýen a haldokló Arthurmellett a maçar �ent korona látható. Megtudjuk, hoçmár a pártusok is sárkáòos zá�lók alatt çõztek arómaiak ellen Kr. e. ‡3-ban. Ebbõl következõen nemlehet véletlen, hoç Arthur apjának, Pendragonnak ne-ve sárkáòfejet jelent. Az o�éteknek is volt eç �entkupája, hõsüknek, Batradznak pedig eç nevezeteskardja. (Az o�étek a �armata alánok utódai, F. K.)

Tábori Lá�ló írja Gilgamestõl Jézusigcímûköòvében: „A Kri�tus elõtti ††2. �ázadban éltGudea sumer papkiráý �obrán való�ínûleg a �entGrál elsõ ábrázolását láthatjuk, a hajdani ural-kodó èé�éjébõl bõven ömlik az élet vize.”

Badiò Jós Ferenc:Jézus kiráý pártus herceg(Budapest, ‰9ˆ‡††††8)

A köòv �ent Grál címû fejezetében és más olda-lain is olvashatunk az Antiochiában ‰9ˆ†-benmegtalált keheýrõl. „Ezüstbõl ké�ült, két ré�bõl– belsõbõl és külsõbõl – tevõdik ö��e. A �ak-véleméò megállapítása �erint a belsõ volt az,amit Jézus Urunk ha�nált az utolsó vaèorán, ésez be van heýezve eç külsõ borítót képezõ ezüstkeheýbe, meý az elsõ év�ázad második felében ké-�ült. Jézus van rajta ábrázolva és tizeneç aposto-la és közöttük több�ör látható a �ent sóýom…

55

A keýhet valameýik kolostorban õrzik New-Yorkállamban.” Badiò jós Ferenc G. A. Eisen‰9ˆ††3-ban megjelent köòvét jelölte meg ezenismeret forrásaként.

Bajkán Lášló: Fehér lovakról(2‰5)

Ebben a kötetben �intén említés történik Burne-Jones festméòérõl. (lásd fentebb Kiss Irén – Tábo-ri Lá�ló). Bajkán Lá�ló eç igen hathatós érvet isfelhozott az Arthur és a Grál legenda maçar rokon-ságára, Benedek Elek çûjtésébõl a Tûzmadár címûnépmesét. Laci, a legkisebb fiú a Tûzmadarat keresõvándorlása során meglát eç naç �iklát és annak a ha-sadékában eç kardot. Kihúzza a kardot a �iklából,Arthurhoz hasonlóan, s ré�int ennek segítségével si-kerül elérni céljait. A �erzõ íç ö��egez: „Az Arthurmondakör sötét eseméòeit történetesen rendre felfedez-hetjük leti�tult, kieçensúýozottabb változatban amaçar haçomáòban, népmeséinkben, balladáinkban is.”

Buòevácz �u�a: A �ent Grál üzenete(2‰7)

A Grál irodalmának �éles körû bemutatásán túla ragozó òelvû népek õstörténetére is kitér. Sokfontos, eddig �élesebb körben ismeretlen adatrólis tájékoztatást kap az olvasó, például, hoç a �é-keýek naç beèben tartott áldozó poharát‰9ˆ††††5-ben Apor Vilmos vértanú püspök a Pan-nonhalmi Apátságban rejtette el.

56

A maçar vonatkozások között sorolja fel a Tu-rul nemzetség le�ármazási sorát, a �ent koronát, aTorinói Leplet, a Èíki �ékeý Krónikában �ereplõkeýhet, a Makkay János köòvében ismertetett keýhet.A Grál maçar lovagjainak a pálosokat tartja.

A Grállal kapèolatos eddigi írásaim

Kiss Irén és Tábori Lá�ló Maçar Demokratábanmegjelent írása által indíttatva a következõ ol-vasói levelet küldtem a hetilapba:

A pártus ArthusA Maçar Demokrata‰9ˆ‡††††7/†††6. �ámában megjelent, a Grál òo-mában címû rendkívül érdekes íráshoz �eretnék né-háò gondolatot fûzni. Arthur kiráýról, akit a ré-gebbi források Arthusként is emlegetnek, közöleç illu�trációt A múlt naç rejtéýei címû‰9ˆ‡††††4-es Reader's Digest válogatás. Azillu�tráció az ‰2̂‡†8-ban kiadott Parsifal le-

57

genda kéziratából való. A képen Arthur kiráý eç�arvassal �emben ül és jellegzetes pártus kö�ön-tésre emeli jobb kezét.

Èomor Lajos: Õfelsége a Maçar �ent Korona cí-mû, çöòörû rajzokkal dí�ített köòvében bizoòítja,hoç a Koronát több alkalommal durván megèonkí-tották és átalakították. Hiáòzik róla többek kö-zött eç zománckép. A hiáò leplezésére a kere�tpántot‡†††† fokkal el kellett fordítani, íç a èonkításKri�tus képe mögé került. Hoç ki lehetett a kièe-rélt képen, arra a keretben maradt név utal, ez pe-dig Artholo. (Megjelent: Maçar Demokrata,‰9ˆ‡††††7/†††7)

Most még utólag hozzáte�em, hoç ezt a †5 évvelezelõtti feltételezésemet – mi�erint az Artholofelirat a �ent Koronán Arthur kiráý nevét jelenti –alátáma�tja Burne-Jones festméòe is, igazolva akapèolatot a Koronával. Általánosan �ent Bertalanapostol ábrázolásának tartják az Artholo felirat-hoz tartozó hiáòzó képet, Koller Jó�ef ‰8ˆ-banmegjelent köòve alapján. Èomor Lajos azt írja, hoça kere�tpántot azért fordították el ‡†††† fokkal,hoç a �ent Bertalan kép ellopását leplezzék vele.

Még eç é�revétel, ameý erõsíti a Grál és a Ko-rona kapèolatát: Eliade-nál olvasható a Grál-ról�óló ré�ben: „Másré�t eç ³9²†††54-ben megjelentmûben Sir Jahangir C. Cojaee per�a tudós megfiçel-te a Grál és az iráni kiráýi dièféò, a Khvarenah

58

megfelelését valamint az Arthur és a mesebeliiráni kiráý Kay Khosraw legendái közti hasonló-ságokat.” Ahol nem tudok a magam �ámára is elégbizoòítékot felsorakoztatni, ott feltételezésrõlírok, itt azonban bátran kijelenthetjük, hoç az irá-ni dièféò elnevezése a maçar korona�óból �ármazik.

Attila ifjúsága (2‰, 2‰4)

Kezdetben féòmásolatban terjedt, végsõ formájáta 2‰4-es kiadással érte el az Attila ifjúsága c.latin betûvel és rovásírással is olvasható fü-zetem. A történetben a èodálatos keheý is �erepet kap,mivel feltételezem, hoç az Európába vi��atérõ hunokis birtokolták a Grált. A címben jelölt témán kí-vül célom volt Roga hun kiráý �eméýével is megis-mertetni az érdeklõdõket. Roga Attila naçbáþjavolt, az Attila elõtti jelentõs hun uralkodó. Ne-vét sajnos még az Attiláról oý sok mindent ö��eírókközül is alig ismerik. Nem elég, ha valaki Attilareinkarnációjának képzeli magát és török seýemru-hában páváskodik, õseink ti�telete azt kívánja, hoçminél alaposabban megismerjük a maçarellenes tör-téné�ek által eltitkolt, meghamisított életüket.

Ebben a füzetben a történelmi heý�ínt az adja, hoça délvidéki �endrõ heýség területén 4ˆ†2-ben bi-zánci èá�ári küldöttség találkozott a „�kítakiráýokkal”. Ekkor Uldin, Bendeguz, Roga voltaka hunok vezetõi. 4ˆ†††4-ben Roga halála utánAttila és Buda megkötötték a bizánciakkal a mar-

59

gusi békét. (Margus római település a Morava fo-ýó partján, �endrõvel �emben) A békét a rómaiak fel-rúgták, sõt a margusi püspök a határon átlopózvahun kiráýi sírboltot fo�tott ki. Attila és a hunokfelháborodásukban megtámadták Margust és a püs-pök kiadatását követelték, aki végül saját népe òo-mására is, feladta magát. Feltételezem, hoç a Grálaz ellopott kinèek között volt, a történetet ennekmegfelelõen alakítottam.

Ház a hídon (2‰)

Az Attila ifjúsága füzetben, a Grál kiráýok –Európa, 5. �ázadcímû fejezetben röviden írtamRogáról és Attiláról, a két hun kiráýról, vala-mint a germán Siegfridrõl, a kelta Arthurról ésaz õ udvarának két, nevénél fogva maçarsághozköthetõ lovagjáról, Bánról és Borsról. Fontos-nak tartottam azt az adatot, ameý Priscosnál ol-vasható, hoç Attila eç római bankár kiadatását kö-veteli, aki a hun kiráý írnokától értékes serlege-ket èalt ki. Bár Attila töméntelen kinè felett ren-delkezett, e serlegek elve�tése oýan méýen érintet-te, hoç Budával eçetértésben az írnokot árulásmiatt kere�tre fe�íttette. Római követekkel hadüzene-tet küldött, ha a bankárt vaç a serlegeket ki nemadják. Igen való�ínû, hoç a Grál is a serlegek kö-zött volt, ez maçarázza az eçébként bõkezû és lo-vagias Attila raga�kodását hozzájuk.

