Kutató Gyerekek Tudományos Köre

ÉLMÉNY + JÁTÉK = KÖTELEZŐ OLVASMÁNY?

Készítette: Horváth Áron 6. b osztály

Témavezető: Bárdos Zsuzsa

Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

2019

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ KÉRDÉSFELTEVÉSSEL .................................................................................... 3

FELTÉTELEZÉSEM ................................................................................................................. 3

KÉRDŐÍVEK ÖSSZEGZÉSE ................................................................................................... 4

A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK JAVASLATAI A FIGYELEMFELKELTÉSRE .............. 12

A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK ÖTLETEI AZ OLVASMÁNYOK FELDOLGOZÁSÁRA

.................................................................................................................................................. 12

IRODALMI ALKOTÁSOK RENDHAGYÓ FELDOLGOZÁSAI ISKOLÁNKBAN .......... 13

EGY KONKRÉT MŰ FELDOLGOZÁSA .............................................................................. 15

JULES VERNE: NYOLCVAN NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL ............................................. 15

ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI FELADATOKKAL ........................................................................ 17

FORRÁSOK, IRODALOM ..................................................................................................... 17

MELLÉKLET .......................................................................................................................... 18

KÉRDŐÍV ISKOLÁNK FELSŐ TAGOZATOS DIÁKJAIHOZ ........................................ 18

3

BEVEZETŐ KÉRDÉSFELTEVÉSSEL

Nagyszüleimtől, de szüleimtől is gyakran hallom, mekkorát változott a világ a

gyermekkorukhoz képest. Az ő generációjuk tankönyvekből, lexikális tudásra alapozva, némi

szemléltetéssel, a pedagógusuk közvetlen segítségével építkezett az iskolapadban. A „Mi leszel,

ha nagy leszel?” kérdésre anyukám és apukám is úgy adhatott választ, hogy kiszámíthatóak

voltak annak esélyei. Ők még filmsztárokért, énekesekért rajongtak.

Iskolatársaimmal együtt a „digitális bennszülöttek”1 közé tartozom. Életünk az

infokommunikációs technológia által meghatározott. Ennek használatára bennünket már nem

az idősebbek tanítanak, hiszen abban jártasabbak vagyunk náluk. Közülünk sokan fognak olyan

munkából megélni, melyről ma még nem is hallhatunk. A mi példaképeink a YouTube-on,

Instagrammon követhető velünk egykorúak vagy alig idősebbek.

Mindemellett a felső tagozaton ugyanazokat a kötelező olvasmányokat kaptam, mint

anyukám. „A Pál utcai fiúk” nemcsak nekem tetszett, de az osztálytársaimnak is. Az „Egri

csillagok” már nem arat ilyen osztatlan sikert. Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond műveit alig-

alig vették kezükbe a felsőbb évesek. Én régóta könyvmoly vagyok, de úgy vélem, kevés 10-

14 éves lesz a kötelező irodalom révén szenvedélyes olvasó. Izgalmas kérdések számomra:

iskolatársaim is így érzik-e; ha igen, akkor miben látják az okát; van-e mód a diákok szerint

közelebb vinni hozzájuk a házi olvasmányokat; ha igen, ők mire lennének nyitottak.

FELTÉTELEZÉSEM

Az olvasás kettős követelménye Bagdy Emőke szerint a befelé fordulás, a benn-lét2. Számos

diáktársam az élményeit nem ér rá átélni, mivel éppen megosztja azokat a neten. Ezzel együtt

is örömmel gyűjti őket, szívesen játszik. A virtuális kalandok mellett szomjazik a

valóságosakra3 is. Feltételezésem szerint a nyomtatott kultúra (a Gutenberg-galaxis) és a

digitális tér közé emelt hídon ez a generáció átcsalogatható az irodalom birodalmába. Őt

megindító módszerekkel, általa érthető tartalommal (közte a felnőtté válás mikéntjével, a be-

és be nem illeszkedéssel, kétségekkel, kívülállással).

1 Marc Prensky az „X generációra” (1965 és 1975 között születettekre) használja a digitális bevándorló jelzőt. 2 Horváth Tibor: Az olvasás jövőjéről. Forrás: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00011/cikk1.html. Letöltés: 2019.

01.10. 3 Tari Annamária pszichológus úgy magyarázza a fiataloknak a valóság jelentését, hogy az nem múlik el egy

áramszünet esetén.

4

Hatodikosok előadása óriásbábokkal. Fotó: református iskola.

Ebben a kihívásban a hagyományos eszköztárral bíró pedagógusnál eredményesebb segítője

lehet az „ötletgazda”, a „játékmester”, a „digitális túravezető”- akinek értékrendje, szokásai

ugyan a korábbi évtizedekből sarjadnak, de - alkalmazkodva a változásokhoz – mára „digitális

bevándorló” lett. A „Z generációval”4 foglalkozva magától értetődően használja az újszerű

szövegfeldolgozásban az okostelefont, a tabletet, az ebook-olvasót, a GPS-t is.

Témafeldolgozásomban az életkoromból fakadó hátrányból igyekszem előnyt kovácsolni. A

szakirodalomban a pedagógusok tapasztalataival, kutatók megközelítéseivel találkoztam. Én a

leginkább érintetteket, a gyerekeket kérdeztem meg. Annak reményével, hogy közvetlen

véleménynyilvánításukat csokorba fonva szolgálhatom az útkereső felnőtteket.

