közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) · π profit gazdasági profit aπ average...

Károlyi Mihály FGyKKSzKI

Közgazdasági alapismeretek

(Elméleti gazdaságtan)

KÉPLETEK – ÁBRÁK

Mikroökonómia

Makroökonómia

BELSŐ HASZNÁLATRA!

Összeállította: Sárközy Józsefné

Tóth Ágnes

Fodor Tiborné

1


Tartalomjegyzék

Mikroökonómiai jelölések ....................................................................................................................... 3 Képletek ...................................................................................................................................... 4

Teljes érték, átlagérték, határérték ................................................................................. 4 Rugalmassági mutatók ................................................................................................... 5 Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint ........................................................ 5 Költségvetési egyenes (I) ............................................................................................... 6 Közömbösségi görbe (U) ............................................................................................... 6 Gossen II. törvénye ........................................................................................................ 6 Optimális termelési mennyiség ...................................................................................... 6 Termelői többlet ............................................................................................................ 6 Fogyasztói többlet .......................................................................................................... 6 Optimális inputfelhasználás (L, K, A) ........................................................................... 7 Jelenérték - jövőérték ..................................................................................................... 8 Externália ....................................................................................................................... 8

Ábrák .......................................................................................................................................... 9 Marshall-kereszt ............................................................................................................ 9 TLH görbe ..................................................................................................................... 9 TU és MU .................................................................................................................... 10 Optimális fogyasztás .................................................................................................... 10 Termelési függvény ..................................................................................................... 11 Költségfüggvények ...................................................................................................... 11 VC származtatása ....................................................................................................... 12 Termelési függvény és költség függvények kapcsolata ............................................... 12 Költségek hosszú távon ............................................................................................... 12 Tökéletes verseny rövid távon ..................................................................................... 13 Tiszta monopólium rövid távon ................................................................................... 14 Tökéletes verseny összehasonlítása rövid és hosszútávon .......................................... 15 Egyéni munkakínálati függvény .................................................................................. 16 Egyéni tőkekeresleti függvény .................................................................................... 16 Externália ..................................................................................................................... 17 Költségek és a verseny ................................................................................................ 17

Makroökonómiai jelölések .................................................................................................................... 18 SNA mutatók ............................................................................................................................ 19 Makrojövedelem áramlása ........................................................................................................ 19 Társadalmi elszámolási mátrix ................................................................................................. 19 Árupiac ..................................................................................................................................... 20 Egyensúlyi jövedelem .............................................................................................................. 21 C, S, I kapcsolata ...................................................................................................................... 22 Pénzpiac .................................................................................................................................... 23 P és i kapcsolata ........................................................................................................................ 23 A gazdaságpolitika, árupiac és pénzpiac kapcsolata ................................................................ 24 A makrokeresleti függvény (YD) levezetése ............................................................................. 24 Munkapiac ................................................................................................................................ 25 Okun törvénye .......................................................................................................................... 25 Munkapiaci kategóriák ............................................................................................................. 26 A makrokínálati függvény (YS) levezetése ............................................................................... 27 A gazdaságpolitika fajtái .......................................................................................................... 28 Haavelmo tétel .......................................................................................................................... 28 Állami költségvetés .................................................................................................................. 28 Az infláció ................................................................................................................................ 28 Külkereskedelmi mérleg ........................................................................................................... 29 A gazdaságpolitika lehetőségei nyitott gazdaságban ................................................................ 29 Az árfolyam változása .............................................................................................................. 29 Lebegő árfolyam ....................................................................................................................... 30 Rögzített árfolyam .................................................................................................................... 30

2

Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés

D Demand piaci kereslet

d Demand egyéni kereslet

S Supply piaci kínálat

s Supply egyéni kínálat

P Price ár

Q Quantity mennyiség

TU Total Utility teljes haszon

MU Marginal Utility határhaszon

U Utility hasznosság

e Elasticity rugalmasság

K Capital („Kapital”) tőke

L Labour munka

A Land föld

E Entrepeneur vállalkozó

TP Total Product teljes termék (össztermék)

MP Marginal Product határtermék

TC Total Cost teljes költség

FC Fixed Cost állandó (fix) költség

VC Variable Cost változó költség

AC Average Cost átlagköltség

AFC Average Fixed Cost átlagos fix költség

AVC Average Variable Cost átlagos változó költség

MC Marginal Cost határköltség

LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltség

LAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltség

TR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)

MR Marginal Revenue határbevétel

AR Average Revenue átlagos bevétel

π Profit gazdasági profit

Aπ Average Profit átlagos profit

Mπ Marginal Profit határprofit

MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevétel

MFC Marginal Factor Cost tényező-határköltség

FV Future Value jövőbeni érték

PV Present Value jelen érték

r interest rate kamatláb

r rate of return megtérülési ráta

MSC Marginal Social Cost társadalmi határköltség

MSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon


Mikroökonómiai jelölések

3

Teljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M) TU = teljes haszon TU = Σ MU, ha Δq = 1 TU = Σ (MU • Δq)