60

Akkoriban azt feltételeztem, azért történik emlí-tés több serlegrõl, mert Attila másolatokat ké-�íttetett a Grálról, hoç avatatlanok ne ismerjékfel az igazit.

Ma már úç gondolom, azért volt több, mert a �þep-pei „heýtartókat” és èatlakozó vezéreket avattákvelük.

Feltételezhetõ, hoç Roga, Attila, Siegfried ésArthur vér�erzõdést kötöttek, meýhez a Grálkeýhet ha�nálták.

A Ház a hídon címû füzet a 2‰5-ben kiadott Kõ-be vésték, fába rótták címû, �akáè Gáborral kö-zösen írt köòvben is olvasható.

Mivel a Grál kérdés çakran foglakoztat, megje-lenik néháò versemben is, pl. a Lehettél volna… cí-mûben, azaz „Lehettél volna Grál keheý”, vaçisforrása minden nemesnek, jónak…

Lehettél volna (réšlet)

Lehettél volna oltalom,zöld növéò inda sivár tûzfalonLehettél volna tápláló keòérfájdalmat oldó simogató teòérLehettél volna me��eség heçe,eç megboèátó Istenség keçeLehettél volna Grál keheýforró òárban hûvös hópeheý…

61

Az ‰9ˆ‡††††9-ben írott vers 2‰2-ben beke-rült �akáè Gábor Attila ifjúsága c. lemezének �ö-vegei közé.

Uçanèak az Attila ifjúsága lemezhez írtam a Šö-vetségcímû verset (ré�let):

…Siegfried, Roga, Attila, Arthureçmással �övetséget kötöttÖ��e kell fogni, a jónak kell çõzniAz ármáòos, pénzéhes horda fölött

Sietnek Roga hívó �avára,eljön Siegfried és Arthur kiráýKé�en állnak a döntõ èatára,akard és keheýnáluk van már

A néç égtáj felé suhint a kardjukvérükkel tele a šent edéòIsten áldását kérik magukra,Çõzelemre èak íç van reméò…

Ezt a �övetséget bõvebben fejtem ki a Roga hunkiráý c. köòvemben. (2‰9)

�akáè Gábor Pogáò imákcímû, 2‰5-ben megjelentlemezéhez írtam a Koppáò imájac. verset (ré�let):

…Árulás ké�ül, véres alkugalád támadás ellenemSárkáòos zášlómsárba tapossaJúdás pénzért az idegen…

62

Roga hun kiráý– Kevéssé ismert ré�letek az eu-rópai hunok történetébõl (2‰9) Ré�let

…Arthur kiráý tehát a maçarok legendás elõdeiközé is tartozhat, bár a �övetség nem jöhetettlétre Roga és Arthur között. Arthur, vaç Arthusuçanis a Tolnai lexikon �erint Kri�tus után5ˆ††-ban, Matthews �erint pedig 5ˆ†††7-benhuòt el. Ha azt tételezzük fel, hoç Arthur ‡†††éves korában halt meg 5ˆ††-ban, akkor 4ˆ††††-ben �ületett, Roga pedig már 4ˆ†††4-ben meg-halt. Tehát való�ínû, hoç nem Arthur, hanem édes-apja, Uther Pendragon vett ré�t a �övetségkötés-ben. A Pendragon névben benne van a Sárkáò �ó,mint ahoç ezt Tomory �u�a is é�revette. A Sárkáòpedig a �kítáknak, �armatáknak, hunoknak eçik jel-képe.

A �övetséget 4ˆ††5 és 4ˆ††8 között köt-hették. Abból következtetek erre, hoç 4ˆ††9-ben Roga háborút indít a burgundok ellen,Oktár vezetésével. A háború oka: SiegfriedetHagen burgund fõember orvul megçilkolja, te-hát 4ˆ††9-ben Siegfried már nem él. 4ˆ††5elõtt azért nem való�ínû a �övetségkötés, mertaddig Uldin, Bendeguz és Roga a kárpát-medenceihun birodalom meg�ilárdításával volt elfog-lalva. 4ˆ††5-re a kelet római birodalom a hu-nok adófizetõje, a òugat-római pedig lekötele-zettje.

63

A �övetségnek a kárpát-medencei õshaza vi��a-foglalásán kívül más céljának is kellett len-nie, ameý eçúttal a másik két �övetséges érdekeitis �olgálja. A kelta utódok a rómaiak által el-foglalt területeiket remélték vi��akapni és elég-tételt �olgáltatni a rómaiak által lemé�ároltelõdeiknek. A germánok pedig eçségbe �ervezõd-hettek volna eç, a hun birodalomtól òugatra esõterületen.

Volt azonban közös céljuk is, ennek feltehe-tõen vallási çökerei voltak. A történelmi korRoga hatalomra kerülésének tájáncímû fejezetbenvázoltam a manicheus vallás továbbá az ariá-nus és római kere�téòség közötti ellentéteket.Láttuk, hoç a hun kiráýi èalád rokonságbanállt Mánival, az ariánusok pedig támogatták At-tilát a òugat-római birodalom elleni fellépésé-ben. A germánok is Arius hitén voltak, Eliadeírja a Vallási hiedelmek és e�mék története címûköòvének harmadik ré�ében, hoç Alarik gót vezér(4ˆ† körül) maga is kere�téò,„de Arius eretnek-ségét követve.”

A �övetség közös célja tehát az lehetett, hoçelérjék a manicheus és az ariánus vallás el-ismerését, �abad çakorlását és meg�üntessékezen vallások durva, keçetlen üldözését a ró-mai kere�téòség vezetõi, püspökei, pápái ré�érõl.A �övetség nem a kere�téòség ellen, hanem a val-lá��abadságért és a kere�téòség „emberibb”változatáért köttetett, �ó �erint, hi�en a

64

manicheusok és arianusok Jézus „emberségét”vallották…

Maçar párhuzamok, hasonlóságok

1.Arthur híres lovagjai Ban kiráý, Lancelot ap-ja és Bors kiráý, aki láthatta és õrizhette aGrált a Grál kastéýban. Nevük a maçarságnáltöbb vonatkozásban is megtalálható.

A bán méltóságnév, például Bánk bán, Petur bán.Huòadi Lá�ló horvát és dalmát bán volt, JanusPannonius pedig �lavón bán. Terület elnevezés islehet: Bánság, Maèói bánság, Ozorai bánság.

Bors vezér Anonimusnál is �erepel, Árpád fejede-lem eçik fõvezére, várat építtet, ameýet a népBorsod-nak nevezett el. Jeles èelekedeteiért Árpádkitüntette.

Aj-Bars (Hold Párduc) Uldin hun kiráý fia,Pri�ko� is említi, több forrásban Ojbár� néven ol-vashatunk róla.

65

Bars vármeçét �ent István kiráý hozta létre.Bars várát már ‰‡††5-ben okirat említi, Borsunéven. Az igazságtalan trianoni döntés következté-ben jelenleg �lovákia ré�e.

2.Sir Thomas Malory angol író a †5. �ázadbanArthur kiráýról �óló mûvében ír a maçarföldi Urrelovagról, aki 7 év vándorlás után súýos sebek-kel érkezik Arthur kiráý udvarába és a lovagok akiráýýal az élen megpróbálják çóçítani. VégülLancelot-nak sikerül s Arthur a maçarföldi Urre-t is bevála�tja a Kerek A�tal lovagjai közé.

Az Urre név emlékeztet a Dömösi Prépostság ado-máòlevelében �ereplõ Vros, azaz Uros névre.

3.Uçanèak Malory-nál olvashatjuk, hoç az eçikçóçító lovag neve Sir Barant, meý erõsen hason-lít a maçar harcmûvé�et eçik ágának, a barantánakelnevezéséhez.

4.Több �erzõ említi, hoç a Grál „Terülj, terülja�talkám”tulajdonságokkal is rendelkezik.Matthews írja, hoç a Grál által �olgáltatott ételéletben tart eç õsöreg embert.

A Terülj, terülj a�talkámtörténetét maçar népme-séink is megõrizték, találkozunk vele többek kö-zött Benedek Elek, Iýýés Çula çûjteméòeiben.

5. A lovagfejedelmek híres kardokat birtokol-tak, Attila a magáét eçenesen Istentõl kapta.

66

Siegfriedé a Nibelunk kinèbõl �ármazó Balmung,Arthurt pedig a Tó Hölçe ajándékozza meg azExcaliburral.

Néháò �erzõ tévesen írja, hoç Arthur azExcaliburt a �iklából húzza ki, az eç másik, ko-rábbi kard volt. Az eredeti történetben két kard-ról esik �ó.

6.A Grálról �óló régebbi irodalomban felme-rült, hoç nem keheý, hanem üst a �ent edéò. Mi maçaroküsttel is bõségesen �olgálhatunk.

Ipoýi Arnold írja: „Valamint az áldozatra a fõ-zõ katlan nem hiáòozhatott, úç ezen libatioi (ital-áldozat) áldomásra bizoòos áldozati �ent edéòek�olgáltak.”

Igen �ép �kíta bronz üstöt láthattak ‰9ˆ‡†††5õ�én a �épmûvé�eti Múzeum látogatói a leningrádiErmitá� vándorkiállításán.