KÉRDŐÍVEK ÖSSZEGZÉSE

2018-2019 fordulóján az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola minden

felső tagozatosához eljuttattam egy kérdőívet. 90,3%-uk, 168 diáktársam válaszolt a

kérdéseimre. Ennek nyomán 38 (23%) ötödikes, 31 (18%) hatodikos, 51 (30%) hetedikes, 48

(29%) nyolcadikos gondolatait összegezhettem. A református iskolások anonim nyilatkoztak.

Válaszaik számszerűsíthető adatait osztályonként, évfolyamonként és intézményünkre

összesítve diagramokon rögzítettem. Terjedelmi korlátok miatt az általam szerkesztett 112

táblából csak az iskolai summázatokat illeszthettem dolgozatomba. Diáktársaim tanulságos és

ötletadó megközelítéseiből is csupán a legjellemzőbbeket idézhetem.

Radnóti halála után 75, Ady halála után 100 esztendővel az iskolákban még mindig az

ismeretszerzés mellőzhetetlen módja az olvasás, akár papíralapú tankönyvből, akár digitális

adathordozók révén. A kötelező olvasmányokkal összefüggésben ezért tartottam fontosnak

foglalkozni diáktársaimnak az olvasáshoz való általános viszonyával, egybevetve az internet és

a televízió használatukkal. A „kibervilág” döntő hatását jelzi, hogy a református iskola felső

tagozatosai átlagosan naponta 3,5 órát töltenek digitális eszközeikkel. Ezzel együtt a tanári

előadásokra egyre kevésbé tudnak koncentrálni, s a hagyományos könyvek forgatására is mind

4 „Z generáció”: az 1995 és 2009 között születettek.

5

kevesebb idejük van. Az iskolai átlagot taglaló diagramon látható, hogy míg legtöbben havi egy

könyvet olvasnak, a felsősök 15%-a (5. évfolyamon 8%, 6. évfolyamon 6%, 7. évfolyamon

18%, nyolcadik évfolyamon 24%) egyáltalán nem olvas. (Kérdéseimre adott válaszaikból

kiderül, hogy diáktársaim 30%-a nem, 27%-a évente jár könyvtárba.) Az összesített arányokat

a következő diagram mutatja. (Az ábrán olvasható, címadó kérdést nem ismétlem meg

képaláírásként.)

Felsős iskolatársaim olvasmányai kiválasztásának jellegzetes indokai - gyakoriságuk szerint

csökkenő sorrendben:

5. évfolyam: elolvasom a könyv hátulján az ajánlást, s ha tetszik, a regényt is elolvasom; ha a

barátomnak tetszett, én is elolvasom; a tartalma és a címe alapján; a legérdekesebb címűt

választom ki; általában vicces vagy nyomozós könyvet választok; ha tetszett a film, akkor

elolvasom a könyvet is; legyen izgalmas és szórakoztató; elolvasom, ha anya tanácsolja.

6. évfolyam: ha interneten látom; ha szép és különleges a borítója; ha a szüleim mondják; a

tartalom alapján.

7. évfolyam: ha a barátaim mondják; ha jó a borítója; ha viccesnek tűnik; ha izgalmas; ha

akciódúsnak gondolom; ne a régről szóljon; legyenek benne harci jelenetek, úgy gondolom,

ajándékba kapott könyvet illik elolvasni; ha interneten megtetszik; ha a barátnőmnek tetszett;

legyen egyszerű; a könyv hátulján van egy rövid szöveg, és ha az jó, akkor a könyvet is

elolvasom; megnézem a könyvtárban az újdonságokat, abból válogatok.

8. évfolyam: a velem azonos érdeklődésűek javaslatára; ha magamat látom a könyvben; ami

az én stílusomhoz illik; a saját magamnak tetsző könyveket kiválasztom, míg a kötelezőt a

tanárok adják; amit sok barátom elolvas.

6

Az iskolatársaim használta asztali számítógépek száma elenyésző. Okostelefonok, tabletek,

Ipadek szolgálják őket. Az internetezők tevékenységi rangsora: közösségi oldalak, játék, E-

mail, tanuláshoz információgyűjtés. Az ötödikesek 6, a hatodikosok 10, a hetedikesek 16, a

nyolcadikosok 9, így a felsősök 10%-a, vagyis osztályonként legalább 2 diák pillant 10-20

percenként az okostelefonjára. Nem kirívó az ötödikes, aki tanítási napokon 5-6 órányit, amikor

nem kell iskolába mennie, napi 12-13 órányit internetezik.

A nyolcadikosokhoz képest az alsóbb évesek egyre kevesebbet tévéznek. Az iskolai

összesítés szerint 14% soha nem ül a televízió elé. Feltételezem, hogy az okostelefonok

előretörésével alakult így. További részletezés az alábbi táblán.

Pierre Bourdieu5 a vagyoni/pénz tőke mellett foglalkozik a szociális/kapcsolati és a kulturális

tőkével. Utóbbit a család által megalapozottnak feltételezi. Ezért is vizsgáltam, hogy könyves

5 Pierre Bourdieu (Denguin, 1930 - Párizs, 2002) francia szociológus, antropológus és filozófus. Felfogása szerint

nem a lét határozza meg a tudatot vagy a tudat a létet. E kettő egymásra hatását vizsgálva foglalkozik a megküzdési

stratégiákkal, melyek egy részét készen kapjuk szokásként a szüleinktől.

