közgazdaságtan alapjai i. -...

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

Közgazdaságtan alapjai I.

Dr. Karajz Sándor

Gazdaságelméleti Intézet

Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet


e-mail: [email protected]

tel.:46-565111/1899


Elérhetőség


Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I. (Bevezetés a mikrökonómiába), 2013. i


Kötelező irodalom


Közgazdaságtan elemei

Mikroökonómia

Makroökonómia

Nemzetközi közgazdaságtan



A mikroökonómia tárgya

A mikroökonómia a modern közgazdaságtan

egyik ága, amely a piacok működését, a

fogyasztási javak és a termelési tényezők

keresletének, kínálatának, árának alakulását

meghatározó feltételeket vizsgálja. A

fogyasztókkal és termelőkkel, mint piaci

szereplőkkel foglalkozik, akik – feltevése szerint

– haszonmaximalizáló és költségminimalizáló,

valamint az ehhez tartozó kockázatot mérlegelő

döntéshozók.



A keresleti függvény levezetése

Feltételek:

A vásárló jövedelme állandó

A többi termék ára nem változik

Minél magasabb az ár annál kisebb a

vásárlók kereslete

Egy vevőt és egy terméket feltételezünk



Keresleti függvény 5 fogyasztó esetén



Keresleti függvény több fogyasztó esetén

Rezervációs ár (p)

Mennyiség (Q)

Keresleti függvény (D)



A kínálat meghatározói

• A termék ára

• Termelési tényezők ára

• Termelési technológia

• Várakozások



A kínálati vüggvény levezetése

Feltételek:

• A termelési tényezők árai állandóak

• A termelő egy meghatározott

technológiát használ

• Minél magasabb az ár, annál több

terméket kínálnak az eladók



Kínálati függvény több eladó esetén

Rezervációs ár (p)

Mennyiség (Q)

Kínálati függvény (S)



Piaci egyensúly

• Egyensúly a kínált és a keresett

mennyiség között

• Egyensúlyi mennyiségnek azt a

mennyiséget nevezzük, ahol a

kerslet=kínálat

• Egyensúlyi árnak azt az árat

nevezzük, ahol a kerslet=kínálat



Az egyensúly grafikus ábrázolása p

Menge (x)

D

p*

Q*

S



Túlkereslet és túlkínálat p

Mennyiség (Q)

S

D

p*

Q*

p1

p2

Túlkínálat

Túlkereslet



A kereslet változása

D1

1. Kereslet emelkedése

p

Mennyiség (Q)

D0 D2

2. Kereslet csökkenése



A kínálat változása

S1

1. Kínálat emelkedése

2. Kínálat csökkenése

p

Mennyiség (Q)

S0 S2



A keresletváltozás hatása a piaci egyensúlyra

D1

p

Mennyiség (Q)

S0

D2 D0

p0

p2

Q0 Q

2 Q

1

p1



D0

p

Mennyiség (Q)

S0

S2

S1

p1

p0

p2

Q0 Q

2 Q

1

A kínálatváltozás hatása a piaci egyensúlyra



Fogyasztói többlet p

Mennyiség (Q)

S

D

p*

Q*



Termelői többlet p

Mennyiség (x)

S

D

p*

Q*



Jólét

Társadalmi jólét=

Fogyasztói többlet + Termelői többlet

Jóléti veszteség

1. Monopólium

2. Adórendszer



A fogyasztói magatartás

elemzése



Az elemzés végcélja:

• Az egyéni és az összpiaci keresleti függvény meghatározása

Feltételezés a fogyasztói elméletben

• Racionalitás (a legjobb jószágkosár választása, amit meg tud vásárolni)

• egyetlen cél a haszonmaximalizálás



Két fogyasztói modell

• Kardinális

Hasznosság tőszámokban mérhető

Két jószágkosár közötti hasznosságkülönbség fontossága

• Ordinális

Hasznosság tőszámokban nem mérhető

Preferenciarendezés, döntés



Hasznossági függvény egy termék fogyasztása esetén (x) Haszon

Kenyér x1

TU(x)

Telítettségi pont

TUmax



A hasznosság változása Hasznosság

kenyér 1 1

ΔTU

ΔTU



Határhaszon függvény határhaszon

x

MUx

Telítettségi pont

MU(x)

MUx=ΔTU/ Δx

GOSSEN I. törvénye: Csökkenő

határhaszon elve



Ordinális hasznoságelmélet (Preferenciarendezés)

Feltételezzük, hogy a fogyasztó a jószágkosarakat a hasznosságuk alapján képes sorba rendezni. Ez azt jelenti, hogy eltudja dönteni, hogy az egyik kosár a másikkal szemben szigorúan preferált, vagy közömbös:

szigorúan preferált(A > B)

közömbös (A = B)



A preferenciarendezés feltételei (Axiomák)

• teljesség: Feltételezzük, hogy a fogyasztó két jószágkosarat egymással bármikor képes összehasonlítani. Eredmény A ≥ B, vagy B ≥ A, vagy mindkettő.