MU = határhaszon MU = ΔTU / Δq MU = teljes haszonváltozás

fogyasztás változása

q = TP L = termelés mennyisége q = Σ MPL, ha ΔL = 1 q = Σ (MPL • ΔL)

AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység)

AP L = termelés létszám (munkaóra)

AP L = q / L AP L = P L / AVC

MP L = munka határterméke MP L = termelés változása

létszám változása (munkaóra változása)

MP L = Δq / ΔL MP L = P L / MC

q = termelés mennyisége (kibocsátás)

AP K = tőke átlagterméke AP K = termelés mennyisége

tőkefelhasználás AP K = q / K

MP K = tőke határterméke MP K = termelés változása

tőke változása MP K = Δq / ΔK

FC = fix (állandó) költség FC = TC – VC FC = AFC • q FC = P K • K

AFC = átlagos fix költség AFC = AC – AVC AFC = FC / q

VC = változó költség VC = TC – FC VC = AVC • q VC = P L • L ( ha egyetlen változó input a munka) VC = bérköltség + anyagköltség

AVC = átlagos változó költség AVC = AC – AFC AVC = VC / q AVC = P L / AP L

TC = teljes költség TC = FC + VC TC = AC • q TC = Σ (MC • Δq) TC = P K • K + PL • L TC = TR – Tπ

AC = átlagköltség AC = AFC + AVC AC = TC / q AC = teljes költség

termelés mennyisége AC = AR – Aπ

MC = határköltség MC = teljes költség változása

termelés változása MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq MC = TC’ (q) = VC’ (q) MC = P L / MP L MC = MR – Mπ

TR = teljes bevétel TR = P • q TR = AR • q TR = Σ (MR • Δq) TR = TC + Tπ

AR = átlagbevétel AR = TR / q AR = teljes bevétel

értékesített mennyiség AR = AC + Aπ

MR = határbevétel MR = ΔTR / Δq MR = teljes bevétel változása

mennyiség változása MR = MC + Mπ

Tπ = teljes profit Tπ = TR – TC Tπ = Aπ • q Tπ = Σ (Mπ • Δq)

Aπ = átlagosprofit Aπ = AR – AC Aπ = Tπ / q Aπ = teljes profit

értékesített mennyiség

Mπ = határprofit Mπ = MR – MC Mπ = ΔTπ / Δq Mπ = teljes profit változása

mennyiség változása

LTC = hosszútávú teljes költség LTC = LAC • Q

LAC = hosszútávú átlagköltség LAC = LTC / Q

LMC = hosszútávú határköltség LMC = ΔLTC / ΔQ

MRS = helyettesítési ráta MRS = - Δy / Δx MRS = y termék változása

x termék változása MRS < 0 → │MRS│↓ │MRS│ = Δy / Δx =

MUx / MUy = Px / Py


Teljes-, átlag- és határértékek képletei

4

Megnevezés Képlet Termék besorolása

Kereslet

árrugalmassága

εp

kereslet %-os változása ár %-os változása

q 2 – q 1 q 2 + q 1

2

εp =

P 2 – P 1 P 2 + P 1

2

εp| > 1 => árrugalmas (műszaki cikkek)

|

|εp| < 1 => árrugalmatlan (élelmiszer)

|εp| = 1 => egységnyi rugalmasságú

εp = 0 => merev keresletű

εp = => végtelen rugalmasságú

(nem jellemző)

Kereslet

jövedelem rugalmassága

εI

kereslet %-os változása jövedelem %-os vált.

q 2 – q 1 q 2 + q 1

2

ε= I

I 2 – I 1 I 2 + I 1

2

ε< 0 => inferior termék I

(alacsonyabbrendű) I ↑ → q ↓

ε< 1 => normál termék 0< I

ε> 1 => luxus termék I

Kereszt-

árrugalmasság

ε k

az egyik termék keresletének %-os változása a másik termék árának %-os változása

q y2 – q y1 q y2 + q y1

2

ε= k

P x2 – P x1 P x2 + P x1

2

ε< 0 => kiegészítő termékek k

(egymás mellett fogyasztjuk)

ε> 0 => helyettesítő termékek k

(egymás helyett fogyasztjuk)

ε= 0 => közömbös termék k

Árbevétel = P ∙ q

Teljes gazdasági költség Gazdasági profit

Explicit költség Implicit költség Gazdasági profit

Explicit költség Amortizáció Normál profit Gazdasági profit

Számviteli költség Számviteli profit


Rugalmassági mutatók (ε)

Költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint

5

Megnevezés Tökéletes verseny Tiszta monopólium

Rövid távon MC = P (= MR = AR) MC = MR

Hosszú távon LMC = P (=MR = AR) LMC = MR


Költségvetési egyenes (I)