7

háztartásban élnek-e a diáktársam, s van-e saját gyűjteményük. Míg az ötödikes, hatodikos

családok legtöbbjének 101-300, a hetedikes családok legtöbbjének 51-100, a nyolcadikos

családok a mindösszesen a felsősök legtöbbjének 0-50 könyv van a polcain. Diagramon:

A családi könyvtárban a gyerekek saját állománya évfolyamról évfolyamra - magától

értetődően - egyenletesen a legalsó tartományban található. Összességében ez 82%. Ld.:

Biztos vagyok abban, hogy sokszor azt tesszük, amit anyukánk, apukánk. Ha őket látjuk

olvasni, számunkra is természetes lesz. Rákérdeztem. A felsősök szüleinek 36%-a nem olvas

szépirodalmat. Az olvasók rangsora élén 5. évfolyamon az anyukák, 6. évfolyamon az anyukák

mellett a nagymamák, nagynénik, keresztanyukák, 7. évfolyamon az anyukák, nagynénik

vannak. Egy diák a nevelőanyukáját, egyikük az unokatestvérét írta. A 8. évfolyamon elenyésző

számban válaszoltak igennel, az ottani kevesek közül a nagymamák a példaadók.

8

Tapasztaltam, hogy a családunkban természetes hajdani szülői felolvasás nem minden

társamnál az. Érdeklődtem erről is. Felső tagozaton 9%-nak nem olvastak. Tendenciája: a

nyolcadikosokhoz képest az ötödikeseknek hajdan felolvasók aránya 16%-ról 3%-ra csökkent.

Kiknek a meséit hallgatták legnagyobb számban hajdan a most ötödikes gyermekek? Az

anyukákét. A hatodikosoknak az anyukák és a nagytestvérek, a hetedikeseknek az anyukák

mellett a nagymamák és a nagypapák, a nyolcadikosok legtöbbjének a nagymamák olvastak.

Édesapákról nem írtak. A felső tagozat összegzése a következő táblán:

Adatgyűjtésem után szembeszállnék azokkal, akik azt mondják, a mai gyerekek nem

olvasnak. Olvasnak, bár valóban nem Jókait és Zrínyit, hanem Leiner Laurát és Rowlingot. A

kérdőívekből azt is leszűrtem, hogy nem csak nekem fontos a humor. Ám erre sem találni

példákat a kötelező olvasmányok között. Iskolámban - a forgalomban lévő tankönyvek

anyagával összhangban - a felsősök kötelező olvasmánya 5. évfolyamon: Molnár Ferenc: A Pál

utcai fiúk. 6. évfolyamon: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. 7. évfolyamon: Mikszáth Kálmán:

9

Szent Péter esernyője/Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. 8. évfolyamon: Móricz Zsigmond: Légy

jó mindhalálig/Tamási Áron: Ábel a rengetegben. A legtöbb felső tagozatos ezek közül csak A

Pál utcai fiúkat olvasta. Indoklásukból gyakoriság szerint csökkenő sorrendben: 5. évfolyam: A

Pál utcai fiúk tökéletesen bemutatja az akkori gyerekek életét; azért olvasom el, hogy meg

tudjam csinálni a feladatlapot; mert jegyeket lehet belőle szerezni; mert ha nem olvasom ki,

egyest kapok; nem tudom. (A korábbi olvasmányok közül emellett legtöbben A kisherceget és

a Micimackót említették.) 6. évfolyam: A Pál utcai fiúk megmutatja, mi a fontos az életben;

mert izgalmas volt; igaz, hogy fiús olvasmány, de tetszenek benne a karakterek. 7. évfolyam: A

Pál utcai fiúk, mert az is gyerekekről szól; volt benne bolondos rész. 8. évfolyam: A Pál utcai

fiúk talán nem volt olyan unalmas, mint a többi; olyan korúak voltak a gyerekek benne, mint

mi.

„Z generációnk” egy 19. századi osztályteremben. Fotó: református iskola.

A felsősök alig 13%-a olvas kötelező olvasmányokat. Ők miért? Legtöbben azt említették,

hogy tartanak a beszámoltatástól. Másokat film- és játékélmények ösztönözték. Érzékelhető a

média hatása. A felsősök többsége tanulságosnak minősíti a kötelező olvasmányokat, mégsem

véli, hogy az hozzá is szólna. Az általam megkérdezettek nem említették, hogy a szerzők,

művek irodalmi díja motiválná őket. Mindez évfolyamokra bontva: 5. évfolyam: mert muszáj;

anya erőltette; mert félek, ha kérdezik az iskolában, nem tudok válaszolni; félek, hogy egyest

kapok; sokat olvasok, ezért az unalmas kötelezőt is el tudom olvasni. 6. évfolyam: mert én

nagyon kíváncsi vagyok, nem szeretnék egyest kapni; nincs hozzá kedvem, de anya addig

piszkál, amíg elolvasom; ha lesz belőle egy kvíz, vagy valami, akkor jó jegyet kapjak; úgy

gondolom, hogy ezeknek a legnagyobb a szókincsük; biztosan azért válogatják ezeket a

kötelezők közé, mert ezekből tanulhatjuk a legtöbbet. 7. évfolyam: kötelező; a többihez képest

a Szent Péter esernyője rövid; a Pál utcai fiúkat elolvastam, mert hasonló korúak benne a

gyerekek; a Kincskereső Kisködmönt elolvastam, mert az elején meghalt a gyerek; hogy

könnyebbek legyenek a dolgozatok; nem szeretek egyest kapni; A Pál utcai fiúkat, mert

viszonylag rövid; a tanár kötelez rá; általában dolgozatot írunk belőle; ha filmen nézem meg,

az kevés, a tanárunk az igazira kíváncsi; azt tartom helyesnek, ha teljesítem, amit mond a tanár.

