közgazdaságtan alapjai. előadás_600_gb... · 2014-10-21 · universität miskolc, fakultät...

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

Közgazdaságtan alapjai

Dr. Karajz Sándor

Gazdaságelméleti Intézet

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet


e-mail: [email protected]

tel.:46-565111/1899


Elérhetőség

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet

Tárgy alapvető

jellemzői

Tárgy neve: Közgazdaságtan alapjai

NEPTUN kód: GTGKG600-GB

Óraszám: 1+1

Kredit: 2

Számonkérés módja: A tárgyból a hallgatók a szemeszter végén

kollokviumot tesznek. A kollokviumi érdemjegy

megszerzése lehetséges az évközi ZH-k alapján

is. Aki az I. ZH-t legalább 50 %-ra teljesíti,

megírhatja a II. ZH-t megajánlott jegyért, amit a

két ZH alapján határozunk meg.

Az írásbeli dolgozatok értékelése:

Az írásbeli dolgozatok ponthatárai: 22-24 pont – jeles; 19-21 pont – jó;

16-18 pont közepes; 12-15 pont – elégséges; 0-11 pont – elégtelen


Tárgy tematikája

2014.09.09. Közgazdasági alapfogalmak, A közgazdaságtan alapkérdései

2014.09.16. A gazdasági tevékenység mérése

2014.09.23. Gazdasági szereplők, Piacok és kapcsolataik, Gazdasági körforgás

2014.09.30. Az árupiaci és az IS görbe

2014.10.07. A pénzpiac és az LM görbe

2014.10.14. Az IS-LM rendszer

2014.10.21. Gazdasági ingadozások az IS-LM modellben

2014.10.28. Zárthelyi dolgozat I.

2014.11.04. Munkapiac, munkanélküliség

2014.11.11. Makrogazdasági kereslet

2014.11.18. Makrogazdasági kínálat és egyensúly

2014.11.25. Infláció

2014.12.02. Phillips-görbe: az infláció és a munkanélküliség kapcsolata. A

gazdasági növekedés.

2013.12.09. Zárthelyi dolgozat II.


Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja II. (Bevezetés a makrökonómiába), 2013. Karajz Sándor: Makroökonómia, Oktatási segédlet (elérhető: http://gtk.uni-miskolc.hu/gei


Kötelező irodalom


Misz József: Bevezetés a makroökonómiába, LSI Oktatóközpont, 1999 Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia, Aula, 1999. Mankiw, Gregory N: Makroökonómia, Osiris, 2005.


Ajánlott irodalom


Közgazdaságtan elemei

Mikroökonómia

Makroökonómia

Nemzetközi közgazdaságtan



A makroökonómia tárgya

A makroökonómia a gazdaság mint egész

viselkedésével - illetve a gazdasági élet

átfogó aggregátumaival - foglalkozik.

A makroökonómia a nemzetgazdaságok

kibocsátásainak, foglalkoztatottságának,

munkanélküliségének, árainak általános

szintjét tanulmányozza.



A makroökonómia „kérdései”

1) Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes

jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét?

2) Milyen feltételek mellett alakul ki a gazdasági

egyensúly?

3) Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot?

Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők

határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és

változását?

4) Mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők

határozzák meg egy ország inflációs rátáját?



Makroszinten értelmezhető kérdések:

• Foglalkoztatás és munkanélküliség

• Infláció

• Gazdaság ciklikus ingadozása

• Stagfláció: egyszerre létezik infláció, munkanélküliség

és a kereslet stagnálása.

• Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai

kérdései

• Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg,

NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a

kérdéseket.



A makroökonómia alapfogalmai I.

Kibocsátáson a makrogazdaságtanban egy

bizonyosidőszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban

létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások

összességét értjük.

A kibocsátás egy termékhalmaz, amely különféle

heterogén elemekből tevődik össze. Ha a kibocsátást

mint termékhalmazt tekintjük, reálkibocsátásról

beszélünk.

Nominál kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott

áruk és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások

értékének ( mennyiség × ár ) összege.



A makroökonómia alapfogalmai II.

Reáljövedelemről akkor beszélünk, ha az összesítés

változatlan árakkal történt, nomináljövedelmet pedig akkor

kapunk, ha a jövedelmet folyó árakon számítottuk ki.