I = P x • x + Py • y

pl.: P x = 300 P y = 100 I = 9000

az egyenes egyenlete: 9000 = 300x +100y y = 90 – 3x

Az egyenes meredeksége: - Px / Py

Az x tengelymetszet: I / P x = 30

Az y tengelymetszet: I / P y = 90

Közömbösségi görbe (U)

Optimális választás: „A” pont => az I és az U érintési pontja Az „A” pont koordinátáinak a meghatározása: Gossen II. törvénye alapján

Gossen II. törvénye

MU X P X

MU Y P y

Több termékre: MUA / P A = MU B / P B = MU C / P C … |MRS| = Δy / Δx = MUX / MU Y = P X / P Y

Optimális termelési mennyiség

Termelői többlet

Rövid távon (van FC és VC): FC + Tπ

( Po – Pü)Qo

2

Hosszú távon (minden költség VC): csak Tπ

Fogyasztói többlet

(Pr – P 0) • Q 0

2

Pr = rezervációs ár, P0 = piaci ár, Q 0 = termelési mennyiség

Pü = üzemszüneti ponthoz tartozó ár (az S függvénynek az Y tengelymetszete)

6


Optimális inputfelhasználás

q (kibocsátás) K (tőke) A (föld)

1. Optimális munkafelhasználás:

ΔTC / ΔL = ΔTR / ΔL

P L = MP L • MR (monopólium)

P L = MP L • P (tökéletes verseny) vagy

MFC L = ΔTC / ΔL

MRP L = ΔTR / ΔL MFC L = MRP L

2. Optimális tőkefelhasználás:

MFC K = MRP K

r* = r i

3. A föld piacán az optimum:

MFC A = MRP A

MFC L = munka határköltsége MFC L = P L (munkabér) MRP L = munka határtermék bevétele

(=határtermék piaci értéke)

MRP L = MP L • MR → monopólium

VMP L = MP L • P → tökéletes verseny

MFC K = tőke határköltsége MFC K = r* (piaci kamatláb) MRP K = tőke határtermék bevétele

MRP K = r i (belső kamatláb)

MFC A = föld határköltsége = bérleti díj MRP A = föld határtermék bevétele

bérleti díj: földjáradék + tőkebefektetés kamata (öntöző berendezés, raktár, stb.)

a föld ára (PA )

↓ tőkésített földjáradék

földjáradék:

P A = földjáradék / r*

- abszolút: minden bérlő fizeti - különbözeti: a közepes és legjobb minőségű föld bérlője fizeti

Örökjáradék = éves hozam/r* r* = piaci kamatláb

7


Tőkebefektetés értékelésének módjai

C t = a t-dik év nettó hozama (kiszámítása: bevétel – költségek) r = piaci kamatláb t = idő

C 0 = tőkebefektetés

Jelenérték (PV 0 ) → diszkontálás

PV 0 = C 1 / (1 + r) 1 + C 2 / (1 + r) 2 + …. + C t / (1 + r) t

Nettó jelenérték (NPV)

Nettó jelenérték = jelenérték – tőkebefektetés összege

NPV = PV 0 – C 0

Jövőérték (FV t ) → felkamatolás (kamatos kamatszámítás)

FV t = C 0 • (1 + r)t

Nominál kamatláb (i)

Reál kamatláb (r) Inflációs ráta (π)

r=i- π

Kamatrés (= kamat marge) = hitelkamat – betéti kamat

Externália

MSB = társadalmi határhaszon MU = egyéni határhaszon MSC = társadalmi határköltség MC = egyéni határköltség C = költség U = haszon

MSB = MU (egyéni határhaszon) + U ext (járulékos haszon)

MSC = MC (egyéni határköltség) + C ext (járulékos költség)

Társadalmi optimum:

Piaci optimum:

MSB = MSC

MU = MC

Pozitív externália: Uext > C ext → társadalmi optimum > piaci optimum

Negatív externália: C ext > U ext → társadalmi optimum < piaci optimum

8


1. Marshall-kereszt P = ár Q = mennyiség D(P) = piaci keresleti függvény S(P) = piaci kínálati függvény Pr = rezervációs ár ft = fogyasztói többlet ft = (Pr – Pe) • Qe / 2 tt = termelői többlet tt = (Pe – Pü) • Qe/ 2

P > Pe → D < S → túlkínálat P = Pe → D = S → egyensúly P < Pe → D > S → túlkereslet

Két ponton átmenő egyenes egyenlete:

(y – y 1 ) (x 2 – x 1 ) = (x – x 1 ) (y 2 – y 1 )

a keresleti és kínálati függvényre:

(P – P 1 ) (q 2 – q 1 ) = (q – q 1 ) (P 2 – P 1 )

A keresleti függvény meredeksége: tgα = - ΔP / Δq

2. Termelési lehetőségek határa (TLH görbe)

y = y termék mennyisége x = x termék mennyisége A = y maximuma B = x maximuma A görbe alatti terület nem hatékony (E pont). A görbe feletti terület nem állítható elő (F pont). A görbe mentén hatékony a termelés (A, B, C, D pontok) = Pareto - hatékonyság MRTS = helyettesítés határrátája MRTS = - Δy / Δx

A TLH görbe az abszolút és komparatív előnyök bemutatására is szolgál: „A” országnak abszolút előnye van. „B” országnak abszolút hátránya van. „A” országnak komparatív előnye van x termékből, mert Δx > Δy. „B” országnak komparatív előnye van y termékből, mert Δy < Δx.