8. évfolyam: a Kincskereső Kisködmönt azért olvastam el, mert anyukámmal együtt sírtunk

10

rajta, közelebb hozott bennünket egymáshoz; kötelező; jó jegyekre van szükségem; muszáj;

azért olvasom el, mert felső tagozaton már kérdőre vonnak; az Egri csillagok, mert azon nem

aludtam el; A két Lotti, mert az csajokról szól; ez a kötelességem.

A kötelező olvasmányokat kézbe nem vevő 87% indoklása: 5. évfolyam: uncsi volt; nem

szeretem, ha megmondják, mit olvassak; mert csak; túl sok egyszerre. 6. évfolyam: nem voltak

érdekesek, ezt onnan tudom, hogy megnéztük a filmverzióját; nincs kedvem; nem nagyon

szeretem a kötelezők témáját; semmi nem izgat benne; makacs és lusta vagyok; nem

kapcsolódtak a kedvenc tantárgyamhoz; hosszú; kevés benne a kép; nem eseménydús. 7.

évfolyam: nem érdekel a tartalma; szerintem nekem még nem való; nagyon bonyolult; nem

értem a történetét sem; nem izgalmas; erre nekem nincs időm; nem akarok időre olvasni; nekem

ne mondják meg, mit olvassak; úgyis elfelejtek mindent belőle; úgyis megnézzük filmen; a

témájuk távol áll tőlem; a tartalmuk nekem nem mond semmit; általában hihetetlenül

unalmasak azok a részletek is, amikkel megismerkedtetnek órán; inkább megnézem neten a

rövid tartalmát. 8. évfolyam: utálnám az egész nyarat ezzel tölteni; amit megtiltanak, azt

előszeretettel megteszem, ami kötelező, arra engem lehetetlen rávenni; benne van a nevében,

hogy kötelező; nem köt le; nem értem a nyelvezetét; régiek; már a külsejük is unalmas; nekem

ilyesmire nincs időm; olyan könyvet olvasok csak, aminek cukik a szereplői; nem érdekel, mivel

teljesen más a mostani világ; nincs benne olyan story, ami lekötne; régies; mi lenne belőle

nekem hasznos? Sokszor elfelejtem, hogy mi volt addig benne; nagyon nehéz a nyelvezete;

nincsenek benne jó képek; amikor nekikezdek, már unom.

Leírták a gyerekek, hogy még a 8. évfolyamosoknak kijelölt regény elolvasása is

leküzdhetetlen akadály az abban rutintalanoknak. (És akkor talán nem is tudják, hogy Móricz

sem a gyerekeknek szánta e művét.) Ezért keltette fel az érdeklődésemet, hogy Magyartanárok

Egyesülete több teret adna a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak. Indoklásuk: az 5-8.

osztályosokat olvasóvá kell nevelni, hogy később az irodalmi kánon révén gyarapodjék a

műveltségük.

Kíváncsi voltam, hogy az én iskolatársaim mely népszerű szerzőket, regényeket kedvelik. A

legolvasottabb a Hűvösvölgyi suli, majd a Harry Potter. Korosztályonként is összegeztem a

kérdőívekre írottakat: az ötödikesek kedvencei ezek után Geronimo Stilton hősei. Listavezető

még Jeff Kinney: Egy ropi naplója és Rosie Banks: Titkos Királyság sorozata. Egy diák írta a

Winnettou-t, Karl May indiánregényeinek hősét, és ugyancsak egyikük említette Erdős

Zsuzsanna: Vedd már észre! és Berkes Péter: Az öreg bánya titka című kötetét.

11

A hatodikosok körében a legkedveltebb a Szent Johanna Gimi sorozat, az Egy kutya négy élete,

Tea Stilton és Berg Judit könyvei. A hetedikesek legtöbbje Rachel Renée Russel: Egy Zizi

naplója mellett voksolt. Egyikük Mándy Iván: Robin Hood című könyvét emelte ki. A

sikerkönyvek közé került még Charlotte Grossetete: Lánynak lenni csúcs.

A hetedikesek dobogósa: Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos, Maros Edit: Hűvösvölgyi

suli sorozata. Egy diák kedvence: Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! és egy ifjúsági

rádiójáték alapján készült regényciklus, az Időfutár. Megközelítésem miatt különösen érdekes

számomra, hogy e mű az internet-generáció mindennapjaiban játszódik, a digitalizált világban

felvett szokásokat jeleníti meg.

A nyolcadikosok közül többen forgatták Sophie Mckenzie pszichológiai thrillereit, egy diák

Fábián Jankát olvas. A vörösbegy című regényt bizonnyal a szülei polcáról emelte le rajongója.

Egy diák kedvence szerzője Rejtő Jenő.

Nem volt meglepetés, hogy az amúgy is szívesen olvasók között nagyobb a kijelölt

olvasmányokat forgatók száma. Javaslatuk: „egy klasszikus, egy a gyerekek választásából”.