Érdy Miklós írja a hun üstökrõl: „A hunok leg-fontosabb és régé�etileg jól azonosítható sajá-tos régé�eti emlékei az áldozati bronzüstök,ameýek lámpásként jelzik azokat a heýeket, ahol ahunok léòeges idõt töltöttek… Az üstök naçsága 3cm.-tõl (Minu�in�k) ‡††††54 cm.-ig (Törtel, Maçar-or�ág) terjed, a�erint, hoç sírokban vaç áldozatiheýeken találták-e õket. Eddig ˆ††5 bronz,‡††††8 kerámia és †††5 �iklarajzról ismert hunüst adatait çûjtöttem ö��e múzeumokból, raktárak-ból és az irodalomból.”

�akáè Gábor a Maçar Demokrata 2‰6/††7. �ámá-ban a rádpu�tai hun üstrõl írt, meý azon frissiben

67

2‰6 május †9-én került elõ s a Tá�ok-tetõtõl abosòák piramisokig c. köòvünkben is olvashatóÁldozat vaç áldomáscímmel.

7. Matthews †3. �ázadi költeméòeket is ismertet,ezek közül az eçik töredék a hõs Cei-rõl, Arthurküzdõtársáról �ól, aki kilenc hétpróbásbajnokonis túlte�. „Amikor kürtjébõl ivott, néçnek eléglett volna”. Itt nem arra a párhuzamra �eretném fel-hívni a fiçelmet, hoç a maçarok között is voltak-vannak naçivók, a kilences és hetes �ám maçar vo-natkozásaira sem térek ki, hanem az ivókürtre. Hí-res �kíta-hun-avar ivókürtjeink ké�ültek araòbólezüstbõl, többek között az uljapi, a naç�entmik-lósi, bóèai, kunbáboòi, ozorai, �eged-átokházi. Azavarok még üvegbõl is ké�ítették, fennmaradt aKisköre-i, Èóýospálos-i, Kiskõrös-vágóhid-i,�enttamás-i. Ipoýi Arnold is az áldozó edéòek kö-zött említ némeý kürtöket.

8. Matthews-nál olvasható: Geoffrey ofMonmouth történetíró a †2. �.-ban írja, hoçVortigern brit vezér 4ˆ††5 táján (tehát Rogahun kiráý korában) eç erõdöt kívánt építeniWales-ben. Amit nappal építettek, éjjel leomlott.Vortigernnek a druidák elárulták, hoç èak úçtudja felépíteni, ha eç apátlan çermek vérét öntika kövekre. Ebben a mi Kõmíves Kelemen legendán-kat ismerhetjük fel.

68

9. Híres rovás feliratának megtekintése céljá-ból több�ör jártunk �akáè Gáborral a rugonfalvireformátus templomban. Ott tûnt fel, hoç a Három-kiráýok imádása freskón Melchior és Baltizár,azaz Meýhárt és Boldi�ár kezében lévõ osþatar-tók hasonlítanak a Matthews köòvében lévõ eçik†5. �ázadi Grál ábrázolásra. (Barta Jó�ef rajza aképek alapján)

†. Matthews írja, hoç ‰ˆ‡††††1-ben aGlastonbury apátságban megtalálták Arthur èont-jait. Koporsója eçetlen kivájt fatör�bõl ké�ült sebben óriás èontokra leltek. Itt ismét párhuzamvonható Rákóczival, mert eç abaúj-zempléni haçomáò�erint Rákóczi óriási erejû ember volt, termetérenézve is óriás. Ameòòiben ez èak mondai túlzás,akkor is fiçelemreméltó a népi emlékezet és képze-let hasonlósága.

Rákóczi daliás, magas termetét az antropológiaivi�gálat is igazolta, bár hivatalosan nem 2̂4centiméter, mint ahoçan azt elõ�ör Thali Kálmán meg-állapította a combèontja alapján. ‰7ˆ†4 köbcen-timéteres kopoòájához ‰6ˆ††8 gramm açvelõsúýjárult, ami †† grammal múlja felül az európai át-lagos férfi açvelõsúýt. A bal�amozáskor mondtaMikes Kelemen: „açveleje egé�séges volt, de aòòivolt, mint két embernek �okott lenni – e�e is voltaòòi, mint tizenkettõnek.”(Forrás: Hankó Ildikó,Maçar Demokrata, 2‰3/†††1)

69

†1. Harpur-Westwood: Legendák földjén címû köò-vébõl: „Ez az Arthur nem halt meg, èak al�ik ti-tokzatos föld alatti heýen, lovagjaitól körülvé-ve. Walesben �ámos Arthur barlang rejti és mond-ják, hoç É�ak-Anglia és Skócia tucatòinál többvárkastéýa és heçe alatt van alvóheýe…”

Hasonló regéket maçar népünk Máþás kiráýról ésRákóczi fejedelemrõl is megõrzött. A Lençel Dénesáltal lejeçzett dél�láv népmondában Máþás èapatá-val a Budai heçhez vonult, meý megòílt elõttük ésbementek a heç üregébe. Máþás azóta ott al�ik eçkõa�tal mellett, de vi��a fog térni.

Maçar Zoltán: Rákóczi a néphaçomáòbanc. köòvebõséges forrása a hasonló történeteknek.

†2. Cotterel írja: ”Az angliai Somerset meçébenGlastonbury eçik kolostorában lelhetõ sírján eza felirat áll: Itt fek�ik Arthur, kiráý volt éskiráý le�. Még ‰ˆ†3-ban is tömegverekedés tört ki,amikor a cornwalli Bodminba látogató franciák�olgái kétségbe vonták, hoç Arthur él.”

Itt �intén eç Rákóczi párhuzamot említhetünk, bárebben az esetben azt verték meg a német èá�ár ki�ol-gálói, aki azt hirdette, Rákóczi él és vi��atér.Konova András papot ‰7ˆ†††8-ban Munkáè piacánbotozták meg e kijelentése miatt.

†3. E tanulmáò több forrása �ámol be a sárká-òos zá�lóról, meý Télfy János �erint a �kítáknak isvolt.

70

Ehhez a sárkáòos hadijelvéòhez te�em hozzá, hoçTorma �ófia élete után òomozva több�ör jártunk azerdéýi �á�városon, ahol féòképeztem a Tomory �u�atanulmáòában megjelent �armata hadijelvéòhez hason-lót, �oborba öntve. A �á�városi Múzeumban is lát-ni a mását. Azt a felvilágosítást kaptam eç románmuzeológus hölçtõl, hoç az farkasfejes dák zá�-ló, forrása pedig a római Traianus o�lop, meýen aèá�ár két dák hadjáratáról ké�ült dombormûvek lát-hatók. Torma �ófia régé�nõ köòvében is megtaláljuka rajzát, azonban õ sárkáònak nevezi. (5. KÉP)

Uçanèak Torma �ófiánál olvashatunk az Erdéýben,Huòad meçében található Sarmisegetusa nevû heý-ségrõl. Hivatalosan azt tartják róla, hoç ittállt a dák fõváros. Régé�nõnk eç adata �erint azon-ban ez a településnév a �armatákra utal. Sarmise-getu-sa, azaz �armaták heýe, vaç vára. Alátáma�tjaezt, hoç maçar neve Várheý. Sarmisegetusa kõemlé-kei nem èak a heý�ínen, hanem a dévai Magna Curia Mú-zeumban is láthatók meglehetõsen rendetlenül eç-másra dobálva az udvaron. Többségük római jel-legû. Néháò ezektõl erõsen eltérõ emberalakú �ob-rot féòképeztem, bár èé�ét uçan nem tartanak, a fejüksinè kidolgozva. A féòkép a hátsó belsõ borítóntalálható.

†4. Koppáò fejedelem neve több heýen Kupa-ként �e-repel, pl. Heltai Gáspár krónikájában, Ransanusnálpedig Cupa somoçi vezér.

Kupa vezér Kupa vára: Stamler Imre tanár, isko-71

laigazgató, heýtörténé� neve nem èak a Bodrog-Alsóbûn lelt kohófúvókához és õskohók feltá-rásához, hanem Koppáò fejedelem ti�teletéhez is kö-tõdik. 2‰1 májusában kezdeméòezésére Koppáò emlék-mûvet avattak az ‰7ˆ††††9-ben eçházi jeçzõ-köòvvel is igazoltan çóçító hatású �entesicaforrásnál. A somoçi Kupavárnál található for-ráshoz kapèolódó haçomáòt a népi emlékezet meg-õrizte, Stamler Imre írja: úç hallotta �üleitõl,hoç Koppáò, a nép òelvén Kupa herceg, leçõzése ésfelnéçelése után „54ˆ‡††††8-ban ide kellett a�ent forráshoz zarándokolni �ent István kiráýnak,hoç megmossa véres kezét a patakban és megáldjaa heýet, hoç az ide zarándokló betegek çóçulástòerjenek… én uçanis çerekkoromban azon nevelked-tem, hoç Koppáò nem volt bûnös és Somoçnak nemkell �éçenleni õt. Az én falumban Somoçváron méga film�ínházat is Kupa vezérrõl nevezték el… Ne-kem Kupa vezér ártatlanságát bizoòítja, hoç Ku-pavárra építette temetkezõ heýül bazilikáját ésmonostorát �ent Lá�ló kiráý. Azért hozatta ide �entEçed erekýéit és kért más �entek èontjából is èo-datévõ rekvizitumokat, mert ezt a heýet európai je-lentõségû búèújáró heýýé akarta tenni, valamifé-le kulturális, eçházi és világi hatalmi központ-tá. A �entföldi zarándoklatok útjába, a naç hadiútnál európai vi�oòlatban is imponáló méretû ba-zilikát építtetett a lovagkiráý valamiért. Talánazért, mert õse Koppáò volt, ahoç ezt többenfeltételezik…”

72

�ámomra mindez azt sejteti, hoç Koppáò fejedelemis, �ent Lá�ló is birtokolták még a �kíta öröksé-get, az eredeti Grál keýhet.