Komparatív előny: vagy nagyobb az előny, vagy kisebb a hátrány

9


3. Teljes haszon (TU) – határhaszon (MU)

U = hasznosság q = fogyasztás mennyisége A = telítettségi pont

MU = ΔTU / Δq

Ha:

q < q 0 → TU ↑ és MU ↓ (MU még pozitív)

optimális: q = q0 → TU max → MU = 0

q > q 0 → TU ↓ → MU <0

4. Optimális fogyasztás két termék esetén a) árváltozás (Px ↑) b) jövedelemváltozás (I ↑)

a) Px ↑ → reáljövedelem ↓ (x2 < x 1) a kereslet törvénye miatt (P ↑ → q ↓) → I meredeksége változik PCC = ár-fogyasztás görbe dx(P) = egyéni keresleti görbe

b) I ↑ → reáljövedelem ↑ (x2 > x 1) → I meredeksége változatlan ICC = jövedelem-fogyasztás görbe Engel görbe: a jövedelem és fogyasztás kapcsolatát tükrözi

10


5. Termelési függvény (TPL = q (L))

q = termelés mennyisége L = munkafelhasználás (létszám vagy munkaóra)

MP L = munka határterméke AP L = munka átlagterméke (munkatermelékenység)

A: inflexiós pont B: üzemi optimum C: üzemi maximum

6. Az összköltség függvények

C = költség q = termelés mennyisége

TC(q) = teljes költség függvény VC(q) = változó költség függvény FC(q) = fix költség függvény

7. Rövid távú egységköltség függvények

F = fedezeti pont F = AC min → AC = MC Ü = üzemszüneti pont Ü = AVC min → AVC = MC

MC(q) = határköltség függvény AC(q) = átlagköltség függvény AVC(q) = átlagos változó költség függvény

11


8. Változó költség származtatása

9. A termelési függvény és a költség függvények kapcsolata

→ →

MP L max → MC min → TC és VC inflexiós pontja (A)

AP L max → AVC min → VC-hez origóból húzott érintő (B)

MC = ΔTC / Δq = ΔVC / Δq

AP L max = üzemi optimum → AVC min = üzemszüneti pont

AC min = fedezeti pont → TC-hez az origóból húzott érintő (D)

10. Költségfüggvények hosszútávon (LAC, LMC)

12


11. Tökéletes verseny rövid távon

P > AC → TR > TC → Tπ > 0 a) pozitív gazdasági profit

Optimum: P 0 = MC → q0

A vállalat egyéni kínálati

függvénye az MC-nek az üzemszüneti pont feletti része (MC = s).

TR = P 0 • q0

TC = AC • q0 FC = (AC –AVC) q 0 VC = AVC • q0 Tπ = TR – TC

Tπ = (P0 – AC) q 0

P 1 = AC → fedezeti pont → TR = TC → Tπ = 0


Ha P = AC → TR = TC → Tπ = 0 A vállalat csak normál profitot ér el, a gazdasági profit = 0

FC = (AC –AVC) q 1

VC = AVC • q1

AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0 → veszteségminimalizálás


Ha P < AC → TR < TC → Tπ < 0

FC egy része veszteség, a másik része megtérül A vállalat még termel, veszteségminimalizálásra törekszik.

AVC = P 2 = Ü → TR = VC → veszteség = FC


Ha P = AVC → TR = VC → veszteség = FC

A vállalat még termel, mert a VC teljesen megtérül, ami rövidtávon követelmény

Mikor kell bezárni az üzemet? Ha P < AVC

13


12. Tiszta monopólium rövid távon

a) P 0 > AC → gazdasági profitot realizál

P 0 > AC → TR > TC → Tπ > 0

Optimum: MC = MR → Q0

MR meredeksége kétszerese a D meredekségének

TR = P 0 • Q0

TC = AC • Q0 VC = AVC • Q0 Tπ = (P0 – AC) Q 0

b) P 1 = AC → fedezeti pontban termel

P 1 = AC → TR = TC → Tπ = 0


A vállalat gazdasági profitot nem realizál,

csak normál profitot. Minden költség megtérül.

c) AVC < P 2 < AC → veszteségminimalizálás

AVC < P 2 < AC → TR < TC → Tπ < 0


(AC – P 2 ) Q 2 = veszteség

(P 2 – AVC) Q 2 = megtérült FC AVC • Q2 = VC

A vállalat még termel, mert a VC teljesen

megtérül és az FC egy része is.

d) P 3 = AVC → veszteség = FC

P 3 = AVC → TR = VC → veszteség = FC


A vállalat akkor szünetelteti a termelést,

ha P < AVC.