• reflexivitás: Egy jószágkosár legalább olyan jó, mint önmaga

• tranzitivitás: ha A > B és B > C, akkor feltételezzük, hogy A > C.



Közömbös jószágkombinációk y

x

. A

. B

. C

. D



Egy közömbösségi görbe y

x

A

B

C

D

U0



A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást y

x

B

C

A



Közömbösségi térkép y

x

U2

U1 U0



Helyettesítési ráta (RS) y

x

U0

Δy

Δx

RS= Δy/Δx



Helyettesítési határráta(MRS) y

x

U0

MRS= dy/dx A

A helyettesítés kiszámítása egy

pontban. A helyettesítési ráta

egyenlő a közömbösségi görbéhez

húzott érintő meredekségével.



Különböző preferenciák

• Tökéletes helyettesítés

• Tökéletes kiegészítés

• Egy negatív jószág

• Két negatív jószág



Tökéletes helyettesítő termékek y

x

U0

Állandó MRS

U1 U2

U0 < U1 < U2

Pl.: y: tea, x: kávé



Tökéletesen kiegészítő termékek y

x

U0

U1

U2

U0 < U1 < U2

Pl.: y: paradicsom, x: paprika



Egy káros jószág(és egy hasznos jószág) y

x

U0 U1 U2

U0 < U1 < U2

positív MRS

Pl.: y: szardínia, x: kolbász



Két káros jószág y

x

U0 U1

U2

U0 > U1 > U2

Pl.: y: spenót, x: tojás



Semleges jószág y

x

U0 U1 U2 U0 < U1 < U2

Pl.: y: Mentőöv

x: fürdőnadrág



Szélsőség preferálása y

x

U0 U1 U2

U0 < U1 < U2

z.B.: y: sör, x: fagylalt



A költségvetési korlát

• A gyakorlatban a jószágkosarak több,

nagyon sok termékből állnak.

• Mi egy kéttermékes modellt feltételezünk,

így a döntési problémát grafikusan is

tudjuk ábrázolni.

• Első termék: x, második termék : y



Mit ismerünk?

• A két termék árát(px , py)

• Azt a pénzösszeget (a fogyasztó

jövedelmét), amit a két termékre

elkölthet



A költségvetési korlát egyenlete

ypxpI yx



A költségvetés ábrázolása

yp

I

y

x yp

I

A

B

xA xB

yB

yA



Költségvetési egyenes

A költségvetési egyenes azon

termékkombinációk, amelyek a

jövedelemből, annak teljes elköltése mellett

megvásárolhatók:

ypxpI yx



A költségvetési egyenes meredeksége

Az egyenes meredekségét az árarányok

mutatják:

xp

p

p

Iy

y

x

y



A költségvetési egyenes ábrázolása

yp

I

y

x

yp

I

meredekség = -px/ py



A költségvetési egyenes meredekségének változása

Ha az árak és a jövedelem változik,

akkor változik az a jószághalmaz,

amit a fogyasztó meg tud vásárolni.



Jövedelemváltozás

Feltételek:

• px , py állandóak

• I változik:

– I1 > I0

– I2 < I0



A költségvetési korlátok ábrázolása

y

0

p

I

y

2

p

I

y

1

p

I

y

x x

2

p

I

x

0

p

I

x

1

p

I



Árváltozás

Feltételek:

• I, py állandóak

• px változik:

– px1 > px0

– px2 < px0



A költségvetési korlátok ábrázolása

yp

I

y

x 1xp

I

0xp

I

2xp

I



Az optimális fogyasztás meghatározása



Optimális döntés y

x

U0 U1

U2

I

C

B

A

U0 < U1 < U2

xopt

yopt



Az optimális döntés feltétele

Optimális esetben a költségvetési egyenes érinti a

közömbösségi görbét:

y

x

p

pMRS

y

x

p

pMRS

y

x

y

x

p

p

MU

MU

y

y

x

x

p

MU

p

MU

Gossen II.

törvénye



Optimális döntés tökéletesen helyettesítő termékeknél y

x

U0 U1 U2

U0 < U1 < U2

I

xopt



Optimális döntés tökéletesen kiegészítő termékeknél y

x

U0

U1

U2

U0 < U1 < U2

xopt

yopt

I



Optimális döntés semleges jószágnál y

x

U0 U1 U2 U0 < U1 < U2

I

xopt



Optimális döntés szélsőség preferálása esetén y

x

U0 U1 U2

U0 < U1 < U2

xopt

I



A kereslet



Jövedelemváltozás hatása az optimális fogyasztásra

Az elemzés előfeltétele:

• A termékek (x, y) árai állandóak

maradnak

• A jövedelem változik



Az optimális fogyasztás alakulása a jövedelem változása esetén

y

x

I0 I1 I2

I1 < I0 < I2

x0

y2

x1 x2

y0 y1



Normál javak y

x

I0 I1 I2

I1 < I0 < I2

x0

y2

x1 x2

y0 y1

A termékek kereslete nő, ha nő a jövedelem



Egy inferior jószág y

x

I1 I0

I0 < I1

x0 x1

y0

y1

Az x jószág kereslete csökken a jövedelem növekedésével.