Fogyasztásnak nevezzük a jövedelem azon részét, amelyet

szükségleteket közvetlenül kielégítő árukra, illetve

szolgáltatásokra költöttek el.

A megtakarítás a jövedelem el nem fogyasztott része. Az

emberek a megtakarításokat általában valamilyen cél

érdekében képezik. Ez a cél lehet az, hogy egy későbbi

időpontban növelni tudják fogyasztásukat, vagy hogy

termelési eszközöket tudjanak beszerezni, ami a termelés és

a jövedelem növelését teszi majd lehetővé.



A makroökonómia alapfogalmai III.

Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan

árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik.

Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll:

a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a

jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott

bővítésből.

Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az

értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás

tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállomány-

növekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek,

épületek, szerszámok, stb.



A makroökonómia alapfogalmai IV.

Árszínvonalon (P) a makrogazdaság termékárainak

termékmennyiséggel súlyozott átlagát értjük.

A fogyasztási árindex (CPI) az árszínvonal

változásának egyik mérőszáma, amely megmutatja egy

változatlan fogyasztói kosár költségét a báziséven vett

költségéhez képest. A definíció alapján a kiszámítási

módja két termék esetén.

GDP-deflátor az árszínvonalváltozás egy másik

mérőszáma, a nominális GDP reál GDP-hez viszonyított

aránya, mely a jelenlegi vásárlói kosár költségét

viszonyítja



Aggregálás

• A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot.

• A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.



Makroökonómiai szereplők

– háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg

– vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyújtása

– állam: a költségvetésen keresztül adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba

– külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos



Makroökonómiai piacok

• Árupiac

Fogyasztási(H)+beruházási javak(V)

• Munkapiac

Összmunkakereslet(V) találkozik az összmunkakínálattal(H)

• Pénzpiac

Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség

Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénzmennyiség



Real GDP változása 2001-2010 között

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

United States Euro area China Hungary

%



Magyarország egy főre eső GDP-je (2011)

kb. 3000 ezer Ft

47/180

Kína:99/180



Költségvetési mérleg egyenlege 2001-2010 között

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

United States Euro area China Hungary

%



Munkanélküliségi ráta, 2004-2010

(százalék)

6

6,5

7

7,5

8

8,5

9

9,5

10

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Magyarország EU-27



Jegybanki alapkamatok, 2006-2009

Forrás: Jegybankok

0

1

2

3

4

5

6

2006

.01.

2006

.03.

2006

.05.

2006

.07.

2006

.09.

2006

.11.

2007

.01.

2007

.03.

2007

.05.

2007

.07.

2007

.09.

2007

.11.

2008

.01.

2008

.03.

2008

.05.

2008

.07.

2008

.09.

2008

.11.

2009

.01.

2009

.03.

2009

.05.

2009

.07.

FED ECB SNB



A problémás bankhitelek aránya, 2006-2009

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

2006.0

3.

2006.0

6.

2006.0

9.

2006.1

2.

2007.0

3.

2007.0

6.

2007.0

9.

2007.1

2.

2008.0

3.

2008.0

6.

2008.0

9.

2008.1

2.

2009.0

3.

2009.0

6.

Vállalati hitelek Háztartási hitelek



GKI Zrt., www.gki.hu

Ágazatok beruházása, 2000-2010

(1999 = 100)

Forrás: KSH, GKI

95

105

115

125

135

145

155

165

175

185

195

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

FeldolgozóiparSzállítás, raktározásIngatlanügyek, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásKereskedelem, javítás



EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában,

2008-2010

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

EU átlag Német-

ország

Ausztria Nagy-

Britannia

Írország Észtország Szlovákia Románia Lengyel-

ország

Magyar-

ország

2008 2009 2010



EU-tagországok GDP-növekedése, 2008-2010

-11

-9

-7

-5

-3

-1

1

3

5

7

EU

-átl

ag

Né

me

tors

zág

Au

szt

ria

Na

gy-B

rita

nn

ia

És

zto

rszá

g

Szl

ov

ák

ia

Ro

má

nia

Ma

gya

rors

zág

2008 2009 2010


közgazdaságtan alapjai. előadás_600_gb... · 2014-10-21 · universität miskolc, fakultät...

Documents