14


13. Tökéletes verseny és a tiszta monopólium összehasonlítása

a) Rövid távon

MC = MR → Qm = monopólium termelése MC = P → Qtv = tökéletes verseny termelése htv = holtteher veszteség rövid távon

P m = monopólium ára

b) TR, TC, Tπ

Tπ max→ Mπ = 0 tökéletes verseny: Tπ max, ha P = MC (q3 ) monopólium: Tπ max, ha MC = MR (Q2 )

c) Hosszú távon

Fedezeti pontban termel az iparág Hosszú távon is elérhet gazdasági profitot

P m > P tv → Qtv > Q m

15


14. A vállalatok piaci helyzete

15. Egyéni munkakínálati függvény

P L = munkabér S L rendhagyó, mert visszahajló

Oka: a jövedelmi hatás az erősebb MU szabadidő > MU munkabér

P L ↑ → reáljövedelem ↑ → sL ↓

helyettesítési hatás:

MU szabadidő < MU munkabér → sL ↑ L S = piaci munkakínálat, nem visszahajló

16. Egyéni tőkekeresleti függvény = belső kamatláb (ri) függvénye

Km = tőkekereslet (hitel) r i = belső kamatláb (%) r* = piaci kamatláb (%)

Km0 → r* = ri → optimális tőkekereslet → NPV = 0

Km1 → ri > r* → növelhető a tőkekereslet → NPV > 0

Km2 → r* > ri → csökkenteni kell a tőkekeresletet → NPV < 0

16


17. Externália

a) pozitív externália

Q 1 > Q 0 piaci optimum:Q 0 , P 0 társadalmi optimum:Q1 , P 1

U ext > C ext

b) negatív externália

Q 1 < Q 0 C ext > U ext

a) csak pozitív externália

MC = MSC

18. Költségek terén folyó verseny

a) szérianagyság növelése

Q↑ → AFC↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul → piaci részesedés ↑ → Tπ↑

b) csak negatív externália

MU = MSB

b) működőtőke export

Járulékos költségek ↓ → AC↓ → P↓ → versenyképesség javul Járulékos költségek: szállítási ktg, vám, engedélyek, stb.

17

Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés

Q Quantity mennyiség, kibocsátás

Y Yield hozam, jövedelem

C Consumption fogyasztás

S Saving megtakarítás

I Investment beruházás

i interest rate kamatláb

M Money pénzmennyiség

P Price level árszínvonal

w Wage level nominálbér

L Labour munka

K Capital tőke

G Governement expenditures kormányzati vásárlás

T Tax adó

Tr Transfer transzfer

X Exports export

IM Imports import

Ft =HUF Forint hazai valuta

€ ($) Euro (Dollar) külföldi valuta

e exchange rate nominálárfolyam

r real exchange rate reálárfolyam

t time idő


Makroökonómiai jelölések

18


SNA mutatók

Bruttó Nettó

Bruttó kibocsátás (GO)

GDP NDP

GNI NNI

GNDI NNDI

–Folyó termelő felhasználás (pl. anyag, alkatrész, vetőmag) Bruttó hazai termék (GDP) – amortizáció = (NDP) Nettó hazai termék

+Beáramló tőke- és munkajövedelem –Kiáramló tőke- és munkajövedelem

} Ew, π

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – amortizáció = (NNI) Nettó nemzeti jövedelem +Beáramló transzfer –Kiáramló transzfer

} E Tr

Rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI) – amortizáció = NNDI

GDP + Ew, π = GNI

GNI + E Tr = GNDI

Hazai jellegű mutatók: GDP, NDP

NDP + Ew, π = NNI

NNI + E Tr = NNDI

Nemzeti jellegű mutatók: GNI, NNI, GNDI, NNDI

reál GDP = nominál GDP / P

Makrojövedelem áramlása (4 szereplős)

Hazai Vállalat

össztermék

H

á

z

t

a

r

t

á

s

Á

l

l

a

m

K

ü

l

f

ö

l

d

Tőkepiac

1. W 8. TrV 2. TH 1. W 5. TrH 2. TV 11. X 12. IM 12. IM 3. C 6. SV 15. Y 3. C 5. TrH 8. TrV 7. TH 13. SK15. Y 14. I 7. TV4. SH9. SÁ11. G

10. G12. X

Egyensúly: Y = C + I + G + X – IM (árupiac) (tőkepiac) I = S V + S H +

SÁ + S K Az árupiaci egyensúly feltétele: a pénzpiac egyensúlya

Y = C + I + G + (X – IM) Y + Tr V = W + Sv + Tv W + Tr H = C + S H + T H Tv + T H = G + SÁ + Trv + Tr H IM = X + S K

14. I 4. SH 6. Sv 9. SÁ 13. SK

Ha: Tv + T H > G + Trv + Tr H → S Á pozitív → S Á > 0 → bevételi többlet, a költségvetés szufficites Tv + T H < G + Trv + Tr H → S Á negatív → S Á < 0 → kiadási többlet, a költségvetés deficites X> IM (külföld tartozik nekünk)→ SK negatív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) szufficites X< IM (mi tartozunk külföldnek)→ SK pozitív → a külkereskedelmi mérleg (X – IM) deficites