†5.A Maçar Nemzet 2‰/4/††9-i �ámában jelentmeg Fr. Kálmán Peregrin OFM írása, a �ent Grál ésa �ent vér maçaror�ági ti�teletecímmel. Az utolsóvaèorán ha�nált keheýbe fogták fel Jézus Kri�tusvérét a kere�tfán, ez a �ent vér. A �entföldrõl a ke-re�tes háborúkkal erekýék érkeztek Európába, alegnaçobb jelentõségûek a �entvér erekýék voltak,�inte minden fontos apátságban volt belõlük.Maçaror�ágon Kassán, Bátán, Çõrben, Vasváron, �e-geden, E�tergomban õrizték. A �entvér kultu� köz-pontja Báta�éken lehetett, Huòadi Jánostól és Má-þástól sok ajándékot kapott az itteni kolostor.

A maçaror�ági �entvér kultu� legtöbb erekýéje atörök uralom idején elpu�tult. Garam�entbenedeken,Kassán és a napjainkban Horvátor�ághoz tartozóLudbregen még megvannak. A Wikipédián Ludbregbeírásával látható a dí�es erekýetartó.

†6. Bálint Sándor néprajzkutató (‰94̂-‰9ˆ‡†††) Ünnepi Kalendáriuma az Or�ágos �échéòiKöòvtár �ámítógépes köòvtárában is elérhetõ.

Május 3-ára vonatkoztatva, a Kere�tfa megtalá-lásával kapèolatban írja, hoç több középkoritemplomban, de Kálváriákon és �entképeken a megfe�í-tett Jézus, Mária és János evangélista ábrázolá-sakor „oýkor a Grál keheý is megjelenik rajtuk…”

73

†7.A Grál haçomáòban Anjou Gamuret lovaggalPar�ifál aþjaként találkozunk. Par�ifál azon kevéslovagok közé tartozott, akik bátorságuk és lel-ki ti�taságuk jutalmaként �eméýesen is láthatták aGrált.

Anjou Károý Róbert maçar kiráý (‰2̂‡†††8-‰3ˆ††††2) Árpád-házi felmenõkkel is bü�kélked-het, naçaòja 4. Béla unokája, Mária. (Aòja Habs-burg Klemencia).

†8. Több�ör �óba került Burne-Jones festméòe(pl. a †4. oldalon). A �ép alkotás látható a MaçarDemokrata ‰9ˆ‡††††7. �eptember 4-i �ámának bo-rítóján is. Burne-Jones eç másik festméòén, ameý aGrált és ti�telõit ábrázolja, az eçik lovag kezé-ben Árpád-sávos paj� van, bár itt a fehér-ezüst èí-kokban el�órt mintázat lát�ik. A Képes Krónika mi-niatúráira emlékeztet, ott több Árpád-sáv ábrázo-lás van, pl. �ent István felsõ ruháján.

74

Néháò rovásfeliratos škíta, šarmata, hun,avar edéòünk

Az Iššik-i halomsír ezüst èéšéje‰9ˆ‡††-benkerült elõ Kazah�tánban, �aka �kíta kiráýi halom-sírból az I��ik területen. Kr. e. 7ˆ táján ké�ült, ahalott kiráý mellett találták meg a régé�ek.

Šarmata kori edéò:Ladáòbenén, ‰99̂-ben Jó�aPál földjén Kada Elek tárt fel eç hitelesített �ar-mata sírt, meýbõl kiégetés elõtti és kiégetés utá-ni feliratokat hordozó açagedéò került elõ. Saj-nos az edéò a 2. világháborúban elpu�tult Keçke-mét bombázásánál. A Honlevél újság 2‰†2/ápril-isi �ámában a sajátomon kívül még kilenc megfejtésváltozatot közöltem. Bõvebb megfejtésem �intén ittolvasható.

Az ³9²††††5 elõtti megfejtõk és tanulmáòo-zók még láthatták az edéòt, tehát rajzuk való�e-rûbb, íç ezeket ha�náltam fel. Jobbról balra ha-ladó, maçar òelvû az olvasatom. A harmadik �ó arajzoknak megfelelõen változik.

A Naçšéksósi hun-kori keýhet2‰3-ban a MúzeumiVilágnap alkalmából láthattuk �egeden, de másola-ta a Nemzeti Múzeumban van. Kerek òílásait �ínesüveg és kristáýbetétekkel dí�ítették. Talpán ro-vásfelirat fut körbe. (6. KÉP)

75

A Naçšentmiklósi Kin膆3 megmaradt araòedéòé-bõl †4-en rovásfelirat van. Megfejtései eçelõrenem teljesen megòugtatóak. Az ötvös remekmûvekazonban mindenképpen megérdemlik, hoç a Grállalhozzuk kapèolatba, különösen a 7-es �ámú korsónlátható turul itatás okán. Látható az elsõ belsõborítón alul.

Az Ozora-Tótipuštai ezüstkorsón, meý 6ˆ‡†† tá-ján ké�ült Garam Éva régé� talált rovásjeleket. Afeliratot utólag karcolták be, nem a korsó ké�í-tésével eçidejûleg. Megfejtésem megjelent a Rogahun kiráý címû köòvben.

A Grál lehetséges ábrázolásai

Mezopotámiai eredetû vaç eçéb ókori ábrázoláso-kon több�ör elõfordul eç edéò, meýbõl foýadék öm-lik ki. Gudea sumer kiráý peèéthengerérõl írjaBobula Ida: „A borotvált fejû papherceg átve�i né-

76

pe �ámára az élet vizének urától a legbeèesebbajándékot”. (7. KÉP)

Hasonló edéò látható a Louvre-ban kiállítottkõ�obor töredéken és a Kr. e. ‰8ˆ-ból, Mári-ból�ármazó istennõ �obor kezében is.

Hu�ka Jó�ef köòvébõl: Óbabiloni Istennõ, açag-ból, lapos reliefben, Telloból,kezében a"Grállal". (8. KÉP)

Hu�ka Jó�ef köòvébõl: Lapos reliefdí� a nijairomheý eç meòòezetgerendájáról a Takla-makán siva-tagban. (Stein Aurél òomán) (9. KÉP)

Hu�ka Jó�ef köòvébõl: Hittita peçéthenger Baal-Istar és Tesub viharisten alakjaival. A jobbfelsõ sarokban lévõ jelenetet hasonlítsuk ö��e adunántúli tükrösök rajzolataival. (†. KÉP)

Ezekre az ókori ábrázolásokra emlékeztet Pap GáborJó pá�torok haçatékac. köòvében feltûnt két dunántúlitükrös dí�ítése a †9. �ázadból. A keheýbõl �ökõkút-�erûen törnek fel az indák, mint a mezopotámiai ábrázo-lásokon a foýadék, ez alá tartják poharukat a �ereplõk.Pap Gábor felhívja a fiçelmet, hoç a képek középtenge-ýében baju�os férfiarcok bontakoznak ki. (†1., †2. KÉP)

Hu�ka Jó�ef köòvébõl: Ré�let eç Curiumban ta-lált ezüsttálról. �ámomra úç tûnik, mintha a �áròas

77

léòek a mellsõ lábukkal eç kallanþút megòomvajutnának hozzá az áhított foýadékhoz. (†3. KÉP)

A dél-�ibériai okuòevi mûveltség kõo�lopai kö-zül kettõ, rajtuk vésett keheý alakú edéòòel a Kr.e. 3-2. évezredbõl. Méreteik: 2̂‡††† · ‡†††3 · ‡ cmés ‡†††6 · ‡5 cm. Elõ-�kíta alkotásoknak is ne-vezik a Jeòi�ej foýó menti naç �ámú kõbálváòt. (†4.KÉP)

Èomor Lajos ötvös, �ent Korona kutató rajzoltaa †5. képet, meýnek aláírása: „Sumer stílusú�abir-maçar ezüst pohár a kuruk-tasi halomsír-ból. Kr. e. 2. évezred.”

A pohár rajzának közepén látunk eç naç edéòt, meý-bõl az ülõ férfi foýadékot o�t a balról érkezõk-nek, akik poharat tartanak a kezükben, majd jobbratávoznak. Lehetséges, hoç a Grál eç ábrázolásátlátjuk, amint éppen çóçító hatását fejti ki. Az italto�tó férfi háta mögött eç életfa látható, meý ábrá-zolás megerõsíti ezt a feltételezést.

78

A Grál šó a maçar KIRÁÝ šóból šármazik

Kiráý �avunkat az akadémiai òelvé�et a �láv král�óból eredezteti. Òelvünk õsòelv voltát Ber�eòi-tõl kezdve (de bizoòára már elõtte is) sokan bi-zoòították, íç a �láv eredetet tévesnek ítélhetjük.A maçar òelv eçébként is kerüli a �láv òelvekbençakori mássalhangzó torlódást, ameý a král �óbanis jelen van.

Jelen esetben a K és G hangok felçerélésére uta-ló példák érdekesek �ámunkra.

A K és G úçnevezett zárhangok, èupán a zöngés-ség tekintetében különböznek eçmástól.

Nézzünk néháò példát a két hang felèerélésére,elõ�ör Molnár Jó�ef-Simon Çörç: Maçar òelvemlé-kek címû köòvébõl.