A Rokeach teszt6 fogalmait használva én is rákérdeztem a diáktársaim által preferált

értékekre. A rendszeres könyvolvasók számára a tolerancia, kreativitás volt a legfontosabb.

Ők leginkább a harmonikus személyiségjegyekre helyezték a hangsúlyt. Az eredmény

önmagáért beszél. Évfolyamonkénti összegzésben:

5. évfolyamon 1. helyre az igazi barátság, 2. helyre a béke, 3. helyre a szabadság;

6. évfolyamon 1. helyre az igazi szerelem, 2. helyre az érdekes élet, 3. helyre az igazi barátság;

7. évfolyamon 1. helyre a családi biztonság, 2. helyre a boldogság, 3. helyre az anyagi jólét;

8. évfolyamon 1. helyre az igazi szerelem, 2. helyre a kellemes, élvezetes élet, 3. helyre a

boldogság került. (Jelenleg a 6. a leginkább, a 8. a legkevésbé olvasó évfolyam iskolánkban.)

A három legfontosabb emberi tulajdonság rangsora évfolyamonként:

5. évfolyamon 1. helyen a segítőkész, 2. helyen a szavahihető, 3. helyen a szeretetteljes;

6. évfolyamon 1. helyen a szeretetteljes, 2. helyen az értelmes, 3. helyen az önálló;

7. évfolyamon 1. helyen a bátor, gerinces, 2. helyen az udvarias, 3. helyen a jókedélyű;

8. évfolyamon 1. helyen a megbocsátó, 2. helyen a bátor, gerinces, 3. helyen a segítőkész van.

6 Beluszky Tamás: Értékek, értékrendi változások 1945 és 1990 között. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat.

2000, Ősz. 152-154. p.

12

A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK JAVASLATAI A FIGYELEMFELKELTÉSRE

A szokások, tapasztalatok feltérképezése mellett fontosnak tartottam megkérdezni

diáktársaimat, mi ösztönözné őket arra, hogy kézbe vegyék a kötelező olvasmányokat. A

válaszokból: „Tiétek a következő epizód!” - készítsenek a felsőbb évfolyamosok az olvasmányt

feldolgozó kisebbeknek egy kisfilmet: izgalmas, de befejezetlen részekkel. „Minden kiderül,

ha elolvassátok, s a legjobb, hogy még a filmet is folytathatjátok!”. Kirándulás egy-egy regény

helyszínére, ott jelenetek előadása a műből.

Dramatikus játék a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény udvarán. Fotó: református iskola.

Aki ismeri az alkotás helyszíneit, állítson össze róla egy PPT-t, készítsen terepasztalt,

makettet… A magyartanár a felkészítő órán viselkedjék a regény egyik szereplőjeként.

Öltsenek korhű ruhákat az előkészítés során a pedagógusok/gyerekek. A tanár által ajánlott több

műből választhasson a gyerek. Alakítsanak a tanulók csoportokat, válasszanak közösen

félévente egy-egy olvasmányt, együtt dolgozzák fel és ismertessék meg azt a többiekkel egy

„iskolai könyvhéten vagy iskolai könyv- félhéten”. Ne hangozzék el a „kötelező” jelző!

A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK ÖTLETEI AZ OLVASMÁNYOK FELDOLGOZÁSÁRA

A kedvükre való motiváció mellett a művek megismerésének hogyanja is foglalkoztatja a

felsősöket. Szívesen vállalkoznának a következőkre: Óriási regény puzzle: a feldolgozandó

alkotás érdekes bekezdéseit az iskola különböző pontjaira rejteni, majd összerakni a

tornateremben. Egy-egy részlet megzenésítése, ritmizált előadása (rappelés). Mindenki

válasszon ki egy számára érdekes szereplőt, öltözzön annak megfelelően, majd az olvasmány

feldolgozás órái alatt viselkedjék úgy, mint a választottja.

Toldi-jelenet diáktársaim előadásában. Fotó: református iskola.

13

Társas, video vagy digitális játék, alkalmazás készítése az olvasmányokból. Ne csak

magyarórán, de rajz, ének, technika és történelemórán is foglalkozzanak a regénnyel, mint

összetett projekttel. A mű illusztrálása – ebből az osztály saját „könyvének” vagy képregény

füzetének összeállítása. Légy az alkotótársam! – üzenje Molnár Ferenc, Gárdonyi, Jókai Mór,

Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond. A diákok fejezzenek be egy-egy részletet a nekik tetsző

módon. Az olvasmány feldolgozása idején készítsük és együk a kor ételeit. A mű részleteinek

előadása dramatikus- és bábjelenetekkel, saját plüssjátékokkal és babákkal, gyurmafigurákkal,

LEGO-val, A mű átdolgozása lazább, vagányabb stílusra. Plakát és könyvborító készítése. Ki-

ki kedve szerint legyen a díszlet- és jelmeztervezője, rendezője, dramaturgja, zeneszerzője,

koreográfusa… az olvasmány színpadi vagy filmes feldolgozásának.