Társadalmi elszámolási mátrix

Megnevezés Hazai ö. Vállalat Háztartás Állam Külföld Tőkepiac Hazai össztermék (árupiac) ~ ~ C G X I Vállalat Y ~ ~ Trv ~ ~ Háztartás ~ W ~ TrH ~ ~ Állam ~ Tv TH ~ ~ ~ Külföld IM ~ ~ ~ ~ ~

Tőkepiac ~ Sv SH SÁ SK ~

sorok: beáramlás (+) folyó tétel számla jobb oldala, oszlopok: kiáramlás (-) folyó tétel számla bal oldala

19


Árupiac

Y = makrojövedelem C = fogyasztás S = megtakarítás I = beruházás T = adó Tr = transzfer

1. C(Y) = fogyasztási függvény

C(Y) = C 0 + ĉY

C 0 = autonóm fogyasztás ĉ = fogyasztási határhajlandóság

C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T(Y) + Tr)

C(Y DI ) = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr)

2. S(Y) = megtakarítási függvény

S(Y) = S 0 + ŝY

S 0 = autonóm megtakarítás ŝ = megtakarítási határhajlandóság

S(Y) = –C 0 + (1 – ĉ)Y

mert: ĉ + ŝ = 1 → ĉ = 1 –ŝ ŝ = 1 –ĉ

ĉ = ΔC / ΔY ŝ = ΔS / ΔY

S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T(Y) + Tr) S(Y DI ) = S 0 + ŝ(Y – T 0 – tY + Tr)

Y DI = rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y – T(Y) + Tr T(Y) = adó függvénye

T(Y) = T 0 + tY

T 0 = autonóm adó t = adókulcs

C(Y)/Y = fogyasztási hányad(RC) S(Y)/Y = megtakarítási hányad(RS)

3. I(i)= beruházási függvény

I(i) = I 0 – ai

I 0 = autonóm beruházás, független a kamatlábtól (i) a = a beruházás kamatérzékenysége

a= ΔI / Δi

C/Y + S/Y = 1

20


Egyensúlyi jövedelem

1. Két szereplős modell

Y = C(Y) + I(i)

S(Y) < 0 → C(Y) > Y Ha:

S(Y) = 0 → C(Y) = Y S(Y) > 0 → C(Y) < Y

vagy S(Y) = I(i)

Y < C(Y) + I(i) → S(Y) < I(i) → túlkereslet: Y < YE

Y = C(Y) + I(i) → S(Y) = I(i) → egyensúly: (Y E ) Y > C(Y) + I(i) → S(Y) > I(i) → túlkínálat: Y > YE

Y = jövedelem függvénye (45°-os egyenes)

C(Y) + I(i) = árupiaci keresleti függvény

2. Három szereplős modell

Y = C(Y DI ) + I(i) + G

Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G

3. Négy szereplős modell

Y = C(Y DI ) + I(i) + G + X – IM(Y)

X = export

IM(Y) = import függvény

IM(Y) = IM 0 + mY

Y = C 0 + ĉY + I(i) + G + X – IM 0 – m Y

Y = C 0 + I(i) + G + X– IM 0 + Y(ĉ – m)

Y = C 0 + ĉ(Y – T 0 – tY + Tr) + I(i) + G + X– IM 0 – mY

F 0 = C 0 + I + G = belső felhasználás autonóm elemei F = C(Y DI) + I(i) + G = belső felhasználás Y = F 0 + X – IM 0 + Y(ĉ – m) Y = F(Y) + X – IM 0 – mY

ha nincs adó ha van adó és transzfer is

Multiplikátor (m): ha az autonóm kiadások (pl. C, I, G) egységnyivel változnak, akkor hány egységgel változik az egyensúlyi jövedelem.

m = 1 / 1-ĉ autonóm kiadások multiplikátora

m = ĉ / 1-ĉ transzfer multiplikátor m = -ĉ / 1-ĉ adó multiplikátor

ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔG ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔI ΔY = (1 / 1-ĉ) ΔC ΔY = (ĉ / 1-ĉ) ΔTr ΔY = (-ĉ / 1-ĉ) ΔT

21


A fogyasztás, megtakarítás és beruházás kapcsolata 2 szereplős modellben

Y 1 -nél: Y = C(Y) → S(Y) = 0 Ye-nél: Y = C(Y) + I1 → S(Y) = I1 → egyensúly Y 2 -nél: Y = C(Y) + I2 → S(Y) = I2 → újabb egyensúly

A függvény értelmezése:

a) i 1 kamatláb → I1 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet

C(Y) + I 1 → Ye egyensúlyi jövedelem

b) ↑ i2 kamatláb → ↓ I2 beruházási kereslet, adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet

↓ C(Y) + I 2 → ↓ Y2 egyensúlyi jövedelem

Következtetés: i ↑ → I ↓ → Y↓

i ↓ → I ↑ → Y↑

kamatláb – beruházás → fordított viszony kamatláb – egyensúlyi jövedelem → fordított viszony beruházás – egyensúlyi jövedelem → egyenes viszony

A beruházás függ a kamatlábtól, de független a makrojövedelemtől!