SURGUDI = Sarkad (†2. �ázad), GULCZAR = kulèár (†5. �.)AGH KEPEN = akképpen (†5. �.) MEG KAZDAGULNI = meggazdagodni(†6. �.) GARDINA = kardinális (†6. �.) BODROK = Bodrog (†6. �.)

A kiráý �ó néháò változata uçanebben a mûben:KRAL = kiráý(†1. �.)KERALUCNOC = kiráýuknak(†4. �.)

79

KYRALANOC = kiráýának (†4. �.)KYRAALNE = kiráýné (†5. �.)

A Képes Krónikából (†4. �.): KEISLA = Gizella

A Po�oòi Krónikából (†4. �.): BENDEKUZ = Bendeguz, KIZLA = Gizella

A Müncheni Krónikából (†4. �.): KEJZLA = Gizella

Meré�eljünk ezek után még régebbre vi��amenni, aBobula Ida által çûjtött sumer-maçar �avakig:

GUBBU(+tu) = kabát, GIZAL = kazal, MU-UN-GA = munka, GAR = kert, kerék, UGU = ük, GUDADU = kisded, RAG = rak, GAGAZU = kakas,BIR-G = birka, stb.

Czuczornál: GAÈ = kaè,GALAÇOL = kalaþol (karaþþol), stb.

80

Közeli példák a †9.–††. �ázadból, Sántha At-tila �ékeý �ótárából:

GELEGÓÇA = kelekóþa, GÜLÜ = külü (naç, puffadt, dülledt)

A �ékeýekrõl jut e�embe a KÓPÉ-góbé �ópár, de aKEREÈEN �óból ered a Gereçe heçség neve is.

Mikor a †, †1. �ázadban át kellett térnünk a latinbetûs írásra, annak ábécéjében a következõ †3hangunkra nem volt jel: Þ, Ç, Ò, Ý, K, J, �, �, È, Á,É, Ö, Ü. Ez is eçik lehetséges oka a KIRÁÝ �óGRÁL-lá alakulásának, a K betû hiáòa miatt a G-t ha�nálták.

Eliade írja a Grál �ó maçarázatáról, hoç két ame-rikai kutató Henry és Renée Kahane a görög„kratér” �óból eredezteti, meý bor és víz eleçíté-sére �olgáló edéò. A K-G hangèerét tehát ebben azesetben õk is elismerik.

Feltételezésem �erint tehát kiráý-kerál-kral-gralaz átalakulási foýamat. A Grál keheý tehát„kiráý keheý”, azaz a kiráýok, vezérek, fejedel-mek ha�nálták kinevezések, beiktatások alkalmá-val, mint ahoçan a következõ ré�ben bizoòítaniiçek�em.

81

A šþeppei èéšetartó šobrok kezében jelképesGrál keýhek vannak

Sebesþén Çula Rovás és rovásírás c. köòvébenlátható kõ�obor, meýet ‰7ˆ††2-ben fedeztek fel,hívta fel a fiçelmemet a èé�etartó �obrokra Grálkeheý keresés �empontjából. (†6. KÉP)

Kállay Ferenc ‰8ˆ‡†1-ben megjelent A pogáòmaçarok vallásacímû köòvében ho��abban érteke-zik a „kún sírhalmokról s kún bábokról”. Eç �i-bériában talált kõ�oborról írja: „…keletre for-dult arczal kezében èé�ét tart, azt a köldökéhez�orítva.”

Hoç hazánkban miért nem találhatók, arra azthozza fel, hoç krónika és törvéò òomok uçan léte-zésük mellett �ólnak, „de a ho��ú viharos idõkalatt el is pu�tulhattak az iý kõbábok, kiválthoç a pogáò emlékek kiirtása elsõ kiráýaink általtüzetesen munkába is vétetett.”

82

Bõvebb irodalmat találtam róluk Fehér Géza: Abolgár-török mûveltség emlékei és maçar õstör-téneti vonatkozásaikcímû köòvében (‰9ˆ†††1).Bár Fehér Géza a legtöbb èé�etartó �obrot ó-tö-röknek tartja, elismeri, hoç „oýan kõ�obrokon istalálunk török rovásos felírásokat, ameýek nemtörök sír�obrok, hanem régebbi emlékek, ameýeketèak felha�nált a késõbbi török lakosság. Itt te-hát a felirat és az ábrázolás között semmifélekapèolat ninè.”

A �þeppei �obrokat, mint már Kállayinál is olvas-tuk, çakran nevezik kunbabáknak. Pálóczi HorváthAndrás írásából idézek: „A kunok haçták magukután azokat a monumentális kõ�obrokat, ameýekbõlvalamikor még több ezer példáò állt a dél-oro�or-�ági �þeppén. Napjainkra èak minteç 6ˆ darab maradtmeg, naçré�t �ovjet múzeumokban. Ezek a �obrok azelhuòtat portré�erûen, dí�es viseletben, kezében èé-�ét tartva, állva vaç ülõ heýzetben ábrázolják. Akunok férfiaknak és nõknek eçaránt állítottak �ob-rot, ellentétben a türkökkel, akiktõl èak férfi�obrokat ismerünk. A halottak emlékére állított�obrok nem a sír fölé kerültek, hanem különállómagas halomra… arccal Kelet felé, köréjük pedigkõkerítést építettek. Valóságos �entéýekrõl vantehát �ó, ameýek az õsök kultu�ának �ínheýei lehet-tek… A múlt �ázad közepén keleti utazásai soránJerney János igen sok �obrot leírt, néháòat le israjzolt, két töredéket haza is �állított Maçaror-�ágra. Ezeket a töredékeket ‰8ˆ††††4 december 2-

83

án bemutatták a Tudomáòos Akadémia ülésén Jerneylevelével eçütt, ameýben õ a kérdéses �obrokat amaçarok emlékeinek tartja.”

Fehérné Walter Anna köòvébõl: ré�let Bilgekagán sírjáról. (†7. KÉP)

A rajzon látható �iveçkés minta és a madár – ga-lamb vaç sóýom – népmûvé�etünk jellemzõ dí�ítõ-elemei közé tartoznak.

‰9ˆ‡††††7-ben Ótörök kõemberek címmel Kun-kováè Lá�ló Néprajzi Múzeum-beli kiállításánláthattunk kitûnõ féòképeket a èé�etartó �obrokról,meýek az ismertetõ �erint 6. és †1. �. között ké�ül-tek. Az ismertetõben ez is olvasható: „A Kárpátok-tól Mongóliáig terjedõ eçbefüggõ �þeppeövezettörténelmének néma tanúi az esõverte bálváò�erû�obrok…

Nem eç�erû sírkövek, mert nem az elhuòtak èontjaifölött emelkednek. Maçarázatukkal több ágon pró-bálkoztak a régé�ek. Legvaló�ínûbbnek az lát�ik,hoç a jeles �eméý kõképét az áldozóheýen állítot-ták fel és a �obor állandó motívuma, a kézben tar-tott èé�e jelzi, hoç õ is ivott a halotti toron atöbbiekkel… Ninè két eçforma kõ�obor az eurá�iai�þeppén.”

84

A forrásokból tehát megtudtuk, hoç ha néháò �ob-ron ó-török felirat is van, nem köthetõk kizáróla-gosan ehhez a néphez.

Mivel ninè két eçforma, mindig eçéneket ábrázol-nak, eçéniségeket, tehát nem elnaçolt, leeç�erûsí-tett, eçmással felèerélhetõ, ö��etéve�thetõ sírem-lékek, sírkövek ezek.

Feltételezem, hoç a �obrok èé�éi Grál keheý jel-képek, kitüntetés, kinevezés, èatlakozás, �övetsé-gek, �erzõdések kötésének kellékei, eçfajta érdem-rendek is.

A Kárpát-medencétõl egé�en Kínáig a lakosság�kíta-hun-avar elõdeink fennhatósága alatt élt.Õk, mint az égbõl hullott vaç Heraklé�tõl kapottèé�e, azaz Grál keheý jogos örökösei, ennek jelké-pes másolataival nevezték ki, ezzel avatták azadott területen heýtartóikat vaç a èatlakozó feje-delmeket. A �obrok tehát �kíták-hunok-avarok általkinevezett �þeppei heýtartókat ábrázolják, akikjelképes Grál keýheket tartanak a kezükben. Öv,pohár (keheý, korsó), ivókürt a hatalomba való be-avatás, kinevezés kitüntetés kelléke, jelzõje vaça èatlakozó fejedelmek befogadó elismerése.

Ezt a feltételezésemet a következõkkel tudomalátáma�tani:

A �kíta kinèek között több�ör fordul elõ eçaraòlemezke, meýnek ábrázolásáról Brasin�kij aztírja: „Trónusán ülõ istennõ (Tabiti?) vaç fejede-

85

lemnõ, elõtte rhütonból (ivókürt)ivó �kíta férfi.”A kép az elsõ belsõ borítón felül látható.

A �kíta araòkinèek c. kiállítási jeçzékben Fir�ovés �uravljov íç maçarázzák a jelenetet: „Ebben azábrázolásban eçes kutatók a �kíta istennõt Tabititlátják, amint hatalmat ad eç �kíta kiráýnak.”

Itt a hatalom átadás jelképe èé�e heýett az ivókürt,meý �intén jellemzõ méltóságjelvéòe volt �kíta, hun,avar elõdeinknek, pl. a rovásfeliratos naç�entmik-lósi ivókürt, vaç a Nemzeti Múzeumban állandó ki-állításon látható avar èé�ék, korsók, ivókürtök.