IRODALMI ALKOTÁSOK RENDHAGYÓ FELDOLGOZÁSAI ISKOLÁNKBAN

Meggyőző, ha tanáraink nem csupán beszélnek arról, hogy a szépirodalom milyen

élményekkel gazdagít, hanem az alkotásokra épített élményhelyzeteket teremtenek. Azok, akik

a velük történteket azonnal a közösségi hálóra továbbítják, a könyvek nekik szóló, személyes

üzeneteit sem akarják egyedül, otthon keresgélni. Úgy gondolom, lelkesítenék őket az online

térben létrehozott csoportok, ahol felfedezéseiket közzé tehetnék. Következzen egy ötödikes

iskolatársam levele, melyet az osztálycsoportban tett közzé:

„János vitéz vándorlása 2019-ig

Jancsi talált egy telefont és megpróbálta hívni Messengeren Iluskát. Bejelentkezett az email

fiókjával. Felhasználó neve: Jancsika1844@gmail.com. Jelszava: Hol a bárány.

Mivel nem jött össze, szomorúan kilépett a Messengerből, elkezdett BS-ezni. Megvolt neki

egy Spike, de elnézte, mert azt hitte, hogy a karakter Szerecsenország királyáé. Megunta a

játékot pár shawdownál, zsebre vágta a telefont. Ment, mendegélt, az Óperenciás tengeren is

túljutott. Egyszer csak észrevett valami világot. Közelebb került, hát egy TESCO fényei voltak.

Nem tűnt zsúfoltnak a parkoló, ezért bement. Vett néhány annyira fölösleges dolgot, hogy na.

Végül mit látott, mit látott? Az ő Iluskája a pénztáros. Boldogan éltek, mert mindig voltak

követőik.”

Az irodalmi művekre épített szituációs, dramatikus, színpadi játékok is erősítik a gyerekeket

abban, hogy egy-egy regényben ott lehet a segítség a mindennapi életben való eligazodáshoz,

14

a kapcsolatteremtéshez, a konfliktusok kezeléséhez. Ennek példája a Légy jó mindhalálig

táncos feldolgozása iskolatársaim előadásában.

Légy jó mindhalálig táncban elbeszélve. Fotó: református iskola.

A lineáris olvasásra nehezen vehetők rá a „digitális bennszülöttek”. Blokkokban könnyebben

boldogulnak. Kortársaimat kis túlzással egyetlen kattintással kell bevonni. Amikor egy digitális

remixet készítenek a műből, könnyebb számukra a műértelmezés.

Míg korábban egy-egy olvasmányhoz a befogadó hozzátette a saját képzeteit, ma a képek

vezetik az olvasót. Gyakran készítünk magunk illusztrálta „könyveket” egy-egy alkotásból.

Sok gyerek addig szelfizgeti magát, csiszolgatja a posztjait, míg azok ideálisnak tűnnek.

Előbb-utóbb elhiszi, hogy ő maga is ilyen. Pedig az online és a valós személyiség jócskán

különbözhet. Összehangolásukra is jó a játék. Akár Legóval. Iskolánkban magyarórákon nagy

népszerűségnek örvend a Lego eszközökkel támogatott digitális történetmesélés. Ole Kirk

Christiansen ácsmester találmánya bennünket is kreativitásra, csoportbéli együttműködésre

serkent. Mindőnket megszólít a „leg godt”, azaz „játssz jól” ötlet. A legszenvedélyesebbek már

medálként is legoelemet viselnek nálunk.

Történetmesélés legoval Lego, a kedvenc ékszer. Fotók: iskola.

Emellett persze bármely tárgyat, anyagot megszemélyesíthetünk, jellemmel ruházhatunk fel.

A gyurma mindig kézre esik.

A 3 dimenziós illusztráció készítése közben mélyül a történet. Fotó: iskola.

15

Osztálytársaim internetes videonaplói egy-egy könyvből (akár csak fejezetből) nagyobb

motivációnak bizonyultak, mint „a jövő hónapra készíts olvasónaplót!” utasítás.

A kérdőívekből szűrtem le, hogy olvasmányaink megválasztásában és értelmezésében több

csoport is befolyásolhat bennünket. Sokszor azért olvasunk, hogy ne lógjunk ki valamilyen

körből. Most dolgozunk azon, hogy legyenek ilyen köreink.

Megkérdeztem néhány pedagógusomat, tudja-e, ki az influencer/influenszer. Tíz tanár közül

egy határozta meg. Eközben az általuk tanított kamaszok rajongásának tárgya a

„véleményvezér”, aki hozzájuk hasonló körülmények között él, reagál a kommentjeikre,

interaktív (így akár barátként is kezelhető), blogokra, sokakat befolyásolhat a világhálón

követhető videotartalmaival: vlogokkal. Elterjedt a megvásárolt könyveket bemutató „Book

hauls”, az olvasandó könyvek listájára építő „TBR”, a több könyvet gyorsan összefoglaló

„Wrap up", a könyvespolcot feltérképező „Bookshelf tour”. Vannak már a kommentelőket

bevonó online könyvklubok is. Sokan követünk olyan velünk egykorúakat, akik az általuk

olvasott könyvekről számolnak be, bár ezek nem mindegyike klasszikus. Dédelgetem az ötletet,

hogy néhány diáktársammal én is vállalkozom e műfajra. Alapos előkészületek után.

Angolszász területen lassan két évtizede van hozzá képzés, Budapesten is volt ilyen tábor.

Iskolánkban hangulatos műfeldolgozásokkal példázzuk, hogy a homo ludens lendületét a humor

is generálja.