Jövedelem-fogyaztás görbe y

x

ICC

x

I0 I1 I2

x0

y2

x1 x2

y0 y1



Jövedelelem-fogyasztás-görbe

A jövedelem-fogyasztás-görbe az

optimális fogyasztási pontokat mutatja

változó jövedelem és állandó

termékárak mellett.

Ha a termék keresletét a változó

jövedelemszintek mellett ábrázoljuk,

akkor az Engel-görbét kapjuk.



Engel-görbe I

x

Engel-görbe

x x0

I2

x1 x2

I0

I1



Engel-görbe inferior jószág esetén I

x

Engel-görbe

x x0

I2

x1 x2

I0

I1



Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen helyettesítő termékek esetén y

x

I0 I1 I2

x0 x1 x2

ICC



Engel-görbe tökéletesen helyettesítő termékek esetén I

x

Engel-görbe

Meredekség = Px



Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen kiegészítő termékek esetén y

x

I0 I1 I2

ICC



Engel-görbe tökéletesen kiegészítő termékek esetén I

x

Engel-görbe

meredekség = Px+Py



Luxus és létszükségleti javak

Luxusjavak esetén a jövedelemváltozás

hatására a kereslet nagymértékben változik,

míg létszükségleti javak esetén csak kis

mértékben.



Optimális fogyasztás árváltozás esetén

Az elemzés előfeltételei:

• x termék ára változik

• y termék ára és a jövedelem állandó



Az optimális fogyasztás alakulása árváltozáskor

y

x

I0 I1 I2

P1 > P0 > P2

x0

y2

x1 x2

y0 y1



Normál jószág y

x

I0 I1 I2

P1 > P0 > P2

x0

y2

x1 x2

y0 y1

Árnövekedés hatására a kereslet csökken



Giffen jószág (paradok árhatások) y

x

I0 I1

P1 > P0

x0 x1

y0

y1



Ár-fogyasztás görbe (normál jószág) y

x

PCC

x

I0 I1 I2

x0

y2

x1 x2

y0

y1



Ár-fogyasztás görbe

Az ár-fogyasztás görbe az optimális fogyasztási

pontokat mutatja változó ár és állandó jövedelem

mellett.

Ha a termék keresletét a változó árszintek mellett

ábrázoljuk, akkor a keresleti görbét kapjuk.



Keresleti görbe Px

x

Keresleti görbe

x x0

Px2

x1 x2

Px0

Px1



A Marshall-féle keresleti görbe

x

x

p

y

B A

d



Az összkeresleti függvény

Eddig egy fogyasztó döntéseit vizsgáltuk, ezért

egyéni keresleti görbét határoztunk meg. Az

összkeresleti görbéhez figyelembe kell venni az

elemzett piac összes szereplőjét. Magánjavak

esetén az összkeresleti függvényt az egyéni

keresleti görbék horizontális összegzésével

kapjuk.



Összkeresleti görbe

x

p

d1 D d2 d3

p0



Két lineáris keresleti görbe összegzése

x x x

p p p

d1

d2

d1+d2



A kereslet jellemzése

A piaci szereplők viselkedésének

feltérképezése során fontos megvizsgálni,

hogy a kereslet mennyire érzékeny az árak,

illetve a jövedelem változására

(százalékban mérjük).



A kereslet árrugalmassága

xxxp

pp

xxx /

/,

• Előjele általában negatív



A termékek jellemzése az árrugalmasság alapján

Normál javak: εpx,x<0

Paradox árhatások: εpx,x>0



Jövedelemrugalmasság

II

xxxI

/

/,

• Előjele általában pozitív



A termékek jellemzése a jövedelemrugalmasság alapján

Normál javak: εI,x>0

Inferior javak: εI,x<0

Luxus javak: εI,x>1

Létszükségleti javak: εI,x<1



Keresztár-rugalmasság

yyxp

pp

xxy /

/,



A termékek jellemzése a keresztár-rugalmasság alapján

Helyettesítő javak: εpy,x>0

Kiegészítő javak: εpy,x<0


közgazdaságtan alapjai i. -...

Documents