A Èíki �ékeý krónika ré�ben eç bizoòos„�eretsendio keýýhe pohár”története köré �övõdik,ameýet a �kíta Anacharsis hozott Görögor�ágból.Kõváry Lá�ló pedig feljeçezte, hoç a mai �ékeýud-varheý mellett magasodó heçen lévõ Budvárban(Buda várában) õrizték.

Nem èak a pohár, de a krónika eredetiségét is vi-tatják némeýek, ám oýan naç tudású emberek, mint �a-bó Károý vaç Orbán Balá� eredetinek ismerik el.Sombori Jó�ef késõbbi udvarheýi pap és esperes‰8ˆ†††5-ben tanulmáòt jelentet meg róla, A haj-dani nemes �ékeý nemzet áldozó-poharárólcímmel. Ér-tekezését a következõ mondattal fejezi be: „Az ira-tos pohár azután mind az mái napig a nemes Sándornemzetség birtokában maradott és èak naçobb çû-lések, nevezetesen a èíki fõti�tek béiktatások al-kalmatosságával fordul elé.”

86

A „béiktatások” során való alkalmazása isalátáma�tja azt a feltételezésemet, hoç a èé�éket afeljebb már ré�letezett ünnepéýes hatalom adási al-kalmakkor ha�nálták.

Jelentõs, hoç a��oòokat is ábrázolnak a �obrok,ezzel is alátáma�tva azt a téòt, hoç �kíta-hun-avarelõdeinknél nem kellett a nõknek eçenjogúságértharcolni, mint a òugati társadalmakban.

Hatalmi jelvéòek ezek a èé�ék, meýek a Grál tulaj-donságaiból eredõ feladatokat róttak lovagi eré-òekkel rendelkezõ viselõjükre, testi, �ellemi, lelkitáplálékot, értelmes emberi tevékeòséget biztosíta-ni alárendeltjeiknek, a rájuk bízottaknak, mindazt,amit aòòi oldalon leírtak a Grálról értekezõk…

Öššegzés

A hátsó borítón két �ép edéò látható. Az eçik 8‰év körüli Tatárlakáról, a másik 6‰5ˆ év körüli

87

Kukuþinból (hivatalosan: a moldvai Cucuteni mû-veltség). Azt �eretném ezekkel az edéòekkel kifejez-ni, hoç a Grál története igen régi. A Föld legré-gebbi történetei közé tartozik, hi�en a �kíták isazt mondták magukról, hoç õk a Föld legkorábbinemzete.

Nem tudhatjuk, hoç hol van most a keheý, de ke-resni kell, útközben eréòekben, tudásban gazda-godva.

Eliade írta: „Ami fontos, az a Grál rejtõzködé-sének �imbolizmusa: Azt fejezi ki, hoç eç titkoshaçomáò eç adott történelmi pillanattól elérhetet-lenné válik.”

Mikor vált �ámunkra, maçarok �ámára elérhetetlen-né ez a hozzánk oý sok �állal köthetõ haçomáò?Koppáò felnéçelése, Zách Felicián felkoncolása,�ent Imre herceg furèa halála, Máþás kiráý megmér-gezése okán rejtõzik elõlünk? Vaç tán‰7ˆ‡†††9-óta, amikor a francia forradalomürüçén feldúlták a kamalduli remeték kolostorátPári� mellett és elrabolták vaç elpu�tították 2.Rákóczi Ferenc ott õrzött �ívét?

A Jézus elõtti Grál haçomáò a �kíták-�armatákrévén eçértelmûen köthetõ a maçarsághoz. Jézus�kíta �ármazása mellett megçõzõ érveket sorakoz-tatott fel Zajti Ferenc festõ, történé�, keletkuta-tó, a Maçar-Indiai Társaság alelnöke. Badiò Jós

88

Ferenc sumerológus pedig a �intén �kíta eredetû pár-tusok népébõl való �ármazására sorolt fel bizo-òítékokat. Tehát az Utolsó vaèora keýhe is méltánkerült a Grál történetébe.

Ezt �erettem volna megerõsíteni, az érveket �apo-rítani a párhuzamok felsorolásával, valamintazokkal az é�revételeimmel, hoç a Grál �ó a maçarkiráý �óból ered és a �þeppei èé�etartó �obrokkezében jelképes Grál keýhek vannak.

A Grál történetének maçar vonatkozásai kifoçha-tatlannak tûnnek, mint maga a keheý… keressünktovább…

89

Irodalom

Badiny Jós Ferenc: Jézus király pártus herceg (Budapest, 1998)Bajkán László: Fehér lovakról (Debrecen, 2005)Bobula Ida: A magyar nép eredete (Anahita Ninti Kiadó, évszám nélkül)Brasinszkij, I. B: Szkíta kincsek nyomában (Helikon Kiadó, 1985)Bunyevácz Zsuzsa: A Szent Grál üzenete (Alexandra Kiadó, 2007)Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája (Könyvesház Kft.

1994)Csomor Lajos: Õfelsége a magyar Szent Korona (Székesfehérvár, 1996)Deák Viktória Hedvig O.P: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiografia

(Kairosz Kiadó, 2005)Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek (Helikon Kiadó, 1985)Dümmerth Dezsõ: A titokzatos jelbeszéd – A magyar szent királyok nemzetsége

(Panoráma Kiadó, 1989)Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története, III. (Osiris Kiadó, 2002)Evola, Julius: A Grál misztériuma (Kvintesszencia Kiadó, 2000)Érdy Miklós: A hun lovas temetkezések (Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó,

2001)Fehér Géza: A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozá-

saik (Budapest, 1931)Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)Forrai Sándor: Javaslat a Vérszerzõdést megörökítõ rovásfeliratos emlékmû felál-

lítására (Kézirat, 1995)Forrai Sándor: Az õsi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó,

2004)Friedrich Klára: Attila ifjúsága (Szakács Gábor kiadása, 2000, 2004)Friedrich Klára: Ház a hídon (Szakács Gábor kiadása, 2000)Friedrich Klára: Ház a hídon (In: Friedrich-Szakács: Kõbe vésték, fába rótták,

2005)Friedrich Klára: Roga hun király – Kevéssé ismert részletek az európai hunok történeté-

bõl (2009)Guenon, René: Metafizikai írások, II. (Farkas Lõrinc Imre Kiadó, 1983)Hankó Ildikó: Nagyságos fejedelmünk háromszáz éve (Magyar Demokrata,

2003/31)Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Székelyföldi freskók a teljesség igényével

(2001)Huszka József: Turáni magyar ornamentika (Nyers Csaba kiadása, 1996)Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia (Pest, 1854, Európa Kiadó, 1987)Jung, Carl Gustav: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa Kiadó, 1997)Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása(1861)Kiss Irén-Tábori László: Merre van Arimathea? (Magyar Demokrata, 1997/32)Kiss Irén-Tábori László: A Grál nyomában (Magyar Demokrata, 1997/38.)Kõváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei (1866, Reprint: Horizont

Kiadó)Kunkovács László: Ótörök kõemberek (Kiállítás ismertetõ, 1997)Kunkovács László: Kunbabák, kõemberek (Thorma János Múzeum füzetei, 13.

(Szerkesztette Szakál Aurél. Évszám nélkül)Kunkovács László: Kõemberek. A sztyeppei népek õsi hagyatéka (Masszi Kiadó,

2002)L. Nagy Lajos: „A fenséges kert legerõsebb fája” (Debrecen, 2003)

90

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (Móra Kiadó, 1968)Leontyev–Kapeljko–Jeszin: Kõbálványok és emlékoszlopok az okunyevi kultúrá-

ban (Püski Kiadó, 2009)Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (Tankönyvkiadó, 1980)Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban (Osiris Kiadó, 2000)Magyarrá lett keleti népek (Panoráma Kiadó, 1988)Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (Közdok, 1996)Malory, Thomas: Arthur királynak és vitézeinek, a Kerek Asztal lovagjainak histó-

riája (Háttér Kiadó, 1996)Mani: Gyöngyénekek (L. Nagy Lajos kiadása, Hajdúszoboszló, 2004)Matthews, John: Arthur király (Egmont Hungary Kft. Bp. 2004)Mereskovszkij, D. Sz: Az ismeretlen evangélium (Farkas Lõrinc Imre Kiadó,

1995)Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi Kiadó, 2007)Pálóczi Horváth András: Besenyõk, úzok, kunok (In: Magyarrá lett keleti népek,

Panoráma Kiadó, 1988)Ransanus, Petrus: A magyarok történetének rövid foglalata (Európa Kiadó, 1985)Spineto, Natale: Szimbólumok az emberiség történetében (Officina 96 Kiadó,

2003)Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909)Stamler Imre: Avatási beszéd Koppány és Szent István emlékmûvénél Kupaváron

és egyéb kézirat (2001)Steinbeck, John: Arthur király (The acts of King Arthur and his noble Kinghts,

1952, Merényi Könyvkiadó, évszám nélkül)Szakács Gábor: A hun üst titka – Áldozat vagy áldomás (Magyar Demokrata,

2006/27)Szent Imre hercegnek legendája (In: Magyar legendárium, Magyar Ház Könyvek,

2002)Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban (Kiállítás katalógus, 2009)Tábori László: Gilgamestõl Jézusig (Sárosi Kiadó, 2006)Télfy János: Görög források a scythák történetéhez (In: Magyarok õstörténete,