EGY KONKRÉT MŰ FELDOLGOZÁSA

JULES VERNE: NYOLCVAN NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL

Az irodalom értékorientáló hatása vitathatatlan. Időtálló eszközként megkerülhetetlen a mi

korosztályunk formálásában is. Jules Verne/Verne Gyula, a tudományos-fantasztikus irodalom

megteremtőjének sok műve klasszikussá nemesült. E filmeket, rajzfilmeket, társasjátékokat

ihlető regényét azért választottam, mert generációk olvasták, mi több, olvassák ma is rongyosra.

A 19. század Odüsszeusza, Phileas Fogg a rugalmasság, az alkalmazkodás, a vállalkozókészség

példája lehet a „Z generáció” előtt is.

Az alkotás a tizenévesek számára is érthető. Ezért gondoltam ki a regényhez kreativitásra

serkentő – nagy számban digitális vagy a világhálóra épülő - feldolgozási módokat.

16

Képzeletbeli utazás osztálytársammal, Verne hőseiként. Fotó: iskola.

A korosztályunk által jól ismert és kódolt műfaj a hír. Maguk is készíthetnénk ilyet írásban/

képi anyagként, pl. Phileas Fogg és Jean Passepartout elindulásáról. Mulatságos megoldás, ha

az inas egy-egy országban halandzsnyelvvel igyekszik megértetni magát. Osztálytársnőim

között vannak, akik a főzés rabjai. Összeállíthatnának egy Föld körüli menüt, amihez persze

tanulmányozniuk kellene Verne regényét. A játékos kedvűek a 13. fejezetbéli nagy szöktetés

után – a Magyarországon 1989-ben indult Kaland Játék Kockázat algoritmusára - menekülési

útvonalakat és módszereket fésülhetnének egybe. Menedékhely lehetne Kína, Japán, Amerika,

míg kudarc Bombay és Calcutta.

Egy elefánt üldöz? Mr. Foggal mondva: „Minden rendben lesz. Matematikailag!” Fotó: iskola.

A természetismeretben jeleskedők digitális ásvány- és növénygyűjteménnyel követhetnék a

főhős útvonalát. Nemcsak a londoni Reform Klub szolgálhatna otthonul a lordoknak,

gentlemaneknek. Etikettjükkel megismerkedve iskolánk falai között is próbálkozhatnánk a

szigorú protokollal. A megszokott olvasónapló helyett születhetne digitális képtár,

emlékkönyv, élménykönyv, szelfitár. A teaivás szokásai a bejárt országonként (Anglia, Japán,

Kína…) változók. Ez több érzékre is ható élmény. Nagyapám régi utazóládájára az ügyes

kezűek általuk rajzolt, a megismert országokra emlékeztető úticédulákat ragasztgathatnánk. A

matematikában kiemelkedők egy földgömb segítségével elmagyarázhatnák, miért nyertek 1

napot az utazás során Phileas Foggék. Könnyen megértethetnék velünk a szélesség és

hosszúság, avagy a merülés- és hajómélység számításának fortélyait is. Szókerék játszható a

regényben előforduló érdekes kifejezésekkel (zátonyra fut, főtt a feje, csepűrágó, orrondi,

fitying, szipoj, pagoda, révkalauz…). A 2012 óta újabb és újabb fejlesztésekkel előálló Google

Maps után minden gyengécske próbálkozás, mégis vállalkozhatnánk a világutazók digitális

útvonaltervének összeállítására. Magunk készítette hajógőzös, szánkó, jacht, lovas kocsi, vasút

vagy dzsunka makett ugyanúgy adatgyűjtésre ösztönözhetne, mint egy távíróvonal

barkácsolása. A főhős kedvelte Whist kártyajátékkal megpróbálkozva sajátos tétekre

ragadtathatnánk magunkat. Mrs. Auda hennadíszei a sminkelni szerető osztálytársnőimet

motiválhatná. Fix nyomozó karaktere képregény készítésére ösztönözhet. Evet, zebu, alligátor?

17

A regényben előforduló állatok, vagy a különleges növények (szegfűszegfa, mangosztán,

borscserje és szerecsendiófa…) keresése és ismertetőkártyájuk elkészítése az ügyes kezűeket

vonzaná. Két tanítási nyelvű iskolánkban természetes lenne az angol nyelvű dramatikus játék.

A regény több rétegű átélésére biztat annak zárómondata is: „És ki ne utazná körül ennél

kevesebbért is a világot?”7

ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI FELADATOKKAL

„Akkor is nekivágok, ha nincs reményem, s akkor is kitartok, ha nem kecsegtet siker.” (Jules Verne)

Vizsgálódásaim során jöttem rá, milyen nagy fába vágtam a fejszémet. A gyűjtött adalékok

újabb és újabb kérdéseket vetettek fel. A digitális világ hatásai a kutatókat is zavarba ejti.

Félévnyi munkálkodás után én is csak a téma iránti elkötelezettségemben maradtam biztos.

Megközelítésem egyik pillére a digitalizáció. Bár igen sok idejét, energiáját emészti fel

nemzedékünknek, mégsem lehet a kezünkből kivenni az okostelefont. Célszerűbbnek

gondolom hát „vitorlába fogni” lendületét. Ha a multifunkciós taneszközök a munkaerőpiacon

fontos kompetenciákat építhetik, használhatók lehetnének az olvasás megszerettetésében is.

Korlátok közötti, célszerű alkalmazásuk magától értetődően „pedagógusfüggő”.