22


Pénzpiac

M S /P = M D (Y,i)

M S = nominál pénzkínálat M S/P = reál pénzkínálat

M S/P függ:

S

M S -től egyenes viszonyban P-től fordított viszonyban

M /P rövidtávon állandó és független a kamatlábtól! M D(Y,i) = reál pénzkereslet

M D(Y,i) függ: Y-tól egyenes viszonyban i-től fordított viszonyban

M/P = reál pénzmennyiség

i 0 → MS /P = M D (Y, i) → egyensúly Az árupiaci egyensúly mindig feltételezi a pénzpiaci egyensúlyt is!

i 1 ↑ → MD (Y, i) < M S/P → túlkínálat

mértéke: M/P0 – M/P 1

i 2 ↓ → MD (Y, i) > M S/P → túlkereslet mértéke: M/P2 – M/P 0

Az árszínvonal (P) és a kamatláb (i) kapcsolata

P 0 → MS /P = M D (Y, i) → i0 → egyensúly

↑ P1 → ↓ MS /P 1 → ↑ i1

↓ P2 → ↑ MS /P 2 → ↓ i2

A kamatláb és az árszínvonal között egyenes viszony van. (↑ P → ↑ i, ↓ P → ↓ i)

23


A gazdaságpolitika, az árupiac és a pénzpiac kapcsolata zárt gazdaságban

A makrokeresleti függvény (YD) levezetése

P 0 → i0 → I0 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet C(Y) + I0 → YE → „A” ↓ P1 → ↓ i1 → ↑ I1 → adott C(Y) mellett az árupiaci kereslet ↑ C(Y) + I1 → ↑ Y1 → „B”

24


Munkapiac

L D (w/P) = L S (w/P)

L D(w/P) = munkakeresleti függvény (= a vállalatok munkaerő igénye) L S(w/P) = munkakínálati függvény w/P = reálbér w = nominálbér

L A = aktívak L f = foglalkoztatottak U = munkanélküliek

UÖ = önkéntes munkanélküliek

U K = kényszerű munkanélküliek U = U K + UÖ

w/P f = fizikai létminimumot biztosító reálbér

L S = L A → U = UK

L S < L A → U = UK + UÖ

U K = L S – L D (L 2 – L 1 )

UÖ = L A – L S (L A – L 2 )

w/P 0 → LD = L S → egyensúly → Lf = L 0

↑ w/P1 → ↓ LD → LD < L S → ↑ U → Lf = L D = L 1 → munkanélküliség (L 2 – L 1 )

↓ w/P2 → ↓ LS → LS < L D → Lf = L S = L 3 → munkaerőhiány (L 4 – L 3 )

munkanélküliségi ráta = u = U / L A = munkanélküliek / aktívak foglalkoztatási ráta = foglalkoztatottak (Lf) / munkaképes korúak aktivitási ráta = aktívak (LA ) / munkaképes korúak

Okun törvénye: kimondja, hogy ha a makrojövedelem 2,2%-kal nő, akkor a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökken.

∆Y = 2,2% → ∆U = -1%

25


Munkapiaci kategóriák:

∑ lakosság - 18 éven aluli (tankötelezettség) - 65 éven felüli (nyugdíj korhatár)

MUNKAKÉPES KORÚAK

megjelennek a munkaerő piacon

AKTÍVAK (LA )

nem jelennek meg a munkaerő piacon

INAKTÍVAK (Li )

kapnak munkát

FOGLALKOZTATOTTAK (L f )

L D okozza

nem kapnak munkát

MUNKANÉLKÜLIEK (U)

L S okozza

Kényszerű munkanélküliek (UK ) - Technikai - Strukturális (szerkezeti) - Konjunkturális - Indexálásból eredő - Szezonális

Önkéntes munkanélküliek (U Ö) - Súrlódásos (frikciós) - Magasabb életminőség - Helyváltoztatás - Szakképzettség hiánya

A makrogazdasági egyensúly feltétele: az árupiac és a pénzpiac együttes egyensúlya, de ez nem feltételezi a munkapiaci egyensúlyt.