Pest, 1863)Tomory Zsuzsa: Magyarságtudományi Értesítõ (1996/2)Tomory Zsuzsa: www.magtudin.orgTorma Zsófia: Sumer nyomok Erdélyben (Buenos Aires, 1972)Lexikonok

Képek forrásaiAz elsõ külsõ borítón látható kép forrása: Fehér Géza: A bolgár-török mûveltség

emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik (Budapest, 1931)Az elsõ belsõ borítón felül: Szkíta aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban

(Kiállítás katalógus, 2009) Alul: László Gyula-Rácz István: A NagyszentmiklósiKincs (Corvina, 1977)

A hátsó külsõ borítón lévõ felsõ képet valamint a hátsó belsõ borító képeitfényképezte: Friedrich Klára

Az alsó kép forrása: Marija Gimbutas: The language of the Goddess(Thames&Hudson, 2001)

Barta József rajza a 22. oldalon 3, 28, 29, 30. oldal: Huszka József: Turáni magyar ornamentika (Nyers Csaba kiadá-

sa, 1996)8. oldal: Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek (Helikon Kiadó, 1985)10 oldal: Bella Lajos: Újabb soproni leletek (Archaeologiai Értesítõ, 1889)12. oldal: Tomory Zsuzsa: Magyarságtudományi Értesítõ (1996/2)

91

14. oldal: Makkay János: Indul a magyar Attila földjére (Közdok, 1996)21. oldal: László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Móra Kiadó, 1982)23. oldal: Tolnai Lexikon, 193027. oldal: Dümmerth Dezsõ: Álmos az áldozat (Panoráma Kiadó,1986)28. oldal: Bobula Ida: A magyar nép eredete (Anahita Ninti Kiadó, évszám nélkül)29, 30. oldal: Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi Kiadó, 2007)31. oldal: Leontyev-Kapeljko-Jeszin: Kõbálványok és emlékoszlopok az okunyevi

kultúrában (Püski Kiadó, 2009)31. oldal: Csomor Lajos: Õfelsége a magyar Szent Korona (Székesfehérvár, 1996)34. oldal: Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909)35. oldal: Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (Buenos Aires, 1975)40. oldal: Kalicz Nándor: Agyag istenek (Corvina Kiadó, 1970)49, 65. oldal: Gimbutas, Marija: The living Goddesses (University of California

Press, 2001)57. oldal: Wosinszky Mór: Leletek a lengyeli õskori teleprõl (Archaeologiai Közle-

mények, 1890)74. oldal: Roska Márton: Székelyföld õskora (In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti

Múzeum 50 éves jubileumára, 1929)76, 78, 82, 87. oldal: László Gyula: Vértesszõlõstõl Pusztaszerig (Gondolat Kiadó,

1974)89. oldal: Kutzián Ida: A Körös kultúra (Pázmány P. Tudományegyetem, 1944)

Honlapunk: www.rovasirasforrai.hu

92

Kiadványaink

Szakács Gáborné, Friedrich Klára: tanár, rovásírás oktató-kutatókiadványai:

Szakács Gábor: író, újságíró, rocktörténész, zeneszerzõ, zenész,rovásírás kutató kiadványai:

93

Friedrich Klára és Szakács Gábor közös kiadványai

A 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás c. könyv tartalma

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Friedrich Klára írásaiA magyarok legrégibb és legértékesebb kincse… . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A rovásírás alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei . . . . . . . . . . . . . . . 25Thelegdi János és Luigi Ferdinandó Marsigli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Eltüntetett õstörténetünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A szabályalkotási lázról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A két K betû használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Csudabogarak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Kiegészítés Csepregi Ferenc táltos köveihez és palatáblájához . . . . . . . . 79A Glozel-i feliratos kövek és csontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Torma Zsófia igazsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Hunok aranya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88A Margit-szigeti rovásírásos kõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Írhatott-e Árpád fejedelem rovásírással? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98Chemez Farkas kiállításának megnyitója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

94

Véleménycsokor a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Magyar Karácsony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107Attila vagy Atilla? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111Versek az Attila ifjúsága címû zenemûhöz – rovásírással . . . . . . . . . . . . . 111Néhány olvasói levelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Szakács Gábor írásaiA Kárpát-medencei rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132A Magyar Rovók és Rovásírók Orsz. Szöv. megalakulása . . . . . . . . . . . . . 139BeszélgetésekMagyar megújulás – Marácz László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146Ideje megismerni a magyar õstörténelmet: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . 149Az õsképek világa: Molnár V. József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Találjunk két igaz embert: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162Gilgames, az égi fokos hõse: Marton Veronika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170A titokzatos táltos kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Eleink ismerték az õskinyilatkozatást: Lukács atya . . . . . . . . . . . . . . . . . 180A múlt emlékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Koppány emlékezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A halhatatlan és változatlan jel: Varga Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197Volt egyszer egy finnugor…: Béres Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Nyelvében él a nemzet: Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208Forrai Sándor, a kortárs rovásírás atyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Arckép – Boros Károly írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Az õsi magyar rovásírás néhány betûsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227Ajánlott és felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233Képjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238

A 2005-ben megjelent Kõbe vésték, fába rótták… c. könyv tartalmaKöszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A rovásírás szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Friedrich Klára írásaiKét vers . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Roga koronája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Ház a hídon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Kálmán Király varázsgyûrûje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Hamisítvány-e a Túróci Fakönyv? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88A lévai vár rovásírásos alaprajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Házsongárd ösvényein . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99A rovásírás fontossága és néhány jelentõs képviselõje . . . . . . . . . . . . . . 108Rovásírás és diszlexia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113A rovásírás idõszerû kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Újabb adatok a két „K” használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130Újabb adatok az Eltüntetett õstörténetünkhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143Badiny Jós Ferenc két könyvérõlMah-gar, a magyar…! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Jézus király, a pártus herceg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Magyarországon nincs hivatalos környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . 150A böfögõ narancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Pogány imák címû történelmi zenemû versei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165Szakács Gábor írásaiA rovásírás üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180Õseink útján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185Példaképeink üzenikForrai Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188Dr. Molnos Angéla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189Csepregi Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190BeszélgetésekA kirekesztett: Andrássy Kurta János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A radzsasztáni kapcsolat: Aradi Éva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

95

Õstörténetünk a hagyomány: Badiny Jós Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Kelet titkai: Bárdi László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205A festõmûvész: Bodó Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210Az Irgalom rendje: Bulányi atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215Aki a Napisten fényét követi: Dudás Rudolf . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220Hadsereg civilben: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224Hõseink emlékére: Erdõs László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230Camonik és etruszkok nyomában: Gondos Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234Üzenet Égiekhez és Földiekhez: Gyenes József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239Mese és valóság: Kabay Lizett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244Az értékmentõ: Laki Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249A rézdomborítás mestere: Nyers Csaba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255Magyar földrajzi nevek a világtérképen: Simon Endre . . . . . . . . . . . . . . . 260A küldetés: Tokay Rozália . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265Boldog Özséb nyomdokain: Vince atya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270Palócok Társasága: Z. Urbán Aladár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275TudósításokNyírõ József öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Múltunk fényképei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280Halld Magyarország! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282A Bocskai kripta titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287A csángók kálváriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291Ahol megtört a jég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295Õfelsége a Szent Korona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298A király palotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302Nem mind arany, ami fénylik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307A magyar nyelv védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312A Képes Krónika rejtélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316A rovásírásversenyekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321Kiadvány értékelésekAz elpusztíthatatlan írás – Írástudó c. újság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327Szellemi óriás (videó) – Zajti Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327Õstörténetünk hõsei (könyv) – Kertai Zalán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328Ókori személyi igazolvány (könyv) – Marton Veronika . . . . . . . . . . . . . . . 329Olvasói levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330Nincsen uráli finn-ugor nyelvcsalád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332Kárpát-medencei birtoklevelünk… tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . 333Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 336Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337Kõbe vésték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

A Tászok-tetõtõl a bosnyák piramisokig (2007) címû könyv tartalmaKöszöntõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5A rovásírás ábécéi, szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Wass Albert befejezetlen verse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Friedrich Klára írásaiMegalitok a Tászok-tetõn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A rovásírás feltételezett jelképrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Rovásírás, runaírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Egy avar orsókarikáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73A kijevi felirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Újpesti rovásemlékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Szentkatolnai Bálint Gábor megfejtése a Nagyszentmiklósi Kincsrõl . . . . . 80Pótnyomozás a kiskunhalasi rovásírásos pálcák ügyében . . . . . . . . . . . . 84A rovásírás szó védelmében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Kõbe vésett bocsánatkérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken . . . . . . . . . . . . . . . 102Az Arvisura egy magyarellenes gúnyirat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104Hír: Nagy barbár fesztivál színhelye lesz Magyarország . . . . . . . . . . . . . . 107Újabb adatoka Tatárlaka titkához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