A 10-14 évesek jelenlegi kötelező olvasmányaiból indultam ki. Ezek egyike, másika

mostanra azt sejteti velem: „Ej, ráérünk arra még!”. Ha a felső tagozaton fontosabb a

kompetencia- és személyiségfejlesztés, az olvasási kedv felébresztése, megszilárdítása a

Nemzeti Alaptantervbe foglalt 63 kánonbéli szerző megismertetésénél, akkor talán eltolódhatna

az arány a korban, témában, nyelvezetben hozzánk közelebb álló művek felé.

Kézenfekvők további terveim: a következőkben a pedagógusokat, felnőtteket kérdezgetném

a témáról.

FORRÁSOK, IRODALOM

Beluszky Tamás: Értékek, értékrendi változások 1945 és 1990 között. Korall

Társadalomtörténeti Folyóirat. 2000. Ősz. 152-154. p.

Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Gondolat, Budapest. 1978.

7 Jules Verne: Nyolcan nap alatt a Föld körül. Móra Könyvkiadó, 1980. 267. p.

18

Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya: A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak.

Neteducatio Kft. 2017.

Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea: A netgeneráció olvasási attitűdje. 14–18 évesek

véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai

Szemle 2015/1-2.

Horváth Tibor: Az olvasás jövőjéről. Elektronikus Könyv és Nevelés. III. évfolyam. 2001. 3.

szám. http://epa.oszk.hu/01200/01245/00011/cikk1.html. Letöltés: 2019. 01.10.

Kodácsi Boglárka: Olvasmányellenőrzés napjainkban – Az IKON-módszer. Képzés és

Gyakorlat. 2017. 1-2. szám.

Molnár Gábor Tamás: Az irodalomtanítás elméleti problémái a digitális médiumok korában.

Vitairat Fűzfa Balázs Mentés másként című könyve kapcsán.

Valaczka András: Kötelező a kötelező? Mit gondolunk a házi olvasmányokról ma? Könyv és

Nevelés 2006. 2.

Veres András: Irodalom. Bevezetés az irodalmi művek olvasásába. Budapest, 2001.

Verne, Jules: Nyolcan nap alatt a Föld körül. Móra Könyvkiadó, 1980.

MELLÉKLET

KÉRDŐÍV ISKOLÁNK FELSŐ TAGOZATOS DIÁKJAIHOZ

VÁLASZAIDDAL ISKOLATÁRSAD TUDOMÁNYOS KUTATÁSÁT TÁMOGATOD.

Segítőkészségedet köszöni: Horváth Áron 6.b osztályos diák

Bárdos Zsuzsa témavezető

1. Szoktak-e könyvet olvasni a családtagjaid? Igen Nem

Ha igen, kicsoda?

2.Amikor még nem tudtál olvasni, olvasott-e neked valamelyik családtagod mesét?

Igen Nem

Ha igen, kicsoda?

3. Hozzávetőleg hány könyv van a családi könyvtáratokban?

1. 0-50

2. 51-100

3. 101-300

4. 300 felett

19

4. Neked hozzávetőleg hány könyved van?

5 . Te szoktál-e könyveket olvasni? Igen Nem

Ha igen, mennyit?

1. évente egyet

2. havonta egyet

3. hetente egyet

4. egyéb: ………………………………………………….

6. Mi alapján választasz magadnak olvasmányt?

7. Mi volt a legkedvesebb könyved?

8. Elolvasod-e a kötelező olvasmányokat? Igen Nem

Miért?

9. Melyik kötelező olvasmány tetszett a legjobban?

Miért?

10. Szerinted hogyan lehetne a gyerekeket egy kötelező olvasmány megismerésére

ösztönözni?

11 . Milyen gyakran jársz könyvtárba?

1. Soha

2. Évente

3. Negyedévente

4. Havonta

5. Hetente

12. Mennyit internetezel?

1. 10-20 percenként, a telefonra pillantva

2. Naponta többször

3. Naponta

4. Hetente többször

5. Egyéb:

6. Soha

13. Mennyit tévézel?

1. Napi 3 órányit vagy annál többet

2. Napi két órányit

3. Napi egy órányit

4. Egyéb

5. Soha

20

14. Számozd a számodra legfontosabb 3

célt!

ANYAGI JÓLÉT

BÉKE

BELSŐ HARMÓNIA

BOLDOGSÁG

BÖLCSESSÉG

CSALÁDI BIZTONSÁG

EGYENLŐSÉG

AZ ELVÉGZETT MUNKA ÖRÖME

ÉRDEKES ÉLET

VÁLTOZATOS ÉLET

A HAZA BIZTONSÁGA

IGAZI BARÁTSÁG

IGAZI SZERELEM

KELLEMES, ÉLVEZETES ÉLET

EMBERI ÖNÉRZET

SZABADSÁG

TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉS

ÜDVÖZÜLÉS

15. Számozd a számodra legfontosabb 3

emberi tulajdonságot!

ALKOTÓ SZELLEMŰ

BÁTOR – GERINCES

ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTES

ENGEDELMES

ÉRTELMES

FEGYELMEZETT

FELELŐSSÉGTELJES

HATÉKONY

JÓKEDÉLYŰ

LOGIKUS GONDOLKODÁSÚ

MEGBOCSÁTÓ

ÖNÁLLÓ

SEGÍTŐKÉSZ

SZAVAHIHETŐ

SZERETETTELJES

TISZTA

TÖREKVŐ

UDVARIAS