A statisztika (hazai és nemzetközi egyaránt) a munkaképes korúaknál: 15 – 64 vagy 15 – 74 éves korcsoportot vizsgál

26


A makrokínálati függvény (YS) levezetése

Y(L) = makro termelési függvény végig a csökkenő hozadék jellemzi

A függvény értelmezése:

w/P(P) = reálbér függvény a reálbér az árszínvonaltól függ fordított viszonyban

és a nominálbértől egyenes viszonyban

a) P 0 → w/P0 reálbér → LD = L S (egyensúly) → L0 = foglalkoztatottak→

Y 0 kibocsátás→ „A” pont

b) ↓ P1 → ↑ W/P1 → ↓ LD → LD < L S (munkanélküliség) → LD határozza meg a foglalkoztatottak számát (L1) → Y1 → „B” pont

c) ↑ P2 → ↓ W/P2 → ↓ LS → LS < L D (munkaerő hiány) → LS határozza meg a foglalkoztatottak számát (L2) → Y2 → „C” pont

Y S(P): rendhagyó, mert visszahajló

L 0 = potenciális foglalkoztatottak

Y 0 = potenciális kibocsátás

27


A gazdaságpolitika fajtái

Fiskális politika (költségvetési politika)

az összkeresletre hat

expanzív restriktív G↑ T↑ Tr↑ G↓ T↓ Tr↓

Képviselője: John Maynard Keynes (1883-1946)

Haavelmo-tétel: ha: ΔG = ΔT → ΔY = ΔG

Monetáris politika (pénzügypolitika)

a pénzkínálatra hat

expanzív restriktív M S↑ M S↓

Képvieslője: Milton Friedman (1912-2006)

Állami költségvetés egyenlege (S Á)

SÁ = T – (G + Tr) SÁ = T – G – Tr

G = autonóm (független a makrojövedelemtől)

Tr = autonóm (független a makrojövedelemtől)

T(Y) = T 0 + tY

T 0 = autonóm adó t = adókulcs (a jövedelemtől függ)

Y < Y 0 → kiadás > bevétel → S Á < 0 → deficit Y = Y 0 → kiadás = bevétel → S Á = 0 → egyensúly Y > Y 0 → kiadás < bevétel → S Á > 0 → szufficit

Az infláció

Infláció = pénzromlás → az árszínvonal tartós növekedése

Inflációs ráta (π) = P1 – P 0 / P 0

Az infláció fajtái: kúszó (10 % alatti)

vágtató (2-3 számjegyű) hiper (drasztikus, sok számjegyű)

Okai

Y D változása okozza keresleti infláció

C 0↑ I 0↑ G↑

M /P > M D S

Y S változása okozza kínálati (költség) infláció

W↑

P K↑ várakozások

28

Megnevezés Fiskális politika (expanzív) pl. G↑

Monetáris politika (expanzív)

pl. M S↑

Rögzített árfolyamrendszer eredményes nem eredményes

Lebegő árfolyamrendszer nem eredményes eredményes


Nyitott gazdaság, valutapiac

Külkereskedelmi mérleg (X – IM(Y))

X = export → autonóm

X/Y = export hányad IM(Y) = import függvény

IM(Y) = IM 0 + mY

IM 0 = autonóm import = import határhajlandóság = ΔIM/ΔY (0 ≤ ≤ 1)

IM(Y)/Y = import hányad

X > IM(Y) → szufficit → SK < 0 X = IM(Y) → egyensúly → SK = 0 X < IM(Y) → deficit → SK > 0

X függ:

A gazdaságpolitikai lehetőségek nyitott gazdaságban

áruk színvonalától (minőségétől) külföld makrojövedelmétől

reálárfolyamtól (r = e • PK / P)

Cél: Y növelése → u (munkanélküliségi ráta) csökkentése

Eredményes: ha tartósan nő Y és u csökken Nem eredményes: ha Y nem nő tartósan, ezáltal u nem csökken

Az árfolyam változásának hatása az áru- és tőkemozgásokra

29


Valutapiac, fizetési mérleg

a) lebegő árfolyamrendszer

e 0 → D(€) = S(€) → fizetési mérleg egyensúlyban van → jegybanki tartalék nem változik e 1 → D(€) < S(€) → gyengül a hazai valuta → leértékelés e 2 → D(€) > S(€) → erősödik a hazai valuta → felértékelés

D(€) < S(€) → túlkínálat → fizetési mérleg szufficites → jegybanki tartalék nő D(€) > S(€)→ túlkereslet → fizetési mérleg deficites → jegybanki tartalék csökken

b) rögzített árfolyamrendszer

e 0 = egyensúlyi árfolyam e 1 = a gyenge sávban rögzített árfolyam → valuta keresleti függvény módosul D’(€)-re e 2 = az erős sávban rögzített árfolyam → valuta kínálati függvény módosul S’(€)-re

e 1 -nél túlkínálat → a jegybank Q2 – Q 1 mennyiségű valutát vásárol

e 2 -nél túlkereslet → a jegybank Q 4 – Q 3 mennyiségű valutát elad

az eladás illetve vétel = jegybanki intervenció

30

közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) · π profit gazdasági profit aπ average...

Documents