96

a Túróci Fakönyvhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116az Attila-Atilla névváltozathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117a Magyar Karácsonyhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119környezetünk állapotához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120KönyvajánlókA hun-magyar írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Az õsi magyar rovásírás és mai alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Megfújták Lehel kürtjét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Rokonszenves rokonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Rejtjel, rovásjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126Szakács Gábor írásaiBeszélgetésekAngela Marcantonio: A finnugor elmélet végnapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . 127Bencsik András: Ha látod a múltat, ismered a jövõt . . . . . . . . . . . . . . . . 132Józsa Judit: Magyar nagyasszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Kocsi János: Attila fapalotája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141Kovács János: Ha nem lenne, ki kéne találni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Mario Alinei: Etruszk, azaz magyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147Novák Tamás: Arckép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152Pej Kálmán: Több, mint szobor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157Radics Géza: Aki közel járt a halálhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159TudósításokAttila sírja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164Csak az kell, ami a miénk volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170Mária országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174A tétovázás bére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178A fejedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182A keleti kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187Piramisok Boszniában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192A piramis gyomrában – A múlt üzenete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196Semir Osmanagic: A piramiskutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201A hun üst titka – Áldozat vagy áldomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205Költõ és hadvezér – Megtalálták Zrínyi várát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209Tatárlaka titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213Bocskai István – A valóságlátó politikus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217Európa legõsíbb mûveltsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221Gloria Victis – Dicsõség a legyõzöttnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226Beszédes kövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229„Esztergomi falra festett oroszlánok…” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233Padányi Viktor – A nemzetben gondolkodó történész . . . . . . . . . . . . . . . 237Yotengrit és a valóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239Szigetvár védõiért szólt a harang . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246Az EMP jel titka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250Gazdag István – Nemzetféltõ õseink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Kun Ágota – Pogány imák történelmi nagyjainkhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . 256Könyv-, CD-, kiállítás- ajánlókGönczi Tamás: A rejtelmes ’sziget’ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Józsa Judit: Ihletadó asszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Nyírõ József: A székelyek végzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259Orbán Éva: A bolsevik aljasság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260Szõke István Atilla: Gondolatok a Pilisrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261Tarics Péter: Búfelejtõ dallamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261Z. Kárpát Dániel: Élhetõ Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 262A rovásírás versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263A Rovásírásverseny vendégkönyvébõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266Friedrich Klára elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás (Tartalom) . . . . . . . . . . . . . 272Kõbe vésték, fába rótták… (Tartalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273Ajánlott szerzõk, mûvek, újságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277A Forrai Sándor Rovásíró Kör Napja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278A honlap hírei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

97

Képek a bosnyák Hold piramisról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

A 2008-ban megjelent Õsök és írások c. könyv tartalmaElõszó – Szakács Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Két rovásírás betûsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Friedrich Klára: Vers rovásíró gyerekeknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Friedrich Klára írásaiTorma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában . . . . . . . . . . 8Papok és tanítók a rovásírás fennmaradásáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Forrai Sándor munkássága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40A Kárpát-medence legrégibb rovásírásos emléke . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és Glozel . . . . . . . . . . . . . . . . . 47A bosnyák Nap piramis jeleinek néhány párhuzama . . . . . . . . . . . . . . . . 53Feltételezéseim a bosnyák piramisokkal kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . 56Rovásírás és balkezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Kõkori játéktárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Betiltott jelképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Az Ég fiai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84A Phaisztoszi Korongról másképpen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Hogyan játsszunk a 3600 éves Phaisztoszi Koronggal? . . . . . . . . . . . . . . 101Rovásfeliratos, madár alakú tárgy Pomázról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102Torma Károly cserepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105Rovásírásos lándzsavég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109Rovásírás Mátyás király korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116Táltosok hagyatéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122Egy mángoló „olvasása” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129Még látható rovásemlékeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131A székelyderzsi tégla rovásfelirata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138Újabb adatok a két K betû használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140Újabb adatok a „Csudabogarak”-hoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144Újabb adat a Tatárlaka titka címû íráshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151Újabb adatok a Megalitok a Tászok-tetõn címû íráshoz . . . . . . . . . . . . . . 152Emlékezzünk Ajtony vezérre! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160Károly Róbert aranyforintja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161A Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjról . . . . . . . . . . . . . 163Dr. Fodor Ferenc kéziratáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168Nyugdíjasok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171Szegény magyar nyelv! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173Szakács Gábor írásaiA kortárs rovásírás Atyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174Rovásírásversenyek – elõdöntõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177Szakdolgozatok a rovásírásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179Beszélgetés Semir Osmanagiccal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182Jelentés a piramisból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188Piramis vagy a természet csodája? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193Tájékoztatás a bosnyák piramisokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198Beszélgetés Tomory Zsuzsával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200Michelangelo Naddeo az írásbeliség bölcsõjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206Rovásírás és Unicode . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210Dobó István nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214Dobó István újratemetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219Marsigli, Magyarország fölfedezõje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223Akit háromszor temettek: Janus Pannonius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227Baranta, a magyar harcmûvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231Élõ rovás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235Rovásfeliratos helységtáblák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237Rákóczi él . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244A Rákóczi él lemez támogatói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249Göncziné Orbán Ildikó: Búcsú Molnos Angélától . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252Kormos Krisztián: A kiskunhalasi rováspálcák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254Rovásírás olvasógyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258Friedrich Klára: Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271A Forrai Sándor Rovásíró Kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

98

Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279A 3 könyv tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

A 2009-ben megjelent Roga hun király c. könyv tartalmaElõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Roga hun király a gesztákban, krónikákban és történelemkönyvekben . . . 7Saját írásaim Roga hun királyról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36A történelmi kor Roga uralkodásának táján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39A kereszténység és a hunok vallása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41A hunok igazságot szolgáltatnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Hun szokás volt-e a koponyatorzítás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52A hunok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55Roga hun király névváltozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Kinek a szobra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69A Terv és a Szövetség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Ozorán temették-e el Roga hun királyt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Roga hun király életmûvének méltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Roga utódai: Edikon, Odoaker, Oklan-Telan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107A képek forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Mellékletek: Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124Terjesztõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Könyveink tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

A 2009-ben megjelent Tatárlakától a bosnyák piramisokig c. DVD tartalmaDVD 1. – 127 perc

A kaland elkezdõdik DVTV 2006/26Tatárlaka titka DVTV 2006/35Rovásjelek az alagútban DVTV 2006/45Visokoi élmények: Demeter Zoltán – Víg SándorBoszniai fényképtár

DVD 2. – 151 percTatárlakától VisokoigFriedrich Klára elõadása 2007. január 21. *A vratnicai tumulusz DVTV 2007/25.Beszélgetés Semir Osmanagiccal 2007 június (Szakács Gábor)A sarajevoi tudóstanácskozás (Szakács Gábor)A bosnyák Nap piramis jeleinek európai összefüggései (Friedrich Klára)Semir Osmanagic magyarországi meghívásaSemir Osmanagic Dobogókõn – 2009. február 28.Semir Osmanagic Budapesten – 2009. február 28.MOM elõadásVisoko honlapja: www.piramidasunca. ba*klip: Szakács Gábor – Friedrich Klára: Turáni tölgy Szakács Gábor – Szõke István Atilla: Rováshimnusz

A 2010-ben megjelent Írástörténeti áttekintõ magyar szempontból c. könyvtartalma

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Mi az írás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Vegyük komolyan! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Idõrend, sorrend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Az írás elõzményei

Emlékeztetõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Tárgy írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Az írások fõbb csoportjai1. Képírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

99

2. Fogalomírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133. Szóírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134. Szótagírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135. Betûírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

A képírástól a szótagírásigSumer írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Az ékírás megfejtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Elamita (méd-szkíta írás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Egyiptomi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Kínai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Indus-völgyi pecsételõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Krétai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Hettita írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Azték és maja írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Japán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Húsvét-szigeti írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Afrikai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Ausztráliai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Hittérítõk írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

BetûírásokAz õsi magyar rovásírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Rovásírásunkról idegenek és magyarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Rovásírásunk néhány emléke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Rovásírásunk kialakulásáról és terjedésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Miért maradt fenn kevés rovásemlékünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Az írás Kárpát-medencei eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

További betûírásokUgariti ékírásos betûírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Pelazg írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52Föníciai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Etruszk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Görög írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Arámi írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Héber írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Indiai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Latin írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A latin betû továbbfejlõdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Nabateus írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Kelta írás – Ogham . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Ibériai írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Meroei írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Germán írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Arab írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Türk írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Ujgur írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Szláv írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Szomáli írás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

Az írástörténet mostohagyermekeiMas d'Azil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Glozel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Viszokó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Az írások gyökere és anyja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Táblázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Kisszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Az ábrák forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85A külsõ és belsõ borítók képeihez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88Mellékletek

Rovásírás olvasógyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Friedrich Klára és Szakács Gábor elõadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96Könyveink tartalomjegyzékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98A Forrai Sándor Rovásíró Kör és honlapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

100

Szobor

Sarmizegetusa-ból.

Bõvebben

a 24. oldalon.

Szobor Szászvárosból.

Bõvebben

a 23. oldalon.

A magyar múlt emlé-keinek igazgyöngyeitszétszórták, sárba taposták, újból összekell gyûjtenünk ésmegtisztogatnunk. A Grál legenda magyarvonatkozásai is igaz-gyöngyeink közé tar-toznak. A Grállal kap-csolatos alapvetõ tud-

nivalók és a fõként magyar mûvek rövid be-mutatásán túl, miben nyújt újat ez a könyv?Többek között pontokba szedi a magyar vonatkozásokat,megoldást kínál a Grál szó eredetére,a sztyeppei csésze-tartó szobrokat Grálhordozó jelképek-nek tekinti. Mindezgazdag képanyagkíséretében ésrovásírással is olvasható.