Kultusz és kultuszkutatásaz orosz kultúrában

A kultuszkutatás irányai

1. A retorikai-textuális vizsgálatok,

2. A rítusok elemzése,

3. Az olvasás- és a viszonyulásmód-kutatások,

4. A kultuszokban megjelenő hatalom- és ideológia-konstrukciók kérdése,

5. A (kultikus) múzealizáció folyamatának leírása

KALAVSZKY ZSÓFIA: Az irodalmi kultuszkutatás lehetőségei az orosz kultúrakutatások perspektívájából: Az irodalmi kultuszkutatás a mai

Oroszországban.

A kultusz mint beállítódás bizonyos szellemi vagy anyagi értékek rajongó tisztelete ;

mint szokásrend szentnek tekintett helyek fölkereséséből, ereklyék gyűjtéséből, szövegek gondozásából, szent idők megünnepléséből, szertartásokon való részvételből;

mint nyelv-használat - olyan magasztaló kijelentésekben ölt testet, melyeket sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.

/ Kultuszlélektani stádiumok egymásutánja és egymás mellett élése:

1. a beavatás ;

2. a mitizálódás ;

3. az intézményesülés ;

4. a bálványrombolás ;

5. a szekularizáció.

DÁVIDHÁZI PÉTER: Egy irodalmi kultusz megközelítése.

A kultusz megközelítései A kultusztörténeti korszakok

Szentpétervár mítosza

Pétervár mint az ideális (ember alkotta) város utópiája

A város mint szemiotikai mechanizmus

A város szemiotikájának két szférája:

• A város mint név

• A város mint tér

A város mint név

18. sz. eleje – kiinduló pont , az előtte lévő történelmi korszak „nem létezik”.

A „saját” hagyomány tagadása, ideális modellekkel való helyettesítése (az antikvitás mint modell) –15. – 16. századi előzményei (Rettegett Iván „származása”)

„Moszkva – harmadik Róma” eszme – vallási-politikai:

• translacio religionis (teokratikus aspektus)

• translatio imperii (ókori Róma Bizánc)

(Róma Konstantinápoly ) Novgorod Pétervár

Róma szakrális és politikai „öröksége”

„Szent Péter városa”Péter apostol – I. Péter égi patrónusa és az általa létrehozandó város névadója

Vatikán címere Szentpétervár címere

Szentpétervár mint „Paradise” („paradicsom”)és „szentföld” ( Moszkva „szentségének” megalázása: színházépület a Vörös téren)

A név olvasata

Sankt Petersburg (ném.) Szent Péter városa

Szent Péter városa

Szankt-Peterburg (apostol császár)

Péter szent városa

A hasonmásság jelensége Pétervár szimbolikájában:

Pétervár – Novgorod

Pétervár – Róma

Péter apostol – András apostol

Pétervár – új Moszkva

Pétervár – új Arhangelszk (patrónusa – Mihály arkangyal)

Pétervár „szentsége” – az államiság

Az „igazi” szakralitás (Pétervár) ≠„hamis” szakralitás (Moszkva = pápák Rómája)

A szakralitás orosz és egyetemes irányultsága (Szt. Alekszandr Nevszkij ereklyei – Szt. Péter-Pál Bazilika)

Szt. Péter-Pál Bazilika – Dalmáciai Izsák temploma = I. Péter égi patrónatusának megkettőzése

I. Péter és Pétervár kultuszának templomai1. Péter-Pál Bazilika (1703. 06.

29.)

2. Dalmáciai Izsák temploma(1707. 05. 30.)

3. Szent Háromság temploma(1710. 1703.05. 16.)

4. Vendégfogadó szt. Sámson temploma (1710.)

5. Angyali üdvözlet temploma (Alekszandr Nevszkij kolostor első temploma – 1710.)

I. Péter személyének szakrálizációja

Szt. Péter városa Nagy Péter városa

A kő szimbolikája

Fa-Oroszország / Moszkva ≠ Kő-Pétervár (szobor és alkotója)

múlt jövő

Nagy Péter – városalapító és városépítő (történelmi aspektus) városvédő és város patrónusa (mitológiai aspektus)

Pétervár létének három idősíkja:

• történelmi időfolyam

• „örök város”mitológiai idő

• nem létező város, „káprázat”